ité ie ok termelésének n sajnos ala sedése az egyéb Ontvények Ossze 5—1% it teszi ki, Nalunk ex a esony, 2,5—3,0% kézitt van. A temperdntvény ma mara gépipar, az autdipar a mezbgazdasigi gépgyartés és egyéb ipari tok nélkilizhetetlen alapanyaga. A terver6 irodaknak, a tervez6 intézeteknek, a konstruktéroknek az Ontvényfajté sakor nagyobb figyelmet kellene forditaniok a temperintvények nagyobb 1 sira, a technolégiai és nem, utolsésorban gazdasé gossiigi szempontok szem eldtt tartaséval. A tem- peréntvény alkalmazdsinak eldéntésekor pedig feltétlen sziikséges volna feliilvizsgélni, hogy a fehér temperint legmegfelelébh’ anyag-e Bebizonyosodott y gépalkatrész foket gazdasigosabban 08 gép Vv “Ontvénybol zydirthaté és felhasznailhats, A kévetkor5 eldadist Kiss Jéssef, a Mosonmagyarévéri MozSguzdasigi Gépgyae pyaroryaéae Tartotta A temperontvénygyartés helyzetea Mosonmagyardvri Mexigazdasdai Gepayérban’ A temperéntvény-gyartés helyzete a Mosonmagyarévari Mezégazdasagi Gépgyarban Kiss 7628 A szerz6 vivid dtekintést ad a Mosonmagyars: iri Mesdgacdasigi Gépgyirban folytatot temper: ntvdny-gudrtds torénelerdt az equyen gyi berende E fontosabb jell amine az uobbiak iadrl a foketctiret temperdntvenyek mindaé gére fllalatunk dntidéje megindulésa foglalkozik temperdntvény-gyairtassal, Els6ca a sajat eépeydrtashoz sziikséges Ontvények el6Al tiisit végzi, de mas rendeldk kielégitésére is termel fehér temperdntvényt. Korabban 4 db — egyen ként 3 tonna befogaddképességti — széntilzelést a. itékemence Alt rendelkezésre, melyekben 250- 10 t Sntvény el6Allitdsiira volt lehetdség évente. A felseabaduldst: kveté években a rendel6k sz manak szaporodaséval novekedett a temperdnt- vény-igény, melynck kielégitésére 1949-ben_to- wabbi két, egyenként 6 tonnis félgitiizelést 1 mintegy Mdgyitékemence keriilt megépitésre. E sére nivekedett az évenként eldillitott fehértoretéi temperdntvény 1959 els6 felében kezdédtek el az tizemi m kisérletek a fekete temperintvény gysirtt Erre az Ontvényféleségre valé Attéréenck els ban gazdasfigi vonatkozdsai vannak, ugyanis val- Jalatunknil a ligyitisi koltség fekete temperdnt vény el6ailitisival 37,6% ‘ékkent, misréezt ett lehetéség kindlkozott a lagyité iizemrész bovitése nélkiil tovabbi temperintvény eldillitéséra, har- madsorban érdeklédés mutatkozott a fekete tem: perdntvény irint a mezSgépgyartas vonalén is, A mezégépgyartésban nagyon sok — korabban acélintvénybél késziilt — alkatrészt lehetett fekete temperdntvénnyel helyettesiteni. A fehér temper- Sntvényekkel szemben 45—50 mm-re nétt az. el {llithaté falvastags4g maximuma, A hagyominyos falvastagsigi Ontvények minden tovabbi nélkitl uyarthaték voltak fekéte temperbél 1960-ban mér 1300 t temperdntvényt gy unk, bir a fekete Ontvények gyértiisinak m tsa nem ment zikken6mentesen. Nagyon technolégiai eldirésokat Kellett, elrendelni tartani a meglevé olvaszté és ligyité berendezé- seknél. A technolégiai el6irdsok betartésa kori DR: 669.1818 lazaséigok az els6 idészakban a selejt névekedésé ben jelentkeztek. Olvasztds céljara két 800 mm Atmérdjii hideg szeles kupolékemence all rendelkezésiinkre, amely bal scsirke és tempervasat olvasztunk. A temperdntvények gyartisihoz. hasznilt hetét- 1 adag siilya 300 kg, Osszetevsi Acélhulladék 58% Sajét éntvényhulladék 40%, FeSi+ FeMn 24, Koksz, 18—20%, Az adagok dsszedllitéisa mindig az el6z6 napi sntvények kémini dsszetételénck ismerete alapjén torténik, Ceapoldsonként 40x 40 150 mm méretéi proba: testet bntiink tdretprdba céljabél, melynek vias gilata Iehetéséget nytijt a gyors mindsitésre, Saiikség esetén a leesapolt folyékony vas formiba, Minden ceapoliisb6l szabvanyos probapiledkat dntiink a mechanikai vizsgilat és mindsités elvégaéséhez. A probapilea névlegesen 15 mm stmérdjth Az, olvasztdskor