Ferrites, fekete temperéntvények energiatakarékos, kis hémérsékletti temperdlasa* Az dtvdzdelemek hatioa a temperitis folyamatira. A Lémiai dsscetdel megnilaastisinakszempontj A Lis himérothletd temperdlia feltctlei és folyamata A kisérleti ered ‘emertetése. A temperitis A temperilis klasszikus technol A ferrites, fekete temperintvény olyan vas Ontvény, amelynek kiindulé anyaga ® metastabilis rendszer szerint karbidosan kristdlyosodott, hipo- eutektikus vasdtvizet. A tempertilis folyamdn az eutektikus karbidot a szolidusrhoz kézeli (950- 980°C) hémérsékleten, viszonylag hosszi, 10—12 Gris hontartéssal elbontjdk. [gy alakul ki az misztenitbél és temperszénesomakbél Alls, saévet a tempera els6 szakasza, Az entektikus cementit elbontésit kévetGen az eutektoidos dtalakulés hémérséklet-tartomanyé ban Inssii, max. 5 K/h lohiilési sebességet kell biztositani ahhoz, hogy az étalakulds a stabilis, r szerint menjen végbe, & perlit helyett grafitos eutektoid jk bil és perszénb6l all. Ez a temperilas méso vagyis a grafitos’ ends: ly médon a lehdtés utén a szdvet ferr esomés te dik szakas A teljes temperdlisi miivelet klasszikus hé. meérséklet—id6 dingramjét az 1. dbra mutatja A hazai gyakorlat ezen temper a2. dbrin bemutatott médon yalé rint a miivelet dsszes idGsaiikséglete 46 h, amelyen beliil az els6 szakasz meglehetésen hosszti (20h), Ennek célja az, hogy a legkedversitlenebb dssze tételii_adagok cementithomlisa is befejeziu Az eljiris a nagy hémérséklet 6 a hossai idé mintt igen energiaigényes, lési folyamatot tja meg. Esze: Az ditviiziielemek ha folyamat a a temperilis A temperdlisi folyai lurgiai feltételei_ vannak iigyelni, hogy az { rehajtasinak metal Elsdsorban ara kell st kévetéen a dermedés karbidosan menjen végbe. Ehhez a telitési szdm 4 grafitosodasi hajlam helyes megvélasztdsa sziik séges, ami végs6 soron a vasolvadék ati koziil a karbon- és sziliciumtartalmat adja meg, Ezen til nagy figyelemmel kell lenni arra is, hogy a temperdlis els6 szakaszanak, azaz az etek tikus cementit bomlisénak idejét a nyers temper Sntvény kémiai dsszetétele dintéen befolydsolja. Ha e két kérilményt ¢, azalabbiakhdl kell kiindulni ‘Uttesen vizsgiljuk, * Ethangrott a X. vasintéweti éx mintakéaritéai 200 Banyészati é Kohészati Lapok — UNTODE 37 PTO: 669,131.84;621.785.2 Az irodalombél ismert, hogy a temperdntvény Se telitési szdma és K aldbbi értékhatarok ki Kea S806(1 peso )=08...08 A fontick melltt nog figyelnet savoleadc mmigin” er kentrtalin eng firm ugvanie 2 DMin= Ming 1-72 9% mane t temprdlie indbctalagsinn St est entGnonbefoyislj mint nt ra mistn. Hinata ova elmeltieg finger slapjn Kel ned Mnp=1,728 ell szentolni a Az Mng viltozisit a kéntartalom fligevényében 4. dra mutatja. Hasonléképpen_Iényeges az olvadékban lev’ mangéin és kén ardnya. Az optimilis Mn/S viszony a kovetkez’ 