Conrad Totman - Japán Története

,
JAPAN
TORTENETE
Conrad Totman
A fordicis az alabbi kiadas alapjan kesziilt

Conrad Totman: History ofJapan. Second Edition. Oxford, 2005, Blackwell Publishing.
@ 2000, 2005 by Conrad Tounan
This edition is published by a1nngement with Blackwell Publ ishing Ltd, Oxford.
Translated by Osiris Kiado from the original English language version.
Responsibility of the accuracy of the translation rests solely with the
Osiris Kiado and is not the responsibility of Blackwell Publishing Ltd.
Fordftotta Antoni Csaba

Lektoralta Olah Csaba
Minden jog fenntartva. Barmilyen masolashoz,

sokswrositishoz, illetve adatfeldolgoz6 rendszerben val6 carolasho
a kiad6 elozetes ir.isbeli hoaiijarulasa sziikseges.
Osiris Kiad6, 2006
Hungarian translation Antoni Csaba, 2006
Osiris Kiado, Budapest

un11W.osirisl1iado.hu
Az 1795-ben alapfto tt Magyar Konyvkiad6k
es Konyvterjeszt6k Egyesiilesenek a tagja.
A kiadasert felel CyurgyakJanos
Szoveggondozo Kanya Anna
Muszaki szerkeszt6 Szigligeri Maria
A terkepeket keszitette SebOk Laszlo
A szedes es tordeles az Osiris Kft. munkaja
Tordelo Sorl'6z6 Zsuzsa
Nyomta es kototte a Diirer Nyomda Kft., Cyula
Felelos vezet6 Kovacs Janos iigyvezet6 igazgat6
ISBN 963 389 840 4
Tartalom
..:... :;OROZAT SZERKESZTOJENEKELOSZAVA

.., -o ROZAT SZERKESZTOJENEK KOSZONETNYILVAi'\IiTAsA
~0sz6 A MASODIK,JAviTOTT KIADAsHOZ
_:,. FORD ITO MEGJEG\'ZESEI
15
17
18
19
:::.:.6sz6
21
EE r :ZETO
24
r. resz
0 A kezdetek
Beyezet6 az I. reszhez
_.\z I. resz kronol6giaja
1. frjeLet FOLDRAJZ, EcHA]L<\T, ALI.AT Es NOvENYVILAG
_-..ipan foldrajza napjainkban

_;,. foldrajzi orokseg
_;z eghajlat es az 6ceani fuamlasok hatasai
_\.z allat- es novenyvilag oroksege
36
36
37
38
39
43
46
2- fejezet A KEZDETEKTOLA MEZOGAZDASAG ELTERJEDESEIG
48
norai gy(ijtoget6 kozossegek

Kesei gyCijtoget6 kozossegek
A :nezogazdasag megjelenese
49
52
57
0 A kulterjes gazdalkodast folytat6

foldmuves tarsadalom kora (i. e. 400 - i. sz. 1250)
IL resz
3e,eze t6 a II. reszhez

.-\.II. resz kronol6giaja
64
67
5.. :ejeLet A POLITIKAI HATALOM KIEPULESETOL 671-IG
69
69
. .,_ .ontinensr61 erkez6 hatasok

\ [1aralom anyagi bazisai
~:.::-12 de l em az egyeduralomert
73
~
.
...
('$
(--
80
5
A hegem6n allam felemelkedese

A kozponti hatalom megszil:irdftisa
80
88
96
Esemenytortenet
97
Irodalmi forr:isok
101
A koltozkod6 csaszari szekhelyck es az els6 alland6 f6viros
105
Az. allami egyhaz kiepitese
11 o
A ritswy6-rendszer helyzete 750-ben
116
A kozigazgat:isi felepftmeny
11 7
A konnany.rnt mukodesenek szemelyi es penzugyi vonatkozasai 120
Szeiesebb osszefiiggesck
123
Az emberi Cletkoriilmenyek
124
Valtozasok az okoszisztemaban
127
4. fejez.et A RITSURY6-RENDSZER MEGSZULETESE ( 672-750)
5. fejezet RITSURY6-RENDSZER: AZ All<ALMAZKODAs
ES HANYATLAs KORSZAKA (750-1250)

Esemenytortenet
Csaszarok es regensek (750-1050)
}6ki5k es bushzk (1050-1250)
A stabilit:is idoszaka
A stabilitast el6segit6 tenyez6k
Alkalmazkod:isi strategiak
A ritsuryi6-rendszer szethullisa
A valtoz:isok dimenzi6i
A bushzk osztalyanak felemelkedese
6. fejezet AKLASSZIKUSJAPAN KULTURA (750-1250)
A kezdetek
Viragkor: a sekkan-kormanyzat id6szaka
Az el6kel6segek vallasa
Udvari muveszetek es irodalom
A kultura mint kozkincs: a kesei evek
A vallasossag meg(tjulisa
A kesei cvek muveszete es irodalma
131
133
133
138
143
143
147
156
156
161
165
166
169
169
172
184
185
190
A belterjes gazdalkodast folytat6

foldmuves tarsadalom kora (1250-1890)
m
resz <$>
Bevezeto a III. reszhez

A III. resz kronol6gi:ija
200
203
7. fejezet A ZURZAVAR EVSzAZADAI (1250-1550)
A termelesi es az elosztasi folyarnatok valtozasai

A belte1jes gazdalkodas kialakulasa
Az atalakul6 falvak
Kornyezeti val tozasok
A kercskedelem fej l6dese
Varosiasodas
Esernenytortenet
A diarchia bukasa
:Eszak es <let kulonvalasa
A kenmon-rendszer
Az Onin-haboru es kovetkezmenyei
8. fejezet AJAPAN KOZEPKOR KULTURAJA (1250-1550)
A kenmon-rendszer kulturaja
Arni elveszett, s ami szuletett
:Epiteszet es kentervezes
Festeszet es kolteszet
A no es a teaszertartas
Vallasi elet a kozepkorban
A szinkretizmus tovabbetese
Uj szektarianus rnozgalmak
A ,,vokalis" irodalom
A tortenetmeseles ,,tortenete" es technikai
A tortenetek temii
205
206
206
210
212
215
218
223
224
227
230
236
242
244
244
248
253
257
262
263
264
272
273
275
9. fejezet JAPAN EGYESITESE ES A BAKUHANRENDSZER

KIALAKULAsA (1550- 1700)
Esemenytortenet
A daimyok hatalmanak megszilardulasa
A birodalom egyesitese: Oda Nobunaga es Toyotomi Hideyoshi
A Tokugawa-shOgunok orszaglasa: a rnegszokasb6l
kormanyzott birodalom
A bakuhan-rendszer helyzete 1700-ban
A birodalom terbeli, politikai es ideol6giai hararai
A bakuhan politikai es kozigazgatasi rendszere
A tarsadalom szerkezete
10. fejezet A NOVEKEDES KORSZAKA (1590-1700)
A novekedes dimenzi6i
Demografiai folyamatok
Kereskedelem es aruszallitas
Technol6giai fejl6des es a kereskedclcm szcrkezete
Az ujjaszi.i.lete tt Kyoto
278
278
279
283
299
308
308
310
313
321
321
322
324
326
328
E
0
~....
~
A varos l'tjjaepitese
A kultura felviragzasa
A kozos nernzeti kultlira gyarapodasa
A Kamigata-kulrura kibontakozasa
A Karnigata-kultura megjelenese Edoban
a birodalom tobbi videken
328
330
334
335
es
1 L fejezet STAGNALAs ES HANYATrAs (1700-1850)
Nyersanyagtermeles: folyarnatok es kovetkezmenyek

Banyaszat es erdogazdalkodas
A megmuvelt fOldek es az 6ntoz6viz
Amunkaer6
A terjeszked6 birodalom
A mindennapi clet szabalyozasa
A Kesei Edo-korszak kulturalis es polilikai elete
Kyoto es a kyot6i kultlira hanyatlasa
Gyiilekez6 fellegek: az ertelmiseg kiutkeresese
Halvanyul6 dicsoseg: a hatalorn kiutkeresese
12. fejezet
vAr..sA.c Es KIUTKERESES
(1800- 1890)
Kulpolitikai bonyodalmak
Korai into jelek
Valsag es bels6 szethuzas
A kilitkereses:Japan az ipari kor kuszoben
Politikai valtozasok
T:irsadalrni es kulturalis valtozasok
Ismet a novekedes utjan
337
342
343
344
347
351
356
357
360
360
365
377
384
385
385
389
399
401
411
419
0 japan az ipari korszakban:

a korai evtizedek ( l 890-t61 napjainkig)
IV. resz
Bevezeto a IV. reszhez

A IV. resz kronol6giaja
426
431
13. fejezet A BIRODALO'MEPITO JAPAN: KEZDETI SIKEREK (1890- 1914)
434
435
436
438
440
441
444
449
450
452
Belpolitikai folyarnatok es fejlernenyek

Az orszagos politika
A helyi politika
Japan az irnperialista nagyhatalomma villas utjan
A kezdetek
Az els6 sikerek
Japan a novekedesi palyin
Demografiai novekedes
Fellendiil6 ipari termeles
8
14. fcjczet A BIRODALOMEPITO JAPAN: AZ ELSO EVfIZEDEK

TAR.sADALMA Es KULT UAAJA (1890- 1914)
Tarsadalmi kerdesek
KOrn yezetszennyezes
Az. ipari munkaero
Az agrarkerdes
Noi aktivistak
A fiatal ,,gentlemanok" mozgalma
Szocialista ertelmisegiek
A kulturalis folyamatok es iranyzatok
A kulturalis vita szintere
Az alkotasi folyamat
Megtanulni a regit es az frjat
A kepzomuveszetek es az irodalom
456
456
457
460
464
467
472
474
477
478
481
483
486
15. fejezet A BIRODALOMEPITES KEsEI SZAKASzANAKPOLITIKAI
Es GAZDASAG1 FOLY<\MATAI (1914-1945)

Hatterbe szoru16 kormanyok
Politika fejlemenyek
A politika allaspontok iitkozese
Belso novekedes
Ingadozasok es egyen16tJensegek
Novekv6 importfiiggoseg
16. fejezet A BIRODALOMEPITEs KESEI SZAKASzANAK
TAR.sADALMAEs KULTUAAJA (1914-1945)
Tarsadalmi kerdesek
Dcmografiai'fejlemenyek es problemak
Noi aktivistak
A kisebbsegek es a diaksag
A vidck problemai
A varosi munkassag
Kulturalis folyamatok es iranyzatok
Irodalom
Szinhaz es filmmuveszet
A zene es a kepzomuveszetek
17. fejezet SODR6DASAKATASZTROFAFELE (1914-1945)
Elojatek a katasztr6fahoz
Diplomaciai fej lemenyek - esemenytortenet
A birodalom mint nyersanyagforras, az 1930-as cvek
494
496
496
503
512
512
514
519
523
523
524
526
533
538
543
550
552
560
564
571
571
573
582
...o:I
f-..;
A tragikus vegkifejlet
A tet emelese, 1939-1942
Ajatszma elvesztese, 1943-1945
18. fejezet JAPAN A VALL.\LKOzAsOKORSzAGA:
POLITIKA Es GAZDASAG (1945-1990)
A diplomaciai kozeg
Tuleles es iranyvaltas, 1945-1960
Uj utak keresese
A:z uj utak elfogadasa
A Showa-Genroku-korszak, 1960-1990
A novekedes utjan
A politikai elet
19. fejezet TARsADALOM ES KORNYEZET (1945-1990)
Tarsadalmi kerdesek
A mezogazdasag hanyatlasa
A:z urhanizaci6 fejlemenyei
A nemek kerdese
Kisebbsegek
Vallasi elct
Kornyezeti kerdesek
Kornyezetszennyezes
Erdogazdalkodas
Az eroforrasok kimerlilesc
586
588
593
601
603
605
606
613
622
623
635
643
643
644
649
654
659
668
675
675
680
684
20. fejezet All. V1LAGHABORU UTA.NI EVTlZEDEK
A media es a mondanivalo
A kulturfilis mechanizmusok es a kozeposztaly
A kulturelit pirbeszede
A kultura szinterei
Irodalom
Szinhaz, tanc es zene
Festcszet es szobraszat
Film es video
687
688
688
693
698
699
706
712
715
Epil6gus JAPAN JELENE ESJOVOJE
724
Ajelen kerdesei
Politika es gazdasag
Kulkapcsolato k
Belpolitika
724
KULTUAAJA (1945-1990)
10
725
729
735
Kitekintes a jovore
A globalis er6forrasok
A belpolitikai j6v6kep
Zaro gondolatok
745
745
755
759
FUGGELEKEK
763
A fii.ggelek. Kiegeszit6 t:iblizatok

B fiiggelek. A japan kifejezesek magyarazata
C foggelek. Kiegeszit6 bibliografia
Roviditesek listaja
770
782
815
KIEGESZITO FUGGELEKEKA .MAGYAR KIADAsHOZ
Japan csaszarai
Fujiwara-regensek
765
816
816
Sh6gunok
819
819
Japan miniszterelnokei
821
TERKEPEK
ILLUSZTRACIOK LISTAJA
SZEMELYNEVEK, KIFEJEZESEK ES MUCf.MEK MUTATOJA
824
873
839
Il
Ikegami Chinpei, a rendldvuli Jalufonok is fia,

Ikegami Taizo, az ujsagir6, a go-jatekos is a szenvedilyes kertisz emlikire
A sorozat szerkesztojenek
eloszava
Nines semrni uj abban, ha kiserletet tesziink az emberi tortenelem egeszenek megismeresfre . .Az egyik leg6sibb es legegyetemesebb emberi sziikseglet, hogy tisztaban legyiink azzal, honnan szarmazunk, s mikent alakult a vilagunk olyanna, ahogyan ma isrnerjiik; hogy megragadjuk az ember es termeszet viszonyat; s hogy rneghatarozzuk helyiinket a vilagegyetemben. Ezek
valamilyen m6don minden vallasi es filoz6fiai rendszerben kifejezesre jutnak. Csak az ut6bbi nehany evtizedben valt szuksegesse es lehetove, hogy a
felhalmozott ernberi tudas racionalis es rendszerezett feldolgozasaval ujragondoljuk a valaszokat. A tortenelem kutatasa a 19. szazad masodik feleben
valt az irodalomt61, retorikat61, teol6giat61, filoz6fiat61, valamint a jogt61
fii.ggetlen, sajat m6dszerekkel es szabalyokkal dolgoz6 tudomanyagga. ,,Vilagtortenelmi" kutatasokr61 pedig csak a 20. szazad utols6 evtizedeit61 kezdve beszelhetiink. Ennek ,,kesei kezdetnek" egyreszt az volt az oka, hogy egyszeruen nern vettiink tudomast az egyetemes tortenelernr61 - hiszen az idOnek es ternek hatalmas szeleteir6l gyakorlatilag semmit nem tudtunk, vagy
ha megis, akkor ismereteink oly mozaikszeriiek es felszinesek voltak, hogy
nem lehctett mit egysegbe foglalni -, masreszt pedig az, hogy nem letezett
olyan elfogadhat6 alap, arnelyre rendszerezve lehetett volna felepiteni az addig megszerzett ismereteket.
Ezeket az akadalyokat napjainkra sikerii.lt felszamolni. Szinte mar nines
olyan pontja vagy id6szaka a vilagnak es a tortenelemnek, amit a regeszek es
torteneszek ne kutatnanak tudomanyos alapossaggal. Soha nem volt rneg
ennyire helytall6 a megallapitas, miszerint a tudasanyag es a perspektivak
olyan gyorsan b6viHnek, valtoznak vagy eppen sokszoroz6dnak, hogy mindezt szintetikus m6don mar nem lehet egysegbe foglalni. Mindazonaltal kiserletet tehetii.nk, sot kell is tenniink az emberi mult egeszenek megragadasara.
Vilagunknak, amelynek jov6je egy meggondolatlan, a katasztr6fat is magaban rejt6 valtozast sejtet, egyszeruen sziiksege van a kozos tortenelernre.
Ugyanakkor, mivel mi, ellentetben a ,,tudomanyos" tortenelemkutatas 20.
szazad elejen Cit l1ttor6ivel, mar nem hiszunk abban, hogy pusztan az informaci6k felhalmozasa elegendo egy teljes es atfog6 mu megsziiletesehez, nyugodt sziwel kijelenthetjiik, hogy jelen pillanatban ez a legtobh, amire jutottunk. S mivel tobbe mar nem gondoljuk, hogy nekiink, torteneszeknek lenne a feladatunk az, hogy vegs6 igazsagokat kutassunk, s jelenisiink ki, legyen
sz6 barmilyen nagyszabasu emberi vagy isteni ,,tervr61 ", tisztaban vagyunk az15
zal, hogy mindig tobb tit koziil valaszthatunk. Egyre tobb m6dszer letezik a
tortenelern lejegyzesere. A legregebbi es legegyszen1bb nezet szerint a vilagtortenelrnet akkor frthetjiik mega legjobban, ha azt a korabban egymast61
elzartan el6 nepek kapcsolatainak tortenetekent fogjuk fel, rnivel (gondoljak nehanyan) ez volt rninden valtoz:is mozgat6rug6ja. Ugy tunik, ez a nezet
mar a legkorabbi korszakokkal kapcsolatban is megallja a helyet. Ennek
egyik, napjainkban igen befolyasos iranyzata az onellat6, de folyamatosan
terjeszked6 ,,vilagok" kozotti gazdasagi kapcsolatokra helyezi a hangsulyt,
amelyek cletben tartottik az egymast kovet6 kultlirakat es politikai rendszereket. Egy masik nezet szerint viszont a kultlirak es tirsadalrnak kozotti kiilonbsegeket kell megerteni. 6sszehasonlitva azt, hogyan fejl6dtek ki a tarsadalmi viszonyok, az ertekrend vagy a hatalrni struktlira, meghatirozhat6k az
egyes kozossegek sajatos jellemzoi.
A The Blackwell Histary of World sorozata egyik megkozelitesi m6dot sem
emeli a tobbi fole. Mindet egyforman elfogadja es hasznalja annak erdekeben, hogy modern, atfog6 es kozerthet6 muveket adjon az olvas6 kezebe az
emberiseg multjar6l. A kotetek reszletesen targyaljak a regionalis fejlodes
hossru folyamatat, ugyanakkor a regi6k kozotti globalisabb erintkezes, valamint az egyiittvagy egymas utan megtapasztalt sorsfordit6 valtozasok taglalasara is kello hangsulyt fektetnek. Az egyes muvek a temajukb61, a forrasokb61, s ncm utols6sorban szerz6ik sajatos szernlelet- es lacism6djab61 fakad6an, termeszetesen kiilonboznek egymast61. A kozel husz kotet osszessegeben
egy olyan egeszet alkot, amely bemutatja a vilag minden szegletenek tortenelmfa es az emberi tevekenyseg legtobb aspektusat, ativelve teren, id6n, korokon es kultllrakon. Keret, mely civlatokat nyit; osszevetes, mely tiszteli a massagot. Kezdcte mindannak, amit multunk nylijthat kozosjovonk szarnara.
R. I. Moore
16
A sorozat szerkeszt6jenek
koszonetnyilvanitasa
A sorozat szerkeszt6je rendkivlil ha.las mindenkinek, aki tanacsaival vagy

szakertelmevel segfti a The Blackwell History of World sorozatanak megjeleneset, legyen sz6 a sorozat egeszenek vagy az egyes kotetek tartalrnanak es kiilalakjanak megtervezeserOl. A szerkeszt6 es a kozremukod6k, szeretnenek
koszonetet mondani a Blackwell Publishing egykori munkatarsanak, John
Davey-nek, akiben megfogalmaz6dott a sorozat otlete, s akinek lelkesedese,
lendiilete, tehetsege es diplomacia erzeke nelkiil soha nem indulhatott volna utjara a The Blad~well History of World.
I7
El6sz6 a masodik, javftott

kiadashoz
Amikor a Blackwell Publishing felkert az els6 kiadas atdolgozasara, nagy

orommel fogadtam el a megbizatast, nem sejtve, hogy rnilyen nehez feladatot vallalok. Negy ok miatt fogadtam el a felkerest. Eloszor is, a leg{tjabb kutatasok eredmenyeinek tiikreben a szoveg sok helyen igenycltjavitast, s az atdolgozas kival6 alkalmat adott ezek elvegzesere. Masodszor, ezek kozott az uj
munkak kozott szamos olyan nagyszeru mu akad, amely segitheti a kon~1v olvas6it ab ban, hogy alaposabban elmelyedjenek sajat, szukebb szakteruletiikben. Harmadszor, napjaink globalizaci6 fele mutat6 esemenyei arra sarkalltak, hogy atdolgozzam es kibovitsem az Ut6sz6 szoveget. Vegiil, erzesem szerint az els6 kiadas nem forditott kell6 hangsttlyt azoknak a tudornanyos
muveknek a mCltatasara es elismeresere, amelyeken lenyegeben az egesz mu
alapult, ehelyett arra az egyebkent rendkiviil hasznos bibliografiara tamaszkodott, amelyetjavareszt a John W. Dower es T. S. George muvebol (Japanese
History & Culture from Ancient to Modem Times. Seven Basic Bibliographies) vett
at. Ebben azonban csak 1995 el6tt megjelent forrasmuvek szerepelnek.
Ezert a masodik kiadas labjegyzeteiben es bibliogriliajaban arra torekcdtem, hogy sokkal atfogobb attekintest nylijt:.sak az ujabb munkakrol, kulonosen azokrol, amelyek jol hasznalhato, reszletes bibliografiakat tartalmaznak.
Northford, Connecticut
2004. fcbruar
18
A fordit6 megjegyzesei
Japan tiirtenete egy nagy gonddal megirt, tudomanyos igenyfi munka. Kezi~onyvkent szolgalhat mindazok szamara, akik e tudomanyteriileten akarnak
elmelyCtlni. Ezert a forditas soran vegig igyekeztem a kovetkezetesen alkal:nazni a ncmzetkozi atirasi elveket: a japan neveknel a Hepburn-rendszert, a
kinaiaknfil a pinyin atirast, a koreaiaknal pedig a MacCune-Reischauer-fele
rendszert. Ennek alapvetoen ket oka volt. Az els6 a konyv jellegebol fakad,
ami mar onmagaban is megkoveteli a nemzetkozi tudomanyos eletben elfo~dott la tin betus atirast, hiszen a szakemberek es a jov6 kutat6i ezzel a rendszerrel talalkoznak a legtobb idegen nyelven irt publikaci6ban . Elofordulhat
azonban, hogy zavar6ak lehetnek a magyar nepszeru es nernzetkozi tudomanyos atirasban mutatkoz6 kiilonbsegek, ezert a konyv vegen talalhat6 Mutatob an, zar6jelben ott szerepel a j apan, kinai es koreai neveknek a magyar
nepszeru atiras szerinti ejtese es helyesirasa. A m asik. ok, ami miatt, a kiad6rnl egyetertesben, a fenti atirasi rendszer mellett don tottem az, hogy napj ainkra szeles korben elfogadott gyakorlatta valt az egyscges nemzetkozi atirasok atvetele. A vilagszervezetek, koztuk az ENSZ, az EU es a NOB mar reg6ta
ezt alkalmazzak, ugyanakkor hazankban is kezd teret h6ditani, eleg csak kezbe venni a Vildgatlasz legujabb magyar kiadasat vagy fellapozni a szaklapokat.
Egy fordft6nak altalaban nem tiszte velemenyt alkotni vagy k.ritikat mondani arr61a mur61, amire megbizast kapott. Megis szeretnek nehany gondolatot megosztani az olvas6val. A mu forditasa nagy kihivastjelentett szamomra, egyreszt szakmai szempomb61, a tomor nyelvezet miatt, masreszt a szerz6nek a Bevez.et6ben tett kijelentesc miatt: ,,Az elenk tarul6 tortenet azonban
tele van kerdojelekkel, s a tortenet meseloi- ez al6l magam sem vagyok kivetel - soha nem tudjak maradektalanul kiszolgalni hallgat6sagukat." Szamomra ezek a meglepoeo rokonszenves es 6szinte szavak mar az elejen sejtettek, h ogy egy rendkiviil izgalmas muvet tartok a kezemben. Remelem,
hogy a laikus olvas6 es a szakember egyarant haszonnal forgatja ezt a konyvet, s az olvasas soran szinten ra fog csodalkozni arra az egeszen ujszen1 megkozelitesre es szemleletm6dra, ami izgalmassa, ugyanakkor nehezze tette a
fordit6 munkajat. Totman professzor ugyanis szakit a hagyomanyos Kelet?'-lyugat, ipari-feudalis es mas, a nyugati tortenetirasban megszokott megkulo nboztetesekkel. A mu 6kol6giai megkozelftesben vizsgalja a japan tortenelmet. Ennek megfeleloen teljesen uj korszakhatarokat allit fel, amelybe
azuran belefoglalj a a ,,hagyomanyos" kronol6giat. A politikai, tarsadalmi,
19
gazdasagi es kulturalis folyamatokat az ember es kornyczet alland6an valtoz6

viszonyrendszerebe agyazva targyalja, ami els6 hallasra talan kisse szokatlan,
de eppen ez az, ami kiilonlegesse lcszi a konyvet. Az olvas6 el6tt egeszen ujszerii megkozclitesben tarul fel ennek a tavoli orszagnak a tortenelmc, s
minden bizonnyal uj gondolatokat ebreszt benne, hiszcn ismet csak a szerz6t
idezve: ,,Az okol6giai megkozeliles megkoveteli t6liink, hogy maskent tekintsiink mindarra, amir61 azt gondoljuk, hogy j6l ismenlnk."
Vegezetiil koszonetet szeretnek mondani azoknak, akik segitettek a munkam soran: Olah Csabanak, Antoni-Varga Juditnak, Voros Zoltannak es a keccli varosi konyvtar dolgoz6inak.
Kecel, 2005. julius l. - 2006. rnarcius 1.
Antoni Csaba
20
El6sz6
A japan szigeteket benepesit6 nepek tortenelme hosszli es szines. Ez a torten elem, mint barmelyik cirsadalome, kozossege vagy egycne, sajatsagos jegyeket hordoz. Ugyanakkor sok tekintetben hason16sagokat mutat a vilag mas
reszein el6 emberi kazossegeinek tortenelmevel: ilyen p eldaul az ember es a
kornyezet alland6an valtoz6 viszonya, ami a tarsadalmakat atfonnal6 gyokeres valtozasokb61 fakad. A:z Elffsz6 ebbe a szelesebb, oko16giai osszefiiggesbe
belyezve tekinti at roviden a japan szigetek tortenetet.
Mi, emberek, Homo sapiensek, a tobbi elolenyhez viszonyitva ujjovevenyek
Yagyunk a Foldon. Mindossze sziz-ketszazezer evvel ezelottjelentiink mega
bolyg6n - att61 fiigg6en, ki hogyan ertelmezi az el6keriilt csontleleteket. Az
6skor nagy reszeben eleinkj61 beilleszkedtek az ,,6vilag" okoszisztemajaba,
ami biztosi'totta szamukra a sikeres tulelest es a fajfenntartast. Kes6ob lassan,
s a feltetelezesek szerint minden rendszer nelkiil, terjeszkedni kezdtek. A:z
egymast kovet6 nemzedekek sora hosszU. evezredek alatt benepesitette Afrikat, Eurazsiat, majd kes6bb az amerikai kontinenseket es a csendes-6ceani
szigetvilagot. Az emberi nepesseg csak az ut6bbi tizezer evben indult gyors
novekedesnek. A:z elmult ket-haromszaz, de kiilonosen az elmult otven ev
kapcsan mar robbanasszeru, exponencialis novekedesr61 beszflhetiink.
(Lisd 2. abra.)
A fokozatos terjeszkedes evezredei bebizonyitottak, hogy az emberi faj sikerescn alkalmazkodott az okol6giai kornyezethez. Mint minden el61eny,
termeszetesen az ember is hatassal volt errc a kornyezetre. Mintegy husz-,
harmincezer eve peldaul val6szinilleg 6seink miatt halt ki a Homo neanderthalensis (neandervolgyi ember). Tizenkerezer eve pedig nehany nagytestu emlosfajt, az 6riaslajhart, a gyapjas mamutot es 6rias javorszarvast sodorta az
ember a kihalas szelere. Amellett, hogy tevekcny reszcsei voltak ezeknek a folyamatoknak, 6seink hosszu civu valtozasokat is elinditottak a korabeli okoszisztemaban, mivcl a nagytestu novenyev6k szamanak megfogyatkozasaval
egy id6ben elszaporodtak a husev6k, a kiscbb novenyev6k es a rovarok, satalakult a novenyvilag. Ma mar gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy
ezek a valtozasok vajon noveltek vagy csokkentettek az okoszisztema fajgazdagsagat. Altalanossagban elmondhat6, hogy az emberi tortenelem nagy reszere jellemz6 vadasz6-gyujtogeto eletm6d megszokott ritmusa csupan helyi
es atmenet.i valtozasokat eredmenyezett a noveny- es allatvi.lagban. Elosegite tte ugyan a termeszetes szelekci6t, de alapvet6en erintetleniil hagyta az
21
,~
~
22
okoszisztemat, ami lenyegeben korlatlan eroforrasokat biztos1tott oseink szamara.

Mintegy tizezer evvel ezelottjelentck mcg az els6 ,,humankozpontu biol6giai kozossegek". Ekkort61 beszelheulnk arr61, hogy az emberi faj rombolni
kezdte a globalis okoszisztemit. Ez els6sorban az egyes allatfajok kiirtasaban
jelentkezett. A foldmuveles es az allattartas fejl6desevel az emberek ki tudtak
valogatni azokat a noveny- es allatfajokat, amelyek valamilycn m6don hasznot hajtottak szamukra. Ezaltal kitagitottak a kozossegek elctterenek hatarait, s egyre nagyobb ten1leteket vettek birtokba a Fold felszinen. A foldek feltorescnek, a legeltetesnek, az ,,erd6gazdalkodasnak" es a halaszatnak a szeles
koru elterjedesevel egyre csokkent annak a teriiletnek a nagysaga (szarazfoldon es vizen egyarant)' ahol erintetlenek maradtak a biol6giai tarsulasok.
A:z. elh6ditott videkeket arra h asznaltak, hogy eltartsak az ott elo mind nagyobb emberi k6z6ssegeket, a haszonnovenyeket es a h:iziasitott allatokat,
valamint a parazitak - gyomnovenyek, rovarok, fergek es k6rokoz6k - hadat,
ame lyek kival6 elOhelyet talaltak maguknak ebben az U.j kornyezetben. A:z.
6sszetett emberi tarsulasok kollektiv erofeszftesei nyoman fokozatosan csokkent az okoszisztema fajgazdagsaga. Nehany kivalasztott noveny- es allatfaj
elszaporodott, kiszorftva ezzel mas fajokat. Emiatt szegenyesebb lett a globalis biomassza genetikai sokszinusege, igy a noveny- es allatvilag kevesbe tudott alkalmazkodni a klimatikus es egyeb jellegu valtozasokhoz.
A globalis biomassza hosszu tavli elsorvadasa ellenere, a m ez6gazdasag
mintegy tizezer eves tortcnclmenek nagy reszeben a bolyg6 kepes volt eltartani az egyes foldreszek .,humankozpontli. biol6giai kozossegeit", dacara az
eghajlati eltereseknek es a kiil6nboz6 betegsegeknek. A helyi konfliktusokb61 es haborukb61csupan lok:ilis problemak es nehezsegek fakadtak. A 1718. sz:izadt6l azonban a dolgok valtozni kezdtek. A valtozas lenyege abban
allt, hogy a vilag szamos reszen a nepessegnovekedes addig soha ne m tapasztalt mertekben igenybe vette a rendclkczcsre all6 termeszetes eroforrasokat,
arra sarkallva az embereket, hogy ujfajta, hatekonyabb m6dszerekkel akn:izzak ki azokat.
A:z. ember sokfele m6don pr6balta novelni a hatekonysagot. Nemelyik tudatosabbnak, hatekonyabbnak vagy eppen idot all6bbn ak bizonyult a tobbinel. Harom koziiliik kiilonosen ce!ravezet6nek bizonyult: ( 1) az erosebb
emberi kozossegek eluzik addigi lak6helyiikr61 vagy alarendelt helyzetbe
kenyszeritik a gyengebbeket, majd a sajat hasznukra fordftjak az li.jonnan
megszerzett foldeket es er6forrasokat; (2) li.j eszkozok es eijarasok bevezetese a mar hasznositott teriiletek biol6giai produktivitasanak novelese erdekeben; (3) a regebben felhalmoz6dott termeszetes eroforrasok - els6sorban
a fosszilis maradvanyok - kiakn:izasara alkalmas eijarasok bevezetese. Ezeket a
,,megoldasokat" napjainkban imperializmusnak (1), intenzfv foldmuvelesnek (2) es iparositasnak (3) nevezziik.
A negyedik, talan leglogikusabbnak tuna m6dszer az okoszisztema tulzott
megterhelesenek enyhftesere az, ha lecsokkentik az emberek es/ vagy azok
haszonallatainak (es a haszonnovenyek) szimit; vagy ha merseklik az egy

fore es6 fogyasztast. Ez sok te1\'ezett es el6re nem litott megoldast szult: az
igasallatokat gepekkel helyettesitettek; a hlist es a tej et ado allatok helyett a
novenyi e trendet helyeztek eloterbe; a kartev6ket vegyszerekkel es csapdikkal ritkitottak; tudatos szuletesszabalyozassal pr6baltak elejfa venni a tlilnepesedesnek; de az is gyakran elofordult, hogy a nepesscget ehinseg, haborli,
nepirtas es az alultapliltsag tizedelte meg. Az egy fore es6 fogyasztist cCliranyos vagy al talinos gazdasagi megszori tisokkal, illerve a technol6giai ( termeles Soran keletkezo) hulladek csokkentesevel igyekeztek mersekelni.
Napjainkban az emberiseg elerkezett arra a pontra, amikor az okosziszterna fokozott kizsakmanyolasa mar az egesz bolyg6nkat globalis valsaggal fen yegeti. Foldunkon ma tobb mint hatmilliard ember Cl. Ez a kis bolyg6 mar
korantsem kepes eltartani a lak6it azon a szinten, amihez hozzaszoktak, ncm
is beszClve arr61 az eletszinvonalr61, amire vagynak. A vilag nepessege ,,tobb
FOid" eroforrasait is fogyasztja egy id6ben: ajelen bioszfCrajit; az elm\Ilt evtizedekben es evszazadokban felhalmoz6dott szerves tartalekokat (az erd6k
fiit, a termekeny talajt es az emberiseg anyagi eszkozeit); valamint az ut6bbi
evezredekben keletkezett nyersanyagokat (k6olaj, foldgiz, fekete- es barnaszen, lignit, t6zeg stb.). Veszj6sl6 gyorsasaggal eljiik fel ezeknek a ,,Foldeknek" a kincseit.
A ,,humankozpontu biol6giai kozossegek" altal kiszipolyozottregi6krendszertelen terjeszkedese, illetve a szarazfoldekben es a tengerekben ezzel
egyidejiileg okozott karok olyan iitemben csokkentik a Fc>ld termeszetes eroforrasainak reprodukcios kepessegeit, ami pelda nelkiili az elm{1lt 65-250
milli6 evbcn. Az ipari tarsadalmakt61 elvalaszthatatlan fizikai es kemiai beavatkozisok olyan kirokat okoznak az el6helyekben es szinte minden eletforma szaporodasi kepessegeben, hogy napjainkban a jov6nkr61 mar nem
evezredekben vagy evszazadokban; hanem csupan evtizedekben gondolkodunk. Ez a gyokeres ,,6kol6giai fordulat", ami egyidejUleg az eletkilatasainkra is hatassal van, arra kenyszerit benniinket, hogy ujragondoljuk az embcriseg eddigi utjat. Ez a megfontolas vezerelt a konyv frisa kozben.
23
Bevezet6
Okol6giai szempontb61 vizsgalva kiilonosen erdekesjapan tortenelme. A gazdag leletanyagnak koszonhet6en szokatlanul j61 kezelhet6. Emellett konynyen attekinthet6, mivel az 6ceani partvonalak egyertelmlien kijelolikjapan
hatarait. A szigetorszag kival6an alkalmas arra, hogy egy zart kozegben kisfrjiik figyelemmel azt a globalis fejl6desi folyamatot, amely soran a vadasz6-gylijtoget6 koz6ssegekb61 kialakultak a foldmlives tarsadalmak. Kes6bb
ezek a tarsadalmak atleptek az iparosodas korai szakaszaba, amely szakasz
meghatarozza napjaink arculatat. Japan tortenelmet nyomon kovetve feltarul el6ttiink a vadasz6-gy(tjtoget6 Cletm6d alland6saga, a humankozpontu
biol6giai kozossegek kialakulasanak folyamata, valamint a nepesseg novekedesenek es a komyezet birtokba vetelenek szamunkra is ismer6s ritmusa.
Szembeotl6k azok a valtozatos m6dszerek, amelyek segitsegevel az ember a
foldrajzi kornyezet emelte korlatok kozott zajl6 novekedes kovetkezmenyeivel pr6balt megbirk6zni.J61 nyomon kovethet6 az is, ahogyan id6r61 idore
atertekelte az er6forrasok fontossagi sorrendjfa, s ebb61 fakad6an az uj helyzetekben mas m6don aknazta ki azokat, att61 fuggoen, hogy mezogazdasagi
vagy ipari tarsadalomr61 volt sz6. Napjainkbanjapan gazdasaga nagymertekben fogg a kiilfoldr61 behozott elelmiszerekt61, a fosszilis tiizel6anyagokt61
es mas, az ipari tarsadalom szamara nelkiilozhetetlen nyersanyagokt61. Ez a
fogg6seg meg Nagy-Britannia esetenel is szemleletesebben bizonyitja azt,
hogy az iparosodas folyamata saran mennyire idejetmultta valt a ,,nemzeti
fiiggetlenseg" fogalma.
Masfel61 viszont ebbe a globalisabb osszefiiggesrendszerbe helyezvej apan
tortenelme elenk tarja az emberi let szinte minden aspektusat: az emberi
elrne talatekonysagat, a kifinornult izlcs eleganciajat, az ideol6giai szemleletrn6dok iitkoztetesenek retorikajat, a politika romlottsagat, valarnint a gazdasagi-tarsadalmi struktura egymasba fon6d6 valtozasait. A japan tortenelmi
forrasok tobbsege a 16. szazad kozepe utan keletkezett, ezert pontos es teljes
kepet csak az ezt kovet6 id6szakokr61 alkothatunk, legyen sz6 barmilyen ternakorr61. A legujabb kutatasoknak koszonhet6en a regebbi korszakokr6l is
egyre nagyobb isrneretanyagot halrnozunk fel.
Az elenk tarul6 tortenetek tele vannak kerd6jelekkel, s ezek rneseI6i - ez
al61 magarn sern vagyok kivfael - soha nem tudjak maradektalanul kiszolgalni hallgat6sagukat. A legtobb tortenelernrnel foglalkoz6 muhoz hasonl6an,
ez a kotet is a kivaltsagos kevesek tortenetet, tetteit es kult(mijat mutatja be,
24
megfeledkezve a t6megekr6l es a tagabb, 6kol6giai 6sszefiiggesekr6l. Ez reszin ta tortenelmi dokumentumok es forrasok nyilvanval6 egyoldalusagab6l
fakad. Ugyanakkor az emberi onhittseg is tetten erhet6 benne. Az elbeszelo
es a hallgat6 egyarant vagyik arra, hogy azonosulhasson a nagy ernberekkel
es az Clet nyerteseivel. Emiatt hajlamosak vagyunk szinte tudomast sem venni
az arctalan tomegekrol. Masfel6l viszont az egyetemes emberi vagy is Ott Cl
benniink, hogy elettinknek a tortenelmi peldakon keresztiil adjunk valamifete cClt es ertelmet. Ezek a peldak bizonyf tjak, hogy az egyen eszmeinek es
cselekedeteinek igenis van ertelme es kovetkezmenye, s hogy az ember nem
csupan sajat ,,kontextusanak" teremtmcnye. Noha a konyv csupan reszben
allitja vissza az egyensiilyt a kivalasztott kevesek es a tomegek kozott, mcgis
kiserletet tesz arra, hogy mindvegig szem el6tt tartsa a tenyt, miszerint a tarsadalmi elit cselekedetei tavlataikban es kovetkezmenyeikben egyarant behataroltak.
A tortenetirasnak van egy masik sajatossaga, amit feltetleniil meg kell emliteniink. A torteneszek hajlamosak arra, hogy hangsi1lyozzak az altaluk vizsgalt tarsadalmak kiilonleges tulajdonsagait es aspektusait. Ez a fajta excepcionalizmus alapszinten csupin az emberi etnocentrizmus megnyilvanulasa,
tehat aze a torekvese, hogy megkiilOnboztessiik onrnagunkat masokt61, leginkabb oly modon, hogy felnagyirjuk ,,sajat" erenyeinket, ha mashogy nem
is, a .,masok" fogyatekossigainak hangsulyozasaval. Emellett azonban egy
sokkal egyszerubb szakmai megfontolas is vezerel benniinket torteneszeket:
altalaban azert helyezziik a hangsulyt egy tarsadalom klilonleges aspektusaira, men tobbsegunk valamelyik tarsadalom avatott szakert6je, s hivatasunknak erezzuk kiemelni ezeket a kiilonlegessegeket, amelyek a ,,mi" tarsadalmainkat egyedive,jelent6segteljesse, sot akar vonz6va is tehetik.
A 6. fejezet olvasasa kozben peldaul az olvas6nak minden bizonnyal fel fog
tunni, hogy a konyv ir6ja csodalattal tekint a klasszikus japan kultiira megteremt6ire es azok alkotasaira. Termeszetesen lehetnek olyan olvasok, akik az
el6kel6segek kulturajat elviselhetetleniil beszukiiltnek, dekadensnek es elitistanak tarrjak vagy a kivaltsagos kevesek ,,szulemcnyenek" egy olyan korszakban, amelynek tarsadalmat az 6riasi gazdasagi egyen16tlensegek jellemeztek; de tekinthetik akar egy patetikusan babonas kulturinak is, amelyben az emberek olyan furcsa cs misztikus dolgokban hittek, mint a tulvilag, a
megvaltas es az eletukbe beavatkoz6 istensegek. Viszont amikor sajat tarsadalmunkat vessziik gorcs6 ala - sot eleg, ha csak tiikorbe neziink -, elkepzelheto, hogy ezek a sajatossagok es tulajdonsagok egyszeriben mar nem is tlinnek olyan idegennek vagy annyira nevetsegesnek.
Mi,Japannal foglalkoz6 torteneszek ugy tunik, szokatlanul er6s kesztctest
fazunk arra, hogy kinyilvanitsuk, mennyire egyediUall6 a szigetorszag torti:nelme. Erdemes tehat reszlctesebben is megvizsgalni ezt a fajta viszonyulast.
A japan tortenelemnek harom olyan excepcionalista ertelmezese letezik- egy
globalis es kett6, specialisan Japanhoz k6thet6 megkozelites -amelyek a fenti megallapitasok tlikreben sajcitsagos problemakat vetnek fel, mivel nem tu25
lajdonitanak kiemelt figyelmet annak, hogyJapan mikentjarult hozza mindahhoz, ami napjainkban a bolyg6t benepcsit6 embcriscgctjcllcmzi.
Amint azt a IV. reszben reszletesen is kifejtem, a globalis megkozelftesi
mod, amcly mar egy evszazada meghatarozza aJapanr61 ir6 szerz6k szcmleletm6djat, a ,,Nyugat", a ,,nyugati ember" es a ,,nyugati civilizaci6" tortenelmi
tapasztalatait tekinti kiverelesnek. Ogy tunik, hogy ezek a fogalmak, nemikepp felreerthet6en az eur6paiaknak (legalabbis nehanyuknak), illetve az
eur6pai szarmazasuaknak a faji/kulturalis kozosseget jelolik. Esetleg meg
azokat a ,,masokat" is idesorolhatjuk, akik hajland6k azonosulni ennek a kozossegnek a kultural.is nezeteivel. Meg kell ertenunk, hogy ez a civilizaci6 kulonbozik az osszes tobbit61. Csodalatra melt6, de a maga teljessegeben utanozhatatlan. Eppen ezfrt egyfajta etalon, amelyhez viszonyf tani lehet az
osszes tobbi civilizaci6t. Fuggetlemll att6l, hogy e nezet hive az egekig magasztalja a ,,nyugati ember" nagyszeru eredmenyeit, vagy sajnal6an legyint a
szerencsetlenebb sorsuakra, amiert azok segitseg nelkul kuszkodnek a vilagban, ez nagyon konnyen beszukiilt szemleletu, ketp6lusu clemzeseket eredmenyezhet. Ezekbcn az elemzcsekben a ,,Nyugat" es egy masik, akar vetelytarskent is ertelmezhet6 etnokulturalis egyseg - ez lehet a ,,Kelet" vagy akar
,Japan" - all szemben egymassal. Alapteteliik az, hogy a ,,masik" kulturkor
tagjai pusztan annyit tettek, hogy valaszoltak a Nyugat kihivasaira, megpedig
ketfele m6don: vagy sikerre vittek a nyugatosodas folyamatat, illetvc azt,
hogy kiszabaduljanak a Nyugat szoritasab61, vagy belebuktak ebbe. Ez a
szemlelet felborithatja a szempontok fontossagi sorrendjet, s magaban hordozza a tulzott leegyszerusites veszClyet. Mindemellett vajmi keveset arul el
az adott tarsadalom tortenelmi fejl6desenek hajt6er6ir61.
A ket,Japanhoz kothet6 excepcionalista szemle!etm6d egyike a szigetorszagban alakult ki, s a japanoknak az egyediilall6, sot az istenekkel is kapcsolatban all6 tortenclmi orokseg iranti igenyet elegiti ki. Japan tortenelmet, annak eredete,jellege esjelent6sege szempontjab61 egyarant kiviil helyezi a vilagtorte nelmen. Azok a torteneszek, akik ezt a nezetet valijak, azt tekintik
tudomanyos feladatuknak, hogy bemutassak ennek az egyedulall6 oroksegnek a kialakulasat, s mindazt, amit ez magaban foglal. Ezek a szerz6k ezfrt
rendszerint a politikai elitre es annak kulturalis eredmenyeire helyezik a
hangsulyt. E16fordult azonban, hogy mas iranyb61 kozelitettek mega tortenelmet. Ilyenkor a japan emberek es a japan tarsadalom egeszenek kivereles
tulajdonsagait, illetve a tarsadalom fundamentumanak tekintett falukozossegek kulonleges ,,erenyeit" igyekeztek kidomboritani. Az 1970-es es 1980-as
evekben az ipari clitet felmagasztal6 torteneszek viszont mar azt ereztek tudomanyos kiildetesuknek, hogy magyarazatot adjanak a korszak rcndkiviilinek tartott gazdasagi eredmenyeire.
A harmadik nezet n em mas, mint a nyugati excepcionalizmusJapanra szabott valtozata. EszerintJapanban sajatsagos viszonyok uralkodnak, s ezeknek
koszonhet6en a szige torszag a modernizaci6 es az iparosodas (de nevezhetnenk akar ,,nyugatosodasnak" is) egy olyan utjara lepett, amely egyetlen mas,
26
,,ncm-nyugati" nemzetnek sem sikeriilt. A szemlelet hivci, lcgyen sz6 annak

marxista vagy laissezfaire jellegli ,,modernista" formajar61, arra torekednek,
hogy azonositsak es kifejtsek ezeket a sajatossagokat, hogy leirjak, azok mikent alakitottak kijapan mai arculatat, s hogy eldontsek, ezek a fcjlemenyek
vajon helyes vagy rossz iranyba terelik-e az orszagot. Az e:>:cepcionalizmusjapan
valtozata nagy, de nem vegzctes csapast szenvedett az 1940-es evekben. Az.
,,importalt" szemleletm6d f61eg az 1960-as es 1970-es evekben volt kiilonosen nepszeni, de csakugy, mint honi valtozatat, meg min dig eloszcretettel alkalmazzak tudomanyos k0rokben.
A nyugati excepcionalizmussal es annak japan ertelmezesevel (kfllonosen a
,,modernist.a" iranyzattal) az egyik f6 problema az, hogy ,J6 dolognak" tartja
a spiralis fejl6dest. Akik ugyanis azonosulnak ezzel a velemennyel, azok
rendszerint figyelmen k.iviil hagY.iak a tortenelmi fcjl6des okol6giai vonatkozasait. Emiatt ritkan szembesiilnek azokkal a kellemetlen kerdcsekkel, hogy
egy adott dolog kinek, mire, milyen koriilmenyek kozott, s mennyirej6 vagy
hasznos.
Ezekkel a szcmleletm6dokkal kapcsolatban a masi.k, sokkal alapvet6bb
problema az, hogy kinyilvanitott igazsaguk, miszerintjapan, mint minden
mas tarsadalom, kozosseg es egyen, egyedulall6 es kiilonleges, az emheri kultura es tortenelem szelesebb osszcfiiggescinek tukreben mar korantsem
tfinik olyan jelentosnek, mint a masik alapigazsag: nevezetesen az, hogy minden tarsadalomnak, csakugy, mint minden e16lcnynck vannak kozos tulajdonsagaik. Legyen sz6 az eletfeltetelekr61; a biol6giai ,,eszkoz.tarr61", amelynek segitsegevel a kozossegek tagjai biztosirjak letfenntartasukat; a kornyezet es az eszkozok frintkezeseb61 megszlllet6 tarsadalmi (targyi es szellcmi)
produktumokr61; vagy pcdig azokr61 a hatasokr6l, amelycket a harom valtoz6 egyiittesen hoz lctre. Roviden, az emberi eletkoriilmenyeknek vannak kozos elemei. Ez a teny hliz6dik meg annak hattcreben, hogy a kotet alapvet&
en 6kol6giai megkozelitcshen targyaljajapan tortcnelmet.
Az okol6giai megkozelites megkoveteli t6lunk, hogy maskent tek.intsiink
rnindarra, amir61 azt gondoljuk, hogy j61 ismerii.nk. Mivel eddig kiilonfele
szcmsz6gekb6l es kulonfele megfontolasokat szem el6tt tartva vizsgaltuk a
tortenelmet, sokaknak meglep6 lehet ez az ujfajta szemlCietm6d. Ez meg az
alapveto kronol6giai feloszcist is megvaltoztatja. Okol6giai szempontbol tehat, amikor az egyes korszakok meghatarozasanal az ember es kornyezet
viszonyanak alapveto jellemzoit vessziik alapul - harom 6 szakaszra oszthatjuk feljapan tortfoelmet: a gyujtoget6 kozossegek, valamint a foldmuves es
az ipari tarsadalmak korara. A korszakok hatarai egyfrtelmuen meghatirozhat6k, de az alaposabb vizsgalatb6l kideriil, hogy az idohatarok bizonyos fokig egymasba mos6dnak, s termeszetesen atfedik egymast.
A gyiijtogeto - pontosabban a gyiijtoget6-vadasz6 - elctm6d id6szakaban
az ember 6ual16an cselekvo leny volt, egy a csiicsragadoz6k kozul, aki a kornyezeteben fellelhet6 taplalekb61 tartotta fenn magat. Ugyanazt a tulelesi
strategiat, nevezetesen a szimbiotikus egyiittelest alkalmazta, mint a legtobb
27
allatfaj. A mehekhez es viragokhoz hasonl6an, amelyek egyiittmiikodese

mindket fel szamara elonyos, az emberek is ,,erdekszovetsegeket" kotottek a
hasznosnak itelt novenyekkel es allatokkal. Az Elosz6ban megemlitett humankozpontu biol6giai kozossegek, amelyek birtokba vettek a teret, kiszoritva onnan mas fajokat, ily m6don ervenyt szerezhettek sajat erdekeiknek.
A harmadik szakaszban, azaz napjainkban, mi, emberek a ,,holtak kizsakmanyol6iva" leptunk el6. Tulleptiink az el6 bioszfera hatarain, s elkezdtiik
felelni a mult generaci6inak biol6giai hagyatekat, els6sorban a fosszilis tiize16anyagokat. Ezaltal gyorsan es sokret:Uen felhasznalhat6 energiakeszletek
birtokaba jutott az emberiseg. 1 Ez az energiakeszlet lehet6ve teszi szamunkra, hogy jelent6s, fizikai es kemiai jellegu valtoztatasokat hajtsunk vegre kornyezetiinkon. Raadasul, mivel a fosszilis tfuel6anyagok es a tobbi termeszetes er6forras igen egyenl6tlenul oszlik el a Foldon, az iparosodas utjara lep6
emberiseg immar alapvet6en nem a lokalis, hanem a globfilis er6forrast6l
fiigg. Szuksegtelen hangsulyozni, hogy ennek a fejlemenynek korabban soha nem tapasztalt kovetkezmenyei es hatasai vannak a tarsadalmak kozotti
kapcsolatrendszerekre, illetve ebb61 kovetkez6en az egyes tirsadalmak bcls6
felepitesere es eszmerendszerere.
Noha ez a harmas felosztas mindent magaban foglal, aligha tesz kepesse
bennunket arra, hogy elmelyedjunk a japan tortenelem vizsgalaraban, hiszen, eltekintve az ut6bbi nehany evtizedt61, az ismert tortenelmi forrasok
szinte kivetel nelkul a masodik nagy korszakhoz, a foldmuves tarsadalmak
id6szakahoz kapcsol6dnak. Az okol6giai megkozelites meg igy is hasznos
marad, mivel ennek tovabbgondolasaval a tortenelmet meg ot, kisebb korszakra oszthatjuk fel. igy viszont mar lehet6seg nyilik az alaposabb vizsgal6dasra. Az ot alkorszak a kovetkez6: a korai (1) es a kesei gy(ijtoget6 kozossegek (2)' a klilterjes (3) es a belterjes gazdalkodast folytat6 foldmuves cirsadalom (4), illetve az ipari tarsadalom (5) kora.
Amennyire a fennmaradt forrasokb61 megallapithat6, mind az ot alkorszak tovabbi ket rovidebb szakaszra bonthat6: egy hosszabb korai peri6dusra, amelyet az altalanos novekedes jellemez; es egy rovidebb, a stagnalas vagy
a hanyatlas jeleit mutat6 kesei szakaszra. Az egyes szakaszok vegen mindig
felborult a nyugalmi allapot, majd a kovetkez6 alkorszak novekedesi fazisaban gyokeres valtozasok mentek vegbe. Ez a folyamat, ha csak korvonalaiban
is, de hasonlit a Stephen]. Gould es Niles Eldridge altal felvazolt ,,szaggatott
egyensuly" elmeletere. A korai gy(ijtoget6 kozossegek eseteben a keves targyi bizonyitek miatt nem tudjuk elkiiloniteni a ket szakaszt, ha egyaltalan
voltak szakaszok. Csupan felteveseink vannak arrol, hogy a pleisztocen kor
eghajlati valtozasai milyen hatassal lehettek a Fold nepessegere. Ami a kesei gy(ijtoget6 kozossegeket illeti, a szegenyes leletanyag alapjin val6szinusithet6, hogy a novekedesi szakaszt mintegy 4500 evvel ezel6tt valtotta fel a
stagnalas es a hanyatlas fazisa. A kronol6gia masik vegpon tja az ipari tarsada1 Smil,
28
Vaclav: Energy in World History. Boulder, CO., 1994, Westview Press.
lorn korszaka, amelyben ma eliink, ugy tunik, meg mindig a novekedesi pcri6dusban van. Nyitott kerdes, vajon atlep-e a stabil rend fazisaba. A kiH- es belterjes gazdilkodast folytat6 foldrnuves tarsadalmak ese teben - a kfa korszak
szinte az egesz irottjapin tortenelmen ativel - viszont pontosan meghacirozhat6k a novekedcs es hanyatlas fazisai. Ut6bbiak a 4., illetve a 18. szazadban kezdodtek.
Ezek a korszakok, alkorszakok es fazisok, megengedve, hogy id6ben esterben jelent6s helyi elteresek mutatkozhatnak, teljesen fclolelik a japan tortenelem hagyomanyos kronol6giai felosztasanak jol ismert peri6dusait.
Az ember mint csucsragadoz6
( 1) i. e. 128 000 - : a komi KJiijtiigeto kiiziissigek lfaezesenek legkorabbi bizonyftekai
kesei pleisztocen; paleolit:ikurn
(2) i.e. 10 000 - : a Msei gyiijtiigeluMziissigelt kora (ni:ivekedes: i.e. 10 000- i. e. 2500; hanyatlas:
i.e . 2500- i.e. 1000)
holocen; mezolitikum, neolitikum,Jomon-korszak
Az ember mint a humankoLponru biologiai kozossegek iranyit6ja
(3 ) i.e. 400- : a kulterjes gazdrilkodastfolytat6 fiildmiives tarsadalom kora (niivekedes: i. e . 400i. sz. 700; stagnalas: 750-1250)
i. e. 400 - i. sz. 250: Yayoi-korszak; a foldmfiveles s.;:eles korfi elterjedese
250-710: Kofun-korszak; sirdombkulrura; az illamisag kezdetei; mas krono16gi:ikban
Yamato-korszak (300-645)
710-794: Nara-korszak; a klasszikus bi.irokracia kiepulese; m:is kronol6giakban a ritsuryOrendszer id6szaka (654-900)
794-1185: Heian-korszak; a khsszikus biirokracia viragkora; mag:iban foglalja a Fujiwarakorszakot (900- 1050), az in-kormanyat id6szakat ( 1050-1180) es a Genpei-haborut ( l 185)
l 18!>-1250: Korai Kamakura (Minamoto)-korszak; kora kiizepkor; a shogunatus kezdete
(4) 1250-: a belte1jes gazdrilkodast folytat6 fiildmiives tarsadalom kora (novekedes: 1250-1700; stagnalas: 1700-1870)
1250-1333: Kesei Kamakura-korszak
1333-1600: Muromachi (Ashikaga)-korszak; keso kozepkor; a feudalis rend id6szaka; magiban foglalja a Deli es eszaki udvarok (Nanbofl-uchii) (1336-1392) es a Hadakoz6 fejedelemsegek korat (Sengoku jidai) (1467- 1567), valamint a.z Azuchi-Momoyama-korszakot
(1568-1600)
1600-1867: Edo (Tokugawa)-korszak; korai modern kor; kozpontositott feudalis rend
1867- 1890: Korai Meiji-korszak; a modern kor kezdete
ember mint a holtak k.izs:ikmanyoloja
(5) 1890- : az if1ari tarsadalom kora (niivekedes: 1890-tOI napjainkig)
1890-1945: az imperialistaJapan korszaka.; magaban foglalja a Kesei Meiji- ( 1890-1912) , a
Taish6- (1912- 1926) es a Korai Showa-korszakot (1926-1945)
1945-: Japan, a gazdasagi nagyhatalom; magaban foglalja a Kesei Showa- (1945-1989) es a
Korai Heisei-kors~akot (1989 - napjainkig)
A:t,
1. abra A japan tortenelmi korszakok attekinto tii.blazata
Megjegyzis: A konnyebb attekinthetoseg kedveert a tablii..zatban szerepl6 evszamok tohbseget

igyekeztem a leheto legpontosabban megadni. A Kofun-korszak kezdetet peldaul nem a "3.
szizadra", hanem 250-re, az ipari tarsadalom koranak elso evet pedig 1890-re tettem.
29
Minden bizonnyal aJ.talanos tortenelmi igazsag, hogy a csoport vagy az

egyed szempontjab61 a demografiai novekedes altalaban viszonylag kcdvez6
6ko16giai koriilmenyek kozott megy vcgbe, a stagnfilas es a hanyatlas viszont
mostohabb viszonyokat sejtet. Velhetoen az is igaz, hogy a novekedesb61 a
stagnalasba val6 atmenetek minden esetben nagy tarsadalmi, politikai cs
gazdasagi megrazk6dtatasokkaljartak. Teljcsen felborult a kozosseg megszokott eletritmusa, s megvaltoztak az elvarasok es normak, ezert a kozosseg tagj ain ak gyokeresen at kellett formalniuk az eletuket, hogy alkalmazkodni tudjanak a megvaltozott koriilmenyekhez. Ugy tunik, h ogy a 8. es 18. szizad a suIyos tarsadalmi vd.lsagok idoszaka volt Japanban. Nern pusztan a vezeto
tarsadalmi retegek kozotti politikai torzsalkodasr61volt sz6, amely megnehezitette az alacsonyabb nepretegek elete t, hiszen erre mas korszakokban is
szamtalanszor volt pClda. A valsag a tarsadalom egeszet erintette, megpedig
a letfenntartas elemi szintjen . Ezekben az idoszakokban az ember velhet6en
meghaladta az okoszisztema ,,szallit6kapacitasanak" hatarait, ami azt jelentette, hogy a kornyezet t6 bbe mar n em tudta eltartani a humankozponru
biol6giai kozossegckct azok akkori formaj aban.
Feltetelezesem szerint abban is van nemi igazsag, hogy mi, emberek a szokasaink rabjai vagyunk, ezert traumakent eljuk meg, ha kiszakadva megszokott ele rhelyzetiinkbol, valami gyokercsen ujhoz ken alkalmazkodnunk. :Eppen ezert kiserhettc k komoly megrazk6dtatasok a kiiles belterjes gazdalkodast folytat6 tarsadalom idoszakaba val6 atmenet peri6dusait, meg akkor is,
ha a valtozasok kesObb sokak eletet konnyebbe tettek. A boseges tortenelmi
bizonyitekok mindenesetre azt tamasztjak ala, hogy mindket idoszakot- el6szor, amikor a foldmilveles gyakorlata elterjedtJapanban, majd evszizadokkal kes6ob, amikor leuejottek a belterjes muvelest folytat6, nagyobb es szervczettebb falukozossegek - a tars"1dalmi zurzavarokjellemeztek. Az iparosodas folyamata szinten elegedetlenseget szi:ilt azok koreben, akiknek emiatt
mcgvaltozott az eletm6dj a. Ez esetben azonban az eltart6 kepesseg hatarait
kitagit6 technol6giai fejlodes, amely a ,,gyozteseknek" teremtett lehetoseget,
nagy mertekben tompitotta a ,,vesztesek" altal atelt traumat, ezaltal lehetOseg nyilt arra, hogy elterjedjen es megerosodj on az uj rend.
Hogy konnyebben atlath assuk az 6kol6giai szemleletu megkozeli'tes minden vonatkozasat, h asznos lehet, ha a tortenelmi fejlodest h arom, egymassal
kolcsonhatasban all6, gyakran egyidejuleg ha t6 aspektusbol is m egvizsgaljuk. Az els6 az anyagi d olgokat megteremto folyamat, amely az o koszisztema
es a benne elo emberek k6z6s tevekenysege. Vizsgal6dasunk saran ezert
mindig kiteriink arra, hogy mit es mennyit termeltek, s hogy az adott tevekenyseg mikent hatott a komyezetre. A masodik az elosztas kerdese, az, ahogyan egy tarsadalom, a szocialis, politikai es gazdasagi felepitmeny, illetve fejlodes tukreben eldonti, milyen elvek szerint oszrja e l a javakat, ajuttatasokat,
a kivaltsagokat es a h atalmi pozfciokat. A harmadik aspektus a mcgjelenites,
ami viszont a kultlira termeke. Azokat a muveszeti agakat es eszmeket takar30
ja, amelyek azert jottek letre, hogy megjclenitsenek, megmagyarazzanak,

igazoljanak es ertelmezzenek egy adott m6don felfogott val6sagot.
Azfiltal, hogy az ember es a kornyezet viszonyat helyezziik elemzesiink kozeppontjaba, ugy tunhct, mintha ez a kifejt6 megkozelites al:ibecsiilnc sok
mindent, amit mi nagyra ertekeliink, ezzel szemben hosszan targyalja a ketes
fontossagi."1problemakat. Am ebben a konyvben ezek a tendenciak - sajnalatos m6don - aligha fedezhet6k fel, mivel a kornyezet allapotar6l es az als6bb
neprctegek eleterfil igen szegenyesek a fennmaradtforrasok. Emiatt elken11hetctlen, hogy a kotet els6sorban az embert es a hozza kapcsol6d6 tevekenyegeket tanulmanyozza. Ezen belul a szUkebb vizsgal6dasi tartomfoyon belul is kiemelt figyelmet szentel a kiv.ilasztott keveseknek, akiknek eletutjar61
a legreszletesebb feljegyzesek maradtak fenn. Raadasul az elmult n ehany evzazadot aranytalanul reszletesebben vizsgalja, mivel az errfil a korszakr61
sz616 forrasok sokkal egysegesebbek. Kovetkezeskeppen a mu azoknak a cudomanyteriileteknek a nagy reszen is ativel, amelyeket mas, kultura-, politika- es gazdasagkozpontu muvek fednek le.
~em teljesen indokolatlan azonban, hogy a kotetj6val tobbet foglalkozik
a fels6bb tarsadalmi osztalyokkal, hiszen vegso soron az, hogy az emberek
mekkora hatassal vannak az okoszisztemara, altalaban egyenes aranyban all
hatalmukkal es vagyonukkal. Az egyen altal birtokolt ter nagysaga, illetve az,
hogy mekkora reszt fogyaszt cl az (emberi es termeszeti) kornyezet altal el&
fillftottjavakb61, els6dlegesen att61 fiigg, hogy az egyen milyen mennyisegu
arut tud megvasarolni vagy kisajatitani. Igaz ugyan, hogy dont6 reszben az
alacsony szarmazasuak vegeztek el azokat a tevekenysegeket, amelyekkel az
ember hagyomanyos m6don alakitotta a kornyezetet - asas, egetes, iiltetes,
neveles, betakaritas, vagas, zsakmanyszerzes es vadaszat - de, hogy mennyire
in tenziven es milyen alapossaggal tettek mindezt, nagymertekben a fels6bb
oszcalyok igenyeit61 fiiggott. Ezert, ha megvizsgaljuk ez u t6bbi osztalyok elvarasait es elveit, az sok mindent elarul arr61, hogy egy tarsadalom hogyan vi5zonyul (t) a termeszetes kornyezethez.
Az. sem veletlen, hogy a kotet sokkal nagyobb terjedelemben ta.rgyalja a jelenhez kozelebb es6 cvszazadokat. Ezt magyarazhatnank egyszeruen azzal,
hogy ebben a ,,modern" emocentrikus szemleletm6d j ut kifejez6desre: ha
Yalami regi, az erdektelen. Vannak azonban fajsulyosabb ervek is amellett,
hogy a kotet a j elenre helyezi a hangsulyt. Ha az emberi tortenclcm minden
egyes evet- egyebkent helyesen - ugyanazzal a mertekkel merjiik, akkor azt
latjuk, hogy a leghosszabb szakasz a foldmuveles elterjedese elotti idoszakra
esik. Ha pedig valaki az elitretegek kultliraja es politikaja erdekl6dik, akkor
kezenfekvo, h ogy a nehany, kiemelten kezelt foldmuves tarsadalom fele fordul a figyelme. Ami a tarsadalom egeszet illeti, ezzel kapcsolatban a kozelmultban szuletett forrasok a legreszletesebbek, igy errfil a korszakr61 teljesebb kepet alkothatunk, emellett a tanulmanyozhat6 anyag is sokkal terjedelmesebb. A hosszu tavli demografiai folyamatokb61 (2. abra) kidenll, hogy
\S
OJ
OJ
v>
31
az irasos feljegyzesek megjelencse e16tti evezredben kevesen Cltek a japan

szigetvilagban. Ehhez viszonyitva az ut6bbi evszazadokban mar tobb tfaszeresere n6tt a szigetorszag lakossaga. Az ossznepesseg egeszen a 16-17. szazadig
viszonylag alacsony maradt. 1550 kori'tl mindossze tizedannyian eltek Japanban, mint napjainkban. Kijelenthegiik tehat, hogy a japan emberek tobbsegenek tortenelme a legut6bbi evsziizadok tortenelme.
Ervelhctnenk azzal is, hogy Japan, csakugy, mint az egesz emberi tortenelem eseteben, azfrt ken1lt a kozelmult az fadeklodes homlokterebe, mert
ehhez az id6szakhoz k6thet6 a legtobb valtozas. Az olvas6nak fel fog tunni,
hogy a konyvben meghatarozott tonenelmi korszakok felosztasaban egyre
rovidebbek az egymast kovet6 peri6dusok. A gy(ijtoget6 Cletm6d tobb tizezer evet a foldmlives tarsadalmak evezredei kovettek, mig vegiil elerkeztunk az alig egy evsziizadot felolel6 ipari korhoz. Nern feledkezve meg arr61,
hogy az id6k soran, de kulonosen az ut6bbi neMny evtizedben, jelentosen
kitol6dtak az emberi eletkor hatirai, s meghosszabbodott a felnotte valas
id6szaka, azt vamank, hogy a generaci6kon ativel6 valtozasok sokkal lassab-
__
..
,''
1000000
t:o
,' 600000 ~<.>

,,
.e/''
z
''
,~
. ...: 0
00
.....
,..... , .. . . '
00
6,0
A - ----- - ------- -- - ---- - ---- -
..; g
120
....:
... _____ ____ ...,,
45
'
33
:::?
3,9 ~
13
..,
.,
.e-
'
bO
___________ _
, 2,5
<-
0
0
0
0
<O
<..........
<N
c .. ------- ----------------- -- ------0
,..;
."'...:
<N
0
0
0
.....
,'
0
0
-.........
Ol
__ ,.. _____
~,
,'
""
0
0
0
0 0
00000
lO
.......c
,,.._
,........
00
__.
Ol
.......c
CN
2. abra A Fold (C) es Japan (A es B) nepessegenek hosszu tavil valtozasai. A Kesei Jomonkorszakban bekovetkez6 ugrasszerii novekedes, majd csokkenes (A grafilwn) az ut6bbi ketezer ev valtozasait bemutat6 B grafikon fiiggOleges tengelyenek nagyobb lepteke miatt nem
kovetheto nyomon. A globa.Iis demografiai tendenciiikhoz kepest (C grajilwn) a Ieginkabb figyelemre melt6 elteres az, hogy Japan nepessege a 17. szazadban gyors novekedesnek indult, majd ezt kovetoen a 19, szazadig Ienyegeben nem va.ltozott, s csak ezutan vette kezdetet
az iparosodo tarsadalmakra jellemzo nepessegro bbanas.
Forras: McEvedy, Colin - Jones, Richard: Atlas of World Population History. New York, 1978,
Penguin, 342. p. (C grafikon) AJapiinra vonatkozo adatok tobb forrasbbl szirmaznak.
32
ban kovetkeznek be, mint a tortenelem barmely mas korszakaban. Am ugy

tlinik, a vilag dramai m6don felgyorsult.
Azert van ez igy, gondolhatnank, mert az egymasba fon6d6 fo lyamatok kepesse tesznck, egyuttal kenyszeritenek is benniinket arra, h ogy tobbet tegyunk s gyorsabban alkalmazkodjunk. A radikalisan megnovekedett energiafogyasztas miatt, amit az ipari forradalom inditott el, napjainkban az emberek egy n ap, egy ev vagy egy elet alatt - legyen sz6 bankarr61, kerteszr61,
hemcsr6l, vallasi vezet6r61, vadaszgeppil6car61vagy muviragkeszit6r61- tobbet ,,tehetnek", mint korabban barmikor. S mivel mi, emberek ilyen nagy
szamban elunk ezen a bolyg6n, amelynek hatarai nem tagithat6k, gyorsabban kitolthetjuk, s ki is toltjuk a birtokba vett teret. Emiatt soha nem latott
gyorsasaggal kozeledunk egy esetleges globalis osszeomlas fele. Ezert valhamtt lehetsegesse, hogy abban a folyamatban, amely szuntelen megujulasra
sarkallja az embert, napjaink tarsadalmai, ez al61Japan sem kivetel, rovidebb
ido alatt eljutnak a tarsadalmi es technol6giai ujitasok megjelenesetffi azok
teljes kibontakozasaig, valamint addig a po ntig, amikor a fejl6des twhalad
raj tuk. Noha az ujitasra, a kiaknazasra, a meghaladasra, majd az ujabb t:tjitasokra kesztet6 fejlodesi folyamat az egesz emberi tortenelemre j ellemz6 volt,
napjainkban valt igazan intenzfvve es erzekelhet6ve. A kotet eppen ezert
igyekszik kell6 terjedelemben targyalni ezt a fejlemenyt.
Vegezetiil feltetleniil m eg kell emliteniink egy olyan aspektust, ami olyannyira nyilvanval6, hogy csak ritkan veszunk r6la tudomast: az emberi faj a
Fold felszinenek egyre nagyobb hanyadat saj atitja ki onos celjaira. A nepescg novekedese termeszetesen nagyban hozzajarul ehhez a folyamathoz, de
ezzel egy id6ben az egy fore es6 hasznositott ter nagysaga is megdobbent6
mertekben megnovekedett, bar ez ut6bbi kevesbe szembeo tlo, mint a demografiai robbanas. A gy(ij toget6k tarsadalmai szinte egyaltalin nem sajatito ttak ki maguknak a teret. Gyakorlatilag minden teruletet megosztottak az
allat- es novenyfajokkal. A foldmuveles elterjedesevel viszont nagy tcrek keriiltek a humankozpon tu biol6giai kozossegek birtokaba. Ahogy egyre hatekonyabbak lettek a muvelesi m6dszerek, mindez jelentosen felgyorsult. Viszont, amint arra a IV. reszben reszletesen is kitfrunk, csak az iparosodas
koraban oltott hatalmas mereteket. Ahogy haladunk elore a j apan tortenelemben, id6r6l idore kiterunk erre az filtalanos folyamatra, valamint valaszt
keresiink majd arra a kerdesre, hogy az eletter kisajatitasa milyen h atassal
rnltjapan foldrajzi viszonyaira az evszazadok saran.
33
I. RESZ
A kezdetek
Bevezet6 az I. reszhez
A szigelvilag foldrajzi sajatossagai a tortenelem kezdetei 6ta folyamatosan
alakitjakjapan okoszisztemajat, kovetkezeskeppen annak a civilizaci6nak az
arculatat, amelyet ez a rendszer eltartott. Mivcl a fOldrajzi tenyez6k, az eghajlat, valamint a flora cs a fauna mindig is eroteljesen hatottakJapanra, nem
elegedhetiink meg azzal, hogy bevezeteskent egyszen1en csak leirjuk ezeket
a valtoz6kat, majd a kes6bbiekben teljesen megfeledkeziink r6luk. Mindenkeppen sz6t kell azonban ejteniinkjapan fOldrajzanak alapvet6 sajatossagair6l, ezert az tiinik celravezetonek, hogy mielott belemeriilnenk a tortcnelem
elbeszelescbe, amelyben az embcri tevekenysegeke lesz a f6szcrep, roviden
bemutatjuk a japan szigetvilagot mint foldrajzi egyseget.Japan tortenelme a
gylijtogeto emberrel kczdodik. Ezt a prehistorikus kort harom kultlira tiikreben vizsgalhatjuk: a legkorabbi, paleolit kult1irar61 nem sok lelet maradt
fenn; az utana kovetkezo Jomon-korszakr61, ami egy keramiafajtar61 kapta a
never, mar sokkal gazdagabb leletanyag all r endelkezeslinkre; a harmadik
kulturkorszak kezdetc kori.i.lbelul i. e. 400 tehet6, amikor Kyiishu szigeten
megjelentek a foldmuves tarsadalom csirai, s a foldmuveles gyakorlata kelet
fele terjeszkedve az egesz szigetvilagban elterjedt.
Az I. resz kronol6giaja
kb. i.e. 130 000-ig
kb. i.e. 30 000
kb. i.e. 10 700
megjelenik az ember a japan szigetvilagban

a paleolit kultura legkorabbi bizonyitekai
az agyagedenyek hasznalatanak legkorabbi bizonyitekai
kb. i. e. 2 500
a J omon-kultura viragkora
kb. i. c. 500 - i. e. 400 a rizstermesztes megjelenese Kyiishu eszaknyugati
reszen
kb. i. e. 400 - i. sz. 250 Japanban elterjed a foldmuveles
36
1. fEJEZET
Foldrajz, eghajlat,
1
al\at- es novenyvHag
\/)
'u.J
N
G
u.J
\/)
\/)
:Q
Az alapos foldrajzi ismeretek minden tortenesz szamara elengedhetetlenek. Ez kulonosen igaz aJapannal foglalkoz6 tud6sokra, hiszen
a fOldrajzi valtoz6k a japan tortenelem mindharom alapelemfae, a
termelesre, az elosztasra es a megjelenftesre egyarant hatassal voltak.
A megjelenftes szempontjab61 a foldrajzi viszonyok azert fontosak,
mert az egyes tortenelmi helyszfnek es az evszakok kozponti helyet
foglaltak el a viltozatos formakban fennmaradt irodalmi es muveszeti
alkotasokban. A helysegek, az allatok es novenyek nevei tobblctjelentest hordoznak magukban. Az olyan szavak, mint az akamatsu (,,vorosfenyo")' baiu (,,esos evszak")' yuki (,,h6") es ume (,,szilva") egy cvszakot
vagy valamilyen allapotot ideznek fcl, megpedig olyan reszletgazdagsaggal, mint egy vers vagy egy festmeny. De a helysegnevek is - Kyoto,
Kan to, Nagasaki, Tosa vagy Yoshiwara - tobb, egymasra rak6d6 jelentesreteget rejtenek. Ha valaki nem ismeri ezeket, az elott rejtve marad
a gazdag japan tortenelem egy j6kora resze, s egylitral nem ertheti
meg, hogy ez a tortenelem mitjelent mindazok szamara, akik el6tt viszont feltarulkoztak ezek a retegek.
A foldrajz ,,varazsa" javareszt abb61 a szerepeb61 fakad, hogy megjeleniti tortenelmet. Ennel azonban fontosabb tulajdonsaga az, hogy
kulcsfontossagu szerepetjatszik a termeles es elosztas mintiiuak megformazasaban. Altalanos jellegzetessegei es speciilis tenyezoi - peldaul Kanto agyagos talajanak retegmelysege es eloszlasa, a Kii-felsziget
partvonalanak tagoltsaga, az Asama-hegy vulk<inkitfaesei, a Seto-beltenger fekvese vagy a Yodo-foly6 cliszaposodasa -, kisebb vagy nagyobb mertekben, de kivetel nelkul hatottak a japan tortenelem alakulasara.
Japan foldrajzi jellemzoi nem sokat valtoztak az irott tortenelem evszazadai alatt, igy a szigetvilag mai allapotainak leirasaval egyuttal az
elmult kozel ketezer evre is favenyes kepet kapunk. Ha azonban az
emberi jelenlet hosszabb id6szakat nezzunk, akkor Japan komoly gco16giai valtozasokon ment kereszti.il Mivel ezck a valtozisok nemcsak a
Totman, Conrad: Early 1'viodem japan. Berkeley, 1993, UCP, chapter 1.

37
korabeli el61enyek eleterc voltak nagy hatassal, hanem a szigctvilag

mai arculatat is meghatarozzak, mindenkeppen meg kell vizsgalnunk
J apan foldrajzi 6r6kseget. Az eghajlatnak, valamint a novfoy- es allatvilagnak szinten komoly tortenelemformal6 szerepe volt.
japan foldrajza napjainkban

NapjainkbanJapant ncgy nagy - H okkaido, Honshu, Kytlshu es Shikoku - ,
nehany nagyobb sziget es szigetcsoport - peldaul a delen hfrz6d6 Rytlkytlszigetek es a kelcti Ogasawara-szigctcsoport -, valamint ezernyi kis szigetecske alkotja (2. tirkep). Az orszag osszteriilete 377 750 km 2 , tchat kozcl akkora,
mint Neme torszag, Montana allam vagy Zimbabwe. Ebb61 alig 56 000 km 2 alkalmas mcz6gazdasagi muvelesre. A tobbi hegycs tcrulet, amclyet erd6k es
lcgel6k boritanak, illetve telepulesek talalhat6k raj ta.
J apan az eurazsiai kontinens keleti hataran fekszik, az eszaki szelesseg 31
es 45-a kozott (Kytlshi1 deli vegpontjat61Hokkaido eszaki hataraig). Negyfele eghajlat uralkodik a szigeteken. Ezek eszakr61 delre haladva a k6vetkez6k:
szubarktikus, hideg mersekelt, mersekelt Cs szubtropikus. J apan novenyvilaga, az eghajlati viszonyokhoz hasonl6an, valtozatos. Delcn szeles levelu orokzold fafaj tak honosak. :Eszak fele haladva, a kozepso reszeket a szclcs Ievelu
lombhullat6 crd6k uraljak, mig H okkaidon es Honshu magasabb videkein
feny6erd6ket talalunk.
NapjainkbanJapan nepessegenek zome, csakugy, mint az elmlllt nehany
ezer evben, annak a kelet-nyugati iran yli kepzeletbeli tcn gelynek a sa\'.iaban
osszpontosul, amely Eszak-Kytlshub61 indul, majd a Seto-beltcnger, a Kinaimedence es a Nobi-siksag erintesevel a f6varosnak, Tokyonak otthont ado
Kanto-siksagon er veget. Jelenlcg Kantoban talalhat6 a legnagyobb 6sszefiigg6 sik teriiletJapanban. Ez a Japan kozepsovideken vegighuz6d6 savmindig
is meghataroz6 szerepetjatszott az orszag tortenelmenek alakitasaban, mivel
a beltenger kenyelmes es viszonylag veszelytelcn szallitisi utvonalat biztositott, emellett keskeny, de termekeny talaju parti sfksagok oveztek, amclyek
mogott faban gazdag videkek hfrz6dtak. A kellemes eghajlatu Kinai, No bi es
Kanto a mez6gazdasag szempontjab61 eleg nagynak es termekenynek bizonyultak ahhoz, hogy bazisul szolgaljanak azoknak a politikai szervez6deseknek, amelyek ambici6zus vezet6i ezekre a bazisokra tamaszkodva megh6dftottak a kornyez6 videkeket.
A Seto-beltengert atszel6 kepzeletbeli tengely hosszu civil tirsadalmi dominanciaja ,,segftett" fenntartani regionilis fesziiltsegeket, els6sorban a delnyugati es az cszakkeleci nepesseg kozott. Ugy tunik, a tortenelem haj nalan
ennek a fesziiltsegnek azoknak a n epcsoportoknak a megjelenese volt a forrasa, amelyek a Kytlshu t es Szahalint id6r61 id6re osszekot6 ,,szarazfoldi hidakon" at erkeztekJapanba. Az utols6 ilyen ,,hidat" mintegy 13 000 ewel ezclott nyelte el a tengerek megemelkedett vizszintje. A kes6bbi evezredckben
38
az e rdei flora osszetetclenek eltfreseibol fakadtak az ellentetek. Nevezetesen

2bb6l, hogy a k6zeps6 teruletekt61 eszakkeletre, a lombhullat6 erdosegekben nagyobb es tart6sabb gy(ijtoget6 kozossegek alakulhattak ki, mint a deli,
orokzoldekkel boritott videkeken, ahol a gylijtoget6k szempontjab61 kedvezotlenebbek voltak a korulmenyek. Emiatt az itt el6k korulbelw 2400 evvel
ezelott (i. e. 400 korul) attertek a rizstermesztesre. A kovetkezo evszazadokban az athidalhatatlan kulturalis es gazdasagi eltfaesek taplaltak a regi6k, a
~ci\ilizalt" nyugatiak es a ,,barbar" keletiek, folytonos ellensegeskedcset es
'.'n i lr haboruskodasat. A kozeli multban az 1860-as evek polgarhaborUi hoz:<ik felszinre a rcgi ellenteteket, amelyek, a politikai cs kulturalis vetelkedesoen testet oltve, az egesz 20. szazadot vcgigkfsfatek.
A foldrajzi orokseg
.\z egycnek szemszogeb61 nezve, akiknek tetteib61 megszuletett a japan tor-
:enelem, a szigetvilag mindig is tagas es valtozatos lak6hely volt. SzeJesebb,

s;lo balis szempontb61 vizsgalva, viszont csak egy kis darabkaja a vilagnak,
an1elynek arculatat azok a tektonikus folyamatok formaltak ilyenne, amelyek
az egesz bolyg6 geol6giai tortenelmfae hatassal voltak.
Csakugy mint lak6inak a Foldnek is van sajat tortenelme, s a japan szigetvi.ag rcsze ennek a tortenelemnek. Az univerzumhoz kepest, amely a feltetelezesek szerint 14 milliard evvel ezel6tt keletkezett, a Fold nagyon fiatal terem rmeny, alig feleannyi idos. Mintegy 2 milliard eve a felszinen kialakultak
a szarazfOldi es tengeri lemezek, amelyek lassu, vegtelennek tun6 vandorlasba kezdtek. Vegul- mintegy 250 milli6 eve- a talalkozasukb61 megszuletett a
?angea, az 6skontinens.
~em tudjuk biztosan, hogy az a kontinentalis tabla, amelyet majapankent
! merunk, hol fekudt az 6skontinensen beliil, am a legujabb kutatasok azt
,ejretik, hogy a mai Eszak:Japan a szuperkontinens eszaknyugati peremen, a
a-eotogusok altal Eszak-amerikai-lemeznek nevezett szegmens szclen helyez"kedett el. Koriilbeliil 200 milli6 eve a Fold melycn hat6 er6k hatasara Pangea
;:issan darabokra hasadt. A sz6ban forgo lemez nyugat fele sodr6dott, atszel'"e az 6s6ceant, a Panthalassat (ennek maradvanya a Csendes-6ceani- es a Fui6p-szigctcki-lcmcz), cgeszen addig, mig bele nem l"1tkoz6tt a Pangea keleti
: eszebe, a mai Eurazsiai-lemezbe, amely akkor, lassan forogva, delkcleti
iranyba haladt, s a pereme maga ala gylirte a Fulop-szigeteki-lemczt. A ma
Eszakkelet-J apankent ismert terulet a mai Korea kozeleben utkozott ossze az
Egyenlit6 fele halad6 Eurazsiai-lemezzel. Az utkozes ereje leszakltott egy darabot ez ut6bbi lemezr61, amely szinten elindult delkelet fele. Ebb61 alakult
;;.i a mai Delnyugat-:Japan. A leszakadt darab mozgasa nyoman egy meJy, tenueri arok keletkezett, a maijapfo-tenger. Az utkozes kozben fellep6 hatalmas n yomast a k6zetretegek felgylir6dese, szettoredezese, valamint heves
n1lkani tevekenyseg kiserte, ennek nyomat 6rzijapan rendkfviil bonyolult
39
geol6giai szerkezete, ami Nagano kornyeken a leglatvanyosabb, ahol kulonosen nagy ereju volt az osszeutkozes.
Ami6ta - mintegy 2 milli6 evvel ezcl6tt - bekovetkezett az utkozes az egykori Pangea Eurazsiai-lemezevel, Japan folyamatosan mozog. A tektonikus
mozgasok es a pusztit6 er6zi6 rendszerteleniil valtakoz6 idoszakaiban regi6k
sziilettek es tuntek el. A 3. dbr<inj61 latszik, hogy a Japan nagy reszet 15 milli6
evvel ezel6tt tengerviz boritotta. Az utols6 hegyscgkepz6desi folyamat csak
mintegy 5 milli6 eve vette kezdetet. Ekkor alakult ki a japan szigetvilag mai
arculata. Osszehasonlitva a k6zel fClmilliard eves Urallal es Appalache-hegyseggel vagy a tobb tizmilli6 ewel ezel6u keletkczett Sziklas-hegyseggel, Himalajaval es Alpokkal,Japan hegysegei nagyon fiatal kepz6dmenyek, hiszen
ezek tobbsege csak az elrnult 2 milli.6 cvben erte el jelenlegi magassagat.
Foldunk korulbelul 2 milli6 eve egy olyan korszakba lepett, amelyet a szakaszosan ismetl6d6 eljegesedesek jellemeztek. A folyamat napjainkban is
3. abra A japan szigetvilag a miocen korban. A sotetebb reszekjelzik a tengerb61 kicmelkedo reszeket. Az ibra a kozepso miocen (kb. 15 milli6 ewe! ezelotti) viszonyait rekonstruilja. Amai Honshu nagy resze 15 milli6 eve megviz alatt iillt, de a kescJb...
bi hegysegkepz6desi folyamatok az egesz szigetviliig topogrifiiijit atrendeztek. Forras: Yoshida Takashi (ed.): An Outline of the Geology ofjapan. 3rd ed. Kawasaki, 1976,
Geological Survey ofJapan, 19. p .
40
tart, s vethet6en a legkor osszetetelevel, a kontinensek es 6ceanok terszerkezetevel, vagy a Fold tcngelye d61essz6genek, illctve kcringesi palyajanak valtozasaival hozhat6 osszefiiggesbe. Erre az id6szakra, amit pleisztocen kornak
neveziink,Japanban mar kialakultak az elnylilt, egymast kcresztezo hegyvonulatok, s a partvonalat szegelyezo feltoltodon siksagok, de a szigetvilagot a
Japan-tenger elvalasztotta Eurazsiat61. Delnyugatr6I sekely tenger, kelet es
del fe161 pe<lig mclytengeri arkok hataroltak. Eszakon viszont sekely es kcskeny tcngerszorosok oveztek. Az id6szakosan el6renyomul6 es visszahuz6d6
jegtakar6 s az ezt kiser6 tengerszintvaitozasok miattJapan id6r61 i.d6re elszigetelodott a kontinenst61, vagy pedig a Kyushur61 es Szahalinr61 nyugati
ir:inyba kiny(tl6 parti fOldsavok, ,,foldhidak" reven Eurazsia reszet kepezte.
A tengerszint kes6bbi valtozasai miatt nem sok nyoma maradt korai glacialisok felszinformal6 hatasainak, de a legutols6 jegkorszak ritmusa tiszran
nyomon kovethet6 vegig a partvidek menten. 75 000 eve, a melegebb intcrglacialis id6szak veg en Japan el volt szigetelvc a kontinenst61. A kovetkez6 evezredckben valtozekony, de osszessegeben hidegebb lett az eghajlat. A kronol6giai pontatlansagok ellenere szinte bizonyos, hogy 30 000 evvel ezel6tt
szarazfold k6t6tte ossze Kyiishut Koreaval, valamint Hokkaidot es Szahalint
az Amur videkevel. A vrli:rmi eljegesedes 18 000 eve erte el csucspontjit. Ekkor a tengerszin t min tegy 130- 140 mfaerrel volt alacsonyabb, mint napjainkban.Japan f6bb szigetei 6sszefiigg6 szarazulatot alkottak. A delnyugati reszt
mersekelt ovi Jombhullat6 erd6segekkel boritott parti siksag kapcsolta ossze
a kontinenssel. A feltetelezesek szerint czt a savot egy szeles foly6 szelte kette,
amely egy a Fekete-tengernel kozel ketszer nagyobb beltengervizet vezette le
(4. ribra).
A tengerszint sullyedesenek evezredeiben a parti siksagok fokozatosan lepusztultak, s bemos6dtak a tengerekbe. A foly6volgyek menten regolitb61
all6 er6zi6s teraszok kepzodtek. Kes6bb, a globalis felmelegedes idoszakaban, ki"1lon6sen 12-13 000 evvel ezel6tt, ezek a foly6volgyek megteltek tengervizzel es tcngeri iiledekkel. Miutan az ocean elontotte a jegkorszakban
kepzodott parti siksagokat es volgyeket,Japan ismet sziget Jett. A tengerszint
koriilbeliil 6000 eve tet6z6tt, amikor a Fold eghajlata j6val melegcbb volt,
mint napjainkban. Akkorra a tengeri hordalek teijesen feltoltotte a korabbi
foly6volgycket, s amikor a kovetkez6, 2-3 cvezredes viszonylag enyhe lehCilesi
peri6dusban nehany metcrrel lejjebb hli.z6dott a vizszint, a japan partvidek
menten ismet nagyobb teriiletek keriiltek szarazra. Ezek alkoijak azoknak az
alfoldeknek a zomet, amelyeket napjainkban birtokba vettek a varosok es a
falvak, s ahol intenziv rizstermesztes zajlik.
Ez a geol6giai orokseg egyertelmiien felismerheto. A kontinentalis es 6ceani lemezek sziintelen kiizdelmeb61 rendkivii.l bonyolult rajzolatu hegysegek sziilettek, amelyek vonulatai eszakon Szahalinig es a Kuril-szigetekig, delen pedig a Ryiikyli- es Ogasawara-szigetcsoportokig nyiilnak el. A f6szigetckcn a kozponti hegylancok es a beloliik kiagaz6 oldalagak kusza mozaikjat
talaljuk. Ezek alkorjak a szigetvilag ,,gerincet" (4. terkip). Honshu szigeten,
41
..
-"v
v
Eszakkelet- es Detnyugat:Japan talalkozasanal, a kozponti hegyvonulat egymasba fon6d6 lancai Nagano kornyeket es a szomszedos prefekturakat a
szuk volgyek val6sagos labirintussa teszik, amelyben a sebes vizu foly6k magasan a h6hatar fole nyl.ll6, helyenkent 3000 meterncl is magasabb csucsok kozott kanyarognak.
Mivcl a h egysegkepz6des csak nemregiben fejez6dott be ebben a regi6ban, a hegyek meredeken tornek az eg fele, s h egyes csucsokban vagy eles gerincckben vegz6dnek, amelyeket szokatlanul gyorsan koptat az er6zi6. Felhoszakadas vagy h6olvadas idejen hordalekkal teli aradatok zudulnak le a
sziklas, meredek esesu foly6agyakban , majd kicrve a lassan feltolt6d6 siksagokra, Jerakjfr koves hordalekukat.
A tektonikus nyomas miatt, amely az ut6bbi 5 millio evben lerrchoztajapan fiatal lanchegysegeit, a szigetorszag a tuzhany6k birodalma is egyben , s a
teri.i.lctct az alland6 geotermikus aktivitasjellemzi. Mintegy 60 mukod6 tuzhany6 van Japan ban, ami a fold jelenleg is aktiv vulk:injainak megkozelit6lcg tiz szazalekat teszi ki. 2 Az evezredek alatt a vulkanokb61 szarmazo hamu
belemosodott a tavakba es a part men ti vizekbe. Ez felgyorsitotta az iiledekes
siksagok kialakulasat. A hamu id6vel agyagos talajja tomorodott, ami dus siksagi vegetaci6t tudott taplalni. A legismertebb ilyen vulkani h amumez6t a
T6ky6t61 eszaknyugatra fekv6 Asama- es Akagi-hegy tuzhany6inak, valamint
a Hakone kornyeki vulkanoknak - koziiluk a Fuji-hegy a legnagyobb es legfiatalabb - a kitoresei hoztak letre az elmult 350 000 evben. A kitoresek saran
keletkezett hamut a csucsokr61kelet felc szallitotta a szel es a viz. fgy kelctkezett a Kant6-siksag vastag es termekeny, margas-agyagos talaja.
A tektonikus tevekenyseg nyoman kiemelkedctt Janchegysegek Japan osszteriiletenek kozel 80 szazalekat teszik ki. A fennmarad6 20 szazalekot ketfajta
iiledekes talaj alko9a. Szerte Japan ban megtalalhat6k a pleisztocen korb6l
visszamaradt iiledekes retegek (diluvium), amelyek a f6leg az interglacialis
korszakokban, 50 000 eve vagy meg regebbcn kcletkezett siksagok crodfil6dott maradvanyai. A foldkereg mozgasai es a vulkani tevckenyseg nyoman
ezck a teriiletek kes6bb megemelkedtek, majd a foly6k ujb6li megjelenesevel ismet kopni kezdtck. Teraszos iiledekkent maradtak fenn - leginkabb kis
dombocskak es malladekos anyagb61 all6 alacsony dombhatak formajaban,
amclyck 10-300 meterre emelkednek az alluvialis sfksagok fole. Ez utobbi
siksagok alkotjak a mai japan alfoldek zomet. A:z. utols6 nagy eljegesedes idejen keletkeztek. Legtobbji.i.k a tengerb6l emelkedett ki a korulbelul 5- 6000
evvel ezel6tt kezd6dott globalis felmelegedes idejen.
A geol6giai orokseg kct fontos sajatossagat kulon is hangsulyoznunk kell.
Az els6 az, hogy, ellentetben a legtobb nagyobb, suriin lakott terulettel, Japanban nincsenek tektonikus siksagok, azaz a kambrium el6tt vagy kozvetlc-
'O
]
~
42
Sakaguchi Yutaka: Characteristics of the Physical Nature of Japan with Special Reference
to Landfonn. In The Association of Japanese Geographers (eds.): GeografJhy of Japan.
Tokyo, 1980, Teikoku-shoin Co. Ltd., 4. p.
niil utina keletkezett horizontalis fekli.k6zetcn letrejott alfoldek. A japan siksagok kis, illedekes medencek, amelyek tobbseget meredek hegyck ovezik.
Ez aztjelenti, hogy nincsenek mogottuk enyhcn cmelked6 fennsikok, illetve
dombsagok, amelyeket nagyobb er6fesz1tesck iran az emoer hasznosftani
tudna. Ebb61 a szempontb61 a szigetorszag alluvialis hordalekk{1pjai cs a diluvialis teraszai sem hasznosithat6k kiilonosebben j61, mivel a volgyek fels6bb reszeinek hordalckkupjait alkot6 marga, a meredek hegyoldalr61 Iezudul6, hordalekban gazdag foly6k miatt, gyorsan beszennyezodik homokkal
es kaviccsal. Ez a koves talaj nem alkalmas mezogazdasagi muvelesre. A diluYialis teraszok hasznosithat6saga gyakran azC:rt is korlatozott, mert azokat
kimeriilt, kevesbe termekeny talaj boritja, s lejtoik olyan meredekek, hogy
klilso behatas eseten rendkiviil konnyen erodal6dnak, kart okozva az alattuk
elterul6 j6 minosegu foldekben. Kovetkezeskeppen, mi utan egy emberi kozosseg atlepett a termelomunka szakasz:iba a japan siksagokon, csupan cgy
nagyon szuk pcremvidek allt rendelkczesere, ahol terjeszkedni tudott; czert
aztin a szigetvilagban szokatlanul gyorsan bekovetkezett a bosegcs termeszeti forrasok allapotab61 az okol6giai tulterheltseg allapotaba val6 atrnenet.
A masodik sajatsagos aspektus az, hogy, bar a kesei pleisztocen eljegesedesi korszakai don to szercpet jitszottak a japan alfoldek kialakulasaban, a regi6
nem kenllt jeg ala. Eltekintve neh:iny kisebb hegyi gleccscrt61, a japan szigetvilag ,,rnegmenekiilt" az el6retor6 jegtakar6 pusztitisit61, ellentetben EszakAmerika es Europa eszaki reszeivcl, ahol a terjeszkedojegsapka val6siggal legyalulta es elhordta az l'itjaba kerii.16 hegy~k tetejet, csupasz sziklakat hagyva
maga utan, s szabalytalan mintizatban lerakta glacialis hordalekat, amely atrendezte a felszfni cs felszin alatti vizhil6zatot. EmiattJapanban nem koptak
le a hegysegek. Meg6riztek magass{lgukat es a vckony, koves talajreteget,
amely a hegyeket borit6, szinte 6sszefiigg6 novenyrakar6t taplfilta. A kiter.edt glacialis hordalekhalmok hi an ya rniatt a japan siksigok tenneszetes vizi1al6zatanak szerkezete es hidrol6giaja alig valtozott azokhoz a teriiletekhez
~epest, amelyek jeg ala kerultek. A siksagok rendezettebb topogrifoija ke.s6bb elosegitetre az egysegesebb es rendszeresebb foldmuvelesi m6dszcrek
..1egjeleneset - nevezetesen az ontozescs rizstermeles elterjcdeset. Ugyanez
J. foldm{ivelcsre epill6 tarsadalrnak bels6 viszonyaira is igaz volt.
Az eghajlat es az 6ceani aramlasok hatasai

_,apan idojirasat alapvet6en ket f6 tenyez6 hatarozza meg: az uralkod6 nyuo-ati szel, amely Eurazsia fel61 erkezik, s a szigeteken athaladva a Csendes-6cein fele halad; valamint azok a nagy kiterjedesfi ciklonok, am.elyek a Csendes-6c.ean egyenlit6i videkenck nyugati felen kepzodnek, s eszakkelet fele
imladva erik elJap:int es a kornyezo regi6kat. A teli h6napokban a Sziberia
fel61 erkez6 hideg legtomcgek formaljak az id6jarast ebben a korzctben.
fszaknyugat:i szelek sopornek vegig aJapan-rcngeren. A nedvesseget mete43
res h6takar6 formajaban rakjak le Honshu hegyscgeinek nyugari oldalan.

Ezutan atbuknak a magas hegylancokon, s leereszkednek a keleti Jejt6k.6n.
Ennek kovetkezteben a keleti part siksagain es volgyeiben az cvnek ebben
a szakaban hideg es vi.szonylag szaraz az idojaras.
Tavasszal a szibcriai legtomegek felmelegszenek es veszitcnek nedvessegtartalmukb61, igy a H imalajat61 dClre es6 teniletekr61 m elegebb lcveg6 aramolhat Eszakkelet-Azsia fole. Ez a rendkivul nedves, meleg leveg6juniusban
esjuliusban erkezik Kylishu fole, majd tovabbvonul Honshu es Shikoku i.ranyaba. A kcs6 tavaszi es6k (baiu) utan szarazabb nyar kovetkezik, ami azonban eleg meleg es p aras ahhoz, hogy a szigetek eszaki fekvese ellenfre lehet6ve tegye a rizstermesztest.
A nyarat a kiszamfthatatlan 6szi es6k (shiLU) idoszaka koveti, amelyet tajfunok kiscrnek. A tajfunok a csendes-6ceani terseg nyugati resze felett alakulnak ki. Az 6ramutat6 jarasaval megegyez6 iranyban forgo kiterjedt legkori
spiralok kczdetben nyugatra Del-Kina es a Fulop-szigetek iranyaba tartanak, s csak kes6bb fordulnak eszak fele. Az elso tajfunok rendszerint a Ryl1kyl1-szigetekre es DeI-Kylishura csapnak le. Az 6sz el6rehaladtaval a viharok
keletebbre tevodnek, Shikoku es Honshu szigete fole. Novcmbcrrc clvesztik
erejiiket, s artalmatlanul kavarognak a szigetcsoportt61 delkeletre, a tenger
felett. A tajfunok a hi.deg id6jaras visszaterese miatt fordulnak kelet fele. Ism et megjelennek a hi.deg, sziberiai credetu legtomegek, amelyek kiszorltjak
az 6ceani legaramlatokat. Ezzel ujra elkezd6dik az idojaras megszokott, eves
korforgasa.
Ez az eves ciklus nagyon fontos szerepetjatszott a japan civilizaci.6 kialakulasaban. B6seges csapadekkal latta cl az egesz szigetvi.lagot. Az eves csapadekmcnnyiseg atlagosan 180 centimeter. A delnyugati tenileteken ez meghaladhatja a 200 centimerert is, mig eszakkeleten mindossze 100 centimeternyi
csapadek hullik. A nedves levegonek k6szonhet6en Japanban szokatlanul
dus erdei vegetaci.6 fejl6dott ki, ugyanakkor a meredek hegyoldalak es a nagy
esozesek miatt a vilagon itt az egyik legnagyobb a termeszetes er6zi6 pusztitasa. Az emberi tevekenysegek, a foldrengesek es vulkankitoresek tovabb fokoztak az er6zi6s h atast. A szamtalan uledekes medence ezeknek a termeszetes folyamatoknak a hatasarajott letrejapanban, am mindez egyiittjar azzal,
hogy a h egyoldalak rendki'viil gyorsan erodal6dnak, s gyakoriak a foldcsuszamlasok, ezcrt ezek a teniletck altalaban nem alkalmasak a m ez6gazdasagi
muvelesre, sot m eg legcltetesre sem. Ami az orszag cgcszer illeti, az eghajlatnak koszonhet6en m eg elesebb a terbeli hatarvonal a potencialisan muveles
ala foghat6 es az erre alkalmatlan teriiletek kozott.
A szigetlancon vegighuz6d6 hegyvonulatok es a nagy eszak-dCli. tavolsag
miatt nagyon Yaltozatos J apan eghajlata, ami szinten hozzajarult a korabban
emlitett regionalis eltercsck kialakulasahoz. Az altalaban meleg telek viszonylag kcllemes e letkorulmenyeket biztositottak a csendes-6ceani partvidck menten, kulonosen Kant6t61 delnyugatra. Ajapan-tengcr partjain
viszont, elsosorban Noto-felszigettol eszakra, a hideg, havas telek fogadtak
44
a betelepi.ilOket. Raadasul, noha ebben a regi6ban magas az evi csapadekmennyiseg, ennck zome ho formajaban erkezik, s a tavaszi olvadaskor a hole
belefolyik a tengerbe. igy viszonylag keves, hasznosithat6 Yiz marad hatra a
mezogazdasag szam ara.
Eszak-Honshu es a J apan-tenger partvidckenek nyari id6jarasa szinten
nem kedvez a fOldmuvelesnek. Ez a terule t a yamase n evli idoj arasi jelenseg
hatasa alatt all. Az Ohotszki-tenger fel61 erkez6 huvos Jeveg6 n eha egesz nyaron uralja a regi6t. Emiattjelent6sen lehlil a levego, ami nagy karokat okoz
a gazdasagoknak. A yamase f6leg a rizstermesztesrc van karos hatassal, mivel a
J apan ban termesztett rizsfelek (Oryza sativa japonica) tobbsegenek megfelelo
fejlodesehez 20 C-os vagy meg magasabb nyari kozeph6mersekletre van
szukseg.3 2-3 C-kal hidegebb id6j aras akaf 30-50 szazalekOS termeSCSOkkefiCst is eredmenyezhet. A yamase pedig kepes ennyivel lehuteni a leveg6t.
A Tohokut61delre es6 partvidekre azonban mar nem terjed ki a yamase hatcisa. Ide es ett61delebbre a csapadek es6 formajaban erkezik,j oreszt a mez6gazdasag szamara legkedvez6bb idoszakban, azaz tavasszal, nyaron es 6sszel.
Itt meg az 6szi tajfunok is h asznosak, mivel, mi utan a deli tengerpart men ten
szetteritettek nedvcsseguk zomet, segitik a teli rizs novekedeset. A teli araras
gyakorlata ugyanis mar evszizadok 6ta letezik Del:Japanban.
Az elml'lit ke tezer evben az altalanos klimatikus viszonyok, de kulonosen a
csapadekeloszlas szabalyszerusegei, arra sarkalltak a japanokat, hogy a deli
partvidek men ten telepedjenek le, ezen belul is f6leg a beltenger vedelt partjain. Az eszakkeleti teriiletek csakj6val kes6bb n epesiiltek be, itt ugyanis a topografiai viszonyo k eleve h atart szabtak a foldmuvelesnek, amit a klimatikus
\'iszonyok meg covabb szukite ttek. Emiatt kevesebb termest lehete tt betakarirani, raadasul sokkal nagyobb er6feszitesek aran. Kevesbe volt kiszamithato a
,arhat6 termeshozam, s nagyobb volt az eselye a rosszabb termesnek.
A:z id6j aras eves ciklusai ily modon elmelyitettek a regionalis ki.ilonbsegeket, s bebataroltak a japan mez6gazdasag cermelesi kapacitasat. Hosszabb rarnn a h6merseklet ingadozasai termeszetesen hatassal voltak a szigetorszag
:mat- es novenyvilagara, ebb61 kovetkez6en azt az emberi kulturat is atformalrak, amelyet ez a flora es fauna tartott el. A hosszu tavli klimatikus vfiltozasok kulcsszerepet j atszottak a k6kori kultfua letrejotteben , s velhe t61eg felgyorsito ttak a szervezett allamkezdemenyek kialakulasat i. sz. 200 es 300 kozott. A rovid ta.vii valtozasok viszont a j e lenhez kozelebb allo korszakokra
gyakoroltak sajatsagos hatast. Leginkabb az 1180-as evek politikai esemenyeire - ekkor zajlott a Genpei-haboru. A kes6bbi evszizadokban pedig idoszakos ehinsegeke t (kikin) okoztak. Az 1780-as es 1830-as evekben a japan tortenelem ket legsulyosabb ehinsege olyan nagy megrazkodtatast okozott, h ogy
a ,,Tenmei-kikin" es a ,,TenpO-kikin" kifejezesekhez a mai n apig a tarsadalmi
katasztr6fa es a kannibalizmus kepzetet tarsitjak.
3
Arakawa H.: Three Great Famines in Japan. In Weather. Vol. XII. London, 1957, Royal
Meteorological Society, 21 1- 212. p.
45
Altalanossagban tehat elmondhat6, hogy deli teruletck klimatikus szempontb61 kedvez6bb fekvesuek, mint az eszakiak. A partok menten elhalad6
6ceani aramlatok hatasai tovabbi elonyokkel jarnak a DH szamara. A deli
partvideket a Kuroshio-aramlat melegiti, ami a Fulop-szigetekt61 kelet.re indul. Elhalad a Ryilkyu-szigetek mellett, majd keletre fordulva a deli partvidek
es Kanto frintesevel kifut a Csendes-6ceanra. Az eszakr61 erkez6 Oyashioaramlat viszont hideg, sarkvideki vizet hoz magaval a Kuril-szigetek es Hokkaido menten Eszak-Honshu keleti partjaihoz. Emiatt itt alacsonyabb a h6merseklet es rovidebb a vegetaci6s idoszak. Bar mindket aramlat segiti a part
men ti tengeri Clovilag fennmaradisit - ennek koszonhet6en a szigetorszag
parti vizei rendkivii.l gazdagok halban, rakban, kagyl6ban Cs tengeri novenyekben (hinar, alga)-, emellett meg inkabb elmclyitik az eszakkelet es delnyugat kozotti kiilonbsegeket.
A Kuroshio-aramlat egyik aga athalad a Tsushima-szoroson, s atszeli aJapan-tengert. Mivel azonban elkeveredik az Ohotszki-tengerb61 erkez6 hidcg
tengervizzel, nem tudja annyira felmelegiteni a partokat, mint a keleti oldalon. Ennek az aramlatnak a legfontosabb szerepe az, hogy taplalja a Japan-tenger eluvilagat, illetve, hogy az uralkod6 nyugati szel altal keltett hullamokkal segiti a parti homokpadok mozgasal, amelyek rendszeresen eltorlaszoljak a foly6k torkolatait, s ujabb parti siksagokat epitenek ki mellettiik.
A foly6k es a tenger cvezredes kiizdelme eredmenyekeppen a Noto-felszigett6l eszakra a tengerpart nagy reszen homokdunek es mocsarak S<hjai valtjak egymast.
Az allat- es novenyvilag 6r6ksege
A szigetcsoport sajatsagos foldrajzi es klimatikus viszonyai, amelyek alapvet6en meghatarozcik az ide erkezo ember Cletk6rii.lmenyeit, termeszetesen az
allat- es novenyvilag evoluci6jahan is kozponti szerepetjatszottak. MivelJapan hosszu evezrcdek 6ta az eurazsiai kontinens resze, raadasul a pleisztocen
eljegesedesi idoszakaiban, a szeJes parti siksagok es a ,,foldhidak" reven kozvetlcn osszekottetesben allt vele, itt is mcgjelentek a szarazfoldon honos allat- es novenyfajok. Az eml6sok 12 000 evvel ezd6tt kczdodo tomeges kipusztulasa elott a nagy testu kelet-azsiai vadallatok- mamutok, elefantok, szarvasok, ozek, vadtnlkok, bolenyek, szamarak, lovak, medvck, farkasok es tigrisek
- nepesitettek be Japan erdeit. 4 Kes6bb, mi utan a klimatikus valtozasok es az
cmheri vadasztevekenyseg miatt kipusztultak a lcgnagyobb vadak, egy kiscbb, de valtozatos fauna lepett a helyiikre, amely mar korabban is benepesitette a szigetvilagot - majmok, 6zek, medvek, vaddiszn6k, kisebb eml6s6k,
valamint szamtalan szarazfoldi cs vizi madar.
"tl
N
-"'-
<
'1 Ikawa-Smith, Fumiko: Chronological Framework for Study of the Palaeolithic in Japan. In
Japanese Prehistmy. Asian Perspectives, vol. 19 no. 1. (1978), 71., 74., 79. p.
46
A szigetcsoport novenyvilaga, amely az ut6bbi evezredben talan fontosabb

szerepet toltott be az itt e l6 emberek eleteben, mcg lenyligoz6bb, mint a fauna. Az azsiai kontinens kozelsege ez esetben is aldasnak bizonyult. Ugy t(inik,
hogy a pleisztocen korszak el6tt a japan szigeteken a mersekelt eghajlat
hosszu idoszakai es a meleg, szubtr6pu si peri6dusok valtogattak egymast. Ez
kival6 eletkori.ilmenyeket biztositott a szomszedos kontinensr61 szarmaz6
gazdag novenyvilagnak. Kcs6bb, amikor a szels6seges jegkorszaki eghajlatYaltozasok miatt veszelybe keri.iltck az erdci tarsulasok, novenyzet delebbre
tudott huz6dni, ahol sokkal kedvez6bb elOhelyeket talaltak. Ezt ke t dolog
tette lehet6ve. El6szor is, a f6 hegyvonulatok eszak- deli fekvesuek voltak, fgy
a partvideki savok menten vagy volgykatlanokban a novenyek viszonylag
konnyen terjeszkedhettek del fele. Az egyes fajok el tudtak ,,rejtozni" a hidegebb pcri6dusokban, majd a melegebb interglacialis klimaban ujra megindulhatott a deli irany{i terjeszkedcs. Masodszor, ahogy a terjeszked6 j egsapkak miatt csokkent az 6ceanok vizszintje, a sekely tengerek helyen eloszor
mocsarak, majd kes6bb a kontinensre vezet6 foldsavok kepz6dtek. A veszelyeztetetl novenyek igy eijuthattak delre a Rylikyli-szigetekig vagy egeszen a
kinai partokig, majd kes6bb, amikor elkezd6d6tt a felmelegedes, ugyanezcn
az utvonalon visszavandorolhattak eszakra. Azoknak a novenyfajoknak, amelyek az emelked6 tengerszint miatt esetleg delen maradtak, a Kuroshioaramlat ny(tjtott segitseget. A magvakat es a csirazasra alkalmas reszeket szigetr61 szigetre szallitva visszajuttatta a novenyeket a szigetvilagba.
Ennek a ,,vegetaci6s rnigraci6nak" az Jett a kovetkezmenye, hogy Japan is
hozzajarult a kelet-azsiai flora elkepeszto soksziniisegehez. Mig peldaul Nyugat-Eur6paban koriilbe li.il 80, Eszak-Amerikaban pedig 250, kereskedelmi
szempontb61 h asznosithat6 fafaj oshonos, addig Kelet-Azsiaban, beleertve
Japant, szamuk eleri az 500-at. 5 Napjainkban a kutat6k mintegy 6000 novenyfaj t azonositottakjapanban. 6 Tobbsegi.ik mar reg6ta honos a szigetorszagban. Ez a biol6giai sokszinuseg nagyon fontos volt a J apan civilizaci6 szamara, mivel rendkivi.ili alkalmazkod6kepesseggel ruhazta fel a szigetcsoport
el6vilagat, amely igy valtozatos termeszctcs eroforrasokat kinalt az emberi
kozossegek szamara, s tobbfelekeppen is valaszolni tudott az emberi te1jeszkedes kihiv:isaira. Vi tan feliil all, hogy ez a biol6giai diverzitas meghataroz6
tenyez6 volt abban, hogy a szigetorszag az evszazadok soran el tudta tartani
az itt el6 nagy nepesseget.
5 Heske,
Franz: German Forestry. New Haven, 1938, YUP, 52. p.

Wolfgang: T he Plants that Carry his Name. Kaempfer Study on the Japanese
Flora. In Bodart-Bailey, Beatrice A. - Massarella, Derek: The Furthest Goal. Engelbert KaempJer's Encounter~th Tokugawa j apan. Folkstone, Kent, 1995,Japan Library, 80. p.
6 Muntschick,
47
A kezdetektol
a mez6gazdasag elterjedeseig
2. FEJEzn
V1
'u.l
CJ
L..LJ
V1
V1
:Q
48
Japan tortenelmenek leghosszabb id6szaka, csakugy, mint az egyetemes torteneleme, a pleisztocen korszakra esik, amelyet a ciklikus eljegesedesek es felmelegedesek jellemeztek. A Homo erectus mar tobb
mint egymilli6 evvel ezel6tt megjelent Eszakkelet-Kinaban, ezert korantsem elkepzelhetetlen , hogy a globalis lehUles idoszakaiban, peIdaul a Mindel-glacialis idejen (kb. 500 000 eve), az ember birtokba
vette a Japan kor-Lili siksagokat. (Nehany evvel ezel6tt a regeszek koreben nagy zavart keltett egy hamisitott leletanyag felbukkanasa, amelylyel azt akartak bizonyitani, hogy az ember mar kozel 400 000 eve megjelent Eszakkelct-Japanban. Noha tovabbra sem zarhat6 ki ennek
lehetosege, azokban az eljegesedesi korszakokban, amikor megkozelfthetoek voltak a japan szigetek, az eszakkeleti reszek val6sziniileg till
hidegek voltak ahhoz, hogy az ember egesz evben ott tart6zkodhasson, mivel, a tud6sok jelenlegi velemenye szerint, oseink akkoriban
meg semmivel sem fedtek a testiiket. 1) Ennek a korai betelepiilesnek
a bizonyitekait, ha leteztek egyaltalan, bizonyara mar regen elpusztitottak vagy elnyeltek a megemelked6 tengerek es az az6ta kepzodott
siksagok. A:z emberi jelenletre utal6 legkorabbi, hiteles leletek kora
korulbelul 130 000 ev. Az 6sk6kori kulturak letezesere utal6 bosegesebb leletanyag azonban csak mindossze 32 000 eves vagy ennel is
fiatalabb. Mintegy 13 000 eve, amikor a pleisztocent felvaltotta a napjainkban is tart6 interglacialis id6szak, a holocen, egy nagyobb, eszkozhasznalataban sokkal fejlettcbb, gylijtoget6 tarsadalom tunt feljapanban. A neha mezolit, neha neolit korinak tartottJomon-kultilra a
jellegzetes, zsin6rmintas agyagedenyeir6l kapta a nevet.
AJomon-kultlira korszaka kozel tizezer evig, korii.lbeliil i. e. 500200-ig tartott. Ekkor egy olyan fOldrnuves tarsadalomrna alakult at,
amely mar bronz- es vaseszkozoket hasznalt, s amelyet a tortenelemtudomany, egy tokyoi korzet neve utan, ahol eloszor kerultek elo ennek
a tarsadalomnak a targyi emlekei, Yayoi-kultliranak nevezett el. Akovetkez6 evszizadokban ez a fOldmuves tirsadalom terjeszkedni kezdett, s belso szerkezete is egyre osszetettebbe vilt. 250-300-ra oly mer-
Science News, vol. 164 no. 8 (23 August 2003), 118. p.
tekben megerosodo tt, hogy az egyes helyi k6z6ssegek vczetoit mar hatalmas foldsfrokban (kofun) temettek el. Ezzel a fejlemennyel zarult le
a Yayoi-kulttl.ra korszaka, s vette kezdetet a Kofun-korszak,Japan politikai egyesilesenek idoszaka.
A korai gyujt6get6 k6z6ssegek

: .!pin korai gyftjtogeto kozossegeinek t6rtenetfr61 szinte semmit sem tu,j.CTlk.. A. kesei pleisztocen glacialis idoszakaban, korulbelul 130 000-13 000
,:.-.,-el ezelott, mar bizonyara leteztek ezek a kozossegek. Ezekben az evezre,:~kben a j apan szigetvilag az eszak-szahalini es nyugat-kyiishui foldhfd reven
.:ioszakos osszekottetesben allt az. izsiai k.ontiueussel (4. abra). "E.i.ekben ai.
. :: :;szakokbanJapan egy hosszu fOldivkent olelte koriil azt a kiterjedt belten;en, aminek helyen ma aJapan-tenger hullamzik.
).Iintegy 32-24 000 eve, egy enyhebb id6szakban, arnely rnegelozte az utol:;.:. :1agy eljegesedest, a Wiirm-glacialist, ugy tunik, novekedesnek indult a
: idiv nepessege, de kesObb jelemosen megfogyatkozott, s az eljegesedes
:'".'.':cspontjan alig nehany ezer ember maradt eletben a foldiven. 2 A kes6bb
-.iz ala kerfilo parti sfksagok velhetoen szamos bizonyitekot rejtenek maguk:,;m err61 a folyamatr6l. Ezek az osk6kori kozossegek jobbara barlangokban
::-5 kouregekben elte k, s bizonyitha t6an jobban kedveltek a deli fekvesu hegyldalakat es foly6volgyeket. A csaladi kozossegek innen indultak vadasz6 es
.:--Ujtogeto portyaikra, amelyeknek feltehctoen alland6 lltvonala volt. Az
~:elmet f6leg a nagy testu ernlosok - a Nauman-elefant, az 6riasszarvas, vala:::int a siksagokon, legalabbis Hokkaidon honos gyapjas mamut- biztositot:.L~ szamukra. -Ogy ttinik, hogy okol nagysag(i, felhevitett kovckb61 rakott
'.":almokon meg is siitottek a hust. Ez a gyakorlat Kylish fl kornyekerOI terjedt
d kelet fele.
~fintegy 18 000 evvel ezelott, a Wiirm-glaciilis csucspontjao, a kesei pleisz:ocen idejen, a foldiv eszaki felet borealis erdOk takartak, amelyeket helyen:,;.em sarki tundr:ik szakftottak meg. Az erdotakar6 a mai Tokyot6l nyugatra
:::nelkedo h egylancoknal ert veget (5. abra). Az a kevert, tfilevelu es lombhul:at6 erd6, amely napjainkban Hokkaidot, Tohokut es a delebbi fennsikokat
:edi, akkoriban csak a deli slksagokra voltjellemzo. A szeles levelu orokzold
erdosegek, amelyek ma a Kantot6l nyugatra elteriilo videkek alacsonyabb re-
- 11) Tsukada Matsuo: Vegetation in Prehistoric Japan. The Last 20 000 Years. In Pearson,
Richard]. et al. (eds.): Windows on Japanese Past. Studies in Archeology and Prehistqry. Ann
..\rbor, MI., 1986, Center for Japanese Studies, University of Michigan, 39. p. (2) Yoshinori
Yasuda: Monsoon Fluctuations and Cultural Changes During the Last Glacial Age in
Japan. Japan Review, no. 1(1990),113-151. p.
49
A kozeps6 pleisztocen kori jegkorszak

(kb. i. e. 500 000)
..
... ..
~
r\~c~
.i
Lu/
,{/f;:; ~ ;: :; i: _ ! ~,'.:: ~d ~~=

000
A kesei pleisztocen kori jegkorszak

(kb. i. e. 20 000)
...
..
E
0
500km
A partvohal kb. 20 000 ewe! ezcl&t

A mai partvonal
4. abra Japan partvonala a pleisztocen korban (kb. i.e. 500 000 - i.e. 20 000). (A japan
,,foldiv" rekonstrukci6ja.) Ajegkorszakokban a tengerszintvaltozasai rniattjap:in periodikusan 6sszekapcsol6dott az azsiai kontinenssel. Ez lehetove tette a noveny- es allatfajok vindorlasat, arni hozzajarult a regio fajgazdasaganak kialakulasahoz, s valoszinUleg megkonnyitette az ember korai betelepiileset. Forras: Denoon, Donald et al. (eds.) : MulticulturalJapan. Paleolithic to Postmodern. Cambridge, 1996, CUP, 20. p.
50
ta Tundra
D Fas tundra
D Szubarktikus tGlevelu erdo
D Hideg mersekelt ovi szeles leveHi
lombhullat6 erd6
ll!W Szeles levelu orokzold erdo
200km
t.____j
5. ,fora Japan novi:nyvilaga a kesei pleisztocen korban (kb. i.e. 20 000). (Ajapin ,,fOldiv"
'egelliciojanak rekonstrukci6ja.) 20 000 eve, a holocen Uelcnkor) in terglacialis elotti ut0ls6
e~egese desi idoszakban, amikorve!hetocn igen alacsonyvolt a fOldiv nepessege,Japan nagy
~e,1_et parti siksagok oveztek. A novenytakarot az eszakkcleti tundrak es a borealis tUlevelu
<"~dUk, valamint a delnyugati mersekelt ovi lombhullato erd6k alkottii.k. Kozep-Honshu fel:; :dJein tulevelfi, az alacsonyabb reszeken lombhullato erd6k nottek. A szeles levelu orokli>ldek, amelyek ma Del:Japan nagy reszfa boritjak, akkoriban csak a Ryiikyil- szigetek vide;..en fo rdultak elo. Forrtis: Imamura Keiji: Prehistaricjapan. New Perspectives on InsularEast Asia.
::onolulu, 1996, UHP, 30. p.
szein nonek, pedig csupan egy nagyon kis ten1letet foglaltak el a mai Kyushu
'.egdelcbbi szegleteben.
_.\z akkoriban kezd6d6 felmelegedes es a jegsapkak olvadasanak hosszu cvezredei Soran, a novenyfajok lassankent egyre cszakabbra fekvo teriileteket
.-eaek birtokba, osszezsugorodott a parti siksagok terulete, s megfogyatkoz:ak a nagy testu eml6sallatok. Ezzel parhuzamosan novekedesnek indult
Eszakkelet-Azsia nepessege. J apan ban a termeszetes nepszaporulatnak es a
ayugatr61 erkez6 bevandorloknak koszonhet6en szinten megn6tt a populaci6. Szembesulve a nagyvadak szamanak csokkenesevel, a gyarapodo kozossegek egyre intenzivebben vadasztak 6ket. Ebben segitsegiikre volt a tengerek emelkedo vizszin tje, ami lassankent a volgyekbe kenyszeritette a nagy test ii emlosoket, ahol a vadaszok konnyebben elejthettek 6ket. Raadasul a
g:-Ltjtoget6k is mind h atekonyabbak lettek a kiseml6sok vadaszat.aban es a hal:ogasban, koszonhetoen az egyre finomabban megmunkfilt elu, hegyesebb
n~gil fegyvereknek, amelyek n emelyiket mar nyelre, nyilvanvaloan nyilvessz6re vagy dardara er6sitettek. Ezek a folyamatok, valaszul a hirtelen feler6sod6
globfilis felmclcgedesre, mintegy 13 000 eve ugcisszeruen felgyorsultak.
Addigra egyre tobb nagycsalad elt maga keszitette epitmenyekb en. Nehany kozosseg a helyhez kotott eletmodra tert at. MegClh etcsuk mind jobban fiiggott azoktol a termesekt61, amelyeket a menedekeikhez kozeli ver51
mekben raktaroztak el. A rcgeszeti feltarasok saran olyan temctkezesi helyekre bukkan tak, amelyek azt mutatjak, hogy a korabeli ember mar tor6dott
az elhunytakkal, illetve clt benne az a fajta vallasos igeny, hogy kiengesztelje
a haborg6 lelkeket. Nehany targy, nevezetesen a kis, embert formaz6 k6szobrocskak, pedig a muveszet iranti erdeklodesr61 tanuskodnak, legyen sz6 diszit6 funkci6r61 vagy a szellemvilaghoz kapcsol6d6 rendeltetesr6l.
A kereskedelem megjelenesere utal6 leletek is el6ken1ltek ebb6l az id6szakb61. A k6megrnunkalasbanjartas mesterek, akik letelepedett eletm6dot
folytattak, nagy mennyisegben allitottak e l6 vag6- es szur6eszkozoket, amelyeket mar a kornyez6 videkeken is hasznaltak. Ezek a termekek es az elkeszitesiikhoz szukseges nyersanyagok n emcsak a szarazfoldon csereltek gazdat,
hanem a tengerenJ apan deli reszere is eljutottak. A tengeren val6 atkeles kepessege -fatorzsb61 vajt cs6nakokon vagy tutajokon - nemcsak a kereskedelmet es a szigetvilagon beliili kozlekedest segitette, hancm azt is leh et6ve tette, hogy az eljegesedes utan megemelkedett vlzszint ellenere idoszakos kapcsolatot teremtsenek a kontinenssel.
Az utols6 pleisztocen glacialist koveto gyors felmelegedes, amit fokozott
olvadas kisert, illetve az intenziv vadasztevekenyseg annyira m egtizedelte a
szigetek nagy testu eml6seit, hogy, az eszaki felteken elo fajtarsaikhoz hasonl6an, a szaporodasi kepesseguk a kritikus szint ala esett, s koriilbelul 12 000
ewel ezel6tt sorra kihal tak. A nagy testu novenyev6k megritkulasa es kipusztulasa versengesre es uj megoldasokra osztonozte a vadaszokat. Ugy tunik,
hogy mindezt, igaz, bizonyara nagy er6feszitesek aran, sikeresen megval6sitottak. A nagyvadak eltunese ellenere ugyanis folyamatosan gyarapodottJapan nepessege. Ilyen koriilrnenyek kozott sziiletett m eg a kesei gyUj Logeto
rarsadalom, mas neven aJ6mon-kultura, amelyet esetenkent neolitikus kulturakentjellemeznek, noha nemjutott el a foldmuveles gyakorlaraig.
Kesei gyujtoget6 kozossegek
-o
~
-ct:
52
A pleisztocen kor utani felmelegedes nyoman ismfa a lombhullat6 erd6 lett

a m eghataroz6 novenytakar6. A f6leg gesztenye- es makkfelekb61 all6 termesek pedig egy fajban gazdagabb faunat tartottak el. Ajomon-kulrura fenykoraban (i. e. 5000 - i. e. 250) ez a melegebb, vizben gazd ag kornyezet olyan
gazdag es valtozatos biol6giai tarsulasokat tartott el, hogy a szigetvilag legnagyobb reszen az emberek mar pusztan a vadon term6 novenyek termeseinek
osszegylijtesevel is kepesek voltak fenntartani letclepedett eletm6djukat.
Ezek a termesek persze videkt6l fiigg6en vfiltoztak.
A megvaltozott elclmiszer-valasztekhoz val6 alkalmazkodasanak leginkabb
figyelemre melt6 eleme az agyagedeny-hasznalat megjelenese volt. A kutat6k szerint ez koriilbelii.l 12 700 eve torrent. Az egyik legregebbi lelet karat
Iegalabbis ennyire becsulik. Ez az edeny minden bizonnyal Koreab6l vagy a
kontinens mas reszer61 szarmazott. Diszitese meg igen kezdetleges. Az evsza-
zadok mulasaval azonban rendkiviil valtozatos lett aJomon-korszak edenyeinek mintazata es formaja (6. abra). Valtozatosabb lett a mindennapokban
hasznalt, illetve a vallasi es diszito funkci6kat ellat6 edenyek mercte es alakia. Ezekbe n az cdenyekben az emberek tobbfele elelmet mdtak tarolni, s val:ozatosabban tudtak fozni, ezaltal fogyaszthat6va tette k olyan novenyeket,
:n~avakat es gyokereket, amelyek n yersen e meszthe tetlenek lettek volna. Ennek kovetkezmenyekent a nepesseg e trendjeben mind fontosabb szerephez
~utottak a novenyi eredetu taplfilekok, mikozben a tengeri elelemforcisokat
is elkezdtck kiaknazni.
Az edenyek segitsegevel a partvidekek lak6i, a parologlatas m6dszerevel
-<it tudtak kinyerni a tengervizb61. A sot azutan a belso videkeken ertekesitet:ek. A s6ban szegcny novenyi etrend miatt az itt eIOknek nagy sziikseguk volt
erre az arucikkre. A s6 azonban csak egyike volt azoknak az arufelesegeknek,
.unelyeken aJomon-kultura gazd agsaga alapult. Idovel kitagultak a helyi keresked elem hatirai es meretei. Az emberek nyersanyagokat, tengeri es sza=:?.Zfoldi Clelmiszereket, agyageden yeket, festekeket, valamint olyan terme~:eket csereltck egymas koz6tt, amelyek elofillitas:ihoz mar valamifCle szaker:demre volt sziikseg .
..\z emberek termeszetesen tovabbra is fogyasztottak hust. A nagy testu em:us0k megritkulas:ival egy idOben a vadaszok atalakitottak eszkozeiket, h ogy
a k.isebb, fiirgebb vadakat is elejthessck, pCld auI a medveket, a vaddiszn6kat
::., a szikaszarvasokat, amelyek nagy szamban Cltck a hegyes vid ekeken. A por>"ilon, kfilonosenJ apan eszaki reszfo, vadaszkutycikat es ijakat h asznaltak. A
medvecsapdak epiteset mar-mir muveszi szintre emeltek. A foly6kba varsa~t fillitottak. A h alaszathoz - az Cdesvizihez es tengerihez egyarant- kulon:ere hal6kat, szigonyokat es horgoka t keszitettek. A m egemelkedett tenger.iz m egkonnyitette a halaszatot, mivel korti.lbeliil 6000 evvel ezelott a partok
:nenten szamtalan k isebb vedett oblocske jott letre (7. abra).
A valtozatosabb taplalekoknak koszonhetoen, amelyek megszerzese egyre
i.evesebb nehezseget okozott, novekedesnek indult a nepesseg. Ez fOlegJapan kozc pso es eszakkcleti reszere volt jellemzo. A lele tek az muta~ak, hogy
3.Z emberi telepillesek merete es szama u grasszeruen megnott. Az. egyes fal-acskak feltucatnyi vagy meg tobb baztartast foglaltak magukban. Bir a sze3enyes lcletanyag miatt nines megbizbat6 m6dszer a lakossag osszletszama:iak meghatirozasara, az egyik, tudomanyosan kevcsbe m egalapozott becsles sz.erint J apan nepessege 8000 eve mintegy 22 000 fO leh etett, d e 4500
e\Yel ezelo tt m ar 260 000 fore duzzad t.
Neh any n agyobb telepfilesen a hazak korkorosen helyezkedtek el egy kozponti ter koriil, amelyet a kozossegi szuksegleteknek rendelte k ala. Itt taroltak peldaul az elelme t, s a csaladok ide temettek hozzatartoz6ikat. A lak6epwete k melle tt idovel megjelentek az e melt alapu tarl6helyisegek. Egyes
telepulescken nagyobb epitmenyeket is emeltek, amelyek a kozosseg szerrartasainak adtak otthont vagy egy befolyasos szemely jelenletfa h angsulyoztak.
53
6. abra Keramiak a KozepsoJ6mon-korszakb61. Ajomon-kecimiak stilusa sokat valtozottaz

evezredek soran, s emellett regionfilis elteresek is kialakultak. Am ezek a cirgyak tertOI es
id6t61 fiiggetlenill megtartotcik gazdag formavilagukat es a mesteri tervezesu, ratetes agyagdiszeiket. Fomis: Imamura Keiji: Prehistoricjapan. New Perspectives on Insular East Asia. H onolulu, 1996, UHP, 99. p.
54
7 . a bra Kan to partvideke koriilbeh11

ti'lOOewe\ ezelott. A kagyl6halmok es
3 telepiilesek elhelyezkedeseb61 a regeSLek arra kovetkeztetnek, hogy az el}egesedes ut.ani legmagasabb vizszint
1tlejen a te nger melyen benyomult a
~.i.i Kan to siksagaira, s csaknem telje--~n leva!asztotta a Boso"fe\szigetet
ifonshur61. Furrds: Imamura Keiji:
fuhistmic]apan. New Perspectives on ln:.:.t!ar EastAsia. H onolulu, 1996, UHP,
~9. p.
............. mai partvonal
_-\ nepessegnovekedes miatt egyre tobb es jobb min6segu, emberkez alkotta

lak6hely epiilt. A sziklaiiregek es barlangok a masodlagos tevekenysegek
zfn terei lettek. A kesei paleolit kozossegek kezdetleges kunyh6it a sokkal
nagyobb cs tigasabb, fold be aso tt, fllvel, faaggal vagy naddal fedett veremhaza.k valtottak fel. A tetot melyen a foldbe asott p6znak tartottik. A padl6
mintegy masfel meterre a talajszint alatt huz6dott, fgy biztosabb menedeket
nyl'tjtott a szel es a hideg ellen. Az altalaban h arom meter vagy meg nagyobb
armcr6ju hazak tagas bels6 ten~t f6z6- es tarl6helyisegeknek is haszmilhattik.
_-\Japan-tcnger partjan vegzett asatasok saran mintegy 4000 eves, emelt padl6j(1, durvabb kialakitisu epiiletek nyomaira bukkantak, amelyek bevandor16 csoportokjelenletere utalnak.3
Az eletkoriilmenyekjavulasaval a targyi kultura is fejl6desnek indult: a kiilonboz6 agyagedenyek es k6szerszamok mellett megjelentek a fatalak, lakkozott tarol6edfoyek, fesuk, tuk, fiilbeval6k es masfajta ekszerek, valamint az
allatb6rb6l, kenderb61 vagy h6csalanb6l keszltett ruhak. Az iinnepi szertaruisok szinten egyre kidolgozottabbak lettek. Szamos agyagszobrocska es k6eszkoz kothet6 valamilyen m6don a szexu alitashoz es a szaporodashoz. Ezekn ek velhet6en magikus vederot tulajdonithattak a sziiles veszetyei, a betegsegek es a halal ellen (8. dbra).
Ezek a folyamatok minden regi6ban maskent zajlottak. Az egyes videkeken mindig mas aspektusok kaptak nagyobb hangsulyt. Emellett termeszetesen a tirgyi kulturaban is jelen t6s elteresek mutatkoztak. Ennek leginkabb
az eszakkeleti es delnyugati videkek kozotti eghajlati elteres volt az oka, de
ugy tlinik, az etnikai kulonbsegek is kozrejatszottak ebben. Ez ut6bbi ok arra
3
Japan Foundation Newsletter, vol. 25 no. 4(December1997), 6. p.

55
8. abra Targyi emlekek aJomon-korszak kii.lonb0z6 peri6dusaib61. A n6i alakokat formaz6

alkotisok azt mutatjak, hogy a JOmon-korszak embere ritualekkal pr6balta elosegiteni a
gyermekaldast es a szii.lest. Kezdetben kis kovekre veste fel a n6i test korvonalait (balra
felul). Ezekb61 alakultak ki a Keseijomon-korszak miiveszi agyagszobrocskai Uobbra alul) .
Fomis: Imamura Keiji: PrehistoricJapan. New Perspectives on Insular East Asia. Honolulu, 1996,
UHP, 100. p.
56
ural, hogy id6nkent uj nepcsoportok erkeztekjapanba a szahalini es kyushui

:'Oldhidakon keresztiil. A kezdetleges kereskedelem megjelenese - peldaul a
Chflb u-fennsikon es a kantoi siksagokon el6k kozott - meg osszetettebbe tet:e ezeket a folyamatokat.
A. Yaltozatossag ellenere a kesei gy(ijtoget6 kozossegeknek megvoltak a
;naguk korlatai. A csontleletek tanusaga szerint meg ajomon-kultiira feny:,;.oraban is rendszeresen pusztitottak ehinsegek, s 35 ev korul lehetett az emberek atlageletkora. 4500 eve ismet globalis le hUles kezd6dott, ami tovabb
rontott a szigetlak6k helyzeten, mivel a kevesbe ellenall6 allat- es novenyfa~ok lassan deli iranyba vagy a partvidekek fele huz6dtak. Kozep:Japan hegycs
,idekein, aha! korabban kulonosen nagy volt a nepessegnovekedes, a termeseket ado lombhullat6 fakat tCilevelu erd6segek valtottak fel. Emiatt csok:,;.e nt a novenyi tapanyagforras es azoknak az eml6soknek a szama, amelyeket
a lombhullat6 erd6k tartottak el.
:\1ivel kevesebb lett a medve es a szarvas, a vadaszok egyre tobb apr6vadat
e fiatal nagyvadat ejtettek el. Am a kedvez6tlen esemenyek lancolata vegiil
arra kenyszeritette a tuleloket, hogy elhagY.iak a belso videkeket, s a partvideken telepedjenek le, ahol a tenger biztositotta szamukra a megelhetest.
Ez a nepessegmozgas, ami minden bizonnyal komoly surl6dasokat okozhaw u a kozossegek kozott, a tengeri es partvideki er6forrasok fokozottabb
~i aknazasahoz vezetett. Elterjedt a nyiltte ngeri halaszat, valamint a visszahliz6d6 tenger helyen keletkezett siksagokon ujonnan megjelen6 ehet6
n6Yenyek, peldaul a vadon termo gabonafelek termeseinek begy(ijtese. A
roml6 koriilmenyek kozepette ugy tunik, csokkenni kezde tt a nepesseg,
legalabbisJapan kozeps6 reszen. Becslesek szerint 3300 eve alig 160 000 lakcikj apant.
A mezogazdasag megjelenese
:Ylintegy 2500-3000 evvel ezelott a kontinensen es a szigetvilagban vegbem en6 fcjl6des lehetove tette, hogyjapan belepjen a foldmuvelesen alapul6 civilizaci6 korszakaba. A vadon term6 gabonafelek termeseinek fogyasztasa
nem volt uj fejlemeny; s ligy tlinik, a tuzet m ar a korabbi evezredekben is felhasznaltak arra, h ogy megvaltoztassak a termeszetes n6ven ytakar6t. De eltckintve az irrasos-egeteses foldmuvelesnek e tt61 a kezdetleges form<ijat61, a
sz6 szoros ertelmeben vett kertmuveles - a foldterulet tudatos feltorese, a kivalasztott magvak elvetese, a kikelo novenyck gondozasa, majd a termes betakaritasa - csak az i. e. 10 - i.e. 5. szazadban vette kezdetet.
AJ 6mon-korszakban vegbemeno altalanos lehules okozta nehezsegek miatt nyilvanval6an egyre tobb ember kenyszerult arra, hogy olyan, vadon termo gabonafeleket es mas novenyeket gondozzon a maga kezdetleges m6dszereivel, amelyek gyiimolcset, magvat, leveler, gyokere t vagy szarat fel tudta
hasznalni. Ilyen noveny lehetett tobbek kozott a tok, a bab, a shiso, az egoma, a
57
..:.:
~
c.
"..:.:~
kender, a faeper, a barack, a bojtorjan es a repcc.~ Ez kezdetbcn sok vesz6dseggeljar6 munka volt, de ahogy az emberek fokozatosan elsaj atftotcik a celravezet6 m6dszereket, bizonyara rajottek, hogy erdemes erofeszitescket
tenni. Ugy tunik, hogy Kyushun az ott elo nepek elkezdtek a foldek megtisztitasat, hogy azokon gabonafeleket, hajdinat es val6szfnuleg a kontinensr61 szarmaz6 arpat termesszenek.
Kes6bb, szembesillve azzal, hogy az ujb6li felmelegedes hatasara, koriilbeliil 2500 eve ismet viz ala keriilt a parti siksagok egy resze, a szigetlak6k ujabb
es ujabb terilleteket vontak muveles ala. Ez a terjeszkedes, amely saran a kialakul6 humankozpont:U biol6giai kozossegek a szigetvilag mind nagyobb
reszet sajatitotcik ki maguknak, a tobbi faj rovasara tortent. Ezzel kezdetet
vette az a folyamat, amely egeszen napjainkig tarlott.
Koriilbeliil ugyanebben az idoszakban a Kylishu eszaknyugati reszen el6k
megismcrkedtck az ovalis, kerekded termesu rizs (Oryza sativa japonica) ellenall6 fajciival, amelyeket minden va16szinuseg szerint a Koreai-felszigetr61
erkez6 bevandorl6k hoztak bejapanba. Bar ennek a bevandorlasnak ajelleget es nagysagat pontosan nem ismerjiik, annyi bizonyos, hogy melyrehat6
tarsadalmi es politikai valtozasokat eredmenyezett. Ezek ismertetesere a kovctkez6 fcjezetben keriil majd sor. Ylost elegendo azt megjcgyezniink, hogy
a rizstermesztes kulturaja, amely az i. e. 6-5. szazad tajekan m ar jelen volt a
mai Fukuoka kornyeken, majd kes6bb keleti iranyban terjedt tovabb. Meghonosodott vegig a J apan-tenger partvideken es a Seto-beltenger menten
egeszen a Nobi-medenceig. lnnen mar kisse lassabban terjedt tovibb Kozep:Japan lombhullat6 erd 6segei fele.
A Yayoi-korszak rizstermesztesi kulturaja valtozatos volt. Egyes helyeken a
vizkulturas m6dszer alkalmaztak, mashol viszont n em arasztotcik el a foldeket. Ut6bbi esetben a rizs mellett mas gabonafeleket is termesztettek. Az
arasztasos muvelesi mod eseteben a m6dszer a terept61 fiiggott. A mocsaras
videkeken egyszeruen arkokat astak, hogy levezessek a felesleges vizet. A magasabb teriileteken egyszerre hasznfiltak bevezet6 csatornakat es vizelvezeto
arkokat (9. alYra). Amig boseggel alltak rendelkezesre a muvelesre alkalmas
teniletek, addig viszonylag egyszeru eljarasokat alkalmaztak. A falvak lak6i
id6kozben haziasitottak a sertest, ami egy ttjabb, viszonylag biztos elclemforrast biztositott az emberek szamara.
Ez a fajta mez6gazdasagi tevekenyseg nem igenyelt kiilonosebben sok
munkaerot. A munka nagy reszet az oregek, a n6k es a gyermekek is el tudcik
vegezni. Az egeszseges feln6tt ferfiak igy tovabbra is uzhe ttck hagyomanyosan ,,ferfias" elfoglaltsagaikat, peldaul a vadaszatot. A gylijt6get6 tevekenyseg
meg mindig szamottev6 mennyisegu Helmet biztositott a kozossegeknek.
A makkfelek, a csonthejasok es mas termesek, illetve novenyi reszek gazdagon kiegeszitettek a vadaszzsakmanyt.
Ez a kevert, gylijtoget6-vadasz6-elelemtermel6 rendszer lehetove tette,
<(
1
58
Pearson, Richard].: Ancient]apan. New York, 1992, Blaziller, 68. p.
20m
9 . abra RizsfOldek a Korai Yayoi-korszakban (Eszaknyugat-Kyf.tshf.t}. A feltirasi te rulet rekonstrukciojanj61 lathat6, hogy az egykori ffildmiivesek milyen osszetert rendszert epitettek
ki . A csatornakkal, gatakkal, gatialakkal es arkokkal biztosltottak, hogy a rizsfoldeken mindig a megfelelo magassagban alijon a viz. Forrcis: Imamura Kciji: Prehistoric japan. New
Perspectives on Insular East Asia. Honolulu, 1996, UHP, 136. p.
hogy az egesz szigetvilagban ismet novekedcsnek induljon a nepesscg. A becslesek szerint i.e. 1300-ban mindossze 160 000 eltekjapanban (de elkepzclheto, hogy nehany evszazaddal kes6bb meg kcvesebben voltak). ldoszamitasunk kezdeterc viszont mar 600 000-1 000 000 fo (szinten becsles) lakta a
szigeteket.5 A nepesseg novekedesenek kovetkezmenyekent azonban aveszesen csokkent a termeszetb61 megszerezhet6 elclem mennyisege. Az em5
(1) Imamura Keiji: Prehistoric j apan. New Perspectives on Insular East Asia. H onolulu, 1996,
UHP, 155-160. p . (2) Tsukada Matsuo kor.ibban idezettmuveben (50. p.) 1-2 milliora teszi a Yayoi-korszak populaciojanak nagysagat. (3) Shf.tzo Koyam a 260 000-re becsuli a
Jomon- korszak csucsnepesseger (i. e. 2400), amely i. e. 1200-ra 160 000 f6re eseu vissza.
Oomon subsistence and population . Semi Ethnological Studies vol. 2, 1978, 56-57. p.} (4)
Sahara Makoto, Koyamara hivatkozva, szinten 600 000-1 000 000 fOben hatarozta mega
nepessegszamot az idoszamltas fordulopontjan. (Rice Cultivation and the Japanese. AA,
vol. 63, 1992.)
59
-o
tJ
<
60
berek letfenntartasa egyre inkabb a kultlirn6venyekt61 ruggott. Miutan mar

sokkal nehezebben talaltak konnyen 6nt6zhet6 vagy a rizstermesztes szempontjab61 eleve kelloen nedves teriilcteket, a foldmuvesek egyreszt megnoveltek ,,szaraz muvelest" igenylo novenyek vetesteriiletet, masreszt egyre
tobb arkot, csatornat es gatat epitettek, amelyek segirsegevel a magasabban
fekv6 foldeket is el tudtak arasztani. Az i.e. 3. szazadra, de lehet, hogy korabban, a foldmuvesek attertek arra a m6dszerre, hogy a magagyb61 kiemelt palantakat rendezettebb, konnyebben gyomlalhat6 sorokba rendezve ultettek
el az e larasztott foldeken. A foldmuvelesnek CZ az uj, intenzivebb formaja,
amely nagyobb termest es kiszamithat6bb betakaritast eredmenyezett, megkovetelte, hogy a kozossegek szinte minden munkakepes tagja reszt vegyen
benne, legalabb idenymunkaskent. Emellett hatterbe szoritotta a gy(ijtoget6
tcvekenyseget. Ekkor alakult ki a japan videk alapvetoen ,,mezogazdasagi"
arculata, amelyet vegig megtartott a k6vetkez6 ezer evben.
Ennek a foldmuvelesi rendszernek a termele kenyseget tovabb fokozca a
vasszerszamok elterjedese. A vaspengekkel sokkal konnyebben lehetett vagni; az ellenall6bb, vasalt szegelyli kapillal es as6kkal pedig hatekonyabban
lehetett dolgozni. A vasb61 keszult baltakkal, ves6kkel, fur6kkal, gyalukkal cs
a tobbi, famunkakhoz hasznalt szerszammal, j6val egyszerubb lett a foldek
megtisztitasa, a fakitermeles, illetve a fd.b61 acsolt gatfalak, a fab61 faragott
szerszamok, vodrok es mas eszkozok elkcszitese. A vaseszkozok vagy keszen
erkeztek a kontinensr61, vagy pedig helyben ontottck 6ket importalt nyersvasb6l. Tomeges felhasznalasr61 azonban nem beszelhetunk, mivel ritkak,
igy rendkiviil dragak voltak, de ketsegtelen el6nyeik miatt a vaseszkozok
egeszJapinban elterjedtek a Yayoi-korszakban.
A Kesei Yayoi-korszak kevcrt mez6gazdasagi rendszere, amely magaban
foglalta az arasztasos es szaraz rizstermesztest, mas, ,,szaraz muvelest" igenyl6
novenyek termeszteset, valamint az irtasos-egeteses m6dszert, szeles korben
elterjedt Kylishut61 egeszen Tohokuig. Altalanosabban fogalmazva, az alacsonyabban fekvo, nedvesebb, sikvidekeken rizst termesztettek, mig szarazabb teruleteket, peldaul az alluvialis hordalekkupokat es a diluvialis teraszokat hajdinaval es mas novenyekkel vetettek be. A hegyekkel es dombokkal
szabdalt regi6kat irtasos-egeteses muvelesre es fakitermelesre (epitesi es tuzifa) hasznaltak- emellett az itt honos novenyfajok valtozatos, kiegeszit6 tapIalekforraskent szolgaltak. A tavoli, eszakkeleti teruletek gazdasagat azonban
egeszen az i. sz. 1. evezred vegeig, sot meg tovabb is, dontoen a gylijtogeto
eletm6d es a kezdetlegesebb muvelesi m6dszerek hataroztak meg.
A delnyugati tenlietek kevert mezogazdasagi rendszere egy olyan, novekvo foldmuves nepesseget tartott el, amelynek tagjai kis falvakban vagy meg kisebb gazdasagokban eltek. Ezek a kozossegek, alkalmazkodva a domborzati
viszonyokhoz, elsz6rtan helyezkedtek el. Mivel a magasabban fekvo teriiletek zome tul meredek volt ahhoz, hogy gazdalkodni lehessen rajtuk, a nepesseg tobbsege az alluvialis siksagokon es azok kornyeken telepedett le. Ez a
betclepulesi minta lenyegeben a mai napig valtozatlan maradtJapanban.
A Yayoi-korszakban a falvak alig voltak nagyobbak, mint a Jomon-korban,

de szamuk megsokszoroz6dott, ahogy egyre tobb teriiletet von tak muveles
ala. ld6vel a gazdalkod6k mar n em vermekben , hanem emelt alapzatu raktarakban taroltak a termest, mikozben az egyszeru asott kutak biztositottak szamukra a megbizhat6 vizutanp6tlast. A lak6epiiletek meg6riztek a J o monkori. hazak alapvet6 j ellegzetessegeit, d e nagyobbak - atmerojuk altalaban
5-7 meter kozott vfiltozott - es kenyelmesebbek lettek. A helyi el6kel6segek
ekkor mar sokkal fenyliz6bb hazakban laktak, mint a kozemberek. Ezeknek
is emelt padl6zatuk volt. A tart6colopoket es a falak gerendait sokkal gondosabban acsoltak egymashoz.
A mindennapi elet hasznalati targyai is m egvaltoztak. A ruhakat vastuvel
varrtak. A magasabb ranguak selyem b61 vagy kenderb61 szott oltozekben j artak, de a tobbseg tovabbra is h6 csalanb61 keszitett ruhakat viselt. Ajomonkorszak gazdagon diszftett keramiait felvaltottak az egyszen1bb kidolgozasu
egetett agyagedenyek, amelyek vekonyabb es simabb falait nem ratetes
agyagdiszek es zsin6rminta, h anem vesett mintazat diszitette. A Kesei Yayoikorszakban ezeket az agyagedenyeket mar tobbnyire erre szakosodott fazekasok keszite ttek.
Ami a szertartasokat illeti, a falvakban vegzett ritualek nem sokat valtoztak
ajomon-korszak 6ta, noha biztosra veh eto, hogy a bevandorl6k uj elemekkel
gazdagitottak 61<.et. Nehez azonban meghatiirozni, h ogy melyek voltak ezek
az elemek, mivel a Yayoi-korszak tarsadalma egyre inkabb retegz6d otte valt,
s a n apvilagra kerult regeszeti leletek tobbsege a tiirsadalmi elit, nem pedig a
kozcmberek spiritualis szokasihoz kapcsolhat6. Emiatt nem tudjuk biztosan,
mennyire hasonlftott egymasra az elit es a koznep spiritua!is gyakorlata.
I. sz. 250-re az evszazadok 6ta tart6, de tovabbra is alacsony intcnzitiisu
fOld muveles jelen t6sen atformalta a szigetvilag arculatat. A sikvidekeken
mar sok helycn feltortek a szlizfoldeket. Ezek a megmuvelt foltok ugyan elsz6rtan helyezkedtek el, de a novenytermesztes igy is sok noveny- es allatfaj
eletteret megnovelte, mikozben masokat kiszoritott addigi megszokott el6helyer61. Emiatt nehany faj val6szinllleg kipusztult, mas fajok pedig megfogyatkoztak, mivel egyedeik tulelesfa megnehezitettek a mostohabb korulmenyek.
A folyamatosan es gyors iitemben gyarapod6 nepessegben vegbemeno tarsadalmi valtozasok ezzel szemben sokkal latvanyosabbak voltak. Ugrasszeruen nott a regiona!is es ten geren ruli kereskedelem n agysaga es a tengeri u tak
gyakorisaga. A kivaltsagokat elvez6 politikai elitfelemelkedesevel meg hangsulyosabbii valt a tarsadalmi retegz6des folyamata. Ez a folyamat teljesedett
ki vegtil a ritsury~rendszer megsziileteseben, ami az el6kel6segek kultfuajaval atitatott, kozponti iranyitiis alatt all6 allamalakulat volt.
61
ii. RESZ
A ki.ilterjes gazdalkodast
f olytat6 foldmuves tarsadalom
kora (i. e. 400 - i. sz. 1250)
Bevezeto a 11. reszhez

Azt a foldmuvelesi gyakorlatot, amely korulbelul az i. e. 4. szazadt61 kezdve
0
0
'<!'
terjedt el Japan ban, kulterjes gazdalkodasnak nevezzuk, szemben a 13. szazadt61megjelen6 belterjes (intenziv) gazdalkodasi formaval. Nevezhetnenk
akar az ,,elsz6rtan muk6d6 mez6gazdasagi kozossegek" korszakanak is, mivel
a telepulesek egymast61 nagy tavolsagra, szetsz6rtan helyezkedtek el. Abelterjes gazdalkodas megjelenesevel a telepiilesek mfrete es lakossiga egyarant megn6tt.
A kiilterjes gazdalkodast folytat6 foldmuves tarsadalom kora, az ElOszoban
felsorolt ot nagy tortenelmi peri6dus kozul a harmadik, ket kisebb korszakra, cgy novekedesi es egy stagnatasi szakaszra oszthat6. A mintegy ezer evig
tart6 novekedesi szakaszban, ami valamikor 700 tajan ert veget, folyamatosan erkeztek a bevandorl6k a kontinensr61. A szigetcsoport nepessege, a
megmuvelt teriiletek nagysaga, a kereskedelem volumene, valamint a tarsadalom szervezettsegi foka es aktivitasa egyarant nagy mertekben megnovekedett. A fejl6d6 mezogazdasag kepes volt eltartani a helyi vezet6k es a korejiik csoportosul6 tisztsegvisel6k mind nepesebb taborat.
A helyi vezet6k retege mir az i. e. 3. szazadban, sot lehet, hogy korabban
megjelent Kyiishii eszaki videkein, s nehiny evszazaddal kes6bb Kinai videken is kialakult a helyi eloljar 6sag intezmenye. Mikozben a szamuk n ott,
megindult kozottuk a vetelkedes a termel6kepes nepesseg feletti uralomert.
A sikeresebbek kiterjesztettek hatalmukat a szomszedos telepulcsekre. Aterjeszkedessel egy id6ben ez a vezet6i reteg eroteljesen hierarchizal6dott. Regionalis szovetsegi rendszerek alakultak ki, s a hatalmi harcok meg a tengeren twra is kiterjedtek. A 8. szazad clejere a gy6ztesek a Kinai-medenceben 1
egy stabil, a t6rvenyeken nyugv6 politikai rendszert epitettek ki, amelyben a
hatalmat az el6kel6segek birtokoltak. A torteneszek ritsuryo seid6nak, tehat
a ,,btintet6 es polgiri torvcnyek" rendszerenek nevezik ezt a korszakot A rendszer biztositotta, hogy a Kyiishiit61 Kantoig huz6d6 teruletek, de foleg
64
Kinai rends-Lcrint azt a teriiletetjeloli, amelyet a ritsuryQ.rendszer ot tartomanya (Izumi,

Kawachi, Settsu, Yamashiro, Yamato) alkotott. En azonban a Yodo- es a Yamato-foly6 altal
hatarolt teri"iletet ertem alatta (I 0. tirkep). Az ot tartomany ugyanis nem fogl alja el a medencc tcljes terii.letet. Itt talalhat6 meg Omi, Iga es Tanba tartomany egy resze. Ut6bbit az
Oi-foly6, a Yodo egyik legnagyobb mellekvize szcli at.
Kozep-Honshu foldmfivesei, rendszercsen fizessenek h6dolati ad6t a kozpontnak.

:\. stagnalas id6szakat tehat, amely a politikai rendszer megszilardulasaval
egy id6ben kezd6dott, a kozpontositott hatalom dominanciajajellemezte.
_\ ritsury6-rendszer iranyit6i azonban aligvaltoztattak a foldmuveles szerkeze:en. A falukozossegeket szinte teljesen erintetleniil hagytak. Lenyegeben
:negelegedtek azokkal az intezmenyi valtoztatisokkal, amelyek meg inkabb
megszilarditottik a h6dolati ad6k rendszeret. A fa es azok a nyersanyagok,
am elyekb61 felepitettek a varosokat, a palotaikat, az uradalmaikat, valamint
a \allasi intezmenyeiket (a buddhista templomokat es a shinto szentelyeket),
fOleg a Kinai-medence teruleter61 szirmaztak. A v.irosok lakossaga zommel a
szomszedos videkekr61 szerezte be az elelmiszert. A biztos anyagi alapon
ll)Ugvo hierarchia csucsat ural6 szfik, de szeles korfi kivaltsagokat eJvezo eli t
egy olyan kifinomult kultfuat hozott letre, amelynek alkotasai meg napjainkban is elkipraztatjak a mfiert6ket.
A 11. szazadra kiirtottak a medence 6si erd6segeit. A varosok komyeken a
raJaj annyira kimerult, hogy az uralkod6 elit a politikai berendezkedes es
technol6giai szinvonal korlatainak atlepese nelkiil mar nem tudta fenntarta:ii a varosi civilizaci6 letezeschez elengedhetetlen er6forrasok kiaknazasanak titemet. A f6v-aros, Heiankyo h anyatlasnak indult. Az elit kultlirajab61
lassanken t eltunt az a konnyedseg, arnely azt korabbanjellemezte. A fogyatkoz6 er6forrasokert megindul6 versenges feler6sodesevel egy id6ben elmelyiiltek az ellentetek a hatalom birtokJ6i kozott, s meggyengiilt az allam politikai befolyasa. Az el6kel6segek vezet6inek egymast k6vet6 nemzedekei ugy
pr6baltak felulemelkedni a valsagon, hogy hosszu tavU strategiai valtoztatasokat vezettek be. Ezek el6segitettek ugyan a hatalmi viszonyok atrendezodeset, de a 13. szazad masodik felebenJapan uralkod6 osztalyaira a haboru es
az er6szak evei koszontottek, amelyek veget vetettek a kiilterjes gazdalkodas
koranak es a ritsury 6-rendszernek.
Miel6tt belekezdenenk a kiilterj es gazdalkodast folytat6 foldmuves tirsadalom koranak targyalasaba, roviden at kell tekinteniink az ember es kornyezet kapcsolataban bekovetkezett valtozasokat.
A foldek birtokbavetelenek es a kiilterjes muvelesnek a korai evszazadai
megvaltoztattak a szigetvilag elovilagan ak arculatat. A siksagokon elsz6rt foltokban megkezd6dott a novenytermesztes, ami az egesz tajnak uj kiilsot kolcsonzott. A jelentosebb okol6giai valtozasok a ritsU?y6-rendszer megszilardulasa utan kezd6dtek a 7-8. szazadban. A kinai epfteszeti techn ikak atvfaele,
Yalamint az egymas u tan felepiil6 nepes f6varosok, azt eredmenyeztek, hogy
letaroltak a Kinai-medence erd6segeit. Emiatt gyakoriak voltak az erdOk h elyet elfoglal6 boz6tosokban pusztit6 tlizek, felgyorsult a talajer6zi6, leromlott a term6 talaj min6sege, s megszaporodtak a hegyekb61 lezudul6 arvizek.
A 9. szazad elejet61 azonban jelent6sen visszaesett a varosepitesek iiteme. A
k6vetkez6 ket evszazadban, hanyatlasn ak indult a csaszari hatalom, s a f6varos, Heiankyo is sokat vesztett egykori ragyogasab61. Ezek a fejlemenyek
1
65
"'
66
osszessegeben csokkentettek a Kinai-medence okoszisztemaj:ira nehezedo

nyomast.
A pollenvizsgalatok tanusaga szerint a fakitermeles, a foldtisztogatas cs a
terjeszked6 mezogazdasag evszazadai alapjaiban valtoztattak megJapan novenyvilaganak osszetetelet. A foldmuvesek a fajokban gazdag, 6si erdokkel
boritott teriilctek helyere monokultlirakat telepitettek. Ez gyorsan kimeritette a talajt. A haszonnovenyek helyet ekkor a bokrok vettek at, igy a term6f6ld lassan megujult. Ezek a valtozasok azonban nem sziiksegszeruen hordozcik magukban az altalanos okol6giai valsag veszelyet. A tortenelmi
feljegyzesekb61 tudjuk, hogyvolt elegend6 vad, f6leg a kevesbe fejlett videkeken. Heiankyo piacain hozza lehetettjutni a kiilonboz6 premekhez, irhakhoz es mas, hasznosithat6 allati reszekhez.
TekintettelJapan korabeli nepessegenek nagysagara, s arra, hogy mennyire megvaltoztak a termeszetes elohelyek, biztosra ve het6, hogy nehany kisebb biol6giai eletkozosseg felbornlott, s hogy egyes noveny- es allatfajok
nyomtalanul eltuntek. A Kesei H eian-korszakban visszaesett a nyersborok
kereskedelme, ami aztjelzi, hogy megfogyatkozott az allatallomany. Ennek
ellenere a ,,hetkoznapi" vadallatok - a szarvas, a vaddiszn6 es a medve - meg
a 20. szazadban sem pusztultak ki teljesen. Ez bizonyos fokig annak is koszonheto, hogy a buddhizmus tiltotta az allatok megoleset. Am az ilyesfajta tilcisok, kiilonosen ehinsegek idejen, aligha tartottak vissza a videki lakossagot a
vadaszatt61.
Az. a folyamat, amely saran a regi tulevelu erd6segck kisebb folrjail muveles ala vontak, meg ennek a vallasi ercdetu tilalomnak a hianyaban is novelhette a fajgazdagsagot es a termel6d6 biomassza mennyiseget, hiszen az
elhagyott foldeken megjelentek a gyorsan novo bokrok es mas, pionfr lombhullat6 novenyek, amelyek eltartottak a nagyvadakat es a kisebb testu allatokat, emelletl rejtekhelyet is biztosftottak szamukra. Raadasul, mivel az alacsonyan fekv6 teriiletekct rcndkivi.il szeszelyesen kigy6z6 hat:irvonal ovezte, a
feltort foldek es az erd6k talalkozasa menten tobb szaz kilomerernyi uj peremvidek jott letre. Ez a komyezet kedvezett a valtozatos flora es fauna megjelenesenek. Vegezetiil nem szabad megfeledkezniink arr61, hogy Japan zomeben nehezen jarhat6 hegyvidek, amelynek nagy reszer tovabbra is az erdosegek uraltak. Ennek kovetkezteben az okoszisztema nagy resze erin tetlen
maradt, dac:ira a fakitermelesnek, a vadaszatnak cs az ircisos-egeteses gazdalkodasnak, valamint az erdotiizeknek.
Ha a ritsuryO-rendszer evszazadainak kiilterjes gazdalkodasi formaja valoban kedvezoen hatott a kornyezetre - a Kinai-medence kiverelevel -, annak
egyik magyarazata az, hogy az emberi beavatkozasok osszessegiikben viszonylag kis mertekben terheltek meg az okoszisztemat. A koznep eletkoriilmenyei, kovetkezeskeppen a fogyaszcis szinrje lenyegeben valtozatlanok maradtak, az uralkod6 elit igenyei pedig, a ritsuryo.rendszer megsziileteset kisero
kezdeti j elentos novekedest kovetoen csak kis mertekben emelkedtek. Az.
egy f6re eso fogyasztas a stagnalashoz kozeli allapotban maradt, ehhez t:ir-
......:: az is, hogy a 8. szazadbanJapan nak lenyegeben alig kelle tt tobb embert
eitartania, mint korabban.
Egyes regi6kban a demografiai mutat6k eltertek a nagy atlagt6l. Mig
i-\amuban cszrevehetoen megnott a nepesseg, addig Eszakkelet:Japanban to--abbra is alacsony maradt a nepsliruseg, val6szinilleg azert, mert az akkori__, i mert rizsfajtaknak nem kedvezett az ottani eghajlat, emiatt eszakkele.e:: rm<ibbra is a regi, ,,felig foldmuves" gazdalkodasi m6dot reszesftettek
e: -:w ben . A nyugati es kozpon ti teruletekre, ahol viszont mar regen megho~ '( 1dott a mezogazdasag, szinten nem kovetkezett be robban asszcru nepese-.:no,ekedes. A nagyvarosok k.ialakulasa, a h6dolati ad6k rendszerenek es
t': thal6zatnak a kiterjesztese, illetve a kontinenssel fenntartott kapcsolalok
-;.iatt ugyanis gyakran pusztitottak jarvinyok (f6leg a himlO) ezekcn a vide- e :-en. A telepulesszerkezetbol fakad6an azonban az elsz6rt videki telepiile~~ lak6i nem fert6ztek meg egymast, emiatt nem alakult k.i egyfajta altala:: u immunitas a szigetlak6kban. Ehelyett az tortcnt, hogy amikor az utaz6k
xhu rcoltak a kontinensr61 a betegseget,jarvanyok tortek ki a f6bb litvona:~: menten, amelyek sok embere!etet koveteltek. Eze k ajarvanyok kegyet:e'1. de hatekony gatjai voltak a nepesseg novekedesenek. Az emberi popula_10 lassli es rendszertele n novekedeset, amit a kulterjes gazdalkodas elterje::e e rett lehetove, a muveles ala vont teriiletek kiterj esztese kiserte. Ez
_:o:iban szerencsere lepcsozetesen ment vegbe, igy sok veszelyeztetett faj:- ;.. maradt ideje arra, hogy uj eloh elyet keresse n maganak, vagy pedig alkal:::nzkodjon a megvaltozott viszonyokhoz. Ennek koszonhetoen, a Kinai-me.;e!1cen kivill, J apcin 6shonos elovilaganak nagy resze sertetlen maradt.
-=
A II. resz kronol6giaja

;...b. i. e. 500 - i. e. 400
a rizstermeles elterjedese Kyiishu eszaknyugati reszen

:.-.b. i. e. 100 - i. sz. 250 Yoshinogari fenykora
:.-.b. 200-400
kialakulnak az elso allamkezdemenyek
Himiko csaszarno koverseget kuld a kinai
~3c
Wei-dinasztia fovarosaba
;;.b.390-410
Wa hadserege Koreaban; vereseg Koguryot61
a kinai Liu-Song-dinasztia csaszara legitim uralkod6nak ismeri el ,,a wabeli Cant"
a gigantikus, kulcslyuk alaku sirhalmok epitesenek
kb. 400-500
csucspontja
Keitai es Kinmei a Yamato-allam elen; a Soga-klan
kb. 510-571
felemelkedese
Suiko hercegno orszaglasa
592-628
a reformok evszazada, a ritsury6-rendszer kialakukb. 600- 700
lasa
67
645
'<!<
68
megdontik a Sogik uralmat; a Taika-reformok bevezetese

660-as evek
Silla es a Tang-dinasztia egyesitett flottija vereseget mer a japan armadara; Silla egyesiti Koreat
tr6nut6dlasi harcok; Tenmu tennn uralkodasanak
672
kezdete
Genmei tennoNaraban felepftteti az uj f6varost,
710-es evek
Heijokyot
osszeallitjak a Nihonshokit
720
730-as evek
himl6jarviny pusztitJapinban
Shomu tenno elrendeli a Todaiji megepiteset
740-es evek
megjelenik a Man 'yoshu
759
Kanmu tenno Heiankyot teszi meg csaszari szek794
helynek
Saicho es Kukai megalapitja a Tcndai- es
kb.810- 830
Shingon-szektit
a Fujrwara-klcin hatalmcinak csucspontja
kb.890-1050
megjelenik a KokinshU
905
Murasaki Shikibu alkotoi korszaka
kb.990- 1020
Fujiwara no Yorimichi megepitteti a Byodoin FO1053
nix-csarnokat
Shirakawa tenno mint joko (visszavonult uralkodo)
1086-1129
iranyitja az orszagot
kb. az 1150-es evekt61 a tekercskepfesteszet elterjedese
a Genpei-haboru; Minamoto no Yoritomo megala1180-as evek
pf tja a Kamakura-bakufut
a Hojo-regensek hatalmanak meger6sodese
kb. l 200-t61
Shinran es masok elterjesztik Amida buddha tiszkb. 1200- 1250
teleti kultuszat
1230-as es 1260-as evek a rossz termes rniatt ehinsegek pusztitanak egesz
Japanban
0 A politikai hatalom
kiepulesetol 61 t -ig
3. rEJEzn
J'l
..:J
J apanban a mez6gazdasag szerkezetet a kezde tekt61 fogva a kontinensr6I erkez6 h atasok formiltak. A bevandor16k, akik megismertettek a sziget1ak6kkal a rizstermesztest, bronz- es vaseszkozoket, valamint mas hasznalati targyakat hoztak magukkal. Az ide erkez6 csoportok a kozossegek szervezettsege, a rarsadalmi retegzodes, a katonai
ismeretek es a politikai gyakorlat teren egyarant messze aJ6rnon-kultura t<irsadalmai elott j artak. A bevandorl6k, azok leszarmazottai es a
bennszillott kozossegek tagjai kozotti erintkezes bonyolult kolcs6nhatasaib6l id6vel egy olyan szilard alapokon nyugv6 allamalakulat jott
letre a Kinai-medenceben , amelynek befolyasi ovezete Kylishut61 egeszen Kantoig terjedt. Ez az illamalakulat, amelynek h atalma a foldmuvelesb6I el6 alattval6k a.Ital eloallitott j avakon nyugodott, tart6s es
mcgleh e t6sen osszetett, jellegeben alland6an valtoz6 kapcsolatrendszert epitelt ki a hatarvidekek nepeivel es a kontinens birodalmaival.
Felemelkedeset a hatalomra toro erdekcsoportok alland6 belharcai
kisenck.
A kontinensrol erkezo hatasok

Kin a k6zeps6 reszein mar 7-8000 ewel ezelott megjelent az ontozeses rizskultura. Eszakabbra szarazkulturas muvelesi m6dokat alkalmaztak. A foldmuveles n chany evezred alatt szeles korben elterjedt Ke let-Azsiaban. IdOkozben kisebb allarnalakulatok jottek letre Kin aban. Valam ikor i.e. 1000 tajan a
Zhou-dinasztia egyesitette ezeket az allamocskakat. A foldmuveles addigra
mar a Koreai-fetszigeten is megjelent, s a Koreai-szoros ket oldalan el6k koLo tt kezdet.leges kereskedelrni es ku!turalis kapcsolatok alakultak ki.
A kovetkezo szazadokban, mikozben Kina hadjaratokat inditott a Koreaife lszigetre, szorosabba valt KyC1shu es a kontinen s kozott a tengeri kapcsolat.
A politikai valtozasokb61 - a Zh ou-dinasztia hanyatlasa es bukasa, a Han-dinasztia megalakulasa i. e. 206-ban, a Nyugati Han Birodalom bukasa es az
orokebe lep o Kele ti H an-dinasztia, valamint a birodalmak osszeomlasat kiser6 kaotikus id6szakok, amclyek soran Korea cs Mandzsuria a 4. szazadig
tobbszo r elszakadt, majd visszakerwt Kinahoz - fakad6 konfliktusok minden
esetbcn kivandorlasi hullamokat indftottak el. Ezek a hullamok ujra es ujra
0..
<
69
...;
<I)
""
elertek Japant. Nem tudjuk, mennyien erkeztek Japanba cz alalt a hosszu

id6szak alatt. Csupan becslesekre hagyatkozhatunk. 1 A bevandorl6k tobbsege Kylish ii szigctet vette celba, de H onshu nyugati partvideken is sokan telepedtek le, foleg a San'in partjamenten vagy a Noto-felszigett61 eszakra - ebben egyarant kozrejatszhatott a szemelyes domes vagy pedig a j apan-tcnger
uralkod6 szCl- es tengeri aramlatai, amelyek eszakkelct fele sodortak a betelepiil6ket.
A r egeszeti leletek arra en gednek kovetkeZLetni, hogy i. e. 200-ra Kyilshun
mar leteztek olyan telepiilesek, ahol ontozeses rizstermeles folyt. Ezeket a telcpiileseket vizesarkok es fo ld hanyasok vedtek a betolakod6kt61. A falvak eletet olyan vezet6k iranyitotcik, akik a kozembereknel jobb minoscgu hazakban eltek, s akiknek sokkal diszesebb sirhelyeket emeltek. Az evszazadok m(1lasaval az ilyen tipus(1 kozossegek Kyf1shut6l egeszen Kantoig mindenhol
megjelentek (10. a&ra).
Idovel egyre hangsulyosabbakka valtak ezeknek a megerositett telepiileseknek ajellegzetes tulajdonsagai. Nagyobbak lettek; melyebb es szelesebb
arkok oveztek 6ket, amelyeket colopsancokkal es 6rtornyokkal erositettek
meg; a helyi el6kel6segek pedig meg fenyliz6bb lakoepiileteket emeltettck
es meg hivalkod6bb sirokba temetkeztek. A leletck tanusaga szcrint egyre
gyakoribbak lettek a fegyvercs osszetlizesek. Nagy szamban keriilnek el6 az
ebben az idoszakban kesziilt fegyvcrek - kardok, landzsak, nyilhegyek - es
megcsonkitott vagy fegyver altal okozott sfaiilesro l arulkod6 cson tvazak.
A k6b61 kesziilt harci eszkozoket lassankcnt kiszoritottak a vasfegyverek. Erdekes teny, hogy a vizesarkok hal6zatait n agy val6szinuseggel nem folyamatosan, hanem hullamokban epitettek ki. A ,,hullamok" egeszen a Kesei Yayoikorszakig, mas-mas idopontban ,,soportek vegig" a Kinai-medencen es Kylishun. Ez azt sugallja, h ogy a vedmuveket f6leg a politikai valsagok idoszakaiban erositettek meg, s hogy a Kesei Yayoi-korszakig ezek csupan lo kalis vagy
kiscbb, region;ilis szintcn okoztak problcmakat.
A keves forrasmu es lelet miatt nehez megallapitani, m ilyen leh etett az 6slakosok es a bevandorl6k viszonya. Meg az sem tisztizou, hogy milyen nyelve (ke) t beszeltek az 6slak6k es a bevandor16k. 2 A he lyzete t tovabb bonyolitja,
hogy a 20. szazadban a nemzetisegi politikaban folyamatosan n apirenden
volt ez a tema. Am a rendelkezesre all6 keves lelet is igen sokszlnu viszonyrendszert sejte t. Egyes helyzetekben a bevandorl6k kerekedtek fellil a kornyek 6slakosain, mig m askor fordltott volt a h elyzet. Nehany feltart tcleptilesenj6l latszik, hogy a ket kozosseg elktiloniilten Cit. Mashol viszont a baratsagos viszony es a n agyfoku egyiittmukodcs nyomai fedezhet6k fel. H a
mindent merlegre tesziink - a bevandorlas evszazadait; m indazokat a nagy
1
Kazuro Hanihara: Estimations of the Number of Early Migrants to Japan. A Simulative

Study. joumal of the Anthropowgi-cal Society of Nippon, vol. 95 no. 3. (July 1987), 391-403. p.
2 Unger,]. Marshall: Layers ofWords and Volcanic Ash in Japan and Korea.ffS, vol. 21 n o. l.
(Winter 2001), 81-111. p.
70
I 0. abra Egy 6kori telepiiles maradvanyai a m ai Yokohama kozeleben, 6tsukaban

(Yayoi- korszak). Aj61 vedh eto dombtctot aro krendszer vette koriil. Az akkori viszonyokhoz kepest nagy telepiiles ezcn beliil helyezkedett el. J ellegzetes asott hazakb61
allL A lak6h ely alapjaul szolgal6 vermekbc eluszor faoszlopokat astak le, majd fUvel, naddal vagy faagakkal fe dtek le az acsolatot. Elofordult, hogy az uj hazakat a
regi epiiletek alapjira epftettek. Forras: Imamura Keiji: Prehisturicj apan. Nr:1v Perspectives on Insular East Asia. Honolulu, 1996, UHP, 181. p .
71
hordereju politikai valtozasokat es valsagokat, amelyek ezekben az evszizadokban meghatiroztik a kontinens tortenelmet; illetve azt a fejlemenyt,
hogy a bevandorl6k inkibb szetsz6r6dtak, nem pedig az ,,oveik" kozott telepedtek le; valamint az 6slakossagot ert elsopr6 ercju kiils6 hatisra utal6 nehany bizonyitekot-, akkorval6szinilsithet6, hogy a bevandorl6k, bar dont6en
Koreab61 erkeztek, szarmazasuk, valamint etnikai es politikai hovatartozasuk
szempontjabol egyarant nagyon kiilonboz6ek voltak.
A kiikmbsegek viszont id6vel elmos6dtak. Az ,,anyaorszaghoz" fU.z6d6 kotelckek is meggyengiiltek, feledesbe meriiltek vagy romantikus szinezetet
kaptak. A keramiafajtik, a temetkezesi szokasok, a vagyoni helyzetj elkepei es
az elter6en szervez6dott kozossegek lassankent elvesztettek egyeni jellegiiket. Ekozben kialakult egy kozos nyelv, amely Kyiishut61 egcszen Kantoig elterjedt. A csontleletek DNS-vizsgalata azt mutatja, hogy az 6slakosok es a bevandorlok genallomanya fokozatosan egymasba olvadt. 3 Ahogyan azt el6re
sejteni lehetett, mivel Kylish ii gyakorlatilag Korea szomszedsagaban fekszik,
a genetikai anyag es annak megjelenese a fenotipusban, tehat a felt.art csontvazak felepiteseben es aranyaiban, azt mutatja, hogy Kyiishut er6teljesebb
koreai hatas fate, mint a keletebbre es6 terilleteket, ahol a bevandorlok a lakossag sokkal kisebb hanyadit alkottak.
A bevandorlas mellett a kontinenssel folytatott kereskedelem is el6segitette a mezogazdasag elterjedeser es fejl6deset. A femek voltak a legfontosabb
arucikkek. Vagy mar feldolgozott allapotban (fegyverek, szerszamok, ritualis
eszkozok) ' vagy pedig, a szigeteken eI6 koreai mesterek szamira, ontvenyek
formajaban hoztak be a femeketjapanba. Emellett persze mas kesztermekeket is importiltak: ruhikat, testekszereket, penzermeket cs a hires kinai
bronztiikrokct. Ekkorra tehat mar jelent6sen kib6vt1lt a regionalis cserekereskedelem vonzaskorzete. Delen magaban foglalta a Ryiikyii-szigeteket,
eszakon Hokkaidonal, nyugaton pedig Kinahan es Eszakkelet-Azsiaban huz6dtak a hatarai.
A szarazfoldi kapcsolatoknak termeszetesen politikai vonatkozasaik is voltak. A sirokban talalt szobrocskak, valamint az i. sz. 1. szizadban ir6dott kinai
torteneti munka, a Houhanshu (A Keleti Han-dinasztia tOrtenete) egyes utalasaib61 arra kovetkeztethetiink, hogy nehfoy kyiishiii hatalmassag- akik akir az
ujonnan erkezett bevandorlok vagy azok leszarmazottai is lehettek - diplom aciai kiildottsegeket, korabeli kifejezessel elve ,,hodolati kovetsegeket"
kiildtek a H an Birodalom eszak-koreai tartomanyaba, Lelangba. Ket evszazaddal kes6bb a feljegyzesek mar egyertelmuen arr61 szamolnak be, hogy
250 el6tt nehany evvcl hasonl6 klildottsegek indultak litnak. A politikai vezet6k kes6bb is apoltik a kapcsolatokat egy vagy tobb kontinentalis hatalommal. Ezeket kcreskedclmi eelokra vagy hatalmuk torvenyesitesere hasznaltak
fel. A kinai Liu-Song-dinasztia tortenetet elbeszel6 Songshuban (A Song-dinasztia tOrtinete) az olvashat6, hogy a 470-es evekben egy Bu nevil uralkod6 (a
3
72
Science Ne..u, vol. 151 no. 7. (February 15, 1997) , 106-107. p.
japan forrasokban Ytiryaku, Kinai ura) n agy hatalmu, de tavol eJ6 torzsfOkent jellemezve magat, arra kerte a Liu-Song-dinasztia uralkod6jat, hogy
nyiljtson segitseget a h6ditasaihoz, s nevezze ki 6t:
,,a hadjarat legf6bb parancsnokanak, kit miniszterkent tisztelnek, s kegyesen adomanyozzon rangokat es cimeket hiveimnek, ezzel is er6sitve 6ket husegiikben. "1
A kinai csaszar, akinek masok fele is voltak diplomaciai kotelezettsegei,
csak reszben teljesitette Bu kivansagait, am igy is a korabeli koreai uralkod6kkal azonos rangra emelte ot. Cserebe a csaszar velhet6leg vazallusava tette Bu allamat, amely policikai es katonai tamogatast nyiljtott Kinanak.
A kovetkez6 ketszaz evbenjapant a kontinensr61 tovabbra is sziintelemil
ertek kiilonfele hatasok. A bevandorl6k megosztottak a szigetlak6kkal politikai es katonai tapasztalataikat, valamint S7..akertelmuket. A politikai hatalom
es fe lepitmeny uj m6dozataival 1smertettek meg 6K.et, ezenkivill. uj vallasi eszmeket hoztak magukkal. Ut6bbiak koztil a buddhizmus volt a legfontosabb,
amcly a 6. szazadban terjedt el, s a 7. szazadban mar a szigetvilag nagy reszen
meghonosodott. Vegiil, s talan ez volt a legfontosabb fejlcmfoy, a 7-8. szazadban kialakult Japan ban az irasbeliseg. A meger6s6d6 ritsuryQ.rendszer
politikai elitjenek ferfitagjai koreben a kinaiakt61 atvett irasrendszerhez kot6d6 irodalmi cs muveszeti formak hasznalata valt iranyad6va.
A hatalom anyagi bazisai

A formal6d6 politikai elitet a koznep tartotta el, s csakis a carsadalom egeszenck novekedese miatt volt kep es terjeszkedni. ld6szamitasunk kezdeten a
becslesek szerint koriilbeliil 1 milli6an laktak a szigeteket, ez a szam 700-ra
mintegy 5 milli6ra emelkedett. A mcgnovekedett nepesseg don to hanyadat
aJ6mon-kori el6dok es a korabban erkezett emigransok leszarmazottjai tettck ki - ezek a carsadalmi kateg6riak idovel egybemos6dtak. A bevandorl6k
csupan egy kis reszet alkottak a teljes Iakossagnak.
Ez a nepesseg kis, 5-1 0 hazb6l all6 falvakban elt, amelyek lelekszama atlagosan 50- 70 fo volt. A vedmuvekkel m egerositett falvak termcszetesen j6val
nagyobb telepiilesekke valtak. A Yayoi-korszak vegere n emelyik er6dfalu
tobb szaz, sot akar ketezer lakost is szamlalhatott. Mivel a vedett telepiilesek
kereskedelmi raktarakkent is mukodtek, ad6kat szedtek a kornyez6 falvakt61. Ezek tobbsege a kozponthoz tartozott, s azok a helybeliek alapitottak
Tsunoda Ryusaku (tr. ) - Goodrich , L. Carrington (ed.): Japan in the Chinese Dynastic Histories. South Pasadena, 1951, P. D. & Ione Perkins, 24. p. (2) Mas forditasban lasd Wang
Zhenping: Speaking with a Forked Tongue. Diplomatic Correspondence between China
and Japan, 238-608 A. D. journal of the American Oriental Society, vol. 11 4 no. 1. (1994) ,
27-28. p.
73
"'
11 . abra A rekonstrualt Yayoi-korszakbeli telepiiles, Yoshinogari latkepc. A regeszek elkepzelese szerin t ezt a hosszu ideig lakott telepulest arokrendszer es egy kozponti fe lle~.lr vedle, amelynek 6rtornyib61 mar messzirOI eszre lehetett venni a kozcledo elle nseget. A
vedrnuveken belul egy ki terjedt lak6ovezet es nehany nagyobb temetkezesi h ely tenilt el, illeLve colopokon nyugv6 rnagtarak alltak. Forras: Pearson, Richard J.: Ancient j apan. New
York, 1992, Blaziller, 157. p.
Oket, akik tavolabb es6 teriileteket vontak muveles ala, majd kes6bb az uj
f6ldj eik kozeleben telepedtek le.
Yoshinogari minden bizonnyal a legszemleletesebb peldaja ennek a fejl6desi folyamatnak. A meger6s1tett telepiilesre Kylishiin bukkantak ra, nehany
kilometernyire az Ariake-tenger partjait6l. A regeszeknek sikeriilt szemleletesen rekonstrualniuk azt, ahogyan ez a kicsiny zart telepiiles egy er6s rcgionalis kozpontta n6tt (11. abra). I. e. 200 koriil a Yoshinogari kornycken elok
megvegyes gazdalkodast (gylijtogetes es foldmuveles) folytattak, am rovidescn felhagytak a vadaszattal, s a kovetkezo nemzedekek mar kizar6lag foldmuvelessel foglalkoztak. A csontleletekb61 az deriil ki, h ogy ekkoriban bevandorl6k egy csoportja telepedett le a videk egyikj61vedhet6 pontjan. Ajovevenyek nehany evtized leforgasa alatt ellenorzesiik ala vontak a kornyez6
falvakat reszben fegyveres h6ditasokkal es a szomszedos hatalmassagokkal
folytatott haboruk aran. Mikozb en a terjeszkedes haladt a maga utjan, a k6eszkozoke t felvaltottak a vasb61 kesziilt fegyverek es szerszamok, s megjelentek a vedelmi celokat szolgal6 cirkok, falak es 6rtornyok. Egyre tobb fegyvert
hasznaltak, s mind tobben haltak eroszakos halalt. Yoshinogari uralkod6 osztalya viszont cgyre fenyfu6bb koriilmenyek kozott elt. A luxuscikkek nagy reszfre a kontinenssel es a Rylikyli-szigetekkel folytatott kcreskedelem reven
tettek szert. Az i. e. l. szazadt61 az erodfalu hatalmassagainak nagy sfrhalmokat emeltek (funkyub6). Ennek gyakorlata kes6bb Japan mas videkein is elterj edt. Yoshinogari urainak egeszcn a 2. szazadig sikeriilt meg6rizniiik h elyi
h atalmukat.
74
A policikai hatalom kiepiilesenek es megszilardulasanak evszazadaiban, a

Yoshinogarihoz hason l6 jelentosebb telcpiilesek mcllett, a kis falvak elete
szinten megvaltozott. Ut6bbiakban is egyre szembetun6bbek lettek a gazdasagi cgyenlotlensegek. A szaraz muveles ala vont fOldek menten, amelyekr61
kevesebb termest lehetett betakaritani, mint azokr6l, ahol ontozeses muveles folyL, lovabbra is asott hazakat epitettek. Ezek kisebbek vollak, mint a vizkulturas foldek me llett emelt visk6k. A legnagyobb lak6epiileteknek, amelyekben a helyi hatalmassagok eltek, viszont ernelt fapadl6zata volt. Az elit
hazainak szomszedsagaban megjelentek a magtarak cs mas mellek-, illetve
gazdasagi epuletek, valamint a telek hataraitjelzo kapuk es sovenyek.
A Warenzhuan (Feljegyzisek Wa niperOl) clmu kinai kr6nika sok ertekes informaci6t tartalmaz err61 a mindinkabb retcgzodott tcirsadalomr61, noha ugy
runik, CZ a mu a nehany evtizeddel korabbi allapotokat lrja le.5 A Worenzhuan
a Weizhi (A Wei Kirdlysdg tortenete) cimu dinasztikus Lorteneti muhoz irt kiegeszi to reszhez tartozik, amely Mandzsuria, Korea es Japan ,,barbar " ncpeir61
sz61. A Weizhi szinten egy nagyobb mu, a Sanguozhi (A hdrom kirdlysag tortinete)
resze. Ezt Chen Shou (233-297) tortenctir6 allitotta ossze valamikor 280 es
297 kozott. A Worenzhuan szerzoje ugyan nem rendelkezett azokkal a politikai es foldrajzi ismeretekkel, amelyek segitsegevel pontosan meghatarozhatta volna, hol teriilt el Wa orszaga, de az azonosithat6 utalasokb61 val6szinlisithet6, hogy informaci6i a KyC1shu eszaknyugati reszen talalhat6 Hakataobol kozelcben tett megfigyeleseken alapulnak. Nern kizarhat6, hogy val6ban itt volt a misztikus Wa Kiralysagnak a kozpontja, amely a feltcvesek
szerint valamikor az 1. es 3. szazad kozott elte fenykorat. A regeszeti leletek
viszont azt mucatjak, hogy a Worenzhuan megfigyeleseinek tobbsege mas teriiletekre is raillik, legalabbis Kant6L61 nyugatra.
A Warenzhuan megallapitasair61 nem mindig deriil ki egyertelmuen, hogy
a kozemberekre vagy azok vezetoire vonatkoznak. Mivel akkoriban mar kialakultak tarsadalmi egyenlo tlensegek, a kontinensr61 erkezett utaz6k velhet6en j obbara a kivaltsagosabb oszt:ilyokkal erintkcztek, s beszamol6ik bizalmasabb rcszeibcn a veliik kapcsolatos mcgfigyeleseiket jegyeztck le. Barmi is
az igazsag, a mub61 megtudhatjuk, hogy:
,,Wa orszaga meleg cs kellemes cghajlatu. A nepek telen-nyaron zoldsegeken elnek, s mezitelen talppal jarnak-kelnek. H:izaikat szobakra osztjak. A csaladf6, az anya, az idosebbek es fiatalabbak kiilon szobakban halnak. Testiiket
husszin(fre es cin6bervorosre festik. Akarcsak a kinaiak, Ok is porokat hasznalnak. A husokat bambusz- es fatalcakon szolgaljak fel, s ujjaikkal szedegeLnek az etelb61.
A ferfiak ruhat tekernek a fejuk kore, de a fejtetot szabadon h agyjak. Atestet fed6 lenge ruhat alig nehany helyen varrjak ossze. Az asszonyok felttizve
hordjak h aj ukat. 6 Itozetuk, akarha belelecten agytakarokban jarnanak,
melybe a fels6 resz kivagasan at csusztatjak be fejiiket."
0
0..
-<(
Tsunoda- Goodrich: japan in the Chinese Dynastic Histories, 8-16. p.