térekvé kémiai dsszetételti vasat cesak az alabbi seélsé érté jink, hogy egyenletes tsunk el6, e azonban ck kézdtt érheté el o 2,6 —2,9% Si 0,9 —14 %, 8 0,15—0'208 Mn 04 0.79%. A karbontartalom az olvasrtés idétartama alatt vltozik, mégpedig egy olvasztési kampany kerde tata a Kozel 0,39%-kal esdkken. A Sitar talom rendszerteleniil, legteljebb 0,5%-ot valtozik A Mn-tartalom altalahan az olvasztas végen mutat A'S mennyiségének valtorisa.teljesen fit mindig a legkedverst- lenebb kémiai dssetételfi éntvények kiligyitisn int irjuk el6, Bényészati és Kohészati Lapok — ONTODE 20, évfolyam 1969, 3, 52 51A kamris ligyitékemencék 1964 dta olajtiize Kestiek, 4 ana kivetkezé hévezetési eldirdssal 68, 960°C-ra 20-25 ra Héntartis, 960°C-on 1580 ora Homérséklet-csbkckentés, 960°C-r61 780°C-ra 8—12 bra Lassti Iehiilés 789°C-r61 640°C-ra 40 ora A kialakult gyakorlati tapasztalatok alapjin hatérozzuk meg az eg; id6s 979%-08 biztons laga 1112 Az 1964. évben végzett: mechanikai vizegilatok es hékezelési szakaszok zilkségletét. Az ismertetott technologidval 96 al gydrtjuk a To. 06 8 fit ‘az dntédei selej alapjan az Ontvényck 52%-a felelt meg a To. fk 35-10 minéségi Kévetelményeinek. 1968 janudr jdban fejezédott be Ontddénként 10 millié Ft ér tékii beruhizis, melynek kerotében egy konvejo. ros formézésor 6piilt fel a KGMTI tervei alapjai A konvojorsbré 2,5 hénapos prébaiizem utén folya matosan jératjuk naponta egy mészakban. Mar a probaiizem masodik hénapjaban sikeriilt elérni a srinkénti formaszekrény szimot (240) 6ra). A konvejorsor munkaba ailitasa sziikséyess¢ tette a kupolékemencék kieserélését folyamatos dence nélkiiliek és a folyékony vasat 2 t befogad képességii fitdtt eldgydjtén Keresztll adjik a kon. vejorhoz Az ‘ij kupoldk izembehelyezése eredményeként 1 To. fk. 35 biztonsigosabb gvartasthoz komoly re ményeket ftiztiink, ugvanis 34—2,79%, C-tartalmi vasat tudunk olvasziani megfelelé biztonsigga Sajnos az olvasatdskor nyert elény alig névelte az ntvénymindség talilati biztonsigit, exért a hiba okt Kigyitdkemeneéink héeloszidsinak ezyenl6t- Tenségében kerestilk. Vizegélatunkhoz a. I stkbe héelemeket épitettiink be é a ligyité Egy 1. dra, A Miméreéblet wéltocda a ligy rin felvett hémérsékleti adatokat az 1. dbrdn ké- zoljill A diagramon lithat6, hogy tikben uralkod6 hémérsékletek adoit komoly eltérést mutatnak. Pl. a hénta idépontban is 12. dri isebb héménsékletti li- Silat koztt a killOnbség 100°C. A mésodik sz Kaszban tapasztalhaté hémérsékletkilnbséy 50. 70°C kézditt ingadozik. A diagram adataibél kivet kextethets, hogy idedlis kémiai dssvetétel esetén sem hiztosithatdk az azonos szakité nyiilési ériékek a probatestekben. Gyartastechno- ldgidnk felillvizsgilatéra villalatunk a Vasipari taté Intézettel kitdtt szerabdést, egyben kértiike 1 Td, fk. 35 mindség gydrtiai biztonss lését 68 a technolégiai fejlesztés irényainal tirozdisira szilkséges javaslatok Suiinet utdin dr. MM Va ga Ferenceel, « mésraki tudominy tusa, @ Vasipari Kutaté Intézst osztdlyven it és arg holezelés hatdsa a ki ft feketetbrett ter: perdntvény mindsdgére” efmmel i Vallalat sjével kt yerdk metallurgiai tényezék és a hékezelés hatdsa a kupolékemencében gyartott feketetdrett temperdntvény mindségére 4 Soproni Vavontsdében kuy polt vasbél fe i temperdntonyt qysrtan 4 azersbk az dintrények mochanikai tulajdonsigai dan tapasstathats eltéréack obit kutatoa vt fontosab) metalburgiai tanyerdket: az dntosnyek kémiai dase delet, ax Ontési homéredblctt és a tig dS 6p apy silos nada cicage A hide olajtiizelé: temperin eles kupolékemencében olvasztott és Gi aknés kemencében ligyitott fekete tvény mindséy! a betétanyag és a DK: 621 745.746 4 6 277:660.181.8.004.12 hokerelés gyakorlati azonosssga mellett — nay viltoz6 é sokszor 10% folétti, Kévalé a nyiilés, nt sem éri el ‘lt, hogy a folyamatos gyartisbél szérmazé probatesteken kutassuk az més esetben viszont a Vizsgilataink 6 eltérés okait A kisérletek ism Kisérleteink hrom irényban folytak a) Egyes adagok kémini dsszetétel ingadozsist nak vizsgélata és annak hatisa a fekete temper ontv e. Ennek érdekében 1966—67 bal, tetise kiilénb6z6 dntési naprél saérmazé 2—2 db 52 Binyészati és Kohdszati Lapok — ONTUDE 20. évfolyam 1969. 