1, bra, A Serriten fete tomperintoény hbkezeési tempenilda diagramja folyam, 1986, 9. sam 4. te Binam 16. ut leg As elmétetite tartalom faggvényeben ( 7 Siiggvénybe 1,128% +0,2 39 nnek valtozését a kéntartalom figgvényében 1.5. dbra mutatja. {brabél azt a kivetkeztetést kell le- A ni, hogy Lapok GNTODE plvadék mangéntartalmé mind a Mn/S viszonynak attél £ tatnia, hogy m kéntartalma, A tomperilds els6 szakaszinak lefolydstt igen igaden kell myi az adott vasolvadéke zavarja, széis esethen meg is hidsithatja, “ha Gr, Mo, Cu, V, W 6 N bizonyos mennyiségben jelen van. Hzen elemek mennyiségét az adagolt nyersvas 6 acélhulladék daszetétele befolydsolja. Bzeknek az elemoknek a mennyiségét maximaljak. Ennek betartéséhoz a betétalkotok dsszetételének ontos ismerete é a hetétazimitéskor nagy kordl- tekintés szikséges, Vannak természetesen olyan dtviz6elemek is, amelyek mind a dermedésre, mind a temperdlis hatdssal vannak. A’ leg. Cu folyamatéra kedver6s fontosabbak az Al, B, Aluminium Eris dezoxidalé elem, a_ nitrogént _stabilis nitrid formajaban megkoti. Emellett. grafitképa6 hatdsa a sziliciuméhoz hasonlé, Szokisos mennyi. sége 0,02—0,03% Bizmut Adagolisénak az a eélja, hogy viszonylag nagy sziliciumtartalom esetén so képz6djon a temper- nedésekor eutektikus grafit, ugyanis a bizmut akadélyozza a grafitesirak képz6désé névekedését. Killbnésen vastag fold, a formaban lassan hGl6 dntvényeknél van jelentésége. Szoké 808 mennyisége ad falvastagség figgvényében az aldbbiak szerint vailtc Sntvény dex d=10 mm: 0,00 d=10--15 mm: —_0,007%, d=15—30 mm: — 0,010%, d=30—40 mm: 0,02 Bor A grafitosoddst jelentésen gyorsitja. Elsdsorban a krom kedvez6tlen hatdsénak esdkkentése oé}jab6l adagoljak ferrobér alakjéan. A szokésos, 0,0 0,10% krémtartalom, esetén_0,001—0,005% Sivizdse Iatszik hatésosnak. A temportilist id6 fay jelontésen csdkkenthet6, Adagolésakor nagyon kell arra iigyelni, hogy 0,008%-nél tobb bér olyan stablis karbidokat képez, amelyeket. a szok temperdlisi tochnol6giaval elbontani nem lehet, é fgy a tomperintvény szivossdiga jelents mérték: ben romlik Re A réa. a grafitosoddst gyorsitja. Ennek az alapja az, hogy a vasban korlétalnul oldédik, é nem képea karbidot. Hatésa miatt a szilicinm- é tartalom kézétt dsszhangnak kell lennie. An szokéisos mennyisége 0,8—1,2%. Killondsen ol nyds a rizzel val6 otvézés, ha a temperdlis sorén iéhGkezelést alkalmaznak anitrogéntartalom esbk: Keentéso oé)j abs A kémiai dsszetétel megySlasztiisinak szempontjai A felsorolt kértilmények miatt a vasolvadék kémiai dsszetételének megvélasztésa_ bonyolult im 201és nagy kiriiltekintést igényl6 feladat. A megadott szempontok és fisitések mellett szimitéso- végertiink, é ezek alapjén a kivetkezSket éllapitovtuk meg A szokiisos temperiliisi technolégia esetén a kémiai osszetétel a kiivetkersképpen hatérozhaté