75
,..;
"'
0
0
""
76
A leirasb61 ugy tunik, hogy sereny nepek voltak. ,,Nagy oromi.iket lelik abban, hogy a viz ala bukva halakat es rakokat gyiljtenek." Ezenfelul:
,,gabonat, rizst es kendert termesztenek. Eperfakat ultetnek a selyemkeszitcshez. Fonnak, sz6nek, s igen finom szoveteket, selymet kesziten ek. Nincsenek okreik, lovaik [vagy] juhaik ... Ad6kat szednek. Minden tartomanyban
vannak magtarak es piacok, ahol a hivatalnokok felugyelete alatt a nep elcserelheti portekajat."
Wa nepe haborukat is vivott. ,,Landzsakkal, pajzsokkal es faijakkal fegyverzik fel m agukat. Az ij also resze rovidebb, mint a fels6. Bambusz nyilvessz6ikre neha vas-vagy csonthegyet er6sftenek." A sikeres hadjaratok h6ditcisokkal
vegz6dtek. A ,,tartomanyokba", amelyek a kozpontban szekel6 uralkod6 vazallusai voltak, .,magas rangu helytart6kat rendeltek ki, kik felugyeltek e tartomanyok rendjet, rettegesben es fetelemben tartva az ott et6ket".
A mu ncm tesz ugyan emlites arr61, hogy az itteni kozossegekre is jellemz6
le tt volna a kinai csaladokra jellemz6 szigoru, belso hierarchia, am ett61 fiiggetlenuJ aligha tekintettek egyenl6nck a kozosseg minden tagjat.
,,Tanacskozasaikon es a mindennapokban nem tesznek kulonbseget apa
es fiu, ferfi es no kozott. .. A nagyuraknak rendszerint negy-Ot feleseguk van,
a kozembereknek pedig kett6 vagy harom .. . Az embcrek kozott vannak
rangbeli kiilonbsegek. Egyesek szolgak, masok urak ... Amikor kozember urral talfilkozik, megall es felrehuz6dik. Ha uzenetet hoz az urnak vagy sz6lni
kivan hozza, terdre ereszkedik, s kezct a fOldre teszi, igy mutatvan ki tiszteletet. H a felelnek, csak kurta valaszt adnak, ami annyit tesz igen."
Az orszagban rend es torveny uralkodott.
,,Az asszonyok erkolcsosek es nem feltekenykednek. Nern tortennek lopasok, a pereskedes is ritka. A torvenyszeg6kre szigoru buntetes var. Nern sulyos buntett eseten a vetkes felesegeit es gyermekeit a hivatalnak adjak. A sulyos vetek elkovetoit csaladjukkal es rokonsagukkal egyiitt kiirtjak."
A mubOI azt is megtudjuk, hogy Wa urai kovetsegeket kuldtek Kinaba, s a
kovetek mindent megtettek, hogy sikerrel jirjanak a hosszu es veszetyes uton.
,,Valahanyszor, ha belefognak valamibe vagy dontesre kell jutniuk, allatcsontokat egetnek, hogy kiforkesszek ajov6 titkait. Eloszor kinyilatkoztatjak,
mire vonatkozik aj6slat. Ugyanugy beszelnek, mintha a tekn6spancelb6lj6solnan ak. Utana szemugyre veszik a kiegetett csontokon keletkezett repedeseket, s eldontik szerencse vagy balszerencse var rajuk."
A kinai eredetu j 6slasi szertartasok mellett samanokat is alkalmaztak, akiknek az volt a feladata, hogy elviselhet6bbe tegyek a kedvezotlen, balszerencses escmenyeket.
,,Ha Kinaba indulnak a tengeren at, mindig kivalasztanak egy embert, aki
nem gondozza a hajat, nem szedi le magar61 a tetveket, ruhajat nem tisztitja,
tart6zkodik a husevest61, s nem enged not magahoz. Olyba runik, mintha gyaszolna. 6 a jovend6mond6. Ha szerencsesen cclhoz ernek, rabszolgakat cs ertekes holmikat kap ajandekba, de h a valaki megbetegszik vagy mas szerencsetJenseg tortenik, akkor rogton eletet veszik, mondvan, rosszul vegezte feladatat."
Korabban megjegyeztiik, hogy a h atalmassagoknak tobb felesegii.k is volt.

Az. alacsonyabb ranguak viszont rabszolgasorba kerulliettek. A fenti idezetb6l kiderul, hogy az elvegzett megbizatasokat esetenkent rabszolgakkal fizettek ki. H6dolati ad6 gyanant Kinaba is kuldtek rabszolgakat.
A vallasos erzekenysegre mas reszekben is talalunk utalasokat. ,,A nagyurakkal szembeni tiszteletuket nem meghajlassal vagy terdeplessel fejezik ki.
Egyszeruen osszecsapjak a kezuket." A holtakhoz val6 viszonyukr61 a kovetkezoket tudhatjuk meg:
,,Amikor meghal egy ember, egyetlen kopors6ba helyezik, amit nem ved
semmilyen epfoneny. A sfrt homokkal borftjak, s fOleje foldhalmot emelnek.
:.\ holtat tizegynehany napig gyaszoljak. Ez id6 alatt nem vesznek magukhoz
hlist. A kozeli hozzatartoz6k hangosan sirnak es jajveszekelnek, mikozben masok enekelnek, tancolnak es szaket isznak. A gyaszid6 leteltevel az egcsz csalad
kimegy a vizpartra, hogy megmart6zva a vizben, megtisztitsak magukat."
A szemelvenyekbol kiderul, hogy a kinai utaz6 sok csodalatra melt6 dolgot
mlalt Wa fOldjen.
A fcltarasi teruleteken el6kerlilt targyak segftsegevel meg teljesebb kepet
alkothatunk a korszakr61. A keramiatoredekek alatamasztjak a Worenzhuanban leirt gazdasagi egyenl6tlensegeket, s a kereskedelem novekv6 fon tossagar61 tanuskodnak. A 2. fejezeLben megjegyeztuk, hogy a Yayoi-korszakban a
fazekassag onall6 mcsterseg lett. A kovetkez6 evszazadokban a legtobb haztartas azt a voroses szimi, egyseges formaju, maztalan keramiatipnst hasznalta, amelyet hajikinek neveztek. A hajiki sok helyen egeszen a 20. szazadig
mindennapos hasznalati targy maradt. Az 5. szazadban a bevandorl6k kozvetitcsevel megjelent a magasabb h6mersekleten kiegetett, kemenyebb, fazekaskorongon formazott keramiafajta, a sueki. A nagyobb szakertelmet, fejlettebb felszerelest es koltsegesebb munkafazisokat igenyl6 sueki nagyon draga
volt, ezert f6leg az uralkod6 osztalyok tagjai vasaroltak. Olyannyira statusszimb6lumnak szamfto tt, hogy dragasaga ellenere az el6kel6segeket rendszerint nehany sueki-keramiaval egyiitt temettek e l.
A mindennapi eletben a legn agyobb valtozast talan a kamado (12. dbra) elterjedese hozta. Ezt a kicsiny, kemencehez hasonlfthat6 tfuhelyet, amely a
kontinensr6l kerult at, koriilbeliil az 5. szazadt61 kezdtek hasznalni Japanban. Korab ban a lak6epuletek melletti visk6kban vagy a h az kozepen kialakitott tuzhelyen f6ztek - a fiist a teton kialakito tt nyWisokon at tavozott. A
kamad6tviszont a fal melle helyeztek, igy a kiirto (az abran ez n em lathat6)
a falba vajt lyukon keresztul vezette ki a filstot a szabadba. A hasznal6 alul, az
ives nyilason at taplalta a tiizet, a keszul6 etelt pedig a feliil kialakitott kor alaku, peremes tart6reszre tette. A kamad6nak koszonhetoen javult a belso ter
leveg~enek minosege, s konnyebben lehetett szabalyozni a f6zesi homersekletet. A tuzeloanyag is nagyobb hatasfokkal egett benne, aminek egyre nagyobb jelent6sege lett, mivel a terjeszkedo teleplilesek kornyeker61 a szuzfoldek feltorese miatt lassankent eltlintek az erd6k.
Hajlamosak lenn enk feltetelezni , hogy a fazes a n6k feladata volt, am
77
"'
12. a bra H ajiki-keramiab61 keszitett kamado (tuzhely). A viszonylag fUstmentes kornyezetet biztosit6 kamad6n valtozatos e teleket lehetett fozn i, s vizmelegitesre is alkalmas volt. A tiizet az ives nyilason keresztiil taplalt:ik. A tuzhely teteje re he lyezett
edenyt a felszall6 forr6 levego melegite tte fel, mikozben a fiistot a hamado hats6 reszen (a kepen ez nem lathat6) talalhato nyilason at vezettek el. Fcrrrds: Aikens, C.
Melvin - Higu chi Takayasu: Prehistary ofjapan. San Diego, 1982, Academic Press
Inc., 302. p.
rendkivi1l n eh ez vallalkozas olyan le leteket felku tatni, amelyekb61 a nemi

szerep ekre es a kozossegeken belii.li kapcsolatrendszerekre lehe tne kovetkeztetni. A Worenzhuanban az olvashat6, hogy ,,a n agyuraknak rendszer int
negy-ot felesegiik van, a kozembereknek pedig ketto vagy h arom".6 A kes6bbi szazadokb61 fennmaradt beszamol6k arr61 tanuskodnak, hogy a hazassag
6
78
Tsunoda-Goodrich : Japan in the Chinese Dynastic Histuries, 12. p .
intezmenye keves tarsadalmi kotelezettseggeljart, s nagyreszt maginugynek

tekintettek. 7 Velhetoen ez volt az oka annak, hogy a feleseg a szuloi h azban
maradt, legalabbis addig, amig a gyermeke eleg idos nem lett ahhoz, hogy
hasznara lehetett az apanak, aki ezert immar szfvesen latta Oket a hazaban.
Ez a szokas bizonyara azt a celt szolgalta, hogy a gycrmekeket kell6 odafigyelessel nevelhessek, viszont azzal jart, hogy a haztartasokban tobb felno tt testver elt egy fedel alatt. A haztanasok kozotti kapcsolatok kevesbe voltak mereYek, igy rugalmasabban tudtak alkalmazkodni a CSaladokat erintO szerenCSeS
yagy szerencsetlen csemenyekhez.
A2 ilyenfajta alkalmazkodasi kepessegrc annal is inkabb nagy szukseg volt,
mivel a mez6gazdasagon alapul6 eletm6dra val6 atteresnek meg kellett fizetni az arat, megpedig n em csak a fokoz6d6 tarsadalmi egyenl6tlensegek es a
politikai kizsakminyolas miatt. Ajomon-korszakban a gylijtogeto kozossegek soha nem tudhattak, mikor tor ki chfnseg - hiszen el6fordulhatott, hogy
keves makk termett, a vaddiszn6k kozottjarvany pusztitott, a halak egy ideig
masfel c vonultak ivni - , ezzel szemben a foldmuveles elterjedesevel szabalyozni lehetett az inseges es boseges id6szakok valtakozasat. A tel vege es a
nyar eleje koze es6 napokban altalaban inseges id6szak k6sz6nt6tt a faluk6zossegekre. Ez volt a ,,tavaszi ehinseg" peri6dusa, amikor f6leg a tavalyi tcrmest eltek fel.
A Yayoi-korszak falvaiban ugy pr6baltak minimalisra csokkenteni a tavaszi
ehfnseg kockazatat, hogy tobbfele novenyt termesztettek, s tovabb folytattak
a gylijtogetest es a vadaszatot. A nepesseg novekedesevel azonban mar az erd6segek helyen is term6f6ldeket alakitottak ki, s a n agyobb term6terulet miart osszetettebb ontozorendszereket kellett kiepiteni es fenntartani. Ebb61
fakad6n elapadtak a termeszetben fellelhet6 elelernforrasok, s kevesebb ido
j utott az elelem osszegylijtcsere. Raadasul a meger6s6d6 vezetoi csoportok
egyre h atekonyabban tudtak begylijteni a kivetett ad6kat, s mivel egymas
elott alland6an bizonyitani akartak hatalmukat es tekintelyi.iket, igyekeztek a
lehet6 legtobb anyagi j avat kisajatitani maguknak.
Ezek folyamatok vegul oda vezettek, hogy politikai konszolidaci6 evszazad ainak elorehaladtaval megszokotta valtak a tavaszi ehfnscgek. A2 el6kel6segeket ez csak ritkin erintette kozvetlenul, kozvetve viszont fenyegetestjelentett szamukra, mivel egyreszt megtizedelhette vagy munkakeptelenne tehette az Oket eltart6 nepesseget, masrcszt az ehezo falusiak rakenyszeri.iltek
arra, hogy minden fellelheto rizst es mas Helmet feleljenek , a kovetkez6 evi
vet6magot is beleertve. A helyi es regionfilis hatalmassagok ennek elken1lcse
erdekeben vezettek be a kamattal terhelt kolcsonvetomag intezmenyer
(suiko). Ez a gyakorlat val6szinllleg a Kesei Yayoi-korszakt6l kezdve terjedhetett el, s minde n bizonnyal a kontinensr61 vettek at. Emelle tt, szinten kamatra, ele lmet es szerszamokat kolcsonoztek a legszegenyebb falusiaknak.
0
Tonomura Hitomi: Black Hair and Red Trousers. Gendering the Flesh in Medieval Japan.
A merican Histarical Reuiew, vol. 99 no. 1. (February 1994), 135-138. p.
0..
<
79
Ily m6don egyreszt gondoskodtak arr61, hogy a parasztok elvessek a kovetkezo evi ad6rizst, m asreszt a kamatokb61 is szarmazott nemi hasznuk. A 8. szazadra a ritsuryO-rendszer iranyft6i mar rendszcresen alkalmaztak a suiho intezmenyet, ami lenyegeben az uzsorakamat es a gondoskod6 kormanyzas
latszatan ak otvozete volt, s ami segitette az uralkod6 osztilyok kivaltsagainak fenntartasahoz nelkiilozhetetlen mez6gazdasagi termel6munka folytonossagat.
Ki.izdelem az egyeduralomert
A kozpontositott politikai hatalmi struktfua kieptllese tobb evszazad alatt
ment veg be J apan ban. Csupan az 500-as evekben emelkcdett fel az elso olyan
allam, amely mar egyertclmuen vezet6 szerepet vivott ki maganak, de 671-ig
meg tobb nernzedeknyi id6 kellett ahhoz, hogy az a rendszer val6ban megszilarditsa a hatalmat.
A hegem6n allam felemelkedese

0
0
..,..
A Wa Kiralysag politikdja. A Kesei Yayoi-korszakra a Yoshinogarihoz hasonl6
kis allamkezdemenyek mar egeszJapanban elterjedtek. Nern tudjuk pontosan, milyen elvek alapjan es milyen eszkozokkel gyakoroltak a hatalmat.
A Worenzhuanb61 azonban megtudhatjuk, hogy ,,Wa orszagaban nagy haboru dult", mig vegiil:
,,tobbeves haboruskodas u tan megegyeztek, hogy egy not iiltetnek a tr6nra, akit Himik6nak neveztek. Varazslatokat tett, s buvigeket mormolt, megigezve nepet. Noha bizony mar benne jart az asszonyi korban, n em valasztott
hitvest. Az orszag iigyeit ifjabb fivere irinyitotta. Miuta.n tr6nra lepett, csak
kevesek el6tt mutatkozott. Ezer szolgal6lany leste parancsait. Csupan egyetlen rerfi szolgalta 6t, kinek tisztje volt feltalalni az etelt es italt, s 0 volt a kiralyn6 hangja a vilag fele. A kiralyi palotat 6rtornyok es sancok oveztek. Harcosok vedtek, kiknek keze mindig a fegyveriikon nyugodott. "8
A Worenzhuan, val6szinilleg n emikepp rosszall6an, arra utal, hogy egyes
kozossegekben a vallasi megtorlas fontos szerephez jutott a hatalom gyakorlasaban, s hogy elfogadott szokas volt nOket valasztani uralkod6nak. Nern
tisztazott azonban, hogy az uralkod6n6 els6sorban egyfaj ta samani szerepet
toltott be, vagy pedig szemelyeben egyesitette a vilagi es vallasi hatalmat,
esetleg 6 es fivere tirsuralkod6kkent kormanyoztak az orszagot. Az viszont
teny, hogy fegyveres test6rseg vedelme alatt allt.
Ezt a forrasmuvet altalanossagban az jellemzi, hogy nem megbfzhat6k a
8
80
AL. alabbiakban ki.ivelkezo idezetek fomisa: Tsunoda-Goodrich: Japan in th.e Chinese Dynastic Histories, 8- 16. p.
benne szereplo konkret adatok. A mu szerint 238-ban, mi utan Himiko elfoglalta hivatalat, a Wa-udvar Korean keresztul kovetseget menesztett a Wei Kiralysag fovarosaba, ahol az uralkod6 a ko nfucianus elvek szerint szentesftette
a kiralyno tr6nra lepeset
,,Ezennel megsz6Htlak teged Himiko, Wa kiralyn~e, kit mostant61 unnepelyesen Wei baratjanak tekintek ... [Koveteid] h6dolati ad6val erkeztek udvaromba. Lajstromba vettunk negy ferfi es hat n6i rabszolgat, melle ket diszes szovetet, mindkett6 hat lab hosszusagu. Te a messzi tavolban lakozol, tul
a tengeren, megis elkiildted koveteid, ajandekokkal megrakodva. Ez bizony
huseged es gyermeki tiszteleted jele, mit igen nagyra becsulok. Ennelfogva
en most teged a Weijel j6 viszonyt apol6 Wa orszag kiralynojeve teszlek ... Kiralynom, elvarom tilled, hogy neped bekeben kormanyozd! Iranyomban a
huseg es odaadas vezereljen!"
Himiko egyfajta vazallusa lett Wei uralkod6janak, ami a korabeli kinai diplomacia megszokott gyakorlata volt.
Ketseg nem ferh et hozza, hogy Himiko es udvari emberei ezt egeszen maskent ertelmeztek. Legalabbis, amikor mas hatalmassagokkal kerUltek kapcsolatba, igyekeztek kihasznalni az ebb6l fakad6 lehctseges el6nyoket.
24 7-ben, amikor Himiko es kormanyzata osszetuzesbe keveredett a Wat61 filllt6lag delre elterul6 ,,Kuna orszaganak kiralyaval", a kiralyn6 Weit61 kfrt tamogatast. Nern tudjuk, vajon sikerreljart-e, de miutin meghalt, val6szinilleg
a rakovetkezo evben:
,,egy ferfi lepett a tr6nra, de a nep nem engedelmeskedett neki. Lazadas
tort ki, s tobb mint ezer embert meszaroltak le."
Ekkor, Weij6vahagyasaval egy tizenharom eves kislanyt, Himiko egyik rokonat tettek meg kiralyn6ve, s ,,ezzel vegre beke lett".
Arr61, hogy pontosan hol volt Himiko kiralyno orszaganak kozponga,
amelyet rendszerint Yamatainak neveznek, a mai napig heves tudomanyos vitak zajlanak. Ez els6sorban nem a Worenzhuan ellentmondasos foldrajzi vonatkozasu utalasaira, hanem sokkal inkabb a csaszari orokseg, lokalpatriotizmus es a modern kori etnikai erzekenyseg ujra es ttjra napirendre kerulo
problemaira vezethet6 vissza. Egyes tud6sok Kyt1shu szigetere, mig masok a
Kinai-medence kornyekere helyezik Yamatait.9 A vitanak tulajdonkeppen
nines sok ertelme, ha figyelembe vesszuk, hogy 250 tajan Himik6hoz es
,,Kuna kiralyahoz" hasonl6 hatalmassagok uralt:ikJapan nagyreszet. AKesei
Yayoi-korszak haborui, amelyek soran letrejottek a meger6sitett helyi hatalmi kozpontok, egeszJapant erintettek. Egyes regeszeti leletekb6l arra kovetkeztethetiink, hogy az ujrakezd6d6 felmelegedes miatt, meg hevesebbe valtak a fegyveres konfliktusok, mivel a megemelked6 tengerviz elarasztotta a
9
(l ) Edwards, Walter: In Pursuit of Himiko. Postwar Archeology and the Location of

Yamatai. Mn, vol. 51 no. l (Spring 1996), 53-70. p . (2) Uo: Mirrors of Ancient Yamato. The
Kurozuka Kofun Discovery and the Question ofYamatai. Mn, vol. 54 no. l (Spring 1999)
75-101. p.
c:..
<
81
0
I!')
(N
,....
N
"'
part menti rizsfOldeket es telcpii.leseket. 10 Ez a folyamat feltehet6en arra

kenyszeritette a foldmuveseket, hogy meg tobb magasabban fekv6 terii.letet
torjcnek fel, s egymas ellen forditotta a muveles ala foghat6, illetve a mar
muveles alatt ii.116, de b6vithet6 terii.letekert verseng6 hatalmassagokat.
Lehet, hogy ezeknek a folyamatoknak a kovelkezteben, de el6fordulhat,
hogy mas okok miatt, a helyi hatalmassagok vedmuvek epitescbe kezdtek. Ekkor szuletett meg az er6ditmfoyekkel vedett, dombra epwt Yoshinogari es Otsuka; a mai 6sakat61 delkeletre, a Yamato-foly6 k6zeps6 folyisanak irokrendszerrel ovezett er6ssege, Yao; illetve a Yamaco-medencet61 keletre fckv6 Karako szinte bevehetetlen er6ditmenye. Id6vel az er6ditmenyek urai kozw nehinyan
kiterjesztettek befolyisi ovezeteik hatirait, s nagyobb hegem6n allamokat
hoztak letre, els6sorban Kyti.shun, Izumo, Kibi (a mai Okayama tartomany)
es Kinai kornyeken. Himiko allama, fliggetlenii.l att61, hogy Kinaiban vagy
Kylishlin volt-ea szekh elye, csupan egyvolt a hegem6n illamocskak soraban.
Ahogy egyre hevesebbek es kiterjedtebbek lettek a konfliktusok, a 3- 4. szazad tarsadalmi elitje, amelynek hatalma es fizikai lete a mez6gazdasagi tcrmeles cszkozei, a munkaer6, a szakralis vezet6 szerep, valamint a haboruhoz
szii.kseges anyagi hatter feletti ellen6rzest61 fiiggott, erotcljesen militarizal6dott. A Kinai-medence hatalmassagainak, kii.lonosen Yamato komyeken, 6riasi helyzeti elonye volt, mivel Kanton kiviil, aminek nagy reszfa meg mindig
erd6segek boritottak, az 6 birtokaikon huz6dtak a legtermekenyebb foldterii.letek. Ezek a gazdag er6forrasok lehetove tettek szamukra, hogy tobb ad6t
szedjenek be, s n agyobb haderot tartsanak fenn. Ezzel egy id6ben a harcosok
koreben mindinkabb elterjedtek a vasfegyverek, kovetkezeskeppen megn6tt
az igeny a vaserc irint, amit zommel Koreab61 szereztek be.
A koreai vaserc iranti megnovekedett kereslet arra osztonozte Kinai urait,
hogy n6vekv6 hatalmukra tamaszkodva nyugati iranyba, a Seto-beltenger es
Eszak-Kytishu fele terjeszkedj enek. Emiatt hosszu ellensegeskedes kezd6dott
a regi6k kozott. Egyfatal addig soha nem latott mertekben egymasba fon6dtak a Kinai-medence es a Koreai-felsziget politikai esemenyei. Err61 a szoros
6sszefon6dasr61, kii.lonosen a 400 utini id6szakb61, mindket regi6ban szamos bizonyitek irulkodik.
A 3-4. szazadban Eszak-Kina politikailag megosztott volt, a Koreai-felszigete t pedig hirom nagy, Koguryo, Paekche cs Silla es egy kisebb allam, Kaya
osztottak fel egymis kozott. A kozel sem egyseges Kayat olyan kozossegek alkottak, amelyek rokoni, diplomaciai es kereskedelmi kapcsolatban alltak a
Wa Kicilysaggal. 11 Korea politikai megosztottsaga felerositette az ellentete-
10
11
82
(1) Barnes, Gina L.: Protohistaric Yamato. Archeowgy of the First Japanese State. Ann Arbor,
MI. , 1988, Center for Japanese Studies, University of Michigan, 214. p. (2) Farris, William
Wayne: Sacred Text and Buried Treasures. Issues in the Historical Archeowgy of Ancient japan.
Honolulu, 1998, UHP, 25. p.
Barnes, Gina L.: StateFurmation in Korea. Ilistorical andArcheowgicalPerspectives. Richmond,
Surrey, 2001, Curzon Press, ]79-200., 218- 224. p.
ket. A 350-es evekre mind a felsziget, mind a szigetvilag az anarchia allapotaba sii.llyedt. A kovetkez6 nehany evtizedben a z\irzavar sorozatos haborii.kh oz
vezetett es szunni nem akar6 politikai mesterkedeseket eredmenyezett a szoros mindket oldalan.
A koreai forrasok szerint a 390-es evekre Wa, Kaya es Packche osszefogott
Silla es Koguryo ingacag szovetsege ellen. Am Koguryo uralkodoja, Kwanggaet' o 400 es 407 kozott tobb csataban legy6zte ellenfeleit, s id61egesen veget veteLt a felsziget feletti h egemoniaert folyo kii.zdelemnek. Koguryo diadala egyertelmuen a lovassag gyozelme volt a gyalogsag felett. Ez a teny a kes6bbiekben alapvet6 vfiltozasokat inditott el a szigetvilag hadviseleseben es a
politikai gyakorlataban.
Nern tudjuk biztosan, hogy a harcokban reszt vev6Wa-csapatok vaj on Lenyleg a szigetekrOI frkeztek-e, s ha igen, akkor honnan es kinek a parancsnoksaga alatt. A legva16szinubb magyarazat az lehet, hogy egy Eszak-Kyiishiin
szervez6d6tt allam vezet6i megpr6baltak fenntartani a szamukra igen hasznos rokoni kapcsolatokat, megpedig velhetoen azert, hogy szembeszalljanak
Kinai hatalmassagaival, akik mindent megtettek, hogy ellen6rzesii.k ala vonjak a Koreaba vezet6 ii.tvonalakat. Mivel azonban verescget szenvedtek, allamuk kiszolgaltatottabba valt a keletr61 erkez6 tamadasokkal szemben, mint
korabban barmikor. MasreszrOI viszont az is elkepzclhet6, hogy addigra a
Kinai-medence valamelyik h atalmassaga mar megvetette a labat Kyiishii
eszaki reszen, s 6 volt az, aki verescget szenvedett Koguryot61. 12
Kinai is az eg;yeduralom megszerzise. Bar a fennmaradt bizonyitekokra tamaszkodva nem tudjuk megfejteni ezt a rejtelyt, az viszont kideriil belOlii.k, hogy
koriilbeliil ett61 az id6szakt61 kezdve gyokeresen megvfiltoztak Japanban a
politikai viszonyok. A politikai egyseg fele mutat6 folyamatr61, amely a Kesei
Yayoi-korszak vegen es a kovetkez6 nehany evtizedben kezd6dott, b6seges lelet- es forrasanyag ill rendelkezesii.nkre - leginkabb a sirhalmok es azok tartalma, illetve mas targyi emlekek. Ezek segitsegevel j61 nyomon kovetheto a
fen ti folyamat. Noha vannak hianyossagok es ellentmondasok, a forrasokb6l
az deriil ki, hogy koriilbeliil 250-300-ra a Kinai-medence egyik hatalmassaga
egyfajta szertartisos ,,huberi hatalmat" epitett ki. Ez velhetoen valamifele
szovetsegi rendszer lehetett, amelybe mega messze nyugaton fekv6 Kyiishu
hatalmassagai is beletartoztak. A szovetseg tiszavirag eletunek bizonyult, de
kes6'bb a Yamato-medence uraijelentosen megerosodtek, amit az egyre monumcntalisabb sirhalmok (kofun) is szemleleLesen bizonyitanak. Sikenilt
kapcsolatokat letesiteniuk a kontinenssel, ah onnan femeket szerezhettek,
valamint kovacsokat es mas mesterembereket fogadhattak a szolgalatukba,
emellett a tobbi helyi hatalmassaggal is kereskedtek Kantot61 egeszen
Kyiishllig. Kozben mind er6szakosabb eszkozokkel igyekeztek kiepiteni egy
0
0..
12
Farris, William Wayne: Sacred Te:d and Buried Treasures... 114. p.
<
83
0
0
.,;<
egyseges allamot. Ugy tunik, nem rovid eletu szovetsegi rendszereket akartak letrehozni, hanem a tart6s egyeduralom megszerzesere torekedtek.
A Yamato tortenetet megorokit6 kr6nikakat, amelyek a ker legkorabbi
fennmaradtjapan torteneti muben, a 700 koriH osszeallftott Kojikiben es a
Nihonshokiban olvashat6k, bizonyos okok miatt csak a kovetkez6 fejezetben
ismertetjuk. Itt most elegend6 annyit megjegyeznunk, hogy ugy tunik, a kr6nikakban tal:ilhat6 felsorolasok, amelyek a csaszarokat veszik sorba, egy, a Yamato-medence delnyugati csiicskeben, a Katsuragi-hegy kozeleben szervez6dott :illamalakulat, valamint egy kes6bbi, az eszakkeleti Miwa-hegy labanal
letrejott allamocska uralkod6it is magukban foglaljak. Az els6 allam eseteben ezjobbara csak felteves, a masodik esctben viszont tobb mint val6szfnu.
A tud6sok a Nihonshoki elegge ketes hitelessegii kronol6giajara tamaszkodva
a ,,Katsuragi-udvar" letezeser a Kesei Yayoi-korszakra, a ,,Miwa-udvaret" pedig a
valamikor 250-re vagy koribbra daraljak.
Aforrasok tanusaga szerint koriilbeliil 250-tOl kezdve egyes kinaibeli hatalmassagok, talan eppen Miwa urai, elkezdtek kiterjeszteni befolyasukat a
Yamato-medencen tulra. fgeretekkel es er6szakkal - ajandekok, vilagi es vallasi dmek es kivaltsagok adomanyozasa, megtorlasokkal val6 fenyeget6zes
vagy katonai beavatkozas, mikor melyik tunt celravezet6nek - ellen6rzesuk ala vonrak a Yamato-foly6 als6bb folyasat, majd az evszazad vegere
Naniwa (a mai Osaka) videket, a mai Kawachi tartomanyt es a Seto-beltenger partvideket. 13 Innen nyugat fele indultak tovabb a seregeik a tengerpart
menten. Sorra leigaztak ellenfeleiket, a tenlleteiket pedig Yamat6hoz csatoltak. Ezaltal biztonsagosabban hozzajuthattak a kontinensen banyaszott vaserchez, igy a kor legmodernebb fegyvereivel es panceljaival szerelhettek fel
a hadsereget, emellett a vaseszkozokkel meg nagyobb teruleteket t6rhettek
fel s muvelhettek meg.
A regeszeti leletek egyertelmuen alaramasztjak, hogy a terjeszkedes a K.inai-medenceb6l indult el. Ennek legszernleletesebb bizonyitekai a sirhalrnok. A korabbi evszazadokban ezck formaja, mercte es ,,tartalrna" regi6nkent valtozott, de a 4. szazadra a helyi el0kel6segeket szerte Japan ban, meg
a tavoli Echizenben es Izurn6ban is ,,kulcslyuk" formaju sirokba temettek.
Ezek a sfrok elsOkent a Yamato-medenceben terjedtek el. A ,,kulcslyuk sirok"
az 5. szazadra mar Kan to ban is megjelentek. Ezzel egy id6ben p edig elrunt
a tobbi sirtipus. A tarsadalmi elithez tartoz6k sirjainak tartalma is egysegesebbe valt. Rendszerint ,,bronztii.kroket, kardokat, csatabardokat, k6b6l faragott karkot6ket, gyongyoket, kovakovet es vasszerszamokat" helyeztek a halott melle. 14
A rendszer befolyasi ovezetenek kiterjeszteseben fontos szerep jutott a vallasnak es a diplomacianak. A Surniyoshi nevii istensegnek, akinek el6szor
13
McClain, James L. - Osamu Wakita: Osaka. The Merchants' Capital of Early Modern j apan.
Ithaca, 1999, Cornell Un iversity Press, 3-7., 22-25. p.
14 Piggott, J oan R.: The fanergence ofJ apanese Kingship. Stanford, 1997, SUP, 31. p.
84
a n aniwai tcngerparton e meltc k szentelyt, hogyvedelmezze a nyugatra es hazafele tart6 haj6sokat, idovel szamos uj tiszteleti h elyet emeltek vegig a
Kylishuba es Koreaba vezet6 tcngeri utvonalak menten. A regeszeti leletek
tanusaga szerint a Sumiyoshi-szentelyek szamanak megsokasodasaval a szertartasi aj andekok (leginkabb kulonleges tiikrok, ekszerek es kardok) ad omanyozasanak gyakorlata is elterjedt, ami mindenkeppen a Yamato-hatalom es
ennek a kulcsfontossagii kereskedelmi folyos6nak a menten el6 h elyi n agyurak kozotti politikai kapcsolatokra utal.
A lclete kb61 a terjeszkedes katonai es gazdasagi vonatkozasaira is kove tkeztetni lehet. A Yamato-medence deli reszen a bevandorolt kezmuvesek vaskoh6kat es fegyverkeszit6 muhelyeket mukodtettek, ahol koreai tipusu kardokat kovacsoltak. A lele tekb61 az is kiderul, hogy a helyi h atalmassagok szekhelyei kozele ben Ieteleped ett, a kontinensr6l erkezett mesteremberek
egyebek kozt sueki-keramiakat is keszitettek, ille tve, hogy ugyanitt a ke reskedelmi arukat nagy raktirakban tarolcik.
Azt, hogy a fentiekben vazolt politikai es tarsadalmi integraci6s folyamatban a Yamato-m ed ence uralkod 6inak dont6 szerep j utott, legekesebben a
nekik emelt sirhalmok hatalmas meretei bizonyitjak. Ezek kozul is kiemelkcdnek a hivatalosan Nintoku es Ojin ,,csaszarok" sirjainak tartott kofunok.
A 415 meter hosszu, vizesarokkal ovezett Kondayama-kofun (Ojinryo) n em
sokkal 400 utan epiilhetett, megpedig nem a regi, viszonylag egyszen1 eijarassal, amely soran m egforma.Itak a kiva.Iasztott dombot, majd a kiasott sirba
bclehelyeztek a temetkezesi targyaka t. A sir korul ha talmas tavat astak, majd
a kitermeltfoldet a t6 kozepere halmoztak, ezutan a k6kripta es az o davezet6
alagut koriil a kivan t alakura es magassagura formaztak az irdatlan foldtomeget. Nern sokkal kes6bb (am az is lehet, hogy korabban) a m eg n agyobb, 486
meter h osszu , h arom vizesarokkal szegelyezett Daisent (Nintokuryo) h ason16 m6don e pitettek m eg a Naniwat61 delre elterul6 siksagon. Egyik tudos
becslesei szerint az epitkezesen id6nken t akar ketezer f6s munkacsoportok
is dolgozhattak, a 15 ev alatt osszesen mintegy 6,8 milli6 munkanapot. A
munkalatok soran nem kevesebb, mint 14 milli6 m 3 foldet mozgattak m eg. 15
Az ilyen fajta gigantikus sirhalmok, amelyeket n agy gonddal formaztak
meg, majd a sir vonalaval parhuzamosan kcramiafigurakat (haniwa) es k6hcngereket helyeztek el tobb sorban - a Daisent kozel 20 000 ilyen targgyal
diszittettek - , val6szinUleg nagyszabasu emlekiinnepelyek szinhelyei voltak.
Ily m6don maradand6 es tiszteletet ebreszt6 emlekmuvei lettek a bennuk
nyugv6 szemelyek dics6 tetteinek. Amennyibcn hinni lehet a sirok hivatalos
,,nyilvan tartasanak", a Nintokut k6ve t6 ,,Yamato-csaszarokat" szinten nagy,
d e mar kevesbe monumentalis sirokban temettek el, velhct6en azert, mert
kevesebb nevezetes tettet hajtottak vegre ele tiikben .
15
Pauer, Erich (ed.): Papers on the History ofI ndwtry and Technolop;y ofjapan. Vol. 1. From the
RitmrJ6 System to Early Meiji Period. Marburg, 1995, Forderverein MarburgerJ apan-Reihe,
xxvi. p.
85
"'
Az 5. szazad esemenyeir61 a kinai kr6nik:ikban is talalunk utalasokat. 400

es 407 kozott, amikor Kwanggaet' o sorra aratta gyozelmeit Koreaban, ugy tunik, hogy az a hatalmassag volt a Kinai-mcdence legf6'bb ura, akit mi Nintoku csaszarkent ismenink. A Songshu szcrint 421-ben (Nintoku ekkor meg velhetoen hatalmon volt) ,,a wab eli Cant" (egyesek szerint Nintoku t) hivatalosan is elismertc az ujonnan alakult Liu-Song-dinasztia uralkod6ja. 6 volt az
els6 a Wa Kiralysag ily m6don elismert Ot Kiralya kozul. A sort Bu (Yuryaku)
zarta, akinek hivatalos uralkodasi idejet a Nihonshoki (hitelt erdemloen) 456
es 4 79 koze teszi, s akit, am int arra korabban mar kitertunk, a kinai diplomacia egyenrangilnak tekintett Koguryo es Paekche uraival.
Amennyiben, s ez igen val6szim1nek tlinik, Kwanggaet'o gyozelmei komolyan meggyengitettek Wa Kiralysag h egcm6niajat KyfJ.shu eszaki reszen, s igy
Nintokunak leh etosege nyilt kiterjeszteni Kinai uralmat cgcszen Hakata videkeig, akkor kij elenth etji'1k, h ogy a Wa Kiralysag bukasar6l a kontinens politikai eroi nem vettek tudom ast, hiszen ott tovabbra is Wanak n eveztek Japant, s ez a gyakorlat egeszen a 7. szazad vegeig fennmaradt. Ebb61 akar azta
kovetkeztetest is levonhatnank, hogy a Kinaiban szekel6 uralkod6k nem tudtak valtoztatni a kontinensen mcghonosodott gyakorJaton, ahogyan Ott lUdomasul vettek egy uj allapot letrejottet. De az sem kizart, h ogy egyszen1en
hasznosnak iteltek megtartani a d ip lomaciaban meghonosodott ,,Wa" elnevezest. Az igazsaghoz hozzatartozik, hogyJ apanb6l az 5. szazadban a forrasok
tanusaga szerint tizenharom kovetseg indult a kon tinensre, hogy ,,a kin ai
csaszari udvar elismerje es tamogassa" Oket, mint a Kinahan Wakent ismert
birodalom tr6njara igenyt tart6 uralkod6kat. 16 Vegul sikerull kijarniuk, hogy
megkapjak a ,,Wa" nev egy tiszteletet parancsol6bb form;ijat, amivel Yamat6 t, a kozpontot illettek. Az elnevezes kinai irasjegyeinek (lwnji) olvasata
daiwa, forditasa, a ,,Nagy Wa". Barmi volt is a kontinentalis nevhasznfilat valtozatlansaganak az oka, a ,,Wa" elnevezes alland6saga clrejtette a szigetorszagi politikai er6vonalakban bekovetkez6 valtozasokat, sok fejfajast okozva a
kutat6kat, akik megpr6biljak kibogozni a korabeli viszonyokat.
Id6kozben a Kwanggaet'ot6l elszenvedett veresegekb61 lcszurt harcaszati
tanulsagoknak mar mutatkoztak a kezzelfoghat6 eredmenyei. Lovakat, 16szerszamokat es ehhez tartoz6 felszereleseket importaltak Japanba, ahol lemasoltak, s h asznalni kezdtek azokat. Ezek becses diplomaciai aj andeknak
szamftottak. A 450-es evekre a Kinai-meden ce urai mar alkalmaztak a lovas
hadviselest. igy tavolabbi videkekre vezethettek h adj aratokat, s a hadsereg
sokkal hatekonyabban meg tudta felemliteni a lerohant teruletek lakossagat. Mas hatalmassagok, ha tehcttek, szinten atvettek a harcaszati uj itasokat.
A szigetvilag klllonboz6 reszein feltart lel6belyek a fegyverkezesi verseny fokoz6dasar61 tanuskodnak. A lovas harcmodor elterjedesenek legfontosabb
kovc tkezmenye az volt, hogy j elent6sen megnovelte a h aboruk terbeli di16
86
Holcombe, Charles: The Genesis of East Asia, 221 B.C. - A.D. 907. Honolulu , 2001, UHP.
57. p.
menzi6it es hevesseger. Ez gyokeresen atformaltajapan ar culatat. A szigetvilag tobbe mar nem a helyi allamocskak birodalma volt, amelyek kolcsonos elszigeteltsegben elhettek egymas mellett, hanem egyetlen, 6sszefiigg6 politikai szinterre valtozott, ahol csakis a gy6ztesekn ek es veszteseknek jutott hely.
Az 6t Kiraly egyike, Sai (feltehet6en Ingy6 csaszar) felbatorodva a sikerein, amelyeket a lovas harcmodomak koszonhetett, 450 koriil bizonytalan kimenetelu katonai akci6t indftott Korea ellen. A Songshu szerint n ehany evvel
kes6ob Bu (Yuryaku) szerezte meg a h atalmat. Iranyitasa alatt Wa seregei,
cgyiittmukodve Kaya, Paekche es a korabeli allamocskakkal sz6rvanyos csatarozasokat vivtak Koreaban, leginkabb Koguryo ellen. 475-ben azonban Koguryo seregei ismet gy6zelmet arattak. Lerohantak Paekche f6varosat, ami
visszavonulasra kenyszeri'.tve Wa hadait. Menekiiltek ciradata indult del fele,
at a Koreai-szoroson Kinai vi.dekere. A vereseggel a koreai. polgarhabori'1ba
val6 j apan beavatkozas egy ujabb szakasza ert veget, de egy(ittal a Kinai-meden ce ismet ertekes emberanyaggal gazd agodott.
Vegs6 soron Yuryaku udvara az ujabb koreai kudarcb61 is e16nyt tudott koYacsolni. Kes6bb Yuryaku, mint kegyetlen onkenylirvonult be a tortenelembe, ami mi.nden bizonnyal uralkod6i sikereire vezethet6 vi.ssza. Munkara fogta a menekiiltek csoportjait, akik Kawachiban, Yamashi.r6ban es Omiban foldeket tortek fel, illetve ontoz6csatornakat es tavakat epitettek. A kezmuvesek
a mestersegbeli tudasukat kamatoztathattak. A Paekch eb61 es mas koreai allamokb6l erkezett hivatalnokok ertekes segitseget nylijtottak a kormanyzati
struktlira megszervezeseben es mukodteteseben, kiilon osen a foldek ellen6rzese es az ad6begytijtes teren. Az udvar tovabbra is szamitott a hatalmat elismer6 helyi, befolyasos csoportok egyiittmukodesere, de szigoruan meghatarozta es szabalyozta ezek szerepet es az udvarhoz val6 viszonyat. A helyi hatalmassagoknak, a szamukra kijelolt tenlleteken, kormanyzati es ad6szedesi
jogokat biztositottak, cserebe kiilonleges szolgalatokat vcirtak el t61iik. Ezeket a ,jeles nemzetsegeket" ujikent, a vezet6it uji no kamiken t, a n emzetseg istensegeit pedig ujigamikent ismeri a tortenelem.
Nehany ,j eles n ernzetsegn ek" bevandorl6k voltak az 6sei, mig masokat helyi el6kel6segek alapitottak. Ellentetben a korabbi hatalmassagokkal, az ujik
elfogadtak a Yamato-hatalommal szembeni tobbe-kevesbe alland6 vazallusi
st<itusukat. Tarsadalmi rangjukat es tisztsegeiket a kabane'k.* j eloltek. A kabane
orokle tes rang volt. Ennek gyakorlatat Koreab61vettek at.17 Neh any evtized
elteltevel Yamato meg nagyobb ten1leteket vont ellen6rzese ala. A legmegbizhat6bb uji no kamik tobb falu es fold felett rendelkezhettek. Hogy ellensu-
~A
szerzo bone mnknak (kb.csontmelt6sag") nevezi a kabanet, noha ennek a kifejezesnek

meg ne m tisztizott az eredete. Minden bizonnyal a koreai kolp'umjedo rendszerre utalhat
vissza, amit az angol szakirodalom val6ban ,,Korean bone rank .systemnek" nevez. (A tovabbiakban a*-gal jewlt ldbjegyzetek a fordit6 megjegyziscit jeliilik.)
17
Lee Ki-dong: Shilla's Kolp'um System and Japan's Kabane System. Korean Sod.al Sci.ence]<>urnal, vol. 2 no. 11 (1984), 7- 24. p .
0..
<
87
0
0
""'
lyozzak a nemzetsegf6k novekv6 hatalmat, Yuryaku es ut6dai egyre tobb falukozosseget nyilvanitottak ,,koronabirtoknak" (miyake). Ezeket az udvar altal
kinevezett hivatalnokok vezettek, akiknek az ad6k beszedese volt a legfontosabb feladata. A terjeszked6 Yamato-allam vezet6inek ezaltal lehet6seguk
nyilt arra, hogy egyrc tobb helyi el6kel6seget es bevandorl6t fogadjanak a
szolgalatukba, ugyanakkor a kozpont novekvobefolyasara tamaszkodvamegakadilyozhattak tulzott onall6sodasukat.
500-ra Yamato-rendszer egy olyan kozpontositott allamot epitett ki, amelynek keretei kozott a Kyiishu es Kanta kozott el6 helyi hatalmassagokat min den addiginil szorosabb ellen6rzes alatt tarthattak. A kozpontban, tehat a
Kinai-medenceben, sokfele termel6 tevekenyseg zajlort. A kontinens uralkod6i a koreai allamokkal egyenranglinak tekintettck Yamat6t, amelyetj apan
egyetlen legitim kormanyzatanak ismertek el, noha Kyiishu deli resze es
Tohoku videke nem tartozott a birodalomhoz, s Izumo urait sem sikerult leigazni. Izumo foldtorteneti szempontb61 Detnyugat-Korecihoz tartozott(zik) ,
igy az Ott elo hatalmassagok konnyen hozzaferhettek a koreai vaserchez, Satvehettek a Kayaban alkalmazott kohaszati es vasmegmunkalasi eljarasokat.
A fejlett technol6giaknak koszonhetoen, Yamato novekv6 nyomasanak dacara, megtartottak onall6sagukat, valamint a Kibivel es Kyt1shuval kialakitott
kereskedelmi kapcsolataikat. Emellett meg6riztek sajat szakralis hagyomanyaikat.18 Am alig nehany ev leforgasa alatt ezek a regi6k is beh6doltak Yamat6nak.
A koz.ponti hatalom megszilardftasa
Szovetsegeseikre es vazallusaikra tamaszkodva, akiknek egyiittmukodese a

kolcsonos elonyok, a megfelemlftes es az ideol6giai fiigg6seg egyiittesen alapult, a Kinai-medence urai 500-ra mar ellenorzesiik alatt tartottak J apan
nagy reszet. A 475-os katonai vereseget kovetoen Yamato felhagyott azzal,
hogy bcfolyasat a kontinensre is kiterjessze, mar ha ez egyaltalan szandekaban allt. A kiilkapcsolatok kerdese azonban visszater6 problema volt, csakugy, mint az engedetlenked6 helyi hatalmassagok Kyiishlln es a birodalom
mas videkein.
Megsem ezek, hanem a kozpontban uralkod6 allapotok voltak a kibontakoz6 politikai zurzavar els6dleges okai.Jelent6sen megnott az uralkod6i csalact legkozelebbi csatl6sainak h atalma. Az udvar a szunni nem akar6 intrikak,
belharcok es az uralkod6 elleni osszeeskiivesek szintere lett. Id6vel csokkent
18
88
Izumoval kapcsolatban lasd (1) Pauer, Erich (ed.): Papers on the History of Industry and
Technology ofJapan. Vol. 1 ... 103-152. p. (2) Piggott, Joan R.: Sacral Kinship and Confederacy in Early Immo. MN, vol. 44 no. 1 (Winter 1989), 45-74. p.; (3) Aoki Michiko Yamaguchi (tr.): Izumo fudoki. Tokyo, 1971, Sophia University. / Monumenta Nipponica Monographs./
azoknak a szama, akik igeny tarthattak a tr6nra - el6szor a csatlosokra, utana

aver szerinti rokonokra, vegiil az uralkod6i ferfiagi rokonsagara szUkiilt a
kor (u t6bbiak ennek az id6szaknak a nagy reszeben Asuka kornyeken vagy
Naniwaban, a tenger mellett eltek). Dacara azonban annak, hogy csokkent a
lehetseges ut6dok szama, az elit koreben tovabbra is h eves hatalmi harcok
dultak. A m elypont 672-ben kovetkezett be, amikor polgarhaboru tort ki a
tr6 n birtoklasaert. Ez volt a Jinshin-haboru (Jinshin no ran, ahogyan a hagyomany nevezi).
A politikai egyseg kialakulasanak folyamataban mar reg6tajelen voltak
a szakralis jelkepek es szertartasok, amelyeket az uralkod6k a tiszteleten es a
jutalmazasokon a lapul6 vilagi rltusokkal erosftettek meg. A 6. szazad soran
a vallasossag uj formaijelentck meg j apanban. Ezek koziil a buddhizmus elterjedese volt a legnagyobb hordereju esemeny. Az uj eszmek meg evtizedekig csak tovabb bo nyolitottak a kozpontban dul6 hatalmi harcokat, hiszen
azok ily m6don egyfaj ta ideol6giai, de legalabbis retorikai dimenzioval bOviiltek ki. Vegill sikeriilt olyan doktrinakat es szenrezeti megoldasokat talalni,
amelyek egyesitettek a regi es az uj szakralis eszmeket, megpedig ugy, hogy
ezzel a sziiletofelben lev6 csaszarsag intezmenyfa er6sitettek.
Esemenytortenet. Mielott raternenk a kiilonosen fontos kormanyzati kerdesek

(a kiilkapcsolatok, a belso ellentetek es a vallasi iigyek) reszletes targyalasara,
fel tetleniil erdemes roviden attekinteni a korszak politikai esemenyeit, hogy
megismerjiik a legfontosabb szerepl6ket es fejlemenyeket.
Yuryaku halalat kovet6en (kb. 479) a Yamato-hatalom egyre sulyosabb belpolitikai problemakkal szembesiilt. 506 tajan fellazadtak az elegedetlenked6
nemzetsegf6k. Sajat jeloltjiiket iiltettek tr6nra, aki Keitai neven szerepel a
kr6nikakban. Az ezt kovet6 id6szaknak, egeszen 571-ig, eltekintve az 530-as
evek in terregn umat61, ket csaszar, Keitai es Kinmei voltak a meghatiroz6 alakj ai, akik az Asuka kornyeken kiepitett kozpontb6l kormanyoztak a birodalmat.
Noha tobbszor is beavatkoztak a koreai esemenyekbe, az esetek tobbsegeben
igyekeztek minimalisra csokkenteni a katonai jelenletct a felszigeten, energiaikat inkabb a beliigyek kezben tart<isara forditotcik. Tovabb tokeletcsitettek a
h6dolati ad6k beszedesenek rendszeret, s uj ad6fajtakat vezettek be, amelyek
segitettek szovetsegeseik es alattval6ik feletti hatalmuk megtartasat.
A kozigazgatasi rendszer megszilardulasanak folyamata azonban meger6sitctte a Soga-klan vezetoinek hatalmat. Kinmei csaszar allamkincstaranak
vezet6jekent Soga no Iname es a fia, Umako kezeben kiilonosen n agy hatalom osszpontosult. Asuka kornyeken kiterjedt birtokokat szereztek. Hatalmukat tovabb n ovelte, hogy tfunogattak az idegen kezmuveseket, s Ok kozvetitettek Japan es a kontinens befolyasos szemelyisegei kozott. A lcgfontosabb
fejlemeny talan megis az volt, hogy mindketten kozeli rokonsagba keriiltek
Kinmei csaszarral es annak csaladjaval. Korantsem meglep6 m6don, a Sogaklan felemelkedeset a tobbi ,jeles n emzetseg" egyaltalan n em nezte j6 szemmel. A klanfok osszeeskiiveseket sz6ttek a Sogak ellen. Eroszakos cselekme-
....
0
c..
<
89
"'
0
0
'<!'
nyekre is sor keriilt, amelyek hevesscget csak fokozta, hogy a Sogak partfogasukba vettek a buddhizmust, ezzel veszelybc sodorcik Iegfontosabb vctclycirsaiknak az udvarban bctoltott vallasi tisztsegeit.
Az 580-as evekben ezek a vetelytarsak fcgyverrel fordultak a Soga-klan ellen, de verescget szenvedtek. ::vt:iutan Umako leszamolt rivalisaival, 592-ben
unokahugat, Kinmei csaszar leanyat, Suik6t ultettc a tr6nra. Kinmei Csaszar
unokajat, a .fiatal Shotoku herceget (Shotoku taishi), aki Umako tavoli unokaoccse volt, regensse tette. Noha soha nem tisztiztak pontosan Shotoku
jogallasat. Elkcpzelheto, hogy a regens kinevezesevel egyszen1en csak el
akartak terelni a figyelmet arr61a kinos helyzetr61, hogy egy no kenilt arra a
posztra, amit a szokasjog ertelmeben egy ferfinak kellett volna betoltenie. 19
Shotoku kinevezese osszhangban allt, legalabbis felszinesen, a kontinensen
elterjedt gyakorlattal, amikor a kiskoru csaszar helyett az anyacsaszarne uralkodott. Suiko csaszarno ennck ellenere egeszen 628-ig a tr6non maradt.
Uralma hosszabb ideig tartott, mint barmelyik ut6djae az elkovetkcz6 tizenket evszazadban. Suiko orszaglasa alatt es utana lenyegeben Umako, a fia,
Emishi, es unokaja, Iruka iranyitotta az allamugyeket, amig 645-ben egy vercs allamcsi:nyben az egesz Soga-klant ki nem irtottak.
A Soga-klan uralmanak hosszu evtizedeiben a birodalom 6riasi fejlodesen
ment keresztiil. Keitai es Kinmei csaszarokhoz hasonl6an, a Sogak is csak minimalis mertekbcn avatkoztak be a koreai esemenyekbc, noha a Kinahan
dU.16 h atalmi h arcok miatt 6riasi fejctlenseg uralkodott a fclszige ten. igy
meg tobb menekiilt erkezettJ apanba, s a szigetvilagot ujabb kulturilis hatasok ertek a kontinensrOl. Ennek n yoman ugrasszen1en megn6tt a buddhista
intezmenyek (templomok, szentelyek, kolosrorok) szama, s a hivOk vallasi
aktivitasa. Olyannyira, hogy a 640-es evekre a buddhizmus a tarsadalmi elit
mindennapjainak clfogadott resze Iett. A Sogak uralma alatt a gazdasag is
gyors utemben fejl6dott: eloszor indultak Kinaba ,,tapasztalatgyftjt6" kovetsegek; ekkor bont.akozott ki a kinai nyelven alapul6, saj atsagosan japan muveltseg, s ekkort6l kezdtek lejegyezni a verseket; valamint uj, nagyobb tereket
kitolt6 epiteszeti stilusok terjedtek el. Megjelentek a konfucianus kormanyzati elvek - ami tobbek kozott a megvaltozott udvari viseletekben, az ujonnan bevezetett hivatali rangokban, a szigorubba val6 penzugyi es kozigazgatasi eljarasokban mutatkozott meg. Emellett torvenykonyveket allitottak
ossze, s megsziilettek az elso hivatalos udvari kr6nikak.
A Sogak nagyra tor6 tervei es cselekedetci osszhangban alltak egymassal.
A legmagasabb korokhoz tartoz6 vete!ytarsaik mindezt feltekenyen figyeltek. Vegiil a 645-os brutalis fillamcsinyben megsemmisitettek szinte az egesz
Soga-klant. A Nihonshoki tanusaga szerint az osszeeskiivesben ker olyan ember is reszt vett, akik, mind sajat, mind ut6daik tettei alapjan, a japan tonenelem legnevezetesebb alakjai koze tartoznak. Egyikiik, Nakano Oe herceg
volt, a kes6bbi Tenji csaszar, JitO es Genmei csaszarn6k apja. Masikuk,
19 Piggott, Joan
90
R.: Chieftain Pairs and ... 27-32. p.
Nakatomi no Kamata1i, a halalos agyan a Fujiwara tiszteleti nevet kapta, amit

fiara, Fuhit6ra hagyomanyozott. Fuhito sok ut6dot hagyott ha tra. A Fttjiwara-klan id6veljapan legh atalmasabb nemzetsege lett, s evszazadokig ebb6l a
csaladb6l keriilt ki a legtobb csaszari hitves.
A 645-os allamcsfny vezet6i, barmilyen szenvedelyesen gyliloltek is a Sogakat, a Soga..eraban elindul6 valtozasok es reformok tobbseget erintetleniil
hagytak. Tovabbra is tamogattak a buddhizmust, tapasztalatokat gylij tottek a
kontinensr6l, s bevezettek a kfnai tipusu, egy evet fel6lel6 naptart, amely kihirdctte az ,,ev never" (nengo). Az allamcsiny vegrehajtoi a Taika, azaz a ,,Nagy
Atalakulas" els6 evenek nyilvanitottak a 645-os esztend6t. Yamato 6.j urai ebben a szellemben lattak h ozza hatalmuk mcgszilardftasahoz, valamint ahhoz, hogy meg szorosabb, kozponti ellen6rzes ala vonj ak a fOldeket es a ,Jeles nemzetsegeket".
Az ujdonsiilt uralkod6i reteget azonban bels6 viszalyok gyengftettek, amelyekb6l nehany evnyi vfres kuzdelem aran Tenji csaszar emelkedett ki gyoztesen. Tenji es tanacsosai azonban n em tudtak elkeriilni, hogy Yamato-udvar
belcsodr6djon a Koreai-felszigeten kibontakoz6 valsagba, a.mi vegiil haboruba torkollott. 663-ban a Tang-dinasztia es Silla hadseregei megsemmisi'.tovereseget mfrtek a Paekche megsegftesfre kuldott japan hadiflottara a Packchon-foly6 torkolatanal. Allit6lag Tenji csaszar 400 h aj6jat kuJdtek hullamsfrba. J apan kozel ketszaz eve nem szenvedett ekkora vereseget Koreaban.
A katasztr6fa utani evekben Tenji a Tang-dinasztia es Silla invazi6janak
visszaveresfre kesziil6dott, de vegul a diplomaciai er6fesziteseknek koszonhetoen elmaradt a haboru. A csaszar vegre elkezdhctte a belpolitikai rcformok megval6sftasat, s a kormanyzat helyzetenek megszilardfrasat, am 671-ben
bekovetkezett halala m iatt mindezt nem tudta befejezni.
672-ben, Tenji halfila utan occse, Oama, es fia, Otomo kozott megindult a
hare a u6n megszerzeseert. A J inshin-haborunak n evezett viszfilykodasb61
6ama kerult ki gy6ztesen. A rovid, de heves haboru saran ket dolog vilagosan kideriilt. Egyreszt, a korabbi evszazadokhoz kepest, a hadi- es emberanyag tekinteteben immar sokkal nagyobb szabasu haborukat vfvh attak japanban, masreszt, a kontinensen kialakult helyzet miatt a j apanok akkoriban
alland6 harckesziiltsegben, felfegyverkezve eltek. Qa_!!la (a kes6bbi Tenmu
~asz<!f) gy6zelmevel a politikai rendszer megszilardulasan ak egy uj korszaka
vctte kezdetet. Reformjaib61 szuletett meg ~ ~ a k6vetkez6 korszakok
kormanyzati rendszere. A ritsuryo, ez a biirokratikus es ,,arisztokratikus"jellegu rendszer, tulajdonkcpp en az allamszervezet evszazados fejlodesi folyamatanak kiteljesedese volt. Mint ilyen , otvozte a koribbi korszakok igazgatasi
rendszereit es viszonyait, valamint a kontinentalis hatasokat, s tetten frhet6
benne ezek folyamatos egymasra hatasa. Ugyanakkor Jsiserlet is volt arra,
hogy szinte valtoztatasok nelkul atvegycnek egy kontinentalis politikai modellt, s alkalmazzak azt a korabeli japan tarsadalomra. A vegeredm eny koran tsem volt tokeletes, viszont a rendszer legtobb eleme, m egvaltozott formaban ugyan, de kozel fel evezredig fennmaradt.
91
Kormanyzati kerdesek. Roviden igy lehetne osszefoglalni az 500 cs 671 kozotti

idoszak csemenytortenetet. Ami a kiilkapcsolatokat illeti, ezek a politikai
egyseg kialakulasanak evszazadaiban igen fontos szerepet toltottek be a japan tortenelemben. Sokfele valtoz:ist indftottak el, s id6nkent felboritottak a
hatalomert kiizd6k kozott kialakult er6viszonyokat. Bar az 500 ucini idoszak
kiilpolitikajar61 sokkal gazdagabb forrasanyagga1 rendelkezunk, mint a korabbi evszazadokr6l, itt most csup:in ket nagyobb hordereju fejlemenyrc tfaunk ki.
Eloszor is, a Wa Kir:ilysag es a Kaya kozotti nem till szoros kapcsolatok id6vel teijesen m egszakadtak. A folyamat akkor kezdodott, amikor a Kinai-medence urai elfoglalt:ik Kyiishi"it. Kes6ob, miut:in a Honshun felfedezett vaserctelepeknek koszonhetoenjap:innak mar nem olyan nagy szuksege a koreai vasra, tovabb gyengultek a kapcsolatok, amelyek a 6. szazadban szuntek
meg vegleg, amikor, a Yamato-udvar heves tiltakozasa cs tobbszori katonai
erofitogtat:isa ellenere, Kaya aldozatul esett a szomszedos allamok, els6sorban Silla h6ditasainak.
Masodszor, noha mar hosszu ideje a koreai allamok es az ottani eroforrasok alltakJapan kontinentalis politik:ijanak homloktereben, a Sui- es Tang-dinasztia felemelkedeset (581es617) k6vet6en a Yamato-udvar figyclme meg
nyugatabbra terel6dott, hiszen Himiko kiralyno gyermekkora 6ta Kina most
eloszor termelt ki magib61 olyan uralkod6kat, akik ismet egesz Eszakkelet-Azsiaban visszaillltott:ik a Mennyei Birodalom hegem6niajat. Kina ujb6li
meger6sodesevel (a Tang-dinasztia es Silla katonai szovetsege, valamint
Paekche segelykerese), a Yamato-udvar egyre inkibb belebonyol6dott a kontinentalis politikaba,jobban, mint Yuryaku csaszar uralma 6ta barmikor. Am
ez a1kalomrnal nem egy koreai allam, hanem maga a Mennyei Birodalom jelentette a legnagyobb fenyegetestjapanra.
Miutan nyilvanval6va valt, mekkora erot is kepvisel a Tang-dinasztia, Yamato urai szinte kivetel nelkill igyekeztek mine! tobbet megtudni err61 az uj
hatalomr61, leginkabb annak remenyeben , hogy elsajatitva a Tangok titkait,
azokkal a sajat rendszereiket erosithetik. Ahogy a kontinensr61 erkez6 menekiiltek es a Kinaba kiildott megfigyel6k reven mind tobb informaci6 aramlott Naniwaba es Asukaba, a Tang-dinasztia kulturalis vivmanyai csodilatot
valtottak ki a japan elokelosegek koreben, s megnotl az erdekl6des a kinai
kultlira irant. A 7. szazadban a Yamato-elit egyre tobb tagja tanulm:inyozta a
kinai nyelvet, a verse lest es pr6zat, a vizualis muveszeteket, a vallast es a politikai gondolkodast, lefektetve ezzel a kes6obi ritsuryO-rendszer alapj ait.
Ekozben a belpolitikaban egyre siirget6bb feladat lett a peremvidekeken
el6 hatalmassagok megfekezese. Erre tobbfele m6dszert is alkalmaztak. Szigorftott::ik a kozigazgatasi ellenorzest, vilagi jutalmakat biztositottak, peldaul
magasabb rangokat (kabane) vagy nagyobb f6ldten'.1leteket adomanyoztak;
a vallas hatalmaval kenyszeritettek ki az cgyii.ttmukodest; esetenkent pedig a
nyers er6szakhoz folyamodtak. A vallasossag kihasznalas:inak talan legmeglep6ob m6dja ajelkepek manipulalasa volt, ami velhet61eg segitett a Yamato-udvamak ab ban, hogy Izumo makacs ellenall:isat a sajatj avara forditsa. Az
92
esetet a Kojiki 6rokitette meg. Mikozben zajlottak a csatarozasok es egyezkedesek, a Yamato-udvar lzumo urainak istensegeit (kami) mindvegig nagy tisztelettel kezelte, megfelel6en magas helyre helyezve 6ket a sajat isteneik rangsoraban. A leghatalmasabb izum6i nemzetseg alapit6jakent tisztelt Susano-ot peldaul Amaterasu, a Napistenno occsenek nyilvanitottak - Yamato
urai ugyanis az istenn6t61 szarmaztattak magukat. Ez a gcsztus az izum6i
nemzetsegeket az isteni szarmazas szempontjab61 a lcghatalmasabb csaladok
koze emelte, raadasul ebb61 egy sor szakralis es anyagi el6nye szarmazott a
makacsul ellenall6 regi6 hatalmassagainak.
A legsulyosabb fegyveres beavatkozasra Kyii.shfm kerult sor. I tt az egyik helyi nemzetsegf6, Tsukushi no Iwai, aki a 6. szazad elejen egesz Kozep-Kyushii
ura volt, mar egy ideje szerette volna visszaallitani a fiigge tlen Wa Kiralysagot. Ezert az 520-as evekben, amikor Keitai csaszar csapatokat kuldott nyugatra Silla ellen, Kaya es Paekche megsegitesere, lwai magat61 ertet6d6en
Silla melle all t, s elzarta az expedici6s sereg -L1tjat. A csaszar igy kenytelen volt
lemondani a koreai invazi6r61, ezert megparancsolta hadvezereinek, hogy
forduljanak az engedetlen helytart6 ellen. lwait vegiil legy6ztek. Noha nem
sikeriilt visszaallitania Wa hatalmat, lazadasa segitett abban, hogy tovabb eljen Kyilshiin a fiiggetlenseg eszmeje. Yamato urainak a kovetkez6 szazadokban tobbszor is gondot okoztak a szigeten kirobban6 szeparatista lazadasok.
A politikai ideol6gia teren a 671 elott eltelt mintegy szaz evben ugyszinten
gyokeres valtozasok tortentek. Koziiliik a legfontosabb fejlemeny mindenkeppen az volt, hogy a buddhizmus a hatalom legitimalasanak eszkozeve lepett el6. A Nihonshohi egyik ketes hitelessegli fejezete, amely elbeszeli, hogyan jelent meg a buddhizmus Japanban, ravilagit ennek a hatterere. Tor~ent, hogy Paekche kiralya szovetsegeseket keresett a Silla elleni haboruhoz.
Kinmei csaszar azonban vonakodott hadba vonulni, ezert a koreai kiraly
ujabb kovetseget kuldott a Yamato-udvarhoz. A kovetek ,,egy aranyb6l es rezb61 keszult Buddha [Shaka butsu]-szoborral, szarnos lobog6val, naperny6vel
es a szentiratok nehany kotetevel" ajandekoztak meg Kinmeit. A kiser6leveJ
igy hangzott:
,,E tan minden tanok legkival6bbika, de ertelmet nehez felfedni es megfrteni. Meg Zhou h ercege es a nagytiszteletu Konfuciusz sem jutott eme tudas
birtokaba. Etan mertekek es kotelekek netkiiljutalmazhat es buntethet. igy
Yezethet a legfens6bb bolcsesseg teljes megertesehez. Kepzelj el egy embert,
ki oly kincseket binokol, melyek megelegedessel toltik e l szivet. 6 kepesse lehet arra, hogy e kincseket a kello mertekben hasznalva, minden kivansagat
val6ra valtsa. Ez eme jeles tan kincse. Minden imadsag meghallgattatik, cserebe semmi sem kivantatik. A tavoli India f6ldjer61 eljutott a harom Han birodalmaiba, hol nem akadt olyan, ki nem fogadta volna tisztelettel eme tanitast, ugy, ahogyan az egykoron kimondatott. "20
20
Aston , W. G. (tr.): Nihongi. Chronicles ofjapan from the Earliest Time to A. D. 697. 1972, Tuttle
Publishing, Bk. 2, 65., 66. p.
93
0
0
"""
Aki tchat elfogadja a tanitast, arra gazdagsag es bolcsesseg var, azaz minden , amire egy ember csak vagyhat.
Amennyire tehat a feljegyzesekb61 m egallapith at6, a b uddhizmus, att61
kezdve, hogy m egjelent a Yamato-udvarban , a tarsadalmi elit egyfaj ta hitvallasa lett, amellyel a koreai kovetek es bevandorl6k reven ismerked tek meg.
Vannak azonban olyan kutat6k, akik szerint az uj vallas kcvesbe ,,elit" utakon
jutott el J ap anba.21 Az. uralkod6 k kezde tt61 fogva politikai eszkozkent, az
alattval6k p edig fegyverkent tekintettek a buddhizmusra, amin ek segitsegevel elkeriilhetik a betegsegeket es mas szerencseclensegeket. Kezdetben a
Soga-klan politikai erdekeit szolgalta, majd az 590-es evekben Soga no Umako meg szorosabbra fUzte a csalad kapcsolatait az uj vallassal, miucan saj at
bir tokan mcgepittette a pompas buddhista templo mo t, a Hokojit (Asukadera), Suiko csaszam6 nehany ew e! kes6bb epult uj palo taj a, az Ohar ida t6szomszedsagaban . A H okoji alapzata ,,ekszereket, 16szerszamokat, arany- es
ezusttargyakat rej t, olyanokat, melyeket korabban a sfrhalmokba temettek ".22 Ez kival6an peldazza, hogy a kulcslyuk formaj u sfrhalm okhoz kot6d 6
ritualis gyakorlat miken t Cit tovabb az 1'.tj, buddhista vallasi kozpontokban.
Ebben a szellemi kozegben, amikor a Soga-klan hatalma csucsan allt, gyors
hanyatlasn ak indult a sirhalmok epitese, mivel a nemzetscgf6k a tobbieke t
megelozve igyekeztek a Sogak kegyeibe ferkozni. A feljegyzesekb61 tudjuk,
hogy ,,uraik es sziileik boldogulasara egymassal vetekedve emeltettek a szentelyeket, melyekben Bud dhat tiszteltek".23 Az uj vallas tcrnyer esevel egy
id6ben Suiko es hivataln okai lepeseket tettek annak erd ekeben , h ogy biztositsak a tanitasok egysegessegfa es politikai megbfzh at6sagat. Hivatalokat a.llitottak fel, amelyek a vallasi kozossegeket feliigyeltek. A kozossegek iranyicasaval megbizhat6 szemelyeket, altalaban bevandorolt szerzetesekc t biztak
meg. A csaszarn 6 paran csara 623-ban vallasi celu nepszamla.last tartottak. Az.
osszesitesek 46 tem plomr61, 816 szerzetesr61 es 569 ap acar6l tesznek emlitest. A tcmplomok laj stromaban ott szercpelt a n arai Ikarugaji. Ebb61 n ott ki
kesObb a Horyliji csodalatos epiiletegyiittese, J apan egyik legregebbi es leghirescbb mu emleke.
A 640-es evekre olyannyira megn6tt a buddhizmus carsadalmi camogatottsaga, hogy sikeriilt attornie az erdekcso por tokat elvalaszt6 hacarvonalakat.
A 645-os Soga-ellen es osszeeskuves ki terveloi tovabb erositettek a vallas legitimitasat. A Nihonshokib an az all, hogy az uj csaszar, Kotoku, roviddel az allamcsfny utan egy rendeletet bocsatott ki, amely kimond ta, hogy a szcrzeteseknek pon tosan kell ismerniiik a buddhizmus tanitasait, s ahol erre sziikseg
21
( 1)
l\amstra,J . H.: Encounter or Syncretism. The Initial Growth ofJapanese Buddhism. Le iden,
1967, Brill. (2) Holcombe, Charles: Trade-Buddhism. Mariti me Trade, Immigra tion and
the Buddhist Landfall in Early Japan. journal of American Oriental Society, vol. 119 no. 2
(1999), 280- 292.p.

22
Piggott, Joan R.: The Emergence of .. 95. p.

23
Aston, W. G. (tr.): Nihongi ... Bk. 2, 123. p.
94
Yan, segitseget kell ny(tjtani azoknak a templomoknak a fenntarcis:ihoz,

amelyeket az el6ke16segek cpitteLtek. A rendelet igy folytat6dik:
,,Emellett sziiksegesnek latjuk szen telynokok es f6apatok kinevezeset, kik
tisztjii.k szerint felkeresnek minden templomot, \', m\utID megtudako\tak az
ott lakoz6 szerzetesek, apacak, azok ferfi es n6i szolgal6inak allapotait, ezenfeliil felmertek a muvelt foldek nagysagat, mindezekr61 szamot adnak nekii.nk. "21
Mivel ezekct a szentelyeket f6leg a jeles nemzetsegek (uji) epittettck, a
templomok feletti csaszari fcliigyelet egylittal az ujzk ellen6rzeset is szolgalta.
Kotoku es az uj rendszer erdekei, valamint a helyesen ertelmezett tantetelek
es a szigor(1 ellen6rzes iranti igeny, ily m6don tehat szinte eszrevetlenii.l egymasba fon6dtak.
A buddhizmus a kovetkez6 evtizedekben is elvezte a hatalom tamogatasat.
l.1, nagyobb es gazdagabb templomok epultek. Az egyhazhoz ujabb szcrzetesek, apacak es vilagi hlvek csatlakoztak. A kontinensr61 egyre robb szentiratot (sutra), Buddha-kepmast es kiilonfele kegycirgyat hoztak be Japanba.
Buddhizmus iranti tisztelet es az lij vallas jelentosege, mint cirsadalmi elit hatalmanak egyik tart6pillere, egyertclmuen kideriil a Nihonshokzbol es a 7-8.
szazad fordul6jar61 fennmaradt rendelkezesekb61 (4. fejezet).
672-re a politikai egyseg kialakulasanak evszazadai megteremtettek a Kinai-kozpontu Yamato-hatalmat, amely gyakorlatilag egyediil uralta J ap ant.
Diplomaciai kapcsolatokat letesitett a kontinens tob b allamavaJ es birodalmaval. Am egyel6re meg megvalaszolatlan az a kerdes, vajon mennyire voltak tart6sak ezek a kapcsolatok. Japanon belii.l, elsosorban a Kinai-medenceben, viszonylag szilardan ellenorzese alatt tartotta a h elyi hatalmassagokat
es az engedetlenkedo helytart6kat. De azt nem tudjuk biztosan, hogy sikeriilt-e szabalyozni az uralkod6 osztaly tagjainak kapcsolatrendszeret. Ekozben elkezd odott egy folyamat, amcly saran a tcirsadalmi elit lerakta egy kifinomult, sok elemeben kinai eredeu1 kultfua alapjait. Szinten ajovo torteneszeinek feladata annak eldontese, hogy a rendszer meg tudta-c teremteni azt
az anyagi hatteret, amit egy ilycn elitista kultura megkovetelt.
E
0
c<I
..c
0...
24 Aston, W.
G. (tr. ): Nihongi... Bk. 2, 203. p.
<
95
A ritsury6-rendszer
megszuletese (672- 750)
4. FEJEzn
l/l
' i...l
\.J
u.J
l/l
l/l
:Q
0
0
'<t'
96
Innen, a tavoli jov6b6l visszatekin tve, a 672-es Jinshin-haboriit a japan

politikatortenet egyik meghataroz6 esemenyenek tekinthetjiik. Ez volt
az a p illanat, amikor a mar kesz alapon megkezdodott az iij rend felepitese. Ezt a tortenelmi esemenyt els6sorban azert tartjuk merfoldk6nek, mert a rendelkezesunkre all6 els6dleges forriis, a Nihonshoki
igy akarja lattatni velunk. Am, ha figyelmen kivlil hagxjuk a kr6nika
tiilzasait, s sziimitasba vesszlik, hogy ez egy rafiniiltan osszevalogatott, a
nagyvonalii lelemenyesseget sem nelkuloz6 munka, 672 nyara akkor
is a japan tortenelem merfoldkove marad. Ez az esemeny, horderejet
tekintve meltan vetekszik az 1185-os, 1600-as, 1868-as es az 1945-0s
evek torteneseivel.
Roviden osszefoglalva annyi tortent, hogy a politikai egyseg megva16suliisa fele mutat6 lassii, evszazadok 6ta tart6 fejlodesi folyamat ~
utan rendkivul gyorsan kiteijesedett azfiltal, hogy megsziiletett a '1,__.
ritsuryo ~. tehat a ,,a bunt~t6 es polgciri torvenyek rendszere". Ennek az
apr6lekosan kidolgozott, az orokletes rangokon alapul6 rendszernek,
ame!yben az el6kel6segek voltak a hatalom letetemenyesei, a mindenkori fovaros kozepen all6 monumentalis csaszari palota volt a kozpontja. A hatorszaggal, ahol a tenyleges termel6munka folyt, a kozpon t
arra a burokratikus apparatusra tamaszkodva tartotta a kapcsolatot,
amelynek hivatalnokai egyreszt a f6varosban, masreszt a tartomanyokban gondoskodtak az ad6k beszedeser6l es a beke fenntartasar61.
Az iij politikai berendezkedes szamos aspektusa meltan viiltja ki az
ut6kor tiszteletet. Mar az irott forriisok letezesenek puszta tenyc is idetartozik. Ezekkel a politikai hatalom sajat letjogosultsagat akarta igazolni, s a tartalmuk osszeallitasaniil ez volt a fo szempont. Az alland6
fovaros kicpftese es az fillamvallas Je trehozasa szinten figyelmet erdeml6 esemeny. A 750-re kiepiil6 kozigazgatasi rendszeren mar egyertelmuen latszott annak ,,arisztokratikus" es burokratikus jellege. A tarsadalomra es a termeszeti kornyezetre nehezedo egyertelmii nyomas
pedig arra vilagit ra, hogy a politikai reformoknak eroteljes 6kol6giai
hatasai voltak. Am ezek reszle tes vizsgalata el6tt roviden attekintjuk a
672 es 750 kozotti idoszak fontosabb esemenyeit.
Esemenytortenet
672 jtmiusab_!:in_Qarna herc:e_gl_Tenmu csaszar) sercgei a Kinai-medcncebcn
egy h6nap leforgasa alatt szetzuzcik un9hoccse, a 22 eves Otomo h erceg
csapatai.t, Tizennegy eves orszaglasa alatt Tenrnu rendkiviil sikeres uralkod6nak bizonm lt. Kiilpolitikajfiban.a.o:.a.tfuilide..t.t, hogy rui.iije az osszeniz~~t a
Koreai-felszi e~esi'.to_Sillaval, s hogy bekes viszonyt apoljon a kontinens
nagyhatalmaival. Birodalrnaban minde nhol rpegszilarditotta _a f91dek ~s a
nemzetsejefOk, valami!lt a f~gyveres crOk.Jel~tti e!leE_orzesr: Elodeinel szigon 1bban fe ll!~te a hivatalnokok munkajfu: s el.Lendelte egy j ogtai:_ ossze_allitasat, amely pontositja es egysegesiti a kozigazgatasi eljarasok m enetet. Megparancsolta azoknak a tortenelmi dokumen turnoknak az osszegyiljteset,
amelyek uralma jogossagat igazoltak - erre kulonosen nagy sziiksege volt, tekintettel hatalomra jucisanak zurzavaros koriilmenyeire. Emellett rendszerenek vallasi__a~aiLis ~_e_gerositett~ e_gyai_:ant tam 9gfilYa_a bu~ddhista es
shinto intezmenyeket es vallasgyakorlatot. Vegezetiil, legalabbis reszben, sikerrel megoldo tta azt a fontos problemat, arnelynek letezesere eppen sajat
hatalomra keriilese vilagitott ra, megpedig igen brutalisan: a Q_ekes U:QU:
m 6dlas_b4tositaJ>at
Amikor 86-b;_m a reg6ta haldokl6 Csaszar VCgUI elhun.x.i:, eros kozponti h atalmat hagyott hatra. Tetteinek nagysagat azonban nemileg elhornalyositotta, hogy azoknak nem maradt fent kezzelfoghat6 nyomuk. Nern epittetett
peldaul egy olyan nagy fovarost, amilyenekben a kontinens korabeli uralkod6i szekeltek. :Eteteben tett ugyan lepeseket egy uj f6varos felepitesere, de
halalakor a Yarnato-udvar meg mindig egy viszonylag szereny kozpontb61
kormanyozta a birodalmat. A palotakozpont a palotan kiviil raktarakat es
okfele mas feladatot ellato epule teket is m agaban foglalt. Az uralkpdoi _!:Salad tagj_ai es a hivatalnokok saj at n egyedeikbe n eltek. Ezek tobbsege ugyan
.-\suka kozvetlen szomszedsagaban terillt el, de nem egy szervezett varos keriileteikent kapcsol6dtak a csaszari palotahoz.
Te nmut ozvegy_e.Jito csaszarne,_Tenji leanya kovette a tr6no n. Uralkodasan ak 15 eve alatt~u.ikatkodott,bogy a birodalomhoz melt6 fovarost
teremtsen. A ki:oa\ varosokmincijara, de a japan viszon.yokatszem el6tt tarG
v~ k9rmanyzata vegul felepittette az uj fovarost, Fujiwarakyot, amelyval6ban
kierdemelte a ,,csaszari szekhely" elnevezest. Jim 694-ben vettc;: birtokba uj,
femi!z6 palotijat. A palota annak a hatalmas, negyzethal6s szerkezetu teriilemek az eszaki vegen helyezkede tt el, amely a palotanegyed et, annak impozan s ka puival es falaival, a kormanyzati hivatalokat, raktarakat, szertartasi
epuleteket es a hivatalnokok lak6negyedeinek geometrikusan elrendezett
eg-iitteseit is magaban foglalta. Fujiwarakyo meretei minde n addig i celepii~ :e !ulmultak.
- - ~s:=>varne m asik figyelcmre m elt6 tette az volt, h ogy ..fill<erese~kj~ t
-'1qari csg.lad on bel(iJi eros_zakos viszalykodasoknak, fgy biztosf to tta a
~u hatalorn viszonylagos stabilitasat. Jit6 es Tenmu fuit, Kusakabet
"'
:::l
N
"'bO
v
E
<
97
csAszARI cSAI..AD
T~ Kusakabe
______,L
J om,__
ei
II
KOgyoku
Te~Jito
L _ _ _ Genme1
11
,.,.
AFUJIWARA.KIAN
Gensho
Morunu
== ==== ==== ====
Nakatomino
Kamatari
.....
111--------<[
I 1-I- - - --
~
__
_,
Ir
Soga
Fuhito
Muchimaro
Fusasashi
Umakai
l~ sbomu
Miyako
.
KOken (Shotoku)
1 - - - - - - -- - - -- - - - KOmyo KOgo
Agatanukai
l.C'l
<N
,..;
13. abra A rit.sury~rendszer korai idoszakanak vczctoi. A csaszari csalad es a Fujiwara-klin

osszefon6dasib61 egy tart6s hazassagi szovetseg alakult ki, amely Fujiwara no Fuhito ket lanyanak, Miyak6nak es Komyo Kogonak meghazasitasaval kezdodotL Megjegyzes: ***=mas
csali db61 szarmaz6 hazastirs
"'
0
0
""o..i
e<S
'0
..:.:
E
0
c;J
"O
e<S
"'
'"
'~
"'CJ>
~
E
:3
i.8
'B
JS
>-
~
~
'"'
"O
0
..:.:
"O
N
"'
bO
"'CJ
'i:'>
~
.::
~
..:.:
<
98
osszehazasitottakJito sokkal fiatalabb ht1gaval, Genmeijel (13. abra). A fiatal

parnak__e.gyJcimxa. Gensho. es egy fia. Monmu szul~tett. Kusakabe azonban,
velhetoen azert, nehogy Tenji fianak sorsarajusson, Tenmu 686 bekovetkezett halala utan nem lepett tr6nra. Harom ev m{1lva, amikor 6 is meghalt,
meg mindig tr6n n elkiili herceg volt. Ji to, att6l tartva, hogy Kusakabe halala
miatt kiujulnak a hatalmi harcok, maga foglalta el a tr6nt, s Egi Csaszarkent
(tenno) uralkodott. Nehany evvel kes6bb, amikor Monmu leger6sebb vetClytarsa is elhunyt (697) , Ji to up.ok~ javara lemondott a tr6nr61,. s hali laig
l702l ~ ifju uralkod6 at egyen_gette.
Ekozben a hivatalnokok_ (koztiik az ambici6zus E.ujiwara no Fuhito, aki
sorsat jito csaszarn6hoz kototte) a torvenykonyvek megszerkesztesen es az
uralkod6haz tortenetenek megirasan munkalkodtak, illetve a kormanyzashoz es a szertanasokhoz kot6d 6 ezernyi feladattal foglalatoskodtak. Jito uralmi n ak kr6nikaj a abb61 a szcmpontb61val6ban meglepo, hogy a mindennapi feladatokra es a szertar tasokra helyezi a hangs{1lyt, mintha a kormanyzas,
Tenmu Csaszar cselekcdcteinek koszonhet6cn, nem allt volna masb61, mint
a rendszer puszta fenntartasab61. A hivatalnokok munkajanak legfigyelemremelt6bb crcdmfazy.e_a.Taih6:;.1}'6, a polgarijog-gyiljtemen~sszeallitasa volt
7il2-hen....Akinaijo~e._rnenyek mintai<ira kesziilt mu a kormanyzat mukod ese1_szabalyoz6 rendeleteket foglalata ossz~ s cz lett az a jogi alap, amelyre
~ rifsury<J..rend_$~r egej_Ze ~iilt.
Elete utols6 eveibenJito csaszarn6 megbizhato szovetsegesre leltFJ.zjiwa:ra
no f Pl:llto szemelyeben, akinek.leanya, Miyako, Monmu felesege Je tt. Miyak6nak 701-bcn fia sziiletett, a kes6bbi Shomu csaszar. Ajito halfila utani ev-
ben a mar nagykoru Gcnmei lett.Monm11.,,nevel6je". Amikor pedig a fiatal

tr6norokos 707-ben varatlanul m~halt, G~nmci s.zj.~1 rnag;~,t lette mrg a.
tmncinak_,_ Az uj csaszarno meg Ji tonal is tetterosebb uralkod6nak bizonyult.
"N6_yerel}ez_}lasonl6an 6 is egy l'ij fo'@r9s., Heij_okyo,..amai Naxa felip.itesev.tl
irta be ma.g;).1.~.nelembe.. Arn emellett 6 vok_az els6 uralk.Qd6,._aki..kis.erletet tett an-ai ho_gy EUQI}Ctaris alap.ra helyezze az aJl;i;nkincstar mukodeset
~lrcndelte a birodalom fclmereset . ..Ennek.. n}".om.an sziilette.k meg a helyi
kr6nik;ik {judoki).,. amelyek lajstromha vettek a helysegeket.,_ az. ott tisztelt is~!!sfgeket, lefrtak~a, hely.i~z9,k6lso.k_ai,~1.e~ey~itj:k _ a.?. egyes tartmn:in.J:ok
sr..o f!?_rrasait es kulonleges termekeit.,
Genmei fenntartotta a csaszari csalad bels6 bekejet, hasonl6 m6don, mint
egykor a novere. 115-:be..n.._megromlott egeszsegi allapotara hivatkozva nem
nnokaja, Shomu, hanem m1.gy1Qrfrya lett.leany;a,_G,rmhojg.y;ira mondottk a
tr6nr61,_Gensho tenvo azonban nem biz9nylt eros asszonynak. A konnanyzasban, egeszen anyja 721-ben bekovetkezctt halalaig, jobbara Genmeire,
kesobb pedig Shomu anyai agi rokonaira, Fujiwara no Fuhit6ra es annak fiaira tamaszkodott.
A Taiho-ry1okiadasa (702) utan szamos valtozas tortent ajapanjoggyakorlatban. ~n FuhitQjriJl}it;iA<iY.al e.gy_.hiz.olt~ag .a telj.cs TCJ).dszert atdolg.ozta,_Az ftj,Jluszki:ltetes tfo:ye.nytar az akkori uralkod6i korszak utan a.,,).'.Qro~.
:;j1su ~9* nevet kap.ta..A Yoro-ritsuryo osszcallitasaval..egy id.Qben~Fuhito kozbeajarasara, :negsziilej_ett a dinasztikus._tQ.rJtn..G..ti.mii..,...a.Nihouslwli(/aptin..kWnikrija)~e_ges y~ltozatg, a.melY-et rneg_Tenmn cs.aszar id.G,en :t;~zdtek el, s
72Q_::Qa1l,_JlY-O_lc ~yy~l a Jllcisik foIJ.~.9~ !9r~JJS!__ti I!lJl,_<} $.oji~i _(Rigi. dolgo~jeljeg;yzj;_
sei) elkesziilte utan (712 fe"_eztek _!>e_:_A Kojiki az uralkod6csala<ljsteni e.Jesie-_
tet volt hivaty;;i_ bizonyitani,_
719-to1 G..nrnei hevonta Sh6mut a korminyzati iigyekbe, majd 724-ben, a
csaszari csalad idosebb tagjainak egy ujabb sikertelen osszecskiivese utan,
..shQID.11ja.var.a le.mon.dott a tr_6m:6L Ekkor_.Euhitcunar halott volt, de_eg:yil..le:_
any;it, Kornyo ~_g_ot, mar 716-tol Shornu jovend6oeli felesegcnek tekirrtettek, s a kovetkcz6 evekben Fuhito fiai- Komyo feltcstverei- magas hivatalokhoz jutottak az udvarban. Az id6kozben felbukkan6 tr6nkovetel6kkel szemben a harorn fifr szovetsegre lepett Shomuval. Szovetsegiik egy evtizeden
keresztiil meghataroz6 belpolitikai er6 maraclt, amely sikcresen megfekezte
a rivalisokat, s szilardan kezben tartotta a birodalom iigyeit.
Shomu tenn&a japan tortenelem egyik legerdekesebb uralkod6ja volt. Muyelt~ m~~gesen. .s.z:iilutis~teL6 c_,.~ hi.Yo buddhista ura1k.od6kent hitLabban,.
ho - a geke a_ feJ_yir~gzas es a t~rmeszet megszokott rendje az eren es ural1_od6i mag<!_t_~:i:::@sb6l_e~_ajQJ<.orm.anyzasb61 fakac;i. ezzcl_m~mbell....i!.Iossz e~ _
.ko.uup.t..cs.asz.arLuralonuarsadalmi nrugtalansig.ot es a termesze ti c::s.;apasokat ~edmenyez. Sajnalatos m6don Japan eppen az u uralkodasa alatt cite at
tortenelmenek nehany legsulyosabb katasztr6fajat. Shomu, mivel meg volt
* A ritsu a biintet~ogi, mig a ryo a polgiri jogi resz elnevezese volt

99
0
0
....
100
r6la gy6z6dve, hogy ezek a sajat hibaib6l kovctkcztek be, o lyan szels6seges es
kiszamithatatlan rendeletek hozott, amelyek csak tovabb sulyosbitottak a
helyzetet.
Shomu uralmanak leghalad6bb eleme ket.segk_Lvi!La huddhizmus tarnogatasa vQlt. Ugy t~kintett az l'\i vallasra, mint egy ~ kouavat szolga16 eszkozre. A
sors ir6niaja azonban, hogy a konyoriiletes kormanyzas elkotelezett hivekent
uralkodasanak kg.siker~bb tette az volt, hogpe~i elfoglaltak Tohoku
.k.Ozep.sQ.ridilit,_kjuzve11z ott eJQ.nepekeh_az emishzket 6si foldjeikr61. s megfosztva 6kell..!!l~gelhetesukt61. A foldmuvesck egyre n epesebb n emzedekei
id6kozben ugyanis folyamatosan terjeszkedtek eszak fele, hogy ujabb es
ujabb teruleteket vonjanak muveles ala. Sokan abban a remenyben cselekedtek igy, hogy kibujjanak az ad6fizetes al61. A csaszari kozigazgata.s azonban
ide is kovette (esetenkent kiserte) 6ket, i.gy a birodalom kiterjeszthette a koz~~tas_ hatill:.a..i.t.. Az rn;lv!J.r. f61eg Genmei es Gensho t.mw_uralkodasa idejen, arra 12!.ztatta a parasztQk~t J:.l_Qgy Tohokuban telepesf$nek l~. De varhat6
volt, hogy a~kpillQk (iss4et(q:~sge keverednek az ott eJ6 emishikket akik
meg mingjg riztek ajomon-korszak gy(ijtogeto eletm6djanak sok elemet.
Az emishik minden val6szinuseg szerint n em egyforman viszonyultak a teruletukre betolakod6 telepesekhez. A ,,fogadtatas" egyik m6dja azonban ketsegkiviil a fegyveres ellenallas volt. Valaszul az udvar csapatokat kiildott a tersegbe, amelyek 'Z.2.5:re ,,hel~eallitQttak a beket" _a k_eleti partvideken a mai
Sendait61 eszakra, ahol h..At<\r<;:rodo}let allftottal<. fel, peldaul a Tagajot. Csakugy, mint egy evezreddel kes6bb :Eszak-Amerikiban, a mez6gazdasagi muveles hacaraiJ.il~anban is egyre inkabb kitol6dtak, ami meg n agyobb e llenallast
yffi.!t_ott ki az emishik koreben. 737-ben Sh6mu ujabb nagyszabasu hadjaratot
inditott T6hokuba. Ennek soran az emishzk tovabbi telepiileseijutottak a h6dit6k kezere. A csaszarnak a mai Yamagata koruli volgyekre is sikeriilt kiterj esztenie a fennhat6saglit:..A kovetkez6 evekben foldmuves telepek sora j o tr
letre a mai Akita es Morioka kozott elten116 videken.
Az emishik osi szallasteruleteinek elfoglalasat azonban a Kinai-med enceben nem kisertek h asonl6 kormanyzali sikerek..A_730-as evekben korabban
~QM n em ta_pasztalt meretl! j_arvany pusztitott videken. A katasztr6fa sulyosan megtizedelte a munkakepes n epesseget, f61egjapan kozeps6 es nyugati
videkein. Ajarvany az uralkod6 osztalyt sem kimelte.A tenno eletben maradt
~n, de a csaladon beliili es a F1tjiwara-klanbe.li legfontosabb tamogat6i
mind me~h altak. Valaszul a termeszeti csapasra, Shomu ~sokkentette az ad6terheket es katonai szolgalattaljar6 kotelezettsegeke_b illetve (f6leg a buddhizmushoz es shintohoz kot6d6) vallasi intezkedeseket foganatositott.
Tanacsad6ival kiilon harco_Lkelle_tt vivnia. Ebben a harcban sikeresen Ieszamolt Fujiwara no Fuhito_unokajaval, a nagyra tor6 terveket dedelget6
Hirotsuguval, aki tulelte a jarvanyt. Hirots_ugut a kytishUi Dazaifuba, az udvar
egyik m e_ger6sitett tartomanyi kozpontjaba szamuzte . Az elegedetlenked6
Hirotsugu, a ketszaz evvel korabban elt Tsukushi no Iwaihoz hasonl6an,
tr6nfosztottnak nyilvanitotta Sh6mut, s !!J.aga kore .gylij to tte Kytishii fegyYe-
res eroit, ismet fel~l e.sztve a szakadar Wa Kirfil)'sag .llszellemet", amelyct egykor a ,,kegyetlen" Silla Kiralysag tamogatott. Shorou cl&_zfo::_di.plo.maciai..esz:.
.kozokkel l:fill.olliott.a. hogy a kontinentalis hatalrnak uem avatk.oznak he a
belviszalyba~ majd 740-ben meginditotta seregeit, amelycknek a kezdeti nehezsegek utan csak komoly megfelemlitesek aran ._ikeriilt l~verni Hirotsugu
lazadasat, s beket teremteni_'! t~rseg!>e11~
Mikozben zajlott a lazadas leverese, Shomu belefogott egyik dedelgetett
almanak a megvalositisaba. Eg}l~eme.lktni.Nar.i.t6.L~...akl5. letre. A terv kivitelezese a hivatalnokok ellenallasa es a borzaszt6 j arvany miatt gyorsan megakadt, de a csaszar makacsul ragaszkodott epitkezes folytatasahoz. Tovabb kereste a helyszint a Kinai-medenceben, s csak 6tevnyi, fOldrengesekkel es ruzveszekkel kisert kaotikus pr6balkozas utan hagyott fel a
tervvel. Naraba mar meggymgiiJt uralkod6kent -1 ~aki ezt k6Yct6.en
mar a hivatalnokairalllig):'.~ il.11.a.mYgy.e.lz nagy res.zen~int~ De meg
ilyen nehez korillmenyek kozepette is nekila ott rrnisik grandi6zus tervenek
~cliajMl~~b.o?..,_eg}:'..fQ.yffi.ro.s-kozpQnru, de p.z...e.g.esz_bimdalomr:akiterjedo il:
@mi 2 uddhista egyhaz kiepitesehez. Ez a terve v~g,iil m egY.fil_Qs.ulLlly:..m6.don_
letrejott a buddh_i~ta ~haz es a kQrmanyz~t 9sszefo.a6.dasa, amdynek.ful~a
..IIllit'l m~.1LS.Qgitllan idejen_kezciQ:dott mintegy ketsz;ii_~vvel korabban,
Shomu h alalanak idejen (756) ~- ritsuryo sei<f:.Q eljutQ.!.t f~lode~ene~ csucs-,
...pontjara,. ,,Stilusosan" ekkor eg}!-.ajabh erO.skezfi...asszony kerillt a tr6nra,.
KO.k..en..l.erul<I$bl>m.u...es~6m.)!.6. .K6go1~xits:u.ry6-.reudszer alapit.asinal babaskod6 allamferfiaknak, Tenjinek, Tenmunak es Nakatomi no_ Kamatarjnak eg}!!:nes agile.s.z.fu.:maz!ltlja 'lolt
lrodalmi forrasok
Egeszen i. sz. 500-ig a japan tortenelmet szinte csakis a regeszeti leletekre tamaszkodva tudjuk rekonstrualni. A szorvanyos irott utalasok szinte kizarolag
a kontinensen szuletett mi'ivckbOl szarmaznak. A 6. szazadt6l kezdod6en
azonban megvaltozott a helyzet. EttOl a korszakt6l kezdve mar az irasos emlekek a torteneszek elsodleges forrasai. I Sok mu tartalmaz hasznos informaci6kat, de az 500 es a 791 kozotti idoszak torteneseirOl a ket hires japan kr6nikab61, a Nihonshohibol (Japan kr6nikaja) ( 720) es a Shoku Nihongzbo l (japan kr6nikajanak jolytatasa) (797) tudhatjuk mcg a Iegtobbet. U t6bbi mu, arnint arra a
cime is utal, a Nihonshoki folytatasa. 697-t61, Monmu tr6nra keriiiesetOl veszi
fel az elbeszeles fonalit Formajaban es tartalmaban egyarant az elozmenyet
idezi, viszont a kozelmultj6l dokumentalt esemenyeit rogzfti, eppen ezert
legtobb reszleteben hitelesnek tekintheto, szemben a Nihonshokival, amelynek csupan a Tenjivel, Tenmuval es Jit6val foglalkoz6 reszeit fogadhatj uk el
hiteles forraskent.
1
Piggott, Joan R.: The Eme1gence ofJapanese Kingship. Stanford, 1997, SUP, 287-303. p.
IOI
A Nihonshoki es a Kojiki (Rigi dolgokfeljegyzesei) (712) az akk.or mcgszulct6japan tortenetiras alkorasa. A ket mu osszefoglalja a esaszarsag allamformajanak es maganak a birodalomnak az eredetmitoszat, korai tortenelet es jellemzo vonasait. Osszeallitasukat Tenmu paranes:ira kezdtek meg, velhet6en
abb61 a celb61, hogy feljegyezzek a mult esemenyeit, s kiigazitsanak minden
,,felreertest", ily m6don hivatalosan is igazoljak a fenna116 rend j ogossagat.
Megirasuk azonban lassan haladt, s csak evtizedekkel Tenmu hala.Ia utan,
Genmei es:isz:irn6 uralmanak esuespoutjan keszultek el.
A Kojiki 6sszeallit6inak minden bizonuyal ket eel lebeghetett a szeme
d&t. Egyreszt, hogy kulonleges tulajdonsagokkal ruhizzak fel az uralkod6i
csalad esaladfaj at azaltal, hogy az uralkod6trokonsagba hozrak a vilagegyetemet teremto istenscgekkel. Masreszt, hogymegerositsek a esaszari esalad es a
nagy hatalmu nemzetsegek kapesolatait, megpedig ugy, hogy a esaszari panteonba felvettCk a ,Je les nemzetsegek" sajat istensegeit es mitoszait, megpedig a szigoru isteni hierarehianak azon a szintjen, ami kielegito volt a nemzetsegek szamara, ugyanakkor aranyban allt a hatalmukkaJ, de megis a Csaszar istensegei alatt, ,.bizconsagos tavolsagban" kaptak helyet. A rendkivill
osszetett es elkcpeszt6en gazdag kepzeletvilagu Kojiki ezert els6sorban az istensegek hist6riajat meseti e l. A ravoli multr61 regCl, amikor megszuletett az
istensegek es az emberek szovetsege. Az ujabb, ,,evilagi" esiszari nemzedekekkel esak feluletesen foglalkozik. A kr6nika a 628-as esztendovel, Suiko
csaszarn 6 halalaval vegzodik.
~A Nihonshoki sokkal inkabb a kinai dinasztikus torteneti muvek mintajara
kesziilt, megpedig abb6l a eelb6l, hogy lejegyezze s egyben szentcsitse az
egymas kovet6 uralkod6k hatalmat egeszen a mu megirisanak idejCig. Felsorolja az erenyes uralkod6k erdemeit, a bunos esaszirok hibait, ezek kovetkezmenyeit, s egylittal hangsulyozza a helyes kormanyzis fontossagcit. Ugy
tunik, hogy a szerz6k fe lhasznaltak a Kojiluben osszcallltott uralkod6i lajstromot, illetve az abban szerepl6, kitalalt isteni torteneteket, de megelegedtek
azzal, h ogy esak roviden utaltak rajuk. Ehelyett ajelenhez kozelebb es6 id6szakokra helyeztek a hangsulyt, amelyekr61 a kinai, koreai es japan forrasokb6l - ezek koziil sok elveszett az idok soran - gylijtottek be az adatokat. Akinai min ta megkovetelte t6luk, hogy idorendi keretbe foglaljak a tortenelmet,
s megadj ak az egyes uralkod6k szuletesenek, halilanak es uralkodasanak darumait. A rendelkezesre all6 fomisok adatai esak mintegy ketszaz evre visszamen6leg voltak megbizhat6ak, ezert a regebbi multtal kapesolatban mar
esak az onkenyes kormeghatarozas ,,m6dszere" maradt. Eztmeg is tettek.Jelkepes korszakokat talaltak ki, hogy megallapitsak a dinasztia alapitasanak
id6pontjat, ezutan kijeloltek az cgyes esaszarok orszaglasanak peri6dusait,
addig haladva el6re az id6ben, amig ra nem bukkantak valamelyik forrasban
a legkorabbi datumra. Ez az id6pont valamikor Wa ,,Ot Kiralyanak" uralkod asara esett.
A tortenelemteremt6 szerzOk elsodleges eelja Tcnmu, s ebb61 kovetkez6en az 6 u t6dai hatalmanak Iegitimalasa volt. A eel elerese erdekeben tobbfe102
le crvrcndszert alkalmaztak. :yfindenekel6tt Tenmunak ajinshin-haboruban

aratott gyozelmfa ugy alllto ttak be, mint az erenyesseg soha nem latott diadalat a becstelenseg felett. A haborut rendkiviil reszletesen es erzekletesen ircik le. Az egy h6napig tart6 csatarozasokat napr6l napra haladva targyaltak.
_-\z angol forditasban kozel husz oldalt tolt meg, s ez a kr6nika messze leghosszabb haborus tortenete. Tenmu allamcsinyenekjogossagat azzal is alatamasztottak, hogy Oama herceget ugy jellemeztek, mint Tenji csaszar torvenyes orokoset, teljesseggel figyelmen kiviil hagyva Tenji fianak rovid uralmat. Ezt a csak a 20. szazad elejen ,,igazitotrak ki", amikor a szerencsetlen
orsu fiatalembert Kobun tenno neven 39.-kent felvettek a csaszarok soraba.
A Nihonshoki szerzoi Tenmut61 es Tenjit61 kezdve, visszafele haladva az id6ben, megprobalkoztak egy olyan csaladfa felallitasaval, amely egeszen a ,,csaszari" haz evilagi alapit6jaig,jinmuig teljesse teszi az uralkodok sorat, tehat
addig a korszakig, amikor meg az istensegek (kami) uraltak a ,,\fagassagos Eg
Sfksagat". A csaladfa felallitisa azert valt sziiksegesse - s volt igen nehez feladat - , men az evszazadok soran az uralkodok tronra keruleser alapvet6en a
befolyasos hazak kozotti kegyetlen hatalmi harcok vegeredmenye hatarozta
m eg. A nagy hatalmu klanokat pedig csupan mulekony, pillanat sziilte erdekes hazassagi szovetsegek fllztek egymashoz. Nern tudtak ugyan elleplezni minden oldalhajtast, a mu szerz6inek megis sikeriilt osszeallitaniuk egy
6 szefiigg6 uralkodoi listat, ami, tekintettel a koriilmenyekre, mindenkeppen tiszteletet ebreszt6 teljesitmfoy.
Tenmu szigoru intezkedeseket h ozott a politikai hatalom megszilardirasa
erdekeben. A szerz6knek ezek jogossagat is sikeriilt megindokolniuk, megpedig ugy, hogy a 645-os allamcsiny utan eletbe leptetett Taika-reformok
g-yakorlati megval6sitisanak tekintettek a csaszar intezkedeseit. A Taika-reformokat egy meresz, n egy f6 celt magaban foglal6 tervezetkentjellemeztek.
:\ kronikanak ezt a reszet melyen athatja a konfucianus retorika cs vallasos
ahftat. A konszolidacios politika igazolasahoz Shotoku herceget, Suiko csaszamo unokaoccset es tanacsadojat is felhasznaltak, akit a kulturherosz rangjara emeltek, mondvan, 6 fektette le els6kent a ritsury16 seido kormanyzati
alapelveit. A Nihonshoki sokoldalu, koraven, csodalatra melt6an el6relat6 es
boles embernek festi le Shotoku h erceget, szinte emberfeletti tulajdonsago kkal ruhizva fel 6t. (Shotoku herceg egeszen a 20. szizadig a j apan tortenelem szimbolikus figuraja maradt, akinek szemelye a politika manipulaciok
gyakori eszkoze volt. 2 ) Szeme!yc el6terbe helyezesenek volt egy nagyon fontos kovetkezmenye: elhomalyositotta a Soga-klan cselekedeteit, igy a csaszari
csaladot egyertelmiien a tam ogatoi fole h elyezte.
A szerz6k figyelme arra is kiterjedt, hogy bizonyftsak, a j apan csaszari haz
meghataroz6 szereploje a kelet-azsiai politikai eletnek. A kinai csiszarokhoz
- Kimio Ito: The Invention of Waand the Transformati on oft.he Image of Prince Shotoku in
~ fodernJapan . In Vlastos, Stephen (ed.): Mirror of Modernity. Invented Traditions of Modem
japan. Be rkeley, 1998, UCP, 37-47. p.
103
0
0
"<t'
h asonl6an, a japan tennok (amely titulust visszamen61eg minden uralkod6

megkapott) is j6indulattal fogadtak az idegenb6l erkez6 ,,barbar" latogat6kat. A Nihonshoki, kitlonosen a 7. szazad t61 kezd6d6 id6szakkal kapcsolatban,
reszletes leirast ad az Asukaba cs Naniwaba erkez6 latogat6kr61 es kuldo ttsegekr6l. A ,,vendeglistan" rajta szerepelnek az emishi"k. es sushenek* Eszak:Japanb6l, a hayato'k Del-Kyiishfu61, a yakuk, tane'k, amami"k. es tokak a Ryiikyliszigetekr6l, valamint a Kayab61, Kogury6b6l, Paekcheb6l, Sillab61, illelve a
Sui- es T ang Birodalomb61 erkez6 kovetsegek.
Mivel egy, a kontinentalis mintakat kovet6 torteneti mu megirasat tuztek
ki celul, a szerz6k egy szokatlan problemaval szembesiiltek: magyarazatot
kellett adniuk a nocsaszarok letezesere. A kinai tortenetiras ugyanis nem ismeri el a n6ketjogszeru uralkod6knak. Amikor 690-ben a rendkiviil tehetseges csaszari agyas, Wu Zetian megszerezte maganak a sarkanytr6nust, Zhou
neven uj dinasztiat alapitott, s Wu csaszam6kfot 15 evig kormanyozta Kinat.
Energikus uralkod6ken t elidegenitette magat61az el6kel6segeket, s mas tarsadalmi csoportokat, s vegiil kenytelen volt lemondani a hatalomr6l. Az sem
segitett a tr6n megtartasaban, hogy a buddhizmus odaad6 hive volt. A datumb61 kiderul, hogy ezekre a zavarba ejt6 esemenyekre eppen akkor kerult
sor, amikorJapanban a szerz61<. megjavaban dolgoztak a Nihonshokin. Eppen
ezert mindcnt megtettek, hogy igazoljak a n6i uralkod6k letjogosultsagat,
hiszen vegs6 soron Genmei csaszarn6 szolgalataban alltak.
Ervelesiik cgyik eleme az addig nem hasznalt titulus, az ,,egi csaszar"
(tenno) volt, amelynek nem voltak ugymond ,,nemi" vonatkozasai. Raadasul
akkoriban a Mennyei Birodalomban Wu Zctiant, valamint el6djet es hitveset, Gaozongot egyarant a kifejezes kinai megfelel6jevel (huangdi) illettek.
Ugy tiinik, hogy Japan ban Tenmu idejen hasznfiltak el6szor a tenno titulust,
de Ji to csaszarn6t is mar a legtobbszor tennokent emlitik a forrasok. A Nihonshohi szerz6i ezen felbatorodvaJinmuigvisszamen61eg minden uralkod6t felruhaztak ezzel a cimrnel. i gy meger6s1tettek, hogy a csaszari csalad mar az isten segek kora 6ta a hatalom megkerd6jelezhetetlen letetemenyese, megpedig nemt6l fiiggetlenill . (A ,,tenno"kifejezes eredete cs hasznalatanak celja a
mai napig Henken foglalkoztatja a kutat6kat. 3)
Suiko hosszu uralkodasa remek hivatkozasi alap volt szamukra a noi uralkod6k letjogosultsaganak igazolasahoz. Tovabb cr6sitend6 a csaszarn6k
,,hclyzetet", az uralkod6k soraba, nem sokkal az ,,Ot wabeli Kiraly" uralkodasa el6tt, felvettek egy n6i ,,regenst",Jingu Kogot, va16szinilleg azert, hogy alatfunasszak Worenzhuan Himiko csaszarn6re vonatkoz6 adatai. A Nihonshoki
*Ajapan nyelvben nines .. she"sz6tag. A kinai szem3k, peldaul Sima Qian, viszont utalasokat
tesznek olyan eszaki nepcsoportokra, amelyek Esi;ak-Kina es Korea kenott elcek. Ezeket ho!
susheneknek, ho! xisheneknek nevezik. Totman professzor minden bi:wnnyal rajuk utal ebben a felsorolasban.
3 Verschu er, Charlotte von:J apan's Foreign Relation 600 to 1200 A. D.: A Translation from
7..enrin Kokuh6ki. MN, vol. 54 no. 1 (Spring 1999), 9-10. p.
104
szerintJingi"1 kozcl 70 evig uralkodott, s 100 evig flt. A kr6nika okos, agyamrt
es kiprazatos szepsegli, csodatevo kepessegek birtokaban lev6 asszonynak
irja le, aki athaj6zott a Koreai-szoroson, hogy megh6ditsa a korcai allamokat,
amit csodas konnyedseggcl meg is tett. 1 A kr6nikasok nem torpantak meg
Jingiinal. Egeszen a teremt6 istensegek (kami) koraig visszamentek az id6ben, amikor az istenn6k legalabb akkora teremt6 er6vel bfrtak, mint az istenek. S6t a legenda szerintJimnu csaszar nagyanyja a nagyhatalmu Napistcnn6, Amaterasu-6-mikami volt, igy tulajdonkeppen 6 tekinthet6 a japan csaszarok 6sanr.janak.
Amikor a kr6nikasok valamikor 719 tajan befejeztek a Nihonshohit, egy
olyan torteneti mu szii.letett meg, amcly a hatalmon lev6 uralkod6hazat az
6si kort61 kezd6d6 dics6 es misztikus multtal ruhazta fel. Shotoku herceg
szemelyeben biztositottak a dinasztianak egy legendas kulturheroszL A tenno
dmenek bevezetesevel, ami nemt61 fii.ggerlen rang volt, megfeleltek a korszak kivanalmainak, raadasul elegans modon meg is kiilonboztettek a csaszari hazat a kontinens uralkod6hazait61. Az 6sid6k isteneinek es embereinek
szovetseger61 sz616 mondakkal pedig szovetsegeseiknek es alatt:val6iknak adtak mega kell6 tisztcletet, hiszen azok olyan huseges csatl6sokka leptek igy
el6, akiknek csaladi kr6nik:iit, amelyek a haboruk, szovetsegek esjotetemenyek kozepette ir6dtak, egeszen az id6k kczdeteig vissza lehetett vezetni.
A k6lt6zk6d6 csaszari szekhelyek

az else alland6 f6varos
es
A ritsU1yi>-rendszer korai szakaszanak masik fontos esemenye az volt, hogy felepiilt az els6 csaszari f6varos. Tulajdonkeppen ket szekhely is epii.lt rovid
id6n bell.ii. Megszii.letesii.kben szamos tenyez6 kozrejatszott. Koziiliik a legfontosabb talan az volt, hogy akkoriban gyokeres valtozasok mentek vegbe a
japan politikai eletben, amelyek elavultta tettek az addig megszokott kormanyzati berendezkedest. Ebb61 a helyzetb61 a kontinentalis gyakorlat mutatott kiutat. A ,,kiutnak" azonban megvoltak az ujszeru nehezsegei.
A korabbi evszazadokban a tarsadalmi elit koreben kialakult bonyolult hazasodasi gyakorlat miatt, ami a politikai szovetsegek szentesitesenek fontos
eszkoze volt, az uralkod6k mindig tobb palotat tartottak fem. Egyben a sajat
csaladjuk, a tobbiben pedig hitveseik eltek, akik rendszerint a szii.loi hazban
Yagy annak kozeleben maradtak, legalabbis a hazassagkotes utani els6 nehany cvben. Emiatt az uralkod6k gyakran koltoztek egyik palotab6l a masikba, ahogy gyermekeik nagykoruak lettek vagy megvaltoztak a hazassagi szovctsegek. A tobb palota fenntartasanak es a koltozkod6 udvartartasnak a gya-
"'
cu
3N
"'bl)
cu
~ Aoki
Michiko Y.: Empress Jingii, the Shamaness Ruler. In Mulhern, Chieko Irie (ed.):
lfrroic with Grace. Lege:ndary Women ofJaf>an. New York, 1991, M. E. Sharpe Inc., 3-39. p.
105
0
tfl
CN
r-<
"'
0
0
"<!<
a.i
korlata csakis kis letszamu es v:iszonylag egyszerubb kivitelezesu epuletekhez

szokott uralkod6 osztaly mellett volt megval6sithat6.
Raadasul, mivel a megszokott, colopokon nyugv6, noveny:i credetu anyagokkal fedett epuletek tart6oszlopai es csapolasa:i id6vel clkorhadtak, ezert a
palotakat, szentelyeket, raktarakat, varoskapukat cs cr6dfalakat rendszcresen ujja kcllctt epiteni. igy a szekhelyek kozotti vandorlassal nem pocsekoltak kiilonosebben a munkaer6t es a nyersanyagot. Amikor elerkezett az id6,
egy uj helyen egyszeruen csak felepitettek egy uj epiiletet. A regi cpulet meg
felhasznalhat6 elemeit 1tjrahasznosftottak, a tobbit elegettck. Az id6szakos
ujjaepites gyakorlati sziiksegszen1seger vallasi tcnyez6k is cr6sitettek. Id6r61
id6re ,,tisztatlansagi rendeleteket" adtak ki, amelyek ertelmeben rendszercsen uj szentelyeket es palotakat kellett epiteni. Ez a spiritualis megtisztulast
szolgalta, igy a kenyszeru szukseget egyfajta szakralis rituileva nemesitettek.
Yamato urai azonban a 6. es 7. szazadban kiterjcsztettek birodalmuk hatarait, emiatt megnott alattval6ik es kormanyzati hivatalnokaik szama, s mind
tobb fegyver es h6dolati ad6 felett rendelkeztek. Az emberek es anyagijavak
elhelyezesehez t\jabb es ujabb epulctekre volt szflksegiik. A k6zigazgatasi felepitmeny kib6viilesevel az uralkod6k szamara fontossa valt, hogy ezek az emberek es az anyagi javak, a konnyebb ellen6rzes es felhasznalhat6sag erdekeben, elerhet6 kozelsegbcn legyenek. A megvaltozott korulmenyek kozepette
egyre koltsegesebb, veglll pedig egyszeruen mar kivitelezhetetlen lett az udvar gyakori atkoltoztetese es az epiilctek p6tlasa.
A megoldas azonban kezenfekvo volt. A tervet, tehat azt, hogy a kontinentalis varostervezesi es -epitesi gyakorlat alapelveinek atvetelevel egy alland6
f6varost cpitenek, az idegen szakert6k es a japan tamogat6k egyarant kivitelezhetonek tartotllik. Ezek az alapelvek geometrikus, ncgyzethal6s elrendezest, k6alapra emelt f6kapukat es epuleteket, csapokkal es csaplyukakkal
osszeillesztett vazat, csereppel fedett tetozetet - ez csokkentette a korhadas
veszeiyet es az ebbol kovetkez6 ujjaepites szuksegesseget- j elentettek.
Masreszrol viszont, egy ilyen varos felepiteschez akkora anyagi es emberi
er6forrasokat kellett mozg6sitani, ami szinte lehetetlenne tette az epuletek
idoszakos p6tlasat es a csaszari udvartarcis folyamatos koltozkodeset. Am a 7.
es 8. szfu:adban a csillog6 fovaros es a hatalmas epiiletek nylijtotta tavlatok
rendkivul vonz6ak voltak Yamato urai szamara. A kontinens birodalmai, kuIonoscn a fenykorat eI6 kinai Tang-dinasztia, rabul ejtettek oket: a politikai
diadal megtestesiileset es a hatalom jogos birtoklasanak jelkepeit lattak benniik. Emelktt az epiteszet szervesen hozzatartozott a buddhizmushoz, igy a
hittetelek elfogadasa akan a akaratlan egyiittjart az uj vallas epiteszeti f,')'akorlatanak atvetelevel.
Ezek a lehetseges konfliktusforrasok - a palotak es a szckhelyek elhelyezkedesevel es kihasznalasaval kapcsolatos szuksegszcru ,~.iltoztatasok, illetve a
valtozasok vegrchajtasanak nehezsegei; a nagysag utani vagy cs az cgyidejli
6dzkodas az alland6, nem koltoz6 udvartartast6l- a 7. szfu:ad kozepere val6sagga v:iltak. A valtozasok vegul, igaz lassan, de clkezdodtck. A vegeredmeny
1
106
egyfajta atmeneti rendszer lett. A shinto szentelyeket es sok lak6cpiiletet tovabbra is a rotbad6 es cserelhet6 colopvazakra epitettCk, ami osszhangban
allt a vallasi rnegfontolasokkal es tabukkal. A varosfalak, a fontosabb kormanyzati epuletek es a buddhista templomok viszon t mar kivetel nelkul kontinentalis stilusban epultek fel, kielegitve ezzel az alland6sag es a nagysag
iran ti vagyat. Mindemellett az uralkod6knak azon 6haja is teljesult, hogy egyszerre tobb palotajuk lehessen, mivel a kontinens egyes allamaiban szokas
volt ,,ny:iri" es tartomanyi palot:ikat fenntartani, amiket az uralkod6k rendszeres id6kozokben felkerestek. Erre hivatkozva konnyebben meg lehetett
indokolni a ketto vagy tobb palota hasznalatat es fenntartasat. 6sszessegukben ezek a felemas intezkedesek mukod6kepesnek, ugyanakkor igen koltsegesne k bizonyultak, s a 8. szazadban a tarsadalmi es politikai feszultsegck legfontosabb kivalt6 okai lettek.
A Soga-Hin uralmanak cst1cspontjan sorra epii.ltek a buddhista templomok. Ez a lendii.let a 645-os allamcsiny utan sem lankadt. Az ftj uralkod6k addig nem latott meretu palotakat emeltettek maguknak Naniwaban es A<;ukaban. Ahogy egyre inkabb belebonyol6dtak a kontinentalis politikaba, a
csaszarok eszeveszett iramban fogtak neki a vedmuvek kiepitesenek. Tenji
parancs:ira peldaul Kyiishut61 egeszen a Kinai-medenceig minden strategiai
fontossagu ponton er6dftmenyeket letesitettek. Mindczeknek a terveknek a
megval6sitasa tengernyi kozmunkat igenyelt, ami komoly terheket r6tt a koznepre, s elegedetlenseget valtott ki az uralkod6i clit koreben.
A nagy pusztitast okoz6 Jinshin-haboru utan Tenmu azonnal belefogott az
ujjaepitesbe, s egy elegans palotaegyiittest emeltetett Asukaban. A Kiyomihara-palota korul templomok sorakoztak. A 670-es evekben meg grandi6zusabb cpitkezesekbe fogott Asukaban es Naniwaban. Noha a tervek a megva16sitasa lassan haladt, 683-ban megkezd6dott egy harmadik kozpont, a ,,keleti f6v:iros" epitese a hegycs Shinano tartomanyban. Halala miatt azonban
lealltak a munkalatokkal, de kescThb Ji to csaszarn6 ismet tervbe vette egy uj,
nagy, asukai szckhely megepiteset. Nern tudjuk, hogy az frj fovarosnak,
Ft~jiwaraky6nak mekkora resze kesziilt el az uralkod6n6 rovid orszaglasa
alatt, am a fcltarasok tanfrsaga szerint az epitomesterek egy kozel akkora kiterjedesu kormanyzati negyedet hfrztak fel, mint amekkora a kes6obi Heijokyoban es Heiankyoban allt (14. abra). Az epiiletegyiittes alapteriilete kozel otvenszer nagyobb volt, mint a Tenmu idejen epult Kiyomihara-palotae.
Az epitomesterek a messzi 6mi tartomanyb61, vizen es okros szekereken
szillltottak ide a faanyagot. Ebb6l arra lehet kovetkeztetni, hogy a Yamatomedence kozelebb fekvo, egyszerubben megk6zelithet6 erdosegeiben mar
nem talaltak megfelel6 mereti:i es min6segu ronkfat. A nehezsegek ellenere
folytattak a munk:ilatokat. Vegul felepiiltek a szimmetrikusan elrendezett
kormanyzati epiiletek, a hozzajuk tartoz6 kapuk, a hagyom:inyos japan stflusban epiilt csaszari rezidencia, a tobbi bivatali epiilet, a v:irosfalak es a mellettiik futo vizes:irkok. A vizesarkokon u'.H, a palotat ovezo negyzethal6s alapraj1.u v:irosban emelkedtek az el6kel6segek h:izai, a templomok es szente107
'
';
Z
/,..,
(
J. - ---'
._
,.,I
1ifii*1
. 6
8
14. abra Fujiwarakyo rekonstrualt latkepe. A regeszek szerint F1tjiwaraky6 negyzethil6s
szerkezetu varos lehetett. Egy eszak- deli iran)rtl kozponti sugan'.it osztotta kette, amely hirom kapun haladt keresztul. Ket oldalan kormanylati epiiletek sorakoztak. Eszaki vegpontjan ii.lit a csiszari palota. A lak6hazak es a kevesbe fontos hivatali epuletek a palota elotti, fallal 6vezett tersegben kaptak helyet. Forras: Pearson, Richard J.: Ancient Japan. New York,
1992, Blaziller, 267. p.
jelmagyarazat: L csaszari tanacsterem; 2. a hivatalnokok kapuja; 3. a palota kormanyzati negyede; 4. kormii.nyzati hivatalok; 5. kozepso kapu; 6. nyugati tanacskoz6csamok; 7. varosfal;
8. deli (f6-) kapu; 9. keleti tanii.cskoz6csamok.
lyek, a piacok es a lakonegyedek, ahol a kozemberek - szolgak, keresked6k,

kezrnuvesek es ketkezi munkasok - egyre nepesebb kozossege elt.
Fujiwarakyo megepiilesevelJapan egy tisztcletet ebreszt6 fovarossal gazdagodott, de tovabbra is fennmaradt a tobb, id6szakosan ujjaepitett palota es a
koltozkod6 udvartartas eszmenye. 708-ban, Monmu halala utan, a tronra ken116 Genmei csaszarn6 ediktumot adott ki, amelyben sajnalkozva allapitotta
mcg, hogy ,,meg nem volt ideje fontol6ra venni, hogy uj szekhelyre koltozzon".5 Rokonai es hivatalnokai, folytatta, arra osztonoztek, hogy a szokasoknak megfelel6en, a j6slas, asztrol6gia es a foldjoslas szabalyait betartva, folytassa el6dci munkajat, ,,lerakva egy er6s es hosszu ideig all6 kormanyzati
szekhely alapjait". Az ediktum igy folytat6dik:
,,Mivel erzeseik oly 6szintek, hogyan is nem fogadhatnam meg tanacsukat?! Az uj fovaros az 0 hivatalaiknak is Otthont adna, S Ott mindenfele ne5
(1) Snellen,]. B. (tr.): Shoku Nihongi. TA.SJ, Second Series, vol. 14 (1937), 218- 220. p . (2)
Piggott, Joan R.: The Emergmce of .. 188-189. p.

108
pek egyiitt elhetnenek, igy hat a ken~s mar nem csak Csasza1i Szemelyunket
erint. Tekintve, hogy mindenkinek haszna szirmazna bel61e, hogyan is
mondhatnank ellcnt? Az elmult korokban Yin [Shang] kiralyai otszor koltozkodtek mas szekhelyre, rnegis k.ierdemeltek a ViragkorhOZO tiszteleti IlCvet. Zhou urai harom f6varost emeltettek, s uralmukat a Nagy Beke koranak
nevezik. Kirilyi hazuk sokaig tundokolt, uralmukat megis bekcs valtozasok
kisertek."
Az uj f6varos tehat szavatolta volna a birodalom bekejfa es felviragzasat.
Genmei az ediktum folytatisaban tudatja alattval6ival, hogy az ttj palota teryezett helyet, Narat6121 kilomcternyire eszakra, a j6sok minden tekintetben
megfelel6nek iteltek.
Az ediktum bizakod6 hangvetele ellenere Genmei pontosan tudta, hogy
egy ilyen vallalkozas a koznepre es az el6kel6segekre egyarant 6riisi terheket
r6 majd. Ennek ellenfre belefogott az epitkezesbe, nem torodve a tiltakoz6kkal, akik rovidesen hallattak a hangjukat. A kornyez6 falvak lakossagit
elkergettek foldjeikr61 es otthonaikb61, majd az epit6k nekilattak, hogy kialakitsak a munkalatok megkezdesehez sziikseges sik alapot. A munkasokat
eroszakkal toboroztak. Egyes csoportok a tavoli Omi es Iga tartornwyb61
szallftottak a helyszinre a rank.fat, mig masokat a tobbi epitesi anyag beszerzesevel biztak rneg. Megint masok cserepeket forrnaztak es egettek, az alapkoveket faragtak es szallitottak vagy a faanyagot keszitettek el6. Egyiittes erofesziteseik eredmenyckent Genmei tenno710 tavaszan birtokba vehette az uj
csaszari palotat Heijokyoban.
A kovetkez6 nehany cvben a Heijokyo epitese sorin ad6d6 es az abb61 k6vetkez6 problernak egyre sulyosabbakka valtak, s nagy hacissal voltak a belpolitikai clet alakulasara. Nern sziint mega rnunkasok kenyszersorozasa, akiket tulhajszoltak es nem taplaltak rendesen. Emiatt mindennaposak voltak a
lazongasok, a munkamegtagadasok es a szokesek. A kormanyzat ezert kenytelen volt sajat kezebc venni a munkasok utaztacisanak, valamint a fold es
munkaer6 felhasznalasanak irinyitasat, egyreszt, hogy enyhitsenek a gondokon, masreszt, hogy rendben befejez6djon az epitkezes. Az el6kel6segek, mivel nem tudtak meggatolni a csaszarn6 tervenek megva16sitasar, sajat er6forrasaikat mozg6sitottak, hogy kastelyokat, szentelyeket es csaladi tcmplomokat emeltessenek az epiil6 Heijokyoban. Ehhez esetenkent a kormanyzat
altal toborzott munkaerot is igenybe vettek. Mivel a megfelel6 min6segu faanyaghoz, amellett, hogy draga volt, nehezen lehetett hozzifemi, nekilattak
a Fujiwarakyoban allo hazaik elbontasahoz, s a bontasi anyagot eszakra, az
epitkezes helyszinere szallitottak.
Genmei ekozben szigoritotta az ad6k begyujteser, hogy a tobbletbevctelekb61 fedezze az epitkezes koltsegeit. Penzermeket veretett, s igen lelemenyes m6don sikeriilt rabirnia a munkasokat es az el6kel6segeket arra, hogy a
vert penzt fogadjak el fizetseg gyanant az arukert es szolgaltatasokert cserebe. Elrendelte a helyi kr6nik:ik (fudoki) osszeallitisat, amelyekben rogzitettek az egyes tartomanyokban fellelhet6 ertekes nyersanyagokat, peldaul a
109
0
i.n
(N
,..;
"'
csillamkovet, higanyt, kent, magnetitet, kvarckristalyt es tims6t. A tiltakozisok es nchezsegek cllenere Heijokyo lassan felcpiilt. 715-re a kormanyzati
epliletek tobbsege elkeszult ugyan, de az el6kel6segek es a kozemberek meg
kozel egy evtizedig epitgettek sajat otthonaikat. Genmei 715 6szen lernondott. Emiatt lelassult az epitkezes iiteme, s a penzveressel is felhagytak.
A fejlemenyek tiikreben meglep6, hogy a tobb palota birtoklasanak es a
koltozkod6 udvartarcisnak a hagyomanya tovabbra sem meriilt teljesen feledesbe. A gyakorlat azonban igencsak megvaltozott. Miga korabbi uralkod6k
latsz6lag alland6an mozgasban voltak ket palota (leginkabb Asuka es Naniwa) kozott, addigJito, Genmci es a 8. szazadi csaszarok gyakori, de rovid latogatasokat tettek az iigymond ,,videki" palotiikba - pihenes celjab61, valamilyen vallasi celzattal, hogy felrevonuljanak a vilagt61, vagy pedig azert,
hogy ,,felmutassak lobog6jukat". Ekozben tisztviseloik a Frtjiwarakyoban,
majd kes6bb a Heijokyoban mfikod6 hivatalaikban maradtak.
Shomu, elodjehez, Tenmuhoz hasonl6an, egy meg nagyobb es fenyuz6bb
szekhelyet akart maganak. Valamikor 730 tajan ujjaepittette a nehany evcizeddel korabban porig egett Naniwat. Heijokyoban pedig uj palotat emeltetett nagyanyja egykori rezidenciaja helyen. A 740-es evekben azutan val6sagos ,,amokfutast" rendezctt a Kinai-medenceben, hogy megfelel6 helyet taliljon az uj f6varosnak. Epitkezesekbe kezdett az eszaki Kuniban (741-744)
es Shigarakiban (7 45), illetve delen, Naniwaban (7 44-7 45), de vegril megszegyenulten es Ielkileg megtorve visszatert Heijokyoba. Ut6dai szinten ,,utnak indultak", de korintsem olyan eltokelten. Ok a Biwa-t6 ki'>zeleben fekv6
Horaban, Naniwat6l delkeletre, Yugeben, illetve Nagaokaban, majd vegul
Heianban emeltettek palocikat.
A szamos tervb61 egyedul Heianky6 val6sult meg, am a munkalatok annyira kimeritettek a birodalmat, hogy nem sikeriilt teljesen befejezni, s az uralkod6k tobbe mar nem tudtak hasonl6 villalkozasba fogni. igy Japannak vcgre egy val6ban alland6 fovarosa lett, noha elsosorban nem a politikai akaratnak, hanem az anyagi nehezsegeknek koszonhetoen. Az clkovetkez6
nemzedekek csaszarai egyetlen szekhclyr61 kormanyoztak, noha a mindig
valtoz6 politikai szeljaras vagy a tfizesetek miatt a f6varoson beliH gyakorta
koltoztek palotab6l palotaba. Az uj rcndszer okol6giai korlatai es epiteszeti
gyakorlata orokre veget vetett a tobb palota es a koltozkod6 udvartartas gyakorlatanak.
Az allami egyhaz kiepftese

Amint az a Kajikzben osszefoglalt gazdag shinto mondavilagb61 is kideriil, a
Yamato-hatalom tarsadalmi elirjenek kozvetett kapcsolata a kamz"k.kal es azok
tetteivel, igen ,,hasznos" v-d.znak bizonyult. Ezt idovel egy rendkiviil viltozatos
panteonna bovitettek ki. Ez a nepes panteon segitette a helyi hatalmassagok
es a politikai hatalom kozotti kapcsolatok kiepuleset cs szorosabbi vilasit.
110
A Nihonshoki tovabb folytatta a tortenetet, elmesClve, hogy Tenmu es a tobbi

uralkod6 mikent gondozta a szentelyeket es a benniik lakoz6 kamikat, Kyiishi:1t6l egeszen Kantoig.
Ekozben a kontinentalis eszmearamlatok szamos uj elemmel es gondolattal gazdagitottak a japan kulturat. Ezeket valamilyen m6don bele kellett foglalni a hatalom ideol6giai rendszerebc. A Nihonshokiban feltarul e16ttiink ennek a folyamata. Kezdve azzal, hogy a mu kulturherossza emeli Shotoku herceget, aki ,,birtokaban volt minden bolcscssegnek". A kr6nika az 6t kovet6
uralkod6kat ugyszinten az cmelkedett tudas beavatott ismer6inek festi le.
Ennek szellemeben Kotoku tenno, miutan a 645-os allamcsiny vezetoi tr6nra
iiltettek, egy magasztos hangvetelu kialtvanyban magyarazta el, mikent emelkedhetett a Soga-Hin ilyen magasra, egyben figyelmeztetett masokat, hogy
okuljanak a kiirtott nemzetseg sorsab61:
,,Az Egfolenk borul. A Fold hordoz bennunket. Csaszar csak egyvan. Am a
kozelm(1ltban az Ur tobbe nem volt Ur, az alattva16 pedig tobbe nem volt
alatrval6. A:z elfajzottallapotoknak kezunk altal vetettveget a Legfensobh Eg,
kioltva az arul6k eletet. [Ezentiil umak cs alattval6nak tudnia kcll helyet itt a
Foldon, kiilonben] az Eg atkot s dogveszt szabadit reajuk; dcmonok pusztitjak es ernberek gyilkoljak rnajd 61<.et. Ez oly bizonyos, minthogy napra ej, s
ejre nap kovetkezik."G
Bar a konfucianizmus, a taoizmus es kontinentalis eszmerendszerek tanitasainak es gyakorlati modszereinek is nagy hasznat vettck a tenniik, a ritSU1)'i5rcndszer kiepiilo allami egyhazaban megis a buddhizmus lett a meghatarozo
eszmerendszcr.
A Soga-klan vezet6i maguk is tamogattak a buddhizmust, mint a biztos kormanyzast, az egyen egeszseger el6segit6 ,,eszkozt". A 8. szazad kozepen
Yamato urai mar hathat6san es kitart6an tamogattak a buddhista es sliinto
vallasgyakorlatot a hatalmi viszonyok valtozasait61 fiiggetlenul. Tenmu kulonosen lelkes hive volt az uj vallasnak. 623-ban meg csak 46 buddhista templom volt Japan ban, de szamuk Jito tenno uralkodasa idejen a sokszorosara
emelkedett. Csak a Kinai-medenceben 545 templom reszesult kormanyzati
tamogatasban. Maga.ban Fujiwarakyoban is 33 szentely mukodott. A medencen tt1li teruleteken tovabbi templomok epultek. Nemelyik templorn valOban szemet gyonyorkodtct6 epitmeny volt. Az egyi.k asat:is saran, amelyet a
regi izum6i nemzetsegek egykori. birtokain vegeztek, megallapitottak, hogy
a feltart templom falait ,,igenyes kidolgozasu fresk6k boriLottak", s a teruleten ,,cscreppel fedett kapolnak, csarnokok, tornyok es kapuk alltak, ezck a
latvany teren a Yamato urai es el6kel6scgei altal emelt epitmenyekkel is felvcttck a versenyt". 7
Tenmu idejen a csftszari udvarban is tartottak buddhista szertartasokat.
<U
"'
'~
<U
~
N
..,"'bl)
6 Aston,
W. G. {tr.): Nihongi. Chronicles ofjapan from the Earliest Time to .4. D. 697. 1972, Tuttle
Publishing, Bk. 2, 197-198. p.
7
Piggott, Joan R.: Th.e Emergence of .. 155. p.
111
0
0
""'
A tennokorlatozta a vadaszatot, halaszatot es a husevest. Templomokat epittetett, s elrendelte, hogy a szerzetesek lassanak hozza a buddhista Tripitaka,
tehat az eredetileg pali nyelven ir6dott hinayana-kanon kinai forditasanak lemasolasahoz. Bokezu adomanyokat juttatott az idegen szerzeteseknek, s kiilonoscn azoknak a sutra1mak az olvasasat tamogatta, amclyek vedelmet nyujtottak az uralkod6knak, koziiliik is f6leg az Aran)finy-siltrdt (Konkomyok_vo,
szanszkritul SuvamajJrabhilsasiltra) kedvelte. 685 tavaszan a tartomanyoknak
parancsba adcik, hogy
,,minden hazban lennie kell egy buddhista olcirnak, ahova Buddha-kepmast es buddhista feliratokat helyezuek. Ezek fele imadattal kell fordulni , s
oltarnfil keszitett Ctellel kell aldozni el6ttiik "8
Tenmu a shintoiigyeire szinten nagy gondot forditott. Megerositette az addig is legnagyobb tekintelyu isei szentely vezet6 szerepet. Az ot:t tisztelt
kamik az allami szertartasok kozponti szereploi lettek. Emellett ii.gyelt arra,
hogy pontosan hajtsak vegre az {tj , kinai eredetu udvari szertartasokat es
szokasokat.
Tenmu utodai folytattik az altala bevezetett gyakorlatot. Tamogatcik a vallast, ugyanakkor ugy szabalyozt:ik, hogy az a kormanyzat erdekeit szolgalja.
Shomu azonban kiemelkedett koziiliik azzal, hogy 6 mar szinte megszallottan partolta a vallas ii.gyet. Melyen hiv6 buddhista leven ugy hitte, a kor emberenek szornyil szenvedesei abb61 fakadnak, hogy 6 alkalmatlan a kormanyzasra. Ezert mindent megtett, hogy a lehet6 legerenycsebben eljen. Ez
nemcsak az <tj szemleletu vilagi politizalasban mutatkozott meg, amelyhez
6riasi lelkesedessel fogott, hanem a fokozott vallasi, elsosorban a buddhizmus irant mutatott hitbuzgalmaban is kifejezesre jutott. A 730-as evekben,
amikor himlojarvany pusztitottJapanban, elrendelte a szcntiratok olvasasat
az udvarban es a tartomanyokban egyarant. 6nmegtart6ztatast kovetelt
alattval6it61, akiknek a shint6 szentelyekben kcllett szolgalatot teljesiteniii.k.
Kes6bb, szinten csaszari parancsra, meg tobb templomot es szcnteiyt emeltek szertc a birodalomban.
740-ben, Fujiwara no Hirotsugu kyilshili lazadasa idejen, Shornu ugy erositette a lazad6k leveresere kiildott sereg harci szellemet, hogy kozel ket meter
magas szobrokat ontetett, amelyek Kannont (Avalokite.SVara) , a konyoriiletesseg bodhisattv6jat abrazoltak. A tartomanyokban a Kannan tiszteleti kultuszahoz tartoz6 siltra1<.at olvastatott az emberckkel. Foparancsnoka, miutan
megerkezett Kyilshura, felkereste az usai Hachiman-szentelyt, hogy leroja
tiszteletet a nagy hatalmu hadisten elott, vClhetoen azert, nehogy a kyiishui
isten akadalyokat gorditscn az el6renyomul6 screg utjaba. 741 6szen, Hirotsugu elfogasat es kivegzeset kovet6en, az udvar illoen megkoszonte a hadisten segitseget. Az ajandekok kozott buddhista siltra'k is voltak. A kes6bb epitett szentelyekcn mar szembetun6k a buddhista epiteszet stiluajegyei.
Roviddel azucin, hogy ertesiilt a lazad6 F1-tjiwara no Hirotsugu halalar61,
8
112
Aston, W. G. (tr.) : Nihongi. .. . Bk. 2, 369. p.
Shomu elrendelte hivatalnokainak, hogy minden tartomanyban, allami koltsegen, fem (kokubunsoji) es n6i (kokubunniji) kolostorokat emeljenek, azokat
toltsek fel a kell6 szamu szerzetessel, s tamogassak a mukodesuket. A tartomanyi kolostorokban az Aranyfeny-sutrat tanulmanyoztak es magyariztak.
Minden kolostorban egy heremeletes pagoda fillt, amivel a csaszar egy korabbi hagyomanyt Hesztett fel. A rendeletet kiser6 kommentarb61 kepet kaphatunk arr61, hogy Shomu mikent ertelmezte az allamugyeket. 9 Miutan bocsanatot kert, amiert alkalmatlan az uralkodasra, felsorolta, milyen cselekedetekkel pr6balta megfekezni a himl6jarvanyt. Ezeknek, a tenno megfigyelesei
szerint, kedvez6 id6jaras es b6 term.es lett az eredmenye. Am ennek dacara
sem szunt meg aggodalma, ezert rendelte el a pagodak megepiteset es tovabbi sutra'k lemasolasat, amit a Nigy Mennyei Kira~1...sutra (Shitennokyo) sugallatara tett meg. Hogy biztositsa a birodalom es a buddhista tanok orokke tart6
viragkorat, folytat6dik a szoveg, U.jabb tartomanyi kolostorok megepitesere
ad parancsot, igy Buddha tanitasai mindenhol eljuthatnak az emberekhez.
A rendelet pontosan meghatirozza, hogyan kell ezeket az intezmenyeket
szerzetesekkel es apacakkal feltolteni, illetve fenntartani.
Shomu tovabbi, nagyszabasu vallasi intezkedesei a tervezett 6.j fovaroshoz
kapcsol6dtak. 741 elejen Kuniban megkezd6dtek a palota epitesi munkalatai. 742-ben a mintegy 20 kilometernyire, eszakkeletre, a dombokkal ovezett
Shigarakiban egy masik epitkezesbe is belefogtak. Ut6bbi helyen a csaszar tavol tarthatta magat politikai ellenfeleit61, ugyanakkor kozelebb kerult a rnegfelel6 min6segu faanyaghoz, a vaserchez es a tet6cserep alapanyagahoz, az
agyaghoz. 743 6szen csaszari parancsra egy nagy rneretu Buddha-szobrot
ontotcek Shigarakiban, mivel ezt a helyet sziintak az uj allami kultusz szekhelyenek.
A szobor Rushanat (Vairocana), a Virdgfuzifr-sutra Uapanul Kegonkyo,
szanszkritul Avatamsakasutra) kozponti alakjat abrazolta. Ezt a sutrdt alig nehany evtizeddel korabban forditottak le kinaira (Huayanjing), s ezutan kerult
atjapanba, ahol az U.jdonsag erejevel hatott. Tanirasai a hatalom szemeben
kulOnosen tetszet6sek voltak, mivel Vairocana korul ,,ezernyi nagy es milli6ny:i kis bodhisattva csoportosul", kik mind a tanitasait kovetik. IO A sutra azt allitja olvasoinak, hogy a tanitasok elfogadisaval 6k maguk is csatlakozhatnak
ehhez az egi kozosseghez.
Shomu ezt a sutrdt es annak tiszteletet ebreszt6 gondolatait velhet6en
azert talalta kiilonosen vonz6nak, mert az iltala eszmenyinek tartott politikai rendszer megtestesiileser litta benne: a tenno dics6segben fiirodve korrniinyozza az ,,el6kel6segek ezer csaladjat es a milli6nyi kozembert". Uj rendszeret, a kozponti templommal es a tartomanyi kolostorokkal, a vilagi es
vallisi hatalmat egyesit6 birodalorn megvalositasa gyakorlati eszkozenek te9
JO
Naoki Kojiro: Shoku Nihongi.. Vol. 2. Tokyo, 1988, Heibonsha, 91-93. p.

SonodaKoyii: Early Buddha Worship. In Brown, Delmer M. (ed.); The Camlnidge History of
Japan. Vol. 1. Ancient japan. Cambridge, 1993, CUP, 402. p.
113
0
0
'<I<
o.i
kintette. Hangot is adott ebbeli remenyenek, amikor bejelentettc, hogy egy

hatalmas bronzszobrot ontet Shigarakiban.
,,Tiszteletben tartva, hogy sajat erenyessegiinknek kosz6nhet6en tr6nra
emelkedtiink, s hogy folyvast csak az alauval6k sorsanak jobbitasa koriil forog gondolatunk, egyre csak azon munkalkodva, hogy segitsiik Ok.et a Magassagos Buddha foldjenek elereseben ... Hovagyunk, hogy a Harmas Kines*
oltalma alatt a beke j6tetemenyeit az Eg es Fold minden lak6jahoz eljuttassuk, s annak gyiimolcseit meg az allatok es novenyek is clvezhessek, az id6k
vegezetfag.
Ezert hit. .. elve az alkalommal, ezennel kinyilvanitjuk iinnepelyes fogadalmunkat, miszerint [Rushana] Buddha tiszteletere, aranyb61 es rezb61
keszitve, szobrot emelteLiink ... hogyimmar birodalmunk minden szeglete csatlakozhat hozzank, egyesulve a Buddha tanitasaiban, kozosen elvezve mindazon el6nyoket, melyet ezen tettiink biztosit, utat mutatva a buddhasag elerese fele." 11
A toborozasok utan megkezd6dtek a munk3.latok. A Kuniban es Shigarakiban zajl6 epitkezesekr6l azonban rovidesen kideriilt, hogy cgyszerrc t1."llsagosan koltsegesek, ezfrt Shomu Kuniban lelassitotta az epitkezes i'ttemet.
Egyertelmu volt, hogy a szakra.Iis szempontok els6bbseget elveztek.
Az anyagi gondok az atcsoportositasok ellenere sem javultak, sot egyeb
problemak is ad6dtak. A vallalkozas lassankent kaoszba fulladt. 744-ben es
745-ben mindket helyszinen tuzveszek pusztitottak. Amikor pedig egy heves
foldrenges ujabb bizonyitekot szolgaltatott arra, hogy az ,,isteneknek nem
tetszo dolgot cselekszenek", vegleg abbamaradtak az epitkczesek.
Shomu minden tole tclhet6t mcgtett. Elrendelte, hogy meg tohb siUnit
kell olvasni, s ebben maga jart elol j6 peldaval. Kedveben jart Hachimannak
es Fujiwara no Hirotsugu szellemenek, azzal, hogy csaladi cimeket adomanyozott azoknak a jeles embereknek, akik addig nem rendelkeztek ilyennel.
Amikor ujabb erd6tifa tort ki, esoert imadkozott. A shint6 szertartasok szellemeben minden csaszari 6s sirja el6tt aldozatot mutatott be. A helyzet azonban egy cseppet sem javult, igy vegul kovet6ivel egyii.tt visszatert Naraba. Hivei ezt megkonnyebbiileskent, 6 viszont szegyenkent elte meg. Hivatalnokai
ezutan az elm ult evck legtobb csasziri donteset ervenytelenitettek. A grandi6zus szoborontcs helyszinet a f6varos egyik templomaba helycztek at.
747-ben a nyughatatlan Shomu egy ujabb vallasi vallalkozasba fogott. Elrendelte, hogy fokozni kell a tartomanyi kolostorok epitesenek iitemet.
Hogy segitse a terv megval6sitasat, egyre nagyobh foldeket es egyre tobh
foldmuvestjuttatott a templomoknak. Ennek meg is lett az eredmenye: alig
egy evtized leforgasa alatl a kolostoroknak kozel a harmada felepiilt. 749 ele-
* Szanszkritul trifarana: Buddha, a dharma (,,ton>"eny") es a saiigha (,,gyii.lekezet"). Aki budd11
114
histava akar Jenni, annak egyenkent kell a harom kincshez/ mcnedckhez folyamodnia.
Tsunoda Ryusaku et al.: Sources ofjapmuse Tradition. New York, 1958, CUP, 106. p.
Csaszan kincsrar
(Shosoin)
Amida-szentely
(Amidado)
a kolostor
a frlszentelesek
helyszine (Kaidan'in)
etkezocsamok
(Jikido)
Fiin:!Ohaz
',
';
--- -- -----
nyugatl torony
Epitesi hivatal
(Zotodaijishi)
Kozepso kapu
(Chiimon)
Nagy Deli kapu

(Nandaimon)
Kannon-szentely
Kenjaku-kolostor
(Senjudo)
(Kenjakuin)
es a l..6tusz-szentely
(Hokkedo)
15. abra A Todaiji a 8. szazad vegen. A templornegyiittes az elso alland6 fovaros, Heijokyo
egykori csaszari palotijatol keletre terii.l el. A ket pagodaval, hivatali epiiletekkel es kulonbo1.6 cetokat szolgal6 mellekepitmenyekkel kibovitett Todaiji fenykoraban impozans latvinyt
nyujtott. A ki.izponti epuletet, a Vairocana hatalmas szobrat rejto Nagy Buddha-csarnokot
(Daibutsuden) Hachiman, a hadisten orizte sokkal szerenyebb szentelyeb61, amely a Nagy
Buddha-csarnokot i.ivezo fa! fOk.apuja mellett, a falon kivii.l illt. Fomis: Piggott, Joan R.: The
Emrrgence ofJapanm Kingship. Stanford, 1997, SUP, 270. p.
II)
"'
'!;
II)
~
N
jen aranylel6helyekre bukkantak az emishik egykori szallasteruletein, Mutsu

tartomanyban, ami vegre lehetove tette az uj helyen felallitott Rushana-szobor utols6 munkafazisanak, az aranyozasnak a befejezeset. Egy h6nappal az
utan, hogy bebizonyosodott, az istenek es Buddha joindulattal viseltetnek
az ttj terv irant, Shomu nagyszabasu allami halaad6 unnepseget rendezett a
templomban, amelyet elhelyezkedeseb61 fakad6an (a palotat61 keletre fekiidt) T6daijinak (Nagy Kele ti templom) neveztek el. Az \innepClyen a Kyii.shun talfilhat6 usai shinl6 szentely f6apatja is reszt vett, aki koszonetet man-
"'00
II)
6
t 15
"
U)
dott Hachimannak, amiert a hadisten segf tette a szobor elkesziteset, feltehet6en azzal, hogy kilenc evvel korabban beleegyezeset adta, sot talan meg segitette is Fujiwara no Hirotsugu lazadasanak levereset. A hadistcnnek kulon
szentely emeltek a Nagy Buddha-csarnok (Daibutsuden) szomszedsagaban
(15. al7ra), hogy orok id61dg vedelmezze a templomot es a csaszari csaladot.
Ezzel mcg szorosabbra fontak a Yamato-hatalom es Kylishu kapcsolatit.
Ebb61 az iinnepelyes alkalomb6l Shomu tovabbi rizsfoldekct adomanyozott a legel6kel6bb csaladok birtokain all6 templomoknak, koztuk a Fujiwarak narai templomanak, a Kofukujinak. Nern sokkal ezutin lcanyajavara lemondott a hatalomr6l. Ut6dja Koken tennoneven lepet tr6nra.
A Todaiji epftesi munkalatai meg evekig folytat6dtak, mire a kiterjedt
templomegyiittes elnyerte vegs6 formajat. A L6tusz (Kegon)-szekta tanai tovabbra is ki.ilonlcges tamogatast elveztek. A templom szerzetesei csoportokba szeivez6dve tanulmanyoztak es forditottik a buddhista szentiratokat.
Ezek a csoportok kes6bb nanto rokushu, ,,deli f6varos hat buddhista iranyzata" (Kegon, Hosso, Ritsu, Sanron, Kusha,Jojitsu) neven valtak ismertte. A
Todaiji tehat a buddhista muveltseg legf6ob kozpontja lett. Az egyetlen
olyan hely Japan ban, amelynek jogositvanya volt arra, hogy szerzeteseket kepezzen (akik err61 igazolast kaptak) az egesz birodalom szamara.
Uralkodasa alatt, Shomu lerakta az allami egyhaz alapjait. A Todaiji, be_nne amonumentfilis Buddha-szoborral, egy olyan, az egesz biro dalomra kiter"".:
jed6 v allasi felepitm-eny kozpontja lett, amelynek a hittetelek biztositottak
szilard alapot. A tartomanyokban felallftott kolostorok kozvetitesevel beha16zta egeszjapant. A kolostorok azonban a tantetelek, a szabalyok, illetve a
szerzetesek kepzese es kinevezese teren mind a Todaijit61 fiiggtek. A kolostorok adomanyfoldeken (hehito) gazdalkodhattak, s az ott dolgoz6 munkaer6
biztositotta szamukra az ad6beveteleket.
A ritsury6-rendszer helyzete 750-ben

A ritsm)'O-rerrdszer egy meglehet6sen zavaros folyarnat eredmenyekeppen
szuletett meg, amelyet akar az opport1mista jelz6vel is illethetiink. Egyarant
szerepet jatszott benne a tudatos politikai szandek es a veletlen. Csakiigy,
mint mas tarsaclalmakban, a vegeredmeny csak ritkan m(1kod6tt a lefektctett
elmeleti szabalyok szerim. A hivatalnokok folyamatosan m6dositottak a
rendszert, hogy noveljek annak hatekonysagat. Ennek ellenere hasznos, ha
ismertetjiik annak az allammodellnek az alapfogalmait es szerkezetet, amelyet a Taiho- es Yoro-ritsuryo megalkot6i alrnodtak meg.*
"'
<I.I
.i:'
2:l
:;i
* A ritsmyii-rendszer es a kes6bbi korszakok kozigazgatiisi felepitmenyeirol reszletesebben
lasdjamadzsi Maszanori:Japan. Tiirtenel.em es hagyomanyoil. Budapest, 1989, Gondolat, 56. ,

125., 154., 196., 199., 200., 201., 202. p.
116
A kozigazgatasi felepftmeny
A ritsury6-rendszer kozigazgatasi felepltmenye egy rendkivlil osszetett struktura volt, amely a kozponti, tartomanyi, korzeti es helyi kormanyzati hivatalok egymasra epul6, hierarchikus rendszeren keresztul teremtett kapcsolarot a tenno es a kozembcrek kozott. Ezeknek a kormanyzari hivataloknak,
:imelyekben az adott szinthez megfelel6 rangu hivatalnokok dolgoztak, az
;;olt a feladata, hogy fenntartsak a birodalom bekejet, s a termel6munkat
q~gz6 reteg rendben befizesse az eloirt ad6kat az allamgepezet fenntart6i
5zamara.
A felepitmeny cs11csan a tenno allt, akit az elodje legkozelebbi rokonaib61
i ll6 szuk csoport valasztott meg. Az. uralkod6valasztas szahalyait soha nem
:ektettek le pontosan. Miutan hivatalosan elfoglalta a tr6nt, a csaszar vagy
csiszarn6 (ahogyan azt Shomu tette 743-ban) kinyilvanithatta: ,,Mi vagyunk,
kik birtokoljak az Egalatti minden gazdagsagat. Mi vagyunk, kik rendelkeznek az Egalatti minden foldje felett! "12 Ezt a kijelentest egy igen bonyolult
eszmerendszerrel szentesitettek, amely a csaszari hatalom eredete t az isteni
osokre vezette vissza, s amely felettebb tagan ertelmezte a j6 kormanyzas mibenletet: a kamik., buddhak az 6sok, minden el6leny es maga a birodalomja'.--ira rnunkalkodni.
_..\ Csaszar vagy CSaszarno az frasban rogzitelt tengernyi szabaly szerint
muk6d6 kormarryzati rendszeren kercsztul gyakorolta abszolut tekintelyet ami korantsem volt egyenl6 az abszolut hatalommal. A YorO-ritsU?yOban fog'. al tak szerint a kozponti kormanyzat ket f6 reszb61 allt. Az. Istensegek Hivatala (jingikan) tulajdonkeppen egy kevesbe jelent6s hivatal volt, amely a szamos allami shint6 szertartast koordinalta es felligyelte a szentelyek mukodeser. A Nagy Allamtanacsot (Daijokan) harom szemely, a legf6bb szemelynok
ldaijodaijin), a jobb fcl6li szemelynok (udaijin) es a bal fel61i szemelynok (sadaijin) iranyitotta, akik tulajdonkeppen a csaszar tanacsad6i voltak. A Nyolc
miniszterium (sh6) tartozott Nagy Allamtanacs ala. A kozponti kormanyzat
gerincet alkot6 ket egyseg kozott allt a kis tanacsos (shonagon) , valamint a
Jobb Tanacs (Ubenkan) es a Bal Tanacs (Sabenkan).
A nyolc miniszteriumban mintegy 350 hivatalnok es 6500 titkar es szolga
kapott tisztseget. A Nagy Allamtanacshoz tartoz6 intezmenyben, a tisztsegvid6k ellen6rzesevel es a rendfenntartassal foglalkoz6 Danjodaiban, a palota6rsegben, a tenno, a csaszari hitvesek es 3Z orokosok birtokain, illetve a szekhelyeken mukod6 rendfenntart6 egysegekben meg tovabbi haromezren
dolgoztak. 750-re a narai kozponti kormanyzat kozel 10 000 embernek biztositott munkat.
A kozponti intezmenyeket alhivatalok lancolata kotottc ossze a kozneppel.
A fOvarosi hivatalnokok magat Narat igazgattak. A hat:irvidekek ugyeivel
(Dazaifu es esetenkent Eszakkelet:Japan) kliJon szervezet foglalkozott. A bi1
Tsun oda Ryusaku et al. : Sources of .. 106-107. p.