2, sz py elé eb 18 pn ail ba titprobatest tulajdonsigait vieswi litt és tégelyben tortent hékezolés uta n az idészakban 10 x szerinti: mennyiségti acélhulladékbél 6s 4-08 FeSi-bél allt Az, dntési hémérséklet, hatdsin: 1968 janudrjéban csdkkend hémérsé és elétti és jeten ontat P illapotukhan. Ax adagésszetétel eben az idészak- acélhulladék, 4% hema. i sziikesy, szerint it nyersvas, 45% -o8 Fe ) Az aknés kemeneékben hokezelt probapailedk srilardsigingadozisinak vizsgdlata Ehher a vizsgilatho hirom dntési napon egy eay Ontédobb6l nagysz4mi probapileat készite wotétel az el6z6vel azonos volt fink. Az adi Az iizem 3 db gizolajtiizelésti kemencéjének mind a 17 tégelyéhen 10—10 db probapilest ogyiitt,h kezeltiink és vizsgaltuk azok tulajdonsagait. Ezzel Kinyegében az aknis kemencék egyes részeiben uralkods kilénbéz6 hémérsékletek hatasét tanul nyoztuk a temperdntvények mechanikai tw: s Age Az olvasztés minden esetben 800 mm 2-jl hidegszeles kupolékemeneében tdrtént, Az olvasz tdshoz adagonként 16% kokszot és a kokszra vo- 71%, mészkévet adagoltunk. A apolisi hémérséklet 1480—1530°C koz6tt volt bemarts pirométerrel mérve Csapoliskor az 500 kg-os dntédobba 60 (0,0012%) aluminiumot é 50 g (0,001%) 16%-os natkoztatva 26+ AE ferrobért adagoltunk. A kisérlet jd probatesteket éntottiink Az, olajtiizelésti akniis kemeneékben a hdkezelés menetét az 1. dbra szomléteti, ahol a hémérsékle teket a kemencetérben mérve kell érteni. A nyers probatesten végzett vizsgilatok: kémiai iisszetétel (C-, Si-, Mn-/S- és nyomelemtartalom), cgyik befogdfe) véglapjan szivet~ lat, valamint Ic alatt az Uzemben szokfsos 12 mm anyers probates Jat, ugyanott: keménységviz mégneses koereitiv eré mérés. Hékezelés utn véyzett vi suakitészilirdsig, szivet, keménység latok: folyéshatér, is koercitiv Banyaszati és Kohészati Lapok — ONTODE 20. évfolyam 1968, 3. sz. . A kisérletek értékelése eazetétel ingadozdséinak hatdsa BLL. Ak Ax 1966—67-b61 53° kiilénbdz6 Ontési_naprél sxdrmar6 probék dsszetételének 826 stlage a kévetke Mn 1,255 s 0,06. CH8i 3.34 Mn/S Ty 0,56—0,80, A kiséréelemekben jelentkez6 sz6rés miatt érde: mes az adatok gyakorisigi gorbéjét_megvizsgalni. A karbontartalom gyakorisigi gorbéjének (2. bra) két felttiné maximuma van, amely alapjén a vizsgilt probak két csoportba, sorolhatok: 2,1 682,70% karbontartalom k6z6 esikaprdbik 54,7 mig 2 0% Kozé esik a prObik 45,3%, els6 csoport maximuma 2,51 63 2,60%, a mé at | 2 : +111 s4t-120 8. dbra, A sziliciumtartalom gyakorisigi garb$2 401-567-367 ‘HO 360 380 4 4. dbra, AO i Osszepinek gyakorisigi gorbije csoporté 2,81 6 10% karbontartalom kizétt van. A jelentéktelen harmadik maximum 3,01 és 3,1 sedzalék kézbtt van 62 a probak 7,5%-a esik ebbe az. intervallumba, Az els6 maximum karbontar talma megfelel a fekete temperéntvénygyartis teloinek, de az e folottiek nagyobbak a mes sra jellemz6, els0: itnél és a kupolé olvasz sorban a Kkoksz minéségét6l fliggé bizonytalan ft tiikrdzik. A sziliciumtartalom (3. dbra) maximuma 1,11 1,30% kézbtt van, ami vinsgalt. adi bb hatérc az adagok at tartalmazza, -1,40% Si-tartalom kozi talathats, Az. clvégzett svinképelemzések eredményei sze rint 10- nagysagrendben Cu és Ni, 10° rendben Al mellett Cr is van, Enn ént kimutathaté még Mg, Sn, bb probéban Bi is. kc (4. dbra) maximuma 4,01— 60 és 4,70% (C+8i) tarta. esik a vizsglt probik 88° kkisebb meny 4.20% kbadtt van 200 30 401 301 ‘300 400 $00 G00 700 5. dbra. A Mn/S 9 A Mn/s fibra, A 439 sei kézé prébiik 90! viszony gyakorisigit mutatja az mum a 4,01—5,00 viszo Ik, mig 8 é 7 viszonyszim kizbtt a 3.12. A primer scdvet A hokezelés el6tti makro szivet minésit Patterson, W. é Dopp, R.