meg, 1. A karbon- 68 sziliciumtartalom — ha P=0,1% —akévetkex Sinio=1,4%) Cmax=2,39 2. A mangéntartalom, a Mn/S viszony a megadott Ossvefiiggévek felhasznéléséval dliitands be a mindenkori kéntartalom alapjan 3. A krémtartalom maximum 0,1% lehet. gondos betét-dssedilitdssal lehet’ biztositani 4.Az eutektikus cementit elbontisa céljébél pérral é 0,025% aluminiummal valé és kivinatos 5. A nitrogén esikkentése v. ol6st végezni, élsverti elé A jelenleg alkalmazott temper energiakiilts A fentickhen leirt_ médon eldéllitott nyers temperintvény hokezolésének energiakdltége tete- mes. A jelenlegi hazai gyakorlat szerinti h6kezelés energiakdltsége az 1983. évi adatok alapjén 0,979 Ft/kg volt. Az 1983-ban gydrtott 5577 t fekete temperintvény hokezelésének — energiakdltsége 5460 K Ft volt. A kis hémérsékle 8 lol 5 feltételed jempe pata Lehotéség van a gyértdsi kéltségek, mindenek: elétt az energiakiltség eabkkentésére ‘kis hémér sékleti temperdldssal, amelynck id6-hémérséklet dingramjét a 6. dbra mutatja A folyamat 430 °C hmérsékletil elohokezeléssel kezdédik, 4 dris héntartéssal. Célja a nyers tem. perintvény nitrogéntartalminak esbkkentése A temperdlis els scakascinak hémérséklote 800 °C, idétartama 9 h. Ezzel esikken a felhovités energia- és idéigénye, valamint an isodike szakcasz, 6. dbra. A his homérsdkletd temper diagramja 202 Ranyészatl 6 K A mdsodik seakase (lohtités az eutektoidos alakulds hémérséklet-tartoményaban) megegyezik a korébban alkalmazott technolégidval. A folya mat teljes idéigénye 32h. A kis hémérsékloten hékezelt temperdntvény ‘dasvetételére a kis karbon- és a viszonylag nagy sziliciumtartalom a jellemz6. Aluminiumot, bért bizmutot é rezet a grafitosodds meggyorsitésa jjabdl sziikséges adagolni A kis h6mérsékleten temperilt é megielelé vegyi isszetételti ferrites, fekete temperdntvények: ben a temperszénesomok alakja zirt, az alapszi vetben perlit nem fordul eld. Ax igy gyartott ferrites, fekete temperintvények olyan minGségt ek, mint amilyent a hazai ipar ma produkil A kis him fs kisérleteinek let tempe eredményei Allitésaink bizonyitésira kisérleteket véger tink. Hiérom adagot olvasztottunk a Soproni Vas Sntédében, Az adagok kémiai dsszetétele és a sxdmitott mutatdk az 1. tdblisatban talélhaték A krémtartalom nem haladta meg a 0,1%-ot A nyers temperintvényben a nagy grafitosodasi hajlam ellenére lemezes grafit nem volt ‘A kis hémérsékleten végzett tempera sadvet ferrites, a temperszénesomok zértak voltak (7. dbra). A eailindségi tulajdonsiigokat a 2. tdbld tat mutatja. A kisérleti adagok szilirdsigi tulaj donsigaik’ alapjén az MSZ 8182—81 szerint a Téfk 300—06 mindség kévetolményoit elégitik ki Amint az, a kémini osszetételb6! szémitott adn tokbél litezik, a Mn/S viszonyt, a mangéntartalmat nom sikerilt megfeleléen bedllitani, ennek hatdsa ‘az eredményekben