117
0
0
..;<
rodalom tobbi reszenek - a mintegy 4 milli6 ad6fizet6nek es a koriilbeliil

4000 jarasnak (go) - a kozigazgacisi teend6it, lcgalabbis elmetetben, a hatvanegyneh:iny tartomanyi (kuni) kozpont (kokufu) es az alajuk tartoz6 550600 korzeti hivatal latta el.
A kokufukban ,,adminisztraci6s hivatalok [kokuga, kohuchO}, raktarak, iskola, helyorseg [gundan} es mas intezmenyek" 13 segftettek a kormanyzat mukodeset. A szemClyzet munkajat, amelynek letszama mintegy szaz f6 volt, fiigg6en a tartomany nepessegenek nagysagat61, a feliigye16k egy kis csoportja ellen6rizte. A hivatalnokok az alapveto kozigazgacisi feladatokat latcik el:
elvegeztek a sziikseges szertarcisokat, szamba vettek a lakossagot, gondoskodtak az emberek Clelmczeser6l, segitettek a termelomunkat, sjutalmaztak
az erenyes viselkedest. A Yoro-ritsuryo arra masftott minden kormanyz6t,
hogy:
,,6rkodjon a rizsfoldek es a portak felett; ellenorizzek a lakossagot, legyen
sz6 szabad vagy nem szabad emberr61; rendezze a vitas iigyeket; gylijtse be az
ad6kat; iigyeljen a raktarakra es a kozmunkakra. Feladata tovabba a katonak,
fegyverek, dobok es f16cik, a postaillomasok es valt6lovak, er6d1tmenyek,
jelz6tiizek es ellen6rz6pontok, minden, magan- vagy allami tulajdonban
levo igasallat, a hatrahagyott tulajdontargyak, valamint a buddhista templomok cs azok papsag:inak feliigyelete."11
A kormanyz6 tehat gyakorlatilag mindent az ellenorzese alatt tartott.
A tartomanyi buddhista templomok es kolostorok szerzetesei, illetve a tartomanyok kozponti shint6 szentClyeinek (soja) tisztviseloi a kokufu szervezeti
keretein behll az :illam szakralis hatalmat biztosftottak. Miga buddhista szervezeti egysegek elsosorban arra szolgaltak, hogy kapcsolatot tartsanak a videki vallasi Clet es a Todaiji kozott, addig a tartomfoyi shinto szcntelyeknek f6Ieg az volt a feladata, hogy fenntartsak a helyi kamik es a csasz;'iri haz Naraban, Iseben es mas szent helyeken lak6 istensegei kozotti megfelelo ala- es
folerendeltsegi kapcsolatot. Segitettek rendezni a helyi es csaszan szentelyek
kozotti esetleges konfliktusokat; a helyi kamikat es a tisztelctiikre rendezett
szertartasokat felvettek a csaszari panteonba; a helyi szentClyeknek kulonfCle
rangokat adomanyoztak es felajanlasokat tettek; s azokon a tclepiileseken,
ahol nem voltak, ott szorgalmaztak a szentelyek epiteset.
A tartominyokat tobb jarasra (kOri) osztottak fel, amelyek elen a korzeti
eloljar6 allt. Ezt a posztot rendszerint a helyi elo1zel6segek toltottCk be, s hivataluk :iltalaban orokletes volt. Ahaztartasukhoz tartoz6 rokonaik es szolga16ik segitsegevel - akik egyszerre lattak el igazgatasi es rendfenntartasi fcladatokat, ugyanakkor kezmuvesekkent es ketkezi munkasokkent is dolgoztak - a magisztratusok ellen6rzesiik alatl rarthattak a kezmuvesek munkajat,
felugyelhettek az ad6k beszedeset, s 6rkodhettek korzetuk bekejc felett.
13
Hall, John W.: Government and Local Power in japan, 500-1700. Princeton, 1966, PUP,
73-74. p.
14 Piggott, Joan R.: TheEmcrgenu of .. 193. p.
118
A rendszer megalkot6inak sablonos, rendezett elkepzelesei a kovetkcz6,

meg alacsonyabb szinten kcriiltek ellentmondasba a birodalom ,,rendezetlen" val6sagival. A terme l6munkat vegz6 nepesseg teniletileg egyenl6tlen iii
oszlott meg a falvak es az elkulonulten mukod6 gazdasagok kozott, osszhangban a foldrajzi kornyezet sajatossagaival. Egy falu rendszerint 20-30
hazb61 allt, portinkent 4-6 f6vel, de a falu koruli elsz6rt portak szama es tavolsaga a falut61, hatalmas cltereseket mutatott. Tekintettel arra, hogy a
gyermekeket az anya egy ideig a szul6i hazban nevelte, a hazastirsak csak kes6ob alapitottak sajat haztartast, emiatt a ,,hitvcsi" haztartisok felcttebb nepesek voltak- a csaladf6, a testverei, azok ivadekai, mas rokonai es alarendelt
szemCiyek. Osszesen 10-20 szemely elhetett egy haztarcisban, akik lcgalabb
2-4 epuletet foglaltak el.
Az ad6zasi szempontok es a szilard ellen6rzes biztositisa miatt azonban a
ritsu-ryi>-rendszer ,,egyszeruen" felulemelkedett ezeken az anomiliikon. Megallapitottak, hogy egy csaladi egysegben (ko) korulbeliil husz ember Cl. 50 ko alkotott egy satot. Egy atlagos kOri rendszerint 7 satoool allt. Minden bizonnyal a
jarasf6nokok tisztje volt closztani a jirasok lakossagit ugy, hogy azzal eleget tegyenek a kozponti eloirasoknak. Ez korantsem volt egyszeru feladat, s val(>szinulcg ez volt az oka annak, hogy idonkent m6dositani kellett a torvenyeket.
A ko elen ill6 szemely (no vagy ferli) felelossege volt, hogy a ko eleget tegyen vazallusi kotelezettsegeinek. A sato vezetoje az illami kozigazgat:isi felepitmeny legals6 szingen allt. Valamelyik nagy tekintelyli ko fonoke toltotte
be ezt a posztot. 6 felelt azert, hogy:
,,a feliigyelje a nepessege t, gondoskodjon a termeny elvetesfa61 es az eperfak gondozasar6l, elejet vegye a bunos tetteknek, ezenfelul ellen6rizze az
ad6k beszedeset es a kozmunkakat." 15
(Reszlet a 833-ban kiadott Ryo no gigeb61.)
A termel6munkit vegzoket pontosan nyilvantartottak. A megtermeltjavak
ajarasi hivatalok kozremukodesevel a magasabb tarsadalmi osztalyok tagjait
szolgaltik. Elmeletileg ezeket a kozigazgatisi celkituzeseket bekes eszkozokkcl is meg lehetett val6sitani, de ha ez kudarcot vallott, mas eszkozok is rendelkezesre alltak.
A polgari kozigazgatist segft6 katonasagnak a Naraban mukod6 Katonai
Cgyek Minisztfaiuma (Hyobusho) volt a legf6bh szerve. Innen felugyeltek a
,,katonai nyilvantartasokat, a fcgyverraktarakat, a hadi celokra hasznositott
legel6ket, a 16fillomanyt, a magan- es allarni tulajdonban lev6 malhasallatokat, a haj6kat, a vedmuvcket, ajelz6allomisokat es a hirviv6k altal hasznalt
utakat". A miniszterium ellen6rizte a fegyvergyartast, a hirszerzest es a csapatok beveteset. 16 A fovaros biztonsaga felettvalogatott, alacsonyabb rang(1 el615
0LC'l
r-
CN
r-
<D
Batten, Bruce L.: Provisional Administration in Early Japan. From Ritsury6 kokka to 6ch6
lwkka. l(JAS, vol. 53 no. 1 (June 1993), 109. p.
Friday, Karl F. : Hired Swords. The Rise ofPrivate Warrior Power in Early japan. Stanford, 1992,
SUP, 14. p.
119
0
0
-rj<
kclosegekb61, illetve a tartomanyok hely6rsegcib61 kirendelt paraszti csapatokb61 all6 egysegek 6rkodtek. Ut6bbiak harcertcke nem volt igazan magas,
czert helyiiket idovel hivatasos test6rok vettek at, akiket hozzaert6 parancsnokok ininyitottak. Ezeket az egysegeket id6vel a f6varosban el6 el6kel6 csaJadok is a szolgalat:aba fogadtak.
A tartornanyi hader6viszonylag alacsonyan kepzett katonakb6l allt, akiket
sziikseg eseten, mint katonai tartalekot lehetett mozg6s1tani. A magisztratusok elmeletben 600-1000 fos egysegeknek parancsoltak. A haztartasoknak
atlagban egy embert kellett adnia ezekbe az egysegekbe . A besorozottaknak
rendszeresen katonai gyakorlaton kellett reszt venniuk, ahol maguk gondoskodtak sajat ellatasukr61 es fegyverzetiikr61 (ij vagy kard) . A fegyver mellett a
felszcrcleshez tartozon egy ,,szalmasisak, cgyrizseserszeny, egyvi.zestilka, egy
valtas kamasli cs egy par szalmaszandal".17
A mez6gazdasag alacsony termelekenysege miatt ezek az eloirasok nagy
terheket r6ttak a foldmlivesekre, ki'tlonosen akkor, amikor a betakaritasi
id6szakban parancsoltak cl a ferfiakat a foldekr61. A besorozottak gyakran
elszoktck, noha a szolgalat mentesitette Oket mas kotelezettsegekt61. A tartomanyi sorozott hader6 kisebb volt, s korantsem olyan hatckony, mint
ahogyan azt a rendszer megalkot6i terveztek. A kialakult helyzetben ismet
eloterbe kerult a lovas harcmodor, ami meg az 5. szazadban, a Sillat6l elszenvedett SU.lyos verescget kovetoen terjcdt el. Erniatt az udvar fokozouabb figyelmet forditotl a l6tenyesztesre Cs az allatok idomitisara, s olyan embcreket alkalmazott, akik janasak voltak ebben.
A kormanyzat mukodesenek szemelyi

es penzi.igyi vonatkozasai
A kozponti es a tartomanyi hivatalok posztjait olyan szcrnelyeket toltottek be ,

akik megfeleloen magas rangokat birtokoltak az cl0kel6segek kozott. A YOrO-ritsuryoa legmagasabb hivatalokat a csaszari csalad tagjainak tariotta fcnn.
Az e16kel6segck huszorrhat alacsonyabb rangu hivatalt birtokolhattak. A huszonhat fokozatu rangletra legfelso ,,fokait" nehany kivetelczetl helyzetben
levo csalad - kozuluk is kiemelkedett a Fujiwara-klan - foglalta cl, szin te teljesen kisajatitva maguknak a Iegmagasabb hivatalokat es az ezzel jaro busas jOvedelmeket. Ez a jovedelcm lehctove tette a hcrccgeknek es a hatalorn csucsan all6 el0kel6segeknck, hogy Naraban, majd kes6bb Heiankyoban fenyuzo lak6ncgyedeket tartsanak fenn, ahol nepes kiseg1t6 szemelyzet allt a
rendelkezesiikre. 18 A rendszer egyik szembetiin6 sajatossaga az volt, ami
17 Farris,
William Wayne: Heavenly Warrion. The Evolution of Japan's Military, 500-1300.

Cambridge, MA., 1992, HUP, 50. p.
1B Farris, William Wayne: Sacred Texts and Buried Treasures. Issues in tM Historical Archeology of
Ancient japan. Honolulu, 1998, UHP, 162-164., 224-227. p.
120
eszunkbe juttarja a mai allapotokat, hogy a vagyon, a hatalom es a kivaltsagok

rendkfviil egyenl6tlenul oszlottak meg a maroknyi, val6ban bcfolyasos csalid es a tobb ezer alacsonyabb rangu el6kel6seg kozott. Ez ut6bbi csaladok
vezetoi, egy mai pe!daval Clve, a nagy multinacionalis vallalatok kis- es kozepvezet6inek ncpes hadit alkottak. A:z. alacsonyabb hivatal lenyegesen kevesebb jovedelmet biztositott. Videken a kokufukat rendszerint a Narib61 kirendelt kozephivatalnokok iranyf tott:ik. A tartominyok el6kel6segei csakis
alacsonyabb rangli, tartomanyi vagy jirasi hivatalokhoz juthattak.
Elmeletileg az el6ke16segck rangja orokletes volt, s a gyakorlatban val6ban
nagyon keves kazrendu embernek sikeriilt felemelkcdni kozejiik. Az cl6ke16segck osztalyan belul azonban a csaladok es nemzctsegek szercncsecsillaga
megj6solhatatlan m6don emelkedett es bukott ala, az aktualis politikai szCljarast61 es a csaladokat sujt6 betegsegekt6l es halalesetekt61 fiiggoen. Mivel
az egyes csaladneveket, peldaul a FLtjiwaraket, tobb nemzetseg is hasznalta
egy id6ben,jobbara rejtve marad el6ttlink a kivaltsagos kevesek szerencsejenek folytonos hullamzasa. A korabeli el6kel6segek pontosan tudataban voltak ennck a fajta lerbizonytalansagnak. Ennek tudatosuliisa, valamint az er6s
kcsztetes, hogy megtartsak hatalmukat a kivaltsagok magas, am gyorsan kes-iefiycCio p11 .. nisanak csucsan vagy annak kozeleben, mcg inkabb kiClezte a
tr6nut6dlasi viszalyokat, a frakci6harcokat es a mas jellegu vetelkcdeseket,
amelyek dont6en meghataroztak a tarsadalmi elit korabeli tortenetet.
Az altalanos letbizonytalansag a foldbirtoklasi rendszerre is hacissal volt,
mivel a piramis csucsan al16k, egyaltalan nem meglepo m6don, sajiitj61 felfogott erdekeiknek megfelel6en formaltik azt. A ritsuryO-rendszer kiepftoi a sajat penzugyi bazisukkal kapcsolatban ket alapigazsagot ismertek fel. Egyreszt
racbredtek arra, hogy, bar a vadaszatb61, haliszatb61 es binraszatb6l szarmaz6 jovedelmek is fontosak, a legf6bh beveteli forras megiscsak a foldmuveles.
E felismerest61 vezerelve a foldeket kfa csoportra osztottik, megmfivelheto
es egyeb teriiletekre. Figyelmuk ertelemszeruen az el6bbiekre iranyult. Arra
is r:ijottek, hogy a megmuvelheto foldck onmagukban ertektelenek, azokat
mliveltctni kell. Ez bel:itva ugy kezeltek ezeket a foldeker, mintha azok
,,munkaeszkozok" lettek volna, amelyeket ugyanugy ki kell utalni a foldmuveseknck, mint a szerszamokat, a telkeket vagy eppen a kolcsonvetomagot
(suilw).
A ritsuryO.rendszer megszuleteseben kulcsszerepet jatsz6 kontinentalis gyakorlatbol szinten lehetett otleteket merfteni penziigyi felepitmeny megszervezesevel kapcsolatban. A 640-es evekt61 az uralkodok szorosabbrafogtak az
ellen6rzcst az ad6k forrasai felett. Petdaul felmereseket keszittettek a megmuvelhet6 foldekr61, s szamba vettek a termelomunkit vegz6 haztartasok
nepesseget. A 8. szazadra mar egy pontosan kidolgozott es nyilvantartott kataszteri rendszer gondoskodott a tarsadalmi elit jovedelemforrasainak hoszszu tavu biztosftasar61.
A rendeletek ertelmeben a juttatott foldek nagysaga az adott haztartasban
eJ6 ferfiak, nok es gyermekek szamat61 fi.iggott. Ez fejenkfot, nemt61 es kor121
0
0
""'
t?l fiigg6cn, koriilbeliil egyotod hektart vagy meg kisebb teruletet jelentett.
Ugy gondoltak, hogy ekkora parcellak kepesek eltartani a falvak nepesseger,
s biztositjak az uralkod6 szamara a kell6 mennyisegu termenyad6t: a rendszer bevezetesevel megval6sul a fold es munkaer6 optimalis kihasznalisa,
ami a j6 kormanyzas es a hatekony kizsakmanyolas szerencses otvozete. A
rendszer fenntartasa erdekeben az uralkod6k idonkent elkoboztak a foldeket, hogy azutan ujra felosszak azokat, igy kovetve a haztartasok valtoz6 letszamat. Ez a rendszer magat61 ertet6d6en arra osztonozte a falusiakat, hogy
hamis adatokat adjanak a haztartasokban Cl6k szamar6l - s hogy otthon tartsak kihizasitott leanyaikat. Annak ellenfre, hogy 723-ban es 743-ban m6dositott rendeletek mcgnehezitettek es lelassitottak az eredetileg hatevenkent
esedekes ujraosztasokat, a korabeli dokumentumok tanusaga szerint ez a
gyakorlat egeszen 800-ig fcnnmaradt.
A foldeknek nemcsak az elhelyezkedeset, hancm teriiletuk nagysagat is
feijegyeztck. A felmercst vegz6k sakktablara emlekeztet6 egysegekre oszwttak a foldteruleteket. Ezek mintegy 45 hektart foglaltak magukba. A ,,sakktablakon" beluli 64 kisebb, negyzet alaku ,,mezo" terulete koriilbehil 1,25
hcktarvolt. A ,,mez6ket" tovabbi tiz, teglalap alaku, egyenl6 nagysagli parcellara osztottak. Az igy kapott alapcgysegek neve kubunden volt. A kubundeneket i:isvenyek es 6nti:iz6arkok valasztottik el.*
A kubunden, ebben a formijaban, nehany siksigon val6ban megfelelt a
rizsfoldek tenyleges elhelyezkedesenek. Am tekintve, hogy ehhez teijcsen
sfk, j6 min6segu feltalajjal es vfzzar6 also talajreteggel rcndelkez6 fi:ildckre
volt elsosorban sziikseg, a foldrajzi viszonyok megakadalyoztak a rendszer
szeles ki:iru alkalmazasat. Ehelyctt az egymast61 nagyon elter6 meretu es alaku rizsfi:ildek tcrjedtek el. Mivel azonban a kubunden-rendszcrt mindenckelott arra hasznaltak, hogy hivatalosan megallapitsak a termel6 cs a foldteriilet ad.nyiban az ad6t, az csupan egyfajta statisztikakent szolgalt, nem volt
mas szerepe az allamkincstar miikodeseben.
A telekki:inyvi iratokban ily m6don ri:igzitettek a foldmuvesek haztartasait
es a termofoldek minoseget, az uralkod6 tulajdorninak nyilvanitva azokat,
amdyeket csupan ideigiencsen utaltak ki a parasztoknak. Miutan lajstromba
vettek Ok.et, ezck a haztartasok lettek az alapegysegek, amikor a csaszar adomanyokat juttatott rokonainak, hivatalnokainak, vagy esetleg az egyhazi intezmenyeknek. A ,jarand6sagkent kapott haztartasok" (hehito, kes6bb fuko)
szama ilyenkor 50 vagy annak valamelyik tobbszorose volt. Elmeletileg a csaszar barmikor visszavehette ezeket az adomanyokat. A val6sagban viszont a
foldek feletti csaszari ellen6rzes fcnntartasa az cl6kel6segek egyiitu11iikodesct61 fiiggott. A ritsuryO-rendszervezeloi azonban vilagosan felismertek, hogy
az el6ke16segek bizonyos foku hozzajirulasa nelkiil nem letezik abszol(1t csaszari hatalom. Ezert a haztartasok adomanyozasa koriil alland6 szamolgatas
zajlott, amiben szerepetjatszottak a csaszar, a hercegek, az el6k.elosegek, a
* Jamadzsi Maszanori:japan. Tiirtenelem es hagyomanyok. Budapest, 1989, Gondolat, 61. p.
122
helyi hatalmassagok, valamint a templomok es szentelyek birtokai kozotti

fennall6 er6viszonyok.
A penzugyi rendelkezesek felmertek azokat a forrasokat, ahonnan az ad6k
szarmaztak, ami megkonnyitette a forrasok eloszt:lsat. Sokfcle ado es kotelezettseg letezett. Hivatalosan hetfajtajukat kulonboztettck meg. Afalvak lak6i
Iegtobbszor rizsben es mas helyi termekben - s6, szovet, kezmuves termekek,
kulonffle elclmiszerek, faanyag - fizettek meg az ad6t. Ezenkivul kozmunkikra, illetve katonai szolgalatra is koteleztek 61<et.
6sszessegeben a telekkonyvi rendszer eleg eroscn ,,roghoz kotottc" a foldm1Iveseket ahhoz, hogy a csaszarok az alattvalokat a penzugyi szamitasok.
alapegysegekent kezeljek, fUggetlenul att61, hogy a csaszari birtokokon vagy
a ,Jarand6sagkent kapott haztartasokban" eltek, amelyeknek az adomanyt
kapok voltak a haszonClvezoi. Az alland6 bels6 vandorlas, valamint a haztarcisok szamanak folytonos valtozasa viszont rendkfvlili modon megnehezitette a pontos nyilvantart:lst. Sok telekkonyvi jelentes mar azelott ervenyi:L
Yesztette, mielott megerkezett volua a kozponti kormanyzati szervekhez. Raadasul, mivel a Kinai-rnedence kornyeken ritka kinccse vall a rniivelhet6,
ugyanakkor faban is gazdag teriilet, maga a fold is ertekke valt, s heves vetelkedes kezd6dott ezert a kincsert. Ezek a fejlemenyek alaastak a rendszer hatekonysagat. A f6ldek id6szakos l'tjraosztasanak szabalyain gyakran m6dositani kellett, ezert vegiil felhagytak enuek gyakorlataval, majd ezzel egy id6ben
a foldbirtoklasi rendszerben is v<.lltoztatasokra kerult sor.
Ami azonban a 750-es esztendot illeti,Japan nagy reszen az ad6k rendben
eljutottak a tartomanyi szekhelyek es a kozponti kormanyzat narai rakciraiba. A bevetelek egy reszet a csaszari csalad es az udvartartas eltartasara haszn:iltak fel, de a nagyobb resz az el6kel6segekhez keriilt, hivatalnoki fizetcs
vagy csaszarijutalorn formajaban. A ,Jarandosagkent kapott haztartasokbol"
- az osszes haztartas m:integy 15 szazaleka- szarrnaz6 ad6bevetelek kazvetleni.i.l az elokelosegek vagy a kolostorok es templomok raktaraiba kerultek,
nevlegesen a csaszari rendelkezeseknek koszonhetoen. 19 Barmelyik uton indult is el az ado, mindenkeppen a ritsury5-rendszer kivaltsagos keveseinek hatalmat novelte.
Szelesebb osszefUggesek
..\ ritsury6-rendszer rnegszilardulasanak kozel szaz eve alatt, a varosiasodas, a
politika, a kult(1ra, a vallas, valamint a tarsadalom szelesebb retegeihcz es az
okosziszternahoz ffu6d6 kapcsolatok tercn egyarant figyelernre melt6 valtozasok kovetkeztck be a japan tarsadalmi elit mindennapjaiban. A ritsury619
(1) Morris, Dana Robert: Peasant Economy in Early japan 650-950. PhD thesis. Ann Arbor,
MI., 1980, University Microfilms International, 110. p . (2) Piggott, Joan R.: The .Emergence
of .. 200. p.
<
123
rendszer azonban mindenekelott a kivaltsagos osztilyok eletet volt hivatva

egyfajta keretbe foglalni - a milli6k kozott csupan ezreket - ezcrt a jogalkot6k korantscm szentcltek akkora figyelmet a tarsadalom cgeszere.
A fennmaradt feljegyzesek viszont egyertelmuen arr6l tanuskodnak, hogy
erre a tagabban ertelmezett kozegre is hatassal volt az uj rend. Ezek tiikreben
kijelenthetjiik, hogy a ritsury10-rcndszer osszessegeben k:irosan befolyasolta
az emberi es a termeszetes eletkozosscgck eletminoseget. A bizonyitekok
alapjan feltetelezhetjiik, hogy a 8. szazadban a ritsuryO-rendszer tulterhclte az
okoszisztema cltart6 kepesseget] apan kozeps6 rcszen, ami sokakat rendkiviil hatranyosan erintett. Ezek az evtizedek vizvalaszt6 id6szaknak bizonyultak ab ban a tekintetbcn, hogyveget ert a kiilterjes japan foldmuveles hosszu,
viszonylag gyors es tart6s novekedesi peri6dusa, s egy olyan korszak vette kezdetet, amelyre az eszrevehet6en lassabb es kiszamithatatlanabb novekedes
volt a jellemzo.
Az emberi e.letkorOlmenyek
0
0
..,;-
A ritswryO-rendszer osszessegeben nem volt kii.lonosebben nagy hatassal a

Yayoi- cs Kofun-korszakban kialakult foldmuves tarsadalom eletere es mukodesere. Ebbcn a rendszerben az emberek tobbsege falumeretu kozossegekben elt, amelyek alig nehany, viszonylag nagy meretu haztartisb61 alltak. A
kozosscgek altalaban elsz6rtan helyezkedtek el, s nem tomoriiltek nagyobb
falvakba, mint a kes6bbi evszazadokhan. A hazak egymastol tavol hclyezkedtek el. Mivel a fOldmuveles kezdeteit6l b6seggel filltak rendelkezesre m(ivelhet6 teriiletek, ezert a parasztok alig hasznaltak tragyat. Ebb6l fakad6an viszonylag alacsonyak maradtak a termcsatlagok. A vizkultfaas rizsfoldeket
rendszeresen ontoztek, de a sz:iraz mlivelesu foldek hamar kimeriiltek. Ekkor ezeket nehany evig parlagon hagytak, hogy pihentessek a termotalajt.
Emiatt a m(ivelt parcellakat rovidebb vagy hosszabb ideig hasznalaton kivii.l
helyezettfoldck szegetyeztek. A parlagon hever6 parcellaknak nem volt nagy
ertekiik. F61eg kaszal6kkent hasznositottak Ok.et, ahol a hadi cClokra vagy teherhordasra hasznalt Iovaknak szam takarmanyt gyiljtottek be. ugy tunik, a
lovat es a szarvasmarhat csak ekkoriban kezdtek igavonasra is hasznalni. Kinai eredetu, vasalt vegu faeke (karasuki) ele fogtak be az allatokat. Ezt a mezogazdasagi eszkozt a Hcian-korszakban mar szetes korben hasznaltak. Kyot6t61 nyugatra petdaul nemrcgiben talaltak egy 650 tajan kesziilt karasukit 20
Nagy foldteriiletek lattak el egeszen kis kozossegeket, amelyek egymast6l tavol es6, a szervezettseg alacsony szintjen all6 telepiileseken cltek.
Az uralkod6k, csakligy, mint a szakralis melt6sagok koziil nehanyan, koztiik a hires buddhista szerzctes, Gyoki, megpr6balta novelni a termelest, els6sorban a Yamato-medenceben. Tamogattik a szuzfoldek feltoreset, az on2
124
Kyoto shinlJUn, 11 March, 1993.
toz6rendszerek kiepiteset, rnezogazdasagi eszkozoket kcszittettek es osztottak szet, s uj novenyfajtakat honositottak meg. Am nem sok sikerreljartak.
A rnczogazdasagi m6dszerek alig valtoztak. Erniatt, noha a kormanyzat folyamatosan arra torekedett, hogy minel tobb bevetelre tegyen szert, a rizsben fizetett alapad6 es a kolcs6nvet6magb61 szarrnaz6 tobbletrizs egyt1ttcsen az
ossztermeles alig 6 szizalekat tettek ki. Gyanithat6an az ad6bazisnak ez a rugalmatlansaga volt a legfcThb oka annak, hogy olyan keves embernek jutott
hcly az allami hierarchia csucsan, s hogy a korabeli el6kel6 csaladok kozul
csak igen kevesen elhettek fenyiiz6 eletet, s erezhettek magukat biztonsagban, rnikozben sok el6kel6seg bizonytalannak es nehezsegekkel telinek talalta az eletet. Mindez magyarizatul szolgal arra, miert volt kiikmosen heves
es gyakran eroszakos a rangokert es foldekert zajl6 versenges.
Ez azonban nern jelentette azt, hogy a foldmuvesek ravasz rn6don tuljartak
az ad6szed6k eszen, s 6k maguk gondtalanul eltek. Van olyan tud6s, aki szerint a paraszti haztartasokban rnegtermelt rizs, rneg a korabeli alacsony ad6terhek mellett sem volt elegend6 a csaladtagok alapvet6 sziiksegleteinek kielegitesere.21 A falvak lak6inak ezert kiegeszito jovedelernforrasok utan kellett nezniiik: foldeket bereltek, illegalis muvelesbe fogtak, aruba bocsatottak
munkaerejiiket, vagy eppen az erd6ket es rnez6ket jirtak a termeszet javai
utan kutatva. Sok foldmuves ugy pr6balt rnegszabadulni jogi kotelezettsegei
al61, hogy elhagyta otthonat. A kormanyzat rendeletek soraval pr6balta ezt
megakadalyozni, mivel a hontalanokat szinte lehetetlen volt megad6ztatni.
Amennyiben a ritsu1yc}.rendszer val6ban beavatkozott afoldrnuvesek elctebe, akkor elrnondhatjuk, hogy ennek a beavatkozasnak altalaban karos kOvetkezmenyei voltak. Afoldrnuvesek szempontjab6l a ket igazan fontos valtozas t6rtent: novekedtek az ad6terhek es gyakoribbak lettek ajarvanyok. Ezek
a Kinai-medence lakossagat faintettek leginkabb, ahol a kozponti hatalom a
kgszilardabb volt, s arncly videket a legregebb 6ta laktak az el6kel6segek es
a hozzajuk tartoz6 nepes, szolgal6kb61, munkasokb61 es misokb61 all6 holdudvar.
A falusiak kotelezettsegei koziil val6szim1leg a kozmunka es a katonai szolgalat volt a legterhescbb. Az uralkod6k hatalmas szamu kozrnunkast tudtak
hosszu ideig foglalkoztatni. Ennek beszedes ernlekei a hatalmas kofunok.
Hadjarataik arr61 tanuskodnak, hogy lenyligoz6 nagysagu sorozott hadscregeknek parancsoltak. Am iigy tlinik, nem voltak kepesek, vagy nem is akartak
mcgfelelo rn6don gondoskodni a rendelkezesiikre all6 ernberi er6forrasokr61. A kozrnunkara rendelt vagy katonai szolgalatot teijesito emberek nehez
Cletkoriilrnenyei alland6 problematjclcntettek. Az udvar es az el6kel6segek
latszatintezkedeseket es kenyszerrendszabalyokat vezettek be, hogy megtartsik a szolgilatra rendelt embercket, mikozben sok katona es kozmunkas inkibb a lizadast vagy a szokest valasztotta. Masak, neha a szolgalat kozben,
21 Toshiya Torao: Nara Economic and Social Institutions. In Brown, Delmer M. (ed.):
The
Cambridge History ofjapan. Vol. 1. Ancient japan. Cambridge, 1993, CUP, 424. p.
lZS
neha pedig annak letelt~vel, l:itban az otthonuk fele, elpusztultak az alultaplaltsag vagy a betegsegek miatt. Az elviselhetetlen termenyad6k es a kotelezcttsegek sok embert sodortak az ehhalal szelere, az otthonaikban es a zsufolt, cgeszsegtelen katonai es munkataborokban egyarant.
Ezeknek az evtizcdnek a tarsaoalmi prohlemai bizonyara el6segitettek annak a ,,szocialis" buddhizmusnak a meger6sodeset, amelynek szerzetcsei
(koztiik Gyoki) es apacai a kolostoraikban a Kinai-medence kozembereinek
adtak munkat. A munkasok ,,kcrteket, tavacskakat, ispotalyokat, kikot6ket,
hidakat, utakat es a megfaradt vandoroknak pihen611elyeket" epitcttek, valamint a vallast szolgal6 buddhista epliletek emeltek. 22 A hatalom csucsan all6k es a buddhista egyhaz vezet6i gyanakvd.ssal figyeltck ezeknek a vandorl6
szerzetesek sikeret, akik igy sok hivet gylijtottek maguk kore. Az egyhazi vezet6k a tantetelek fe!reertelmezesevd es tekintelyrombolassal vadoltak 6kct.
Aggodalmuk oda vezetett, hogy meg tobb szabalyt es tiltast leptcttek e!etbe,
amelyek a buddhista doktrinak vedelmet cs a vallasi kozossegek fcletti ,,elithatalom" fenntartasat szolgallik.
A ritsury6-rendszer megszilardulasa egy sor politikai es tarsadalmi problemat teremtett, amelyek az (tj fovarosok megepiteseb61 es a kivaltsagos kevesek eltartasab61 fakadtak. Az ftj politikai rendszer egycb sajatossagai pedig
borzalmas cgeszsegiigyi katasztr6fahoz vezettek. A kontinenssel fenntartott
evszazados kapcsolatok soran minden bizonnyal korabban is erkezetek (tj
k6rokoz6k Japanba. A kiterjedt lithal6zat kiepiilesevel, amelyet gyakran
hasznaltak a hivatalnokok, futarok, ad6szed6k, hadoszlopok es kozmunkasok, a k6rokoz6k gyorsan eltcrjedhettek a birodalom egesz teriilcten. Emiatt
az olyan fcrt6z6 betegsegek, mint a himl6 vagy a kanyar6 tobhe mar nem csupan helyi, csaladi tragediakvoltak, hanem az egesz tarsadalmatfcnyeget6katasztr6fakka valtak. Kiterjedt es megujul6 jarvanyokat okoztak, s nem volt
m6d arra, hogy kialakuljon az altalanos immunitas a lakossagban. Hasonl6an a 14. szazadi zsufolt, kofalakkal ovezett eur6pai varosokhoz, amelyek a
bub6pestis melegagyai voltak, ugy a falukozossegeken alapul6 ritsury6-rendszer is alkalmas kornyezetet teremtett egyes k6rokoz6k, leginkabb a himlovirus jarvanyszeru elterjedesehez.
A 8. szazad cl6tti jarvanyokr61 nem sokat tudunk, mivel a 690-es evekig
nem kesziiltek feljegyzesek es jelentesek az ilyen esemenyekr61. Jit6 es
Gensho uralkodasat61 kezdve azonban mar tobb forrasban is feltunnek a sulyos jarvanyokra utal6 megjegyzesek. A 720-as evek viszonylagos nyugalma
utan, a kovetkez6 evtized kozepen katasztrofalis mfaeteket olto jarvanyok
pusztitottakjapanban. Ez a biml6vesz, amelyetval6szinuleg egy rendkivill virulens virustorzs okozott, nemcsak a narai el6kcl6segek koreben vegzett
nagy pusztitast, a termel6 tevekenyseget folytat6 lakossagot is megtizedeltc,
f61eg a Kinai-medencet61 nyugatra, ahol kiilonosen ,,alapos munkat" vegzett
22
126
Piggott, Joan R. : TheEm1JTgence of .. 224. p.
az utaz6k altal behurcolt k6r. Egyes becslesek szerint a teljes nepesseg negyede elpusztult- de az sem kizart, hogy ez az arany meg magasabb volt. 23
A kes6bbi nemzedekek sikeresen kihevertek ezt a csap:ist, de a kovetkez6
mintegy negysz:iz evben a nepesseg novekedesenek iiteme nagyon lelassult.
700-ban korulbeliil 5 milli6an , 900-ban 5,5 milli6an eltek Japan ban. Ez a
szam 1200-ra 7 milli6ra emelkedett, de nepesseggyarapodas a Kinai-medencebcn volt a leglassabb. 24 Az igazsaghoz hozz:itartozik, hogy ezek az evszazadok sem teltek eljarvanyok nelkul, bar ezek korantsem voltak olyan borzalmasak, mint a 730-as evekben, am id6r61 id6re visszavetettck a fejl6des iitemfa, mivel a felnov6 generaci6k tagjait a korai fclnottkorban ragadta el a
h alal, arniatt, hogy gyermekkorukban nem estek at a kanyar6-vagy himl6fert6zesen, vagy mas k6rokoz6k nem segitettek megszerezni nekik a vcdettseget a vegzetes felnott kori fertozessel szemben. A kor emberenek nehez elete volt, s koran elragadta a halal. Egy nemregiben kozzetett tanulmany szerint a kozem berek varhat6 ele ttartama ezekben az evszazadokban a 30 evet
sem fate el. 25
V.iltoz.isok az okoszisztem.iban
Az okoszisztema termeszetenCI fogva egy csodalatra melt6an osszetett, a legkulonboz6bb valtoz6k egymasra hatisab61 megsziilet6 rendszer. Barmifele
kiserlet, amely ennek reszekre bontasaval pr6balja elemezni az egeszet, szUksegszen1en tulzottan leegyszeriisiti a bels6 hat6er6ket es az id6legesen fermall6 kapcsolatokat. Ez meg inkabb igaz abban az esetben, amikor a bizonyitekok csupan az egesz egy apr6 toredeket engedik lattatni, vagy amikor valaki
arra kenyszerul, hogy a tem:it roviden t:irgyalja. Mindazonaltal nem tehetjuk
meg, hogy legalabb nehany eszrevetelt ne tegyiink a ritsuryO-rendszer fenykoranak 6kol6giai dimenzi6irol.
A birodalom egeszet tekintvc a rilsuryO-rendszer bevezetese nem sok valtozast hozott, mivel crintetlenul hagyta a fennallo, falukozossegeken alapul6
mezogazdasagi strukturat, ezert nem tudott lctrehozni egy olyan atfog6 tarsadalmi felepitmenyt, amilyet a rendszer alapjainak lefektetoi megalmodtak.
Az viszont igaz, hogy Tohokuban, az emishik egykori szall:isteruleten, a f61eg
Kant6b61 ide fakez6 telepesek kiterjedt erd6segeket vontak muveles al:i. Am
a telepesek meg itt is egy olyan rendszert honosftottak meg, ami osszhang~ 3 Farris, William Wayne: POf>ulation, Disease, and Land in Early japan, 645-900. Cambridge,
MA., 1985, HUP, 65-66. p . .

~1 (1 ) Tounan, Conrad: The (JreenArchipewga. Forestry in Pre-Industrial]apan. Berkeley, 1989,
UCP, 172. p. (2 ) Kito Hiroshi: Nihan nisennen no j inktishi [Two thousand years ofJapanese
po-palation history]. Tokyo, 1983, PhP, 12-13. p.
~ 5 Saito Osamu: The Frequency of Famines as Demographic. Correctives in th e Japanese
Past. In Dyson, Thomas - Grada, Cormac 0 .: Famine Demography. Perspectives from Past and
Present. Oxford, 2002, OUP, 224. p .
127
ban volt az evszazadok 6ta letez6 muvelesi kulturaval. A siksagokon irasztasos rizstermeles, a diluviilis talajon es az alluvialis hordalekkupok magasabban fekv6 reszein sziraz muveles, mig a hegyek erd6s reszein foltokban irtasos-egeteses gazdalkodas folyt. A birodalom mas reszein a rendszemek az evszizadok soran csupan a terbeli kiterjedesevaltozott, de az sem sokat, amib61
arra kovetkeztethetiink, hogy ez a folclmuvelesi struktura eletkepes volt az
adott okosziszteman beliil.
AKinai-medence kornyeken a ritsuryO-rendszer, azon belul is az uj, nagyf6virosok kiepitese tulterhelte az okoszisztemat. Ennek kovetkezmenyei megmutatkoztak a korabcli allapotokban: gyakoribbak lettek a rossz termesekr61, ehinsegekr61 es janranyokr61 sz616 jelentesek; megszaporodtak az erd&
tlizek; s a tarsadalmi elit mind hevesebb kuzdelmet folytatott a termeszetes
eroforrasok feletti ellen6rzes megszerzeseert, illetve a meg nagyobb ad6bevetelekert.
Az udvar es az el6kelosegek ugy pr6baltak kiegesziteni a Kinai-medenceb61 szarmaz6 jovedelmeiket, hogy ad6szedesi jogaikat a tavolabbi teniletekre is kiterjesztettek. igy peldaul Genmei tennouralkodasa idejen a T6hokut
erint6 politikai dontesek j6reszt csak az elelmiszertermeles novelesetszolgaltak. Shomu val6szinUleg az uj foldek es ad6bevetelek remenyeben inditott
tobb katonai expedki6t az emishik teriiletere. Am a nehezkes sz:illitas es a
kozponti hatalom terbeli korlatai miatt Yamato urai szamara nem sok hasznot hajtott Tohoku, ezert tovabbra is els6sorban a Kinai-medence es a koriilotte elteriilo videkek er6forrasaira kellett tamaszkodniuk.
Az ,,6kol6giai tulterhelesnek" gyanithat6an mar a 690-es evekre nyilvanva16 jelei voltak a Kinai-medenceben, hiszen addigra a siksagok nagy reszer61
kiirtottak az erd6ket mega nagy varosepftesek el6tt. Emiatt a mestereknek
tavolabbi es meredekebb hegyekr61 (neha Omi es Iga tartomanyokb61) kellett beszerezniuk a faanyagot. A korabban dus erd6segekkel boritott medence nyilt, csupasz dombokkal szegelyezett siksagga valtozott. Ez az atalakulas
termeszetesen hatassal volt a regi6 hidrobiol6giai rendszerere. A folyok es
patakok folyasa felgyorsult, s velbetoen az eves csapadekmennyiseg is lecsokkent a regi6ban. Mivel kivagtak a magasabban fekv6 erd6ket (a fat epitkezesre es tiizelesre hasznaltak fel), a letarolt domboldalakon felgyorsultak az er6zi6s folyamatok, s egyre nagyobb gondokat okoztak a szeszClyesen valtakoz6
aradasok es aszalyok. Emiatt val6szinUleg csokkent azoknak a rizsfoldeknek
a terulete, amelyeket az 6ntoz6rendszerek kielegit6 mennyisegu vizzel tudtak ellatni, s gyakoribbak lettek a kisebb, am ugyanolyan pusztit6 helyi arvizek. Mindez eppen azokban az evtizedekben kovetkezett be, amikor az uralkod6k es a foldmuvesek egyarant a termeles novelesevel pr6balkoztak, hogy
kielegitsek a ritsuryO-rendszer cs a szuletofelben lev6 nagyvarosok tamasztotta igenyeket.
A helyzetet tovabb s11lyosbitotta, hogy lecsupaszitott domboldalaknak csak
viszonylag kis hinyadat tudcik muveles ala vonni. Ahogy csokkent a feltorheto foldteruletek nagysaga, a szolgalati idejiiket letoltott kozmunkasok egyre
128
nehezebben talaltak megelhetest maguknak, mint foldmuvesek. Sokukra

hontalansagvagy halal vart. Amagasabb helyeken kialakitott parcellakfoldje
raadasul gyakran nagyon rossz min6segfi volt. Esetenkent az ilyen, kevesbe
termekeny fold ck megmuvelesevel az alacsonyabban fckvo, jobb min6segu
foldekt61 vettek el a vizet.
Ezek a kedvez6tlen folyamatok jelent6sen megnoveltck a rossz termes, ebb6l kovetkez6en pedig a pusztit6 ehinsegek eselyct. Hogy ez val6ban lfaez6
problema volt, arra egyertelmu bizonyitckok a 693-as, a 715-os es a 723-as
aszalyos evben kiadott rendeletek. A 723-as leiratban a Nagy Allamtanacs
birodalomszerte arra biztatta a lakossagot, hogy arpat es buzat vessenek, mivel ezek:
,,kival6 elelemkent szolgalnak ehinsegek idejen. Evegett mi, a Nagytanacs
tagjai meg Ji to csaszarno orszaglasa idejen szetosztottuk a kormanyzat vet6magtartalekait, s parancsba adtuk, hogy azokat a birodalom minden szegleteben rendben eliiltessek. Az6ta teljesen elhanyagoltuk a gabonafoldeket, s
lam, a birodalomban most ehinseg pusztft. "26
Noha a szaraz muvelesu gabonafelek termesatlaga alacsonyabb volt, mint
a vizkulturas rizse, el6obiek egyaltalan nem fi.iggtek a tulterhelt 6ntoz6rendszerekt61, ezert jobban birtak az aszalyos id6szakokat.
A varosok epiteshez es fenntartasahoz sziikseges faanyag folyamatos kitermelesenek masik kovetkezmenye az volt, hogy a lecsupaszitott lejt6k tobbsegct egyszeruen ,,sorsara hagytak". A parlagon hagyott domboldalakat a
bokrok es kisebb fiik, pCldaul a torpebambusz es a vorosfeny6, vettek birtokukba. Ezekben a novenytarsulasokban azonban gyakrabban alakultak kierd6- es boz6ttiizek. Az elso n1zvcszekr6l 703-ban tesznek emlitest a kr6nikak.
Ezek olyan helyeken tortek ki, ahonnan el6z6leg az epitkezesek szamara kitermeltek az ertekes faanyagot. A kovetkez6 evtizedckben gyakoribba es pusztit6bba valtak az erd6tfuek. A 740-es evekben, azokon a teruleteken, ahonnan a narai epitkezeseken felhasznalt fa szarmazott, tehat Omi es Iga tartomanyokban, a gyorsan terjed6 tuzveszek mar a Kuniban es Shigarakiban
epiil6 palotakra is veszflyesek voltak, tovabb tetezve Shomu Csaszar es kormanyzatanak gondjait.
A varosepitesek, az erdoirtisok es a Kinai-medence mez6gazdasagi problemaiJit6 csaszarn6 uralkodasat61 kezdve kieleztek a foldek birtoklasafat foly6
harcot a tarsadalmi elit koreiben. Ez arra utal, hogy, bar az ad6zasi rendelkezesck tovabbra is a termel6ket tekintettek a rendszer alapegysegenek, az el6kel6segek szemeben a fold egyre nagyobb ertekkel birt. Reszben a birtokokon talfilhat6 faanyag miatt, amelyet a varosi lak6hclyeiken cpitesre es tfuclesre hasznalhattak. Noha Genmei csaszarn6 uralkodasanak eveire igencsak
megritkultak a val6ban vastag torzsu fiik, a novekv6 nepessegnek es az alland6an cserfl6d6 kozmunkasoknak kosz6nhet6en, az elC:ikelosegek soha nem
szenvedtek hianyt a foldmuvesekben, emiatt nem tartottak 6ket kulonoselr
2G
0
L'")
r-.
I
""
r-.
'
Farris, William Wayne: Population ... I 06. p.

129
0
"ti'<
130
ben ertCkesnek. A 730-as evek borzalmas jirvanyai azonban alaposan es rOvid id6 alatt megtizedeltek a termel6kepes nepcsseget, kiilonosen a Kinaimcdenceben. Emiatt azutan egy csapasra megfordultak az aranyok. Tabb
lett a muveletlen fold es kevesebb a munkaskez. Uj szabilyokra volt tehat
szukseg, amelyck a fOldmuveseket maradisra bfrjik, -az el6kel6segcket es a
kolostorokat viszont a termeles novelesere osztonzik a birtokukban levo foldeken.
Az erd6irtis, a tuzveszek, az aszalyok, az aradasok es a fahiany jelentette
problemak a kovetkez6 evtizedeken sem szuntek meg. Megvaltoztattak a
Kinai-medence egyes erd6s videkeinek noveny- es allatvilagat, s hosszu tavon
Omi tartomany nehany videkenek elszikesedeschez vezettek. Tobbek kozott
erniatt szakadt meg a f6varoscpftesek sora, illetve ezert nem sziint meg az
el6kel6segek foldehsege. Sot meg abban is kozrejatszott, hogy ujfajta elelmiszerek es arucikkek jelentek meg Heiankyo piacain.
Szem el6tt tartva a ritsuryO.rendszerben lefektetett elveket es a kor techno16giai szlnvonalat, kijelenthetjiik, hogy a rendszer megalkot6i altal elkepzelt
atfogo tarsadalmi struktura 750-re elerte fejl6desenek hatarait, amelyeket
mar ncm tudott attorni. A k6vetkez6 evszazadok a rendszer puszta eletben
tartasa jegyCben teltek el. Am rninden er6feszitesiik hiabaval6 volt, a ritsuryorendszer megsemrnisiilt- am fgy is tovabb maradt fenn, mint a vilagtortenelem legtobb ismert rendszere. Az uj, sokkal osszetettebb allamhatalom es a
varosi tarsadalorn kialakulasara sok evszazadot kellett meg varni. Mindez
csak a 16. szazadban val6sulhatott meg, amikor hatorszagban bekovetkezo
gyokercs valtozasoknak koszonhet6en ugrasszeriien megnott a videk nepessege es annak termelesi kapacitasa. Ennck kovetkezteben a kivaltsagos osztalyok olyan ad6bazisra tettek szert, amelyre mar egy sokkal szilardabb kozigazgatasi strukturat lehetett epiteni.
s. FEJEzu ~
Ritsury6-rendszer:
az alkalmazkodas es hanyatlas
korszaka (7 50-1250)
Vl
u.J
i.J
u.J
Vl
V)
:Q
A ritsu~t)-r~nd...i~~d~rejottevcl <! ne ~ss(!g vi,szony@g_.gy_ors novgk~~

mgtorpant, s egy tart6s, stagnalas kozeli allapotjott. lfare. A stagnalas azonban nern jelent szuksegszen1en valtozatlansagot is. Am a valtozasok nagy resze kimerult a tarsadalmi forrongasban, valamint a
rendszer hibainak kikuszobolesere es az uj viszonyokhoz val6 alkalmazkodasra tett kiserletekben. Ezek viszont,jellegukben es dimenzi6ikban egyarant, evszazadokig lenyegeben alig valtoztak - mar amenynyire ezt ilyen id6tavlatb6l meg lehet itClni.
A politikai hatalorn csucsan vegbemeu6 folyamatok alapjan a 750 c_
125_Q k.Qzoj:Q lQO_szakot negy nazyol_:>_b S?akaszra bonthatjuk. Az elsore
(750-850) a tenno-hatalom voltjellemzo. Al,. raJ.kg_(lok az el~ i,ll~TI_ci_Q___
ffiy~,_lkiankyQ ba .k6lt9zv~. m!:gszi@rdHo ttak 11rnhn.ll1<.aLA..m_:i_sod_l!<._korszakban (kb. 850-1050 a jeles Fjiwara-nemzets~.g vez~ t6i
,...1!.U!l ta.k e, p pJid.ka .szinpad.it.Jltana _( 105.0-1180) k.Ovetkeze.tt az ugynevezett:_,,_in-korman yzat" i,d6...'l~aka,.-.amikor_ nehlny cr6skezu, a tr6nr61
hi~_talg~n lemQndo csag a[ v~oMUr:hiyitotta az orszagg t mint a birodalom le _ha@lJTJ<\S'!l;>!>_~$. l_eg1ekinttly~g:bh foldbirtokos.a....Az_ utQ!s__6
rovidebb Xo[ szakqan (1189-1%50) .e~ a f61eg Ka!}_to vidJ!l<-en_~J<l )J.!!f..::...
.i;:os ha~ak" (bulyj)_ , ~az. bushi-csal;ldok alapito ~t~ &ZQY~l-5eg , miutan l~
_g:y_oz1e_politikai vetelytarsait, egeszJap~_n_!1~a l~ tt s a szov~ts.eg_YeZ.e.tOi
~makuraban szekelve, a csasz~r- neveben 6rkodtek a birodalom.he.kej_tlelett. Hatalmukat azonban nern kis mertekben az addigra mar
alig felismerhet6, gyokeresen atalakitott es a kor kovetelmenyeihez
igazitott ritsuryO-rendszernek koszonhettek. Emellett az el6kel6segek
tamogatasat sem nelkiilozhettek, hiszen a f6varosban, Heiankyoban
tovabbra is 6k toltottek be a csaszari kozigazgatas hivatali posztjait.
A hatalom csucsan bekovetkez6 valtozasok a politikai folyamatok
mas aspektusaira is hatassal voltak. Katonai kerdesekben az id6k so ran
sokat valtoztak a ritsuryO-rendszer eredeti iranyelvei. Felhagytak a sorozasokkal; az e\6kel6segek igyekeztek tavol tartani magukat a katonai
iigyekt61, emiatt a hivatasos harcosokra (bushi) mind nagyobb felel6sseg harult a rabl6bandak felszamolasa es a beke fenntartasa teren.
Idovel ez a felelosseg egyenesen a hatalom csucsara repiteLte 6ket.
A penziigyek teren a termel6munk5.t vcgz6k feletti iranyitasijogok cs
az ad6k beszedesenek feladatai a konnanyzati szervekt61 el6bb a temp-
"'
dJ
131
0
0
'<I'
..;
132
lomok, szentelyek es az cl6kel6scgek (koztiik a jokok), majd kes6bb a

bushik birtokain m(ikod6 kozigazgatasi hivatalokhoz keriiltek at. A kozponti korrnanyzat igy lassankent elveszitette az dlen6rzest a penziigyek felett, emiatt mind jobban masok tamogatasat61 fiiggott.
Ezek az egymasba fon6d6 szalak feltarjak el6ttiink annak tortenetet, hogy a tekintely, a kozigazgatas, az elnyorn6 hatalom es a foldek
birtoklasab61 fakad6 vagyon mikent vandorolt a tarsadalmi csoportok
kozott, mig vegiil meg nem allapodott azoknal, akiknek semmifele
erdekuk nem ffiz6d6tt ahhoz, hogy fenntartsak a batalom es a kivaltsagok elosztasanak azon rendszeret, amelye ta ritsu'T)'Oseidoban fektettek le.
Ezek a gyokeres valtozasok kozel fel evezred alatt zajlottak le. Az,
hogy a regi rendszer megbukott, korantsem annyira a meglep6, mint
az, hogy ilyen bossz(1 ideig fenna.Ilt. Miutan felvizoltuk a ,,nagypolitika" esemenyeit, s megismerkedtiink a korszak kiemelked6 alakjaival,
fontosabb esemenyeivel es fejlemenyeivel, arra pr6baljuk megtalalni a
valaszt, hogy milyen tenyez6k segitettek a ritsuryU-rendszert abban,
hogy ilyen sokaig fennmaradhasson, s milyen hat6er6k ideztek el6 a
vegso bukasat. Ez a megkozelites, amint azt latni fogjuk, ravilagit arra
a tenyre, hogy a tortenelem alakulasara mekkora hatassal lehetnek a
k6riilmenyek: azok a fejlemenyek es folyamatok, amelyek egy ideig
meg segitik a regi rend fennmaradasat, de egy pont utan mar a rendszer letet kezdik fenyegetni, mivel megvaltozik a viszonyuk a tortenelmi hat6er6k tobbi valtoz6jaboz, s ebb6l a kolcs6nhatasb61 egy uj hatalmi struktfua sziiletik.
A ritsuryU-rendszernek sziiksegszeruen meg kellett buknia, hogy atadja a helyet egy uj rendnek. A regi tarsadalmi elit hatalmanak megszunesehez szamos tenyez6 egyiittes jelenletere volt sziikseg - a mez6gazdasagban es a telepfrlesek rendszereben hekovetkez6 valtozasok, a
kontinensr61 erkez6 gazdasagi t\jitasok cs uj szellemi iranyzatok, valamint a harcosok osztalyanak felemelkedese, akik megkerdojeleztek az
el6kel6segck fens6bbseget. A valtozasokat a politikai zurzavar hosszu
idoszaka vezette be, amely soran a bushzk igyekeztek mine! nagyobb
reszt kihasftani maguknak a megnovekedett termelesi kapacitasb61,
ami potencialis hatalmi biziskent szolgalhatott szamukra. Ekozben alland6 harcban filltak az ugyanezen munkalkod6 vetelytarsaikkal. A 11.
szizad vege fele Tohokuban mar egyertelmuen mutatkoztak annak jelei, hogy ismet elkezdodott a vetelkedes, amelynek vegs6 celja egy l'tj
es egyseges allam megteremtese volt. A kiizdelem a szigetvilag minden
szegletere kiterjedt, s valtakoz6 hevesseggel egeszen a 17. szazad elejeig eltartott.
Esemenytortenet
_-\. politikai elit tortenetenek ismertetesekor az 6sszegzesben felvazolt negy nagyobb korszak szerint haladunk clore az id6ben: a q;aszarok (tennii), a F1Jj~
W<JJJ!-re . f!J._e_kj kq/(/,pri/J,y,ilvisszaYOilult w:alkodok (jok6) CS a harCOSOk (bushi)
uralman~k kora.
Csasz.arok es regensek (750-1 050) *
Sh<JmJJ_halala utan (756) felerosodtek afrakci6har~ok Heian_~J:Qban_J.,an.y.a

.clfu.zor K!2ken.. majd Shotolm ne\'.en ke t vihgro..s. ur...alkodoi dklus1 elt meg, de
ennck ellenere afr:ak.ci6kxiszalykod;isauak csak az eros akaratu Kanmu csasti.x:.1r911rn l~p e se vetett veg~L'Z.81-b.rn.Hires el6djehez hasonl6an, Kanmu is ugy gondolta, ha egy uj f6varost
epittet, azzal fenyes bizonyitekat adja annak, hogy erenyesen kormanyoz.
Ezert Nagaokab;;m, ;;t ~t/>m:_'!::,_ Kamo- es Uji-foly6k 9sszefoly,as;\t61 JJ}'llga.tr.a
k.esedclemJLelkill n ~ kilatott az ~pitkezesnek. Harom evvel kes6bb iinnepe~-es kiilsosegek kozepette bekoltozotta palotaba, de a helyszinr61 idokozben
kideriilt, hogy alkp.lmatlan_a_c;_~ lre..~lsosQrbari .aiht,_m_ert;_ a teriikten nagyon
.,gvakoriak voltak az arvizek. Az fu-vizveszely, a heves belpolitikai kiizdelmek es
a balj6s elojelek miatt, rovidesen elhagyta Nagaokakyot, hogy .Yj_htlxre ko lti)zzQn, alig tizez.ynehany kilomeremyire eszakkelett~, a ]{atsura-foly6 t!il:
uartjara. A Heianky(mak (,,Beke es nyugalom f6varosa") .clnevez.c.t t szekhel~~n_794=_Q~Il ~ndezkedett b~ - a varosnak a 11. szazadt61 Kyoto (,,F6varos")
1.elut..hiYil.talrn~ n eve. Noha kozvetlen ut6dja, Heizei megpr6balta visszakol(oztetni a fovarost Naraba, kfserlete kudarcba fulladt. Hosszu idcig Heiankyo maqi.gt; ~ ritsuzyO-rendszer ~z~khel~ . Igazsag szerint eleinte a puszta
m egepitese is lehetetlennek tunt, daccira annak, hogy Kanmu epitomesterei
a megszokottnal is tobb gerendat es cserepet hasznaltak fel 10ra, s a csaszar
kivfaelesen energikus intezkedesekkel szervezte mega fakitermelest es a kozmunkasok munkacsoportjait.
A palotakomplexumot sikeriilt is befejezniuk a munkasoknak. Ez egy 160
hektaros, teglalap alaprajzu, negyzethal6s szerkezetu cpuletegyiittes volt.
A palota az eszaki fal elotti kozepso reszt foglalta el, el6tte a korminyzati epiiletek alltak (16. dbra). A falakon kfvlil helyezkedtek el az el6kel6segek rezid enciai, a koznep lak6hazai, a varos ket nagy piaca, valamint a kozponti sugarlit, a Suzaku Oji, amely negy kilometer hosszan huzodott a csaszari palota
es a deli f6kapu, a Rajomon kozott. A 66.t csodas latvanya meg evszazadok
m(llva is megihlette a muveszeket:
*A rsamirok es a ko nyvben szereplo szernelyek szuletesi es halfilozasi daturnai a Mutatoban

es a magyar ki adashoz frt fiiggelekekben talilhat6k.
133
Nishi Kyogoko ,.------,,---,-- -.-- -.-- - , - --,---.---...,-.---..--.,---,e;

Ki~ajir---i--+l-.~=-+--+---+---+--+--+-+-+-+--i
roe
g:
0
~~
D6so 1---f----+,; ~ +--+--+--+---i-f-1--1--i--I c: '<

Nishi Horikawa - ~
n i:::.
Ci c '
<;;:
;~
~Nishi. Onriya IP,..~,+-fl"""""-t--t--t--+-t.=k'==ld==;-l d
r.MI
'"O () t:1
~
Kogamon
e!.. [:'.l, !2.
Suzaku Oji
~
fr
E.
Mibu ~
~ :l. ::r.
Onriya ,_""__,'---1l~
"""'
"'.il..+-+-+-+--t==i==r=r==t==i '@
Horikawa -~~
;-
Nishi no lllin 1--+-
--ttE. li+--+--1---11--+--1-+-1--+---t ~ en
~ t
Higashi no Thin 1---+--t----+---+---+---+--+-+-+-+--+--<
W0
~~-~-~--+---+--~-~+-~+--~_[
en
g
""
2.
Higashi Kyogoku
16. abra Heiankyo es a Csaszari palota alaprajza. A korabbi f6v-.l.rosokhoz hasonl6an,

Heiankyo alaprajza is teglalap alaku volt. A rovidebb oldalara allitott teglalap kepzeletbeli
felez6vonalan futott a Suzaku Oji, ami a deii f6kaput (Rajomon) kototte ossze az eszakon
all6 Csaszari Palotaval (Daidairi). A Korai Heian-korszakban a kozponti kormanyzat hivatalos iigyeinek zomet a Daidairi hivatali epiileteiben inteztek. Kes6bb a tuzveszek, a zavargasok es a politikai viltozasok miatt, a hivatalok szamat csokkentettek, s az epiileteket a varos
kiilonbozo pontjaira koltoztettek at. Fomis: Hall, John W.: Kyoto as Historical Background.
In Hall, John W. - Mass, Jeffrey P.: Medieval Japan. &says in Institutional History. Stanford,
1974, SUP, 9., 14. p.
134
,,Halvanyzolden ragyogva,
vagy harsog6 zold arcukat mutatva,
a mcsszesegbe veszve, hova tekintet nem kovetheti 61<.et,
dragako gyanant csillognak.
Mily csodas e ragyogasa foldig oml6 lombotoknakl
6, ti fUzfak, 6rz6i a Suzaku Ojinak!"1
_\ Rajomont mli.zcumi makettekb61 es a mozifilmekb61 is ismerhetjiik. A palo. Focsamokanak (Daigokuden) elethii masolacit a rnai Kyot6ban all6 Heian7entelyben lathatjuk, amely az 1890-es cvekbcn epiilt. A szentcly egyike a
~>feiji Csaszar uralmat dicsolto, akkoriban keszult szamOS epiteszeti alkotasnak.
Kanmu cs ~het~e~. fia S..f!.g~ey;yarint encrg.ikJJS,es alkot6 szellemisegu
~:ralkod6na bi~gnyult, Ennek Heiankyo a legszemleletesebb bizonyiteka.
AmenneI sokkal tobbet tettek. Tamogattak..a..b.uddhista.te.rnpl_o.1Jl9_kipiLesf:t..
-" a szentiratokhg zj rt kommentarok.gyarapitasat. Kiilonosen a Tend..ai-_cs..a.
__i:lCTQil-ha oman okj.pQJasat tartottak fontQSD.M, rncgpedig i!Zert,~
- - i;!p_ky_Q..t~.pi.rin.1!!li ew e lke_c;kttseg. es_a.l:.akralis.b_at.akml kfu.p.ontji.~ t e:.
.:;-ek, amely kozpont mindket tekintetben a narai Todaiji es Kofukuji, illetve
~ Ott talalhato tobbi befolyasos templom felctt all. ~gy hangs{llyt hel.yez.tek
l :Zontinenss~fenntartott kulturalis kapcsolatokra_AJWzig.azgatas .s.t ruk.tu. :..i.:ban alapyct6 v;!ltoztatas_ok;;i,t.mjtoltak. vegrc.. Egyreszt, hogy ~szeru_bbe
: 6 . 'ck_.a...kfu;_po_n ti clknor.z.est.masreszt a korrnanyzati munka.hatekonyabba
:eele frdd.eb..eD,_Me_g:r_eformaltak a h ;:i,dsereget. Seregeiknek sikeriilt m.eg
-:SLakabbra _zoritaniuk a m_ak;;i.csul vedekezo e:mis_hikeJ. A h atarvonalat ege:: er.La...m..au1Qriol<aig. tQltak ki Eszak-Honshuban~ Osszessegeben rendkivii.l
.e-\ckeny es sikeres uralkod6knak tekintherjii.k Ok.et.
Ironikus m6don azonban a sikereiknek, amelyek Iehet6ve tettek, hogy egy
er6s kezu ember egyszerubben ellen6rizhesse a kormanyzati munkat, az lett
a k.6vctkczmenye, hogy ut6daik kczeb61kicsii.szott a hatalom, illctve, hogy a
F uiwara-klan ~i.knd..a.p.clitikai ektme.gha.tfu:..o.zfullatgai. Naka.t.runino_
E.amatarii:.s fia,Fujiwarano_ Fuhito .6ta..anemzer.seg~ezer..szillal kotO:dott
csasza i.&Sa.ladhoz~c;;sasz.J.ri hiz._z:~rokon_liffi__gbg.n a116k e, tana<;:~ad6k es.....a
m a<Tas rangu hivatalok'!t b~tolt6 Fujiw~ak. .i_d6v~ _~gy_ diarchi;it (,,kett6s ha~mat") e itettek ki ma uknak Nara~a!!.:. A 850-es ev_ekfe azonban Fuhi ~~
ut6dlli egyrqass~J rivaliza16 k.isebb csaladokr:_a hullottak szet. Ezek az alnemzetsegckct a csaszari adomanybirtokok, a rangokert es hivatalvisclesert kapott jarand6sagok, valamint azok az egyeb jovedelemforrasok tartottak el,
amelyeket meghacirozatlan ideig birtokoltak, s nem egyforrna hatekonysaggal akniztak ki azokat.
Az e rik iJ er_i_a]_nemzetseg, a Hokke-klan, az ,,eszaki.haz", kiilono.s..e.ILn.agy_
t_efo!. asra ~ tt szert. 858-ban a klan ~gyik tagj3,t, Fujiwara no Yoshifusat n~
yezte!< ki az ~kor mcg kiskoru Sciwa tenno= aki mellesleg az 6 unok:ija volt ; ilforris, Ivan: The World of the Shining Prince. New York, 1964, Alfred A Knopf, 23. p.
135
0
0
v
0
melle _kirnd_elttanacsQsnak. Nehany ev mulva Yoshifusa azt az utasftast kapta (vclhet6en sajat magat61), hogy ,,vegye at a__!:>irod~Iom _korman~asanak
iigyei(,~61 a ce!J;>6lfelv~t~_1~_gensi{sessh6l_dm_e t, am~Iyet ad~sa.kis
.a~saszill"i csalad ta_gjai ka2hattak mcg,,__.(:\ titulust sik_eriilt ~!6<!i_ara, Fajiwara
no__Mototsunera.is atx:_uh;iznia,_aki a 880-as evekben feliigyelt&._ koyetk~zes
keppen ellen6rizte, .a csaszari rendeletek es hivatalos levelezes~k szoveget,
meg az uralkod6 nagykoruv.i valasa utan is. ld6vel uj dmet kapott. F6tanacsad6 l'3..<Ji11P.akullett. Ez kes6bb a nagykoru csaszarok mellettszolgal6 regensek
titulusa lett. A kovetkez6 ketszaz evben Fujiwara no Mototsune leszarmazottai sekkanokkenJ (a sessh6 es kanpaku 6sszevonasab6l alkotott kifejezes) a ko_r~bs;l~Qlitikai el<;t legbefoly-d.sos~bb szerepl6i lettek.
.Csak n~hany csaszar tetJ_kfserletf:t arrai.Pogy mas el6kel6 nemzetsegekkel
- mas Fujiwara-csaladokkal vagy alacsonyabb rangU. csaladok sziilotteivel,
pe!daul a hires tud6s-hivatalnok, Sugawara no Michizaneval - szovetkezve
~,!!1b~zilljQn a sekkan h_~_talmava~. Michizane azonban olyan megalaz6 poJitikai ye_rese.g.et..szenvedett a ,s_ehkant61, hogy a termeszeti csapasokr61 meg evszazadok multan is azt tartottak, hogy az 6 haborg6 lelke okozza Ok.et. Olyannyira, hogy az agg6d6 Fujiwarak szertartasokkal pr6baltak Jecsillapitani a
szellemet. Sot meg szentelyeket is emeltek az elhunyt Michizane (Tenjinsama) tiszteletere, koztiik a Kyot6ban all6 hires Kitano Tenmangt1-szentellyel,
amelynek a mai napig magikus er6t tulajdonitanak.
A.M_k._kan-hatalomnak_rninden alkalommal sikeriilt (eliilkere.kedoi_e politikai vetelytarsain...A_s_ek.kanok arra hasznaltak befolyasukat, hogy hitveseket
~nak a q;aszar fillgyermekei melle, s hogy visszf.lvonulasra bi.rjak .aL ifj(1
uralkod6ka1... amiuLfel.tiin.Leg-Oi}!'lll- _ut6dr..aki. ko.z.eli rok_onsagbjln allt a
.Eujiwarak.kaLEnnek a politikanak az lett az egyik kovetkezmenye, hogy tab. bet nem keriiltek n6k a tr6nra: minden bizonnyal azert n em, mert a regensek nijottek arra, h ogy egy serdiil6 fiut sokkal konnyebb manipulalni, mint
egy erett not, legycn sz6 akar a regens sajat lanyar6l.
A ha?,assagokkal biztosftott rokoni kapcsolatok fenntartasa mellett a sekk.an-hatalom a hivatalnoko_k kinevezesetz_az el6Icpteteseket es a jutalmazaso_kat is gondosan feliigyelte. fgy mar Fujiwara no Yoshifusa idejeben is szamos
, bivet es tamogat6t gyilj!ott maguk kore. Az iinnepelt kolto, Ariwara no
Narihira inkabb keseruseggel, mintsem csodalattal teli sorai j 61 ti.ikrozik a
Fujiwara-klan hatalmat. (Afujiwara szo szerint ,,akacligetet" jelent.)
,,Messzire nylilik mostansag az akacfa arnyeka,
h osszabb, mint valaha.
Biz sokan vannak, kik a viragok ala hliz6dva,
oltalmat keresnek alatta! "3
2
Hurst III, G. Cameron: lnsei. Abdicated Sovereigns in the Politics of Late Heian ]apan, 10861185. New York, 1976, CUP, 68. p.
3 (1) ~cCullough, Helen Craig (tr.): Tales of lse. Stanford, 1968, SUP, 139. p. (2) Michele
Mara annak igazolasara idezi a verset, hogy a koltot keseriiseggel toltotte el Fujiwara no
136
A sekkanok arra is felhasznaltak befolyasukat, hogy egyrc tobb falvat ,,adomanyozzanak" sajat maguknak, szovetsegeseinek, parthfvciknck es a veluk egyiittmt1kod6 templomoknak. Ami meg fontosabb, a Fujiwarak 6si templomanak,
a narai Kofukujinak es a h ozza tartoz6 Kasuga-szentelynck hatalmas birtokokat juttattak. Idovel a templomegyiittes lett Yamato tartomany legnagyobb
fo ldbirtokosa, s mar onmagaban is felelmetes politikai er6t kepviselt. A se.kJ;anok felulvizgilt;i_k,a ri.J.ruryQ-ren.dsz.eulapelYeiLAz .elOk.eJ6s~. gd~ bit:tokaiD
fekv6 falv~~vel foglalkoz6 kozigazgatasi hivataloknak_.(loo.rufok.arol e~~le~e!>.Qjo_g_kox:._oket biztositottak, Ezaltal..a..Yidi:luia~eszetlilllOorak a
csasziri ad6ren_d&e;: ellenorzese al6LA.falma sh6ene.k, az akk..orib.an form<i:._
lfu!.Q_n~ kiterjedesu maganbirt koUc.nnha...16..s.ag;u!la keLilltek. A gyakorlatban tehat a~-kozponti ko.rmanyz.att61 filggetleniilmiikodo.tt, s nagyfoku ad6_!I1e11tesseg~t elvezett.
As~kanok_uralma~a~zazadbap_,_ Fpjiwara T!!J Mld~inaga...Cs.fia, .Yorimich i idrjen Hte ffnykorai. A k_orabeli kr6nika, az Okagami (Nagy tiikar) ossz.e.fug@l_as11!.d.Michina~ te ~teir61, s egylittal ,,tukrot mutat" arr61, hogy akkoriban milyen iigyek foglalkoztattak leginkabb az udvart.
,,Michinaga harmincevesen [996] kap ta mega regensi dmet [kanpahu] .
Ichijo es Sanjo tenn6 orszaglasa alatt kenye-kedve szerint kormanyozta a birodalmat. Amikor mostani Urunk [Goichijo, ur. 1016-1036] kilencevesen
tr6nra keriilt, 6 lett az uralkod6 fotan acsosa [sessh6]. Ekkor otvenegy esztend6s volt. Meg abban az evben, amikorf6tanacsos lett, a regensi hivatalt [id6sebbik] fiara, Yorimichire ruhazta at. A Kannin harmadik evenek (1019]
harmadik havaban, a huszonegyedik napon , otvennegy evesen, feleskiidott
Buddha torvenyeire . Ugyanezen ev otodik havaban, a nyolcadik napon az
udvar a hivatalban levo h arom csaszarneval egyenlo rangra emelte 6t, emellett minden evben hivatalt s rangokat kapott, dacara szerzetesi mivoltanak.
Egy szemelyben 6 a nagyapja a csaszarnak, apj a a harom csaszarnenak es a
koronah ercegn ek, ajobb Fel6li Szemelynoknek, a Palotaiigyi Miniszternek,
ezen felul szamos tanacsosnak. Immaron harmincegy eve 6 kormanyozza a
birodalmat. "4
Michinaga regenssege kultur:ilis szempontb61 figyelemre melt6 korszak
,olt (6. fejezet). ~teg irod.?.Jmi,.Jp(iszii.l~.tett. ebben az idoszakbao, s azjro-.
.dalmi ru:J:e..t..a nok uraltik. Kozulii~is.kiemelkeclettMurasakLSlllkih_u,_ aj.a
..pan iro~-~k_orokbecsu alkotasanak, a Genji monogatarinak* a szerz6je.
Termeszetesen a.s.ek.lumok..uralma sem tartott 6rokke. Hatalmuk_ri szben a
11.iiwar'!-kJanon bchili viszalykodaso~ mJ.o,tt r~ndult rru:g, d_e ehh.cn..a. h.clyiik.r.e...p_j~z6 vetel~rsak..- fopapok, ambici6zus katonai vezetOk es a sekkanokkal rivalizal6 el6kel6segek- is szerepetj.itszonak,.Am mcgis..a. csaszari.bir.tQ- _
(;j
:;i
._
~
'O
i::
v....
Yoshifusa hatalomra keriilese. The Aesthetics of Discontent. Politics and Reclusion in Medieval
J apanese Literature. Honolulu, 1991, UHP, 45. p.
4
McCullough, H elen Craig (tr.): 6kagami. Princeton, 1980, PUP, 190-191. p.
* Magyarul Muraszaki Sikibu: Gendzsi regenye. Budapest, 1963, Europa.
i:'
.S
137
.kok ~nergikus vezetoi bizonyultakJl.J.eg.vesz.ede.lmesebb vetelytarsaknak..Yisz:g_ayonylt .11ralkod6kkent kil;>ttjta!s...?- F_nfuvga~fcnnhat6sag.a al61 A p;iszarnak ad6z6 f<'g_d~ket sh6ennek nyilv:initottal), amelyeket azutan mar magu]S:
igazgattak.i_!P.~pedig_l'~it !s.9rl!lanyzati hivatalaikra_tarnaszk_o.Q.va. Ezt az uj
politikai felepitmenyt nevez~Uk in-1\_ormam~atnakjinsei)~
.LQ!<ok...~s l;>ushik
0
0
'<I'
Eppugy, ahogy a Fujiwara-klan is hosszu ideig kihasznalta a csaszari csaladhoz ffiz6d6 rokoni kapcsolatait, s 850 ut:in meghat:iroz6 politikai er6ve lepett el 6,_ayiss.z..<lYQ.ill!l.t.ltr.fil~_d6k fjiJ}t{il soui szinten politikai ~_l61wt kovacsol!__
-1L!fonrQI val.Q.Jemondas e~ az azt kovet6 felugyelet h<!gyomanyab6l, amelynek gyakorlata megJit6 es Genmei uralkodasa idejen alakult ki. Olyannyira,
hogy 1050 utan.kQz I szaz evig...?-..j.Qkok maradtak Japan tenylegQ ~ai.
A_f!agykoru QQsanj6 csaszar, kihasznalva a nagytil!.~Jeletu Fujiw~a no
Yorimichi.hi.bait es..1! sekkant~.rJ_~zer..encsetlen.segeket.JJ).68-ban megszere~~
a tr6nt Ez utan nagy cr6ket mozg6sitva nekilatott a csasz:iri hatalom helyreillit.as:iriq.k, Noha nagyon .k oran, ot eweI kes6bb .meghalt, huszeves fia, a
szintfo tettre kesz ~_h!rakaw<!._tovab_b fol~tta_ apja m~ezde..ll..!!!livet. Lelemenyesen egymas ellen forditotta a Fujiv.:_ara-klan vezet6iS s mas nemzetsegek tagjaitjuttatta fontos hivatalokhoz. Miutan 1086-ban visszavonult a kormanyzast61,jelent6sen...m.egnovclte az in-kormanyzat nagysag~t cs a:. lg.~atasa
.alli_.tar!Q~6 shaenek szamat. Nagyszabasii munkalatokba kezdett Heiankyoban.
Egeszen a 12. szazad elso harmadaig olyan szil:irdan kezben tartotta a hatalom
szalait, hogy a magas rangu Fujiwara no Munetada megallapitotta, hogy:
,,a visszavonult csaszar hatalma 6elscge hatalmaval vetekszik, s a jelenlegi
fillapotokr61 elmondhat6, hogy ez a visszavonult csaszar egyedul uralja a politikat. ""
Shirakawat fia, Toba kovette a tr6non. 6 is gyorsan ujabb sh6enekkel gyarapitot~az in-korm:iriyzatot, s erre az any_agi bazisra tamaszkodva egeszen a
halaiaig sikerult fenntartania a csasz:iri hatalmat. Miptan az;onban elhunyt,
belh~rcok tortek ki Heiankvoban, amelyek megmergez1ek a politikai leg..kor.t. Emiatt GQ.shirak.~a..az l J 80-as evdbJ!n ~lv~szitJ!tte az_ellenorzfat.az
~menyek felett. Az orszag to_talis _polg:irhaboruba sodr6dott, amelynek ve_gf;_Il_ti_okok orokre elyeszltettek politikai dominanciajukat.
..A.z.ilj_k.QI..m.in}!z.amak volt egy azonnal erzCkelhet6 hatasa. A csaszari kormanyzat befolyasa nagy mertekben megerosodott, annak ellenere, hogy a
sh6eneken alapul6 penzugyi rendszcr es az in-kormanyzat tulajdonkeppen
a ritsury~rendszer egyfajta ,,alrendszerekent" mukodott. Visszaall!totta a csa_.sz_fu::i..biuo.koJs._hatalmat, s fenntartotta a hatalom es a kivaltsagok szCtosztasanak meg_sicq_~otlgy_(!k,pL}atat. Shirakawa es Toba tenno nevehez ket gyonyoru
5
138
{ i OSO-t 25QL
Hurst III, G. Camero n : lnsei.. . 149. p.
epulet fllzodik, a Hosshoji es a Tobadono . .Qoshirals.!iwa tenno az 1150-cs

eYckbcn ujj<i_epittet~e Heiankyo regi csaszari palotajfu, ami nehany nemzecekkel korabban lecgctt, s az6ta elhagyatva allt.
Az in-korIQanr-zat idajen mas alllPYet6 valto~asok is tortentek._A ritsuryo;,
=-.~.n9szer pfilgfu.lJ_mar korantsem mukodott olyan hatekonyan, mint korab'.:>a..11 . Ez Eszak-Iohokuban mutatkozott meg legszembernn6bb m6don, ahol
:. ~orai Heian-korszakban kialakitott politikai felepitmeny 9, hd}'i elQkclos.e.:.ek..liatalmi harcai .miatt gy.a.ko.d atilag m~gs.emmis0.Lt a sPkkan-kormfoyzat_
ciejen, Az 1050-es evekben haboru tort ki a regi6ban_,_s az 1080-as evtizedben
~:::Y szaka@r <!ll~.rn!il!lk11latj9ttletr~. amelynek kozp_onfa a mai Moriokat61
:::Hre fekv6 Hir.aizumib.an .Yolt. Tohoku eszaki resze kozel egy evszazadig ki;...eriilt a csaszarok fennhat6saga al61.
_..\. kozponthoz kozelebb es6 teruleteken az in-km1.nfuL~aLh.atalmfu:a, csak:.:~. mint korabban a sekkanokfaa, a nagyobb templornok, leginkabb a narai
M'Jfukiji es a befolyasos Tendai-szekta l<.fa nagy k.oloS.to.re.gyU.ttese,_a Heian:
:,.,-5 koz~e]?en fekv9 Enrvakuji es 0Q..j9jifelfrg:y.ye.rze..tLsz.er:z..elescijelente.tttk_
.. legnagyobb vesz.efyt. 1108-ban az Enryakttji es Onj oji elegedetlen szerzete~ei tiltakozasul bcrnasiroztak Naraba, mivel ugy iteltek meg, hogy Shirakawa
:.nmo uralkod6hoz meltatlan m6don viszonyult az egyik szertartashoz. A ijak~"21 erkez6 szerzetesek pancclruhat viseltek. Az egyik megfelernlitett el6kel65{:Q igy fogalmazott:
.l.ehetseges, hogy a cs6cselek szama immar tobb ezerre rug. Tulzas nelkul
:::on dhatom, felelmetes latni, ahogy az udvar kezeb61 kicsuszott az ellen6r~. s a [palotat] minden rendelkezesre all6 er6vel vedeni kell! "6
::) S.eto-~J!~ng.e.i::.e..u..wmeben harcosokb61 es azok csat16saikb61 szervezo0:::.J:t kal6zbandak.,garcizdilk.a.dtak..; ez a seklwn-kormanyzat kezdeteit6l vissza:~'u problema volt. Az 1130-as evekre mar olyan kornoly fenyegetestjelentet:e~ a cartomanyok bekejere es a kozponti korrnanyzatra, hogy az udvar, meg~erii.lve a megszokott hivatali utat, egy olyan hivatasos katonat nevezett ki,
~:;,} sajat fegyveresei elen indult harcba a kal6zok ellen.
:\ hivatasos harcosok szolgalatainak igenybe vetele ravilagit a korabeli koz?Onti kormanyzat legsulyosabb problemajara: a.japan tortenelenuzinp~dan
.:!:e@.ele.ntekb...eg}'Le.magas.abhr.a emclke.dtek a h iva ta sotlatonak" a. b_us.hJk.
~onboz6 okok rniatt, amelyek targyalasara kes6bb kerii.l sor, a 12. szazacl
;0z(:.per~ k.fulJ.metseg, a Mi.naID.Q.tQ:.C.S..a.Iaira;.klan. (a neveikben szerepl6
miajcgyek egy rnasik lehetseges olvasata ,,Genji", illetve ,,Heike", osszevonva
_Genpei") sz.amos tagja fQnto!i hjvatalokba kerult, Kiterjedt adomanybirto~.;:ok felett rendelkeztek, s nagyszarnu fegyveres csatl6st gylijtottek maguk ko:e. ldfu:elfelelm.et.e.s hlol..k.atQJJ.0;1.i.Y.ez._et.Qlde_ttekJ akik~t ~ Js.9.!..Jlliin.}:'hi.Yatal.ak.
azligol6d6 trn!plilln9krri~gregl)l~.fl~fm1, ille~eJJ. kalfaci..kfa.a lazad6k (akik
-iyakran rnaguk is lmshtk voltak) megsernrnisit~s~re fog~<;.ltal< fel._A Genp_ei~
0
L')
CN
r-1
\!")
r..._,
: Adolphson, Mikael,].: The Gates ofPower. Monks, Courtiers, and Warrion in Premodemjapan.
139
',......
CN
..;
-"'
0
0
'<!'
.;
..._,
Ol
El
..>:
E
0
-;;;
-0
Ol
"'
'~
"'
Cl.I
:>
l:l
:E
l3
;;'._
:8...,
"'
Ol
-0
0
..>:
~
-0
N
Ol
bO
"'
Q)
vezet6k. egyre g}@kr_<!hQ.an .heayatk..o.aak az..d.okelfuegek kazotti vi rakh.a. Az

1150-es evekben mar fOszerepet jatszottak a veres udvari frakci6harcokban.
Ezekbfil az ambici6zus es _rros akaratu T aira no Kiyomori emel~edett ki_gyoztesen, s lett !!, ~fQ~ l~~foly~~abb hmosa,jlleJYe az_iu:alko.d6, Gashirakaw!l legfobb katonai szovetsegese.
Az 1170-es evekben Taira no Kiyomo_ri tettei mauok tekintetbJ!D. .a..rtgi
sekkanokat ideztek. Le;inya a fiatal .cs~~.U. T.a.ka.kw:.ahi.~eku....aki.n.ek.any
_a...m.a~is a Taira-k!anb6l szarmazott. A leany 1178-ban egy fiilnakado.tt eletet, aki ket ev mu}va, Ani_QkU neven !fuJetttrqnr<i,. 1180-ra Kiyomori tovaj:J~
~aggokat cs kivaltsagokat szerzett maganak. Hatalmas sh6en-birtokok ura
lett. Rezidenciajan, a Heianky6 keleti oldala mellett 3.116 Rokuharaban fenyuzo eletet elt. Am torekveseivel, hogy o lyan magas hivatalokba jusson, amelyeket addig nem toltottek be buke-vezet6k, hogy meg tobb birtokot szerezzen maganak, s hogy szigorlian megbii.ntessen mindenkit, aki szcmbeszegiil
hatalmaval, sok ellenseget szerzett. A rcgi el6kel6 csaladok tobbsege elfordult tfile, s vegii.l magaval Goshirakawaval is szembekeriilt.
Goshirakawa__iia~chibilO-h.e.r.ceg,_kiil.Onosen serOO!,.erezte magat. Ugy
gondolta, hogy Taira n o ~yorrr_ori_g.kpdalyozta rne.g_tr6nGtJ&..e.r.ille_s,et, Ezert
l 180-ba.!!_9atjaJ~ozott a 1.:a!ra-klap ve_~toje _elleni ossze~kiiveshez. Fegyverbe hiv6 szavai sok mindent elarulnak az embereket fat serelmekrfil es a politikai mozg6sit<is retorikijar6l. Mochihito szerint Kiyomori es kovetoi:
,,szitottak fel a felkeles parazsat, s bolygatt<ik mega nemzet bekejet. Szenvedesre iteltek a hivatalnokokat es a koznepet. Megkaparintottak es kifosztottak az at bclso [Yamato, Kawachi, Izumi Yamashiro, Settsu) es a her kornyezo tartomanyt. Korlatozzak a volt uralkod6 hatalmat, eluldozik a hivatalnokokat. Halalt es szamuzetest osztanak; megfojtjak, vagy bortonbe vetik az
cmbereket. Elraboljak a javakat es kisajatitjak a foldeket.Jogtalanul birtokoljak es adomanyozzak a hivatalokat. Az erdemteleneket megjutalmazzak, az
artatlanokat pedig bevadoljak. Meghurcoljak, tomlocbe vetik a templomok
apatjait es tud6s szerzcteseit. Elkobozzak a hiei-hegyi templomok selymet es
rizset, hogy abb61 penzeljek felkelesiiket. FelduJtak a hercegek sirjait, s lemetszettek az egyik halott fejet. Megbecstelenitettek a csaszart es Buddha
torvenyeit, oly galad m6don, mclyre nem tud pcldat az emlekezet."
Az ilyen gaztettek megtorlasert kifiltanak, ezert:
,,En, Goshirakawa Csaszar masodsziilott fia, Tenmu Csaszar uralkodasi elveit kovetvc, Sh6toku herceg nyomdokain haladva, haborut hirdetek mindazok ellen, kik jogtalanul a tr6nra tornek, s semmibe veszik Buddha torvenyeit. Haborunkat nem csak az emberek erejevel vhjuk meg, az isteneket is
segitsegiil hhjuk. Amennyiben a vilagi uralkod6, a Harmas Kines es osi istensegeink segitik iigyiinket, az emberek szerte a birodalomban azonnal csatlakozni kivannak majd hozzank."7
:l
-"
...:;
-~
140
Shinoda.Minom (tr.): TheFoundingoftheKama/mraShogunate, 1180-1185. NewYork, 1960,

CUP, 151. p.
Mochihito kialtv.inya, amelyben a herceg tengernyi panaszt sorolt fel, a

kulturherosz, Sho toku es a harcos-csaszar, Tenmu szemelyfre hivatkozik,
s az i.stenscgekct es Buddhat hi\ja segitsegUl, sok h arcos nemzetseg vezet6jeh ez eijutott. Koziihik az Izu-felszigeten el6 Minamoto no Yoritomo, az
1159-es veres Heiji-habon'.i tulel6je volt a legtekintelyesebb bushi, aki id6kozben a Minamoto-klan egyik nagy tekintelyli nemzetsegenek, a Seiwa Genjicsaladn ak a n agykoru vezet6je lett. Ez a csalad Seiwa tennotol szarmaztatta
magat.
Bar a felhivas nyoman sok ndvari C!Ilber, szerzetes es bushi csatlakozott a
felkele_shez, az vaj mi keves sikert h ozott A Tairak seregei gyru:sanmegs~
~tek Mochi.hit6t es parthiveit, kozben porig egcttek a Kofukujit, a
Todaijit, az Onjoj it es tobb mas templomot, mivel azok a lazad6k oldalara alltak. A Fujiwara-khin egyi.k nagytiszteletli tagja az alabbi panaszos sorokat vetette papfrra:
..Mind a her [narai] nagytemplom porig egett. Ebb6l latszik, hogy a kor
embere m ennyire semmibe veszi Buddha es a T enno torvenyeit! Nines frasj egy, mivel le tudnam imi erzeseime t! Mikor ezekr61 az esemenyekr61 hallo k, "l1gy erzem , mintha kiteptek volna a szivem, s gyalazatot tettek volna lelkemen ... Latom magam e16tt nemzetscgiink [Fujiwara] vegromlasat."8
A Kinai-medenceben kibontakoz6 katasztr6fa ellenere Minamoto no Yoriromo keleten mozg6sitani tudta az er6it. Nern tudjuk, vajon szemclyes ambici6i, esetleg bosszuvagya miatt cselekedctt-e igy, vagy egyszeruen azfrt, mer t
meg volt gy6z6dve arr61, hogy Taira no Kiyomori el6bb vagy ut6 bb mind enkep pen ellene, a Minamoto-klan feje ellen fordulna. Barmi is allt tetteinek hattereb en, megfelelt a kihivasn ak, s ezzel beirta never a japan t6rtenelembe.
Ingatag szovetsegeseire tamaszkodva, Minamoto DO Yoritomo.nyuga.tJ:.a_,,
K).'._o to fele inditotta csapatait, s veres csatakban, a Seto-beltenger partja mencen egyre nyugatabbra szoritotta a Tairakat, majd Kyiishu eszaki szegleteben ,
Dannourana.Ii 1185-ben vegs6 csapast mert r<ijuk. A tonenelemben Gen,pei-hibor(1 neven maradt fenn e4-ahadjarat, amelynek csatiihoz, petdi ul az
Ichinotaninal (1184) es a Dannourinal megvivott iitkozethez kapcsol6d6
esemenyck kes6bb a leghiresebb j apan haborus tortenetek alapjaul szolgalnak. A csataterek meg napjainkban is megragadjak a japinok kepzeletet.
1185-re Taira no Kiyomori halott volt es legtobb hivevel is vegeztek. 1190-re
Yoritomo a klinon belii.li vetelytarsaival is kimeletlcniil leszamolt. Legadazabb ellen felenek occse, Minamoto no Yoshitsune bizonyult. Eszakon foldig
rombolta a szakadirok kozpontjit, Hiraizumit, igy Tohoku ujabb sziz evre
elveszte tte foggetlensegeL
Ezekben a haborus evekben Mirnuno10..n.o_Yo.ritam.o..ugy probalta megszilarditani hatalmi pozici6jat, hogy, egyreszt~~.tcr:Uk~ fill.j.titott
kim.<!gfo ak, amelyek.j furedelme.t..re.rmel tek.s.z.amira., m asresztfoldbirtokok.::.
8
Adolphson, Mikael,].: The Gates of .. 166. p.

141
"'
0
0
""
142
kalj.tual.ma.ziab.!Is~s csatlQsait., Ezcnfeliil olyan ad hoc m egcgyezesck sorat

koto ttc az udvarral, amelyek ujra es ujra atraj zoltak felsegteriiletenek h atarait. Mindennek~g}'faita__,j.11tIPJlZ alla!!lb:~n.'.' Jett az ercdmenye,_A KamStkU:..
raban szekelo_Yoritomo lenyegeben eg esz Kanta korlatlan. ura lett. Sajat !-is
~llaJtl~ban sajat alattval6i felett uralkodhatott..Emellett rnagara vallalta !1-Zt ;L
,..fil_zt,~ef'...hogy .az..egi:sz birodalombao..fe.nn.tartja a bekfa, s biztositja a csaszari kormanyzatnak, a vele egyuttmukodo elokelosegeknek, tcmplomokn ak es szen telyeknek az ad6szcdesi j ogokat.
Az udvar ~egt,?rto!ta.i.Jlletve bizonyos esetekbe~_vij>szasze_rege_l.<.9ribbi,
JU~g_S?:Okot~nak !Ckintheto fennhatosagat a Csaszarnak aQOZO, illetve a n em a
bushik tulajdonaban allo sh6enek felctt, beleerrve a peres iigyek rendezesenek jogac. Tovabbra is az udvar nevezh ette ki a hivatalnokokat, tekintetbc
veve Minarnoto no Yoritomo elvarasait. Az udvar cimek sorat adomanyozt<L
YoritQmon ak, tobbek kqzoti ~,gk~pta_a .,barb_irh 6dit6 nagy gen eralis" (_s_fii
taishOgi.m) titulmLS.zekhelyet, Kamakurat az igen szereny ,,satorkormanyzat"
(bnkufu) elnevezessel ille ttek, ami azt volt hivatva kifejezni, hogy a shOguni
tisztseg korabban ideiglenes megbizatas volt. Azokat a hadvezereket nev~
tek igy, akiket valamelyik lazad as leveresevel, vagy a ,,barb:irok" (legtobbszor
az emishzk) megh6dftasaval biztak meg.
Minamoto no Yoritomo u ~6da,i a korszak adaz hatalmi harcainak az aldozatai lettek. Masodszu lott fiat, Minamoto no Sanetom6t, a harmadik Minamoto-sh6gunt 1219-ben meggyilkoltak. Alvfinamot6k helyebe Yoritomo felesegenek, Masak6nak a n~II1zetse,ge , a H oj o-klan lep ctt. A Hojok Kyot6961
yalasztottak maguknak nevleges h atalmu shOgunt.., akinek neveben 6k ,,regenskent" (shikhen) kormanyoztak. A kyoc6i Rokuh araban , a Tairak egykori
rezidenciajan, hivatalokat mukodtettek. A. v.azallusaiknak, a .,csaladi embe...i::ekn.ek" (gokenin), a~ik k6_z!!!..2.k.'l.n K_yo t6t6l keletre eltek, foldeke tjuttattak,
ami megkonnyitette az ellen orzesUket. A gokeninek a szamukra kijelolt birto_kokon mint uintez6k"_(ji.@ ~ev~kenykedtck. Feladataik koze tartozott a beke
fenntartasa es az ad6k rendszeres begylijtese, de sziikseg eseten katonai feladatokat is ellattak.
Az udvar befolyasos szemelyei elfogadtak Minamo to n o Yoritomo uralmat,
mint a legkisebb valaszthat6 rosszat, de n em allt szandekukban megengedni,
hogy a bakufu tart6san a hatalom kozpontja legyen. Gotoba csaszar , Goshirakawa unok;ija, aki kulonosen nagy ellenszenwel figyelte a lntshik megero.s_o deset, a birodalom egesz teriileten megpr6balta visszaallitani az in-kor_manyzat korabbi hatalm_at. Az 1220-as evekre nyiJtan szembefordult Kaxpakura uraival. .J.221-ben, .miutan a sorozatos politikai veresegek miatt
meghiusult a fokozatossag strategiaja, ketsegbeesesebe11 fellazadt ~ Hojoklan ellen, nyilvanvaloan arra szamftva, !iogy csakugy mint korabban Yoritomo 1180-as felkelese idejen, az elegede tlenked6k majd az 6 oldalara allnak.
Umo.g_atgi w.onban gyengenek bizonyultak. l\_!iuJ.in a shikken scregei levertfi_aJai.adas_t, a cs_as.zart Sado-szigetere szamU:Ztek. A regensek a gyozelmiikkel Kyot6t es egesz Nyugat:Japant meg szorosabb ellenorzesuk ala vomak.
--\. k6vetkez6 nehany evben .aliQjQk tovabh erositettek pozici6ik~LEgyik

Gol.eibai sf!,ikimQku (Bir_d&wddsi szabalyzat). egyvila~ - nyelv~z$tJl to1=\'en_ytar osszeallitasa volt, amelyet 1232-ben adtak Ig_,..Elc
.:.e1 l efektet~k <!..._korabeli biraskodas alapelv~it, Ogy tunt, a H6j6kat semmi:- e n er6 nem tavolithatja el a hatalomb61. Am miutan gondoskodtak sajat er:::.e::-eikr61,jobbara erintetleniil hagytak a regi vilag hatalmi felepitmenyet es
~-.iltsagait Erejuket leginkabb arra forditottak, hogy szoros ellen6rzes alatt
:....nsak a tobbi fegyveres csoportot, k6vetkezeskeppen a belpolitikajukban a
:-e-;;i csaszari rend sok elemfa meg6riztek, koztiik a ritsuryO-rendszer kor~foyzati elveit, s veluk azokat a kivaltsagos tirsadalmi csoportokat, amely
- o portok erdekeit mar reg6ta szolgaltak ezek az elvek.
Fennallasanak kozel at evszazada alatt ~ 1iJSttryQ;ren_dsz~r_es annak hatalmi
?echanizmusai csak igen lassan valtoztak. Meg ebben a gyokeresen atalaki: ! : formajaban is, a lenyegeben dualis fillamhatalom idejen, a hatalom csu~..:.J1 a!l6k meg mindig a Fujiwara-klan es csaszari haz hajdani, szorosan
- ~-.zefon6dott csaladf:ijar61 szarmaztattak magukat, ezzel is mintegy igazol
- hogy a fenna!16 rend legitim reszeikent kormanyozzak az orszagot. Am
~'!lint azt a kovetkez6kben reszletesen is kifej tjuk, a Ka_
rnakuraban szekel6
. :..s/zi-yezet6k mindezek ellenere n~.m tekintettek a Ky6t6ban e16 regi tar-.dalmi elithez tartoz6nak magukat, dacara az alllt6lagos csasziri osoknelc
A (!yakorlatban viszont a kormanyzati m6dszereik legalabb annyiban hason'. .: :ottak a korabbi, mint a kes6bbi szazadok m6dszereire. Sot segitettek a rcgi
;end tovabbClesfa, s eppen ez a kepessegiik bizonyf totta , mennyire elavultta
. .Ut a ritsury6-rendszer.
:e-.:h ir~~ebb in~e~kedesuk a
A stabilitas idoszaka
""ok o lyan tenyez6t fel Iehetne itt sorolni, amelyek hozzajarultak ahhoz, hogy
iken sokaig fennmaradjon a klasszikus tarsadalmi rendj apanban. A 1itsuryii:.-endszer ezzel a politikai cClzattal szuletett meg, de mas tenyez6k is lfaeztek,
amelyekr61, ha roviden is, de feltetlenul sz6lnrmk kell. Magat a rendszert
ugyanis szamos alkalornmal pr6baltak m6dosltani, vagy pedig hozzaigazitani
'.!. megvaltozott tortenelmi korulmenyekhez, ezzel is segitve a rogziilt hatalmi
-rrukturaknak es a kivalts:igok elosztasi gyakorlatanak a tovabbeleset.
A stabilitast el6segft6 tenyezok
...\nnak, hogy a politikai rcndszer lenyegeben valtozatlan maradt a Heian~orszakban, egyik legfontosabb oka az volt, hogy a hatalom legmagasabb
szintjet csupan egyetlen er6 uralta. Szinten fontos szerep jutott a tarsadalmi
fe lepitmenynek es ertekrendnek, amelyek szilard alapul szolgaltak a fennal16 rend szamara. Em ellett - a gazdasagra es a kulkapcsolatokra egyarantj e l143
CN
......
0
..,;.
144
lemz6 - a viszonylagos 6kol6giai stabilitas is kesleltette a regi rendet felbomlaszt6 uj politikai er6k megjeleneset.
Ami a hatalom legmagasabb szintjet ural6 egyetlen erot illeti,Jito tenno es
az 6r6kebe lep6 csaszarok olyan tr6nut6dlasi gyakorlatot vezettek be, ami
tompitotta a kozpontban zajl6 hatalmi harcok hevesseget. A Heian-korszakban valoban ritkak voltak az igazan heves kiizdelmek a hatalom cs(1csain, dacara annak, hogy idovel a csaszarok helyett el6bb a regensek, ucinuk a visszavonult uralkod6k, vegiil pedig a bakufu cs az udvar ingatag labakon all6 kettos hatalmanak ambici6zus vezetoi lettek a legf6bb politikaformal6 er6k. A
kozpont stabilitasa megkonnyitette a vitas iigyek torvenyes rendezesfa, valamint azt, hogy ervenyt szerezzenek a politikai don teseknek, mikozben minimalisra csokkentette annak kockazatat, hogy az elegedetlenked6k egymas ellen forditsak a magas rang{1 tisztviseloket.
Az el6kel6segek osztalyanak bels6 felepitese, a poligamiat engedelyez6,
eppen ezert keplekeny viszonyrendszereket eredmenyez6 hazasodasi gyakorlat, illetve az el6kel6segek birtokaihoz kot6d6 vagyon, valamint a csaladon
bcliili ragok es a hivatalok kozotti szoros kapcsolat, ezenfeliil a partfog6knak
es partfogoltaknak az alland6an valtoz6, opportunista kapcsolatrendszere,
osszessegeben egyreszt olyan erdekcsoportok kialakulasahoz vezetett, amelyek kapcsolatban alltak a hatalom csucsan all6kkal, masreszt vilagosan kijelolte a csoportokon beh1li hierarchikus viszonyokat. A partfog6-partfogolt
kapcsolatok a napi viszalykodasokat nagyreszt a rendszeren beliil tartottak,
olyan megszokott politikai mesterkedesekke szeliditve azokat, amelyek erintetleniil h agytak a ritsuryo-rendszer biirokratikus kormanyzati alapelveit. Ez
a folyamat letompitotta a politikai vetelkedesek ,,megoszt6" hatasait, annak
ellenere, h ogy egyrc h evesebb lett ez a fajta rivalizalas, mivel a legnagyobb
foldbirtokosok, elsosorban a csaszari csalad es a Fujiwara-klan, tobb, egymassal vetelked6 aln emzetsegrc valtak szet.
A magukat a koznep fole helyez6 el6kel6segek ertekrendje ugyszinten segitette a stabilitast. A kivaltsagos kevesek kozott tartotta magat a hit - legalabbis retorikajukban ezt a n ezetet erositettek - , miszerint annal erenyesebb valaki, mine! magasabb helyet foglal el a tarsadalmi es vagyoni hierarchiaban . Ez a szemlcletm6d egyertelmuen az isceni 6sokhoz es karmaboz,
tehat az eleve elrendeltetett sorshoz kothet6 vallasos hitben gyokerezett, valamint abban az elkepzelesben, hogy a ritsury6-rendszer a buddhista kozmosz es a mindent felolelo vilagtorveny, a dao evilagi megtestesiilese. A vilag
azert ilyen, mert ilyennek kelllennie. Az ember azert sz(iletik az el6kel6segek
koze, me rt kierdemelte ezt a sorsot. U gyanez a koznepre is igaz volt. Amenynyiben az egyen viselkedese nem ezt tiikrozte, ami bizonyara gyakorta megesett, azt nem a rendszer hibajanak, hanem az egyen kannabol fakad6 fogyatekossaganak (vagy szokatlan aj andeknak) tekimenek. A hatalom csucsan j6
pelda erre Shomu csaszar eletutja. A termeszeti es emberi katasztr6fak annak bizonyitekai voltak, hogy az uralkod6 nem eleg erenyes, emiatt nem erti
a dolgok termeszetet, kovetkezeskeppen rossz donteseket hoz. Alacsonyabb
szinten ez a szemlelet elrettcntette rnindazokat, akik a csaszari tr6nra ahitoztak, s fenntartotta a Fujiwara-Hin politikai egyeduralmat a legmagasabb kormanyzati hivatalokban. Ugyanakkor fokozta a tarsadalmi megvetest mindazok fele, kozejuk tartozott T aira no Kiyomori is, akik felj ebb akartak lepni a
hierarchiaban.
A stabil intezmenyrendszer meg inkabb megszilarditotta a vallasi alapokon nyugv6 tarsadalmi hierarchiat. A Korai Heian-korszakban a fennall6
rend vallasi - fOkent shinto es buddhista- tamogatottsaga tovabb er6s6dott a
szamos uj templom es kolostor reven, arnelyeket mindenekelott az udvari
elites a fovaros ,,vedelmez6inek" tekintettek. A kes6bbiekben ez a neze t az
allarn rendszeresen megtartott, apr6lekosan kidolgozott vallasi szertartasaiban elt tovabb, amely szertartasok az uralkod6 szentseger es az el6kel6segek
erenyesseget magasztaltak, s a resztvevOket az udvarhoz lancoltik, egyreszt a
ritualek pompajaval, masreszt azzal az igerettel, miszerint ezek a szertartisok
vedelmet nyli.jtanak az flet nehezsegei ell en. Raadasul sok befolyasos ember
szamara szemelyes, bens6seges ugy volt a vallasi k6t6des, mivel a templomokban es szentelyekben muk6d6 fontos hivatalokban az elOkelo csaladok
tagjai kaptak tisztsegeke t, akik kozul nehanyan, h a erre alkalom ad6dott,
vagy a szukseg igy kivanta, igen szabadon mozogtak a szakrcilis es vilagi hivatalok k6z6tt.
Mindezek a tenyezok eleg szorosan 6sszefogtak a hatalmi elitet ahhoz,
hogy elkeriilhet6ek legyenek az igazan heves belharcok. De kozben mas folyamatok is zajlottak a hatterben, amelyek hosszu evszazadokig megakadalyoztik, de legalabbis kesleltettek a val6ban veszelyes, nem az elitb61 szarmaz6 rivalisok m egjelenese t. A tarsadalmi felepitmeny is k6zrejatszott ebben,
mivel szokatlanul eles hatarvonalat huzott az irastud6, muvelt fogyaszt6i reteg es a termelomunkat vegz6, irastudatlan tomegek k6z6tt. Ez az 6r6kletes,
reszletesen dokumentcilt megkillonboztetes a mindennapi eletben, peldaul
a lak6negyedek elrend ezeseben is megmutatkozott. A varosokban, ahol ismcrt volt az ott elOk rangja, titulusa, anyagi es tarsadalmi helyzete, egyertelmuen elkulonultek egymast61 az el6kelosegek es a kozemberek. Videken,
ahol a lakossag tobbsege elt, a ,,fent" es a ,,lent" koze meg egy reteg ekclodo tt, amelyet az alacsony rangu hivatalnokok, pCldaul a korzeti el6ljar6k es
faluf6nok6k alkottak. A rendszer biztositotta, h ogy ellen6rizetleniil senki se
YChesSen reszt a politikai eletben, igy Senki sem juthatOtt O}yan anyagi CS po!itikai eszkozok birtokaba, amelyeket sajat celjaira fordithatott volna.
A meg altalanosabb osszefiiggeseket tekintve, a stabil mezogazdasagi h atternek k6sz6nhet6en, s ebb6! kovetkezoen a j elentosebb gazdasagi terjeszkedes hianya miatt, a tarsadalmi elitnek nem kellett att61 tartania, hogy kiils6
vetelytirsak bukkannak fel a politika szinpadan. Mivel alig teremte ttek uj, kizsakmanyolhat6 jovedelemforrasokat, a stabilitas komoly mertekben korlatozta a nagyra t6r6 terveket dedelget6 vezet6k potencialis hatalmat, amivel
kezzelfoghat6 valtozasokat tudtak volna elinditani. A megnovekedett termelest es a gazdasag felepitmenyeben bek6vetkez6 valtozasokat - rnivel ezek a
145
"'
0
0
.,;;
.;
146
fejlemenyek val6ban bekovctkeztek - igen hatekonyan ellen6rzese alatt tartotta a mindenkori tarsadalmi elit, megpedig az uj, megvaltozott helyzethez
alakitottstrategiakkal. llym6don az id6kozben kialakul6, katonakb61, keresked6kb61, kezmuvesekb61 es koldul6 szerzetesekb61 fill6 koztes tarsadalmi
retegek kis letszamuak es elsz6rtak maradtak, s nagy mertekben a tamogat6ikt61 fiiggtek. Legt6bbsz6r sikeresen betagoz6dtak a tarsadalmi strukturaba.
Ennek kosz6nhet6en a kivaltsagos kevesek es az arctalan tomegek elvalaszt6
szeles szakadek a 12. szazad el6tt szinte alig szukiilt, s kes6bb sem beszelhetiink gyors valtozasokr6l.
A ritsuryO-rendszer evszazadaiban 6riasi visszaeses kovetkezett be a kontinenssel fenntartott kapcsolatok teren. Leginkabb a bevandorl6k szama csokkent dramai m6don, miutin a 7. szazadban egy bekesebb korszak kczd6d6tt
Kelet-Azsiaban. Ezt kovet6en, no ha tovabbra is erkeztek Japanba olyanok,
akik a kontinens politikai viharai el61 menekultek ide, a bevandorlas soha
tobbe nem inditott el gyokeres demografiai valtozasokat a szigctorszagban.
A diplomaciai fesziiltsegek is enyhultek, kiilonosen Tenmu uralkodasa idejen. J6llehet a 8. szazad vege fele ism et kiujultak a harcok Korea es Mandzsuria hataran, emiatt egy ideigjapan ismfa a szarazfoldi invazi6 visszaveresere
kesziil6d6tt, s Naraban ujra napirendre kerillt a Silla Kiralysag ,,leigazasa",
ennek erdekeben nem tette k gyakorlati lepeseket.
A Korai Heian-korszakban f6kent kulturalis es kereskedelmi jellegu erintkezes folytJapan es a kontinens kozott. Hogy apoljak az igen hasznos diplomaciai kapcsolatokat, kiildottsegekjartak Kelet-Azsiaba, ahonnan kulturilis
tapasztalatokkal es anyagi javakkal tertek v:issza. A diplomaciai kapcsolatok
kozeppontjaban az akkoriban egesz Kinat ural6 Tang Birodalom (618-907),
illetve a Del-Mandzsuriat es a szomszedos koreai es sziberiai teriileteket magaban foglal6 Parhae Kiralysag (713-926) allt.
Egy haj6Ut Kinaba veszelyes vallalkozas volt, ezert csakis az igazin elhivatottak vallalkoztak ra. A 9. szazad vegere jelent6sen csokkent tengeri utak
szama, mivel az osszeomlas szelere sodr6dott Tang Birodalom elveszitettc
vonzerejet, s Heiankyoban ugy gondoltak, nem sok ujat Ieh et tanulni Kinat61. Kes6bb, miutin megsemmisiilt a Tang Birodalom, majd a Parhae Kiralysag, az utazas meg veszelyesebb Iett, s nagy birodalmak romjain letrejott sok
kis allam meltatlan ut6dnak bizonyult. Amikor 960-ban, Kinaban hatalomra jutott az Eszaki Song-dinasztia, Japan ban ugy tekintettek ra, m int egy
ujabb jelentektelen uralkod6hazra, amelyik semmilyen tekintctben n em
merhet6 az egykor hatalmas Tang-hazhoz, hiszen ut6bbit vegiil is Heiankyo es Nara megepiilte, Tenmu Csaszar orszaglasa, sot a Taika-reformok bevezetese elott alapitottak, elvileg a japan tortenelem hajnala ota letezett.
Ebbol k6vetkez6en, noha a kapcsolatok nem szakadtak meg teljesen, azok
jobbara a keresked6k es szerzetesek nehezen meghatarozhat6 tevekenysegehez k6t6dtek.
Nyugat:Japinban tovabbra is problemat jelentettek a kal6zok, f61eg a
szomszedos kontinencilis teriileteken kirobban6 kisebb konfliktusokban
:?.16 reszveteliik miatt.9 6sszessegeben azonban ezek az esemenyek sem az

:iralkod6i elitre, sem a birodalom egeszere nem gyakoroltak kiilonosebb ha:.ist. A korabbi evszazadokhoz kepest, a 10-12. szazadban a kontinens eseme
:iyei alig befolyasoltak a japan belpolitika alakulasat. Kcs6ob, f6leg a 13. szazadt61 kezd6d6en, ismet megelenkiiltek a kereskedelmi kapcsolatok, s a szi~etorszagot egyre tobb kontinentalis politikai es kulturalis hatas erte, de
ezek a folyamatok csak lassan bontakoztak ki. Ellentetben a Nara kiepiileset
:negel6z6 evszazadokkal, azaz a ritsuryo-rendszer kesei idoszakaval, az azsiai
~on tin ens keves olyan szcmelyt, eszmet, arucikkel es eszkozt adott a szigetorzagnak, akik es amelyek komolyan befolyasolni tudtak volna a japan t6rte'1elem menetet. Emiatt a kivfiltsagos kevesek megoriztek pozici6ikat a hatalom csucsan, ami segitette a fennall6 rend tovabbeleset.
Alkalmazkodasi strategiak
_.\z emberi tarsadalmakban a szocialis felepftmeny csucsat ural6 csoportok-
:iak szamtalan oka van arra, hogy vfiltozatlanul hagY.iak a fennall6 rendet, s
hogy tamogassanak minden okfejtest, ami ez t a valtozatlansagot igazolja.
_-\ dolgok azonban valtoznak, ezert a feliil all6knak folytonosan uj kihivasokkal kell szembenezniuk. A ritsuryO-rendszer kcsei idoszakaban a varosok elelmezeset es ellatasat, amezogazdasagi termeles ellenorzeset, valamint a ka:o nai es vallasi gyakorlatot erint6 valtozasokra mind sikeres vfilaszokat
adott az orszagot ural6 elit, amely m6dositotta a szabalyokat es uj m6dszereket vezetett be, s uj ervekkcl tamasztotta ala, hogy mindezekke l sajat erde:eiket szolgaljak.
-4 varosok elelmezese es ellatasa. Hciankyo, Fujiwarakyohoz es Narahoz hasonl6an, geometrikus alaprajzu v.iros volt. Ket nagy, egyenkent mintegy 20 hektaron cltcriil6 piaca a varos deli reszen, a kozponti sugarut, a Suzaku Oji keleti
es nyugati oldalan mukodott (16. a!Yra). Kezdetben a varos kezmlivcseinck ten:;kcnyscget a kormanyzati hivatalok ellenoriztek. A gyartc'is es az ertekesftes
nagyreszt a ket piacon zajlott. A sekkanok orszaglasa idejen, majd kes6bb az
:n-kormanyzat idoszakaban, ezek a tcvckcnysegek mar inkabb a nagyobb
templomok es az el6kel6segek bir tokain zajlottak. Az itt dolgoz6 hivatalnokok, mesteremberek es ketkezi munkasok altalaban partfog6ik uradalmain
\agy azok kozeleben eltek. A gyakori tiizek es mas, az urbanus eletm6db61fakad6 problemak miatt, a belso negyedekb61 sokan a varos peremkeriileteire koltoztek, ahol templomokat es tagas, elegans hazakat epitettek. Emiatt
megnott a fovaros peremen muk6d6 muhelyek szama. Megvaltozott a varos
-' :'.kCullough, William, H.: The Heian Court, 790- 1070. In Shively, Donald H. - McCullough, William, H. (eds.): Cam/Jridge History ofjapan_ Vol. 2. Heianjapan. Cambridge, 1999,
CUP, 86-95. p.
147
,,;
"'
0
0
'<i'
"'
'<IS
"'O
0
-"'
~
"'O
N
<IS
gazdasagi eletenek szintere, szervezeti felepitcse, sot, meg a termclest vcgz6k osztalyok osszctetele is atalakult. Egy dolog viszont n em vfiltozott: az ellenorzes a hatalmi elit kezeben m aradt, ame ly tovabbra is a legfontosabb fogyaszt6i rfaegnek szamitott.
A videk elelmezeseben es ellatasaban hasonl6 valtozasok m cntek vegbe.
A ritsuryO-rendszer megalkot6inak az volt a terve, hogy a varos-regi6-tartomany hierarchiaja majd biztositani fogja az aruk es szolgaltatasok zavartalan
mozgasat, amelyek a szarazfoldi es vfzi utakon vegul eljutnak a f6varosba. Ez
a rendszer cvszazadokig tobbe-kevesbe muk6d6kepesnek bizonyult. A videken begylijtott ad6t a varosokba szallitottak, ahol a kormanyzati raktarakban
vagy a piacokon halmoztak fel. Ezutan a piaci feliigye!Ok es az alajuk tartoz6
munkasok feldolgoztak es elcsereltek az arut, illetve egy reszet kiosz to ttak az
arra jogosul taknak. Mar a rendszer kezdeteit61 fogva szokas volt, hogy a videki hivatalnokok is kereske delmi tevekenysegetfolytattak. Ezek reszbcn vallalkozasok voltak, reszben pedig az ad6felesleget csereltek olyan arukra, ameIyek irant kereslet mutatkozott a f6varosi el6kel6segek koreben; a rizst peIdaul szovetre vagy ,,sz6rmere, ekszerekre, ertekes femekre es festekekre"
csereltek, ,,s ezek a fovarosba keriiltek".10 Em~Uett az el6kel6segek uradalmaira mindig is j ellemz6 volt, hogy bizonyos fokig gondoskodtak saj at sziiksegleteikr61, megpedig ugy, hogy az adomanykent kapott ha.ztartasokr6l vagy a
birrokon talalhat6 falvak lak6it61 rekviraltak el a javakat. Ezutan felhalmoztak, feldolgoztak, majd szfaosztottak a raktaraikb61 vagy a birtokaikr6l szarmaz6 arukat. A 8. szazadban mar a templomok is egyre inkabb az onellatasra
rendezkedtek be.
Id6vel a jelentosebb templomok es nagyobb foldteriileteket birtokl6 el6kel6segek m ar eleve a videki termelOkkel leptek kapcsolatba, igy megkerultek az ad6rendszert es a piacokat. Ez a gyakorlat leginkabb a csaszari birtokokra voltjellemz6. Nehany Izumi tartomanybeli fesukeszit6 peldaul kozvetleniil a csaszan csaladnak dolgozott, mfg a Kawachi tartomanybeli femontOk
,,bronzlampasokat, templomi harangokat, gongokat, edenyeket, iistoket cs
mosd6talakat" 11 szallftottak az udvarba. Tanba tartomanyban az 6i-foly6 fels6 folyasa men ten el6 favag6k olyan udvari beszalllt6knak tekintettek magukat, akik a csaszari birtokokon elnek. A Kyoto nyugati peremen mukod6 rizscsiraztat6k a Kitano-szentely szamara dolgoztak. A Yodo-foly6 partjan fekv6
kikot6, 6yamazaki olajut6iben kesziilt szezamolajat a kozeli lwashimizu
Hachiman-szentely lampasaiban egettek el. Am csakugy, mint a varosok escteben , a termeles, a szerkezeteben vegbement valtozasok ellenere, videken is
a tarsadalmi elitet szolgalta. Ezek a valtozasok csak kes6bb vezettek a hatalmi
egyensuly val6di eltol6dasahoz.
to
"'
"i:'
CL>
3
~
Farris, William Wayne: T rade, Money, and Merchants in Nara japan. M N, vol. 53 no. 3
<
11
148
(Fall 1998), 323. p.

Miura Keiichi: Villages and Trade in Medieval japan. AA, no. 44 (March, 1983), 56. p.
A me:r.ogazdasagi termelis ellenffr:r.ese. A sokkal reszletesebb dokumentall mezogazdasagban ugyanezek az altalanos folyamatok zajlottak le: a valtozasok
ellenerc az elit fenntartotta az ellenorzest. Az evszazadok mulasaval ketfele
f6 birtoktipus alakult ki. Egyre tobb falut es birtokot (shVen) adomanyoztak a
templomoknak es az e l6kel6segeknek. A sh6enek szamanak megnovekedesevel egy id6ben a megmaradt csaszari ad6birtokok uj nevet kap tak (kokugaryo) . A kokugmyok igazgatasi rendszere szinten atalakult. A birtokok mukodesec immar h elyi hivatalnokok felugyeltek, csakugy, mint a shOenek cseteben. Az utasitasok azonban mindket birtoktipus eseteben tovabbra is fentr6l
erkcztek. Raadasul furcsa m6don, de val6szinUleg akaratlanul, a sMenek es
az atalakitott lwkugaryok egyideju elte1jedese egyfajta verscnyhelyzctet teremtett, ami tovabb fokozta a helyi hivatalnokretegnek a magasabb hivatalokkal szembeni fuggoseget. Ez megint csak a hatalom csucsan all6k helyzetet erositette.
Kezdetben (4. feje:r.et) a ritsu1)6-rendszer urai minden megmuvelhc t6 foldreriiletel a csaszar tulajdonaba h elyeztek. A foldeket m eghatarozott idokozonkent ujra szfaosztottak. Az ujraosztasoknal a termel6k es az ad6bcvetelekre jogosultak eseteben egyarant a hatalyos rendeletek szerint jartak el. Am a
rcndeletek mar a kezdetekt61 folyamatosan valtoztak, s a 9. szazadra gyakorlatilag m indkec szinten (termelo es haszonelvezo) felhagytak a foldek ujrafelosztisaval.
Miutan lemondtak afoldek, a foldeket muvel6 munkaer6 es az ad6bevetelek ujraosztasanak jogar61, a politikai vezet6k, elsosorban a sekkanok, ugy
pr6baltak ezt ellensulyozni, hogy megerositetrek a kozpont altal kinevezett
tartomanyi hivatalnokok pozici6it a helyi tartomanyi, korzeti es varosi eloljar6kkal szemben, akik alattuk alltak a hivatali rangletran. Ut6bbiak, akik a sajat hatalmi jogositvanyokkal bir6 helyi el6kel6segek kozi1l keriiltek ki, rendszerint kezben tartottak a videk iigyeit. Az udvar azzal pr6balta gyengiteni
Oket, h ogy egyre tobb altaluk kinevezett hivatalnoknak engedCiyeztek, hogy
maguk valasszak ki segitoiket, akiket azutan magukkal vittek videki <illomashelyi.ikre (kokufu). Az udvar egyszerusitette a kokugaryok mukodeset es az
ad6k beszedesenek szabalyozasat is, fgy a kormanyz6kn ak nagyobb cselekvesi szabadsaga lett. A valtozasoknak koszonhetoen megfeleloen kepzett szakembergarda, megbizhat6 segedszemelyzet es egy rugalmasan kezelheto adminisztracios rendszer a.lit a hivatalnokok rendelkezeserc. Ezek segftsegevel
val6ban hatekony munkat tudtak vegezni. A Kesei Heian-korszakra a tartomanyi eloljar6k mar jobbara az udvar feliigyelete nelkiil vegeztek feladataikat-felteve, ha fenntartottak a beket, s begy(ijtottek az udvar szamara az eloirt mennyisegu ad6t.
A Kesei Heian-korszakra jelentosen megnott a tartomanyi eloljar6k hatalma, megpedig a felettiik all6 udvar es az alattuk all6 h elyi el6kel6segek rovasara. A lwkugaryOkon egyfajta ,,ad6gazdalkodas" zajlott. Ugyan akkor a megszaporod6 sh6enek korlatoztak az adogazdilkodast folytat6 kohufuk onall6sagat es moh6sagat.
149
0
0
""'
Ennek az volt a magyarazata, hogy a 8. szazadban a shiien olyan cr dos vagy

h aszmilaton kivlili birtokokatjelolt, amelyeket a tcmplom ok es az elokelosegek az udvar engedelyevel vontak muveles ala. Elmeletileg ezek a parceliak
Lovabbra is a kormanyzat felugyelc te ala tartoztak. Az udvar hatarozta meg,
h ogy kinek es mennyi jovedeime szarmazhat bel6liik. A Korai H eian-korszakban ism et megritkultak a parlagon all6 foldek, ezert a templomok es a
szcntelyek, kes6bb az el6kelosegek is mar korabban muveles ala vont foldeket kaptak az udvartol. A kovctkez6 evszazad okban felgyorsult ez a folyamat.
Ebb61 fakad 6an a shOenek tulajdonosai szamukra cgyre kedvez6bb m6don
alakithattak jovedelmeiket, s mind jobban fugge tlenitc ni tudtak magukat az
ad6 terhekt61 es a kormanyzattol. Idovei sok birtokos teljesen kivonta sh6enj et az allami ellenorzes al61, sot azokra a foldekre is ratette a kezet, amelyek
eredetileg adomanybirtokok voltak.
A shoenek szamanak megnovekedese oly m6don korlatozhatta a tartomanyi kormanyzok on all6sagat es beveteleit, hogy a kokugaryokon elo gazdak rajottek arra, ha fOldjeiket valamelyik shOennek adomanyozzak, akkor annak
tulajdonosa gyakran torvenyes m 6don m egszabadithatta 6ket az ad 6terhekt61. Cserebe azert, hogy foldjeik kikcrultek a tartomanyi ad6hivatal fennhat6saga es kormanyz6 altal kivetett egyre magasabb ad6k al6l, a parasztok berleti dijatfizettek a shoen uranak. Ahelyi h atalmassagok, az alacsonyabb rangu
el6kei6segek es a kisebb templomok szinten megtalaltak a m6djat, hogyan
javithatnak birtokaik anyagi helyzeten, s mikenc vedhetik meg frdekeiket vetelytarsaikkal szem ben. Foldjeike t felajanlottak egy befolyasosabb szemelyn ek, aki azutan kijarhatott maganak egy olyan csaszari rendeletet, ameiynek
ertelmeben a saj at shOenjere vonatkoz6 j ogi es ad6fizetesi mcntessegeket az
ujonnan szerzett teriiletekre is kiterjeszth eti.
A csaszarnak ad6z6 foldek atruhazasa olyan mereteket olto tt, hogy a 12.
szazad vcgere j apan muveles ala vonhat6 teruleteinek a fele a shoenek birtokaba kerult. A csaszari udvart a Kinai-mcdenceben , azon behil is a Yamato
tartomanyban elvesztett foldek erintettek a legerzekenyebben. 1158-ban az
egyik elokeloseg az alabbi megallapitast tette:
,,Yamato tartomany a Kasuga-szentely es a Kofukuji birtokaba kerult; nines
mar egy talpalatnyi kozfold sem Yam at6ban!" 12
Ez a folyamat mar a kokugaryok anyagi bizton sagat fenyegette. Kenytelcnek
voltak csokkenteni az ad6kat, s a torvenyekre hivatkozva tiltakozni a foldek
auuhazasa ellen. Hogy tiltakozasuknak kezzelfoghat6 eredmenye legyen,
h eiankyoi felettescikhez kellett ford ulniuk, am ez arra kenyszerftette 6ket,
hogy kelloen apr6lekosak legyenek, kiilonosen, amikor az ad6 t tovabbitottak a fovarosba.
A tartom anyok kormanyz6i azzal szembcsiiltek, hogy adminisztrativ
6nall6saguk ellen ere erosen ftiggtek a H eianky6ban szekelo magas rangu hi12
150
Grapard, Allan: The Economics ofRiu1al Power. In Breen.John -Teeuwen, Mark (eds.) :
Shinto in H istury. Ways of the Kami. Honolulu, 2000, UHP, 87. p .
vatalnokokj6indulatat61. A sh6enek tulajdonosainak szinten a fovarosi hivatalnokok kegyeibe kellett ferkozniiik, mivel p ereskedes eseten csakis az udvarban kiadott, a sh6enjogaitj6vahagy6 hatarozatokban bizhattak. Ebb61 kovetkez6en, arnig a kozpontban mllkodott egy j61 korvonalazhat6 lcgfels6bb
hatalom - legyen az egy csaszar, egy regens vagy egyvisszavonult uralkod6-,
addig az udvar, ftelkezesi, biintetesi es jutalmazasi jogositvanyai revcn kepes
Yolt fenntartani az egyensulyt, s ellenorzese alatt tartani a meger6sod6 alatt\'al6kat. A 12. szazad vegeig sikeriilt is biztositaniuk az ad6k zavartalan beszedeset.
A sMen-rendszemek volt egy olyan aspektusa, amely ugyszinten el6segitette a viszonylagos stabilitast ezekben az evszazadokban: ez volt a shiki, a birtokok mukodesec szabalyoz6 okirat, illetve rendelet. Egy sh6en mukodtetesehez
sok emberre volt sziikseg: fOldmuvesekre, birtokfehigyel6re, jogos birtokosra, valamint egy magas rangu partfog6ra, akihez sziikseg eseten a tulajdonos
fordulhatott. A shiktben pontosan rogzitettek az adott sh6enhez tartoz6 szemelyek feladatait, kotelessegeit es jogait. A pillanatnyi helyzett61 fiiggoen
meghatiroztcik a birtok jogallasat, pontos hatarait, az ott termelhet6 novenyeket, a hasznalattal kapcsolatos jogokat, a berleti dijakat es az egyeb illetmenyeket, a hatalmi jogositvanyokat, illetve az allam fele nylijtand6 szolgalatokat. Mivel a shiki mindezeket pontosan rogzftette, meg lehetett allapitani a
birtok erteket, s m6dositani lehetett az egyes teteleket, ha a korillmenyek
megvaltoztak, sot akar at is ruhazhattak azokat egy masik szemClynek vagy intezmenynek.
A shiktk reven a foldhasznalati gyakorlat meglehetosen rugalmassa valt.
~1ig a ritsuryO-rendszerben kozpontilag hataroztak az er6forrasok mozgasair61, addig a sh6en-shiki rendszere lehetove tette, hogy a forrasok az atad6 es az
atvev6 adott helyzetevel osszhangban csereljenek gazdat. Ez a m6dszer, bonyolultsaga es latsz6lagos attekinthetetlensege ellenere, gyanithat6an sokkal
h atekonyabb valaszlepesnek bizonyult a hatalmi es vagyoni egyensuly eltol6dasanak kivedesere, mine a ritsuryo-rendszer korabbi gyakorlata. Segftett rendezni azokat a kon.fliktusokat, amelyet maskepp el6bb-ut6bb szetzilaltak volna a fenna.Il6 rendet. Amikor Minamoto no Yoritom6t es gy6ztes hfveit a
shiki gyakorlatanak iigyes alkalmazasaval foldhoz juttattak, ez a lepes nagyban elosegitette a beke helyreallirasat az 1190-es evekben, olyannyira, hogy
az uralkod6i elit covabbi, viszonylag nyugodt evtizedeket nyert ezzel.
Vegezetul sz6lnunk kell meg az egyik legfontosabb tenyez6r61. A kokufuk
iranyit6i es a shOenek tulajdonosai ambfci6inak komoly gatat szabott a munkaer6 kr6nikus hianya es korlatozott hatekonysaga. A mezogazdasagban tapasztalhat6 stabilitas es a nepesseget megtizedelo sorozatos jarvanyok miatt
az ad6jovedelmek haszonelvezoinek e ket csoportja nem erzett er6s kesztetest arra, hogy sajat hasznalatara birtokba vegye a parlagon hevero foldeket.
Emellett nagy hangsulyt fektettck arra, nehogy ehildozzek a birtokaikon dolgoz6 foldmuveseket. Ezek a fejlemenyek visszafogtak a tcrjeszkedes lenduletet es meggatoltak a mertektelen kizsakmanyolast. Mivel a kokufuk iranyft6i151
nak es a sh6enek tulajdonosainak az ad6zas teren egyarant eleget kellett

tenniuk a Heiankyoban szekel6 feletteseik elvirasainak, evszizadokig nem
tudtak maguknak elegend6 vagyont es hamlmat felhalmozni, amivel komolyan veszclyeztethettek volna a f6varos uralkod6i elitjenek vezet6 szerepet.
Ehelyett- mega hatalomra sokkal veszelyesebb bushzk is -vonakodva ugyan,
de tovabb szolgaltak a f6varosban Clo el6kel6segeket es feljebbval6ikat, megpr6balva a leghatekonyabban kiaknazni a tisztsegeikkel jar6 el6nyoket.
A katonai gyalwrlatban behovetkezff valtozdsok kezelese. A ritsuryO-rendszer vezet6i
0
0
'<:!'
152
szamara a katonai donteshozatal a politikai hatalom egyik tart6pillere volt.

A parancsnoki megbizatasokat az olyan magas rangu hivatalnokok kaptak
meg, akikr6l felteteleztek, hogy kepesek megbirk6zni a feladattal, hiszen,
mikozben egyre magasabbra emelkedtek a biirokracia rangletrajin, tobbszor is a csaszari test6rseg parancsnokaikent teljesitettek szolgfilatot. Alacsonyabb szinten a katonai szolgalatot az alattval6k egyik ,,illampolgari" kotelezettsegenek tekintettek. A tartomanyokban hivatasos katonak toltottek be a
parancsnoki posztok zomet, 6k alapvet6en kikepzesi es mozg6sitasi feladatokat littak el. A hadjaratok idejen magasabb rangu hivatalnokok parancsnoksaga ala keriiltek, akiket az egyes katonai expedici6k elere neveztek ki, legyen sz6 ,,Silla beh6doltatasar61", a ,,barbar" emishzk megrendszabfilyozasar61
vagy a bels6 lazadasok levereser61.
A gyakorlatban a koltseges, nehezen mozgathat6 es a csatikban korantsem hatekony sorozott hadsereg nagyon nepszerutlen intezmenyvolt a sorozottak es a parancsnokok koreben egyarant. A parancsnokok ezert szinte a
kezdetekt61 rakenyszeriiltek a csata kozbeni rogtonzesre. A sorozou csapattesteket kepzett ijaszokkal tamogattak (vagy helyettesitettek), f6leg az emishikkel vivott eszaki harcok saran. Ezekben a hadjaratokban a csaszari csapatokban mar sok tapasztalt kantobeli harcos szolgalt. A csaszarok a birodalom
mas videkein is egyre gyakrabban alkalmaztak hivatasos katonakat,jar6ri feladatokat, a bunugyek kivizsgalasat, a bunoz6k kezre keriteset, vagy eppen a
rend er6szakos helyreallitasat bizva rajuk. Ez kiilonosen Heiankyo kornyeken volt szembetun6, ahol egy kiilon csendori szervezetet (kebiishi) hoztak
letre, amely a f6varos rendjere felugyelt. A sekkanok orszaglisa idejen, amikor megnott a shoenek szima es a tartomanyi kormanyz6k cselekvesi szabadsaga, az udvari hivatalnokok es a nagybirtokok urai mind tobb hivatisos katonat fogadtak fel a birtokok vedelmere, a vetelytarsak megfelemlitesere es a
rend fenntartasara. A templomok vezet6i sajat fegyveres testuleteket hfvtak
eletre. A harcosszerzetesek a templomok erdekeit vedtek.
A ritsuryO..rendszer egymisra k6vetkez6 nemzedekei sikeresen ellen 6rzesiik alatt tartottak ezeket a fegyveres egysegeket, megpedig az ideol6giai rahatas es az anyagi osztonzes otvozesevel. El6szor is, az udvar, a tartomanyi
kormanyz6k, a shoenek tulajdonosai es a templomok szolgalatot, jutalmat es
kiemelkedesi lehet6seget biztositottak a h arcosok szamara, amelyeket barmikor vissza is vonhattak. De, ami m eg fon tosabb, a hivatasos hader6k letre-
jottc Ulan, azok magas rang(! parancsnokai tovabbra is erosen kotodtek a CSaszari udvar legitim hatalmahoz, tehat a ritsury6-rendszcr legfontosabb alapclvehez. Kovetkezeskeppen, csak kevesen voltak hajland6k nyiltan ketsegbe
vonni a csaszar mindenek felett all6 foseget, s a tobbseg arra torekedett,
hogy mine ) latvanyosabb tettekkel szolgfilja a csaszarsag intezmenyet.
A csaszari hatalommal val6 azonosulas a legbefolyasosabb h arcosok szarmazasara vezethet6 vissza. A rendeletek ertelmeben a csaszari haz nem els6szul6tt filigyermeke inek csaladjai hat nemzedek utan elveszitettek uralkod6i
statusukat es az ezzeljar6 kivaltsagokat. A kes6bbiekben 6nall6 csaladnak tekintettek a leszarmazottakat, akik valamilyen alacsonyabb rangot kaptak az
udvarban. A gyakorlatban sok csalad mar sokkal hamarabb levalt az uralkod6i csaladfar61, m ivel fgy olyan kormanyzati tisztsegeket is elvallalhattak,
amelyeket egyebkent, az uralkod6i csalad tagjaikent nem tolthettek volna
be. Nchany ilyen tisztseg a f6varoshoz kot6dott, mfg a tobbi videken, a tartomanyi szekhelyeken varta 6ket. Civil es katonai h ivatal egyarant akadt kozottuk.
Id6vel ezek a hatterbe szorult egykori csaszari csaladtagok lettek a Minamoto- es a Taira-klanok alapft6i. Az ut6dok filtalanosan nem ,,Tairakkent"
vagy ,,Minamot6kkent" azonosftottak magukat, hanem annak az uralkod6nak a leszarmazottaikent, akit61 a nemzetseguk szarmazott. Kozuliik a Tairaklan, amely Kanmu tennot tekintette alapit6 6senek, s amely Taira no Kiyomorival jutott hatalma cslicsara, illetve a magat Seiwa tennot61 szarmaztat6
Minamoto-klan volt leghfresebb. Ut6bbi nemzetsegnek Minamoto no Yoritomo volt az egyik legjelesebb tagja.
A sekkanok orszaglasanak id6szakaban megnott a jogait61 megfosztott csaszari csaladok szama. Ezek tagjai akkoriban olyan feladatokat lattak el, amelyek hasonlitottak a mai rend6r6k munkaj<ihoz. Az in-korma nyzat vezet6i
mar magasabb hivatalokkal is megbfztak 6ket, hogy ellensulyozzak a Fujiwara-klan nyomaszt6 politikai egyeduralmat. A visszavonult uralkod6k tudatosan ,,osszevalogattak" az udvart, hogy a csaszari haz es a Fujiwara-klan kettos hatalmaval szemben a sajat csaladjaik erd ekeit crvenyesftsek. Az 1090-es
evekre olyan sok Minarnoto-klanbeli ember kerult be a magas h ivatalokba,
hogy az egyik magas rangu Fujiwara-vezet6 felemelte szavat ez ellen, mondvan, ,,igaz, hogy csak egyetle n csaladr61 van sz6, de ez nagy veszedelmet rejt a
Fujiwarak szamara". 13 Ekozben mas, nagy hatalmu katonai vczet6k, Tairak es
Minamot6k egyarant, csaszari megbfzatasok sorat kaptak. Kal6zok es felke16k ellen harcoltak, vagy olyan lazad6kkal kiizdottek, akik gyakorta maguk is
a Genpei-klanok elegedetlenked6 harcosai voltak. A kin evezesekkel elerhettek azt, hogy ezek a haborg6 ala ttval6k szovetsegre lepjenek az udvarral,
meger6sitve ezzel b enniik az osszetartozas erzeset, amely a csaszari - ezaltal
az isten i - szarmazasba vetett hiten alapult.
Az ,,isteni kapcsola tba" vetett hitnek m as kovetkezmenyei is voltak. A kato13
Brewster, Jennifer (tr.): The Emper(ff HorihawaDiary. Honolulu, 1977, UHP, 24. p.
153
"'
0
0
~
..
nai vezet6k - sajat meggy6z6desukb61 vagy kuls6 rabeszelcsre - kinosan

ugyeltek arra, hogy, kulonosen a vcszelyes katonai vallalkozasok el6tt, elnyerjek az isten segek (kamik) j6indulatat. Ha pedig sikerrel jar tak, aldozatokkal koszontek meg a fels6bb hatalom segitseget. Minamoto-klanhoz tartoz6 egyik n emzetseg, amely Seiwa tennot6I szirmaztatta m agat, peldaul
Hachimant tekintette vedelmez6 istensegenck. A Heiankyot61delre talalhat6 hires Iwashimizu Hachiman-szentelyt maga Seiwa tenno alapitotta, a fovarosba hozva a hatalmas kyttshui istenseg tiszteleti kultuszanak kozpontjat,
akinek el6sz6r egy evszazaddal korabban Shomu tenno epittetett kegyhelyet
Honshun - mivel az istenseg olyan nyilvanval6an segitette a csaszart a lazad6
Fujiwara no Hirotsugu felett aratott gy6zelmeben, majd kes6bb a Todaiji
epitesi munkalatainak befejezeseben. A Seiwa-n emzetseg tagjai - Minamoto
no Yoritomo, annak 6sei es ut6dai - ezuran mindig nagy gondot forditottak
arra, hogy elnyerjek Hachiman j6indulatat. A Kamakuraban es a birodalomban tobb pontjan szentelyeket emeltettek, ahol szertartasokkal apoltak kapcsolataikat az udvarral, annak ,,isteni" hatalmaval, illetve a kami-6sokkel.
6sszegezve az eddigieket, megallapithatj uk, hogy a jutalmazasok es el6leptetesek rendszere, kiegesziilve az 6s6kh6z val6 k6t6dessel, arra oszton oztek az egymasra kovetkez6 nemzedekek kaconai vezet6it, hogy mukodjenek
egyiitt a legc16kel6bb retegekkel, kozosen tartva fenn a beker, szembeszallva
mindazokkal, akik ezt megzavartak. Ily m6don segitettek azt, hogy a ritsuryt>rendszer alapvet6 hatalmi es tirsadalmi felepitmenye meg evszazad okig
fennmaradjon.
o1
..::.:
E
0
154
Az allam es a vallas. A fent emlitett Hachiman-kultusz a klasszikus tarsadalmi

bcrendezkedes Lart6ssagan ak egy ttjabb aspektusira vilagit ra: a vallasnak a
rendszert tamogat6 szerepere. Ez az aspektus azert igcnyel reszletesebb kifejtest, mert a nagyobb templomok, koztiik a Kofukiji, az En ryakuji es az Onjoji,
id6vel befolyasos, 6nall6 intezm enyek lcttek, amelyek rendszeresen megzavartak a H eiankyo bekejet. Raadasul az udvar vagyonanak es h atalmanak
n agy resze ezekhez a templomokhoz kerult at, ami megnehezitctte az udvari
vczet6k ele tet. Ugyanakkor az intezmenyesitett vallas sok tekintetben enyhitette ennek a folyamatnak a kovetkezmenyeit, megszilirditva ezzel a fennal16 rendet.
A shinto szerepe a hatalom tamogatasaban olyannyira nyilvanval6, hogy
ncm is igenyel kulonosebb magyarazatot. Az udvari vezet6k pazar szentelyeket tarto tlak fenn, amelyek az udvar es az udvari elithez tartozok vedelmfa
szolgaltak. A szamtalan allami szertartas egyreszt ismetelten hangsulyozta az
isteni eredetet, masreszt megerositette a nemzetsegeknek a csaszari panteonhoz k6t6d6 rokoni szalait.
A shinto politikai ertekfa megnovelte, hogy a buddhizmus elismerte az 6si
japan vallast. A 11. szazad kozepfre a Kinai-medenceben 22, harom rangba
sorolt, szemelyzettel j61 ellatott shinto szentely epiilt, amelyek mindegyike
egy buddhista templomon beliil mukodott. Ezekben a szentelyekben, ame-
lyek adomanybirtokokkal is rcndelkeztek, olyan hivatalos szertartasokat es

imadsagokat tartottak, amelyek az uralkod6 es huseges csat16sai biztonsagat
zolgaltak, igy segitve a birodalom bekejec. Ennek erdekebcn sokfele taoista,
konfucianus es buddhista vallasi gyakorlatot atvettek a kontinensr61, majd
wvabbfejlesztettek azokat, igy szokatlanul gazdag es sokszinu ritualis eszkozt<irra tettek szert. A foszentelyek a tartomanyi szentelyekcn kereszti.i1 tobb
ezervideki kegyeleti hellyel alltak kapcsolatban. Ut6bbiakban a helyi hivatalnokok vegeztek azokat a szertartasokat, amelyekkel a csaszari haz istensegei
es a kozossegjavara munkalkodhattak, igy okot szolgaltatva a kozosseg tagjainak, hogy elismerjek a csaszari gondviselest. Emellett, mivel a szentelyeknek
shoeneket is adomanyoztak, a kozpont hivatalnokokat kuldott ki, akik a binokokon zajl6 epitesi munkalatokat fehlgyeltek, illetve azt, hogy az adott
kaminak megfelel6 kornyezetet teremtsenek, s ill6 m6don vegezzek a szerra.rtasokat.
A buddhista egyhazi felepitmeny, igaz nem annyira egyertelmuen, mint a
shint6, s dacara annak, hogy a kozpontban gyakran veszelyeztette a beket,
szinten segitette a tarsadalmi rend tovabbeleset, megpedig a hatalom csucsan all6k erdekeivel osszhangban. A szentelyekhez hasonl6an, amikor
templomok sh6enekhez jutottak, papokat kuld tek a helyszinre, akik igazgatasi kozpontot es templomot epitettek a birtokon. Ezzel az intezmenyek egyreszt gyorsabba tettek az ad6k begy(ijteset, masreszt tamogattak a helyi lakossagot, vallasi szertartasokat tartottak, s rendeztek a felmerulo vitas kerdeseket. Roviden, segitettek a kozponti ellen6rzes fenntartasat a videk felett.
A helyi vitak rendezeseben, a fennmaradt dokumentumok tanusaga szerint,
fontos szerep jutott a vallasi megerosltesnek. A peres felek ugyanugy tettck,
mint a hasonl6 jogi vitakba keveredett f6varosi el6kel6segek. Ugyanazokhoz
az istensegekhez es buddhakhoz imadkoztak, ugyanolyan eskuket tettek, s
ugyanazok a szitkok hagyrak el az ajkukat. Vegeredmenyben a templomok,
a szentelyek, az el6kel6segek, sot meg a harcoso k sh6e?tjeir61 szfumaz6 jovedelmek is, kozvetlen vagy kozvetett m6don a Heiankyoban el6 uralkod6i elitet gazdagitotrak.
A 13. szazad kozepeig a templomok, f6leg az Enryakuji el6kel6 vezet6i,
minden olyan uj vallasi iranyzatot el tudtak nyomni, amcly valamilyen m6don megkerd6jelezte az el6kel6segek fels6bbrenduseget hirdet6 alaptetelt.
A ritsuryO-rendszcr szinkretikus vallasi felfogasra az a kulonleges tulajdonsag
jelentette a legnagyobb veszelyt, amellyel Tiszta Fold Godo )-iskola sutrait ruhaztak fcl az iranyzat reformer szellemisegu fOpapjai, petdaul Honen cs
Shinran. Vfilaszu1 az Enryakuji vezet6i kiharcolrak, hogy az ujit6kat es hiveiket a birodalom legravolabbi szegleteibe szamuzzek, a tanaik terjcszteset pedig tiltsak be. Az uralkod6 osztfilyok alapvet6 tarsadalmi igazsagai igy ege-
*Jodo-irfoyzat azt hirdette, hogy a szen tiratok olvasasa reven vagy pusztan Amitabha (Amida) nevenek ismetelgetesevel, barki, legyen akar gazdag vagy szegeny, okos vagy buta, a
Tiszta F61don, a Nyugati Paradicsomban sziilethet ujja.
155
szen a 13. szazadig valtozatlan formaban eltek tovabb. Id6kozben a kinai

Chan-szekta tanitasai is elterjedtek Japcinban, amelyekb61 kialakull a zen
nevii 6nall6 iranyzat. Ennek alapterelci megint csak tagadtcik a hivatalosan
elfogadott vallasi alapigazsagokat, emiatt a tanitas hiveit, k6ztiik a ket nevcs
szerzetest, Eisait es Dogent, cls6sorban az Enryakuji f6papjainak nyomasara,
szintfo iildoztek. Az iildoztetes, csakugy, mint aJ odo-iskola eseteben, lelassitotta a zen szektcik tanitasainak terjedeset. Ezek a tanok csak a 13. szazad vege
fele jelentek rneg Ky6t6ban.
A ritsury6-rendszer szethullasa
Ezekre a ,,pillerekre" tamaszkodva a ritsury6-rendszer urai, igaz m6dositott
forrnaban , d e egeszen a 13. szazad kozep eig megtartottak hatalmi bazisaikat.
Ekkorra azonban a rendszer mar egy olyan kenyszerpalyan mozgott, ami vegiil az 1180-as evekben a teljes osszeomlashoz vezetett. ld6legesen sikeriilt
ugyan helyreillitani a struktfuat, de 1250 utcin ezt a felepitmenyt lassan es
er6szakosan , alapj aiban formcilta at a tortenelem. Egy uj korszak kezd6d6tt
j apanban.
Az uj rendszer megsziiletesere kenyszerit6 er6kent hatott a nepesseg
hosszu tavil, altalanos novekedese es atstruktural6dasa. Ez jelentosen megnovelte a japan tcirsadalomban rejl6 poten cialis er6t, amit a hatalomra ahitoz6k igyekeztek sajat h asznukra forditani. Erre a feladatra a harcosok oszt:ilya
tunt a legalkalmasabbnak. Am a harcokban gyoztes bushik evszizadokon kereszti'tl hiaba pnSbaltak megtartani gy6zelmeik eredmfoyeit. Uj hatalrni
strukturaik nem bizonyultak kielegit6nek. Vetelytarsaik folyamacosan kersegbe vontcik a gy6ztcsekjogat az uralkodasra. Mindezt olyan sikeresen tettek, hogy az egyeduralornert kiizd6 &ushik egeszen a 17. szazad elejeig dont6
m6don meghataroztcik a j apan torten elem meneter (7. fejeut).
A valtozasok dimenzi6i
Az altalanos nepessegnovekedesnek szamos kovetkezmenyc volt. Ezek koziil
nehany mar a 11. szazadban ereztetni kezdte a hatasat, noha a folyamat egesze csak a 13. szizad vegen valt teljesen nyilvanval6va. A v-altozasok egy resze
politikaijellegu volt: gycngiil6 kozponti e llen6 rzes es erosodo h elyi hatalom.
Mas valtozasok a videk gazdasagat erintettek: a tovabbfejlesztett muvelesi eljarasok megjelenese, a megmuvelh et6 teriiletek hatekonyabb kiaknizasa, uj
falvak szervezodese, s a fot<lmuvesek fokozottabb osztonzese Uutatmazasokkat es kenyszerrel) arra, h ogy n agyobb, alland6bb telepiileseken eljenek es
tobbet termeljenek. :Megujult es kib6viilt a kontinentcilis kereskedelem. Elterjedt a belfOldi arucsere, s megnott kereskedelmi szervezeteknek es azok
tagjainak a szama. Megvaltozott a j arvanyok lefolyasa; novekedesnek ind ult a
156
nepcsseg, s eltol6dott a region;:ilis demografiai cgycnsiily. Nagyon nehez

pomosan felterkepezni a fen ti tenyez6k kozotti viszonyrendszert, mivel ezek
egymassal kolcsonhatasban rnukodtek egy rendkiviil osszetett rendszerben.
Volt azonban nehany kiilonosen figyelernre melt6 sajatossaguk, amelyekr61
erdemes b6vebben is sz6t ejteniink.
A helyi hatalom. Feleslegesnek tunik, hogy tovabbi rnegjegyzeseket tegytmk a
kozponti ellen6rzes gyengiiles:r61. A helyi hatalom kiepiilese viszont feltecleniil figyelrnet erdernel, mivel ez alapvet6en befolyasolla a tobbi valtozas kiteijesedeset. A Kesei Hcian-korszakban, mikozben az udvar egyre tobb shOent
adomanyozott el, az uj sh6enek tulajdonosai szcmbesiiltek azzal a feladattal,
hogy felmerjek birtokaikat, hogy felbecsiiijek, rnckkora termesre szamithatnak, s hogy pontosan meghatarozzak, ki fdiigyeli a betakaritast, ki szedi be a
berleti dijakat, s ki biztositja a birtok rendjet. Ennek erdekeben pontositottak a mcglcvo adatokat; {tj fclmeresekctvegeztek, kijeloltek a telekhacarokat,
illetve feijegyeztek a parcellak mereteit, a termeshozamokat es birtokon eI6k
szamat. Az adatokat ezutan egyseges formaban lejegyeztek. A beszamol6k
alapjan kiosztott foldteriiletet mycinak neveztek. A myohoz tartoz6 foldeket es
egyeb vagyontargyakat a ,,neves fold gazdaja", a myoshu rendelkezesere bocsatottak. Az atadast szenresit6 szerz6desben (myoshu shiki) meghataroztak a
berleti dijat, amit a myoshunak kellett fizetnie a tulajdonosnak, s azt a jogot,
amely biztositotta a myoshu szamara a nekijar6 m)16-f6ldteriiletet (myoden) es
az abb61szarmaz6 beveteleket (pl. a foldmuvel6kt6Lszarmaz6 ado, kozmunka). A Kinai-medenceben a myoshuk kis, atlagosan 2,5 hektaros teriiletek felett rendelkeztek. Mas videkeken, peldaul Kyiishiin es Kantoban, a 20 hektarnal nagyobb berlemenyek sem volt ritkak.
A myoshuk olyan helyi kisbirtokosok voltak, akik tarsadalmi helyzetet es feladatait feliilr61 hataroztak meg. Mivel alland6an itt laktak, kedvez6 helyzetben voltak abban a tekintetben, bogy alkalomadtan uj foldeket vonhattak
muveles ala, megakadalyozh attak a foldmuvesck szokeseit, munkisokat toborozhattak a parlagon all6 foldekre, s uj muvelesi eijarasokat vezethettek
be - roviden, sokfele m6don novelhettek birtokaik termelesi kapacitisat.
Ezzel, miucan meghataroztak a bfaleti dijakat, ami biztositotta, hogy a haszonnak legalabb egy resze a helybelieknel marad, nyeresegesse tehettek birtokaikat. A kozpontban dul6 h atalmi harcok, kiilonosen az 1150-es evek
utan, lehet6seget adtak a myoshu knak, bogy szabadabban cselekedj enek. A
Iegsikeresebbek id6vel helyi hatalmassagok koze ki.izdottek fel magukat. Majorsagaikban ragas lak6hazak alltak, mellekepiiletekkel, raktarakkal, a birtok
vedelmet szolgal6 sovenyekkel, s Ott lak6 szoJgal6kkal, valamint a berl6k haztartasaival. Sziikseg eseten a berl6k katonakent harcoltak a myoshu oldalan,
aki, ha ugy latta helyesnek, vagy ha egy masik, nala is er6sebb helyi hatalmassag tartott igenyt a szolgalataira, a fegyverekhez nylilt.
157
""
A vide'ki termelis. Korabban mar utaltunk ra, hogy a Kesei H eian-korszakban a

myoshuk es mas, befolyasos helyi szemClyck, peldaul a korzeti vagy tartomanyi
hivatalokban dolgoz6 tisztvisel6k, fokozatosan atvettek a videk feletti ellen6rzest. Ekozben egyre tobb falusi tapasztalta, hogy fokozottabb muvelesre
batoritjak vagy eppen kenyszeritik: torjek fel a kozeli szuzfoldeket, ketszerezzek mega termesatlagokat (ez a deli videkeken voltjellemz6), a magasabb
teriilctekre gyiimolcsosoket telepftsenek vagy szaraz kulturas n ovenyeket iiltesscnek, s folyamatosan, minden evszakban hasznositsak a parcellakat. Az
intenzivebb gazdalkodas nyoman uj falvak sora sziiletett, s a regebben alapftott telepiilesek nagysaga is megnott. A helyi vezet6k orommel fogadtak a nagyobb, termclekenyebb falvakat, csakugy, mint a telepulesek lak6i, akiknek
szinten kedvezett a nagyobb lelekszam, mivel a zurzavaros idoszakokban fgy
nagyobb biztonsagban voltak a rabl6kkal, a portyaz6 kal6zokkal es a fosztogat6 katonakkal szemben.
A muvelesi m6dszerek fejl6dese is kozrejatszott abban, hogy a videki termeles volumene lassu novekedesnek indult. A talajjavit6 m6dszerek (els6sorban a h amu es az allati tragya) hasznalatanak es a szerves anyagokkal val6
talajtakarasnak az elLerjedese, lehet6ve tette a feltort foldek rendszercsebb
muvelesct. A tragya a hadi celokra es igavonasra hasznalt allatokt6l szarmazott, amelyeket mind nagyobb szamban hasznaltak szerte Japan ban. A fejlettebb vasontesi eljarasok reven a falvak lak6i tobb es sokkal jobb minosegiI
eszkozhoz jutottak, k6ztuk valtozatos formaju, 16 vagy okor vontatta ekekhez
es boronakhoz. Ezck az eszkozok kival6an el6keszftettek a talajt a kovetkezo
veteshez. Megnott az ontozocsatornak hossza. Elterjedt a vizi kerek hasznalata, ami a magasabban fekvo foldekre emelte a vizet. Valtozatosabb es ellenall6bb novenyfajokat termesztettek, koziiluk is kiemelkedett egy, a kontinensr6l szarmaz6, rendkfv\il szfv6s rizsfele. Ez a gyengebb talaju parcellakon, sot
mostohabb eghajlati viszonyok kozepette is j6 tcrmest adott. A termeles novckedese es a nepesseg szaminak emclkedese reven egyre t6bb ember kezeben osszpontosult akkora er6, hogy erre tamaszkodva megkiserelhettek a kivaltsagos uralkod6i elit evszazadok 6ta tart6 egyeduralmanak megdonteset.
Kontinentalis hatasok. Arnint azt az uj, ellenallobb r izsfajta mcgjelenese isjelzi, a megujul6 kontinentalis hatasok is szerepetjatszottak a mezogazdasagi
termeles novekedeseben. A kelet-azsiai hata1makkal apolt diplomaciai kapcsolatok a Korai Heian-korszakban mcgszakadtak. A sekkan- es az in-korminyzat idejen Heiankyo hatalmassagai az elzark6zas politikaja mellett dontottek. Kin a megiteleset es a Mennyei Birodalomhoz fUz6d6 frdekeiket egyfajta nehezen megfoghat6, leereszked6 romantikajellemezte, ami athatotta
kepzomuveszeti es irodalmi alkotasokat. Ilyen volt peldaul a Hamamatsu
chunagon monogatari (A hamamatsui kozepso tanacsos tiirte'nete) (kb. 1070) es a
Matsura no Miya monogatari (Matsura no Miya torte'nete) (kb. 1090). Ezekben
a muvekben Kina tavoli, misztikus, veszterhes idoket elo birodalomkentjelenik meg, amelynek lcgkival6bb fiai sem vehettek fel a versenyt az odalatoga-
158
t6 japan hossel, akinek erenyessege es batorsaga - akaiva-akaratJanul - kivivta a kinaiak csodalatat, s aki kimentette szorult helyzetiikb61 nehez sorsu vendeglat6it.
A Song Birodalom akkoriban val6ban a valtozasok korat elte. Ezek hatasa
al6ljapan sem vonhatta ki magat. Fejlodesnek indult a foldmuveles, s a gazdasagban mind nagyobb szerep jutott a kereskedelemnek, a tengeren uili
arucseret is beleertve. A kinai rengeri kalmarok, akik folyamatosan ellattak a
japan el6kel6segeket egzotikus luxuscikkekkcl, sajat, alland6 telepeket
alapftottak a nyugat-kylishiii H akata-obol partjan. 11 A12. szazadban elObb
a dzsurcsik, majd kesObb a mongolok sorozatos betoresei miatt megingott a
Song Birodalom hatalma. Ezek a fejlemenyek el6keszitettek a tortenelmi
szfnpadotjapan es a kontinens egyik Iegdramaibb katonai osszecsapasahoz.
A megujul6 kapcsolatok nyoman egyreszt uj vallasi eszmek terjedtek el a szigetorszagban, kozti.ik a korabban mar emlitett chan buddhizmus, masreszt
1250 utan gyokeresen atalakultak a japan belpolitikai viszonyok.
A Kesei Heian-korszakban azonban a kontinens mindenekelott gazdasagi
teren hatottjapanra, am ebb6l a szempontb61 is csak mersekelt befolyasr61
beszelheti.ink. Miutan a Koryo-dinasztia helyreallitotta a rendet afelszigeten,
nemikepp megelenkiiltek a j apan-koreai kapcsolatok, sot Kytishu es Kina
kozott kifejezetten etenk kereskedelem zajlott. A kinai dzsunkak egyre meszszebb jutottak keleten , a Seto-beltenger partjai menten, s a 13. szazadra mar
Kamakuraban is megjelentek.
Vfiltozatos, alapvetoen a luxuscikkeken alapu16 kereskedelem zajlott akkoriban.Japan legfontosabb kiviteli cikke a ronkfa volt, amit Kyusht1r61 szallitottak a fahianyban szenvedo Kinaba. Visszafele nagy mennyisegben frkeztek J apan baa Song Birodalomban vert penzek. Ezek olyannyira hasznosnak bizonyultak, hogy a kormanyzati tiltasok ellenere az 1220-as evekre
birodalomszerte elterjedt a hasznalatuk. Ugyanakkor kao tikusabb belpolitikai viszonyokat terem te ttek, mivel a legtobb zsakmanyhoz kepest a penzermekben rejlo ,,tomor ertek" es azok konnyli p6tlasa sokakat csabitott ka16zkodasra es fosztogatasra. A vert penz raadasul ujfajta bizonytalansagi tenyezot jelentett a penzugyi tranzakci6kban. Emiatt az uralkod6i elit fiigg6
h elyzetbe keri.ilt azokt61, akik n emcsak hogy atlattak a ,,misztikus" penziigyi
folyamatokat, hanem olyan helyzetben voltak, hogy hozzajuthattak a kontinensr61 szarmaz6 luxuscikkekhez, s ebb61 fakad6an busas haszonra teh ettek szert.
A belkereskede/,em. A Heian-korszak legnagyobb reszeben a gazdasagban vegbemeno valtozasok cllenere az uralkod6i e lit tovabbra is ellenorzese alatt
tartotta az arucseret, mivel a kivaltsagos kevesek felugyeltek az arutermelcst, s 6k maradtak a nem alapveto fogyasztasi cikkek legfontosabb felvasar11
Batten, Bruce L.: To the Ends ofJapan. Premodem Frontiers, Boundaries, and lnleractions. Honolulu, 2003, UHP, 189. p.
159
'
......
CN
,.;
"'
16i. A 12. szazadra azonban bizonyos tortenelmi fejlernenyek megbontottak

a rendszer egyseget. Ilyen fejlemenyvolt tobbek kozott a kezmuvesek es a befolyasos beszallit6k erdekvedelmi szervezeteinek (za) megjelenese.
A Heian-korszakban sok kezmuves, peldaul a korabban emlitett fesukeszit6k es vasont6k, egy adott megrendel6i csoport szamara dolgozott. Kozvetleniil a templomoknak, az el6kel6segeknek vagy a csaszari csal3.dnak szallitottak a termekeiket. A 12. szazadban, amikor a birodalom sulyos belpolitikai
problemakkal szembesiilt, Heiankyoban anarchikus allapotok uralkodtak, s
akadozott az ellatasi rendszer mukodese, egyre tobb intezmeny es el6kel6i
haztartas a lkalmazott valamilyen arucikk (tatami, szovet, tu, lampaolaj , rizscsira, szen, tuzifa vagy epitesi faanyag) beszerzesere szakosodott zat. A sikeres keresked6bazak id6vel kib6vitettek tevekenysegi koruket. Amikor pedig
elterjedtek a penzermek, a zdk keszen alltak, hogy kihasznaljak az ebben rej16 lehet6segeket.
A zak emellett b6viteni tudtak a vev6koriiket, koszonhet6en annak, hogy
megnott a tehet6s helyi h atalmassagok (koztuk a myoshuk), a korzeti es tartomanyi hivatalokban dolgoz6 tisztvisel6k es helyi katonai vezet6k szama. igy a
keresked6k mar kevesbe fuggtek a kivaltsagos kevesek vasarl6erejet61. A Kamakura-bakufu megalakulasa utani evtizedekben, a kozpont iranyftasa alatt
all6, az cgesz birodalomra kiterjed6vazallusi rendszer kiepulesevel, meg inkabb kib6viilt a zak potencialis vev6kore. A 13. szazadra a zak kepvisel6i mar
orszagszerte jelen voltak, uralva a piac egyes szeleteit. Kolcsonoket adtak,
igyekeztek kivaltsagosokat 3.llitani a maguk oldalara, s alland6 hare ban alltak
uzleti vetelytarsaikkal. Ekozben vajmi keveset t6r6dtek a csaszari udvar erdekeivel es erzekenysegevel.
Demografiai folyarnatok. Ezek a folyamatok osszessegukben azt eredmenyez-
"'
I!)
160
tek, hogy az anyagijavak termelese novekedesi palyara allt: valtozatosabb termekek es szolgaltatasokjelentek meg, emellett nott az arucsere volumene es
intenzitasa. A birodalom lak6i gyakrabban erintkeztek egymassal. Nagyobbak, szervezettebbek es nepesebbek lettek a falvak. Emiatt, iigy tunik, hogy
megvaltozott a jarvanyok lefolyasa es hevessege. A himl6 es a kanyar6 k6rokoz6i az emberi kozossegekben endemikusan el6fordul6 parazitak lettek.
igy a 11. szazad veget61 a tomeges feln6tt halalozast okoz6 jarvanyok rendszeresen cl6fordul6, de nem halalos gyermekbetegsegekke szelidUltek. Ennek koszonhet6en a demografiai gorbe sokkaJ egyenletesebb lett. Ritkabban
ford ult el6, hogy ajarvanyok miatt egyik napr61 a masikra egesz falvak haltak
ki, s nagy teriiletek maradtak gazda nelkiil. Japan nepessege ismet novekedesnek indult.
Am ez a novekedes meg sok nemzedeken keresztiil Iassu es kiszamithatatlan maradt, raadasul az egyes regi6k kozott is nagy elteresek mutatkoztak. A
legdinamikusabb novekedes a hatarvidekeken ment vegbe, f6leg Kan to ban,
Tohokuban es Kyiishiin, ahol meg mindig akadtak szuzfoldek, ahol az crd6segek kihasznalatlan er6forrasokat rejte ttek, s ahol a kozponti hatalom mar
nem tudta olyan hatekonyan ellenorizni a termelest. A novekedest azonban

meg itt is lelassitotta a kedvezotlen idojaras miatti sorozatosan gyenge termes. Ennek oka val6szinuleg a korabeli globalis klimatikus valtozasokban keresend6. A rossz termes f6kent a nyugati videkeket frintette, komolyan meggyengitve a Taira-klant, amely az 1180-as evekben elet-halal harcat vivca a keletr61 frkez6 lazadoval, Minamoco no Yoritom6val. Kes6bb, az 1230-as es
1260-as evekben mar sokkal nagyobb tcriileteken volt gyenge a termes.
Az 1230-as es 1260-as evekben a rossz termesnek sulyos, orszagos ehinseg
lett a kovetkezmenye. Mindenhol zavargasok tortek Id, s birodalomszerte
litonall6k garazdalkodtak. Mivel akkoriban mar sokkal fejlettebb szintre jucott a tengeri haj6zas, a j ap an kal6zok, a wakiik (kinaiul wokou) meg Koreaba
is atmereszkedtek. Leggyakrabban Tsushimar61 indultak utnak. A szigetre
lenyegeben mar nem cerjedt ki a kozponti kormanyzat hatalma. A wakok f6kent rizst es olyan fogyasztasi cikkeket zsakmanyoltak, amiket odahaza nagy
haszonnal tudtak ertekesiteni. Amellett, hogy megzavartak a nepesseg novekedesenek utemec, ezek, az emberek letfenntartasat veszelybe sodr6 termeszeti csapasok ravilagitottak arra, hogy a kett6s hatalom nem alkalmas az
ilyen valsagok kezelesfre, a kulkapcsolatok feliigyeletere, sot a beke fenntartasara sem. Ez meg gyaszosabb esemenyeket vetitett el6re, amelyek h arom
evtized mulva, az 1260-as evekben be is kovetkeztek.
A novekedes idoszakos megtorpanasa ellenere az ossznepesseg szama, ha
lassan is, de folyamatosan emelkedett. 700 tajan mintegy 5 milli6an laktak a
szigetvilagot. A becslesek szerin t ez a szam 1200-ban 7 milli6ra emelkedett
A novekedes uteme kes6bb felgyorsul, s az 1600-ra mar koriilbeliil 13 milli6ra nottJapan nepessege. Az egyes regi6kban mas volt a lassan gyorsulo novekedes uteme. A ritsu1y6-rendszer csucsan all6k legfontosabb h atalmi bazisanak szamit6 Kozep:Japan peldaul e tekintetben meggyengiilt a tobbi videkhcz kepest. Ezzel szemben Kant6 meger6s6dott, sot Tohoku es Kyiishu is
kepesse valt arra, hogy esetleg elszakadjon a k6zpontt61. Ezek a valtozasok
alapjaiban rengettek mega ritsuryc>-rendszer tarsadalmi es gazdasagi felepitmenyet. A legsikeresebben a h arcosok osztalya forditotta a maga hasznara a
valtozasokat, ami a politikai szinter legerosebb szereploive tettc Oket.
A bushik osztalyanak felemelkedese
A Fujiwara-klan felemelkedesehez hasonloan, ami mar j6val a sekkan-kormanyzat id6szaka el6tt elkezd6d6tt, a tmshik szinten nem a semmib61 tuntek
el6 a 13. szazadban. Az is nyilvanval6, hogy meger6s6desuk nem ingatta meg
a ritsury6-rendszer uralkod6i csoportjainak hatalmi pozici6it. Mindazonaltal,
ez egyike volt a Heian-korszak azon fejlemenyeinek, amelyek gyokerescn
megvaltoztattak a klasszikus el6kel6i reteg eletet. Megteremtette az alapot
arra, hogy eltunjon a tortenelem szinpadar61 az el6kel6segek osztalya. A regi, letunt klasszikus vilagjelkepeikent, az el6kel6segek politikai szerepe ke161
0
....
162
s6bb puszran arra korlatoz6dott, hogy segitsek legitimalni az uj rendszerek

hatalmat.
Annak a folyam atnak, amely soran a kezde tben meg a kett6s, csaszari es
Fujiwara-hatalmat tamogat6 bushik veglil megdontottek a regi rendet, fontos
tenyez6je volt az, hogy id6kozben megvaltozott a bushzk oszt.alyanak rarsadalmi osszetetele es j ellege. Celravezeto, h a a bushzk felemelkedest egy ketosztatu rarsadalmi modellbe agyazva vizsgaljuk meg. A H eian-korszakban a h atalmat birto kloknak ket nagy osztalya letezett: a szuk fels6 reteget a csaszari
csalad es ann ak rokonsaga alkotta, az also, sokkal nepescbb reteg tagjai rendszerint a kiilonboz6 sratusu helyi hatalmassagok koziik kerultek ki. Ut6bbiaknak nem sok erdekiik fliz6d6tt ahhoz, hogy a kivaltsagos keveseket ram ogassak. Az ido mulasaval cgyre inkabb elmos6do tt a ket r eteget elvalaszt6,
kezdetben igen eles h ararvonal. Ezzel egyutt az also reteg erdekci is valtoztak, ami meggyengitette a vezet6 bushiknak a fennall6 h atalom iranti elkotelezettseget.
A nepes Minamoto-klan mar az 1090-cs evekben fenyegetestjelentett a hatalomra. Eleg, h a csak felidezziik Fujiwara no Nagako keseru szavait. Az
1160-as evekt61 Taira no Kiyomori politikai am okfutasa igencsak megrendftette az el6kel6segek bushikb a vetett b izalmcit. Kes6bb, amikor Minamoto no
Yori to mo tartos kormanyzati jogositvanyokat harcolt ki bakufuja szamara, az
el6kel6segek tobbe m ar nem tekintcttek engedelmes alattval6knak a h arcosokat. Korantscm meglep6m6don, errcvfilaszul avezet6 bushik kialakitottak
saj at, fennkolt hitvallasukat. Ebb61 a megvaltozott onertekelesb61 sziilete tt
mega kugees bukefogalma, amelyekkel a ritsuryo- rendszcr ,,civil" el6kel6segeit (kuge) kiilonboztettek mega bakufuhoz csatlakozott harcosoktol (buke).
A kuge es a buke ket, egymcist61 teljesen kulonboz6 rarsadalmi csoportkent tekintett egymasra. A h arcosok egy olyan sajatos retorikat teremtettek, amely a
bukit a kormanyzasra alkalmas bushi-hazak egyiittesenek, mig a kugit muvelt,
de ketes ertekrendet vall6 ,,piperkocok" gyiilckezetenek tekintettc.
Az uj szemleletm6d vilagosan kifejezesrc jutott az akkoriban m egjelen o
irodalmi mUfaj alkorasaiban, a korabcli csatak hoseinek tettcit clbeszelo - illetve inkabb ,,kiszinezo" - gunki monogatankban . A muvek magasztalrak a bcitorsagot, elsirattak a holtakat, s tortenetck kozeppontjaban altalaban a harcosok cselekedetei es erenyei alltak. Azt a berogz6dott regi nezctct, miszcrint az el6kel6segek muveltebbek, elegansabbak es kifinomultabbak voltak,
kovetkezcskeppen felette alltak a harcosoknak, hatterbe szoritottak ezck a
torten etek, amelyek a bushik r atermcccseget, hozzaerteset es ferfiassagat m agasztaltak. Az ertekek atrendczodesenek szep peldaja az a level, amclyet
R ojo Shigetoki, a Kamakura-bakufu Rokuharaba (Kyoto) kinevezett felugyelojc (tandai) irt fianak 1240 rajan:
,,[Amikor felkernek, hogy mutasd megjartassagod] a kifinomult muveszetekben [tanc, en ek, kalligrafia, zen e, verseles], mondd, hogy ncm tehetcd,
mivel ncm ertcsz ezekhez, s csak akkor teljcsitsd keresukct, ha folyvcist unszolnak! De meg ckkor se css abba a hibab a, h ogy elbizakodotta tegyen a
Ne hajhaszd a tapsot es a nepszeniseget! Neked, mint harcosnak [elkival6an kell ertened a kozugyekhez, a helyes biraskodashoz, de
:nindenekelott a hare muveszetehez. Minden, mi ezen kiviil esik, az masod!ao-os. "15
.-\z olyan ferfiak, mint Shigetoki, akik meghataroz6 alakjai voltak az uj kor:nanyzatnak, okkal lehettek elegedettek a helyzetukkel, ezert kezdtek fordit",(l latni a kuge es a bukeviszonyat. Miga ritsuryO-rendszer vezet6i ugy gondol:.ak, hogy a civil hivatalnoknak szUkseg eseten kotelessege elvallalni a hadvezeri megbizatast, addig a bushik ugy lattik, a hivatisos katonak tokeletesen
!ranyitani tudjik a civilek ugyeit, sot az egesz birodalmat kepesek igazgatni,
mikozben a csaszari haz hu vedelmezoi maradnak.
:\. regi rendre meg nagyobb fenyegetest j elentettek azok az alacsonyabb
szarmazasu harcosok, akik egyreszt kevesbe voltak szerencsesek, masreszt
nemcsak a regi ritsuryO-elitt6l, hanem az udvar es a bakufu kettos hatalmaban
zerepet kap6 bushikt61 - tehit a buhit6l- is elidegenedtek. Az 1180-as evekben Minamoto no Yoritomo gyozelmei tulajdonkcppen a harcosok egyik
szovetsegenek diadalai voltak a vetclyrarsak, els6sorban Taira no Kiyomori
felett, de a Hakata-6bolt61 iltban Hiraizumi fele a klan tobbi ellenlabasara is
\ereseget mertek. A gyoztesek, f6kent a nekik adominyozott shiki1mek k0zonhet6en, {tj jovedelemforrasokkal gazdagodtak. Ez leggyakrabban a legyozott harcosok kirira tor tent. A gyoztesek feladatai koze tartozott a rend
h elyreallitasa, ami gyakran szembeillitotta 6ket a veresegek tulel6ivel, illetve
azokkal, akik elott lezarultak tarsadalmi es vagyoni felemelkedes fele vezet6
u tak. A beke felett 6rkod6k ,,gonosz bandaknak" (akutO) neveztek a rendzaYar6kat. Szamuk nehany evtized alatt olyannyira megn6tt, hogy a 13. szazad
\egere az akutok mar komolyveszelytjelentettek a csaszari udvar es a bakufu
kettos hatalmira.
A:z akutok szamira kulonosen ertekes emberi eroforrast biztositottak a
Kamakura-bakufu csatl6sai. Ezeknek a parthiveknek a Taira-klin es Gotoba
csaszar Iegyozese (1221, J okyli-hiboru) utan az orszag kiilonbozo p ontjain
j eloltek ki allomashelyeket, ahol az filtaluk felugyelt teriiletr61 beszedett az
ad6kb61 es jarand6sagokb61 eltek. Nehany nemzedeknyi ido alatt ezek a csaladok megnottek, tobb agra vfiltak szet, ami miatt az elapr6z6d6 birtokok na~'on elszegenyedtek. Csakugy, mint a Fujiwara-klan eseteben, a csaladfa oldalhaj tisai nagyon tivol kerultek a t6rzst61. Arnikor ezek a tivoli rokonok folyamodtak timogatasert, a bakufuvezetoi rendszerintnem adtik meg nekik a
kello segitseget, megpedig reszben azert nem, mert a Kamakuraban szekelo
H6j6-regensek inkabb sajat, szinten igen nepes nemzetseguket segitettek.
A 13. szazad vegere sok bushi, aki elmeletileg tamogatta az udvar es a bakufu
kettos hatalmat, mar nem latta ertelmet, hogy tovabbra is husegesen szolgalja Kamakurat. Ugrasra keszen alltak (azaz potencialis akutok lettek), arra var~ker!
~enben]
15
Steenstrup, Carl: Hojo Shigetoki's Letter of Instruction to H is Son Nagatoki. Acta