{1] Atal dsszeailitott idealizélt mintasorozat’ alapjin végeztiik, amely nek elvi vizlatat a 6. dbra szemlélteti. A sorozat 1 tagia a tisetén exogén, a proba kézepéig lemezes alakii dendritekb6l, mig a VL jel mésik szélsé esetet bemutaté proba tiszt4n endogé br dendritekbél all. A TI—IV. probéik dendritkitegei exogén és endogén keverékek, melyekben az endo. g6n mag fokozatosan né. Az V. jelii proba endogén rendezetlen dendritkéte An exyes tipusok kvantitativ jelzés6re a belsd, endogé Atmér6jét (A) hasznaljak, sorozat [1] # Az, 53 probapéledt az ismertetett elvek szerint minéait egyes tipusok kézitti megosalds a kovetkex6 ‘Tipusok jele: Tigi Seay ve ae Prébapiledk db sedma 16 ogee hanes, 7 Ax I, a TIL és VI. tipusok jellegzotes képvise Wit a 7. dbra szemlélteti Az, bntott szdvet tipusa 6s a C-+Si-tartalom ko: zbtt a 8. dbra szerint egyértelmd dsszefi Tgen dvatosan annyi mondhat6, mintha a C+Si nivekedésével — igen nagy tartoménykizben az I, tipus felé tolédna el a szdvettipus. B13. Keménység a hokecelés elétt A nyers prébik keménysége (HV 30/30) 386 & 476. kp/mm® kizétti é esak 1 probié volt 490 fSlétt, A probik 88,5%-dnak a keménysége 400— 459 kp/mm? kéz6tt volt 8.14, Sailirdsdgi » A folydsh: akorisig eloszias sgiilatok akitészilirdsig & a nydlis 9. dbra szemiélteti. s Kohiszati Lapok — ONTODE 20. évfolyam 1969. 3, szass dint vdo- 7. dbra. SeBvettipusok Iublica A TB, fh, 3208 list, « 810% nyse Resets eer eaentatates 20.1% ‘lent 10% foot ‘aydod pro ‘ax MSZ 8282—66 szerint Yt, 12% folbtti nytlast viszont a prébék — 28 hoftaadott: He ax 69 adag visogslei crodins Sai] otyin yoga) Brits nyétasaabény alapjGnaszakitriardshg Ganyile szonyagminig |i | nls, S736/uemday Serine ayut minds, meillapithat, hogy @ eines | 3, eee Sobran cliréeat o sasuale probule 9495-0 nom p/n woh raat ee elégiti ki, ebb6l 3,77%-nak sem a szakitészilird. Leg- | L alsé hatart, tovébbi 1,88%, k a szakitészilard- sit fin Nig 60 8,779¢cnak a nyldea nom fool moy | : AS ats ne mogfslelt adagoe, teal ) te | = | $ | 3B — sosee a hdrom nagyobh minGelgi oxztdlybe % fe | 8 1 a8 | i (To. fk. 82-10, s5—10 12) 6 30,7% 0 { fe Bf aM | 18 RBssh fan 0 30-08) mindocgt 4 a alae 6 ANGE: Siege Az MSZ 8282—0-ban (J. tdbléca!) a TB. fk ory 116 Ge 176 Hoje? KoeBte ass Gok Mota aire 19 kpjmm* minimis folyéshatdet {dy oedba keményaégo 176 felt, do valamennyl (Ga dbra) valamennyi proba teljesitette, de a na- kielégiti a Ts, fk, $2—10 el6irdsait, amely szerint ee aaa gioe tateeoai kp/eam’ \iketsss ey (HEY TeutaaBH 00" Kefaaryh oboe Sr eipdahatar eenal « probék 97% 0 fell meg. (Megha: Oenenekmenyeketctchltthe 3.18. Sebcoizadt Heel Edshatdr valamivel job» képet adn.) Lehi Roh eat presse gpa a) ‘A seakitdscildrdedg értékeléesb6l az ténik ki, oszldsn a kbvetkex6: a hogy a srabvany 30 kp/mm?.es als6 hatérat (9b perit/ferrit- arény VI kplmm® ‘kéziitti sxilardsigi osztélyba a prodik 10° 80 70 60 50 40 20 1 Sa er ee attidealiniate felettickbe 0 10 20 30 40 50 60 a) 90 100 7 a probik 77,8%a tartozik » prchdeAnenatoh - 6% nyilas alatt, santgale nem elégitik | e a szab- 3810 as . ig or naebnd ATS Tk. 80-06 eldiéenak meg wea feleié 6—8°%, nytlasa a probik 15,1%-dnak van. io ee hears pba 8. dbra, A C+ Si-tartalom és a szdvettipus kizt 9. dbra. A folydshatdr (a), a szakitészilardsdg (b,10, dra. Néhdny jellegeetes exGvet hikezelée utdn (x30) A 100% perlitet, az 50% perlitet + 50% ferritet, valamint a 10% perlitet + 90% ferritet tartalmazé probik szivetképeit a 10. dbrdn mutatjuk be