lithaté. F6 oélunk itt elaGsor ban annak bizonyitésa volt, hogy kis hémérsékle- ten Iehetséges a. temperalés, és a viszonylag nagy sviliciumtartalom ellenére & nyers Ontvény nem grafitos, A kisérletek ezeket igazoltak 11,96 0,59 0,100,057 0,029 2 yo; OL 00704059 O01 3 (318 O%61 008 0,061 0.017 Fel MoS (Mn/S\p_Mnp 1 0,526 0,70 5,00 3,72, 0,37 2 0,668 O91 S71 dR (OBR 3 Ob 13s Tbk | ABR OLS dca A hisérleti adagok szilirdsigi tulajdonsigai a hokezelés w= NJ Z%. Jel nin, max, min, tly évfotyam, 1906, 9. s2ém mut hase tis doe Lh Ml 8. ts Bayos ft. ryezik folya- itvény nagy | dort, rnitden gfelels inyek- aps ‘irtott ‘gen. Vas atk mot tin a oltak abla: la. int a ik ki ada. Umat utdsa ‘hte. 6 9 kis hi iakdltségének diss A jelenle en Szemléltetés céljéb6l a 8. dbrdn egyiittese mutatjuk be a két temperdlisi eljarast, ezt az br haszndltuk fel az energiaviszonyok dsszchasonli ‘tsshoz, A kis hémérséklet tomperdilés alkalmazésakor kévetkez6k miatt van meglakaritds 1, Kisebb a kezelés hméraéklete és ideje. 2) Kisebbek a temperiilékemence felijitési kélt- ségei a kisebb héménséklot miatt §. A hikezeléshez satilséges kemenceriicsok, kosa- rak fogyésa, igy kéltsdge is esbkken, 4. Nines. s2iikség az Ontvények vetemedésct ki ignzité egyengetésre Jelen esetben esupan az ols tétel szdmithats, de ea is jelentés, A vérhaté energiameztakarités szdmitésa. két hipotézis alapjan lehetséges. 1. hipotézia 1.1 A salikséges hémennyiség az egyes hékezelési ciklusokban arényos a ciklusra jellemz6 kize lottel 6 a héntartés idétarta pes hémér méval. 1.2 A Iehfitéskor a lassi héméréklet-csbkckenés hésaiiksdglete a megfelelé hémérsékletre iné felhevités é a héntartés hészitkségle mek 30%. i iclorlog alkalmazott hékozelés sak lea Bényésza Qn =1,3(045 -84.965 -12)K =21 762K A kis himénsékletii hékezelés hisaiikséglete | Qu= 1175-74800 -9)K = 13 683K A keét érték viszonya Qse SaLADLCEBESH 5 oon, Qn atTaaK 8" A virhaté megtakarités: 37,1 2. hipotésia 2.1 A temperiléshoz, saiikségos hémennyiség ari nyos a felhevités é hintartis idétartamaval Gaz elsb sraknsz hOmérst 2.2 A hiitéskor a lassi homérséklet-esbkkenés héigénye a 2.1 pont alapjin szAmitott h6. mennyiség 30% A jelenleg alkalmazott hkezelés héigénye: Qin= 1,8 965 -20K = 25 090K. A kis hémerséilotiihokezelés héwaitkaéglete Qi=1,3-800-16K =16 640K A kit 6th vissonya Qi __16640K _ 5 565, 7, 35 090K — 0-888 A virhat6 megtakaritas: 33, Ha a kétféle hipotézissel szimitott mogtakarités kozil a kedvezstlenebbet, vessziik vérhaté érték nek, akkor az 1983. évi adatok alnpjén 5460 E Ft 38,0%-a, aziz 18 az enorgiakdltség esbk- ‘adédé megtakarités. Bhhez hozzdjon ‘az tizemeltetési kiltaégek esdkkenéséb6l mazé megtakarités, amelyet azonban esalk utélagosanlehet értékel. Gsszefog! tel fekote temperdntvények jelenlegi jek jelentés hényada a tem: A kémini dsszotétel alk