Oritmta/ia, vol. 36 (1974), 426. p.
163
va, hogy valakinek a szolgalataba szegodj e nek, valamilyenj6nak ve!t ugy erdekeben.
1250-re a buke vezetoi mar nem a nagyra becsult el6kel6segek kotelessegtud6 szolgainak tekintettek magukat, hanem egy olyan politikai rend iranyit6inak, amely rend kotelessegenek tekin tette, hogy biztositsa a kellemetlenkedo, gyakran tehetetlen, de osszessegeben hasznos el6kel6segek szamara a
mege!hetest biztosit6 beveteleket. A bushik vezetoi csoportjan belul gyenge
volt az osszetart6 er6. A szemelyi hatter egyre kevesbe tudta biztositani az uj
rend zavartalan mukodeset. A kett6s hatalomnak, ebben az ,,osszetakolt" fo rmajaban a ritsuryO.rendszemek es a regi rend kivaltsagos re tegeinek hatalma
vegkepp veszelybe kerult, mikozben a harcosok osztalyanak sok tagja meg
gyoke resebb valtozasokat akart.
'1"
164
6. FEJEzn ~
A klasszikus japan
kultura (750-1250)
l/)
' L.l.J
CJ
L.l.J
l/)
l/)
:Q
A ritsuryO-rendszer tarsadalma val6szim1leg a ,,magas" kultiira teren

erte el a leglenyligozobb es leginkabb csodalatra melt6 eredmenyeket. A tovabbiakban a ,,magas kultura" kifejezes a kivaltsagos kevesek
muveszetet es irodalmat jelenti. Ezek muveloi a kontinentalis es hazai
kulturalis 6roksegb61 meritve alkottak meg magaval ragad6an eredeti
muveiket, amelyek felulemelkcdtek az olyan megszokott muveszeti
kateg6riakon, mint a teny- es fantaziairodalom, a kolteszet, a festeszet
vagy a vallasi kommentarok. Nehany alkotas meg napjainkban is meItan hirdeti az emberi elme nagyszeruseget, s a bennuk testet alto ertekek nemzedekek hosszu sora szamara szolgaltak utmutat6ul. A korszak kultiirajar61 temerdek tudomanyos mu szuletett. A szerz6k vehemensen vedelmezik ennek a magas kulturinak a sajatossagairol es
ertekeir61, valamint arr61 vallott nezeteiket, hogy ez mikent hatott a japan nemzeti tudatra es milyen helyet foglal el az egyetemes kulturtortenetben.
Ezt a kultur:it sokfele ember hozta letre. N ehany alkotas, els6sorban
a festmenyek, szobrok es az epiiletek, a hivatasos kezmuvesek munkii.
Nehanyukat, nevezetesen a hivatalos torteneti muveket es a versgylijtemenyeket, az erre kijelolt es alkalmasnak tartott udvari hivatalnokok
allitottak ossze. A versek es pr6zai muvek nagy resze olyan udvari vagy
papi mukedvel6k alkotasai, akik reszben kedvtelesb61 foglalkoztak az
irodalommal, vagy eppen 6nkifejezesi modnak tekintettek, de ami
sokkal fontosabb, egy olyan eszkoznek, amely elosegithette sajat elomeneteliiket, s a vetelytarsaik fole emelhette oket, vagy i ltaluk ervenyre juttathattak csaladjaik es csoportjaik erdekeit. Barmilyen indittatasb61 szulettek is az egyes mU:Vek, a tarsadalmi elit egesze ugyanazon ertekrend szerint elt, s ugyanazokat a n ezeteket vallotta, amelyeket ezek
a muvek h uen kozvetitenek.
Ez a kulturalis hagyatek egy olyan idoszakban keletkezett, amikor a
politikai stabilizaci6 megteremtette a kivaltsagos kevesek sz:imara azt
a szocialis es anyagi biztonsagot, ami lehetove tette, hogy a muveszetekkel es az irodalommal foglaJatoskodjanak. Ez egyertelmuen latszik
a 8. szazad utan szuletett kepzomuveszeti alkotasokon (kul6n6sen a
szobrokon), illetve a prozai muveken es a verseken. A klasszikus kulnira mintegy ket evszazaddal a ritsury 6-rendszcr m egszuletese utan, a sek1
165
kan-kormanyzat idejen elte viragkorat. Ennek a korszaknak a m(ivei koztuk Murasaki Shikibu legendas muve, a Gendzsi regenye (Genji monogatari) - mintegy osszegzesei voltak a klasszikus kultiiranak, s hosszu
evszazadokig nagy hatast gyakoroltak a muvelt n emzedekekre.
Az in-korman yzat es a diarchia idejen meg i.nkibb kiboviilt CZ a kulturalis tevekenyseg, s ekozben uj elemekkel is gazdagodott. A ritsuryb-rendszer hanyatlasaval a kultura a jap:inok egyre szelesebb es nepesebb retegeit sz6Htotta meg. A kultura igy meg valtozatosabb lett, s
feler6sitette a korabeli tarsadalmi valtozasokat. Megle p 6, hogy az
in-korman yzat es a kett6s hata lom evszazadaiban mennyire megn6 tt
a kulturalis produktum. Ez egyreszt val6di noveked est jelentett, masreszt az ebb6l a korszakb61 fennmaradt alkotasok szama is sokkal nagyobb, mint a korabbr6l fennmaradt muveke. Az talan meg meglep6bb, h ogy ebben a korszakban milyen fo ntos szerepct toltott be az
emberek eleteben a vallas - ami egyertelmuen visszatiikr6z6d6 tt az irodalmi alkotasokb an , illetve a vizu alis es e l6ad6-muveszetben.
A kezdetek
0
0
""'
Keves tarsadalomban vezetett olyan ,,rogos" ut az irasbeliseg kialakulasahoz,

mintjapanban. 1 A kfnai es japan nyelv kozott 6riasi kiilonb segek vannak- a
h angzasban, a mondattanban es a ragozasaban egyarant. A japanok tonenelmi es foldrajzi okok miatt megis egy, a kfnaiakt61 a tve tt irasrendszerre cimaszkodva alakitottak ki saj at irasbeliseguket. Kezdetben csak a kinai irasj egyeket ismer6 bevandorl6k irtakjap anban. Am kes6bb a 7. szazadban , a muvelt e l6kel6segek egy kis csoportja szinten megtanult kinaiul irni es olvasni,
els6sorban hivatali munkajukb6l fakad6an, de azert is, h ogy tanulmanyozh assak es terjeszthessek a buddhizmus tanait. A kovetkezo evszazadokban a
hivatalos dokumentumok es a vallasi targyli ertckezesek mind kinai nyelven
ir6dtak, noha egyre tobb japan sz6 es mondattani e lem bukkant fel a szovegekben .
El6szor a Nara-korszakban vagy valamivel korabban rettek kiserle tet arra,
hogy kinai irasjelekkel (kanji) rogzftsek a beszelt japan nyelve t. Kezdetben
teljes kanjzkat h asznaltak a j apan szavak es hangok megjeleni tesere, de a 10.
szazadban egy r ad ikalisan uj irasm6d jelent meg, a ,Japan stilusu iras"
(wabun). A wabun leegyszerlisitett kanjzkat (kana) h asznalt, amelyek a j apan
nyclv egyes sz6tagjainak feleltek meg, igy gyorsan es konnyen ki le h e te tt fejezni a beszelt nyelvet. Az udvarban el6 n6k, akik a kinai nyelv elsajaticisat
n em tartotcik kiilonosebben n agy tudomanynak, irodalmi rangra emeltek a
wabunt. A ffafi udvaroncok szamara azonban alapkovctelmeny maradt a ki1
166
(1) Habein, Yaeko Sato: TheHistoryofthejapanese WriuenLanguage. Tokyo, 1984, UTP. (2)
Seeley, Christopher: Ilistory ofWtitinginj apan. Leiden, 1991 , E.J. Brill.
nai nyelv alapos ismeretc, bar ezt csak kcvesen tettek mesteri fokon. Ok tovabbra is a n eh ezkes, ,,hibrid " re ndszert hasznaltak, ami tele volt kinai
szavakkal es mond attani elem ekkel, emellett gyakran a kinai kiejtest vette
alapul.
Az. evszazadok alatt- a kontincntalis kapcsolatok feler6sodeset61 vagy hatterbe szorulasat61 fiiggoen - ez a kevert irasrendszer is valtozott, mikozben
j elentosen kiboviilt a japan nyelv sz6keszlete. Ez segitett abban, hogy a nyelv
lepcst tartson a cirsadalmi es muszaki valtozasokkal, ugyanakkor meg osszetettebbe es nehezkesebbe telte annak hasznalacit, emiatt tovabbi (tjicisokra
volt szukseg. Ebb61 a folyamatb61 szuletett mcg a japan irasbelisegnek az a
hatekony es szerkezctCt tekintvc egyseges rendszcre, amely egeszen napjainkig hasznalatban maradt.
A Nara-korszakban, enn ek a hosszu fejl6desi folyamatnak a kezdeten, az
irodalom fejlodese meg mcsszc elmaradt a kormanyzati felepitmeny megszervezese, valamint a vallasi targyu irodalom, a szobr aszat es az epiteszet
teren elert eredmenyekt61. Keves irodalmi alko tas sziiletett akkoriban , val6szinUleg azert, m ert az emberek csak nehezkesen tudtak megfogalmazni
irasban a gondolataikat. A korabeli muvek zomeben kinai nyelvcn ir6dtak:
a Nihonshoki (japan kr6nihdja), a kes61>bi torteneti muvek, a helyi kr6nikak, a
rendeleteket rogzit6 tengernyi okirat, a vallasi tanmesek es a kinai stilusu
versek (kanshi). A Kojiki (Rigi, dolgok feljeg;p.isei) ( 712) es a nehany evtizeddel
kes6bb osszeallitott legregebbijapan versantol6gia, a 4500 verset tartalmaz6
Man'yoshU (Tizezer level gyujteminye) azonban mar japanul ir6dott. A sz6tagokat, pontosabban a mora1<.at* kinai irasjegyekkeljegyeztek le.
A pr6za szempontjab61 ez a fajta irasm6d rendkiviil nchezkesnek bizonyult, a j apan stilus(l verseles (waka) viszont nagyon j 6l tud ta alkalmazni, mivel a koltemenyek tobbsege rovid volt. Kovetkezeskcppen az irasbeliseg korai korszakab61igen gazdag lirai orokseg maradt rank- szerelemr61 es elmuJasr61, szepsegr61 es tiszteletr61, oromr6l es banatr6l sz616 versek. J omei
tennopeldaul, aki a Soga-klan orszaglasa idejen uralkodott, koltemenyekben
enekelte meg Asuka kornyekenek szelid szepseger, amit, a terjeszked6 kertvarosok ellenere, meg a mai kor embere is megcsodfilhat:
Yamato hegyei, szamotok bar vcgtelen,
Kagu mennyet ostroml6 berce kulonb mindotokne l!
H a felhagok bercere, s birodalmam kemlelem ,
a ta.gas siko t lat szemem, hol fiistkigy6k kusznak felfelc,
s a szeles t6 fele tt siralyok szelik a levegoeget.
Csodas cij ez, Yamato foldjc! 2
*A mora rendszerint egy maganhangzob61vagy pedig egy massalhangz6 es egy maganhangzu kapcsolatabol allu szutag.
2 Az ercdeti szo\eg forrisa: Nippon Gakujutsu Shinkokai Uapan Society for the Promotion
of Science] (pub.): The Man)iishU. New York, 1965, CUP, 3. p.
167
"'
0
0
"I'
168
A to es a siralyok min den bizonnyal a koltoi kepzelet sziilemenyei, de ketsegkiviil eletszerubbe teszik, s fokozzik a Yamato-medence delkeleti sarkaban
all6 Kagu-hegyr61 (Amanokaguyama) lathat6 panorama szepseget.
A Man 'yoshu megjelenesenek (759) idoszakara a Naraban el6 uralkodoi
e lit a templom- es palotacpites, a vallasi targy\i szobraszat, valamint a ritualis
targyak keszitese tcren mar gazdag hagyomanyokkal rendelkezett. Ez val6szim1leg a vallasi festeszetre is igaz volt, de ennek alig n ehany emlcke maradt
fenn, igy keves ismercttel rendelkezunk err61 a muveszeti agr6l. A kontin ensr61 at:vett szokasok, nevezetesen az elegans udvari viseletek es a kifinomult udvari protokoll mar szinten meghonosodtak. Nepszeruek lettek a tancos-zenes dramai darabok (bugaku) es azok zen ekari kiser6zenei (gagaku). Ez
harmonikusan kiegeszitette a regebbi zenei hagyomanyokat: a fuvolazenet,
a shinto szentetyekben el6adott tancokat es a szertartasi zenet.
K6zben a buddhista kozossegekben valtozatos vallasi szertartasok alakultak ki, amelyek a koznep k0reben is elterjedtek. A kamik 6shonos tiszte leti
kultusza lassankent belcolvadt a sajatsagosan szinkretista, rendkiviil sokszinu szertarrasokat felvonultat6 kelet-azsiai buddhizmus japan ,,valtozataba".
A kontinentalis vallasi hagyomanyok egyik figyelemre me1t6 aspektusa volt,
hogy a hiv6k a szentnek tartott hegyek maganyaba vonultak vissza, s ott onmegtart6ztat6 cletet eltek. Ez Japan ban az aszketikus hegyi remeteseg ,,intezmenyeben" elt tovabb, amit kes6bb az egyik szekta neve utan shugendo.hagyomanyoknak neveztek el.
A Nara-korszak vallasi eletet a nagyfoku heterogenitas es rendszerezettlensegjellemezte . A hatalom csucsan all6k emiatt ragaszkodtak ahhoz, hogy
a szels6seges megnyilvanulasok kikusz6b6lese erdekcben a szerzetesek megfelel6 kepzesben reszesiiljenek, s csak szigoru ellen6rzes alatt tevekenykedh essenek (4. Jejezet). A leendo szerLetesek buddhista sutra'kb61cs kommentarokb61 tanultak a kepzes ideje alatt. A vilagi hiv6knek rovid tanmesek - ezek
kozul sok a kontinensen szuletett - segitsegevel magyaraztak el a vallasi tanokat. A kevert, kinai es japan stilusban ir6dott, s 822 tajan kiadott Nihonryoikiban (Japan kisertettortinetek) osszegy(ij tottek ezeket a tanmeseket, legendakat es torteneteket. A gy(ijtemeny, amellett, hogy fontos vallasi alapmu lett,
amely segitette a japan nyelv fejl6deser, kes6bb mas szerz6knek is mintaul
szolgalt. A gyujtemenyek idovel az egyik 6 irodalmi mufajja Ieptek elo. Ezek
a muvek altalaban egyarant tartalmaztak tanitasi es sz6rakoztatasi cClzattal
ir6dott vallasi es vilagi temaju torteneteket. Kozel szaz, terjedelmes gy(ijtemeny szuletett a kovetkez6 otszaz evben, amelyek kozul mintegy otven maradt fenn toredekesen vagy teljes egeszeben.
Viragkor: a sekkan-kormanyzat id6szaka

A Korai Heian-korszakra tehat a vizuilis muveszetek, a vallasi szovegek es
szertartisok, a nagyszabasu udvari unnepelyek, valamint a hivatalos dokumentumokban es felj egyzesekben, illetve a kolteszeti antol6giakban megtestesiil6 irasbeliseg valtozatos es gazdag osszessege alkotta a magas kulturat.
A sekkan-kormfoyzat idoszakaban a legfontosabb kulturalis fejlemeny az ujszeru es eredeti hangvetehi udvari irodalom megjelenese volt. Ezen belul
ketfete mllfajt killonboztethenlnk meg, a nikkit (,,napl6 ") es a rrwnogatarit (,,mese '', ,,torlenet"}. Kialakulasukban szerepetjatszottak az uj buddhista iranyzatok, nevezetesen a Tendai- es a Shingon-szekta tanitasai, amelyek el6mozditottak a pr6za fejl6deset, emellett spiritufilis jelentoseggel ruhaztak fel a nap16k es mesek szerz6inek eletstilusat es esztetikai szemleletm6djat.
Az el6kel6segek vallasa
Hogy megszilarditsak az (tj fovaros tekintelyet, Kanmu es Saga tenno azon

munkalkodott, hogy egy uj, minden mas iskola tanitasa felett all6 buddhista
eszmerendszer kozpontjava tegye H eiankyot (a kes6bbi Kyot6t). Valasztasuk
a Saicho alapitotta Tendai*- es a Kukai alapitotta Igaz Sz6 (Shingon)-szektara esett. A Je!J.dai-szek...ta. kozpontjat a Hiei-hegyen alakitottak ki, Kyot6t61
cszakkeletre. A Saga tenno tamogatasat elvez6 Kiikai a Kii tartomanyban al16
Koya-hegyen epitett kolostort, majd kes6bb a f6varos keleti templomaban, a
Tojiban letrehozta a Shingon-szekta kepzesi intezmenyet. Heiankyo ideol6giai fels6bbrenduseget meg inkabb h angsulyozta, amikor Kukai elkezdte a
Todaiji atalakitasat azzal a cellaI, hogy a Shingon-szekta egyik kozpontjava tegye. Ennek jegyeben a templom f6papjai Rushana buddha monumentalis
szobrat, amelyet meg Shomu tenno keszittetett, ezt kovet6en mar Mahavairocana kepmasanak tekintettek. A Shingon-szekta szent szovegei Mahavairocanat a buddha-let legmagasabb szintu, mindent magaban fogla16 megtestesiilesenek tanott:ak.
A Heian-korszakban fenykorat elte a ?_!lingo_l]-~S~~~~ta, de hosszu tavon a
Tendai-szekta bizonyult sikeresebbnek a ket iskola kozul. A Hiei-hegyen all6
f6templomban , az Enryakujiban el6Tendai-szerzetesek a kesobbi evszazadokban szamos jelenc6s szckt.arianus mozgalmat inditottak el. Ennek az
ideol6giai termekcnysegnek reszben az volt az oka, hogy a szekta kozeli kapcsolatban fillt az uralkod6i elittel, amelynek koszonhetoen a tehetseg es a lehet6segek kozelebe jutott. De a szekta szent szovege is kozrejatszott ebben.
A nepies hasonlatok sorat tartalmaz6 Hokekyo (L6tusz sutra) (szanszkritul
Saddharma pundarika sutra) tanulasra buzditotta a hiv6ket, s a lcgkulonbo* A s:i:ekta lenyegeben a kinai Tiantai-iskola tanitasait vette at. A Tiantai egy es:i:aknyugatzhejiangi hegy neve . A nevben s:i:erepl6 ket kinai irasjegy japan olvasata a ,.Tendai".
169
..n
<N
.....
"'
0
0
'<!<
z6bb vallasi gyakorlatok vegzesere biztatta Ok.et: meditaci6, a szent szovegek

tanulmanyozasa es a hit er6sitese. Ezeknek koszonhet6en a Tcndai-szekta
n agy szamu, a tarsadalom legkiil6 n b6z6bb retegeib6l szarmaz6 kovet6t tudott maga ko re gy(ijteni, igy konnyebben alkalmazkodott a tarsadalmi valtozasokhoz.
A Heian-korszak fenykoraban mega Shingon-szektanak volt nagyobb at.amogatottsaga a ritsury6-elit koreben. Az Enryakuji es mas nagyobb Tendaitemplomok f6papjai sok ezoterikus Shingon-tanitast (mikkyo) atvettek. De ez
a folyamat a T odaijiban es mas narai templomokban, koztiik a Fujiwara-klan
csaladi templomaban, a Kofukujiban is vegbement.
Ketsegtelen, hogy a buddhista teol6giaban val6 kiveceles jartassaganak, valamint tekintCLyt parancsol6 es iranyad6 irasainak koszonhet6en, Kukai
nagy tekintely szerzett maganak a szerzetesi kozossegen beliil. Arn tanai az
el0kel6segek koreben sokkal inkabb elitista j ellegiik miatt voltak n epszen1ek. Igen valasztekosan irta le a buddhasag eleresehez sziikseges spiritualis
megvilagosodas egyes fokozatait, bizonyitva, hogy a Shingon-doktrina all a
vallasi tanitasok kozeppontjaban. Muveiben kitfrt arra, hogy a m egvilagosod asra torekv6 embemek m ilyen gyakorlatokat kell vegeznie:
,,Mivel Dainichi [Mahavairocana] egyes tanitasai oly m ely ertelmuek, hogy
azokat az irott sz6 visszaadni nem kepes. Emiatt a festeszetnek kell felfednie
a titkokat; kep eknck, melyek a megvilagosodas kiiszoben all6khoz sz6lnak.
A kepek cs mandala'k Buddh a vegtelen kegyelmeb6l sziilettek. Latvanyuk segitheti a torekv6t a buddhasag elereseben."3
H ogy megszabadulhasson a tudatos, gondolkod6 elme bekly6it61, a t6rekv6nek a vallasos muveszetekhez kell fordulnia, amelyek ugymond ,,hozzaedzik" erzekcit a spiritualis raebredeshez. A kifinomult szertartasok, a meditaci6s gyakorlatok, a mandala'k, a festmenyek, es mas, a tudatot felszabadit6
eszkozok, mind segithetik a megvilagosodas utjanjar6 embert. Ez a szemleletm6d meg inkabb hangsulyozta az esztetikaban val6 j a.rtassag fontossagat,
amire mar addig is nagy hangsulyt fektettek az udvarban.
A Shingon-szekta, amely azt hi.rdette, h ogy n em sziikseges unalmas szovegek tanulmanyozasaval tolteni az id6 t, s a vilagtol elvonulva gyakorolni a hitet, rendkiviil n ep szeril volt azok k6reben, akiknek rendelkeztek elegendo
vagyonnal es idovel, hogy reszt vegyenek a nagyszabasu, fenyiiz6 szertartasokon. Raadasul, m ig a Tendai-szekta tan itasaiban az allt, hogy a hiv6 csak a kovetkez6 vagy az eggyel az utani inkarnaci6ban eri el a megvilagosodast, addig
a Shingon-doktrina szerint a megvilagosodas mar ,,ebben az eletben" elerheto.4 Koszonhetoen el6relat6 vezet6inek, a vonz6 tanirasoknak es a kival6
kapcsolatoknak, a sekkan-kormanyzat idejen viragkorat elte a Shingon-szekta, s az udvari eletet a sokszinu, esztetikai elmenyt nylijt6 vallasossag jellemezte.
3
170
Hakeda, Yoshito S.: Kukai. Major Work~. New York, 1972, CUP, 145-146. p.
Hakeda, Yoshi to S.: Kukai... 227. p.
Az el6kel6segek vallasi eletcb en a buddhizmus volt a meghataroz6 szellemi iranyzat. Ebbe ugyanakkor az aszketikus shugendo egyes elemei, a kami"k.
tiszteleti kultuszat megkovetel6 szam os szertartas, illetve a yin es a yang dualizmusahoz - ,,egy magikus rendszer, ami az egyetemes yin (n o, sorer, hideg,
fold, viz, hold es passzivitas) es yang (fcrfi, feny, eg, tuz, n ap cs aktivitas) valta1-ozasaval iranyitja az emberek eletet"5 - kot6d6 va.Itozatos gyakorlatok is beepultek. De emellett az ember fizikai allapocit es egeszseget javit6 taoista
~akorlaLOkat, gy6gym6dokat, valamint az Utonjar6, a daoszerint el6 ember
onmuvelesen ek eszmenyet szinten magaban foglalta. A vallasossagban h e~ve t kaptak az iranyokhoz es a n apokhoz kot6d6 tabuk, a f0ldj6slas, az asztrol6gia, illetve mas j6slasi m6dszerek egesz sora, amelyek a kedvez6 ered me:l~ek megsziileteset segitettek, s altalaban tavol tartottik a rossz szellemeke t
es a szerencsetlensegeket.
:\ ritsmyO-rendszer elitje szokatlanul osszetett es az elet minden teriiletere
:.jterjed6 spiritualis kozegben elt. A sekkan-kormanyzat id6szakara azonban
a sikeres Tend ai- es Shingon-szekta kiterjedt templomhal6zatot epitett ki, s
hatalmas shOen-birtokok felett rendelkezett, ami hozzajarult a ternplomok, a
~e mplomokon beliil a fopapok, illetve a f6pap ok cs a vilagi hat6sagok kozotti
!leYes vetelkedesh ez. A vetelkedesek hattereben els6sorban az intezmenyek
~erjeszkedese allt, de a vallasi meggy6z6des es a hirnev ut:ini vagy szintcn sze:-epet jatszott benniik. A gazdasag stagnalt, igy csupan masok karara lehetett
:erjeszkedni. A 10. szazadban az erdckellentetek gyakorta torkolltak er6zakba: cmbereket gyilko ltak le, templomokat gyiljtottak fel, ertekes relik\iakat pusztitottak el, leziillcsztettek a papsagot, megfelemlitettek az el6K.e:osegeket.
A melyiil6 vallasi valsagban egyre tobb szerzetes talalt vigasztalast a jodo
Tiszta Fold)-szekta tanitasaiban. Ezek a szovegek, arnelyeket mar reg6ta felYettek a j apan buddhista kanonba, ideol6giai magyarazatot ad tak a kor prob:emaira. Eszerint kozeleg az ,,utols6 torveny korszaka" (mappo), amikor ervenyiiket vesztik a tortenelmi Budd ha (Siddharcha Gautama Sak.ya, j apanul
Shaka) tanicisai, n em szamit, milyen kifinomult cerem6niakat tartanak,
\agy hogy milyen m ely az emberek hite. Miutan meghaciroztak a pro blema
lenyeget, a rulmK egy igen vonz6 megoldast kinaltak arra: Amida (Ami[abha) Buddha minden C!Olfoynek megva.Itast nylijt, tudatallapotukt61 fiiggetleniil, elegendo csupan feleskudni a neverc. Ily m6don meg ebben az
utols6 korszakban is m indenki megmenekulhet a letezes gyotrelmeit61, h a
.-\mida vegtelen kegyelme fele fordul, s a szent mantra (nenbutsu) kimondasaYal - Namu A mida &utsu!, azaz ,,Dicsoseg Amida Buddhanak!" - kinyilvanitja
hitct. A T endai-szekta papjai, akik nagy hangsulyt fektettek a szen t szovegek
alapos tanulmanyozasara, illetve a kiilonb6z6 lelki es vallasi gyakorlatokra,
kiilonosen lelkesen fogadcik ezt a tanitast, mint a szerteagaz6 vallasi gyakorlatok egy uj elemet. A sehhan-kormanyzat fenykoranak elmultaval az Amida" :VIon-is, Ivan: The World of the Shining Prince. New York, 1964, Alfred A. Knopf, 124. p.
171
kultusz a p apsag es az el6kel6segek koreben egyarant nagyon nepszcru lett.

A videket jar6 koldul6 buddhista vandorszerzetesek (hijiri) es szerzetesn6k
(bikuni) a koznepet is megismertettek ezzel az eszmevel.
A Shingon- es a Tendai-szekta p apjai foncos szerepctjatszottak az el6kel6segek sokszinu es valtozatos vallasgyakorlasanak kialakulasaban. Az el6 kc16segek kult:Urajat is gazdagitottak, mivcl egyreszt segitettek annak az frasrendszemek a megsziileteseben, amellyel a beszeltjapan nyelvet is le lehete tt
jegyezni, masreszt hozzc3Jarultak az irasbeliscg szeles koru elterjeszteseh ez.
Muveszeti es epiteszeti ujitasok sziilettek a tenykedesiikb61, s az altaluk kepviselt ertekrend a korabeli irodalmi muvekben is kifejezesre jutott.
Udvari muveszetek es irodalom
A sek.kan-kormanyzat fenykoranak irodalmi es muveszeti term ese, mind

mennyisegeben, mind valtozatossagaban, egyarant lenyilgoz6. Nern feledkezve meg arr61, hogy a korabeli tarsadalmi elit alig nehany ezer f6t szamlalt,
hogy ezek az emberek idejiik nagy reszeben a kormanyzati munkaval es a csaladi iigyekkel foglalatoskodtak, hogy az altaluk teremtett szellemi ertekeknek csupan kis toredeke maradt fenn, hogy az igazan nevezetes alkotasok
zome koriilbeliil 940 es 1040 kozott keletkezett, s h ogy alkot6ik olyan emberek voltak, akik szemelyesen vagy hallomasb61 ismertek egymast, egyszeruen
lehetetlen nem csodalattal tekinteni mindarra, amit veghezvittek.
Sokfe!e szemszogb6l lehetne vizsgalni ezt a kulturalis produktumot, am
van nehany o lyan aspektus, amit feltetlenul ki kell emelniink. Eloszor is nyilvanval6va valt, hogy a kor embere mar kevesbe erdekl6dott Kina irant. AL uj
alkotasok elkanyarodtak a meghonosodott kinai mufajokt61 es stilusokt61.
Onall6 hagyomanyokat teremtettek, amelyeket n apjainkban osszefoglal6
neven klasszikus japan kultfuan ak neveziink. Masodsorban ezeknek az ujszerii alkotasoknak a szeles skalaj a es nagyszeriisege ket, a koztudatba erosen
beiv6dott tarsadalmi meggy6z6d csr6l tanuskodik: egyreszt a rangjuknak
megfelelni akar6 el6kel6segeknek sziintelenul csiszolniuk ke ll esztetikai erzekiiket, s pallerozni irodalmi, zenei es mas muveszi kepessegeikct; masreszt,
ha igy tesznek, akkor csakis a tokeletessel erhetik be, mivel ha ennel alabb
adjak, az feler a kudarccal, ami viszont egyiittjart a nyilvanos megszegyeniilessel. Harmadsorban talan a sze!es koru eszte tikai ismeretek eszm enye miatt, olyan alkotasok sziilettek, amelyek crcdeti m6don otvoztek az irodalmi
formakat es a vizualis muveszeteket, dacolva a kesObbi korok muvcszc ti kateg6riaival, m egis meg napj ainkban is elbuvolnek benniinket. Vegiil, a.mi talan
a legmeglcpObb fejlemeny, a mesteri tudas eszmenye feliilemelkedett a nemeken. A H eian-korszakban az udvarholgyek maradand6bbat alkottak, mint
a korabeli udvaroncok, f6kent az irodalom es a ruhatervezes teren . De megj elenesiikben, modorukban, eleganciajukban es az esztetika iranti fogekonysagukban szinten az erosebb nem fo le emelkedtek.
172
A japan irodalmi miifajok is muviszeti iranyzatok megsziiletese. A Tang-kori magas

kultura iranti erdeklodes, ami egyertelmuen visszatiikrozodott a 7. szazad
kulturajaban, a 8. szazadban sem csokken t, s Kan mu tenno uralkodasa idejen
erte el csucspontjat. A 9. szazadban azonban lanyhulni kezdett a ,,sinojiC' lelkesedh Ennek a wa&un (,Japan stilus") elterjcdese volt az oka. A jogalkotasban m eg nyilvanval6bban megmur.atkozott ez a folyamat. Korabban a torvenykonyvek alapvetoen kinai mincira fr6dtak, de idovel hozzaigazitotcik
azokat a japan belpolitika realicisaihoz. A m6dosicisokat a ritsuryO-rendszer
korszakanak legnagyobb torvenytaraban, a 927-ben kiadott Engishikibeo (Az
Engi,-ira tiirvinyei) foglaltak ossze. Ez a mu a mai napig a kutat6k legfontosabb
forrasmuve arr61, mikent mukodott, legalabbis elmeletben, a H eian-korszak
joggyakorlata.
Az epiteszetben es a varostervezesben i."1gyszinten hatterbe szorult a csaszari kormanyzat Tang-kori modellje. A kormfoyzati munka nernzedekek 6ta a
csaszari palota teriileten all6, kiilon erre a celra szolgaI6 epuletegyiittesben
zajlott. Az uralkod6 es az el6kel6segek a varoson kivCli epitettek maguknak
rezidenciakat. Ezek pihen6helykent szolgaltak, ahol nem foglalkoztak hivatali ugyekkel. A sekkan-kormanyzat idejen azonban a tfuek es a gyakran valtoz6 politikai helyzet miatt megbomlott a csaszan palor.a epiteszeti egysege.
Egyre tobb allamugyr61 dontottek az el6kel6segek rezidenciain. A rezidenciak es a buddhista templomok tobbsege ekkorra mar nem a siksagon elteriil6
fovaros negyzethal6s szerkezetebe illesztve epult fel, amint az a kontinentalis
gyakorlatban egyebkent megszokott volt, hanem rendszertelenul szetsz6rva
a varost 6vez6 hegyekben vagy a vizek partjain. Az epfiletek kialakitasanal figyelembe vettek a kornyezet sajatossagait, ezert vajmi kevesse kovettek a kinai epiteszeti alapelveket.
A sekkan-kormanyzat korabeli epiteszet legszebb fennmaradt alkotasa a
H eianky6t61 delkeletre fekvo Ujiban ail6 Byodoin templom Fonix-csarnoka,
a H66d6 (17. dbra). A csarnok a rettegett regens (kanpaku), Fujiwara no
Yorimichi egykori birtokan epfilt fel. A regens 1053-ban fia villajat epittette
at Amida buddha szentelyeve. A birtok dombos terfileten fekudt az Uji-foly6
partjan. A szen te!yhez tartoz6 epuletek, alkalmazkodva a domborzati viszonyokhoz, elsz6rtan helyezkednek el. A Fonix-csarnok tajolasa olyan volt,
hogy a szente!yben irnadkoz6k nyugat fele neztek egyenesen egy nagy Amida-szoborra. Azon tu! pedig a Nyugati Paradicsomra, a Tiszta Foldre (Jodo),
Amida lakhelyere lathattak. Keletre fordulva egy, a tajat visszatukroz6 mesterseges t6ra siklott a tekintet. Tavolabb a kanyarg6 Uji-foly6 kcklett, majd
eltunt a hegyek kozott.
A Fonix-csarnok tervezesekor az volt Fujiwara no Yorimichi elvarasa, hogy
az epulet ,,haromdimenzios megfeleloje legycn"6 ajodo-szekta egyik legfontosabb szentiratanak, az Amida nevevel val6 meditaci6 leirasat tartalmaz6,
6 Ytengpruksawan,
Mimi Hall: The Phoenix Hall at Uji and the Symmetries of Replication.
Art Bulletin, vol. 77 no 4 (December1995), 649. p.
173
I 7. abra A Byodoin tempiom F6nix-csarnoka (Hoodo) . A kecsesAmida-szcntelyt a hires regens, Fujiwara no Yorimichi epfttette 1053-ban, az Ujiban fekv6 videki rezidenciajan. Szep
peldaja a Heian-korszak formabont6, ujit6 szellemu epiteszetenek. A csarnok a Kesei
Heian-korszakban epiilt mas Amida-szentelyeknek is modellkent szolgalt.
Forras: Yiengpruksawan, Mimi Hall: The Phoenix Hall at Uji and the Symmetries of Replication. Art Bulletin, vol. 77 no. 4(December1995), 648. p.
kinai nyelven irodott Guan v.ruliangshou jingnek. A csarnok egy szereny szentelynek ad otthont, amelyhez ket hosszu, oszlopokon nyugv6, nyitott oldalszarny csatlakozik. A hats6 reszekhez egy kozponti folyos6 fut ki. A folyos6
festmenyein a Guan wuliangshou jing egyes jeleneteit orokitettek meg. Am
ezek nem viselik magukon a hagyomanyos ikonogrifia megszokott stilusjegyeit. Az Amida-kultusz kepzeletvilagat elenk szinekkel megfest6 alkot6k kepei a ,,negy evszak" (shiki) es a ,,hires helyek" (meisho) nevi.1 temacsoportok befolyasar61tanuskodnak. A shiki es meisho eredete a Tang-kori udvari festeszeth ez kothet6 ugyan, de a Heian-korszakban a vilagi festeszet sajatsagosan
japan stilusava valt. 7
A Byodoin epiiletei az udvar vallasi gyakorlatanak egy masik aspektusira is
ravilagitanak. Ma mar nem letezik, de Fujiwara no Yorimichi Mahavairocana
tiszteletere is emeltetett egy szentelyt. Am mivel a korabeli emberek a mafrP6 el7 Akiyama
Terukazu: The Door Paintings in the Phoenix Hall of the Byodoin as Yamatv-e.
Artilms Asiae, vol. 53 no. 1-2 (1993), 145. p.
174
jovetelet vartak, a F6nix-csarnok sokkal nagyobb vallasijelen t6ssegge1 birt. A

kovetkez6 evek saran tobben is lemasoltik a csamokot. Ebben, a vallasi megfontolasok mellett, gyanithat6an esztetikai szempontok is szerepe tjatszottak.
Az epiteszek me llett a szobraszok is kialaki tottak sajatosanjap an stilu saikat, amelyek eltertek a ritsuryQ.rendszer elejen atvett kontinentfilis el6zmenyekt61. A fest6k szinten valtoztattak a megszokott e ljarasokon es temakon.
A sekkan-kormanyzat idejere a japan fest6k. mar nemcsak. a k.ontinensr61 szarmaz6 stflusok.at alk.almaztak. ujft6 m6don, hanem a hazai irodalmi muvekb61
es a Heian-k.ori udvari eletb61 is ihletet meritettek. Uj perspektivak.at, formaYilagot es szinarnyalatokat alkalmaztak.. Muveik.re, pCldaul a falikep ekre, a
szethajthat6 tck.ercskepekre es az ajt6szarnyakra koltemenyek.et vagy muveszi kalligriliakat fcstettek. Ezt a jellegzetes stilust n evezik. yamatoenek., ,Japan
muveszetnek".
A kontinens iranti hanyatl6 erdeklodes magahoz a tortenelemhez val6 viszonyu lasban is megmutatkozott. A kinai stllusban, a Nihonshoki mintajara
fr6dott hivatalos kr6nikak osszeallitasa folytat6dott a 9. szazadban. Vegiil h at
ilyen mu* sziiletett, amelyek.et egyetlen nagy gylijtemenybe, a Rikkokushiba
foglaltak bele. A Rikkokushi 887-ig k.oveti nyomon az udvari Clet esemenyeit.
A 10. sz:izadban viszont mar hatastalannak. bizonyultak. azok. a sorozatban kiadott csaszari rendeletek, amelyek ujabb, ,,naprakesz" kr6nik.ak. osszeallitasara adtak. parancsot. A megsziilet6 muvck. egyreszt tobbe mar nem kinai nyelven ir6 dtak, masreszt formaj ukban, a dok.umentfilt tenyek k.ezeleseben es a
temak fontossagi sorrendjeben egyarant n agyban eltertek a korabbi k.r6nik.ak.t61. Sokkal e letszen1bbek, kitarulkoz6bbak es nehezebben frtelmezhetoek lettek.
Az ujszeru tortenelemertelmezes egyik legnagyszerubb alkotasa az Eiga
monogatari (kb. Kiviragzris-t0rtinet). Ennek legnagyobb r eszet az 1030-as evekben irta egy Akazome Emon n evli udvarh olgy, akinek szemelyfr61 ncm sokat
tudunk. A wabunban ir6dott mu ott veszi fel az elbeszeles fonalat, aho l az
u tols6 udvari kr6nika befejezte, 887-ben, Uda tenno tr6nra lepcsenek eveben. A szerz6 bemutatja a Fujiwara-klan hatalmanak kiteljesedeset, kiilon os
figyelmet szentelve Fujiwara no :Mkhinaga eletUtjanak. A mu tulajdonkeppen egy magyaraz6 jegyzetekkel ellato tt Cletrajz, amely addig pelda nelkiili
reszletesseggel irja le a korabeli udvari Cletet. Nagy hangsi'.ilyt fektete tt az
,,udvari hazassagkotesek.re, a varand6s n6k.re, a sziiletesekre, a h alalesetckre,
a csaszan felesegek es agyasok kozotti viszalykodasok.ra", illetve a ,,fesztivalo kra, a sz6rak.ozasr a, a szcntelyekhez es kegyhelyek.hez tett zarandokla tok.ra, a
vallasi iinnepelyek.re, az irodalmi talalk.oz6kra, az udvari cerem6niak.ra, valamint az embereket ert dics6 es tragikus esemenyek.re".8 Olyan temakat erin Nihonslwki (720), Shoku Nihongi (797), Nihonkiiki (84-0), Shoku Nihonhiiki (869), Afontoku
jitsuroku (879), Sandai jitsurolm (901) .
8
McCullough, H elen Craig - McCullou gh, William H. (trs.): A Taleo/FloweringFortunes. Vol.
1. Stanford, 1980, SUP, 11. p.
175
'<!'
tett, amelyek sajat tarsadalmi osztalyat, tehat az el6k.el6segeket is foglalkoztattak. Nern ten ki azoknak. a tortenelmi folyamatoknak. az ismertetesere,
amelyeket a mai olvas6 esetleg hianyolt volna. No ha teljesen mas jellegti erdeklodesi kore val6szinuleg szukebb volt, mint a Rikkokushi kompilatoraie,
sokkal inkabb tiikrozte a korszellemet. Reszletesebben festette le az udvarholgyek e letet, olyan kifejezeseket hasznalva, amelyek ertbetoek voltak a kor
embere szamara, emellett mellozte a h agyomanyos torteneti muvek mesterkelt, ,,magasztalni vagy pocskondiazni" stilusat. 9
Ebben a korszak.ban meg egy olyan t6rteneti mu sziiletett, amely feltetleniil emlitest erdemel amiatt, hogy igencsak eltert a kinai tortenetfras alapelveit61. Emellett elofutara volt egy uj, foncos japan irodalmi mUfajnak, a gunki
monogatarinak (,,haborus tortenet"). A 940-ben ir6dott Shmnonki Taira no
Masakado veres felkelesenek tortenetet beszeli el. Ismeretlen szerz~e kinai
es j apan nyelven irta meg muvet. A Sh6monki beszamol a lazad6vezert ert serelmekr61, a felkeles okozta szenvedesekr61, s termeszetesen elmeseli az esemenyek menetet. Olyan , mintha egy elrettent6 celzattal ir6dott tanmese lenne, amely azt bizonygatja, hogyval6ban kozeleg az ,,utols6 torveny korszaka",
a mafrP6.
A kolteszetben szinten j61 nyomon kovethet6 a kontinentalis hagyomanyokt61 val6 elfordulas. A kinai stflusu verseles helyet, amely a Kesei Narakorszakban es Kanmu tenn6 uralkodasa idejen volt igen nepszeru, szince teljes egeszeben a japan nyelvli kolteszet vette it. Ekkorra mar kialakultak a
wakaegyseges formaijegyei. 31 morab61:illt- soronkent5-7-5-7-7. Kes6bb ezt
a versformat neveztek tanktinak (.,rovid dal"). Meghataroztak a sz6hasznalatot, a temakat, a koltoi kepeket es azok helyet a koltemenyen beliil. A 905ben megjelent huszkotetes csaszari antol6gia, a Kokinwakashu (Rigi is uj dalok
gyiijtemenye) mar szinte kizar 6lag csak tanlw1<.at tartalmaz. A hagyomany szerint az antol6giat a neves kolt6, Ki no Tsurayuki vezetesevel allftottak ossze.
A szamtalan korabcli magangylijtemeny szinten a waka-kolteszet rendkiviili
nepszeriiseger61 tanuskodik.
Mig a waka diadalmenete tulajdonkeppen egy regi lirai hagyomany ujjaeledese es szabalyokba foglalasa volt, amely hagyomany meg a Soga-klan
fenykora el6tti id6kben sziiletett, addig a 10. szazadban kialakul6 pr6zairodalom el6zmenyek n elkiili kulturfilis ujitasnak tekinthet6. Lenyegeben ket
irodalmi hagyomany, a kolteszet es a rovid, tanulsagos anekdotak (ut6bbiakat ma gylijtoneven setsuwtinak nevezziik) kolcsonhatasa es fejlodese hivta
fletrc.
A pr6za tulajdonkeppen a kolteszeti an tol6giakban sziiletett meg. A gylijtemenyek kompilatorainak ugyanis valamilyen elv vagy elvek szerint ossze
kellett fogniuk ezeket a terjedelmes muveket, s kiseroszovegeket kellett ir-
176
Shinji Yoshikawa: Ladies-in-Waiting in the Heian Period. In Haruko Wakita et al.: Gender
and Japanese History. Vol. 2. 6saka, 1999, Osaka University Press, 283-311. p.
niuk a versek ele, amelyek tijekoztattak az olvas6t az adott koltemeny eredeter6l es jelent6seger61. Egyes 10. szazadi szerz6k kib6vitettek ezeket a j egy-Leteket. Lenyegeben koltemenyekkel teleruzdelt napl6kat vagy elbeszeteseket
irtak. Ilyen volt peldaul a Tosai naplO (Tosanikki)*. Szerz6je Ki no Tsurayuki,
aki 935 elejen haj6val utazott Tosab61 Heiankyoba. A muvet az iit soran irt
napl6jegyzetekb61 allitotta osszc. Nikk~e egy versekkel diszitett, napokra lebontott, fcle reszben a kepzelet szulte beszamol6 a ket h6napig tart6 utazasr61. Mintegy 40 ewel kes6bb egy udvarholgy, akit az ut6kor csak Fujiwara no
~1ichitsuna anr.jakent ismer, verseib61 es leveleib61 egy6sszefiigg6 oneletrajzot in Kageronikki (Ohornyal napl6) dmmel. A mu annak a huszonegy evnyi
boldogtalan hazassagnak a tortenetet meseli el, amit egy erzeketlen es figyelmetlen magas rangti hivatalnok felesegekent elt meg. 10
Mas szerz6k a setsuwa'kb61meritettek ihletet, f6leg a Saga tenno idejen oszszeallitott Nihonryoiki (Japan kisbtettihtinetek) dmu vallasi tanmesegyujtemeny
torteneteib61. Egyesek mas tartalmu, d e hasonl6 szerkezetu setsuwa-gy(ijtemenyeket keszitettek. Ilyen volt a 984-ben kiadott buddhista tanmeseket tartalmaz6, terjedelmes SanbOe (Harom ekkO), amelye t Minamoto no Tamenori
allitott ossze leanya szamara. Masok az anekdota mufajahoz fordultak, s a korabbiaknal vfiltozatosabb, setsuwa-szero anekdotakb61, kommentarokb61 es
egyeb sz6vegekb61 all6 gy(ijtemenyeket hoztak letre. Az anyagot id6rendi
sorrendbc rendeztek, vagy a nagyobb muvek eseteben mas rendezesi e lveket
alkalmaztak. Ezekbol szuletett meg az uj mllfaj, a zuihitsu (szo szerinti forditasa ,,az ecset kedve szerint").
A leghiresebb Heian-kori zuihitsu Sei Shonagon nevehez ffizodik. A Pri:rnahonyv (Makura no soshi)* a m egfigyelesek csodfilatos kepzel6er6r61 es eleslatcisr61 tanuskod6 gy(ijtemenye. Egyszerre gunyoros es humoros. A szerzo apr6lekos reszletesseggel szamol be az udvari elet minden kis mozzanatar61.
Egy alkalommal peldaul megjegyzi:
,,A kisgyermekekhez, csecsem6khoz illik a koverseg. Videki helytart6knak
is ez dukfil, kiilonben arra gyanakodunk, hogy kedelytelen. Ami a kiilsot illeti, n agyon fontos, h ogy azokn ak a fiuknak, akik a kocsinkat huz6 okroket etetik, tisztesseges kiilsejiik legyen."11
Akadtak olyan szerz6'k, akik a setsuwa'kat h osszabb mesekke b6vitettek,
amelyeket m ar szigorubb elvek szerint szerkesztetlek meg. H a szuksegesnek
Iattak, verseket sz6ttek az elbeszelesbe. A tortenetek cselekmenye egy (val6-
0
L(')
CN
......
0
L(')
"'
* Ki no Curajuki: Toszai napl6. In Pamakim.yv.]apan irodalmi naplok a X-XI. szdz.adb6l. Budapest, 1966, Europa.
** Ptimakiinyv. ]aptin irodalmi naplOk a X-XI. suizadbol. Budapest, 1966, Europa.

IO (I) Arntzen, Sonj a (tr. ): Tiu Kagero Diary. Ann Arbor, MI., 1997, Center for J apanese
11
Studies, University of Michigan. (2) Laffin, Christina: Inviting Empathy. Kager6Nikki and
the Implied Reader. In H aruko Wakita et al. (eds.): Gender and Japanese Hisl<YT'J. Vol. 2.
Osaka, 1999, Osaka University Press, 3-45. p.
Parnakonyv... 71. p.
177
sagos vagy kitalalt) f6szerepl6 koriil forgott. A stilus, amelyet az Eiga monogatan szerzoje, Akazome Em on udvarholgy is alkalmazott, Murasaki Shikibu
remekmuveben, a Gendzsi reginyeben (Genji monogatan)* csiszol6dott tokeletesre.
A miiviszetek tokiletes elsajdtitdsa is a kevei1 miifajok. Az a teny, hogy meg napja-
inkban is ilyen nagyra becsuljuk ennek a korszaknak a kulturalis eredmenyeit, azt tiikrozi, hogy a korabeli el6kel6segek rendkiviil fontosnak ta.rtottak az
egyes muveszeti agak magas szintu elsaj:ititasat. Ez al61 a kolteszet sem volt kivetel. A Kokinwakashuhoz irt bevezet6jeben Ki no Tsurayuki pontosan meghat:irozta, hogy a verseknek milyen tartalmi es formai kovetelmenyeknek
kell megfelelniuk, ugyanakkor felhivta a figyelmet arra, ha valamelyik koltemeny nem felelt meg ezeknek a kivanalmaknak, legyen sz6 akar a legiinnepeltebb k6lt6k muveir61. Henj6r61, a szerzetes-poetar61 igy velekedett:
,,stilusa mesteri, de mondanival6ja sekelyes ... Ariwara no Narihira t(il sokat akar mondani ttll keves sz6val. .. Fun'ya no Yasuhide i'lgyesen banik a szavakkal, d e stilusa nem illik a tartalomhoz. Koltemenyei olyanok, akar egy felcicomazott hazal6 arus. Az Uji hegyen el6 barat, Kisen hangja, mintha fatyol
al61 sz6lna, ezert mondand6jat illeloen bizonytalansagban tart bennunket. ..
Ono no Komachi versei megindit6ak, amde er6tlenek. Akarha egy gyony0ru
not latnank, kit betegseg gyotor. Erotlensege bizonyara n emeb6l fakad.
Otomo Kuronushi nyersen fogalmaz. Versei egy hegyi paraszthoz hasonlatosak, ki 6lnyi faval a hatan megpihen egy viragz6 fa alatt. "12
Ne rn csak a verseket kellett tokeletesen megkomponalni; az e16adasukra is
nagy gondot kellett forditani. Sci Shonagon 1001 t:ijan a kove tkez6ket irta:
,,Egyszer lejegyeztem a fllzetembe egyverset, ami mar korabban is nagyon
tetszctt. Szerencsetlensegemre az egyik szolgal613.ny meglatta, s nagy ugyetlenkedvc felolvasta. Kiabrindit6 dolog, amikor valaki m egfelel6 ateles nelkul elhadar egy verset! "13
Ketsegtelen, hogy sok rossz koltemenyt kes6bb is rosszul adtak el6, de a
kozonseg megveteset61 val6 felelem minden bizonnyal szinvonalasabb el6adasra osztonzott, meg akkor is, ha ez elrettentette a kevesbe pallerozott stilusu poerakat.
Mas muveszeti agakban is nagy hangsulyt fektettek a kifinomultsagra.
Murasaki Shikibu igy fogalmazott napl6jaban:
,,Emlekszem, mikor a huvos alkonyokon magamnak j atszogattam a kot6mon [citera) , mily csUfan sz6lt a h angszer. Mindig att61 rettegtem, valaki
m eghallja a muzsikasz6t, s azt gondolja, csupan elmelyitem a mindenseg szov:
Muraszaki Sikibu: Gendzsi reginye. Budapest, 1963, Europa.

McCullough, Helen Craig: Brocade l7J Night. ,,Kokin Wakashil" and the Court Style inJapanese
Classical Poetry. Stanford, 1985, SUP, 324. p.
13
Morris, Ivan (tr. and ed.): The Pillow Book of Sei Shiinagon. Vol. l. New York, 1967, CUP,
12
250.p.
178
morusagat. Mily balga voltam! S megis, mily szomoru! igy hat mostansag
mindket kot6rn, egyiken tizenharom , masikon hat hill feszill, egy szuk kis szobaeskaban ill. Koromt61feketellenek, hurjaik fel vannak hangolva, de nines,
ki pengesse 6ket. "11
A korabeli lak6h azak epiteszeti elvei miatt konnyen megesh etett, hogy
masok is meghallhattak volna az ir6n6 j atekat. A felenkebb emberek, akik
otth onuk maganyaban sajat oromiikre muzsikalnak, meg napjainkban is
pontosan ertik, mien h allgattak el azok a koto'k.
A ruhiizkodast, csakugy, mint a kolteszetet, a zen et vagy biirmilyen mas tevekenyseget, ugyszinten kimeletleniil ,,vizsgiltak". Az udvari eletben elengedh etetlenek voltak az alapos szabaszati ismeretek. Ezek to kele tes m esteri
szintu elsajatita.sa abban mutatkozott meg, ha valaki pontosan tudta, hogyan
es mikor alkalmazza a szabalyokat. Sei Shonagon a Parnakonyvben megkap6
reszlctesseggel eeseteli Sadako csaszarne es kisfretenek oltozeket. A esasziirn6 a haromreregii, skarlatvoros vert selyemb61 kesziilt ruhaj a felett:
,,ket szilvapiros kontost viselt. Egyiken diszes himzesek tarkallottak, a masik sokkal egyszerubb darab volt. - Mondd esak! - sz6lt oda hozzam -Szerinted a szilvapiros tenyleg j61 illik a skarlatvoroshoz? Tudom, h ogy n ines itt az
idej e a szilvapirosnak, de ki nem allhatom vilagoszoldet! Val6ban szokatlan
volt a szinvalasztasa, de esaszarne ebben az oltozekben is pompasan festett.
Az arnyalatok tokeletesen illettek areszinehez. "15
Sadako dacolt a szabalyokkal, de el6kel6 szarmazasa, csalhatatlan esztetikai erzeke miatt sikerrel tette ezt.
A esaszarn6 viselkedese az udvari ertekrend mas aspektusaira is ravilagit.
A rang es az elegan cia szetvalaszthatatlanul osszetartozott. A legmagasabb
ranguakt61 elvartak, h ogy 6k legyenek a legmuveltebbek es a legtehetsegesebbek. Az elvarasok a ranggal egyiitt csokkentek. A koznepet alkalmatlannak tekintettek a kulturilt viselked esre. Sei Shonagon a maga saj atsagosan
egyertelmu stilusaban igy irt err61:
,,Ha megiiti fiiliinket, amint az egyik szolgal6 megjegyzi valakire: ,,Az micsoda kedves ur!" - egyszeribe nemi megvetest erziink a sz6ban forgo szemely iri nt. Bizony, mar-mir u gy veijiik, szinte jobb lenne, h a csepiilne. Meg
non ek is art, ha rossz helyr61 eri tulsigosan n agy dicseret; es ha meggondoljuk, hogy mar a becsmerles is mennyi bajt okoz, bizony kar, hogy meg a kapott dieseret is csak artalmara lehet az embernek! "10
Mindenkinek tisztaban kellett lennie a sajat helyevel.
Az el6kel6segek ertekrendje az etika es esztetika fogalmi kateg6riiit egyetlen, megkiilonboztetesek nelkiili rendszerre mosta ossze. Ebben a rendszerben testesiiltek meg az erenyek. Szepnek litszani es tisztaban lenni a szepseg
14
Bowring, Richard (tr.): Murasaki Shiki&u, lier Diary and Poetic Memoirs. Princeton, 1982,
PUP, 133. p.
15 Morris, Ivan (tr. and ed.): The Pilww Book of .. vol. l , 115. p.
16
Pamakiinyv . .. 75. p.
179
doktrinaival - azaz tokeletesen ismerni az udvari elet esztetikai elvarasait -,

ez volt az ideal. Az el6kel6segek yoki hit6nak, ,jo embereknek" neveztek sajat
magukac, s leneztek a muveletlen koznepet. Az esztetikai elvarasok elsaj atitasat spiritualis erenynek tartottak. A kedvez6 karma bizonyitekat cs a megvfiltas eselyet lattak benne. Az udvari eletm6d mesteri ismerete tehat nemcsak
azert volt elengedhetetleniil fontos, hogy az egyen viszonylagos j6letben es
biztonsagban elje le az eletet; hosszu tavon magaban rejtette a spiritualis felszabadulas leh etoseget. Ezt a meggy6z6dest a szovegmagyarazok pompasan
be tudtak illeszteni a Shingon-szekta tancetelei koze.
A Heian-korszak yoki hitOi, akikt61 elvartak, hogy t:irsadalmi rangjukhoz
melt6 szfnvonalon alkossanak es cselekedjenek, muveikben iigyesen otvoztek a muveszi formakat es a mfitargyak funkci6it. Ezt a muveszet szinte minden teriileten alkalmaztak. A dokumenturnregeny es a drama stilusjegyeit
magukon visel6 torteneti muvekben petdaul megszokott volt a proza es a lira
egyiittes jelenlete. Ezekben tudatosan elegyitettek a valos es velt dolgokat,
valamint a verseket es a lefrasokat. A tortenetek egyszerre voltak sz6rakoztat6 olvasmanyok, tortenelmi eletrajzok es moralis kerdeseket feszeget6 tanmesek. Hasonl6keppen, a buddhista es a shinto szer tartasokon el6adott zene
es a tine is kett6s celt szolgalt, egyreszt eszkozok voltak a vallas szamara, masreszt az embereket sz6rakoztatcik, eppugy, ahogy az el6kel6segek birtokain
all6 templomokban a muveszi kepek es ikonok.
A mufajok keveredesenek minden bizonnyal a festeszet es a kalligr:ifia otvozese volt a legfigyelemremelt6bb formaja. A sekkan-kormanyzat viragkora
idejen divatta valt, hogy a selyemre festett cijkepeket odaill6 versidezetekkel
diszitettek. Ezt a mufajt a szemlel6 erdeklodesi korec6l fiigg6en ,,paravandalnak" (byobuuta) vagy ,,versmuveszetnek" (utae) n eveztek. A kes6bbi nemzedekek tovabbfejlesztettek az frasnak es festeszetnek ezc az ujszeru otvozesec, letrchozva a horizontalis elbeszeI6 tekercskepfesteszet (emahimono) nagyszeru
hagyomanyac.
N5/l a muviszetben. A kul turalis ismeretek mesteri elsajatftasa egyaltalan nem
volt ,,trefadolog", kiilonosen az udvarh olgyek szamara nem. A teny, hogy
ezek az udvarholgyek a korszak irodalmi 6riasai lettek, b6vebb kifejcest erdemel, mivel erre nagyon keves pelda van az egyetemes tortenelemben, s az irodalmi muvek csupan az egyik szegmensec kepeztek mindannak, amit a japan
n6k a kulrura teren elertek. Az udvaroncok 6dzkodasa a wabunt61, tehat a japan nyclven irt irodalmi muvekt6l, remek bizonyitasi lehet6seget kinalt a
n6k szamara. Az udvarholgyeknek eleg szabad idejiik volt, hogy belemeriiljenek az alkotasba. Am a magas szintu teljesitmenyhez tobb sziikseges a puszta
lehetosegnel. Az udvari elet szerkezete es ertekrendje felruhazta a n6ket az
fras kepessegevel, s o kot adott nekik arra, hogy hasznaljak is ezt a tudasukac.
A hazassagkotesi szokasok miatt peldaul gyakran elofordult, hogy az ifju feleseg nem hitvese birtokan elt, emiatt megszokottak voltak a fut6 szerelmi kalandok. A nok igy uj ismeretsegcket kotottek, s gazdag tapasztalatokra tettek
180
szert, amelyek tiikreben nem szfaksegszen1en voltakj6 velemennycl az emberr61 es az emberi kapcsolatokr6l.
Raadasul e n6k tobbsege a kozeposzcilyhoz tartoz6 el6kel6segek gyermeke volt. Tekintettel a felfele nehezen j arh at6 szigoru tirsadalmi hierarchiara, s arra, hogy a csucs kozeleben csak nagyon kevesek szam ara volt hely,
bizony j6 okuk volt arra, hogy minden t6liik telhet6t megtegyenek sajat csaJadjuk eletkoriilmenyeinek javicisa vagy szinten tarcisa erdekeben . A legmagasabb ranguak szolgalata egyike volt a keves kitoresi lehet6segnek, amit
ezek a n6k, s rajtuk kercsztiil a hozzatartoz6ik, megragadhattak. LetfontossagU volt tehat (nekik es rokonaiknak egyarant), hogy elnyerjek es meg is tartsak a csaszarok, csaszarnek, regen sek es a tobbi magas rangu melt6sag kegyeit es j6indulacit.
A sikeres tirsadalmi el6menetel aztjelentette, hogy a gy6ztes a tobbi, hasonl6 celokat maga cle tuz6 n6 fole kerekede tt. A siker kulcsa pedig az udvari muveszetek magas szintu elsajatitasa volt, amelyek magukban foglaltik a
kolteszetet es tengemyi mas tirsadalmi es esztetikai ismeretet es kepesseget.
Az udvarban e loszeretettel rendeztek kiilonfele versenyeket, ami visszafele is
igazolja, hogy nagy jelent6seget tulajdonitottak az ilyenfajta tudasnak. Az
egyik nepszeru udvari vetelked6ben a resztvev6knek az volt a feladata, hogy
nehany sz6 elhangzasa vagy elolvasasa utan azonositsak es kiegeszitsek valamelyik hires koltemenyt. Egy masikban a reszt:vev6k fiistol6ket keszitettek, s
az volt a feladaluk, hogy megfejtsek, a masik milyen alapanyagokal hasznalt,
s osszevessek az egyes illatkompozici6k tulajdonsagait. Maskor annak meghatarozasa volt a feladat, hogy egy adott irodalmi vagy kepz6muveszeti alkotas milyen kfnai ,,el6zmenyb6l" sziiletett meg.
Kedvelt elfoglaltsagot jelentett meg a klilonfele listak osszeallitisa. Szimolatlanul sziilettek a versantol6giak es a setsuwa-gyujtem en yek. Mas listak cimszavak alatt gylijtottek ossze az oda tartoz6 informaci6kac. Teny, hogy egyetlen lista sem volt olyan reszletes es hosszu, mint amilyenek a Parnakanyvben
szerepelnek. Sei Shonagon az udvari eletr61 sz6l6 anekdotai koze temerdek
listat illesztett be: a ragyog6, elegans, izgalmas, ritka, diihit6, zavarba ejt6, oda
nem ill6, lehangol6, gyliloletes es hitvany dolgokr61; madarakr61, rovarokr61,
gy6gynovenyekr61, fili61, viragokr6l, fesztivilokr6l, szentelyekr6l, betegsegekr6l, hangszerekr6l es igy tovabb. Elmessege egyertelmuen megmutatkozott a ,,dolgok, amiknek meg hosszu sora van hatra" cimu rovid listaban:
,.Az ezernapos onmegtart6ztatas els6 napja. Amikor valaki elkezdi sodorni
a hampi [ruhafele] paszomanyat. Amikor a Michinokuba tart6 utaz6 a thalad
az osakai soromp6n. Mig az ujsziilottb61 felnott lesz. Amikor valaki elkezdi
olvasni a Legfels6bb Bolcsesseg siltrajat. A nap, mikor az ember a hegyekbe
vonulva megkezdi tizenket evig tart6 remeteseget. "17
A n6k val6szfnllleg azert keszitettek ilyen listakat, mcrt ezek segitettek
6ket az udvari versengesekben, a valaszversek megirasaban, a kacerkodasban
17
!\forris, Ivan (tr. and ed.): ThePillbwBook of .. vol. l, 121. p.

181
,.;
"'
182
es az olyan mindennapos tevekenysegekben, amelyek megkoveteltek ezt a

fajta tudast.
Miuta.n a gylijtemenyek es a listak hozzciferhet6ve valtak, azonnal plagizalni kczdtek ezeket. Ezaltal meg magasabb szinvonaluak lettek a versenyek,
megnehezitve a mesteri tudas elsajatitasat, s arra osztonozve az udvari embereket, hogy uj abb versenykateg6riakat talaljanak ki. Talan a Pti:rnakonyv irja
le a legerzekletesebben, hogy a szerz6 koraban mennyire embert pr6bal6k
voltak ezek az udvari versenyek. Tekintettel arra, hogy az udvaroncok milyen
nehezen bocsatottak m eg, ha valakinek a rangjahoz nem melt6 hianyossagai
voltak, elkepzelni sem lehetne szellemesebb es szigorubb m6dszer t, ami arra
osztonozte volna az embereket, hogy minden apr6 reszletet megjegyezzenek, s hogy kifejlesszek rnagukban a gyors es szellemes visszavagas kepesseget. Ezek a kepessegek felbecsiilhetetleniil ertekesek voltak a n6k szamara,
akik ervenyesiilni akartak az udvarban vagy az ut6korra szerettek volna hagyni gondolataikat.
A sekkan-kormanyzat idejen az udvarban elo n6k megfeleltek ezeknek a kihivasoknak. Tanultak es gyakoroltak, 6 rl6dtek es kuzdottek, s vegiil olyan tudast szereztek, ami szinte egyediilill6 a vilagtortenelemben. lrodalmi tudassal es a sajat, kicsiny el6kel6 vilagukr61 szerzett gazdag ismerctanyaggal felvertezve, emellett alland6 kenyszerben elve, h ogy m indig a legjobbat hozzak
ki magukb61, az iras fele fordultak. Tobbfele megfontolasb61 tettek ezt: az
irist az onkifejezes, illetve a vilagt61 val6 elhuz6das egyik m6djanak tekintettek, vagy egy olyan eszkoznek, ami alkalmas arra, hog-y lejegyezzek sajat es a
kornyezetuk eletet.
Ezzel el isjutottunk Murasaki Shikibuhoz es remekrnuvehez, a Gendzsi reginyehez. A mu tulajdonkcppen egy terjedelmes Cletrajz, amelynek egy kitalfilt
szemely, a gyony6n1 Genji herceg a f6szerepl6je. Mikozben a regeny egyes
fejezeteit irta, azok minden ketseget kizar6an eljutottak az udvarban eI6 ismer6seih ez. Egyreszt sz6rakoztat6ak voltak, masreszt utmutat6kkent szolgaltak az udvaroncoknak - legyenek azok zoldfiilu kezd6k vagy tapasztalt oreg
ferfiak, akik gyakran erzeketlenek, megbizhatatlanok es elpuhultak, sot
neha kifejezetten durvak es kegyetlenek voltak - ahhoz, ,,h ogyan lehet valakib61 tokele tcs el6kel6seg". Nern tudjuk, vajon ez volt-e Murasaki cclja, az viszont biztos, hogy muve, a csalhatatlan izlesu Genji herceg szemelyeben
megteremtette az eszmenyi el6kel6seget, aki minden udvarholgy elkepzelt
ferfiidealj a lett- szep, pallerozott elmeju, nagylelku, nem feledkezik meg korabbi szeret6ir61 es vegtelenill figyelmes.
Murasaki Shikibu es a tobbi korabeli n6i szerz6 szandekat6l fiigge tleniil,
az el6kel6segek kes6bbi nemzedekei muveiket utmutat6kent hasznaltak,
amelyek segftsegevel eligazodtak az udvari etikett labirintusaban, amely etikettet ,,egyetemes" tisztelet ovezett, noha a gyakorlatban csak ritkan val6sult
meg a maga teljessegeben. Emellett az udvari eszmenyek megtestesiileseit
lattak ben ne. Altalanosabban fogalmazva, ezek a muvek alap oztak meg az
ugynevezett ,japan izlest". A kes6bbi korokban, s6t meg napjainkban is, ugy
lCkintettek(nek) nijuk, mint az esztetikai kifinomultsag es a muveltseg etalonjaira.

Ebben a korszakban ket olyan, felig mitikus hosi alak szuletett, aki a kultura teren meltan felve tte a verseny a 6. es 7. szazad fordul6jan elt herosszal,
Shotoku herceggel. Bar Ki no Tsurayuki, a Kokinwakashuhoz irt bevezet6jeben Ono no Komachit es Ariwara no Narihirat egyarant kritikaval illette, vegtd mindketten a klasszikus el6kel6i kultura peldakepei lettek.
Ono no Komachir61 keveset tudunk. A feltetelezesek szerint a 800-as cvek
kozepen elt. Palotai szolgal6 volt, aki kes6'bb unnepelt kolto es szepseg lett.
:\labbi verseben egyik almat enekelte meg:
,Almomban megjelent a kedves.
Az6ta szeretem az almot.
Szep, tarka pille, mely az alnok,
bus ejbe tundokolve repked. "18
(Kosztolanyi Dezso fordirasa)
Ono no Komachi szemelye, aki a sekkan-kormanyzat idejere es6 kulturalis
aranykor elejen elt, s akir61 a neki tulajdonitott nehany koltemenyen kiviil
\d.j mi keveset tudunk, hamar klasszikus szepsegidealla es csalhatatlan izlesu,
-zenvedelyes kolt6ve, az udvarholgyek sebezhetosegenek megtestesit6j:ve,
:najd vegul a buddhista hit ininti husegjelkepeve nemesult.
Ferfi ,,h6sparja", Ariwara no Narihira, az egyik uralkod6 unokaja volt. Leginkabb a Kokinwakashuba felvett szamos verse kapcsan ismerjuk. A halala utani evtizedekben azonban egy ismeretlen szerz6 megjelentette az l se monorratmit (lsei tOrtenetek), ami egy ,,kitalaltjegyzetekkel kib6vitett kolteszeti anto16gia"19 volt. Ugy tunik, hogy legkorabbi formajaban a szerelmes versek
tanit6 szandekkal osszeallitott gylijtemenyenek szantak. Vegs6 formatumaban azonban a ,,letunt korok egy nevtelen tagjanak felig rendszereze tt, latz6Iag kronologikus, aleletrajza" lett belole, akit a szerelmi kalandjai es a kolteszet teren elert sikerei eveinek mulasaval kifinomult udvaroncca crleltek.
Id6vcl az lse monogatarir61 mar azt tartottak, hogy az nem mas, mint
Ariwara no Narihira Cletrajza, mivel a koltemenyei fontos szerepet kaptak a
mu cselekmenyebcn, s a ,,letunt korok egy nevtelen tagja" altal viselt hivatalokat egykor 6 is betoltotte, valamint azert, mert a tortenetben szerepl6 romantikus kalandok kozott akadtak olyanok, amelyeket a kozvelemeny mar
korabban is neki tulajdonitott. A mt1nek nagy szerepe volt abban, hogy
~arihira szcmelyet hosszu ideig az eszmenyi szereto, kolt6 es cszteta megtestesiilesenek tekintettek. ,,Mellekesen" pedig meghararozta az elk6vetkez6
nemzedekek el6kel6segei szamara a helyes viselkedes szabalyait es a kolce18 Kosztol:.inyi
Dezso: Idegen kiilto7l. 6sszegyiijtiitt mUforditiisok. Budapest, 1966, Szepirodalmi

Konyvkiad6, 617. p.
19 McCullough, Helen Craig: Tales of Ise. Stanford, 1968, SUP, 65. p.
183
szeti alapelveket. Ily m6don, Ono no Komachi, Murasaki Shikibu es mas udvarholgyek alkotasaihoz hasonl6an, az Ise monogatari is alapveto forrasmuve
lett minden, a korabeli udvari kultt'iranak es civilizaci6nak a megertesere iranyul6 kesObbi ertelmezesnck.
A kultura mint kozkincs: a kesei evek
0
0
..,.
v
184
Az 1050-es evekre a heiankyoi elOkelosegek az irodalom es a muveszetek gazdag es sajatsagos tirhazat hoztiik letre. Kulturalis szempontb61 a k6vetkez6
ketszaz ev ugyanilyen termekenynek bizonyult. Klilonosen lenytigozOk azok
a muvck, amelyek a 13. szazad fordul6ja elotti es utani evtizedekben keletkeztek, amikor a h aboruk langba boritottak a fovarost. A harcoknak sok el6kel6seg cildozatul esett, de az :letben maradottaknak is tengernyi szenvedes
jutott osztalyresziil. A regi rend minden tekintetben az osszeoml:is szelen
allt. Az elOkelosegek a haboruk miatt olyan nem vart nehezsegekkel es va.Itozasokkal szembesliltek, amiket nem volt m6djuk kikliszobolni. Mindez talan
alatamaszthatja azt a kellemetlen, de vitathatatlan alapigazsagot, miszerint
nem a kenyelemben, hanem sokkal inkabb a f::ijdalomban fogan az alkot6i
szellem.
Osszessegeben a kulturalis alkot6tevekenyseg megtartotta a sekkan-kormanyzat idejen kialakult alapveto tulajdonsagait: a muveszek tovabbra is
gondosan ugyeltek a tarsadalrni rangokkal szemben tiimasztott kovetelmenyek betartasara es a tokeletes mestersegbeli tudasra; megmaradt a m(lfajok
6tv6zese es a nOk tevekeny kulturalis szerepvallalasa. A tirsadalmi elit, egeszen a korszak vegeig, alig mutatott erdeklodest a kontinensen zajl6 esemenyek irant.
Voltak azonban uj fejlemenyek. Az elites a koznep kulturaja kozelebb kerult egymashoz, fOkent az el6ad6-muveszetek teren, ahol a popularis zenei
es tancos hagyomanyokat az elOke!Obb osztiilyok is atvettek. Az irodalmi muvekben egyre inkiibb kidomborodott a szebbnek es jobbnak tartott letunt
korszak utani vagyakozas. Meg inkabb szembetuno, hogy az irodalomban, a
tancban, a zeneben es a vi.zualis muveszetekben egyarant eloterbe kerult a
vallasossag. A vallas adta meg a letlint korszak utiini vagyakoz:is szellemi
melysegeit, emellett magyarazattal is szolgalt ajelen nyomorusagara.
Ez nem jelenti azt, hogy a tiirsadalom egesze vallasosabb Jett volna, mint
korabban. A videki lakossag, szembeslilve az elethez es halalhoz kapcsol6d6
szornytisegekkel, mindig is komolyan vette a helyi kamzk tiszteleti kultuszat
es az ehhez kapcsol6d6 szertartiisokat. Sokkal inkabb arr61volt sz6, hogy a kivaltsagos kevesek, a roml6 eletkorulmenyeik miatt, hajlamosabbnak mutatkoztak a vallasi gondolatok, els6sorban a buddhista tanit:isok befogadasara.
A buddhizmus igy fokozatosan atvette a konfucianus eszmek h elyet, ami
egylittjart azzal, hogy az udvari eletet er6teljesen athatotta a buddhista hit es
szemlele tm6d. Shirakawa, a visszavonult uralkod6, akinek hatalma, mint ar-
r61 korabban mar sz6 esett, olyannyira lenyligozte Fujiwara no Munetadat,

1128-ban ezt igy fogalmazt:a meg:
,,Buddha torvenye az, mely biztositja a [shinto] istenek tekintelyet. Ugyszinten Buddha torvenye az, mely vcdelmezi az uralkod6 hatalmat. "20
Az akkoriban zajl6 nagyobb hordereju valtozasok kozepette - kiilonosen a
helyi h atalmassagok meger6sodese, a kereskedelem fejl6dese, az orszagon
beluli utazasok gyakoribba valasa es a videk termelesi kapacitasanak megnOvekedese - , amelyek lassan az egesz t:irsadalmat atformaltak, az elit koreben
kibontakoz6 fokozott vallasossag attorte a tarsadalmi es fOldrajzi korlatokat.
Heianky6b61es a muvelt retegb61 elindulva elerte a videket, illetve a varoslak6k es falusi emberek egyre n epesebb t:iborat.
A vallasossag megujulasa
Az 1050 es 1250 kozott eltelt ketszaz evet a szokatlanul er6s vallasi dinamizmus jellcmezte. Ennek egyik legfontosabb fejlemenye az volt, hogy igyekeztek valamifele rendszerbe foglalni az egyhazak egymasba olvadasanak folyamat:it, mivel, els6sorban a buddhizmus es a shint6 kozeledese sok elemmel
gazdagltotta vallasi eletet - de ugyanez a folyamat a shugendc>-hagyomanyokban is vegbement. Az intezmcnyrendszerre ez olyan hatassal volt, hogy a kid lasztott templomok es szentelyek meg szorosabban egylittmukodtek egymassal. A doktrinakat es a vallasgyakorlatot szinkretista elvek szerint kezeltek: az egymassal egylittmukodo vallasi intezmenyek istensegeit es szokasait
egyetlen, az elmelctet es gyakorlatot egyarant magaban foglal6 komplex
rendszerre szerveztek.
A dinamizmus masik eleme a meghonosodott buddhista hittetelek ,,felt:imasztasa" volt. Emellett l'tj tanlt:isok is megjelentek, amelyek, m ind az elmeletben, mind a gyakorlatban elomozdltottak a szektarianizmus terjedeset.
. egyedsorban, ez a sokretu vallasi tevekenyseg a t:irsadalom sokkal szelesebb retegeihez jutott el.
A vallasi sz.inkretizmus. A Kesei H eian-kori vallasi szinkretizmus egyes elemei
mar korabban megjelentek a ritsuryo-rendszerben. A Heian-korszak vege fele

azonban kialakult ket olyan ervrendszer, illetve elmelet, am elyeket kiilonosen gyakran alkalmaztak, h ogy m agyarazatot adj anak a vallasok egylittes alkalmazasara. A hOben (,,celravezet6 m6dszer") szerint a vallasi gyakorlatok
meghat:irozasakor figyelembe kell venni a megvilagosodasra torekv6 hi'v6
spiritualis fejlettsegi szintjet es szellemi kepessegeit. A honji suijaku (roviden
honjaku) tanitasa pedig azt mondta ki, hogy minden jelenscgnek van egy
honj9a (,,igaz termeszete") es egy vagy tobb masodlagos megnyilvanulasa,
20
Abe Ryflichi: The Weaving ofMantra. Kukai and the Constmction ofEsoteric Buddhist Discourse.
:-.lewYork, 1999, CUP, 420. p.
185
suijakuja (,,nyoma"). Erre az alapvctcsre tamaszkodva szamtalan kategoriat

allfthattak fcl, amelyekben az eIOket cs a nemregiben elhunytakat az istenek,
valamelyik buddha vagy egy dics6 elod , legtobbszor Shotoku h erceg reinkarn aci6jakent azonosftottak. Az. is elofordult, hogy cgy kamir6ljelentettek ki,
hogy az egyik buddha reinkarnaci6ja, vagy egy buddhar61, hogy a kami-letbOl
emelkedett fel a magasabb szintre. 21
Az. in-kormanyzat kettos hatalma idejen honjaku elmelete kiikmosen fontos volt, mint a shint6 es a buddhizmus kapcsolatanak esszeru magyarazata.
Az. el6kel6 szirm azasu Shingon-szerzetes, Saigyo czt igy fogalmazta meg:
,,A sasahifa l eveles agat suhogtatva,

lelkcm az istenekre tckint.
Hisz raebredtem:
Buddha es az istenek egyek mind! 22
0
0
'1'
A kam1k es a buddhak a honjaku szerint kiilonleges kapcsolatban alltak. Peldaul, Mahavairocana volt a honji, a Napistcnn6, Amaterasu pedig az 6 suijakuj a; Amida (honji) es Hachiman (suijaku) ugyanilyen viszonyban alltak egymassal. Az effele egi kapcsolatok meg szorosabbra ffutek a templomok es
szentelyek amugy is szoros viszonyat. A Kesei H eian-korszakra a Shingon- es a
T endai-szekta vallasi vezct6i egyarant kialakitottak sajat intezmenyesftctt
honjaku-rendszeriiket a saj at templomaikban. A Shingon-valtozat a ryobu
shint6, a Tendai-rendszer pedig a sanno ichijitsu shinto nevet kapta.
A shugendo szinten kiepitette a maga intezmenyes kereteit, s kibovite tte a
tanteteleket, valamint a szertartisrendet. Szervezett, fejl6d6kepes vallassa
valt. Elhivatott gyakorl6i, a h egyekben eto aszketak (yamabushi) igen valtozatos eszmeket vallottak, amelyek magukban foglaltik a taoista es a Yin-yang-iskola gyakorlatait. A szentelyekben es templomokban a kul6nb6z6 karmkat es
buddhakat tiszteltek, mig a szent hegyek maganyaban, f61eg a Yamato-medencctOl delre, Yoshino kornyeken, szigoru aszketikus eletet eltek. Az iranyzatnak az udvarban is akadtak kovetoi, koztuk a befolyasos visszavonult uralkod6k, Shirakawa es Goto ba. Kihasznalva udvari kapcsolataikat, nehany
kivetelezett helyzetben levo yamabushi foldbirtokokat szerzett maganak,
amelyek jovedelmere n agy sziikseg volt a szent helyek fenntartisahoz. Egyes
vezet6ik idovel olyan nagy vagyonokat halmoztak fel, hogy Ok maguk es f6bb
templomaik, de leginkabb a Kofukuji, idonkent fegyveres konfliktusokat
robbantottak ki, mivel a Kofukuji arra torekedett, hogy ellenorzese ala vonja
a tobbi templomot es azok birtokait.
A szinkretikus vallasi rendszer eletkepessege mellett, ezeket az evszazado*A sasakifa agaval a shinwszertartasokat vegzo papok Iegyeztek.
Tceuwen, Mark: The Kami in Esoteric Buddhist Thought and Practice. In Breen,John Teeuwen, Mark (eds.): Shinto in History. Ways ofthe Kami. Honolulu, 2000, UHP, 95-116. p.
22 Takagi Kiyoko: Saigyo. A Search for Religion.JP?S, vol. 4 no. 1 (March 1977), 58. p.
21
186
:,at az intezmcnyesitett buddhista vallason beluli fokozott szellemi pczsgcs

Ez a Tendai- es a Shingon-szektara, illetve a korabbi, a Nara-korszakban kialakult templomokra egyarant igaz volt. Ez minden val6szinuseg
szerint azzal magyarazhat6, hogy tirsadalmi nyugtalansag kozepette es az
idegcnb61 visszatert teoretikusok tanainak hatasara, amelyek megkerd6je:eztek a legtobb korabeli vallasi nezet helyesseget, szamos szerzetes erzett
;;.esztetest arra, hogy uj teologiai muveket irjon, amelyek meger6sitettek es
egyertelmuve tettek a meghonosodott doktrfn akat es vallasgyakorlatot.
Helyrealli'.tottak a roskadoz6 es a harcokban lerombolt templomokat, sutrtikat masoltak az ujjaepitett kolostori konyvcarak szamara, tantortcncteket
:negorokit6 tekercskepe ket festettek, uj kepmasokat faragtak es ontottek, ttj_aelesztettek a kolostori kozossegeket, illetve terjesztettek az altaluk h elyes:iek tartott szinkretikus, elmeleti es gyakorlati tanokat.
~ellernez te.
J. szektdsodds fofyamata. A szerzeteseknek es a templomoknak a vallas ujjaelesz-
:eserc tett kiserletei igen sikcresek voltak. Meger6sitettek a szinkretikus

szemleletm6dot, valamint segitettek ab ban, hogy egyes templomok es kolos:orok meg evszazadokig megorizzek vezeto szerepuket. A kontinensr61 viszszatero szerzetesek azonban olyan eszmeket hoztak magukkal, amclyekb61
uj vallasi iranyzatok szuletett. Ezek az elkove tkez6 evszazadokban meghataroztak Japan vallasi eletct. A:z Amida-kultusz, a zen buddhizmus es a L6tusz
siitra volt a harom legjelentosebb uj eszme.
:vt:ig korabban az amidista sutra'k a nagy buddhista kanon egy kiscbb reszet
alkottak, addig a Kesei H eian-korszakban az iranyzat hivei egyre inka bb a
lObbi tanitas fole helyeztek. Mivel ezek a tanok kitt1ntek egyszerusegiikkel es
massagukkal, terjesztoiknek n ern volt nehez dolguk, hogy hiveket toborozzanak maguk kore. A szovegmagyaraz6ik kijelentettck, hogy a mappo korszaka
1052-ben veszi majd kezdetet, s ezutan mar csak Amida imadata marad a
megvilagosodashoz, illetve, ahogy akkoriban neveztCk, a megvaltashoz vezet6 egyetlen lit. Kovetkezeskeppen minden mas vallasi meggy6z6des haszontalan, sot hatraltathatja a megvalcast. A 12. szazad vegfo, amikor az egesz birodalomban zfuzavaros allapotok uralkodtak, a Tendai-szekta tanaiban j artas szerLetes, Hemen azt kezdte terjeszteni, hogy kizar6lag az Amidahoz val6
fill and6 konyorges, a nenbutsu hozhaga el a megvalrast, s hogy minden m as
tant m cg kell tagadni- a h6ben, a honjaku, sot az egesz szinkretista vallasfelfogas mit sem er.
Mivel ezek alapve toen eretnek nezetek voltak, a .,csak a nenbutsu" tanitasanak hlvei, H emen es a tanitv'clnyai, koztuk a hires Shinran, hamar 6sszett1zesbe keveredtek az ortodox nezeteket va116 p apsaggal. Nezeteiket az Enryakuj i
es a Kofukuji szerzetesei tamadrak a legduhodtebben. A:z ,,eretnek" tanok
nemcsak a vallasi meggyozodesiiket sertettek, hanem intezmenyes erdekeikre is veszelytjelentettek. A hitvita hevessegetjclezte, hogy 1205-ben a Kofukuji cgy kilenc pontb6l al16 listat adott ki, amely cretnekseggel vadolta
Honen t. A vadpontok szerint Honen hatterbc szoritja a tobbi tanirast, nem
187
0
0
"<!<
<
188
tiszteli a kamikat, eltorzftja a tanteteleket, felforgatja a buddhista egyhaz rendjet, s a birodalom bekejet fenyegeti, mivel ,,semmibe veszi a nyolc [buddhista] iskola tanait". 23 A vadl6k vegiil sikerrel jartak. 1207-bcn az udvar tavoli
tartomanyokba szamuzte Honcnt, Shinrant es masokat.
Hasonl6an az amidista szentiratokhoz, amelyek mar reg6ta hozzatartoztak
a Tendai-szekta vallasi rendszerehez, a kinai Chan (Zen)-szekta frasaiban kifejtett meditaci6s gyakorlatokat is alkalmaztak a Hiei-hegyen. Amikor a 12.
szazadban mcgujultak a kapcsolatok Ki naval, a japan klfrus felfedezte, hogy
a Song Birodalomban az 6nall6 iskolakent mukodo chan buddhizmus, a
Tiantai (Tendai)-szekta helyebe lepve, vezet6 tanftassa lepett elo. Ez a felfedezes arra osztonozte az Enryak.uji nchany szerzeteset, koztuk Eisait es
Dogent, hogy alaposabban megismerjek a zen buddhizmus tanitasait es gyakorlatat. Am csakugy, mint a ,,csak a nenbutsu" tanltasa eseteb en, ez a kitii.ntetett figyelem Sertette a szinkretista elveket, ezert rovidesen a Zen hiveit is uldozni kezdtek.
Eisai nem predikalhatott Kyot6ban, igy 1199-ben keletre u tazott. A kamakurai bushi-vezet6k befogad6bbnak bizonyultak, S elete Utols6 15 evet Ott,
Kamakuraban elte le. A lecket azonban megtanulta: h ogy ne haragitsa magara ujdonsiilt partfog6it, a zen tanokat beillesztette a shogunatus szekhclyen
meghonosodott szinkretista rendszerbe. Ez egyarant magaban foglalta a
Hiei-hegyen is gyakorolt ezoterikus rftusokat, Hachiman tisztele ti kultuszat,
illetve a honjaku hagyomanyait. A fiatalabb Dogen, aki Kyoto ban terjesztette
a hitet, s ragaszkodott a tiszta tanokhoz, olyan h eves ellenallasba iitkozott,
hogy 1243-ban elhagyta a varost, s Eichigo tartomany hegyeinek cgyik kolostoraban telepedett le.
Mikozben Dogen Eichigo hegyei kozt epitgette eretnek zen kozosseger,
egymasik, szinten a Tendai-szekcihoz tartoz6 szerzetes, Nichiren, lerakta annak a tanrendszernek az alapjait, amely kesobb a korszak harmadik nagy
szektarianus mozgalmava valt. Nichiren, aki hevesen tfunadta az Amida-kultusz es a Zen-szekta ,,szakadar" hitteteleit, a Tendai-iskola legf6bb ideol6giai
vedelmezojenek tekintette magat. A L6tusz mtraboz (Hokekyo), iskolaja legfontosabb szentiratahoz fordult segitsegert, hogy igazolja n eze teinek helyesseget. Ugy velte, a Tendai-szekta hagyomanyaiban helyiik van egyes ezoterikus gyakorlatoknak es a honjaku szerinti vallasertelmezesnek. A vallashoz
va16 viszonyulasa azonban gyorsan veszedelmes teol6giai virakba sodorta 6t,
amelyek miatt osszetilzesbe kerult a kamakurai hivatalnokokkal, akikkel az
1250-es evekben megpr6balta elfogadtatni sajat nezcteit. Nichiren ugyanis
ragaszkodott ahhoz, hogy csakis az 6 ertelmezese a helyes, s meg volt gy6z6dve arr61, hogy ko telessegc megismertetni nezeteivel a befolyasos el6kel6segeket, majd kes6bb minden honficirsat. Hitt abban, hogy a kor problemaiert a tobbi teoretikus artalmas tanitasai tehet6k felelosse, ezert kesz volt arra,
23
Dobbins, James C.: ]6do Shinshil. Shin Buddhism in Medieval j apan. Bloomington, 1989,
Indiana University Press, 15. p.
hogy elmete ti viciba szalljon veluk, s a bepanaszolja a hat6sagoknal az eretnekeket. Tenykedesenek vegUl iildoztetes es szamlizetes lett a vege. Tanitasainak
terjeszteset megj6val halala utan (1282) is szigoruan korlatoztak.
Dacara Nichiren szamfuctesenek, egyszeru es egyertelmu szektarianus tanai nepszeruek maradtak. A kovetkez6 evtizedekben egyre tobb templomban predikaltak azokat. Mindazonaltal a szinkretikus szemleletrn6d vedelmez6inek egeszen a 13. szazad vegeig sikeriilt meg6rizni cgyeduralmukat,
Kyot6ban es Karnakuraban egyarant.
A szamfuctesre itelt szektarianus kozossegek lete arra utal, hogy a vallasi
elet, ami korabban a h eiankyoi elit szinte kivaltsagos tevekenysege volt, lassankent az egesz birodalomban elterjedt, koszonhet6en a vandorszerzeteseknek, a zarandoklatoknak, a hegyi remeteknek es a szamuzetesb e kuldott
papoknak, akik egyre tobb embert ismertettck meg a kiilonfete hittetelekkel. Erdemes megjegyezni, hogy bar ebben a folyamatban aktiv szerep jutott
a koldul6 vagy vandor16 buddhista szerzeteseknek (hijiri) es a vilagt61visszaYonult cmbereknek (tonseisha), s a legismertebb szektarianus teoretikusok Saigyo, Honen es Dagen - mind ferfiak voltak, a hittfrit6i munka egy jelent6s reszet a n6k vegeztek.
A n6k hittfrit6 munkaja nem volt egyediilall6 jelenseg. Eszakkelet-Azsiaban korabban nagy tiszteletben tartottak a samann6ket. A Worenzhuan egyertelmu utalasokat tartalmaz arr61, hogy a Wa Kiralysagban Himiko kiralyn6
koraban a shinto szentelyekben papn6k is szolgaltak, valamint arr61, hogy a
haldokl6knak es az elcsuggedt embereknek samann6k (miko) nyiljtottak vigasztalast. A hagyomanyokra tamaszkodva nehany asszony egy szemelyben
gy6gyit6kent, hitterit6kent es el6ad6muveszkent kereste kenyeret. A szellemvilaggal cirsalogtak, meseket mondtak, dalokat enekeltek vagy eppen
t.ancoltak att6l fiiggoen, hogy milyen jellegfi felkerest kaptak. A ,,repertoar"
a gy6gyitast6l a csabitasig terjedt. Tevekenysegiikkel elterjesztettek es valtozatosabba tettek a korabeli vallasi gyakorlatot, megpedig f61eg annak szinkretista elemeit. Az orszagotjar6 kereget6 buddhista apacak (bikuni) hasonl6
szerepet toltottek be. Egyesek adomanyokat gylijtottek a templomaik szamara, mig masok az embereket sz6rakoztatva tcrjesztettek a hitet - himnuszokat enekeltek, tancoltak, tanmeseket mondtak, amelyekhez festett kepeket
mutogattak. Ok, bar meggy6z6desfrk szerint buddhistak voltak, altalaban a
vegyes osszetetelu kozonsegiik szamara is elfogadhat6, eklektikus tanokat
hirdettek.
A 13. szazad kozepere rendkiviil osszetett vallasi rend alakult ki J apanban.
Alapvet6en tovabbra is a szinkretizmus es a valtozatos vallasgyakorlat jellemezte. A bels6 ellentetek azonban, amelyek a teol6giai vitakban es az ellentetes anyagi erdekekben oltottek testet, mind gyakoribba es hevesebbe valtak.
Emellettjelent6sen kib6viilt a tortenelmileg kimutathat6 vallasi kolcsonhatasok szintere. Foldrajzi szempontb61 a vallasi tevekenyseg gyakorlatilag az
egesz birodalomra kiterjedt. Tarsadalmi szempontb6l messze t(tlmutatott a
ritsuryO.rendszer elitjen, s immar magaban foglalta az alacsonyabb rangu har189
cosok czrcit, a kezmuvesek, keresked6k es el6ad6m(iveszek mind nepesebb

taborat, valamint a birodalom falvaiban eI6 befolyasosabb szemelyeket, akik
a helyi templomok es szentelyek iigyeit igazgattak.
A ferfi es n6i hitterit6k es vandorszerzetesek kulcsfontossag11 szerepetjatszottak abban, hogy a vallasos gondolkodas cs gyakorlat a tarsadalom szelesebb retegeit is atjarja. Emellett az a fejlemeny is iijabb, fontos eszkoze lett a
vallasossag terjesztesenek, hogy a korabeli muveszet es az irodalom el6szeretcttel dolgozta fel a vallasi temakat es gondolatokat.
A kesei evek muveszete es irodalma

Az in-kormanyzat kett6s hatalmanak kultiirajat az er6teljes szentimentaliz-
N
Vl
0
0
..;<
.;
mus jellemezte. A kivaltsagos kevesek novekv6 sajnalattal figyeltek az udvari

kultiira hanyatlasat. Velhetoen veszni lattak azokat a fontosnak tartott ertekeket es tulajdonsagokat, amelyekr61 iigy tartottak, hogy a jov6 nemzedekeinek szellemi epulesCt kell szolgalniuk: a magas szintu esztCtikai es muveszi
kepzettseget, illetve a klasszikus kulturalis kozeget.
A korszak meghataroz6 vallasi nezetei csak tovabb er6sitettek ezt a szemleletm6dot. Akkoriban sokan gondoltak iigy, hogyval6ban kozeleg az ,,az utols6 tonreny korszaka", a mappo, ami arra osztonozte az embereket, hogy iigy
tekintsenek a multra, amikor meg enrenyben voltak a tortenelmi Buddha,
Gautama herceg tfovenyei, mint egy spiritualisan magasabb szintu korszakra, amely vegenrenyesen letunt. Mivel pedig az el6kel6segek koreben n epszeru volt a Shingon-szektanak az a tana, ami szerint az erzekek finomitasa
megnyitja a vallasi raebredes fele vezeto utat, a magas szintu kulturalis tudas
eltuneseben a spiritualis kepessegek hanyatlasanak egyertelmu bizonyitekat
lattak, ami csokkentette a megvaltas eseiyet.
Ebben a kozegben, amely igy viszonyult a multhoz es a vallashoz, a korabeli szerz6k es muveszek tevekenysege jobbara az udvari kultura korabbi eredmenyeinek meltatasara es dicseretere korlatoz6dott. Muveikben ezeket ismeteltek vagy finomitottak. A mtllt megidezese, megorzese es iinneplese
mellett azonban arra is kfsfrletet tettek, hogy magyarizatot adjanak ajelen
allapotaira, f6kent a katasztr6faira, de a vivmanyokra is. A temak - a vallasossag, a multidezes es a jelen magyarizata - szinte min den rn{iveszeti agban felbukkannak, legyen sz6 irodalomr6l, el6ad6- vagy kepz6muveszetr61, am sehol annyira muveszien, mint az elbeszel6 tekercskepekcn (emakimono), amelyek a korszak legfigyelemremelt6bb muveszi ujitasai voltak.
Az irodalom. A szerz6k tovabbra is kiilonfele stflusokban irtak, de id6vel akanamajiribun vfilt meghataroz6va. Ez az irasrendszcr otvozte a wabunsz6tagjainak leegyszerusftett frasjegyeit, a kana'k.at, illetve a kinai irasjegyeket, a kanjikat. Noha nehezebb ebben a stilusban irni, mint a wabunban, alkalmasabb
volt a finomabb tcrjedelmesebb fogalmazasra. A kanjik hasznalata lehet6-
es
190
Ye tette, hogy uj, fOleg kontinentfilis eredetu szavakat alkalmazzanak, d e oly

m6don, hogy az azon os hangzasu kifejezesek nem o koztak felreertclmezeseket vagy ketertelmusegct. Ez mas esetben gyakran clofordult Yolna, mivel
egyre tobb j ovevenysz6 jelent meg a nyelvben, s a tobbsegiiket az credcti,
egysz6tagos kinai kiejtes m6dositott formajaban hasznaltak. A kanamajiribun
felvertezte a japan szerz6ket azzal a kepesseggel, hogy alkalmazkodjanak a
rarsadalmi es kulturalis valtozasokhoz, ugyan akkor pontosan es arnyaltan fogalmazzanak, s mcg a Iegosszetettebb temakrol is japan nyelven lrhassanak.
A kanamajiribun olyannyira rugalmas es hatekony rendszcrnek bizonyult,
hogy, igaz m6dosflott formajaban, meg napjainkban is ez tekinthe t6 az irott
j apan nyelvnek.
Az igy fclvertezett szerz6k gazdag irodalmi orokseget hagytak hatra. A multra epitkezve uj tenlletekre is elmereszkedtek. Esetenkcnt tudatosan , maskor
akaratlanul, uj dolgokat, temakat h elyeztek eloterbe, s megvaltoztattak izles\ilagukat es szemleletm6djukat. Ezek a fejlemenyek, csakugy, mint a vallasos
temak es a j elcnnel val6 torodes, kulonosen a tortenetir6k - akik szinten
nagy hasznat vettek a kanamajiribunnak - munkfuban mutatkoztak meg igen
szembetiin oen.
Szamos, reszletessegeben es megbi'zhat6sagaban egymasr61n agyon elter6
t6rteneti mu ir6dott ebben a korszakban. Ezt a mfifajt akkoriban "tukorne k"
kagami) neveztek - p eldaul okagami (Naf:Y tukiir), Ima kagami (A jelen tiikre) .
.-\ kagami vegig n epszeru mufaj maradt a 13. szazadban. A h aborus tortene tek
gunki monogatari) szama szinten megsokasodott, miutan 1050-tOI egyre gyakoribbak lettek a fegyveres konfliktusokjapanban. A setsuwaefu temenyekben j6 nehany haborus elbeszeles is helyet kapott. A vfaaztatta 1150-es es
1180-as cvtizedekben hosszabb muvek lattak napvilagot, amelyek azt fejtegettek, miert kelle tt a fegyverekhez nyUlni, s az iitkozeteket is feljegyeztek.
Szamba vettek a szemben all6 felek kiils6jcgyeit, s megenekeltck a harcosok
h6stetteit. Ezek a h aborus mesek csak a 14. szazadra valtak igazan nagy ivii,
eposzba ill6, hompolygo esemenyfolyamokka (8. fejezet) . Ennek a mar-mar
eposzi mfifajnak a legszcbb alkotasa a Hei.ke monogatari (Heike tiirtenete).
Az in-kormanyzat id6szakanak leghiresebb torteneti muve a GukanshO (Egy
egyiigyu ember feljegyzesei) (1219) . Ez cgy terjedelmes, kifejt6 essze, am elyet a
Tendai-szekta befolyasos fopapja, a klasszikus vilagr cnd es a szinkretikus vallasi hagyomanyok egyik legharcosabb vedelmez6je, Jien irt. Abban a remenyben , hogy muvevel h elyreallfthatja a csaszari tekintelyt es csaladj a, a
Fujiwara-klanhoz tartoz6 Kujo-nemzetseg politikai befolyasat, Jien u gy mutatta be az uralkod6i csalad h anyatlasanak tortenetet, mint egy folyamatot,
ami a tulajdonkeppen a kozelg6 mappaval ,,osszh angban" zajlik. A hanyatlast
viszont szerinte le lehet lassitani, sot arra is van mod, h ogy a folyamat megforduijon. Ehhez az kell, hogy a hivatalnokok engedelmeskedjenek a kamik akaratanak, aminek eredmenyekent megfeleloen elsajatitjak majd a buddhista
erenyeket. A szerz6 elsosorban az 1156 utani idoszakkal foglalkozik. Azt aUitja, hogy ha az akkoriban hatalmon lev6 visszavonult csaszar, Gotoba jokO az
0>n
CN
U")
"
191
0
....
olyan boles emberek tanacsait koveme, mint Kttj6-nemzetseg ferfilli, akkor

visszaallithatna az egyeduralmat, s vele egyiitt a regi rendet. Az esemenyek
ugy alakultak, hogy Gotoba nem meltinyolta er6fesziteseit, sjien restauraci6s elkepzeleseib61 semmi sem val6sult meg.
Ekozben tovabb n6tt a setsuwal<.at tartalmaz6 gylijtemenyek szama. A leghiresebb gylijtemeny a vaskos, kival6an m egszerkesztett Konjaku monogatar.
(Rigi is mostani tiirtinetek) (kb. 1120). Mintegy 1200, kulonfele mufajtl tortene tet tartalmaz. Kozel a ket harmaduk buddhista temaju. A mu mintaul szolgalt tobb kisebb, a 13. szazad elejen megjelent gylijtemeny szerz6je szamira.
Ebben az id6szakban kiilonosen nepszen1ek voltak a vallasi temiju tanmesek. Az 1250-es evekre ezeket a gylijtemenyeket minden korabbinal er6sebben athatotta a hajdan volt id6k le tunt, finom eleganciaja utani vagyakozas.
Az udvarholgyek sem hagytak fel a rimfaragassal. Tovabb irtak a naplokat
es a m eseket, noha a 13. szazadban a n6k mar nem jatszottak meghatirozo
szerepet a magas kulturaban. A n6i irodalom legkivil6bb korabeli alkotasa a
Mumyozoshi (Neutelen tiirtenetek) 1200 tajin keletkezett. A mu szerz6jet Shunzei leanyakent ismeri az irodalomtortenet, aki a val6sagban Fujiwara no
Shunzei unokaja es a kolt6, Fujiwara no T eika unokahuga volt. Gondosan
megtervezett, hosszu parbeszedekb61 all6 muveben a szerz6 az elm{llt evszazadok irodalmanak gyongyszemeit elemzi, meltatja es kritizilja. Kiilonosen
sokatfoglalkozik a n6i szerz6kkel - konyvenek kozel a harmadat a Gendzsi regenyenek szentelte .
A Mumyoz6shi mesterien mutatja b e azt, ahogyan a korabeli olvas6k viszonyultak gazdag irodalmi oroksegiikhoz, ugyanakkor azt is j61 peldazza, hogy
a tortenetfrasban mar-mar ,jarvanyos mere teket" oltott a felreertelmezes es
a romantikus szemleletm6d. A Heian-kori kultilrheroszr6l, Ariwara no Narihiraval kapcsolatban peldaul azt irja, hogy az Ise rnonogatari allit61ag ,,az aktuilis esemenyeket iija le", s ,,azfat szerkesztettek ossze , hogy bemutassa Narihira szenvedelyes termeszetet". Ami Ono no Komachit illeti, ,,kullem enek,
j ellemenek es viselkedesenek leirasa mind igen csodilatot kelt6". Am a szerz6 igy folytatja: ,,A legszomorubb korszakban elt, ezert n em hiszem, hogy elete utols6 eveiben barki is tobb szenvedest elt volna at, mint Komachi."21
Narihira es Komachi alakjanak eszmenyitese a k6vetkez6 evszazadokban is
folytat6dott. Sokkal j elent6sebb szemClyisegge n6ttek, mint amilyenek eletukben voltak, olyannyira, hogy meg napjainkban is az orom vagy a banat
konnyeit csaljak az emberek szemebe.
A pr6zair6k az irodalmi tudatossag soha nem latott szintjet ertek el, am tovabbra is a kolteszet maradt az ,,irodalom kiralyn(ije". A 12. szazad vegenek
politikai viharai figyelemre m elt6 pezsgest inditottak el a koltesze tben, s a
koltemenyek j ellege is nagyon megvaltozott. A szubjektivitis, az emelkedett
21
192
Marra, Michele: Mumyozoshi, Part 3. MN, vol. 39 no. 4(Winter1984), 419., 422., 423. p.
A teljes fordftas: MN, vol. 39 no. 2, 3, 4 (Summer, Fall, Winter 1984), 115-145., 281- 305.,
409- 434. p.
hangnem es a formai szabalyok helyCbe, amelyeket harom evszazaddal korabban meg oly nagyra ertekelt Ki no Tsurayuki, egy j6zanabb, inkabb Jeir6
j ellegu verseles lepett. Ezt a koznapi kifejezesek hasznalata es szabalyokat ke\'esbe kovet6 mondatszerkezet jellemezte. Fujiwara no Teika egyike volt a
korszak legiinnepeltebb koltoinek. A nagyobb antol6gia.k koziil kiemelkedett a Shin kokinwakashu (Rigi. es uj dalok uj gyiijternenye) (kb. 1205), amelyet 6
es k6lt6tarsai allitottak ossze a visszavonult Gotoba Csaszar feliigyelete mellen. Az uralkod6 az antol6giat a megujul6 csaszari hatalom egyik jelkepenek
szanta.
Saigy6 korabban idezett verseb61 egyertelmuen kideriil, hogy a verselest
er6reljesen athatotta a vallasos erzulet. A kozelgo mappi5t61va16 felelem ellen ere uj tamogat6kat talalt az a nezet, miszerint a magas szintu kulturalis ismeretek vallasi jelent6sseggel birnak. Teika apja, a hivatalnok-k6lt6, Fujiwara no Shunzei petdaul kijelentette, hogy a kolteszet ,,kifejezh eti Buddha
-,svenyet". Azon a velemenyen volt, hogy:
.,ha az ido mulasaval a japan kolteszet melysegeinek megertese reven ke~s leszek felfogni Buddha torvenyeinek vegtelenul mely igazsagait, akkor a
Paradicsomban fogok ujjasziiletni, s magam is beteljesithetem a bodhisattva..
e kiijet, kik minden erz6 lenyt kimentenek a letforgatagb61. "25
Evszazadokkal korabban Kukai azt hirdette, hogy a Shingon-szekta vallasi
:estmenyein megorokftett ,,valtozatos test- es keztartasok" szemlelese hozza~githeti az embert a megvilagosodashoz. Shunzei a waka'ban velte megtalal:ti ezt a lehet6seget. Kortarsai hasonl6, ,,megvalt6" tulajdonsagokkal ruhazra.k fel a tancot es a zenet.
_.\;: eload6-muveszetek. A j apan zene es tancmuveszet mar hossztt ideje otvozte
:nagaban a vallasi funkci6kat es a sz6rakoztatast, legyen sz6 az udvarban nepszen1 mufajokr61, a szentelyek ritualis tancair61 es a templomi liturgiar6l. Az
:n-kormanyzat es a kett6s hatalom idejen mindez tovabbra is j ellemz6 volt
e zekre a muveszeti agakra. Emellett kulturalis csatornakkent is szolgaltak,
amelyek osszekotottek a kivaltsagos keveseket az alacsony szarmazasu el6ad6muveszekkel es azok muveszetevel. Az udvari el6kelosegek koreben a vo;;.aiis zene ke t nepies mufaja kiilonosen nepszeru volt a Kesei Heian-korszakban. A nepi balladak (saibara) mar Murasaki Shikibu idejen elbuvoltek
az el6ke16segeket. A ,,mai stilusu dalokat" (imayouta) - szerelmes dalok, n6rak, siramok -, rendszerint olyan n6k adrak el6, akik az orszagutakat es a foly6kat jarva kerestek fizet6 kozon seget. ,,Aj akpirosit6val es rizsporral festetrek ki az orcajukat. A ferfiak szivet dalaikkal es mosolyukkal ej tettek rabul."
.-Vtalaban rizst vagy selyemszovetet kaptak fizetsegiil. 26
_; Allen, Laura W.: Images of the Poet Saigyo as Recluse. ]JS, vol. 21 no. 2 (Winter, 1995) ,
94-95. p.
~ Goodwin, Janet R.: Shadows of Transgression. Heian and Kamakura Constructions of
Prostitution. MN, vol. 55 no. 3 (Fall 2000), 334., 336. p .
193
"'
0
0
'<!'
<
194
Goshirakawa, a visszavonult uralkod6 az imayoutak n agy raj ong~ja volt. Bok ezuen timogatta a mufaj korabeli, nagyhfru epekesn(ijet, az idosodo Otomaet. Az uralkod6 lejegyezte es megjegyzesekkel latta el az foekesno dalait.
Mindezt odaillo anekdotakkal es adatokkal egeszitette ki, hasonl6 m6don,
ahogyan az antol6giakat, a kiilonbozo listakat, de folcg a setsuwa-gy(ijtemenyeket szerkesztettek. Mas kompilatorokhoz h asonl6an , 6 is vallasos jelent6sscggel ruhazta fel gylijtemenycnek egyes muveit:
,,A manapsag fele ttebb nepszeru imayouta'lz nem pusztan sz6rakoztatasra
val6 k. Mikor tiszta szivb61 enekeljuk Oket a templomokban vagy a szentelyekben, eljuttatjak h ozzank az isteni kinyilatkoztatasokat, s teljesi'.tik kivansagainkat. Altaluk az emberek megkapjak a vagyott hivatalt, meghosszabbitjak az
elete t, s rogvest m eggy6gyitjak a betegsegeket."27
Goshirakawa n em tevedett, amikor az imay6uta1zat vallasi j elentosseggel
ruhazta fel. Sok dal ugyanis valamilyen buddhista temat enekelt meg, f6kent
a L6tusz sutrabol m eritve ihletet. A teny, hogy otvoztek a magasztos es profan
temakat, arra utal, hogy nem volt egyerteJmu hatarvonal a fizetsegert enekl6
el6ad6k es azok kozott az apacak kozott, akik a hitet terjesztettek vagy templomi adomanyokat gylijtottek a dalokkal.
A kozonsegnek n emcsak dalokat, hanem t:in cokat is el6adtak. A Kesei
Heian-korszakban a shira'7y6shik, tehat azok a tancosn6k, akik ,,cgyszerre voltak el6ad6muveszck es kurtizanok, s tulajdonkeppen korabeli geisha'lzn ak
tekinthetjiik 6ket"28 , nagy nepszerusegnek orvendtek az udvarban. Feher ruhakba oltozve, legycz6vel a keziikben, dobbal es cintanyerral kiservc, lendiiletes, elbuvolo musorral sz6rakoztattak a kozonseget, vagyvallasos torten eteket adtak elo megindit6 m6don. Az egyik shira/Jyoshi, Gotoba tenno kegyeltje.
Kamegiku olyanny:ira n epszerii volt, hogy allit6lag a tenn6 sikertelen, 1221-e
felkelese utan mega szamuzetesbe i:; kovette a csaszart Sado szigctere.
A csoportosan el6adott tincok szinten n epszeruek voltak az udvarban. A
sekkan-korminyzat id6szakanak vege fele divatta valt, hogy az el6kel6segek
dengakuval (,,rizsfold-tanc") sz6rakoztattik magukat. Ez eredctileg olyan rimalis zene es tine volt, ame lyet a templomok es szentelyek foldjein adtak el6
rizsiiltetes idejen. 1100 koriil Shirakawa j6k0 lelkes hive volt ennek a mUfajnak. A dengaku kes6bb resze le tt nehany udvari szertartisn ak. Kes6bb, a gazdasagi elet megelenkiilesevel, a hivatasos tanccsoportok (za) a dengakut egy
pontosan mcgkoreografalt, fuvolaval, dobbal es vokalis zenevel es tanccal kisert musorra fejlesztettek, ami egyszerre volt sz6rakoztat6 el6adas es vallasi
rituale. Az eload as h elyetol fiigg6en , az el6kel6segek, a bushik, a templomokban es szentelyekben e!Ok, illetve a koznep elott egyanint fellcptek.
A sarugaku (,,majomt:inc'') az eredetileg sokszinu, konnyed sz6rakozasr
nylijt6 mufaj szinten nagyvfiltozason ment keresztiil. Az egyre jobban szerve27
Kim, Yung-Hee: Songs to Mahe the Dust Dance. The Ryojin hisho of Twelfth-Century j apan
Berkeley, 1994, UCP, 40. p.
28
O'Neill, P. G.: Early Nu Drama. London, 1958, Lund Humphries, 45. p.
zett eloadasokon a komikus pantomim kerult el6terbe. A nagyobb tcmplomok tamogattak ezeket a csoportokat, amelyek cserebe vallasi tancokat es az
istensegeknek tetsz6 ,,varazslatos" mutatvanyokat adtak el6. Emellett a papokat es a zarandokokat is sz6rakoztattak, akiknek csodas torteneteket jatszottak el. Ezek a tortenetek a partfog6 vallasi in tezmeny h agyomanyair6l es tanitasair61 sz6ltak. A Kesei Heian-korszakra a hivatasos sarugaku-muveszek mar
osszetettebb cselekmenyli dramai darabokat is el6adtak, amelyekben az
imayouta'k es a shira!Jyoshz"k tancai is helyet kaptak, igy meg inkabb megn6tt a
n epszeruseguk, mikozben leraktak a japan szinjatszas alapjait.
A vizualis muveszetek. A korszak vallasosos erzekenysege a valtozatos es elete r6t61 duzzad6 vizualis muveszetekben meg hangsulyosabban kifejezesre jutott. Az uj stilu sokat es technikakat teremt6 szobraszat es festeszet a korabeli
szinkretizmusban es szektarianizmusban talalt maganak temakat. Ekozben
egyreszt visszatukroztek es ,,formaba ontottek" a vallas fejlodeset, masreszt
csodas muveszeti orokseget hagytak hatra a kes6bbi nemzedckeknek.
A szobraszok sorozatban keszitettek az eloirasos formaju buddhista kepmasokat a templomok es a csaladi szentelyek szamara. Am neha szakitottak a
hagyomanyos elvekkel, s valtozatos, formabont6 mualkotasokat hoztak letre.
Szamos technikai problemat sikerult megoldaniuk, igy a tervezesben uj lehet6segek nyiltak szamukra. Kepesek lettek peldaul arra, hogy kisebb elemek
osszeillesztesevel hozzanak letre egyfaszobrot, igy nem egyetlen ronkb6l kellett azt kifaragniuk. Ennek a technikanak Unkei es Kaikei voltak a leghiresebb mesterei, akik csodasan elethu kepmasokat keszitettek a korabeli hires
egyhazi melt6sagokr61 es a buddhista szentiratok legendas alakjair61. A honjaku elve arra sarkallta a szobraszokat, hogy id6nkent felelmetes, verszomjas
kiilsot aclj;mak a sh.intoistensegeinek es a buddhista alakoknak. Kival6 pelda
erre a Todaiji deli f6kapujat, a Nandaimont 6rz6 ket, nyolc meter magas
devaszobor, amelyek az egyik buddhista vilag kiralyait orokitik meg. Unkei es
Kaikei iranyitasa alatt 1203-ban allitottak fel 6ket a mesteremberek, mikozben zajlott annak a kozeli templomnak az ujjaepitese, amelyet ket evtizeddel
korabban a Taira-klan dontott romba.
A vallasos festeszetben is nagyszeru muvek szulettek. Egyik kifinomult stilusa, a raigoa mind nepszerubb Amida-kultuszhoz kotodott. Afestmenyek az
Egb6l alaszall6 Amidat es kiseretet abrazoljak, amint udvozlik es fogadjak a
Nyugati Paradicsomba fakez6 hiveket, ahol a megvilagosodas var rajuk.
A mandara-festeszet szin ten nagy nepszeruscgnek orvendett a Kesei Heiankorszakban. A mandara'k, azaz mandala.., eredetileg egyfajta ,,kozmikus diagramok" voltak, amelyek az egyes buddhista tanitasokban leirt vilagegyetem eket jelenftettek meg. A Shingon-szekta hfvei kulonosen nagy becsben
tartottak a mandala'kat, amelyeket eszmenyi eszkoznek tartottak arra, hogy
kifejezzek veluk a honjakun alapul6 vilagfelfogasukat. Az Iwashimizu Hachiman-szentelyben lathat6 alkotasok, amelyeken a szente!y szakralis erejet
>...')
CN
,.....
l.C)
195
0
....
megtestesito istensegeket, unnepeke t es epiiletekc t, illetvc a komyezo tajat

orokitettek meg, a mandala-festeszet legszebb alkotasai koze tartoznak.
Ezek a szobrok es festmenyek, a szakralis tancokkal, a sarugakukkal es a liturgiakkal egyetemben, szervesen hozzatartoztak a templomok es szentelyek
intezmenyesitett keretek kozott zajl6 eletehez. A nekik tulajdonitott spiritualis ha talom hiveket es zarandokokat csabitott oda, s arra osztonozte szemlc16iket, hogy anyagilag tamogassak az adott egyhazi intezmenyt. A regi fOldbirtoklasi rendszer felbomlasaval, mikozben a gazdasagban kezdett szeles
korben elterjedni a penzgazdalkodas, ugy vd.ltak a hithu hivek adomanyai,
ebb61 kovetkezoen az el6ad6k es a muveszck mind fontosabba a templomok
es szentelyek szamara szerte a birodalomban.
A muveszek kapocskent szolgaltak a vallasi intezmenyek es a hfvek kozott.
Ez a tekercskepek (emakimono) fest6ire is igaz volt. Ezek a feke te es fcher szinekkel dolgoz6 muveszek ugy komponaltak meg muveiket, hogy amikor a
n ez6 kihajtotta a tekercset, akkor ajelenetek es a mellejuk irt szovegek egy
6sszefiigg6 tortenetet meseltek el. Ez a tortenet lehetett egy buddhista sutrab6l szarmaz6 mese, egy setsuwavagy egy hires ember elettortenete. Esetenkent annak a templomnak vagy szcntelynek a miszteriumait orok!tettek
meg, ahol kiallftottak a tekercseket, de utmutat6kkent is szolgalhattak a helyes vallasos viselkedeshez. A Hogen- (1156) , a Heiji- (1159) es a Genpei-haboru (1180-1185) borzalmait is emakimono1<.on orokitettek meg a korabeli
muveszek. Ilyen volt peldaul a Gaki ziJshi, amely a betege k es kitaszitottak vegtelen nyomorat es szenvedeseit abrazolja. A kovetkez6, viszonylag bekesebb
idoszakban f6kent a nevezetes egyhazi szemelyisegek elcter61 keszultek tekercskepek, koztuk a Saig;yiJ monogatari emaki, amelyen a hires szerzetes-kolto,
Saigyo zarandoklatait kovetheti nyomon a szemlel6.
Az emakimono1<. nem csupan vallasi temakat dolgoztak fel. A vallasi intczm enyek szamara dolgoz6 muveszek mellett ugyanis a kormanyzati hivatalok es
maganszemeiyek is keszitettek tekercskepeket. A Ieghiresebb emakimono'k.
koziil n eh anyvilagi temili6l sz61. A muveszek tovabbfejlesztettek a waka es a
festeszet otvozesenek a Korai H eian-korszakban kialakult gyakorlat:it. A tekercseken immar hosszabb torteneteket, setsuwdkat, napl6kat es meseket is
megjelenithettek. A vilagi tekercskepfesteszet legkorabbi fennmaradt alkotasa a Genji monogatari emaki (18. abra), ami valamikor 1120 es 1140 kozott kele tkezett. A feltetelezesek szerint a muveszi hajlamu udvaroncok es udvarholgyek kozos alkot:isa. 29
Mas vilagi tekercskepek az udvari eletet, a hivatali ritualekat es a kiilonleges esemenyeket, peldaul haborukat orokitettek meg. Szamos h aborU.s torten etn31 kesziilt emakimono. A leghfresebb habort'1s tem aju tekercs, a Heiji
monogatari emaki, az 1150-es evek harcair61 sz61. Az iinnepelt tortenelmi szemelyek - leggyakrabban Shotoku herceg - szinten gyakran m egihlettek a
29
196
Meech-Pekarik, Julia: The Artist's View of U k.ifune . In Pe karik, Andrew (ed.): Ukifune.
Love in The Tale of Cenji. New York, 1982, CUP, 176. p.
18. abra Reszlet a Genji monogato.ri emaktb6l. (Festett papir, 12. szazad, ismeretlen muvesz
alkotasa, Tokugawa Art Museum, Nagoya.) A Murasaki Sh ikibu mestermuver megorokit6
tekercskepen megfigyelhetoek a yamatoestilusjegyei -a rezsutos feliilnezetbOI festett cselekmeny, az elenk szinek, a leveg6ben usz6 haj es ruhazat, a stilizalt, kerek arcok, ,,r6zsabimb6~
aj kakkal es resnyire szukiilt szemekkel, valamint a terbeli kiterjedes hat<iraitjelzo finom vonalvezctes.
muveszeket. A szekularis es szakrfilis szempontok egybeolvadasanak szep peldai a Kitano Tenji engi neven ismert tekercsek, amelyek legkorabbi tagja
1219-ben keletkezett. A Korai Heian-korszak tragikus sorsu hivatalnokanak,
Sugawara no Michizancnak allitanak emleket, akit szamiizetesbe, ezzel lenyegeben a halalba kuldott a Fujiwara-klan (5. fejezet). Az ut6kor, a hivatalnok
bosszuall6 lelket61 val6 felelmeben kes6bb az istensegek koze emelte. Kitan6ban szentelyt allitottak neki, tiszteleti kultuszat pedig birodalomszerte
apoltak a Tenjin-szentelyekben. Ezeken a kultikus helyeken az engik totemisztikus kepmasokkent szolgfiltak, amelyek kozvetitesevel a hfvek kapcsolatba kenllhettek Tenjin foldontuli hatalmaval.
A festeszetben a yamatoe az emakimono'k.ban teljesedett ki, a sajatsigos, felulnezetb61 val6 abrazolasban, a finom ecsetkezelesben, illetve az alakok es
az arcok stilizalt megjelenfteseben. Az in-kormanyzat kett6s hatalmauak id6-szakaban ir6dott torteneti miivekhez, elctrajzokhoz es mas irodalmi alkocisokhoz hasonl6an, ezek a tekercskepek is hozzajarultak a klasszikus korszak
felmagasztalasilioz, illetve a klasszikus erenyek meghacirozasahoz. Ezek az
erenyek viszont a kes6bbi nemzedekek hosszu soranak kulturajara voltak 6riasi hacissal, s ez a kultt1ra egeszen napjainkig megtartotta a ,japanos" ertekeket es szemlelctet.
Osszessegeben elmondhat6, hogy a Nara megalapicisat61 a Kamakurakorszak kozepeig eltelt id6szak a muveszet es a vallasos gondolkodas arany197
kora voltJapanban. A korabban irastudatlan hatalmi elit a kultilla szamos teriileten magas foku ismereteket szerzett, az idegen szokasokat sajat tetszese
szerint formalta at, az irodalmat es a vizualis m(iveszeteket pedig hozzaigazitotta a valtoz6 tortenelmi viszonyokhoz, gazdag, impozans kulturalis orokseget hagyva a kes6bbi nemzedekekre. Az id6 mulasaval az orokseg sok eleme
megvaltozott, de a benne megtestesiil6 alapvet6 ertekek es eszmek dont6
modon meghararoztak a japan civilizaci6 tortenelmenek alaku!asat az elkovetkez6 nehany szaz evben.
A klasszikus j apan kultillaba tett rovid kirandulasunk soran messze eltavolodtunk az ,,6kol6giai megkozelitest6l", ami e konyv vczerfonalanak tckinthet6. Am talan megsem keriiltiink olyan messze. A tortenelmi fej16des BevezetOben targyalt es kifejtett harom aspektusanak fogalomrendszere szerint
- az anyagi dolgok teremt6 folyamata, az elosztas es a megjelenites - ez a fejezet a kiilterjes gazdalkodast folytat6 fOldmuves tarsadalom stagnal6 fej16desi szakaszat targyalta, megpedig dont6en a megjelenites szempontjab61. A
rendkiv(ll retegzodott termelesi es elosztasi struktUra sajatossagait, amelyek
alig valtoztak, pontosan visszatiikrozte - es meg is er6sitcttc - az el6kel6segeknek az udvari irodalomban, muveszetben es vallasossagban felfedezhet6
ertekrendszere es eletvitele. A korszak nagy reszeben ez a ,,megjelenit6" tevekenyseg segitett fenntartani a h atalmi elit tagjainak megszokott viselkedesi
norrnait, s azt a meggy6z6desiiket, hogy jogosan tartanak igenyt a vezet6 szerepre a tarsadalmon beliil.
A foldmuvelesi rendszer szerkezetenek, illetve a hatalom es kivaltsagok elosztasi rendszerenek valtozasaival egy id6ben azonban a kulturalis produktum is atalakult. Ez f6leg a 13. szazad elejere volt jellemzo. A:z. uj erdekcsoportok altal fontosnak tartott ertekek egyre gyakrabban kifejezesre jutottak
az irodalomban, a kepz6muveszetekben es a vallasban, meg akkor is, ha a
regi rend hivei, akik kulturalis, gazdasagi, politikai es katonai eszkozoket vetettek be elleniik, ezt nehezen engedtek. Egeszen 1250-ig a regi erdekcsoportok tartottak keziikben az ellenorzest, dacara egyertelmuen fokoz6d6 felelmiiknek es remuletiiknek. Sikereik ellenere azonban vegiil clszabadultak
a gyokeres valtozasokat elindit6 hat6er6k. A III. reszben, kisebb kiter6kkel, arr6l esik majd sz6, mikent valtozott meg alapjaiban, a rizsf0ldekt6l a palotcikig, a japan tortenelem es kultura.
198
Ill. RESZ
A belterjes gazdalkodast
folytat6 foldmuves tarsadalom
kora ( 1250- 1890)
Bevezeto a Ill. reszhez

A !IL resz., felidezve a Bevezetooen felvazolt id6rendi tablazatot, a belterjes
gazdalkodast folytat6 foldmuves tirsadalom koraba kalauzol el benniinket.
A korai es a kesei gytijt6get6 kozossegek hosszu evezredei, valamint a kiilterjes gazdalkodas k0zel masfel ezer eve utan, ez volt a japan tortenelem negyedik nagy korszaka. Egeszen a 19. szazad legvegeig tartott, amikor J apan a tlepett az ipari tarsadalom koraba.
A belterjes gazdalkodas koranakfcjlodesi ritmusa bizonyos szempontbol a
kiilterjcs gazdalkodas korszakat ideztc. A legtigabban ertelmczett id6beliseget tekintve, a viszonylag hosszu ,,novekedesi szakaszban" mindket korra az
,,illamepites", pon tosabban fogalmazva, a ,,rarsadalomban rejl6 n6vekv6 termelesi kapacitas feletti ellen6rzes megszerzeseert verseng6 csoportok kozotti kiizdclem" volt ajellemz6. A gyoztes csoport - a kii.Iterjes gazdalkodas koraban a ritsuryO-rendszer, a csaszari udvar es a Fujiwara-klan alkotta kett6s hatalommal; a belterjes gazdalkodas koraban pedig a Tokugawa-klin es a
bakuhan taisei ( bakuhan-rendszer) - azutan az egesz birodalomra kiterjesztette fennhatosagat, olyan kizsakmanyolasi rendszert hozva letre, amellyel a rarsadalmi elit kes6bbi nemzedekeinek hatalmat is megalapozrak. Az uj rend kiterjesztese utan, mindket alkalommal alig nehany evlizeden belii.l veget ert a
hosszabb novekcdesi szakasz, s kczdetet vette a rovidcbb, stagnalo periodus,
amclyen beliH a hatalmi elit kiilonboz6 m6dokon probalt alkalmazkodni a
megvaltozott koriilmenyekhcz. Az alkalmazkodasi strategiak mindker ese tben fokozatosan atformaltak a birodalom feletti ellen6rzcs fenntartasanak
megszokott rendjet es a hatalom elosztasanak rendszeret, majd vegii.I olyan
bels6 fesziiltseget tercmtettek, a.mi, kiegeszulve a kiils6 hatasokkal, szetfeszitette a rendszer kereteit, s Japan egy uj tortenelmi korszakba lephetetl at.
Ciklikussaga ellenfrc a tortenelem soh a nem kezd ,,tiszta !appal" es soha
nem ,,ismetli meg" teljes egeszeben onmagat: minden uj korszakban van,
amit tovabb epit, s van, amit lerombol. Hasonlokeppen, ahogy a]omon-korszak gytijtoget6i felhasznaltak es fejlcsztettek a paleolitikumban elt el6deik
k6megmunkalasi es vadaszati technikait, s ahogy a Yayoi-korszak foldm\Ivesei is felhasznaltak es a kor koriilmenyeihez igazitottik 6seik gytijtogetesi,
cpitesi es keramiakeszitesi h agyomanyait, a belterjes gazdalkodast folytat6
tarsadalom - sot napjaink ipari tarsadalma - is az el6dok oroksegfre epiilt
A belterjes gazdalkodas koranak novekedcsi szakaszaban egy olyan tarsadalmi es mez6gazdasagi rendszer alakult ki, amely sokkal nagyobb es ossze200
tettebb volt, mint b<.\rmelyik tortenelmi elozmenye . A kialakulast kfser6 hatalmi harcok dimenzi6i szinten messze meghaladtak a ritsu1yO-rendszer elotti
evszizadok kii.zdelmeinek mereteit. A hatalomra jut6 Tokugawa-klan pedig
a hatalomnak es j avaknak egy olyan kidolgozott elosztasi rendszeret alakitotta ki, amelyre addig nem volt pelda a japan tortenelemben. Az 6koszisztemab61osszehasonlfthatatlanul tobb javat nyertek ki, igy a rendszer a kornyezetben is sokkal melyrehat6bb vfiltozasokat idezett el6. Mfg a ritsuryc>-rendszer
csakis a Kinai-medence okoszisztemajaban vegzet hOSSZLl tavli es ,,alapos"
pusztitast, addig az Edo-korszakban ez a pusztftas mar az egesz birodalomra
kiterjedt, Dei-Kyflshtit61 egeszen Eszak-Honshuig. A sulyos kornyczeti karok
orvoslasara tett er6fcszftesek is j6val kiterjedtebbek voltak, mint a _ritsmyorendszer idejen, amikor a komyczctvedelem kimeri.ilt abban , hogy az udvar
kiadott nehany, az erd6k hasznosirasanak korlatozasar61 sz616 rendeletet,
amelyekkel szinte semmit sem ertek el. Arni a megjelenftes szintjet illeti,
noha ezekben az evszazadokban a muvesze tekrc termcszctesen er6teljes hatast gyakorolt a klasszikus kultura gazdag oroksege, j elentosen kibovi.ilt a kulmralis ele t szintere, mivel a muveszetek szelesebb n epretegeket sz61ftottak
meg. Ezenkivi.il a gondolatoknak es az emberi kepzeletnek ujabb, valtozatosabb kifejezesi formakat talfiltak az alkot6k.
A novekedcs es a stagnalas szempontjab61 vizsgalva, a korszak tortenelme
mas idorendiseget mutat, mint a kozponti hatalom felemelkedesc es hanyatlasa szerinti kronol6gia. A kulterjes gazdfilkodast folytat6 foldmuves tarsadalommal kapcsolatban azt lattuk, hogy az okol6giai megkozelftes kettevagta a Nara-korszakot (710-794) . Akorszakhatar Shomu tennouralkodasanak idejere esett. A belterjes gazdalkodas eseteben a korszakhatar inkabb
kozele bb esett 1700-hoz, mint 1600-hoz. A fordul6pont tehat latsz6lag ,,figyelmen kivi.il " hagyta a japan tortenelemtudomany egyik mozdithatatlan
korszakhatarat, a chuseib61 (,,k6zepkor") a hinsezbc (,,korai modern")* va16
atmenetet.
A hagyomanyos felosztas is sokatmond6. Pontosan kijeloli azt a pillan ato t,
amikor Japan az egesz birodalomra kiterjed6 habor{1skodas es rarsadalmi
zlirzavar id6szakab61 atlepett a politikai stabilitas es a tarsadalmi rend erajaba. Ez az atmen et sokkal egyertelmubb volt, mint a ritsuryc>-rendszcr megszuleteser kisero vfiltozasok. Mindemellett, mtg a 8. szazad elejen a ritsuryo-rendszer bevezetese csupan ideig-6raig tudta fenntartani a tarsadalmi es gazdasagi novekedest, s azt is csak a Kinai-medenceben es annak kom yeken, a
bakuhan-rendszcr letrejotte nagymertekben kozrejatszott abban, hogy a kovetkez6 nehany cvtizcdben az egesz birodalomban ugrasszeru novekedesnek indult a ncpesseg, megelenkult a rarsadalmi aktivitas, s ebb61 kovetkezoen az okoszisztema kizsakmanyolasa.
Vegezetul a ,,novekedes-stagnalas" szerinti megkozelites egy masik ,,prok-
.r.
,.,..."'
N
A szerzo koveckcze tcsc n az early modern kifejezcst haszmlija. de tudomanyos korokben a

kora ujkor elnevezes is altalanosan elfogadott.
201
ruszteszi" tortenelmi hatarvonalat is semmibe vcsz. Ez nem mas, mint kinsei

es a kindai (,;ujkor") kozotti atmenet. Termeszetesen vannak olyanok, akik
ugy velik, a japan ipari cirsadalom kora a Meiji-restauraci6 evcben (1868)
vctte kezdetet. Ok olyan tulajdonsagokkal ruhazzak fel a Korai Meiji-korszak
tfu-sadalmat, amelyek csak evtizedek mulva valtak erzekelhetove. Tudataban
annak, hogy ez egy apr6 reszlet, a konyv, osszhangban az okol6giai megkozclitessel, a Meiji-restauraci6nak nem tulajdonit olyan jelent6seget, mint
ahogy az rendszerint megszokott. Ehelyett inkabb azt hangsulyozza, hogy
a regi politikai ertekrend es iranyvonal, illetve a cirsadalom, a gazdasig es a
kultlira jellernz6i mikent voltak kepesek fennmaradni, reszben az emberi
dontesek miatt, reszben pedig azert, mert csak az 1890-es evekt6l (vagy meg
kes6bbt6l) beszelhetiink val6di iparosodasr61, s csak ekkor kezdett forma16dni Japanban az ipari cirsadalom.
Masreszr61 a Meiji-rezsim letrejotte onmagaban egy rendkiviil fontos torten elmi esemeny volt - eleg csak a kes6bbi ideol6giai rendszerekbcn elfoglalt helyerc gondolnunk. Ezert indokoltnak latszik, hogy a Kcsei Tokugawakorszakt6l elkuloniilten targyaljuk. Ebben az ertelemben kiilonbozik a
Kamakura-bakufu megalakulisat61, amit a konyvben a ,,kett6s hatalom" kifejezessel illettiink, mivel a bakufu tulajdonkeppen az atalakulo ritsury<>-rendszer egyik ,,mellekes" fejlemenyenek tekintheto.
A megkulonboztetcs azonban mcg nem jelenti azt, hogy a kct esemenynek
nc lettek volna hasonl6 vonasai. A keleti harcosok 1180-as es a nyugati harcosok 1860-as evekben aratott gyozelmei olyan tortenelmi helyzetben sziilettek, amikor a regi hatalmi felepitmeny m inden eresztekeben recsegett.
A Meiji-restauraci6, csakugy, mint az udvar-bakufu kettos hatalma egy rovid,
am er6szakos politikai kiizdelem utan helyreallitotta a rendet. Tulajdonkeppen mindket esetben az tortent, hogy a rendszer kevesbe jelen tos, akar marginalisnak is ncvezhet6 alakjai, akik elegedetlenek voltak azzal, ahogyan a
politikai elit kezelte a birodalom -Ligyeit, magukhoz ragadtak a hatalmat. Va16jaban alig-alig valtoztattak a hatalmi strukturan, s a modosi'tott konnanyzati felepitmeny sem keriilt ki a hatalmi elit ellenorzese al61. Vegeredmenyet
tekinlvc mind.ket esemeny nagyban hozzajarult ahhoz, hogy uj korszakok
kezdodjenek a japan tortenelembe n.
A teljesebb kephez az is hozzatartozik, hogy az 1180-as evekbcn Kamakura
urai nem szembesiiltek olyan gyokeresen megviltozott kiils6 koriilmenyekkel, mint az 1868-as felkelok. A kamakurai shOgunok nagyreszt emiatt, a viszonylag stabil kulpolitikai helyzet miatt nem ereztek sziikseget a radikilis
belso reformoknak. Nekik es utodaiknak a hatalomra jutasuk utan i evtizcdekben sem kellett o lyan gyors es melyrehat6 valtozasokkal megbirk6zniuk,
mint a Meiji-rezsim vezetoinek, akik az imperialista kcresked6k, politikusok
es hitterlt6k ,,hadahoz" voltak kenytelcnek alkalmazkodni. Nern csoda, hogy
Kamakura urai korintsem mutattak akkora hajland6sagot az ujabb valtozasok elindftasa irint, mint a Korai Meiji-korszak vezct6i, akik az 1890-es evekre minden tekintetben megszabadultak a Tokugawa-bakufu elavult intez202
menyrendszeret61. Mfg a kamakurai hatalom felemclkedeset gond nclkul

be le tudtuk foglalni a kultcrjes gazdalkodas korszakanak cirgyalasaba, addig
ajovot el6revetit6 es a multat visszatukrozo Korai Meiji-korszak tonenclmet
kulon fejezetben fogjuk ismertetni.
A Ill. resz kronol6giaja

1272
1274, 1281
kb. 1307
kb. 1330
1334
1 33~1392
1338
1358
tr6nut6dlasi viszalyok kezdodnek a csaszari udvarban

a mongolok ket sikertelen timadast inditanak j apan ellen
Nijo urholgy megalkotja a Towazugatarit
Yoshida Kenk6 megirja a Tsurezuregustit
Godaigo tenno r estauraci6s torekveseinek kezde te
Deli es eszaki udvarok (Nanbokucho)
Ashikaga Takauji megalapitja a
Muromachi-bakufut
Nijo Yoshimoto osszeallitja az elso renga-antol6giat
(Tsukubashil)
1370-es evek
1392
1402
1420-as evek
1441
1467
1483
1480-as evek -1532
1540-es evek
kb. 1550-es evek
1571
1582-1592
1592
1600
Ashikaga Yoshimitsu shiJgun tamogatja a no-drama

Kan'amir61 elnevezett stilusat
Ashikaga Yoshimitsu egyesiti a deli es eszaki csaszari udvart
a kinai Ming-dinasztia csaszara a ,Japan kirfilya" cfmet adomanyozza Ashikaga Yoshimitsunak
orszagszerte kovetelni kezdik az ad6ssagok eltorlcset
Akamatsu .Yfitsusuke mcggyilkolja a shOgunt,
Ashikaga Yoshinorit
kitor az Onin-hciboru; a Hadakoz6 fejedelemscgek
koranak (Sengoku jidai) kezdete
Ashikaga Yoshimasa megepitteti a Ginkakujit
a Honganji szektarianus hatalmanak csucspontja
Kano Motonobu megteremti a lwn6-stilust a festeszetben
Sakai, Nara es Kyoto el6kel6scgei koreben n epszertive valik a wabicha nevli teaszertartas
Oda Nobunaga porig rombolja az Enryakujit
Toyotomi Hideyoshi bCket terernt az egyesitett birodalomban
Toyotomi Hideyoshi sikenelen tamadasa Korea
ell en
Tokugawa Ieyasu gyozelmct arat a sekigaharai csataban, s rnegalapitja a Tokugawa-bakufiil
203
kb. 1590-1629
1630-as evek
kb. 1670-1690
1680-as evek
birodalomszerte nagyszabas{1 cpilkezesck zajlanak;

Kyoto viragkora
Tokugawa Iemitsu rendeletekkel szabalyozza a belugyeket es a kiilkapcsolatokat
Hishikawa Morono bu fametszeteket keszit Ed6ban
!hara Saikaku Osakaban megirja az cls6
ukiyozoshika t
1697
1688-1703
kb. 1690-1730
1720-as evek
1759
1781-1788
1790-es evek
1808
1825
0
00
'
,.....
0
._...,
1830-as evek
kb. 1830-1849
CN
.....
1842
1854-1858
1868
1871
1877
1880-as evek
1889
204
Miyazaki Antei kiadja a mez6gazdasagi ismeretek

els6 enciklopediajat (Nogyo zensho)
a Genroku-korszak viragz6 varosi kulturaja
er6teljesen lelassul a nepessegnovekedes
Tokugawa Yoshimune Kyoho-reforraja
Yamagata Daini megfrja a Ryushi shinront
az egesz birodalomban sulyos ehinseg pusztit
(Tcnmei-Chinseg)
Matsudaira Sadanobu Kansei-reformja
a Phaeton nevli angol haj6 kikot Nagasakiban
a bakufu parancsara minden idegen haj6t e!Uznek
a japan partokr6l
az cgesz birodalomban sulyos ehinseg pusztit
(Tenpo-ehinseg)
Katsushika Hokusai legtermekenyebb alkot6i korszaka
a japan vezet6k ertesiilnek az els6 6piumhaboru
kimeneteler61
az imperialista nagyhatalmak egyenl6tlen szerz6deseket kenyszeritenekjapanra
a Mciji-rcstauraci6 kczdcte
felszamoljak a daimy6k nagybirtokait
leverik Saigo Takamori felkeleset
Matsukata Masayoshi deflaci6s intezkedesei megerositik a ncmzeti valutat
ervenybe le p a Meiji-alkotmany
0 A zurzavar evszazadai
( 1250- 1550)
7. FEJEZET
V)
u.J
\.]
\.J...l
V)
V)
:Q
Minamoto n o Yoritom6nak ncm allt szandekaban lerombolni a fennall6 aitamrendet. Eppen ellenkez6leg, azt szerette votna, hogy hacekonyabban mukodjon, ami azt j elente tte, hogy neki es hivci szamara
megfele16 helyet biztositanak a hatalomban. Rovid tcivon ezt a celkituzest igen sikeresen megval6sitotta. H osszu tavon azonban azok a folyamatok, amelyek reven a hozza hasonl6 szemelyek a politikai elet f6szerepl6ive leptek elo, masokat is a hatalom csucsara repite ttek. A ,,masok" viszont olyan sokan voltak, s kozottuk olyan heves versenges
indult mega j apan ,,kozepkorban" - ami ennek a konyvnek az ertelm ezese szerin t 1250 es 1550 koze esett - , hogy ez a hatalmi vetelkedcs
vegul a regi rilsU'l)'O-rendszer szinte minden maradvanyat megsemmisltette. Miutan ez megtortent a 16. szazad vegen, a hatalomra p alyaz6knak leh et6sege nyilt - tulajd onkeppen sokkal inkabb rakenyszer iiltek - arra, hogy a hatalom megtartcisanak olyan m6dszereit alkalmazzak, amelyek reven a legravaszabb es (vagy) legszerencsesebb
hadur az osszes vetelytarsat legy6zhette, visszaallitva a birodalom bekeje t.
Az esemenytortenet hattereben nagy ivu es rendkiviil osszetett valtozasok zajlottak. Ezck azonban olyan keves ponton kapcsol6d tak a
hatalom csucsan vegbemen6 esemcnyekhez, hogy az tunik esszen1nek, ha a korszak targyalasat a hatterben zajl6, n agyobb dimenzi6kaL
felolelo tortenelmi folyamatok felvazolasaval kezdjuk. Ez segiteni fog
benniinke t annak tisztazasaban, hogy ezek a szelesebb tortenelmi tcivlatok mikent befolyasolcik azoknak a szcmetyeknek a nehezen kovetheto donteseit es lepeseit, akik egy olyan vilag feletti egyeduralomert
kuzdottek, amely vilagot mir egyre kevesbe tudtak uralni - kczdetben , a kett6s hatalom bukasaig, ezek a szemelyek a diarchia vezet6i
voltak; az 1330-as evektol kezdve pedig az Ashikaga-bakufut iranyit6
bushik, illetve azok vazallusai es ellenlabasai leptek el6 a politika f6szerepl6ive.
""'
((
N
""
,.,"'>
N
\,,
"'>
..."'
N
\::l
N
205
A termelesi
valtozasai
0
O'>
00
.....
0
>n
G'I
es az elosztasi folyamatok
A kozepkoriJapan zavaros politikai viszonyai mogott szamos, alapvet6 valtozasokat el6idez6 folyamat zajlott a hatterben. A legfontosabb fejlemeny az
volt, hogy (els6sorban a mez6gazdasagban, de kismertekben a kezmuvesiparban is) j elent6sen megn6tt a megtermelt javak mennyisege (sok tekintetbcn a terrnelekenyseg isj avult). Ez megnyitotta az utat az altalanos n cpessegnovekedes es egyes tarsadalmi osztalyok latvanyos terjeszkedese cl6tt.
Ugyanakkor a tcrme16k a.Ital el6allitott es az okoszisztemab6l kinyert egyre
nagyobb mennyisegli anyagi javat addig nem tapasztalt nagysagr endben , s
egyre gyorsnl6 iitembcn elte fel a lakossag haboriiskod6 es fenyiiz6 cletct
folytat6 resze. A masodik fejle meny, a nagyobb, j 6val egyscgesebb, belulr61
iranyitott falukozossegek megjelenese, U.gyszinten a mez6gazdasagban vegbemen6 fejl6desnek volt k6sz6nhet6. Ezek a falvak mar be tudtak kapcsol6dni
az egesz tirsadalmat erint6 politikai folyamatokba. H arrnadsorban, hatekonyabbak lettek ajavak szetosztasanak m6djai, igy azokhoz mar gyakorlatilag
a cirsadalom egesze hozzajuthatott, ami tovabb novelte a termeles volumenet. Vegill a termeles novekedese es a j avak hatekonyabb SZCtOSZlasa, illetve a
politikiban es a vallasi eletben bekovetkez6valtozasok nyoman, latvanyosan
felgyorsult a varosiasodas folyamata. Ez aztjelcntette, hogy birodalomszerte
megn6tt a varosok szama. Ennek kovetkezteben d ecentralizaltabb le tt a hatalom. Az anyagijavak cgy nepesebb tarsadalomban oszlottak el, s emellett a
,,magas" kultura korabbi egyscge is megbomlott.
6 sszessegeben elmondhat6, hogy ezek a va!tozasok megnoveltek, osszetettebbe tettek a japan tarsadalmat. Az anyagi j avak termelesi es eloszcasi
rcndszereben u gyanilyen folyarnatok mentek vegbe, ami sokkal jobban megterhelte az okoszisztemat, mint addig barmikor a tortenelemben. Dramai
m6don megnoveltek a tarsadalom egeszeben rcjl6 er6 t, ami messze meghaladta a kett6s hatalom id6szakanak ,,tarsadalmi cn ergiajat", s mln6tt azokon.
akik uralni akar cik ezt, majd vegul a regi rend terhcs oroksegenek szin te
minden elemet mcgsemmisitette. Termeszetesen akadtak olyanok, akik fe!
tudtak hasznalni ezt az er6t - mivel kepesek voltak valamilycn m6don iran}itani. 6k a kes6bbiekben egy uj politikai rendet epitettek ki, ami minden korabbi rendszem el er6sebbnek es tart6sabbnak bizonyult.
A belterjes gazdalkodas kialakulasa

Az olyan sokreregu, egymashoz szamos ponton kapcsol6d6 folyamatokaL
amelyek eloideztek a ritsuryO-rendszer bukasat, nem lehe t egyertelmuen felvazolni, mivel keptelenseg egy attekinthet6 es rendezett ok-okozati lancolatot alkotni be l61uk. Az 5. Jejezetb en mar foglalkoztunk a belterjes gazdalko206
das korai szakaszanak szamos folyamatival es a h ozzajuk kapcsol6d6 p olitikai valtozasokkal. 1250-re, folytat:va vizsgal6dasunkat, azok a bctegsegek,
amelyek egykor id6szakosan m egtizedeltek a lakossagot, gyermckkori fcrt6z6 betegsegekke szelidiiltek. Az 1243-as himl6jarvanyr6l igy emlekezik mcg
az egyik korabcli napl6:
,,Otodik h6 nap, tizenkilencedik napja. Egyre csak terjed a himl6. Ezilttal a
fiatal gyermekek kozul szedi fildozatait. "1
A kes6bbi j arvanyokr61 keszult feljegyzesek szinten haldokl6 gyerekekr61
cesznek emlitest. Ebbo] arra kovetkeztethc tunk, hogy a him lo tovabbra is jaryfoyszeruen pusztitott. Noha a gyermekek h alala ketsegtelenul faj dalmas
esemeny lehetett, nem volt olyan demografiai h atisa, min t a feln6tt halalozasnak, mivel a fiatalkoruak nem jatszottak olyan fontos szerepet a termelesben es a lakossag reprodukci6jaban, s nehany even bell.ii ,,p6tolni" leh ettek
6ket.
Bar ajarvanyok mar ncm h atraltattakjelent6s m ertekben a n epesseg gyarapodasat, a 13. szazad vegen a rossz termes es az ehinseg tovabbra is lassitotta a demogra.fiai novekedesl. A szazadfordul6 t61 kezdve felgyorsult a novekedes u teme. Az 1600-as evekre a becslesek szerint mar mintegy 13 milli6nyian
eltekJapanban. Emlekeztetoul, 1200 tijan korulbeliil 7 milli6an lakhattik a
szigetorszagot. Tobbek kozott ennek kosz6nhet6en megnott a kozepretegek
es rarsadalom fels6bb osztfilyainak letszama. igy j6val tobben lettek azok,
akik meg akartik kaparintani az anyagi javak fele tti ellen6rzest. Az uralkod6
osztaly politikajanak ez volt a legf6bb mozgat6rug6ja. A nagyobb tavlatokat
cckin tve a demografiai novekedes legfontosabb kovetkezmenye az volt, hogy
sokszorosara n6tt a falvakban el6k szama, s nagyobb, n epesebb telcpiilcsek
j o ttck le trc. Az ut6bbi nchany evszazadban is lctez6 falvak zomet 1300 koriil
alapitotlak, rendszerint olyan helyeken, amelyeket az alapitasuk elott keletkezett feij egyzesek n eptelen es termeketlen videkke ntjellemeztek.
A falvak szamanak megnovekedesenel is sokatmond6bb fejlemeny a nepesebb relepiilesek kialakulasa, mivel ezek letezese azt bizonyitja, h ogy a kornyez6 foldek immar j 6val nagyobb nepesseget tud tak eltartani, mint a korabbi evszazadokban. Az emberek a ,,neves fold gazdaj a", a myushuvagy mas, helyi
hatalmassag parancsara koltozrek a falvakba. Az is elofordult, hogy onkent
tettek igy, azcrt hogy megvedjek magukat a rabl6bandakt61, vagy vallasi k6z6sseget alapftsanak, de egeszen mas megfontolasok is szerepetjatszhattak a
dontesiikben. Barmi volt is az ok, csakis azert tehettek ezt meg, men a foldmuvclesi gyakorlatban es techno16giak.ban bek6vetkez6 valtozcisok nyoman
- a rendszeresebb szantis, a fejlettebb ontozesi m6dszerek, a vizkiemelo kerekek, a vaseszkozok hasznalatinak es a tragyazasn ak az elterjedese, illetve a
valtozatosabb termenyek - a magasabb termesatlagok mar kepesek voltak eltartani a n agyobb falukozossegeket.
1
L.")
l!)
L.")
CN
Bowman J annetta, Ann: Epidemics and Mvrtality in Earl)' Modern japan. Princeton, 1987,
PUP, 68-69. p.
207
A termesatlago t n6ve l6 eljarasok kozul a foldek szintezesfoek viszonylag

e6'Yszeru, magas szintli technol6giai tudast nem igenyl6 gyakorlata kiilonoscn hatekonynak bizonyult. Ezzel minden haszonnovcny szamara biztosito ttak a kell6 nedvesseget. A szintczesnek, tehat a teljesen sik term6teriilet kialakf tasanak egyik gyakori m6dj a volt az, hogy a foldmuvesek a teraszok kialaki tasakor kitermelt foldet a szomszedos parcellakon teritettek szet, amelyek
igy alkalmasak lettek a szaraz kultu ras n ovenyek termesztesere. Kes6bb azutan, ha az eghajlati valtozasok vagy mas tenyez6k miatt szuksegesnek tartottak, tetszes szerint mozgathattak a term6foldet. Ez munkaigenyes eljaras
volt, de ily m 6don minimal is szintre szorfthattak a fcls6 talajreteg er6zi6jat, s
j6l vedett, arasztasos muvelesre alkalmas teraszos foldckhez jutottak, amelyek korul valtozatos, szaraz kultliras novenyeket termeszthcttek. Emellett a
nagyobb foly6k menten elteriil6 mocsaras artereket szinten hatekonyabb
muveles a la foghattak, noha tovabbra is megoldatlan maradt a foly6k szabalyozasa.
A vizek partjai menten f6leg az arasztasos m6dszert alkalmaz6 rizstermeszt6k. dolgoztak. Szamukra ez tevekenyseg letsziikseglet volt, mivel a teraszos
foldeket a rizs k.alaszosodasaig viz alatt kellett tartaniuk, de sok helyen a termeszetes vizfolyasok es forrasok kiapad tak a szaraz, meleg nyari h6napokban. A vizhiany kikuszobolesere a parasztok vfzkiemel6 kerekeket allitottak
mukodesbe. Gatakat epitve mesterseges tavakat hoztak letre, s ujabb, osszetettebb 6nt6z6rendszereket alakitottak ki (19. abra). A tagasabb siksagokon.
peldaul a Yamato-medenceben, az allan d6 taroz6k melle sekely, ideiglene
mcdenceket is astak, amelyekben a monszunes6k vizet fogtak fel es taroltak.
hogy az aszalyos id6kben ezt is felhasznalhassak. Ez ketszeresen is haszno
volt, mivel nap a felmelegitette a taroz6k vizet, igy azt a novenyek gyorsabban
hasznosfthattak., ebb61 k.6vetkez6en gyorsabban is fejl6dtek..
A fejlettebb technol6giak. 1550-re egesz Japan ban eltcrjedtek. Ekkorra KOzep- es Nyugat:Japan teraszos foldj einek kozel a negyedfo sikeriilt megketszerezni a termesatlagot. A szaraz muvelesu teriiletek zomen is evente kelszer arattak, sot helyenkent akar haromszor. 1420-ban egy koreai k.ovet megfigyelte, hogy Hyogo v.irosanak szomszedsagaban a parasztok blizat es arpat
vetnek telen :
,,amit a k6vetkez6 ev nyaranak elejen aratnak le. Betakaritas utan rizspalantakat iiltetnek. Osz elejen aztan beerik a rizs ... s elkovetkezik a hajdina ,etesenek ideje. A hajdinat a tel clej en vagjak. le [a bliza es az arpa elvetese
elott]. Egyetlen esztend6 leforgasa alatt haromszor vetnek ugyanazon a parcellan. A gatak koze szoritott foly6 vizevel el6bb elarasztjak a foldeket, majd ~
gatak lebontasaval elvezetik onnan a vizet."2
A termelesi m6dok termeszetesen regi6nkent elteroek voltak, am minde:::
208
Troost, Kristina Kade: Common Property and Community Formation. Self Governing Villages
Late M edieual]apan, 1300-1600. PhD dissertation. 1990, H arvard University, 75. p.
19. abra Labbal hajtott vlzkiemelo szerkezet. Reszlet a rizstermesztest bemutat6 tekercskepbOI, a Tawara-kasane kosaku emakibol. (Festett papir, 16. szazad vege, ismeretlen muvesz alkotlisa, University of Tok-yo.) Ez az egyszeru emeloszerkezet, amely
a kisebb foly6kb61 es 6nt6z6csatornak.b61 a magasabban fekv6 fOldekre e melte at a
vizet, egyike volt azoknak a nagy munkaer6-igenyil eljartlsoknak, amelyekkel a fo ldmuvesek novelhettek parcellaikon a termesatlagokat. Forrris: Smith, Bradley: japan.
A History in Art. Garden City, NY., 1964, Doubleday, 143. p.
\!)
\!)
......
\!)
CN
......
209
egyes ncmzedekkel intenzfvebbe, folyamatosabba cs szervezettcbbe valt a

fOldek muvelese, megpedig foldrajzi helyt61 fiiggetlenul.
A fejlettebb eljarasoknak koszonhctoen egy falusi csaladot egyhektarnyi,
kozepes minosegu fo ldbirtok is kepes volt cltartani. Ugy tunik, hogy a kozepkorban a parlagon hever6 foldck legnagyobb reszet a kisbirtokosok vontak
ismfa muveles ala, azert, hogy birtokaikat a kfv.int nagysagura b6vftsek. Azok
a fOldmuvesek, akiknek a letfenntartashoz elegend6 nagysagu birtokuk volt,
nem torekedtek arra, hogy ujabb foldeket szerezzenek, velhet6en azert nem,
mert azok megfelel6 szintu muvelesere mar nem lettck volna kepesek az
adott haztartasban el6k. Id6vel tovabb szukiiltck a terjeszkedcs lehet6segci:
birodalomszerte csokkent az ismfa muveles ala foghat6 teruletek nagysaga,
nem allt korlatlanul rendelkezesre vfz es tragya, s a parasztok a tulzott terjeszkedessel magukra vonhattak szomszedaik h aragjat. Emiatt n ehany nemzedek alatt, el6szor a Kinai-medenceben, majd kes6bb mas videkeken is egyfajta etalonna valt az, hogy a paraszti haztartasok korulbehil egyhektarnyi birtokon gazdalkodtak.
Az atalakul6 fa lvak
0
en
IX)
,....,
0
.n
CN
2 10
A fejlcttebb muvelesi m6dszereknek koszonhetoen immar a kiscbb haztartasok is el tudtak tartani magukat. Ez a fcjlemeny a falvak tarsadalmi szerkezetet is atformalta. Mivel a kisgazdasagoknak a megelheteshez a ltalaban nem
volt szukseguk igavon6 allatokra vagy kuls6 segftsegre, sem a myoshu vagy mas
helyi hatalmassagok barmifele tamogatasara, kevesbe lettek a falusi elit lekOtclezettjei, s ut6bbiak kevesbe rcndelkezhettek a parasztok munkaereje
fclctt. A myoshuk ugy alkalmazkod tak a fellep6 munkaer6hianyhoz, hogy birtokaikat a paraszti haztartasok meretevel azonos parccllakra osztottak, amelyeket a szomszedokkal vagy rokonaikkal muveltcttek. Kiilonosen Kozep:Japanban, ahol mar kezdett6l fogva a leggyengcbbek voltak, hatalmuk csokkenesevel a rnyoshuk egyre kevesbe hasonlftottak a sh6enek tulajdonosai vagy
valamilyen fels6bb hivatal altal kinevezett foldbirtokosokra. Sokkal inkabb
emlekeztettek a falukozossegek onkormanyzatainak (so) vagy a helyi vallasi
csoportosulasok vezet6ire.
A falukozossegek es a helyi vallasi csoportosulasok kezdetben, legalabbis
ugy tunik, hogy a falvakon beluli vi.tas ugyek rendezesere jottck letre, amclyekben korabban a magasabb hat6sagok hoztak dontest. A kozponti h atalom meggyengiilese miatt ez ut6bbi rendszer mar nem mukodo tt hatckonyan. Meg a falusi dont6birak hivatala is megszunt, a belterjcs muveles terjedesevel es a nagyobb falvak letrejottevel viszont megszaporodtak a nehezen
eldonthet6 vitas iigyek. A pereskedesck zome a kozjavak szctosztasab61 fakadt: a talajjavft6 anyagokat biztosft6 erdosegek es parlagfoldek hasznalata.
illctve az ontozovfz felhasznalasa, ami a falvak novekedesevel, valamint a csatornahalozat meghosszabbodasaval es kib6viilesevel egyre tobb haztartasba
e ljutott. De gyakran ad6dtak vitak a te lekhatarok kijelolese, a falvak lak6inak

jogai cs kotelessegei, s a mindennapi elet megannyi apr6 mozzanata koriil.
A falusiaknak kiepitettek egy olyan rendszert, amelynek segitsegevel szabalyozni Ludtik a kozosseg bels6 iigyeit: kialakitottak a kozossegi viselkedes
szabalyait; mcghataroztak a bunteteseket, valamint a lakosokjogait es kotelessegeit, s iigyeltek is azok betartatasara; szabalyoztak a vallasi ugyeket es a
sz6rakozas m6djait; beszcdtek a kozosseg tagjait61 az ,,ott tart6zkodasi illeteket". A falu foldrajzi fekveset6l, gazdasagi h elyzetet6l es a hagyomanyokt61
ff1ggoen, a kormanyzatban nagy hangsulyt fektettek ugyan az egyenloseg elYere, de a legcobb celepiilesen a soa befolyasos helyi birtokosokb61allt ossze,
akik mindenki mast kizartak belole.
Rendszerint a n 6k sem vehettck reszt a so gyillesein, meg akkor sem, ha hivatalosan fo ldet birtokoltak, s aktivan reszt vettck a termelesben. Neh any faluban azonban ,,feleseg szovetsegek" alakultak. Ezek, a csupaferfib61a ll6 sok
kiegeszito szervezeteikent mukodtek. Voltak azouban kivetelek, amikor fontos szerephez jutotcak a n6k, peldaul, amikor spiritualis mediumokkent
(miko) szolgaltak a szentelyekben, vagy amikor a szentelyek i.'mncpelyein es
mas esemenyein kaptak megbizatasokat. 8
Amint arra a ,,lakossag jogai" elnevezes is utal, a falusiak igyekeztek felreenhetetleniil megkiilonboztetni magukat a kiilvilagt61. Ez minden bizonynyal abb6l fakadt, hogy mig a Kesei Heian-korszakban boseggel allt rendelkezesre m egmuvele tlen foldteriilet, s nagy sz(1kseg volt a munkaskezr e, addig
erre az idoszakra a megnovekedett n epesseg mar szinte minden talpalatnyi
helyet muveles ala fogott, s a munkaer6tobblet miatt nem lattak szivesen az
idegcneket. Emiatt az !e tc a so egyik legfon tosabb fe ladata, h ogy tavol tartsa a
betelepulni vagy6kat. ld6kozben m eg hevesebbek lettek a hatalmi harcok,
kiilonosen a 15. szazadban, igy a soknak a fal usiak eletet es a vagyonat is vedeniiik kellett a szomszedos falvakkal, a rivalis vallasi csoportokkal es a fosztogat6 bandakkal szemben. Ezek a bandakjobbara bushikbol, utonall6kb61 vagy
olyanokb6l szervez6dtek, akik a regi shoenek erdekeit probaltak ervenyre juttatni.
Az 1400-as evek kozepere mar egeszjapanban mUkodtek ilyen falukozossegek. Ezek id6vel atvettek a myoshukt6l es mas, egykor erre ille tekes hat6sagt61 az ad6k beszedesenek fe ladatat. Kervenyeket inteztek a shOenek tulajdonosaihoz - n eh a be is pereltek Okct- es a magasabb hivatalokh oz. Ezekb6l a
falukozossegekb6l indultak ki a ,,helyi felkclesek" (tsuchi ikki). Az adoszedok,
az uzsorasok es mas nemkivanatos szemelyek miatt kirobbant ikkik , leginkabb a Kinai-medencere voltak jellemz6k. Olyan falvakban szervezodtek,
3
0
L'")
in
,......
I
Cl
L'")
IN
(1) Yasuko Tabata: Women's Work and Status in the Changing Medieval Economy. In
Tonomura Hitomi et al. (eds.): Women and Class inJapanese llislmy. Ann Arbor, :Ml., 1999,
Center for Japanese Studies, University of Michigan, 114. p. (2) Mieko Kato: Women's
Associations and Religious Expression in the Medieval J apanese Village. In Tonomura
Hitorni: Women and Cltus ... 119-133. p.
21
C>
00
......
0
I..')
CN
......
amclyek, amint azt valaki az 1430-as evekben lejcgyczte, ,,nagyhatalmu templomok szentelyek es el6kel6segek birtokaban voltak".1 Az egyrc szilardabb
alapokon nyugv6 sok mindjobban hangsl'1lyoztak a helyi auton6miat azaltal,
hogy szabalyoztak a kolcsonos egyl:tttmukodes elveit es gyakorlatat. igy tortenhetett, h ogy 1494-ben Ise tartomany nehany sganak vezetoi kozos m egegyezesre juto ttak ab ban, h ogy ,,ha barmilyen vitas iigy ad6dna kozottiink,
az esetbcn, mindannyian osszegy(ilve, egyiittesen h ozunk dontest, miutan
iigyet minden szempontb61 kivizsgaltak".5
Sok esetben a vallas volt az, ami szorosan osszetartotta a falukozossegeket.
A Tiszta Fold Uodo )-szektanak, amely Shinrannak az Arnida-kultuszhoz kapcsol6d6 tanitasain alapult, kiilonosen fontos, de nem kizar6lagos szerep j utott ebben. Legnagyobb reszt azonban a helyi szente!yek es a hozzajuk tartoz6 tagok szervezetei (miyaza) biztositottak a falvakban a vallasijellegl'i kohezi6s er6 t. A sok rendszerint a szentelyek teriileten tartottak tanacskozasaikat.
az istensegek kozvetlen kozeleben. A tagokat a szent dobok szava sz6Jitotta a
gyillesbe. H a nem jelentek meg, akkor magukra vontak az istenek bosszujat.
Masreszr61 a tanacstagok a buddhakh oz es kamikhoz intezett eskiikkel pecseteltek meg kervenyeiket es a kozosseg iigyeiben hozott donteseiket.
A mind hevesebb hatalmi harcokra a falvak a vedmuvek megerositeshel
valaszoltak. Ez egyszerre jelentett fizikai es tarsadalmi akadalyokat. A 16. szazadra a Kinai-medence sok falvat mir vizesarkok es mocsarak szegelyeztek.
Ezek pontosan kijeloltek a telepiilesek hatarait, s szabalyoztik az idegenek
mozgasat. Az egyik irastud6 feljegyezte , hogy a haborukt61 s1tjtott Yamato
tartomanyban 173 irokrendszerrel vedett falvat szamolt ossze.6 Az arkok
rendszerint a falvak ontozorendszereihez tartoztak, de kiterjedesiik es elrendezesiik arra utal, hogy ezeket politikai celokra is felhasznaltik. Ez el6revetitette a jov6t, ugyanis a kes6bbi evszazadokban az arokrendszerek mar a varosokat es a lrushik virait vedtek.
l<ornyezeti va ltozasok
A belterjes gazdalkodasra val6 atteres komoly megterhelestjelentett az okoszisztemara, mivel annak sokkal n agyobb nepesseget kellett eltartania. A n Ovekedes els6sorban a falvakat erintette, amelyek szama id6kozben megsokszoroz6dott, emellett nagyobbak,j6val szervezettebbek es er6sebbek lettek.
Egyre tobb ember - harcosok, kezmuvesek, papok es szerzetesek- ekel6dor=
Wakita H aruko: Towards a Wider Perspective on Medieval Commerce. .DS, vol. 1 no. ::
(Spring 1975), 334. p.
5 Nagahara Keiji: The Medieval Peasant. In Yamamura Kozo (ed.): Cambridge Histoi)
Japan. Vol. 3. Medievaljapan. Cambridge, 1990, CUP, 335. p.
6 T roost, Kristina Kade: Peasant Elites and Vill ages in the Fourteenth Century. In M~
J effrey P. (ed. ): The Origins ofjapan's Medieval World. Courtiers, Clerics, Wani01:i-, and Pea.san!
in the Fourteenth Century. Stanford, 1997, SUP, 99. p .
212
a Lcrmelomunkat vegzo reteg es a hatalom CSllCSan all6k koze. Az intenzfvebb termeles raadasul azt is lehet6ve tette, hogy, legalabbis a kivaltsagos tarsadalmi osztalyokban, megemelkedjen az cgy fore es6 fogyaszcis.
Az intenzfvebb mez6gazdasagi termeles szovevenyes hatasai koze tartozott, hogy a magasabb termesatlagoknak nemcsak felfele, hanem lefelc iranyul6 hacisai is voltak. Erintette a humankozpont(1 biol6giai kozossegek nOn~ny- es allattarsulasait, illetve a szigetorszag teljes allat- es novenyvilagat. Az
el6bbiek nyerresei, ut6bbiak vesztesei voltak a valtozasoknak. A torteneszek
Lerencsetlensegere, a ritsury6-rendszer szethullasaval mar nem Vezettek kozponti nyilvantartasokat, amelyek legalabb nemi cimpontot nyiljtottak a kutat6knak a korabbi korszakokkal kapcsolatban a kornyezet allapocir61. Emiatt
nehez barmi biztosat allftani arr61, hogy a belterjes muvelesre attfrt tarsadalom milyen hatassal volt a kozepkori okoszisztemara. Mindazonaltal m6dunkban all nehany eszrevetelt tenni az altalanos es a regionalis folyamatokr61.
J apan egeszet tekintve - ami alapvetoen a Honshut, KyU.shiit, es Shikokut
j elentette ebben a korszakban, mivel Hokkaido ekkor meg nem tartozott
zervesen a birodalomhoz - a muveles ala vont foldek osszteruletenek jelenc6s megnovekedese hosszu civon IeszUkitette a nem haziasltott novenyek es
fillatok termeszetes el6helyeit, a kultUrnovenyek es haszonallatok viszont
ujabb teriileteket vettek a birtokukba. De talan meg enneI is fontosabb fejlemeny volt, hogy, mivel felhagytak az ugaroltacissal, az egykor tudatosan parlagon hagyott foldekr61 is kiszorult a termeszetes el6vilag. Korabban legalabb id6szakosan birtokba vehettek azokat a parlagfoldekct, amelyeket mostanra mar egesz evben muveltek.
A sokkal intenzfvebbe val6 ontozes kornyezeti hatasair6l szinte semmit
sem tudunk. Nagyon nehez peldiul meghacirozni, hogy a fo ldekre elvezetett viz milyen menekben vonta el a nedvesseget a megmuveletlen teruletekr61. Az intenzivebb ontozes legfontosabb kovetkezmenye minden bizonnyal
az volt, hogy sokkal kiszamfthatatlanabb lett a foly6k vizhozama. A foly6k es
patakok a nyari h6napokban hamarabb kiszaradtak, igy a medreket birtokba
vev6 vegecici6 feltartotta a hordalekot, felgyorsitva ezzel a fe ltoltodest, ami
id6szakos iradasokat okozott. A nagyobb vizhozamu h6napokban pedig fokozta az er6zi6s h atast.
A kulturnovenyek cs haszonfillatok az okoszisztema mas el6lenyei karara
terjeszkedtek. Eleg, ha csak a megmuvelt foldek terjeszkedesere es a viz elvezetesere gondolnunk. A muveletlen teriileteket, f61eg az erdosegeket, egyre
inkabb megterhelte a belterjes gazdalkodas. A fokozott termeles es az evi ket
betakarftis miatt a parasztok mind nagyobb mennyisegu fiivet, bokrot, avart
es mas szerves anyagok gyiijtottek be a tragyazashoz es talaj takarashoz. Ez a
gyakorlat atformalta a kozeli erd6segek biol6giai tarsulasait. Ha pedig a foldmuvesek nem voltak eleg tapasztaltuk es szakertelmiik, akkor tevekenysegiik
nyoman felgyorsult az er6zi6, s nagy mertekben csokkent a tcrmel6d6 biomassza mennyisege. Az igavon6 allatok es a csatalovak gyorsan gyarapod6 allomanya egyre tobb takarmanyt igenyelt. Ezt szinten a kornyez6 erd6segek-
in
in
0
in
CN
213
C1>
00
l..')
CN
"'v
214
b61 es retekr6l szereztek be, egyreszt legeltctesscl, masreszt termcsztett zoldtakarmany formaj aban. Az allati eredetu tragyat azonban n cm oda forgattcik
vissza, ahonn an a takarmany szarmazott, hanem a foldeken hasznositottcik.
A n ovekvo nepesseg (kulonosen a magasabb tarsadalmi osztcilyokban), valamin t az a teny, hogy ekkor mar nagyon sok helyen haszn altiik a tiizet ipari
celokra, elsosorban a vasgyartasban, szinten megnovelte a tfuifa es a szen
iranti keresletet. A fakitermeles, ami f61eg a kemeny fakat erintette, atalakitotta az erdosegek osszetetelet. Teret nyert az ellenall6 vorosfenyo, s megnott a bokros videkek 6sszten1lete. Megjelentek a teailltetvenyek, epreskertek, di6ligetek, a kulonfele gyiimolcsosok.
Vegul miutan mar minden talpalatnyi helyet megmuveltek, s letrejottek a
falvak onkormanyzati rendszerei, amelyek tcivol Lartottcik az idegeneket,
mind tobben kenyszerilltek arra, hogy atterjenek az irtcisos-i:geteses gazdalkodasra. Tisztasokat egettek a domboldalak erdosegeibe. A h am us fel talaj viszont gyorsan, alig nehany ev alatt kimerult. A hatrahagyott irtcisfoldeket foleg a vo rosfenyo es a gyenge talajon is megmarad6' tr6pusi eredetu fllfelek
vettek birtokukba. Japan egeszet tekintvc elmondhat6, hogy a belterjes gazdalkodas elterjedesevel megnott a humankozpontu biol6giai kozossegek es
eloskodoik mozgastere, az allat- es novenyvilag fennmarad6 resze szamara viszont, fokent a siksagokon es az alacsonyabb dombok lejtoin, jelentosen leszukult a termeszetes eletter.
A kornyezeti hatasok termeszetesen n em egyforman erintettek az egyes regi6kat. Csakugy, mint a korabbi evszazadokban, az emberi beavatkozas a
Kinai-medenceben volt a legerosebb. Az erd6k kiirtcisa, valamint a fovarosok.
Fujiwarakyo, Nara es Heiankyo felepitese es fenntartasa megfoszto tta a videket a felhasznalhat6 faanyagt6l, az ujabb ul teteseket pedig ido elott kivagtak.
Az epitoknek ezert mash onnan kellett b eszerezniuk a ronkfat. Az evszazadok mulasaval egyre messzebbrol erkezett a faanyag: Kii tartomany deli reszer61, Ise tartomany h egyeib6l, a Seto-beltenger nyugati partvideker6l vagy
Shikoku szigeter61.
A kr6nikus fahiany vilagosan megmutatkozott, amikor 1200 tcijan a diarchia vezetoi ugy dontottek, hogy atepitik a Todaijit. A fo tamoszlopokat csak
sokkal rosszabb minosegu fatorzsekkel tudtcik p6tolni. Ezekre is NyugatHonshu tavoli videkein bukkantak ra. A szarazfoldi, folyami es tengeri szallitcis hatalmas koltsegeket emesztett fel. A kisebb ronkoketjapan kozepso es
nyugati videkeir6l vittek Naraba. A kcs6bbi nemzedekeknek kisebb fatorzsekkel kellett beerniuk. Ezeket vagy vizi uton szallitottak, vagy a szarazfoldon vontattiik keresztul a Nobi-siksag eszaki peremenek foly6volgyeit szegelyezo erd6segekb6l. A 15. szazadban, a zen buddhista Rinzai-szekta ket nair
templomanak, a Tofukujinak es a Nanzenjinek az ujjaepltese soran tobb
ezer szekem yi fat hasznaltak fel. Az epitoanyagot eloszor a Nobi-siksagr6l elvontatcik a Biwa-t6ig, ott tutajokra raktak a fat, s az Uji-foly6n leusztatva j uttattak el Kyot6ba.
A Kinai-me denceben tovabbra is problemat okozott a talaj erdoirtcisok
miatti elszikesedese. Ennek cgyik bizonyiteka volt az, hogy mcgvaltozott a

gombatermesztcsi gyakorlat. Kyoto kornyeken a ritsuryc>-rendszcr idcjen meg
megtermctt a csiperkefetek csaladjaba tartoz6 gombafele, a hiratake, ami
kedvclte a nedves, arnyekos h elyeket. A talaj azonban id6vel olyan szarazza
valt, hogy a helybeiiek a 13. szazadra attertek a rnatsutahe tcrmesztesere. Ez a
tolcsergombafaj a fenyofak talaj kozeli gyokerzeten tenyeszett, ahol viszonylag sok feny erte. A 15. szazad vegen a hiratake m ar csak a templomok vedett
erdeiben fordult elo. A korabban a kival6 minosegu erd6segeir01 hires
Kinai-medencer a kesObbi nemzedekek mar a boz6tosaib61 szarmaz6 tilzifa
es faszen miatt dicsertek. Egyes, a szikcsedes veszetyenek kiilonosen kite tt videkeken olyannyira kimeriilt a talaj, hogy az mar n em tudott vegetaci6t eltartani. Ez csak sulyosbitotta a talajer6zi6 es a foly6medrek felt6lt6desenek
problcmajat, ami megneh ezftette a foly6vizek felhasznalasat, kiilonoscn a
Yodo-foly6 torkolatvideken. A feltoltodes miatt a torkolat kiterje dt, s az 6sakai Sumiyoshi szentelyt, arnelyet egykor a haj6sok alapftottak a tengerparton, korbevette a szarazfold.
Japan mas rcszein a sorra alakul6 varosok es katonai er6ssegek, valamint a
jarvanykent terjed6 fegyveres osszecsapasok helyenkent szinten nagy karokat okoztak a termeszetes kornyezetben. Ugy tunik azonban, hogy sehol sem
volt olyan alapos a puszticis, mint Izu tartomanyban, ahol Kamakura felepftesehez es fenntartasahoz hatalmas mennyisegu fara volt szukseg. Az 1250-es
evekre a varos vezetoinek mar komoly gondot okozott, hogy beszerezzek a
,,mere ten aluli ", tehat az epitkezesre jobbara alkalmatlan ronkfat es a meregdraga tiizifat. A k6vetkcz6 evszazadokban a faaruk iranti alland6 cs elenk kereslet miatt Izu tartomanyban az erdosegek n em tu dtak ujratermelni magukat. Az 1550-es evekbcn a regi6 ura, a helyi daimyo, aki Odawaraban rendezte
be fohadiszallasat, megpr6balta szabalyozni az erd6hasznalatot. Ad6kat vetett ki az erd6hasznalatra, s egylittal korlatozta is ezt a tevekenyseget. Ezzel
egyreszt bcvetelekre tett szert, masreszt biztositotta maganak a sztikseges
ronkfat, bambuszt es tiizelot. Kes6bb ez a gyakorlat az egesz birodalomban
elterjedt.
A kereskedelem fejlodese
:\ belterjes gazdalkodasra val6 {meres k6vetkezmenyeit a humank6zpontu

biol6giai kozossegekben, s ezeken keresztiil az egesz fl6raban es faunaban
erezni lehetett. Ugyanez az erre epiil6 tarsadalmi piramisr61 is elmondhat6.
--\.. kovetkezmenyek a termel6kt01 indulva, a koztes retegek kozvetitesevel,
egeszen a politi kai es vallasi elit szintjeig elertek. Ut6bbi kozegben igencsak
felelenkftettek a tarsadalm i folyamatokat. A felfele hat6 folyamatoknak nagy
lokest adott a kereskedelem fejl6dese, ami magaban foglalta a kib6viil6 kiiles belkereskedelmet, a penzgazdalkodas elterjedeset, illetve a szervezettebb
es nagyobb kereskedelmi szervezetek letrejottet.
2 15
A 12. szazadban ism et megelenkultek a kontincntalis kereskedelmi kapcsolatok. A fej lodes a kes6bbi evszazadokban sem torpant meg. Koreab61 es
Kinab61 f6kent selymet, ruhazati cikkeket, porcelant, keramiakat, lakkarukat, konyveket, tekercseket, gy6gyszereket es elelmiszereket hoztak az orszagba. Egyes irufelesegek Delkelet-Azsiab61 szirmaztak. Japan vasercet,
kent, egyeb asvanykincseket, legyez6ket, kihajthat6 paravanokat, lakkarukat,
tuskovet, kardokat es mas fegyvereket exportalt a kontinensre. A felsorolasb61 kidcriil, hogy valtozatos arucsere zajlott. A 15. szazadban, Koreaban fejlodesnek indult a gyapottermesztes, s ezzel egy fontos uj arucikk j elent meg a
piaco n . A kelct-azsiai gyapotb61 (Gossypium arboreum sinense) keszitett koreai
ruhak rendkivl:ll kenyelmesek es melegek. 7
A kozepkori allamok szamira az ermebehozatal volt a legfontosabb kereskedelmi tevekenyseg. Az ermeket, eltekintve az altalaban rossz minosegu hamisitvanyokt61, amelyeknek csekely ertekiik volt, a hazai penzpiacon hasznaltak fel. A kereskedelem az embereket is ,,lendiiletbe hozta". Ismet megjelentek a bevandorl6k. A Hakata-obolben peldaul kiilfoldi kol6nia leresiilt,
de keresked6k, menekiiltek es hitteritok is erkeztekJapanba. A szigetlakok
szinten utnak indultak. Nehfo}'llk vegleg letelepedett a kontinens p artvidekenek kikotoiben.
Sokfe le ember foglalkozott kereskedelemmel, j apanok es kontinenslak6k
egyarant. Neha hivatalosan, neha illegalisan zajlo tt. Volt, amikor a kolcsonossegen alapult, s volt, amikor nem. Az arucsere nagy reszet a kal6zok
(wako) bonyolito ttak, akik az arra hajland6akkal uzleteltek, m asokat pedig
kiraboltak.8 U t6bbi tevekenyseget f6kent a Deli es eszaki udvarok (Nanbokuch6) (1336-1392) es a Hadakozo fejcdelemsegek koranak (Sengoku jidai)
(1467-1567) zurzavaros evtizedeiben uztek, amikor a szervezett, soknemzetisegu kal6zbandak az egesz kelet-azsiai partvid ekec rettegesben tartottak.*
Egyes csop ortok a daimyok vagy valamilyen hat6sag tenyleges vagy hallgat61agos beleegyezesevel mukodtek. Masok csak saj at torvenyeiknek engedelmeskedtek. A bekesebb, ,,klasszikus" kalmirkodast a keresked6k, a templomi
megbizottak es a daimyok vegeztek, f61eg a 15. szazad t61 kezdve, amikor felelenkiiltek a Ming-dinasztia es az Ashikaga-bakufu kozotti kereskedelmi kap7
(1) Kawakatsu Heita: The Emergence of a Market for Cotton Goods in East Asia in the
Early Modern Period. In Latham, A.]. H . - Kawakatsu Heita (eds.): Japanese Industrialization and the Asian Ecorwmy. London, 1994, Routledge, 9-34. p. (2) Koh, Sungjae: A
History of the Cotton Trade between Korea and Japan, 1423-1910. Asian Economies, no. 12
(March 1975), 5-16. p.
8 (1) Shoji Kawazoe: Japan and East Asia. In Yamamura Kozo (ed.) : Camlnidge History of
Japan. Vol. 3. Mediev<1lJapan. Can1bridge, 1990, CUP, 396-446. p. (2) Verschuer, Charlotte
von:Japan's Foreign Relation 1200 to 1392 A. D.: A Translation from Zenrin Kokuh6ki. Mi\:
vol. 57 no. 4 (Winter 2002), 413-445. p. (3) Hazard, Benjamin B.: The Formative Years of
the Wako, 1223-63. MN, vol. 22 no. 3-4(Fall- Winter1967), 260-277. p. (4) Uo: The Wako
and Korean Responses. In Parsons, James B. (ed.): Papers in Honor of Professor Woodlnid17
Bingham. San Francisco, 1976, Chinese Materials Center Inc., 15-28. p.
* Gernet,Jacques: A kinai civilizdci6 tartinete. Budapest, 2001, Osiris Kiad6, 326-329. p.
216
csolatok. Ezcknek a kapcsolatoknak a Sengoku jidaizurzavaros evtizedei vetettek veget.