Léthaté, hogy az dsszes probik 28%-énak a saBvete tiszta perlit, mig legalabb 50% perlitet a probék 78%-a tartalmaz. Teljesen ferrites esak 3 db proba. Bz az eredmény kétségessé teszi, hogy a vizsgélat al4 vont adagok zimét a ferrites tem- periintvényre vonatkoz6 sabviiny szerint seabad e minésiteni, mert a szabvany szerint annak szdvete fbként ferritb6l és temperszénbél all”, 56 Binyészati é Kohészati La A hdkezelés hatésossiginak megitélésére é @ probik mindsitésére megszimléltuk 100-a8 nagyi tésban két helyen a 100X100 mm Mitémezében taldlhaté grafitesomék szimét, mely sim nulla 3 50 kiztt volt. A perlit mennyiségénck néveke désével a grafitesomdk néhdny kivétellel esikken nek (11. dbra) és tiszta perlites probéban — 3 ki vétellel — nines is grafit 8.16 Koercitiv eré A koercitiv eré (H,) azaz erd, amellyel a kérdéses ‘agneses dllapotét megtar Az dntittvas fbb ferromégneses szdvetalkotsi a ferrit és a cementit, melyek koercitiv ereje a ko: vetkex6 [20] ferrit H. 0,91 oersted, cementit H, 35. ocrsted 11, dbra, A grafitesomdk wiltozdsa a 12. dbva A koeroitiv ord Nokezelé eB és utd ‘a ssdvettipua fuggvenysben = ONTODE 20, évfolyam 1969. 3, senagyi- ‘2sben niall eke iken 8 ki cata Tkotéi aks. 18, dra, Az-intési hdmérséklet wiltowiea Maérleti ‘ontés Bizben A cementit nagyon rideg, mégneses alkoté és igen nagy koercitiv er jellemzi. A comentit alakja is befolydsolja a koercitiv erét. A karbontartalom ndvekedésével a lemezes perlit koercitiv ereje sok kal meredekebben n6, mint a szemesés perlité. A cementit szétesése és a grafit képzidése is hatéssal van a koercitiv eré alakuldsira. Ez a. fo lyamat a koercitiv er6 esdkkenését okozza, amikor is a maradé mégnesesség csak kismértékben val tozik. Bgyes bntétt vasitvizetek koercitiy ereje a kavet fehérvas oorsted temperintvény ferrites 1,8 oersted perlites 8.5 oersted A koorcitiv erdnek a hokezelés hatéséra bekévet- oz’ viltozasét mértik. (A mégneses mé dr. Seombatfatei Arpad, a Vaskutats Anys lati Osatilyénak vezetdje végerte.) ‘A mérések szerint a hokezelés lott v bik koereitiv erej 10,61, 6 12,04 oersted kizétti, mig hdkezelés utin 1,25 6s 6,16 oersted Kiiz5tt van, ‘A Koorcitiv er6 valtordsét a hék tipusitol fi ls he izswailt pré len szvet sg6en a 12, dbra szemlélteti. A hokezolés i é utani mérések eredménye jl elkiilonit de a szévet tipusinak valtozésival nem hor- hat6 dsezefllgeésbe. ‘A hékezelés hatsa mindenesetre erGsen jelent- kezik a koereitiv er6 viltozistban, esak kérdés, Az ontési h6n 3.21. A hémiai deszetétel Az dntési hémérséklet vizsgilatéra a 13. dbra jerint esbkkené hémérsékleten dntattiink probi- kat. A probikk dtlagos kémiai dsszetétele © 236%, Si 1,11%, Mn 0,48%, P 0,052%, 0,089%. zinképelom ban, mig Mo é érséklet hatdsa el Cr és Cu mutathaté ki 10-1%- Ti 10-2%-ban, 8.22. A primer szivet ‘A nagyobb hémérs¢kleten, 1475°C-on dntitt probék primer szévete I tipusi, exogén, mig az 1420°C-on Sntdtt probék VL. tipusti, endogén vetet mutatnak, A kézbens6 homéreékleten Ontott probik a két tipus keverékei (H—V. tipusuak) Bényészati és Kohdssatt Lapok — ONTODE 20. évfolyam 1969. 3. sz Keménység hokezelés el6tt A nyers probik keménysége (HV hémérséklet _ csdkke alakult (3 mérés aitlaga) 1475°C-on: 412 kp/mm?, 1465°C-on: 418 kp/mm 1460°C-on: 417 kp/mm®, 1450°C-on 420 kp/mm Az, dntési hémérséklet esbkkenésével a kemény- ség tehit kismértékben novekszik 3.24. Seilirdadgi vi Az 1420 és az 1475°C-on Onttt é a 6. kemence 7. tégelyében egyiitt hékezelt probak étlagolt sai ‘dsigi eredményei a kévetkez6k (5 mérés dtlaga) ) az nts sével a kévetkezSképpen igilatok 1420°C-on ntott 147 @y kp/mm? 59,5 (sz6rés 21) 56,7 (sx6r 6% 12,2 (sz6rds 1,7) 11,9 (sz6rds 3,3) A. vizsgilati eredményck sz6réséban gyobb kilénbség, mégpedig az e1 sodott probik szakitoszil nak saérisa