érsékletti A. forrites, akor a kilts perilés energiakilts« mas médositésival lehetaéges a kis héntemperdlis. Ezzel az onorginkéltaég tobb mint 30%-kal cedkkenthot6, Az igy _kapott ferrites fekote temperdntvények Iielégitik a jelenlegi hazai_gyértményokra eléfrt miszaki kévetelme nyeket. A szdvetben nyers éllapotban grafit nem volt, temperdlés utén pedig a sadvet ‘ferrites, a temperszénesomok alakjazért Az eljérds n Soproni Vasontédében mogvaléait hat6, é ebbél az alabbi elinyok sedrmaznak 1.A temperdlés teljes id6sziikséglete 46 érérél 32 dria esdkken, 2. A kisebb hémérséklet miatt az energiakiltsé legalabb $3,6%-Kal esbkken, ami kizel 2 M Ft 6vi megtakaritast jelent a jelenlogi gyartési volumen mellett 3. A kis tomperdlési homérséklet miatt esikkennek az tizemeltotési kiltségek, 4. A temper enleg hasanilt két HCTP 190/130—750 tpusit kemence helyett exy ke meneében megoldhat a jelenlegi kapacités mogkétazerezédik, 5. A mogfelels vegyi dsszetétel mellett a gyartott Ontvényekben a temperszénesomdk alakja zirt lesz, ezzel javithats nz intvények mindsége. IRODALOM [1] Chaps B.+ A. krém é¢ bér hatéen a temperdntvény mnindségére. Ontdde, 5 (1964) 2. st. 25-30. old 2) Pildp Bu: A kén-mangén viszony haidsa a temper su6n képnbdéei olakjara, Ontdde, 11 (1960) 5. x2 112—118. old, 6. 4. 133137. old (3) Rartosta, P. és tdrvai; An clemel hofolyden.a comer: tit grafitouoddaden, Ontode, $0 (1979) 6. wr. 97 105. old [4] Raccka,” M.: Nagy szilérdadgs é« nyihist, foke temperbntvény. Ontide (1981) 6. s7. 128132. old [5] Rosch, K—Pattrson, W.—Rloiny U-: Kinds Kiséréelerick hatésn a hipocatekiikus vas-karbon Stwdzetelegrafitosod a jessorel,”techn,-wis Beth, 15 (1963) 3.2.1 ‘old [6) Engels, A.: A tomperdntvény grafitosodését b folyésold tényerdk mennyiség vizgélata. Ciess reiy 58 (1960) 24 ez, 810-816, old [1] Todorov, B.—WNikoioe, Af.* Az clohokerclés hatdsa 200. pertintvényben, Gliosserei, 57 (1970) 8. sz. 197 old. [8] Daunos, F. P.: Kerrites tomperéntvény_ javitott ralajdonségokkal, Giessereitectinic, 16 (1970) 8. B81. old, [9] Kowalke, H.: A biemut, alu hatdea a foketo tomper Giesserei, 59 (1972) 16.62, 498006. old W, G.—Pisdate, N.B.> Az id6 eaikkent idsicor. Trans. Amer. Foundrym, Soc 476, old Biirgese, P.'B.: Axinaltdsiid6 osdkkon téetnek’ Ishetafgel temperdliskor. ‘Trans. Amer Foundrym. Soo #9 (1971) 459-464, ol [12] Ries Rosenthal: Az én 68 réx a temperéntvény be ans, Amor. Foundeym. Soe., 79 (1971) 576—5 nium, Wie 6a eden ‘ing tslajdonasguira [13] Jajaraman—Mainer—Wallace: A temperszén gn bos ‘kialakulisa, ‘Trans. Amer. Foundrym. 8 6 (1978) 113—124. ol. [14] Bariscvetkij-—Sevesuk: Oaarefi vény mangén- é keéntartalma } 1960. 5.42.38, old. [18] Bader “be (desni: "Nitrogén Proiay., 1971, 3,97. 31—a2, old (16) Koroeet = tirsais A kis kar ‘ntwény eldnyel. Lit, Proizv., I [17] Morita’Imajama: A nitrogén ttvashan.. Masinosztreontc pontartalini temper 2. 