Hosszli tavon a kereskedelcm leglatvanyosabb, egyben a Iegfontosabb formaja ez ut6bbi, ugynevezett ,,ajandekkereskedelcm" volt. 1402-ben a Mingcsaszar ,Japan kiralyanak" ismerte el az akkori Ashikaga-sMgunt, s egyben
,,felhatalmazta", hogy h6dolati ad6t kiildjon a csaszan udvarnak. Az ad6t kiser6 szemelyek szabadon kereskedhettek. Bar 1404 es 1549 kozott mindossze tizenher alkalommal keriilt sor ilyen utazasra, mindket iranyban n agy
mennyisegu aru cserelt gazdat. A tobb haj6b61 ill6 karavanokban keresked6k, templomi megbizottak es bcfektet6k utaztak. Dacara annak, hogy kuldetestik kinai-japan kapcsolatok apolasara szolgalt, a kovetek csupan a korai
evekben kepviseltek a bakufut. Idovel ez a keresked6k, a templomok es a daimyok maganvallalkozasa lett. 1500 utan a bakufu mar nem vctt reszt az .,ajandekkereskedelemben". 1549-ben, a bels6 problemak es a partvideket fosztogat6 kal6zok miatt a Ming-dinasztia veget vetett a kovetjarasoknak.
Akkorra azonban a kontinentalis kereskedelemnek, kiilonosen az ermebeh ozatalnak koszonhet6en orszagszerte fejl6desnek indult a belkereskedelem , s gyokeresen atalakultak annak hagyomanyos mertekrendszerei, mcgvaltozott ennek jellegc es az ebben reszt vev6 csoportok tarsadalmi osszetetele. A ritsury6-rendszer idejen az arucikkek erteket rendszerint rizsben cs
szovetben hataroztak meg, s h6do lati ad6 vagy berlet formajaban cscreltck
gazdat. A 16. szazadra viszont mar p enzermekben mertek az ertekiiket, s kereskedelmi arucikkeknek tekintettek azokat.
Az 5. fejezetben szoltunk arrol, hogy a ritsury6-rendszer idejen a tartomanyi
szekhelyekre, atrakodasi pontokra es varosi piacokra kinevezett hivatalnokok feliigyeltek ajavak elosztasat. A kezmuvesek es az elelmiszer-beszalllt6k
azonban mindig is igyekeztek megkeriilni ezeket a hivatalos utakat. A Kesei
H eian-korszakban az elosztasi rendszer j6reszt a sh6enek hierarchiaja kore
szervezodott. A 13. szazadban megn6tt a kereskcdelem volumen e, mikozben
mind megosztottabbi valt a h atalmi elit. A keresked6k, akik eredetileg a
shoenek birtokosait6l es mas hivatalos szemelyekt6l kaptak mukodesi engedelyt, sajat szervezeteket (za) alapitottak, amelyek egyre n agyobb, korabban
nem tapasztalt ii.zleti onall6sagra tettek szert. A 14. szazad bekoszontevel kibovite ttek tevekenysegi kori.iket. Immar viszonteladassal, raktarozassal, szalIicassal, penzvaltassal es kolcsonzessel is foglalkoztak. El6nyos iizleteket kOtottek a hatalmat pillanatnyilag birtokl6 urakkal, tehat az Ashikaga-klannal,
a sikeres daimyokkal es a viragz6 templomi gazdasagokkal.
Tamogat6ik vedelmet elvezve, a keresked6k kibovitettek termelesi es ertekesitesi hal6zatukat, valamint a szolgfiltatasok ha t6koret - legyen sz6 a varosi
piacokrol, a lak6negyedekr61, a templomok kapuir61vagy eppen az orszagutakr6l. A f6utakon malhaslovakon szallitottak az arukat. A foly6kon, tavakon es a partvidek menten cs6nakokat es h aj6kat vettek igenybe. A birodalom sok pontjan vegeztek kirakodast, raktarozasl, feldolgozast es ertekesftest.
A 16. szazadra szamos onall6 za alakult videken - kozelebb a nyersanyagok-
<
217
0
00
'.....
0
lO
C'I
hoz cs civolabb a hadakoz6 n agyurakt61. Nch anyan, peldaul Omi tartomany

szegenyebb, kele ti reszcinck kcresked6i, kitctjedl crtckesitoi hal6zatot epitettck ki.
A kibonrakoz6 iizleti vallalk.ozasok vegyes erzehneket kcltettek a magasabb
cirsadalmi oszcilyok tagjaiban: lenezes, irigyseg, clutasitis vagy kesztetes az
cgyiittmUkodesre. A hires szerzetes-kolto, Socha 1525 vegen igy irt err61:
,,Semmi sem foghat6 ahhoz, amikor a haszon rcmenyeben iizletel valaki.
Az emberek, akik igy tesznek, soha n em bcszelnek az istensegekr61 vagy a
buddhakr61. Gondolataik soha nem forognak a vilag j obbulasa vagy hanyatlasa korul. Mit sem tudva a h6, a hold es viragok kccsesseger61, tavol tartva
magukat a baratokt6l, nem kerve hozzatartoz6ik es szerett~ik kedvessegeb61,
minden cbren tolto tt pillana tukat penzszerzessel toltik. Am szamukra CZ a
m6dja annak, hogy boldogulni tudjanak a vilagban. Nern szabad viszont elfeledniink, hogy azoknak, kik, akarcsak nevleg, de f6ldeket birtokolnak, ezenfcliil a templomok birtokain el6 szcrzetcseknek, civol kcll tartaniuk magukat mindett61. Ugyanakkor azt is eszre kell venni, hogy a f6varosban, Sakaiban, a deli fovarosban, Sakamot6ban es a birodalomnak ezen fertalyan , a
szakekeresked6k igen csak nagy j6letben elnek. ''9
Amikor ezek a sorok sziilettek, a polgarhaboru mar sok vallalkoz6 patrO..
nusat t6nkretette, f61eg Kyot6ban. Emiau arra kenyszer'llltek, hogy saj at vallalkozasokba fogjanak. A kornyezetiikre es a kereskedclmi szervezetckre tamaszkodva egyre onall6bban tevekenykedtek. Ketsegtelen, hogy a korabeli
viszonyok nagyban hozzajarultak a kcrcsked6kkel szembeni elegedetlenseghez, ami Socha soraib61 is erz6dik.
A kereskede lmi tevckenyseg fokoz6dasaval megn 6tt a segCdi, kisegi t6i allasok szama. A tarsadalom peremen elo csoportok tagjai, akik a ritsury6-rendszer idejen a hatalmi elit szamara az o lyan ,,alantas" munkakat vegeztek, mint
a takaritas, a halottak el6keszitese, sok uj munkaleh etoseg ad6dott: reveszekkent, b6rcserz6kkcnt, vasmunkasokkent, festekkeszitokkent, j6vend6mond6kkent vagy mutatvanyoskent dolgozhattak. Csakugy, m int a falvak (so) cs a
kcresked6k (za) eseteben, 6k is erdekvedelmi szervezetekbe tomorultek. Az
alacsony szarmazasu ,,szakemberek" zart szervezetei i<lovel szinten monopolizaltak saj at tevekenyseguket.
Varosiasodas
A varosok a kercskedelemmel egylitt fejl6dtek. Ut6bbi egyik legfontosabb kiseroj elen sege eppen az volt, h ogy megnott a varosok szama. Az arucseret
z6mmel a varosi nepesseg bonyolitotta. Valtozatos kezmuves iparagak indultak fejlodesn ek. A nemze ti 6ssztermek egyr e nagyobb hanyadat vasaroltak es
eltek fel a varoslak6k.
9 H orton , H.
218
Mack (tr.): The journal of S6ch6. Stanford, 2002, SUP, 84. p .
Kyoto a kozeplwrban. A korai Heiankyo es a kozepkori Kyoto kozott figyelemre

melt6 parhuzamok fedezhet6k fel. A mindenkori politikai elit mcg mindig
itt toltotte ideje java reszet. A varos mega legveszterhesebb id6kben is Japan
kulturalis es gazdasagi kozpontja maradt. Sot egeszen a 17. szazad vegeig, a
belcerjes gazdalkodas felfele fvel6 szakaszanak betet6z6dcseig megtartotta
kozponti szereper. Ide, a gazdasagi elet centrumaba nemcsak a tengerentulr61, hanem egesz Japanb6l aramlottak az anyagi j avak. Hires volt arr61, hogy
itt keszitettek a legjobb minosegu selymet es kezmuves tcrmekeket. A tarsadalom als6bb retegeinek tagjai ugy boldogultak, ahogy tudtak. A foly6partok
es vizmosasok men ten vagy o lya:n helyeken huztak mcg magukat, amelyeket
a tehetosebbek messze elkeriiltek, s persze 6k vegeztek a legalantasabb munkakat.
A 13. szazadra mindez gyokeresen megvaltozott. A regi, teglalap alaprajzu
Heiankyonak, amelynek epitese val6jaban sohasem fejez6dott be, nyoma
sem maradt. Melt6sagot sugarz6 monumentalis palotaegyiittesenek helyet
hazak, kertek, szant6foldek es iires telkek vettek at. A:z a vilag, amit Murac;aki
Shikibu oly m esterien megorokitett, palotaival es kuriaival egyiitt elveszett,
csakugy, mint az in-kormanyzat idcjen, varostol delre emelt Toba es a keleti
hirakawa negyed. A diarchia utols6 cvtizedeiben az akkoriban v:iragz6 Zenes ajodo-szekta szamos uj, de kevcsbe hivalkod6 templom epitett a varos k6n11. A 14. szazad kozepen a haboruk nagy pusztitist okoztak a varosban, de a
:\Iuromachi-bakufu fenykoraban (kb. 1370-1440) Kyoto ismet felviragzott.
_.\ varos adott otthont a bakufu h ivatalainak es szamos befolyasos dairny~
nak, azok kiseretenek, illetve a nepes kiszolgal6 szemelyzetnek. Nepessege
a t6bbszorosere nott, elerte a 100 ooo fot. Az 6nin-haboru kitorese utan
(1467) azonban jelent6sen visszaesett, s csak cvtizedck mulva indult ismet
novekedesnek. JO
A varos akkoriban a Kamo-folyo nyugati partjan teriilt el. A Kyo t6b6l kivezet6 f6utak men ten el6varosok lecesiiltek (20. dbra). A viroskepet elegans uj
lakoepiiletek tettek szinescbbe. A kiilvarosi reszeken buddhista templomok
sora emclkedett. A rcgi es uj templomok val6saggal koriiloleltek a varost.
Szamos templomnak a Kamo-foly6 keleti partjin emelked6 dombok lankai
adtak otthont. A 15. szazadban, az Onin-haborii utan, Kyoto kfa reszre szakadt, egy eszaki (Kamigyo) es egy deli (Shimogyo) negyedre. A varos vezet6i
az eszaki reszen eltek. Shimogyoban, aminek ten1lete mar csak toredeke volt
a korabbinak, a varos tehet6s kezmuves es keresked6 nepcssegenek sikeriilt
meg6riznie a legtobb ingatlanat. Ugyanakkor a Nichiren tanitasain alapulo
L6tusz (Hokke)-szekta tobb templomot is epitett a negyedben.
Ebben az 6r6kke viltoz6 virosban, ha az orszagban beke honolt, viragzott
az iizleti elet, s gyarapodtak a keresked6k. H aboru idejen egyesek meggazdagodtak, masok tonkrementek, megint masok kivartak, amig elvonult a vesz.
Ennek soran a tulel6k nagyobb szerepe t kaptak a viros kormanyzasaban.
10
0
Ill
Ill
,....
I
0
Ill
<N
,....
Gay, Suzanne: The Moneylenders of Late Medieval Kyoto. Honolulu, 2001, UHP, 31- 33. p.
219
t
I
I
l
2km
Kitano-szentely
Yoshida-szentely ii
.....___ _
-----~
.:_I-
~11! Nanzenji
.-.,...-..........- ........
-.
_,L" ..,
~--
Toji
"'11! Thfukuji
20. abra Kyoto a kozt!pkorban . Az egykori, teglalap alaprajzu H eiankyo, amelyet keletr61 a
Kamo-foly6 hatarolt, konilbeliil ugyanakkora volt, mint a Toyotomi Hideyoshi a.Ital epitt~
tett, hosszukas, szabalytalan alaku ffildsanc (odoi) a.Ital korbezart kes6bbi varos. A Heiankyo
keleti reszet ,,ki tolto", vekony rajzolatu neg)r.:ethalos rajzolatu teriilet az Onin-haboru elotti
Kyot6tjeloli. A fekete pontok a szakekeszito mUhelyeket, zaloghazakat es az olajkercskedOk
iizleteitjelzik. Aker besoteritett terii.let, amelyeket egy vastag fe kete vonal kot ossze, a fallal
ve<lett Kamigy6 es Shimogyo hatarait mutatja a Hadakoz6 fejedelemsegek koraban (Sengoku
jidai). Farrds: Berry, Mary Elizabeth: The Culture of Civil War in Kyoto. Berkeley, 1994, UCP,
65., 67. p.
220
A 15. szazad kozepere a Shimogyo f6bb (1tkeresztez6desei koriil csoportosu16 kezmlivesek es kereskedok onmagukat kormanyz6 szervczetekbe (machi)
tomorultek, amelyeket a sajat zdjuk fch1gyelete ala helyeztek. Miutan az
Onin-haboru miatt az 1470-es evek elejen osszeomlott a varos kormanyzati
strukturaja, a keresked6k es a kezmuvesek - koziiliik is els6sorban a selyemkeszit6k, a rizskeresked6k, a szakef6z6k, a raktartulajdonosok es a haj6tulajdonosok - megszerveztek sajat zcijukat, vagy atvettek azok iranyftasac. Ezenki\i:il egymassal egyiittmukodve szabalyoztak a piac miikodeset, s igazgattak sajat mach9ukat.
A 16. szazadra a varosi kozernberek, akikbOl ezek a szovetsegek szcrvezod<ek, s akiket a kr6nikisok shokuninkent (egy osszefoglal6 elnevezes a terrnel6i retegre) emlitenek, csodalatosan sokszinu kozosseggc fcjl6dtek. :Megtalilhat6k voltak kozottiik a:
,,halaskofak, a gy6gyn6venyarusok, a fiist616kkel es orvossaggal hazal6k.
\oltak, akik tfuifat, szenet, seprut, labbeliket, sot, olajat es friss zoldsegeket
arultak .. . asztalosok, tet6fed6k, k6farag6k, komivesek ... pancelkeszit6k, festekszarit6k, p ar6kakeszit6k, kardelez6k, kalpaglakkoz6k, fesfilarag6k, tugyart6k, takacsok, himz6k, fon6mesterek, olvas6keszit6k, femmuvesek, ko\acsok. Aztin ott voltak meg, akik kegytcirgyakat kcszitettek .. . az orvosok,
mediurnok, jOVCildOIIlOildOk es foldjosok. " I I
Az utcakon egymast ertek a kocsik, a taligak, az arusok es a hazal6k, a zarandokok, vandorszerzetesek es a mutatvinyosok. Ket eel vezerelte 6ket:
orome t lopni a mindennapokba es megkonnyiteni az emberek erszenyet.
A hazal6k egy resze no volt. A kozemberek haztarrasai minden lehet6seget
megragadtak, hogy boldogulni tudjanak. Ez aztjelentctte, hogy a lehet6 leghatekonyabban hasznaltak a csalad ragok munkaerejet. Videken az asszonyok a foldeken dolgoztak. A piacgazdasag fejodesevel a n6k reszt vettek a
penzkolcsonzesben, az aruk el6allitasaban, mint a tofu vagy a sake, a rizsbOl
kesziilt elelmiszerek es bizonyos kezmuves termekek. A poligam hatalmi elit
hanyatlasaval, illctve a harcosok es mas tarsadalmi csoportok alkotta vegyes
\arosi nepesseg novekedesevel, kib6vtilt a szexuilis szolgaltarasok, ugymond
monetaris alapokra h elyezett piaca. Ez a szabalyozottabb prostituci6 elterjedeset eredm enyezte.
Sok varosi ember mar ugy tekintett magara, mint az egyik varosresz lak6jara. Sokuk rendelkezett valamilyen utcai tulajdontarggyal (peldaul iizlethelyiseggel), ami utan ad6t fizetett, nem pedig valamelyik el6kel6segt6l berelte
azt, mint a korabbi evszazadokban. Negyedeik onvcdelemre rendezkedtek
be. Az 1520-as evekre gyakorlatta valt, hogy eleinte barikadokat emeltek,
majd kes6bb foldsancokkal es vizesarkokkal vettek koriil a negyedeket. A politikai hatalom osszeomlasaval a Hokke-szckta templomai lettek a d6nt6bir6k a negyedek kozo tti vitas iigyeiben, s ezek vedtck mega varosreszeket a
11
Ruch, Barbara: The O ther Side of Culture in Medieval Japan. In Camltridge History of
Japan. Vol. 3. Medieval japan. Cambridge, 1990, CUP, 513-514. p.
221
betolakod6kkal szcmben. 1536-ban azonban a H okke-szekta tcmplomai s{1lyos vercseget szenvedtek a rivalis katon ai csoportokt6l. Ezutan Kyoto lak6inak (machishu) vezetoi a lak6k6zossegek vilagi hivatalnokaikent mukodtck
tovabb, akik, egeszen az evszazad vegeig, teljes mfrtekben a szamurajok alarendeltjei lettek.
C>
00
......
U)
CN
Meis varosok. A hanyattatasok es tragediak ellenerc Kyoto tchat elcttel teli,

nyiizsgo varos maradt. A varosiasodas masik fontos kovetkczmenye az volt,
hogy, kulonosen a Seto-beltenger partvideken es a Kinai-medenceben, mcgn6tt a varosok szama. A korabbi evszazadokban a varosok a fovarost, a masodlagos kozigazgatasi kozpontokat es nehany kisebb telepulest foglaltak
magukban- czek legtobbszor a jelcn tosebb templomok koriil, a hel}~ hatalmassagok birtokainak szomszedsagaban , a fontosabb atrakod6 helyeken , illetve a folyami atkelOknel jottek letre. A bclte1jcs gazdalkodas elterjedescvel
viszont megnott a n cpesscg, fejlodesnek indult a kereskedelem, s fehuagoztak a kereskcdelmi csom6pon tok.
A kereskedelmi csom6pontok csak lassan alakultak at varosokka. Kezdetben rendszerint id6szakos piacokkent mllkodtek, s csak nehany nemzedeknyi ido elteltevel j elent meg az alland6 lakossag. A vandorarusok magukkal
h oztak a portekajukat- edenyek, kors6k, tuk, kapak, ekck, kesek, szezamolaj
es a kezmuvesek, peldaul a fafarag6k es fazekasok altal keszitett mindennapi
h asznalati cikkek-, s a templomok bejaratai kozelebcn vagy a forgalmas kozlekedesi csom6pontokon arultak azokat. 12 A13. szazadban ezek a vandorarusok rendszeresen osszegyliltek az el6re meghatirozott helyszineken. Kezdetben havonta haromszor, de a 15. szazad vegere mar h avi hat alkalommal
gyultek ossze. Ahol j 61ment az iizlet, ott mind tobben telepedtek le hosszabb
id6re. Emiatt czeken a helyeken megnott a kereslet a scgedszemelyzet irant,
id6vel pedig szukseg lett arra, hogy valamifele szervezeti format adjanak a
kozossegnek, amely egyreszt szabalyozta a lakossag eletet, masreszt tavol tartotta a nemkfvanatos idegeneket. 1550-re mar szamos varosnak volt tobb
szaz, sot tobb ezer lakosa. A nagyobbakban 5-30 000 ember elt. A legnagyobbak valamilycn ku!Onleges k6n1lmenynek k6sz6n het6en fejlodtck igazi nagyvarossa. Kozeji.ik tartozott H akata, a kinai kereskedelem kozpontja, illetve
Sakai a Seto-beltcnger haj6zasi utvonalainak kcleti vegpontja.
Sok varos a templomi sh6eneken indult fejl6desnek. Kozuh1k szamos egeszcn a 15. szazadig a templomok ellen6rzese alatt maradt, mivel a szerzetcsek
az clfogadhato berleti dijak fejeben segitettek a kezmuvesek, kcresked6k es
za'k ervenyesuleset, s meg tudtak vedeni azok iizleti erdckeit. A 15. szazad masodik feleben, f6leg az Onin-haborut kovet6cn , a varoslak6knak mar nem
volt szuksegiik a shoenek tulajdonosair a. Sorra alakftotrak sajat varosi onkormanyzataikat, s kijeloltek a relepiilesek hatarait. Szi.ikseg eseten ad6t is fizet12
222
Yamamura Kozo: The Growth of Commerce in Medieval J apan. In Camblidge History of

Japan. Vol. 3. Medieval]apan. Cambridge, 1990, CUP, 347. p.
tek a magasabb hat6sagnak, de lassankent felallitottak sajat rcndfenntart6

egysegeikct. Emellett uzleteket kotottek az idegenekkel, vagy, ha a helyzet
mcgkfvanta, fegyverrel tamadtak rajuk.
Nehany varosban a befolyasos kereskedOk iranyitottak az ugyeket. Mas telepuleseken az igazgat.asi teendokbe sokkal inkabb bevontak a lakossagot.
Volt, ahol a nagy h atalmu templomi melt6sagok vagy eppen a lm.shik kezebcn osszpontosult a hatalom. De az is elofordult, hogy lakosok kivi.ilfill6kkal
osztoztak a hatalmon. A kormanyzati felepftmcnyt61 fiiggetlcnul dramai m6don gyengult a termel6k es az closzt6k feletti kozponti ellenorzes, s ezzel
parhuzamosan gyors fejlodesnek ind ult az urbanizaci6 es a varosokat ellat6
'ideki gazdasag.
A szarmazasukra buszke daimyok ezekbcn az evszazadokban megtartottak
sajat adminisztraci6s kozpongaikat. Az Onin-haboru u tan, amikor a daimyok
csak ritkan kockaztattak azt, hogy kimereszkedve j61 vCdett videki bazisaikr61
elutazzanak Kyo t6ba, megnottaz ,,uradalmi"varosok szama. Ezekben a varosokban, amclyek a hadurak fcnylizo, megerositett lak6varai k6rul alakultak
ki, rengeteg szamuraj fordult meg, akiknek sziiksegleteir61 a helybeli papok,
kezmuvesek, kereskedok, ketkezi munkasok es mutatvanyosok gondoskodtak. Videken, a varosok vonzaskorzeteben, a kezmuvesek mind tobb termeket allitottak e lo a dairnyok cs azok csat16sai szamara. Ily m6don hozzajarultak a videk es a regi6 termelesenek novelesehez, ami mellesleg komoly tobbletbevetelekhez juttatta a helyi hadurakat. Egycs videkek gazdasagi teren
Kyot6val is fe lvettek a versenyt.
A kozepkori urbanizaci6 tehat felerositette a korabeli tarsadalmi valtozasokat. Osszessegeben meggyengitette a regi rend hatalmi bazisait, s utat nyito tt a politikai kfosz es az uj rend megszuletese elott. A kovetkezo oldalakon
ennek t6rtenetet beszeljuk el.
Esemenytortenet
A .,kaoszban'', vagy ahogy napjainkban nevezik a tcma kutat6i, a ,,kfoszelmeletben", felfedczhet6 nemi szabalyszeruseg, bar ez a rend igen torekeny es
osszctett. Ebb61 a szempontb6l a kozepkorijapan tortenelemre val6ban raillik a kaotikusjelz6. A diarchia osszetart6 erejc, amely az 1260-as evekt61 egyre gyengiilt, 1330-ra teljesen clenyeszett. J apan az anarchia allapotaba siilylyedt. Ez azonban ,,logikus anarchia" volt abban az ertelembcn, hogy kezzel
foghat6, azonosithat6 dolgok korul forgott. A szeme!yisegek, az egyeni kepessegek es a velctlenek, az erdekekn ek, a lehet6segeknek, az ellentetcknek
es az iranyultsagoknak egy tobbretegu felepiLmcnyeben alakftottak a tortenelmet. Ezt a felepitmenyt tovabb bonyolitotrak az elobbiekben felvazolt tarsadalmi es gazdasagi folyamatok.
Afelepitmcny ,,epft6koveib61" a hatalomra ahftoz6k idovel ttj politikai, katonai es ideol6giai strukturakat emeltek. Ennek leghiresebb peldaja Godai223
go tenno restauraci6s kfserlete az 1330-as evckben. A Kenmu-restauraci6

azonban tiszavirag eletu pr6balkozasnak bizonyult. A tart6s hatalom kiepitcsenek els6 sikeres kfscrlete az Ashikaga-klan vezet6ihez fUz6dik a 14. szazad
vegcn, am ez a nem megfelel6 alapokon n yugv6 rendszer is id6 el6tt megbukott. A t6rteneszek, igen talal6an, a kenmonok, tehat az ,,er6s csaladok" orszaglasanak nevezik ezt a korszakot. 13 A kenmon-rendszer tulajdonkeppen a
korszak kivaltsagos csoportjainak- az udvar, a kuge, a nagyobb templomok es
a magasabb rangu bushik - ingatag szovetscgekent is ertelmezhet6. Kezdetben a rendszer gyengesege abb61 fakadt, hogy egymas ellen fordultak az erdekszovetsegek. De alig nehany nemzedeknyi id6 mulva mir a tarsadalom
alacsonyabb osztalyaib6l erkez6 kihivasokkal szembcn kellett megvedenii1k
az erdekeiket. Legf6bb ,,kihiv6ik" a jelentektelenebb tartomanyi hadurak
(kokujin), a szovetsegekbe tomori.ilt kezmuvesek es keresked6k, a falusi vezet6k es a szektarianus vallasi mozgalmak hivei voltak.
A ritsU1yO-rendszerhez hasonl6an, a kenmon-korman yzat is a fennall6 erdekek vedelmere sziiletett. Mfg azonban el6bbi egy szuk es viszonylag egyseges
csoport erdekeit vedelmezte, s egy olyan korszak szulemenye volt, amikor
igen lassan valtoztak a dolgok, addig ut6bbinak egy sokkal nagyobb es sokszfnubb egyseg elvirasainak, s cgy gyorsan valtoz6 id6szak kihivasainak kellett
megfelelnie. A kenmon-rendszer korantsem valtotta be a hozza fUzott rcmenyeket, hiszen mir az els6 kisebb sikerek utan hanyatlasnak ind ult az 1400-as
evek elejen. A helyebe lep6 anarchia, a Hadakoz6 fejedelemsegek kora
(Sengokujidai), ami a torteneszek mai allaspontja szerint 1467-tOJ 1567-ig tartott, a regi rend szinte minden maradvanyat megsemmisitette, legyen sz6 a
vagyon, a hatalom vagy az ideol6gia feletti ellen6rzesr61. Ily m6don alaasta
azt a felepitmenyt, amelyre a kenmon-rendszer tamaszkodott, s megnyitotta
az utat a hatalomra ehes hadurak el6tt, akik ttjfajta hatalmi bazisokat epftettek ki. A hadurak azutan egymas ell en fordultak. Ez volt a gekokujo korszaka,
amikor ,,az als6k legy6ztek a fols6ket". Ez a h atalmi tulekedes az 1590-es evekig tartott, amikor is a vegs6 gy6ztes egesz j apant egyesitette az uralma alatt.
A diarchia bukasa
1250-re az udvar es a bakufu kettos hatalma szamos problemaval szembesult.

A kuge tovabbra is gyanakvassal tekintect a bukira. Az ellensegcskedest minduntalan fclszitottak az altalaban a f0ldekr61 szarmaz6 jovedelmek korul kirobbant p arttalan vitak. Az cgykori befolyasos szemelyisegek leszarmazottai
erdekcsoportokat alakftottak az udvarban es a bakufuban. Arangok, a vagyon
es az orokletes kivaltsagok alland6 konfliktusforrasok voltak. A tarsadalmi piramis als6bb szintjein, peldaul a harcosok osztalyaban szinten sok gondot
13
224
Adolphson , Mikael,].: The Gates ofPower. Mon/IS, Courtim, and Warriors in Premodem]apan.
Hon olulu, 2000, UHP, 10-20. p.
okoztak az orokosodesi vitak. Ezek j6reszt abb61 fakad tak, hogy a fOldek haszonelvezoinek szama gyorsabban nott, mint a termel6k letszama, a megmuvelt teriiletek nagysaga es az eloallitottj avak mennyisege. A helyzetet tovabb
sulyosbitotta a penzhasznalat szeles koru elterjedese, ami miatt mcg inkabb kiszamithatatlanabb le tt az ad6szedes, raadasul az ad6szed6k sokfelekeppen visszaelhettek a hivatalukkal. A penzzel egyiitt az uzsorakamat gyakorlata is elterje dt. Ravid idon beliH mindennaposakka vfiltak a hitelez6k es
az ad6sok kozotti osszetuzesek.
Az 1270-cs evekre az uralkodo osztalyokatjelentosen m eggyengite ttek az
alland6sul6 belharcok. A tortenelem fin tora, hogy ennek a minden eresztekeben recsego hatalmi felepitmenynek a j apan tortenelem egyik legsulyosabb kiilpolitikaj v-.ilsagaval kellett megbirk6znia. Amikor 1266-ban Kubilaj
kan csapatai megindultak a Deli Song Birodalom ellen, a mongol uralkod6
iizenetet kiildott a ,Japanok kiralyanak", azt kovetelve, h ogy az ismerje el a
Mongol Birodalom f6segec. Nern kontorfalazott: ,,Vagy inkabb a h aboru? Az
uralkod6n ak ezt fontol6ra kell vennie. "11 A bakufu vezetoi hatarozottan elutasitottak a beh6dolast, s elrendeltek a kyiishl"1i vedmuvek megerositeset.
Kubilaj kesObb ismet beh6dolasra sz6litotta fel ajapanokat. Vegiil 1274-ben,
miutan csaknem vegs6 csapast mert a haldokl6 Deli Song Birodalomra, egy
kilencszaz haj6b61 all6 flotcit inditott utnakJapan ellen. A haj6kon mongol
harcosok, koreai sorozott katonak es tengereszek alltak harcra keszen. A hatalmas flotta sulyos vereseget szenvedett Kyiishii partjainaI. A vereseg nem
rettentette vissza Kubilajt, aki figyelmeztette a szigetlak6kat, hogy ujabb tamadasra szamithatnak. Kyt1shu vcdoi evekig teljes harckesziiltsegben eltek.
1279-bcn megsemmisiilt a Deli Song Birodalom. A mongol vezer elerkezettnek latta az idot a masodik invazi6ra. 1281-ben meg nagyobb sereget gylijtott, amelynek gerincet f6kent kinai katonak alkottak. Am ez a hadero is
veszteskent h agyta el a japan partokat. A ved6ket allit6Iag mindket esetben
cijfunok segitettek a gyozelem kivivasaban , amelyek a kesObbi legen dakban
,,isteni szelle" (kamikaze) nemesiiltek. Az 1274-es t:ijfun nyilvanval6an a partraszallasra kijelolt terulet delkelcti peremen soport vegig. A szembe, azaz keleti iranyb6l fUv6 szeJ, megnehezitette a h 6dit6k partot ereset, a tulelok viszont konnyebbe n visszamenekiilhettek a kontinensre .15 A diihos Kubilaj to\'abb fenyegette a j apanokat, emiatt rneg evekig folytat6dott Japanban a
,edmuvek epitese. A nagykan halala uta n (1294), a mon golok lemondtak
a szigetek rnegh6ditasar61.
Ekkorra mar sok japan harcos aldozta veret, vagyon at es eveket az eleteb61
11
...,.,
lO
.--<
lO
CN
......
Verschuer:J apan's Foreign Relation 1200 to 1392 A. D. 428. p.

1274-es invizi6s hadsereg letszarnat hagyomanyosan 28 000 fOre becsiilik. At. 1281-es
Liimad35ban viszont mar mintegy 140 000 katona vett reszt. (1) Conlan, Thomas: In Little
Need of Divine Intervention. Scrnlls of the Mongol Invasions of j apan. Ithaca, 2001, Cornell
Asian Series, 254-275. p. (2) Susumu Ishii: The Decline of th e Kamakura bakufu. In
Camlnidge History ofjapan . Vol. 3. 131-147. p . (3) Shoji Kawazoe:Japan and East Asia.
In Cambridge History ofjapan. Vol. 3. 411-423. p.
15 At.
225
'......
00
0
U")
CN
......
226
a birodalom vedelmere. A diarchia vczct6i elmulasztottak illoen megjutalmazni 6ket ezert az aldozatvallalasert. A vallasi intezmenyek - imadsagokkal
es anyagi segitseggel - szinten kivettek resziiket a nemzet vedelmeb61, de
ezek erdemeit sem ismertek el. Id6k6zben a H ojO-klan, a vedelmi er6k mozg6sitasa erdekeben, a sajat tagjait nevezte ki a fontos parancsn oki posztokra.
Oket busasan megjutalmaztak. A csal6dott embereknek n agyon is okuk volt
azt hinni, hogy a Hojo-klan a nemzet megmentesenek hangzatos jelszava
moge bujva, csakis a sajat erdekeivel torodik. A mongol invazi6k nem csak
emberi es az anyagi aldozatokat koveteltek: a vezetok is elvesztettek az emberek bizalmat. Tenykedesiikkel felszitortak a korabbi viszalykodasokat es vetelkedeseket, amelyek a foldekert, ajovedelemforrasokert, a hivatalokert es
a rangokert folytak.
Emiatt megn6tt a hontalanok es a szamkivetettek szama. Megszaporodtak
,,gonosz bandak" (akuto), amelyek alland6 rettegesben tartottak a videket, foleg J apan k6zeps6 reszet, ahol gazdagabb zsakmanyra lehetett szert tenni.
Mas elegedetlen, ketsegbeesett es mindenre elszant emberek kal6zkodasra
adtak a fejiiket. Nern clcgedtek meg azzal, hogy a japan p artvideket fosztogassak. Portyaik soran eljutottak Koreaig, majd kes6bb egeszen Kinaig. Az
1220-as evekt61 kezdve a japan kal6zok, a wakok , az ehlnsegek idejen neha
rajtaiitottek a koreai partvideken. A 14. szazadban gyakoribbak lettek a portyak, amelyek egyre n agyobb teriiletre terjedtek ki. A kaloztevekenyscg az
egesz kelet-azsiai partvidek Iegsulyosabb problemajava valt.
Amellett, hogy a Kozep-Japanban es a tengereken egyarant megnott a torvenyen kiviiliek szama, ismet feler6s6dtek a rcgi6k onall6sodasi torekvesei.
A 14. szazadra Tohoku es Kyiishu nagy resze megint a helyi hatalmassagok ellen6rzese ala kenilt, akiket sem Kamakurab61, sem Kyot6b61 nem tudtak
meggatolni ebben. A birodalom kozpontjaban a hitterit6k faradhatatlanul
terjesztettek szektarianus tanaikat. Ennek nyoman sorra alakultak a h elyi vallasi kozossegek. Ezek a csoportok elutasitottak. a szinkretista elveket, amelyeket a hatalmi elit evszazadok 6ta arra hasznfilt, h ogy szorosabbra ft1zze a kapcsolatokat a kozpont, illetve a sh6enek es a kokugaryok tulajdonosai kozotL
A legelterjedtebb szektarianus mozgalom az Amida-kultusz tanit.asain alapu lt, de a kes6bb alapitott Hokke-szekta hiveinek tabora szinten gyorsan gyarapodott a 14. szazadban.
A h atalom kozpon tjaban id6kozben komoly valsag bontakozott ki. Gosaga
joko halala utan (1272) ker fia osszekiilonbozott a tr6nut6dl as kerdeseben.
A vitanak lenyegeben az volt a tetje, h ogy kinek kezebe keniljenck a csaszfui
csalad jovedelemforrasai. A ket herceg a Kamakuraban szekel6 Hojo-regenst
kerte meg, hogy tegyen igazsagot. H ojo Tokimune, aki eppen akkor keriilt ki
gyoztesen a saj at klanj aban zajl6 frakci6 harcokb61, minden megtett, hogy
elodazza a don test, att61 tartva, hogy az befolyasolna a mongol invazi6 elleni
vcdekezesre tett erofeszitesek sikeret. Halogatta az iteletet, s kes6bb is csak
otletszeru, a pillanat sziilte donteseket hozott. Halogat6 magatartasaval megerositette azt a nezetet, miszerint Gosaga ket fianak felvaltva kell uralkodnia.
Ez a taktika, mar ha annak nevezh etjtlk, abban a tekintetben sikeres volt,

h ogy nem bontotta mega csaszari csalad egyseget a mongol fenyegetes evtizedeiben. H osszu tavon viszont senki szamara nem volt kielegit6, s ez megmergezte a politikai legkort Kamakuraban es Kyoto ban.
Gosaga unokaja, Godaigo volt az, aki egyszcr s mindenkorra veget vetett
annak, hogy a H6j6-regensek belesz6lhassanak a tr6nut6dlasba. Celja a csaszari csalad hatalmanak teljes vissza<illitasa volt Torekvesei azonban csak
arra voltakj6k, h ogy vegleg leromboljak azt a keveset, ami a diarchiab61megmaradr. Az er6szak es a kfosz evtizedei koszontottekjapanra.
E.szak es del kulonvalasa
Godaigo a j ap an tortenelem egyik Iegtehetsegesebb, legelszantabb es legkOnyortelenebb alakja. Kival6an ismerte a csaszari kormanyzas alapelveit. Sikereit csakis sajat maginak koszonhette. Nern kotelezte el magat senki melle tt.
Folyamatosan man6verezett azok kozott az erdekcsoportok kozott, amelyek
tagjait a H6j6-regensek elidegenitettek magukt61. Arra osztonozte az udvaroncokat, hogy tanulmanyozzak a konfucianizmus allamfiloz6fiajat. A csaszari kormanyzat megmaradt hivatalait az ot rainogat6 el6kcl6segekkel toltottc fel. Igyekezett j 6 viszonyt apolni a nagyobb templomokkal, beleertve a
shOgunatus hivatalainak tfunogatascit elvez6 Zcn-szckta kozossegeit. A shiigunatus vez~t6iben csal6dott bushik j6indulatat is megpr6balta elnyerni. Arnikor a bakuju l 33 1-ben tudomast szerzett a csaszar szandekair61, Godaigo
Kyot6ba menekult. Itt elfogtak es a kovetkezo ev tavaszan a j apin-tengeren
talalhat6 Oki szigetere szamuztck.
Szamuzetese alatt odahaza tobben folytatrak a szervezkedest. Ezek a ferfiak kes6bb a csaszar iranti feltetlen huseg peldakepeikent vonultak be a j apan
tortenelembe. Kozejuk tartozott a rettenthetetlen szamuraj, Kusunoki Masashige es a boles tanacsos, Kitabatake Chikafusa. 1333-ban Godaigo megszOkott Okir61, s maga kore gylijtotte parthiveit. A bakufu magas rangu gokeninje, Ashikaga Takauji, akit a H 6j6-regens a csaszari erok szetveresevel bizott
meg, kihasznalva a lehe t6seget, atallt h ozza. A hadvezer a csaszar oldalan bevette a Hoj6k erosseget, a Kyoto melletti Rokuharat, s az elmeletileg n eki engedelmeskedo Godaigo megbizott kormanyz6ja lett.
A dolgok azonban egeszen mas fordulatot vettek. Godaigo senkinek sem
volt hajland6 engedelmeskedni. Ehelyett a kovetkez6 evekben Ky6t6ban neki latott az ugynevezett Ken mu-reformok keresztiilvitelehcz, amelyek vegs6
cclja a csaszari hatalom teljes restauraci6ja volt. Ashikaga Takauji ekozbcn
nem tetlenkedett. Kyoto Muromachi nevil negyedeben elkezdte sajat shoguni hatalmanak kiepiteset. Az orszag mas reszein a tobbi hadur sem tette le a
fegyvert. Voltak, akik a H6j6-klan ttlleloivel, Takaujival vagy eppen Godaig6val leptek szovetsegre, masok viszont ellen iik forditottak a fegyvereke t, ha
az adott helyzetben az tunt a legjobb d ontesnek.
227
0O'>
00
\<:
A csatarozasokban viszonylag kicsiny, rosszul szervezctt csapatok vettek

reszt, amelyekct opportunista vczet6k iranyitottak. A kiizdelmck vegso kimenetele eppen ezert legtobbszor megjosolhatatlan volt. 16 1336-ban az esemenyek iranyitasa kicsuszott a hatalmassagok kezebol, s gyakorlatilag az egesz
orszag csataterre valt. Ashikaga Takaujit egy fzben nyugatra, Kylish ii iranyaba szorftottak vissza, de rovidcscn visszatert, s bevette, majd felig leromboltatta Kyotot. Godaigo, aki kozben elveszitette Kusunoki Masashiget es sok
mas tamogatoj at, delre, a Yoshino-hegysegbc menekiilt. ltt, a mai Nara
prefekturaban , megalapftotta a ,,deli udvart", Takauji pedig egy babcsaszart
ultetett tr6nra a ky6t6i ,,eszaki udvarban ". Ezzel kezdetet vette a Deli es eszaki udvarok (Nanbokuch6) kora (1336-1392). A babcsaszar fclhatalmazasaval
kormanyz6 Takauji megkiserelte az egesz birodalomra kiterjeszteni a fennhatosagat. Reszben sikerrel is jart. A tartomanyok elfre saj at rokonait (ichimon) nevezte ki vednokoknek, mivel benrnl k egyfokkal jobban bizott, mint a
seh ova sem tartoz6 hatalmassagokban (tozama), akik tovabbra is n agy tcruletek uraltak.
A Nanbokucho m elankolikus, fekete humorral fliszerezeu korszaka - ami
sok tekintetben h uen tiikrozte az akkoriban zaj16 vfiltozasokat- kozel fel evszazadig tartott. A ket udvar a h arcosok gy(ijt6helye le tt, akik ervenyesulesi
leh etoseget lattak a megosztottsagban: csatikban vettek reszt, felegettek
Ky6t6t, fosztogattak,jutalmakat kaptak, fo ldeket szereztek, s ha alkalom ad6dott, atilltak a m asik taborb a. Az egymassal csataz6 csoportok idovel felbomlasztottak a regi foldbirtoklasi rendszert, s megfosztotrak a hat6sagokat a jobbara mar csak nevleges ,,hatalmukt61". Raadasul a Muromachi-bakufut mar a
megalakulasat61 kezdve b elso viszalykodasok gyengitettek, amelyck kes6bb
veres konflikmsokba torkollottak. Bar a yoshin6i es a kyot6i udvar egyarant
megprobalta uralma ala vonni Tohokut, Kantot es Kyt1sh iit, er6fesziteseik
csupan felsikereket hoztak.
Az 1360-as evekre az Ashikaga-klan, Kylish ii kivetelevel, minden hol folcnybe keriilt. A deli szigeten tovabbra is az el6kel6scgekb61, hadurakb61 es a
wakOk vezet6ib61 all6 igen vegyes sereg gy(ilt ossze Godaigo ten no fia, Kan enaga h erceg lobog6ja alatt. 1370-ben a kinai Ming-dinasztia, amely akkoriban fate ki a mongolokat a Mennyei Birodalomb61, abban a remenyben,
hogyveget vethet a wakok fosz togatisainak, kovetseget mcnesztett a szigetorszagba, h ogy klasszikus vazallusi kapcsolatokat epitsenek kijapannal, tehat
olyanokat, amelyek Kina f6segen alapulnak. Kanen aga herceg Ky\ishun fogadta a kiildottseget. Ravid te tovazas utan vegiil elfogadta a kinai csaszar f6scger. A kes6bbi levelezes soran ,Japan kiralyanak" szolitottak 6t - a helyzet
h asonl6 volt, mint egy evezreddel korabban, amikor Himiko csaszarn6 elnyerte a ,,Wa kiralya" dmet. A herceg igy a Ming-dinasztiajapan-politikajanak meghataroz6 figuraja es haszon elvez6je lett.
16
228
Conlan, T homas: The Nature of Warfare in Fourteenth-CentUI)' Japan. The Record of

No mo to Tomoyuki. ffS, \'OI. 25 no. 2 (Summer 1999) , 299-330. p.
A Muromachi-bakufu vezetoi tehit azzal szembesiiltek, hogy a haldokl6

deli udvar csaszari hercege elmcletileg a kinaiak tamogatasat elvczi. Amongolok alig nehany evtizede bizonyitottak be, hogy egy n agy ko ntinentalis
armada konnyeden el tudjutni a szigetekig, a Nihonshoki es a Shoku Nihongi, ismeroi elott pedig azonnal felremlett Tsukushi no Iwai es Fujiwara no Hirotsugu neve, akik egykor szembeszalltak Yamato uraival, es ugyszinten bekapcsol6dtak a kontinens politikai i1gyeibe. Hogy meggatolja a Kanenaga herceg es a Ming-dinasztia kozotti kapcsolatok meger6sodeset, a harmadik
Ashikaga-sh6gun, Yoshimitsu, egyik legtehetscgesebb tibornokat, Irnagawa
Ryoshunt kuldte Kyiishiira, hogy a hadvezer kenyszeritse beh6dolisra a szigetlak6kat, majd verje szet a kal6zbandakat. Azt reme!te, hogy ut6bbi lepesevel bizonyitja j6 szandekat, aminek kovetkezteben a Ming-dinasztia figyelme
Kyoto fcle fordul. A tehetseges tibornoknak sikeriilt teljesitenie a kuldetest.
Az Ashikaga-sh6gunok felvettek a diplomaciai kapcsolatokat Kinaval, s ttjraindult a ket birodalom kozotti igen jovedelmezo kereskedelem. Ry6shun a
hadjaratban felszamolta a deli udvar tamogat6inak utols6 jelentos csoportjat. A Kyiishii elszakadasaert kuzd6k ujabb vereseget szenvedtek.
A veres evtizedek egyik legszembetun6bb fej lemenye a tarsadalmi rend
szinte teljes szethullasa volt. A tarsadalo m el6kel6bb osztalyaiban a harcosok
ujra es ujra hangot adtak az udvaroncokkal szembeni megvetesuknek. Az
Ashikaga-sh6gunok egyik legbefolyisosabb timogat6ja, a sz6kimondisir61
hires Ko no Moronao igy fogalmazott:
,,Mi haszna van egy uralkod6nak? ... Miert is kelle ne haj b6kolnunk elo tte?
Ha megis ugy ad6dna, hogy szuksegunk van ra, hat keszitsunk egyet f.ib61
vagy femb6l, s kiildjuk szarnuzetesbe az osszes Clo uralkod6t!" 17
A harcosok koreben az opportunizmus es a koponyegforgatas a mindennapok szerves resze lett. Kyo t6ban a szatirair6k az ujjovevenyek kegyetlensegcn gunyol6dtak, mikozben a harcban all6 felek epiileteket gylijtottak fel, s
egyaltalan nem erdekelte 61'.et, milyen kincseket emesztenek el a lingok. Videken a hatalmi harcok a helyi harcosok birtokait is elerte, akik kokujinnak,
azaz ,,videkinek" neveztek magnkat, hogy kiilonbseget tegyen ek sajat maguk
es a ,,kenyerpusztit6 idegenek" kozott. A kokujinok ugy gondoltak, hogy
ut6bbiakat, a magat ,,sh6gunnak" nevez6 alak altal nekik adomanyozott kiYaltsagok semmire sem hatalmazzak fel. A falvakban a kozossegek fegyveres
csoporgai gyakran fordultak egymas ellen kifosztva es felegetve a szomszedos telepuleseket, kulonosen, amikor a magasabb hivatalok nem a megfele16 m 6don kezeltek a peres ugyeket es a beadvanyokat.
Az egyeduralomert kiizd6k, talan eppen a mindent athat6 letbizonytalansag miatt, eloszeretettel bastyaztak koriil magukat hangzatos ideol6giai nezetekkel. Sokan peldaul a csaszar iranti huseget hangoztattak. A hatalmat birtokl6k, tobbek kozott, igy pr6baltik elfogadtatni magukat. A hatalom ideo16giai megalapozasanak legszebb es legkifinomultabb p eldaja aj inno sh6toki
17 Sansom,
George B.: A llistary ofjapan, 1334-1615. Stanford, 1961, SUP, 141. p.
229
'.....
00
I
0
>.Cl
CN
(Az isteni ura!Jwd6k tii111enyes ut6dlasanak kr6nikaja), ami egyszcrrc kronol6giai

es ideol6giai mu. Kitabatake Chikafusa 1340 tajin irta mega kr6nik:it, mikozben tobbekkel egyi1tt azon munk:ilkodott (sikerteleniil), hogy helyrcallitsa a cs:isz:iri hatalmat Tohokuban. 18
A:L. ideologiai ,,hadviseles" egy masik formaja az istensegek, hosok es a dicso ml'1ltbeli esemenyek ajtatos megidezese volt. ,,Szent szovetsegek" alakultak, s mindennapos gyakorlat volt, hogy valamelyik istenseg hatalmat :illitottak csatasorba egy iigy sikere erdekeben. Ashikaga Takauji peldaul az egykori Shomu tenno altal alapitott templomok es kokubunjik mintajara minden
tartom:inyban zen templomokat (Ankokttji) es pagodakat (Rish6t6) emeltetett a Tendai- cs Shingon-szekta templomegytitteseiben. Ezenkiviil cgy nagy,
kozponti kolostort is epfttetett a Zen-szekta szamara (Tenryl.iji), hogy kiengcsztelje az elhunyt Godaigo csaszar lelket. A Tenryl.ijit az uj shOgunatus ritualis kozpontjava szerette volna tcnni, mint ahogy azt Shomu tette a Todaijival.
A tartomanyok hatalmassagai, ugyanebb61 a megfontolasb6l, szinten buzg6n apoltak az osi istenekhez fuz6d6 alli t6lagos rokoni kapcsolatok emlekfa,
tamogattak a templomokat es a kolostorokat, az istensegck kegyeiert fohaszkodtak, s kifejeztek tiszteletiikct a buddhak, a kamzk es a cs:iszari haz irant.
Ekozben a gyakorlatban a bakufu vezet6i meg:illapodasokat kotottek a nagyobb es kisebb hatalmu katonai vezet6kkel, akik egyiittmukodeserc feltetleniil szukseguk volt a hatalom megszilardft<isilioz. A:L. 1370-es evekre kialakult
az a gyakorlat, hogy az Ashikaga-sh6gunok engedelyeztek a legnagyobb hatalmu tartomanyi haduraknak- akiket ekkoriban kezdtck daimyonak nevezni-,
hogy onall6an igazgassak a birtokaikat, cserebc viszont elvartak t61uk, hogy
sziikseg eseten az Ashikaga-klan segitsegerc siessenek. Ekkorra a kenmonrendszcr mar egesz Kozep:Japanban megszilardult, s elkczdett nyugatra,
KyC1shu fele te1jeszkedni.
A kenmon-rendszer
A kenmon-rendszer kialakulasanak az Ashikaga-klannal szovetseges daimyok

egyike, Hosokawa Yoriyuki volt a kulcsfiguraja. Az 1370-es evekben .,feliigyel6ve" (hanrei) ncveztek ki, s a fiatal sh6gun Ashikaga Yoshimitsu regensekent
mukodott, hasonl6an, mint egykor a kamakurai Hojo-rcgensek vagy a sekhan-kormanyzat idejen Heiankyoban a Fujiwarak. Mig azonban a korabbi regensek olyan hazakb61 szarmaztak, amelyek a gyakorlatban a nevleges uralkod6val egyiitt uralkodtak a birodalmon, addig Yoriyuki mint hanrei az osszes
daimyo erdekenek befolyasos kep\~seloje volt, aki gondoskodott arr6l, hogy,
miutan megszilardult a rendszer, kell6en odafigyeljenek a videki nagyurak
sorsanak alakulasara.
18 Varley, H . Paul
(tr.) : A Chronicle ofCols and Sovereigns. }innii Shiitiihi of Kitabatake Cllikafii,sa.

New York, 1980, CUP.
230
Hosokawa Yoriyuki fclismerte, hogy egy o lyan bakufu, ami eleg eras, hogy
segftsegct nylijthasson szovctseges daimyoinak az agrcssziv vetelytarsak es az
cngedetlenkedo alattval6k legyozeseben, s eleg ,,el6kel6", hogy lenyligozzc a
tilsury6-rend szer elitjenek maradvinycsoportjait, igencsak megnovelne a daimy6k biztonsagerzetet. Ezert buzg6n timogatLa Ashikaga Yoshimitsu tab ban ,
hogy a bakufu intezmenyet minel kedvezObben lteljc meg a tarsadalom.
1378-ban peldi ul az iranyitasaval a Muromachi negyed eszaki reszen egy uj,
impozans rezidencia epult a shOgun szamara, a Hana no Gosho, amelynek
eleganciaj a meg az udvaroncokat es a klerust is clkapriztatta. Yo1iyuk.inak
pontosan ez volt a celja, mivel ezek a tarsadalmi csoportok meg mindigjelent6s foldteruleteket birtokoltak. A misik problcma az volt, hogy a huge es a klerus szuntelenul kovetelte azoknak a videki birtokoknak a visszaadasat, amelyeket a daimyok es kisebb h elyi hadurak vettek el t61uk. Ezt a kerdest viszont
csakis targyalasos uton lchetett rendezni. Azert fgy, mert, ahogyan a daimyok
szamara hasznos volt a shOgunatus ti mogatasa, ugy a sMgunnak is nagy h asznara volt, ha elnyerte az udvar es a nagyobb templomokj6indulatat, mivel
ezzel egyreszt legitimalta a hatalmat, masreszt ezek a csoportok anyagilag es
spiritualisan is tamogattik a bakufut. Ezert nagyon fontos volt, hogy a shogun
melt6sagteljesnek es erenyesnek tunjon, s kell6en odafigyeljen az elesettekre, amikor donteseket hoz, meg akkor is, h a ezek a dontesek zommel a daimyok erdekeit szolgaltak.
Az 1390-cs evekre Ashikaga Yoshimitsu tettre kesz, hatirozott vezet6ve
erett. A szovetseges daimyok haderejfre tamaszkodva sorra beh6do ltatta ellenlabasait. A bahufu a Chiibu-hegysegt61 nyugatra egesz Honshut ellen6rzese ala von ta. 1392-ben azzal az fgfrettel, hogy kes6bb az ut6dait teszi meg csaszarnak - ezt nern tartotta be - , Kyot6ba csalogatta a teljesen elszegenyedett
deli udvar uralkod6jat. H aram evvel kesObb, miutin tovabb j avult a helyzet,
Yoshimitsu elerkezettnek latta az idot, h ogy hazarendelje Imagawa Ryoshunt, aki id6k6zben Kyllshii .,kisk.iralya" lett, a jelentektelenebb Suruga tartomanyt jelolve ki a hadvezer lU allom ashelyet.il. Nagy hangsulyt fektetett a
bakufu adminisztraci6janak fejleszteserc es a penzugyi helyzetenek j avitasara. Fenntartotta a templomokkal apolt bekes viszonyt, epitkezesekbe fogott
Kyot6ban , s emellett hivatalos kereskedelmi kapcsolatokat epftett kiJapin es
Kina kozott, amibOl busas haszna szarmazott.
Ashikaga Yoshimitsu sikercscn osszetartott minden olyan fObb tenyez6t,
amelyen a kenmon-rcndszer hatalma nyugodott. Legelhibazottabb dontese
az volt, hogy Kyoto hatalmat a keleti teriiletekrc is kiterjesztette. A Kan to es
Tohoku feletti ellen6rzes a Kamakuraban szekel6 Ashikaga-vezet6k kezebe
keriilt. Yoshimitsu nem teh etett mast, mint alkalmazta az ,,elni es elni hagyni" elvet. Kyoto a Hakone-hegysegtOl nyugatra es6 teruleteket tartotta ellen6rzese alatt, mig Kamakura lett Kelet:Japan ura.
Az Ashikaga-bakufu, bar alapit6i a hivatalszervezet es igazgatasi eUarasok
sok elemet atvettek a Kamakura-bakufut61, kozigazgatasi, katonai cs pcnzii.gyi
felepftmcnyeben egyarant teljcsen mas rendszer volt Mfg a karnakurai
231
O>
00
......
I
0
i.n
IN
......
shi5gunok vazallusai a csaszari hivatalnokokkal es a shOen-birtokosok altal kinevezett szemelyekkel kenyszeruen egyiitunukodve kormanyoztak a birodalmat, addig a Muromachi-bakufu idejen a birodalom reszben vagy teljes egeszebcn a daimyok ellenorzese ala keriilt, mikozben a bakufu csat16sai csupan
annak egy kicsiny reszet mondhattak a magukenak, a csaszari udvar es a
tcmplomok befolyasa pedig az egyre zsugorod6 shi5enekrc korlatoz6dott.
A Kamakura-bakufu haderejet a shi5gunok legkozelebbi csat16sai iranyitottak,
akiket- legalabbis kezdetben - szoros szalak filztek a bakufuhoz. A Muromachi-korszak nagy reszeben ezzel szemben a daimyok rendelkeztek a hader6
felett. A daimyok, a nevleges ,,vazallusi" statusuk dacara, a shi5gunok erdekszovetsegesei voltak. A Kamakura-bakufu bevetelei szinte teljes egeszeben a foldekr61 szarmaztak, a Muromachi-bakufu viszont egy tobb labon all6 penzligyi
rendszert epitett ki- beveteleket szerzett a kiiles belkereskedelemb61, m egad6ztatta az fuleti vallalkozasokat, a csaszar neveben elviselhet6 berleti dijakat szedtek a foldbirtokosokt61, a templomokra pedig klil0nb0z6 jogdmeken vetetrek ki ad6kat (ezek magukban foglaltak a mar megszoko tta valt
megvcsztegeteseket, valamin t az egyhazi hivatalok kiarusitasat). Az Ashikaga-klan birtokair6l szarmaz6 bevetelek eltorpliltek ezek mellett.
Hatalma csucsan Ashikaga Yoshimitsu ,.opportunista" baku:fuja egyik eleme volt annak a nagyobb politikai csoportosulasnak, amely egesz Kozep- es
Nyugat:Japant uralta. A nepesseg, a termeles es a katonai potencial altalanos
novekedesenek koszonhet6en, a szigetorszag politikailag meg soha nem volt
ilyen eros. J6llehet, a kozpont ennek az er6nek csak kisebb resze felett rendelkeze tt, Yoshimitsu azonban pontosan tudta, hogy a hatalomnak ez a kicsiny szelete is olyan erosse tette 6t, amire reg6ta nem volt pelda a japan tortcnelemben. Az elszegenyedc tt csasziiri csaladhoz kepest felelmetesen nagy
hatalom osszpontosult a kezeben. Azzal is tisztaban volt, hogy az akkoriban
h atalomra keriilt Ming-haz, a tobbi kinai dinasztiahoz hasonl6an, ncm tamogatta a korabbi uralkod6i hizak csaszarait. Az, ahogyan a szertartasokhoz Yiszonyult, egyertelmuen mutatja, eljatszott a gondolattal, hogy csaszarra tegye valamelyik fiat. Egy ilyen lepes, ha erre sor keriil, sokkal komolyabb fenyegetest jelentett volna a csaszari hizra, mint egykor a Fujiwarik es Tairak.
akik a tr6norokosokkel hazasitottak ossze leanyaikat - min den bizonnyal Yeget vetett volna az osregi csaszari dinasztianak.
1401-re Ashikaga Yoshimitsu, gyakorlati megfontolasokb6l, felszimolta az
udvar maradek hatalmat. Ebben az evben az egyik pap, aki rnagas korokbcn
is megfordult, megjegyezte, hogy minden udvari szertartast a shOgun iran;itott, s a kinevezesekr61 is egy szemelyben Yoshimitsu dontott:
,,A csaszarnak mindossze annyi a teend6j e, hogy egy kis papirlapra leirja a
kinevezesre var6k never. Semmit sem tud a miniszteriumok alatti hivatalokban torteno szemelycserekr61."19
19
232
Imatani Akira - Yamamura Kozo: Not for Lack of Will or Wile. Yoshimitsu's Failure to
Supplant the Imperial Lineage.JJS, vol. 18 no. 1 (Winter 1992), 51. p.
Egy evvel kes6bb a Ming-csaszar a ,Japan kirfilya" cfmet, arnelyet korabban

rovid ideig Kanenaga herceg birtokolt, Yoshimitsura rnhazta at, hivatalosan
is elismerve ezzel a Muromachi-bakufut.* A shOgun azonban hat ewe! kesUbb,
1408-ban meghalt, s fiat mar nem tudta tr6nra emelni. A fennmaradt bizonyitekok azonban eleg eg-yertelmuen amelle tt szolnak, hogy a jelenbol
visszatekintve barmilyen gyengenek tunt is az Ashikaga-klan uralma, a regi
- hatalmi elit szemszogeb61 nezve vegletesen abszolutista kormanyzat volt.
- l\!t~='dazonaltal a kenmon-rendszeren Yoshimitsu halala utan szinte azonnal
a szerhultas jelei mutatkoztak. Utodai letertek az altala megkezdett 1.itr6!, s
nem torekedtek az uralkodoi kivaltsagok megszerzesere. Szeszelyes donteseikkel korlatoztak a bakufu es a Ming Birodalom kozotti diplomaciai es kereskedelmi kapcsolatokat. Emiatt a kincstar komoly bevetelekt61 esett el. A legnagyobb problemat azonban a kyot6i es a kamakurai Ashikagcl.k viszonyanak
megromlasajelentette. 1416-ban ismet kitort a haboru Kantoban. A szorvanyos osszecsapasokban, amelyek evekig tartottak, a kantoi hadurak a regi6ban el6 kokujinokkal er6sitettek meg seregeiket. Szolgalataikert cserebe
sh6eneket adomanyoztak nekik. Ekozben a nagyobb templomokat es mas
ky6t6i erdekcsoportokat megfosztotrak a foldekrol szarmaz6 jovedelmeikt61, ami.vel a kenmon-rendszer gerincet alkot6 csoportok erdekeit sertettek.
Mindez csak meg fesziiltebbe tette a bakufu es az elegedetlenked6k amugy
sem fclhotlen viszonyat.
Az 1420-as evekben a bahufut tovabb gyengitettek az alkalmatlan vczet6k
tenykedesei. A belso gyengeseg vegul egy med d o ut6dlasi vitaba torkollott.
A hanrei vegul ugy vetett veget a konfliktusnak, hogy 1428-ban Ashikaga
Yoshinorit, Yoshimitsu egyik fiat tette meg shi5gunna, aki addig az Enryakuji
apatja es a Tendai-szekta egyik f6papja volt. Az apjahoz hasonl6an tettre kesz
Yoshinori tulajdonkeppen alkalmas ember volt a feladatra, a problema az
idozitesben rejlett. Megfelel6en erett, muvelt es tapasztalt volt egy ilyen
osszetetl szervezet iranyitasahoz, ezenkivlil er6s akaratu, megalkuvast n em
tlir6 szemelyiseg hireben allt. Celja is egyertelmu volt: olyan szintre emelni a
bakufu erejet es tekintelyet, ami melt6 az apja emlekehez.
Ashikaga Yoshinori azonban a hatalomra kerulesenek pillanatat6l megoldhatatlan problemakkal szembesti.lt. A zsUfolt Kant6ban a shoerzek birtokosai (a daimyok, a lwkujinok es mas, helyi erdekcsoportok) veszes gyorsasaggal
veszftettek el jovedelmeiket es befolyasukat. A Chiibu-fennsikt61 nyugatra,
a Muromachi-bakufu sziveben, hasonl6 folyamat volt kibontakoz6ban. ltt a
kenmon-rendszer erdekei eroteljesebb tamadasnak vo ltak kiteve, mivel ezen
a videken a gazdasag mar sokkal inkabb uzleti, kereskedelmi alapokon mu* Vannak olyan kutat6k, akik szerint a kinai-japin kapcsolatok az 1380-as evek elejcn azert
szakadtak meg, mert kiderult, hogy Kanenaga herceg tulajdonkeppen nem is "kirily",
Yoshimitsu pedig korantsem volt eleg alazatos Taizu csaszarral szemben. 1402-ben az uj
Ming-hazi csaszar, Yongle \iszont ko\"eteket kuldott Japinba, s tenylegesen kincvezte
Yoshimitsut kiralynak. Eppcn ezert nines szo au-uhazasr61.
233
kodott. A kereskedoknek, a kezmuveseknek cs a falvak lakossaganak saj at,j6l

szervcze lt kozosscgei voltak, amelyck hatckonyan lobbizLak es manovercztek
a politika kuzd6teren, kijatszva egymas ellen a kenmon-rendszer egyes csoporljait, sot, ha arra volt sziikseg, meg magaval a bakufuval is szembeszalltak.
A politikai csatarozasok saran killonfele politikai cs kereskedclmi kivaltsagokat es engedmenyeket harcoltak ki maguknak, amelyek hosszabb tavon mcg
inkabb gyengitettek a templomok, az udvaroncok es a regi elit tagjainak pozici6jat.
Az alulr61 erkez6 tamadasok egyre hevesebb vitakhoz vezcttek a lummon
erdekcsoportjai - els6sorban a bakufu, a daimyok, a nagyobb lemplomok es
szentelyek- kozott. Raadasul, mig Ashikaga Yoshimitsu eleg tigyesnek bizonyult, ahhoz, hogy a korszak kisebb valsagaiL a sajat hasznara fordilsa, addig
Yoshinori, aki sokkal er6szakosabb eszkozokkel manipulalta a me!yen m egosztott es gyanakvo hatalmi koalici6t, csak azt erte el, hogy katasztrofalissa
tette az amugy is rossz helyzetet. A kant6i helyzet normalizalasara te tt kiserktei csak atmeneti, rovid tavt1 sikereket hoztak. A Kinai-mcden ceben n em
tudott gatat vetni a nagy templomok, f6leg a Kofukuji es az Enryakuji sz6rvanyos fegyveres akci6inak, amelyckkel a shoenekhez kot6d6 korabbi j ogainak akartak ism et ervcnyt szerezni. Azokat a harcosokat sem tudta megalli tani, akik foldeke t sajatitottak ki maguknak, esetcnkent az egykori deli udvar
egyik e legedetlenkcd6 tr6nkovetel6jenek n evcben. Nyugaton a Nyugat-Honshlit es Kylisht1t ural6 daimyok csendben kicsu sztak az e llcn6rzese
al61. Ok, egymassal harcolva, szinte teljesen magukra hagyatva gyarapithattak birtokaikat, ami tovabbi feszultsegeket szillt a kyot6i hatalmassagok
koreben.
1441-re a tizenkfa evnyi energikus kormanyzas ellenere Ashikaga Yoshinori n em sok eredmenyt tudott felmutatni. Er6szakossaga miatt viszont szamos ellenseget szerzett maganak. Egyikuk, Akamatsu Mitsusuke daimyo, egy
kerti linnepsegen meggyilkolta a sh6gunt. Ezzel kival6 Uriigyet szolgaitatott a
tobbi daimyo szamara, hogy tamadast inditsanak ellene. A merenylo vegul ritualis ongyilkossagot kove tett el. Foldjeit a gy6ztesek egymas kozott osztottak
fel. Masok, kihasznalva a kedvez6 alkalmat, szinte egesz Kyotot tuszul cjtettek, hogy kikenyszeritsek azokat a politikai valtozasokat, amclyekre immar
k:t evtizede hiaba var tak.
Ez utobbi kijelentes kisse b6vcbb kifejtest igenycl. Az 1420-as evekre a
lwkujinok , a kcreskedok cs a falvak lak6i ,,helyi felkcleseket" (tsuchi ihhi) robbantottak ki, amelyekr61 korabban mar sz6t ejtetlunk. Lcgf6bb serelmiik altalaban az volt, h ogy elad6sodtak a varosi ,,kalmar-keresked61mel'', akik
penzkolcsonzessel is foglalkoztak. Ezek lenyegcben egyhazi nevcket viselo
uzsorasok voltak, akik Icgtobbszor az Enryakttjival, annak f6 shinto szentelyevel, a Kitano Tcnmanglival, vagy a Zen-szekta fontosabb templomaival alltak
kapcsolatban. 20 A bahufu hagyomanyosan tamogatta a hitelez6kel ab ban,
20
234
Gay: The Monl')'lenders of .. 39., 61- 74., 119-126., 127-148. p.
hogy visszakapjak a penziikct, eziltal bevetelekre tett szert, s kiilonfele szolgalatokat varhatott el a hitclcz6kt6l. Az 1430-as cvckben a bakufu meg eleg
er6s volt ahhoz, hogy ne teljesftse az erdekszovetsegek koveteleseit a tartozasok elcngedeser6l es mersek1eser61 (tokusei).
1441-ben, alig nehany hettel Ashikaga Yoshinori meggyilkolasa utan, mikozben a daimyok Akamatsu Mitsusuke birtokai felett marakodtak, szeles
kon1 tiltakoz6 mozgalom bontakozott ki. A feljcgyzesek szerint a ti1takoz6k
tobb ezer f6b6l a1l6 csoportjai beozonlouck a varosba, s Laboraik egesz
Ky6t6t korbevettek. Elfoglaltak a nagyobb templomokaL, koztuk a Tojit es a
Kitano Tenmangut s naponta fosztogattak a va.roskozpontot. Bezarattak a piacokat, s nem engedtek a varosba clelmiszert. A bakufu vegul meghatralt, s
egy sor olyan rendeletet adott ki, amelyek eltoro ltek az ad6ssagokat. Ezek
a rendeletek a foldeket, illetve az egyeb ingatlanokat es ing6sagokat visszajuttattak az ,,eredeti tulajdonosnak", kivetelt jelcntcttek azok a vagyontargyak, amelyek mar husz evnel rcgebben voltak a hitelez6 tulajdonaban. 21
A shagunatus vezetoi tanultak az esemenyekb6l. A kovetkez6 evekben szamos alkalommal helyt adtak a tokuseiek rcndelkezeseib61fakad6 koveteleseknek. Ezek a dontesek elidegcnitettek t61Uk a pcnzkolcsonz6ket, de a bakufu
reszbcn p6tolni tudta az igy kies6 jovcdclmeket, megpedig a tokuseil k6vetel6k ,,adomanyaib6l".
1441 utan a bakufujelentosen meggyengult. Ennek reszben az volt az oka,
hogy Ashikaga Yoshinori halala utan az irinyftas ket fiatal shagun kezcbc kerult. A sorban a masodikkent kovetkez6 Ashikaga Yoshimasa, roviddel a hatalomra kerulese utan a szinten fiatal, de nagyravigy6 daimyo, Hosokawa
Katsumoto befolyasa ala kerult, akit kanraje nevezett ki. Az 1450-es es 1460-as
evekben - a koribbi hanreiekhez hasonl6an - Katsumoto iranyftotta a bakufu
ugyeit.
A bakufu addigra alig volt tobb mint egy varosi kozigazgatasi szcnezet. Az
1450-es evekben a rendfenntart6 er61mck mar a varosi rabl6bandak megfekezese is gondot okozott. Az er6feszitesek zome a bevetelek eloteremtesere
iranyult. A hivatalnokok tucatjaval adtak ki a kulonfele penzugyi rendeleteket a kolcsonokr6l, ad6ssagokr61, a pfozkibocsatisr61, a kamatokr61 es meg
sok egycbbel kapcsolatban. Vamszed6 kapukat allitottak fel, s igyekeztek mine! tobb penzt kisajtolni a kercskcd6'kb61, kezmuvesekb6l es a papsagb6l.
Letrehoztak egy szervezetet, amely a csaszari palota, az isci szcntclyek es a
Todaiji helyreallitasara gyfijtott penzt. A Kinaval cs a Ryli.kyli.-szigetckkel folytatott kulkereskedelemb61 szarmaz6 jovedelmek novelesevel is megpr6baJkoztak. Yoshimasa meg Koreat61 is segitscgct kert a nagyobb templomok,
koztuk a Zen-szekta birtokaban lev6 Kenninji es Tenryuji, valamint a hires
narai Yakushiji felujitasahoz.
21
0
l!')
l!')
,.....
l..')
C\I
,.....
Grossberg, Kenneth A. (ed.): The Laws ofMuroma chi Bahufu. Kemmtt Shihimohu (1336) and
Muromachi Balmfu Tmihahu. Tokyo, 1981, Sophia UniversiLy, 99-102. p. /Monumema
Nipponica Monographs, 56./
235
Ezekne k a kctsegbeesett intezkedeseknck h ala, Ashikaga Yoshimasa fedezni tudta a kiadasait. Sot 1483-ban egy fenyliz6 i.'ij nyaral6t emeltetett maganak, a mara mar vilaghin1 Eziistpavilont ( Ginkakuji), amely a Higashiyama
negyed egyik dombjan all a csaszari palotat61 keletre. A palotat6l nyugatra,
konilbelul ugyanilyen tavolsagra talalhat6 az Ashikaga Yoshimitsu nevehez
f(lz6d6 Aranypavilon (Kinkakuji). Az Eziistpavilon helyenek kijelolescvel
Yoshimasa azt a kelet-nyugati szimmetriat pr6balta meg ujjaeleszteni a kozepkori Kyot6ban - igen keves sikerrel-, amit 700 evvel korabban a Todaiji
es Saidaiji testesitett meg Naraban, illetve azt, amit Kanmu tenno a Toji es
Saiji rcven Heiankyoban teremtett meg. A viroson tu! viszont mar a daimyok
es a kokujinok voltak az urak, akik vajmi kevcset tor6dtek a bakufu politikajaval vagy a shOen-birtokosok penzugyi koveteleseivel. U t6bbiak jovedelemforrasai ugyanis veszesen apadni kezdLek. Ugyanaz a folyamat zajlott le itt, mint
nehiny evtizeddel korabban Kantoban.
Az 1460-as cvekre a kenmon-rendszer lcnyegeben szerhullott. Az udvar es az
udvaroncok a mwt arnyaiva halvanyultak. A shOeneket birtokl6 templomok
elszegenyedtek, s lassankent kilarastalan helyzetbe keriiltek. A bakufu emberei mar a sajat varosukban sem erezhettek magukat biztonsagban, s a daimyok feletti ellen6rzes szinte teljes mertekben kicSllSZOtt a kcziikb61. A legnagyobb daimyok egymassal marakodtak, mikozben a kisebb hadurak alland6
fenyegetcstjelentettek szamukra. A tarsadalom mas csoportjai pedig olyan
szervezetekke va!tak, hogy komoly politikaforma16 er6ve leptek e16. Minden
adott volt, hogy Japan a politikai anarchia korszakaba lepjen.
Az 6nin -haboru es kovetkezmenyei
1467-ben Kyoto eszaki reszen, a Kamigyoban fegyvcres osszeu1zesre keriilt

sor a ket nagy daimyO.csalad, a Hosokawa es a Yamana kozott, egy vitathat6
orokosodesi iigy miatt. A kicsinyes alkudozasok nem vezettek credmenyre,
emiatt azutan elszabadultak az indulatok, s a fegyverek is el6keriiltek. Mivel a
harcok a keskeny utcakon, kercekben es a zart udvarokban zajlottak, a felek
hamar rajottek arra, hogy fel kell gy{tjtani vagy le kell rombolni ezeket az
,,akadalyokat". Ily m6don az ellcnsegnek nem volt hol fedezeket keresnie, a
faanyagb61 er6s barikadokat lchetett emelni, az fjaszok hatekonyabban harcolhattak a nyilt terepen, s ez a gyalogsagi rohamoknak is kedvez6bb helyszfnt biztositott. A palotak, nyara16k, templomok, iizletek, raktirak es a kozemberek lak6hazai egymas utan cuntek el a fold szfnerol vagy letlek a langok
martalekai. A kovetkezo evekben a harcok a deli Shimogyo negyedre es szamos kornyez6 el6varosra is kitcrjedtek. A tehet6sebbek elmenekiiltek a varosb61. A koznep a fosztogat6kt61, az elelmiszerhianyt61 es a jirvanyokt61
szenvedett. A szomszedos telepiilesek lakossaga pedig mindcn rendelkezesre allo erejer mozg6sftotta, hogy cluzzek a fosztogat6 szamurajokat.
236
1477-re Kyoto gyakorlatilag teljesen megsemmisiilt.2 2 A kozponti hatalorn

jelkepci romokban hcvertek. A harcok kirobbant6i holtak fekiidtek a csatatfrcn. A seregek clhagytak a v.irost, hogyvideken folytassak a klizdelmet, immar a foldek birtoklasarert. Ez a fejlemeny azt rnutatia, hogy miutan a daimyok Kyot6ba irinyitottak katonaikat, a birtokaik vcdtelenne valtak. Az otthon maradt kisebb hadurak, legyenek azok a daimyok vazallusai vagy szomszedai, azonnal lecsaptak a kinalkoz6 lehetosegre. Teriiletek foglaltak el, es
sajat szolgalatukba allltottak azok termel6er6it cs termeszetes er6forrasait.
Ekkor szuletett meg ,,az als6k legyozik a fols6ket" (gekokujo) kifejezes, ami
huen tUkrozi a Hadakoz6 fejedelemsegek korinak zilrzavaros viszonyait.
A kifejezes arra is ravilagit, hogy az Onin-haboru, ahogyan ezt, a Kyot6ert
es ann ak hatalmijelkepeiert folytatott tizcvnyi haboruskodast nevezik, lenyegeben nem volt mas, mint egy olyan idoszak, amikor cgy idore a megszokottnal h evesebben langolt fel az a szakadatlan kuzdelern, ami videken zajlott a
foldek birtoklasaert. Masreszt viszonc ujabb lokest adott annak a folyamatnak, amely saran gyokeresen atalakultJapanban a hatalmi struktura, illetve
a j avak ujraelosztasanak gyakorlata.
A kyot6iak azonban katasztr6fakent eltek meg az Onin-haborut. Az udvar
es a kugemegsemmisit6 csapast szenvedett. Az egykor gazdag viros kincseij6reszt elpusztultak. Sok tekintelyes lak6ja videkre menekiilt. A kuge olyannyira
clszegenyedett, hogylenyegeben eltfintajapin t6rtenelemb61. 1481-ben , az
ujesztend6 napjin egy magas rangti udvaronc korbelatogatta baratait es
munkatarsait. Beszimol6jab61 kepet alkothatunk az el6kel6segek nyomorus{lgos helyzeter6l. Nehanyan, iija, meg mindig sajat otthonaikban elnek, de
cgyikUknek mar ,,hizat kellett berelnie", ketten a sajit keziikkel eszkabalt
kunyh6kban hfrztik meg magukat egykori rezidenciijuk helyen, volt, aki egy
,,diiledez6 visk6ban" halt, s olyan is akadt, aki egy szentelyben aludt. 23
Ezekben a zilrzavaros id6kben a deli udvar legelszantabb hfrei tettek egy
utols6, hiabaval6 kiserletet a tr6n visszaszerzesere. Ami a csaszari udvartartast illeti, miutan elvesztette shOeajeit, s tobbe sem a sh6gunokt6I, sem a daimyokt61nem kapott anyagi tamogatast, annyira elszegenyedett, hogy mar a
palotat sem tudta fenntartani, nem is sz6lva a tr6nra emelesnek, az uralkod 6
visszavonulasanak, illetve az egyszerubb allami ritualeknak a k6ltsegeir6l.
Mivel tobbe m ar nem volt semmifeie elonye visszavonult uralkod6 statusanak, s tobbe mar senki sem akarta manipulalni az uralkod6i hatalmat, az
Onin-h:iboru utani evszizadbanJapan nak nem volt visszavonult uralkod6ja.
Az 1464 es 1586 kozott eltelt 122 esztend6ben negy, teljesenjelentektelen
tenno kovette egymist a tr6non, akik halalukig viseltek ezt a cimet. A hosszu
m-alkodas azonban nem a csaszan hatalom erosseget, hanem eppen ellenke22
(1) Cay: The Moneylenders of .. 148- 160. p. (2) Varley, H. Paul: The Onin War. New York,
1967, CUP.
23 Butler, Lee: Emperor and Ari.itocrac:y in japan 1467- 1680. Cambridge, MA., 2002, Harvard
University Asia Center, 26. p.
237
'
00
.-;
tn
C'I
z6leg, annak gyengeseget jelezte. Ennek beszedes bizonyfteka Hosokawa

Katsumoto fianak, Masamot6nak a megjegyzese, aki 1500-ban tortenetesen
eppen Kyot6ban szolgalt, mint kanrei, s aki diktat6rikus m6dszereivel uralma
alatt tartotta a varost. Amikor felkertek, hogy nylijtson anyagi segftseget az uj
tenno tr6nra lepesehez, Ko no Moronao szellemiseget idezve azt mondta:
,,Meg ha meg is tartjak a beiktatasi cerem6niat, az, aki nem rendelkezik
uralkod6hoz melt6 vagyonnal, arra soha nem fognak uralkod6kent tekinteni! "21
Termeszetesen semmit sem adott. Mivel masok sem voltak adakoz6 kedviikben, a beiktatasi unnepseget csak ket evtized mulva tartottak meg. Ekkor
is csak azert, mert az akkori sh6gun szorult helyzeteben megpr6balt minden
lehetseges tamogat6t maga kore gylijteni, mivel az egyik daimyo ki akarta
uzni a varosb61. A beiktatas megtortent, de a sh6gun megbukott.
A gunyos megjegyzesb61 az is kideriil, hogy az Onin-haboru utan a bakufu
csaknem olyanjelcntektelen politikai er6ve esokevenyesedett, mint maga
a csaszari udvar. Elveszitette ellen6rzeset a legtobb jovedelemforrasa felett, s
mar sajat f6varosaban sem tudta fenntartani a rendet. 1484-ben az egyik felhaborodott el6ke16seg igy panaszkodott, miutan kifosztottak a lakasa kozeleben mukod6 zaloghazat, s a keletkezett tuzben a szomszedos epiiletek is leegtek:
,,Egy olyan vilagban, ahol nines kanrei, nines Kivizsgal6 Hivatal, nincsenek
varosi elolji1r6k, nines esend6rf6n6k, ahol a blintettek nem vizsgaljak ki, s a
bunosok nem kapnak buntetest, mindenfele ilyen szerenesetlensegek tortennek. Elviselhetetlen!wz3
A val6sagban ezeket a hivatalokat mind betoltottek, de semmi kezzelfoghat6 hasznuk nem volt.
A bakufu hatekonyan mukod6 hivatalainak hianyaban a varos kozigazgatisat a helyi keresked6kb61 es kezmuvesekb61 alakult szervezetek vettek at.
Ekozben az Ashikaga-klan nehany tagja tovabb marakodott a sh6guni cimert.
A daimyok vagy tamogattik oket, vagy ellenuk fordultak, ahogy a pillanat diktalta, att6l fiigg6en, hogy a rivalisok eppen Kyo t6ban voltak, menekiiltek onnan, esetleg, ami tobbsz6r is megesett, megpr6baltak visszaterni oda. Legtobbszor tudomast sem vettek r6luk. Osszessegeben elmondhat6, hogy a korabeli sh6gunok a japan tortenelem masodlagos szereploive valtak.
A kenmon-rendszer felbomlasanak egyik legszembetun6bb eleme az volt,
hogy nehany nagy hatalmu daimyo erejet uem kimelve azon munkalkodott,
hogy magaenak mondhassa a hatalom kiiiresedett jelkepeit. A neveket es a
reszleteket felesleges megjegyezniink, am Kyoto feldulasanak kovetkezmenyeit erdemes reszletesebben is megvizsgalnunk. A f6varos egy hossziranyban elnyujtott, ket reszre szakadt tele piilesse zsugorodott ossze, ami esupan
21
Solomon, Michael: The Dilemma of Religious Power. H onga nji and Hosokawa Masamoto. MN, vol. 33 no. 1 (Spring 1978), 57. p.
25 Berry, Mary Elizabeth: The Cultu re of Civil War in Kyoto. Berkeley, 1994, U CP, 89. p.
238
arnyeka volt regi onmaganak (20. abra). Az. cgykori varos lak6ncgyedcin ek
helyet ismet term6f6ldek foglalrak el. Mashol a bokrok n6trek be az elhagyott telkeket. 1526-ban az iinnepelt kolt6, Soch6 keletr61, a dombokr61 leereszkedve kozclitette meg Ky6t6t, ahonnan az egesz varost es a kanyargo
Kamo-foly6t lathatta. igy ina le az elebe tarul6 larvanyt:
,,Egykor ezen az utan lovak es gyaloghint6k tolongtak. Az utaz6k valla egymast erte, s fejtiket leszeg-ve furakodtak el6re a tomegbcn. Ahogy most a varosra vetem pillantasom, a regi epiiletek kaziil csak minden tizedik all, legyen sz6 a szegenyek visk6ir6l vagy a gazdagok palotiir6l. A tan yak koriil zoldell6 szant6k es a nyari arpa kozepen magasod6 csaszara palota latvanya
szavakkal nem irhat6 le. ''26
A kovctkezo nehany evben ismet kiujultak a harcok, amelyek tovabbi karokat okoztak a varosb an.
Az. egykor a kenmon-rendszert alkot6 erdekcsoportok koziil ajelentosebb,
f6leg buddhista templomok szinten az Onin-haboru vesztesei lettek. A haboru elott a Iegtekintelyesebb templomegyiittesek, az Enryakttji, a Todaiji, a
Kofukuji es a Toji, a harcok es a zilrzavaros allapotok ellenere, sikeresen
megtarcottak shOeajeik zomet a Kant6t6l nyugatra elteriil6 videkeken. A haboru utan viszont rovid id6 alatt elveszitettek jovedelmcz6 birtokaikat. Emiatt heves belharcok kezdodtek a klerusban, amely igy kis partocskakra szakadt. Mivel az epiileteket elhanyagoltak, sokat romlott a nagy templomok
allapota. A varos nagy zen templomai, TenryU.ji, Shokokuji es a Nanzenji,
amelyeket kes6bb alapilottak, s viragzasukat els6sorban a sMgunatussal kiepitett szoros kapcsolataiknak koszonhe ttek, a bakufu gyengiilesevel szinten
hanyatlasaval indultak. Az egykor er6t sugarz6 epiilctek a tuzvcszek, az enyeszet es a fosztogat6k martalekava lettek. Jovedelmeik immar a harcosokat
gazdagitottak. A shinto szentelyck - Isc, Kitano Tenmangu, Iwashimizu Hachimangli - szinten nehez anyagi helyzetbe keriiltek. Ok is a bels6 marakodas es szeth(mis, illetve a kiilvilag erdektclensegenek aldozataul CStek.
Mikozben a kenmon-rendszervallasi ,,szarnya" haldoklotc, uj vallasi iranyzatok tlintek fel, s leptek a politika szinpadara. A korabbi zurzavaros evtizedek
kedvcztek a szektarianus iranyzatok megjelenesenek. Kozejiik tartozott az
Igazi Tiszta Fold (Jodoshin)-, a L6msz (Hokke)- es az Udvoziiles Ideje
(Ji)-szekta. Ezek szamara ok cs lehetoseg ad6dott arra, hogy helyi kozossegeket szervezzenek, amelyek kepesek voltak meg-vedeni sajat erdekeiket, s tamogatni a szekta vezetoit. Az Onin-haborut kovetoen mind tobb ilyenjellegu kozosseg alakult, s a 16. szazadra a Jodoshin-szekta H onganji n evli
templomkomplexuma a Kinai-medence egyik befolyasos politikaformal6 intezmenyeve n 6tte ki magat. A Hokke-szekta ternplomai Kyot6ban , azon belill is f61eg Shimogyoban valtak meghataroz6 erove. Ezcnkiviil Naraban cs
Sakaiban is voltak szovetsegeseik. A hatalom erdekeket sziilt, s olyan er6t
26
H orton: The j ournal of SocM... 104. p.

239
adott, amivel vedelmczni rudtak ezcket. igy a szektak, akarva nem akarva, a
korszak katonapolitikajanak aktiv szereploi lettek.
1480-ban Rennyo, aki a Honganjit a Jodoshin-szekta vezet6 alszektajava
tette, egy nagyvallasi kozpontot epittetett, a Ky6t6t6l keletre fckv6, hegyekkel ovezett Yamashinaban. Innen iranyitotta egyre szervezettebb gyiilekezeter. A 15 hektaron elteriil6Yamashina Honganji tobb epiiletb61 allt, amelyek
kozott diszes kertek hU.z6dtak. A teriiletet fallal es vizesarokkal vettek koriil.
A falrendszert hatalmas kapuk szakitotcik meg. A templom szomszedsagaban rovid id6 alatt egy kisebb varos epult fel, amely koriil szinten vizesarkot
astak. A kitermelt foldbOl foldsancot emeltek. A varos, amelynek jogi es
penzugyeit teljes egeszeben a Honganji iranyitotta, a templomi szemelyzet
es a zarandokok szuksegleteir6l gondoskodott. Ily m6don segitette a kozponti tempiom es a videki hiv6k kozotti kapcsolatok fenntartasat es apolas<it.
Rennyo ut6dainak sikeriilt megtartaniuk a Honganjira jellemz6 dinamizmust, s lassankent kite1jesztettek befolyasukat a Jodoshin-szekta egyhazkozossegeire Hokurikut61 egeszen Kii-ig. Ezzel nemcsak a legnagyobb csoportosulassa valtak a szektan belul, hanem a Hokke-szekta kozossegeivel is osszetuzesbe kerultek, s a daimyok politikai kiizdelemeinek s r eszeseive lettek. Az
1520-as evekben a Honganji-templomok seregci mar egesz Kozep:Japanban
csataroztak. Am cppen a szekta dinamizmusa volt az a tenyez6, ami miatt a
kiil0nboz6 csoportok osszefogtak ellene, s ellentamadasba mentek at. 1532ben porig romboltak a Yamashina Honganjit. A katasztr6fa utan a szekta vezetoi rendeztek soraikat, s a mozgalom kozpontjat egy masik erossegukbe, a
Yodo-foly6 torkolatat ovezo mocsfuvideken fekv6 Ishiyamaba tettek at. Itt
mar sokkal megfontoltabban politizaltak. Egyezmenyeket kotottek a h elyi
daimyaval. Ezck ertelmeben a hadurra hagytak a haboruskodast, 6k pedig a
hitterites, illetve a templom- es szemelyepites sokkal bekesebb tevekenysegeire helyeztek a hangsulyt. A szekta ekkor rakta le a mai Osaka h elyen all6
telepiilesnek az alapjait.
A Yamashina Honganji elpusztitasa elonyos helyzetbe hozta a Hokke-szektat, amely innent6l kczdve szinte teljesen 6nall6an kormanyozta Kyot6t.
1536-ban azonban az Enryakuji vezctoi, akik feltekenyen szemleltek, hogy
a varosb61 mar nem hozzajuk, hanem a Hokke-templomokba vandorolnak a
bevetelek, szovetsegre leptek Omi tartomany egyik daimyiijaval, majd lerohantik es felegettek a varost. Az egyik szemtanu igy emlekezett vissza a tamadasra:
,,Felgylijtottak a L6tusz-szekta mind a huszonegy templomat. Utana Kyoto
deli negyedeiben csaptak fel a langok. Az eszaki resznek kozel a fele szinten a
tliz martaleka Jett. Megcimadtak es legyilkoltak a Nichiren-hiveket, de sokan
masok is odavesztek. Nern tudom pontosan, hanyan lelhettek halalukat, de
ugy becsiilom, lehettek vagy haromezren."27
A meszarlas utan a szekta vezetoi, csakugy, mint a Honganji eseteben, ki27
240
(1) Berry: The Cultu1e of. .. 165-166. p. (2) Gay: The Moneylenders of .. 177-184. p.
rnntak. magukat a katonai iigyekb61. Helyette sajat templomaik es kozossegeik iranyitasaval foglalatoskodtak. A politizalast az akkori es az eljovendo
daimyokra hagytik.
A Sengoku jidai legfontosabb politikai fo lyamata a szinfalak mogott zajlott.
Ez nem volt mas, mint a videki hadurak szunni nem akar6 kiizdelme a tlilelesert. A vesztesek hatalmas arat fizettek. Ha egy alacsonyabb rangu szamuraj
elve hagyta el a vesztes csata szinhelyet, akkor nagy esely volt arra, hogy mindenct elveszitette. Az orszagotjar6 S6ch6 1525-ben ir6dott sorait idezve:
,,Ha egy alacsony rangu szamuraj ehezik, s elvesziti foldjeit, akkor szamara
elerkezett a veg. Nern hagyhatja sorsara feleseget es gyermekeit. Kifogynak
az elelemb61. Az asszonynak vizert kell jarnia, a ferfinak meg tiizelot kell
gylijtenie. Gyermekeiket a szemiik lattara hurcoljak. el rabszolganak. Szanalmasan hajb6kolnak cs alazkodnak. Akikben meg pislakol az onbecsiiles szikraja, nem lepnek erre az utra, inkabb e ldobjak magukt61 eletiiket. "28
S6ch6 ugyvelte, az embereknek segiteni kell ezeken a szerencsetlen sorsu
harcosokon.
A gyoztes seregek vezerei viszont b6kezuen megjutalmaztak csatl6saikat.
A regi shOen- es kokugaryO-rendszer maradvanyain szilard hatalmi bazist epitettek ki maguknak. A fennhat6saguk alatt atl6 teriileteken szoros ellenorzes
ala vont:ak az ott el6ket, a megtermeltjavak elosztasat, valamint a harcijelvenyeik alatt harcol6 fegyvereseket. Befolyasi ovezetiik hatarait fokozatosan
egyre kijjebb tolt:ak, letrehozva sajat ,,kiskiralysagaikat". A folyamat egeszen
addig tartott, amig a legsikeresebb daimyovegiil minden vetelytarsat legyozve
egyesitettejapanc. Ennek tortenetet, tehata ,,korai modern" (kinsei)japan allam kialakulasat a 9. fejezetben beszeljiik el.
Itt most elegendo annyit megjegyezniink, hogy 1550-re a belterjes gazdatkodast folytat6 japan tarsadalom es gazdasag immar kozel harom evszazada
tart6 novekedesi szakasza a regi ritsuryO-rendszer utols6 maradvanyait is megsemmisitette, s alapjaiban ingatta mega kenmon-rendszen alkot6 erdekcsoportok helyzetet. Egy uj es sokkal erosebb rendszer volt szuletoben, am ezt
akkoriban csak nagyon kevesen vettek eszre. Az emberek figyelmec sokkal inkabb az kototte le, hogy mennyi m inden odaveszett a zlirzavarban, f61eg a
kulturalis ertekek.
28
Honon, H. Mack (tr.}: The journal of Soch6... 85. p.

241
A japan kozepkor
kulturaja ( 1250- 1550)
s. FEJEZEr
V)
'w
N
lJ
w
N
V)
V)
:Q
0
Cl
00
....;
10
C'<
242
1550-re az immar harom evszazada tart6 japan kozepkort kiser6 melyrehat6 valtozasok a regi ritsury6-rcndszer szinte minden maradvanyat
megsemmisftettek (7. fejezet). A folyamatok leromboltak a kenmonrendszer hatalmi felepitmenye t, s leraktak a kibontakoz6 l'.tj rend alapjait. A politikai fejlemfoyek hattereben zajl6 gazdasagi novekcdes es a
tarsadalmi v:iltozasok alapvetoen meghat:iroztak a korszak kulturajanak jelleget es tarralmat. A legfontosabb valtozas az volt, hogy mikozben novekedctt a nepesscg es egyre osszetettebb lett a tarsadalom,
egyreszt megn6tt az irodalmi es muveszeti alkotasok sziima, masreszt
sokkal valtozatosabb lett a kozepkori kultura: (tjfajta templomokat, lak6epuleteket es kertekel terveztek, uj stilus(1 versck, dalok, mesek.
dramak es festmenyek sziilettek, elterjedtek a teaszertartasok es a kolteszeti versenyek, a mutargyak meltatasara barati tarsasagok alakultak.
A tarsadalom kozeposzt:ilyanak kib6viilcsevel elmos6dtak az elites
a nepi kultlira kozotti hatarvonalak. Ezzel egy id6ben megnott a besorolhatatlan eredetli kulturalis tcrmekek szama. A varosok rohamo
fcjl6desevel az irott kult(lra kin6ttc Kyot6t. Immar a birodalom tobbi
reszen is mutatkozott igeny e kultura alkotasai irant. A kereskedelem
fejlodesevel megkezd6dott a kulrura eluzletiesedese - az irodalmi e
m(iveszeti alkotasok uzleti alapon torten6 letrehozasa es terjesztcse.
valamint a fofoglalkozaskent uzott e16ad6-muveszetek mcgjelenese.
Ez csokkentelte a ,,mukedvel6" el6kcl6segek kulturalis szerepet. A Kelet-Azsiaval fenntartott, f6kent kereskedclmijellegu kapcsolatok megujulasaval a muveszctekben ismet hangsulyosabb lett a kontinentali
hatas. Vegezetul, a kulturalis elet a tarsadalom minden szintjen, legyen sz6 a kenmon-rendszer elitjer61 vagy a falukozossegek (so) tagjair61, egyre inkabb kozossegi, tarsas esemennye valt - kozos verselcsck.
teaszertartasok, kozossegi tancok es a vallasi gyiilekezetck kozossegi
rendezvenyei.
Ahogyan a belte1jes mez6gazdasag is a kiilterjes gazdalkodasi formab61 n6tt ki, ugy a kenmon-rendszer is a ritsury6-rendszer kettos ha12.lmanak alapjain szervezodott meg. Ugyanez a kozcpkor evszazadaina.~
kulturajar61 is elmondhat6, hiszen rendklviil sokat koszonhetett ::.
klasszikus oroksegnek. Az irodalmi es kepzomuveszeti mufajok - ko>
teszet, meseirodalom, festeszet, el6ad6muveszet, epiteszet - mind-
egyikenek volt valamifele klasszikus elozmenye, kiscbb vagy nagyobb

mertekben ezt az 6r6kseget adtak tovabb. Az irott hitteteleken alapul6 vallasossag annak dacara, hogy azt egyre inkabb a magukenak
ereztek a szelesebb nepretegek, lenyegeben az e!Okelosegek vallasi
hagyomanyaib61 fakadt, s tovabbra is megorizte eroteljes szinkretista
vonasait, csakugy, mint hacirozott szembefordulasat a szektarian us
iranyzatokkal.
A kenmon-rendszer kulturajaban, a tulajdonkeppeni hacalmi elit
muveszeteben, az alkot6k a klasszikus kuge-kulttmiban nagyra becsult
tokele tessegre torekedtek. Tettek ezt annak ellenere, hogy komoly
akadalyok tornyosultak elotti.ik: elszegenyedett az udvari elit, a szamurajok tobbscge igen muveletlen volt, a kulturalis piacon pedig a kevesbe ,,magasztos" temak irant volt kereslet. Bizonyos mufajok, peldaul a
wa/w-koltcszet, a tekcrcskepfesteszet ( emakimono) es a szobraszat szinvonala j elentosen visszaesett. A mesteri tudas klasszikus eszmenye mas
muveszeti agakban o ltott testet: a belsoepiteszetben, a kertepitesben,
a lusfesteszetben, a lancverselesben (renga), a nO-dramakban es a teaszertartasokban. A klasszikus eszmeny tovabbelese segitctt meg6rizni
az esztetika es etika szoros kapcsolacit: ugy tartotcik, ha valaki megfelelo lelkifillapotban alkot, vagy teljes atelcssel szemlcl egy mutirgyat,
illetve emelkedett tudacillapotban vesz reszt egy szertarcison, akkor
spiritualis elmennyel gazdagodhat. Ebb6l a szemleletm6db6l szi.Uettek mega japan civilizaci6 legt6bbre tarto tt kulturalis vivmanyai.
A n6k kulturfilis szerepvallalasar61 igen n ehez pontos kepet alkotni.
A H eian-korszak udvarholgyei, akik pr6zairodalom teren alkottak kiemelkedot, az 1350-es evekre eltlintek a kulturalis eletbol. Kozvctettebb mod on azonban tovabbra is hatassal voltak a muveszetek es az
irodalom fcjlodesere. Ugy ti'inik, fontos szerepetjatszottak a habon1s
tortenetek mUfajanak nepszerusfteseben es a buddhizmus tanainak
te1jeszteseben, emellett szamos ujitassal gazdagftottik az el6ad6-muveszeteket. A buddhizmussal kapcsolatban erdemes megjegyezni,
hogy a kozepkorban heves vitik zajlottak arr6l, hogy vajon a n6k is
nyerhetnek-e megvaltast.
Az itt emlitett tcmak termeszetesen nem fedik le telj es egeszeben a
korszak kulturtortenetet. Am ujra es ujra feltun tek a henmon-rendszer
kult{irajaban , s egyertelmuen megjelentek a kul tura azon terUlctcin
- a tortenetmesclcsben es az irott hitteteleken alapul6 vallasossagban - ,
amelyek a tirsadalom szClesebb retegeihez is eljutottak.
243
A kenmon-rendszer kulturaja
A j apan kozepkor elit kulturajanak szamos j ellemz6jet az e l6z6 fejezetekben
mar felvazoltuk. Egy olyan reteg kultt1raja volt ez, a mely tarsadalmilag sokkal
6sszetettebb volt, mint a Heian-korszak uralkod6 osztalya. Ezt az elitet a kuge
maradvanyai, a klerus, f6leg a Zen-iskolahoz tartoz6 Rinzai-szekta papja i,
a torte to bushik, a befolyasos kereskedOk es a hivatasos muveszek alkottak. A
tortenelmi fejlemenyeknek koszonhe t6en - a kereskedelemmel foglalkoz6
v:irosok szamanak n ovekedese, s a videki h atalmassagok ,,kiskiralysagainak"
kiepiilese (nyugaton Hakata es Yamaguchi, a kozeps6 reszen Nara es Sakai,
keleten Kamakura es Odawara) - a birodalom egyre nagyobb resze kapcsol6d o tt be a kulturalis verkeringesbe. A ku lturalis terjeszkedesben fontos szere p
jutott azoknak, akik a haboruk miatt e lmen ekiiltek Kyot6b61, majd mashol
telepedtek le, ah ol tanitasb61 es h e lyb eliek sz6rakoztatasab61 tartottak el magukat.
Ami elvesz.ett, s ami szuletett
O'>
co
......
I
a
lO
......
""
A kenmon-rendszer kultilraja n em egyik pillanatr61 a m asikra, h an em fokozatosan vette at a ritsury6-rendszer kesei evszazadait megh ataroz6 kuge kulturajanak a helyet. Nehanyan, akik erzekeltek a regi vilag h anyatlasat, a valtozasok felett keseregtek. A korszak egyik legkivfil6bb alkotasa az 1330 konil szuletett Tsurezuregusa (Ures 6rdk hordalika). Szerz6je, az el6k.el6 sz:irmazas(1
shintO pap, Yoshid a Ken k6, Sei Shonagon Pdmakiinyvinek ,,vegyes iras" (zuihitsu) stllusat e leveniti fel. Ez a mu is b6velkedik. anekdotak.ban es korabeli
pletyk.akban. Am a Parnakiinyvvel ellentetben, a h angneme kevesbe glinyos,
s a szerz6 j6val nagyobb teret szentel sajat megfigyeleseinek, a tanit6 szandeku intelmeknek es a filozofiku s fej tegeteseknek. J ellemz6j e m eg a letunt korok eleganciaja utani heves vagyakozas. ,,Amikor leiilok, hogy csendes meditaci6b a merulje k - irja-, a felt6r6 erzelmek koziil a vagy6dast a legnehezebb
legy6zni, amit a mu lt dolgai irant erzek." 1
A kulturana k az udvarholgyek irodalmi szerepvallalasanak m egszunese
volt az egyetlcn igazan sulyos vesztesege. Az udvar es az udvaroncok. elszegenyedese m iatt az elOkelosegek felh agytak a poligam h azasodasi szokasokkal.
Ez csokkentette az udvartar tas lerszamat, s mega legel6ke!Obb hazak is arra
kenyszeriiltek, h ogy asszonyaikra olyan hivatali teend6ket bizzanak, amiket
egykor ferfiak vegeztek. A 15. szazadra az udvarholgyek igy egy immar j6val
kisebb gepezetsokkal ,,hasznosabb" fogaskerekci lettek. Egyjclenkori kutat6
igy jellemezte a n Ok csaszari haztartasban betoltott szerepet az 6nin-haboru
urani idoszakban:
1
244
Keene, Dona ld (tr.): Essays in Idleness. The Tsurezuregu.sa of Kenka. New York, 1967, CUP,
29. p.
,,Ezek a n6k inteztek a mindennapi ugye ket, felszolgaltak a csaszarnak az

etelt, ellattak az irnoki teend6ket, uzeneteket tovabbltottak, gondoskodtak a
vendegekr6l, el6keszitettek a kulmrfilis esem en yeket, reszt vettek az evente
m egtartott iinnepelyeken, s kezeltck a palota penziigyeit. "2
A harcosok haztarcisaiban el6 n6k sem tudtak tovabbvinni a H eian-kori
udvarholgyek irodalmi orokseget, mivel 6k inkabb a sz6 szoros frtelmeben
vetL ,,felesegek" voltak, akik ferjeik h azaban eltek, s olyan ertekes szolgalatokat nylijtottak szamukra, amelyek egyresztjelent6sen beszukitettek azt a kOzeget, amelyb61 tapasztalatokat merithettek, masreszt lekotottek az idejiik
nagy reszet, emiatt nem volt lehetosegi'tk arra, hogy irasban fejezzek ki gondolataikat.3
J elenlegi ismereteink szerint az ,,utols6, udvarholgy altal irt kozepkor irodalmi alkotas"\ a Takemukigaki 1349-benjelentmeg. Ez egy emlekirat, amely
Hino Meishi (?-1 358) n evehez ffiz6dik. A n6i udvari pr6zairodalom utols6
jelent6sebb muve valamikor 1307 tajan sziiletetr. A Towazugatarit (Keretlen
tortenetek) egy bizonyos Nijo urholgy irta. A mu a szerzonek a csaszari udvarban eltolto tt h arminchat evet meseli el, lendiiletes, fazekletes, a kepzeletc t is
segitsegiil hiv6 stflusban. A konyvb61 megtudhatjuk, h ogy mikent tarro tta feken az eleteben felbukkan6 ferfiakat, hogyan vetett gatat a kitorni kesziil6
romantikus erzelmeknek, s mikent apolta vallasos erzekenyseget. 5 A konyv
szokatlanul nagy terjedelemben ismerteti az urholgy Kozep:Japanban szerzett uti Clmenyeit, ami ekes bizonyiteka annak, hogy a kor embere mennyire
mozgekonnya va!t. A szerz6 csodalattal fr az alacsonyabb nepretegekr61, ami
felettebb ritkajelenseg az el6kel6segek muveiben. Ez egyertelmuen a kyot6i
e lit szemleletm6djanak valtozasar61 tanuskodik.
A klasszikus kor legiinnepeltebb irodalmi mufaj a, a waka, amely a diarchia
koraban, koszonhetoen Fttjiwara no Te ikanak es kortarsainak, reneszanszat
e lte, szinten ,,kifulladt'', noha tovabbra is tomegevel sziilettek a 31 versszakos
koltemenyek. Valamikor 1450 tajan, a Rinzai-szekta egyik f6 templomaban, a
Tofukujiban el6 szerzetes, Shotetsu , a koltO-politikus, Imagawa Ryosh un tanitvinya, egyben a kor legunnepeltebb poetaja, azt irta a korszak legnevesebb, waka-verselessel foglalkoz6 koltoi csoportjair61:
,,Szamomra mindegyikuk erdektelen. Bennem semmi tiszteletet nem eb-
Burler, Lee: Emperor and Aristocracy in ]apan 1467-1 680. Cambridge, MA., 2002, H arvard
U niversity Asia Center, 52. p.
3 Yasuko T abata: Female Attendants and Wives of the Medieval Warrior Class. In H aruko
Wakita et al.: Gender and Japanese Hist01y. Vol. 2. Osaka, 1999, Osaka University Press,
313- 347. p.
-a Miki Surnito: Essays and J ournals in the Medieval Period. AA, no. 37 (Sep tember1979),
81. p.
5 (1) Brazell, Karen (tr. ): ConfessionsofLadyNij6.Stanford, 1973,SUP. (2) YasuroAbe:The
Confessions of Lady Nijo as a 'Woman's Tale' and Its Layering of the Many Spheres of
Medieval Literature. In H aruko: Gender and... Vol. 2, 47- 98. p.
245
resztenek azok az elkorcsosult versel6k. Csakis Shunzei es Teika muveit tanulmanyozom ! "6
.
A waka helycbe egy uj versforma a renga (,,lancvers") lepett, amely idovel
:itvette a waka legtobb ismervet.
Ekozben a harcosok, a keresked6k es a hivatasos muveszek megerosodo
t:irsadalmi csoportjai termeszetescn kialakitottak. sajat kulturajukat. 1250 konil a bakufu egyik magas rangu hivatalnoka, Hoj6 Shigetoki arra figyelmeztette ut6dait, hogy torekedjenek a kell6 muveltseg megszerzesere:
,,Ha magad nem is olvasod el 6ket, mindenkeppen tarts magad mellett egy
muvelt embert, aki felolvassa neked a szutr:ikat es a tanit6 szandekkal irt muveket, es aki elmagyar:izza azok melyebb ertelmet. Eredend6en csak reszeit
fogjuk fel a vilagnak, es ha nem szentchi.nk eleg figyelmet ezeknek a muveknek, akkor felfogasunk korlatozott marad, igy nem reszesulhetunk a bolcsesseg adomanyab6l. "7
A bushik vezet6i mindig is tamogattak a muveltseg es a kulturaban val6 jartassag megszerzeset. Ezzcl okot adtak a kercskedoknek es a kultfuab61 et6knek, hogy muveljek magukat, hiszen igy konnyebben boldogulhattak a
kenmon-rendszer uraival.
1400-ra m:ir a kozeposztallya szervezodott bushik, illetve azok vallasi es kulturalis ,,szovetscgesei" uraltak a kyot6i elit kulturajat. Ennek talan legszemleletesebb peldaja Ashikaga Yoshimitsu shOgun, aki kitfin6 neveltetesben reszesult. Eredeti nyelven tanulmanyozta a lcghfresebb kinai klasszikusokat, koztuk Konfuciusz es Menciusz alapmuveit, a Beszilgetisek es mondasokat (Lunyu),
illet:ve a Mengzit, megpedig az el6kel6 szarmazasu Rinzai-szerzetes, Gido 1.hmutatasa mellett. Gido kival6an ismene a konfucianus Klasszikusok legiljabb
Song-kori ertelmezeseit. Emellett a Chan (Zen)-szckta tanaival is megismertette a sluJgunt. U t6bbi eszmerendszer arra sarkallta Yoshimitsut, hogy egy uj es
nagy templomot (Shokokuji) emeltessen a Rinzai-szekta szamara az impozans
rezidenciaja, a Hana no Gosho szomszedsagaban. Amikor a fiatal shOgun felnottkorba lepett, erdeklodni kezdett a sarugaku es a kinai koltcszet irant. Asarugakut oly szenvcdelyesen tfunogatta, hogy a kor ket kedvenc dramairojanak,
Kan'aminak es Zeaminak lehetosege nyilt arra, hogy tovabb finomitva a sarugakut egy uj m(ifajt hozzanak letre, a no.dramat. A Hana no Gosh6ban, majd
kes6bb a Kitayamaban ill6 Kinkakt~iban, Yoshimitsu lelkesen p:irtfogolta a
zenet, a rancot, a versirasi versenyeket es mis, ,,kifinomult" tevekenysegeket
Ezek egyarant szolgfiltak politikai celokat es a szabadid6 kellemes eltolteset.
A kontinencalis kapcsolatok megujulisa, ami a Kesei H eian-korszakban
kezd6dott, a tarsadalmi elit kulniraban egyertelmuen mcgmutatkozott: peldaul az epiteszetben, a terrendezesben es a festeszetbcn, valamint abban,
hogy a kenmon-rendszer uralkod6 osztfilyai nagy lelkesedessel gyfijtottek es
6
Brower, Robert H. (tr.): Conversations with Sh6tetsu. Ann Arbor, MI., 1992, Center for
J a panese Studies, University of Michigan, 33. p.
7
Steenstrup, Carl: The Gokurakuji Letter. MN, vol. 32 no. 1 (Spring 1977), 12. p.
246
mutogattak a kontinen srOI szarmaz6 csecsebecseket, vagy ahogy akkoriban

neveztck, ,,kinai arukat" (kararnono). A zen buddhizmus szektarianus tanai
szinten Kinab61 erkeztekjapanba a Kamakura-korszak elejen. Azen iranyzatok kozul a Rinzai-szekta maradt leginkabb hu a kinai alaptanitasokhoz. Ennek reszben az volt az oka, hogy a szekta f6 kolostorait t6mo rlt6 szcrvezetben, a gozanban (,,ot h egy") sok kin ai szerzetes birtokolt magas hivatalokat.
Masreszt a kenmon-rcndszer kulturajanak egcszet eroteljesen athatotta egyfajta ,,sinofil'', azaz Kina-barat erzillet, amiben a gozan papjainak is volt nemi
szerep e, akik a konlinenssel apolt a kercskcdelmi es kulturalis kapcsolataikra tamaszkodva segitettck fenntartani ezt a szellemiseget.
A kapcsolatok m egujulasanak a kes6bbi nemzedekek szempontjab6l volt
egy, a karamono'k. gylijtesehez es a gozan-p ap sag tenykedesehez kepest kevesbe latvanyos, de annal maradand6bb kovetkezmenye: a j ap an nyelv jelent6sen atalakult, irott es beszelt formaj aban egyarant. Min denekelott szamos uj
kinai irasj egy (kanji) jelent a japan nyelvben, amelyeket, mivel akkoriban
minden, Kinab6l szarmaz6 dolog divatos volt, a szerzok eloszeretettel hasznaltak a vegyes irasm6ddal (kanamajiribun) ir6dott pr6zai muveikben. Emiau az irott nyelvben egyre tobb kinai irasjegy tunt fel. Hasznalacukkal a nyelv
lep est tarthatott a kor technologiai va1tozasaival. Uj fogalmi retegekkel gazdagodott, ami, ha min den kanjit a japan sz6tagabecen, a kantin alapul6 irasm6dra (wabun) redukaltak volna le, akkor rengeteg uj h omof6nnal (azo nos
hangzasu, de eltfao jelentesu sz6) ,,gazdagitotta" volna a nyelvet, megnehezitve az frott szoveg egyertelmu ertelmezeset.
Raadasul, mivel a beszelt kinai nyelvben a kiejtcs jelent6s regionalis eltereseket mutatott, a kontinentfilis kapcsolatok megujulasaval az irasjegyek tobbfaj ta kiejtese terjedt el a szigetorszagban. Ezert ajapanok megpr6 baltak egy
egyseges rendszert kialakitani, f6kent a tobb irasj egyb6l all6 kifej ezesek szamara. Ez volt az on. A rendszert nemcsak az uj kanjikra alkalmazttik. Nehany
esetben az evszazadokkal korabban, a ritsury6-rendszer idejen atvett kanjikkal
alkotott osszetett kifejezeseket is az on szerinti olvasatban ejtettek ki. Kovctkezeskeppen a beszelt nyelv bonyolultabb lett, mint addig barmikor. A beszel6nek nemcsak az irasj egy vagy kifejezes reg6ta hasznalt japan kiejteset
(kun) kellett ismernie, tudnia kellett azt is, hogy egy adott osszetett kifejezesben mi a sz6ban forgo hanji kinai olvasata (on). A yu ejtesu kinai irasjegynek
peldaul, ami egy tiszteleti el6tag, a szovegkornyezett61 fiigg6en a mai napig
tobbfele olvasata letezik - go, o, on, mi, r itkabb esetben gyo.
A kozepkor nyelvi valtozasai egyszerre jelentcttek aldast es csapast. Mindenkeppen arr6l tanuskodnak, hogy a kontinens rendkiviil nagy hatassal
volt a korabelij apanra. Ez a hatas, a tokeletes muveh.segre val6 torekves eszmenyevel egyiltt, s azzal, hogy spiritualis C:rdemnek tartottak, ha valaki megszereztc czt a m esteri tudast, egyertelmuen megjelenik a kenmon-kultura legnagyszerubb alkotasaiban: a festesze tben, a ?-engaban, a sarugaku noban es a
teaszertartasban . De talan megis a korszak epitcszete volt az, ahol ezek a tulajdonsagok a leginkabb kiteljesedtek.
247
Epfteszet es kerttervezes
A kozepkorban a H eian-korszakban ncpszen1 shindenzukurit (,,hal6palota-stflus") felvaltotta a shoinzukuri, amelynek a 16. szazadra tisztult le teljesen
a formavilaga. A shoinzukuri szamos ujltast hozott a japan epfteszetbe. Az elokelosegek klasszikus, shinden-stilusu rezidenciai foldszintes, szelesen elnyli.16
pagodakb61 atltak. Ezeket folyos6k kotottek ossze. A rezidencia U betfue emlekeztetett, amely deli iranyban egy tobb hektaros kertre nezett. A kert kozepen egy cs6nakazasra is alkalmas to hullamzott, benne szigetecskekkel es hidakkal (21. dbra). Ilyen rezidenciakat csak nehany csalad engedhetett meg
maganak. A kevesbe el6kel6 csaladok sokkal kevesbe hivalkod6 otthon okban Cltek. A Kesei Heian-korszakban alig volt olyan csalad, amelyik fenn tudott tartani egy ilyen feny(izo, haromszarnyu rezidenciat. Kes6bb, amikor a
kuge veszesen elszegenyedett, meg szerenyebb koriilmenyek kozott kellett
elniiik az elOkelosegeknek - az is elofordult, h ogy hazat bereltek. A ken11wnrendszer vezetoi id6kozben megszereztek azokat a telkeket, amelyeken ezek
O'>
co
,.....
0
lt')
CN
21. abra Shinden-stilusban epUlt rezidencia. (A kyot6i Higashi Sanjo palota rekonstrukciOja.) A Heian-korszakb61 szarmaz6 elegans re:lidencia fOepiileteitOI delre Ligas kert huzOdott. A shinden-stllusra jellemz6 szelesen elnylil6 epiiletek elesen eliitnek a kozepkori
shoin-stilus tomorseget es zirtsagot sugarz6 epitmenyeitOI. Forrds: Mori Osamu: Typical
Japanese Gardens. Tokyo, 1962, Shibata Publishing Co. Ltd., 19. p., 8. plate.
248
a regi, shinden-stilusu rezidenciak. filltak, majd a sajat izlesiiknek rnegfeleloen

atepitettek azokat.
Miutan a vezeto bushik megszereztek az elokelosegek rezidenciait, s ujakat
epftettek a helyiikre, ezekben sokkal marlcinsabban elkiiloniiltek a maganhasznalatli es a kozossegi terek, mint a Heian-korszak epiileteibcn. Azokat a
helyisegeket, ahol a hivatali iigyeket in teztek, kaish6nak ( .,talalkoz6hely") neveztek. Miga shinden-stllusu epiiletekben a szobiknak csupasz padl6zatuk
volt, s csupan a megemelt fekhelyeket tettek puhabba tatamival, addig a
kaish6t teljes egeszeben tatamivaI borftottak. A tatami"k altalaban 2 m 2 alapteriiletli, mintegy 5 centimeter vastag, n adfelevel (igusa) belelt, szivacsos, de
tart6s ,,matracok" voltak, amelyeket kenyelmesen lehetett mozgatni es konynyen at lehetett rendezni. A fenyatereszt6 rizspapfrral fedett, konnyli, fakeretes csusz6 ajt6, a sMjifusuma (vagy roviden Jusuma) - amelyet a falba epitettek be, de sziikseg eseten kiveheto es hordozhat6 volt - segitsegevel a bels6 terek mere tet es megviligit.asat konnyen meg lehetett v.lltoztatni act61
fiiggoen, hogy valaki maganyra vagyott vagy a kertet akarta csodfilni. A kertekec ugy terveztek, hogy harmonikusan illeszkedjenek a kaisho'k.hoz.
A kaisho'k. belso terenek meg egyedibb kiilso t kolcsonoztek a kiilonboz6
ablaktipusok es a kinai Chan-szekta templomaib61 atvett jellegzetes bels6epiteszeti elemek, illetve a karamono'k. kiallit.asara szolgal6 polcok. Ezek a
helyisegek olyan talalkoz6helyek voltak, ahol kiil6nb6z6 nagysagu es tarsadalmi osszeteteh'.i csoportok mindenfele esemenyeken vehettek reszt: ,,viragrendezesi versenyek, sarugaku- es n6-el6ad asok, teak6stol6, a havonkent
megrendezett talalkoz6k, amikor kinai es japan stilusu lancverseket koltottek, h 6-, virag- es holdnezes vagy buddhista szertartasok. 8 Mindezt ben soscges kozegben tehettek anelkill, hogy gatolta volna 6ket a merev t.arsadalmi
viszonyrendszer, illetve elkeriilhettek a ferfiak es n6k nem szandekos talfilkozasait, amelyek a Heian-korszakban gyakorta megnehezitettek az el6kel6segek tarsadalmi erintkezeset.
A 16. szazad soran, a teaszertartas egyik formajanak, a wabichcinak (.,puritan tea") a nepszeruve valasaval, ezek a bels6ep iteszeti stilusjegyek egyseges
rendszerre ertek ossze. Kialakultak a shoin-lak6epiiletek legjellemz6bb saj atossagai. Ezek a sajatossagok az egesz Edo-korszakrajellemz6ek voltak, sot
meg napjainkban is a ,,hagyomanyos" japan belsoepiteszetjelkepei m aradtak. Az ,,eszme nyi" shoin-stiiusu h elyiseg egy tatamivaI fedett szoba volt, ah ova
a sh6jikon keresztiil lehet bejutni. A berendezeshez tartozott nehiny Jusuma,
egy diszfto funkci6t ellat6 alk6v (tokonoma), egy olyan ablakfiilke, am elybe
osztott szintu polcozat (chigaidana) volt beepftve, valamint cgy irasra szolgal6
falmelyedes (tsuke shoin), amely kifele nezett a shOjinon tulra (22. cibra).
A bels6epiteszetben bek6vetkez6 valtozasokkal egy id6ben a kerttervezes
is uj utakat keresett, amelyek kifejeztek az atalakult tarsadalmi viszonyrend8
Ito T eiji: The Development of Shoin-Style Architecture. In Hall, John W. - Toyoda

Takeshi (eds.):japan in the Muromachi Age. Berkeley, 1977, UCP, 237-238. p.
2.49
22. a bra Shoin-stilusban epiilt Jak6haz belso tere. Az ibra a shoin-stilust annak teljesen kiforrott formijaban mutatja be. Ezt a tatamik kotottsegek n elkiili hasznalata,
a papirral fedett to16aj t6k es ablakok, a vakolt falak es a kecses icsolatj ellemezte. A
konnyii es levegos hazak epitesehez viszonylag keves faanyagra, am a mesteremberek reszer61 annal ti.ibb tudasra volt sziikseg. Fomis: Hall,John W. - Toyoda Takeshi
(ed s.): j apan in the Muromachi Age. Berkeley, 1977, UCP, 239. p.
szereket, s megfeleltek a kenmon-kultura esztetikai elYarasainak. A Heian-korszak tagas, \~lagos kerljeit, amelyek kozepe t rcndszerint egy t6 uralta, fakkal
ultettek be, s gyalogosven yekkel hal6ztak be, vagy kisebb, gondosan meg tervezett latvanykertcket epitettck a h elyiikre. A latvanykertekben szigoru szabalyok szerint rcndeztek el a homokagyasokat, a kovekct, a novcnycket, a vizfolyasokat es a tavakat. A szabalyoknak spiritualis jelcnt6seget tulajdonitottak, a ken pedig a vallasi elmelyiilcst szolgalta. A Korai Muromachi-korszak
n ehany kertje, reszben a chan buddhizmusb6 l meritve ihletet, atve tte a Songkori kinai kertkultura egyes elemeit, petdaul az ives k6hidacskakat, cs6nakhazakat, teapavilonokat es a ketemeletes pagodakat. A Heian-korszak tagas,
kecses elcganciat araszt6 kertjei h elyebe a hatalomra jut6 bushik kerked6 dinamizmusat tukroz6 kertek leptek. Az Onin-haboru utani evtizedc kben a
kenmon-rendszer ,,megszelidult" vezet6i mar szolidabb tervezesu, kevesb e hivalkod6 kerteket epittettek.
6sszegezve az eddig Ieirtakat, az uj epfteszeti es kertrendezesi alapelvek ki250
vfil6an megfeleltek a korszak tarsadalmi szempontb61 igcn vcgyes, alapvet6en tarsasagi kulturalis tevekenysegcinek: peldaul a kozos verscleseknck, a
teaszertartasoknak, a muveszeti eloadasoknak vagy eppen a karamono'k. megcsodalasanak. Emellett segitettek befogadni es elterjeszteni a legujabb kontinentalis cszmeket es ttjitasokat, az embert a magas szintu kulturalis ismeretek elsajatitasara osztonoztek, emcllett kezzcl foghat6 kifejez6cszkozei lettek
az esztetika es a vallas kozotti kapcsolatnak. A tarsadalmi elitnek a birodalom
tavoli videkeire vet6d6 tagjai magukkal vittek az uj epiteszeti elveket. 1550-re
a shoin-stilus es az ujfajta keruendezesi gyakorlat az egesz birodalomban
iranyad6va valt mindazok szarnara, akik elkoteleztek magukat a kor kulturalis eszmenyci mellett.
Amellett, hogy megfclelt a tarsadalmi elit igenyeinek, az uj epiteszeti stilusok osszhangban voltak a japan erd6kben, mez6gazdasagban es munkaszokasokban bekovetkczett valtozasokkal. A shoin-stilus figyelernbe vette azt,
hogy Japan k6zeps6 reszen igencsak megfogyatkoztak az erd6segek. Az epuletekhez kisebb tart6oszlopokat es konnyebb tet6gerendakat hasznaltak.
A nehez bels6 tamfalakat es fa ablakkereteket konnyil, papirral fedett tol6ajt6kkal helyettesitettek. A draga fapadl6zatot a kevesbe koltscges tatamikkal
valtottak ki. A papfr alapanyaga a kiirtott erd6k helyen nova ut6derd6kb61
szarmazotl. A tatamik tolteleke, az igusa pedig boseggel allt rendelkezcsre,
koszonhetoen az 6ntoz6muveknek, amelyek megnoveltek a kiterrnelhet6
mocsaras terilletek nagysagat.
Az ujfajta kertek a komyeze ti valtozasokhoz is alkalmazkodtak. Kevesebb
helyet igenycltek, arni rnegfelelt a terjeszked6varosok es a novekv6 varosi nepesseg igenyeinck. Az epitesnel figyelcmbe vettek a nyari vizhianyt, arnikor
az ontoz6rendszerek a viz nagy reszet a rizsfOldekre vezettek el. A ker tepit6k
ezert homokot es kovet hasznaltak, s nem asattak tavacskakat. A megnovekcdett munkacr6igeny es az egyre magasabb szakmai elvarasok sern okoztak
gon dot, hiszen immar egy nagy es sokretuen kepzett tarsadalmi reteg allt a
tervez6k rendelkezesere, s ezeket a kozembereket, koszonhetoen a penzgazdalkodas elterjedesenek, fizetett munkaer6kent alkalmazhattak.
Japan lcghiresebb epuletei es kcrtjei kozul sok ebben a korszakban szuletett, koztiik Ashikaga Yoshimitsu Aranypavilonja (Kinkakuji) es Ashikaga
Yoshimasa Ezustpaviloaja (Ginkakuji). A korszak epfteszetenek talan legnagyszenibb alkotasa a zen buddhista Rinzai-szekta f6 templomegyiittesebcn, a ky6t6i Daitokujiban all6 egyik rnellektemplom, a Daisen'in. A Daisen ' int a 16. sz:izad clejen epitettek, shoin-stilusban. Lak6kamrai kozvetlenul
egy sor kicsiny, viz nelkuli sziklakertecski:re (kare sansui) neznek, amelyekben megtestesul a korszak kertepit6 muveszetenek minden esztetikai alapelve.
ADaisen'inben (a templomepuletben) lerakott tatamtkon ii16, eszakra tekint6 szemlcl6d6 elott egy teglalap alak\1, korulbelul 4x l6 merer alapterulctu terseg terul el. Spiritualis utazasa a kert bal oldalan kezd6dik. Ket sziklahalom magasodik itt. Sziklai kozott a kavicsok ugy vannak elrendezve,
0
\0
.,.,
......
I
0
\0
CN
251
mintha egyvfzeses lenne a kertben. A leziidul6 kavicsok ezutan egy kis hegyi
,,kopatakka" szelfdtilnek. A felette a tivel6 k6hidat elbagyva, a patak folyov-a
tercbelyesedik. Innent61 egy ,,k6haj6" viszi. tovabb a latvanyban elmeriil6 latogat6 tekinte tet del fele az egyre szelesed6 es csendesed 6 kavicsfolyam
menten. A gondosan gereblyezett kavicsok altal megjelenitett foly6 szikla- cs
bokorcsoportok kozott kanyarog, ,,belefolyva" az epulet deli reszen kialakitott masik kertbe. Ez tulajdonkeppen egy vcgtelen, nyugodt kavicstenger,
amelyb6l csupan ket kis kt1pos halmocska all ki. Koriilo ttuk a kavicsok ugy
vannak elgereblyezve, hogy a hullamveres latszatit keltsek. H atrahagyva a
ket halmot es az orvenycket, a szemlel6d6 nyugatra, Amida Tiszta Foldjenek
iranyaba fordftja tekinteter, magaba szivva a teljesen egyencs vonalvezetesu
sziklakertb6l arad6 tiszta nyugalmat.9
A nagy teret foglal6 shinden-stilusu reziden ciak es a hozzajuk kapcso16d6
kiterjedt kertek j61 kifejeztek a ritsury c>-rendszer el6kel6segeinek szemlele tmodjat es hatalmat. A shinden-stilus fokozatos visszafejlodese, a h e lye be lep6
valtozatos, eklektikus stilus, amely az Ashikaga-shogunok idejenjelent meg,
valamint a kenmon-rendszer kesei id6szakanak epiteszetere j ellemzo visszafogottsag, osszessegiikben beszedes bizonyitekai annak, h ogy milye n ingatagga
valt akkoriban a kozp on ti elit helyzete. Tagjai egyreszt ragaszkodtak mindahhoz, ami megmaradt szamukra, masreszt viszont erennye tettek n ehez helyzetiiket, azaltal, hogy immar a visszafogott mercteket, az cgyszeru tervezest, s
a dfszitesek elhagyasat tekintettek a kovetend6 esztetikai alapelvnek, ami
egylittal az egyen spiritualis fej16deset is szolgalta.
Ezert tortenhetett meg, hogy, arnikor a 16. szazad vegen m egjelent az uj,
minden korabbinal er6sebb hatalom - amelynek vezetoi megteh ettek volna,
hogy a birodalom legcavolabbi szegleteb6l hozassanak faanyagot, amib6l
szinte barmit felepithettek volna, s hogy annyi vizet vczettessenek a disztavaikba, amennyit csak akarnak - , annak vezetoi nem szakitottak a kenmon-rendszer visszafogott epiteszeti gyakorlataval. Ezzel sajat kulturalis erzekenysegtikr61 es muveltsegukr61 akartak tanubizonysagot tenni. Az eredmeny a
nosztalgikus visszafogottsag es a hivalkod6 kitarulkozas zavarba ej t6 kevereke lett. A kovetkez6 n ehany evtizedben azonban , mikozben megszilarditottak a hatalmukat,Japan t'.tj urai felmagasztaltak az egyszerut, ,,megfegyelmezve" a hivalkod6t. Ily m6don vegleg letjogosultsago t nyert a shoin-stilu s, azon
beliil is elsosorban a teaszertartasok szamara epftett kis helyisegek. Az uj
shOgunok (1gymond ,,legitimaltak" eztaz orokseget. Ajapan epfteszet tobb evszazada tart6 fejlodesi szakasza vcget ert.
1
252
Bring, Mitchell - Wayembergh, Josse: Japanese Gardens. Design and Meaning. New York,
1981, McGraw-Hill.
Festeszet es kolteszet
A shoin-stilusban eptilt helyisegek eszmenyi helyszinek voltak a kivaltsagosok
osszejovetelei szamara. A kivaltsagosok gyakran eltek is a lehetoseggel, hogy
kozos lakornakon, teazasokon es beszelgeteseken vegyenek reszt, s hogy ami most bcnniinket leginkabb erdekel - festmenyeket csodaljanak, verseket frjanak, dramaeloadaso kat nezzene k vagy szerepeljenek benntik, vagy
a teaszertartasok reszesei legyenek. Az itl felsorolt negy muveszeti ag koziil a
festeszet es a kolteszet mar hosszu multra tekintett vissza. A drama es a teaszertarcis lenyegeben abban a korszakban sziiletett meg.
A kozepkori festeszet sok tekintetben a regi stilusokat es elveket kovette.
F61eg a Kesei Heian-korszakban nepszeru yamatoe, emakimono, a vallasos mandalafesteszet es a raigovolt ra nagy hatassal. A kontinentalis kapcsolatok felelenkillesevel Japanba is eljutott a kinai Song- es Yuan-dinasztia idejen nepszeru stilus, a ,,tintavonal festeszet" (suiboku, mas neven sumie).
A szobraszatot egyfajta tompasagjellemezte, ami szogcs ellentetben allt a
festeszetet athat6 dinamizmussal. A Kamakura-korszak elejen mega szobraszatban is felfedezhet6 volt ez a friss eletero, f6leg Unkei es Kaikei munkassaganak koszonhet6en, am kes6ob a stagnalas hosszu korszaka kezdodott, amikor a szobraszok lenyegeben nem tettek mast, mint Amida-kepmasokat es
mas, sablonos templomi disztargyakat sokszorosftottak. Felte telezhetnenk,
hogy a gyakori tfuveszek arra osztonoztek a szobraszokat es patr6nusaikat,
hogy konnyebben mozgathat6 mualkotasokat keszitsenek vagy rendeljen ek.
Val6jaban ugy is fogalmazhatnank, hogy a korszak szobraszatanak legnagyszerubb alkotasai a n6-el6adasokon hasznalt maszkok voltak, amelyek rendkiviil finomsaggal es erovel abrazoltak a szereplOk Iegfontosabb tulajdonsagait- a fiatal szepseget, a noiesseget, az oregseget vagy eppen a demoni erot.
A festeszet viragkorat elte akkoriban. A muvek hu tiikorkepei voltak a korszak vallasossaganak es szinkretista szemleletm6djanak. A templomokat, a
szentelyeket es a tantetelek melyebb jelentesretegeit megor6kit6 csoda.Iatos
mandala'k kiil6n6sen valtozatosan jelenitettek meg a szinkretista szellemiseget. Az Amida-kepmasok kozponti temai voltak sok kozepkori kepz6muveszeti mufajnak. Kozejiik tartozott a raigo. A raigO-festmenyek Amidat abrazoltak, amint ket mennyei kiser6je tarsasagaban leereszkedik a Nyugati Paradicsomb61, hogy fogadj a az elhunyt hiv6k.et. Az emakimono, a kor ketsegkiviil
legnepszen1bb (s ha a tekercskepek szallithat6sagat nezziik, a leginkabb
mobilis) mufaja, szinten gyakran va.Iasztotta temajaul az Amida-kultusz szent
alaJYait. Ilyen tekercskep peldaul az Ippen shOnin eden (lppen szerzetes kepes elettOrtenete), amelyet 1299-ben fejezett be alkot6ja, a rejtelycs szerzetes, En'i. A
korszak szinkretista szellemisege meg ezen a mualkotason is erezheto. Azon
a reszleten erhet6 tetten, amikor Ippen felkeresi a kuman6i shinto szentelyt,
ahol az ott lakoz6 kamik. segitseget nylijtanak a megvilagosodast keres6 szerzetesnek.
Mas tekercskep ek a buddhista sutra'k, f6kent a L6tusz-sutra torteneteit, il-
0
I.Cl
I.Cl
,...,
0
I.Cl
<N
......
253
O'l
00
......
0
ir:
CN
letve az egycs tcmplomokhoz es szentelyekhez ffiz6d6 legendakat dolgoztak fel. A mongolok felctt aratott gyozelem utan bizonyitotlnak tekinte ttek,
h ogy a kamik val6ban j apan vedelmezo istenscgei. Szamos nagyszerli emakimono allitott emleket a buddhista templomok tcriileten mt'ik6d6 shint6
szentelyck isteni hatalmanak. Kozejuk tartozik az 1309-ben kesziilt tekercskep, a Kasuga gongen genki (Kasuga istenseginek csodds tettei). A kasugai szentely
tortenetec es lcgendait elbeszelo kcpsorozath oz irt szoveg egyer telmuve teszi, h ogy a buddhista es shintii teol6gia sok ponton kapcsol6dott egymashoz.
Emellett kifejti az 6sszefon6das hatterben megh\iz6d6 alapelveke L, a honji
suijakut es a h6bent. Okfejtesc szerint, mivel a tisztasag shintii eszmenye:
,,maga a Tiszta Fold, ezert saj at istensegeink azonosak a buddhakkal. H ogyan is lehetne maskent, minthogy a Szentely maga a Tiszta Fold? AJoruri cs
a Keselyli-cstks beh'.11 esnek a szentely hatarain ... ezert is illeue a Nagytiszteletu Myoe a hegyet a Keselyli-csucs nevvel, s 6 [a szentely kamtja] ezert is
mondotta Toshimori nagyfunak, hogy eme osvcnyen lehet eljumi a megvilagosodashoz .. . [Val6 igaz], 6 utat mutat minden letezon ek, kik, szuksegiikh oz cs ertelmiikhoz ill6en , megszerezhetik a vegs6 tudast."10
(A Joruri es a Keselyu-csucs a legendak szerint ker Buddha, Yakushi es
Shaka paradicsomai voltak. A Kesclyii-csucs megcgyezik a szentelyre n ezo
Mikasa-heggyel. Az idezetben szerepl6 ket szcmely, a Kegon-szekta nevezetes
szerzetese, Myoe sh onin (1173- 1232] es Fujiwara no Toshimori [1120- kb.
1180] a tckercskep visszatero alakjai.)
A kasugai istenseg a szoveg szerint oly nagy hatalommal bir, h ogy kep cs
minden el6lcnyt megvciltani. igy hat, ha valaki a mcgvilagosodast kcresi, akkor eleg csak Kasugaig mennie, s ott felkeresnie a Kofukttjit es a hozza tartoz6 shint6 szentelyt.
Az emahimono'k a klasszikus vilagi muve ket is megorokitc ttek. Ujra feldolgoztak peldaul az Ise monogatarit, a Pdrnakonyvet es mas hires irodalmi alkotasokat. Annak erdekeben, hogy elethli reprodukci6k kesziiljenek, a kenrnonrendszer vezetoi tovabb folytattak azt a gyakorlato t, hogy hivatcisos mt'iveszeket n cveztek ki a Heian-korszakban felcillitott udvari festeszeti hivatalba
(edokoro). A hivatalnokok es muveszek festeszeti kezikonyveket allitottak
ossze, amelyek a vallasi es vilagi tcmaju emakimono'kkal foglakoz6 muveszeknek egyarant segitscget nyll.jtottak. Ezekbcn a szemlelteto abrakat is tanalmaz6 muvekben, pontosan leirtcik, hogyan kell megfesteni a kiilonboz6 temakat.
Gondosan ugyeltek arra, hogy mikent kell ,,helyesen" vizualisan megorokiteni a mult dicso escmcnyeit. Ez j 61 tiikrozi a korabeli viszonyokat. Af6papok szamara a m(ialkotcisok arraszolgaltak, hogy terjesszek cs gazdagabba tegyek iranyzatuk tanait. A kuge tagjai a klasszikus mestermuvekrol, koztiik az
!sees a Genji monogatarirol keszitctt, valamint az udvari szertartasokat es a csaszari szentelyek legendait meg6rokit6 tekercskepekkel igyekeztek szen re site10 Tyler,
254
Royall: The Miracles of the KasugaDeity. New York, 1990, CUP, 291. p.
ni kivaltsagos helyzeu1ket. A bushzk az emakimon6k.kaI juttattak kifejczesre a

klasszikus muveltseg iranti tiszteletiiket, ezzel is segitvc igazolni azt, hogy jogosan tartanak igenyt a hatalomra. A tekercskepfesteszet felviragzasanak az
is nagy lokest adott, hogy az emakimonol<at gyakran kiallitoltak a kerkedni
akar6 tulajdonosok. Mivel az elit korcben a rangok mar nem tiikroztek egyertelmuen az egyen tirsad almi helyzetet, az el6kcl6segek rezidenciainak
kaish6iban kiallitottvazak, kepek es haramono'k a vagyoni h elyzet, a muveltseg,
a tekintely, egysz6val a tarsadalmi megbecsiiltseg fontos jelkepei lettek.
Meg altalanosabban fogalmazva, a birodalmatjellcmz6 kaotikus allapotok
es pusztitas, valamin t a kozelg6 mappot61 val6 felelem arra sarkallta a kenmonrendszer elitjet, hogy a konnyen mozdithat6 emakimonol<on meg6rizzek a
mult csodalatra melt6 kulturalis alkotisait es a szakralis hatalmassagok kepmasait. De meg akkor is, ha nem a veszelybe keriilt orokseg meg6rzese utani
vagy hliz6d ott mega tekercskepfesteszet felviragzasa mogott, a vegeredmeny
ugyanaz: napjainkban ezek a rendkiviili szepsegli emakimonol< a legbeszedescbb utmutat6k abban, hogy elkepzeljiik azt a vilagot, ami vegleg megsemmisiilt a kozepkor verzivataros evszazadaiban.
Mint min den, a mwt ,,megorzesere" tett kiserletc t, ezt is a reszsikere kjellemeztek. Termeszetesen volt, ami ismetelten elveszctt, s szamolni kellett azzal, hogy a ,,megorzes" soran-keletkezo kisebb hibak osszessegukben jelen tosen befolyasolhattak a vegeredmenyt. A:z. elit elszegenyedese miatt egyre
rosszabb minosegu es kevesbe hiteles reprodukci6k szulettek, mivel a kevcsbe kepzett muveszek a n agy kereslet miatt ,,fut6szalagon" gyartottak az alkotasokat. A v<lltoz6 id6kkel egyiitt a stilusok is valtoztak. A yamatoe peldaul
tobb elemet is atvette a kinai Song- es Yuan-dinasztiak idejen nepszeru festeszeti iranyzatnak (hanga) (,,kfnai stilusu muveszet").
Song- es Yuan-dinasztia a ,,tintavonal festeszet" (suibohu) revcn gyakorolla a
legnagyobb hatast a japan kultiir a fej lodesere. Ez a stilus, ami mar a kezdetektol eroteljcs vallasi szfnezetet kapott, kiilonosen n epszeru volt a kenmonrendszer vezetoinek koreben . A hivatisos fest6k alig nehany nemzedeknyi
ido alatt az egesz birodalom ban elterjesztettek. A:z. Ashikaga-shogunok idejen
az Ashikaga Yoshimitsu altal epfttete tt Shokokujiban mukodott egy festoiskola, amelynek tagjai Song-Yuan-stilusban egyes tobbszinu, mesteri tuskcpeket festettek. A:z. iskolanakjosetsu, Shubun es Sesshu voltak a leghiresebb
tagjai. J osetsu alkot6i korszaka Yoshimitsu es ut6dja uralkodasanak idcjere
esett. Tanitvanya, Shubun palyafutasa az ezt kovet6 evtizedeket o lelte fel.
Sesshu pedig az Onin-haboru idejen alkotott. H armuk koz"Lil Sesshl"t eleter6l
rendelkeziink a legtobb adattal. 1467-ben, a haboru kitorese utan elmenekiilt Ky6t6b6L A hatalmas nyugati daimyo, Ouchi Masahiro koltsegen Kfnaba
utazott, hogy az ottani mesterektOI tanuljon. Ele te hatralevo reszfa O uchi
nagylir yamaguchi varaban toltotte. Ittfestctt, tanftott, sot allitolag kerteket
is tervezett.
A Sengoku jidai idejere a yamatoe es a suiboku muveszi hagyomanyai mar
szerves reszevc valtak a kenmon-rendszer kulturajanak. A yamatoe azoknak az
25 5
"'0...
..:.:
E
0
"'
"1:1
"'..."'
'lS
,,ontudatosabb" muveszeknek a stilusa volt, akik a Tosa Yukihiro altal alapitott iskolahoz tartoztak, s az udvari fcsteszeti hivatalban szolgaltak, mig a
suiboku f6leg a templomokban viragzott. Azok a muveszek, akik saj at mutermekben dolgoztak es a festeszetb6.l eltek, eklektikusan alkalmaztak a ket stilust. Ez kulonosen igaz volt Kano Motonobura, aki a kor osszes stilusanak
mestere volt, s aki az 1540-es evekben sajat iskolat alapitott. 6 cgyarant festett a sMgunoknak, az udvaroncoknak, a p apoknak es kereskedoknek, h a
kellett, akkor hagyomanyos ill6kepet, tekercskepet, legyezot, paravant vagy
barmi mast. Muveiben, amelyek akkoriban rendkivlil nepszen1ek voltak, otvozte a yamatoe es a kanga stilusjegyeit.
A kan6-iskola idovel kialakitotta a magajellegzetesenjapan, de kinai alapokon nyugv6 stilusat. ,,A lwnga temait es technikait, f6kent a tussal festett kinai
tajkepek ecsetkezeleset, otvoztek a yamatoe kepeinek es falfestmenyeinek jellegzetes kompozici6ival."11 Ez az elegans stilus, amelyet az eroteljes ecsetkezeles, a m eresz kompozfci6 es az elenk szinek jellemeztek, olyannyira n epszeru volt, hogy 16. es 17. szazad fordu l6j an ajapant egyesito h atalmassagok
ilyen muvekkel ekesitettek hatalmas v:iraikat es kastelyaikat. KesObb a kan6iskola festoi a Tokugawa-bakufu hivatalos muveszei lettek.
Ami a kolteszetet, a klasszikus muveszetek ,,kiralynojet" illeti, a poetakra
mar a Nara-korszak elejen jellemz6 volt, hogy kikapcsol6das gyanant kolteszeti versenyeken vettek reszt. A Kesei Heian-korszakra ket fo valfaja alakult
ki ennek a ,,verbalis sportnak", a wakan renku es a renga, amelyeket a csaszari
udvarban es a vallasi kozossegekben uztek. A wakan renku olyan verselesi forma, amelyben felva!tva talalhat6k japan es a kinai nyelven irt verssorok; a
renga tulajdonkeppen nem mas, mint tartalmilag egymashoz kapcsol6d6,
ket vagy tobb kolto altal megkomponalt, 31 sz6tagos waka'k sorozata. A kontinentalis kap csolatok felelenkulesevel es a zen buddhista templomok megjeLenesevel, a wakan renku kulonosen nepszeru le tt a Zen-szekta szerzetesei koreben , akik a kinai verseles .(kanshi) irant is elenk erdeklodest mutattak. EgyidejUleg a wakat ujjaeleszt6 kolt6k, koztiik Fujiwara no Teika es fia, Shunzei
munkassaga felvetette a kerdest, hogy val6ban komoly lirai mufajnak lehet-e
tekinteni a rengat . Kozben lefektettek a renga'k megkomponalasanak alapveto szabalyait: minden versnek onmagaban is egesznek kell lennie; a versfolyamban a waka'k minden klasszikus temaj anak fel kell tunnie; egyetlen temat sem Iehet gyakran ismetelni, illetve a tobbi tema fole h elyezni; s nagyra
kell ertekelni, ha valaki a szigoru szabalyok betartiisaval is valtozatos es egyeni nyelvezetet hasznal.
Az Ashikaga-sh6gunok idejen a wakan renku h elyett a renga lett a hatalmi elit kedvenc lancverstipusa. Magas szinvonalu ertekezesek jelentek meg
mindket mufajr61. A renga elso igazan neves kolt6je es teoretikusa Nijo Yoshimoto volt, aki 1357-ben az udvar megbizasab61 osszeallitotta az els6 csa11
2.56
Weigl, Gail Capitol: The Reception of Chinese Painting Models in Muromachi J apan.
MN, vol. 35 no. 3 (Fall 1980), 258. p.
szari renga-gylljtemenyt, a Tsukubashut (Tsu kuba-gyii.fteminy), majd tizenot evvel kes6bb megirta a renga-kolteszet szabalyait 6sszefoglal6 6 an shinshikit (Az
6an-ira u.f szabiilyai). A kes6bbi nemzedekek ujabb szabalyokkal toldotcik
mega gylijtemenyt, emiatt az egykor a kikapcsol6dast szolgal6 kcdvteles egy
szigoruan szabalyozott lirai mufajja merevedett, aminek a szaz, hosszabb-rovidebb (17, ill. 14 sz6tagos) versszakb61 all6 lancvers, a hyakuin lett az alapegysege.
A renga-kolteszet szabalyainak lefekteteseben fontos szcrepet j atszott a
waka: an nak temakorei, azok sorrendje, k6lt6i eszkozei es az utalasok gyakori hasznalata. Csakugy, mint sok waka-kolt6, koztUk Saigyo, akik vallasi tartalommal toltottek meg muveiket, a renga'k nehany mestere is a nagybe tus ,,l Jtnak" tekintettek sajat koltemenyeit. Az iinnepelt pofaa, Shinkei, buddhista
tanicisnak tartotta verseit. A Heian-korszak uti napl6inak a waka'k adtak egyfajta keretet. A kozcpkorban a renga'k toltottek be ugyanezt a szerepet. Pelda
erre az elismert kolt6, Sogi napl6ja. Sogi a semmib61 kiizdotte fe l magat a
Rinzai-szekta ot f6 kolostorahoz (goza~) tartoz6 Shokokuji egyik magas hivatalaba. Pozici6ja, magaval ragad6 szemelyisege, kifinomult po litikai erzeke
es n em utols6sorban remek koltemenyeinek kosz6nhet6en bejaratos volt a
legmagasabb politikai korokbe. Kapcsolatainak koszonhet6en beutazhatta
a birodalmat. A zlirzavaros id6k ellenere eijutott egeszen Kyiishuig es Kantoig. Utazasai saran tekintelyes emberek tarsasagaban versfarag6 osszejoveteleken vett reszt. Tobbek kozott az 6 erdeme is, hogy a kenmon-rendszer kulturajat az egesz birodalomban megismertek.
Sogi tanitvanya, Soch6, szinten sokat utazott. 6 a Kozep-Japanban el6
bushikkal ismertette meg a kenmon-kulrurat. Emellett nagy szerepe volt abban, a korszak folyton valtoz6 k6lt6i izlesvilaganak formfilasaban. A Sengoku
.fidai fenekestiil felfordult vilagaban, ahol elmos6dtak a cirsadalmi oszcilyok
kozotti hatarvonalak, s amelyet az alland6 letbizonytalansagjellemzett, a renga-k0lt6k koreben tovabbra is szokas volt kotetlen verseleseken reszt venni,
ahol kcdviikre fiizhettek egymasba a wakalrnt, a renga1rnt es a haikaiokat. A
haikai humoros hangveteh1 vers volt, amelyj atekos sz6h asznalataval es hangzasaval fate el a kivant hatast. 1522 es 1527 kozott Socho rendszeresen vezetett uti n ap lot. A napl6, a megszokott m6don, a versek k6ze ekelt rovid szovegekb61 allt. Am, a nemcsak wakal<.at es renga'kat, han em szamos haikait - a haiku el6fucirat - is az ut6korra hagyott. Ezzel vette kezdetet az a folyam at,
amely saran a frivol temaju verseles is muveszi rangra emelkedett.
>O
>O
......
>O
<N
......
A no es a teaszertartas
A dramai el6ad asok, a rengaboz hasonl6an, egyreszt lehet6seget biztosftottak az alacsony szarmazasu, de tehetseges emberek szamira, hogy magasabbra emelkedj enek a tarsadalmi rangletran, masreszt iiriigykent szolgaltak a
korantsem egyseges elitretegnek, hogy osszegyliljenek a kaisho'kban, s ko tet257
lenul elvezzCk egymas tarsasagat. Am egy masik parhuzam is felfedezheto:

ahogyan a renga a ritsuryO-rendszer kolteszeti oroksegenek a termcke, {1gy a
dramai eloadasokon eljatszott tortenetck- a nO-szindarabok el6dei - szinten
a regebbi irodalmi hagyomanyokb6l szulettek meg. A forrasai koze tartoztak
az udvari monogatank, a haborus tortenetek, a buddhista kanon tanmesei, illetve a sokfele mufajt otvozo, eklektikus setsuwa'kat tartalmaz6 gyftjtemenyek
tortenetei.
Ennek az ujfajta cload6-muveszetnek a zcnes es tancos e lemei alapvet6en
nepi ered etuek. A sarugalmkat es dengakukat jatsz6 csoportok (za) a shirabyoshik tancos hagyomanyaib6l es a 14. szazadban igen nepszeru, etenk, az
enekbeszeden alapul6 tancb61, a kusemaib61 m eritettek ihletet. Ezek a csoportok ugy kamatoztattak m esemond6i, tancosi es enekesi tudasukat, h ogy a
h arcosok varaiban vagy a templomaiban sz6rakoztattak a fizeto kozonseget.
Egyhazi tamogat6inak segitettek az adomanygyujtesben, oly m6don, hogy
tanit6 celzatu el6adasaikkal zarandokokat es adakoz6kat vonzottak a templomokba es a szentelyekbe.
A Nanbokuch6 evtizedeiben a sarugakukat es dengakukat el6ad6 csoportok
mar hivatasszerlien uztek ezt a mesterseget. Mikozben egymassal versengtek
a tamogat6k kegyeien, folyamatosan b6vitettek a rcpertoarjaikat es csiszoltak mestersegbeli tudasukat. Az Ashikaga-shogunok idejen fokoz6dott a csoportok kozotti rivalizalas. Ebben a verseng6 korszakban elt es alkotott az a
kfa sarugaku n6-szinesz/szerz6, akiknek szindarabjai es muveszi tudasa megteremtettek a n6-sz1njatszas alapjait. Kan'ami Kiyotsugur61 es fiar61, Zeami
Motokiy6r61 van sz6. Zeami tarsula ta, a Kanzeza Naraban alakult meg, ahol a
Kasuga szen tely tamogatasat elvezte.
Az 1370-es evekt6l kezdve Kan'ami Kiyotsugu es Zeami Motokiyo Ashikaga
Yoshimitsu partfogoltjai lette~, mivel raereztek arra, hogy a sh6gun mely el6adasm6dokat kedveli a leginkabb, s ezeket nagy ugyesseggel vittek szinpadra. Annak ellenere sikeresek voltak, hogy az egykori kugemeg el6 el6kel6segei
melyen leneztek 61<.et a szarmazasuk miatt. Az egyik korabeli el6kel6seg, Gooshikoji Kintada (1324-1383) alabbi glinyos megjegyzest tette a Kanzezaboz hasonl6 tarsulatokr6l, s arr61, hogy a fiatal Yoshimitsu ennyire kedveli Zeamit:
,,Az ilyesfele sarugaku a koldusok foglalatossaga, s h a valaki ennyire szfvebe
zar egy szineszt, aki sarugakutjatszik, annak a jele, hogy zlirzavar uralkodik a
birodalomban! "12
Azaltal, hogy tudatosan elsajatitotta a henmon-rendszer urainak izlesvilagat, Zeami elhallgattatta a fanyalg6 hangokat. Mentora, Nijo Yoshimoto
egyencsen arra ragadtatta magat, hogy igy fogalmazzon Zeami koltoi kepessegeir61: ,,Nern mindennapi tehetseggcl van m egildva!"13
12
Hare, Thomas Blenman: Zeami's style. The Noh Plays ofZeami Motoki)'O. Stanford, 1986, SUP,
16. p.
13
Konishi Jin 'ichi: A History ofJapanese Literature. Vol. 3. T!Ul High Midd/,e Ages. Princeton,
1991, PUP, 534. p.
258
Elctc hatralev6 reszeben Zeami Motokiyo azon munkalkodott, hogy megszerezze a rangban felette all6kj6indulatat, a kozizles vfiltozasaihoz igazitva
muveszetet. Kezdetben peldaul a Kanzczat a mozgalmas, elettel teli el6adasok jellemeztek, de ahogy Zeami egyre kiforrottabb muvesz lett, raebredt
arra, hogy Ashikaga Yoshimitsu kifinomultabb darabokat szeretne latni,
amelyek els6sorban nem a cselekmenyre, hanern a szerepl6k lelkivilagara
helyezik a hangswyt, amit esztetikailag tetszet6s es erzelmilcg megindft6 m6don jelenitenek meg. Patr6nusa valtoz6 izlesehez igazodva, Zeami felelevcnitette a yiigen fogalmat, ami korabban, a waka-kolteszetben ,,finom titokzatossagot"jelentett. 6 viszont azt a tokeletes, titokzatos es megfoghatatlan szepseget
jellemezte igy, amit a n6-dramaiban szeretett volna kifcjezesre juttatni.
Zeami Motokiyo azonban pontosan tudta, hogy tarsulatanak a sikerc att61
fogg, hogy ki tudjak-e elegitcni a sokfele fzlesu kozonseg igenyeit, ezert igyekezett valtozatos repertoart kialakitani. A darabok a harcosokr61, papokr61,
el6kel6segekr6l es kozemberekr61 sz6ltak. Gyakoriak voltak a vallasos temakat feldolgoz6 muvek, csakugy, mint a parcosok tetteit vagy halaltusajat bemutat6 darabok. Maskor viszont a kozemberek mindennapi eletenek nehezsegeit es oromteli pillanatait vitte szinre. A Heike monogatari (Heike tiirtenete)
dmu mub61 szamos haborus szindarab sziiletett. A Genji monogatari es mas,
Heian-kori klasszikusok szinten sokszor m egihlettek a szerz6ket, at:iHtetve sajat muveikbe azok torteneteit, szereploit es verseit. Ez sokat emelt a darabon
a kor irastud6 kozonsegenck szemeben. AKorai Heian-korszak kolt6n6je es
tragikus sorsu szepsege, Ono no Komachi, sok szindarabban feltunt. A hoszszu, komoly eloadasokat idonkent sziinetekkel szakitottak meg, amikor humoros jeleneteket (kyogen) es par6diakat adtak el6.
A szlnhazmuveszetr61 irt ertekezeseiben Zearni Motokiyo hosszasan irt a
szfnjatszas muveszeter61, a darabok felepiteser61, arr61, hogy milyen szempontok szerint kell osszeallitani a musorreszeket, s csoportokba sorolta azokat a dramafajtakat, amelyek szerinte kierdemeltek azt, hogy szinrc vigyek
6ket. Am ekozben vegig azt hangsulyozta, hogy mindenkeppen ki kell elegiteni a kozonseg igenyeit, meg akkor is, ha emiatt a szinesznek fel kell adnia
bizonyos muveszi elveket:
,,Ha a nagykozonseg lelkesen fogadja az el6adast, az egyarantjele a nomufajat muvel6 Larsulat kezdeti es az alland6 sikerenek. Ezert, ha mindig csak
magasan szarnyal6 stilusban jatszol, akkor nem lophatod be magad a nagyobb hallgat6sag szivebe ... [Ha viszont] ugyelsz arra, hogy a mega Iegmuvcletlenebb kozonseget is kiszolgald, akkor sikeres maradhatsz. "14
Zeami es a Kanzezat iranyit6 ut6dainak ertekezesei, valamint az alapit6
melyseges pragmatizmusa ketsegkiviil hozzajarult az uj mufaj sikerehez. Az
esztetikai alapelvck hataroztik meg leginkabb a felnottkorba lep6 nO-dramat,
s az Edo-korszakban a mufaj dramaturgiai alapelvei etalonna valtak.
H
Yamazaki Masakazu: The Aesthetics ofTransformacion. Zeami 's Dramatic Theories. JJS,
vol. 7 no. 2(Summer1981), 220. p.
259
en
00
......
0
LC')
IN
......
Ez ido alatt a Kanzeza es mas sz1njatsz6 csoportok sem tetlenkedtek. Tamogat6kat kerestek, bovitettek a repertoarjukat, dramaikat pedig mind tobb
nezovel ismertettek mega harcosok rezidenciain es a gombam6d szaporod6
kereskedelmi kozpontokban tartott eloadasaikon. Ekozben a henmon-rendszcr kulturajat es esztetikajat is terjesztettek a birodalom tavoli videkein eta
harcosok es keresked6k koreben, akarcsak az akkoriban szinten nepszeru
renga kolt6i.
Az e lit kulturaja egy masik, nagyszerli uj elemmel is gazdagodott, ami meltan valtja ki az ut6kor csodiilatat. Ez nem mas, mint a tcaszertartas.15 A lancversek keszitesehez hasonl6an, ehhez is a resztvevOk magas szintli egyiittmukodesere volt szill<.seg. Alkalmat adott arra, hogy a kenmon-rendszer elitjcnek
tagjai osszegyliljenek, s kotetlentil sz6rakozzanak egymas tarsasagaban. Id6vel a teaivas a muveszetek soraba emelkedett, ami magas szintu kulturalis ismereteket kovetelt a szertartasok resztvevoit61. Emellett egyfajta vallasi szinezetet is kapott. A nohoz es a rengahoz hasonl6an, a tcaszertartas is elterjedt az
egesz birodalomban. Am az mindenkeppen szokatlan fejlemeny volt, hogy
ez a ,,mUfaj" Jeginkabb a keresked6khoz kotodott. Ok fektettek le wabicha
(,,puritan tea") nevli szertartas szigoru szabalyait. Kes6bb ebb61 sziiletett
mega chanoyu, amit napjainkban a teaszertartaskent ismeri.ink. A kereskedOk szamara ab ban allt a wabicha nagyszerusege, hogy mindenfele etikettbeli
es vallasi kotottsegek es tarsadalmi ktHonbsegek erzekeltetese nelkiil kerlilhettek kapcsolatba a ta.rsactalmi rangletran felettuk allokkal. :Enekes t:argyak
birtokaba juthattak ily m6don, emellett, ha kellett biiszkeJkedhettek becses
kincseikkel es kifinornult muveltsegiikkel, mikozben a kell6 visszafogottsag
latszatat kelthettek.
A chanoyusoran hasznalt porra 6rolt ceafuvet (matcha) mar a T ang-korban,
de elkepzelhet6, hogy mar korabban is fogyasztottak Kinahan. Japanban a
ritsuryO-rcndszer idejen terjedt el. Miutan a Kesei H eian-korszakban megujultak a kontinentalis kapcsofatok, a zen buddhizmus kozvetiteseveljapan
ismet megismerkedett a matchcival. Godaigo tenno uralkodasa idejen mar az
inyencek italanak szamitott, legalabbis a Rinzai-szekta templomaiban, ahol a
,,teaizleles" - a tea fajtajanak meghatarozasa - a papok kedvelt sz6rakozasa
volt. Ashikaga Yoshimitsu hatalomra keri.ilese utan a szertartasos teaivas a
Muromachi-korszak muveltsegenek, az elegans, de szigor(l szab:ilyokhoz kotott Kitayama-kulturanak a szerves resze lett.
Egy tipikus korabeli szertartas ugy zajlott, hogy a vendeglat6 a kaishoba hivta ossze a kuge, a buke es a papsag tagjaihoz tartoz6 vendegeit, ahol fejedelmien vendegiil latta Oket, mikozben bemutatta nekik festmenyeit es mas ertekes kincseit, legtobbsz6r a birtokaban lev6 karamono'kat. Ezutan bevezette
vendegeit egy erre a celra hasznilt terembe, ahonnan szep kilatas nyilt a ha15
260
(1) Varley, H. Paul- Kamakura Isao (eds.): Tea in japan. Essays on the History of Chanoyu.
Honolulu, 1989, UHP. (2) Berry, Mary Elizabeth: The Culture of Civil War in Kyoto. Berkeley, 1994, UCP, 259-284. p.
zigazda kertjerc. Itt teat es edessegeket szolgaltak fel a latogat6knak. A szolgal6k egy kiilon szobaban keszitettek el a teat. Innen hoztik it a vendegeknek, akik kedviik szerint fogyasztottak bel6le. A szertartasos teaivasnak ez
a fenyuz6 m6dja kozel egy evszazadig, egeszen a pusztit6 Onin-haboruig Clt a
hatalmassagok koreben. A haboru veszelyes helyekke tette a varosokat, fgy
nem volt lehet6seg az effele elvezetekre.
A Sengoku jidai szunni nem akar6 harcai felmorzsoltak a henmon-rendszer
elitjet. A hivalkod6 teazasok helyebe a puritan wabicha lepett: nehany ember
osszegyt'.ilt egy kicsiny, dfsztelen hclyisegben - idealis esetben ez egy negy es
fel tatami.s (kb. 3x3 meteres)' shoin-stflusu, alacsony ajtaju, naddal fedett
kunyh6 volt-, ahol teat es egyszeru eteleket fogyasztottak. A teat a vendcglat6 keszitette es szolgalta fel. Ehhez alacsony h6mersekleten kiegetett keramiacscszeket es m :is, egyszeruen diszitett edenycket hasznalt, keriilve a tulzo ttan szertartasos m ozdulatokat.
Shimogyo es Sakai varos:inak 16. szazadi keresked6i fontos szerepet j atszottak a wabicha kialakul:isaban. Sakai ekkoriban viragkorat elte. Biztos m enedeket ny(tjtott a kyot6i menekulteknek. Mivel a tengerentuli kereskedelem legfontosabb kikot6je volt, a daimyok innen szereztek be az utanp6tlast.
Am ezek a daimyok egyilttal fenyegetest is jelentettek a varos keresked6ire,
fgy ut6bbiak arra kenyszeriiltek, hogy tapintatosan banjanak a hadurakkal.
,.\, teamestcrek altal tartott wabicha stilusu szertartasok segftettek a keresked6k es a hadurak kozotti felettebb ketes kimenetelu targyalasok sikeret. A
16. szazad kozepere Sakaiban, Kyot6ban es Naraban mar ,,tobb szazan voltak
olyanok, akik rendszeresen reszt vettek" a teaszertartasokon. 16 A kor legiinnepeltebb teamesterei, koztuk a hires Sen no Rikyii, Sakaiban eltek.
Szamukra a wabicha a tarsadalmi kapcsolatok egyik szintereiil szolgalt,
ahol fontos politikai es kcreskedelmi dontesek sziile ttek. Mivel a teahiz egy
k.icsiny,jelentektelen epiilet volt, nem fate nagy anyagi kar a keresked6t, ha
a kunyh6 megsemmisiilt az utcai zavargasokban vagy a fegyveres osszetuzesekben. Raadasul a szertart:is nagy ertcku eszkozeit konnycn lehetett szallitan i. Igazsag szerint a teaiv6kat els6sorban nem a tea vagy an nak elfogyaszt:isa
erdekelte, sokkal inkabb az edenyek es az eszkozok. A keresked6k es az elszegenyedett kyot6iak szamara ezek ertekes es viszonylag biztos befektetesnek
szamitottak egy olyan korszakban, amikor az ingatlanok es a jovedelmet biztoslt6 kivaltsagok sorsa nagyon bizonytalan volt. A hatalom koriil tolong6k
szamara hasznosak voltak ezek a targyak, csakugy, mint a festmenyek es mas
kincsek. Segitettek az egyezkedeseket, s ha sziikseg volt ra, hivalkodni is lehete tt veliik. Am, mint minden gyiijthet6 dolog eseteben, ezek erteket is az h atarozta meg, hogymegfeleltek-e a szeles korben elfogadott esztetikai kivanalmaknak, s hogy le teztek-e olyanok, akik vagytak rajuk, de nem tudtak megvasarolni azokat. A teamestereknek es a hatalomert kiizd6knck egyarant
16
Berry: The Culture of .. 272. p.