fele az exoge ami az endogén kri szivett probakénak, Alyosodas elnyét jelzi 2 aknds hokezeld kemencék vizsgdlata 3.31. A kémiai dsszetétel An egyes kisérletek keretéhen intitt proba anyag dskzetétole 1. Kisérleti Ontés: © 2,439 9%, Mn 0, %, P 0,06: 50%, Si 1,21%, Mn 0,49%, 8 0,090% oti Ontés f, Si 1,74%%, Mn 0,48%, 8 0,090%, 2. Primer szivet és keménység A nagy hémérsékleten ntétt probikc primer sz- vete tisztdn exogén (I) tipust, mig a késGbb dntott probak sziivete IL. tipusti A hékezelés elétti keménység az dntés sorrend jével, azaz az intési hémérséklettel sszeliigg nem mutat, 411 6 457 kp/mm® HV kozdtti 8.88. Hokezelés A probaanyagot 3 kemencében elosztva hékez tik. A kemencék hévezetése ax el6zdkben ismer- jekkel megegyezett, mig a tégelyek elhel ét 68 szdmoziedt a 14. dbra mutatja. Mindes lyben 10—10 db prdbapélest helyeztiink el. 14, dbra, A tégelyek ethelyesise a ikoe ee 1 6 es it 15, dra, Az 1. Ria gelyenként dtlagoloa i. Ontds seitirdstigi eredményei 2 Kisérieti éntés Thee gt " Behe SS ep 6 at ae oan a he 7 en ty seobng eee pa a ripsysorsim "og 10. dora. A daye Aa eayes komoncékben a prébapéledk elosztisa probapilesit, a 7. & 8. kemeneében hdkereltk a kévetkez6 volt 6, kemeneében 1 és 3 ki 7. kemencéhen 1, 2, 8 kis anya : eneében 1, 2, 3 kisérleti dntés anyag 8.84, Szilirdedgi vizsgdlatol Ay, 1. & 3. kisérleti Ontés probapéledit Az, 1. kiaérleti Sntés probapiledinak tégelyen- mind ahdrom kemencében, mig a 2. kisérleti Sntés kénti szakitéscilirdsdgdt és nydlisit a 15. dbra és anyaga tas is, 58 Banyészati és Kohdszati Lapok — ONTODE 20, évfolvam 1060. 3, sselt elyen: dora isérleti dntés 11. tibva. A 8. kisérleti antéa asildrdedigi eredménye tégelyenkint dilagotoa A on 6s 6 sa6risa 6s ftlagal Saakitészilindedg, om p/m 1. Kisérleti Bntés 6. kem. os | 1 (16, dbra) 7. kem, 45,9 | 82] 189 | 99 | 134 | 11,7 8. kom, so | 147 | a7 | 38 2, kisérloti Sui 7. kem, 96 | (16, bra) 8. kom: 12,9 | 86 3, KisGrloti Ontés 6. kom. | 36,8 | 43,9 | 71 | 403 96 (17. bra) Kem] 351 | 446 | 914 | 40,5 | 39,9 | 85 13,9 Skem.| 370 | 423 | 53 | 38,9 107 MSZ 82826 1, Kisérleti nba [___3. kisdrloti Snide szerint 3. fk. | kom, | 7kem, | 8.kom. | 7. kem. | 8. kom. | 6. kem. | 8. ker: | Nem megfelelé Fale ois 3208 6 18 | 2 c c rr 32-10 35—10 a Taehlea tie 9 8 3512 a5 paca leans 8 ezemlélteti. Hasonls képot ad a 16. dbra a 2. kisér- Ha az egyes probatestek dsszesitett, tehét mind- syik hokezelS kemencében elért dtlagolt szakito- nydilisit, vizsgéljuk 45,9 kp/mm? dtlagos szakito: Teti ntésnck a 7. és 8 kemencsben hdkezelt prba- piledir6l, valamint a 17. dbra a 8. kisérleti éntés szilardsé probapéledinak tégelyenikénti szildrdsdgér6l (min- az 1. kisérleti onté Gen egyes berajzolt pont 10—10 mérés étlaga). srilirdsdgot és 11,7% nyildst adot kisérleti Aa er ves kisarleti pntésck szakitdszilérdsiginak, Sntés probéinak atlagos értékei 42,9 kp/mm® ill nytldetnak szdréshatarat és dtlagértékeit kemen- 12,1%, mig a 8. kisérleti ntés 39,9 kp/mm cdnként a 2, tdbldeat sxemlélteti 13,99) Binyészati és Kohdszati Lapok — ONTODE 20, éviolyam 1969. 3. sz 58Az ogyes kisérleti Ontések atlagolt et az MSZ 8282—66 sithotjik 1. kisérleti intés T. fk. 35—10 2. és 3. kisérleti Gntés TO. fk. 35—12 mindségnek felel meg. -edményeit erint a kovetkezéképpen min6: — szabviny Ha Ontési kisérletenként és vizsgaljuk az eredményeket, mir ilyen egyértelmii a kép 1. kisérlet 6 kemence TS. fk. 7 kemenee TS. fk 8 kemence TS. fk. kemeneénként kisérlet 7 kemence Ts. fk 8 kemenee TS. fk. 3. kisérlet 6 kemence TS. fk. 7 kemenee TS, fk 8 kemence TS. fk. 3 nek felel meg. szabvanymindség. ‘Tehét mig az 1. kisérlet anyaga a 8. kemeneében "To. fk. 32—08 mindséget, addig a 2. é 3. kisérlet anyaga ugyanabban a 8, kemeneében a szabvany szerinti legjobb eredményt adta zetesen