301. old, «A600 © a 233238, old [18] Bailer—Monduhovices A. tomy icton Wrtéud nGkorekdasnck. ata Lit, Prot, 1972. 6 9 212 [19] Parent -Simonin: A tompesoniveny hokeneléo kis hhoméradidatons Hv. Motallorgioy 76 (1979) 5, n= no Bal. old 20) FarguesParent—Simonin: A temperintvény Na idejfi hékezelése a grafit gimboaitésseo. Fond: deur dAujounPht 4980. 12. ez. 144 xvas kis homérsék Kivalté okol 1] Lewandowski, K.—Racska, I—Tabor, A.: Kor scord eljards Kivald mindadga. feketa’ tompe Vony gyartisGrn, Prace Inst, Odlew., 19 (1968) 3. 191-214. old is, W.—-Lewandowski, K. —Raezka, I Tabor, A.: A mangin:kén vigeony hatisa a fekete temperdntvény mechanikai tulajdonsigaira. Przegl Odlew., 24 (19T4) 7. #2, 220-335. o [28] Chaps-Geredy—Lamin: "Ternperintvényok. M6. szaki Konyvkiad3, Bp, 1961 [24] Verd Ji: Ipari vasbtvézetek metallogratidja, Aka. Aémini Kado, Bp. 1964 [28] Sehnetder—Dipp-Meyer: "Ten Verlag, Disseldorf, 1966, ws. Gieaserei Folyéiratszemle Az Sntittvas médositisa exoterm keverékekkel A j6 mindstgt: lemezgrafitos vasintvények gyérté sihon médositéanyagokat. kell hasznilni, A. szereOk mogvizagaltak a titdn-, vaa- 68 krém-oxidot tartalmazd exoterm keverskek hatdsét az Ontottvas. tulajdonsd gaira, Az eldbbi két oxid az smenitkoncontrdtumokban fordui eld, Az oxidok aluminotermikus.redukeidjakor ‘Atomos’dllapotd ‘titan, vas és krém keletkezik, ame lyek @ vasolvadskba.kertlnek Ax exoterm keverdkek optimdlis Geszetételét. sta. tisrtikai Kieérloti tervvel hatarortak meg. A befolydeols ényer6 & TIO, + Fej0, 6 a Cr,0, mennyiségének ard nyrondk ae! Gntattvan erakitGszilardssga 6 z exoterm keverékb6l 10% vieiiveggel bribet kéarftottek, amelyeket megaziritottak, x a folhaarng ds eléet 360 °C-rn felmelegitettek. Amikor an fiat egy hharmaddig megtelt, akkor adagolték bo a médostts: bnrikettet. Ax ontdttvasnt savas bélésé, dukeiés iemenesben olvasztoltdk.- A esapolas ‘séklet 1380-1400 °C. volt A Kioérleti oredmények értékeléaével mogallapitott ak an exoterm keversk kéntelenti a folyékony On: tottvasnt, tovubbé eabkken grafit mennyisége, 62a grafitaktivalis egyenletosebb leer, An optimélis tala} Gonsdgokent, 0.3% titun- 4 0,45% krdmtartalommal Grtdke el, Hx alapjén mog lehet hatérozni a redulceios fete yelembevitelével médositoanyag. ext ‘éges. mennyiaégét. 240 N/mmt-ndl nagyobb. szakit selldrdadgd és 240 HB-ndl kisebb kemenysdgt dnttt vas eldallitésdhor a médosftéanvaggal 0,9% Umenitet 3 0,66% Cr,0,-0t kell hevinni. A mechanikai tulajdon sigok javuldsdn télmenson cxdkeken az Gntstivas ker gesedést hajlama is, 204 Ranysiszatl és KohSszati Lapok — ONTUDE 37, évfolyam, 1996, 9. szim & ony ‘alk a A kom teljes état nyezt yan epe illé tort elle reall dehi maa ment a if fend ci6ja mald adatt ziket pirat lizite B szomit Banyd