261
fontos volt, hogy a teaszcrtartasokon hasznalt edenyek es eszkozok alland6an szem el6tt legyenek, s hogy azok becses tulajdonsagait szunet nelkul meltassak a wabicha-szertartasokon. A ,j6 kultura" j 6 uzletet szult. E tekintetben
vilagunk nem sokat v.iltozott.
Vallasi elet a kozepkorban
0
O'>
OCI
......
0
>.<)
CN
'"'"Cl
N
"'b/J
262
A Kesei Heian-korszak valtozasai mar el6revetitettek, hogy j apan kozepkor

vallasi elete milyen iranyban fejlodik majd tovabb. A 6. Jejezetben sz6ltunk arr61, hogy a T endai-szekta hatalmas kozponti kolostoregyiittesenek, a Hieihegyen mukod6 Enryakuji f6papjainak milyen fontos szerep jutott a kes6bbi
evszazadok f6 szektarianus iranyzatainak - a Zen-, a Tiszta Fold Godo)- es a
L6tusz (H okke)-szekta - m egszuleteseben. Altalanosabban fogalmazva kijelenthetjtik, h ogy a klasszikus vallasi orokseg az 1250 utani id6szakban is tortenelemformal6 tenyez6 maradt.
A Kesei H eian-korszakot j ellemzo mely vallasossag a kozepkor zurzavaros,
gyokeres rarsa<lalmi valtozasokat h ozo evszazadaiban sem szun t meg. Athatotta a kenmon-rendszer kulturajat, s meg nagyobb hatassal volt a politikai
eletre es a tarsadalom egeszere, mint korabban. Az emberek m inden addiginal nagyobb szamban kap csol6dtak be a vallasi cletbc. Ez nem aztjelentette,
hogy megn6tt volna a videki lakossag koreben a szektarianus vallasi mozgalmak szama. Sokkal inkabb egyfajta ,,spiritualis mozg6sitas"volt, amely a vandorl6 hitterit6k tevekenysegehez kot6dott. A hitterit6k tobbsege a tarsadalom magasabb osztalyaib6l szarmazott, s olyan tanitasokkal ismertette mega
koznepet, amelyek korabban mar elterjedtek a tarsadalmi elit koreben.
A vandorl6 hitterit6k sikere nagy mertekben fiiggott att61, hogy azokban a
k6zossegekben, ahol munkalkodtak, mennyire sikeresen tudtik osszekapcsolni hittereleiket a helyi kozossegek vallasi hagyomanyaival es gyakorlataval. Kovetkezeskeppen , azok a mozgalmak viragoztak fel a kozepkorban,
amelyck a legsikeresebben fogtak ossze a kulonboz6 tarsadalmi osztalyok
- az el6kel6segek, a tomegek es a kialakul6felben levo kozeposztaly (keresked6k, kezmuvesek, el6ad6muveszek, alacsonyabb rangu bushik, falusi vezet6k es a vandorl6 hitterit6k) - szcrvczeti, anyagi es ,,dogmatikus" er6forrasail. Ebb61 fakad6an a megszUleto szektarianus mozgalmak m egtartottak a
klaszszikus korszak vallasossagara j ellemzo szinkretizmus szamos elemet.
Olyannyira, h ogy a japan kozepkor vallasi Clctenck egyik leginkiibb figyelcmrc mclt6 eleme eppen a szektarianus Cs szinkretikus folyamatok alland6
kolcsonhatasa volt. Az egyes papok olyan hitteteleket hirdettek, o lyan gyakorlatot vezettek be, s olyan intezmenyeket epitettek ki, amelyeket hatekonynak vagy fontosnak gondoltak. Ezzel a szektarianizmust erositettek. Masreszrol reszletesen kidolgozott elveik es vallasgyakorlatuk gyakran atfedtek egymast, tartalmukat tekin tve kisebb vagy nagyobb m ertekben a szinkretizmus
jellemezte oket.
A szinkretizmus tovcibbelese
Korulbclul 1250-ig az uralkod6 osztallyal kapcsolatban allo, kidolgozott szertartasrenddel cs az altemplomok kiterjedt hal6zataval rcndelkezo rcgi vallasi
kozpontok uraltak a vallasi cletet Kyot6ban, Kamaknriban es birodalom hatorszagaban, kulonosen J apan k6zeps6 reszen. A k6vetkez6 evszazadokban
ezek a j apan politikai es vallasi :let befolyasos, de cs6kken6 hatalmu szereploi maradtak. A:z. Onin-hiboru ut.in a narai Kofukuji-Kasuga tcmplomkomplexum meghataroz6 era marad t Yamato tartominyban; az Enryakttji pedig
wvabbra is felfegyven.etl szerzetesek ezrcit kuldhettc harcba a H iei-hegyet
elfoglal6 templomaibol.
Ezeknek a nagy multu templomoknak a fopapjai a teol6gia es a vallasgyakorlat teren ragaszkodtak a mult oroksegehez. Gondolkodasm6djuk athatotra az uj vallasi mozgalmakat. Azen buddhista Rinzai-szekta szerzetese, a Tendai-iskola kozmopolita tanaiban is j artas Muju Ichien, a Shasekishu (A aranyhomok is a dragakO gyiijteminye) cimu buddhista tanmesegylijtemeny szerz.oje,
1300-ban igy fogalmazta mega hOben (,,celravezeto modszer ") lenyeget:
,.Nern csak egyetlcn m6dja van annak, hogy ralepjunk az Utra. Sokfele ok
es korulmeny vezethet a megvilagosodashoz. Ha valaki meg:rti altalanos lenyegiikct, akkor ricbred, hogy minden tanitas magva lenyegeben ugyanaz.
Ha pedig a gyako rlat mezejere lep , akkor megtapasztaija, hogy a vegtelen
szamu vallasi praktika mind ugyan azt a celt szolgalja." 17
A m u cgy masik reszeben honji suijaku alapelvevel osszhangban , azt allitja,
hogyJ apan n epe szamara a kamik a buddhatermeszet legbecsesebb megnyilvinulasai, ez:rt kulonleges tisztelettel kell az ,,6shonos" istensegek fele fordulniuk.
A hegyi aszketizmushoz kot6d6 shugendO.hagyo manyok hivei (yamabushi)
szinten megoriztek szinkretista szellemi 6rokseg1:lket. A japan kozepkor evszazadaiban sokan a kis hegyi falvakban telepedtek le, aho l templomokat alapltottak, hogy segitsenck az o tt elokon: hagyomanyos es a kontinensrol atYCtt varazslatokat alkalmaztak, csodaszereket keszitettek, az istcnsegekhez
fohaszkodtak. Meg, ah ol n em tevekenykcdtek yamabushik., ott is nepes pantconokat tiszteltek a h elybeliek: Jizo, Kannan, Maitreya, Amida es a megszamlalhatatlan helyi hami. A gazdasag iizletiesse valasaval ezek a panteonok
kibovliltck a hagyomanyos szerencsehoz6 istensegekkcl - Daikoku , Ebisu es
Bishamon.
A szinkretista szemlc lc tm6d a Iegkidolgozottabb formaj aban talan a shint6
papi k6z6ssegeben jutott kifejezesre. A kovetkezo ket eset elegseges bizonyitek erre. Iseben allt kct kisebb ,,csaszari" szentely, a Watarai es a Kotei, amelyek hosszu ideig ritsury16-rendszer hatalmassagaival alltak kapcsolatban. Amikor a 13. szazad bclpolitikai harcai miatt megcsappantak a shoenekb61 szarmaz6 b cveteleik, a takarekossagra kenysze rulo szerzeteseknek mas beveteli
17
l!)
l!)
~
L')
CN
Morell, Robert E.: Sand & PebblRs. Albany, 1985, SUNYPress, 19- 20. p.
263
c:n
co
......
0
LC')
IN
......
forrasok utan kelle tt nezniiik. A Watarai papjai ugy pr6balrak magukhoz csalogatni a tamogat6kat, hogy olyan teol6giai ervekkel hozakodtak el6, amelyek ,,bizonyftottak", a szentelyt kiilonleges kapcsolatflizi a csaszari hazhoz es
az alapf t6 istensegekhez, a Watarai tehat nagy hatalmu spiritufilis er61mek ad
otthont. Nlitasaik heves tiltakozast valtottak ki a Kotai szerze tese ib6l. A ket
szentely kibontakoz6 virajaban a Watarai szerzetesei uj doktrfnat dolgoztak
ki. Ehhez a legkiilonboz6bb vallasi rargyil forrasokbol kerestek erveket. Barmit felhasznaltak, h a azt hasznosnak iteltek. A honji suijaku elvet hasznalva
amellett erveltek, hogy az 6 szentelyiik ham~ai voltak a j apan buddhizmus es
az allam vedclmez6i. Az fgy sziiletctt mu, amclye t Watarai-shint6 n even ismeriink, egeszen a 14. szazadig nagy hatcissal volt a vallasos gondolkodasra, sot
m eg napjainkban is tudomanyos vita rargyat kepezi.
A masik tortenet nehany evszazaddaI kes6bb, az Onin-h aboru utan esett
m eg, amikorra a Watarai-shint6 harasa gyengiilni kezdett. A Kyoto kiilvarosaban , a Kamo-foly6 tulpartjan, Kamigyoval szemben emclt Yoshida szentely
epiileteiben sulyos karokat okoztak a harcok, am a szentely akkori foapatja,
Yoshida (Urabe) Kanetomo eltokelte, hogy ujjaepitteti azokat. T avlati celja
az volt, hogy a megujult Yoshidat az egyesitett csaszari shint6 szentelyeve tegyc, ami helyreallitan a az egesz birodalom b ekejet es rendjet.
A nagyravagy6 terv reszekent megszerkesztc lt egy ertekezest, amelyben az
eklektikus vallasos gondolkodast rendkiviili kreativitassal otvozte, hogy megm agyarazza a szentelyek vallasgyakorlatanak szakralis ertelmet, s hogy tiszrazza a kamik (honji) es a buddhak (suijaku) viszonyat. A muben szerepel egy kijelentes, amit a szerz6 Shotoku hercegnek tulajdonitott:
,Japan adta a magot, Kina ad ta a szarat es a leveleket, India adta a viragot
es gyiimolcsot . . . A buddhizmus es a kon.fucianizmus csupan a shinto masodlagos sziilemenyei. "18
Kanetomo mindent magaban foglal6 ervelese igen n epszeru alternatfvaj a
lett a kor szektarianus mozgalmainak. Ket evszazaddal kes6bb, amikor a
Tokugawa-shogunok megpr6baltak lecsillapitani az ertclmiseg koreben dul6
hitvitakat, Kanetomo tanftasait, a Yuiitsu-shint6t az fillami ideologia szintjere
emeltCk, amit a legnagyobbak kivetelevel a birodalom minden szentelyen ek
el kellett fogadnia.
Uj szektarianus mozgalmak
A shin tiiban es a shugendoban a szinkret.ista gondolkodasm6d a szektarianus
mozgalmak f6 ideol6giai tfunasza lett. Mas szektarianus vallasi iranyzatokban
is tovabb elt ez a szinkretizmus, dacara annak, hogy a p apok igyekeztek a kizar6lagossagot hirdetni a tanteteleikben. Mindez azert t6 rtenhetett fgy,
18
264
Yoshida Kanetomo -Grapard,Allan G. (tr.): Yuiitsu Shinto Myobo Yoshu. MN, vol. 47 no.
2 (Summer 1992), 153. p.
mert azok a hitterit6k, akik pragmatikusan gondolkodva becpite ttck a helyi

vallasi szokasokat a saj at tanitasaikba, sokkal tobb hivet gyujtottek maguk
kore, mint azok, akik crre nem voltak h ajlandok. A pragmatizmus kiilonosen
a zen buddhista S6t6-szekta, illetve a Tiszta Fold Qodo)-szekta leginkabb
id6tall6 amidista tanltisaiban erhet6 tetten . Azen buddhista szektak koziil a
legfiatalabb Rinzai-isko lara nemcsak a szinkretizmus volt ajellemz6, hanem
az is, hogy sok tekintetben inkabb a ritsury6-rcndszer koranak buddhizmusaval, n em pedig a kozepkori iranyzatokkal mutatott hasonl6sagot.
Hasonloan a korabbi evszazadokban viragz6 Kegon- es Tendai/Shingonszekrakhoz, a Rinzai-iskola alapvet6en a kivfiltsagosok, a hatalmi elites a muvelt kevesek vallasa volt. A szekta szerzetesei a diarchia fenykoraban Kamakura urainak tamogacisat elveztek, s az Ashikaga-sh6gunok idejen is meg6riztek kivaltsagos helyzetiiket. Ennek k6szonhet6en leh etosegiik volt arra, hogy
Ky6t6ban es Kamakuraban kiepitsek az ,,ot f6 templom" rendszeret. Ezek
egyiitteset, illetve szervezetet neveztek gozannak (,,ot hegy") . A fo templomok
kozc tartozott a mar korabban emlltett Tenryiiji, Nanzenji es Shokokuji. A
kolostorkomplexumok az altemplomok kiterjedt hal6zatab61, a hatalmas
f6ldbirtokokb61, a Klnaval folytatott kereskedelemb61, illetve a bakufu es a
daimyok cimogatasab61 tartottak fenn magukat. A Rinzai-szckta tanai azert
voltak kiilonosen vonz6ak az elit szamara, mert azok egyetemes ertekeket
hirdettek, s n agy hangsulyt fektettek az esztetikai erzekenysegre. A buddhizmusban o ly fontos meditaci6s gyakorlatot mestcri szimbolikaba agyaztak,
ami magaban foglalta a mindcnnapok megszokott cselekveseit, a buddhak,
bodhisattva'k, arhatok es mas szakralis lenyek kepmasait, a festeszetet, az epiteszetet es a kerteket. Ezek pedig mind fon tos szerepet toltottek be a kenmon-rendszer kulturajaban.
A Rinzai-szckta szcrencsecsillaga a kenmon-rendszer hanyatlasaval aldozott
le. Az 6nin-haboru sulyos karokat okozott a templomaiban es ko lostoraiban.
A bakufu meggyengulesevel anyagi bazisa is megrendiilt. A Dogen alapitotta
zen buddhista S6t6-szekta tortenete ezzel szemben egeszen mas fordulato t
vett, ami inkabb ajodo- es H okke-szektaval mutato tt hasonl6sagot. A Rinzaiiskolaval ellentetben, ezek az iranyzatok alulr6l szervezodtek. A h itterit6k a
koznep koreben fektettek le az iranyzatok alapj ait. H elyi kozosscgeket alapitottak, s viszonylag egyszeru tanokat hirdettek a hiv6kn ek, amelyek minimalis ritufilis kotottsegekkel es kis anyagi terhekkeljartak, viszont spiritualis vigasztalas t adtak, fiiggctleniil att61, hogy valaki Amidaban, a Lotusz-sutraban
vagy sajat spiritualis kepessegeiben hitt.
A hitteritesben sokfele m6dszert alkalmaztak. A szerzetesek es az apacak
enekeltek, tancoltak, tanmeseket adtak elo, vallasi targyil mualkotasokat mutogattak vagy eppen talizman okat osztogattak. Tanicisaikat egyszeru es kozertheto nyelven (csctleg dalban ) tolmacsoltak. Megerosftettek a h agyoman yos moralis ertekeket, majd kapcsol6dasi pontokat kerestek saj at tan aik es a
helyi vallasi szokasok kozott. Az egyhazkozosseg osszetartasa erdekeben
rendszeres vallasgyakorlatra buzditottak, emcllctt a papok rcszt vcttek a min265
dcnnapi eletben, ott voltak a sziilctesnel, a halalnal, a betegsegekncl vagy a

szerencsetlensegekneI, s ahol kellett, ott segitettek. Szentclyeket alapftottak
es ritualekat krealtak a szekta alapitojanak tiszteletere. Bizonyitvanyokat osztottak, pontos nyilvantartisokat vezettek, s mas eszkozokkel is igyekcztek
m eggy6zni az egyh azkozosseg tagjait a papok mcgbizhat6sagar61, illetve arr61, hogy ezck a papok kozvetlen kapcsolatban alltak a szekta alapitojaval, s
igy reszesultck annak spiritualis erejebol.
Mindharom szekta szamara viszonylag nehez volt a megjclcnesb61a teljes
kibontakozasba val6 atmenet. A nagy szektaalapitok (Dogcn, Nichiren,
H emen es Shinran) tanitvinyai kozott rendszerint hevcs hitvitak dtlltak, s a
tanitvinyok egymassal verseng6 kisebb szektakat szervcztek, amelyeket
megosztottak a videket. Egeszen a 15. szazadig eltartott, amig a kes6bbi nemzedekek, ugymond ,,szctvalasztottik az ocsut a blizat61". Egyes mozgalmak eltuntek, mig masok ratalaltak (lehet, hogy veletlenii.l) a he lyes strategiara,
m egpedig arra, hogyan lehe t hiv6ket toborozni es kiepiteni egyvallasi intezm cnyrcndszen. A sikeresek (vagy inkabb szerencsesek) elkezdhettek terjesztcni a tanaikat szerte a birodalomban. Ok, a sikeres szcrvez6k, arr61 voltak
nevezetesek, hogy mai kifejezcssel elve, ,,folyamatos spiritualis szolgaltatist"
nylijto ttak a hivekn ek, mikozben szem el6 tt tartottak azok valtozatos vallasi
igenyeit, s hogy saj at szcktakozossegeiken belul nagy figyelmet szenteltek a
szervezeti felepitmenynek es az egyseges hitteceleknek. Ezek az altalanos
m egallapitasok egyarant igazak voltak a Judo-, a Hokke- es a Soto-szekta tortenetere.
A SotO- is a Hokke-szekta tOrtinete. A SotO-szekta a kozepkor legstabilabb es a politika szempontjab61 legartalmatlan abb szektarianus mozgalma volt. Dagen
h alala utan (1253) tanitvanyai kib6vitettek az altala kialakitott vallasgyakorlatot, majd fokozatosan elterjesztettek a tanitisokat a birodalomban , els6sorban Honshu eszaki resze n, Hokuriku videken es delen, Kyl1shl1 szigeten, elnyerve a helyi h adurak es hatalmassagok joindulatat. A szekta szerzetcsei
nemcsak magas szintu doktrinalis ismerctckr61 tettek tanubizonysagoL (igy a
legt't jabb tante telekkel ismertethettek meg timogatoikat cs hiveiket), han em arr61 is, hogy tisztelettel fordultak a h clyi hamikhoz. Azokban a helyi
kapolnakban, ame lyeket atvettek, megtartotcik az ott tisztclt buddhakat.
,,Csodakat tettek" es pampas nyilvanos szertartisokat tarto ttak. Ezeken fennhangon imadkoztakj6 idoert, b6 termesert, egeszsegert es szercncscert, magikus raolvasasokat mondtak es szen tiratokat kantaltak. A szertartasokat kulo nleges zene es gongsz6 kiserte. A Soto-szerzetesek temeteseket is tar to ttak,
am elyekkel biztositottik, hogy az elhunyt lclke m egvaltas nyer . Csoportos
felszenteleseket rendeztek, amelyeken felvettek a rendbe az uj tagokat.
A hivek igenyeit kielegito, a budd hista istensegeket es a shint6 kamikat befogad6 szekta a regionalis hatalmassagok, a helyi hadurak, a varoslak6k es a
falusi nepesseg koreb en egyarant talalt tamogat6kat. A hivek kozott talalunk
foldet birtokl6 parasztokat, folyami hajosokat, szolgal6n6ket, ,,szakef6z6ket,
266
festekkeszitOkct, fcmmlivescket, asztalosokat, szfncszekc t, szentelyszolgakat,

)'amabushik at es fiatal fiucskakat. 19 1550-re a Soto-szekta papjai mar 15 000
te mplomot igazgattak Del-Kylishutol Eszak-Honshuig.
A Hokke (L6tusz)-szekta alapit6jakent tisztelt Nichiren , kisebbfajta ,,spirirualis amokfutast" rendcze tt Kamakuraban (6. feJezet). Elete utolso cveit tanityfoyai pallerozasaval toltotte a Fuji-hegytOI delnyugatra ht1z6d6 h egyes videk melyen . Tanitasaiban az czo terikus buddhista clvekct tekintette a ,,celravezeto m6dszernek", amelyek eljuttatjak az Uton jar6 t a L6tusz-sutra
(Hokekyo) vegso igazsaganak megertesehez. Azt vallotta, hogy a buddhak testesitik meg a ,,lenyeget" (honji), s a kamik a ,,Jenyeg" megnyilvanulasai (suij aku), am azzal a kulonbscggel, hogy a kamzk ereje semmibe veszik, h a nem
fogadjak el a Lotusz-sutra igazsagait. A hivOknek a ,,Namu Myoho Rengekyo!"
(H6dolat a szent Feher L6tusz-stitrdnak!) fohasszal kellett felszabaditaniuk
a szenlirat udvozito erejet.
Nichiren ut6dai, akik cvtizedeken at heves teol6giai vi takat folytattak, n cm
epfrettek ki kozpontokat. Ehelye tt kis, clsz6rt kozossegeket alapfto ttak, fOleg
Kantoban es annak hatarvideken. A Muromachi-korszakban tanftasaik a
nyugati teriiletekre is eljutottak. Sorra alakultakJapan kozepso reszen - pe!daul Naraban, Sakaiban es Shimegyoban - az elko telezett hivek kozossegei.
Egy 1470-ben keletkezett feljegyzes szcrint ,,Kyoto lakossaganak robb mint a
fele a H okke-szekta kovetoje".20 Meg nehany el6kel6seg is csatlakozott a szektahoz. A H okke-szekta templomai idovel a varosok kormanyzali kozpontjai
lettek. A Sengoku jidaiverzivataros eveiben belefolytak a politikaba, ami kimeritc tte a szekta anyagi eroforrasait, de az iranyzat rovid ido alatt ttjjaeledt. Az
1500-as evek vege fele mar ismet sok hires korabeli kezmiivest cs kercskedot
tudhatott a tagjai kozott.
Az Amida-kultusz. A japan politikatortenetre egyertelmuen a Tiszta Fold
(Judo )-szekta gyakorolta a legnagyobb hatast, s ez a szekta m ent at a legosszete ttebb fejlodesi folyamaton.
AJ odo-szekta a kezdetekt61 a regi kor tarsad almi elitjehez kotodott, s kcs6bb is fenntartotta ezeket a kapcsolatokat, noha id6'kozb en tomegvallassa
valt. A tarsadalom elitjehez val6 kezdeti kotodes oroksegeb61, a szinkretista
idcol6giab61 es gyakorlatb61 fakad6 ellente tek miau az Amida-kultusz tobb
teol6giai iranyzatra szakadt. Az iranyzatok kialakitottak saj at intezmenyeiket,
majd szunni nern a kar6 vetelkedes kezdodott kozottiik. Egyes szektak a kyot6i elithez ko tottek a sorsukat, masok regionalis kozpontokat letesitettek, de
kifcj ezetten dccentralizalt videki kozossegek is leteztek. Szamtalan kisebb
csoportosulas, ,,szekta a szektaban " alakult, parttalan hitvitak zajlottak es
fo lyton mas vallasi aspektus kerult eloterb e. A zavaros osszkep ellenere lete-
19
20
Bodiford, v\lilliarn M.: Soto Zen in Medieualjapan. Honolulu, 1993, UHP, 181. p.
Berry: The Culture of .. 153. p.
267
zetl harom alszekta, amely kiemelkedett a tobbi kozul. Ezek sorrcndben az

UdvoziHes Ideje Qi)-, a Bukkoji- cs a Honganji-iskola.
Kezdetben az Ippen alapitotta Ji-szekta volt az Amida-kultusz legsikeresebb iranyzata.~ 1 Ippen es tanitvanyai nem tertck el Hemen Tiszta Fold-tanitasait6l. Hitterit6ik egcsz Kozep:Japant bejartak, nagy szamu videki hivet szerezve a mozgalomnak, akik melysegesen hittek abban, hogy a nenbutsuval,
azaz ,,Buddha ncvenek recitalasaval" - Namu Amida butsu hangzatu mantra ismetelgetesevel - elerhetik, hogy a Nyugati Paradicsomban szulessenek ujja.
AJi-szekta a helyi bushikkal, illetve a kyot6i hatalmassagokkal es h adurakkal
is szoros kapcsolatokat apolt. A Muromachi-korszakban a Ji-szektanak mar
2000 kis vallasi kozosscge volt, legtobbjuk a Kan to-Chubu regi6ban.
Ekkorra azonban a Shinran, Honen tanitvanyanak tanitasain alapul6 Igazi
Tiszta Fold Qodoshin)-szekta is Icuehozta kozpongat a Kamo-foly6t61 keletre huz6d6 dombok Iankain all6 Bukkojiban. A templomot f6leg a videki hivok kozossegeinek adomanyaib61 tartottak fenn. Ezeket a szekta faradhatatlan hitteritoi hoztak Ierre, s 6k is mlikodtetcek. A kozossegck osszetartasaban
fontos szerep jutott a talizmanoknak, valamint a csodas kidolgozas(t, d e
rendkivul eklektikus stllusu vallasos targyli mualkocisok cs kepmasok ritualis
hasznalatanak. A templomok vezetoi ugy pr6baltak erositeni az iranyzat bels6 egysegfa es dinamizmusat, hogy rendeleteket adtak ki, illetve kikozositessel es orok szenvedessel fenyege ttek az elhajl6kat. Hivoik szamanak gyarapodasaval tamogat6kat csabftottak el a j i-szekcit61 cs mas vallasi csoportokt61.
1413-ban egy ,,megillet6dott" megfigyel6 ezt irta:
,,a Shibutaniban all6 Bukkojiban, ahol szentkepek sora es a megvaltottak
lajstromai fogadjak az erkez6t, oly sok ember tolong, mint egen a csillag. Bizony, nehezen fcledheto latvany ezl "22
A Bukk6ji olyan sikcres volt, hogy az mega kozelben all6 Honganji hirnevet is elhomalyositotta, noha ut6bbi azzal buszkclkedhetett, hogy kozvetlen
letetemenyese volt Shinran tanitasainak, raadasul a falai kozott 6riztek a
mester foldi maradvanyait.
Fel evszazaddal kes6bb egy Rennyo nevli szerzetes Jett a Honganji f6apatja, aki a japan tortenelem egyik lcgtehetsegesebb, legtcttrekeszebb es legagyafUrtabb vallasi vezet6jenek bizonyult. Hogy hfveket toborozzon a nenbutsu egyszeru tanicisa szamara, Rennyo sokfele strategiat alkalmazott. Kihasznalta a kenrnon-rendszcr hatalmi elitjehez fUz6d6 kapcsolatait, sot azokat
a m6dszereket is atvette, amelyekj61mukodtek a Bukkojiban. Szorgalmazta
az egyhazi dalok kozos eloadasat. Ezenklviil egyszeru nyelvezetu leveleket irt
a hiv6k szamara (ofumi), amelyekben a nenbutsuval kapcsolatos dogmatikai
kerdesekkel foglalkozott.
21
Thornton, S. A.: Charisma and Commu11ity Formation in Medieval japan. The Case of the
YugyO-ha (1300-1700) . Ithaca, NY., 1999, East Asia Program, Cornell University.
22 Dobbins, J ames C.: jodo, Shinshu. Shin Buddhism in Medieval japan. Bloomington, 1989,
Indiana University Press, 112-113. p.
268
Hivatali ideje alatt sok hivet nyert meg a szektanak, cs sok cllenseget szerzeu, emiatt Renny6nak olyan lepeseket kellett tennie, amelyekkel elejet vehctte a hitvitaknak. Felsz6litotta a hiveket, hogy ne becsmereljek a t6bbi
buddhista iranyzat vallasgyakorlatat, meg akkor sem, ha pontosan tudjak,
hogy mind kozul a nenbutsu ismetelgetese a leghatekonyabb. Arra is intette
Ok.et, n ehogy ,,lenezzek a kamikat, a buddhakat es a bodhisattvaK.at"23. A kamikkal kapcsolatban azzal nyugtatta kovetoit, hogy a tiszta szhil Amida-hiv6k
szamara elfogadhat6, ha ,,mindben hisznek, de ki.ilon-kulon egyikukre sem
ramaszkodnak, mivel a kamikat teljesen magukba zfujak a buddhak". 24
Rennyo politikusi kepessegei, doktrinalis rugalmassaga, illetve az a teny,
hogy nagy figyelmet szentelt a szervezeti kereteknek, osszessegiikben igen
hatekonynak bizonyultak. Az Amida-kultusz mas szektainak hlvei 1481-ben
hivatalosan is a Honganji fennhat6saga ala rendeltek magukat. Ekozben
Rennyo elfogadta Bukkoji kerelmet, arninek ertelmeben az egykor viragz6
rnllasi kozpont altemploma lett a Yamashina Honganjinak. A mester halala
utan a Honganji tovabbra is novelni tudta a hlvek taborat. Rennyo ut6dai, a
Bukkoji korabbi modszereit (kikozosites es szakralis szankci6k) alkalmazva,
meg inkabb megerositettek a Honganji vezeto szerepet. A kikozosites kulonosen hatekony eszkoz volt, mivel az egyent otthontalan szf1mkivetette tette,
akinek nines helye ezen a vilagon, sot halata utan sem nyerhet megvalcist. A:z
egyik kikozositett szemely fia igy panaszkodott emiatt:
,,Kit egyszer kitagadtatott, annak nines menekves a pokol elm. Mit tobb,
evilagi eleteben az emberek messze elkerulik, s az ehhalaljut neki osztfilyreszul. Val6ban peidas buntetes ez, mely al61 a halal semjelent kibuv6t! "25
A 16. szazad kozepere a Honganji vezetoi oly mertekben osszemostak a vallasi dogmakat es a gyakorlatot a tarsadalmi, politikai es gazdasagi ugyekkel,
hogy a Honganji intezmenyrendszere az egyedilli es a legerosebb vallasi ero
JettJapan kozepso reszen.
A nok megudltdsdnak kerdese. A Honganji sikerenek egyik titka a n6k cs a megvaltas problemajahoz val6 hozzaallasban rejlett. Hasonl6an a vilagtortenelem tobbi nagy hitrendszerehez, a buddhizmusban is a ferfiake volt a vezeto
szerep. A hittetelek es a vallasgyakorlat teren az erosebb nem dominanciaja
ervenyesult. A buddhista szovegek azonban egymast6l eltero es ellentmondasos kijelentcseket tartalmaztak a n6kkel kapcsolatban. Sok szoveg mind fizikaJ.isan, mind pszichesen alacsonyabb rendunek tekintette a n6ket a ferfiaknal, ebb61 fakad6an alkalmatlannak tartotta Oket a megvilagosodas eleresere. Mas iratok megpr6baltak kijatszani ezt a dogmat, sok esetben ugy, hogy
23
Rogers, Minor L.: Rennyo andJodo Shinshu Piety. The Yoshizaki Years. iVIN, vol. 36 no. I
(Spring 1981) 28. p.
24 Dobbins:jodo, Shinshil... 142. p.
25
Solomon, Michael: Kinship and the Transmission of Religious Charisma. The Case of
Honganji.JAS, vol. 33 no. 3 (May1974) , 410. p.
269
ncm tagadtak annak igazsagat, megis igyekeztek valamilycn kiskaput talalni.

Nehany szovegben az olvashat6, hogy a n 6k apacanak allhaltak, ha elsajatitjak. azokat a kiilonleges szabalyokat, amelyeket a szerzetesek tanitanak meg
nekik, s mindig engedelmeskednek a ferfi rendtarsaiknak. Egy apaca ,,sohasem r6hat meg egy szerzetest, n em veszckedhet vele, nem lehet ra diihos", s
Iegyen bar szazevcs, akkor is ,,pontosan eleget kell tennie a szerzetessel szembeni kotelezettsegeinek ". 26
A n6kkel kapcsolatban kialakult nezet az volt, hogy amennyiben erkolcsos
es hithu m6don elnek, akkor remenykedhettek abban, hogy a ferfikent szuletnek ujja a paradicsomban , igy lehet6seget kapnak megvilagosodas eleresere. Mas szentiratok teijesen figyelmen kiviil hagytak a nemek kerdeset,
mondvan , a vegs6 igazsag egy es oszthatatlan, igy fatelmetlen a nemek megkiilonboztetese. E nezet szerint a buddhatermeszet minden eI6ben benne
lakozik, ezert a n 6i let semmifCle akadalyt sem gordit a megvilagosodas utjara lep6 ember ele.
A ritsury6-rendszer idejen kele tkezett japan buddhista iralok m ar magukban foglaltak ezeket az igen valtozatos nezeteket, de a kommentatorok j6reszt figyelmen kiviil hagytak azokat. A templomokat a ferfiak uraltak, 61<. ellen 6riztek a n6i kolostorokat, ahova a spiritualis m egujulasra vagy6 udvarholgyek visszavonulhattak, hogy atmenetileg vagy vegleg elmenekl'tljenek az
udvari elettcljar6 fcszultsegekt61. A Kesei Heian-korszak gyokeres vciltozasai
azonban ezt a kerdest sem hagyrak faintetleniil, s a Kesei Kamakura-korszakra a n6k szamara kcdvez6ob vallasi nezeteket mar szeles k6rbcn elfogadtak.
A szemleletvaltasnak gyanithat6an az volt az aka, hogy az egymassal versengo szektak tettre kesz hitterit6i egyre tobb hivet akartak megnyerni az
u gyuknek. De barmi is huz6dott meg a hatterben, szamos o lyan ertekezes
sziiletett, amelyek iigyes ervelessel megindokoltik a szemlelctvaltis helyesseget. A leginkabb kikezdhetetlen ervel_es a kozelg6 mappohoz kot6d6tt. Eszerint ,,az utols6 torveny korszakaban" sem a ferfiak, sem a n 6k n em tudjik onmuvelcssel elsajatitani a Buddha tanitasainak melyebb igazsagait. Ez az okfejtes jclentoscn alaasta a ferfiak ,,doktrinalis" el6nye t, s arra sarkallta az
Amida-kultusz es a Hokke-szekta hiveit, hogy a megvaltas lehet6seget mindker nemre kiterjesszek.
Az Amida-kultusz iskolainak hi ttetelci, f6'kent Shinran es ut6 dainak tanitasai, ugy tunik, gyorsan elnyertek a n6i hivek tetszeset. Reszben talan azert,
mert az Amidahoz kozel ill6 konyoriiletes Kannan bodhisattvat (Avalokitesvara) rendszerint n6kcntjele nftettek meg, s azt tartottak r6la, hogy minden neh ezseg ne lkiil mcg tudja valtoztatni a nemct. Raadasul Shinran papi
hivei, feladva a vallasi eloirasokat, a hazaseletct valasztottik. Gyermekeket
neveltek, igy akanra akaratlanul a nok es a papi haztartasok a templomok
26
270
Paul, Diana Y.: Women in Buddhism. Images of the Feminine in Mahayana Tradition. 2nd ed.
Berkeley, 1985, UCP, 85- 86. p.
mindennapjainak a szerves reszei Iettek, hasonl6an a H cian-korszak el6kelo

holgyeihez, akik egykor a csaszari udvartartas forgatagaban eltek.
A remplomegyiittesekbe n mcgjelen6 haztartasok lete azonban korantsem
\'Olt olyan gyokeresen uj fejlemeny, mint amilyennck elsore tlinik, mivel beleille tt a hazassagi kapcsola tokban vegbemen6 valtozasokba, amelyek az
egesz korabeli tarsadalmat erintettek. A korabbi evszazadokban a ferj cs a feleseg altalaban a hazassagkotcs utan meg evekig kiilon eltek. Am a zlirzavar
id6szakaban, amikor elterjedt a belterjes mliveles, s fejl6desnek indult a gazdasag, ugyanakkor anarchia uralkodott a birodalomban, egyre tobb hazastars alapitott kozos haztartast, ahol gyermekeiket is kozoscn neveltek. 27 Vicleken a gazdalkodas korabban felvazolt valtozasai miatt kisebbek Iettek a
haztarrasok, amelyeket a csaladtagok sajat munkajukkal tartottak cl. A varosokban a fejl6d6 es specializa16d6 iizleti es kereskedelmi eletben a no szamara is tobb penzkereseti lehet6segjutott- vagy hazal6k lettek, vagy ferjcik
o ldalan dolgoztak a csaladi iizle tben. A rangban felettiik all6k koreben a ki\'aitsagok szukiilese miatt az el6kel6segeknck cs udvaroncoknak kisebb haztartasokba es rezidenciakba kellett koltoznii'ik, ahol a felesegeknek is egyre
tobb feladat jutott.
A J odoshin-szekta tanirasai, amelyek segftettek elfogadtatni a nok szerepvallalasat a templomok eleteben, a vallasos n6k aggodalmait is megpr6balrak
megsziintemi. Egy Nyodo (1253-1340) nevli pap peldaul kijelentette, hogy a
ferfiakhoz hasonl6an, a n6k ,,is eljuthatnak a Tiszta Foldre, ha elkantaljak
[a nenbutsut] ".28 Amida kegyelmenek k6sz6nhet6en tehat a n6k is reszesiilhe ttek a megvaltas aldasaban. Ez viszont ujabb kerdest vetett fel: vajon a Tiszta Foldon a n6k el6bb ferfiva valtoznak, s csak utana erik el a buddhasag allaporat? AJ odoshin-szekta templomaiban fennmaradt lajstromok, amelyeken
fe ltiintettek a szemely viszonyat a T iszta Fold Paradicsomahoz, err61 tanuskodnak: a listakon gyakran talalni noi neveket, s6t n ehany esetben szamuk
meghaladta a ferfiak neveit.
Nichiren szinten ;illast foglalt a nemek kerdesebcn. Komoly erofeszfteseket tett, hogy fokozza a n6k vallasossagat. Kijelentette, hogy hitet kell tenniiik a Lotusz-siLtra mellett, mivcl csakis ez a szentirat teszi lehetove, hog}' a n6k
is elnyerjek a megvilagosodast. A Soto- es a Rinzai-szekta vezetoi maguk is
kozzetettek doktrinaknak a n6k szamara kedvez6bb ertelmezeset. Ikkyu
Sojun a Rinzai-szekta 15. szazadban elt fopapj a peldaul kijele nte tte, hogy:
.,ha valaki a szivebe zarja a buddhak tanirasait, akkor minden ki'vansaga cs
27
(1) Haruko Wakita: The Medieval Household and Gender Roles within the Imperial
Family, Nobility, Merchants and Commoners. In Tonomura Hitomi et al. (eds.): Women
and Class injapane.se History. Ann Arbor, !-.fl., 1999, Center forJ apanese Studies, University
of Mich igan, 8 1- 97. p. (2) Uo: The Formation of the le and Medieval Myth. The
SltinWshil, No Theater and the Picture Scrolls ofTemple Origins. In H aruko Wakita et al.:
Gender andJapanese History. Vol. 1. Osaka, 1999, O saka University Press, 53- 85. p.
28 Dobbins:jodo, Shinshil ... 127. p.
271
a:
00
r-'
LO
(N
remenye val6ra valik, s teste, lakozzon benne fe rfi vagy n o, oly cs6nakka valik, m ely konnyeden atviszi ot a megvilagosodas foldjere. "2'J
A Soto-szekta ervelese szerint, amit szamos nepszeru setsuwa is vallo tt, a
n6k sajatsagos hatranyokkal kenytelenek egyiitt elni. Am ahelyett, hogy ezzel
a megallapitassal szen tesite ttek volna a tenyt, misze1int a n6k nem kepcsek
megszerezni a m egvalrast, eppen az e ll enkcz~er akartak elemi, azt, hogy segitsenek a n6knek lekiizdeni a veliik sziiletett ,,hatranyokat'', hogy a gyengebb nem is clerje a megvilagosodast.
A szamukra kedvezo komyezet ellenere csupan nehany olyan n6r61 tudunk, aki valami kiemelkedot alkotott a j apan vallasossag torteneteben. Kozejiik tartozott a 13. szazadban elt apaca, Mugai Nyodai, aki egy id6ben a
Rinzai-szek ta kolostorainak szervezetet vezette, ami a f6bb templomokat tomorito szervezethez, a gozan hoz hasonl6an mukodott. Ez kive telcs fejlemeny
volt ugyan , de j 61 tiikrozte azt, hogy a n6k egyre aktivabb szerepet ,~.Ulaltak a
noi kolostorok es a vallasi intezmenyek mukodteteseben. 30 Mig a ritsuryi5re ndszer idejen a n6k. mint ap acak, shintO tcmplomi segit6k, samanok es vandorlo szerzetesn6k (bikuni) csupan marginal is szerephez ju thattak a szen tiratok.on nyugv6 vallasi ele tben, addig a kozepkorban mar elfogadott es aktiv
tagjai lettek a h elyi templomi kozossegek mindennapi eletenek. A Sot6-szekta templomaiban nagy jelentoseget tulajdonitottak a n6k temetesi szertartasainak, amelyek az iskola hitteteleiben fontos helyet foglaltak el. Az Amid a-kultusz szektaiban es a Hokke-szektaban a n 6k szerepet kaptak a vallasos
tevekenysegekben , ami kes6ob a birodalomszerte jellemzo le tt az egyes egyh azkozossegekre.
A ,, vokalis" irodalom
A kenmon-rendszer kulturaja alapve toen a kivaltsagos kevesek muveszete es
irodalma volt. Bar a kozepkori elit nagyob~ es valtozatosabb tarsadalmi osztaly volt, mint a ritsuryi5-rendszer idejen, m eg mindig csak elenyeszo hanyad at tette ki a teljes nepessegnek. Ez meg akkor is igy van , ha a kulnirilis eletben reszt vevo kereskedoket, s az eloadokat es muveszeket is id e szamirjuk,
j6llehet ut6bbiak koziil sokaknak, koznik Kan'aminak es Soginak bizon ytalan a szarmazasa. Ezeknek az evszazadoknak a szentiratokon nyugv6 vallasossaga sokkal szelesebb nepreregeket sz61ito lt meg, am n em a magasroptG
29
Sanford, J ames H.: Mandalas of the Heart. Two Prose Works by Ikkyf.t Sojun. MN, vol. 35
no. 3 (Fall 1980), 298. p.
30 (1) Ruch, Barbara: The Other Side of Culture in MedievalJapan. In Hall, J ohn "Whitney
(ed.): The Cambridge Histmy ofjapan. Vol. 4. Early Modem japan. Cambridge, 1991, CUP,
502-507. p. (2) Ryoichi Hosokawa: Kamakura Period Nuns and Convents. Exploring
H okkeji Convent. In H aruko: Gender andJapanese History. Vol. 1., 25-52. p. (3) Uo: Medieval Nuns and Nunneries. The Case ofHokkeji. In Tonomura: Women and Class inJapanese
History ... 67-79. p.
272
aondolatokkal telen1zdelt papi ertekezesek es kommentarok reven, mivel

ezeket csakis az irastud6k ismerhettek. Az. irastud6 retegen kiviil eso tomegekhez sokkal inkabb a vizualis es auditiv megjelenites reven jutottak el a vallasi canitisok. A sz6beli (audiciv) megjelenites egy nagyobb, a szajhagyomanyra epU.16 es rendkiviil eklektikus irodalmi mufaj resze volt, amelyet a
ferfi es n6i mesemond6k muveltek.
Ezek a mesemond6k, akik kecscgkiviil a kozepkor kulturfilis etetenek Iegfoncosabb szereploi voltak, kulonfele, valtozatos osszetetelu tirsulatokat alapicouak. A hivacasos el6ad6muveszekc61 az elszant hitteritokig szinten
mindenfele ember megtalalhat6 volt bennuk. Idovel az altaluk eloadott torcenetek egyre kidolgozottabbak lettek, s egyre kifmomultabb muveszi eszkOzokkel adtik tovabb azokat. Emellett felfedezhet6 volt egy olyan tendencia,
miszerint az elbeszelesck egyre inkabb a szorakoztatast, nem pedig a hitteritest szolgalcak. A1.tala!1ossagban azonban kijelcnthetjuk, hogy a sz6rakoztat6
el6adasok is hordoztak nemi vallasi uzenetet, noha esetenkent rendkiviil
.ielhigitott" formaban.
A megvaltozott tartalom mellett a kozonseg is kicserelodott. A Heian-korszakban az anekdotikat (setsuwa) jobbara a templomokban szolgal6 segedeknek, a szentelyek latogat6inak- akiknek tobbsege el6kel6 szarmazasu volt-,
yagy a kugetagjainak (ferfiaknak es noknek egyarant) mondtak el az el6ke16egek rezidenciain vagy villaiban. A setsuwa'k gylijtemenyei rendszerint ,,forrasmuvekkent szolgfiltak a szertartisokra es cerem6niakra kesziilo papok
szamara"31 A Kesei Heian-korszakra a vandorl6 hitteritok mar aktivan munkalkodtak szerte a birodalomban. Adomanyokat gylijtottek es a helyi hatalmassagok koreben terjesztettek a tanitasokat. Az. Ashikaga-shogunok idejen a
mesemond6k nagyon sokszim1 nepesseg sz6rakoztatasar61 gondoskodtak.
A foutakatjartik, felleptek a videken emelt szamtalan kisebb templomocskaban, a helyi szentelyekben, a nagy templom- es kolostorkomplexumokban, a
harcosok, a kereskedOk otthonaiban, valamint a kenmon-rendszer elitjenek
ky6t6i rezidenciaiban.
A tbrtenetmeseles ,.t6rtenete" es technikai
Hogy kielegitsek a sokszinu hallgac6sag igenyeit, a mesemond6k sokfele

technikat alkalmaztak- tine, enek-zene, kepek es szinjatszas. A szinjatszas es
a tortenetmese!es otvozeseb61 (sarugaku), amint arr61 korabban mar sz6
esett, megsziiletett a nO.szinhaz. A cane es a tortenetmeseles kombinalasa az
orszagot jar6 szerzetesek (hijiri) es szerzetesnOk (bikuni) kedvelc m6dszere
volt. A hires vandorszerzetesek koze tartoztak Ippen es kovet6i (a mester altal alapitott Ji-szekta hfvei). A Ji-szekta sajatsagos tfritesi m6dszere volt a
31
Rodd, Laurel Rasplica: N ichircn and Set.suwa.ffRS, vol. 5 no. 2-3 (Jun-Sept. 1978), 162. p.
273
nenlmtsu odmi (,,nenlmtsu-tfmc") - a hivek a megvalt6 mantrdt (nenbutsu) kan-
0
O>
co
......
I
0
i.n
""
274
taltak, mikozben onfeledten tancoltak, eltetve Arnida vegtelen kegyelmet.

A legismertebb m6dszer - s tal:in a legelterjedtebb, hiszen a kozonseg reszer61 ez kovetelte a legkisebb szellemi erofeszitest- a meseles es kepi alafestes otvozese volt. Fokent a ,,kuman6i bikunik" neven ismert apad.k es az etoki
hiJshi"k., a ,,kepmagyaraz6 szerzetesck" alkalmaztak. Lenyege az volt, hogy a
tortenet elbeszelese kozben kepekkel is illusztraltak az eppen meselt reszeket. A ,,kuman6i bikumk" tortenetei jobb:ira n6knek sz6ltak. Kezdetben az
el6kel6segek, a bushzk es a helyi hatalmassagok alkottak a kozonseguket, kes6ob viszont mar a keresked6k hazaiban is feltlintek. Eloadasokat tartottak a
zarandokoknak a templomokban es szenteiyekben, a megszokottgyiilekezesi helyeiken es fontosabb utak talalkozasanal. Repertoarjuk setsuwaK.bol,
hosszabb elbesz:lesekb61 es haborus tortenetekbol (gunki monogatari) allt.
Ezt id6vel n6K.r61 sz616 darabokkal szinesitettek. Kialakitottak sajat vallasos
torteneteiket, s masolatokat keszitettek a meseikr6l, amelyeknek spiritualis
hatalmat tulajdonftottak.
A ,,kuman6i bikunik" tobbe-kevesbe ritmikus kantalassal adtak elo a t0rteneteket. Mikozben meseltek, ramutattak a jelenetr61 kesziilt kepreszletre.
Ehhez tollban vegz6d6 palcat hasznaltak, ami egyreszt nem tett kart a kepben, masreszt nem ingerelte az odafestett istensegeket. Kezdetben a bikunik
kisebb tekercskepeket hordoztak magukkal, de a Muromachi-korszakra elterjedt a kepeskonyvek (Nara ehon) hasznalata. Az is cl6fordult, hogy egyesitettek a kfa format. Ilyenkor a mesemond6 vagy kisebb darabokra hasogatta
a tekercset, hogy konyvet keszitsen be161e, vagy forditva, a konyvek lapjainak
osszeragasztasab61 kcszitett tekercskepet.
Mas mesel6k (a sekkyo bushzk, a goze'k es a biwa h6shzk) a zenei alafestest valasztottak. 6k elsosorban enektu<lasukkal kotottek le a kozonseg figyelmet.
A sekkyo bushzknak eredetileg a sutra'k es mas vallasi szovegek felolvasasa volt a
feladatuk. Beszed kozben sasardval (,,bambuszcsap6") adtak mega ritmus t,
ezzel adva nyomatekot a mondanival6juknak. A 14. szazadban mar kimozdultak a templomokb61 es kileptek az udvari elit arnyekab61. Az egesz birodalmat bejanak, s f6kent az e16ad6-muveszetb61 biztosftottak a megelhetesiiket. Ugyanabb61 a b6seges irodalmi 6r6ksegb61 valogattak, mint a ,,kumanoi
bikunzk". Maguk is gazdagftottak ezt az 6rokseget, hogy fokozzak a kozonseg
erdekl6desct. A kibovitett tortenetek szovegeit lejegyeztek, hogy a ,,sugokonyveket" a tobbi sehkyo bushi is felhasznalhassa. Egy evszazaddal kesobb, az
Ashikaga-shOgunok orszaglasa idejere a sekkyo bushik szovegkonyvei mar koznapijapan nyelven fr6dtak. Alralaban egy host enekeltek mega tortenetek,
akire, bar az imaknak koszonhet6en e16kel6 hazba sziiletett, komoly megpr6baltatasokat mert az elet, de bosszut allt rosszakar6in, s vegiil istensegge
valt, vagy eppen kideriilt r61a, hogy eredend6en az istensegek kozii.I val6.
A vak n6i enekes-mesemond6k (goze) dobbal kiscnek el6adasaikat. A vilagtalan samanokhoz kot6d6 hagyomanyokban a vaksag meg inkabb kiemelte
azt, hogy a samanok kepesek arra, hogy kapcsolatot teremtscnek a lathatat-
Ian szellemvilaggal. A goze1<, ezt a hagyomanyt kovetve, ugy ad tak elo t6r teneteiket, mintha szemlet6i lennenek az elejuk tarul6 latvanyn ak. A tehetseges
go::e'k a dob es az enekhang segftsegevel el tudtak erni, h ogy a hallgat6sagra is
a tragadj on ez a szemlel6d6 aJlapot: izgalomba h ozva, megrettentve vagy eppen tanftva oket, a cselekmenyt61 fugg6en. Mas mese16khoz hasonl6an , a
!:P=f'k repenoarja sokfele forrasb6l szarmazott. A torteneteik kib6vftesevel to.<ibb gazdagftottak a korabeli ,,vok.alis" irod almat.
Hasonl6an a goze'khoz, akiknek muveszete a samanisztikus hagyomanyokban gyokerezett, (lgy a biwa hoshikat, a /Jiwalan ton j atsz6 vak vandorszerzete~ket is kulonleges tulajdonsagokkal ruhaztak fel. Japan ban reg6ta ugy tar~J :rak, hogy a vilagtalanoknak sokkal kifinomultabb a vallasos erzekenysege,
s ~ogy a lantsz6 kepes megbekfteni a haborg6 lelke ket. A nekik tulajd onitott
~alis hatalomnak k6szonhet6en a biwa h6shik 6rdogiizeseket is vegrehaj:"'tt.lk. A csatatereken elsiratrak a h alo ttaka t. A raborokban a katonak.at, a va: sok uccain pedig a koznepet sz6rakoztattak. A 14. sziizad kozepere m ar inLbb el6ad6muveszek voltak, mintsem szerzetesek. Ceh ekbe tomoriiltek,
:.::iehek az egesz birodalomra kiterjesztettek a tevekenysegi koruket. Folya--2msan gazdagftottak a musoraikat. Eload iisaikat meg akkor sem h agytak
_bba, amikor a kenmon-rendszer mar a vegnapjait elte.
A tortenetek temai
_"\_ :::iesemond6k sokfele technikat alkalmaztak, h ogy magukhoz vonzzak es

:.:eo-rartsak a kozonseget. A to rtenetekben, a tartalmukat tekintve, do nt6en
_ alliisi temak dominaltak. Am ahogy valtozott az emberek viszonyuJasa a
~iishoz, az a ,,vokalis" irodalomban is visszatukr6z6d6tt. Mfg a korabbi ev5;2Xc1d ok vallasos mesei a spiritualis u ton j ar6 szerzetesekr61 es ap aciikr61
~~leak, ad dig az Ashikaga-shOgunok idejere a szerepl6k mar inkabb a koznep
::--ermekei voltak, rendszerin t a szent helyekre elzarandokol6 vandorok: a Kii
::m:omanyban magasod6 Koya-hegyre tart6 ferfiak, vagy a Shinano mClyen
:cjt6z6 Zenkojiba vagy mas, szamukra is nyitott templomokba igyekvo n ok.
::: azutan megosztottak elmenyeiket a tobbi zarandokkal: beszeltek a szerel::!'!eikr61, az 6ket err vcsztesegekr61, a buneikr61, a m egbanasokr61, a szenvedeseikr61 es a megviiltasr61.
A Yallasos mesek ravilagftanak arra, h ogy milyen sokfele vallasi doktrfna le<ezett akkoriban, s hogy az egesz vallasossagot melyen athatotta a szinkre tista
.,.zemleletm6d. Egyes tortenetek a helyi istensegeket h elyeztek elo terbe, pe ldaul a kasugai es kuman6i szente!yek gongenjeit, masokban a szen tiratok
:-1agy hatalm(l istensegei a f6szerepl6k, koztuk Amida, Kannan vagy Mait:eya. A tortenetek csattan 6ja rendszerin t az, hogy egyik szerepl6r61 vagy isrensegr61 kiderul, 6 tulaj donkeppen valamelyik honji tester olto tt suijakuja.
Egy masik megszokott klise szerint az istensegek valamilyen .,celravczeto
::n6dszcrt" (h6ben) alkalmaznak, hogy ajambor lelkekct hozzasegftsek a meg275
<;j
"O
"1
"'
'~
vilagosodashoz. Termeszetesen leteztck olyan mesek, amelyek cgy hos vagy

h6sn6 vilagi ,,sikereit" beszeltek el, de meg ezeknek is az volt a vcgs6 tanulsaga, hogy a boldog vegkifejlelhez sziikseg van az isteni j6sagra, vagy arra, hogy
a f6h6s eredend6en istenseg (honji) legyen.
A moralis kerdesek azokban a tortenetekben is rendszerescn megjelentek,
amelyek temain vagy hangvetelen nem erz6dott a vallasossag. A mcsek oszszesseget tekintve a legtobb esetben azokat a n6k ,,tanitasara" szantak. A tanmesek a n6k ,,romlottsagat" es irigyseget figuraztak ki, vagy dicsertek azokat,
akik tokclctesen elsajatitottak a ,,feminin" letteljar6 eredendo gyengeseget,
igy maguk is elertek vagy hozzasegftettek masokat a megvaltashoz. A veliik
sziiletett gyengesegiik ellenere a n6k kepesek voltak hinni. Tortentek csodak, s a gyengebb nem tagjai hite t tettek az odaad6 vallasgyakorlat mellett.
Egy, a Kesei Muromachi-korszakban keletkezett mescfiizerben het apaca
meseli el szemelyes elmenyeit. Egyikiik felidezi, h ogyan kiserte el har cos ferjet egy kytishui hadjaratra, ahol lemeszaroltak hicveset. Az asszony ekkor allt
be apacanak, majd zarandoklatra indult, s ,,immar tizenhet esztendeje sziinteleniil jarja a tartomanyokat". Egy idosebb n6vere igy vigasztalta:
,,A n 6k sz6rnyt1 sorsa az, mikent azt Buddha kinyilatkozta egykoron, hogy
viseljek az 6c Akadaly es a Haram Alarendelteces nehez terhet. .. De Buddha
gondoskodik r6la, hogy meg a n 6k is megvaltast nyerhessenek, czert aztan
megjelen t a h itvesed kepeben. Ebben a latszat alakban megmentett teged a
karhozatt61 [mivel halala a m egvaltas utjara terelt teged, s te ily elszantan torekszel annak eleresere]. [En nek gyiimolcse az, hogy) rokonaid, iiksziil6idt6l egeszen iikunokaidig mind a paradicsomban fognak ujjasziiletni. "32
Buddha tehat ilyen es ehhez hasonl6 ,,celravezeto m6dszerekkel" gondoskodott a n6k, s rajtuk kereszttil masok megvaltasar61.
A n6k azert keriiltek a ,,vok:ilis irodalom" kozeppontjaba, mert a mesCI6k
es a hallgat6sag tagjai koziil sokan a gyengebb nemh ez tartoztak. A gyarapod6 tarsadalmi kozeposztfilyban egyre tobb olyan no akadt, akik szabadon clkolthet6 j ovedelemmel es szabadidovel rendelkcztek. Emellett a korszak haborUi es zurzavarai kozepette a n6k nagyon sokat szenvedtek. Sokan voltak,
akik egyreszt meg tudtak fizetni a mesemond6k szolgaltatcisat, masreszt atereztek a t6rtenetekb6l arad6 szomonisagot es a megvaltas utani vagyakozast.
Az Ashikaga-shOgunok idejere a ,,vokalis irodalom" gazdag or6ksegetj6reszt mar lejegyeztek, majd a mesemond6k terjeszteni kezdtek azokat. A setsuwa1rnt idez6 stilusban ir6dott rovid meseket szinesebbe tettek, s tobb szaz
hosszabb tortenettel egeszftettek ki. Az ezekb61 osszeallftott, hi.'.1szt6l negyven oldalig terjed6 muveket neveztek otogiwshiknak. A t6rtenetmesel6k figyelemre melto szokasa volt, hogy a gunki monogatankb61 reszleteket emeltek
ki es azokat b6vftettek. Ekozben a tobbe-kevesbe tenyszeru harcterijelenteseket osszetett cselekmenyt1 tortenetekke nemesitettek, tele moralis tanitci32
276
Childs, Margaret H.: R.ethinhing Sorrow. Riruelatory Ta/Rs ofLate Medieval japan. Ann Arbor,
MI., 1991, Center for Japanese Srudies, The University oL\1ichigan, 105-106. p.
sokkal es mely emberi erzclmekkel. A legnepszen1bb, atdolgozott gunki

monogatank az 1180-as evekben megvivott Genpei-haboru tortenetet meselik
el. Nern csoda, hogy a kozepkori mesemond6k leggyakrabban a Heihe monogatari es a Soga monogatari (A Sz.oga testvirek tihtenete) egyes epiz6djait irtak at.
Az atdolgozott haborus tortenetek inkabb a dramaisagra helycztek a h angttlyt, ezert sokat veszitettek tortenelmi husegiikb6l. A meselOk ugyanis ki!lagyrak a datumokar, megvaltoztatrak a cselekmeny menetet es a stilust. Uj
reszleteket es anekdocakat sz6ttek a tortenetekbe. Ebben az alkot6i folyamatban a ferfi es noi cl6ad6k egyarant reszt vettek, de a tud6sok allaspontja
szerint fOkent a n6k ,,erdeme", hogy megszulettek a Heike monogatari es a Soga monogatari adaptacioi.
A kozel masfel evszazad alatt a Heike monogatarit szamos esemennyel gazda~ mttak, hogy k.iemeljek a vallasi es moralis temakat, dicsoitsek a hosoket,
megemlekezzenek a (sok esetben noi) aldozatokr61, s hogy megbekitsek a
du hos lelkeket. Vegleges formaj aban a Heike monogatari min tegy ezer szerep16je megszamlalhatatlan kaland ot elt at. Nehanyuk sorsa igen szivfajdit6:
tonkrement eletek, osszetort szivek, szertefoszlott almok, kockazatos tervek,
elbukott vagy sikeres kiizdelmek, ertelmetlen gyozelmek, megszivlelt buddh ista tanitasok. A Soga monogatari cselekmenyfa, ami eredetileg a Minamoto
no Yoritom6hoz kozel all6 emberek viszalykodasat beszeli el, a vak regosnok
nemzedekei addig formaltak es ertelmeztek, amig vegiil azok a n6k keriiltek
a tonenet kozeppontjaba, akiknek Cletet romba dontottek a ferfiak cselsz6n~sei. Atdolgozott formajaban mindket tortenet b6velkedik olyan epiz6dokban, amelyek a harcosok felesegeir6l, 6zvegyeir6l es szeretoir6l, azok bonyolult kapcsolatair61, szenvedeseir6l es aldozatos szolgalatair61, vallasi es vilagi elkotelezettsegiikr6l, illetve az ilyen indittatasb61 veghezvitt retteikr61 sz6lnak.
A kozepkori mesemond6knak koszonh etoen sokkal szinesebb es gazdagabb Jett a japan irodalmi orokseg. Kiterjesztettek az irodalom befogad6 kozeget. Hallgat6saguk soraiban a carsadalom szelesebb reregei kepviseltettek
magukat, mint korabban barmikor, sot az irodalom immar a noket is megsz6litotra, akik szinten szerepet kaptak benne. A noi mesemond6k egyfajta
.,hidkent" szolgaltak a Heian-korszak el6kel6, irastud6 udvarholgyei es napjaink sokoldalu noi szerz6i kozott.
A mezogazdasagi te rmeles fokoz6dasat, a nagyobb falvak megjelen eser,
a kereskedelem fejlodeset, a mobilabba vfilo carsadalmat es a kozeposztalyok
terjeszkedeser a ,,voka!is irodalom" felviragzasa kiserte. A klasszikus korszak
irodalmi oroksegeb6l ihletet meritve, tovabb gazdagitottak azt, s az irodalmat a koznephez is eljutarcak. A kozremlikodesiikkel az arctalan tomegek is
megismerhe ttek azt a tortenelmileg kezzel foghat6, kozos kulturat, amelyhez szervesen hozzatartoztak a legendak, mitoszok, h osok, vallasi tanok es viselkedesi normak. Ily m6don szilard alapokat teremtettek annak az egyseges
,,nemzeti" j apan kulturanak, amely a kovetkezo evszazadban szuletett meg.
lO
lO
......
0
lO
(;\I
......
277
9 . FEJEZET
~ japan egyeStteSe eS
a bakuhan-rendszer kialakulasa
( 1550- 1700)
Vl
' LU
l..J
L1J
Vl
Vl
:Q
Az 1550-es evet kovet6 mintegy szaz esztend6ben gyokeresen atalakultakjapanban a politikai viszonyok. A H adakoz6 fejed elemsegek (Sengoku) korszaka lezarult, s atadta helyet a Nagy beke (Taihei) hosszu id6szakanak. Ekozbe n a tirsadalom szerkezete is megvaltozott. Mind
alland6sagaban , mind egyertelmu tagoz6dottsagaban - legalabbis elmCletben - a ritsury 6-rendszer viragkoranak viszonyait idezte. Az uj
rendszernek a bakuhan taisei n evet adta a torten elemtudomany, ami a
bakufub61 (shogunatu s) es a daimyok felsegteriileteibol (han) szcrvez6dott kormanyzati felepitmeny volt.
1
C'I
co
.....
0
\0
C-1
278
Esemenytortenet
1550-re a regi sMen-rendszer gyakorlatilag megsemmislilt. A birodalmat az
egymassal hadakoz6 befolyasos es jelentektelenebb hadurak es azok csatl6sai uraltak. A politikai egyseg ujb6li megteremtcse fele mutat6 folyamat akkor vette kezdetet, amikor a legsikeresebb daimyok elkezd tek a vetelytarsaik
karara terjeszkedni, s mar kepesek voltak hatekonyan ellen6rzesiik alatt tartani az ujonnan megh6dito tt tenlleteket. Az 1570-es evekben egyikuk, Oda
Nobunaga, egesz Kozep:Japant uralma ala hajtotta. Be h6dolasra kenyszerltette a h elyi daimyokat es az egykori kenmon-rendszer maradvanyait. A regi6
anyagi eroforrasait es az itt termeltjavakat a sajat hasznara forditotta. 1582ben merenylet aldozata lett. Egyik tibornoka, Toyotomi H ideyoshi bosszut
allt a gyilkosokon, majd uralmat egesz J apanra kiterjesztette. Hideyoshi
1598-ban halt meg. A Hideyoshi halalat kovet6 hatalmi harcokb61 egyik volt
csatl6sa, T okugmva Ieyasu keriilt ki gyoztesen . 6 es u t6dai azutin a Tokugawa-klan uralma alatt ismec egyesitettek a birodalmat. A h atalmuk rnegszilarditasa saran kiepitett bakuhan-rend szer idovel a szervezettsegnek es az
ideol6giai legitimitasnak olyan magas szin9ere juto tt, ami, ha a felepitmeny
kecsesseget tekincve n em is, de a kidolgozottsag teren meltan felvehette a
versenyt a ritsury6-rendszerrel es annak eszmenyeivel.Japan hihetctleniil rovid id6 alatt lepett at az altalanos anarchiab61az egyeduralom es rend korszakiba. Eleg csak arra tenyre gondolnunk, hogy a harom orszagegyesito, Oda
Nobunaga, Toyotomi Hideyoshi es To kugawa Ieyasu lenyegeben ugyanahhoz a n emzedekhez tartoztak. Kozuliik a legfiatalabb, Ieyasu (sziil. 1542)
mindossze nyolc ewel fiatalabb a legid6sebbnel, Nobunaganal (szul. 1534).
A daimy6k hatalmanak megszi lardulasa
.-\. Muromachi-korszakban letrejott kenmon-rendszer n em tudott lepest tartani a kozepkor tarsadalmi es gazdasagi fejl6desevel. A rendszer nem tudta
kiaknazni a terjeszked6, egyre nepesebb es termelekenyebb videki nepessegben rejl6 eroforrasokat, igy mindez a hclyi hatalmassagok, els6sorban a kokujinok (,,videkiek") olebe hullott. Ezek a hatalmassagok a katonai kepessegeikre, a kisebb, helyi kozossegekben betoltott vezet6 szcrcpiikre, a vallasi
buzg6sagra, illetve a foldekr6l es a kereskedelemb6l befoly6 jovedelmekre
cimaszkodva, kicsiny, egymassal vetelked6 politikai egysegeket alapitottak
5Zerte a birodalomban. A 16. szazadban neh anyvezet6 olyan hatalmi strukturakat epitett ki, .amelyek reven egyre hatekonyabban kiaknazhattik a videk
novekv6 hatalmi potencialjat. Miutan erre sor keriilt, a zlirzavar korszaka rO\id id6n beliil atadta helyet a peldas rend uralmanak.
Amikor elkezd6dott ez a fajta ,,kiaknazas", az nem egy foliilr6l lefele iranyul6 h6ditasi folyamatot inditott el, hanem egy alulr61 felfele epitkez6 politikai szervezodest, ami a helyi szintr6l indulva e16szor egy regionalis h atalmat hozott letre, majd kes6bb az egesz birodalmat egyesitette. 1 Mivel a politikai {tjraegyesites folyamata a helyi vezet6kkel kezd6dott, akiknek halasztast
nem tlir6 kerdesek sorat kellett megoldaniuk, valtozatos kormanyzati m6dzerek alakultak ki. Nemelyik val6ban sikeresnek bizonyult, mfg egyes
:n6dszerek tiszavirag elen1ek voltak. Mivel azonban a helyi hatalmassagok kin!tel neikul az Onin-haboru utani zurzavarban probfiltak ervenyesiilni, a
pr6balkozasaiknak volt nebany jellegzetes, kozos eleme. Egyetlen mondatba
tlritve a lenyeget kijelenthetjiik, h ogy az {tjon nan felemelkedett hatalmassagok - akiket rendszerint sengoku daimyoknak neveznek a torteneszek - o lyan
kormanyzati modszereket probaltak alkalmazni, amelyek reven a tobbi kokujin fole kerekedhetnek, megszerezhctik a falvakban megtermelt j avakat es
kereskcdelem feletti ellen6rzest, s felallithatnak egy hathat6s ervrendszert,
ami legitimfilj a hatalmukat.
A kozepkori daimyok idejiik nagy reszfa Kyot6ban toltottek, a birtokok
ugyeinck intezesevel az Ott e16 vazallusaikat biztak meg. A Hadakozo fejedelemsegek idejen - valaszul a novekvo politikai kaoszra - a daimyok j obbara a
birtokaikon maradtak. Csat16saiknak kezde tben meg csak tanacsoltak, kes6bb viszont mar megkoveteltek t61iik, hogy a falvakb61, ah ol a csatl6sok vazallusai eltek, sajat megcr6sitett birtokaikra huz6djanak vissza. A csatl6sok
szolgalatait ezucin fokozatosan a nekik juttatott muvclhet6 foldek nagysagaval aranyosan h ataroztak meg. A hadurak igy pontosabb kepet alkothatcak
sajat katonai erejiikr6l es vazallusaik h atalmar61. Vegs6 lepeskent szigoru viselkedesi k6dexeket kenyszeritettck raj uk, els6sorban azert, hogy a csatl6sok
1
0
0
f"-.
......
I
0
ll'l
>!')
(1) Birt, Michael P.: Samurai in Passage. Transformation of the Sixteenth-Century Kan to.
ffS, vol. 11 no. 2 (Summer 1985), 369-399. p. (2) Arnesen, Peter Judd: The M edieval
japanese Daim)'o. New Haven, 1979, YUP.
279
ne helyezhcssck sajat csaladjaik es szukebb kozossegeik frdekeit a daimyok

erdekei ele.
Mikozben a Sengoku jidai hadurai mindent megtettek, hogy szorosabbra
vonjak a csatl6saik feletti ellen6rzest, ezzel egy id6ben arra is torekedtek,
hogy leszamoljanak azoknak a regi6knak a hatalmassagaival, amely regi6kat
sajat tenlletiikhoz akartak csatolni. Mivel nem letezett olyan kozponti hatalom, ami ebben meggatolta volna 6ket, egyszeruen figyelmen kiviil hagytak a
kenmon-rendszer meg letezo erdekcsoportjainak (f6leg a nagyobb templomoknak) a foldekkel es a falvakkal kapcsolatos pcnziigyi es birtokjogi kovetcleseit. Egyes teruleteket a daimyok sajat kozigazgatasuk ala helyeztek, a tobbi
teriiletet pedig csatl6saiknak adomanyoztak, akik maguk rendelkezhettek az
adomanybirtokok jovedelme felett. Ujjaszerveztek az ad6rendszert, ami egyszerubb es hatekonyabb lett, igy a jovedelmek pontosabban erkeztek meg a
daimyok kincstaraba. Ekozben megtiltottak a tobbi helyi hatalmassagnak,
koztiik sajat vazallusaiknak, hogy huberuruk engedclye nelkul sajat ad6kat
szedjenek vagy kozmunkakat vegeztessenek. A foldekr61 uj nyilvantartasokat
keszitettek, egyreszt, hogyelejetvegyeka telekvitiknak, masreszt, hogyfelbe- '
csuljek az egyes parcellak termeshozamat. Ekozben szamos, nyilvantartasba
nem vett parcellat talaltak. Ezeket szinten mcgad6ztattak, ami jelent6sen
megnovelte a daimyok beveteleit.
A foldek termese azonban csupan egy reszfa kepezte a daimyok bevfaeleinek. A kenmon-rendszer erdekcsoportjainak mar reg6ta komoly haszna szarmazott a kereskedelemb61. Ez a Hadakoz6 fejedelemsegek korabeli hatalmassagok szamara isjovedelmez6 tevekenysegnek bizonyult. A penzkolcsonz6k, a szakearusok, a cs6nakosok es a teherszallit6k, a rakcirok berl6i es az
utcai uzletek tulajdonosai mind fizcttek azert, hogy gyakorolhassak a mestersegiiket. A daimyok igyekeztek rabirni a keresked6ket es a kezmuveseket,
hogy a hadurak f6hadiszallasanak otthont ad6 varosokban telepedjenek le, s
ott is dolgozzanak. Esetenkent megbiztak 6ket azzal, hogy a daimyok helyett
feliigyeljek a keresked6k rcvekenyseget. Cserebe kiilonleges ad6kedvezmen yeket es kereskedelmi kivaltsagokat kaptak, vagy pedig rangokat es hivatalokat biztositottak szamukra. Azokra az arucikkekre, amelyeket mas hatalmassagok birtokain akartak ertekesiteni, kiilon vamokat vetettek ki.
Amellett, hogy javitottak a tenyleges termeles feletti ellen6rzes hatekonysagan, a hadurak mindent megtettek, hogy b6vitsek a megad6ztathat6 aruk
mennyiseget. Sokuk tamogatta a sztiz- es parlagfoldek muveles ala vonasat,
hogy noveljek a mez6gazdasagi termelest. Masok a helyi specialitasokra helyeztek a hangsulyt, peldaul a lakkokra, a festekekre vagy a kenderre, esetleg
a haj6forgalmat igyekeztek fellenditeni az ellenorzesiik alatt all6 kikotOkben. Azok, akiknek a birtokan banyakat talaltak, koztiik Iwami es Tajima tartomanyok hatalmassagai, banyaszokat alkalmaztak azok felcirasara.
A szigorod6 ad6gytijtes es az ad6ztathat6 javak mennyisegenek novekedese miattjelent6sen emelkedtek a hadurak bevetelei. Az intezkedesek azonban szembeforditottak 6ket a falvak lakossagaval. A falusiak gyakran megta280
gadtak az ad6fizetest, elszokdostek a lak6helylikr61, sot neha fegyverekkel

szegiiltek szembe uraiknak. A felkelesek hattereben tobbnyirc az Igazi Tiszta
Fold Qodoshin)-szekta hitterito i alltak. Nehany hadur megpr6balta elcjet
venni a vallasi elegede tlenkcdesnek, nehogy az escmenyek iranyitasa kes6bb
kicsusszon a keziik kozii.l. Kai tarto miny uranak, Takeda Shingennek az
1547-ben kiadott torvenykonyveben az alabbi cikkely talalhat6:
,,Az Igazi Tiszta Fold-szekta es a Nichiren-iskola hiveinek tiles hitvitakat
kezdemenyezniii.k a birtokaink hatarain belUl. Ha lennenek olyanok, kik
ilyen vicakra mereszelnek buzditani a nepet, az esetben pap es hiv6 egyarant
bunhodni fog.''2
A korabeli nagy es viszonylagj61 szervezctt falvak komolyfenyegetestjelentettek, ezert a hadurak igyekezerek megbekiteni azok lakossagat. Megvaltoztattak az ad6zasi es a kozmunkakra vonatkoz6 rendclkezeseket, hogy azok
betarthat6k legyen ek. Ekozben felterkepezhettek sajat erejiik h acarait, s kitapasztalhatt:ik a kompromisszumokn ak azokat a formait, amelyek nelkulozhctetlenek voltak a politikai sikerhez.
Annak, hogy elfogadhat6va tegyek a csat16sokra es a termel6 munkat vegzo koznepre kir6tt kotelezettsegeket, letezett egy masik, sokkal kifinomultabb m6dja. A sengoku-daimyok ervekkel legitimfiltak hatalmukat. Mivel rendszerint eroszakkal fosztottak meg a magas rangu hivatalnokokat az 6kct
megillet6 j ovedelemforrasokt61, nem takar6zhattak a hagyomanyokkal. Mas
indokokat kellett talalniuk. A leggyakoribb, bar igen egyszeru ervii.k az volt,
hogy sikeresen magukhoz ragadtak a hatalmat. Ez sokak szemeben azt bizon}itotta, h ogy rendelkeznek a j6 kormanyzashoz sziikseges erenyekkcl.
Suruga tartomany ura, Imagawa Yoshimoto, 1526-os toITenykonyveben kinyilvanitotta, hogy a shogun hozzajarulasa n elkiil is jogosan uralja birtokait
(kol<ha):
,,A shOgun altal kinevezett shug6nak [ ,,ved6"] nines semmi alapja, hogy a kuni felett uralkodjek. A [kokka] rendjer61 a daimy0nak kell gondoskodnia, aki
sajat erejeb61 beket teremt a kokkaban, azaltal, hogy a kuni torvenyei szerint
kormanyoz. "3
Az filtaluk ellen6rzott embereket es teriileteket Imagawa es mas hadurak
kokluinak neveztek. Ez a kifejezes a regi ritsury10.rendszer tartomanyainak
(kuni vagy koku) es a neves nemzetsegek rokoni kapcsolataitj elo16 n evcknek
(ie, ka, ke) az osszevonasab61 sziiletett. Ezzel val6szinuleg azt akarcak kifejezni, hogy uralmuk a csaszar es nemzetsegiik tekintelyfoek kett6s pillerfo
nyugszik.
A Hadakoz6 fej edelemsegek koranak h adurait a zlirzavaros id6k is arra
sarkalltak, hogy megszilarditsak hatalmukat, mivel filland6 fenyegetettsegben eltek. A leggyakoribb strategia a hadsereg letszamanak novelese volt. In2
Lu, David j oh n: Sources ofJapanese History. Vol. 1. New York, 1974, McGraw Hill, 176. p.
In H all,J ohn whimey et al. (eds.):
japan Before Tokugawa. Princeton, 1981, PUP, 122. p.
3 Katsumata Shizuo: The Development ofSengoku Law.
281
tezkedeseik, amelyekkel csatl6saik es alattval6ik koriil szorosabbra fontak az

ellen6rzest, pontosan ezt a celt szolgaltik. Ennek szembeotl6 kovetkezmenyei Jettek: 6riasira duzzadtak a h adseregek. Egy bizonytalan szarmazasu
kokujinnak, H oj 6 Sounnak p eldaul 1491-ben mindossze 300 h arcosra volt
szuksege, hogy elfoglalja az Izu-felszigetet. Alig szaz evvel kes6bb Jeszarmazottja, H6j6 Ujinao mar 50 000 harcossal sem tudta megvedeni a csalad gigantikus meretu odawarai varat, amelyct cgy 200 000 f6s ser eg ostromolt. 4
A csataknak nem csak a mfreteik valtoztak, taktika is mas Jett. Mivel a
daimyok a saj at tenileteiken maradtak, a helyi, vedekez6 jellegil hadviseles
vaJ.t meghataroz6va. Ez nagyszabasu erodepitesekhez vezetett. Ezcnkiviil egy
hosszabb ta.vii, sokkal fontosabb valtozas is megfigyelhet6 volt. A habor11kban egyre nagyobb szambanjelentek m ega kozemb erekb6l szervezett csapatok. Mintegy 1100 evvel korabban a gyalogsag helyett a lovassag lett a f6
csapasmer6 er6, cgeszen addig, amig a ritsu1y6-rendszcr urai ismfa be nem
vezettek a sorozott hader6 gyakorlatat. A Kesei Heian-korszakban a bukevezet6i ujra a hivarasos katonakb6l szervezett lovassagot helyeztek el6terbe, de
a Sengoku jidai idej en ismet vaJ.tozasokra kenilt sor. A szamurajok kis letszamu, draga felszerelessel ellatott hivatasos, elit csapatai helyebe az alacsony
szarmazasu, gyengcn felszerelt, de nagy letszamu hader6 lcpctt. A paraszti
,,tomcghadsereget" szamuraj tisztek iranyftottak., s kozmunkasok nepes csoportjai segitenek. A csatak kimenetelet h osszu id6 utan ismet a gyalogsag
dontotte el. A nehez pancclzatot, a kardokat es az fjakat, legalabbis reszben,
a konnylipancclzat, a landzsak es a csatabardok vakottak fcl. Az 1560-as evekt6l kezdve a kan6cos puskak is megjelentek a csatatereken. 5 (Ezt k6vet6en
kozel 250 evig ismet ,,fcledesbe meriilt" a tomeghadser eg intezmenye, mivel
a Nagy beke korszakabanjapanban nem dultak nagyobb haboruk. Csak az
1860-as evekt6l kezdtek meg ujjaszervezcsiiket. A tomeghadsereg egeszen a
20. szazad vegeig letezctt, amikor is a technol6giai fejl6des a h adviselest ismet a hivatasos, magasan kepzett elit tevekenysegeve tette.)
A Sengoku jidai idejen a hadurak ugy gondoskodtak a Mboruhoz es az epftkezesekhez sziikseges emberanyagr61, hogy mozg6sitottak a csatl6saikat, s
meghataroztak, hogy azoknak mekkora haderot kell felvonultatniuk. Akkoriban a landzsas egysegeket tekintettek a legfontosabb alakulatoknak. Ahogy
duzzadtak aseregek, idovel az utanp6tlas biztositasa es a katonak ellatasa lett
az egyik legf6bb p roblema. A h adurak ezert kereskedoket fogadtak a szolgalatukba, a falufon okoknek pedig m egszabtak, hogy a falunak m ennyi katonai kozmunkat kell vegeznie. A hadviseles tehat a tirsadalmi elit tagjainak
csatirozasaib6l (amelyek alig erintettek a koznepet) egy olyan ,,vaJ.lalkozas-
282
Birt: Samurai in Passage ... 372. p.

( 1) Lidin, Olof G.: Tanegashima. TheArrivalofEuropein]apan. Copenhagen, 2002, NIAS
Press. (2) A temar61magyar nyelven lasd Turnbull, Stephen: Szamurtijoh.japan nemes harcosainak wrtenete. Budapest, 2005, Kossuth.
sa" nott, ami az egesz birodalmat mozg6sitotta. Ennek a vallalkozasnak kettos cclja volt: g)'ilkolni es h6ditani.
A 16. szazad utols6 evtizedeire a regi sh6en-rcndszcr es kozepkori ken11wnrcndszer lenyegeben megsemmisult. A kisebb birtokok nagy reszet bekebeleztek a terjeszkedo szomszedok, azok a sikeres daimyok, akiknek mesterkedessel vagy eroszakkal sikeriilt srabiliza.Iniuk es kiterjeszteniuk a hatalmukat.
Az 1570-es evekre olyan neves szemelyek uraltakJapant, mint Hojo Ujimasa
a (Sagami tartomany), Imagawa Yoshimoto es Tokugawa Ieyasu (T okai vid&.
ke), TakedaShingen (Kai tartom{my), UesugiKenshin (Echigo tartomany),
Oda Nobunaga (Owari tartomany), Chosokabe Motochika (Shikoku szigete), Mori Terumoto (Nyugat-Honshu), Shimazu Yoshihisa (DeI-Kylishu) es
Otomo Sorin (Eszak-Kyushu).
A birodalom egyesftese:
Oda Nobunaga es Toyotomi Hideyoshi
Oda Nobun aga, az egyik Owari tanomanybcli kokujin fia, miutan gyoztesen
keriilt ki az orokosodesi harcokb61, 1560-ban ugy dontott, sajat kezebe veszi
a csalad iigyeinek iranyitasat. Herevnyi haboruskodas es h6ditas utan eszakabbra helyezte szekhelyet. Vara a Kyot6t es Ed6t osszekoto foutra, a Nakasendora nezett. Ezzel a lepessel felhivta magara a ky6t6i hatalmassagok figyelmet. Egy ewel kes6bb az uralkod6 parancsara bevonult a varosba, s hivatalaba helyezte a 16. Ashikaga-shogunt Yoshiak.it. 1582-re, amikor merenylet
a.Idozata lett, mar egesz Kozcp-Japant 6 uralta, a Himcjit61 nyugatra eltcrulo
videkekt61 egeszen Kai tartom:inybeli hegysegekig. Teriilcteit iigyes politikai manoverek es adaz kuzdelmek a.ran novelte, vegig makacsul r agaszkodva
ahhoz a celjah oz, hogy egesz Japant egycsiti, ami egyreszt biztonsagot ad
neki, masreszt dicsoseget hoz a nevfre.
A szandekat, hogy orokre beirja nevet a japan tortenelembc, mar 1567-ben
egyertelmuve tette, amikor a Nakasendo mellett emelked6 varanak a Gifujo
nevet ad ta. Ezzel a newel arra a kinai hadvezerre utalt, aki mintegy 2500 evvel korabban sorozatos h6dilasok utan mcgalapitotta a Zhou-dinasztiat. KOriilbelul ett6l az id6szakt61 kezdve pecsetjen a Tenka fubu (,,Erovel kormanyozd a birodalmat") jelmondat szerepelt, s ezt hasznalta alairas gyanant.
Ugyvelte, a birodalom (tenka) ,,minden ember kozos tulajdona", am int azt a
Zhou-dinasztia idej en is hirdettek, nem pedig holmi orokletes alapon mukodo uralkod6haze, s az 6 feladata, hogy megval6sitsajapanban a helyes kormanyzat eszmenyet. 6 Allit6lag 1570-ben, amikor kezdett feszultte valni a viszony kozte es Ashikaga Yoshiaki kozott, otpontos nyilatkozatot kiildott a
shogunn ak, amelyben kijelentette, hogy:
,,Mivcl a birodalom [tenka] iigyeinek intezcsere kizar6lag Nobunaganak
G Katsumata:
The Development of... 122. p.

283
C>
00
0
l!'l
IN
.....
van felhar.almazasa, 6 szabadon cselekedhet barkivel szemben, anelkul, hogy

ehhez a sh6gun hozzajarulasat kellene kemie." 7
Bosszusagara azonban a shogun meg kct evig mesterkedctt ellene. Nobunaga ezt turte, nyilvanval6an azert, mert ugy veltc, ,,nagyobb haszna szarmazik Yoshiakijobbara csak nevleges har.almab6l, mint maganak a shogunnak". 8
Oda Nobunaga ugyanilyen elszant.an torekedett arra, hogy az als6bb osztalyokat is az uralma ala hajtsa. A Tenka fulYu szellemisegevel osszhangban, hiveit61 teljes huseget, ellensegeit61 pedig fel tetlen megadast kovetelt. Az ellenszegiilest kimcletleniil megtorolta. Kormanyzasi st.I1usa es elvei tukreben korantsem m eglep6, hogy sikerei nem csak a bakufut forditotrak ellene.
A daimyok, a Honganji es altemplomainak fegyveres szerzetesei es a regi krnmon-rendszer erdekcsoportjai id6leges szovetsegeket kotottek ellene. Elete
hatralevo reszeben ezek cllen a szovetsegek ellen harcolt.
Ebben az elhuz6d6 viszalykodasban Oda Nobunaga zsenialisan alkalmazta a haboruskodast, a megfelemlitest, a fenyegetest, a hencegest, illetve a jutalmazast-vetelytarsai elszigetelese vagy megosztasa celjab6l - , hogy felulkerckedjen ellenfelein. 1569-ben peldaul megfenyegette a Koya-hegyi Shingon-templom szerzeteseit, mivel azok az ellensegeivel erintkeztek:
,,Hegyi szerzeteseiteknek csoportjai az ellenseggel szovetkeztek. Ujra es
ujra hadjaratokba indultok, sot meg erodot sem r estelltelek epiteni! Emellett kisajatitottatok magatoknak Uchi vid eket. Viselkedcstek verlazit6! Megkovetelem t6letek, hogy a legnagyobb sictseggel vonuljatok ki er6ssegeitckb6l, majd szolgaltassatok vissza mindazt, amit orvul elfoglaltatok. Ha nem igy
cselekedtek, nem keslekedek peldasan megbuntetni benneteket!"
Val6jaban masfele iranyitotta seregeit, de ellenfeleinek tapasztalnia kellett, hogy a nagyfu kardja legalabb olyan eles, mint a szavai.
Oda Nobunaga pfilyafutasanak jelentosebb fejlemenyei koze tartozik az,
hogy a regi kenmon-rendszer erdekcsoportjai kozul nehanyat - a csaszari udvart, illetve az ahhoz Iegszorosabban kotodo elOkelosegeket es papokat anyagi tamogatasban reszesitett. Cserebe elvarta, hogy ezek a csoportok
egyiittmukodj enek vele. A Csaszar neha tanacsokkal latta el, de Nobunaga
csak akkor fogadta meg az intelmeket, ha valamilyen elonyt remelt azokt61.
1571-ben elkobozta a Hiei-hegyi kolostorkomplexum, az Enryakttji nehany
f6ldbirtokat. A diihos szerzetesek crre szovetseget kolottek a Nobunaga ellensegeivel. Valaszul a hadur porig rombolta a templomot es elpusztitotta
annak kincseit. Az Ott el6ket (ferfiakat, noket es gyermekeket) valogatas nelkul lemeszaroltak. Szornyli figyelmeztetes volt ez a kyot6iaknak. Ket ewe!
kes6bb veget vetett a sh6gunatus hatalmanak. 1573-ban eliizte Ashikaga Yoshiakit Kyot6b61, miutan a shagun, abban a remenyben , hogy igy megszaba-
Vl
' C"
<
284
McMullin, Neil: Buddhism and the State in Sixteenth-Centuryjapan. Princeton, 1984, PUP, 70.,
153. p.
8
Lamers, J eroen: Japonius Tyrannus. The Japanese Warlord Oda Nobunaga Reconsidered. Leiden, 2000, Hotei Publishing, 85. p.
dulhat hatalmaskod6 ,,vazallusat61", szovetsegre lepctt Nobunaga ellenlabasaivalY

Noha Oda Nobunaga szunni nem akar6 harcokat folytatott a tobbi daimyaval, mcgis az 6sakai Ishiyama Honganji kolostorkomplexum bizonyult a
legnehezebb ellenfelnek, amelynek korabbi harciassagat felelesztettek Nobunaga sulyos kovetelesei. A Honganji hivei egesz Kozep:Japanban jelen voltak, s ez lehetove tette a templom vezet6inek, hogy tevekenyen egyiittmukodj enek a hadur ellen szervczked6 daimyokkal, akiknek szovetsege, dacara
annak, hogy igy szervezettebb es egysegesebb lett, sikerteleniil pr6balta megallitani Nobunagat. A Honganji 'tamogat6i o lyan komoly fenyegetestjelentettck szamara, hogy egyik legtehetsegesebb tabornokit, Shibata Katsuiet
ki.ildte az eszaki Echizen tartomany elfoglalasara, amely mar kozel szaz eve
ajodoshin-szekta birtokaban volt. Masik tehctseges parancsnokat, T oyotomi
Hideyoshit ekozben a Biwa-t6 eszaki partjahoz rendelte, azzal a cellal, hogy
a tabomok kenyszeritse bch6dolasra a helyi Iakossagot, s akadalyozza meg,
hogy a Honganji eroi kapcsolatba lepjcnek hokurikui szovetsegescikkel. igy
1576-ban lehetosege nyilt arra, hogy fiara bizza Gifut, mikozben 6 a Biwa-t6
keleti partjara nezo egyik dombon rendezte be uj f6hadiszallasat. lnnen a
nemcsak a t6 forgalmat, hanem a Nakasend6 keletre tart6 szakaszat es annak
eszakra, Hokuriku fele kanyarod6 melleku~jat is szemmel tarthatta. ltt, a
Honganji bazistcriiletenek a sziveben egy monumencalis es fenyliz6 eroditmeny epitesebe fogott (Azuchij6). 1582-re az Azuchi-kastelyt mar egy 5000
lakosu, nyiizsg6 varos vette koriil.
Od a Nobunaga olyan hadvezer volt, aki mereszen alkalmazta a meglepetes taktikajat, embereinek kegyetlen parancsokat adott, s eloszeretettel hasznalta az uj dolgokat. Peldaul 6 volt az, aki az 1575-os nagashin6i utkoze tben
. eloszor vetette be tomegesen a tuzfegyvereket. 1577- 78-ban, amikor raebredt arra, hogy azert nem tudja beh6dolasra birni az 6sakai Ishiyama Honganjit, mert a ved6k folyamatos utanp6tlashozjutnak a Yodo-foly6 torkolataba erkezo haj6kr6l, elrendelte, hogy epitsenek neki egy sajat flottat. Het haj 6t agy{1kkal szercltek fel, az oldalukat pedig pancellemezekkel boritottak.
A het hadihaj6 vezetesevel azutin Nobunaga flotraja szetverte azt az utanp6tlast szallit6 haj6rajt, amit aj6doshin-szekta hivei kuldtek a vedok megsegitesere. Ezutan pedig Mori Terumoto flottajat is visszavertek, aki fel akarta
menteni a megerosltett templomot. Az Ishiyama Honganji teljesen elszigetelodott. A vedok ket CV mulva megadcik magukat.
Mikozben az Ishiyama Honganji makacs vedoivel bajl6dott, s egymas utan
Yezette hadjaratait, hogy kiterjessze birodalma hatarait, Oda Nobunaga arr61sem feled kezett meg, hogy tovabb er6sitse hatalmat sajat birtokai es er6fo rrasai felett. Azzal gyengitette a helyi hadurak erejet, hogy elrendelte szamos kisebb eroditmeny Ierombolasat. Noha, ellentetben az ut6daival, nem
kiildott ki szakembereket, hogy felmerjek a megmuvelt foldeket, azt viszont
~
00
!:'--
......
I
0
\0
\0
......
Lamers:japonius Tymnnus... 91-97. p.

285
en
OCJ
.....
0
'-"l
IN
m egparancsolta, hogy a shiienek birtokosai es mindazok, akiknek voltak a birtokaban ad6nyilvantanisok vagy a foldekr61 keszult kimutatasok, szolgaltassak be a dokumentumokat fehllvizsgalatra - az adatokat neha a helyszinen
ellen6riztek. igy fel tudta merni, hogy ki mekkora jovedelemmel rendelkezik, s hogy val6szinlileg mit varhat t61uk, engedelmesseget vagy ellenallast.
Kihasznalva az alkalmat, az adatokra tamaszkodva meger6sltette a tulajdonosok jogait bizonyos bevetclekhez. igy olyan jogviszonyt teremtett, ami azt sugallta, hogy a tulajdonosokat nem egy megfoghatatlan hatalmassag, hanem
maga Nobunaga ruhazta fel ezekkel ajogokkal.
Hogy novelje a kereskedelemb61 befoly6 beveteleket, a birtokaira csabitotta a keresked6ket, megpedig ugy, hogy megszuntette a f6utvonalak menten
sorakoz6 vamszed6 allomasokat, amelyeket mega henmon-rendszer idejen allitottak fel. Arra 6szt6n6zte 61<.et, hogy az erodvarosaiban, Gifuban, majd kes6bb Azuchiban telepedjenek le, ahol ad6kedvezmenyeket es mas el6ny6ket
e!veztek. Att61 fllggocn, hogy hasznosak voltak-e szamara, tamogatta vagy feloszlatta a ceheket (za) . A vele szembcn all6 tcmplomok szomszedsagaban
muk6d6 keresked6varosokat egyszeruen ,,megszuntette", a tobbi varost pedig megad6ztatta. Az olyan kulcsfontossagu kikot6kben, mint Sakai, Kusatsu
es Otsu, a sajat emberei feliigyeltCk az ad6szedest.
1581 tavaszan, amikor az Ishiyama Honganji elesett, s Kozep-:Japanban elhallgattak a fcgyverek, Oda Nobunaga diszes felvonulast rendezett Kyot6ban, hogy mcgiinnepclje gy6zelmeit. Az el6kesziiletek hetekig tartottak. Allit6lag 130 000, teljes harci diszbe oltozott harcos vonult el a csaszar es annak
f6emberei el6tt, akik egy kiilonlegesen kialakftott emelvenyr61 kovettCk nyomon az esemenyeket. Az er6fitogtat6 parade majdnem egy teljes napig tartott. ,,Ez volt minden idok legcsodasabb latvanyossaga!" - aradozott egy Ota
Gyuichi nevu kr6nikas. A parade mindenkit, el6kel6t es kozrendut egyar:int,
emlekeztetett arra, hogy ,,milyen dics6 korszak sziilottei 61<.". 10
A kovetkezo h6napokban Oda Nobunaga ismet meginditotta csapatait.
Miutan elfoglalta Kii tartomanyt, kesziil6dni kezdett Shikoku szigetenek
lerohanasara. H onshu keleti reszen 6 es szovetsegesei, koztuk Tokugawa
Ieyasu, biztosan uraltak Suruga, Kai es Shinano tartomany nagy reszet. Eszakon Shibata Katsuie ellcn6riztc Echizen tartomany kornyeket. Nyugaton
Toyotomi Hideyoshi sikeresen visszaszoritotta Mori Tcrumot6t H on shu nyugati csucskebe. (Nobunaga 1577-ben kuldte nyugatra Hideyoshit, miutan a
hadur Azuchiba tette at a szekhelyet.) Egy masik tabornoka, Akechi Mitsuhide, parancsot kapott, hogy nyisson egy masik arcvonalat Mori Terumo to
ellen. 6 Tajirnab61 ind ult nyugat fele a Seto-beltenger partjan. A tabornok
azonban ugy erezte, ura meltatlanul banik vele- s elerkezettnek latta az id6t,
hogy megszabadulva Nobunagat61, megszerezze a hatalmat - , ezert visszafordult Kyot6ba. Ez a lepes nagyon hasonlftott arra, amikor Ashikaga Takauji
1333-ban a Hojo-klan ellen ford ult. Meglepetesszeru tamadasa kesziiletleniil
IO Lamers:Japonius
Z86
Tyrannus ... 208. p.
23. abra Toyotomi Hideyoshi. (Festett selyem, 1598, ismeretlen muvesz alkotisa, Kodaiji,
Kyoto.) Bizonytalan szarmazasa es miiveletlensege dacara, kive teles hadvez:eri es politikusi
kepessegei mega legfennhejaz6bb daimyokat is beh6dolasra kenyszerftettek. Mindenki elfogadta a foseget, s engedelmeskedtek a parancsainak. Forrtis: Smith, Bradley: Japan. A History
in Art. Garden City, NY., 1964, Doubleday, 170. p.
287
erte Nobunagat, akit a lazad6 tabornok a Hokke-szekta egyik nagyobb shimogyoi templomaban fogott el, S Ott vegzett Vele.
Halala pillanaciban, ami veget vetett huszevnyi kemeny kiizdelmenek,
Oda Nobunaga meg mindig terjeszkedett. Nines okunk kctelkedni abban,
hogy gy6zelmeinek sora meg egy ideig biztosan nem szakadt volna, h a
Akechi Mitsuhide nem arulja el 6t. Am elarultak, s igy Toyotomi Hideyoshi
olebe hullott minden, amit ura megszcrze tt maganak.
Toyotomi Hideyoshi, a h6dit6. Mig Oda Nobunaga (es Tokugawa Ieyasu) 6sei
bizonyithat6an kokujinok voltak, addig Hideyoshi alacsony sorb6l szarmazott. Egyszeni gyalogoskent kezdte Nobunaga hadseregeben. Ezt a fegyvernemet a korszak megvaltozott hadviselese hivta ismet eletre. A sokevnyi odaad6 szolgilat meghozta a gyiimolcset, 1582-re a nagyilr egyik legtehetsegesebb es legmegbecsiiltebb tabornoka lett. Ertesiilve Nobunaga halalar61,
ismet bizonyitotta ratermettseget: azonnal fe!behagyta a hadjaratot, s miutan
kedvez6 fegyversziinetet kotott Mori Terumot6val, sietve Kyot6ba indult. Leszamolt Akechi Mitsuhideval, s elfoglalta a varost, meg miel6tt Ieyasu vagy
masok cselekedni tudtak volna. A kovetkez6 hetekben megszilarditotta hatalmat a Kinai-medenceben. Maga melle allitotta Nobunaga legtobb csatl6sat. 1583-ban legy6zte az ellene fordul6 Shibata Katsuiet. Ieyasu h6napokig
manoverezett seregevel, hogy egy eros tamaszpontot talaljon maganak, de
terve nem sikeriilt, annak ellenere sem, hogy ket veres es nagyszabasu csatat
is m egvivott kozben. Vegul ugy dontott, hogy elfogadja Hideyoshi f6seget.
A tamaszpontot keres6 daimyohoz kfa, Kii tartomanybeli templom fegyveresei is csatlakoztak - a Ki-foly6 partjan all6 Shingon-erosseg, a Negoroji
szerzetesei, illetve a Jodishin-szekta saigai templomanak hivei (ut6bbi eroditmeny a foly6 torkolatanak kozeleben, a tengerpart egyik foldnyillvanyara
epiilt) -, hogy Ieyasu oldalan kiizdve megtarthassak a foggetlenseguket. Elhibazott lepesukkel gyakorlatilag Hideyoshi olebe hullott Kii tartomany. Az
engedetlenkedoket peldasan megbuntette. 1585 tavaszan porig rombolta a
ket templomegyiittest, olyan ,,alaposan'', ahogy azt egykor Oda Nobunaga
tette a Hiei-hegyen. A tobbi templom vezetoi, koztiik a Koya-hegy f6papjai,
megertettek az iizenetet. Meg ugyanannak az evnek a nyarira Hideyoshi mar
biztosan uralta ~obunaga egykori birodalmat, s tovabbi h6dicisokra keszulodott. Szovetsegre lepett Mori Terumot6val, hogy befejezze Nobunaga felbemaradt tervet, Shikoku m egh6dicisat. Meg csak alig nehany hete tartott az
invazi6, amikor egy masik hadsereget kiildott Hokurikuba, hogy betoltse a
Shibata Katsuie halalaval keletkezett hatalmi lirt, s hogy birodalma hatirait
meg eszakabbra tolja, a partvidek men ten.
Ekozben Kylishii deli reszen Shimazu Yoshihisa is cimadasba lendult, hogy
az egesz szigetet sajat uralma alatt egyesitse, ismet fele!esztve ezzel a sziget elszakadasanak regi eszmejet. Nehogy tulsagosan meger6sodjon, Hideyoshi felajanlotta neki a beh6dolast, amit Yoshihisa visszautasitott. Ekkor az egykori tabornok szovetsegre lepett azokkal, akiket kozvetlenli.l is fe~yegettek nagyravagy6 Yoshihisa tervei. 1587 elejen egy hatalmas sereg elen Kyii.shura haj6zott, s
288
alig ket h6nap alatt beh6doltatta Yoshihisat, aki ezutan a sziget deli csucsken
fekvo Kagoshimab61 iranyitotta azt, ami egykori birtokaib61 megmaradt.
Mikozben Toyotomi Hideyoshi figyelme Kyiishu fele fordult, czzcl egy
id6ben tobb mas.fontos kfrdes is felmerult a szigettel kapcsolatban. A portugaljezsuita hitterft6k mar mintegy negyven eve jelen voltak a deli foszigeten .
Az Iberiai-felsziget tarsadalmi elitje akkoriban az egesz vilagra ki akarta terjeszteni kereskedelmi es kulturalis befolyasat. A kereskedokkel egyutt ezert
misszionariusok is erkeztek Japanba. 1587-ben a misszionariusok es hfveik
megjclentektelen kisebbseg voltak a Kinai-medcnceben. Kyiishun egyre nepesebb kozosseguk mar komoly erot kepviselt. A rendkfviil eroszakos m6dszereket alkalmaz6 misszionariusok, akik a fcszultseget okoz6 teritoi munka
soran sok ellenseget szereztek, azt fillftottak, hogy kozel 200 000 embert tfrftettek at a katolikus hitre, koztiik szamos befolyasos daim)6t es alacsonyabb
rang(1 harcost. Raadasul ok iranyftottak tobb telepulest, koztuk a megerosftettNagasakit. Hideyoshi, larva, hogy ez a helyzet sok tekintetben a Honganji
esetet idezi, ami hosszu ideig rengeteg gondoL okozott Oda Nobunaganak,
hitet tett a szinkretista vallasi orokseg mellett, kijelentve, hogy ,Japan az istenek fOldje'', s hogy annak lak6i szabadon vilaszthatnak vallast maguknak. 11
Ezt kovetoen elfoglalta Nagasakit, s elrendelte, hogy a misszionariusoknak
azonnal el kell hagyniukjapant. Megvadolta a megterteket, hogy azok szentelyeket es templomokat tamadtak meg, s kijelentette, hogy ajov6ben elkobozza azoknak a hatalmassagoknak a birtokait, akik engedik az effele viselkedest, vagy arra kenyszcritik csatl6saikat es a birtokaikon el6 kozembereket,
hogy megterjenek a katolikus hitre.
A hitterft6knek menniUk kellett ugyan, de a keresked6ket szivesen latta.
Azert igyekezett szetvilaszrani a hittfritest es a kereskedelmet, mert id6kozben szilardan megvetette a labat Kyiishun, s ut6bbi tevekenyseget a sajat
hasznara akarta for<litani. Dgy runik, ekkoriban kapcsolo<lott be a tengeren
tuli kereskedelembe. A kovetkez6 evekben voros pecsettel ellatott engedClyeket (shuin) adott nehany tengeri kereskedonek, akik ezek birtokaban
egesz Kelet- es De!kelet-Azsiaban kereskedhettek. A zavartalan kereskedelemre tovabbra is nagy veszelytj elentettek a kal6zok (wakO). Ezert, miutan elfoglalta Kyiishut, Hideyoshi elrendelte, hogy minden daimyonak ellcnoriznie kell mindenkit, aki a tenger fel61 erkezik, s fel kell szamolnia a kal6ztevekenyseget - ellenkez6 esetben elkoboztatja a birtokait.
Miutan kiutasitotta ajezsuitakat, Toyotomi Hideyoshi visszatert Kyol6ba,
hogy pampas kiilsosegek kozepette megiinnepelje gyozelmeit. A hitterit6k
es a kal6zok kfrdese, ami olyan fenyeget6nek tunt, amikor meg Kyiishun tart6zkodott, most mar tavoli, de megoldatlan problemanak tunt. Annal is inkabb, mert immar uj nehezsegekkel kellett szembeneznie. Keleten peldaul
11 ( 1)
Elison, George: Deus Destroyed. The Image of Christianity in Early Modem japan. Cambridge, MA., 1973, HUP, 115- 118. p. (2) Boxer, C. R.: The Christian Century in japan,
1549-1650. Berkeley, 1951, UCP, 146-148. p.
289
0
O'l
co
0
l<')
C\I
.....
290
egy ujabb regi6 akart kiszakadni a birodalomb6l. 1588 tavaszan talalkoz6ra

hivta Odawara unit, Rojo Ujimasat, aki elutasirotta a mcghivast. Ketevnyi,
hiabaval6 diplo maciai egyezkedes utan 1590 tavaszan Hideyoshi, Tokugawa
Ieyasuval az oldalan, egy hatalmas hadsereggel bekeritette Odawarat, mikozben egy flotta a tenger felOl vette blokad ala a varat. A kiehezctt vedOk meg
azon a nyaron megadtak magukat. Odawara eleste j elentos mertekben mcgszilardi totta Hideyoshi helyzetet keleten. Am a meg keletebbre fekvo Oshu
videket ural6 fiatal es energikus daimyot, Date Masamunet, igy is csak 1591
elejen tudta beh 6dolasra kenyszeriteni - egyreszt eroszakos diplomaciai lepesekkel, masreszt azzal, h ogy segitseget nylijtott a Sendaiban (Rikuzen tartomany) szekel6 ifjunak egy, a birtokan beliil kitort hatlirvitaban. Meg
ugyan ennek az evnek a nyaran, Sendait61 delre lazadtak fel a kolmjinok.
Hideyoshi veszClyesnek itelte a helyzetet, ezert megp arancsolta Ieyasunak es
orokosenek, Toyotomi Hidetsugunak, hogy 6k vezessek a szovetseges daimyok egyesitett sereget a lazad6k ellen.
1591 6szere megszunt Tohoku fiiggetlenne valasanak eselye. A Kinai-medence urainak 250 ev utan most eloszor sikeriilt val6ban h atekony ellen6rzes
ala vonniuk ezt a tavoli regi6t. Hideyoshi birodalmaban rend uralkodott.
Minden daimyo meghajolt az akarata elott. Mint annyian masok a tortenelemben, 6 is felvaltva hasznfilta a ,,simogat6 kez" es a ,,fegyelmezo okol" m6dszeret, fiiggoen az adott helyzett6l. Am 6 nemikepp mas aranyban alkalmazta azo kat, mint elodei. Oda Nobunaga, aki a politikailag megosztott cs
konnyen megkozelfthet6 Kozep:Japanban vivta harcait, azt gondolta a h elyes m6dszemek, ha ugy teszi atlathat6bba ezt a kozigazgatasilag kusza hagyatekot, hogy egyszeruen elsopri az utjab6l az engedetlenked6ket es az
ellenszegiiloket, s abszollit hatalmat epit ki a megh6ditott teriiletcken. Akij elolt korzetek vezetesevel sajat embereit bizta meg, majd, ahogy nott a birod alma es strategiai valtoztatasokra volt sziikseg, emberei t mashova rendelte.
Toyotomi Hideyoshinak mint Oda Nobunaga politikai orokosenek mar
lehetosege nyilt arra, hogy figyelmet a hamrvidekek fele forditsa, amelyeket
akkoriban nehany nagyobb daimyo uralt. Ezeken a videkeken ezfat szilard abb es szervezettebb volt a h atalmi struktC1ra. Hideyoshinak nem volt elcgend6 hadereje, h ogy az osszes kiils6 daimyot megh6df tsa, raadasul pontosan
tudta, hogy vazallusai tulajdonkeppen ellensegek, akik csak a kedvez6 alkalomra vamak. Igy aztan el6szeretettel alkalmazta az ,,oszd meg es uralkodj"
taktikajat. Ugy talalta, celravezet6bb, hajelentosen meggyengiti leger6sebb
ellenfeleit, peldaul Mori Terumot6t es Shimazu Yoshihisat, majd hagY.ia,
hogy megtartsak osszezsugorodott birtokaikat - felteve, ha clismerik a f6seget, s ennek m egfeleloen cselekszenek. Az elfoglalt foldeket csatl6sai es az
arra erdemes szovetsegesei kozott osztotta szet. Birodalmanak felepitese is
ennek megfele16en alakult ki. 1592-re letrejott egy k9zponti teriilet, amelyet
a ,,regi daimyok" (judai) ellen oriztek. A birodalom tobbi reszen az egykor vele
szembenall6 daimyok (tozama) osztoztak, akiknek saj at szekhelyiik, hadseregiik, kormanyhivatalaik es beveteli forrasaik voltak.
Toyotomi Hideyoshi, a kormanyz.6. A dairnyok beh6doltatisa, eroszakkal vagy

meggyozessel, csupan egyik, de ketsegkiviil a leglatvanyosabb m6dszere volt
annak, hogy Hidey9shi beket teremtsen a birodalmaban. Ennek erdekeben
mas intezkedeseket is hozott. A tobbi korabeli h adurhoz hasonl6an , 6 is arra
rorekedett, hogy a saj at hasznara fordithassa a mezogazdasagi termelest es
kereskedelmi tevekenyseget. Azon munkalkodott, hogy ot es leghiisegesebb
embereit elismerje a regi kenmon-elit (koztiik a tennO). Lepeseket tett annak
erdekeben, legtobbszor a pillanat sziilte kenyszer miatt, hogy lefegyverezze a
la..l.;ossagot. Szabalyozta azoknak a feladatait es jogkoreit, akik tovabbra is ka~onai feladatokat lattak el, legyen sz6 k6zlegenyr6l vagy tabornokr6l. Mindezek azert erdemeln ek kiilon emlitest, m ert a kovetkezo harom evszazadban
a japan kozigazgatas sarokkovei lettek.
Egyik legfontosabb intezkedese az volt, hogy elrendelte a foldek felmeresfa. Ez nagyban hozzajarult a fen ti intezkedeseinek a sikerehez. Kezdetben,
akarcsak Oda Nobunaga, a regi gyakorlatot kovette. Begyiijtotte a fold- es va!!yonnyilvantartasokat (sashidashi)*, hogy azokat szemelyes celjaira hasznalja
:el. 1582-ben elrendelte Kyoto es kornyckenek (Yamashiro tartomany) fe lmereser, ah ol az udvaroncok, a templomok es a szentelyek meg min dig kiterjedt birtokokkal rendelkeztek. Amikor a jovedelemhez val6 jogok megerosi~eserc es m6dositasara keriilt sor - ez is resze volt ann ak, hogy elnyerj e a regi
elitj6indulatat es timogacisat- felhasznalta a kapott adatokac. Kes6bb utasito tta a daimyokat, hogy keszitsek el birtokaikfelmereset, s a kapottkatasztere;-et szolgaltassak be. Az 1590-es evek kozepere egesz Kozep-Japant - ezt a videket uralta tenylegesen Hideyoshi - fclmertek. Nyilvantartisba vettek a foldek meretet es becsiilt termeshozam at (kokudaka). Az adatokat, legalabbis
reszben, a korabeli mertekegysegekben rogzitettek. 1594-ben azonban Hideyoshi parancsba adta a felmer6biztosoknak, hogy:
,,az ontozott es ontozetlen foldeket es lakhelyeket [birtokokat] egy 6 shaku
es 3 sun [l ken] hosszu bambuszbottal merjek fel. Ezentul pedig [szamittasek (igy, hogy] 1 tan 60-szor 5 ken, azaz 300 bu legyen. "12
Rendelet az urmerLCkekr61 is tartalmaz kiilon passzusokat. A felmer6k ezutin kokuban mertek a rizst. A min6segiik szerint megkiilonbozteLtek ,,felso,
kozeps6 es also" osztalyli foldeket. A termesatlag meghatarozasara kiilon mer6eszkozt vezettek be, a kyomasut. Hideyoshi nemcsak a szaraz es vizkulturas
term6f6ldek, hanem a ,,hegyi, a parlagon hever6 es a folyomedrekben talalhat6 foldek felmereser is elrendelte, sot azoker is, amelyekben karokat tettek
..az aszalyok vagy az aradasok". Hogy biztositsak az ad6k pontos megh atarozasat es beszedeset, minden parcella eseteben feljcgyeztek a felel6s tulajdo-
0
0
'"'I"
0
'
'
r-1
~A
sa:Jhidashi egy olyan irat volt, amely tartalmazta egy adott fOldterulet meretet, az ott termelt ado mennyisegfa es mas adatokat. A sashidashit az adott birtokterulet vazallusa ki"tldte el a fOldesurnak, a daim)Ui1ak egyfajtaj elentes gyanant.
1
~ Berry, Mary Elizabeth: Hideyoshi. Cambridge, MA., 1982, HUP, 112- 113. p.
29 1
0
Ol
CX)
\!')
CN
292
nos nevet. A felmerOknek kezjegyli.kkel kellett hitelesiteniiik a dokumentumot, amir6l a falusiak masolatot kaptak.
Nehany daimyo atvette ezt a m6dszert. Masak viszont a sajat eljarasaikat
hasznfilcik. Ezek nem mindig voltak eleg reszle tcsek, s tobbe-kevesbe a sashidashi regi m6dszeren alapultak. 6sszesscgeben azonban Toyotomi Hideyoshi halalanak idejere a foldeknek a val6s tenyeken alapul6 felulvi.zsgalata
megszokott gyakorlatta valt az egesz bi.rodalomban, igy a szigetvilag urai
minden addiginal pontosabb kepet kaptak a japan mez6gazdasagr61, s meg
soha nem ellenoriztek ilyen hatekonyan a termelest.
A telekkonyvi adatokat a daimyok tobbfele celra is felhasznalhatcik. A legnyilvanval6bb eel az volt, hogy az ad6k rendben megfrkezzenek a raktarakba. Masreszt a daimyOk maguk donthettek az eroforrasok szfaosztasar61, csakugy, mint Toyotomi Hideyoshi, aki meghatarozott nagysagu, ad6ztathat6 j avakkal ajandekozta meg kozepkori kenmon-rendszer maradvanycsoportjait, a
kisebb templomokat, a vele egyiittmukodo daimyokat es masokat. Mivel elrendelte, hogy a daimyoknak be kell szolgaltatniuk a felmeresek er ed menyeit, a
nyilvantartasok alapjan fel tudta memi az adott hadtrr termeszetes eroforrasait, s ebb61 kovetkeztetni lehetett a katonai crejere. Az ad6fizet0k nevet fels.oro16 liscik a fOldmuvesek azonosicisat is segitettek, akiket igy kulon tarsadalmi
osztalyba lehetett sorolni, megkiilonboztetve Oket a harcosokt61. Ezaltal mersekeltek a kialakul6 tomeghadseregek tirsadalmi kovetkezmenyeit.
A felmeresek pontos kepet adtak a mezogazdasag allapotar61, s b ar a foldmuveles maradt Toyotomi Hideyoshi legfontosabb fiskalis bazisa, a kereskedelmi bevetelek novelese erdekeben is tett lepcseket. A kenmon-rendszer idejeben felallitott belso vamsoromp6k es a ceheket sujt6 ad6k eltorleseben
meg Oda Nobunaganal is messzebbre ment, hogy fellenditse az ellen6rzese
alatt all6 teriileteken, elsosorban Kyot6ban, a kereskedelmet. Az arany- es
ezustbanyakat kozvetlen iranyitasa ala helyezte, s megfontolt intezkedeseket
hozott a forgalomban levo ermek szam anak n6veleser6l. Akkoriban kaotiku
allapotok uralkodtak a penzermek hasznalata teren, ezert ugy d ontott, h ogy
egyseges sulyli es nemesfem tartalmu rez-, ezust- es aranyermeket hoz forgalomba. A tengeren tuli kereskedelembe is bekapcsol6dott, s a daimyoknak sulyos ad6kat kellett fizetniiik az aruk es szolgaltatasok u tan.
Toyotomi Hideyoshi tobbek kozott arra forditotta a vagyon at, hogy elnyerje az udvar j6indulatat. Mindenaron el akarta erni, hogy politikailag es tarsadalmilag egyarant elismerjek or az el6kel6segek. Mivel n em tudott e!Okel6
felmen6ket felmutatni, s elegge jaratlan volt a muveszetekben , ezt ugy pr6balta ellensulyozni, hogy rendkiviil b6kezuen bant az uralkod6val es annak
holdudvaraval. Nagylelku foldadomanyokat es ajandekokat juttatott nekik.
fgy fejezve ki az irantuk erzett melyseges tiszteletet. Egyfajta anyagi rehabilitaci6 volt ez, amire val6ban nagy sziiksege volt ezeknek a csoportoknak, mivel az 1580-as evekre m ar szamosjele mutatkozott annak, h ogy az udvar veszesen elszegenyedett. Mindez a palotan is egyertelmuen latszott. Ajezsuita
szerzetes, J oao Rodrigez fgy irja le a latvanyt:
,,Az uralkod6 es a kugepalotai igen nyomorusagos, rcgi fcny6fakb61 acsolt

epitmenyek voltak ... A kuge rezidenciai kiils6re felettebb sivar kepet mutattak. A csaszari palotat 6vez6 falakat. .. teljesen elhanyagoltak, azok teljesen
elhagyatva alltak. Ha valaki be akartjumi az udvarba, egeszen Csaszar palotaj aig haladhatott, senki sem all ta utjat. "n
Amellett, hogy rcndbe hozatta a csaszari palotat, Hideyoshi rezidenciakat,
templomokat es szentelyeket cpfttetett ujja. Az udvaroncokat pompas e16adasokkal sz6rakoztatta. Oda Nobunagahoz hasonl6an, 6 is a birodalom
(tenka) sz6sz6l6janak, kormanyz6janak, sot megtestcstilesenek tekintette ma,,.a_t. Am el6dj evcl ellentctben, 6 sokkal inkabb vallotta azt, hogy a birodalom
j 6lere az erenyes uralkodast61 fiigg. Mindvegig ragaszkodott ahhoz, hogy
hirnazu Yoshihisat es a hozza hasonl6 hatalmassagokat azert biintette meg,
mertazok nem t6r6dtek a csaszar akarataval, nem pedig azert, mert dacoltak
az 6 (Hideyoshi) hatalmaval.
Toyotomi Hideyoshi a csaladfajat is ,,el6kel6bbe tette". Hangzatos cimekec adomanyozott onmaganak, rokonainak es a daimyoinak. Ekozben egyre
magasabbra emelkedett a ritualis udvari rangletran - ezeket a posztokat ha~o manyosan a magas rangu bushtk toltottek be. 1585-ben, mikozben Shiko~u beh6doltatasara kesziil6dott, megszerezte a kanpaku (,,f6tanacsad6") titulust. Az egykor hatalmas Fttjiwara-klan 6ta 6 volt az els6 bushi, aki megkapta
ezt a rangot. Ez a kinevezes mindenkeppen sertette az el6kel6segek onerze:er, ezert egyik segit6je kifejtette, hogy Hideyoshi, (el nem ismert) csaszari
_zarmazasa ellenere, mikent kerult Owari tartomanyba es a nevtelenscgbe.
_Hiszen, ha nem uralkod6i ver csorgcdezne ereiben, hogyan is juthatott volna ily magassagokba!?" 11
Rendszerer mindenkeppen a csaszari orokseg keretci koze akarta beilleszteni. Ez az epitkezeseiben is megmutatkozott. Varkastelyai valamilyen m6don a hires tortenelmi elodokhoz kapcsol6dtak: 6sakai palotaja az egykori
:>:aniwa helyen cmelkedett, ahol Shomu es tobb mas korai csaszar is fenntartott palotakat; fejedelmi kastelya, a]urakutei a regi heiankyoi csaszari palota
te1iileten allt; fushimi vara pedig Kanmu lenno sirja kozeleben magasodott.
Rendeleteiben o is kfnai el6zmenyekre hivatkozott. Valamikor 1591 elejen,
talan azert, hogy hasonlatossa tegye Ky6t6t a kinai Tiltott Varoshoz - vagy
csak egyszeruen amiatt, hogy igazolja a varos szamos kiscbb, a Hadakoz6 fejedelemsegek koraban emelt vedmuvenek elbontasat - , cgy 22 kilometer
hosszusagu, tizkapus foldsancot (odoi) emeltetett a varos kor\11.
~1ikozben azon igyekezett, hogy felkiizdje magat a tarsadalom Iegmagasabb koreibe, arra is nagy hangsulyt fektetett, hogy 6 rendelkezzen a nepesseg katonai ercje felett. Tobb intezkedest is hozott, amelyek a cirsadalom de-
0
0
i'
.....
0
U')
U')
......
13
Cooper, Michael (comp.) : They Came to Japan. An Anthology of Euroj1ean Reports on Japan
1543- 1640. Berkeley, 1965, UCP, 87. p.
11
Elison, George: Hideyoshi the Bountiful Minister. In Smith, Bardwell L. - Elison, Bardwell L. (eds.): Warlords, Artists & Commoners. Honolulu, 1981, UHP, 225. p.
293
'
......
00
L')
IN
"'
~
militarizalasat szolgaltak. Kyot6ban a varos peremvidekeire koltoztette a

templomokat. Megsemmisitette azokat az arkokat cs fo ldhanyasokat, amelyek egykor a kisebb varosreszeket vedtek. Ezeket a varost korbeolel6 odoijal
helyettesitette, s igy ismfa egyesitette a ket nagy varosreszt, Kamigyot es Shimogyot. Ily m6don hatekonyabban uralhatta az ujjaeledo csaszari fovarost.
Videken folytatta az Oda Nobunaga altal megkezdett politikat: lerornboltatta az erodoket, amijelentosen rneggyengitette sok nagy daimyovedelmi erejet. 1588 nyaran, mikozben targyalasokat kezdemenyezett Hojo Ujimasaval, s javaban munkalkodott Kyoto ujjaepitesen, kiadta talan leghfresebb
rendeletet:
,,A tartomanyok foldrnuveseinek a lcgszigorubban ti.las hosszu kardokat,
rovid kardokat, ijakat, landzsakat, musketakat es barmifele mas fegyvert birtokolniuk."
A rendelkezes ertelmeben a daimyolmak es a h elyi hatalmassagoknak kellett begyUjteniiik, majd utana Kyot6ba kiildeniiik az ilyen fegyvereket. Hideyoshi mindenkit biztositott, hogy a fegyverek n em fognak karba veszni:
,,. .. ezeket [be kell olvasztani] es a jovOben elkeszitend6 Nagy Buddha epitesehez kell felhasznilni kapcsok es szegecsek formajaban. Ezen cselekedettel a foldmuvesek meg ebben az eietiikben bizonyosan rnegvfiltast nyerhetnek, nem is sz6lva kovetkez6 ujjasziiletesiikrOI."
Hideyoshi hitet tett amellett, hogy ez az uj rend ,,megalapozza a birodalom
biztonsagat es az osszes alattval6 boldogsagat". Erre korabban nem volt peldajapanban, Kinahan viszont igen. A legendas kinai uralkod6, Yao ,,rendet
teremtett az Egalattiban, [majdJ az ertekes kardokbol es eles pengekb61
f0ldmuvel6 eszkozoket keszittetett". 15 A rendelet egyik zaradeka azonban,
ami a hivatalnokoknak sz6lt, megjegyzi, hogy bar a kardokat azzal ,,latsz6lagos" cellal gy(ijtik be, hogy Buddha-kepmast ontsenek belotuk, a rendelet val6s Celja az, h ogy ,,elej et vegyek a p arasztfeJkeleSCknCk (ikhi)".15 Az igen ,,fondorJatos" m6don begyujtott fegyverekbol a Hokojiban, az ujjaszervezett birodalom kozponti templomaban kesziilt volna el az uj, monumentilis
Buddha-kepmas, bizonyitekaul annak, h ogy Hideyoshi melt6 ut6dja Sh6mu
tennOn.ak , a Todaijiban all6 Nagy Buddha (Rushana) megalmod6janak.
Harom ewel kesObb, mikozben orokose Toyotomi Hirotsugu es szovetsegese, Tokugawa Ieyasu a tohokubeli daimyok elen a fellazadt szamuraj ok ellen indult, Toyotomi Hideyoshi fo lytatta demilitarizaci6s politikajat. Megpr6balta a legyozott es fellazadt h arcosokat elkiiloniteni a koznept61. Elrendelte, hogy a falusiak es a varosi kozossegek nem adhatnak menedeket
azoknak a h arcosoknak, akik foldmuveskent vagy varoslak6kent szerettek
volna uj eletet kezdeni. Senki sem fogadhatott a szolgalataba olyan fegyveres
szemelyt, aki engedely nelkiil elhagyta az urat. A parasztok sem hagyhattak el
f6ldjeikct, hogy kereskedelmi vagy masfele tevekenysegbe kezdj enek - mivel
15
16
294
Berry: Hideyoshi ... 102- 103. p.

Lu: S()Urces ofJapanese History. Vol. l... 187. p.
ez arra csabitotta volna az otthon maradottakat, hogy az ttj jovevenyekkel

muveltessek a gazdatlan foldeket, s ok fizessek be a foldek utani ad6kat. Ha
Yalaki vetett a szabalyok ellen, azt szigoruan megbiintettek.
Toyotomi Hideyoshi nagy hangsulyt fektetett arra, hogy elkiilonitse a harcosokat es a ,,polgari" lakossagot, s hogy helyhez kosse a termelomunkat vegzo parasztsagot. Ezt j61 peldazza egy nehany h6nappal kesObb kiadott masik
rendelete. Ekkor mar Kina megh6ditasa:ra kesziilt. Csapatai Korean kereszttll hatoltak volna be a Mennyci Birodalom teniletfre. A nagyszabasu invazi6
elott pontosan tudnia kellett, mekkora emberi eroforrasok allnak rendelkezesere, ezert altalanos nepszamlalast rendelt el a birodalomban. Utasitotta a
daimyokat, hogy:
,,falvakkent haladva vegyek lajstromba a porcik szamat es az ott e!ok szemelyeket - ferfiakat es nOket, idoseket es fiatalokat."
Ugyanakkor azt is megparancsolta, hogy a ,,katonakat katonakent, a parasztokat parasztkent, a varosiakat pedig varoslak6kent" vegyek nyilvantartasba.17
Azaltal, hogy rogzitettek, ki es hol Cl, azonositottak ki, melyik foldet muveli, megkoveteltek, hogy a nyilvantartasba vett harcosokon kiviil mindenkinek be kell szolgaltatni a fegyvereit, s hogy a gyakorlatban is alkalmaztak czeket az intezkedescket, sokkal tobbet ertek el a lakossag egyszeru demilitarizalasanal. Toyotomi Hideyoshi arr61 is gondoskodott, hogy a fegyvenri.seloket
szoros ellenorzes ala vonja. A hader6 legals6 szintjen szetvalasztotta a szamurajokat es a gyalogos kozkatonakat. A megkiilOnboztetes a rangokban, ajarand6sagokban es a fegyverzetben mutatkozott meg. A kiilsosegeket is szigonian szabalyoztak. Megszabtak, hogy a kiilonboz6 rangu harcosok milyen
szallasokon lakhatnak, milyen ritualis kivaltsagaik lehetnek, hogyan hordhatjak hajukat, milyen legyen az oltozekiik, sot meg azt is, hogy mit ehetnek.
A daimyok eseteben kulcsfontossagu volt, hogy tisztaban legyen azok birtokainak es jovedelmeinek a nagysagaval. Hatalmas terheket rakott a hadurak.ra. Koziiliik a katonai szolgalat (gun 'yallu) volt a legterhesebb, de sziikseg eseten emberi es anyagi er6forrasokat kellett biztositaniuk Toyotomi Hideyoshi
monumencilis cpitkezeseihez. Ezekkel a kovete lesekkel ujra es ujra pr6bara
tctte a daimyok hfiscget, mikozben a sajat hasznara forditotta azok vagyonat
es hatalmat. Kritikus helyzetekben a haduraknak tuszokat kellett kiildeniiik
a fOhadiszallasara, s eskiivcl kellett huseget fogadniuk neki. Az eskiiszegOkre
az istenek biintetese vart. Hideyoshi megkovetelte a daimyokc61, h ogy id6r61
id6re szemelyesen is ellatogassanak hozza, s reszt vegyenek a cirsasagi eletben. Akik husegesen szolgaltak, azokat ajandekokkal halmozta el, s ereztette
veluk az irantuk erzett nagyrabecsulesCt, akik viszont szembckeriiltek vele,
azok konnyen elveszithettek rangjukat, vagyonukat, sot akar az eletiiket is.
7
1
Berry: Hideyoshi... 110. p.
295
Toyotomi Hideyoshi hatalrnanak hanyatlasa. 1592-re Hideyoshi es szovetsegesei
a fegyverek, a diplomaeia es az adminisztrativ intezkedesek ugyes otvozesevel

egy eros birodalmat hoztak letre. Komoly aka volt arra, hogy az egesz birodalomban szigoru rend uralkodjon, mivel egy olyan teiven dolgozott, aminek
megval6sitasa saran a hader6 nagy resze elhagyja az orszagot, s igy kiszolgaltatotta valik, ha valaki esetleg fellazadna ellene. Ez a terv n em volt mas, mint
az akkor ismert vilag egeszenek a megh6ditasa- az elso azoknak a ceves dontcseknek a soraban, amelyek megkeseritettek uralmanak utols6 eveit. Nern
tudjuk, minek a sugallatara dontott igy. Szerepetjatszhattak ebben a Kojikiban es Nihonshokzban olvasott mesek, a Kesei H eian-korszakban keletkezett
tortene cek, amelyekben a japan h6s6k konnyed en diadalmaskodtak a kinaiak felett, a mongol camadas visszavercsenek legendai, a mandzsuriai hatalmi
hareokr61 erkez6 korabcli hirek, a tavolr6l jott iberiaiak m egjelenese, de az
sem kizart, hogy egyszeruen esak egy kulbirtokkal akarta n ovelni a birodalmat. De lehet, hogy az inditekot a koreai Chason (Yi)-dinasztia kiralyahoz, Yi
Sonj6hoz intezett iizeneteben (1590) kell keresniink: ,,6hajom pusztan az,
hogy nevem mindharom birodalomban Uapan, Kina es India] ismerjek."18
Amikor 1587-ben tudatta felesegevel a Shimazu Yoshihisa legy6zeser61 erkez6 j6 hireket, mar akkor is megjegyezte:
,,Gyors haj6kat men esztettem Koreaba, hogy az ott el6k is h6doljanak be
J apan esaszaranak, tudatvan vehik, hogy ha ellenszegiilnek, akkor egy esztend6 mulva mcgh6ditom a birodalmukat. Meg Kincit is beh6doltatom, s eletem vegeig uralni fogorn. Mivel [Kina] lenezi Uapant], ez bizony faradsagos
feladat lesz. "!!>
Egyel6re kezben tartotta a belugyeket, de 1590-ben, mikozben targyalasokat folytatott a Yi-udvarral a kal6zkerdes rendezese iigyeben, kifej tette, hogy
szandekaban all:
,,Kina foldjere lepni, hogy annak mind a negyszaznal is to bb tartomanyaban elterjesszem orszagom szokasait, s hogy esaszari varosomb6l ugy uralkodjak, mely me!t6 a regi korokhoz. "20
Mivel a Yi-dinasztia kapcsolatban alltjapannal, Hideyoshi hozzatette, hogy
a koreaiaknak ,,nines mert aggodalmaskodniuk". Yi Sonj6nak azonban nagyon is megalapozott volt az aggodalrna, mivel a Ming-dinasztia seregei a
Yalu-foly6 tulpartjan allomasoztak, ezcrt nem szavato lhatta, h ogy Hideyoshi
badai bekesen at tudnak haladni a birodalman. Az egyik koreai hivatalnok
korultekint6en megfogalmazott gondolatait idezve:
,,Moralis szempontb6l nem lenne helyes, ha fr tesitenenk a Ming-dinasztiat [Hideyoshi szandekair61] . Raadasul, ha a Uapin] banditakat val6ban az
a eel vezerli, h ogy megh6ditsak [Kinat], s a Ming-haz masokt61ertesul err61,
akkor bizony azt fogjak gondolni, hogy o rszagunk es J apan titkon szovetsegBerry: Hidryoshi... 216. p.
Boscaro, Adriana ed. (tr.): 101 Letters of Hideyoslii. Tokyo, 1975, Sophia University, 31. p.
20 Berl)~ Hideyoshi. .. 208. p.
I8
19
296
re lepett, ezert hallgattunk a tervr61. Ha pedig a Ming-dinasztia ekkepp okoskodik, akkor hallgatasunkkal halalos veszt hozunk magunkra. "21
Egy evvel kes6bb, mi utan Tohokuban elhallgattak a fegyverek, Toyotomi
H ideyoshi megparancsolta h advezereinek, hogy seregeikct inditsak m eg az
egylittmukodest megtagad6 Yi Sonj a ellen. Ekozben 6 maga megkezdte az
el6kesziileteket. Kyl.ishu szigetenek a koreai partokhoz egyik legkozelebb
fekv6 kiszogellesen letrehozta az invazi6s er6k f6parancsnoksagat. A kovetkez6 nfaron (1592) a japan seregek megkezdtek az atkclest a Koreai-szoroson.
A. kezdeti sikerck utan a tamadas nchany h 6nap utan megakadt. A kegyetlen
,frfii.rd6ket rendez6 szamurajok a koreai gerillacsapatok egyre hevescbb el!enallasaba utkoz tek. Yi Sun-sin tabornok hires, agylikkal felfegyverzett, pancelozott ,,tekn6chaj6i" fokozatosan elvagtak ajapanokat a tengeren erkez6
uranp6tlast61. Vegiil 1593-ban ajapan sercgek kenytelenek voltak visszavonulni a deli partvidekre. A visszavonulast fegyversziinet kovettc. Hosszu bekecirgyalasok kezd6dtek, amelyek 1596-ban vegleg megrekedtek. A diihos es
elegedetlen H ideyoshi erre a kovetkez6 ev tavaszan ismet mcginditotta seregeit, de a tamadas ismet kudarcba fulladt. 22
Mialatt daimyoi a vfres hadjarattal voltak elfoglalva Korea deli reszen,
Toyotomi Hideyoshi a belpolitikara osszpontositott. Meg pontosabb foldmeresekre adott parancsot, folytatta az epitkezeseket, tamogatta a kultilrat, jur:almazott es buntetett. 1596 vegen egy sulyos incidens tortent, amelybe nehiny (tjonnan fakezett spanyol ferencesrendi szerzetes is belekeveredett.
Hideyoshi hat szerzetest es husz hivet kivegeztetett, am eppugy, ahogy azt kilenc cvvel korabban a j ezsuitakkal te tte, ezutan nem bolygatta tovabb az
i1gyet, remelve, hogy a misszionariusok tanultak a leckeb61. Az ibfriai keresked6k es hitterit6k tovabb folytathattak tenykedesuketJapanban.
Ekkorra azonban mar egyfrtelmfien sotfa fellegek tornyosultak a nagyilr
felett. Regen letett Kina megh6dftasar61, raadasul egeszsegi allapota is rohamosan romlott. Ugy tunt, mega termcszet is trefat uz vele, mivel egy nagy
ereju fOldrenges porig rombolta a H6k6jit, s komoly karokat okozott fushimi
varkastelyaban. Csak tetezte a bajt, h ogy cgyre halvanyult a bekes hatalomatadas remenye - igaz erre mindig is keves esely mutatkozott.
Ami az ut6dlas kerdeset illcri, Toyo tomi Hideyoshi n em bizonyult twsagosan termekeny ferfinak. Egy dinasztiara mindig is ez j elentette a legnagyobb
veszelyt. Szeretett hitvese, Yodogimi 1589-ben sziUt ugyan fiut-valoszinllleg
t6le - , de a gyermek alig ket evet elt mcg. Ezcrt, rossz eloerzete ellenere,
nagykoru, harcban edzett, de erkolcstelenn ck tartott unokaoccsfa, Toyota21
Kang, Etsuko Hae-J in: Diplomacy and Jdeol-Og;)' in Japmuse-Korean Relations: from the Fifteenth
to the Eighteenth Century. Houndmills, H ampshire, 1997, Macmillan , 92. p.
22 (1) Elisonas,Jurgis: The Inseparable T rinity. J apan's Relations with China and Korea. In
Hall,John Whitney (ed.): The CambridgeHistory ofjapan. Vol. 4. Early Modern j apan. Cambridge, 1991, CUP, 265-290. p. (2) Palais, J ames B.: Confucian Statecraft and Korean
Institutions. Yu Hyongwiin and the Late ChosiinDynasty. Seattle, 1996, University of Washington Press, 75- 91. p.
297
mi Hidetsugut nevezte meg ut6djan a k. Am 1593-ban , mikozb cn kyiishui f6hadiszallasar61 iranyitotta a szarazfoldi hadmuveleteket, Yodogimi egy masodik fil'mak adott eletet. A:t. 6r6mmamorban usz6 Hidcyoshi e kkor kesedelem
nelkul visszak6lt6z6tt Kyot6ba. Korantscm mcglep6 m6don, Hidetsugu, akinek mar voltak sajat gyermekei, nem tudott megegyezni az l"tjsziilo tt statusar6l Hideyoshival. 1595 nyaranak vegen, amikor a tetlensegre karhoztatott
koreai invazi6s erc5k6n a bels6 szethilzas jelei kezdtek mutatkozni, Hideyoshi
atvagta az 6r6klcs gordiuszi csom6jat: unokaoccsenek megparancsolta, hogy
kovessen el ritualis ongyilkossagot (harakiri); hiveit lemeszaroltatta (a noknek es gyermekeknek sem kegyelmczett); s min den nyomit eltuntette a dics6Jurakuteinek, Hirotsugu egykori lakhelycn ek. Az alig ketesztendos Toyotomi Hideyori lett a birodalom orokose.
Felismerve, hogy gyermeke csak hosszu evek mulva lesz kepes kezebc venni a birodalom ugyeit, alig egy h6nappal Toyotomi Hirocsugu halala utan
megkezdte a kes6bbi hatalomacadas el6keszulcteit. O sszehivca leghatalmasabb szovetsegeit, s Je tre hozta az ,,ot oreg tanacsat", ami egy tanacsad6i testulet volt. Emellett kivalasztott egy csoportnyi alacsonyabb rangu csatl6st, akik
mar reg6ta husegesen szolgaltak, s olyan hivatalokba helyezte Oket, ahol a birodalom mindennapos kormanyzati ugyeivel foglalkoztak. Am miutan harom ewel kes6bb Hideyoshi meghalt, kideriilt, hogy milyen mulekonyak
ezek az utols6 pillanatban tett hlisegeskuk. Az ,,ot oreg tanacsa" csak addig
mukodott, mfg tetlen sercgciket vissza nem rendeltek Koreab6l. Miutan
egyesitettck eroiket, s keszen alltak a harcedzctt csapatok, megkezd6dott a
kiizdelem Hideyoshi oroksegeert.
Oda Nobunaganak husz evre volt szuksege, hogy beh6dolasra kenyszeritsc
K6zep-Jap an hadurait. Az 6r6kebe lep6 Toyotomi Hideyoshi, iigyesen kombinalva a fegyveres h6ditas, a megfelemlites es az egyiittmuk6des eszk6zeit,
kevesebb mint tiz ev alatt mcgh6dltotta a birodalom tobbi reszet. Arnellett,
hogy uralmat a kuls6 daimyokra is kiterjesztette, a henmon-rendszer egykori
hatalmi csopor tjainak maradvanyaival is elfogadtatca az uj rendet. A kereskedelemr61, a f61dbirtoklasr61, a fegyvcrviselesr61, illetve a lak6hely megvaltoztatasar6l es a foglalkozta tasr6l sz616 rendeletek sod.val pedig a koznepre is
kiterjesztctte az uralma t. Nobunaga akkor halt meg, amikor szcrcncsecsillaga meg felfele h aladt, s tovabbi diadalokat sejtetett. Ezzel szemben Hideyoshi p alyafutasa gy6zelmekkel kezd6 dott es kudarcokkal vegz6d6tt. Legkatasztrofalisabb d6ntese az volt, amikor a kozponti hatalom erejere es a
tengeri kal6zkodas (wak6) ,,hagyomanyaira" epitve cgy eleve kudarcra itelt
kiserletet tett arra, hogy befolyasat a kontinensre is kiterjesszc, majd ezt k6vet6en n em tudta megakadalyozni a kibontakoz6 s{1lyos ut6dlasi valsigot.
Nern az a meglep6, hogy halala utan kiujultak a hatalmi harcok, hanem az,
hogy a harcok kimenetele mar 1600 6szen egyfrtelmuen es vegervenyesen
el dolt. A szembenill6 felek mindossze egyetlcn nagy csatat vivtak - a Kyot6t61 eszakkeletre fekv6 Sekigahara me llett. Az orszag tobbi reszen is csak sz6rvanyos osszetuzesekre kerult sor. A kuzdelemb61 a Tokugawa Ieyasu vezette
298
.,kclcti tomb" keriilt ki gyoztesen. Akkor termcszetescn meg nem Jehetett

tudni, hogy tart6s lesz-e a kialakult allapot, ezert a katonai keszulodes es a fesziil t v:irakozas evei koszon tottekJap:inra. Am az csemenyek sora (1gy alakult,
hogy a daimyok egeszen az 1860-as evekig nem forditottak egymas ellen a
fegyvereiket.
A Tokugawa-shogunok orszaglasa:
a megszokasb61 kormanyzott birodalom
Tokugawa Ieyasu tehetseges politikus volt, aki raadasul a szercncscvel sem

allt hadilabon, s kiveteles hatekonysaggal forditotta a magaj avara a kin alkoz6 Iehet6segeket. Am megis, mindossze ket olyan tette volt, amelyek dontOen befolyasoltak a japan torten elem alakulasat. Eloszor is, Ieyasu fcnntartotta a birodalom rendje t, s folytatta a Toyotomi Hideyoshi altal megkezdett
kozigazgatasi es politikai rendszer kiepiteset, lenycgeben erintetlenul hagyva azok alapjait. fgy fiara, a nagykoruva val6 es megfontoltan cselekv6
Tokugawa Hidetadara egy olyan birodalmat hagyott orokul, amelynek lak6i
mar reszben hozzaszoktak a bekes mindennapokhoz, s amelyet a legmagasabb ran gu bushik hatalma es az altaluk kiepitctt ,,korai modem " (kinsei,,
1600-1 868) politikai rend, a bakuhan taiseijellemzett.23 Masodsorban, Ed6t,
nem p edig Ky6t6t tette meg az uj bakufu szekhelyeve. Ieyasu 1590-ben, H6j6
Ujimasa legyozese utan vette birtokba a varost. Dontese h osszu tavli kovetkezmenyekent a japan tarsadalom kozp on tja a Kinai-m eden ceb6 l Kanta videkere tevodott at.
Am meg ezekben a kerdesekben sem cgyszeru egyertelmuen kulonvalasztani Tokugawa Ieyasu es ut6dainak, clsosorban Hidetadanak es a harmadik
sh6gunnak , Iemitsunak az erdemeit. Tokugawa Iemitsu kiilonosen sokat tett
a kozigazgatasi rendszer megszilarditasaert, amivel id6tall6va tette a bakuhan
rendszcrt. A kozpont atkoltozteteseben pedig legalabb annyira kozrejatszott
Hidetada el6vigyazatossaga, mint Ieyasu akarata. Raadasul a valtozas csakis
azert maradhatott tart6s, mert a Tokugawa-bakufu olyan sokaig megtartotta a
hatalmat.
Belpolitikai fejlemenyek. A gy6ztes sekigaharai csata utan Tokugawa Ieyasu kihasznalta a kedvez6 h clyzetet, s fennhat6sagat kiterjesztctte a Kant6t61nyugatra eso videkekre, uralma ala vonvajapan k6zeps6 reszer. Hizelgessel es
fenyegetessel beh6dolasra bfrta az ott elo daimyokat. A kovetkcz6 nehany h6napban es evekben kidolgozta azokat a szabalyokat, amelyekkel egyfatelmuve tette a kozte es a daimyok, az udvari es vallasi elit, illetve a tobbi tarsadalmi
~ Richards, J o h n F.: The Unending Frontier. AnEnvironmentalHistary ofthe Early Modem World.
Berkeley, 2003, UCP, 1-2. p.
299
csoport kozott fennall6 viszonyrendszcrt.21 Toyotomi Hideyoshihoz hason16an 6 is elrendelte a fOldck felmereset, tamogatta a kereskcdelmet, a banyaszatot es a termeszeti javak mas kiaknazasi m6djait. Azon a teren, ahol
Hideyoshit a legkinosabb kudarc erte, Ieyasu fenyes sikcrcket aratott: tizenhat gyermeket nemzett. Sokuk eleg hosszu ideig elt ahhoz, hogy lehetseges
orokosokkent tekinthetett rajuk. Az ut6dok nemzetsegeket alapitottak, vagy
befolyasos csaladokba hazasodtak be.
Ami Toyotomi Hideyoshi fiat illeti, Tokugawa Ieyasu evekig azon faradozott, hogy a fiatal Hideyorit valahogyan beillessze a Tokugawa-bahufu hatalmi felepitmenyebe. Daimytii rangban elrejtette 6t a vilag el61 apja egykori
osakai varkastelyaban. 1615-rc azonban Hideyori egy cgesz hadscregnyi gazdatlan szamurajt (ronin) gyujtott maga kore abban a remenyben, hogy megforditja az 1600-as sckigaharai csata kimenetelet. Ieyasu vonakodva ugyan,
de kimeletleniil lcszamolt Hideyoshi egye tlcn orokosevcl es a roninokkal.
A veres bosszu megfosztotta a jovobeli lazad6kat att61 a jclkept61, akiknek
hadijelvenyei alatt osszegylilhettek volna. A Tokugawa-klan a Kinai-medence korlatlan ura lett.
Tokugawa Ieyasu ugy oldotta meg ezeket az ugyeket, s anelkul politizalt,
hogy veglegesen kijelolte volna az uj rendszer kozpontjanak a helyet. Ehelyett a Tokaido menten utazgatott, h ol Ky6t6ban , hol Ed6ban id6zve, mivel
mindket var ost nagyon kedvel te. Kyot6ban, ahol Toyotomi Hideyoshi ujjaepitett fushimi palotajab61 kormanyzott, atlathatta az udvar mukodeset, felugyelhette Hideyorit, s fenntarthatta annak latszatat, hogy 6 annak a tarsadalmi es kulturalis oroksegnek a j6indulatu partfog6ja, amelyet a regi udvari
elit Lestesitett meg. Masreszr61 viszont tovabbra is Kantoban es Ed6ban volt a
Tokugawa-klan birtokainak kozpontja. Minamoto no Yoritomo, akinek kormanyzati m6dszere, ugy tunik, modellkent szolgalt Ieyasu szamara, egykor a
szinten keleten fekvo Kamakuraban rendezte be szekhelyet. Ieyasu ezert habozott. Evekig ingazott Kyoto es Edo kozott, meg azutan is, hogy 1603-ban
megkapta a ,,barbarh6dit6 nagy generalis" (seii taishOgun) dmec. Vegiil 1607ben, ket evvel kes6bb, mi utan Hidetada javara lemondott a hatalomr61, dontesre jutott. A ket varos kozott feh:iton fekv6 Sunpuban em el t uj, fenyliz6 kastelyaban telepedett le.
A harmadik orszagegyesit6 halala utan Tokugawa Hidetada Ed6ban maradt. Folyamatosan fejlesztette a varates a varost. A daimyok, akik Tokugawa
Ieyasu idejen rendszertelen id6kozokben , felig-rneddig tl1szkent kenyszeru
latogatast tettek a shOgunnaI Fushimiban, Ed6ban es Sunpuban (mikor mclyik helyszln tunt a legelonyosebbnek) alland6 rezidenciakat emeltettek a
bakufu uj szekhelycn. Az 1620-as cvekre Edo es a bakufu v:iltJapan tenyleges
politikai kozpontjava. Hidetada leromboltatta a fusihimi varat. Ky6t6ban igy
2'1 (1 )
Butler: Emperor and Aristocrary... 5- 6. ch. (2) Uo: Tokugawa Ieyasu's Regulations for
the Court. A Reappraisal. HJAS, vol. 54 no. 2(December1994), 509-551. p.
300
a kicsiny varkastely, a Nijojo maradt a shogunitus jelenletenek legf6ob jelkcpe. Sok szempontb6l ugyanolyan kihclyezett hivatal lett, mint a Kamakurabakufu idejen Rokuhara. Az 1630-as evekre Hidetada es ut6da, Iemitsu, meg
inkabb meger6sitettek Edo vezet6 szerepet. Bevezettek a daimyok kotelez6
latogatasanak rendszeret, a sankin kotai ( ,,valtott jelenlet") gyakorlatit. Ennek lenyege az volt, hogy a daimyoknak minden m asodik esztend6t Ed6ban
kellett tolteniuk, s ez id6 alatt harom vagy negy alkalommal k6telez6 volt
szertartasos latogatist tenniuk a shOgun el6tt. Afland6 mozgasban voltak Edo
es a birtokaik kozott. Az 6ket kiser6 csatl6sok szamat es azok felsze releset a
daimyok birtokainak foldjeinek becsult eves ossztermese (kokudaka) alapj cin
hataroztak meg. A hadurak felesegei es orokosei a tavolletuk alatt Ed6ban
tart6zkodtak. Tulajdonkeppen fenyt.iz6 karulmenyek kozott, a rangjukhoz
melt6 tagas es kenyelmes rezidenciakban Clo tuszok voltak.
A valtozasok kovetkezteben Edo lakossaga egy n agy es alland6 letszamu
szamuraj nepesseggel gyarapodott. A szamurajok ad6beveteleire alapozva a
varos egy szinten nagy es sokszinu szolgaltat6i retegnek adott m egelhetest.
Ut6bbiak tevCkenysege n yomcin Edo a kovetkez6 mintegy szaz cvben folyamatosan tcrjeszkedett. A kedvez6 folyamatok az egykori nevtelen telepulest, amclyet egy kicsiny var 6rzott, a vilag akkori legnagyobb varosava formaltak at, ahol tobb m int egymilli6an eltek. Edo, mar csak mercteinel fogva
is, kulcsszerepetjatszottjapcin gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis fejl6deseben.
A sankin kotai intezmenye, ami tulajdonkeppen megalapozta Edo felemelkedeset, csupan egyike volt azoknak a hosszu tavli strategiai intezkedeseknek, am elyek a daimyok hatalmcinak korlatozasat celoztak. Noha mar az els6
Tokugawa-shogunok felismertek annak el6nyeit, ha eppen annyi hatalmat
hagynak m ega dairnyoknak, hogy azok kepesek legyenek rendet tartani a birtokaikon, pontosan tudt:ik, hogy ezt a hatalmat alland6 feliigyelet alatt kell
tartaniuk. Ennek erdekeben szabalyoztak a dairnyok Cletenek szinte minden
pillanatat, s ellen6rz6 szervezeteke t allitottak fel, amelyek a szabalyok betartasara iigyeltek. Megkoveteltek t6luk, hogy anyagilag tamogassak a Tokugawak varainak, a kulonb0z6 templomoknak, szentelyeknek es utaknak az
epiteset es felujitasat, illetve az ed6i epitkezeseket. Biintcttek es jutalmaztak
6ket, mikor mi tunt celravezetonek, legtobbszor ugy, hogy foldeket adomanyoztak nekik vagy eppen elkobozcik azokat. Nagy gondot forditottak a
daimyok rangbeli besorolasara. Megtartottak a hagyomanyos rangokat, sot
egy ujabb statust is krealtak. Legfelul alltak a Tokugawakkal rokonsagban
all6 daimyok (shinpan), akik kiterjedt, sajat birtokokkal rendelkeztek. Utanuk
kovetkeztek a ,,reg6ta daimyok" (fudai), akik mar a sekigaharai csata el6tt a
Tokugawa-klan csatl6sai voltak. Vegiil kovetkeztek ,,kuls6 daimyok" (tozama),
akik csak a sekigaharai csata utan ismertek el a T okugawa-klan f6seget. A leghatalmasabb shinpanokat a strategiailag fontos pontokra rendeltek: peldaul
Kyoto kornyekere, ahol meg mindig nagy volt a veszClye annak, h ogy a
Jodoshin-szekta esetleg mozg6sitja a lakossagot, illetve Owari, Kii es Echizen
0
0
J:-.
LC)
,....
301
tartomanyokba. Hogy meg szorosabb ellcnorzes ala von hassa a Biwa-t6 v;deker, Tokugawa Ieyasu az Omi tartomanybeli Hikone varosaba kiildte a leghatalmasabb fudait, Ii Naotakat, aki Ott hatalmas varkastcly epittetett, csakugy,
mint egykor Oda Nobunaga, akinek a vara a kozeli Azuchiban allt.
Kulkapcsolatok. Amellctt, hogy szilardan kezbcn tarLottak a birodalom beliigyeit, a Tokugawa-baktlju els6 vezet6i a kiilpolitikaban is hasonl6 celokat
tfiztek ki maguk ele. Tokugawa Ieyasu ezen a teren szinten Toyotomi Hideyoshi politikajat folytatta - kiveve Kina megh6ditasanak tervet. Legfontosabb lepesekent rendezte Japan es Korea viszonyat, mcgpedig Tsushima
agilis daimyojanak kozvetftesevel, akiknek sikerult helyrea.Ilitania a keresked elmet a Koreai-szorosban, s fenntartani birtokainak legf6bb jovedelemforrasat. Ezt kovetoen Seoul (Szoul) es Edo diplomaciai kapcsolatokat letesfcett
egymassal, amelyek hivatalos jelleget tudatosan nem erositettek meg, igy
mindket rezsim kedve szerint ertelmczhette azokat. Az ujb6li kapcsolatfelvctel lehet6ve tette, hogy a kozyetftOk es a hivatalnokok fenntartsak a kereskcdelmet - hiszcn ez volt a diplomaciai crofeszitesek elsodleges celja. 25
A Ryiikyu-szigetek uralkod6javal mar sokkal n ehezebben boldogult Tokugawa Ieyasu . A Ryiikyii-szigetck lak6i mar a tortenelem kezdetei 6ta kereskedtek Kyushfrval, Taiwan szigetevel es az azsiai kontinenssel. A ritsury6-rendszer korai szakaszaban rendszeresen fakeztek h6dolati kovetsegek az eszakabbra fekv6 szigetekr61 a Kinai-medencebe. A kovetkez6 evszazadokban
szorosabba valtak a szigetcsoport kereskedelmi kapcsolatai a kiilvilaggal, f6leg a Song Birodalommal. A 12. szazad masodik felenek z(frzavarai - az Eszaki Song-dinasztia bukasa Kinahan es Kamakura-baktifu m egalakulasa j apanban - a szigeteket sem kimeltek. Region;ilis kozpontok jottek letre, amelyek
egymassal hadakoztak, de kozben folytattak a tengeri ke reskedelmet. 1372ben, miucin a Ming-dinasztia seregei kiuztek Kinab61 a mongol h 6dit6kat, a
csaszar hivatalos vazallusi statust ajanlott fel a leghatalmasabb ryiikyiii hadurnak - csakugy, mint nehany evvel kes6bb Ashikaga Yoshimitsunak.
1429-re a Ryiikyii Kiralysag, amelynek az Okinawa sziget kozpontjaban,
Naha varosaban all6 Shuri-varkastely volt a kozpontja, szinte az egesz szigetlancra kiterjesztette uralmat. Ekozben fenntartotta a kereskedelmi kapcsolatokat a Del-Kyiishut ural6 Shimazu-klannal, s tiszteletben tartotta a pontosan
meg nem hatarozott eszaki tengeri hacirvonalat. A Shimazu-klannak akkorra mar volt n emi bcfolyasa a Ryiikyii-szigetek eszaki reszen. A kovetkezo ketszaz evben a Ryiikyii Kiralysagra az Clenk kereskedelem volt a j ellemz6. Akiralysag a m agankereskedelemb6l szarmaz6 es a hivatalos klildottsegek urjain szerzett bevetelekb6l tartotta fenn magat. ldovel Okinawa az egesz
kelet-azsiai partvidek egyik legfontosabb kercskedelmi kozpontjava fejl6dott. Az 16. szazad vegere azonban a wak6k fosztogacisai, a Ming-dinasztia
25
302
(1) Kei Tsurnta: The Establishment and Characteristics of the 'Tsushima Gate'. AA, no.
67 (1994), 30-48. p. (2) Kang: Diplomacy a'TU.l Ideology ... ch. 4-7.
bukasa, a megjele'n6 portugfil kalmirok es Toyotomi Hideyoshi koreai hadjaratai sulyos karokat okoztak a szigetbirodalom kereskedelmen nyugv6 gazdasaganak.
1600 utan a hatalo mra jut6 Tokugawa Ieyasu, mikozben az uj bakufu
egyeduralmanak biztositasan faradozott, lepescket tett azert, hogy rendezze
Japan kiilkereskedelmi kapcsolatait. Noha az 1580-as evekben Toyotomi
Hideyoshi veget vetctt Shimazu Yoshihisa terjeszkedeseinek, 1609-ben Ieyau engedelyt adott a Shimazu-klannak a Ryiikyii-szigctek megh6ditasara, talan azert, mert ugy, gondolta, hogy igy ismet megindulhat a kereskedelem
Okinawa es Japan kozo tt, s hogy ezaltal ugy teszi lckotelezettjeve a Shimazu-klant, hogy az neki semmibe scm keriil. A Shuri-varkastely igyjapan kezre
kenilt. Azt viszont nem tudjuk, hogy a ryiikyiii koznep szamira mennyire volt
terhes az uj h atalom . Az Edo-korszak hatralev6 reszeben az a furcsa es zavaros helyzet allt el6, hogy Ryiikyii KiraJ.ysag uralkod6i egyszerre voltak a Satsuma tartomanyt ura16 Shimazu-klan alattval6i es a Tokugawa-baku/u nevleges
,azallusai, j 6llehet a Ming-, majd kes6bb a Qing-dinasztia szinten vazallusken t tekintett rajuk. Ezeknek a lepeseknek koszonhet6en azonban Okinawa
ismet a regi6 kereskedelmi kozpontja lett. 26
Az eur6paiak kerdeseben Tokugawa Ieyasunak, csakugy, mint Toyotomi
Hideyoshinak, nem volt egyertelmu allaspontja. Folytatni szerette volna a
kereskedelmct, de zavartak az id6kent el6fordul6 politikai nezetelteresek.
Cgyanakkor korlatozni akarta az iberiai hitterit6k tcvekenyseget. Vegiil a
z6rvanyos, batortalan korlatozas politikaja mellett dontott.
A batortalan korlatoz6 jellegu politika aztjclentette, hogy 1613-ban az anO'Ol es holland keresked6k raktarokat letcsitettekJapanban. Tokugawa leyau rajtuk keresztiil is kapcsolatot tudott letesiteni Delkcle_t-Azsiaval es az azon
culi vilaggal. Ekkorra mar azonban komoly botranyok korbacsoltak fe l a belpolitika all6vizet. Hirek kezdtek keringeni arr6l, hogy Ieyasu legkozelebbi
csatl6sai lazadast szerveznek, s amikor felmeriilt a gyanu, hogy ez osszefUggesbe hozhat6 azzal az akkoriban kirobbant csufos botrannyal, amibe nehany frissen attert kereszteny japan, sot sajat haztartasanak a tagjai is belekeveredtek, a sh6gun veget vetett az iberiaijelenletnekjapanban. A tovabbiakban csakis az angolokat es a hollandokat rurte meg birodalmaban. Akircsak
1596-ban Toyotomi Hideyoshi, 6 is megtiltotta a kereszteny hit gyakorlasat.
A misszioniriusokat kiuztejapanb61, s leromboltatta a templomokat. J 6 oka
rnlt arra, hogy ezt tegye. Egyik tanacsad6ja, !shin SU.den szerint az iberiaiak
nem egyszeruen csak kereskedni akartak japannal, hanem:
,,abban is remenykednek, hogy feliigyelet nelkiil terjeszthetik ordogi ta-
~fi {I) Smits, Gregory: Visions of Ryulryu. Identity and Ideology in Early-Modem Thought and
Politcs. Honolulu, 1999, UHP, chapter 1. (2) Pearson, Richard: The Place of Okinawa in
Japanese Historical Identity. In Denoon, Donald et al. (eds.): Multicult-ural]apan. Palealithic to Postmodern. Cambridge, 1996, CUP, 95-116. p.
303
C'>
00
0
""
......
C'I
naikaL igy meggyalazza.k az igazi vallast cs felforga tjak a birodalom rendjet,

hogy sajatjukka tegyek azt. "27
De Hideyoshihoz hasonl6an, idOkozben mas problemak is ad6dtak, amelyek elvontak Ieyasu figyelmet a kerdesr61, amely igy tovabbra is megoldatlan
maradt. Az iberiai ke resked6k es hitterit6k zavartalanul tovabb dolgoztak.
Tokugawa Hidetada megpr6balta apja politikajat folytatni ebben a kerdesben is. Az 1620-as evekben ervenyt szerzett az 1613-as tilt6 rendel kezeseknek,
s az 1630-as evekre a legtobb misszionarius elhagytaJapant. A templomok zomet leromboltak, a megtertekct pedig uj hitiik megtagadasara kenyszeritettek, mas esetben szamfutek 6ket lak6helyi.ikr61. Koriilbe liil negy-otezer
ember martirhalalt halt a hiteert. Az ipari kor mercejevel merve ez csupan a
kis tragediak soraba tartozott, de a japan tortenelemben ez volt a legszorny(lbb pogrom.
Az 1630-as evekben Tokugawa Iemitsunak szamos kiilpolitikai problemaval kelle tt szembeneznie: peidaul az engedetlen eur6pai, j apan es mas izsiai
keresked6kkel, illetve a mandzsuk koreai es kinai terjeszkedesevel. Ezert elrendelte, hogy a japanok a bahufu engedelye nelkiil nem utazhatnak kiilfoldre , tovabb szigoritotta a portugilokJapanon beliili tevekenyseger, s meg szorosabb ellenorzes ala vonta a kiilkereskedelmi iigyleteket es hitterit6i tevekenyseget. 1637-ben rendkiviil sulyos, orszagos ehfnseg tort ki, majd az egyik
helyi hatalmassag kegyetlen kedesei miatt hatalmas lazadas robbant ki a
kyi.ishui Shimabara-felszigeten. A 25 000 fellazadt kozember es ronin keresztenyvallasijelkepeket hordozott es kereszteny jelszavakat hangoztatott- hasonl6an a Jodoshin- es a Hokke-szekta fanatikus hiveihez, akik szaz evvel korabban szinten sajat vallasi j elkepeik alatt vonultak harcba. A felke16k egy
ideig sikeresen visszavertek a tehetetlen sh6guni csapatokat. Iemitsu bosszub61 megparancsolta, hogy szakitsanak meg minden kapcsolatot a spanyolokkal cs a portugalokkal, s szamoljanak fel minden, meg mukodo kereszteny
kozosseget.
Az 1640-es evekre az iberiaiak elhagytakj apant, s a japan keresztenyek illegalitasba kenyszeriiltek. Az angolok, akik nem tudtak igazan nagy hasznot
huzni az ottletiikb61, mar nehany evvel korabban elhaj 6ztak a japan partokr61.Japan csupan egyetlen vekonyka szalon tartotta a kapcsolatot Eur6paval,
megpedig a Nagasaki kikot6j eben talfilhat6 kicsiny szigeten, Dejiman berendezkedett holland keresked6kon keresztiil. Arn az 1630-as evek zurzavaros
idoszakaban a holland-japan kapcsolatok sem voltak egyertelmuen felhotlen ek. 28 A tengerentuli kereskedelem azonban tovabbra is viragzott. Ebben
nem csak a h ollandoknakjutott szerep. Haj6k indultak Tsushiman keresztiil
Koreaba, illetve Nagasakib61 es mas kytishiii kikot6kb6l, a Rytikyti-szigetek
27
Totman, Conrad; Tokugawa Ieyasu. Shogun. South San Francisco, 1983, Heian International, 140. p.
28 Hesselink, Reiner H.; Prisoners from Namlrn. Reality and Make-Beli.eve in SeventeenCentury
Japanese Diplomacy. Honolulu, 2002, UHP.
304
erintcsevel Kinaba. Akereskedelem a veszterhes 1680-as evekben sem sziine:elt, amikor a terjeszkedo mandzsuk a vegso csapasokat mertek a haldok16
:\fing Birodalomra. Csak a 18. szazadban kezdtek mutatkozni a komolyabb
h anyatlas jelei.
A Tokugawa-bakufu kiilkereskedelmeben az eszaki hacirvideknek csupan
marginalis szerep jutott. Ebb6l a szem pontb61 ez volt a legjelentektelenebb
hatarszakasz. 29 Emlekeztetoiil: a politikai anarchia, ami a 15. szazadi Kantot
es T 6hokut jellemezte, a japanok es emishik lakta teriiletek kozotti e lnikai ha:<irrnnal t:Uloldalan is ereztette a hatasat. (Az emish1kre ekkor mar cgyre gyakrabban utalnak ainukkent a forrasok.) Az ainuk vezetoi evtizedekig vissza
m dtak verni a betolakod6kat, de a 16. szazad soran az eros eszaki daimyO-haz,
a Takeda-klan szoros kapcsolatokat epitett ki a helyi lakossaggal. Neviiket
Rakizakira valtoztatva elbastyaztak magukat egy kis er6ssegben hokkaidoi
Oshima-felsziget deli csiicskeben. lnnen kiindulva fokozatosan kiterjesztettek hatalmukat a kornyez6 videkek ainu 6slakossagara, majd a vazallusaikka
tettek 6ket. Az 1580-as evek vegen a Kakizaki-klan masod ik nemzetsegehez
tartoz6 Yoshihiro elfogadta Toyotomi Hideyoshi foseget, majd 1599-bcn neYet Matsumaera valtoztatva szovetsegre lepett Tokugawa Ieyasuval. Megfon::olt lepese jutalmaul megkapta a tengeri aruk kereskedelme feletti ellen6rzesi jogokat es mas,jovedelmezo kivaltsagokat az Ez6kent emlegetett eszaki
birodalom teriileten - igaz, akkoriban meg nem volt tisztazott, hol is ht1z6dnak ennek a birodalomnak a hatarai.
Tokugawa Iemitsu orszaglasa idejen mar sokkal pontosabban korvona1az6dtak a Matsum ae-klan birtokainak hacirvonalai az Oshima-felszigcten. Kes6bb Wajinchinek (,japan korzetnek") neveztek e l ezt a teriiletet, ahonnan a
fektelen kizsakmanyolas, a kegyetlenkedesek es pusztit6 jarvanyok miatt fokozatosan e ltuntek az 6slakos ainuk. H okkaido tobbi reszet, illetve Szahalint
es a Kuril-szigeteket tovabbra az ainuk nepesitettek be, akik kicsiny, elszort
kozossegekben eltek. Am a himlo es mas fert6z6 betegsegek miatt itt is egesz
falYak nep telenedtek el. A kon1lbeliil 40 000 fore becsiilt ainu nepesseg a 19.
-zazad kozepere 15 000 fore apadt. A fogyashoz jclentos mertekben hozzajam lt Matsumae-klan politikaja, mivel csakis a csat16sainak (kes6bb pedig nehany kivalasztott osakai es omi cartomanybeli keresked6nek) engedelyezte,
hogy a partvidek menten kereskedjen ek. Ezzel megfosztottak az ainukat a
gazdasagi 6nall6sagukt6l- a Matsumae-klan, felelevenitve a regi kinai szemleleun6dot, olyan tevekenysegnek tekintette a kereskedelmet, amely soran a
barbar nepek h6dolati ad6t kiildenek a civilizalt vilagba, cserebe pedig ajandekokat kapnak onnan.
Az ainuk termeszetesen nehezen viseltek el az ad6kat es a kereskedelmiiket erint6 korlatozasokat, amelyek az evtizedek m'L1lasaval egyre terhcscbbek
lettek. A keresked 6k, a Wajinchinben letelepedett j apanok es a helyi ainu
2'J
Walker, Brett L.: The Conquest of Ainu Lands. Ecology and Culture in Japanese Expansion,
1590-1800. Berkeley, 2001, UCP.
305
csoportok kozolt egyre elez6dtck az ellentetck, amelyek er6szakos osszetuzcsekke fajultak. Az 1660-as evekre az O shima-fe lsziget keleti reszcn, a Hidaka
n evu regi6ban egy Shakushain nevli ainu katonai vezet6 ragadta magahoz a
hatalmat. 1669-ben fegyveres felkelest robbantott ki. A Matsumae-klan meglepe tt vezet6inek harom evre volt szuksegiik, hogy leverjek a lazadist, s helyrefillitsak uralmukat a tengeri birodalmuk felett. Am a diadaluk utan fegyveres er6ik az Oshima-felszigeu61 megindultak Hokkaido felterkepezetlen videkei fele. Hasonl6an a Shimazu-klanhoz, amely Okinawa elfoglalasa utan
deli iranyban, a Ryflkyfl-szigetekre is kiterjesztette a japan b efolyast, a Matsumae-klan eszakon tolta kiJapan befolyasi ovczetenek hatarait, amely ovezet
teriilete egyre nott az Edo-korszak el6rehalad taval.
CT>
00
,.....
0
\0
<N
306
Kormanyzati ideol6gia. Ab ban az idoszakban, amikorJ apan uj urai a bel- es kiilpolitikai helyzet normalizalasan munkalkodtak, megsziiletett olyan egy oszszetett, fClig-meddig racionalis, jobbara konfucianus alapokon nyugv6 kormanyzati ideol6gia, amely a Tokugawa-klan h atalmanak, illetve tagabb fatelemben a bushik orokletes kivaltsagainak igazolasara szolgalt. Ezt a dogmat
tud6sok alkottak meg, nem pedig a korabbi shogunok, akik inkabb a gyakorlat, mintsem az elmelct emberei voltak. Ugy tunik, az ideol6gia teren Tokugawa Ieyasunak hirom f6bb celja volt: valamilyen m6don bebizonyitani azt a
ketseges allitast, miszerint 6 a Minamoto-klan egyik nagy tekintelyli nemzetsegenek, a hires Seiwa Genji-csaladnak a leszarmazo ttja; annyi rangot szerezni, ami mar mclt6 egy shogunhoz; majd ezeket a rangokat atruhazni fiara
Hidetadara. Emellett elrendelte a nepszeru torteneti muvek cs magas roptu
frtckezesek kiadasat, a japan es kinai nyelvli muveket egyarant. Ezzel val6szinUleg a befolyasos emberek szamara pr6balt viselkedesi n ormakat felallitani,
illctve, gyanithat6an az erenyes uralkod6 szerepeben akart tetszelegni. Masreszr61 viszont a gyakorlati iigyeket sem h anyagolta el: fenntartotta szemelyes szovetsegeit a nagyobb daim;iokkal, szintcn tartotta seregeinek felkesziiltsegfa, keresztiilhuzta ellenlabasai szamicisait, illetve megoldotta a fclmeriil6
problcmakat.
Hidetada es Iemitsu mar korantsem apolt olyan bajrarsi kap csolatokat a
daimyokkal , mint Tokugawa Ieyasu. Ok mar sokkal inkabb a m egszokott gyakorlatra t<imaszkod tak. Iemitsu eseteben ez kiboviilt a megfelemlitessel es a
vasszigorral. A harmadik sh6gun komoly er6feszfteseket tett azert, h ogy dicsfenybe vonja nagyapja emleket, es szakralis alapokra h elyezze a rendszer
uralmat. Egyik leghircsebb intezkedese az volt, hogy az Ed6 t61keletre huz6d6 dombok kozott megbuv6 Nikkoban monumen talis szentelyt (Toshogii)
emeltetett Ieyasu sirhelye fo le. Megis az otodik sh6gun, Tokugawa Tsunayoshi (ur. 1680-1709) volt az cls6 val6ban elszant ,,ideol6gus", aki egy igaz,
konfucianus uralmat akart megval6sitani. Ekkorra azon ban a korabeli ertelmiseg mar pontosan megha tarozta a m on archikus korman yzati idealt,
ezert Tsunayoshi inkabb tekinthct6 a korszellem sziilottjenek, mintsem elofutaranak.
Ezek az ertelmiscgiek - a shOgunok es a vczet6 lYushik muvelt segitoi - volLak azok, akik magukra vallaltak az uj rendszer ideol6giai legitimalasinak feladatat: Amellett, hogy kelloen el6kel6ve tettek a Tokugawa-klan csaladfiijat,
a honji suijaku (,,lenyeg es megnyilvanulas") teol6giai alapelverc hivatkozva,
kijelentettek, hogy Ieyasu a buddbista es a shint6 istensegeinek evilagi megrcstesiilese. Arn leginkabb azzal jarultak hozza az uj rend megszilarditasihoz,
hogy a tarsadalmi felepi tmeny egeszenek legitim:ilasahoz rendkiv\il sok konfucianus gondolatot haszn:iltak fel. Az alabbi ket peldab61 vilagosan kitunik, hogy ezek a gondolatok milyen melyen beleiv6dtak a megsziilet6 allami
idcol6giaba.
Hayashi Razan, a megtevedt zen buddhista szerzetes es konfucianus tanit6,
aki egykor irastud6kent a Tokugawa-klan szolgalataban szegodott, igy ervelt
a bushzk uralmanak jogossaga mellett:
.,Feliil van az Eg, s alant a Fold ... dolgok rendj e az, hogy szetvalnak azok,
kik fent vannak, s azok, kik lent. .. [es] nem engedhetjiik, hogy az uralkod6
es alattval6 viszonyaban felboruljon a dolgok czen rendje . . . A harcosok,
:oldmuvesek, iparosok cs keresked6k ncgyes felosztasa ... az Eg elvei szerint
\al6, ez a nagy Szcnt [Konfuciusz] tanitasib61felsejl6 helyes Ut."30
Yamaga Sako, a tud6s szamuraj, akinek eredeti gondolatokat tartalmaz6
!rasaib61 alakult ki a bushidonak ( ,,harcos utja") nevezett, iratlan erkolcsi normarendszer, ugy ervelt, hogy a foldmuveseket, iparosokat es keresked6ket
rulsagosan lekoti a mesterseguk, ezert aztan nem tudjak elsajatitani az Utat.
:\ szamuraj viszont:
,,nem muveli a foldet, nem keszit targyakat, s nem foglalkozik kalmarkodassal, am az sem val6, hogy harcoskent semmi feladata se legyen ... A szamur.ij feladata, hogy a vilagban elfoglalt helyen toprengjen, hogy hlien szolgalja
:.mit. .. mivel pediglen tisztaban van a helyevel a vilagban, s a kotelesseget
mindennel el6bbre helyezi . .. [A szamurij] hite t tesz az Ut gyakorlasa mellett ... [es] vedelmezi a helyes erkolcsi elveket [megbuntetve mindenkit, aki
megszegi azokat]. 31
A bushik tehat uralkodasra termettek es igazsagosan kormanyoznak. A hatalmukat senki sem kerdojelez.heti meg. A fennall6 politikai rendszer pedig
egy olyan felepitmeny volt, amelyen keresztiil gyakorolni tudtak az erenyes
konninyzast.
A 17. szazad vegere az alattval6kr61 gondoskod6 kormanyzati rendszer re\en japanban egy olyan egyseges intezmenyrendszer es ideol6giailag legitimal t politikai rend jott lerre, amire korabban nem volt pelda a szigetorszag
hosszu tortenelmebcn . O lyan rend volt ez, ami megfelelt a rendszer alapjaul
szolgal6 belterjes gazdalkodas igenyeinek. Ebb61 a szempontb61 az egykori
ritsuryO-rendszert idezte, amely a maga koriban a kiilterjes gazdalkodasi
modnak biztositott hasonl6an kedvezo politikai hatteret. A rendszer legf6ob
30
31
0
0
!"
....I
IO
IO
....
Lu: Sources ofJapanese J!iswry. Vol. 1... 236. p.