ezek is dtlagolt eredmények). Az ingadozisok fel tehetéon a kemence gyenlétlen hém Ok vissza, A kisérleti eredményeket egyedenként a szab- viny szerinti osztdlyokba besorolva a 3. tdbldézat mutatja, rséklet el Tégelyenként vizsgélva az en 16. és 17. ébra) sem kapunk ¢ valamely tégely rendsz jellegét nem Iehet m edményeket. (15. yységes Képet, tehai esen rosszat, vagy jot adé egaillapitani A harom kisérleti anyagnak hirom kemenoében kapott nagyon eltéré eredményei a héke temperdntvény mindségére valé dinté bizonyitja. nek a hatését 4, Usszelo Kk Adott gyartisi kérlilmények kézitt, hid les kupoldkemeneében és tégelyes aknés kemen ben gyartott ferrites fekete temperdntvény miné- ségének ingadozAsit, ill. annak okét vizsgiltul: Lis 6 kiivetker 4.1. Az dsszetétel ingadozisdnak hatésa Az. 53 dntési napr rmazé adagok Ssszetéte lének sitlagi i megfeleltek a fekete temper eld a sz6rishatdrok a kupolékemence iizemére jellemzsek, nagyok. A probik primer 26. vetét Patterson—Dépp (1] szerint mindsitettik. A probak 50%-u tisztdn exogén I. és II. tipusba so- rolhaté, a tobi proba egye t8bbi tipus kozdtt. A probik C+S tartalménak ndvekedésével, igen nagy tartomdnykézben az 1 tipus felé tolédik el a sz6vet. frt mindségéne letesen oszlik el a A szilérdsigi vizegilatok azt mutatték, hogy a ‘T6. fk. 32—08-ra el6irt 19 kp/mm?-es folyashatdrt valamennyi proba elérte, de a probik 97%-a a 21 kp/mm?-es folydshatart is kielégiti. A probék 79-8 nem érte el a 30 kp/mm?-es srakité sigot, de 35 kp/mm? felett van a probik 7 nak a szakitéswilirdsiga. A 6%-08 alsé nydlis hatart a probik 7,5%-a nem érte el, viszont 10° nyiilis felett van a probék 47%-a, A szaby rinti fmindsités szakitészildrdss n a kévetkex6 képet adja 6 nytilis alap. nem megfelelé Te. fk. 30—06 T6. 08 10 A saivetvizagélat azt mutatta, hogy a probak 78%-dban 50%, vagy annél tobb a perlit. A peri ének ndvekedésével a tempergrafiteso. m6k széma esbkken és a tisatén perlites probéban nines is grafit, Bz a korlilmény a hékezelés, els sorban a ferritesité szakasz elégtelenségé heté vissza. 4.2, Az intési homérséklet hatisa A magasabb hémérsékleten, 1475°C-on Sntott probik primér szdvete exogén I, tipusi, mig a kisebb hémérsékleten, 1420°C-on dntétteké endo. gén, VI. tipust. A kézbensé hémérsékleten énttt probik a két tipus keverékei A szilirdsigi vizsgélatok az Sntési himénséklet hatését nem mutattik ki 4.3. Hérom kisérleti Untés nagymennyiségii probsjat 3 kemeneében hdkezelttik tigy, hogy minden té- elybe 10—10 probapilest helyeztiink. Az 1. é 3. Kisérleti éntés probapdledit mind a 3 Kemencében, mig a 2. kisérleti ntés probiiledit a 7. é 8, kemen- eben hékezeltiik, ikndis hikes 16 kemenctk vizsgélata Az egyes kisérleti intések Stlagolt eredménye a kévetkex6: on 8 Seabviny 1, kisérleti ' antes 45,9 kp/mm? 11,7% To. fk. 25—10 2, king ‘antes 42,9 kp/mm* 12,1% To. fk, 85—12 ‘nes 30,9 kpymm? 13,0% To, fk, a5—12 Ezek az dssvesitett eredmények kivéléak. Ha ont Ontési kis6rletenként és kemeneénként vizs giljuk az eredményeket, tigy az 1. kisérlet anyag: 8. kemeneében adott’ To. fk. 32—08-nak meg. folel6 eredményt adott. Ugyanebben a kemeneében a 2, 683, kisérlet anyaga viszont TO. fk. 35—12-nek megfelelé kivalé eredményt adott. Az egyes hé- ‘sok kézitt, Gppen a bizonytalan hémeé e éklet eloszlis miatt igen ni gyok ax ingadozisok Ha mélyebbro mogyiink vizsgélatainkkal 6 az ayes tégelyekben kapott eredményeket vizsyéljuk, fay sem Kapunk egységes képet. Az ugyanazon helyen levé. tégely rendszeresen j6 vagy rosa 60. Banyészati és Kohiszati Lapok — ONTGDE 20, évfolyam 1960. 3, #2, EBIM ‘ils 10% entott endo: antitt rséklot robdjat len té 1. 