Tsunoda Ryusaku et al.: Sources oftheJapanese Tradition. New York, 1958, CUP, 398-399. p.
307
h aszonelvezoi, a magas rangfr bushtk cs legkozelebbi szovctsegeseik - fiiggetIenul atl61, hogy Ky6t6ban, Ed6ban vagy a birodalom szaz masik kastelyvarosanak valamelyikeben laktak - olyan fenyuzo eletm6 dotfolytattak, amiben a
korabbi korok uralkod6inak csak ritlcin volt rcsziik.
A bakuhan-rendszer helyzete l 700-ban

A 18. szazad kezdetet megelozo kozel 150 evben tehat gyokeres politikai val-
tozasok m entek vegbe J apanban. Hasonl6an a k6riilbelti.l 750-ig terj ed6 id6szak torteneseihez, amelyek nyoman stabilizal6dott a ritsuty6-rendszer hatalma (4. fejezet), a Sengoku jidai utani era megteremtette a politikai stabilicas
masodik, hosszabb korszakat a japan tortfoelemben. A hatarvidekek helyzetenek es a bakuhan-rendszer alapveto ism crveinek bemutatasa n em okoz kii16nosebb nehezseget. Am, ami a tarsadalom egeszeben vegbemen6 valtozasokat illeti, amelyek sokkal latvanyosabbak es osszetettebbek voltak, mint
a ritsury6-rendszer idejen, azokat erdemes sokkal alaposabban m egvizsgatn'i.
A birodalom terbeli, polit ika i es id eol6giai hatarai

Az 1680-as evekre japan vezet6i minden addigina.I egyertelmubben megha-
t:5.roztak a birodalom foldrajzi hatarait, kulpolitikai iranyultsagat es kormanyzati ideol6giajat. AJapan Birodalmat tcljes hosszaban tenger hatarolta.
A d clen h(iz6d6 Rylikyll-szigetek kira.Iysaga pontosan nem tisztazott, alavetett statust kapott. Fent eszakon a Matsumae-klan birtokolta a szinten bizonytalan kiterjedesu Ez6t. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ennek a csaladn ak a feladata volt az Oshima-fflsziget, a Hokkaido partvideken felallitott
keresked elmi allomasok, az elerh et6 erd6kre adott nehany fakiterm elesi
koncesszi6, valamint a foly6medrekben lfaesfrett, gyorsan kimeriilo aranymos6 h elyek feletti ellen orzes biztosftasa.
A kiilkapcsolatokat illetoen a Tokugawa-sMgunok az cgymast6l fii.ggetlemil hozott intezkedeseikkel egyertelmuve tettek a helyzetet. Az elzark6zasi
politika kezdetei az 1630-as evekre estek, de meg az 1680-as evekben is CZ maradt a hivatalos iranyvonal. Csupan Koreaval, Hollandiaval es a Ryllkyli-szigetekkel tarto ttak fenn diplomaciai kapcsolatokat. Nern erintkeztek Kinaval,
az eur6pai orszagokkal, sem az ez6i ainukkal. A j apanok csakis a bakufu enged elycvel utazh attak kulf6ldre, ami ritka alkalom volt az eletiikben.
A Tokugawa-shogunok szemeben a kereskedelem olyan tcvekenyseg volt,
amelyben a fels6obrendu es az als6bbrendu, illetve az adomanyoz6 es az
adomanyozott viszon yrendszere jutott kifejezesre. Az elismert kt:tlorszagokt61 elvartak, hogy a hivatalos kapcsolatokert es a kereskedelmi jogosftvanyaikert cserebe mindannyian ism erjek el japan foseget. A hollandok, az ainukhoz es a ryllkyliiakhoz hasonloan, jobb hijan, elfogadcak ezeket a szabalyo308
kat. A koreai vezet6k hajland6ak voltak az cgyl'm mukodcsre, koszonh etoen

annak, hogy a csushimai es pusani kozvetitok nemikepp ,,felreenelmeztek" a
japanok felteteleit, fgy a scouli h at6sagok a visszaj ara fordithatcak a ket orszag kozotti hivatalos viszonyt, s nagylelkuen engedelyeztek a kereskedelem
folytatasat a ,,keleti barbarokkal". A kinaiak, akik meg arra is felkeszuletlenek
Yoltak, hogy nevleg felcsereljek a diplomaciai szerepeket, csupan nem hivat.alos, kereskedelmijellegu kapcsolatok tarthattak fennjapannal, s azokat is
csak a Tokugawak h atalmi kozpontjait61 tavol es6 videkeken, a Rylikyu-szigereken, Satsuma tartomanyban vagy Nagasakiban.
Satsuma tartomany a Rylikyli-szigetekkel, Tsushima Koreaval, a Matsumae-klan az ez6i ainukkal, a bakufu h ivatalnokai pedig kozvetlenul a aga-akiba erkez6 hollandokkal kereskedett. A japanok egyetlen mas eur6pai
nemzet fiaival sem erintkezhettek. Nagasakiban csakis a Dejima szigeten leresftett telep maroknyi hollandjanak es a sziget kozeleben all6 fallal ovezett
negyedben el6, mintegy 2000 kinainak engede lyeztek, hogy ajapanokkal kcreskedjenek a bakufu helyi magisztratusi hivatalanak (bugyosho) feliigyelete
alatt. Bar a kulkereskedelemi aruk osszerteket hivatalosan meghatarozcak,
Ezo teljescn kivill esett a bakufu fennhat6sagan, emellett a satsumai es tsushimai aruforgalmat is csak reszben tudtak ellen6rizni, raadasul a partvidek
men ten id6r61 id6re megelenkult a feketekereskedelem. A balmfu azt is megpr6balta meggatolni, h ogy az emberck kozelebbi ismeretsegbe keriiljenek
n idegenekkel, kiilonosen Nagasakiban, ahol a bugyosho hivatalnokai felugyeltek a varos es a lakossag ele tet.
A klilfoldiekkel va16 ismerkedes tiltasa reszben a kereskedelmi rendeletekb61 fakadt, de az eszmek ellen6rzeset is szolgalta. A politikai cgyscget megterem t6 katonai vezet6k sokszinu es gyakorlatias elveket vallottak. Tekintettel
a korabbi evszazadok vallasi oroksegere, rendszerint elfogadcak a buddhista,
shint6 es egyeb, kontinentalis eredetu elemeket egyarant magaba olvaszt6,
mar m egh onosodott, szinkretista hitrendszert. Nern neztekj6 szemmel azokat, akik sajat tanaik kizar6lagos igazsagat hirdettek. Kimeletlenul Ieszamolcak mindazokkal, akiknek dogma.it politikailag veszelyesnek itelte k - azert,
mert nepszeruek volcak, valamelyik daimy6 camogatasat elveztek vagy killfoldi befolyasr61 arulkodtak.
Ez a fajta hozziillas egyertelmuen megmutatkozott abban, ahogyan egyko r O da Nobunaga es Hideyoshi Toyotomi milyen kimeletlenul leszamoltak
aJ odoshin-szekta ellenuk szervezkedo hiveivel, majd kes6bb a Hokke-szekt.:it
is beh6dolasra kenyszerltettek. Az 1580-as evek utan viszont mar csak n ehany
alkalommal volt szukseg arra, hogy elnyomj ak az ugymond ,,hazai" szektarianus mozgalmakat, f6kent a H okke-iranyzathoz tartoz6 Fujufuse-szekta (kb .
,,nem adni es n em elvenni") hiveit. A sh6gunoknak immar a kereszteny tanok
okoztak a legtobb ideol6giai problemat, amelyek az iberiai hitterit6k kozvetitesevel jutottak el Japanba. A kereszteny misszionariusok tevekenyseget,
amely mar a kezdetekt61 osszefon6dott az iberiai allamok nagyh atalmi torekveseivcl, a fegyverbeh ozatallal es a daimyok politizalasaval, s amely a nepsze309
ruscget tekintve kfserteticscn emlekezlelett a Jodoshin-szekta kommuna)is

eszmenyeire es a Fujufuse-szekta dogmatizmusara, fokozatosan betiltottak.
Ezt a folyamatot az cl6z6 oldalakon mar felvazoltuk. 1670-re a keresztenyseg
nyomtalanul eltunt j apanb6L Nern erkeztek uj hitterit6k, s az illegalirasba
vonult keresztenyek (kakure hirishitan) nem jelentettek szamottev6 er6t. Kis,
szegeny es elkuloniHt kozossegeket alkottak, f61eg Kyt1shu delnyugati reszfo.
Mivel betiltottak a kizar6lagossagot hirdet6 tanokat, a szinkretista orokseg
maradt az egyetlen elfogadhat6 hitr endszer, ami mar egyebkent is hosszu idejc meghataroz6 eleme volt a japan vallasossagnak. A szinkretizmus keretein belul azonban elenk filoz6fiai vitak zajlottak, amelyeknek koszonhet6en egeszen
mas gondolatok es elvek kerultek el6terbe. A virak saran, legalabbis az ertelmisegiek korebcn, a konfuciin.us eszmek vettek at a buddhista tanmesek helyet, s
czekb61 az cszmekb61 sziiletett meg az a filoz6fiai fogalomrendszer, amivel a kes6bbieken lefrtak es magyaraztak a tarsadalmi folyamatokat cs valtozasokat.
A bakuhan politi kai es koz.igazgatasi rendszere

Az els6 Tokugawa-sh6gunok szamara letkerdes volt, h ogy - mcgfeleloen ada-
golva ,,a simogat6 kezet es a buntet6 oklot" - kordaban tartsak a leghatalmasabb daimyokat. Erre azert volt sziikseg, mert egykor, Toyotomi H ideyoshi
idejeben, Tokugawa Ieyasu kozel akkora auton6miaval rendelkezett, mint
ezek a hadurak es csatl6saik. A daimyok megtartottak hadseregeiket, kozigazgatasi hivatalaikat, ad6szedesi jogosi tvanyaikat, a birtokaik feletti szinte korlatlan uralmukat,j61vedhet6 varkastelyaikat es az egyertelmuen meghuzott
birtokhararaikat. A legf6bb daimyok birtokai a kes6bbiekben is megoriztek
ezeket, az allamisagot idez6 sajatossagokat, de ahogy teltek a 17. szazad evtizedei, a daimyok egyre inkabb a sh6guncitu s gyakorlatahoz igazitottak birtokaik mukodteteset. A szazad vegere mar nagyon j 61 alkalmazkodtak a policikai
stabilitas idoszakin.ak mindenuapjaihoz. A bakufu es a daimyok egyiittcsen
vegs6 format adtak annak a politikai felepitmenynek (bakuhan taisei), amely,
noha egyfajta politikai megosztottsagon alap ult, hiszen a bakufub61 es a
daimyOk felsegteriileteib61 szervezett kozos kormanyzati rendszer volt, a birodalom egeszec magaban foglalta. Bar hianyzo tt bel6le a ritsuryO-rendszer elegans, centralistajellege, a bakuhan a japan tortenelem addigi legszilardabb
politikai rendszerenek bizonyult.
A bakuhan politikai hatalma, csakugy, mint a ritsmyO-rend szere, a foldek a
foldet muvel6k feletti ellenorzesen alapult. A ritsuryO-rendszer hatalmi elitje
azonban, a mintegy 6 szazalekos ad6rata mellett, csupan a kivaltsagoknak
egy keskeny piramisal tudta fenn tartani. Ezzel szem ben a bakuhan vezet6i
egy sokkal nagyobb es szelcsebb hatalmi piramist epithettek ki, koszonhet6en a nepesseg gyarapodasanak es a belterjes gazdalkodas nyoman megnovekedett termelesnek. Ut6bbi fejlemeny Iehet6ve tette, hogy a termesnek akar
a 25- 35 szazalekat is begy(ijtsek ad okent.
310
:\. birodalom legnagyobb reszet a daimyok uraltak. A bal:ufu es annak alarangu csatlosai (a hatamoto'k. es a gokeninek.) mindossze Japan osszteruletenck. negycde felctt rendelkeztek.. Mas tarsadalmi csoportoknak meg
kisebb szeletek jutottak a birodalom testebOl (1. tablazat). A nevezetes tcmplomokr6l es a maroknyi, kivaltsagos udvari emberr6l sem feledkcztek meg,
de vilagosan latszott, hogy csupan sulytalan tenyez6k a shOgun, a daimyok es a
befolyasosabb csat16sok uralta penziigyi eletben.
Az 1690-es evekben osszesen mintegy 240 daimyo eltjapanban: korulbeliil
l 05 tozama, 115 fudai es 20 shinpan. KozUliik alig tucatnyian rendelkeztck nagyobb teriiletekkel. A tobbseg kisebb birtokokon elt, amelyck becsiilt ossztermese 10 000 es 50 000 lwku koze esett. Ez nagxjab6l megegyezett a birtokon el6k szamaval. Sok kisebb birtok a nagyobb daimy6-h azak vazallusa volt.
A kis daimy6k tobbsege meg varkastellyal sem rendelkezett. A tiz legnagyobb
teriilet koziil nyolc valamelyik tozama birtoka volt. Kozcjuk tartozott a kagai
~1aeda-csalad (1 022 700 koku), a satsumai Shimazu-csalad (729 000 koku) es
a ch6shC1i Mori-klan (369 000 koku). A leghatalmasabb shinpan, aki nagoyai
drkastely ura volt, 619 000 koku felett rendelkezett. A Judaiok birtokai mind
kisebbck voltak ezeknel (tobbseguk j6val alatta maradt a 100 000 kokunak), a
hikonei Ii-csalad birtoka (350 000 koku), amely aJ6doshin-szekta egykori lazad6i altal uralt teruletekct foglalta magaban, messze kiemelkedett koziiliik. Ez
biztos1totta, hogy a fudaiok, akik a bakufu legmagasabb hivatalait toltottek be,
~allnak a sh6gurzatus erdekei mellett a legnagyobb daimyokkal szemben , akik a
politikai valsagok idejcn veszclytjelen thettek volna gyengebb szomszedaikra.
Mfg a legnagyobb daimyok hatalmas teriiletek felett rendelkeztek, addig az
udvari es vallasi elitnek sokkal kisebb birtokokjutoltak, amelyeket a bakufu
fe litgyelt. Raadasul az udvari elit, a kuge es a klerus mindennapi Cletet is szigoruan szabalyoztak. Magatol ertet6d6 volt, hogy a daimyok. nem szovetkezhettek az udvarral, s az udvarnak tilos volt egyoldaluan rangokat es kivaltsagokat adomanyoznia a daimy6knak. A szabalyokkal az udvart es a klerus tagjait hozza akartak szoktatni egy rendezett, kulturilis felemelkedest biztos1t6,
biztonsagos es politikamentes elethez Kyot6ban, illetve a templomokban cs
a szentelyckben.
~onyabb
0
!:'-
......
I!')
I!')
l. tablazat A korai modern korszak birtokviszonyai a 17. es 18. sz:izad fordul6jan

Tarsadalmi csoport
Evi ossztermes (kokudaka)
tozamal<.
9 834 700 koku
shinpanok es fudai-Ok
bakufu-birtokok
hatamoto'k. es gokeninek
templomi birtokok
9 325 300 lwhu
a csasziri csalad fOldjc i
4 213 171 lw/w.

2 606 545 hoku
316 230 lwhu
141 151 hoku
Forrtis: Hall, John W.: Government and Local Power in japan, 500-1700. Princeton,
1966, PUP, 343. p.
311
A bakuhan rendszereben a kormanyzati hivatalokat csakis az adott daimyo

csatl6sai tolthettek be 6rokletes rangjuknak megfeleloen. A shOgun legkozelebbi szovetsegesei, a ,,regota daimyok" (fudai) birtokolrak a legmagasabb hivatalokat a bakufuban. A ,,zaszl6viv6kn ek" (hatamoto) es a ,,csaladi embereknek" (gokenin) j utottak a kozephivatalok es a jelentektelenebb tisztscgck. A
daimyok birtokain hasonl6keppen szerveztek meg a kozigazgatast. A nehany
magas hivatalt az el6kel6 orokletes rangokkal es kivaltsagokkal rendelkezo
csat16sok toltottek be, mfg a kozepes kishivatalokon a j6val alacsonyabb
rangban all6 vazallusok osztoztak. A daimyok hasonl6keppen iranyitottak
alattval6ik eletet, mint ahogyan azt a bakufu tette veh1k es a shogun csat16saival. A 17. es 18. szazad fordul6jara az elet minden mozzanatat reszletesen szabalyoztak: meghataroztak, hogy ki, milyen hazban lakhat, milyen ruhaban
jarhat, milyen fegyvert viselhet, milyen kotelessegei es napi teendoi vannak.
Bizonyos ertelemben ez a rendkivlil hierarchikus, az oroklctes rangokra
epiilo burokratikus struktura a ritsuryO-rendszert idezte, am a szervezettseg es
a kidolgozottsag teren mcssze meghaladta azt.
A bakufu kozigazgatasi felepitmenye j61 tukrozi a rendszer saj atossagait.
A piramis csucsat a n egyvagy ot ,,oregb61" (roju) all6 tanacs foglalta el. A rojuk
szereny (30 000-100 000 kokus) bir tokokkal rendelkezo fudaiok voltak. A tanacs felugyelte az allamugyeket. A tanacs ala rendelt adminisztrativ hivatalokat a hatamoto'k (a 10 000 lwkunal kisebb birtokok urai) toltottek be. Kozfiliik
keriilt ki a f6ellen6r (ometsuke) es a tobbi ellenor (metsuke). Az 6 feladatuk volt
ellenorizni a daimyok es az alacsonyabb rangu hivatalnok visszaeleseir61 erkezojelenteseket. A kozponti penziigyi hivatalban (kanjosho) dolgoz6 hatamoto'k
ellenoriztek a bakuju-birtokok ugyeit intezo k6rzeti eloljar6k (daikan) munkajat. A daikanok legfontosabb feladata az volt, hogy biztositsak a korzet bekejet, s felugyeljek, hogy a falusi eloljarok (shOya) es parasztok. (hyakush6)
rendben beszolgaltassak. a torvenyben meghatarozott mennyisegu ad6kat.
Ed6ban es a bakufu tobbi varosaban a varosi biztosok (machi bugyo) ugyeltek a
rendertfelelos keriileti f6nok.6k (machi nanushi) munk.ajat, akik sziikseg eseten kiilonleges szolgalatokat is teljesitettek a magasabb hat6sagok. szamara.
A bakufu m as hivatalai a templomokat," a szcntClyek.et, a foly6kat, a f6utakat, a
kikotok.et, az erdoket, a banyakat, a penzverdeket, a raktarakat, az allami
epitkezeseket es felujitasokat, a fegyverkeszit6 muhelyeket es a tuzolt6 allomasokat ellenoriztek. A daimyok birtokait hasonl6, de aranyaiban kisebb kozigazgatasi felepitmeny muk.odtette. A birodalom egeszet tekintve ezek egy
rendkivlil decentralizalt, ugyanakkor megis egyseges adminisztrativ rendszert alkottak.
v"'
3 12
A tarsadalom szerkezete
Az tijraegyesitett birodalom politikai es kozigazgarasi hatirain belul cgy uj
tirsadalmi rend volt szulet6bcn. A muvelt ideol6gusok, koztiik Hayashi

Razan es Yamazaki Ansai, a konfucianizmus tanait felhasznalva, a tirsadalmat negy csoportra osztortak fel. Ezek a tarsadalmi rangletran fehilrOl lefclc
haladva a kovctkez6k voltak: szamuraj, foldmuves, kezmuves, keresked6
(shi-niJ-kiJ-sho). A n egy osztaly feladatait (ami egyertelmuen kideriil az elnevezesekb61), egy, a reszeit tekintve elkuloni.ilten mukodo, de szirnbiotikus,
mindenki szamara hasznos r endszerkent ertelmeztek, arnelyben az egymast61 kolcsonosen fiiggo csoportok egy nagyobb egyseget, egy stabil es erenyes
tarsadalmat alkotnak.
Ez a fajta szemlelet, ami egy negyes tagozasu organikus rendszernek tekintette tarsadalmat, a korabeli hivatali nyelvezeLben is visszatiikrozodott. Am az
igazsag az, hogy a shinokOshO modellje kevesbe tukrozte hitelesen a Sengoku
j idai utani idoszak tarsadalmat. Igencsak felrevezeto abban a tekintetben,
hogy hierarchikus viszonyrendszert sejtet, illetve arra utal, hogy pontos hatarvonalak huz6dtak ott, ahol val6jaban errOI sz6 sem volt. Elmossa a gazdasagi egyenl6tlensegeket, s teljesen megfeledkezik nchany fontos tarsadalmi
csoportr61. Eppen ezert sziikseg van egy olyan elitista modellre, ami a
Tokugawa-bakufu tarsadalmat hasonl6keppen irja le, mint a kenmon-rendszere t, ahol csak ket osztaly letezett, az elites a koznep - ez esetben a koznepen
gyakorlatilag a tarsadalom egeszet kell erteni. Egy ilyen tarsadalmi modell talan kozelcbb visz bennunket a korabeli viszonyok pontosabb megertesehez.
A. korai modern kor tarsadalmi elitje. A kozepkori kenmon"rendszerhez hason16an, a 17. szazadi hatalmi elit is az ,,eras hazakra" tamaszkodva kormanyozta
a birodalmat. A kenmon-kormanyzat, idezve egy korabbi megallapitasunkat,
,,a korszak kiva.Itsagos csoportjainak- az udvar, a kuge, a n agyobb templomok
es a magasabb rangii bushik - szovetsege" volt, kiegesziilve a keresked6kkel
es az irastud6kkal. Val6 igaz, a 17. szazadi viszonyokat akar ,,kinsei henmonrendszernek" is nevezhetnenk. Am jelent6s kulonbsegek is mutatkoztak.
l.1indenekel6tt az, h ogy a kinsei korszak hatalmi rendszere sokkal stabilabbnak bizonyult, mint a Muromachi-korszake. De a leglenyegesebb elteres az
rnlt, hogy az uj szovec.seg letrejottevel a tarsadalmi eliten belw meg inkabb
eltol6dott a hatalom kozpontja. A ritsuryO-rendszer idejen mega kuge birtokolta a hatalmat, azutan kovetkezett a Kamakura-korszak torekeny diarchiaja. Az Ashikaga-sMgunok idejen mar a harcosok iranyitottak a birodalmat, s ebb6l n6tt ki vegul az Edo-korszakban a bushik szilard uralma.
Az ujraszervezodott hatalmi elit gerincet a magas rangu bushik- a sh6gun, a
daimyok es azok leger6sebb csatlosai- alkottak. Az 1640-es evekre az elit hozzaidomult a bckeid6szakhoz. A daimyok es csaladjaik becartottak a sankin
kotai szabalyait, s a daimyok csatl6sai, uruk akarata szerint, hol Ed6ban, ho!
pedig a daimyguk varaban eltek.
313
0
O'l
co
,.....
0
>!)
G'I
,.....
Azok az el6kel6scgek, akik vagy Kyot6ban, vagy videken meghuz6dva, tt"ileltek Hadakoz6 fejedclemsegck idoszakat, Tokugawa Ieyasu hatalomra jutasa utan ismet visszaszivarogtak az egykori csaszirvarosba. ltt egy ujonnan epitett, fallal ovezett es zsufolt negyedben rendezkedtek be (ez a mai Kyoto
goen). A csaszar es a herccg palotaja (a mai gosho es sento gosho) is ebben a negyedbcn allt. Ravid idoszakokt61 e!Lekintve engedclmeskedniiik kellett az
Ed6ban hozott szabalyoknak, amelyek betartasat a bakufu kyot6i hivatalnokai felugyeltek. Kozuluk a helytart6nak (shoshidai) volt a legnagyobb hatalma, akinek a bakufu fohivatalnokakent egyik feladata az udvar ,,kotelessegtud6", zavartalan eletenek biztositasa, illetve az esetlegesen felmerul6 problemak megoldasa volt.
A n agyobb templomok, els6sorban a fennmaradt kolostorkomplexumok
es a Rinzai-szekta ujjaepi tett fotemplomainak (gozan) f6papjai, illetve a Soto-,
valarnint a rchabilitilt Hok kc- es J odoshin-szekta papjai szinten kaptak kisebb-nagyobb jarand6sagokat a bakufutol. Ezek a vallasi csoportok tovabb
folytathattak tevekenysegUket abban az esetben, ha ezzel nem sertcttek meg,
s nem hagtak at a bushik tfavenyeit.
A megszilardult h atalmi viszonyok kozcpette a papsag nyugodtan foglalkozhatott a templomi iigyekkel, kepezhette magat, rendben elvegezhette a
szenartasokat, s gondoskodhatott a hiv6k lelki szuksegleteir61. Az 1660-as
evekben kinai szerzetesek kertek menedeketJ apanban, akik a mandzsu h6ditas miatt menekultek el a Mennyei Birodalomb61. Ok egy uj zen buddhista
iranyzat, az Obaku-szekta tanait vallo ttak. Idovel kiepitettek sajat kolostor- es
templomhal6zatukat. A Sot6-szekta neves szerzeteseivel egyiitt sokat tettek
azert, hogy a zen buddhizmus tovabbra is megorizze a ra j ellemz6 vitalitast. 32
J elenletiik csak megerositette a korai modern kori elit tagjait abban az ontelt
meggyoz6dCsiikben, hogy Ok a nemes kinai kulttlfa igaz vedelmez6i, s most,
hogy Kina a mandzsuk uralma ala keriilt, az 6 feladatuk meg6rizni azt. 33
A kultura 6rz6inek szer epeben tetszelg6 e lit tagjai mindent meg is tettek
azert, hogy fennmaradjon clodeik kulturalis oroksege: az e legans epiiletek, a
IDU\'eszi kertck, az udvari ritualek, a kan(}. es tosa-slilusu festeszet, a kolteszet,
a teaszertartas es a no-drama. Ehhez azonban penzre es tapasztalatra volt
szukseg. A nagy jovedelmekkel rcndelkez6 magas rangu bushik megengedhettek maguknak, hogy a lcgjobb mestereket fogadjak fel. Az udvarnak es a
kuginak ezzel szemben patr6nusokat kellett keresnic. igy talaltak ra nehany
keresked6re, akiknek tobbsege Kyot6ban elt, s az egykor a wabichat mt1vel6
sakai es shimogyoi kereked6k leszarmazottai voltak. Egyiittmukodve az udva32
(1) Haskel, Peter ( tr. ) : Letting Go. The St01y ofZen Master Tusui. ( Toshui oshii densan.] Honolulu, 2001, UHP. (2) Baroni, Helen].: Obaku Zen. TheEmagenceofthe Third Sect of 7,en in
Tohugawajapa n. Honolulu, 2000, UHP.
33 Stanley-Baker, Joan: The Transmission of Chinese Idealist Painting tojapan. Notes on the Earl)'
Phase (1661-1799). Ann Arbor, Ml., 1992, Center for Japanese Studies, University of
Michigan.
314
ri el6kel6scgekkel, ezck a kozemberek hires k61t6k, fest6k, irastud6k es kepz6muveszek patr6nusaivi leptek el6, igy segitve az clit kultilra rovabbeleset.
Il y m6don maguk is a legmagasabb korokben forogh attak, noha val6jaban
nem tartoztak oda.
J. hivatalnoki reteg. A kiviltsagosok csoporija mindossze nehany ezer f6t szam-
lcilt. Alattuk helyezkedett el a koznep. Bar a kozemberek tobbseget valamilyen m6d on be lehetett sorolni a shinokOsho egyik osztalyaba, sokkal celravczet6bb, ha ez esetben egy harmas felosztas szerint vizsgaljuk mcg Okel: harcosok, varoslak6k es falusiak. Mi r csak azfrt is, mert a bushi-vezetok szinten
ezeket a kateg6riakat hasznaltak, legalibbis a konnanyzati elvekb61 erre lehet kovetkeztetni. A h arcosokat, akiket egy kulon kasztnak tekintettek, uraik
fe lugyeltek az erre szolgal6 parancshierarchian kereszciil. A kezmuvesek es
kereskedok, tehat a varoslak6k eletfa, a varosi korzeti f6nokok igazgattik,
akiknek a varkaste!yban lak6 hadfu i ltal kinevezett hivatalnokok fele volt bezamolasi kotelezettseguk. A falusiak, azaz a parasztok a faluf6nokok (nan ushi) ala tartoztak. A faluf6nokok felett a korzeti biztos kovetkezett a rangorban. Ut6bbit a helyi nagyfu nevezte ki, aki viszont a kornyck daimyojfoak
yazallusa volt. Az urakat tehit ez a harom hierarchikus felepitmeny kototte
ossze a csatl6saikkal, a varosi kozemberekkel es a foldmiivesekkel.
A hierarchikus parancsuralmi rendszerrel kormanyzott koznep legszemben1n6bb csoportjat az alacsonyabb rangu harcosok alkotti k. Szimuk, csaladtagjaikat is beleszamitva, elerte a 2 milli6 f6t. A csali dfoket hivatalosan a
magas rangu bushik csatl6sainak tekintettek. A sh6gunnak mintegy 17 000 saj i t csat16sa volt. A kon1lbeliil 250 daimyokfseretei tobb ezer harcost szamlaltak, de a daimyok legf6bb vazallusai es a magas hivatalokat bet6lt6 hatamoto'k
is szazaknak parancsoltak. Akkoriban osszesen 400 000 szamuraj lehetettJapanban. Tobbsegiik a csaladjaval Ht a hadur fovarosaban , j obbara szereny,
sot szegenyes hazakban. A kisebbseg videken allomisozott, vagy a hadur ed6i
rezidenciaj a kozeleben lakott. Sokan kaszarnyakban eltek Ed6ban, mig a
daimyo, a sankin kotai eloirasainak megfeleloen, minden misodik evet a f6vi rosban toltott.
A szarnurajok orokle tes rangokat es kivaltsagokat birtokoltak. Sokretu fe ladatokat vegeztek, kezdve a nehany, magas illetmennycljar6, fontos adminisztrici6s hivatalt6l a rosszul fizetett,jelentektelen rutinfeladatokat takar6
beosztasok tomegeig. Ut6bbi feladatokat olyanok lattik el, akik onmuvelessel, tanulassal vagy ep pen fektelen viselkedessel pr6baltak kitorni az unalmas he tkoznapokb61, s nyomorukon ugy pr6baltak enyhiteni, hogy foldmuveskent, tanit6kent, kezmuvesekent es hizal6kent tettck szert nemi mellekkeresetre. Annak ellenere, hogy ilyen valtozatos koriilmenyek kozott eltek,
mindannyian beletartoztak valamelyik katonai hierarchiaba, amelynek csucsan minden esetben egy magas rangu lmshi i llt. Igaz, ez nem m indig jelentett szoros fiigg6seget. Felesegeik, akik a hiztartas iigyeit inteztek es fenntartottik a szocifilis kapcsolatokat, kiilonfele muveszetekkel foglalatoskodtak.
0
0
r-
10
1f)
1f)
,.....
315
Egyeni izlesuktOl fiiggoen, igyekeztek oromtcli pillanatokat lopni az eletiikbe: sz6rakoztat6 irodalmat o lvastak vagy a varosi eletforma mas sz6rakozasi
lehetosegeit vettek igenybe. 34
A varosok gazdasagi elete a kezmuvesek es a kcreskedok korul forgott, akik
szinte kivetel nelkiil a birodalom adminisztraci6s rendszcrcn kiviil estek.
Kezdetben egyes keresked6k szoros kapcsolatban alltak a politikai elittel,
mint hivatalos beszallit6k, de a 17. szazad soran fokozatosan elveszitettek ,,hivatalos" scitusukat. A keresked6k lassankent megtanuluik, h ogyan boldogulj anak ebben az uj, vallalkoz6 szellemisegli gazdasagi kozegben. Noha legalul
alltak a shinokoshO rendszcreben - 6k voltak a shOk - , tarsadalmi csoportken t
6k alkottak azt a rereget, amelyik a magas rangu bushik utan a legnagyobb,
szabadon elkolthetovagyonnal rendelkezett. Tovabbra is a korzeti biztosok
es a varosi hivatalnokok ellenorzese alatt alltak, de a korzeti biztosok rendszerint a legsikeresebb keresked6k kozul kerultek ki. Azok, akiknek voltak
kapcsolatai a magasabb hat6sagoknal, ha erdekukben allt, meg tudta.k kcri.ilni a varosi hivatalokat.
A gazdasag szempontjab61 szinten fontos kezmuves osztaly mar ncm volt
ilyen sikeres a vagyonfelhalmozas teren. A kepzett mcsteremberek tobbsege
a nagyobb varosokban (Kyoto, Osaka, Edo) es a kastelyvarakban eltek. Bar
neh anyuknak gazdag patr6nusai voltak, igy reszt vehettek az elit kulturalis
eleteben, a tobbseg szamara a kivaltsagos kevcsck elerhetetlen t:ivolsagban
maradtak. A keresked6k es a kezmuvesek ceheit (za), amelyek mar a kozepkorban is leteztek, a hatalom uj urai feloszlattak. A 17. szazadban a kezmuvesck zome ruggetlen vallalkoz6kent dolgozott. Maguk a!litottak el6, s maguk is
ertekesitettek aruikat. Mas esetben a keresked6k, a daimyok, a vall:isi melt6sagok, a bakufu vagy mas, alkalmi megbiz6 szam:ira dolgoztak. Eleti.iket ugyanazok a hivatalnokok ir:inyitottak, mint a veluk egyv:irosban elo kercsked6ket.
A 17. szazadiJapan n agy reszct a foldmuvesek n epesitettek be. Ok voltak a
shinokosho ,,noi ". Egy teljesen kiil6na!l6 oszcilyt alkottak, amely ,,f6foglalkozasu" parasztokb61 es mas tevekenysegeket fuo falusiakb61 - peld:iul favag6kb6l, halaszokb61 vagy kctkczi munkasokb61 - allt. Az ossznepesseg mintegy
80 szazalekat a no tette ki. Akadtak kozottiik vagyonos foldbirtokosok es iskolazott szem elyek, de a tobbseg irastudatlan, viszonylagos letbiztonsagban el6
kisbirtokos gazdalkod6 volt. A falusiak zome szegenyes hazakban lakott. Ok
a n agyobb birtokok (ie) zsellerei vagy szerz6deses munkasai voltak. Afalvakat
az ie'k urai feliigyeltek, akik falusi eloljaroi min6segukben kap csolatot tartottak a magasabb hat6sagokkal. Begylijtottck az adokat, megszerveztek a kozm unkakat, s fcnntartotcik a rendet.
A n6k zome parasz ti csaladokban elt felesegkent, anyakent vagy Jeanygyermekkent. Tevekenyen reszt vettek a csalad eleteben: elvegeztek a h az koriili
teend6ket es segitettek a fo ldeken. A varosi n6k, akiknek tobbsege a kereske31 Yamakawa
Kikue - Wildman, Kate Nakai (tr.): Women of the Mita Domain. RecoUections of
Samurai Life. Tokyo, 1992, UTP.
3 16
d6k es a kezmuvesek haztartasaiban elt, hasonl6 szerepet vallaltak a csaladok

'11indcnnapjaiban. Nehanyan koztlllik irastud6k voltak. A tobbseg masfele
~edvteleseknek h6dolt. Templomokba j artak imadkozni, vallasi ritualekon
veuek reszt, osszejartak a szomszedsaggal, s elveztek az evenken t megrende:ett mulatsagokat.
.-\ 17. szazadban, fiiggetlenul att61, hogy valaki a shinok6sh6 melyik osztalyaba tartozott, a vagyon volt a ,,minosegi elet" fokmfr6je. A rehe t6s szamura~ok, keresked6k es falusi nagybirtokosok val6ban j ol Cltek: szolgakat tarthatrak, muvelodhe ttek, fenyliz6 arukat vasarolhattak es volt rafa6 idejuk a
;.edvteleseikre. Meg az cgyes osztalyok kozepretegeinek is viszonylagos ke:welemben telhettek a mindennapjai. Aki viszont szegeny volt, legyen sz6
-zamurajr61, keresked 6r61, kezmuvesr61vagyfalusir61, az alland6 kuzd elmet
-!rntt az eletben maradasert. A szegenyes ing6sagokat rejt6 nyomorusagos
- k6kban lak6 alultaplalt emberek teljes lecbizonytalansagban eltek.
~
i:ivulall6k. A shinokosh6 nem foglalt magaban minden tarsadalmi osztcilyt.
~nil
escek rajta peldaul a kisebb templomokban es szentelyekben szolgfil6

papok. Ez a csoport tobb ezer f6t szamlalt. Tob bseguk csaladot alapftott. Kozwuk sokan eredend6en fOldmuvesek voltak, ezert a foldb61 tartottak el a
'"aladjukat, fgy csak sziikseg eseten szakitottak id6t a vallasi feladatokra. Papi
:7'!in6segukben (kezdetben a bakufu birtokain, kes6bb birodalomszerte) a ba.:tfu templom- es szen tetybiztosainak (jisha bugyo) beosztottjai voltak. Ajisha
:..ugyok feladata, a nevilkb61 kovetkez6en, a templom es a szenrelyek felugye:ere Yolt. Ellen6riztek azok szabalyos mukodeset, peldaul azt, hogy a papsag
:-iem folytatott-e tiltott tevekenysegeket. Emellett megoldottak a sulyosabb
s allasi" problemakat.
Ennel sokkal nepesebb reteget alkottak a szolgal6k es a vallalkozasok alblmazottai. Sokan koz\iluk fiatal ffrfiak es n6k voltak, akik olyan a h aztarta-okban es uzletekben dolgoztak, amelyek tulajdonosai megengedhettek ma!!Uknak, hogy kisegit6 munkaer6t alkalmazzanak. Ed6ban a becslesek szerint csak a szamurajok haztartasaiban foglalkoztatott szolgal6k a lakossag 10
zazalekat tettek ki. A szolgal6k es segedek sokfete feladatot lattak le. Helyzen1k az alkalmaz6 vagyonat61 es szemelyiseget61 fuggott. A hat6sagok allaspontja az volt, hogy mindenekel6tt a munkaad6nak kell felelnie az alkalmazottakert. Ez egyertelmuen kiderill az alabbi rendelkezesb61, amelyet 1655-ben
adott ki a bakufu:
,,A szolgal6k es a varoslak6k kozott ad6d6 peres ugyckben, ha valam elyik
fel panasszal a es bir6sag ele viszi az iigyet, az arr61 tesz tanubizonysagot,
hogy nines tisztaban az ur es szolga viszonyanak termeszetevel. H a kiderul,
hogy a szolgal6 vetkes, bebortonzik. Ezenfelul a panaszt a munkaad6nak kell
on rosolnia a legjobb belatasa szerint."35
3:i
Leu pp, Gary P.: Servants, Slwphands and Laborers in the Cities oJTolmgawajapan. Princeton,
1992, PUP, 74. p.
317
...,
"'
A gyakorlatban a szolgalok cs segedek eletritmusa a sztiloi hazzal es a munkaad6 haztartisaval egyarant osszekototte 6ket. Emellett Ieteztek ktilon erre
szakosodott kozvetit6 iigynoksegek, amclyck bizonyos fokig felel6sseget vallaltak a kozvctitctt cmber ekert, kiilonosen azokert, akik videkr61 fakeztek a
nagyvarosokba.
A ketkezi munkasok is egy fontos ,,kaszton kiviili" csoportot alkottak. Avarosi nepessegjelent6s hanyadat teLtek ki,j6llehet tobbsegiik elszegenyedett
falusi volt, aki otthonat61tavol pr6balt megetni (dekasegi), legtobbszor keckezi munkab6l, peldaul arumozgatasb61 vagy szemClyszfillitisb61 (riksaskent
vagy hordszekviv6kent). Rendszerin t a szegeny varosreszekben tengettek
eletiiket. Egy 17. szazadban keletkezett beszamol6 igy festi le Osaka nyomornegyedet:
,,Errefele nem latni maganyos mazokat, csak fe del n elktlli koldusokat, kik
nyomorultul tengetik elettik, kctkezi napszamosokat, kik nap onta jamak
[ dolgozni] a varosba, vagy teherhord6 kat es munkasokat, kik a rizshantol6kban, szakef6zdekben vagy az olajiito muhelyekben robotolnak. "3
A hatalmi elit szeme ben 6k filtalaban ideiglenesen a varosokban tart6zkod6 falusiaknak szamitottak, akik tovabbra is a falusi el6ljar6k feliigyelcte ala
tartoztak. Ennek cllenere sok munkas hosszu evekig cavol volt otthonat61.
Ok gyakran munkacsapatokat alakitottak. A munkar61 a csapat vezet6je gondoskodott. A bakufu a munkavezet6ket jogi felelosseggel es bizonyos jogkorokkel ruhazta fel. Errol tanuskodik az alabbi, 1653-ban kelt rendelet:
,,A napi berert dolgoz6knak a munkavezet6kt61 kell munkaengedelyt szerezniiik. Aki ilyen engedety ne!kiil alkalmaz valakit, annak bfrsagot kell fizetnie. Ez biintetend6 kihagasnak min6siil. "37
A n apszamosok egy rcsze az ,,orokletes rangu erinthetetlenek" (eta, kawata) vagy a biintetett el6eletuek kasztjab61 (hinin) szarmazott. Ezek a szamkivete ttek f61eg J apan kozeps6 reszen es Kyoto ko m yeken eltek, ahol saj at
kozossegeket alakitottak, saj at m estersegeiket CTztek, s csakis saj at eloljar6iknak engedelmeskedtek.
A szamkivetettek osztalyanak peremet a sz6rakoztatasb61 el6k alkottak:
enekesek, tancosok, szineszek, ko mediasok, mesemond6k, szemfenyveszt6k
es az engedellycl mukod6 voros lampas negyedek lak6i- ilyen volt peldaul a
ky6t6i Shimabara- es az ed6i Yoshiwara-negyed.38 U t6bbiak tulajdonkeppen
vigalmi negyedek, f61eg heteroszexualis oromoket nyiljt6 kozpontok voltak.
Sajat belso kormanyzattal rendelkeztek, amelyet a varosi hat6sagok feliigyel-
"O
0
.::I.
;(;j
"O
N
OI
l:.D
<I)
.~
~
j:;
~
318
Se111ants, Shophands ... 149. p.

Leupp: Servants, Shophands ... 160. p.
38 Fieve, Nicolas: Social Discrimination and Architectural Freedom in the Pleasure District
of Kyoto in Early Modern J apan. In Fi eve, Nicolas - Waley, Paul (eds.) :Japanese Capitals in
llist01ical Perspective. London, 2003, Routledge Curzon, 76-94. p.
30 Leupp:
37
tek. A prostituci6t csakis ezekben en gedclyeztek- termcszetesen az illegalis

fo rmaja is viragzott. A vigalmi negyedckben egy olyan osszetett bels6 hierarch ia alakult ki bonyolult erintkezesi szabalyokkal, ami tulajdonkeppen kicsinyitett masa volt a tarsadalom egeszenek.* Az oromtanyak birodalma azonoan egy lenyeges dologban eltert kulvilagt61. Noha a legtobb prostitualt
;;.t:nyszcrb61 bocsatotta fillerekert aruba a testet, s nehez elete volt, a fiatal, kiilonleges szepsegu vagy ado ttsagu lanyok szerencses csetben magasra emclke dhe ttek a prostitualtak rangletrajan. Saj at hivat:isukon beliil teh at olyan
nagyfoku es lcgalis mozgasteriik volt (amivel penziigyi elonyok is jartak),
amit a kiilvilagban egyetlen tarsadalmi csoport sem rnondhatott cl magar61.
A Tokugawa-sMgunok kezdett61 fogva a t:irsadalom rendjebe nem ill6 intezmenynek tckintettek a prostituci6t. Aggodalmuknak hangot is adtak a
Yoshiwara-negyed alapit6 okirataban lefektetctt szabalyokban (1617):
,,1. Prostit(1ci6 celjab61 semmilyen intezmfoy nem mukodtethet6 a vigalmi negyed falain kivill. Tekintet nelkiil a keres okara, a kurtizanok nem
hagyhaijak e l a negyedct testiik aruba bocsatasa celjab61.
2. Egyetlen vendeg sem idozhet egy ejszakanal es nappalnal hosszabb idcig a bordelyhazakban.
3. A kurtizanok nemjarhatnak draga, arany- es eziistberakasos vagy aranynyal es eziisttel himzett oltozekben. Barhol is tart6zkodjanak, mindig egyszeru kek pamutrnhat kell viselniuk.
4. A vigalmi negyed hazainak berendezese nem Iehet fenyliz6, s kiilsejukben illeszkedniiik kell Edo hazainak stilusahoz.
5. Barkinek, akinek bizonytalan a szannazasa, vagy kulonc m6don viselkedik a vigalmi negyedben, rangjat61 fiiggetlem1l meg ke ll adnia cfmet - legyen sz6 szamurajr61 vagy keresked6n5l. Ha meg ezek utan is gyanlitkclt, kesedelcm nelki'iljelenteni kell az eselet a korzet rendbizwsanak. 39
Kes6bb meger6sitettek azokat a rendelcteket- ttjfent eredmenyteleniil - ,
amelyek tiltott:ik a n egycdek falain kivilli prostituci6t, sot uj szabalyokat is
hoztak:
,,Az orvosok kivetelevel senki sem utazhat [lovon vagy gyaloghint6n] a
Yoshiwara-negyedben. Landzsat es hosszu kardot sern viselhet senki a kapukon beliil. "10
A shogunok hasonl6 szellcmisegu es h asonl6an eredmcnytelen 1-endele
tekkel igyekezcek szabalyozni az akkoriban mar nagy nepszenisegnek orvend6 kabuhi-szinh azat, illetve mas sz6rakoztat6 mufajokat es tevekenysegeket.
*Gallagher, J ohn: Gisdh. Budapest, 2005, Kossuth.

u Seigle, Cecil ia Segawa: Yoshiwam. The Glittering World of theJapanese Courtewn. Honolulu,
1993, UHP, 2~24. p.
tO Seigle: Yoshiwara ... 31. p.
3
3 19
6sszefoglalva az eddigieket, kijelenthe~iik, hogy a Sengoku jidai utani kor

tarsadalma sokkal osszetettebb volt annal, mint ahogy azt a konfucianus beallltottsagu allami ideol6gusok altal krealt shinokos/Wnegyes felosztasa sejletni engedte. Japan urai, akik egy stabil, a kenmon-rendszert idez6 hatalmi elitet hivtak eletre, s akik olyan kormanyzati ideol6giat vallottak, amely szentesitette kivaltsagos helyzetuket, iigy alkalmazkodtak ehhez val6ban lfaez6
tarsadalmi komplexitashoz, hogy olyan cllen6rzesi es kizsakmanyoLl.si gyakorlatot honosftottak meg, amely messzemen6kig figyelembe vette a korabeli viszonyokat. Ez a pragmatikus szemleletm6d kepesse tette 6ket arra, hogy
egeszen a 19. szazad kozepeig fenntartsak a beket az egesz birodalomban, s
egy\ittal sajat pozici6ikat a hatalom csucsan.
320
A novekedes korszaka
( 1590-1 700)
10. FEJEZET
_..
..\z 1600-as ev elo tli es mini nehiny evtizedben teijesen atalakult Japan politikai strukturaja. Ezt a folyamatot melyrehat6 gazdasagi es tarsadalmi valtozasok kisertek, amelyek elvilaszthatatlanul osszefon6dtak a kor politikai esemenyeivel, kolcsonosen er6sitve egymast. Egyreszr61 a bekeid6szak tovabb gyorsftotta a mar korabban megindul6
novekedesi es fejl6desi folyamatokat. Masreszr61 pedig, a novekedes
a beke fenn tart.a.sat segitette azaltal, hogy j61 jovedelmezo hivatalokat
biztositott, amelyekben az emberek megtalalhattak a szamitasaikat.
fgy aztan a tetlensegre karhoztatott harcosok zome, illetve azoknak a
t6bbsege, akik kenytelenek voltak feladni a dics6segr61 szott almaikat,
hajland6nak mutatkoztak beerni azzal, amit a bekeid6szak klnalt a szamukra.1 Ennek kovetkezteben a kovetkezo szaz evben a bekes n6vekedes es valtozasok idoszaka koszontott a birodalomra.
Az. altalanos ertelemben vett terjeszkedesnek szamos dimenzi6ja
volt, de talin megis Kyot6banjutott kifejezesre a leginkabb kezzelfoghat6 m6don, ahol a gazdasagi es kultunilis viragzis evszazada a leglatvanyosabb ercdmenyeket hozta. Dacara annak, hogy keletre tev6d6tt
at a birodalom politikai centruma, a varos egeszen a 18. szazadig a j apan kulturalis elet kozpontja maradt. A gazdasagi es tarsadalmi novekedes kulturilis ,,mellekhacisai" nem csak Kyoto ban ereztettek a hatasukat. Kiterjedtek a tobbi varosra es nagyobb telepulesekre, sot bizonyos fokig az egesz rarsadalomra. Tovabb gazdagitottak azt a kozos,
nemzeti kultfuat, ami a kozepkor evszazad aiban kezdett formal6dni.
A novekedes dimenzi6i
:\ terjeszkedes tobb aspektusa is figyelm et erdemel: kozuluk is kiemelkedik a
nepesseg n6vekedese, a kereskedelemben es aruszallitasban a lkalmazott ujicisok, illetve a technol6gia es a gazdasagi szeivezettseg teren vegbemcn6 fejlodes.
Ikegami Eiko: The Taming of the Samurai. Honorific Individualism and the Mahing of Modern
Japan. Cambridge, MA., 1995, HUP.
321
en
co
.....
\!)
<N
.....
322
A 17. szazad tarsadalmi es gazdasagi terjeszkedescnek minden bizonnyal a

nepesscgnovekedcs volt a lcglatvanyosabb kiser6jclcnsege. A 16. szazad masodik fcleben mintegy 12-13 milli6nyian eltekjapanban , ez a szam 1700-ra
kozcl 30 milli6ra emclkedett.A novekedes szinte kizar6lag a termcl6munkat
vegz6 reteget erintette, mivel a hatalom csucsan all6 tarsadalmi csoport szama szigoruan behatarolt maradt, egyrcszt a rendeletek, masrcszt a pen zugyi
korlatok miatt. Mindenekel6tt videken gyarapodott a nepesseg, ahol a mar
korabban is lecez6 falvak meg nagyobbak lettek, majd id6vel alfalvak, ,,lij foldek" (shinden) sokasaga n6tt ki bel6luk, mivcl a nepesseg novekedese cs az
ujabb es ujabb szlizfoldek feltorese miatt, id6nkent sz\1ksegcsse valt a regi telepiilesek bovitese. A videki n epcssegfelesleg egy resze a varosokba aramlott.
Mikozbcn a daimyok a kastelyvarosaikba gyiijtottek csatl6saikat, akik a szolgalatukban all6 k6zemberckkel erkeztek, a varosok is megnottek. A 17. szazad
el6rehaladtaval azonban a lcgtobb kastelyvaros fcjlodese m cgtorpan t, sot
nehanynak csokkent a lakossaga. Ezzel szemben a kik6t6k, a keresked6v.irosok, a f6utak men ten fekv6 telepulesek es a termel6tevekenyseget vegz6 ipari kozpontok tovabb b6vitettek tevekenysegi k6reiket, gondoskodva a varoslak6k es a videkiek szuksegleteir61.
A termeles novekedesehez tobb tenyez6 is hozz<ijarult. Kezdctben a helyreallftott bcke adta ehhez a legnagyobb lokest. Az elfecserclt energiak helyett az emberek immar celtudatosan a tcrmelcs fokozasara osszpontosithattak. Egy ipari cirsadalom szamira ugyan a Sengoku jidai nem feltetleniil jelentett volna erofecserlest, de osszehasonlitva a korabbi id6szakok hatalmi
harcaival, tulajdonkeppen megis aztjelentett, mivel szinten az egesz birodalmat hosszl'1 id6re langba boritotta. A harcok korabban soha nem latott pusztitast okoztak a foldeken . A termes megsemmislllt, s rengeteg parcella hevert
parlagon. A telepiileseket porig rombolta.k. Az ujjaepltett epiilctek gyakran
ismct elpusztultak a csatarozasokban. Az elelmet es a nyersanyagokat az e16renyomul6, menektil6 vagy a tulelesert kuzd6 csapatok eltek fel. A termelesre fordithat6 munka6rakat szamolatlanul pazaroltak. A haborus er6feszltesek, a k6zmunkak es a harccal t6lt6tt ido nem hoztak kezzelfoghat6, tart6s
eredmenyeket, raadasul szetzilaltak a falvak eletritmusat, ami lehetetlenn e
tetre a harekony termelest.
A bek6szont6 beke veget vetett az emberi es anyagi eroforrasok fektelen
pocsekolasanak. A kozmunkakat, amelyek felett az uralkod6k tovabbra is
szabadon rendelkezhettek, egyre inkabb a betakaricisi id6szakok ritmusahoz igazitotta.k, s igyekeztek produktiv m6don felhasznalni az emberi munkaer6t. Raadasul a hatalmat birtokl6k a gazdasagi tevekenysegek korenek kib6vi tesere 6szt6n6ztek alattval6ikat. Bar ebben pusztan pfoziigyi m egfontolasok vezereltek 61:.et, mindez a gazdasagra is hatott. Nemcsak az urak,
hanem a falusiak es a varoslak6k is egyre biztosabbak lettek abban, hogy
munkajuk meghozza majd a gyiimolcset. Energiaikat ezert a parlagfoldek
term6ve terelere, a termeles fokozasara es a kereskedclem elenkiteserc forditottak. Onbizalmuk nemcsak abbol taplalkozott, hogy elcscndesedtek a
csataterek, a foldek birtokviszonyainak rendezese is novelte azt: a foldek felmerese, ami biztositotta a hatalmassagoknak az ad6beveteleket, egyilttal a
termel6kjogaitis pontosan rogzitette, ezaltal csokkenta kiszolgaltatottsaguk
az onkenyes rekviralasokkal szernben, berloi hely-Letuk pedig megszilardult.
A nepesseg novekedesenek termeszetesen elengedhetetlen feltetele volt
az elelmiszertermeles nagy merteku fejlodese. Ezt ugy ertek el, hogy ugraszerlien megnott a megmuvelt foldteniletek nagysaga, illetve az osszes megmuvelt tcruleten behil a vizknlturas rizstermelesre alkalmas parcellak aranya. A shindenek tobbsege tulajdonkeppen mellektermeke volt annak a faradsagos folyamatnak, amely saran a falusiak a teraszos foldek kialakirasaval,
az erdofoltok kiirtasaval es a parlagteniletek tisztitasaval tovabbi teruleteket
te ttek muvelhetove. Ez rendkiviil munkaer6 igenyes folyamat volt, raadasul
csak egyszen1 eszkozok alltak a falusiak rendelkezcsere. Naponta csak alig
nehany negyzetmeternyiveljutottak el6bbre. A nagyobb szabas(1 vallalkozaok hattereben rendszerint valamilyen kormanyzati kezdemenyezes allt, elosorban az, hogy a szaraz kulruras foldeket alkalmassa tegyek a vizkulturas
termelesre. A daimyOk es a bakufu egyiittes erovel torekedett arra, hogy csokkentsek az anrizveszelyt, s hogy a felesleges viztomeget olyan foldekre vezesekel, amelyeket korabban nem kapcsoltak be a csatornahalozatba. Erofeszfteseik eredmenyekent] apanban jelentosen megnott a 'rizkultliras termoterU.le tek nagysaga:2
Datum
A vizkulti'.iras cermofi:ildek osszteriilete
1450 kon11
946 000 ch6
1600 koriil
1 635 000 chO
1720 koriil
2 970 000 chii
Koszonhetoen a reszletes foldnyilvantartasoknak es a kikenyszeritett bekenek, a Tokugawa-bakufu urai kepesek voltak arra, hogy a megnovekedett
osszteruletu term6foldekr61 a korabbi idoszakoknal osszehasonlithatatlanul
nagyobb ad6bevfaelekre tegyenek szert. Ugyanakkor a videki termel6k tamogatasara is sokkal nagyobb tartalekok alltak a rendelkezesukre.
00
r--
10
>n
......
Yamamura Kozo: Relurns of Unification. Economic Growth in Japan, 1550-1650. In Hall,

John Whitney e t al. (eds.): japan Befure Tokugawa. Princeton, 1981, PUP, 334. p.
323
Kereskedelem es aruszallftas
O'l
co
......
0
l(')
CN
.....
Az ad6kat valamilyen modon el kellettjuttatni a vidckr61 a kastelyvarosokba.

Ez a sziikseglet nagy mertekben hozzaj arult a szallitas technol6giai szinvonalanak ugrasszen1 fejl6deschez. A legfontosabb feladatnak az uthal6zat b6viteset tartottak. A Tokugawa-shogunok apr6lekosan szabalyoztak a f6utak uzemelteteser es fenntartasat. Af6mak Kyiishu deli partvidcket61egeszen EszakHonsht:iig beha16ztak a birodalmat. A legfontosabb litr61, a Kyot6t Ed6val
6sszek6t6 T6kaid6r61 ezt frta 1613-ban John Saris, angol utaz6:
,,Az lit a legtobb szakaszon csodalatosan egyenletes. Ahol hegyekbe utkozik, Ott atjar6t vagtak a hegyen. Erne Ut .. . j6reszt homokkal cs murvaval fed ett: league-okra [kb. 3 angol merfold] osztjak a tavolsagot. Minden league-nyi
tavvegen ket kis h alom emelkedik, megpedig mindket oldalon. Minden halmon feny6 magaslik, melyet oly m6don nyirnak koriil, mintha csak egy tujat
akartak volna formazni. Ajelz6fakat azert helyezik az cl ut menten, hogy a
berkocsisok, s azok, kik lovakat adnak b erbe, n e kerhessen tobbet az utasokt61 a jogos jussuknal, ami league-kent mintegy harom pennyre rug. A f6ut felettebb forgalmas, zsufolva vagyon utaz6kkal. "3
A f6utak zsUfoltsaganak egyik oka az volt, hogy a bakufu felszamolta a vamszed6 soromp6kat es az utazast nehezit6 mas, ellen6rizetlen akadalyokat.
Egy 1617-ben kelt r cndelet kimondta, hogy ,,az utakat, a postalovakat, a cs6nakokat es a hidakat mindenki hasznalharja, korlatozasok nelkiil".4
A Saris altal emlitett, faval beultetettjelzodombok azt tudattak az utaz6kkal, hogy milyen messze j amak Ed6t61. Az ut men ti 6rhclyck, k6lampasok es
a tobbi ,,szolgaltacis" az utazas kenyelmesebbe tetelet szolgaltak. A f6utak
rendszerint 4-7 meter szelesek voltak, s az adott szakaszhoz kozel fekv6 falvak
tartottak karban. A falvakt61 elv:ircik, hogy a megfelel6 iranyelvek szerint vegezzek ezt a feladatot. A bakufu alabbi, 161 2-ben kiadott rendclete peldaul
kimondta:
,,1. Azokon az u tszakaszokon, melyekben karokat tett a nagy forgalom, legyen sz6 fo- vagy mellekutr6l, homokkal vagy kovekkel kell kitolteni a katy'llkat, hogy kemeny legyen a felszimik. A vizet az Ut ker oldala menten asott
arkokba ke ll elvezetni. A sar as szakaszoknak hasonl6 m 6do n kell gondjat
viselni.
2. Az uti tolteseken n6v6 fiivet tilos kigyomlalni.
3. A biro dalom egesz teruleten, legyen sz6 shOguni vagy maganbirtokokr61,
a rossz allapotban levo hidak ... javitasar6l az illetekes intezon ek vagy helyetteseinek kell gondoskodnia."
Az Utbiztosok rendszeresen ellenoriztek a foutak allapotat. Altalaban ki3
Cooper, Michael (comp.): They Came to japan. An Antholog;1 of European Re/Jorts on japan,
1543-1640. Berkeley, 1965, UCP, 283. p.
1 A kiivet kezc5 ket idezetforrasa Vaporis, Constanti ne Nomikos: Breahing Barners. Travel and
State in Early Modmi]apan. Cambridge, MA., 1994, HUP, 30, 42. p.
324
elcgit6 volt az uthal6zat min6sege, bar a hag6kon tovabbra is kockazatos volt

az atkeles, s a masodrendu utakra kevescbb figyelmet forditottak.
A tobbi kozlekedesi mod es eszkoz is sokat fejl6dott. A kormanyzat es a villalkoz6k raktarakat, rakod6partokat cpittettek. Kikotortattak a csatomakat,
a foly6kat megtiszcittatcak a haj6zast gatl6 akadalyoktol, haj6kat acsoltattak,
amelyeken utasokat es amt szillitottak a Seto-bcltenger menten. A megn6tt
a kikot6k szama, s az 1670-es evekre a part menti haj6zasi utvonalak mar
egesz Honshut korbeoleltek. A birodalom minden pontjar61el lehetettjutni
Osakaba es Edoba.
A szillitas fej l6dese n emcsak az elelmiszerek, hanem a szamtalan mas arufeleseg mozgatasat is egyszen1bbe tette. A daim) 6k es a sh6gunok minden eszkozzel camogattak a banyaszatot. A vasat a hadiiparban hasznaltak fel. Az
aranyb61, eziistbol es rezb61, ha nem ipari celokat szolgaltak, ermeket vertek.
Korab ban soha nem latott iitemben zajlott a fakitermeles. A hatalmassagok
ugyanis birodalomszerte lazas epitkezesekbe fogtak-varak, palotak, uradalmak, templomok es szentelyek (24. dbra) - , emellett pedig egyre tobb haj6t,
kcreskedelmi celu epiiletet es lak6hazat epitettek. A foly6k kotrasara es tisztitasara tulajdonkeppen cls6sorban a ronkfa iranti megnovekedett igeny miatt volt sziikseg, a ronkoket ugyanis cgyre nehezebbcn megkozelithet6 helyekr61 lehetett csak beszerezni.
A banyakb61 kinyert nemesfemek egy reszeb61 a Tokugawa-shogunok
penzermeket verettek. A forgalomban lev6, tobbsegeben a kominensr61
szarmaz6 ermek miatt akkoriban eleg kaotikus viszonyok uralkodtak a fizet61
------~_.......,.- ~
24. abra A hjmeji %\rkastely latkepe. Az 1600-as ev el6tti es utani nehfoy evtizedben tucatjaval epiiltek az ehhez hasonl6 monumencilis varkastelyok, amelyck 6riasi anyagi es emberi
eroforrasokat emesztettek fel az egesz birndalomban, ugyanakkor nagy mertekben hozzajarultak a gazdasag fellendi.ilesehez. Mivel 1600 utan elhallgattak a fegyverekjapanban, tobbsegi.ik eredeti es erintetlen allapotaban maradt fenn. Napjainkban kiv.116 diszleti.il szolgalnak a tortenelmi filmeknek.
325
eszkozok teren. Az uj, egysegesebb penzekkel ezen a hclyzeten akartak javitani. Tokugawa Ieyasu kiilonosen nagy hangsulyt helyezett a penzek egyscgcsitesere. PenzverdeibOI olyan kival6 min6segu ermek keriiltek ki, hogy etalonkent kezeltek ezeket. Az Edo-bahufu kes6bbi penzeinek erteket mindig
ezekhez menek. A penzforgalom szabalyozasa mellett a birodalomban hasznalt mertekeket is egysegesitettek. A Toyotomi Hideyoshi idejen hasznalt fumertek, a kyomasu (kb. 2 liter)' egeszJapanban etalon lett a rizs es mas gabonafelek meresere. A hossziisagot egysegesen kenben (kb. 1,82 meter) mertek. A 17. szazad soran a kent hat shakura osztottak fel, igy meg pontosabban
le tudtak merni a fab61 kesziilt termekeket es a szoveteket.
Technol6giai fejlodes es a kereskedelem szerkezete
A valtozasokhoz sokszor szervesen hozzatartoztak a gazdasag adott reszteriiletein megsziilet6 es elterjed6 technol6giai ujitasok. Ezek segitsegcvel sokkal hatekonyabba valt a termeles. Nchany ujitas japan talalmanyvolt, a tobbi
a kontinensr61 frkczett, els6sorban Kinab61 es Koreab61. A legfontosabb \tjitas talan az volt, hogy a nagy foly6k irtereit is alkalmassa tettek a vizkulturas
rizstermesztesre. Ehhez olyan gatakra, toltesekre es zsilipekre volt szukseg,
amelyek kepesek voltak gatak koze szoritani az ingadoz6 vizhozamu foly6kat.
A kinaiaknak evszazados tapasztalataik voltak ezen a teren. Ajapanok atvettck
ezeket a bevalt eljirasokat. Behat6an tanulmanyoztak a vizepites tudomanyat;
megv<il toztattak a gatak elrendezeset, igy azok ellenalltak a mcgduzzadt foly6k
viztomegenek; kovekkel megrakott vaskos bambuszkosarakat kotottek egymashoz, amelyeket p6znakkal rogzitettek, s az igy felallltott gatakat nem sodorta el a viz; a gatak peremet k6rakasokkal, fakkal cs ffivel er6sitettek meg.
A banyaszok szinten alkalmaztak (tjicisokat. Mivel az alluviaJis retegeket es
a konnyen hozzaferhet6 telereket nagyreszt mar kitermeltek, alagutakat kellett fllrniuk, s meg kellett oldaniuk a cirnak szell6zteteset es vizteleniteset,
hogy a melyebb telerekhez is hozzaferjenck. A kinaiakt61 atvett technol6giakkal oldottak meg, hogy az alacsonyabb erctartalmu k6zetekb61 olvasztassal
es finomitassal kinyerjek az ercet. Nagyobb teljesitmenyli fujtat6kat allltottak munkaba, igy finomabb nyersvashoz jutottak, amibOI jobb min6segfi
szerszamok es fegyverek kesziilhettek. A fakitermelesben a vagas, az el6k.eszites es a feldolgozas teren is cOkeJetesedtek a m6dszerek- azaz a tavolabb fekv6, nehezen megkozcllthet6 erd6segeket is ki tudtak termelni. Emellett ellenall6bb er6ditmenyeket, illetve n agyobb, a tengeri utakra alkalmasabb haj6kat tudtak epiteni.
A fejlettebb keresk.edelmi m6dszerek scgitettek a gazdasagi es tarsadalmi
terjeszkedest. Kezdetben a nagyszabasu epftkezesek.et a helyi hatalmassagok
alkalmazasaban all6 k.eresk.ed6-feliigyel6k ellen6riztek. Az 1620-as evektOI
azonban a bakufu es a daimyok. egyarantjelent6sen korlatoztak a keresked6k
rcszvetelet ezekben a vallalkozasokban, mivel ekkorra mar gordiilekenyen
326
zajlott az ad6k begyujtese, befcjezodLck az epftkezesek, s a tengercn nm kcreskedelmet idegen kalmarokra bfztak. A kereskedcThcizak (ton ya) egyrc
tobb varosban szereztek meg az cllatasi es fenntartasi feladatokat. Hivatalos
kotelezetrsegeik igy tulajdonkeppen vallalkozasok lettek, amivel egyii.L t jart
az, hogy pontosabban kidolgoztak szervezeteik bels6 felepiteset, az ertekesitesi m6dszereket es az iizleti elvekeL
Piaci helyzetuk es az egyU.ttmukodes megszilarditasa erdekeben a kereskedcThazak nagyobb szervezetekbe tomoriiltek (kumiai, nakama). Ezek szabalyoztak a piaci magatartast, az arakat, valamint szavatoltak az aruk minoscget.
Terulet es arufeleseg szerint fclosztottcik a piacot Specialis feladatkoroket
hoztak letre: ertekesitcsi ugynok, haj6zasi mcgbizott, nagykeresked6, k6zvetit6 es penzugyi szakert6. A 17. szazad vcgere csak Osakaban 380 ton )'a leteLett, nem beszclve a tobbi nagyobb vcirosr61. A birodalom egesz teruletenj61
zervezett kereskedelmi tevekenyscg zajlott, mcgpedig egy reszletesen szabalyozott gazdasag keretein be Iill. A szarazfoldi es tengeri aruforgalom az egesz
birodalomra kiterjedt, rullepve a dairnyok birtokainak hatcirain, felulemelkedve a haromfele femb6l kesziilt ermeken alapul6 penzugyi rendszer hianyossagain, s biztositva a kereslet es kinalat egyens{ilyat.
Amellett, hogy egy nagyobb lepteku kereskedelmi szervezetet iranyitottak,
a ton ya'k vezetoi reszletesen kidolgoztak a belso mukodesi szabfilyzatot es kirendeltsegeket alapitottak. Titkarokat, uzletvczet6ket es scgedeket kepeztek
ki, hogy az alapvcto iizleti ismeretekkel rendelkez6, megbizhat6 munkaerot
kapjanak. Nehany szervczct viselkedesi k6dexet allitott ossze, amelyek a
daimyok hason16 k6dexeinek szigoru hangnemer ideztek. 1610-ben az egyik
penziigyi szakert6 egy terjengos cs elegge osszefiiggestelen nyilatkozatot tett
kozze, amiben figyelmezteti szervezetenek tagjait:
,,Meg a kisebb vagyonnal rendelkez6knek is emlekezniiik kell arra, hogy
evilagi kotelesseguk nem mas, m int szolgalni h azukat es annak iizletmenetet. Nern szabad, hogy gondatlanna legyenek, mivel, ha megszerzik, amit
csak megkivannak, kedviik szerint cselekednek, s a mindennapokban fcnyliz6 eletet e!nek, akkor vagyonuk rovidest clcnyeszik. "5
Az ilyen es ehhez hasonl6 viselkedesi k6dexek reszletei a szakmakt61 es a
korszakt61 fii.ggoen viltoztak, de ugyanazokat az alapvct6 eszmenyeket (mertekletesscg, szorgalom es a kockizatok kerii!ese) fektettek le bennuk.
A koznep kepes volt arra, hogy a maga hasznara forditsa az t\j rendszer politikai gyakorlatat es legfontosabb prioritasait, igy jelentos, el6remutat6 vfiltozasok tonentek a foldmtivelesi eljarasok, a szallitcis, az ipari techno l6gia es
a kereskedelem szervezettsege teren. A valtozasokra tamaszkodva a nepesseg
hatekonyabban kiaknizta a belterjes gazdalkodasban rejlo lehet6segeket,
a.mi a tarsadalom egeszenek addig pe!datlan merteku novekedeser inditotta
cl. A novekedes pedig sehol nem volt annyira szembetun6, mint Ky6t6ban.
'' Ramseyer,]. Mark: Thrift and Diligence. House Codes of Tokugawa Merchant Families.
Ml\~ vol. 34 no. 2 (Summer 1994), 225. p.
327
Az ujjaszUletett Kyoto
A 17. szazadban a tarsadalmi novekedcs egy alapvetocn megszakftasok nelkiili folyamat volt, de intenziven gyorsul6 iitemben zajlott. Be leilleszkedett a
politikai konszolidaci6 evszazadanak altalanos terjeszkedesi folyarnataba,
amelyet a korabbi szazadok fellendii.16 belterjes gazdalkodasi m6dja generalt (7. fejezet) . A Sengoku jidai lenyegeben egy pusztit6 hatasu interregnum
volt, amely felresoporte a valtozasok utjaban all6 akadalyokat, s lehet6ve tette, hogy a mar korabban is letez6 folyamatok kibon takozzanak es felgyorsuljanak. Kyoto varosa, amely az Ashikaga-shagunok orszaglasa idejen viragkorat
elte, de sulyosan megszenvedte a Sengoku id6szakanak haborliit, visszanyerte
korabbi rangjat, s ismet a japan kultura, cirsadalom es gazdasag dinamikusan fejl6d6 kozpontja lett. Ezt a megallapicist erdemes meg egyszer hangsulyozni, hiszen amiatt, hogy a politikai kozpont Ed6ba tev6dott at, elterel6dott a figyelem a megitjult es viragz6 Kyot6r61. Osszehasonlitva a ket varost,
Edo a kultura teren egeszen a 18. szazadig messze elmaradt Ky6t6t6l, akarcsak egykor Sparta (Edo) Athent61 (Kyoto).
A varos ujjaepitese
0
CJ')
00
,.....
0
\0
CN
.....
A Sengoku jidaikozel szaz eve alatt a kyot6iak tobbszor is nekifogtak a varos ujjaepi tesenek. A vagyon es kenyelem kis szigetecskei azonban tuleltek a zurzavart. Miucin Oda Nobunaga helyreallitotta a rendet a Kinai-medenceben, a
varos komoly fejl6desnek indult, de a csaszari udvar meg egy nemzedeknyi
ideig szegfoysegben Cit. Ajezsuita szerzetes, Luis Frois, mar 1565-ben ezt irta
Kyot6nak arr61 a reszerol, amely a csaszari palotat61 huz6dott d el fele Shimogyo iranyaba:
,,Vcgighaladtunk n ehany hosszu egyenes utcan, amelyeken sima jaras
esett. Ejszakcira mindii.ket kapukkal zarjak le ... Minden utcaban vegig csak
kereskedoket es kezmuveseket latni. A mesterek damasztot es mas selymeket
sz6nek es hfmeznek, aranylegyez6ket formaznak. Emellett mindenfcle mas
portekat is keszitenek itt, mi e birodalomban hasznalatos. Az utcak k6zeps6
fertalyan Amida egyik temploma all. A varosi nepek leginkabb ezekbe jarnak. A suru tomegek egesz nap ozonlenek, hogy az idol elott aldozzanak es
ajtatoskodjanak. De leginkabb delutan nagy cs6diilet, mikor a boltok bezarnak, s a nepeknek nincsen semmi dolga. "6
A kovctkez6 evtizedekbcn a szii.net nelkiil zaj l6 cpitkezeseknek koszonhet6en a varos szebb es csillog6bb volt, mint korabban barmikor - az Ashikaga-sh6gunok orszaglasinak id6szakat is bcleertve. A Toyotomi Hideyoshi
es Tokugawa Ieyasu sokat tettek ennek erdekeben. El6'bbi alapjaiban szervezte at a varos szerkezetfa, mig ut6bbi nevehez fUzodik a csaszari p alota fel6
328
Cooper, Michael (comp.): They Came to japan .. . 281. p .
Ctjftasa es a Nijo varkastely felepitese. A varos {l_jjaepfteseb61mas hatalmassagok is kivettek a resziiket. Sok templomot es szentelyt epitettek ujja, de
ujakat is emeltek. De leginkabb talan a kozemberek altal epite tt megszamlalhatatlan , egyszerubb kivitelu lak6haz es uzleti celu epiile t tette szinesse
a varoskep et. A terjeszkedes csucspontjan, a 17. szazad kozepen, mintegy
400 000 ember elt Kyo t6ban. A felduzzadt nepesseg teljesen belakta a
Shimogyo es Kamigyo kozotti ures teruletet, sot a Hideyoshi altal cmcltetett
odoi kiils6 peremet is b irtokba vette. El6virosok sora hliz6dott nyugat fele
Saga iranyaba, valamint keletrc, a siksagok es a dombok fele, at a Kamo-foly6n , a Yoshida szentclyt61 egeszcn Fushimiig (12. terkip).
Joao Rodrigues hosszan ecseteli, m ilyen volt a varos Tokugawa Ieyasu orszaglasa idejen:
,,Aszeles utcak mindegyikenek kozepen arok huz6dik, melyekben ii.de forrasokb61 es patakokb61 szarmaz6 friss viz csobog-. Az utcakat napjaban ketszer soprik es locsoljak, fgy azok felettebb tisztak es frissesseget arasztanak
magukb61, mivel minden ember maga feliigyel a portaja el6tti resz tisztasagara ... Az utcara nezo hazak tobbsegeben iizletek, hivatalok es mindenfCle
mesterseg muhelyei vannak. A lak6helyisegek es a vendegszobak belul rejteznek. Nemely ut igen hosszu es szeles. Ket oldalukon fedett gyalogjar6k
futnak. A nepek ezeken haladnak, hogy ne verje Ok.et az eso, ne t'Llzzon rijuk
a nap, vagy hogy bepillanthassanak a boltokba. Ezekben az utcakban az egesz
kiralysag szamara arulnak selymeket es szoveteket. . . Itt, l\1iyak6ban [Kyoto]
tobb mint 5000 sz6v6szeket tartanak nyilvan. Ezerfele selyemfonal kesziil rajtuk, de mind fellelheto akar egyetlen negyedben."
Rodrigues a kes6bbiekben a varoslak6k termeszetet, a kornyez6 videk
szepseget es az arukt61roskadoz6 piacokat magasztalja:
,,A varosba vezet6 utak menten mindenfele faepiileteket latni, hova kapukon keresztiil lehet bejutni. Itt folyvast dramakat, komediakat, trefas jeleneteket, s a regi id6k meseit felidezo el6adasokat lathat a kozonseg. A meseket
dalokkal es zenesz6val kfserik. Ajapaniak nagy kedvuket lelik az effele mulatsagokban. A kapukat zarva tartjak, csakis fizetseg fcjeben lchet belcpni rajn1k. A szfneszek a fizetsegekb61 etnek, hisz mindig nepes nez6sereg gyiilik
ossze az eloadasokra ... A varos bosegesen el van larva elelemmel, vadhussal
es hegyi madarakkal. A tavakb61, foly6kb61 es a tcngcrb6l fogott friss halakb61 kii!Onosen telviz idejen nagy a kinalat. .. Barmely evszakban is jirunk,
sokfele zoldseget es gyiimolcsot kapni. Ezeket hajnalban hordjak be a varosba a kozeli falvakb61es tanyikr61. A piacokon vagy kctszaz arus kfnalja portekajat. Bar a piacokon min den Clclem kaphat6, az utcakat hazal6k jarjak. ...
Szerte a virosban szamolatlan fogad6 es iv6 talalhat6, ahol a varosba erkezot
etellel virjak. Kozfiird6k is szep szammal akadnak, tekinlve, h ogy a japaniak
felettebb kedvelik a flird6zest Ezeken a helyeken egy kiirtot fUj6 ferfi csalogatja be a vendegekct. "7
7
Cooper, Michael (comp.): They Came tojapan ... 277- 279. p.

329
A leirasokb6l kideriil, hogy Kyoto elsosorban nem az elegans, elokelo intezmenyeir61, noha ilyenck is lfaezlek, hancm sokkal inkabb a koznapi
nyiizsgesr61 volt hires. A rakuchti rakugai zu (,,latkep ek Kyot6r6l kivtil es beltll ") stilusban festett nagymeretli kepek hasonl6 hangulatot arasztanak
magukb61. Ezek az alkotasok a hires h elyeket es a varosi elet fontosabb
escmenyei t orokitettek m ega birodalom egyesitese elotti es utani evtizedekbcn.
A kultura felviragz.asa
A varos meglijul6 eletereje a multnak esj elennck egyolyan keverekeb61 taplalkozott, amelynek patinajahoz es csillogasahoz cgyetlen mas varos sem fr t
a nyomaba, legyen sz6 a szamos ,,Kis Ky6t6nak" nevezctt utanzatr61, vagy a
Kanta keleti reszen felcptilo er6dvarosokr61. Ennek a nemcs kettossegnck
szep peldai a ,,sagai konyvek" (Saga bon). Ezek az olyan unnepelt klasszikus
mlivek uj, diszes kiadasai voltak, mint az Ise monogatari, a Hiijoki (Fel:jeg;yzisek a
fiikunyh6b6l) es a Shin lwkinwakashti (Rigi es uj dalok uj gyiijtemenye). A mlivck
cgy, a Tokugawa Ieyasu orszaglasa idejen alapito tt kiad6i va.Ilalkozas gondozasaban jelentek meg. Az uj kiadasok n emcsak a tartalmukkal k6tottek ossze
Kyot6 t a multtal, hanem mar pusztan szarmazasi helyiikkel is, hiszcn Saga
kornyekenek torten elme mar a Korai H eian-korszakt6l kezdve szimos ponton 6sszefon6dott a csaszari haz tortenetevel. Nern bcszelve arr61, hogy a
kozelben allt az Ashikaga-sh6gunok es a Rinzai-szekta kulturalis tevekenysegenek jelkepe, a T enryuji. A vallalkozas mlikodese ab ban a tekintetben a kozepkori kenmon-rendszer gyakorlatat idezte, hogy bar a m(ivek a kuge tagjainak tetteit tinnepeltek, a kiadasukat egy magas rangu bushi ramogatta, nevezetesen Ieyasu . Az illusztraci6kat egy kyot6i kezmlives csaladb61 szannaz6
tehetseges muvesz, Hon 'ami Koetsu keszite tte. A vallalkozast cgyvagyonos cs
a kultura irant erdeklodo kereskedo, Ieyasu kozeli bizalmasa, Suminokura
Soan alapitotta es mlikodtette. Az lse monogatari eseteben - de lehc t, hogy
nem ez volt az egyediili alkalom - az udvari koltot, Nakanoin Michikatsut is
bevontak a munkaba, am 6 mar 1610-ben elhunyt,j6val azelott, hogy a Saga
bonok tobbseget kiadtak volna.8
A muvek nem csak a varos multjat dicsoitettck, a jelcnr61 is sz6ltak, h iszen
Suminokura Soan es Tokugawa Ieyasu szemelye huen tiikrozte az egycduralomert zajl6 kt1zdelem vegkimenetclet. Suminokura vagyona a Delkelet-Azsiaba inditott kereskedelmi expedici6kb6l szannazott, emellett Kyoto ujjaepitcse idejen 6 volt a ronkfa f6 beszalli t6ja. Ilyen termeszetli kercskedelmi val8
330
(1) agata, H elen Mitsu: Images of the Taksof/5e. In wheelwright, Carolyn (ed.): Word in
Flower. The Vfaualization ofClassical Literature in Sevent,eenth-Centuiy]af1a11. New Haven, 1989,
Yale University Art Gallery, 54. p. (2) Butler, Lee: Emperor and Aristocracy in j apcm,
1467- 1680. Cambridge, ~1A., 2002, Harvard University Asia Cente1, 254-255. p.
lalkozasai miatt a Katsura-foly6hoz tette at tizleti kozpontjat - a kiadoi

villalkozast is itt alapitoua. A Tenryuji kozeleben kikotot, rakod6panot es
raktarakat cpittetett. A megt\jult kii.lkapcsolatokat az is j elzi, hogy a ,,sagai
konyveket" cserclhet6 nyom6ducokkal nyomtattak. Az uj eijaras ket uton keriilt a szigetorszagba. A koreai stilusu cscrelhet6 nyom6d{1cok Toyotomi
Hidcyoshi idejen j elentek meg, amikor a japan csapatok Koreaban kalandoztak. Az eur6pai eredetu nyomdaszattal a jezsuitak ismertettek meg a szigetlak6kat. A ,,sagai konyveket" rendkiviili mugonddal keszitettek. A konyvkiadasban o lyan technol6giai szinvonalat ertek el, ami meg a j elenkor evszazadainak szinvonalat is messze meghaladta. Ebb61 egyertelmuen kiderul,
hogy Ieyasu milye n szigoru normakat hatarozott meg legyen sz6 a p enzveresr61 vagy a viselkedesi szabalyokr6l.
A cserelhet6 nyom6d1.kokat azonban alig nchany evtized alatt kiszoritotta
a faducos nyomtatas. Va16szinUleg azert, mert az ut6bbi sokkal koltsegkimclObb eijarasnak bizonyull egy olyan piacon, ahol a vasarl6k frdekl6dese
rendkfviil szerteagaz6 volt, s az irastudas teren is nagy elteresek mutatkoztak.
h.yoto viszont tovabbra is a konyvkiadas kozpontja maradt. 1702-ben csak
ebben a v.Uosban mintcgy 72 kiad6 mukodott. A kinilatban egyar:int szerepeltek a kinai nyelvti tudomanyos m6vek, a japan irodalom klasszikusai, a
buddhista szentiratok, az erkolcsi targyli erLekezesek, a versgy(ijtemenyek,
a muvcszeti konyvek, a muveszet.r61, a kiilonboz{) mestersegekrol sz616 s mas
remaju ismeretlerjeszt6 konyvek, a harcmuveszeti trakcitusok, a szi nhazi szowgkonyvek, a kommentarok es a hirdetesek. Voltak kozottuk egyszeru nyelYezetu, tortenelmi targyli, misztikus vagy kicalalt torteneteket tartalmaz6,
gyakorta tanit6 celzattal ir6dott fuzetecskek (kanaz.oshi), utleirasok, igenytelenebb kiadasu kepeskonyvck es mindenfele egylapos nyomtatv:inyok. Emellett ebben a korszakban szuletett meg az a pornogr:if irodalom es muveszet
(ut6bbit shungcinak ,,tavaszi kepeknek" neveztek), ami a vidam saga es a jatekossaga teren minden bizonnyal egyedulall6 a vi.lagtortcnelembenY
Az egyik ok, ami miatt Kyoto fenn tudta tartani ezt a valtozatos konyvnyomtatasi ipart, az volt, hogy a 17. szazad soran a varosban kialakult egy ujfajta kulturalis eszmfoy, a yugei. A yugei atlepte a tarsadalmi osztalyok hatarait, s mindenkit magaban foglalt, aki a kulturalis pallerozottsagra torekedett. Az egyik korabeli szerzo szerint sokfele kulturalis tevekenyseg letezett,
amelynck muvelcse ,,fCrfiuhoz melt6 tettnek" szamftott:
,,az orvoslas, a kolteszet, a tcaszertartas, a zene, a kezidob, a n6-tanc, az illemszabalyok ismerete, a kezmuves munkak meltatasa, a szamolas tudomanya, mind eme elfoglaltsagok koze tartozik . .. Nern is szolva az irodalomr6l,
(1) Screech , Timon: Se:wndtheFwatingV'o/orld.Eroticbnagesinjapan, 1700-1820. Honolulu,

1999, UHP. (2) Hockley, Allen: Shurzga. Function, Context, Methodology. MN, vol. 55. no.
2 (Summer 2000), 257-269. p. (3) Soulie, Bernard: Japanese Erotici~m. New York, 1981 ,
Crescent Books.
331
az olvasasr61 es az irasr61 ... Dicseretes dolog, ha valaki legalabb az egyikben

m esteri tudasra tesz szert. "10
Ezeknek a muveszeti agaknak tobb hires mestere a varos sziilottje volt.
Valamilyen mertekben ennek a kozmopolita kulturalis eszmcnynek is koszonhet6en, az elett61 luktet6 Varos folyamatosan er6t tudott meriteni a heterogen lakossag kozotti tarsadalmi erintkezesckb6l. Ez a lakossag magaban
foglalta az onbizalmat osszeszed6 udvari elitet, a meger6sod6 vallasi kozossegeket, a daimyok birtokair61 idckerult szamurajokat, csakugy, mint a bakufu
kyot6i kozigazgatasi intezmenyeinek hivatalnokait. Valtoz6 mertekben
ugyan, de ezek a csoportok kiverel n elkul erintkeztek a keresked6k sokkal
nepesebb osztalyaval, ir6kkal, muveszekkel, ertelmisegiekkel es a kulturalis
elet mas szerepl6ivel, illetve magaval a varosi nepesseggcl - kezmuvesekkel,
munkasokkal el6ad6muveszekkcl es a szamkivetettek kozossegeivel.
Ahogy az Ashikaga-shOgunok idej en, ligy a varosnak most is ket penzugyi
tart6pillere volt, az ad6k es a kereskedelmi b evetelek, de Kyoto soha n em
foggott meg annyira az ut6bbiakt61, m int akkoriban. Az ad6bevetelek tobb
forrasb61 szarmaztak: az udvarnak, a kugenak, a templomoknak es szentelyeknek kiutalt 450 000 lwkunyi foldtenileu-61; a bahufut61, a daimyokt61es az
alacsonyabb rangu szamurajokt61 kapott gyakori ajandekokb61esjuttatasokb61; illetve a varosban allomasoz6 szamos bushi napi kiadasaib61. A kereskedelmi jovedelmeket azok az aruk es szolgaltatasok alkottak, amelyeket kyot6beliek kinaltak a j apan tarsadalom egeszenek. Penzugyi szempontb6l a
kamigyoi Nishijin negyedben szott kival6 min6segu selyem volt a legfontosabb arucikk. Mintegy 7000 ketszemelyes szov6szek mUkodott a varosban,
nem sz6lva a megszamlalhatatlan kisebb, egyszemeiyes eszkozr61. A szazad
vegere a varos szinte ontotta magab61 a selymct. A becslesek szerint a szalak
felcsevelese, szovese es a selyem festese osszesen korulbelul 100 000 embernek adott munkat a Nishijin negyedben. 11
A varos mas kezmuvesei, akik legalabb annyifele mesterseget uztek, mint a
16. szazadban (7. fejezet), luxuscikkeket es a mindcnnapokban hasznalt targyakat keszitettek. Az 1690-es evekben a Dejima szigeter61 erkez6 latogat6,
Engelbert Kaempfer, azt irta, hogy Kyoto:
,,hatalmas kirakata minden japan kezmlivesnek es arufelesegnek. Ez a birodalom legfontosabb keresked6varosa. Alig akad o lyan haz ebben a nagy
fovarosban, ah ol ne arulnanak vagy keszitenenek valamit. Rezet finomi'. tanak, penzt vemek, konyveket nyomtatnak, a legfinomabb selymeket szovik,
arany- es eziistviragokat hi'.mezve belejiik. A legszebb es legritkabb oszloplabakat, a legmuveszibb faragvanyokat, a hangszereket, a kepeket, a japini
10
11
332
Moriya Takeshi: Yugei and Ch6nin Society in the Edo Period. AA, no. 33 (1977), 38-39. p.
Mariya Katsuhisa: Urban Networks and Information Networks. In Nakane Chie - Oishi
Shinzabun'i (eds.): Tohugawajapan. The Social and Economic Antecedents of M odem japan.
Tokyo, 1990, UTP, 98. p.
szekrenykeket, s mindcnfele dolgokat arannyal cs mas femekkel vonjak be,

fOke ppen acellal. A legjobb minosegu hajlekony p engeket es mas fegyvereket itt keszitik, mesteri tokellyel. Hasonl6keppen, a legpompasabb, utols6
diYat szerint val6 ruhakat, nem is sz6lva a jatekokr61, a fejiiket magukt6l mozo-at6 babukr6l, s a szamlalha tatlan mas dolgokr6l, melyeket itt most lehetetlenseg felsorolni. "12
,,Emiatt - folytatta - a Miyak6b61 [Kyoto] szarmaz6 portekaknak birodalomszerte nagy a hiriik. Pusztan azon oknal fogva, mere cfmkejiikon raj ta all,
hogy a fovarosban [kyo] keszitettek azokac, elonyt elveznek mas arukkal
szernben, rneg akkor is, ha ut6bbiak val6jaban jobb minosegliek. "13 A rnarkanevnek mar akkoriban is volt tekin tClye .
..\ szolgaltatasoknak szinten fontos szerepiik volt a varos eleteben. 1685ben az egyik szerzo szerinc Kyot6ban:
,,51 [kulonfele teruleteken jartas] doktor ... , 41 irodalmar, koztuk kolt6k
es a kinai klasszikusok nagy tudasu ismeroi; a festeszet es a kalligrafia 16 szakertoje; illetve a teaszertartas, a viragrendezes, a nO-szinhaz, a go es shUgi [tiblas jatckok] 125 rnestere elt."11
Kyot6ban tehat szinte egymast ertek a nagy hiru tanit6k, akiknek szemelye
messzir61 odavonzotta a tanitvanyokat.
A varos az irodalmi eletet is uralta. Mar a kezdetekt61 fogva kozpontja volt
a waka-kolteszetnek, majd kes6bb a renganak. A 17. szazadban a kyot6i kolt6nek, Matsunaga Teitokunak l1ttor6 szerepe volt abban, hogy a Sengoku jidai
idejen meg komolytalannak tartott 1 7 sz6tagos haiku komoly, magasztos mufajja nemesedjen. A p atinas ,,celravezeco m6dszer" (h6ben) logikajaval ervelve
kijelentecte, hogy:
,,Nern kozonseges tevekenyseg ez, mi megvetest erdemelne. Most, a buddhista torveny utols6 n apjaiban, erenye nagyobb, mint a wakdnak." 15
A szazad vegere allit6lag 739 haihu-tanar tevekenykcdett Kyot6ban .
A birodalom vezeto konfucianus ideol6gusai, Matsunaga Sekigo (Teicoku
fia), Yamazaki Ansai es Ito J insai, iskolakat mukodtettek a varosban. A korabeli bolcsel6k koziiljinsai volt a legfigyelemremelt6bb szemelyiseg, egyreszt,
mert kereskedoi csaladb61 szarmazoct, masreszt a tanftisaiban elvetette a szamurajok eredend6 morfilis fels6bbrendlisegec, koveckezeskeppen kiilon leges el6jogukat a kormanyzasra. 16
12
Sh ively, Donald H.: Popular Culture. In Hall.John Whitney (ed.): The Cambridge History of
japan. Vol. 4. Early Modemjapan. Cambridge, 1991, CUP, 736-737. p.
13
Kaempfer, Engelbert - Bodart-Bailey, Beatrice M. (tr.): Kaempjer's japan. Tokugawa Culture Observed. Honolulu, 1999, UHP, 322. p.
M )l'akai Nobuhiko: Commercial Change and Urban Growth in Early Modern Japan. In The
Cambridge History ofjapan. Vol. 4, 556. p.
15 Keene, Donald: World Within Walls. Japanese Literature o.f Pre-Modem Era, 1600-1867. New
York, 1976, Grove Press, 33. p.
16 Tucker, John Allen: Ito Jinsai's Como jigi, and the Philos<JjJhical Definition of Early Modem
japan. Leiden, 1998, Brill.
333
Ito Jinsai czzel latnoki m6don clorcvetiLctte ajovot, de sajat koraban a varos ertelmisegcinek legjelent6scbb tette az volt, hogy egy uj, ,,neoklasszicista" iranyzatot teremtettek. Ujraertclmeztek a shintii hitrendszerCt, felelesztettek az udvari szertartasokat, tanulmanyoztak a klasszikus irodalmat, s ~jra
kiadt:ik a hires regi muveket. A mozgalom a tagjai kozott tudhatta a kor legkival6bb muveszeit, koztuk Tawaraya Sotatsut, Ogata Korint, Hon'ami
Koetsut, valamint a kan6-stilus mestereinek tobbseget. 6 is kivettek a rcsziiket a k.lasszikus kultlira ,,feltamaszt:isab61". Elkeszitcttek a klasszikus emakimonoK. uj kiadasait, s emellctt olyan uj alkotasokat keszftettck, amelyek visszati.ikroztck patr6nusaik clbizakodottsag<it.
Noha a kyot6iak biiszkek voltak a klasszikus es kozepkori kultunilis oroksegukre, l'tj, popularis sz6rakoztat6 mllfajok is szulettek a varosban, s czek kialakulasaban fontos szerep jutott az itt eloknek. Ilyen mUfaj volt tobbek k6zott a haiku, a babszinhaz (ningyo joruri), a kalYuki, a ,,mulancl6 foldi vilag
kepe" (u.ki_vnP.) es a ,,muland6 foldi vilag meseje" (uhiyozoshi). A kyot6i koznep
mesteri szintre fejlesztette ezeket a mufajokat, de a va.ros ezeket az l'tj kulturalis ,,szintereken" mar nem tudott olyan vezct6 szercpet kivivni maganak,
mint a klasszikus kultura eseteben. Ezek az uj mfifajok ugyanis annak folyamatnak ,,gyiimolcsei" voltak, ami mar a Sengokujidai elott megkezd6dott: a
kialaku\6 kozos nemzeti kultfuat gazdagicottak, amely kultfua immar a birodalom szinte minden szegletebe eljutott.
A kozos nemzeti kultura gyarapodasa

A bakuhan rendszerenek kiepitoi, akik a tarsadalmi osztalyok, illetve az elic es
a tomegek kozotti hatirvonalak megsziliirditasan es a kozos nemzeti kultura
elfojtasan fiiradoztak, mindket esetben kudarcot vallottak. Eppen ellenkez6lcg, clmos6dtak ezek a hatarok, legyen sz6 azok tarsadalmi (elites koznep)
vagy foldrajzi (kozpont es periferia) vonatkozasair61. A kozpontot illet6en a
tiszteletct parancsol6 ,,Kyoto-kultura" elnevezest felvaltotta a ,,Kamigata-kultura" - ami a Kyot6t es Osakat magaban foglal6 regi6 kulttlr.ijat foglalta magaban. A kifejezes szembehelyezte egyrnassal Karnigata regi6 kulturalis kifinomultsagat es Kanto (azaz Edo) unalmas kozepszeruseget. Altalanosabban
fogalmazva, a muveszetek es az irodalom szeles kon1 elterjedese legalabb
olyan eras kozossegi erzest alakitott ki a kultura teren a japiinokban, mint
amilyen a gazdasagi es politikai osszetartozas erzese volt, ami viszont a politikai r end helyreallitasab61, illetve a gazdasagi es tarsadalm i fejl6dcsb61
fakadt.
334
A Kamigata-kultura kibontakozasa
akai kik6t6je mar sokkal korabban is a kereskedclem es a kultura kozpontj anak szamitott, eleg csak a Kinaba iranyul6 es onnan erkez6 arukat, valamint a wabicluit, a puritan teaszertartast emlftenunk. Sakai es Kyoto azonban
fOldrajzilag teljesen el volt szigetelve egymast61, ezert mindig is ket teljesen
ktUonboz6 varoskent tekintettek rajuk. A 17. szazadban az egykori Ishiyama
Honganji templomvarosa, k6sz6nhet6en Toyotomi Hideyoshi itt felepitett
6sakai varanak, hatalmas kik6t6ve fejl6d6tt, jelent6segeben messze megel6zve Sakait. 6sakat emellett fOldrajzilag es politikailag is egyarant szoros
szalak fllztek Kyot6hoz. Nyugat:Japan daimyoinak rizzsel es a birtokaikr61
szarmaz6, ad6kent beszolgaltatott termekekkel megrakott haj6i mind 6sakaban k6t6ttek ki. Az amt a varosban ertekesitettek, hogy az igy szerzett
penzb6l fedezzek a sankin k6tai, illetve az ed6i, ky<>t6i es osakai rezidcnciaik,
raktaraik es hivatalaik fenntartasanak koltsegeit. A varosban termeszetesen
masfajta kereskedelmi tevekenyseg is zaj lott, beleertve az itt el6allitott termekek adasvetelet. Vagyonos kerekedoi reteg alakult ki, amely a varosi koznep munkaerejet hasznatta. A 17. szazad masodik felere a fejl6d6 Osaka
Kyoto rivalisava lepett el6. Val6saggal clszivta onnan a vagyon t es nepesseget.
1700-ra mar t6bb mint 350 000 lakosa volt a kikot6varosnak.
A tcrjeszked6 es gazdagod6 Osakaban a kreativ emberek alland6 megelhetcst talalhattak maguknak, kiil6n6sen azok, akik a kereked6ket es a kevesbe j6m6du kozembereket szemeltek ki cClkozonsegkent. Koziiluk az osakai
!hara Saikaku volt a leghiresebb, aki haikukkal kezdte irodalmi palyafutasat,
de kes6bb, felelevenitve a kozepkori rovid tortenetek (otogi,zoshi) hagyomanyat, megteremtette az ukiyowshi mufajat. Az ukiyozoshik a varosi emberek
eleterOl sz616 elbeszelcsek voltak. Az 1680-as evekben Saikaku felfedezte,
hogy igen nagy kereslet mutatkozik a konnyen olvashat6 sz6tagirassal (kanak.kal) ir6dott pikans elbeszelesfiizerek irant, ezert az evtized vegetOl egeszen halalaig (1693) mar csakis ukiyozoshzkat irt, megpedig atuto sikerrel. A
mindennapokat meg6rokit6 valtozatos elbeszelesei megindit6ak voltak, s
noha konnyed hangverelben irta azokat, kival6an erzekeltettek a koznapi letezes nehezsegeit es abszurditasat.
Egy kes6i muveben, az 1691-ben kiadott gyiijtemeny, a Seken munezan'y6
(Fiildi elszamoldsok) egyik elbeszeleseben peldaul lehja, h ogy az embereknek
milyen nehezsegekkel kell szembesulniiik ujev tajan, amikor a hagyomany
szerint minden ad6ssagotrendezni kell.17 Egy masik torten et a rendezett elet
ritmusar61 sz61:
,,Az ifjukor deletol, huszonot eves kort61, az embernek mindenkor elovigyazatosnak kell Jennie. Mikor a harmincas eveinek kozepet tapossa, meg
kell alapoznia vagyonat, ez a ferfikor legel6bb val6 celja. Otvenevesen, mikor
17
0
0
r-.
I0
Ol
\!l
,.....
Az alabbi harom idezet forrasa Befu, Ben: Wardly Mental Calcu/.a.tions. An Annotated
translation of /hara Saikaku's Sellen 111unezany6. Berkeley, 1976, UCP, 52- 53., 38., 82. p.
335
C1>
00
......
0
\.."l
""......
336
szellemileg erett korba lep, mar gondoskodott a biztos csaladi hatterr61, s fia
mar az orokebe lepett. Hatvanevesen kezd6dik a gondtalan visszavonultsag ... hatralev6 eveiben az ember elzarandokol a szentelyekbe, ha masert
nem, azert, hogy tiszteletet tegye azokban."
A mindennapokban Saikaku csak ritkan talalkozhatott olyan koru es szarmazasu emberrel, aki akar csak felet is teljes1tette a szerz6 ,,menetrendj eben"
foglaltaknak. Ehelyett egesz evben reszlctre vasaroltak, majd, amikor az ev
vegen kideriilt, hogy nem tudnak fizetni, minden elkepzelhet6 triikkot es
fortelyt bevetettck, hogy penzt szerezzenek, vagy elkeriiljek a behajt6t. A szegenyebbek koreben az egyik bevalt m6dszer a zaloghaz volt:
,,Az egyik csalad egy regi papirerny6t, egy gyapotmagtalanit6t es egy teaskannat csapott zcilogba, s az ertiik kapott egy eziistocskeb61 pr6balt boldoguln i. A szomszedban lak6 anya obi helyett egy sodrott papirfonatot tekert a
dereka kore. Olaja, ura gyapotkalpagjaval [hosszu felsorolas] ... egy falra fiiggeszthet6 buddhista oltarral es a hozza tartoz6 kiegeszit6kkel egyiitt, mar elkeriilt a zaloghazba. "
A fukarsagukr61 hires sakai emberek meg agyaffirtabb m6dszerekhez folyamodtak:
,,Boltjaik bejaratit beleceztek, hogy ugy tunjek, mintha azok zarva lenn enek ... A zsindelyeket csak akkor cscreltck, amikor mar beazassal fenyegetett
a tet6, alkalmankent akkor is csak n ehcinyat. [Eppen] mielott azok vegleg elrothadtak volna, koveket dugdostak a faoszlopok ala. Csak tobbevnyi haszonleses ucin szereltek rezereszeket a tet6 peremfae ... [Azerl] kedveltek a teaszertartist, mivel nem j art nagy kiadasokkal, hiszen a hozzaval6 cseszek es
eszkozok mar nemzedekek 6ta a csaladjaik birtokaban voltak."
Miucin erzekletesen lefestette, hogyan pr6balnak a szegeny sakaibeliek
boldogulni az eletben, akkor tert ra arra, hogy a nelkiiloz6k miken t kiizdenek azert, hogy valahogy megerjek az uj esztendot.
Az 6sakai ukiyozoshik gyorsan elterjedtek a szomszedos Ky6t6ban. A m6dos
bolttulajdonosb61szatirair6va lett Ejima Kiseki volt a legnevesebb itteni szerzo. Szinten ekkoriban (1705) rortent, hogy a kyot6i sziiletesu Chikamatsu
Monzaemon, aki kabuki-darabokhoz es babjatekokhoz frt szovegeket, Osaka.ha koltozott at. Az ilyen es eh hez hasonl6 egymasra hatisokb61 szuletett
meg akkoriban az a nezet, miszerint Kyoto es Osaka, tehat Kamigata, tulajdonkeppen egy kulturalis egyseget alkot.
Chikamatsu Monzaemon arr61 nevezetes, hogy 6 volt az els6 es maig legjobbnak tartott kabuki- es babjatekszerz6. Sikereit azonban a japan szinhaz
akkor mar nemzedekek hosszu sora 6ta tart6 fejl6desenek koszonhette. A zene, a tine, a pantomimes a tortenetmeseles nepi hagyomanyainak otvozese
mar az Ashikaga-sh6gunok idejen megtortent. Ebb61 sziiletett mega sarugaku
no mufaja, ami rovidesen az elit muveszetek soraba emelkedett (8. Jejezet). A
plcbejus zenei es tancos hagyomanyok tovabb eltek. Rendszerint az utaz6
mesemond6k alkalmaztak azokat el6adas kozben. Voltak, akik babokkal tettek szfnesebbe a musorukat. Ezek a ffrfi es n6i vcindorkomediasok az egesz
birodalmat bej artak. Sziikseg eseten egyarant kielegitettek az egyh azi es vilagi emberek igenyeit.
Kyoto ban a babosok a szcntelyek teriileten vagy n yflt tersegeken leptek fel.
:\Kamo-foly6 medrenek szaraz reszein masfele tarsulatok adtak cl6 mutatvanyokat, amiket a kozon seg a partr61 csod alt. Tokugawa Ieyasu orszaglasa idejen , am int aztJ oao Rodrigues is megjegyezte, mar kulo n erre a celra elkeritett mutatvanyosterek sorakoztak a varosba vezet6 utak menten. Akkoriban
az eloadasokon szcrcpl6 noi szincszcknck jobbara csak az volt a feladatuk,
hogy felhi\j ak a figyelmet a megvasarolhat6 testi oromokre. A 17. szazad kozepere azonban mar tobbe-kevesbe kulonvalt a szinjatszas es a prostit(1ci6, s a
kabuki komoly szinpadi mufajja valt, feln6ve a babdramak szinvonalahoz.
Mindket szinhaz eloszeretettel adott el6 ,,tortenelmi dramakat" (jidaimono), amelyek a legnepszerubb haborus legendakat es meseket dolgoztak fel.
A szellemekr61 es csodatetelekr61 sz616 kabuhi-darabok szinten nepszeruek
voltak. Az evszazad vegerc inkabb mar a tarsadalmi dramak (sewamono) kerultek el6terbe. A szerelemr61, vagyakozasr61 es armanykodasr61 sz616 tragedia.k Kamigataban voltak a leginkabb kozkedveltek. Ed6ban a sewarnono'k., igaz
csak. lassan, de szinten megh6ditottak. a kozonseget. ~1ivel a f6varosban n agyon
sok szamuraj elt, a jidaimono mUfaja tovabbra is rendkiviil nepszeru maradt.
A Kamigata-kultura megjelenese Ed6ban

es a birodalom tobbi videken
A 17. szazad elejen Edo, ez a korabbanjelentektelen helyorsegi kisvaros egy

osszecikolt hazak.b6l fill6,jobbara ferfiak lakta, kulturalisan elmaradott telepules volt. Am tekintve, hogy szoros politik.ai szalak fliztek Kamigacihoz, s
hogy a shOgun es a daimyok vagyonanak koszonhet6en nagy mennyisegu, szabadon elkolthe t6 jovedelem birtokabajuthatott, elkepzelhetetlen volt, hogy
huzamosabb ideig fennalljon a kulturfilis elmaradottsag. A magasabb rangu
bushik mar a szazadel6n kulturalis eleganciara torekedtek. Csodas rezidenciakat emeltettek, amelyek bels6 tereinek disziteset a kan6-iskola mesterei keszitettek el; hatalmas kiterjedesu , pompas kerteket terveztettek; szinpadokat
epittettek, amelyeken n6-dramakat ad tak el6; gyakorta reszt vettek a wabicha
teaszertartasokon; tanulmanyoztak a waka-kolteszetet; konfucianus tud6sokat fogadtak fel fiaik tanit6ikent; s gondjuk volt arra, hogy leanyaik elsajatitsak a rangjukhoz melt6 ,,hazi m(iveszeteket". Az alacsonyabb rangli szamur ajok ekozben nekilattak elsajatitani az iras es olvasas bekes muveszecet. Ahogy
teltek az evek, s novckcdett a varos, megjelentek Ed6ban az e ls6 konyvesboltok, s meghonosodtak azok a mufaj ok, amelyekkel Kamigaciban a koznepet
sz6rakoztattak, a kabuki, az ukiyozoshi, a ningyo joruri, s az 1670-es evekben a
haikt1rverseles - ez ut6bbi akkor, amikor Matsuo Basho es m en tora, a ky6t6i
kolt6, Kitamura Kigin, aki egykor Matsunaga Teitoku tanftvanya volt, itt, keleten pr6balta m egtalalni a szerencsejet.
0
0
.....
rI
0
O'l
L')
337
E
0
A nepszeni muveszeti iran yzat, az ukiyo teren cppcn Edo elmaradottsaga

volt az, ami segltette ennek toviibbfejlodeset. Kyot6ban az ukiyoe egy tckintelyrombol6 festeszeLi stilust takart, amely technik:iiban es temaiban egyaran t elten a kan6- es tosa-iskola hagyomanyoktol. 18 Ed6ban az ilyen stilusu
mualkot:isokat elsosorban az alacsonyabb rangu szamurajok vasaroltak, akik
a draga kepeknel jobban kedveltek az olcs6 fanyomatokat, f6leg azokat,
amelyck valamelyik hires szepseget, szlneszt, a varosi elct mindcnnapjait
vagy a szerelem muveszetet orokiteltek meg. Az 1660-as evekt61 az effele nyomatok nagy nepszerusegnek orvcnd tek Ed6ban. Kulonosen kedvcltek az
ed6i mester, Hishikawa Moronobu erotikus fanyomatait, akinek legtermekenyebb alkot6i korszaka az 1680-as evtizedre es az 1690-es evek clejfre eselt.
A 18. szazadra az ed6i lzles szerint keszult fanyomatok megh6ditott:ik Kamigat:it, mikozben az ukiyozoshi, a kabuki es a haiku az ed6i kulturalis eletnek lett
szerves resze.
A Kamigata-kultlira terjeszkedese nem allt meg Edo falainal. Korabban
emlltettuk, hogy nehany kozepkori daimyo ,,Kis Kyot6kat" teremtett maganak. Ilyen volt peldaul H irai.zumi, amelyet a 11. szazadban epitettek ki magnknak Tohoku hatalmassagai. A kozcpkori kereskcdelem, illetve a Sengoku
jidai hatalmi harcai el61 Sakai.ban es mas videki varosokban menedeket kereso elokelosegek, meg tovabb erositettek videken az elit kultura hagyomanyait. A birodalom egyesitese utan a daimyok cs az alacsonyabb rangu szamur:ijok tovabbra is a kyot6i izles szcrint rendezkedtek be kastelyvarosaikban. Elegans rezidenciakon eltek, muveszien megtervezett kertekben set:ilgattak,
tani t6kat, kezmliveseket es az egyes muveszeti agak mestcreil fogadt:ik a szoJgilatukba, emellett rokonaik es csatl6saik koreben is igyekcztek elterjeszteni
a kifinomult izlest es muveltsegct.
Ezzel egy id6ben egy masik szi.nten is zajlott a kultura ,,beszivargasa" vidckre. A varosi kiad6i vallalkozasok egyszerlibb, csak kanakkal irt kiadvanyai,
amelyeket egyre tobb mives fametszetlel illusztraltak, a birodalom szinte
osszes varosaba eljutottak. A kuman6i bikunzk cs etoki hOshzk tovabb jiirtik az
orszagutakat. Meg mindig azokkal a kozepkori mandala'kkaI tettek erdckesebbe eloadasaikat, amelyek az iitkokkal st'tjtottak szenvedeseit, az egyes
templomokhoz es szentelyekhez kot6d6 csodakat, es mas vallasos jelenetekct abrizoltak.
A vandorszerzetesck olyan tortenetckkel es j elenetekkel is sz6rakoztatt:ik
a kozonsegiiket, amelyck sem tartalmukat, sem mondaval6jukat tekintve
nem voltak vallasos ih le tes(iek. A birodalom egyesitese soran vivott csatakr61
sz616 t6rtenetek ugy tunik, nem voltak kiilonosebben nepszen1ek. Reszben
talan azfrt n em, mert a fel6rl6 utkozetek nevtclen cs arctalan tomegeinck
tetteit gyanlthat6an nehezen lehetett lebilincsel6 m6don megenekelni. Raadasul a vesztesek ott ulhettek a kozonseg soraiban, a stabilitiisra torekv6
18 Kita,
Sandy: The Last Tosa. Iwasa Katswnochi Matabei, Bridge to uliiyo-e. H onolulu, 1999,
UHP.
338
shiJgunok es a daim)16k pedig nem akartak rendkiviili, tinncpelt h arcosokr61

hallani, mivel ez adott esetben hatraltathatta volna a regi serelmek e lfeledeset. A regi haborus torteneteket viszont nyugodtan felidezheltek es eloadhattak, akar szinpadi darab formajaban, akar zenei kiserettel eloadott monol6gkent. A Soga monogatari a gyermcki szerctcttel, a h6sn6vel, Tora gozennel s a
gazdag, sajatsagosan j apan erzelemvilaggal a kozpontjaban, kulon osen nepszen1 tema volt.
A kozos nemzeti kultura szeles k6n1 elterjedeset huen tiikrozcek az uti
napl6k cs az (1tleirasok. A korabban emlitert rakuchil ralmgai zukat, amclyek
vizualis l'.1tleirasok voltak az 1550 es 1600 kozotti id6szak Kyot6j ar61, narrativ
leirasok kovettek. Ilyen volt Nakagawa Kiun t"1tleirasa, a Kyo warabe, amit halala uta n adtak ki, 1658-ban. A kes6bb tomegesen megjelen6 sz6rakoztat6 jellegu utleirasok mar nemcsak Kyoto, hanem Osaka es Edo csodas es erzeki
or6m eir61 is informaltak az olvas6t. Amikor Asai Ryoi 1660-ban kiadta a f6farnnal n evcze tessegeit bemutat6 Tokaido meishokit, Edo hiresscgeit a Kyo
warabet idez6 stilusban mutatta be. Ily m6don osszemosta Edo .,hires helyeit"
a kyot6iak fennhejazasaval. A meg kes6bbi li.tikonyvek mar a korabbiakhoz
ny(iltak vissza, igy tovabbcltek benniik a legendak, s Ed6t egyre tobb ,,patinaval vontak be", mikozben naprakesz adatokkal szolga.Itak a varost erint6 fejlemenyekr61.
A torekves, h ogy ajelent a dics6 multba agyazzak, messze tulment azon,
hogy bizonyitsak, Edo sok tekintetben hasonlit Kyot6ra. Matsuo Basho, noha neve elsosorban az akkoriban nepszeruve val6 haiku-kolteszettel fon6dott
ossze, egylittal az irodalmi hagyomanyok jelenletec is jelkepezre, sot azt is,
hogy a tarsadalom egyre szelesebb recegei vettck reszt a n emzet kulturalis
eletcben. Ez ut6bbi kijelentest talan erdemes reszletesebben is kifejteniink.
A korabbi fejezetekben sz6 esett arr61, hogy az illi napl6 elismert irodalmi
mlifaj volt. Kezdetben ezek csak az egymast61 kis tavolsagra fekv6 helyek
(peldaul Tosa es Heiankyo) kozotti utazasok elmenyeit meseltek el. Az utaz6
k6lt6k, koztiik Sogi, m eg az Ashikaga-sMgunok idejen is a Kant6 eszaki hataran fekv6 Shirakawa varosaban fela.Ilitott soromp6t tekin tettek az irodalmi
korutazasok eszakkele ti hat3.ranak. Basho t(1llepett ezen a hataron. Leghiresebb m(ive egyik versekkel teletlizdelt uti n apl6ja volt. Az Okuno hosomichi
(Keskeny il.t Okuba) egy h osszu utazas elmfoyeit beszeti el, amit Ed6b61 indulva tett Eszak-Tohokuban. Visszafele aJapin-tenger partvideken haladva eljutott Ogakiba, de ott megbetegedett, emiatt fetbe kellett szakitania az utat, s
nemjutott el a deli Isebe.
Az ttti napl6k h agyomany:it kovetve Matsuo Basho fclidezte a tortenelmet
cs bcmutatta a termeszetes kornyezetet, megemlitve azokat a h elyeket, amelyek kulonleges szepsegiikrol voltak nevezetesek vagy hires emberekhez es
esemenyekh ez k6t6dtek. 19 BtlCSllt intve a ,,Fuji sapadt arnyekanak es Ueno
0
0
r-..
,.....
0
en
lO
.....
19 A
kovetkezo idezetek fo rrasa Yuasa Nobuyuki (tr.): BashU. The Narrow Road to the Deep North
and Other Travel Shetches. Harmondsworth, 1966, Penguin, 98., 105., 109., 113. p.
339
cseresznyeviragainak" elhagyta Ed6t, s clindult eszak fele. Mcgmaszta a

Nikko-hegyet, arni, elmondasa szerint, Kukait61 kapta a never. Atszelte 0lasu
civoli fennsikjait, s fe lkeresctt szamos hires kolostort es szentelyL Ez a rcsz
tartalmaz egy val6szfnu tlen fillit:ls arr6l, hogy sajat szemevcl latott egy fUzfat,
amit Saigyo is megenekelt egyik verseben. Ezutan ,,vegre elerkezett Shirakawa soromp6jahoz". A varosh oz gazdag irodalmi hagyomanyok k6t6dtek.
Kes6bb kon nyezve megallt ,,a bator harcos, Sato romos haza e l6tt", aki tanuja volt ura, Minamoto no Yoshitsune tragikus halalanak (1189).
Dtja sorin mas kolt6kkel is talalkozott, akikkel rogtonzott versir6 mulatsagokat rendeztek. Felkereste ,,Taga 6si varat'', az emishikkel vivott haboruk
nema szemtanujat. Matsushimaba is eljutott, aminek szepsege szerinte a kinai tajak szepscgevel vetekedett. Az ut legeszakibb allomasa Hiraizumi volt,
az Eszaki Fuj iwara-klan egykori fellegvara, ahol Minamoto no Yoshitsune
ele te utols6 csatajat vfvta. A k6lt6 igy emlekezik meg a Genpei-haboru halottair6l:
,,Oh , n yari pazsit.
Be sok vitez alussza
Oledben filmat! "20
(Gergely Agnes fordicisa)
Nyugatra fordulva meglatogatott egy templomot, amit meg allit6lag a
Heian-korszak hires szerzetese, Ennin alapitott. Megpihent a shugend6-hagyomanyok kozpontjanak tartott Haguro-hegyen , amit 6 az Engi shiki (Az
Engi-era szabrilyai) cimu muhoz kotott. Atvagva egy lakatlan hcgyes videken
eljutott a Genpei-habort1masik fontos helyszinere, Kanazawa varosaba. Itt elid6zott a Dagen alapitotta zen buddhista Soto-szekta templomaban, az Eiheijiben. Nehany nap mulva viszont mar 6gaikban talaljuk 6t.
A korabbi liti n apl6khoz hasonl6an, az Okuno hosornichi is szamos olyan
tortenelmi utalast tartalmazott, amelyek kozismertek voltak a muvelt emberek koreben. Zarandoklata ket dologra hhja fel a figyelmet, egyreszt arra,
hogy akkoriban mar sokkal egyszerubb volt az utazas, mint a kozepkorban,
masreszt, utja soran, meg a legelhagyatottabb helyeken is talalkozott palyatarsaival, akikkel kozosen verseltek. Utobbi ra\1.lagit arra, hogy a kolteszet,
arnit cl6szor a klasszikus kor udvari elitje rnuvelt, immar kozkin ccsc Jett, egy
olyan szilard kulturalis kotelekke valt, ami az idegeneket is az egymashoz tartozas erzetevel toltotte el.
A k6zpontb6l kiindu16 kulturalis terjeszkedes termeszetesen nem volt ,,fekete-feher" folyamat. Birodalomszene leteztek helyi hagyominyok, s amikor
a Kamigata-kultilra es a helyi hagyomanyok talfilkoztak, kolcsonosen hatot-
20
340
Ogata Tsutomu: Five Methods for Appreciating Basho's Haiku. AJ\, no. 28 (1975), 49. p.
tak cgymasra, s bizonyos elemeket at is vettek egymast61. igy fcnnrnaradtak a

kulturalis saj atossagok. Olyannyira, hogy a helyi kezmuves terrnekek, etelek,
nepszokasok, fesztivalok, nepdalok es tancok, valamint a tijnyelv es a visclet
meg a 20. szazadban scm tuntek cl teljesen. Am fennmaradasuk egy olyan
kozeghez kothet6, amit a kozos kulturalis normak jellemeztek. Ezek a normak biztosftottak, hogy a japanok az egesz birodalomban megtalalhattak.
egJmassal a ,,kozos nyelvet". igy lehet6seg nyflt arra, hogy a kereskedelem es
m(i\eludes mindenkihez eijuthasson, illelvc, hogy kialakuljon es fennmaradj on egy kozos japan politikai kultura.
34 1
11. FEJEZET
Stagnalas es hanyatlas
( 1700- 1850)
I/)
' LIJ
N
\.J
UJ
I/)
I/)
:Q
'00
I
...0..,
IN
.....
342
A ,,Tokugawa-korszak" elnevezes megtfaeszto, mivel arra osztonoz

benniinket, hogy az 1600 es 1867 kozotti korszakot cgyetlen, de fokozatosan valtoz6 tortenelmi egysegkent kezeljiik, ami szinte atmenet
nelkiil, varatlanul ert veget 1868-ban. A politikai folyamatokat, a hatalmi strukturat, illetve a kezdet, a folytonossag es a veg fogalmait tekintve va16ban helytall6nak tfinik a fenti terminus. Am h a kitekintiink a
szelesebb osszefiiggesekre, akkor azt latjuk, hogy 1700 komyeken
meg az 1600-as evek esemenycinCl is gyokeresebb valtozasok mentek
vegbe Japan ban, illetve, hogy a ,,poszt-Tokugawa-korszak" jellemzoi
csak az 1890-es evekben vagy meg kesObb jelentek meg igazan a japan
tarsadalomban.
A 17. es 18. szazad fordul6jan vcget ert a kozel negyszaz evetfelolelo
novekedesi szakasz, amely soran a belterjes gazdalkodas egesz japanban elterjedt. Az 1700-as evck clejen a birodalom a stagn alas problcmillal teli szakaszaba lepett, ez kozel 150 cvig tartott, amikor is egy kiviilrol erkezo ero, az europai imperializmus szetztlZta az CVSZazadok
6ta fennall6 politikai strukt{irat. A 19. szazadi eur6pai imperializmus,
amely a korai ipari kor vivmanyaib6l mcritctte erejet, s Nyugat-Eur6pa
okol6giai korlatai jelentettck szamara a hajt6er6t - raadasul mindezt
otvozte a ,,simogat6 kez" es a ,,fegyelmezo okol" m6dszerevel-, felszamolta a T okugawak (es tobb m as csoport) politikai uralmac Tette ezt
oly m6don, hogy megfosztotta a rendszert a h atalom egyik legfontosabb tart6pilleret61, a stabil, senki altal sem fenyegetett, zart geopolitikai egyscgt61. Az eur6paiak megjelenese azonban mar a kezdetekt61
magaban h ordozta annak az alternativanak a kezdemenyeit, ami kiutatjelen tett a valsagba keriil6 beltcrjes gazdalkodasb61. Ez az alternativa ncm volt mas, mint a fosszilis tiizel6anyagok h asznalatan alapul6
iparositas, annak minden technol6giai es rarsadalmi von atkozasaYal
egyiitt.
Az 1860-as evcktOlJapan vezetoi es a sziinteleniil n 6vckv6 nepesseg
c rre a feladatra osszpontositotta e nergiait. Az orszag fokozatosan atlepett az ipari korszakba. H elyze tiikb6l fakad6an - pCldaul a Kesei
Tokugawa-korszak stagnal6 p eri6dusaban vegbement valtozasoknak
koszonhetoen - Japan kepes volt arra, hogy atvegye, s hatekonyan alkalmazza a korabeli eur6pai ipari technol6giakat es a kapitalista szem-
leletm6dot. A valtozisok azonban csak az 1890-es evekben kezdtek

gyokeresen itformalni a japan emberek mindcnnapjait, s a birodalom
csak ckkor lepett ki a viligtortenelem szinpadira. Ennek a folyamatnak a kibontakozasat a N. reszben kovetjiik majd nyomon.
A 11. es 12. fcjezetben mindenckelott azt kell megvizsg:ilnunk, hogy
milyen tenyez6k gatolt:ik mega belterjes gazdilkodas tovibbi tcrjeszkedesct, s hogy ennek milyen hatisai voltak a politikara, a gazdasagra
es kulturira. Ezenfeliil felvazoljuk a kozponti politikai hatalom szethullisanak es az uj utak keresesenek folyamatait, amelyek az imperialista agrcsszi6 kiser6jelenscgei voltak a 19. szizadban. Az oko16giai vonatkozisok, mint minden mis esetben, ebben a korszakban is rendkiviil ossze tettek voltak. Minden kiserlet, ami a folyamatok reszletez6
elemzesere irinyul, sziiksegszerucn csakis leegyszerus1tett altalinositisokat eredmenyezhet. Mindazoniltal egy teljessegre torekvo mu
nem nelkulozheti czt a fajta, reszletez6 elemzest.
Nyersanyagtermeles:
folyamatok es kovetkezrnenyek
A 18. szazadban szimos jel utalt arra, hogy a japanok a korabeli technol6giai
szinvonal, tirsadalmi felepitmeny es erte krend keretein beliil teljesen kiaknazt:ik a rendelkezesre all6 termeszetes er6forrasokat. A stagnilist kivil6an
jelzik a nepszamlalisi kimutatisok, kl"donosen, ha ezeket osszevetjuk az
1600-as (13 000 000) es az 1966-os (100 000 000) becsiilt adatokkal. 1
E.v
l\'epcsseg
1721
26 065 425
1780
26 010 600
1846
29 907 625
Bar m ega legujabb nepszamlalasok sem tokeletesek, s a fen ti szamadatokb61

kimaradt az a mintegy 5 milli6 f6, aki a szamurajok haztartasaiban es a csiszari udvarnfil szolg:ilt, illetvc az egyes oszt:ilyok ismeretlen szamu, fiatalkortl
gyermckei, a vcgeredmcny mindenkeppen egyfajta altalanos stagnalisra
utal. Ez az illapot egeszen az 1860-as evck vegeig fennmaradt. Az 1872-ben
(1) Hortjo Eijiro: The Social and Economic History 0Jjapa11. New York, 1965, Russell & Russell,
154. p. (2) Hayami Akira: The Historical Demograf>hy of Pmnodern japan. Tokyo, 2001, UTP,
43-58. p. (3) Kurosu Satomi: Studies on Historical Demography and Family in Early Modern Japan. Earl)' Modem j apan. An lnterdisciplina1y ]oumal, vol. 10 no. 1 (Spring 2002),
3-21., 66--71. p.
0\."l
00
.....
I
0
0
t'-
,....
"'
-~
343
megtartott sokkal alaposabb cenzus mar 33 llO 796 f6'ben allapitotta a szigetorszag lakossagat.
A stagnalas a vizkulturas muveles ala vont teriiletck nagysagab61 is egyertelmuen kideriiJ:2
Datum
A vizkulturas termofOldek osszteriilete
1600 korul
I 635 000 chO
1720 kOnil
2 970 000 chO
1874
3 050 000 chO
Egyertelmu, hogy az ontozheto fold ek teriiletenek novekedesc 1720-ra jelcntosen megtorpant.

Az adatokb61 kiderul, hogy az 1700 utani elso evtizedekben a japan tirsadalom a nagyfoku stabilitas korszakat elte. Magat a tarsadalmat azonban egyaltalan nem kerultek el valtozasok. :Eppen ellenkez6leg, folytonos kiizdelmet vfvott a japan vilag behataroltsaginak 6kol6giai es tirsadalmi kovetkezmenyeivel. Ezek a korlatok es a kitagitasukra tett kiserlctek j61 nyomon
kovethetoek a korabeli banyaszatban, erdogazdalkodasban, a foldek hasznositasaban, az ontozesben, az emberi eroforrasok kiaknazasaban, a birodalom
terjeszkedeseben es a kozponti elosztas egyre terjed6 gyakorlataban.
Banyaszat es erdogazdalkodas
A Tokugawa-korszakban ketsegkivli.l az elelmiszer eloallitasa volt a demografiai folyamatok legfontosabb tenyczqje, de a termeszetcs eroforrasok is n agy
hatassal voltak a n ep esseg szamanak alakulasara. A banyaszat pedig tobb
szempontb61 is fontos tevekenyseg volt.
A vas- es rezgyartas sokfele igenyt elegitett ki, igaz a rez szerepe j elentosen
csokkent a 18. szazad vegere, de a vas irant mega 19. szazadban is 6riasi volt a
kereslet, j6llehe tJapan igen szegenyvasercben. Amikor 1860-ban Fukuzawa
Yukichi, az USA-ba indul6 els6japan kiildottseg egyik tagja megerkezett San
Francisc6ba, a fiatal szamurajt elsosorban nem a latogat6knak biiszken mutogatott gepezetek nyiigoztek le, hanem az:
,,hogy (1gy, tunt, mintha minde nfele vashulladek hevcrne. A szernetdorn2 Yamamura
Kozo: Returns to Unification. Economic Growth in J apan, 1550-1650. In Hall,

John Whitney et al. (eds.): Japan Before Tol:ugawa. Princeron, 1981, PUP, 334. p. (2) James
I. Nakamura szerint 1880-ban csupan 2 623 000 chunyi ad6zas ala vont \fzkulturas term6f0 ld es l 847 000 chciszaraz muvelesii terulet voltJapanban. El Ob bi adatot 9000 cMl'a1 megnovelte a nyilvantartasba nem vett fOldek miatt. Ebbffi azt a kovetkeztetest von hatjuk le,
hogy Yamamura 1720-ra es 1874-re vonatkoz6 adatai val6sziniilcg tulzoak. (Agricultural
Production and the Economic DeueWpment ofjapan, 1873-1922. Princeton, 1966, PUP, 26.,
221-222. p.)
344
bokon, a tengerparton - mindenhol - leptcn-nyomon regi olajoskannakba,

i'ires badogdobozokba es torott szerszamokba ii.tk6ztem. Ez nekii.nk nagyon
furcsa volt, mivel [Edoban] a tiizek u tan az emberek csapatostul turjak fel
a hamut szogek utan kutatva."3
A 18. szazad kozepeig a rez olyan boseggel allt rendelkezesre, hogy a shOgunok czzel helycttesitettek az ermekben a nemesfemeket. A 19. szazadra
azonban a tcrmeles jelentosen visszaesett, mivel a telerek kimen11tek, s a
meghosszabbodott tarnarendszerekben a korabeli modszerekkel mar nem
mdtak biztositani a banyaviz kiszivattylizasat es a megfelel6 szelloztetest. A
termeles csokkencsevel es kereslet novekcdesevel nehany daimyo odrug mereszkedett, hogy elkobozta a templomok harangjait es mas reztirgyait. A femet az agyl16nt6 ii.zemek dolgoztak fel. A femhiany miatt azonban meg igy is
akadozva haladt a birodalmat ved6 parti ii.tegek gyartisa.
Ami a rovidesen fellep6 arany- es ezii.sthianyt illeti, cnnek mar sokkal
osszctettebb kovetkezmenyei voltak. Toyotomi Hideyoshi es Tokugawa
Ieyasu idejen a japan banyakutat6k tobb uj lel6helyet is felfedeztek. A banyazok pedig olyan eljarasok birtokaban voltak, amelyek reven korabban ncm
latott mennyiscgii nemesfemet, els6sorban eziistot, tudtak a felszinre hozni.
16. es 17. szazad fordul6janJapan a vilag legnagyobb ezii.sttermeloje volt. Az
aranytermeles az 1620-as evekben Crtc el a CSlkspontot. Am nchany evtizeden belii.l az arany- es eziisttermeles egyarant j elentosen visszaesett. Az
1660-as evekben mar politikai vitak tirgya volt a kialakul6 nemesfemhiany.
A ktHpolitika els6dleges ccljai koze keriilt a hiany enyhitese, mikozben a
daim;oknak megtiltottik a penzverest. Az 1690-es evekre mar annyira kimeffiltek az arany- es ezii.stbanyak, hogy az erchiany a kii.lkereskedelmet es a bi:-odalom penzii.gyi stabilitisat fenyegette.
:\. ktilkereskedelem vonatkozasaban ez aztjelentette, hogy szigoritottak a
:-emek kivitelet, illetve, hogy az importert megpr6baltak aruval fizetni. A ba.!tjii arra osztonozte a keresked6ket, hogy talaljanak uj, kulfoldon ertekesit?":et6 termekeket, s fejlesszek a hazai ipart, hogy kikiiszobolhessek az import.:1kkek, f61eg a selyem es a ginszenggyoker, behozatalat. igy tortenhetett,
:"! ..>~ bar Japan a kivalo min6segi:i kinai kcramiak egyik 6 import6re volt, az
: t:..SO-es evekre jclentosen vi.sszaesett a behozatal, majd 1668-ban teljesen
:neg zunt. A belfoldi keramiaipar fellendiilcsc azonban kielegitette a hazai
..eresletet, sot 1658-t6l marJapan is exportalt keramiakat. 1 Az export kivalta,..:_-a iranyul6 torekvesek azonban osszessegiikben nem hoztak mega kivant
_:-edmenyt. A 18. szazadban eszrevehet6en visszaesett a Koreaval folytatott
::!kereskedelem, s az 1750-es evekben mar nem is indultak kereskedelmi
'l..,c)k a kontinensre .
.\z orszagon beliil a n emesfemeket ipari celokra, ajandekozasra es penzve-
0
I!')
00
.....
0
r-.-
=..... 1oka Eiichi (tr. ): TIU' Auw&iography o/Yulr:ichifohuzawa. New York, 1966, CUP, 115-116. p.
t-:' Chuimei: The Ceramic T rade in Asia, 1602- 82. In Latham, A.J. H. - Kawakatsu Heita
.:es.) :Japanese lndustlialization and the Asian Economy. London, 1994, Routledge, 35-70. p.
345
"'v
-~
resrc hasznaltik. A hiany mindharom teruletet crzckenyen erintette. Rcndelctekben korlatoztik a h asznalatukat. Akik megsertcttek a szabalyokat, azokat megbiintettek. A szigoritasok hatasai f61eg a penzhasznalat teren voltak
latvanyosak. Bar a dairnyoknak mar az 1660-as evekt61 mcgtiltottak, hogy sajat
frmekct verjen ek, a kr6nikus ermehiany miatt az 1690-es evekt61 a bakufu
kenytclen volt ujraveretni es devalvaini a sajat penzct. Ekozben egyre terjedtek a papirpenzek, a valt6k es a kotelczvenyek. A 18. szazadban a n emesfemh iany miau rezfrmekkel helyettesitettek az ezustpenzeket, majd az 1760-as
evekt61 kezdve vaspenzekkel es cziistotvozetb61 keszitett ,,aranyermekkel" kiserletcztek. Ezek a kenyszeru intezkedesek, amelyeknck az volt a cclja, hogy
hasznalhat6 fizetoeszkozzel lassak el a novekv6 belfoldi piacot, egy rcndkivill
osszetctt es nchezkes penzugyi rendszert eredmenyeztek, ami ennek ellenere mukod6kepes volt egeszen addig, amig j apan a minimalisra szoritotta az
erintkezest a kiilfo ldi mone taris rendszerekkel.
Bar az erdo k, szemben a banyakkal, megujul6 cr6forrasok voltak, a j apan
crdogazdalkodas tortenete sok hasonl6sagot mutat a banyaszatban vegbemeno folyamatokkal - egeszen a 19. szazadig. A Sengoku jidai vfres harcai es
az ujjaepites rengeteg faanyagot emesztettek fcl. Ezt teteztc, hogy az 1580
utani kozel o tven CVa grandi6zus epitkezcsek id6szaka volt japanban , igy a
17. szazad clso felcnek vegere szinte minden elerheto crd6t kitermeltek. A
fahiany az 1660-as evekre komoly nehezsegek ele allitotta a varosok lak6it,
olyannyira, h ogy az epiteszeti elveket is uj helyzethez kellett igazitani. A bakufu a fafelhasznalast szigorit6 rendeleteket leptetett eletbe. A kiterje dt erd6irtasok mia tt sokkal gyakoribbak lettek az aradasok es fOldcsu szamlasok.
Ezek olyan nagy pusztltisokat okoztak, hogy a kormanyzatnak valamilyen
megoldast kellett talalnia a problema orvoslasara. Raadasul a zsugorod6 crd6segekert megindul6 versenges is egyre hevesebbe valt.
A helyLet tovabb romlott. 1690-ben a bakufu valamilyen mondvacsin alt
uruggyel e lkobozta Hida tartomany egyik daimyqjanak birtokait, hogy megszerezze Honshu utols6, meg dus erd6segekkcl borito tt regi6jat. A birodalom egesz teruleter6l sorra erkeztek a j elentesek arr61, hogy kimerultek az
erdOk. A Shikoku-sziget deli reszen elterulo tartomanyban, Tosaban 1600 taj an meg kiterjedt, osi erdosegek zoldelltek, am 1689-ben az egyik daimy6-birtok erdcsze mar igy fogalmazott a jelenteseben :
,,A:z. ut6bbi evekben a birtokon fckv6 hcgyekr61 kiirtottak az erd6ket, sot a
faallomany meg azokon a hegyeken is megritkult, ahol engedetyeztek a maganvagasokat. "5
Tal<in meg ajelentesnel is bcszedesebb ten y, hogy a 18. szazadra o lyannyira megn6tt az igeny a muvelhet6 teriiletek es a faanyag irant, hogyveget ncm
fro vitak kczd6dtek azok kozott, akik l'0abb szuzfold ekct akartak feltorni, s
akik inkabb erd6siteni szerettck volna a peremparcellakat, hogy valamilyen
.0
<
346
Roberts, Luke S.: Mercantilism in a Japanese Domain. The Merchant Origins ofEconomic Nali<>nalism in 18'"-Centmy Tosa. Cambridge, 1998, CUP, 78. p.
szinten meg tudjak akad alyozni a foldcsuszamlasokat, az er6zi6t cs az aradasokat, s hogy biztositsak a ronkfa, a tiizifa es a zoldtragya u tanp6tlasat.
A hatalom urai mindezt nem neztek tetleniil. Kodbban m ar megemlftettiik, hogy a daimyok mar koriilbelul 1550-tOI megpr6baltak szabalyozni az erd6k hasznalatiL A 17. szazadban pontosan kidolgozott ,,tilt6" szabalyokat
leptettek eletbe, amelyek birodalomszerte korlatoztak az crd6k. kizsak.manyolasat, s rendelk.cztek. az innen szarmaz6 termek.ek. elosztasanak. m6djar61.
A rcndszer szigorat a 18. szazadban .,megenged6" rendelkezesck.k.el cnyh itettek, amclyek a tervszen1 erd6gazdalkodasra - tehat a kitennelt teriilel ujratelcpiteserc - osztonoztek az embereket. Az ered end6en bonyolult, koltseges es kockazatos befektetesnek min6siil6 erdositesi vallalkozasok. elcgge nehezk.csen indultak. be. A szazad vcgere azonban a foldhasznala ti gyakorlat
valtozasai es a fejlettebb technol6giak elterjedese leh etovc tettek, hogy erd6telepitesek. a birodalom egesz teriileten megkezdodjenek. A 19. szazadban
mar fokozawsan nott a telepitett crd6kb61 kitennelt fa mcnnyisege. Mig a
banyak 1tjb6li megnyitasa csak azutan valt lehetove, amikor Japanban az
1860-as evekt61 kezdve mcgjelentek a fejlett eur6pai banyaszati eljarasok., addig a j apan erdeszeti szak.embercknek a kelet-azsiai erd6gazdalkodasi m6dszerek atvetelevel es hatekony alkalmazasaval mar j 6val korabban sikcriilt atalakitaniuk. sajat iparagukat, vegct verve ezzel a J apant sujt6 k.r6nikus fahianynak. A rcndszer hatek.onysagat mutatja, hogy csak a 20. szazad vegen
kellett valtoztatni rajta.
A megmuvelt foldek
es az ontoz6vfz
Koriilbeliil 1720-tol k.ezd6d6en alig novckedettJapanban a vizkulturas rizsfo ldek tcriilete. A peremparcellak hasznositasa - szan t6 vagy erd6 - koriil kirobbant korabcli vitakb6l arra kovetkeztcthetiink, hogy az osszes mcgmuvelt
tcriilet n agysaga sem igen valtozott. (Akkoriban koriilbeltil 4,5 milli6 chOn
gazdalk.odtak - ennek 60 szazalck.a vizkultfuas parcella, 40 szazalCk.a pedig
szaraz muvelesu teriilet volt.) 6 Tulajdonk.eppen a birodalom egesze eljutolt a
belterjes gazdalkodas n ovekedcsi szakaszanak vegere, amit a szervezellen
mukod6 falukozossegek j e llemeztek. Tanaka Kyiigu, az egyik Edo kozeli falu
eloljar6ja, aki a bahufu civil hivatalnok.akent szolgalt, valamik.or 1720 t<ijan
igy summazta mindezt:
,,Ami a falvak. eredetet ille ti, azok ugy sziilettek, hogy egyvagy k.et csalad letelcpedett egy o lyan helyen , ahol dus m ez6ket talalt. A telepesek hazai koriil
feltortek a fOldeket. Aprankent egyfalu n6ttki asemmib61. Uj hazak epultek.
a regick mellett, s uj parcellak.at nyitottak. A volgyek aljan es a zsombekokban, melyekre korabban ugyet sem vetettek, egyszerre csak rizstablak ringa-
0
>()
00
,....
0
r--
.....
Nakamura,James I.: Agricultural Production... 26. p.

347
toztak. Arkok es toltesek keszultek, s meg ujabb parcellak szulettek, egeszen

addig, amig mar egy talpaltnyi feltorhet6 folddarab scm maradt. "7
Japan mezugazdasagi ossztermelese (az Clclmiszer es egyeb termenyek)
azonban ennck cllenere tovabbra is novekcdctt. E tekintctben a Kesei
Edo-korszak mezugazdasaganak tortenete cltert a banyaszat es az erdogazdalkodas tortenetfa61.
A nemesfemek banyaszatat hosszu tavon a gyors tcrjeszkedes es visszaeses
jellemezte a 17. szazad clejcn, majd kcs6bb, a sziikseges technol6giak hianyaban, a folyamatos hanyatlas idoszaka kovetkezett. A fakitermeles robbanasszeru novekedese es hirtelen visszaescse szinten a 17. szazadra esett. A 18.
szazad az erdogazdalkodasban is visszaesest eredmenyezett, am a 19. szazadban az erd6telep!tes gyakorlatanak terjedesevcl lassu novekedes ind ult meg.
A 17. szazad mezogazdasagat az eroteljes expanzi6 jellemezte. A megmuvelt
foldek osszteriiletenek novekedese a termeles novekedese t vonta maga utan.
Egy rovid es mersekelt visszaesest kovet6en (a 18. szazad eleje) az Edo-korszak tovabbi rcszeben a mczogazdasagi termelcsben egy lass(i fejlodesi szakasz figyelhet6 meg. A novekedest nem a teljesen uj muvelesi eljarasok cltcrjedese, hanem a belterjes gazdalkodas egyes elemeinek prcdz alkalmazasa
tette lehetove (7. fejezet), amelyek evszazadokkal korabban alakultak ki.
Ezeknek az elemeknek a tobbsege mindenki szamara ismert. A foldmuvesek sokkal el6vigyazatosabban ycgeztek a termclcsi folyamat egyes fazisait: a
talaj el6keszitesCt, a vet6mag valogatasat es elvcteset, az ontoz6viz felmelegiteser, az aramlas szabalyozas:it, a tragy:izast, a gyomtalanit:ist, a k:irtev6irtast,
a betakaritast es a tarol:ist. Sok paraszt m egke tszerezte, sot ak:ir meg is haromszorozta a termest. Job ban oda:figyeltek arra, hogy milyen novenye ket iiltettek ki a foldekre. A peremparcellakat is csszerubben hasznositottak: epercs gyiimolcsf.ikkal vagy teacserjekkel ultettek be. Ezenkiviil rugalmasabban
alkalmazkodtak a piac valtozasaihoz, peldaul doh:iny- es gyapottermcsztesbe
fogtak a Nobi-siksagon es a Kinai-medenceben. A 19. sz:izad elejer61 szarmazik az alabbi megfigyeles:
,,Manapsag oly sok korzetben termelnek valamilyen helyi kulonlegesseget,
hogy ezeket lehetetlenseg mind felsorolni. Olyan dolgokat, melyek otyen
vagy szaz eve meg egyaltalan nem leteztek, mostanaban mar n agy mennyisegben termesztik az uradalmakban."8
A megnovekedett termeles csak reszben szarmazott az Clelmezesi celokat
szolgal6 termekekb61, ennek zomet az ipari novenyek alkottak. Mindazonaltal ezck is hasznot tcrmcltek a parasztoknak, f6lcg a m6dosabbaknak.
A foldmuvesek munkajat nehany uj gepezet is segitette. Ezek fokoztak a
munka hatekonysag:it es csokkentettek a munkaer6-szuksegletet, ami a mu7 Smith,
Thomas C.: TheAgrarian Origins of Modem japan. Stanford, 1959, SUP, 56. p., footnote e.
8 Morris-Suzuki, Tessa: The Technowgical Tran~formation of Japan. From the Seventeenth to the
Twenty-first Century. Cambridge, 1994, CUP, 32. p.
348
velesi m6dszerekben bek6vetkez6 mas valtozasok miatt idokozben jelen t6sen megn6tt. Ezek koze tartoztak a hosszabb kapafejek, amelyekkel melyebben fel Jehete tt lazftani a foldet, a bctakari tast gyorsito specialis alak(1 sarlok,
tobbfogu cseplOkeretek es Ieng6roscik, illetve a nagyobb, a selyem es a gyapot feldolgozasara egyarant alkalmas sz6v6szekek.
A belterjes gazdalkodas itt felsorolt clemei mogott ht1z6dtak meg azok a
hosszu civt'.'1 folyamatok, amelyek a kor t:irsadalmi viszonyainak es technol6giai szinvonalanak korlatai kozott teljesedtek ki: nevezetesen az erd6gazdalkodasi ismcretek, az on tozes es a tragyazas m aximalis hatckonysagil alkalmazasa.
A 18. es 19. szazadban szamos foldmuvelesi keziko nyv (jilwtasho) jelent
meg J apan ban. Szerz6ik kozott egyarant megtalalhat6k voltak a hivatalnokok, az irastud6k es a faluf6n6k6k. A legjobb kezikonyvek, amelyek egyszerrc vo!Lak atfog6ak cs rendkivfrl reszletesek, abban segitettek a foldmuves csaladokat, hogy olyan modszereket ismerte ttek, amelyek reven h atekonyabban lehete tt mukodtetni a gazdasagokat. A leghiresebb j ikatasho Miyazaki
Antei nevehez ffizodik. A mufajteremt6 Nogyo zensho (Mezogazdasagi enciklopedia) 1697-ben jelent meg. A szerz6 igy fogalmazta meg a konyv lcgfontosabb celjat:
,,A tarsadalom egyetlen osztalyaban sines olyan keves gazdag es oly sok szegeny ember, mint a parasztok kozott. H a nem halmoznak fel vagyont es gabonat, akkor a rossz evekbcn az ehhalal fenyegeti 6ket. A parasztnak ezt mindig eszben kell tartania, ezert embersegeben szerenynek, mestersegeben
szorgosnak kell lennie. "V
A 19. szazadra a fOldmuvesek szamara ertekezesek sora szolgalt utmutat6ul a paraszti eletforma m inden teriileten: a muvelesben, a foldbirtoklasban,
a falusi es a csaladi eletben. Nern tudjuk, vajon a parasztok megszivleltek-e
ezeket a tanacsokat, az viszont biztos, hogy a jikatasho mufaja az egesz birodalomban n agy megbecsiilesnek orvcndett.
A fajtaspecializaci6 es a gyiimolcstermesztesi kultfua elterjedese ellenere
tovabbra is a rizs maradt a legfontosabb termeny. Reszben azert, mert a kormanyzat tamogatta a rizstermesztcst, reszben p edig, mert az ad ott nagysagli
teriilctr61 bctakarftott rizsnek sokkal n agyobb volt a kal6riaerteke, mint barmely mas novenynek. A j apan mez6gazdasag tehat alapvet6en a vizkulturas
rizsen alapult, s ez aztjelentettc, hogy maximalisan kihasznfilcik a vfzforrasokat. A 18. szazadra draga kinccse valt az ontozovfz. A hasznalati j ogok felett
egyre gyakoribb es hevesebb vitak zajlo ttak. A kormanyzat cs a falvak arra
kenyszeriiltek, hogy a nagyobb foly6kb61 nyerj ck ki a sziikseges vizet. A 18.
szazad vegere a kib6viilt ontoz6rendszer es a nagyobb vizfolyasok gatrendszereinck ellen6rzese es fcnntartasa, ami puszLan a mcglev6 rizsfoldek termesatlaganak fenntarcisat szolgalta, hatalmas es kcnyszeru terhet r6tt az
egesz tarsadalomra.
9
\!')
co
,.....
I
0
0
"
McEwan, J. R.: The Political Writings of Ogyu Sarai. Cambridge, l 962, CUP, 24. p.
349
'
00
,......
\t')
c-1
Az ontozovizzel cllentetben, ami csak a vizkulturas foldek szamara volt letfontossagii, a tragyat egyetlen muvelesi agban sem lchetett ne lkiilozni. Az
ontozorendszerck terjeszkedese sziiksegszeruen egyiittjart azzal, hogy fejlettcbbek es hatekonyabbak lettek az alkalmazott miivelesi eljarasok. A tragyazas teren ezzel szemben sokkal tobb volt az ujitas. Korabban a tragyazas abb61 allt, hogy osszegyujtottek es elegcttek a szerves hulladekot, majd a hamut
szetsz6nak a foldeken - ez Lulajdonkeppen az irtasos-cgeteses m6dszer szabalyozott valtozatanak is tekinthet6. A hamut fokozatosan felvaltotta a rothad6 szervcs anyag, illetve, ahol hozza lchetettjutni, a tragya. Arnikor a 17. szazadban ugrasszeruen megnott a muveles ala vonl teriiletek nagysaga, olyan
nagy lett az igeny a zoldtragya irant, hogy a parasztok kenytelenck voltak tragyap6tlekokat kcresni.
Kiilonosen azokban a falvakban valt sulyossa a tragyahiany, amelyek a vJ.rosok kozelcben fckiidtek, ahol nem voltak kiterjedt erdosegek, raadasul ezekct mas celokra hasznaltak, s amelyekben az ipari novenyek (gyapot, dohany) termesztcse valt a fo elfoglaltsagga. Valaszul a hiinyra, elterjedt a kiilonfele szerves hulladekok, leginkabb az ipari mellektermekek (peldaul a
sz6ja, a szake es a novenyi olajok sajtolasa sorin keletkezett hulladek) es a fekalia hasznalata. Olyan 6riasi volt az igcny, hogy a 18. szazad vegen mar ezeknek a biol6giai hulladekoknak a megszerzeseert is ,,oldoklo" kiizdelem kezdodott. Aliand6 problematjelentettek a lopasok, s mindezjelentoscn megnovelte a parasztok kiadasait. Az arak az egekbe szoktek, olyannyira, hogy a
foldmuvesek szamara a tragya megvJ.sarlasajelentette a legnagyobb kiadast.
A halhtlS termelese es tragyakent torten6 ertekesitese kifizet6d6 iizletagga
valt. A 19. szazadra sok regi6ban a part menti halgazdasagokban cloallitott
halh(1s le tt a legfon tosabb talajjavit6 anyag.
A tarsadalmi nyomas, a korminyzati politika, illetve a fold-, vizes tragyahiany osszefiiggesei es ennck kovetkezmenyei j 6l nyomon kovethet6k a mai
Kodaira komyeken vegbemen6 esemenyekben - ez a kantoi regi6, amely
Ed6t6l nehiny kilometerre, nyugatra fekiidt, a bakufu birtokaihoz tart<>
zott. 10 Az 1650-es evekben a bakufu engedelyt adott egy kozeli varosb61 szarmaz6 vallalkoz6nak, Ogawa Kurobeinek, hogy telepeseket toborozzon, akik
majd egy kozel at ncgyzetkilometeres teriileten .,uj foldcket" (shinden) alakflanak ki, s egy Ctj telepulest hoznak letre, ,,Ogawafalvat" (Ogawamura). Ateruleten nem volt elegendo viz az arasztasos muveleshez, reszben a domborzati viszonyok miatt, reszben pedig azert, mert biztositani kellett Edo vlzellatasat. A falusiak ezert szaraz kulturas novenyeket iiltcttek. A gyenge
tennotalajt bosegesen tragyaztak. Egy evtizeden beliil az egesz kiutalt tenilete t muveles ala fogtak. 1700-ra a shinden lakossaga annyira megnott, hogy a
helyi eloljar6k beadvanyt nyujtottak be, amiben kervenyeztek, hogy tovabbi
erdokct torhessenek fel. Az ed6i hat6sagok kozel husz evig elutasitottak a keIO Robertson, Jennifer:
1991 , UCP, 80- 93. p.
350
Native and Newcomer. Ma.J..-ing and Remaldng a]a/1cmese City. Berkeley,
relmct, mivel a kerdeses ten1lcten novo bokro kat es fiivet a szomszcdos falvak lak6i mar hosszu ideje hasznaltak a rossz minosegli talaj tragyazasira. Az
1720-as evekben a sh6gun, T okugawa Yoshimune, aki a mcz6gazdasagi termeles fellendftcsevel akarta enyhfteni a bakufu penziigyi problemait, szakftott az addigi politikaval, s en gedelyezte, hogy Ogawamura megketszerezh esse tcrmofOldjeinek add igi teruletct. Ez egy nagyobb szabasu terv resze volt,
amivel a kantoi foldek osszteruletet akartak jelentosen megnovclni. A k6vetkez6 evekben a kijelolt savokat, sok szomszedos terlilettcl egyetemben , rendben fel is tortek. Am mindez csak tovabb novelte az amugy sulyos tragyahianyt, mikozben a tclepesek felszamoltak a tragya ujratermel6d6 forrasait.
Emiatt kcnytelenek voltak a piacon kaphat6 talajjavft6kat vasarolni, sat kellett terniuk az arun ovenyek tcrmesztesere, hogy fedezzek ennek a koltsegeit.
Az uj lablakat mar n apszamosokkal m uveltettek.
A munkaero
Az ontozorendszcrek es foly6k vedmuveinek fenntartasa, illetve a talajjavit6
szerek felhasznalasa teren a Kesei Edo-korszak gazd asaga messzemen6kig kihasznal ta a lehet6segeit. Ez nemcsak a foldmuvelesre, a banyaszatra, az erdoes vizgazdalkodasra, hanem a munkaer6 kihasznalasara is igaz volt. Valoszin Uleg a lakossag munkaerejenek maximalis kihasznalasa - ami magaban foglalta azt, hogy a parasztok az ev tobb napjan hosszabb ideig, kemenyebben es
credmfoyesebben dolgoztak - volt a legfon tosabb tenyezoje annak, hogy az
1720-as evek utan tovabbra is szinten tudtak tartani a mezogazdasagi termelest, ami Ienyegcben az egcsz tarsadalmat eltarto tta.
Ez azert figyelemre melt6 fejlemeny, mert bar 1720 utan a tcirsadalom egcsze nem nott, ennck ellenere mindig el tudtak vegezni az egyre nagyobb szabasu utepftesi es utfenntartasi munkalatokat, s mindig akad l elcgcnd6 m unkaskez a terjeszked6 foldeken es a robbanasszeruen fejl6d6 belfoldi kereskedelemben, ami a vide ki termelesrc ep ult. Nagyon valoszfnu, h ogy eppen a
demogr.ifiai stagnalas hattereben meghl1z6d6 ok ,,termelte ki" a szukseges
ttj munkacrot. A n epesseg zomet alkot6 paraszti kisbirto kok, amelyck komoly kiizdelme t folytattak a fennmaradasert az egyre kedvez6tlcnebb 6kol6giai kornyczetben , ugyanis olyan elet- es munkaritmust alakftottak kik maguknak, ami visszavetette a ,,reprodukci6s novekmenyt'', ugyanakkor j elcntosen megnovelte a bcfckte tett munkaerot. Vegeredmenybeu ez kielegitette
a tarsadalom n6vekv6 munkaer6-sziiksegletet, ugyanakkor megallitotta a nepessegnovekedest.
A kisbirtokok termeszetesen nem a semmib61 tuntek cl6 a 18. szazadban.
A 7. fejezetben sz6ltunk arr6l, hogy a kozepkorban a sh6en-binokok szethullasaval, amelycket a ,,neves fold gazdai" (myoshu) feliigycltek, el6sz6r a Kinaimedenceben, majd kes6bb az egesz birodalomban, megnott a paraszti kisbirtokok szama. A politikai szettagoltsag korszakaban, amikor a helyi hatal3 51
0
O>
00
.....
0
i.n
G'/
352
massagok mar muvell vagy ujra muveles ala vont foldeket szereztek maguknak, majd rokonaikb6l es vazallusaikb6l helyi vedelmi er6ket szerveztck, sorra alakultak a nagyobb birtokok.Japan egyesitese utan, 1600-t61 megindul6
folyamat, amely soran hatalmas teriile teket tettek ismet muvelhet6ve, mas
fOldbirtokosok szamara is lehet6seget biztositott, hogy kiterjesszek birtokaik
hatarait. Az Uj fo!deket 6k is masok (rokonok vagyaz Ott elo parasztok) segitscgere tamaszkodva muveltcttek.
A birodalom egyesltesevel a nagygazdasagok eppen azt kezdtek elvesziteni, ami miatt letrejottek. A helyi vezet61mek tobbe mar nem volt sziiksegiik
nagy szamu, hadra foghat6 vazallusra, sot a ranghoz melt6 tulajdoni bazisra
sem, hiszen a rangokat es a foldhasznfilati jogokat Ed6ban szentesitcttek.
Emellett, mivel a 17. szazadban ugrasszeruen megnovekedett a megmuvelt
foldek es nepesseg nagysaga, valamint (az egy foldmuvesre es egy hektarra
szamitott) termelekenyseg- elsosorban az arasztasos muveles szelesebb koru
alkalmazasanak koszonhet6en -, sok birtokos feloszthatta foldjeit az utodok
kozott.
Ez nem tartott sokaig. A banyaszat visszaesesevel es a nagy epitkezesek befejez6deseveljelent6sen beszukiiltek a videki munkalehetosegek. Raadasul,
amikor az evszazad vegen megfogyatkoztak az ujra muveles ala foghat6 teriile tek, s ritka kinccse valt az ontoz6viz, a nagyobb birtokok vezet6i egyre nehezebben tudtak a rokonokat es a berloket n yeresegesen foglalkoztatni.
Sokan ugy oldotrak mega problemat, hogy nagyobb cselekvesi szabadsagot
biztositottak ezeknek az embereknek. Kis, adokoteles parcellakat adomanyoztak nekik, s csokkentettek, illetve akar cl is tekintettck azokt61 a szolgalatokt61, amelyek a vazallusi statushoz kot6dtek, de ennek fejeben a nehezebb
id6szakokban Ok sem segitettCk oly mertekben az uj kisbirtokosokat, mint
azt korabban tettek - sot esctenkent egyaltalan nem tettek ertiik semmit.
Kersegtelen, hogy sok korabbi vazallus nagyon orult a valtozasoknak. Sajat
foldjciken a maguk urai lehettek. Az csak kes6'bb deriilt ki, hogy kepesek-e
megbirk6zni az uj helyzettel.
A 18. szazad elcjen a fokoz6d6 vizes foldhiany kozepette lassan felhagytak
az ilyen rendszeru foldosztas gyakorlataval. Alland6sult a falvak szerkezete.
Rendszerint sok kisbirtokos portab61 es nehany n agybirtokos h aztartasab61
alltak. Ut6bbiak vezetoi toltottCk be az eloljar6i hivatalokat. A kisbirtokosok
alig egy hektarnyi foldeken gazdalkodtak. Ez - kedvez6 koriilmenyek es
esszeru gazdalkodas mellett -, h a szukosen is, de biztositotta a kis haztartasok (hazaspar, egy vagy kett6 gyerek es a nagysziil6k) megelheteset. A kisbirtokosok es az egykori foldesurak/ falusi hatalmassagok kozotti kotelekek alig
nc:!hany nemzedeknyi ido alattjelentosen rneggyengiiltek. Ez meg inkabb kiszolgfiltatotra tette a parasztokat, hiszen tovabb zsugorodott alattuk az a ,,szocialis ved6hil6'', amivcl egykor a nagybirtokok vedtek a falukozosseg szegenyebb tagjait.
Am a puszta teny miatt, hogyfoldeket birtokoltak, igen nagy nyornas nehezedett rajuk - a kormanyzat, a falusi eloljar6k es a m aguk reszer61 egyaran t - ,
hogy a falvakban maradjanak, folytassak a termelest, s rendben bcfizessek az

ad6kat, gondoskodva ezzel csaladjuk megelhetesfr61, biztositva, hogy megtartsak ,,tiszteletre melt6 foldmuvesi" (onbyakush6) stitusukat. Barmilyen nehez is volt ugyanis megelni a f0ldb61, az onbyakushii szilird .,helyet" es alapot
biztositott az egyen szamira a tirsadalomban, mivel a folddel nem rendelkez6 falusiak, a ketkezi munkasok, a hontalanok es a kitaszitottak (eta) fole
emelte a kisbirtokost - e tekintctben h asonlftottak az alacsony jovedelmu
szamurajokra, akik ennek ellenere a kozemberek felett illtak, fiiggetleniil
ut6bbiak vagyoni helyzetet61. A kisbirtokosoknak tehat szamos, nyom6s
okuk volt arra, hogy a falvakban maradjanak, kemenyen dolgozzanak, s ut6dokat n emzenek, akik majd tovabbviszik a gazdasagot.
A megvaltozott koriilmenyek arra sarkalltik a kisbirtokosokat, hogy mel16zzenek minden felesleges kiadast, s a leh et6 legnagyobb termest takaritsak
be a foldekr61 - megszivlelve a jikatasho'kban lefrt tanacsokat. Az ujitisok koziil csak keves o lyan akadt, amelyik lecsokkentette a munkaer6-raforditist.
Eppen ellenkez61eg, tobbsegiik megnovelte azt. A munkaer6t a haztartasok
tagjai biztositottak, am tekintve a birtokok mereteit, ez elegendonek bizonyult. Az uj gyerme k sziiletese, kiilonosen a korai idoszakban, h atalmas terhet r6tt a csaladokra. Olyan volt, mint egy val6szinUleg soha vagy csak nagyon lassan megteriil6 .,befektetcs'', ami raadasul a csalad aktiv tagjainak,
kiilonosen a n61mek a munkajat is hatraltatta. Tekintve a korabeli magas csecsem6haland6sagot, korantsem volt egyszeru fe ladat felnevelni egy egeszseges orokost, anelkiil, h ogy rajta kiviil egyetlen gyerek sem szi.iletett volna a
csaladban. Ez csak alig ne hany csaladnak sikenilt.
A mezogazdasagi ujitasok alkalmazasa tehat arra kenyszeritette a korszak
kisbirtokosait, hogy egyre tobb penzt koltsenek a foldekre: peldaul a napszamosok munkaberere, a tragyara es mas szukseges dolgokra. A rosszul :fizetett
kozmunkak, az utepitesi es utkarbantartasi munkalatok egyre tobb idejiiket
emesztettek fel. A fennmarad6 id6ben otthonukt61 tavol is vallalhattak viszonylag nagy fizetessel jar6 munkat (dekasegi). Ez azonban igen bizonytalan
m6dja volt a penzkeresesenek, ennek ellenere a 19. szazadra mar szeles korben elterjedt ez a gyakorlat, mivel a 17. szazadban megszun6 munkalehet6segek h elyett id6vel uj munkahelyek szulettck.
A kormanyzati politika is segitette az uj munkahelyek letrejottet, mivel
nem sikeriilt hatekonyan megoldania a n em elelmezesi celokat szolgal6 n6venytermesztesi tevekenysegek megad6ztatasat. A falusiak ezt kihasznalva
reszben vagy teljesen attertek a piacon ertekesithet6 termenyek es termekek
termelesere es el6allitasara. Az ilyen jellegu termeles novekedese, ami zomeben a varosi kezmuvesseg es ipar rovasara torrent, rengeteg uj munkalehet6seget kinilt a termel6k es mindazok szamira, akik hajland6ak voltak elhagyni otthonukat, hogy bermunk.askent dolgozzanak.
Mivel a ferjek hosszu ideig tavol voltak, s az otthon marad tak igazgattak a
kisbirtokok iigyeit, csokkent a szuletesek szama es val6szinllleg nott a csecsem6haland6sag. Egyre cobb fiatal feln6tt maradt agglegeny es hajadon, akik
8,_,.,
CXl
.....
0
0
.t--
.....
353
0
O>
00
.--<
L')
,....
CN
gyakran segft6kkent dolgoztak a szt116k gazdasagaiban. A hazassagra lep6k

eletkora is kicol6dott, s a parok kevesebb gyermcket vallaltak. Raadasul a szegenyebb csaladokban, kulonosen az fnsegesebb id6kben megszaporodtak
a mesterseges terhcsseg-megszakitasok es a csecsem6gyilkossagok, amivel a
csaladok IC:tszamat pr6baltak kontrollalni, illetve azt pr6baltak elemi, hogy
az elctben lev6 gycrmek biztosan elerje a feln6ttkort. Mindennapos volt az
orokbefogadas es az orokbeadas, id6vel ugyanis az orokbe fogadott gyermeket teljes j ogu orokosnek tekintettek. Ennek koszonhet6en ugy tunik, hogy
a 18. szazad kozepere teljcsen atalakultak a gyermeknevclesi szokasok es
normak. 11
A megvaltozott normak es szokasok dcmogriifi.ai hatasait csak tovabb er6si tettek az ebben a korszakban vegben6 mas jellegu valtozasok. Mivel egyszerubbe valtaz utazas es a varosok egyre zsufoltabbak lettek, a 17. szazad vegere
gyakori es sulyos jarvanyok pusztitottakJ apan ban. A legtobb fildozatot a him16 szedte, megpedig els6sorban nem a fclnottek, hanem a csecsem6k es kisgyermekek koziil. 12 1700 u tan a sorozatos rossz termes es az chinseg tizedclte
a lakossagot. Ezek a katasztr6fak f6leg a kisebb tersegeket erintettek, de
osszessegiikben rovid tavon csokkentettek az egyes regi6k ncpessegct, hoszszu tavon pedig demografiai stagnalashoz vezettek.
A 18. szazad kisbirtokos csaladj ai tehat, alkalmazkodva a korulmenyekhez,
a megelhetes erdekeben egyre tobbet dolgoztak a fo ldeken cs egyre kevesebb ut6dot ncveltek. A kevesbe elelmesekre s mindazokra, akiket kozvctleniil erintettek a termeszeti csapasok, a j arvanyok vagy az ehfnsegek, igen keserves idoszak koszontott. Kolcsonoket vettek fel,jelzaloggal terheltek mega
foldjeiket, s ren dszerint berl61cke vagy foldnelkuli munkasokka valtak. A nehezsegek es a bizonytalansag ellenere azonban a kisbirtokosok egyertelmuen {1gy gondolt:ik, megeri hosszu es faradsagos 6rakat tolteni a foldeken, va16szinllleg azert, mert cz volt a legbiztosabb m6dja annak, hogy m egtartsak
az on[Jyakush6 statust, s elkcrwjek mindazt, ami egylitt jart volna ennek az elvesztesevel. A legtobb kisbirtok (tulajdonkeppen a tobbsegUk) val6ban eletkepesnek bizonyult. A foldek egy reszet a csalad muvelte, masik reszet berbe
adtak vagy maguk is berlemenyekkel noveltek a birtok teriiletet. Ekozben
egy olyan nehezen atlathat6 foldbirtoklasi rendszer alakult ki, amclyben elmos6d tak a hatirok a tarsadalmi osztalyok, illetve a nagy- es kisbirtokok kOzott. Mindez csak meg osszetettcbbe tette a japan falvak bels6 felepfteser es
eletet.
Nehany vallalkoz6 szellemu kisbirtokos jelent6s vagyonokra tctt szert.
11 Cornell,
Laurel L.: Infanticide in Early Modern Japan? Demography, Culture and Population Growth.JAS, vol. 55 no. 1 (February 1996), 22-50. p.
12 (1) Jannetta, Ann Bowman: Public Health and the Diffusion of Vaccina tion in Japan. In
Liu Ts'uijung e t al. (eds.): Asian Population H istmy. Oxford, 2001 , OUP, 292-305. p. (2)
Walke r, Brett L.: T he Early Modern Japanese State and Ainu Vaccinations. Redefining
!he Body Politic, 1799-1868. Past and Present, vol. 163 (May 1999), 121-160. p.
354
:700-t61 azok a kormanyzati intezkedesek, amelyek elosegitettek a termesatiagok novekedeset, rendszerint nem tiikrozodtek vissza a megnovekedett
ad6bevetelekben, ugyanis a hivatalnokok csak ritkan mertek fel ujra a falvakat, s ritkan igazitottak hozza az ad6kat a nagyobb termesekhez. Az a terme!6 . akinek sikeriilt ujabb foldeket szereznie, vagy sajat foldjein megnovclnie
a termeshozamot, komoly gazdasagi el6nyre tctt szert, ami lehetove tcttc sza:nara, hogy ,,seg1tse" a n ehezsegekkel kiizd6 szomszcdait. Ez rcndszcrint
penzk6lcs6nt takart. A fold vagy a termes jelentette a biztositekot. Id6vel
tenylegesen a birtokaba keriiltek ezck a foldek, s az uzsorasb6l nagybirtokos
leu. Az ugyes nagybirtokosok el tudtak erni, h ogy berloik n oveijek a termcsa tlagokat. A nagyobb termest a faluban tartottak, ami ismet csak 6ket gazdauf to tta.
Id6vel ezek a folyamatok oda vezettek, hogy kiil6nb6z6 ad6ratak alakultak
ki. Az Okayama-birtokon el6 tud6s, Takemoto Ryiihei, aki a videki szegenyeg es n ep essegfogyas okait kutatta, 1810-ben az alabbi megfigyelest tette:
,,A vagyonos parasztok foldjeire viszonylag alacsony ad6ka t vetnek ki, ezert
azok nagy h aszno t termelnek. Am alig egy vagy ket ilyen birtokos el minden
riz faluban. Azoknak a szama, kik k6lcs6nok n elkiil is boldogulnak, nem
tobb mint tiz a szazb61. A tobbiek nagy szegenysegben elnek. Ut6bbiak foldj eit kivetel nelkiil sulyosan m egad6ztatjak. Masreszr61 viszont a m6dos gazdak, kiknek a foldjei boseggel teremnek, alig fizetnek ad6t, 1gy 6k megtarth atjak a felesleget. "13
Ugy tunik, hogy a 19. szazadra a japan falvak viszonylag egyscges arculatot
kaptak: a lakossagot nehany nagybirtokos, kis szamu, onfill6 kisbirtokos es a
foldjeiket reszben vagy teljes egeszeben berl6k mind nepesebb csoportja alkotta. U t6bbiak egyre hosszabb id6szakokat toltottek az otthonukt61 tavol
dolgozva.
Osszegezve az eddig leirtakat, a nagybirtokok szetapr6z6dasa es a kizsakmanyolha t6 er6forrasok elapadasa nyoman videken rengeteg kisbirtok jott
Ietre. A rossz termest hoz6 id6szakok kivetelevel ezeknek a kisbirtokoknak a
tobbsege kepes volt megbirk6zni az okol6giai kornyczetjelentette korlatokkal, megpedig a mertekletes eletrn6ddal, az odafigyelessel vegzett munkaval
es a hosszabb munkaid6vel. Ha betegseg vagy sikertelen terh esseg sujtotta a
csaladot, akkor mas m6dszerekkel gondoskodtak a le tszam visszaallitasar61. Nehany kisbirtokos idovel nagy vagyont es befolyast szerzett maganak.
:\ tobbseg azonban berl6kent vagy nincstelc n bereskent vegezte. Am egeszeben veve a strategia, amivel a korabeli viszonyokhoz alkalmazkodtak, kulcsfontossagu szerepetjatszott abban, hogy Japanban stabilizal6dtak a d emografiai folyamatok, s hogy sikeriilt legalabb szinten tarlani a mezogazdasagi
termelest es a kereskedelmet.
13 Smith:
ti")
00
I'--
The Agrarian Origi.ns... 100. p., footno te 1.

355
A terjeszkedo birodalom
A Kesci Edo-korszakban a lakossag nemcsak maximalisan kihasznalta a m eglev6 termeszetes er6forrasokat, hanem ki is terjesztettc azok ter- es id6beli
h atarait. A legsikeresebb terjeszkedes a tengeren zajlott. A Tokugawa-korszak halaszai sikercsen birtokba vettek a partvictek h alban es egyeb tengeri
eI6lenyekben gazdag vizeit, amelyek elclmiszert es tragyat biztositottak a lakossagnak. A tarsadalom attorte a hatalom urai altal emelt szarazfoldi korlatokat.11 A nagy mennyisegben feldolgozott es talajjavit6kent ertekesitett h alhus iranti keresletnek koszonhet6en az egesz partvidek menten fellendult az
intenziv, halos halaszat. Hokkaido nyugati partvidekenek vizei kulonosen
gazdagok voltak halban. Itt huz6dott ugyanis a csendes-6ceani heringck
(Chupea pallasii) ivasi utvonala. A halak minden evben lelisztak az Ohotszki-tengerb61 a delre, az Oshima-felszigeten fekv6 Wajinchiig, a MatsumaedaimyOk birtokciig. A tavaszi vonulaskor:
,,amikor az els6 [hering-] rajok megkozelitik a partokat, j ottiike t a sira.Iycsapatok es a balnarajok felbukkanasa jelzi. A focsapat erkezesekor a tenger
vize elfeheredik, ragacsossa valik a haltejtol. A part megtelik ikraval es a szarazra sodr6dott halakkal. A vizben annyi hering nyuzsog, hogy cgy p6zna
szinte tamasztck nelkiil meg tud allni a vizben."15
Az ivasi id6szak rovid ideig tartott, czert a halaszoknak gyorsnak kellett
lenniuk. A nagy hal6k kincset ertek. A heringe t hclyben dolgoztak fel. A hust
haj6kon szallftottak delre aJapan-tengeren keresztul a Kinai-m edcncebe . Itt
a gyapot- es a dohanyfoldeket, valamint a tobbi parcellat tragyaztak a halhussal.
Ezo szarazfoldi reszenek iizleti alapon t6rten6 kiaknazasa mar sokkal kisebb sikereket h ozott, noha az ittcni erd6k, a tcrmotalaj es a gazdag felszini
eroforrasok szinte erintctlenek voltak. A halhtlS mellett a regi6 tengeri hinart es algat is n agy mennyisegben ertekesitett a belfoldi piacokon. A politikai korlatozasok azonban - ezeketj6reszt a Matsumae-klan leptette eletbe a Wanjinchit61 eszakra eso teri.i.leteken szinte minden mez6gazdasagi pr6balkozast meghiusftottak. Hokkaido n ehany vizfolyasa menten kulszini
m6dszerekkel banyasztak ugyan nemi aranyat az 1600-as evekben, s a vadaszat megritkitotta a medve- es a szarvas-, az edesvizi halaszat pedig a halallomanyt - ez erzekcnyen erintette az ainukat - , de a szige t erdosegei j6reszt
erimetlenek maradtak. 16
A birodalom legjelentosebb terjeszkedese inkabb id6beli volt, mintsem
terbeli: a fekuszen hasznalatanak elte1jedesevel J apan az okoszisztema ujon11
Kalland, Arne: Fishing Villages in Tokugawa j apan. H onolulu, 1995, UI-IP.