68 8, awsben. lak. Ha 69, 3, 92 eredményt adé jellegét nem lehet megéllapitani Ez hokezoldsenkent véltozik é ezen belil az ott uralkodé hémérséklottol figs dasrefoglalva, mogillapithatjuk, hosy az. adott berendezésckben folyé zyértdst kifowastalannake mmindsithetjik, esak a berendezések, » elsdsorban a hdkezels kemeneck bizonytalansiga akadélyozza a mszorti biztos szabvany szerinti_ mindségek gyartiss ‘A befejezés eldtt levé rekonstrukeié_minden bizonnyal kikiiszib6li az eddigi nehézségeket és ehetdvé tesai a szabviinyban eléirt minéségek diztonsfigos gyartésst TRODALOM [1] Patterson, W.—Dépp, R.+ Giesseroi Techn. Wiss. Beis hott 16 (196d), 2 49-86. old [2] Vaskohaszatt Enciklopéaia VEL/1. ki Jet, 149. oldal Ar. els6 nap utolsd eléadiast Salamon Néindor, az Onté- AG; Vallalat Soproni Vasintddéjnek fétechnolézusa ta totta: A nagynyomést forméze alkalmazdsa a temper Sntvenygyarttsban” efmmel. Nagynyomast formézds SALAMON NANDOR f6teem iden nym mi wikdba A Yechnotépiailag ms Ieverékkel szemben. fokosottabh wyomded formazas get és eldzetes ta pusctalatgyigteal Rivdn a tecknoldqiaval foglalkors Indscakiaktcl, A szera® a0 roven Oaece gy dgtont izme Feeanpaget adja Koare Oaazeqesre: a homokkever‘ek ig jeltemsdkin.ieill-« nagy nyomiei formézdanal kéesilt Gnteények elinyeit si technolégia az utobbi arjed. Ez. elsésor A nagynyomésit forméi években Enrépa szerte gyorsan t ban két okra vezetheté vissza 1. A nagy sajtolési nyomassal mikod6 formézé. uépek nagymértékben é arinylag konnyen auto- matizélhatok, s igy a gazdasigos témeggyartisra igen alkalmasal Az ontvényt feldolgoré ipar mind nagyobb kovetelményeket témaszt a gyartott dntvényekkel szemben. Ezek a kovetelmények az anyagmindsé gon tillmenden, elsdsorban a szigord méretttirés hen, a tokéletes alakhtisézben, a felileti mindsé gek fokozddasban és a megmunkélési rihagyasok tsikkentésében jolentkeznek. Mindezek a kovet mények a nagynyomdsd formézési eljérissal — ardnylag alacsony termelési kéltségek mellett — jl biztosithatk, mer’ av itt alkalmazott nagy nyo- ids a formizdkeveréknek egyenlete Hitéest biztositja a formaszekrény teljes Keres metszetéhen, at Ismeretes, hogy a formézdskor a feladat olyan yenletes svilardségi forma cldillitésa, amely az Sntéskor fellépé ferrosztatikus nyomés ellenére is Diztositja a mérethi és hibamentes intvény gysr- lsat ‘A homokforma svilardsé 26t0) fgg Abbi két ténye- 51, tlt Adott dsszetételfi formizdkeveré rilirdsdiga annak tomorségét6l figg. A kivant seilérdsdg elérése érdekében a formizdkevertket meghatdrozott erdvel tomoriteni kell. Ez. torténhet a timarit6 er6 nagyssigi a formizikeverék dssze esetén a forma Banyészati é= Kohészati Lapok DK 62174444 69.1818 olfssal, razdssal, riz6-sajtolissal, lovéssel stb. ‘Tomoritéskor a tméritéeré hatasira a formaz6: keverék térfogata esikken, mikizben térfogat- siilya megnd, a szemesék kizti porusok esdkkenése kévetkeztében. A térfogatvaltozis Ichet_ maradé vagy rugalmas. Formédskor mindig arra kell t6- rekedni, hogy a Iétrehozott ulakvaltozés teljes egésrében maradé legyen. Minél nagyobb nyomés- sal végezziik a forméizist, anndl inkébb figyelembe kell venni a rugalmas alakvaltozist is. A sajtolis- sal torténé formazés leegyszertisitett vazlatdt, mu- tatja az 1, dbra. Ha P-vel jeldljtk a sajtoléskor 1 alkalmazott nyoméerst és F-el a formaszekrény Keresztmetszetét, akkor a homok feliiletére haté fajlagos nyoméerst az aldbbi egyenlettel hatdroz- hatjuk meg P 2=F A nyoméer’ hatdséra a formazékeverék magas- shga az eredeti H,-r6l H-ra csdkken. Ennek el Grésckor az erdrendszeren belill egyenstily All be ami aban jut kifeje gdsa megsziinik. A sajtolés hatasdra a homokkeve- rék térfogatstilya pedig a kiindulé 6, értékrél b-ra ndvekszik. ‘Az els6 vizsgélatok a végs6 térfogatsily és a fajlagos nyoméer6 kézti dsszefligyés meghatéro- zasit célozték. A lefolytatott vizsgélatok alapjén a sajtolé lap moz BNTUDE 29. évfolyam 1969. 3, sz ot