Howell, David L.: Capitalism from Within. Economy, Societ)' and the State in aJapanese Fishery.
16 Walker, Brett L.: The Conquest of Ainu Lands. Ecology and Culture in j apanRse Expansion,
1590-1800. Be rkeley, 2001, UCP, 158-160. p .
15
356
nan termelodott cncrg-iaforrasait6l val6 teljes fiigg6seg korszakab61 atlepett

a fosszilis tt':1zel6anyagokt6l val6 reszlegcs fiiggoseg allapotaba. A Brit-szigetekhez hasonl6an , ahol az cmberck a fakeszletek kimerulese utan tozeggel kezdtek fUteni, s amikor mar a t6zeg sem volt elegend6, atertek a szenre, majd vegiil, a felszini szenmez6k kitermelese utan olyan gozmeghajtasu
pumpakat fejlesztettek ki, amelyekkel viztelenithettek a melyebben fekv6
szenretegeket, a 18. szizadij apanban, ahol n em voltak t6zeglapok, afahiany
miatt a lakossag a fekiiszen elegeteseb61 nyert energik Elsosorban a tengeri
s6 c16allitasan al hasznaltak a Seto-beltenger partjai menten, de a cukorkeszites es a keramiak kiegetese soran is gyakran filtottek szennel. A 18. szazad vegere, a banyaviz es a szenfiist okozta kornyezetszennyezes miatt helyi mozgalmak szervezodtek, amelyek a banyaszat megsziinte teset es a szentuzeles betiltisat akartak elerni. Ezek a mozgalmak id6r61 id6re megerosodtek, de nem
ertek el a celjukat, ugyanis a 19. szizadban a kr6nikus tiizelohiany m iatt orszagszerte ismet egyre tobb szenet haszna!tak. Japan immar az ipari kor kiiszoben allt.
A mindennapi elet szabalyozasa
:\ birodalom ter- es id6beli terjeszkedese a halaszat kivfaelevel gyakorlatilag

semmilyen h atassal nem volt a belterjes gazdalkodas id6szakanak stagnal6
szakaszara. A kisbirtokokon gazdalkod6 foldmuvesek tovabbra is h6sies kiizdelm et folytattak azert, hogy korlatozott lehet6segeik ellenere a legnagyobb
termest takarftsak be a foldekr61, dacara annak, hogy az eroforrasok az egesz
h.esei Edo-korszakban szukosek maradtak. Ez tiikrozodott vissza a mindennapi elet minden r eszletre kiterjed6 szabalyozasaban, ami valoszinuleg a
\ilagtortenelem legalaposabban kidolgozott ilyen j ellegu rendszere volt. Tulajdonkeppen egy nagyszabasu kiserletnek tekinth eto, amivel a japan rarsadalom alkalmazkodni pr6balt az alapvetocn behararolt termeszeti er6forrasok teremtette korulmenyekhez.
A rossz termes, az ehinseg, a szegenyseg es a piaci erok termeszetesen maguk is egyfajta eloszt6 mechanizmuskent mukodtek. De ennek leteztek mas,
kevesbe latvanyos fajtai: a nem szabalyozott, a szokasokon alapul6 m6dszerek, amelyeket a helyi vezet6k es a kormanyzati rendeletek tudatosan er6szakoltak ra a lakossagra.
Ami a szokasokon alapul6 gyakorlatot illeti, a 18. es 19. szazadban szamtalan foldmuvelesi evkonyv es viselkedesi k6dexjelent megJapanban . Ezek altalaban a mertekletesseget, a szorgalmat, az onfegyelmet meltatrak. A javak,
az id6 es a munkara forditott er6 esszen1 elosztasara osztonoztek az embereke t. A mesterseges terhesseg-megszakitas es a csecsemogyilkossag akkoriban
elfogadott gyakorlata is az ,,elosztasi rendszer" egyik eleme volt. A kormanyzat es a moralistak ugyan melysegesen eli'.teltek, s n em tudjuk, milyen szeles
korben alkalmaztak ezckct a gyakorlatban, az viszont biztos, hogy m ega sze357
en
OC)
I.!}
CN
genyebb szamurajok koreben is dfrolt ez a szokas - a csaladi vagyont ugyanis

csak egyetlen fiu orokolhette, ezert ,,tenni" kellett valamit ennek erdekeben.
1788-ban, a puszt1t6 Tcnmei-ehfnscg idejen, a konfucianus tud6s, Nakai
Chikuzan, aki semmiben sem szenvedett hianyt, ertekezest irt a szamurajok
altal elkovetett csecsemogyilkossagokr61. Egy hclyen az alabbi megjegyzest
tette:
,A legtobb [szamuraj] csaladban nem veszik maguknak a faradsagot, hogy
az els6sziilott6n kiviil mas gyermeket is felneveij enek. Ha egy csalad megis
(1gy don t, hogy ket vagy harom gyermeket vallal, akkor nevetseg targyava Yalnak masok szemeben. Ez egbekialt6 gyalazat! "17
Nern tudjuk, hogy a kozfelhaborodas es a kormanyzat tilt6 rendeletei
mennyire bizonyultak hatekonynak, egy biztos, a csecsem6gyilkossagok nem
szuntek meg.
Nehezen vitathaL6, hogy a szukos eroforrasok kenyszeritettek ra az embereket a mertekletes eletm6dra. Futoanyag-takarekos foz6- es ft'ft6eszkozoket
hasznaltak; egyszeru kivitelezesu es berendezesu otthonokban eltek, s ahol
lehetett, takarekoskodtak a faanyaggal; a ruhakat ugy szabcik ki, hogy a lehet6 legkisebb legyen a szovetveszteseg. Minden lehetseges m6don ujrahasznosftottak a hulladek anyagokat. Olyan allatok husat fogyasztottak, amelyek
nem igenyeltek legel6ket: ,,medve, vaddiszn6, nylil, borz, majom, facan, kacsa, galamb es mas madarak". 18 Kes6bb, a Kesei Edo-korszakban, amikor a
t(llzott vadaszat miatt csokkent a vadallomany, a csirke lett a legfontosabb
husfele.
A kis helyi kozossegek ki.ilonbozo m6don pr6baltak megbirk6zni a kialakult helyzettel. A megmuvelhct6 foldek szukossege, s az a teny, hogy a falvak
kollektivan feleltek az ad6k befizeteseert, arra osztonozte a lakossago t, hogy
minden talpalatnyi helyet megmuveijen, s min den munkakepes falusit munkara fogjanak. Erdekes m6don, sok helyen i.'igypr6bfiltak megfelelni cnnek a
kihfvasnak, hogy id6szakosan (tjra felosztottak a foldeket a haztarcisok kozott, biztositva azt, hogy mindcn csaladnak a fennmaradashoz szi.ikseges minimalis teriiletu, j6 min6segu parcella jusson. 19
A vizet is elosztottak. Az Edo-korszakban teljesen kiaknaztak az 6ntoz6v1z-kapacitast. Gyakoriak lcttek a viz felhasznfilasa kori.il kirobbant vitak
(mizu mondai). A falvak birodalomszerte kialakitottak sajat szabfilyrcndszeriiket. Ezekben pontosan lefektettek a zsilipkapuk meretet, az elaraszthat6 foldek nagysagat, illetve azokat a napokat es 6rakat, amikor a falusiak, elore
l7
18
Honjo: The Social and Economic History ... 180. p.

Hanley, Susan B.: Ever)'day ThingsinPremodemjapan. Thellidde:n Legacy ofMaterial Culture.
19
(1) Brown, Philip: State, Cultivat0r, Land. Determination of Tenures in Early Modern
Japan Reconsidered.JAS, vol. 56 no. 2 (May 1997), 421-444. p. (2) Uo: CentralAuthority &
Local Autonomy in the Formation of Early Modem japan. The Case of Kaga Domain. Stanford,
1993, SUP, 94-98. p.
358
meghacirozott sorrendben, vizet vezethettek le a csatornakb6l. Mcghatirozcik, hogy milyen eszkozokkel kenyszcritik ki a szabaJ.yok betartasat, s hogyan
buntetik meg azok megszegoit. A gondosan kidolgozott rendszcr ellenere a
mizu mondaiok tovabbra is komoly feszfiltsegeket okoztak a falvak kozott es
azokon behil.
A helyi kozossegek szabalyozott eletet a vagyonhoz val6 viszonyulas is segitette. A tulajdonjogokat mar a ritsury,~rendszcr evszazadait6l kezdvc olyan
pecialis jogosi tvanyoknak tekintettek, amelyekhez bizonyos felel6sseg is tarul t. Ezt a fclfogast reszletesen kidolgoztak a sh6en-rendszcr dokumentumaiban (shiki). Ezek ertclmeben az egyes (nev szerint megnevezett) szemelyek
meghatarozott jovedelmet, foldhasznalati jogot es rangot kaptak, cserebe
mcghacirozott mennyisegli ad6t es szolgalacot kellett befize tniuk, illetve teljesitcniuk. Ezek a dokumentumok sok embertjuttattak specialis, korlatozott
h asznalati joghoz a foldekkel es mas vagyon targyakkal kapcsolatban. A sh6enrendszer szethullasaval a hasznalati jogok egy uj formaja jott letre (yaku), ami
a speciatisjogok es kotelezettsegek dokumentalt, tarsadalmilag elfogadott es
z<.i.mon kerhet6 gylijtemenye volt. Amellett, hogy jogositvanyokat kaptak az
omozoviz fclhasznalasara, a falusiak foldhasznalati j ogokkal is rendelkeztek:
pe ldaul lehet6seguk volt arra, hogy ugyanazon a parcellcin az egyik haztartas
nyari, a masik pedig teli novenyeket termesszen.
A legbonyolultabb kozos hasznalatijogok az erd6segekh ez kot6dtek, mi;el azok biol6giai sokretusege sokfele felhasznalast tett lehet6ve . Mivel a birodalom egesz teruleten m egfogyatkoztak a falvakat ovez6 erd6segek, reszle~esen kidolgoztak, hogy az egyes haztartasok honnan, az ev melyik szakaban,
mcnnyi takarmanyt, tragyazasra alkalmas anyagot, tiizel6t es egyeb terme-.ze ti javakat termelhetnek ki az erd6kb6l. Sokszor meg azt is mcgszabtak,
~ogy milyen eszkozoket es milyen m6dszereket alkalmazhatnak. Ez a minden reszletre kiterjcd6 szabilyozas segitettc a falusiakat az er6forrasok maxi:-!lcilis kiaknazasaban, ugyanakkor korlatozta a vagyonosabb csoportok visszafleseit, oly modon osztva el a haszonelvezetijogokat, ami biztositotta a falu
:ennelesi kapacitasanak szinten tart.a.sat.
A kormanyzat is kidolgozta a sajat szabalyait, amelyeket a szukos forrasoknoz igazitott. Ezek tobbsege a lakossag koltekezeset cs fogyasztasat szabcilyoz:..l. Eredetileg a bakufu csak n ehany, o lyan rendele tet adott ki, amelyek a shi.iikoshu egyes retegeinek fizikai megkiilonbozteteset szolgaltak. Ezekben
:?1eghataroztcik, hogy az egyes osztalyok milyen cs mekkora hazak.ban e lhct:!ek, milycn ruhakbanjarhatnak, s hogyan illo viselkedniUk. Mivel a terme,zeces er6forrasok a 17. szazad vegere meg inkabb megfogyatkoztak, meg:!ott a fogyasztast korlatoz6 rcndeletek szama. A fennall6 cirsadalmi rend al::.J legitimal t szabcilyokkal az elet min den teruleten meg akarcik szabni, h ogy
:-.J. mib6l es mennyit fogyaszthat vagy hasznalhat, kezdve az erdei er6forra,okt6l, a ruhazkodason es a femeken kercszti.d a mindennapi elet ezernyi
~:is targyaig. A hatalom a szamara elfogadhat6 mennyisegli java kat e ngede. ezett az egyes tarsadalmi oszcilyoknak. A szabalyalkot6k figyclmet a mun-
.,.,
()()
......
I
0
0
!:'-
......
359
kaido sem keriilte el. A rendeletek tiltottak a tetlenkedest, a felesleges utazasokat, s az egyeb, hasznot nem hajt6 tevekenysegeket.*
Lehetetlenseg felmerni, hogy a megszorit6 es szabilyoz6 intezkedeseknek
milyen hatasai voltak. A fennall6 rend tulelte az alkalmazkodas nehez evtizedeit, amikor a tarsadalom a belterjes gazdalkodas n6vekv6 szakaszab6l atlepett a stagnalas peri6dusaba. Csupan becslesekre hagyatkozhatunk arr61,
hogy milyen aldozalokkal es elonyokkeljart volna, hajapan egy masik utra
lep. Az viszont egyertelmu, hogy korantsem volt konnyil az atmenet: sokjel
utalt arra, hogy a tarsadalom szorongva varja a jovot. Ez a szorongas vilagosan megmutatkozott a Kesei Edo-korszak kulturalis es politikai eleteben.
A Kesei Edo-korszak kulturalis es politikai elete

A kulturalis es politikai folyamatokat szamos valtoz6 alakitja - ez a megallapitas nem szorul reszletes magyarazatra. Ugy tunik, a Kesei Edo-korszakban a
beszukill6 termeszetes er6forrasokb6l fakad6 nehezscgek voltak a legnagyobb hatasii ,,bels6" viltoz6k. Hatasaik a politika felso (a bakufu es a daimyOk) es az also (a falvak es a varosok) szintjein, sot azok talalkozasi pontjain
egyarant megmutatkoztak. A nehezsegek sulyos teherkent nehezedte k a szellemi etetre. Uj, a konfliktushelyzeteket is felvallal6 szemleletm6dok, s olyan
gondolati rendszerek sziilettek, amelyek segitettek legitimalni a fennall6
problemak orvoslasa es a valtozasok iranti igenyt.
A szetesebb, okol6giai osszefiiggesek nem erintettek olyan kozvetleniil
a kultiira vilagat. A mfiveszetek es az irodalom ugyanis elsosorban a fennill6
rend haszonetvez6ir6l sz6lt, s az 6 igenyeiket szolgalta ki. De a stagnalas, igaz
kozvetett m6don, meg ebben a szellemi kozegben is ereztette a hatasat. Tetten erhet6 peldaul abban, hogy a 17. szazadban hanyatlasnak indult az elit
retegek kulturaja, ami egyertelmuen kovetkezett abb6l, hogy megrendiilt
Kyoto es az egesz Kamigata regi6 kulturalis ,,egyeduralma"; illetve abban is,
h ogy megvaltozott a kulturalis alkotasok min6sege es hangneme, kiilonosen
azoke, amelyek az alacsonyabb rangu szamuriijok es a kozemberek sz:imara
kesziiltek.
Kyoto es a ky6t6i kultura hanyatlasa
Miutan Oda Nobunaga elfoglalta Kyot6t, kozel szaz evig tart6 viragkor vette
kezdetet, ami pelda nelkiili volt a va.ros torteneteben. Az elit kulnira renesza nsza egeszen a 17. szazad vegeig tartott. Addigra mar megsziiletett az uj
kulturalis eszmeny, a yugei, s a varos kulcsfontossagii szerepetjatszott abban,
* Jamadzsi Maszanori: japan. To1tinelem is hagyomrinyok. Budapest, 1989, Gondolat, 218219. p.
360
hogy a Kamigata-regi6ban m egsziilet6 ukiyo, azaz a ,,muland6 foldi vilag" din amikus, de kozonsegesebb kulturaja az egesz birodalomban elterjedjen . Ez
az urbanus kultura az osszes nagyobb varosban gyokeret vert akkoriban ezt az id6szakot (1688-1704) Genroku-eranak nevezi a tortenelemtudomany.
A Genroku-korszakban azonban Kyoto mar regen elveszitette korabbi vezet6 szereper, noha a hanyatlast elleplezte, hogy neve id6kozben osszefon6d o tt a tovabbra is lendiiletesen fej l6d6 Osakaval. Kyoto mindig is a politika
varosa volt, kozvetett es kozvetlen m6don a valtozekony politikai szeljaras
alakitotta a sorsat. KoriilbelUl 1630-ig, amig a hatalom urai novelni tudtak a
j ovedelmeiket, majd fokozatosan acilltak a bekeidoszak eletritmusara, fenyUzO eletet eltek, s aramlott a varosba a vagyon. A rak d6ltek, az epiiletek gombam6d szaporodtak, Kyoto viragzott. A varosnak az ad6kb61 is jelent6s, kozvetctt haszna szarmazott, mivel az allamilag megbizott fabeszallit6k cs mas
kereskectok szinten itt tartottak a vagyonukat. 6k es az altaluk tamogatott
muveszek keszitettek a hires ,,sagai konyveket". A Kyot6ra nez6 Takagamine-hegyen egy muvesztelep alakult, amely a varos igen vegyes osszetere!U az udvar, a kuge, a magas rangu bushzk es a vagyonos kereskedok - elitje sziimara keszitett mualkotasokat.
Miucin a kormanyzat stabilizilta a penzugyeit, s lassankent kiuriiltck a
kincstarak, a shOgun es a daimy6k cs6kkentettek kyot6i kiadasaikat, j elentos
beverelekt6l fosztva meg ezzel a varost. Az erd6k kitermelcsevel es az epitkezcsi liiz csillapodasaval az egesz keresked6i reteg, de foleg azok szcimara, akik
fiival foglakoztak, egyszeriben bizonytalanna valt az elet, ezert sokkal kevesebb penzt forditottak a kultura tamogatasara. 20 Az 1680-as evekre a Takagamine-hegyen mukod6 muveszkol6nia, vele a ,,magas" kultura, mar komoly
valsagba kenilt. Az 1730-as evekre a varosi hivatalnokoknak mar az is gondot
okozott, hogy ravegyek a fakeresked6ket a Shij6-hid karbantartasara - a hid
azert vo lt kiilonosen fontos, m ert ezen haladt keresztul a Gion-fesztival alkalmab61 rendezett eves kormene t.
A nemesfembanyaszat visszaesese szinten erzekenyen faintette a varost 17.
es 18. szazad fordul6jan. Az exportalt eziistert selyemfonallal fize ttek, amit a
Nishijin negyed szov6szekei hasznaltak fel. Ez volt a varos legfontosabb iparaga. A bakufu azonban n emesfemhiany miatt korlatozta az eziistkivitelt. Emiatt kevesebb selyemfonal erkezett japanba, ami komoly vesztesegeket okozott a kyot6i takacsoknak. A 18. sziizad elejen a shi5gunok ugy pr6baltik meg
lejjebb szoritani a nemesfemexportot, hogy cimogattcik a videki selyemgy:irtas kieplteser. A hazai alapanyagb61dolgoz6 videki selyemipar felvette aversenyt a ky6t6i versenytarsakkal, s nyomott arai.kkal rovidesen szinte teljesen
kiszoritottak a piacr6l a n ishijini termekeket, amelyek csak a legmagasabb
kateg6riaban oriztek meg piacvezet6 helyzetuket.
Nern tudjuk, h ogy ezek a kedvez6tlen folyamatok milyen hatassal voltak a
varos mereteire. Terry viszont, hogy 1878-ban alig 230 000 ember elt Kyot620
U'l
co
.....
I
.r--
Totman, Conrad: The Lumber lndustiy in Early Modern japan. H onolulu, 1995, UHP.
361
ban. Ez az adat jelent6s visszaesesr611.anuskodik, hiszen 1700 cijan a becslesek szcrint meg 350 000 f6 lakta a varost. Noha Osaka dinamizmusa segitette
Ky6t6t abban, hogy szinten tarthassa magat a 18. szazadban, a gazdasagi es
<lcmografiai kotodes egyben gyengitette is a regi fovarost. Osaka ncpessege,
ami a 18. szazad kozepen allit6lag elerte afelmilli6t, 1801-re mintegy 375 000,
1854-re pcdig, koszonhetoen annak, hogy megrendult a bakufu pcnzugyi
h elyzete, s gazdasagi tevekcnyseg f6 szintere videkrc tevodott at, ami sulyos
csapastmert a varos kereskedelmen alapul6 gazdasagara, 317 000 fore esett
vissza.2 1
Azok az er6k, amelyek eloideztek Kyoto hanyatlasal, a kastclyvarosaikban
el6 el6kel6 bushzk kulttirajara is kedvczotlenul hatottak. A 17. szazad vege
fele, az elmelyiil6 penz11gyi valsaggal egy idOben, mindinkabb hatterbe szorultak a kulturalis tevekcnysegek: az epiteszct, a kertmuveszet, a nO-dramak,
a kan6-stilusu festeszet, a wa/w-kolteszet es meg sok egycb mliveszeti ag. A 18.
szazadra az clit kultfua lenycgebcn megszunt letczni. Utols6,jelemos muvesze a festo, Ogata Korin volt. A kesei alkotasok sorab61az e d6i Rikugicn-kert
emelkedik ki. Epiteser 1695-ben kczdtek meg a varos cszaki reszcn, Yanagisawa Yoshiyasu nyaral6palocijanak a rerilleten. Yoshiyasu a korabeli sh6gun,
Tokugawa Tsunayoshi egyik kegyelt tanacsad6ja volt. A kert nagy resze a mai
napig fennmaradt, s Tokyo Iegkedvcltebb parkjai koze tartozik.
O'l
00
.....
0
l!)
<N
Az ukiyo-kultura elterjedise. A felhalmozott vagyonok tehat mar ncm Ky6t6ba

aramloctak, hanem Ed6t gazdagitottak - pelda errc a Rikugien. Az 1630-as
evek utan a bushzk beleszoktak az ttj, szabalyozott, monoton eletritmusba.
Ennek egyik kovetkezmenye az lett, hogy a kulturalis es muveszeti tevekenyscgeik is rutinszer(ive valtak. igy a terjeszkcd6 Edo alkot6 encrgiai az alacsonyabb rang{1 harcosok koreben cs a kozemberek nepcs ciboraban talaltak
utat maguknak: az ukiyoe stilusu fanyomatokban, a kabuki-szinhazban es a
haiku-kolteszetben. 1700 ucin a varos ezeknek a muveszeleknek a kozpon~a
va valt, osszessegebcn inkabb az ,,alacsony" kulttira iranyaba forditva azokat.
A haiku-vcrseles a szabadid6 eltoltesenek egyik kedvelt m6dja lett Ed6ban,
noha az ily m 6don sziiletett versek els6sorban sekelyesscgukr61 voltak hiresek. A 18. szazad vegere az ed6i kabuki, fanciziadus szovegcivel, kidolgozott
diszleteivel cs rajong6 kozonsegcvcl, kaprazatos vizualis elmenyt nyiljt6 Iatvanyossagga valt, ami mindcn tekintetben a babszinhaz fole emelkedett,
emiatt ez ut6bbi szinte teljesen megszunt mint sz6rakoztat6 mufaj . Az uki)'Oe
stilusu fanyomatok alkot6i felhagytak a monokr6m technikaval. Ehelyett a
tobb szinben pompaz6, a legvfiltozatosabb temaju, elrendezesu es meretu
metszetek j ottek divatba. Aruk a konyvekevel vctekedett.
Az uhiyozoshi (,,a muland6 fOldi vilag meseje") mufaja, amelyet Ihara Saikaku es Ejima Kiseki teremtett meg, s eras szalak ruztek Kyotohoz es Osaka21 Yazaki
Takeo: Social Change and the City in japan. San Francisco, 1968, J apan Publications
Inc., 255. p.
362
hoz, n em tudott gyokcrct verni Ed6ban. H elyet a 18. szazad vegcn kialakult
uj irodalmi mufajok vettek at. Ezek rovidesen igen nepszen'.ive valtak, reszben azert, m ert szinte teljes egeszeben a koznapi, b eszClt nyelven fr6dtak. A
18. szazad els6 harmadara ez az ttj irodalmi forma, a gesaku (,,bolondos szavak") a stilus cs tema tcren addig soha nem latott vfiltozatossagot fat el, kezdve a kepcskonyvekto l egeszen a tobbkotctes tortenetfolyamokig, az egyszen1,
sz6rakoztat6 mesekt61 a bonyolult cselekmenyt'.i, moralis tanulsagokkal teletuzdelt torten ctekig. 22
A dramai es az irodalmi muveszet csupan egy - igaz a legelegansabb - rcsze volt a korabeli Edo gazdag varosi sz6rakoztat6 es nevel6 szandcku kultlirajinak. A 17. szazadban, amikor Ed6t zomeb en meg ferfiak laktak, fenykorat elte a biszexualis sz6rakoztat6ipar, de a szazad kozepetol egyre tobb n o
telepedett le a varosban, talan azert, men a nehezsegekkel kiizd6 paraszti
csaladok kenytelenek voltak a varosba kuldeni a leanyaikat. Ez visszavetette a
ferfi prostituci6t. A valtozatos p lebejus kultfua azonban fennmaradt. Egy
1865-bOI szarmaz6 beszamol6, ami egyfesztivfil torteneseit beszeli el, szemlelctes lelrast ad ennek sokszlnusegfa61es kuls6segeir61. A szinhely egy kulvarosi ter, korben teah azakkal es egy szinhazzal. A szerz6 az alibbi latvinyossigokat emHti m eg:
,,a Harom Nover fCrfi kabuki-tarsulat, kukkoldak ... koldusopera-eloadas,
mesemond6k, ijaszp alyak, borbelymuhelyek, gy6gyit6 masszorok. Kon11ottii.k arusok hada, kikjatekokat, nasp olyalevest,jeges vizet. .. edessegeket, fagyasztott algazselec, sushit. .. lempurdt, gozolt gomb6cokat, toltott husdarabokat, sult angolnamaj at, eh eto bogarakat es rizslampisokat kinaltak. :Erkeztek
vandormasszorok, Shinnaib61 szarmaz6 balladisok, s mindenfele csepuragok. Voltak Ott meg olyan helyek, ahol fUv6cs6vel lehctett 16dozni ... j ovend6mond6k ... testuket kinal6 leanyok, reszegek, veszeked6k es allatok." 23
Nern volt kifinomult kultura, de szinte mindenki megengedhette maganak. A 18. es 19. szazadban Ed6ban a ,,mindenki" tobb mint egymilli6 fot j elentett. Ennck a n epessegnek kozel a felet a szamurajok haztartasaiban el6k,
a masik felet pedig a kozemberek tettck ki. Az egyik tanulmany szerint ut6bbiaknak ,,korulbeliil cgy harmadat vagy felet alkottak a berl6k, a napszamosok es mas, szakmakhoz n em ert6 munkisok [es a] szegenyek". Koziiliik sokan videkr61 erkeztck vagy atmcneti lakosok voltak. 21
Az ed6i haikuk sekelyessegukr61 voltak ,,hiresek", de 1700 utan ez a Hrai
mufaj mar a varosokon kiviil is egyre nepszerubb lett (10. Jejezet). A Kesei
Edo-korszakban a komolyabb verseles - a melyebb gondolatokat kozvetit6
a haikuk es a kinai stllusu versek (hanshi) - szinten birodalomszerte eltcrjedt.
0
l..')
co
......
0
0
r-
.....
22
Shirane Haruo (ed.): Early Modem Japanese Literature. New York, 2002, CUP.
Markus, Andrew L.: The Carnhral of Edo. Misemono Spectacles from Con temporary
Accounts. HJAS, vol. 45 no. 2 (December 1985), 509. p.
21 vVhite, J ames W.: The Demogra/1hy of Sociopolitfral Confoct in japan, 1721-1846. Berkeley,
1992, Institute of East Asian Studies, University of California, 29. p.
23
363
0
~
-0
Ol
..."'
"'0
:-
\::l
-0
....
>O
'B
~
>.
;B
....
"'
Ol
-0
0
~
-0
A m6dosabbak koreiben sorra alakultak a mukcdvel6 kolteszeti tarsasagok. A hires japan kolt6k hosszu sora olyan ttj nevekkel gazdagodott, mint
Ema Saiko es Kobayashi Issa. Saik6 kalligrafiai es festmenyei legalabb olyan
hiresek voltak, mint a kansh~ai. 25
A 19. szazadra a kalndii, az ukiyoees a nepszeru irodalom szinten atleptek a
varosok hatarait, megpedig ketfele ertelemben. A sz6 szerint vett fOldrajzi
ertelemben ezek a muveszetek a birodalom szinte minden szegletebe eljutottak a vandormuveszek es az utaz6 vasaroz6k reven, s emellett egyre tobb
falukozosscg halmozott fel akkora vagyont es muveltseget, ami mar lehetove
tette, hogy megengedjek maguknak es elvezzek az effele sz6rakozast. Tartalmukat tekintve az alkotisok mar nemcsak a varosi elet mindennapjair61 sz61tak. A regebbi mufajokb61ihletet meritve es azokat kiegeszi tve, a szerz6k es a
szindarabir6k olyan nepszeru meseket es misztikus tortenetek alkottak, am~
lyek egzotikus, idegen tajakonjatsz6dtak es a misztikus homalyba burkol6z6
korokat ideztek fel. A metszetkeszftok szinten uj temakkal pr6bilkoztak. El6szeretettel orokitettek meg a videki elet pillanatait vagy kies tajakat. Katsushi ka Hokusai es Ando Hiroshige hires tajkepei szep peldai ennek a megujult kepzomuveszetnek.
Vegezetiil mindenkeppen meg kelljegyeznunk, hogy, bar Kyoto nehez
idoszakokat elt at, a varos soha nem meriilt fcledesbe. Sot a 19. szazadban
ujra hirnevet szerzett maganak, koszonhetoen azoknak, akik meg apoltak valamilyen kapcsolatokat a varossal es az Ott elo regi elittel. Kyoto cs a magas
kulrura hanyatlasa alaasta a regi Crtekrend hitelesseget, igy lehetoseg nyilt
arra, hogy ujszeruen kozelitsek meg az udvari elit kultunijat. Ez az ujfajta
megkozelites a legnyilvanval6bban kokugaku (,,nemzeti muveltseg") ncvli
mozgalomban oltott testet (lasd kes6bb). Nehany ertclmisegi, akiknek j 6
esetben voltak kapcsolatai a kyot6i elittel, ujraertelmezte Japan csasziri
oroksegenek egyes aspektusait, kulonos h angsulyt helyezve az irodalmi hagyatekra es a shinto hagyomanyaira, megpedig abb61 a celb61, hogy ezt az
orokseget meglijult es melyebb jelentessel ruhazzak fel, hozzaigazitva a kor
szellemisegehez. A reg6 ta mell6zott waka-kolteszet szinten ujjasziiletett. A birodalom kolt6i meg soha ilyen szabadon nem alkalmaztak ezt a nagy mult(1
mufajt, megtoltve elettel es aktualitassal, ami evszazadok 6ta hianyzott bel6Ie. A 19. szazadban a csaszari orokseg iranti megujult erdeklodesnek eros 10kest adtak a napi politika esemenyei, mivel a kiilfoldiek megjelenese megoldhatatlan problemiik ele allitotta a Tokugawa-bakujut. Az uj korminyzati
alternativakat kereso tanacsad6k kozul nehanyan a mar reg6ta csak a nevleges csiisziri hatalom restauriilasaban lattak a megoldast.
N
Ol
!>O
"'
'i:"
~
]
364
25
(1) Fister, Patricia:Japanese Women Artists, 1600-1900. Lawrence, 1988, Spencer Museum
of Art, University of Kansas. (2) Shirane Haruo (ed.): Early Mode:m]aj;anese Literature...
932-946., 971- 972. p.
Gyulekezo fellegek: az ertelmiseg kiutkeresese

A Kcsei Edo-korszak nehezsegei az irasrnd6k es a szovegmagyaraz6k muveiben mutatkoztak leginkabb meg. Egyes vitarnuvek elesen biraltik a korabeli
viszonyokat. Egyes szociol6gia traktatusok a j6lete t hangsulyoztak, hogy
csokkentsek a fennall6 renddel szembeni elegedetlen sege t. Ezek a muvek az
emberek magatar tasan ak es hozziallasinakj obbicasaban lattak a megoldist.
A szovegmagyaraz6 filoz6fiai ertckezesek a h atalmi doktrfna nyilvanval6 hianyossagainak orvoslisaval szerettek volnajobbitani a szocialis viszonyokon .
Osszessegiikben azonban ezek a meliorista miivek, akaratukon kivtil ugyan ,
de magukban hordoztak annak a veszeiyfa, hogy illitasaikkal epp az ellenkez6 hatist valtjik ki, mivel iiriigyet szolgaltak arra, h ogy az e mberek megkerd 6jelezzek a hivatalos ideol6gia es a po litikai bere ndezkedes egyes aspektusait. A koznep korcben szinten szam os o lyan , kevesbe kidolgozott es kisebb
hordereju gondo lati rendszer es elkepzeles sziiletett, amelyck arra batorftotcik a kovet6kct, hogy a politikai hatalom fennhat6sagin kiviil es6 er6kbe
higgyen ek.
A tudomanyos irasokban a szerz6k tobbnyire doktrinalis kerdeseket es filoz6fiai ternakat feszegettek, amelyek sajat elete t eltek, s vajmi kevcs koziik
volt a rnindennapi e let gyakorlati problemaihoz. Raadisul az filtaluk erintett
kerdesek es a m cgoldasi javaslatok, meg a Iegm ereszebb, tekintelyrombol6
formajukban is csak ri tkan veze ttek arra az eredmenyre, hogy gyo keres valtozasok sziiksegesek. Ennek oka, Iegalabbis reszben, egyertelmuen az volt,
hogy egy ilyen j avaslattal magukat sodortak volna bajba, masreszt ezek a szcrz6k a problemak okait al talaban a mindenkori vezetes hibaiban veltek fe lfedezni, s nern a rend szer hianyossagaiban kerestek azokat. Hasonl6an a korlitok nelkiili linearis fcjlodes modem kori hfveihez, akik a fenntartott novekedes negativ hatasait az egyes, rovid tavon gondolkod6, s emia tt kudarcot
vall6 p olitikai strategiak szamlijira irjik, a Kesei Edo-korszakban a tokCletesnck hitt re ndsze r tamogat6i szinten a politika egyes e lemeinek kudarcaval
m agyaraztak az elmelel es a gyakorlat kozott ta tong6 szakadckot.
Mindazoniltal czeken az frasokon es elemzeseken egyertelmuen itiitott
egyfajta szkepticizmus es a rendszerrel szembeni egyre n ovekvo eleged e tlenseg. Ez viligos kifejezesre j utott a korszak eroszakba torkoll6 tiltakoz6 megmozdulasaiban . A 19. szazad vege fele azonban, amikor a p olitikai viszonyok
mar lehetove tettek, hogy egyes befolyisos szemelyek nyiltan a vfiltozisokat
kovetel6k Here allja n ak, czek a valtozatos elmeleti fejtegetesek olyan ideol()giai campontokat adtak, amelyek scgitsegevel meg Lehe tett kerdojelezni a
Tokugawa-bakufu, sot az egesz bushi-uralom letjogosultsagat.
,.....,
0
I.!)
00
.....
I
0
0
I'-
A vitaz6k. A 17. szizadi bolcselok meg f6leg arr61 elmelkedtek, h ogy miertjogos a Tokugawa-bakufu hatalma. Alig egy evszazaddal kes6bb, az 1700-as
evekben az esszeir6kat mar j6val sokrfaubb kerdesck foglalkoztattak, s az irasok hangvetele is szkeptikusabb volt. A fennall6 rend tamogat6i is vede kez6
365
allasba vonultak, egyre ridegebbcn viszonyultak a rendszer vclt ellensegeihez, s egyre etesebben biraltak a hatastalannak es eredmcnytelennek bizonyul6 kozponti po litikat. Ogyli Sorai, vitathatatlanul a 18. szazad legnagyobb
japan gond olkod6ja, a Tokugawa-bakufues a konfucianus ertekek elszantvedelmez6je volt. 26 Noha alkot6i en ergiainak nagy reszet a tobbi konfucifous
gondolkod6val folytatott magas roptu szellemi diskurzus kototte le, politikai
ertekezeseket is irt, amelyekben a hivatalukkal visszaclo, s igy az egesz rendszert gyen gtto hivatalnokokat, s a mindenkit szegenysegbe taszit6 keresked 6ket ostorozta. H atarozott kormanyzati lepesekct kovetelt, amclyekkel helyre
lehet allltani a tirsadalmon bell.iii osszekuszal6dott viszonyrendszercket, a
kaotikus birtokviszonyokat, s veget lehet vetni a tekozlasnak, amit a szlikos
er6forrasok legf6bb okanak latott Politikai eszmenyeit, amelyek a tetter6s
shOgun, Tokugawa Yoshimune orszaglasat ideztek, sok szamuraj magaeva tette. A kovetkez6 evtizedekben Sorai tanitvanyai az egesz birodalomban elterjesztettek a mester tanitasait, ami heves es elhiiz6d6 konfliktust eredmenyezett a tanok hivei es ellcnz6i kozott.
Mas korabcli szerz6kb61 sem hianyzott a vitizasra val6 hajlam, de cgyikiik
sem Je tt olyan hires, mint Ogyli Sarai. A h arom leginkabb tekintelyrombol6
szerzo, a fiatal osakai kereskedo, Tominaga Nakamoto, a Tohokub61 szarmaz6 orvos, Ando Sh6eki, illetve a tanari hivatast valaszt6 cgykori rendbiztos,
Yamagata Daini - akik ennek ellenfae sajat koruk legjelentektelenebb gondolkod6inak szamitottak - muveib61 fogalmat alkothatunk a 18. szazadi politikai gondolkodas dimenzi6ir61 es korlatair61.
T ominaga Nakamoto esszeiben elutasftotta kora alapigazsagait. Ogyli Sorai es a korabban emlitett Ito Jinsai tud6s irasair6l iigy vclekede tt, hogy azok
a kivagyisag szellemi termekei. 6sszegyiijtotte a buddhista irasokban fellelhet6 ellentmondasokat, kijelentve, hogy azok egyike sem foglalja magaban
Gautama eredeti tanait. A shinto hitteteleir61 kijelentette, hogy azok csupin
az irastud6k kitalaci6i, amelyeket nem szabad sz6 szerint crtelmezni. Miutin
megfosztotta a kor alapigazsagait azok szellemi tart6pillereit61, a szerzo a
mindennapok erkolcsisegetjelolte meg az eiet vezerfonalanak:
,,Ami az igazsag iitjat illeti, m elyen n apjainkban j apannakjarnia kellene,
az csupan abb6l all, h ogy minden tckintetben vcgezniink kell nyilvanval6 feladatainkat, elebb helyezve a napi teendoket, figye!mezve...az oszinte sz1vre es
a h elyes cselekvesre, meggondolva a beszedet es a tetteket. s ha elnek sziileink, akkor tisztelnimk es szolgalnunk kell 6ket."27
Muveinek egyik kival6 ismer6 megjegyezte, hogy ezek a moralis alapelvek
benne foglaltatnak a harom nagy eszmerendszerben.
Ando Shoeki retorikajiban meg inkabb tekintelyrombol6, a reformjaYas"'v
"C1
];
<(
366
26
Lidin, Olof G. (tr. ): Ogyii. Sorai's Discourse on Government (Seidan). Wiesbaden , 1999, Harrassowitz Verlag.
27
Tominaga Nakamoro - Pye, Mich ael (tr. ): Emerging from Meditation. Honolulu, 1990,
UHP, 57. p.
latok teren ped ig m eg radikalisabb volt. Az Akita-klan birtokan sziiletett, a

Yo neshiro-foly6 fels6 volgyenek egy kis falujaban. J 61 ismertc a zen buddhista
Soto-szckta tanitasait. Letelm elete holisztikus alapokon nyugodo tt, s visszatiikrozodtek benne a zen buddhizmus elvei, de mas kele t-izsiai tanitasok is
helyet kaptak benne, k6ztiik az erede ndo eletelv, a szammisztika, a yin es a
yang tana, a tortenelmi visszafejlodesbe vetett hit, illetve az univerzum kiigazitisa az egyen szemleletm6djanak kiigazitasa reven.
Mas lenyek k6zossegeitjobbnak tartotta, mint az embcri tarsadalm at, s az
emberi korrupci6 szerinte az iinnepelt gondolkod6k hamis tanitasaiban
gyokerezik:
,,A szentck megjelentek a vilagban , majd lcfektettek az ot torvenyt es hamis dolgokat kezdtek hirdetni, kisajatftva az egi utat es a vilagot. Buddha
megjclent es hamis dolgokat kezdett hirdetni. A celravezcto m6dszerr6 l papolva masok fOlc h elyezte magamagat, moh6n h abzsolva a hivok adomanyait. Laozi ... Zhuangzi .. . az orvosi konyvek szerzoi ... Shotoku herccg . .. Mindannyian hazug tanokat tcrjesztettek. Ez az oka annak, h ogy az egesz vilag teli
Yan hamis beszeddel es ham is tCttekkel. "28
Vilagossa te tte, hogy a tarsadalmi problemakat - a kizsakmanyol6 kormanyzat, a gazdasagi egyenlotlcnsegek, a rossz termes, az ehinsegek, a felkelesek, azok veres leverese - ez az egyctcmes hamissag okozza. Ramutatott
arra, hogy a hollandusok es az ainuk mint em beri tarsadalmak, az egyen loseg
es a te rmelomunka egyszeru erenyei melle tt kotcleztck el magukat. Amijapint illeti, az erenyes rend helyreallirasahoz m cg kell varni az Igaz Ember eljovetelet, akin keresztiil:
,,vegre mod nyilik arra, hogy megism erjiik az Ela Igazsag tolvajlast6l, felkelesekt6l, m egtevesztesekt6l es bujasigt6l mentes vilagat."
Ando Shoeki erenyes, az ,,Igazsag creden d6 U rjara" alapozott tirsadalmaba vegiil m ar alig volt cgyszerubb bejutni, mint Maitreya (Miroku), a jovo
buddhijanak birodalmiba, akir6l szeles korben ugy tartottak, hogy egyszer
majd eljon es egy ercnyes, transzcendentalis birodalmat alapit.
Yamagata Daini 1759-ben osszeallitott mi.Ive, a Ryushi shinron (Ryu mesteruj
tb.isei), mar egy sokkal nyiltabban felvallalt politikai vitairat.2'J Muveben Daini
tudatta olvas6ival, h ogy kezdetben, 1180-ban a hatalom a ,,keleti barbarok"
kezebe keriilt, majd kes6bb az Ashikaga-sh6gunok ,,arcatlanul viselkedtek a
csaszarral szemben , noha csupan az alacsony foparancsnoki rangot mondhattak a magukenak". A dolgok csak rosszabbra fordultak, s a mai
,,daimyok a katonai parancsnokok p6zaban tetszelegnek, s olyan onkenyes
rendeleteket adnak ki, melyekre koribban nem volt petda. Meg a szakacsok
0
It\
00
,....
0
0
"
28
Yasunaga Tosh inobu: Ando ShOelli. Social and Ecological Philosopher in Eighteenth-Century
Japan. New York, 1992, Weatherhill, 246., 271- 272. p.
29 Az alabbi idezetek forrasa Wakabayashi, Bob Tadashi: Japanese Loyalism Reconstrued.
Yamagata Daini's Ryilshi shinron of 1759. H onolulu, 1995, UHP, 129., 130., 133., 135.,
140., 147-1 48., 157., 170., 36. p.
36 7
C1>
00
~
\0
<N
368
~s a hivatalnokok is, kik soh a nem fogtak fegyvert, harcosnak mereszelik nevezni magu kat, s uraskod nak a nepen.))
A csaszar es a shOgun viszonyan ak osr egi problem aja t sem hagyja megjegyzes nelktil. Ez a kerdes idorol idore felvetodik az Edo-korszak ertekezeseiben , elismerve, hogy vannak olyan ok, akik elbizonytalanodva azt kerdezik
magukt61: ,,Melyik oldalt is kovessem?". Igen alaposan korbejarja a te mat.
Egy nativista kritikus szavait idezve kijelenti, h ogyvalujaban ez n em is problema, koszonhetoen ,,annak a csodalatos j apan hagyomanynak, mely egycdiilall6 az egesz vilagon", nevezetesen ann ak a szokasnak, hogy a ,,sh6gun, noha
6 uralkodik az egesz birodalom felett, elfogadja alattval6i statusat". Yamagata Daini azonban nem ertett egyet ezzel a velemennyel. Szerinte ugyanis veget kell vetni az Edo-Kyoto ,,kettossegn ek" es vissza ke ll allitani az ,,egyesitett
hatalmat".
Ya magata Daini szerint a hivataln okok a bajo k fa okoz6i. Ugy velte, hogy
j elenleg ,,egyetlen erenyes ember sem vise! magas rangot, s egyetlen teh etseges ferfiu sem kap hivatalt". Mereszen kijelen te tte, h ogy:
,,Manapsag a hivatalt viselo emberek fejeb61 n em p attannak ki saj at o tletek, s keptelenek on all6 donteseket hozni. Vakon kovetik a regml"llt korok
megszokott gyakorlatat, nem gondolkodva el azon , vaj on azok megalljak-e
mega h elyiiket. Egyre azt hajtogatjak, min dig is ez volt a dolgok folyasa! "
H osszasan ostorozta a korrupt, tehe tetlen hivatalnokokat, sot mcg T okugawa Yoshimune uralmat is biral6 szavakkal ille tte, azt allitva, h ogy a videki
lakossag mostani nyomoraert az akkori kormanyzat teheto felelosse. A jelent
a multtal osszevet.ve megallapitja, hogy:
,,Mostansag a parasztok h6napokig dolgoznak a termeketlen foldeken. Miu can betakarltotcak a szegfoycs termest, meg kell kiizdeniiik az ad6behaj t6kkal, kik a termeny ha t vagy h er tizedfa is e lviszik, raadasul o tt vannak m eg a
termeszctben fizctett ad6k es a kozmunkak. Nehany foldmlivesn ek zsiros
fold j utott. O k a folos termenyt maguk hasznalhatjak fel - addig, mfg a bch ajt6k ujabb kovetelesekkel n em allnak elo. A p 6tad6k es a kozmunkak miatt a
foldmuvesekre a nyomor es halal var. De hat erdekeli ez a hivatalnoko kat?
Legyen silany vagy zsiros a fold , legyen gyenge vagy boa termes, a parasztok
dideregnek es eh eznek. Vegiil felhagynak a fold ek muvelesevel. Utols6 szalmaszalkent nehanyuk ertelmetlen kereskedelmi vallalkozasokkal tengeti
Cletet. Masok etelt kolduln ak, nyomorultul az arkokban pusztulnak, vagy a
bun urjara lepnek. Alig akad p araszt videken , s a foldeket benovi a dudva ...
Akik mesterei a kalm arkodasnak, most dusgazdagok, akik j 61 ertenek a gazdalkodashoz, ehezne k. A regi szentek torvenyeit felidezve azt latjuk, hogy bizony fenekest61 felfordult a vilag!"
Egy ilyen hanyatl6 korszakban a reg6ta becstelen , rnegvesztegetheto es
talpnyal6 hivatalnokok egyaltalan nem torodnek a videk nyomorusagaval.
Elik a magu k eletet a falakkal ved ett fovarosban , ahol p alo tak es p azar rezictenciak szegelyezik az utakat:
,,Itt elnek allamminiszterek, s itt szolgaln ak az udvari el6kel6segck. A szel-
ben lengedezo fllggonyok csillogasat idezo koponyegekben, a lovas harcosok es a negylovas szekerek veg nelkiil paradeznak a szeles utcakon. Cseplirag6k tolonganak mindenfele: komediasok, pojacak, noi tancosok .. . Az itt
elok nem ad6znak, s a hazal6k sem fizetnek illeteket. A piacok oly diszesek,
mintha Perzsiabanjarna az ember."
Videken azonban a parasztsag feleli a tartalekait, s mindent elnyel az enycszet. Ha pedig ellenseg tamad Japanra, akkor nem lesz egyetlen epkezlab
ember, aki visszaverne a t:3.mad6kat. Az alattval6k nem fognak uruk kore
gylllni, mert a visszaelesek elidegenitik t61e a nepet, s az emberek orommel
nezik vegig a bukisat.
Daini kepei tulz6k s nagyreszt irodalmi jelleglick, s elemzesei sok tekintetben elnagyoltak. Megis szinte tapinthat6 a sorokb61 arad6 elegedetlenseg.
Jobbft6 javaslatai azonban mindennek mondhat6k, csak radikalisnak nem,
alig klilonboztek Tominaga Nakamoto tires kozhelyeitOI . Hasonl6an Ogyii
Soraihoz, 6 is egy fegyelmezett, helyesen kormanyzott negyosztatu tarsadalmat szeretett volna latni. Lcnyegebcn az akarta, hogy az uralkod6 hatekonyan es erenyesen uralkodjon, ,,higgyen az Utban ''. Ha ez adva van, akkor ratermett hivatalnokok ,,tunnek elo, kik szolgaljak ot [es] . .. a birodalom iigyei
rendez6dni fognak". Szamara sajnalatos m6don azonban iigye osszekuszal6dott a kor mas problemaival. Az adott h elyzetben vitairatanak hangneme sajat bukasat idezte el6, megpedig azert, mert ugy tunt, mintha lazadast szftana, mivel meggondolatlanul leirta a sh6gun kezen lev6 varak vcdmuveinek
szerkezetet, s elitelte azt a m6dot, ahogyan a bakufu a csaszari udvart kezelte,
ekkcppen, mivel ,,semmibe vetted es hacirtalan pimaszsaggal viseltetette!" a
hatalom irant, ,,eleted most elvetetik".
A velemenykiilonbsegek iitkozesenek hevessege es a szinte tapinthat6 elegedetlenseg nem csak a retorikus hitetlenkedesben es a hatalomt61val6 elidegenedesben, illetve az eroszakos tiltakozasokban es azok elfojtasaban mutatkoztak meg. Abb61is latszott, hogy a hatalom komoly er6fesziteseket tett a
helyzet orvoslasara, a problemak megoldasara es az elter6 velemenyek osszehangolasara. Ebben sokfele, elter6 velemenyt kepvisel6 ember vett reszt. Elkepzeleseik, mind tartalmukban, mind a kivitelezes m6dj aban, lassankent
beliilrOI feszitettek szet a regi rendet.
l.!'l
00
.....
A melioristah szinre lipese. A kiilonfele iranyzatok hivei a tantetelek terjcszteseben a vandor komediasok es hitterit6k regi, j6l bevalt m6dszerehez folyamodtak. Miutan a Kesei Edo-korszakban orszagszerte megjelentek a nagybirtokosok, akik penzkolcsonzessel is foglalkoztak, s termeles fo szintcre
videkre tevodott at, egyreszt az egesz birodalomban megn6tt a szabadon elkoltheto vagyon, masreszt az embereknek tobbct kellett utazniuk. Ezcknek a
fejlemenyeknek koszonhet6en ajodoshin-, a tobbi buddhista szekta, a shintu, a konfucianizmus es mas hitrendszerek hivei nagyobb tomegek el6tt hirdethettek tan aikat. Mikozben sajat velt igazsagaikat te1jesztettek, a kozos
nemzeti kultfua is egyre t6bb emberhez eljuthatott.
0
0
['-
369
0en
00
0
IO
C\I
Nehanyvallasi eszmerendszcr szigoruan ragaszkodott a doktrinakhoz. De

mivel a korrnanyzat nem nezte j6 szemmel a szektarianus gondolatokat, a
legtobbjiik a mar Lobb evszazada meghonosodo tt szinkretista szemleletm6dot alkalmazta, hogy osszebekir.se az ellentetes nezeteket, s enyhi tse a feszultsegeke t. Ut6bbiak koze tartozott az egcsz birodalomban nepszeru H osoi
Heishf1, aki egy nagybirtokos nagy tudasu fia volt. Ebb61 a korszakb61 meg
harom masik szinkretista iskola erdemes arra, hogy roviden, nehany sz6ban
ismertessuk, a setchugaku, a h6toku, de mindenekelott a sekimon shingaku tanitasai.30
A setchugaku (,,eklekticizmus") alapitojanak Inoue Kingat tekintik, aki cgy
orvos csaladjaban szuletett. A mozgalom clsosorban arra szolgalt, hogy csillapitsa az Ogyli. Sorai kovetoi es azok (szinten konfucianus) cllenfclei kozott
dul6 polemia hevcssegC:t. Tette ezt ugy, hogy mindke t szemlelctm6db61 kivalasztott egy ertekcsnek tartott elemet. A bakufu udvozolte ezt a megoldast, s
ennek atvetelfre buzditotta az alattval6kat. Otven ewe! kes6bb Ninomiya
Sontoku, cgy egyszeru falufonok, aki Odawara uranak, majd kes6bb a balmfunak a szolgalataban allt, a videk fokoz6d6 problemaira es szaporod6 konfliktusokra keresett megoldast, amit a parlagon h ever6 foldek ujb6li muveles
ala vonasaban es az altala Mtokunak (,Jutalmaz6 ereny") nevezett doktrina
elterjeszteseben velt megtalalni. A hiitoku egy olyan hitrendszer volt, amelyet
tudatosan a videki korulmenyekhez igazitott. Nagyreszt ugyanolyan logika
szerint epult fel, mint sekimon shingaku szinten szinkretista, a varosi lakossagra osszpon tosito rendszere: fontos szerepct kapott benne a szorgalom es a
haladatossag.
A sekimon shingaku hitrcndszere a setchugaku es a hotoku elou sziiletert meg.
Azert erdcmes reszletesebben is bemutatni, mert az Edo-korszak egyik legjelentosebb iranyzata volt. Elso terjesztqje Ishida Baigan volt az 1700-as evek
elcjen. Baigan akkor tunt fel, amikor Ogyti. Sorai kovetoi es mas bushi szarmazasu gondolkod6k koreben h eves kereskedoellenes hangulat uralkodott el6skod6 parazitaknak tekintettek 6ket (lasd feijebb) - , s amikor a szegeny
varoslak6k sz6 szerint lcromboltak a keresked6k fulethelyisegeit (uchikowashi). Szembesulve a tomeg haragjaval, a keresked6knek nagyon is kap6rajott
egy olyan ideologia, ami veget vethetett a rombolasnak es bcbizonyitja, hogy
igenis szukseg van a keresked6kre. A sekimon shingahu pontosan ezt tette.
Ishida Baigan kozponti fogalm a a shingaku (,,a szivb61 tanulas"; olyasfele
men talis folyamat, amely soran az egyen tudata osszhangba kcrul az Egyctcmes U ttal) sok korabeli buddhista es konfucianus tanftasban helyet kapo tt.
30
370
H osoi Heishur61 lasd : (1) A Sermon by H osoi Heishu. In Aoki, Michiko Y. - Dardess,
Margaret B. (eds.): As thejapanf'se See It: Past and Present. Honolulu, 1981, UIIP, 59- 72. p.
(2) Sawada, J a nine Anderson: Confuci.an Values and P(}jJular Zen. Selcimon Shingalcu i11
Eighteenth-Centmy japan. Honolulu, 1993, UHP. A hiitokur61 es sekimon shingahurol lasd:
Takemura Eiji: The Perception of Work in Tokugawa j apan. A Study of Ishida Baigan and
Ninomiya Sontohu. Lanham, MD., 1997, University Press of America.
Rendszere leginkabb a zen buddhizmus es a Song-kori kinai konfucianus

Ch en g-Zhu-iskola hitteteleire tfunaszkodott. Ha valakinek a tudata osszh angba keriil az univerzum mal, velekedett Baigan, akkor az egycn h elyesen el, becsiiletesen kereskedik, s csakis szereny haszonra tesz szert. 31 Hiszen vegs6 Soron, ervelt a szerzo:
,,a kereskedo haszna olyan, mint a szamuraj jarand6saga. Egy keresked6
haszon nelkul olyan lenne, mint egy szamuraj, aki a szolgalataien nem kapn a j arand6sagot "
A kalmarkod asb6l szarmaz6 tisztes haszon hclycnval6 dolog, hiszen:
,.ha nem lenne kereskedelem, akkor a vasarl6 n em tudna mit vasarolni, az
ams nem tudna mit arulni. . . mindenki szenvedne ett61."
A kereskedOkre eppligy szuksege van az allamnak, mint a szamurajokra, a
parasztokra es a kezmuvesekre.
A 18. szazad vegfre a sekimon shingaku tanit6i ,.tanitasi korutakat" szerveztek az orszagban. A legsikeresebbek mondanival6jukat a h allgat6sag ertelmi
zinvon alahoz igazitottak. Ennek szemleletes peldaja az a megjegyzes, amit
egy -Linnepelt seliimon shingaku-tanito tett 1835-ben:
,A shingaku az Utr61 mesel, de szavai nem az frtelmisegiekhez sz6lnak . . .
Ezertj6magam a beszedem n agy reszeben hasonlatokat vagy humoros adomakat hasznalok. Barmit felhasznfilok, ami az clvhez h asonlft, legyen az a
shint6, a buddhizmus vagy barmi egyeb ... Azert beszelek igy, h ogy szavaim
konnyen erthetoek legyeknek. "32
Ez a m6dszer bizonyara n ep es hallgat6sagot vonzott a tanar kore.
A sekimon shingaku Hosoi Heishiinal es a szinkretista gondolkodis min den
mas kepvisel6jenet magasabb szintre fejlesztette a vandorl6 hitterit6kh6z fUz6d 6 hagyomanyoka t es az eklektikus doktrinakat. Ishida Baigan leghiresebb tanitvanya, T eshima Toan, egy ky6t6i keresked 6 fiakent la tta meg a
napvilagot. Toan es kovet6i egy kidolgozott, hierarchikus vallasos rendszerre fejlesztettek a sekimon shingaku tanitasait. A rendszert a tanft6k es a tanintezmenyek fe lugyeltek. El6adasaik nemcsak a ffrfiakhoz sz6lta k, a n6k es a
gyerm ekek szamara is szerveztek specialis programokat. Ezek az iskolak 1860-ra 180 telepii.lesen mukodtek ilyen inrezmenyek - a szinkre tista vallasos
h it kozpontjai lettek. A hit magatartasformal6 er6 volt, mivel Toan azt taniro tta, hogy az ,.eredend6 tudat" igaz ateteset az erkolcsos tettek er6sitik.
A bakufu elfogadta sekimon shingaku tanitasait. Kulon osen fenna.Ilasanak
u tols6 szaz eveben tamogatta a tanit6kat, h ogy ujabb iskolakat nyissanak
szerte az orszagban . Ennek az volt az oka, h ogy T eshima T oan erkolcsos visclked esre buzdit6 tanai osszecsengtek a bakufu hivatalos allami ideol6giaj an ak, a konfucianizmusnak a legfontosabb erenyeivel. 1780-ban Toan ezt
frta:
0
L<')
00
--<
0
{'-
31 A
32
kovetkezo ket idezet forrisa Bellah, Robert N.: Tokugawa Religion. The Values of Pre-IndustrialjafJan. Glencoe, IL. , 1957, The Free Press, 158., 161. p.
Sawada: Confucian Values and... 144., 88-89., 147., 32., 59. p.
371
,,Az ercdendo tudat tiszteli azokat, k.ik felette allnak, s konyoriiletes azok-
O'l
<X)
0
U'l
CN
372
hoz, kik alatta vannak. Tokeletes huseggel es helyenval6n viszonyul urahoz

es annak csatl6saihoz, gyermcki szeretettel es gondoskod6n fordul szuleihez, harm6niaban el ferjevel es felesegevel,j6 viszonyt apol az oregekkel es
fiatalokkal, szolgal6it gyermekeinek tekinti, nagylelkuen, igaz m6don szereti
Oket. Raadaskepp szorgosan gyakorolja a keresked6i mestcrseget, amit az Eg
szabott ki ra. Ennyi s nem tobb."
Nern csoda, hogy Ed6ban 6rommel fogadtak ezeket a tanokat, h iszcn azok
a fennaII6 rendet tamogattak - alkot6, bekes es megfontolt eletre buzditotcik az embereket, s keriiltek a hitvitakat.
1784-ben, miutan az egyik tanitv:inya megis hitvitaba keriilt nchany konfucianussal, ezert a sekimon shingakut betiltottak az egyik daimyo birtokan,
Teshim a Toan figyelmeztette tanitvanyait, hogy amikor kozos imahazak felfillitasat tervezik:
,,Bizonyosodjatok meg r6la nagy komolyan, hogy ezzel nem okoztok-e
problemat konruinyzati hivataloknak."
Allit6lag Toan:
,,valahanyszor e lhaladt egy kormanyzati h irdetmeny el6tt, mindig lehajto tta erny~et, melyen meghajolt, s nem hasznalta setabotjat."
Hasonl6 tisztelettel viseltetett a szentelyek cs a templomok irant. Allhatatosan reszt vett Konfuciusz tiszteleti kultuszanak mi nden fontos szertartasan.
Szellemisegeb61 fakad6an igyekezett meglelni a nagy vallasok egyetemes
gondolatait. Ekozben felfedezte , hogy:
,,a ket nagy vallas, a buddhizmus es a konfucianizmus, bar kiilonbozOkeppen tanitan ak, s mas m6don igazitjak el [az embereket] az clet dolgaiban, de
vegs6 soron ugyanazt az egyetemes alapelvet hirdetik.,,
Ebben a feszultsegekkel teli korszakban, amikor mindennaposak voltak a
tarsadalmi csoportok kozotti konfliktusok, a sekimon shingaku ketsegtelenul
segitett a beke fenntartasaban.
Ugyanakkor, hasonl6an Tominaga Nakamoto ervelcseihez, s dacara annak, hogy bekes megoldasokatjavasolt a kor problemaira, az egyhazi melt6sagok ugy iteltek meg, a sehimon shingaku komoly fenycgetest jelent szamukra. A bekeltet6 hittetelek es vallasgyakorlat eppen ellentetes hatast valtottak
ki, mivel megkerdojeleztek a shinokoshomogott meghuz6d6 tarsadalmi es etnikai alapelveket es a bushzk orokletes f6seget. Erenyes eletre es szorgos
munkara biztatva a varoslak6kat, s azt hirdetve, hogy az effele odaadassal az
ember tulajdonkeppen a halajat r6ja le sziileiknek es az o t vilagra segft6 h atalomnak, a sekimon shingaku a keresked6i mesterseget mar-mar olyan ,,elhivatottsaggal" ruhazta fel, mint a 17. szazadi bushidoa letelepedett szamurajok
eletfeladatait. A moralis ,,ele tertek" felmagasztalasa segitett abban, hogy a varosi kozemberek ugy erezzek, eleti:tk tartalmasabb es kolcson osen hasznos,
igazolva a keresked6i eletforma sikereit a bushzk fehilr61 erkez6 biralatainak
es a szegenyebb rctegek alulr6l jov6 neheztelesenek egyre fenyeget6bb arnyekaban. A sekimon shingaku tanitasai nemcsak azt bizonygattak, hogy az
cmberek kivetel nelkiil megtestesitenek valarnilyen tarsadalmi es moralis erteket, h anem kozvetve azt is, hogy kepcsek onall6an alakitani az eletiiket.
Termeszetesen mas szcllemi iranyzatok is hirdettek olyan teziseket, amelyek veszelytjelen tcttek a fennall6 rendre. Az egyik ilyen iranyzat arra a regi es
nehez kerdesre pr6bfilt valaszt talalni, hogy a japan civilizaci6 oroksege mikent viszonyul a kontinens kulturaihoz. Egy masik iskola a konfucianizmus
egyik alapelvet, a ,,gyakorlatiassagot" (jitsugaku) helyezte a kozeppontba.
Az els6kent emlitett problema, hogy mikent le h et a legjobban meghatarozni a hazai es a kontinentalis eszmek, hatasok es gyakorlat viszonyat, sennek tiikreben ertekelni a japan civilizaci6 t, reg6ta foglalkoztatta a szigetorszag lak6it. A Nihonshokin kiviil meg szam os mas mu foglalkozott a kerdesscl.
A tud6s szovegmagyaraz6k a kontinensr61 szarmaz6 tengemyi szovegre,
azok forditasaira, illetve a shintar61, a csaszari udvarr61 es az idevag6 temakr61 frt klassziku s es kozepkorijapan muvekre tamaszkodtak a kutatasban. 33
A 17. szazadban Yamazaki Ansai es munkatarsai azon dolgoztak, hogy ezt a
tengemyi forrasmuvet egy osszefiigg6, egyseges doktrlnava gylirjak ossze.
:\.nsai kiilonosen elszantan igyekezett egy vilagos Cs a tfog6 hitrendszert megfo rmalni, ami a h azai es kontinentalis tudasr61 kialakitott velemenyen alapult. Elmeletet, a suika shint6t, egy reszletesen kidolgozott ervrendszerrel tamasztotta ala. Kijelentette, hogy ,,az egesz univerzumban csupan egyetlen
alapelv lerezik". A shint6 es a konfucianizmus n em mas, mint ennek a japan
es klnai visszatukroz6dese. 34
Elegans m cgoldasa ellenere Yamazaki Ansainak nem sikerult m egnyugtat6 valaszt adnia a problcmara. Csup an an nyit ert el, hogy a bakufu 1665-ben
egy rendeletet adott ki, amclynek ertelmeben ezutan csak azokat a shint6 papokat ismerte el, akik kyot6i Yoshida-szentelyben kaptak ideol6giai kepzest.
Ez vege t vetett a shint6 iskolak kozotti hitvitaknak. A 17. szazad masodik felet6l ismet felerosodott a ,,nemzeti muveltseg" (kokugaku) mozgalma. A tud6ok ujult er6vel kezdtek a japan civilizaci6 oroksegenek tanulmanyozasaba,
hogy meghatarozzak annak irodalmi, vallasi es filtalaban a tarsadalmi ertekeit. hogy vegervenyesen tisztazzakJ apan es a szarazfold kulturfilis viszonyrendszeret, s hogy megoldasi m6dokat talaijanak a korabeli politikai, tarsadalmi
esgazd asagi problemakra. M6dszeriik a j apan szovegek - els6sorban a klasz-zikus m livek, a Kojiki, a Man 'y6shil, a Kokinshil, illetve az Ise es a Genji mono~atari - tanulmi nyozasa volt. A bennuk felle lt, ertekesne k itelt gondola tokr61 h eves vitakat folytattak. Ekozben kialakitottak egy gondosan kidolgozott
ervrendszert, ami hangsulyozta az isteni e red etu japan civilizaci6 kulonle..,.esseger, illetve azt, h ogy ezeknek a muveknek az olvasasa rendkivill hasznos
az uralkod6k szamara, m ivel feltarul benntik az ,,eredend6" j apan szellemi' McMullen, J ames: Idealism, Protes, and the Tale of Genji. The Confucianism of Kumazawa
Brmzan (1619-1691). Oxford, 1999, OUP.
1 Ooms, Herman: Tokugawa Ideology. Early Constructs, 1570-1680. Princeton, 1985, PUP,
237. p.
373
en
co
I0
I!)
CN
seg, a maga sajatsagos Crlekeivel cgyiltt, s igy utmutat6ul szolgalnak a hatekony kormanyzashoz.
A 18. szazadban a lwkugaku hivei sem szavaikban , sem tettcikben n em jelen tettek veszely a fennfill6 rendre, sot sokukat bizonyos szalak is fllztek a
bakufuhoz es a daimyokhoz. Am, mivel elutasllottak a konfucianizmust es altalaban a ,,kinai befolyast" mint idegen es karos hatasc, a kokugaku ervei megkerdojeleztek a hatalom cimogatasat elvez6 szinkretista iranyzatok, a setchilgaku, a sekimon shingaku es a suika shinti5 tanainak hitelesseget. Mivel azt fillitottak, hogy a hatalom altal cimogatott hitrendszerek nem alkalmasak egy
helyes es h atekony kormanyzat megalapozasara, sot meg a tarsadalom m ukodesenek megertesfre sem, ezzel eppen a bakufu hatalmanak jogossagat
vontcik ke tsegbe. A 19. szazadban, amikor a megjeleno eur6paiakat ellensegnek tekintettek, ezek az irasok kival6 alapot szolgaltattak a rendszer biral6i
szamara, akik hevesen kritizaltak a bakufut, amiert az nem tudta megvcd eni
az isteni szarmazasu Csaszar birodalmat a ,,barbar" betolakod6kt6J.
A 17. szazadban, amikor veget fat a novekedesi szakasz, a kormanyzati kerdesekkel, a keresked6k szercpevel es a videki clcttel foglakoz6 frastudok koreben egyszeriben megnott erdeklodes a gyakorlati ismeretek irant. Ogyii
Sorai es kovetoi a korm:inyzati politika vallozasait igazolo ervek koze a gyakorlatiassag (jitsugaku) elvfa is felvettek. A kereskedclmi szervezetek mukodesi szabalyzatai szinten kiemeltek a gyakorlatias gondolkodast. A keresked6k osztalyab61szarmaz6 bolcsel6k felmagasztaltcik az iizletembcrek gyakorlati frzcket. A 18. szazadban ezek a szerz6k mar egyre bizonyosabbak voltak
abban, hogy a penzhez es a piachoz kival6an erto keresked6knek kiilonleges
tehetseglik van a kiilonfele ligyek intezeschez. A kortars Miyazaki Antei
jikataslu[Ja es mas, a mez6gazdasaggal foglalkoz6 szerz6k muvei, hosszan elem eztck a falusi cletre es a foldmlivclesr e j ellemz6 gyakorlatias szemleletm6d ot. A 18. szazadban a szerzok mar ,,m esszebbre" is kitekintettek, hogy gyakorlali ismereteket szerezhessenek. Nehanyuk Nagasakiban kapcsolatba keriilt az ugynevezett ,,holland ismeretekkel" (rangaku). A rangaku els6sorban
az orvoslasr6l, a muveszetekr61 es a csillagaszatr61 - a 19. szazadban pedig a
hadaszati ismerctekr61 - sz616 eur6pai konyveketjelencette. Ezeket ,,gyakorlati" frtekeik miatt becsiiltek nagyra.35
Ezek a valtozatos uj ertelmezesek es a felhalmozott tudasanyag egyiittesen
mar komolyan megkerd~ eleztCk a Tokugawa-bakufu h atalmi doktrinainak
hclytfillosagat. A hatterben az uj eszmek mar sokkal h atekonyabban tudtak
befolyasolni az esemenyeket, koszonh etoen az egyre kiterjedtebb oktatasi
rendszernek, ami a Kesei Edo-korszak egyik jelent6s fejlemenye volt. Kezdetben csak a szamurajok szamara nyiltak iskolak. Ezeket kovettek a nagyobb varosokban megalakulo maganakademiak, majd kes6bb, a 18. szazad k6zepet61, a daim)16k kastelyvarosaiban is letrejottek az elso oktatasi incezmenyek. Az
35 Vande,
W. F. - Kasaya Kazuhiko (eds.): Dodonaeus in japan. Translation and the Scientific

Mind in the Tokugawa Period. Leuven , 2001, Leuven University Press.
374
egesz birodalomban ugrasszen1en megn6tt az iskolak sza.ma. Ezzel egy id6ben a kozembereknek is lehct6sege nyilt a tanulasra. A nepi iskolak e16sz6r a
varosokbanjelcntek meg, majd a 18. szazad veget61, marvideken is megszokotci valtak a tanintezmenyek. Ennek kosz6nhet6enjelent6sen megn6tt (els6sorban a ferfiak koreben) az irastud6k szama. A varosokban es a videken
elo m6dosabb emberek koziil egyre tobben folytattak magasabb szintu filoz6fiai, irodalmi, tortenelmi es kiilonfele muveszeti tanulmanyokat.
Az 1790-es evekben a bakufu legmagasabb tisztscget (roju) visel6 energikus
politikus, Matsudaira Sadanobu ugy itelte meg, h ogy a sokszinu tudomanyos
ismeretek es az iskolazottsag terjedese, de leginkabb a konfucianusok alland6 teol6giai torzsalkodasai, karos h acissal vannak az fillamra. 36 A problema
onoslasara a Tokugawa-klan meghatarozta vazallusainak, h ogy m it tanulhatnak, a konfucianus Cheng-Zhu-iskola tanitasait h elyezve a kozeppontba.
A oktatas kozponti ellen6rzeset Edon kivulre is kiterjesztctte. Biintette az
alacsonyabb szarmazasu szerz6ket, ha azok diszciplinaris kerdcsckbe artottak magukat. Er6fcszitesei azonban vajmi kevesse szukitettek le a vilagosan
artikulalt gondolkodas mozgasteret, az egyel6re meg csak formal6d6 szeparatista gondolatokat pedig teljesen figyelmen kivul hagyta .
.-1 kOznip szeparatista megmozduUisai. A koznep koreben tapasztalhat6 testetlen, alig megfoghat6 nyugtalansag azfat figyelmet erdeml6 fej lemeny, mert
a kozembereket ert komoly serelmek kozul nem mindegyik derwt ki egyertelmuen. Bar az emberi serelmek tert61 es id6t61 fiiggoen valtoznak - s n eha
meg az ehezes is clfogadhat6nak tfinik, ami nem ad okot az elegedetlensegre -, a Kesei Edo-korszak egyre sulyosabb problemaira az emberek altalaban
nem {1gy tckintettek, mint az elet elkerulhetetlen velejar6ira. Eppen ellenkez61eg, a legtobben egyenesen elfogadhatatlannak tartottak. A koznep magyarazatok sorat talalta ki arra, mien alakult ki ez az allapot, s hogy emiatt mien kcll maskent viselkednitik.
.
Az egyik leggyakoribb indok, ami miatt a parasztok valamifelc jogorvoslaw c koveteltek maguknak, abbeli meggy6zodcslikb61 fakadt, hogy a ,,tiszteletremelt6 foldmuveseknek" (onbyakusho) vehik sziiletett joga tevekenyen Cini
es dolgozni. Ez a nezet a konfucianus doktrinaban gyokerezett, amit egyebirant a hatalom a hivatalos ideol6giava tett. A konfucianus canok ugyanis
arra buzditoctak a foldmfiveseket, hogy sziikseg esctcn kuldjcnck feliratokat
az uralkod6nak, bizva abban, hogy odafent meghallgatjak ajogos p anaszokat, sot orvosoljak is azokat. A 18. cs 19. szazadban, amikor a visszaelesek es a
:1ehezscgek mindennaposakka valtak, segitseg pedig nem igazan erkezett,
egyre tobb falusi kerte mas hatalmak kozbenjarasac, amikor viszont jobb
id6k kovetkeztek, akkor ezeknek a nem foldi er61rnek ad tak halat erte.
Ebbcn a kozcgben megn6tt a megvalt6nak hitt alakokjelent6sege. Nelia36
Ooms, Herman: Charismatic Bureaucrat. A Political Biograph)' of Matsudaira Sadanolnt,

1758- 1829. Chicago, 1975, UCP.
375
nyuk hires hos vagy misztikus szemely, esetenkfot uj vagy ujraformalt istenseg volt, masok az isteni hagyomanyokhoz kot6dtek. A nepnyelv ,,isteni rendhoz6knak" (daimyojin) nevezte aj6 szandcku segft6ket- kozejiik tartoztak az
erenyes hivatalnokok es hos parasztvezerek lelkei, akik valamilyen hostett
kozben (pcldaul batran kiizdottek a falu erdekeben) vesztettek Cletiiket,
vagy emiatt kivegeztek 6ket. Amikor a falusiak tomegmegmozdulasokat szerveztek: ,,a vilag megttjltasar61" (yonaoshi) kezdtek predikalni, rendszerint valamelyik daimyojint tekintettek vedelmez6jiiknek, aki tamogatta 6ket a kiizdelmii.kben, amelyet egy erkolcsosebb es igazsagosabb vilagert vfvtak. A 19.
szazad els6 feleben feltunt egy igen furcsa daimyojin, egy fold alatt elo hatalmas harcsa, a namazu. Az allat, h a igazsagtalansagokat latott a fenti vilagban,
dii.hodten csapkodni kezdett a farkaval, amivel foldrengeseket okozott.
Akkoriban sok m as a daimyojin-kultusz is viragkorat elte. A reg6ta nagy tiszteletben all6 Maitreya ujra fontos istensegge lepett elo, kii.lonosen a 18. szazadban, a kantoi eredetu vallasi mozgalomban, a fujikoban. A Jujiko hivei
Maitreyahoz imadkoztak, akinek szentelye a szent Fuji-hegyen allt. inseges
id6kben a segitsegeert konyorogtek, h a pedig szerencse erte oket, akkor az
istensegnek hiilalkodtak. Az egesz birodalomb61 egyre tobben zarandokoltak el a nagyobb szentelyekbe, Ieginka bb Isebc, a shinto f6szentelyebe. A zarandoklatok celja az volt, hogy az istenek segftseget kerjek, vagy pedig az
egyen, egy kisebb kozosseg, vagy akar egy egesz falu nevben megkoszonjek a
sikeres egi kozbenjarast. Masok uj megvalt6kat talaltak maguknak. A 19. szazad elejen harom ilyen szellcmisegu, jelent6sebb szekta-shinto (kyoha shint6)
iranyzat alakult ki - a kurozumikyo, a konkohyo es a tenrikyo. Ezek a mozgalmak
harom szegeny falusi ember (ker no es egy ferfi) szemelyes szenvedeseib6l es
vallasi elmenyeib6l taplalkoztak. 37 A harom szektarianus mozgalom hivei ugy
ereztek, kotelessegiik terjeszteni a hitet, miszerint kegyes istensegeik gy6gyit6 hatalommal bfmak, annak ellenere, hogy a hivatalnokok es a nagy ,,hivatalos" egyhiizak rossz szemmel n eztek tcnykedesii.ket. A szekta-shint6 lelkes
hallgat6sagra talalt, f6leg a szegeny videkiek koreben.
Mivel a hatalom urai cgyre kevesebb segitseget nyiljtottak a sziikseget szenved6kn ek, mind tobben fordultak masfele segito es megvalt6 er6khoz, amelyeket a sajat, er6szakos eszkozeikkel hfvtak eletre. A zarandoklatok es a masfajta m egoldasok egyreszt az isteni kozbenjaras iranti hala kifejezesere szolgaltak, masreszt arr61 tanuskodtak, hogy a kozemberek meg soha nem voltak
ennyire elszantak, hogy a sajat kezl"1kbe vegyek a sorsuk iranyftasat, s ha kellett, akkor a hatalommal is keszck voltak dacolni. Ez az elszantsag tukroz6dott vissza az ugynevezett eijanaiha-mozgalomban (,,hat nem nagyszen1?") ,
amelynek hivei, legtobbszor szegeny varoslak6k, a j6 term est vagy mas orom3
376
(1) Clarke, Peter B. (ed.): A Bibliography ofjaplmese New Religions. Richmond, Surrey, 1999,
Curzon. (2) Tadaaki Kurozumi- Stoesz, Willis (ed.): The Opening Way. Kurozumi 1Uunetada, Faunder of Kuroziimiilyo. Lanham, MD., 1994, Un iversity Press of America. (3) Tadaaki
Kurozumi: The Living Way. Lanham, MD., 1999, Rowman & Littlefield.
teli esemenyt, csctleg valamilyen csodasnak tartott elojelet unnepclve, duhaj

italozasokat es mulatsagokat rendeztek. A mulatoz6k idonkent betortek az
Oket kizsakmanyol6k es mas gyillolt alakok hazaiba, ahol italt es etelt kovetcltek, amivel a hazigazda kifejezhette, hogy tiszteli Ok.et. O sszejartik a padl6t,
vagy mis, hasonl6an tiszteletlen cselekedetekkel fejeztek ki megvetesiiket
vendeglit6juk irant. Ezekkel megsenettek a tulajdonhoz k6t6d6 korabeli
normakat, es ithigtak a tarsadalmi csoportok kozotti hatirokat.
Szigoruan politikai szempontb61 az uj eszmek, legyen sz6 az irastud6k teziseir61 vagy a nep fiainak eszmfar61, nern jcleztek a hatalornnak, hogy irt6zatos creju felkeles van kibontakoz6ban. Inkabb arra utaltak, hogy ha a Tokugawak hatalmat fenyegetne is valamilyen ero, akkor csak kevesen csatlakoznanak onkent a lazad6khoz, s ha levernek a mozgalmat, akkor szinten
kcvcscn siratnak a bukott felkeloket. Ha viszont a tarsadalom egeszet nezzuk, akkor az uj gondolatok azt tukroztek, hogy a Kesei Edo-korszak nehezsegekkel teli idoszakaban az ernberek az egesz birodalomban megismerhettek
az uj eszmeket es fontos informaci6khoz jutottak. Mindezek felverteztek a
lakossagot azzal a kepesseggel, hogy az elet kihivasaira szamos gyakorlatias
m6dszerrel tudtak megfelelni. Ezenkivlil szelesebb ismeretekkel rendelkeztek, s nagyobb onbizalommal vagtak bele uj do lgokba, mint korabban
barmikor.
Halvanyul6 dicsoseg: a hatalom kiutkeresese
A 18. szazadban, amikor a stagnalas idoszakanak kovetkezmenyei egyre inkabb freztetni kezdtek a hatisukat, jelentosen itrendezodtek a politikai
prioritasok, a kormanyzat es a falvak szintjen egyarant (10. fejezet). A 17. szazadban a bakufu vezetoit teljesen lefoglalta a daimyuk, az udvar es a klerus
kerdesenek megoldasa, illetve a kuliigyek rendezese. Nagyszabasu epitkezesekbe fogtak, s szabalyoztik a harcosok eletet. Kiepitettek sajat kozigazgatasi rendszeriiket es eljarasaikat, tokeletesitettek a penziigyeket, s levertek a sz6rvanyos, zomeben harcosok altal kirobbantott felkeleseket. A
daimyoknak, az udvari es a kiiliigyekt61 eltekintve, hasonl6 teendOke t kellett
megoldaniuk.
A 18. szazadban a bakufu es a daimyok szamara a penziigyi forrisok besz(ikulese, illetve a szocialis elegedetlensegbfil es az anyagi nehezsegekb61 fakad6 tarsadalmi nyugtalansag jelentette a legnagyobb problemit. Ami az
1600-as evekben meg csak elsz6rtan mutatkoz6 tarsadalmi nyugtalansagot illeti, ennekjelei mind nyilvanval6bba valtak. Egyre n agyobb szovetsegek alakultak, az osszecsapasok pedig egyre kiterjedtebbek es h evesebbek lettek.
Mindez a 19. szazadban is folytat6dott, sot a kiilfoldiek megjelenesc miatt
csak tovabb bonyol6dott.
0
L' )
00
......
I
0
0
1-
......
377
Kcmnanyzati politika. Tokugawa Tsunayoshi, az Edo-korszak lcginkcibb konfucianus bcallitottsagu sh6gunja, igyekezett az idcol6giai megfontolasokat tenni politikaja kozponti elemeve, am igyekezete ellen ere a penzugyckc marad t
a f6szerep. Mivel nagy hangsulyt fektctett a nemesfemkeszlet mcg6rzesere es
a beverelek novelcsere, legnagyobb jelcnt6segu kormanyzati intezkedesci a
kiilkereskedelemhez es a fizet6eszkozokhoz kapcsol6dtak - e!Obbit visszafogta, uc6bbiakat leertekelte. Rovid tavon a devalvaci6s intezkedesek osszekuszaltak a politikai i.igyeket. Ed6ban 6riasi felfordulast okoztak az elszabadul6 arak. Ez a kozembcreket es szamurajokat egyarant erzekenyen erintette . Hosszu t<ivon a devalvaci6s politika egy uj korszak kezdetet j elentette,
amely korszakban a penzugyi problemak valtak a legfontosabb politikaformal6 tenyez6kkc.
A kovetkezo jelent6sebb sh6gun, Tokugawa Yoshimune, ketsegtelenul az
Edo-bakufu legenergetikusabb cs legkreativabb uralkod6ja volt, dacara annak, hogy az angol nyelvil szakirodalom szinte teljesen megfeledkezett r6la.
Noha rendkiviil sokfele otlettel allt el6, ezek mindegyikc valasz volt a szlikos
cr6forrasokb61 es a penzugyi egyenl6 tlensegekb61 fakad6 problemakra es
kovetkezmenyekre. A nepnyelv el is nevezte ,,rizs-shOgunnak" (home shOgun),
mivel celtudatosan viszonyult ezekhez a kerdcsekhez.
Kes6bb a penzugyi kfrdesek tovabbra is alapvet6cn meghataroztak a
bakufu es a daimyok politikajat. A csokken6 ad6bevetelek, az elfrtcktelencd6
penz es a szeszelyesen valtakoz6 arak minden teren ereztettek a hatasukat.
Politikai szovetsegek alakultak, frakci6harcok tortek ki. Ezek hattercben
szinte mindig valamilyen fisk:ilis ok vagy iirugy huz6dott meg. Nern is csoda.
A 17. szazad vege fele a bushi-vezct6knek ugy kellett eleget tenn iuk a kormanyzati feladataiknak, s fenntartaniuk a megszokott eletszinvonalukat,
hogy stagnaltak a bevetelek es eltuntek a kincst<iri tartalekok. Mindennapossag valtak a kormanyzati kolcson ok. Az esedekes tartozasok visszafizetesene k, illetve a tuzek, ehfnsegek es mas termeszeti csapasok miatti v:'iratlan kormanyzati kiadasoknak - czek egyre gyakoribbakka valta az Edo-korszakban a szorft<isaban a penziigyminiszterek arra kenyszerultek, hogy id6bcn el6teremtsek a szukseges forrasokat. A bakufu cs a dairn')'6k legnagyobb, rendszeres
kiadasa a csat16sokj arand6saga volt. Egyre tobb p enziigyi gondokkal kuszkodo n agyfu kert ,,kolcsont" a csatl6sait61, ekozben tan6san csokkcntettek a j arand6sagaikat. A csatl6sok a csokkentesekkel oly m6don birk6ztak meg,
hogy mellekes j ovedelemforrasok u tan neztek, elbocsatott<ik szolgal6ikat,
szabalyoztak a csaladok letszamat, s ott takarekoskodtak, ahol csak tudtak. 38
A penzugyi nehezsegekre adott leggyakoribb valasz az volt, h ogy a bushzk
az alacsonyabb rangu harcosokra haritottak at a koltsegeket. Ut6bbiak ezt
tovabbh:'iritottak szolgaikra es altalaban a t<ig ertelemben vett tarsadalomra.
Mivel azonban a magasabb es alacsonyabb rangu h arcosok szigor(1 ala- es fo38
378
Katsu Kokichi - Craig, Teruko (tr.): Musui's Story. The Autobiog,apl~y of a Tokugawa Samurai. Tucson, 1991, University of California Press.
lerendeltsegi viszonyban alltak, a sertett szamurajoknak leher6segiik volt

arra, h ogy a feletreseikcn kcresztiil segitseget kerjenek. Ennek a gyakorlatnak kosz6nhet6en a penzugyi politikaval szembeni elegedetlenscg az egesz
birodalomban a frakci6harcok kozponti temaja Jett.
Mas penzugyi intezkedesek mas j ellegu politikai konfliktusokat ercdmenyeztek. A daimyuk birtokainak kormanyzatai a kereskedelcmben forgo t6ke
megcsapolasaval pr6baltak j ovedelemhcz jutni. Monopolizaltak, engedelyekhez kotortek, es kulonfele ad6kat vetettek ki a termcl6kre es a keresked6kre. Sok hivatalnok a birtokokon kiviil szerette volna ertckesiteni a termekeket, hogy osztonozzek a penz bearamlasat, mikozben a tiltottak a ncm
penz formajaban b ejov6 importot (igy akadalyozva meg az ertekes p enzermek kiaramlasat). A daimy<>-birtoko k, a kercskedelmi tevekenyseg es a szukos
er6forrasok kozotti nyilvanval6 osszefuggeseket irja le az alabbi reszlet, ami
egy, a selyemkeszitesr61 1813-ban kiad o tt kezikonyvben olvashat6:
,,A tarsadalom szamara a selyemkeszites azonnali haszonnal jar, mivel a
parlagfoldeken, a foly6k menten, a h egyekben es a tengerparton, eperfakat
lehet iiltetni, cmellett fellendul a selyemfonas es a selyemszoves. Sziiksegtelcn mondani, hogy amikor egy videk term ekeit mashol ertekesitik, azzal a
birtok gazdagabb lesz, az emberek pedig nagyobb j oletben elhetnek. Ezt n evezik az orszag felviragoztatasanak .. . Ennek termeszetes vclejar6ja, hogy
azok az allamok, melyck mas orszagokban adjak el termekeiket, aranyat es
eziistot kapva frtiik cserebe, gazdagabbak lesznek, mig azok az orszagok, hol
az emberek keveset termelnck, igy elvesztik az aranyukat es ezustjuket, elszegenyednek. Novelve a termelest, el6segithetjuk, h ogy az frtekes fcmek a mi
orszagunkba kerii.ljenek, mikozben nem hag}'.juk, hogy saj at aranyunk es
eziistiink kiaramoljon. "3U
Nern csoda, hogy a 19. sz:izadra a merkantilista szellemisegu politika miatt
igencsak kielez6dtek a daimy<>-birtokok egymas kozotti es a bakufuval szembeni vit:ii.
A bahufu intezkcdesei is hozzajarultak ahhoz, hogy elmergesedjen a helyzet. Veze Loi, hogyvedjCk a kincst:irat, s ellenorzesiik alatt tartsak az elegedetlenked6 lakossagot, kiszipolyozt:ik a keresked6ket, felugyeltck a penzverest
es a folyami kozlekedest, szabalyoztak a f6utakhoz kotod6 kozmunkakat es
fcnntartasi feladatokat, emelle tt kfmele tlenul leszamoltak a parasztlazadasokkal. Ezek az intezkedesek kozvetlenul vagy kozvetve veszelyeztettek a
daimy<>-birtokok erdekeit, s nagyurak egyre tobb evszazados kivaltsagrol voltak kenytelenek lemondani. A 19. szazad kozeperc a hatalom csucsan allok
kul- es belpolitikai mozgasteretjelent6sen leszukitettek a dairny<>-birtokokon
beluli, illetve a magas es alacsony rangu harcosok, valam int a nagybirtokok
es a bakufu kozotti fesziiltsegek. A fcszUltseg es a szethuzas a szukos er6forrasok es az ebb61 fakad6 kr6nikus penziigyi problemak kovetkezmenye volt.
39
Morris-Suzuki: The Teclmologi.cal Transformation of .. 29. p.
379
0
O'l
C()
......
0
L')
G\I
380
A Jalusi sz.intu politika. A 17. es 18. szazad fordul6jan a politikai folyamatok

nyoman a falvak szintjen is legalabb akkora valtozasok mentck vegbe, mint a
korabeLi nagypolitikiban. Az el6z6 evszazadban a falusi kormanyzatoknak
f61eg a gombam6d szap orod6 ,,uj foldek" (shinden), a megnovckedett falvak,
a termeles es az aktivabba val6 falusiak iigyeivel kellett foglalkozniuk. Reszt
vcttek a foldek felmereseben, az ad6k begylij teseben s mas, kozigazgatasi jellegu feladatokban. Amikor a falu siakat valamilyen serelem erte, amit tudatni
akartak uraikkal, ezt rendszerint a falusi hivatalok tcttek meg bekes eszkozokkel, a megfelel6en megfogalmazott beadvanyok formajaban.
A 17. szazad veget61 valsagba keriiltek a n agybirtokok, s az egesz birodalomban a kisbirtokos termelesi mod valt az uralkod6 gazdilkodisi formava.
A h elyi vezet6knek arra kcllett raebredniiik, hogy a szegenyebb szomszedaik
egyre inkabb, mint az ellensegiikre tekintettek rijuk. A szegenyebbek egyre
tobbszor cselekedtek a nagybirtokosok megkeriileseveL 6nall6an adtik be
panaszaikat es j ogi kereseteiket, lomcgmegmozdulasokat szerveztek, s croszakos onbfraskodasokat rendeztek. A 17. szazadban a serelmek elsosorban a
falvakra kivetett ad6kb61 fakadtak. KesObb a falusi hivatalnokok elleni korrupci6s vadak, illetve az elviselhetetlen kozmunkaterhek, az igazsagtalanul
kiszabou ad6k, valamint az erd6k es az ontoz6viz hasznalati jogaval val6
visszaelesek miatti panaszok lettek a leggyakoribb problemik. Roviden fogalmazva, azok az iigyek, amikor a kisbirtokosok ugy ereztek, igazsagtalansag
fate 6ket. Panaszkodtak az elelmiszerhianyra es az elszabadul6 i rakra - ut6bbi azokat erintette kiilonosen erzekenycn, akik nem elelmiszert termeltek
vagy teljesen a szeszelyesen valtoz6 piact6l fiiggtek.
Mivel megvaltozott a sfrelmek j ellege, egyre gyakrabban a vagyonos videkick lettek - a nagybirtokosok, az uzsorasok es a kisebb villalkozasok tulajdonosai - a kisbirtokosok beadvanyainak, pereinek, tiltakozasainak es megtorlasainak a szenvedo alanyai. A legtobb esetben a falvak sajit eloljir6i, nem
pedig magasabb konnanyhivatalnokok voltak ezek a vagyonos videkiek. A
25. abra bcmutatja a Kesei Edo-korszak falvaiban kibontakoz6 megmozdulasok fObb aspektusait. A kozemberek tiltakozisainak szama es hevessege fokozatosan nott. J61 lathat6, hogy a Tenmei- es a Tenp6-ehinseg, illetve a Meijirestauraci6t kisero zurzavar idejen mindker mutat6 hirtelen megemclkedett.
A 18. szazadban a kimertilo eroforrasok a tarsadalom p eremen el6, tonenyen kiviili csoportok (eta, hinin) cletet is megnehezitettek. A Sengoku jidai
idejen a daimyokn ak szokasa volt, hogy szam kivetetteket fogadtak kastelyvaraikba, ahol azok mindenfelc alantas munkat elvegeztek: p eldaul b6rcserz6knek (kawata) alltak, vagy 6k foglalkoztak az emberi es allati tetemekkel,
amelyeket a szamurajok felettebb nagy szamban ,,termeltek". Miutin helyreallt a beke, novekcdesnek indultak a kastelyvarosok, a pariakozossegek fokozatosan ismet a virosok peremeire szorullak vissza, ahol sajat falvakat alapitottak, leginkabb Kozep:Japanban. A hatalom dokumcntumai es a kozemberek frasai egyarant utaltak ezekre a kozossegekre, de egyertelmu, hogy a
kozemberek es a panak kapcsolatat senki sem tekintette ,,probleminak".
A tomegmegmozdulasok
nagysaganak eves atlaga
(oteves atlag)
'
'
I
I
I
I
I
I
I
I
A t6megrnegmozdulisok
Szamanak eves atlaga

I
1
(oteves atlag)
\ ,,,,
-,
,'\
/
\,' ,_,
70
60
, - -.
<
"
''
' ''
I
'
"
I:
'
:'
v:,i
:!
50 1'
..... ,,'
40 -: '------- ---- ------------ -
\I
350
i<
f.
130
120
110
::: 100
~ 90
~ BO
~::;
"
, ,,
"'_,
'
'
''
'
.,
b.O
'~
250 -0
OJ
225 "C"'
2:l
200 ~
.....,
175 >-.
c:
150 ,.,
a
.,
125 .,
"'
'
' 100
75
50
25
0
<
30
20
1625
1650 1675 1700 1725 1750 1775 1800 1825 1850 1875
25. a bra A nepi megmozdulasok fontosabb mutat6i (1590-1880). A viszonylag nyugalmas

17. szazadot egy ilyen szempontbol sokkal zaklatottabb 18. szazad kovctte, arnikor a mcgmozdulisok szama es intenzicisa egyaramjelen tosen megnovekedett. Az 1780-as, 1830-as es
az 1860-as evekben a harom dramaian magas csucspont hattereben az orszagos Tenmei- es
Tenpo-Chinseg, iUetvc a Meiji-restauraci6 allt. Fomis: white, James W.: flihi. Social Conflict
and Political Protest in Early Modem japan. Ithaca, 1995, Cornell University Press, 128. p.
A 18. szazadban viszont m egszaporodtak a ket csoport kozotti konfliktusok,
csak(tgy, mint a rendeletek, amelyekkel a ,,hagyomanyos" falusiak erdekeit es

,,on becsi.lleset" kfvantak megvedeni. Megpedig ugy, h ogy gondosan kidolgoztak azokat a jelkepeket, amelyek kulonvalasztotcik a kec csop or tot, s rajuk
kenyszeritettek, hogy mind a lak6hely, mind a tarsadalmi funkci6 teren szigoruan elkulomlljen ek. A szazad mulasaval a pariak es a kozemberek kozotti
cirsadalmi es gazdasagi megkiilonbOztetesek egyre hangsulyosabbakki valtak, raadasul egyre kifinomultabb ervekkel szentesitettek ezekjogossagat.
A daimy~birtokokon ilyen termeszetu szabalyok egesz sorat alkotcik. Az
1780-as evekre ezek a szabfilyok mar a bakufu torvenyeibcn is kifejezesre jutottak. A bakufut aggodalommal toltottek el a pariili61 sz616 jelentesek, amelyek
szerint a torvenyen kfviiliek ,,szemelyiiket elrejtve elvegytilnek az iv6kban, a fogad6kban CS a kocsmakban a parasztok es a varoslakok kozott".'10
A pariak es a nem-paria falusi lakossag kozotti fesziiltsegeket meg inkabb
kieleztek a ket csoporton beluli elter6 demografiai folyamatok. A Kesei
Edo-korszakban a kisbirtokosok, eletritmusuk miatt, viszonylag kis csaladokH erman: Tokugawa Village Practice. Class, Status, Power, Law. Berkeley, 1996, UCP,
287., 296. p.
to Ooms,
381
ban eltek. A teljesen mas foglalkoztatasi clvek szerint el6 pariaknak azonban
n em kellett torodniuk a szulctesszabalyozassal. Sot a parok j6val tobb idot
toltottek egyiitt, s igy a szuletcsek szama is n agyobb volt. A tobb gyermek
tobb segito kezetjelentett. fgy hatekonyabban fizhettek azokat az orokletes
foglalkozasokat, amelyek megelhetest biztositottak a pariak haztartasainak.
Kovetkezeskeppen a Kesei Edo-korszakban folyamatosan nott a torvenyen
kiviHiek letszama. Emiatt megvaltoztak az eroviszonyok a falusiak es a pariak
kozott, s egyfaj ta veszelyes gazdasagi vetelkedes vette kezdetet. 1834-ben, a
Tenpo..ehinseg idejen a bakufu, kawata1<nak nevezve 6ket, igy rendelkezett
a pariakr6l:
,,a kawata1<. szama aranytalanul megnott a parasztokehoz kcpest. Ez kes6bb
gondokat okozhat. Ezert mostant61 egy haztarcasba csak egy ferfi hozhat feleseget. A tobbi gyercknek mashol kell hitvest valasztan ia. Egyenkc nt kell
csokkenteniink a szamukat. A hazassagi engedelyeket az erre illetekes hivatalnokokt6l kell beszerczni."10
A 18. es 19. szazadban a hatalom birtokosainak alland6 fejtorest j elentett a
tennel6munkat vcgz6k alacsony szama. Az ed6i vezetok szemeben a hawata1<.
fogyaszt6k, nem pedig termel6k voltak, ezert mindcnkeppen csokkenteni
kellcu ennek a tarsadalmi csoportnak a letszam<it. A kormanyzatnak nem jelcntett problemat az, hogy a varosi kozembereket visszatelepitse a falvakba,
ahol azok ismet foldmfivesek lcttek. A kawata1<. kfrdesenek rendezcse azonban sok gondot okozott a bakufunak, ezert ,,biol6giai" szigoricasokat kellett
eletbe leptetnie - ezek viszont nem hoztak eredmenyt.
Ekozben a varosokban is sulyossa valt a h elyzet: a kormanyzat manipulativ
penziigyi p olitikaja kiszamithatatlanna tette a varosi letet; a bushik takarekossagi intezkedesei miatt visszaestek a keresetek, s munkahelyek szfintek meg;
a termeles kozpontja videkre tcvodott at; a rossz termesek idoszakos elelmiszerhianyt es elszabadul6 arakat eredmenyeztek. Az 1720-as evekt61 mind
gyakoribbakka valtak a varosi hazrombolasok (uchikowashi). Ezek zomeben
azokn ak a keresked6knek a hazai ellen iranyultak, akiket uzsorazskodassal,
az arak koruli t'lgyeskedessel vagy gabonafelhalmozassal vadoltak. 11 A kozemberek kozotti er 6szak m cg soha harap6zott cl ennyirc az 1500-as evek 6 ta,
amikor a kiil6nb6z6 szektak tagjai kiizdottck egymassal, s amikor a kornyezo
falvak lak6i id6r61 idore megtamadtak a kyot6i uzsorasokat. A 19. szazad kozeperc gyakran hangzottak el ,,vilagjobbit6" jelszavak (yonaoshi), amclyekkel
a kivaltsagosok elleni camad asok jogossagat igazoltak.
A mindennapi serelmek es n ehezsegek tehat a varosokban es videken egyarant kifej ezesrc jutottak a szegeny kozemberek es a gazdagok kozotti osszetfizesekbcn. Ez kulonosen a Kyot6ra, Ed6ra cs Osakara, ille lve azok kornyekfre volt igaz, ahol az elszabadul6 arak leginkabb fenyegeltek a lakossag letbiztonsagat. A kereskedelmi szempontb61 kevesbe fejlett videkeken, ahol
11
382
Walthall, Anne: Edo Riots. In McClain,James L. et al. (eds.): Edo & Pa1is. Urban Life & lhe
Slate in the Early Modem Era. Ithaca, 1994, Cornell University, 407-428. p.
mcg nehezebben eltek az emberek - f61eg az ehfnsegeklol lcggyakrabban

st'.tjtott To hoku ban-, a Kesei Edo-korszak falvain ak lakoi hajlo ttak arra, hogy
a haragjukat es gylilole tuket a hatalom birtokosai cllcn forditsak.
Aho! a falusiak val6ban uraik e llen fordultak, beadvanyaikra es kovctcleseikre a hatalom sokfele valaszt adott, a ,,simogat6 kez" es a ,,fegyelmezo o kol"
j 61 bevalt politikajat alkalmazva. Kanazawaban, a Kaga-birtok kastelyvarosaban a helyi daimyok peldaul az 1720-as evektOI, de kulonosen az 1790-es evek
utan, varosi fesztivalokat rendeztek (bonshi5gatsu), ame lycken a daimyokat ert
szerencses esemenyeket unnepcltek meg. Ezeken a nagyurak tanujelet adtak
nagylelkuscgiiknck, abban a remenyben , h ogy elnyerhetik a va.ros kozcrnbereinek j6indularat.12 Az 1720-as evektol kezdve a bakufu es szamos daimyo panaszladakat allftottfcl a varosokban, hogy a kozemberek, az alacsonyabb rangU szamurajok es masok javaslatokat tehessenek, jelenthessek a visszaelese.et, vagy hangot adjanak elegedetlenscguknek. 1761-ben a Tosa-birtok egyik
allastalan szamuraja egy duhos hangvetelu levelben az alabbi p anaszokat sorolta fel uranak:
.,Hivatalnokaid mind hitszegOk, s igazsagtalanul intezik az iigyeket!. .. Bizonyara n ines tudomasod hivatalnokaid becstelensegerOI, de a kozernberek
:ninden haragja egyetlcn szemCly ellen iranyul. Ez a szemely te vagy uram! "43
A beadvanyok altalaban valamilyen specialis problemahoz, peldaul a korrupt helyi hivatalnokok visszaCleseihez, vagy az ad6kotelezettsegek es a termeszeti eroforrasok szfaoszcisa rniatt kirobbant virakh oz kapcsol6dtak. De
az is gyakori volt, hogy a beadvan yok fr6i jobbft6 szandeku j avaslatokat tettek. Neha meg is fogadt:ik ezeket a javaslatokat, de a panaszladak legnazyobb haszna az volt, hogy testet oltott bennuk az igazsagos kormanyzas eszmenye, s valamilyen szinten levezettek a lakossagban felgyiilemlett haragot
es elkeseredest.
Sokkal elterjedtebb volt azonban az a gyakorlat, hogy eroszakkal vetettek
veget a tomegmegmozdulasoknak. A 19. szazadra ezekbcn a megmozdulaokban mar emberek ezrei veltek reszt. Sokszor napokba tellett, mire sikerult lecsendesiteni az elegedetlenkedOket, de mindig sikeriilt. Reszben a
megmozdulasok saj at, belso ritmusa, reszben pedig a hatalom (konstruktiv
rngy destruktiv) valaszlcpesei miatt. Mindazon altal a nagyobb incidensek
nem multak el nyom nelkul. Az elegedetlenseget csak fokoztak a h 6siessegr61 sz616 torten etek es a mindennapok szenvedesei. A Kesei Edo-korszakban
a lassan felgyfllemlo indulatok egyre dacosabb ellenallashoz, illetve egyre
nagyszabasubb es eroszakosabb megmozdulasokhoz vezettek.
0
l!")
00
......
r-
12
MacClain,J ames L.: Bonsh6gatsu. Festivals and State Power in K,"\naL:awa. MN, vol. 47 no. 2
(Summer 1992), 163-202. p.
~ 3 Roberts, Luke S.: Mercantilism in a Japanese Domain. The Merchant Origins of Economic
Nationalism in 18'"-Century Tosa. Cambridge, 1998, CUP, 94. p.
383
12. FEJEZET
Valsag
es kiutkereses ( 1800-1890)
I/)
LL.I
N
CJ
LL.I
I/)
I/)
:Q
<::r>
CXl
,.....
0
>..'")
CN
384
A Tokugawa-bakufu (bakuhan taisei) nagymertekben decentralizalt politikai hatalom volt. Bels6 stabilitasat j6reszt a hatalmat birtokl6 csoportok kozos erdekeinek es a magas rangu bushik - a sh6gunok , a daimyok, a fels6bb tanacsad6k es ezek haztartasaiban el6k- eg;yseges politikai kultiirajanak koszonhette. A szabalyok, a megszokott eletritmus,
s mindezek szigoru ellen6rzese eros kapcsolatokat teremtett, amelyek
szilardan osszetartottak a hatalmi elitet, s elvalasztottik Ok.et a tobbi
tirsadalmi csoportt61.
Ez a rendszer a 17. szazad nag;y reszeben - mi utan veget ert a pusztit6 polgarhaboru, s meg tartott a belterjes mliveles id6szakanak novekedesi szakasza, amiben a tarsadalom jelent6s hanyada bekeben es
biztonsagban elt, ugy erezve, hogy a szigortl tarsadalmi retegz6des
ellenere is tobbe-kevesbe ervenycsulni tudnak-j61mukodott. A novekedes kifulladasa utan azonban, amikor az eg;yes tirsadalmi csoportoknak kivetel nelkul alkalmazkodni kellett a megvaltozott korulrnenyekhez, eg;y s(tlyos valsagjelei kezdtek mutatkozni. Magat61 ertet6d6en a legszegenyebbek szenvedtek meg leginkabb a termeszetes
er6forcisok kimeruleset. Az ehinsegek, a nehezsegek, a felkclesek, az
elkeseredes, a frakci6harcok es a hatalomt61 val6 elidegenedes ellenere a bakuhan taisei es annak tirsadalmi felepitmenye fenn tudott maradni, dad.ra annak, hog;y a valsagra utal6 jelek id6r61 id6re a hatalom legmagasabb szintjen is megmutatkoztak.
A 19. szazadban g;yokeres fordulat kovetkezett be, s konllbelul az
1860-as evckt61 a szigetorszag akarva-akaratlanul, de ralepett arra az frtra, amely atvezette J apant az ipari korba. Ez a valtozas termeszetesen
nem min den e16zmeny nelkiil ment vegbe. A szigetorszagot is elerte a
,,vilagtortenelem" szele. japan partjainal is megjelentek a formal6d6
iij, imperialista vilagrend kepvisel6i a brit, francia, orosz es az amerikai g;yarmatbirodalmakbol erkez6 felfedez6k, kalandorok, balnavadaszok, keresked6k, hitterit6k es politikusok szemelyeben.
Kulpolitikai bonyodalmak
1850 elott az imperialista nagyhatalmak nem tudtak rakenyszeriteni akaratukat a baku han vezet6ire, mivel egyszeruen n em voltak elcg n agy tuzerejti flottaik, s a hatarozott p olitikai szandek is hianyzott: a gyarmatosit6kat ttilsagosan lefoglalta a vi lag tobbi reszenek leigazasa. 1853-ban viszont a keresek egyszeribcn kovetclesekbe csaptak at, s a To kugawa-bakufunak nem volt olyan
hatekony hadereje, hogy elutasftsa ezeket a kovetelesekct. Az idcgenek
elonytelen szerzodeseket kenyszeritettekjapanra. Alapjaiban valtozott meg
a szigetorszag es a kulvilag kapcsolata, ami miatt tarthatatlanna valt a bakuhan taisei helyzete, megpedig azert, mert a belso ellenze k szamara egyertelmuve valtak a rendszer katonai es p olitikai fogyatekossagai. Az ellenzeknek
alig husz ev alatt sikeriilt teljesen megsemmisftenie a regi politikai felepitmenyt, s megkezdodhetett egy uj, modern allam alapjainak a lerakasa.
Korai into jelek
A hollandok evszazadokig elszantan vedelmeztek kivetelezett helyzetiiket

Nagasakiban. Ha kellett fegyverckkel, ha kellett politikai mesterkedesekkel
hiusitva mega tobbi eur6pai hatalom idoszakos pr6balkozasait, hogy azok is
megvessek a labukatJapfoban. A nap6leoni habon'i.kban azonban Hollandia Franciaorszag szovetsegese volt, ami un:1gyct szolgaltatott Nagy-Britannianak arra, hogy elfogja a holland haj6kat es rategye a kezet az orszag kiilbirtokaira. Ez vegze tes csapast mert a hollandokra, akik addig uraltak az Europa es Azsia kozotti tengeri kereskedelmet. Napoleon elso bukasa (1814)
u tan Nagy-Britannia le tt a legerosebb eur6pai hatalom a kelet-azsiai tengercken.
Az orosz carok marj6val korabban m eginditottak seregeiket Kelet- es KOzep-Azsia fele . Az orosz katonak, kereskedOk es telepesek lassan atverckedtek magukat Sziberian. Az 1730-as evekt61 orosz felderito es kereskedelmi
haj6kjelentek mega japan partok menten . Idonkent kikotottek, hogy ellatmany vegyenck fcl, informaci6kat szerezzenek vagy illegfilis kereskedelmet
folytassanak. Az orosz jelenle t mar az 1780-as evekben aggodalommal toltotte el a japan ki.ilugyi szakert6ket. 1808 6szen a vilagtol elzark6zottJ apan atelte els6 nagy vfilsagat, ami jelezte, hogy uj fejezet kezd6dik a kulkapcsola tok
teren. Tortent ugyanis, h ogy az azsiai vizeken jar6roz6 angol hadihaj o, a
HMS Phateon, amely francia es holland haj6kra vadaszott a Tavol-Keleten , befutott Nagasaki kikot6jebe. Az angolok, harcra kesz legenyscggel es csore toltott haj6agyilkkal, elelmet es vizet koveteltek. Raadasul akkoriban a szabad
kcreskedelem engedelyezeset kovetel6 oroszok mar tobb fegyveres akci6t is
vegreh ajtottak az eszaki Ez6ban. Edo tehat ket n1z koze kerult, ami m agaban
rejtette annak a veszclyet, hogy a ket nagyhatalom esetleg szovctsegre lep
egymassal.
C1J
'
.....
0
C1J
385
0
O"l
co
,.....
I
0
l..'"l
IN
386
A v-J.lsagot sikeriilt viszonylag egyszcn1 politikai lepesekkel rendezni, igy

Ed6ban, Nagasakiban es Ezoban gyorsan clml'llt a panikhangula t - igaz,
hogy kozben nc hany falut kifosztottak es felegcllek, tobb haj6t is elsfillyesztettek, emberekct m eszaroltak le, s megszegyenitettck a vedclmi er6kel es
n chany hivatalnokot (ke tten emiatt ongyilkosok le ttek) . Az incidcn s ravilagitott arra, hogy a Tokugawa-bakufut 6riasi veszely fenyegeti a tenger fel61, n agyobb, mint kor:ibban barmikor .
Napoleon veresegc es nap6leoni haborukat lezar6 eur6pai bekeszerz6desek visszaadtak a hollandoknak mindazokat a kivfiltsagokat, amelyeket korabban is Clveztek Nagasakiban. A k6vetkez6 evekben a britek csak elvene
mutatkoztak a j apan partoknal. Kozbcn mintha az orosz erdeklodes is lanyhult vo lna Ezo irant. Ugy tunt, hogy minden visszatert a regi kerekvagasba.
Az 1820-as evekben ujabb kiilpolitikai bonyodalmak ad6dtak. Megjelentek az eur6pai es amerikai balnavadaszok, akik a zsirjukfr t vadasztak az allatokat. A balnazsirt a rohamleptekkel fej l6d6 ipari tarsadalmakban tiizel6anyagkent hasznositottak. Az intenziv vad aszat nagyon megtizedelte az Atlanti-6cean baln aallomanyat, ezerta vadaszok atkoltoztek a Csendes-Oceanra.
ahol aj apant6J eszakkelctre elterulo vizekben kUlonosen sok balna es cet elL
Elofordult, hogy a balnavadaszhaj 6k nemelyike partra sodr6dott, vagy men edeket keresett a vihar el61, esetleg ellatmanyl vetelezett a j apanokt61.
1824-ben tortcnt n ehany inciden s Mito varosa kozeleben es Kyu shu szigetet61 delre, ami radobbentette a hivatalnokokat a j apan partvidek sebezhet6segere. A mit6i incidens ki.ilonosen aggaszt6 volt, mivel az ottani hat6sagok ez a rcsz a Tokugawa-klan egyik n agy tekintely(i alnemze tsegenek a birtokaban volt- a konfucianus szellemisegu, n ativista Mitogaku-iskola tanftasai szerint viszonyultak az ugyhoz, s a haj 6sokat a reg6ta betilto tt es felforgat6naJ...
ftelt kereszteny vallas kepvisel6inek tekinte ttek. A szemukben a balnavadaszok egy olyan h atalom ,,el6futarai" voltak, amely fenyegelest j elenthet a
Toku gawa-bakuf ura, ezert rogton elej et kell venni a bajnak. A kyiishui in cidcn s abb61a szempontb61volt riaszt6, hogy ebben kozvetlen fegyvercs osszecsap asra is sor keri.ilt az idegenek es a Satsuma-klan harcosai kozo tt, am i rnagaban hordozta az esetleges megto rlas veszelyet.
Ez a ke t viszonylag apr6 in cidens adta mcg a vegs6 lokest ahhoz, h ogy kitelj esedjen az a folyam at, ami mar az 1790-es evekben elkezd6dott, amikor a:
ed6i vezet6k megprobaltak diplomaciai eszkozokkel eltan toritani az oroszc.kat att61, hogy kap csolatba lepjen ekjapan nal. Ez a folyamat nem volt ma~
mint a kiilpolitika gyokeres atertekelese . A 17. szazadban szigoruan tiltotti K.
hogy ajapanok eszakon tulmereszkedjen ek Ezo, a Ryiikyii-szigetek es Kore=.
ha tarain. A portugalok sem lephe ttek j apan foldre. Betiltottak a keresztemseget, a h ollandok es kinaiak p edig csakis a szamukra kijelolt negycdekbe:1
tart6zkodhattak. A nehlny vCle tlenul od avet6do tt idegen haj6t visszaford:to ttak a partokt61, de reszletesen soha nem fogalmaztak mega kiilfoldiekke:
szembeni magatartas alapelveit. Egeszen az 1800-as evek elejeig, amikor is _
bakufu vezet6i, lassan es vonakodva kialakito ttak allaspontjukat ebben a ker-
desben. Elutasitottak minden, a kereskedelmi kapcsolatok felve telerc iranyul6 kerelmet. Az idegen haj6kat Nagasakiba iranyitottak. Utasitottak a
daim)6kat, hogy zavarjak el a partoktol - ez volt az uchi harai (,,loni es uzni")
elve -, vagy foglaljak le azokat az idegen vizi jarmliveket, amelyek ragaszkodtak kereskedelmi kapcsolatok felverelehez. KesObb ez ut6bbi rendeletet
a nnyiban m6dositottak, hogy a haj6knak szabad lettjapan foldon ellatmanyt
Yetelezniiik. Az 1824-es incidensek utan Edo mar nem halogathatta tovabb a
hatarozott allaspont kialakitasat annak erdekeben, hogy elejet vegye a tovabbi fegyveres osszecsapasoknak, illetve az esetleges felforgat6 hitterit6i tevekenysegnek. 1825-ben a bakufu rendelelet adott ki, amiben felsoroltak az
u t6bbi evek politikai fejlemenyeit, emlekeztetve a lakossagot arra, hogy a keresztenyseg tiltott vallas. A rendelet igen szigoruan fogalmazott:
,,Mostant61, ha egy idegen haj6 kozelit a birodalom partvidckenek barmely pontjahoz, minden kozelben lev6 szemelynek kotelessege tiizet nyitni
ra, s eluzni onnan. "1
Minden fontolgatas nelkiil (ninennaku) tiizet kellett nyitni. Ez rendkiviil
szigoru rendelet volt. A teny, hogy a rendclet egyszerlien betarthatatlan,
azonban csak egy evtized mulva valt teljesen nyilvanval6va, egyreszt, m ert
a lig nchany idegen haj6 mereszkedett a j apan partok kozelebe, masreszt
ezekben a kiveteles esetekben a daimyok addig halogatrak a tuzparancs kiada;1t, mig mar n em volt sziikseg ra.
A bakufu vezet6i 1842-ben ertesultek az els6 6piumhaboru kimeneteler61,
miszerint a brit es a franciak egycsitett hadcrcje terdre kenyszeritette Kinat.
A haborur61 kesziilt egyik holland beszamol6 arra figyelmeztette a bakufut,
hogy a brit hadiflotta titokban Ed 6ba kesziilodik. Ezek a hirek rendkiviil aggaszt6ak voltak, annal is inkabb, mert az Edo-korszakban vegig ugy tekintettek Kinara, bar az akkoriban a mandzsu szarmazasu Qing-dinasztia uralma
alatt allt, mint a leger6sebb azsiai h atalornra. Haaz eur6paiak lcgyoztek Kinat, akkor Japan teljescn cselytelen veliik szcmben. Mi to ura, Tokugawa Nar iaki, a korabeli politikai elet legenergikusabb es legbefolyasosabb alakja,
meg 1839-ben is igy fogalrnazott:
,,Mondhatnak barmit, a Qing Birodalomnak hatalmas ereje van. Ezert a
(nyugati] barbarok nem fognak konnyelrnuen tamadast intezni cllene . ..
Oroszorszag minden bizonnyal u gy fog donteni, hogy elsoszor megszalljaJapant, majd tovabbindul Kina megh6ditasara. Felelmetes es gyliloletes helyzet ez!"2
A Qing-din asztia veresegevelJapan kiszolgaltatotra valt. A holland jelentes
nyoman ezert heves vita robbant ki a bakufu vezetoi kozott, akik rovid id6
alatt m6dosfto ttak addigi politikajukat:
c:
00
.1
00
Wakabayashi, Bo b Tadashi: Anti-Foreignism and Western Learning in Early-Modern japan. The

New Theses of 1825. Cambridge, MA., 1986, HUP, 60. p.
2
\'\'akabayashi, Bob Tadashi: Opium, Expulsion, Sovereignty. China's Lessons for Bakumatsu J apan . MN, vol. 47 no. 1 (Spring 1992) , 3. p.
387
,,1825-ben rendelet sziiletett arr61, hogy a partokhoz kozeli t6 hajokra gondolkodas nelkiil tfuet kell nyitni. Azonban ... abban az esetben, ha az idegenek a viharok el61 keresnek menedcket, ha:i6torest szenvednek, illetve, ha
etelmet, vizet vagy fiit6anyagot kernek, a sh6gun ugy iteli m eg, a tobbi orszaggal szemben nem helyenval6 az olyan cselekedet, hogy m egkiilonboztetcs es
a koriilmenyck merlegelese nelkiil eliildozzi.i.k haj6ikat. "3
Az engedekenyebb hozzaallas csokkentette az er6szakos osszecsapasok
veszelyet. Sj6llehet a brit flotta 1842-ben vegiH megsem jelen t meg Ed6ban,
a kovetkez6 evtizcdben szep szammal erkeztek helyctte mas idegen haj6k. A kereskedelmi kapcsolatok fe lvetelet es a kul6nboz6 koncesszi6kat
kovetel6 kulfoldiekkel azonban minden esetben sikeriilt bekesen rcndczni az iigye ket.
A legsulyosabb konfliktusra 1846-ban keriilt sor. Roviddel az utan, hogy a
fiatal Abe Masahiro keriilt a bakufu elere,Jean-Baptiste Cecille admiralis parancsnoksaga alatt francia hadihaj6kjelentek mega Ryiikyii-szigeteknel. Az
idegene k a kereskedelmi kapcsolatok megujitasat koveteltek. Ezzel csaknem
egy id6ben egy amerikai tengernagy is hasonl6 kove telessel allt cl6 Edoban.
Masahiro ket t(iz koze keriilt. A helyzet kisertetiesen emlekeztetett a HMS
Phateon-incidensre. Az amerikaiak kereset elutasitotta, mivel ez a Tokugawa-klan kozponti teriileteit veszelyeztette. A francia tengernaggyal szemben
viszont a halogatas taktikajat valasztotta. A felelosseget a satsumai daimyara,
Shimazu Nariokira ruhazta at, arra. hivatkozva, hogy a Satsuma mar r eg6ta a
fennhat6saga alatt tartotta a Ryflkyfl-szigeteke t. Emlekezve az 1824-es incidensre, amely soran a satsumai szamurajok fegyveres osszecsapasba keveredtek a kiilfoldiekkel, a fohivatalnok arra urasitotta Nariokit, hogy igyekezzen
bekes megoldast talalni, meg akkor is, ha ez aztjelenti, hogy a franciak megis
kereskedni kezdenek a ryflkyfliakkal. Tettet egy tudatosan homalyos uralasokkal teletlizdelt levelben igy magyarazta a mit6i Tokugawa Nariakinak:
,,A ryflkyUi iigyeket Shimazu Nariokira bi:ztuk.J elen helyzetben ugy iteljiik
meg, hogy 6 az, aki a legbolcsebben kezelheti a problemat. A shOgun szemelyesen utasitotta 6t, hogy 6rizze mega kohutait [,,a nemzet val6s formaja"], tanusitson onmersekletet, sziikseg eseten tegyen engedmenyeket, es semmi
esetben se vesse el ajov6beli viszalykodasok m agvait. '"1
Cecille vegiil elszalasztotta a kedvez6 alkalmat, s nem tudott kieroszakolni
engedmenyeket. Az evtized hatralevo resze esemenyteleniil telt el.
Az 1840-es evekben a kiilfoldi fenyegetes arnyekaban kibontakoz6 b elpolitikai kiizdelmek soran a kormanyzatnak sikeriilt konszenzusra jutnia: a bakuJu vezetoi elmeletben tamogattak az 1825-ben megfogalmazott uchi harai el3
Bolitho, Harold: The Tempo Crisis. In J ansen, Marius B. (ed.): The Camtmdge History o;
Japan. Vol. 5. The Nineteenth Century. Cambridge, 1989 1 CUP, 146. p.
4
Totman, Conrad: Political Reconciliation in the Tokugawa Bakufu. Abe Masahiro es
Tokugawa Nariaki, 1844-1852. In Craig, Albert M. - Shively, Donald H . (eds.): Personality
in Japanese Histo1y. Berkeley, 1970, UCP, 190. p.
388
vehez val6 Yisszaterest, de ehhez e[oszor is hatekony parti vedmuvcket kellett

kiepiteni. Ehhez azonban nem alltak rendelkezesrc megfelel6 anyagi es
penziigyi tartalekok, igy a hangos fogadkozasok ellenere alig nehany h elyen
kezd6dtek mega munkalatok - ennek az is oka volt, hogy a regi panvedelmi
vonalakat az addig ismert fegyverek ellen tervcztek, de akkoriban a techno16giai fejl6desnek koszonhet6en megn6tt az eur6paiak es amerikaiak hadi
potencialja, emiatt a vedelmi munkalatokkal csupan id6t, nyersanyagot es
munkaer6t pocsekoltak volna a j apanok.
1853-ban tehat a bakufu vezct6i rugalmasan politizaltak, am lelkiik melyen
vissza szerettek volna allitani az uchi harait, s meg6rizni azt a politikai berendezkedest, amelynek ez az elv a letCt koszonhette. A ,,barbarok" Japan kapuinal alltak. A hatalom birtokosai pedig kotelessegiiknek tekintettek, hogy
megvedjek a kokutait (,,a nemzct val6s formajat") - azaz magat a j apan civilizaci6t - a betolakod6kt6L
Valsag es bels6 szethuzas
Helytall6 a megallapitas, miszerintJapint egy reszben g6zer6 hajtotta hadiflotta kapitanya inditotta el azon az uton, amely soran a szigetorszagban
megkezd6dott a fosszilis tiizel6anyagokon alapul6 modern ipar kiepitese.
Ironikus m6don a kapitany egyctlen celja az volt, hogy barmi iron biztositsa
a Kalifornia es Kina kozott k6zleked6 g6zosok szamara a szenfelveteli lehet6seget. Ugyanakkor az is ketsegtelen teny, hogy ekozben a kapitciny a kormanya nevebcn igenyt tamasztott az Ogasawara-szigetekre, s ezenkiviil meg mas
teriileteket is meg akart szerezni.
Az ekarlWzasi politika csodje. A ,Japin-amerikai beke- es baratsagi szerz6dcs"

ertelmeben, amelyet az am erikai Matthew C. Perry admiralis es a bakufu
kepvisel6i 1854 tavaszan, egyrovid targyalassorozat utan alairtak,Japan megnyitotta Shimod a es Hakodate kik6t6jet az ellatmanyt ker6 es a biztonsagos
horgonyz6helyet keres6 kulfoldi haj6k el6tt. A szerz6des biztositotta, hogy
a haj6torott matr6zok melt6 elbanasban reszesiiltek, s garancilta, hogy az
amerikaiakat automatikusan megilleti minden olyan uj koncesszi6, amelyeketJapan mas nyugati orszagoknak megad aj6v6ben (a ,,legnagyobb kedvezmcny" elve). Felhatalmazta az USA-t arra, hogy egy kes6bbi id6pontban
konzulatust hozzon letre, noha ez iigyben kes6bb vita tamadt, mivel n em ertettck egyet abban, hogy a konzulatus felallitasahoz mindket felnek beleegyezesec kell-e adnia, vagy eleg az egyik fel szandeka. Roviddel ezutinJapan hasonl6 tartalm'l1 egyenl6tlen szerz6deseket kotott Nagy-Britanniaval es
Oroszorszaggal.
1857-58-ban, miutan Franciaorszag es Nagy-Britannia a masodik 6piumhibort1ban ismfa legy6zte Qing Birodalmat, aJapanba kiildott amerikai politikusok, kiilonoscn az amerikai f6konzul Townsend Harris, a felehnetes
"'
CJ
389
26. abra Perry admiralis flo ttajanak egyik hadihaj6ja. (A Perii torai ezu harirnaze bJiil.ni
egyik reszlete. Hatret hajtott feste tt papir, 1854, ismeretlen muvesz alkotisa, University of Tokyo.) A loallasokbol fenyegetoen elomeredo agyucsovek es Perry admiralis elszantsaga, hogy sziikseg eseten beveti Oket, vegiil meggyo:i:tek a balmfu vezetOit, hogy elfogadjak a Perry altal eloterjesztett ,,japan-amerikai beke- es baratsagi
szerzodest". Fonds: Smith, Bradley: Japan. A History in Art. Garden City, NY., 1964,
Doubleday & Co., 170. p.
390
brit hadiflottaval cs a szigetorszagra is kiterj edo 6piumkereskedelem remevel fenyegct6zve ujabb, rneg ,,egyenl6 tlencbb" szerz6desrc kenyszeritcttek a
bakufut. Ebben megtiltottak az 6piumbehozatalt, mas aruk kereskedclmet viszont engedClyeztek. A szerz6des ertelmeben az USA diplomatakat es konzuli tisztvisel6ket delegalhatott Ed6ba, megnyittatott harom ujabb kikot6 t, skib6vitettc az amerikaiak utazasi kivaltsagait a szigctorszagban, akik raadasul a
vallasukat is szabadon gyakorolhattak. Az amerikai polgarok tertilctenkivilliscget clveztek, ncm vonackoz tak rajuk a j apan t6rvenyek. A szerz6des ezenfehil garantalta, hogy a kcreskedelmi vamtarifak soh a nem Iehetnek magasabbak a tobbi orszaggal szemben ajovoben megallapito tt tarifaknal.5 Az eur6pai nagyhatalmak gyorsan reagaltak. Az 1860-as evekben megkotottek
Ed6val hasonl6an szeles koru szerz6dcseikct. A bczark6zasi politika, amelyet
fokozatosan, evszazadok alatt epitett ki a Tokugawa-bakufu, teljes kudarcot
vallott. 6
A vdlsag dimenzi6i. Kezdetben Perry admiral is kovctelesci elenk politikai vitakat kavartak a magas rangu bushik es a bakufu vczet6i koz6tt. A megcgyezes
azonban h6napok alatt mcgszuletett. Ez lenyegeben az uchi harai elvcnck az
1840-es evekben alkalmazott Abe-Nariaki-fele valtozata volt az uj k6rulmenyekrc szabva: kenyszeru cngedmenycket kcll tcnni, amig el n em kesziilnck
a megfelel6 minosegu vedmuvek, s azutan sor kcrulhet a regi status quo
visszaallitasara. Egy ideig ez az allaspon t szeles koru tamogatottsagot Clvczctt. Megkezdodtek az er6di'.tesi munkalatok es a hadsereg felfegyverzese, de
az ujabb, 1857-58-as szerzodesek csfrajukban fojto ttak el az ero tlen pr6balkozasokat. Az uralkod6 osztaly bels6 egysege megbomlott, a bakufu tobbc
nem tud ta cllen6rzese alatt tartani a politikai eletet. Az clegedetlenked6k alkalmatlansaggal vadoltak a hivatalnokokat es valtozasokal koveteltek a fcls6
vczetesben. A h ata lom eroszakos fell epese csak tovabb fokozta a fcszultsegeke t. Titokban osszeeskuvesek es ellen-Osszeeskuvesek szervezodtek a vezet6k
mcggyilkolasara.
,
1860-ra a politikai vitak tulnoltek a frakci6 harcok megszokott keretein. Uj
csoportok kapcsol6dtak be a kiizdelembe, uj, meg ,,meggy6z6bb" m 6dszerekc t alkalmazva. A politikai rivalisok a csaszar tarnogatasaval igyekeztck megszilarditani a sajat helyzetuket. Az udvar bevonasa azonban csak mcg atlathatatlanabba tette a viszonyoka t. A kuzd 6 feleknek immar ncmcsak a shogunt,
hancm a tennot is szemmcl kcllett tartaniuk. K6vetkczeskeppen n em hagyhattak figyelmen kivill azokat a tortenelmi es szokasjogi szempontokat, amelyck az udvart egy megfoghatatlan es vitatottjogallasu,jobbara egy sajat belso rend szerint mukodo h atalmi tenyez6ve tettek.
,-..
0
'......
00
0
0
co
,.....
,,,
'"....
Vl
llJ
<J
-;';
' ::I
:.;;:
5 Beasler,
W. G. (tr.): Select Documents on Japanese Foreign Policy 1853-1868. London, 1955,

Oxford U niversity Press, 119- 122., 183-189. p.
6 Auslin, Michael R.: Negotiating with Imperialism. The Unequal Treaties and the Culture of
Japanese Diplomacy. Cambridge, MA., 2004, IIUP.
"'
ILJ
39 1
Az alacsonyabb rangu bushik es mas csoportosulasok koreben fut6tuzkent

terjed6 ellenorizhetetlen mozgol6das meg inkabb alaasta a rendszer amugy
is roskadoz6 hatalmat. Ezeket a !elk.es politikai ,,aktivistakat" shishinek neveztek ak.koriban. Szemelyes es hivatasbeli megfontolasokt61vezerelve, 1860-tol
mar a shishik is (ki-ki lehet6segei szerint) megjelentek a politika szinpadan.
Sz6rvanyosan el6fordul6 er6szakos megmozdulasaik, valamint a bilnosnek
tartott hivatalnokok es az utjukba keriil6 kiilfoldiek clleni merenyletkiserleteik kitagitottak a politikai kiizdelmek szfntcret es megnoveltek azok tetjet.
A nativista Mitogaku-iskola tanitasaib61 es a kokugaku eszmejeb61 er6t meritve olyan j elszavakat hangoztattak, mint peldaul ,,Sonn6 joi!", azaz, ,,Tiszteld a
tennot, uzd ki az idegeneket! ". Abban remenykedtek, hogy eleg tamogat6t
mozgositanak, igy nl.kenyszerithetik a vezet6ket, h ogy felmondj ak a koncesszi6s szerz6deseket, s kiuzhetikJapanb61 az idegeneket, vagy legalabbis
elfogadhat6bb szerzodeseket kotnek veliik. Az egyik shishi csodal6ja igy meltatta az aktivistat: ,J clleme egyenes, j6 hazafi, s nem ismer felelmet, ha az
igazsagr61 van sz6." A shishi cs tarsai, folytatja a fen ti sorok fr6ja, Jclkes hazafisagukt61 flltve meggyilkoltak Townsend Harris fiatal holland tolmacsat,
Henry Heuskent, ,,azzal a szandekkal, hogy Ed6t egyszcr s mindenkorra
megtisztitjak annak az ot orszagnak minden barbarjat61, amelyek kovetsegeket mukodtetnek a fovarosban". 7
Az 1860-as evek elejen a shishik szinre lepese alapjaiban formalta at a politikai konfliktus jelleget. Mfg korabban a bushi-vezet6k koreben az i.'tj szerzodesek sulyos kovetkezmenyei miatt alakultak ki sulyos bclso harcok, addig
1864-re, a harom eve tart6 zavargasok, a politikai kaosz, a kiujul6 diplomaciai valsagok, valamint az orszagban egyre terjedo eroszak mcggy6zte 6ket,
hogy erdckeiket nem a kiilfoldiek jelenlete, hanem shishik akci6i veszC!yeztetik legink:ibb. A vezetok tisztaban voltak a veszellyel. Ez tiikr6z6dik abb61 a
jellemzesb61 is, amelyet egy magas rangu udvari el6kel6seg fogalmazott meg
a shishikr61:
,,K6bor csurhe, amelyik a husegr6l prcdikal. Egyik napr61 a masikra elnek,
de azt allltjak magukr61, hogy a csaszart szolgaljak. Tanaikkal egyre tobb embert fertoznek meg. "8
A bakufu vezet6i es a daimyok egyetertettek ezzel a kijelentessel. A daimyok
birodalomszerte leszamoltak a birtokaikon tevekenykedo ,,aktivistakkal". Az
udvar ekozben szigoruan megbiintette a tulsagosan sz6kimond6 fiatal el6ke16segeket. A bakufun ak es a szovetsegeseinek siken1lt nehany shishit a sajat oldalara allitaniuk. A tobbire kimeletleniil lecsaptak. A legborzalmasabb megtorlasokra a Mito-birtokokon ken1lt sor. 1865 el~jere nagr.jab61 helyreallt a
bushik fosegen alapul6 regi rend. Am ekkor olyan t0 tenyezok t(inrek fel,
Hesselink, Reini er: The Assassination of H enry H eusken. MN, vol. 49 no. 3 (Fall 1994),
344. p.
8 Walthall, Anne: Off With Their Heads! The Hirata Disciples and the Ashikaga Shoguns.
MN, vol. 50 no. 2 (Summer 1995), 148. p.
i
392
amclyek ismec meghiiisitottak, hogy meg teljesebb legycn a restauraci6s politika sikere.
A nagybirtokok hivatalnokai, de kulonosen a balmfu, a ziirzavart es a politikai fordulatokat rendkiviil demoralizal6 elmenykent eltek meg. Raadasul kiujultak az osszetiizesek a kiilfoldiekkel, ami alland6 feszii.ltseget okozott es
ujabb v-alsagokat eredmenyezett. 1862-ben az oroszok m egpr6baJ.t:ik elfoglalni Tsushimat. 1863-ban a britek elOkesziileteket tettek Edo bombazasara,
majd kes6bb egy matr6zuk halalat hasznalva iirii.gykent, romma l6ttek a Satsuma-klan szekhelyet, Kagoshimat. 1864-ben egy szovetseges flott:a m egsemmisftette a ch6shih parti er6doket. 1865-ben pcdig egyszinten szovetseges
flott:a vetett horgonyt az Osakai-obolben , keszen arra, hogy a haj6kon ideszaJ.Htott invazi6s erOk bemasiroznak Ky6t6ba, amennyiben az udvar nem
tesz tovabbi engedmenyeket a kiilfoldieknek. Aggodalomra adott okot az is,
hogy ajelentesek szerint az oroszok ujra mozgol6dni kezdtek Ez6ban. Mindennaposak voltak a szerz6desek cs a kereskedelmi tevekenyseg egyes reszletkerdesei koruli vitak is.
Ekozben a bakuhan vezet6i radobbentek az Eur6paban es az USA-ban kifejlesztett uj h adi eszkozok- a hatultolt6 puska, az ismetl6 fegyverek, a huzagolt csovu agy(1k, a g6zhaj6k es a pancelozott vizi jarmuvek- dobbenetes h atekonysagara. Ennek hacisara kesedelem nelkiil megkezdtek a honi h adsereg ujjaszervezeset. Arra kenyszeritettek a szamurajokat, hogy h agY.ianak fel
a mar-mar vallasi tiszteletnek orvend6 harcmiiveszetek gyakorlasaval, tfajenek at a modem ,,vulgaris" hadviseles m6dszereinek es az uj fegyverek tanulmanyozasara, s fogadjak el a besorozott kozkatonak jelenletet. Ezek a r endelkczesek meg inkabb szembeforditottak a szamurajokat a vezet6kkel es a
fennall6 r endszerrel. fgy felborult a bakuhan taisei belso katonai cgyensulya.
Japanban fegyverkezesi verseny Yettc kezdetet.
A legnagyobb hordereju valtozasokat azonban n em ezek a fejlemenyck,
hanem az imperialista terjeszkedes penzugyi von atkozasai inditotcik el. A
kiilfoldiek kovetelesei arra kenyszeritettek a bakufu vezet6it, h ogy minden
korabbinal nagyobb osszegeket koltscnek a katonai kikepzesre, a sorozasokra, a fegyvervasarlasra, a fegyvergyart:isra es a harci eszkozok hadrendbe allitasara, nem is sz6lva azokr61 a kenyszcn1 karterftesekrOl, amelyeket a kiilfoldiek koveteltek az 6ket ert kisebb kellemetlensegek es serii.lesek miatt. A bakufu, hogy el6teremtse a veder6 fejlesztesehez szukseges osszeget, 1862-ben
helyt adott a daimyok keresenek, s ideiglenes konnylteseket vezetett be. Ez lenyegeben veget vetett a sankin kotai gyakorlatanak, ami ket evszazadig biztositotta, hogy Edo szigoru ellen6rzes alatt tartsa a daimyokat. A bakufu es a
daimyok emelle tt igyekeztek meg tobb pfozt kisajtolni meglev6 jovedelemforrasaikb61, penzt verettek, csokken tettek a szamurajok jarand6sagat, kolcsonoket vettek fel, felszamolt:ik a munkahelyeket es visszafogtak a kiilonb6z6 kiadasaikat.
A ncmesfem alapon mUkodo imperialista penzugyi rendszerekkel val6 talalkozas nyoman riaszt6 mereteket oltott a penzermek kiaramlasa az orszag-
0
O'>
00
.....
0
0
00
.....
393
b61, teljes kaoszt okozva ezzel a belfoldi pcnzgazdalkodasban. Az idegen kercskcd6k megjelenese lassankent atrendezte a belfoldi kercskcdelem szcrkezetet, foken t a sclyemc t. EmiaLt sulyosan seriiltek n eh any regi6 erdekei
- lcginkabb Kyotot erintette hatranyosan - , ugyan akkor tcljcscn 1tjszen1,
korlitlannak luno lehetosegeket is teremtett.
0
O'l
00
......
0
L..'')
CN
......
394
Alkalmazlwdasi strategi,rik. A lmshik fosegen alapulo hatalmi berendezkedes az

osszeomlas szelen illt, a harcosok oszt<ilyaban pedig teljcs volt a kaosz. Egy
tcljcsen uj politikai rendszerre voll szukseg. A kil'ltkeres6k alaposan attanulmanyoztak a japan politikatortcnct minden fejezetet, s amikor az ebben lelt
megoldasi m6dok nem bizonyul tak megfelclonek, masfele kczdtck tapogatozni. Az uj rend egyik fontos eleme, s ebben szinte mindenki egyeterlelt, a
csaszari udvar volt. Immar kozel egy evezrede a mindenek felett all6 csaszari
udvarban testeswt mcg a nemzeti osszetartozis eszm eje, s mindig is a japan
civilizaci6 egyfaj ta ,,talpkovekent" szolgalt - leginkabb a ritsut)'O-rcndszer dicso evszazadaiban. A csasziri uralom hagyominya nem veszett el, sot az
1600-as cvekbcn ujja is eledta masodik viragkorat el6Ky6t6ban.A 18. es 19.
szazadi nativista irasokban kiemelt szerepet kapott. Raadasul a 19. szazad kozepenek esemenyei ket dolgot teljesen egyertelmuve tettek: egyreszt minden
ketseget kizar6an bebizonyosodott, hogy a bakuhan taisit alkalmatlan arra,
hogy megbirkozzon az i:9, globalis vilagrend kihivasaival; masrcszt az is nyilvanval6vi valt, hogy igen nagy szukseg van egy olyan eros kozponti hatalomra, amit a csaszirsag intezmenyc mar csakjellegeb61 fakad6an is biztositani
tudott.
A csaszari udvar azonban csupan cgy eleme volt az clkcpzelt (tj rendszernek, scmmi tobb. 1863-t61 ugyan tortentek er6 tlen kiserle tek arra, h ogy ismet a koze ppontba helyezzek, de ezck a kiserletek tobb ok miatt is eleve kudarcra voltak itclve, ezert a reformereknek mas megoldasokat kellett keresnitik. A bakufu vezetoi a hangzatos kobugattai (,,a ln.lshzk es az udvar egysege")
j elszava alatt megpr6baltak egysegbe szervezni az elitet, am ezek a kozepkort
idezo szovetsegck sorra felbomlottak, koszonhet6en a szcmelyes es az intezmenyes rivaliz:ilasnak, az elter6 politikai nezeteknek es a szervczeti hianyossagoknak. A ritsuryO-rcndszeren alapul6 csaszari uralom es az Ashikaga-shogunok kenmon-modelljet idezo struktura egyarant eletkeptelennek bizonyult.
De meg mindig keznet volt egy h armadik tortenelmi modell, a Sengoku
jidai idoszaka, amikor a birodalmat a dairnyok osztottak fel egymas kozott. Ez
a modell szerephezjutott, az 1864-65-os politikai fordulat utan, amikor a hatalom leszamolt a lazong6 bushzkkal es azok szovctsegcscivel. A choshui szamurajok ugyanis az 1860-as evek elejen igcn akt!van reszt vettek ,,Sonno
joi!'~zavargasokban. 1864-ben meg a kyot6i csasziri p alo tat is elfoglaltak,
h ogy a politikajanak felulvizsgalatara kenyszeritsek a bakujut, d e vegul kivcrtek Oket a varosb61. Sot egy a kobugattai szellemiscget idez6 dontcssel az udvar, a bakufu vczet6 szemetyisegei cs a legnagyobb hatalommal biro daimyok
kozos buntet6expcdfci6t indftottak Choshl'l ellen. 1864 vegen a tamad6knak

sikerult clernilik, hogy a ch6sh'L1iak elmozdftsak allasukb61 azokat a tiszteket,
akik reszt vcttek a Kyoto elleni katonai akci6ban, s megfekezzek a tisztek harcias hiveit. Nehany h6nappa1 kes6bb azonban, mi utan a tamad6k kenytelenck voltak visszavonulni, az elbocsatotl katonak fellazadtak uraik elle n, s keziikbe kaparintottak egcsz Choshut. Azonnal nekilattak, hogy olyan ih6kcpcs hadsereget szervezzenek, amely:ik sikerrel felveheti a harcot az udvart cs
a birodalmat ural6 Tokugawa-bakufuval. Edo egyszeriben a birodalom egyik
legeroscbb daimyo-birtokanak elszant fegyvereseivel talalta szcmbcn magat.
Noha a politika homloktereben tovabbra is a kulugyek alltak, ezt a konfliktust mindenkeppen le kellett zarni.
Mar a Choshu ellen indftott hadjarat is megosztotta az embereket. Az udYar szinte kovetelte, sok daimyo hatarozottan tamogatta, a balwfu kenytelcnkelletlen penzelte, mikozben a mimos el6kel6seg, daimyo es alacsonyabb
rangu bushi egyertelmuen elltelte. Miutan a choshui h atalomatvetelre valaszolva a balmfu 1865 tavaszan elrendeltc egy masodik tamadas mcgindftasat,
mar sokkal tobben elleneztek a h abor11t, dacara annak, hogy az udvar, igaz
vonakodva, de ismet aldasat adta ra. Szinte az 6sszes alacsonyabb rangu udvari me!t6sag ellenezte az 1tjabb katonai beavatkozast. Sok nagy hatalmu daimyohatarozottan felemelte a szavat a belhaboru ellen. A legtobb birtok azonban nem foglalt allast a kerdesben. Ezek es egyeb fej lemenyek rniatt egyre
kesett a t:imadas. Ez idot adott a Satsuma-klannak, h ogyfeladva korabbi politiktjat, szovetsegre lepjen Choshtival. Megegyeztek abban, hogy tamogagak
Chosh'Ltt az udvar hatalmanak visszaallftasaban, s amennyibcn az Edo elleni
haborujuk kedvez6tlen fordulatot vesz, akkor a lazad6k segftsegere sietnek.
1866 e lejen a belpolitika ily m6don cgy, a Sengoku jidait idezo birtokok kozotti vetelkedesbe csapott at, arnelynek vegso celj a az egyeduralom megszerzese
Yolt. Ket eras nyugati birtok (a Sat-Cho-szovetseg) nezett farkasszemet a
bakufuval es annak maroknyi szovetsegesevel, koztiik Aizu uraval. Csakugy,
mint a Hadakoz6 fejedelemsegek korszakaban, a szembenall6 felek most is
az udvart tekintettek j elkepnek, amely igazolja klizdelmiik jogossagat, s
amely jelkepet belatasuk szerint hasznaltak.
1866 oszen vegre megkezdodott a reg6ta halogatott offenziva Choshu ellen, de a bakufu seregeit alig nehany hfa leforgasa alatt szetver tek. A hadjaratot fClbeszakitottak. Patth elyzet alakult ki kelet es nyugat kozott. Az indulatok nemikepp lecsillapodtak, de csak latsz6lag. Mindket oldalon lazasan
folyt a harcokban kimerult seregck ujjaszervezese, mikozben a strategak a
kovetkezo lepesen gondolkodtak. H6napok teltek el a tervezgetessel. Ebben
a helyzetben nyilvanval6va valt, hogy a t6rtenelemb61 vett korabbi politikai
m odellek nern valtak be. Uj modellt kellett talalni.
Az idegen nagyhatalmak jelenlete szinte talcan kinalta az uj otleteket.
l 860-t61 mar rendszeresen indul tak kulfoldre japan kuldottsegek. l'u itthon
maradt ertelmisegiek es hivatalnokok pcdig egyre szorosabb kapcsolatokat
epitettek ki a rangahuban jartas szemClyekkel, sot a Japan ban elo kulfoldiek-
0
Cl
if.>
,......
I
0
0
if.>
395
kel is, akik eligaz!tottak Oket az Eur6pat es az USA-t erinto egyes kerdesekben. Mas dolog volt megismerni idegen kulturak szokatlan politikai berendezkedeset, s egy masik atultetni azokat a japan val6sagba. A megoldas
kulcsa egy olyan elv volt, amelyet mar reg6ta alkalmaztak a kelet-azsiai kulturakban: a ,,feudalis", decentralizalt (hi5ken) es a ,,tartomanyi korzcten" alapu16 centraliz:ilt (gunken) politikai rendszerek szigoru kiilonvalaszt:isanak elve.
Ez reszletesebb magyarazatra szorul. Ezt a megkozelitest Ogyii Sorai mar
az 1720-as evekben alkalmazta. 6 ugy gondolta, hogy a Tokugawa-bakufuegy
tipikus hoben, szemben a kozpontositott (gunlien) kinai Tang-, Song- es Mingdinasztiaval. A h6ken tipusu allamokban:
,,a birodalom a nagyurak kozott van felosztva, az Eg Fianak csak ritkan van
tenyleges hatalma. A nagyurak vazallusai jarand6sagokat kapnak, s foldjeik
nemzedekr61 nemzcdekre szallnak. Noha n ehany arra erdemes szeme!yt a
szolgalatukba fogadnak, a tarsadalmi rangok orokletesck. A harcos mindig
harcos, a nagyilr mindig nagyilr marad. Emiatt az emberek gondolatai rendezettek, a tarsadalom pedig nyugodt. A torvenyek es a szabalyok a legjobb
esetben is csak kezdetlegesek. Az emberek tetteit a h:iladatossag erzese es a
kotclessegmdat vezerlik, s igcn fontos, hogy melyen belejii.k ncveljek a szegyenerzetet. "'.J
A gunken tipusu rendszerekben, folytatja a szerz6, a rangok nem orokletesek, sot orokletes birtokok sem lc teznek. A hivatalnokokat az uralkod6 nevezi ki, meghatarozott id6szakra. Ez a g-yakorlat szuklat6koruve teszi a hivatalnokokat, s altalaban teret enged az onzo vagyaknak. Sorai ezert ligy velte,
a guriken nem alkalmazhat6 a korabeli japan viszonyokra.
Az 1860-as evekben azonban a politikai elit kozelebbr61 is megismerkedett
a kozpontositott eur6pai nagyhatalmakkal, ami segitctt abban, hogy a reformokr61folytatott vitak soran atertekeljek a h6benhez es a gunkenhez kapcsol6d6 elkepzeleseket. 1865 vegen a kiilfoldi hatalmak ismet azzal fenyegct6ztek,
hogy bevonulnak Kyot6ba. Emiatt sokan elesen biraltak a balm.Ju politikajat.
Egyj61 ertesi.ilt kyushui kritikus melyen elitelte a bakufu hivatalnokait, amiert
azok azt mertek j avasolni, hogy:
,,bizzunk meg az idegenekben, uzzuk el a csaszart es a daimyokat, hozzunk
letre egy prcfekmsokon alapul6 rendszert (gunhen), a shogunt tegyiik meg
a birodalom (tenka) felett elnokl6 szemC!ynek (daitaryu), a kormanyzati hivatalokba pedig a tehetseg szerintjeloljiik ki az embereket." 10
Effcle otletek tenyleg megfordultak a sh6gun tanacsad6inak a fejeben, s a
bunosnek tekintett hivatalnokokat val6ban eltavolitottak es megbiintettek.
Ezek az eszmek tehat nem tlintek el. Eppen ellenkez6leg, makacsul tartotta
magat az a n ezet, miszerint a h6ben idejetmultta valt, ezert azt a gunken egyes
9
Yamashila, Samuel Hideo: Master Sorai's Res/Jonsals. An Annotated Transl.ation ofSomi Sensei
Tomonsho. Honolulu, 1994, UHP, 47. p.
JO Totman, Conrad: TIU! Collapse of the Tohugarva Bahufu, 1862- 1868. Honolulu, 1980, UlIP,
165. p.
396
elemeit magaban hordoz6 rendszcrre kell felcserelni. A kovctkcz6 nehany

evben a politikai vi tak jobbara e korul a tema korul forogtak, felgyorsftva a japan intezmenyrendszcr radikalis atalakitasat, amelynek segftsegevel J apan
rovidcsen belepett az ipari korba.
Choshu 1866-os gyozelmet kovetoen egy nyugalmasabb esztendo koszontott az orszagra. A politikai eletet ker tenyez6 hatarozta meg: a visszavagasra
keszul6 felek kozotti fegyverkezesi verseny, illecve egy eroteljes, de kapkod6
po litikai manoversorozat, amely a szemben il.16 er6k, a kivlilall6, de befolyasos szemelyek es a kulfoldiek k6z6tt zajlott. A bakufu radikalis belpolitikai reforrnokat Ieptetett elctbe, arnelyekkel, a kozpontosftott eur6pai allamok
mintajara, at akartak szervezni az egesz intezmenyrendszert, s modernizalni
szerettek volna a hadcrot. Ekozben szorosabb kapcsolatba keriiltek a francia
keresked6kkel es diplomatakkal, dacara annak, hogy nem akartak ujabb
kedvezmenyeket biztositani Franciaorszag szamara- nem nyitottak meg peldaul szamukra Hyogo (a mai Kobe) kikotojct. Ezzel egy id6ben a Sat-Choszovetseg vezetoi buzg6n vasaroltak a fegyvereket, s kepeztek a katonaikat.
Ok a brit keresked6kkel es diplomatakkal apoltakj6 kapcsolatokat. Tovibbra is kovetkezetesen ragaszkodtak a sonno joi elvehez, mivel ezzel maguk
moge allitottak a bushzkat, s kinos helyzetbc h oztak a bakufut.
Mas daimyok tisztaban voltak azzal, hogy sem az egyesftes parti bakufuval,
sem a h6ditasra berendezkedett Sat-Cho-szovetseggel nem tudnak verscnyre
kelni. Nehanyan att6l tartottak, hogy a kiszelesed6 viszalykodas vegleg szelesre tarjaJapan kapuit az imperialista nagyhatalmak elott. Ennek megfelel6en
megpr6baltak kijarni egy, a konzervatfv kobugattai ertekeken nyugv6 rnegegyezest a felek kozott. 1867 vegere azonban kudarcba fulladtak a kozvetitok
er6feszitesci. A Sat-Cho-szovetseg er6i felkeszultek a harcra. 1868 elejen
Kyoto kornyeken negy n apig dultak a veres harcok. A lazad6k fenyes gy6zelmet arattak. A bakufu er6inek maradvinyai Ed6ba vonultak vissza. Ed6ban a
sh6gun rovidesen megadta magat, mi utan a Sat-Cho-szovetseg csapatai m6dszeresen felszamoltak az ellenallasi g6cokat. A ut6vedharcok az eszakkeleti
Aizu-birtokon zajlottak. 1869-re az egesz birodalom az {tj hatalom ellenCSrzese ala kerult.
Ekozben a sonno j oi elvenek szellemeben megszaporodtak a kiilfoldiek elleni eroszakos cselekedetek. A kulfoldiek karteritest es a bunosok m egbiinteteset koveteltek. A fejlemenyek miatt a gyoztes Sat-Cho-szovetseg vezetoi
arra kenyszeriiltek, hogy kiengeszteljek az idegen hatalmakat, ezert megtagadtak korabbi elveiket, s kivegeztek nehany parthivt'1ket. Ez csak az els6 volt
azoknak a keseru leckeknek a soraban, amelyeket a gyozteseknek meg kellett tanulniuk, mikozben lazad6kb61 a birodalom iranyit6iva valtak.
A tarsadalom nagy resze zavarodottan es haragosan figyelte az 1860-as
evek politikai viharait. A hatalom t61val6 elidegenedes reg6ta tart6 folyamata ( 11. fejezet) felgyorsult, koszonhet6en az idegen kereskedok megjelenese,
a poli tikai eroszak cs a fegyverkezesi verseny keltette tarsadalmi, gazdasagi es
politikai bizonytalansagnak. 1865-66-ban az egekbe szoko inflaci6, majd a
0
Cl>
00
......
I
0
0
00
.....
397
Ol
00
.....
""
(N
rossz termes miaLt az egesz orszagban m egmozdulasokra kerlilt sor. Az emberek meg n agyobb megvetessel tekintettek uraikra. Bar a csiszari hatalom
visszaillirasanak kodos j e lszavaval ugy tunik, sokan egyetertettek, de a hatalomfat vctelkedok egyike sem volt klilonosebben nepszeru a k0zemberek
szemeben . Barmit mondtak vagy tettek, az vajrni kevesse tlikrozte az cgyszcru
emberek vagyait cs aggod almait. A kozvelem cny egyaran t cllen szenvesnek
talalta mindkf:t felet. Egyre tobb megfigyel6 latta ugy, hogy a helyzet szamos
tekintetben a Sengoku jidai idoszakara kezd h asonlitani, amikor a daimyok
egymas ellen for dultak az egye duralom megszerzeseert. Sokak szerint a csaszari udvart mindke t oldal csupan eszk6znek hasznalta, s az uj ad6szed6k
semmilyen tekintetben nem kulonboztek a regiekt61. A Sat-Ch6-szovetseg
hadjararanak h6napjaiban ugyanis a lazad 6k vezfaei ugy pr6baltak elfogadtatni magu kat, hogy jelen tos ad6csokken teseket helyeztek kilatasba. igereteiket azonban n em tudrak teljesiteni, ami n cm tettj6tam{1gy is kcdvez6tlcn
megitelesuknek.
A szarmazas viszon t n agyon is sokat szamicott. Sok satsumai kozembcrt
bi.iszkeseggel tolto tt el, hogy uraik seregei milyen fcnyes gyozelmeket aratnak. A hadjaratban sok, n em bushi szarmazasu em ber is reszt vett. Az ed6iak
orultek a bakufu bukasanak, de n em n eztckj6 szemmel, hogy a Sa t-Cho-szovetscg elfoglalja a ,,varosukat". Amikor a gyoztesek 1868 tavaszan bevonultak
az ed6i varkastelyba, szatirikus fanyomatokjclen tek meg az utcakon. Ezekben a gyenge urakat es a faragatlan katon akat figuraztak ki, ruggetlen\il attol, hogy m elyik oldalon alltak. Az alabbi ropirat is ekkor szulete tt:
OS
l-
,,Feliink att61, h ogy az udvar ellensegen ek tartanak minket? Nern!

Van-e mod arra, hogy elkeruljiik a megaliz6 beh6dolast? Nines!
Tud-e barmit is a csaszar? Nern!
Jar-e tisz telet az alhercegeknek? Nern!
..>(
0
~
"d
r;l
***
"'v>
Sujtotta-e mar n agyobb nyomorusig Eda lak6it? Nern!

Vezet6ink birtokaban van nak-e a bolcsessegn ek? Nincsen ek!
El6kel6 es kozember kozott vajon letezik-e az igazsagossag eszmcje?
Nem!"11
\;::l
"O
O
......
'.9
JS
;...
.....
"'
r;l
Ugy tunik tehat, hogy a kozembcrek nem ringattak bele magukat abba az illuzi6ba, hogy a ha talomvaltasb61 barmifele hasznuk is szarmazna .
"O
0
""'
OS
"O
N
OS
l:O
"'
I)
~
.D
..::
398
JI
Steele, M. William: Edo in 1868. The View from Below. AfN, vol. 45 no. 2 (Summ er 1990)
142. p.
A kiutkereses: Japan az ipari kor kuszoben

Bizonyos ertelemben a Meiji-restauracio a Sengoku jidai id6szakat idezte. Az
cgyik szovetseg lcgy6zi a masikat. ,,Visszatert Sekigahara szelleme"- akar ezt
is mondhatnank. A csatateren arato tt gyozelmeik utani h6napokban es evekben a Sat-Cho-szovetseg vezet6i olyan m 6dszerekkel pr6baltak megoldani a
felmeriil6 problemakat, amelye k a Tokugawa-bakufu els6 evtizedcit ideztek:
megbekitettek a korszak befolyasos szemelyisegcit, leszamoltak az eleged etlenkedokkel, felallitottcik sajat intezmenyrendszeriiket, lefckte ttek a fiskalis
es gazd asagpolitikajuk alapjait, veget vete ttek az id6szakos belharcoknak, s
minden leh ctseges m6don igyekeztek legitimalni a h atalmukat. Ahogy korabban az els6 Tokugawa-sMgunok, 6k is megold ottak valahogy a feladatot.
1875-re megteremtettck maguknak a hat:alom mcgtanasahoz alapvetoen
sztikseges feltetele ket. 1890-re leraktak egy uj, gunken tipus(1 rendszer alapjait. Noha ennek n6menklatfuajara es a ritualis in tezmenyi felepitesere nagy
hatassal voltak az arisztokratikus es biirokratikus eur6pai hatalmi strukturak,
alapvet6 saj atossagaibanjclentoscn kUlo nbozottjapcin addigi politikai r cndszcrei L6l, mivel rugalmas m6don ocvozte az orokletes rangokat es a val6di hatalmat.
A 20. szazad elejen (IV. resz) az (tj Meiji-clit helyzete megingott, s a hatalom
mas, alacsonyabb rangu emberek kezebe keriilt, akik kozelebb alltak az iparosodott allam szimara hatalmat biztosit6 er6khoz cs csoportokhoz - els6sorban a katonai es civil szenrezetek vezet6 b eosztcisu szemclyeire, illetve a
nagy ipan1illalatok es a politikai partok erdekorientalt vezetoire kell gondolnunk. A Sat-Cho-szove tseg vezetoi cs csat16saik mindent megtcttek, hogy
ezeket az embereket bevonjak a szi'ik korabeli tarsadalmi clitbe: rangokat es
dmekct adomanyoztak nekik, anyagi jutalmakkal halmoztak el O'ket. Erofesziteseik azon ban csak reszsikere ket hoztak. Ennck els6sorban az volt az aka,
hogy az osszetett, allandoan valtoz6 ipari tarsadalom , m ar novekedesi szakaszanak els6 evtizedeiben is keresztiilhfuta a kivaltsagos kevcsek torekveseit,
akik stabilizalni szercttek volna a hatalom es a kivaltsagok elosztasat.
UJ helyzet, Uj kihivasok. Az e ur6pai mintcik atvetele es az uj Meiji-elit hatalmanak gyengiilese ravilagit arra a tenyre, hogy a Sat-Cho-szovetseg egy olyan
he lyzettel szembesiilt, ami gyokeresen e ltert a Korai Tokugawa-korszakban
uralkod6 allapotokt6l. A Tokugawa-sMgunok olyan, nem iparosodott orszagokb6l frkezctt eur6paiakkal talalkoztak, akiknek tevekenyseget sajat belatasuk szerint, tetsz6Icgesen korlatozhattcik. Ezzel szemben a Sat-Cho-szovetseg
- csakugy, mint azok, akikne k a hatalmat 1868-ban m egdontottek - m ar
olyan iparosodott vilagbirodalmakkal n ezett farkasszemet, amelyek koveteleseit a szovetseg kenytclcn volt teljesiteni. A fennmaradas frdekeben n e m
volt m as valasztcisuk, mint atformilni a sajat tarsadalmu kat, hogyJ apan sikerrel szallhasson szembe a betolakod6kkal. A fukoktt kyohei (,,gazdag orszag,
er6s h adsereg") j elszava alatt a Korai Meiji-korszak vezetoi modernizaci6s
0
C!'l
00
.....
0
00
399
Ol
00
......
I
0
._.,
<N
,....;
400
programokat inditottak: mozg6sitottak a tomegeket, megerositettck a hadsereget, fejlesztettCk a gazdasagot s a tenneszetes er6forrasokat is hatekonyabban aknaztak ki: roviden,Japan n epesseget cgy olyan ipari cirsadalomm a formaltak at, amilyen a korabeli Eur6paban es Eszak-Amerikaban is meg
csak akkor kezdett kialakulni.
Hogy mindczt mcgtehettek, ahhoz kellett egy nagy adag szerencse is. Mindenekclo tt a szigctorszag ebb6l a szempontb6l kedvez6 foldrajzi fekveser
kell megemliteniink. De az is nagy szcrepetjatszott ebben, hogy a nagyhatalmak mas orszagokra, elsosorban Kinara gyakorolcik a legnagyobb nyomast, s
a kritikus pillanatokban valamilyen esemeny mindig elvonta a figyelmuket.
A siker fontos tenyez6i voltak a helyes politikai dontesek, s n em utols6sorban a japan tarsadalomnak az utols6 n ehany evszazadban, de f6kent a Kesei
Edo-korszakban kialaknl6 sajatossagai.
Melyek voltak czek a sajatossagok? A legmagasabb szinten a csaszarsag intezmenye - amelynek tulajdonkeppen semmi koze sem volt a bukott Tokugawa-bakufuhoz - es az ebben testet olto nemzeti identitastudatJapan i'tj urainak eros es a hatalmukat legitimal6 bazist biztositott. Ezt nagyon h ate konyan
felhasznaltak a tomegek mozg6sicisaban, a vetelycirsakkal val6 leszamolasokban, illetve a nehezen teijesithet6 koveteleseik jogossaganak igazolasaban. A tarsadalom alacsonyabb szintjen a birodalom egesz teruleten megtalalhat6 irastud6 es iskolazott szamurajoknak, akiket arra tanitouak, hogy h usegesen szolgaljak a naluk magasabb rangtfakat, egyreszt eget6 sziiksegiik
volt valamilyen jovedelemre, masrcszt hozzaert6 es megbizhat6 hivatalnokok valtak bel6liik, legyen sz6 civil vagy katonai megbizat:isr6l.
Meg szelesebb osszefiiggeseket vizsgalva, amiatt, hogy a produktiv er6forrasok, elsosorban a muveles alatt all6 foldek, tobbsege az azokat tenylegeser.
hasznal6k, ncm pedig a varosi uralkod6 osztaly vagy a videki nagybirtok o~ .
reteg tulajdonaban volt, igy n cm volt szukseg arra, hogy alapjaiban alakitsa.:,,
at a birtokviszonyokat - igy elkeriilheto volt az ezzel j ar6 zurzavar. Ehhez
kapcsol6d6 fejlemeny volt, hogy a belterjes muvelesi m6dok, valamint a kezmUipari es kereskedelmi technol6giak es m6dszerek kival6 ismerete fehfrtezte a j apanokat azzal a kepesseggel, hogy maximfilisan eljen ek azokkal a lehet6segekkel, amelyek az 1870-es evekben ad6dtak szamukra, miutan hacilyon kivill hclyeztek a kereskedelemre es a foldh asznilatra vonatkoz6 r~
korlatozasokat. A munkaero szamara sem volt ismeretlen a szigoru munkafegye lem, raadasul hozzaszoktak ahhoz, hogy otthonaikt61 ta.vol, h osszii idore
vallaljanak munkat, amiert munkabert kapnak. Ez kival6 alapot biztosito tt a
gyar jellegu munkahelyek kicpulesehez. A stabil demogriliai struktlira pedig aztjelentctte, hogy a megnovekedett termelest n em eltek fel azonnal a
gyermekek - hiszen a szamuk lenyegeben nem n ott-, ehelyett azt a fejleszt&
sekre es mas celokra fordithattak.
A helyzetbOl es a szocifilis saj atossagokb6l fakad6 elonyok kiaknazasa, ar.nak erdekeben, hogy a tarsadalmi energiakat az orszag fej lesztesere es meger6sitesere forditsak, mar a Tokugawa-bakufu bukasa elott e1kezd6dotr. A Ko-
rai Meiji-korszak vezet6i nem te ttck mast, mintjelentosen felgyorsftottak ezt

a folyamatot. Am az ipari tarsadalomra jellemz6 alapvet6 sajatossagok csak
1890 utan vfiltak a j apan cirsadalom szerves reszeve. Egeszen addig az emberek tobbsegenek elcuitmusa, anyagi kult(mija es tarsadalm i n orrnai a Tokugawa-bakufu orokseget ideztek. 1890 utan viszontjapan kiiles be lpolitikaja,
gazdasagi elete es kul t:Urajanakjellemzoi mar inkabb a kes6bbi, mintsem a
korabbi evtizcdekkel mutattak hasonl6sagot.
Politikai valtozasok
Az 1868 es 1890 kozottjapanban vegbemen6 politikai valtozasok ketszakaszra oszthat6k. Az 1870-es evekben az uralkod6 osztaly felszamolta a regi rendszer maradvanyait. Lassan, m6dszeresen haladva eltiintettek a bahuhan taisei
politikai felepitmenyet. Uj intezmenyrendszereket pr6baltak ki, illetve sikeresen szembeszalltak a hatalmukat fenycget6 bekes vagy eroszakos megmozdulasokkal es felkelesekkel. Az 1880-as evekben megszilardito ttak az uj, miikodokepesnek bizonyul6 kormanyzati strukttlrakat, s olyan szab alyokat
vezettek be, amelyek hatckonyan ved tek a Meiji-elit frdekeit. 1889-ben a csaszar, mintegy a folyamat betetozesekent, kihirdette j apan els6 alkotmanyat.
Az alko tmanyban lefektettek annak a politikai berendezkedesn ek az alapelveit, amit ugyanolyan tart6snak kepzeltek el, mint elodjet, a bakuhan taiseit.
Kes6bb meg sokszor m6dositottak raj ta, de nagy vonalakban kialakult az uj
rendjapanban .
A regi rendszerfelsuimoldsa. Az uj vezetes a hatalomra keriilesenek pillanatat61
kezdve azt hirdette, h ogy a fiatal csaszar, Meiji akaratab61 cselekszik. Meiji
1852. november 3-an sztiletett, s 14 evesen, 1867 elejen lepctt m aig nem tisztazott koriilmenyek kozott elhunyt apja orokebe. (Vannak, akik szerint betegseg vagy esetleg mereg vegzett vde. Masak ugy velik, talan Iwakura
Tomomi is hozzaj arult Komei tenno h alalahoz. ) 12 Mivel a vezet6k tobbsege
kl.ilonfele rangu szamuraj volt, nem fUzodott erdeklik ahhoz, hogy Kyot6b61
iranyitsak a birodalmat, ahol mazsas s(1lykent nehezedett volna rajuk a ritualekra es a rangokra kenyesen odafigyel6 csaszari udvar. Rovid ideig azt fontolgattak, hogy Osakat teszik m eg szekhelyiiknek, de 1868 nyaran ugy dontottek, hogy erre Edo a legalkalmasabb hely. Edo ncvet Tokyora (,,Kcleti F6varosra") valtoztattak. Ez a dontes a ritsury6-rendszer korai szakaszat idezte,
amikor megszokott volt a tobb p alota fenntartasanak es a kolt6zkod 6 u dvartarrasnak a gyakorlata. Nehany h6nappal kes6bb a csaszar ellatogatott
Tokyoba. Idovel a tenno es a kuge tobbsege, vonakodva bar, de idekoltozott
Kyot6b61. A shOgun regi varat csaszari p alo tava alakitottak at. A daimyok r ezi-
12
0O'>
00
~
0
0
00
Keene, Donald: Emperor ofjapan. Meiji and His Workl, 1852- 191 2. New York, 2002, CUP.
401
denciciit es a bushik hazait pedig az t'tj rendszer hivatalai, tisztviseloi es azok

csaladjai foglaltcik el.
1868 vegere a Sat-Cho-szovetseg parancsnokai a daimyok utols6 cllenallasi
g6cait is felszamoltcik Eszakkelet:Japanban. 1869 nyaran a Tokugawa-bakufu
utols6 bazisat is megsemmisltettek Hokkaido szigeten. A bukott rendszer
romjain a gyoztesek egy, a ritsuryo-rendszcrre emlekezteto kozponti kormanyzat felallitasan raradoztak. A h6napok es az evek mulasaval azonban
egyre tobbszor vJ.ltoztattak az eredeti elkcpzeleseken. A vfiltoztatcisok legtobbszor azt a cClt szolgaltak, hogy a hatalom mine! kcvesebb kezben osszpontosuljon, s hogy hatekonyabb, ugyanakkor olcs6bb legyen a kormanyzat
mfikodese. Az 1880-as evekre azutcin teljesen felhagytak ezzel a modellel.
H elyette bevezettek az eur6pai tipusu modern kabinetrendszert.
Amikor a Sat-Ch6-sz6Yetseg seregei 1868-ban lerohantak az orszagot, csak
a Tokugawa-klan birtokait foglaltak el. A legtobb daimyo megtarthatta sajat
birtokait. 1869-ben azonban a gyoztesek megkezdtek a tobbi birtok bekebelezeset. A folyamat hivatalosan 1871 -ben ert veget. Azon a nyaron a tokyui
kormany, maga mogott tudva a 8000 fOs csaszari testorscget, elrendelte,
hogy minden daimyonak fel kell szamolnia a hadsereget, s hogy a birtokokr61
szarmaz6 ad6bevetclek ezutan az allamot illetik. Hivatalosan is cltoroltek a
daimyok hatalmi jogositvanyait. A rangjukat vesztett daimyokat maga<> eletjaradckokkal karp6toltak. A nagybirtokokat korzetekre es prefekturakra osztottak (gun es ken). Addig kombinaltak Oket, amig a tobb mint 250 daimy<>-birtokot 50-neJ is kevesebb prefektfuava n em szerveztek. A prefcktfuakat igazgat6
hivatalnokok szamara pontosan meghataroztak a mfikodesi szabalyokat es az
adminisztrativ hierarchiakat. A 250 daimyot es a mintegy 150 cl6kel6seget
arra kenyszeritettek, hogy Tokyoban telepedjenek le. Ez kisertetiesen emlekeztctett a Tokugawa-bakufu idejcn alkaJmazott sankin kotai gyakorlatara.
Ezck az emberek t6szok voltak a Keleri F6varosban.
1873-ban a tokyoi vezet6k a falvakra is kiterjesztettek a hatalmukat. Megad6ztattak a mezogazdasagi termelest, s birodalomszerte katonai szolgalatra soroztak be kozembereket. Uj foldad6-rendeletcket leptettek ele tbe . .r\z
egesz birodalomban felmertek a foldeket, azonositott<ik a birtokosokat, sot a
p arcellak erteket is felbecsi'tltek, amelyeket korlatozasok nelklll cl Iehetett
idegeniteni. Az ad6kat ezutan penzben kellett befizetni, fiiggetlenul a fol
dek becsi'tlt piaci erteket6l.13 A katonai sorozasr6l kiadott torveny ertelme
ben minden husz ev alatti ferfinak h arom evet kellett aktiv szolgalattal letoltenie a hadseregbcn, negyet pedig tartalekoskent. A hatalomnaK: azonbar.
sorkoteles nepessegnek csak egy toredekere volt sziiksege - mivel csak ennyi <.
tudtak besorozni, kikep ezni es felfegyverezni. Ezeknek az intezkedeseknek
13
II)
..0
<
402
(1) Nakamura, James I.: Agiicultural Production and the Economic Development of japa!:.
1873- 1922. Princeton, 1966, PUP, Appendix A, 177-196. p. (2) Yarnamura Kozo: Th
Meiji Land Tax Reform and Its Effects. In Jansen, Marius B. - Ro:cman, Gilbert (eds.
japan in Transition, from Tolmgawa to Meiji. Princeton, 1986, PUP, 382-399. p.
k6sz6nhet6cn a korai iparosodott tarsadalmak mukodesehez alapvetoen

sziikseges tenyez6k kozul kettot megszereztek: egyresztjogot formaltak arra,
hogy katonai szolgalatra kotelezzek a lakossagot, masreszt mindcn, a birodalomban et6 ffrfit61 m egkoveteltek, hogy anyagilag is ramogassa a hatalmat.
1873-ra a Meiji-korszak vezet6i tehat megfosztottak a szamurajokat uraikt61, a birtokokhoz kot6d6 identitastudatukt61 es kivaltsagos tarsadalmi helyzetiiktOI . A kovetkez6 harom evben a kormanyzat lepesrol lepcsre csokkente tle a szamurajok 6r6kletes jarand6sagait, s megtiltott bizonyos hagyo manyos oltozkodesi szokasokat. 1876-ban peldaul minden nyilvanos helyen
betiltottak a kard viseleser, s jarand6sagukat egyszcri vegkielegitcsre valtottak at. A szamurajok birodalomszertc keseruen fogadtak a hfreket. Haragjukat aligha csokkentette, hogy felruhaztak 61cet a hangzatos ,,dzsentri" (shizolm) ranggal, amivel megkiilonboztettek 6kc t a kozemberekt61 (heimin). A
legelkeseredettebbek azok a bushik voltak, akiknek urai reszt vettek a Tokugawa-bakufu mcgdonteseben, megis b evezettek a gyt1loletes valtozasokat: vaj on ezert meneteltek, harcoltak es ontottak veruket?
Mikozben zajlottak a gyokeres intezmenyes reformok, az uj vezet61c megpr6baltak kialakitani sajat hatalmi ideol6giajukat, ami meger6siti a csaszari
haz tekintelyet cs ellens'l1lyozza a kercsztenyscg nepszen1seget. A keresztenyscget a j apanok az eur6pai atlamok egyik hatalmi pillerenek tekinte ttek.
1869 aprilisaban kiadtak egy rendelctet, amiben hitet tcttek az 6si csaszari
csalad eredend6 tiszta erenyei mellett, mikozben megtagadtak a shOgunatus
politikai orokseget. Ennek erdekeben letreh oztak egy torteneti hivatalt, ami
a j ov6ben ism et lej egyzi majd a csaszarsag tortenetet Ezt a fcladatot a 10. szazad 6ta clhanyagoltak, miutan osszcallitottak a hat kr6nikab61 all6 gyCljtemenyt, a Iukhokushit:
,,Most vegre megd6lt a harcosok alnok uralma, kik a Kamakura-korszak
6ta bitoroltak a h atalmat, s helyreallt a csaszari kormanyzat. Ennelfogva, feltamasztva oscink magasztos szokisat, clrendeljiik egy torten eti hivatal [shikyoku ] felallitasat, hogy ez a tudas es muveltseg a birodalom minden lakosahoz eljuthasson. "11
Egy ilyes tipusu tortenelmi tudas nemcsak azt bizonyitan a, hogy a rendszer
tisztaban van sajat szerepevel, h anem biztosftana, hogy a ,,restauraci6 " dics6
esemenyeit meg6rizzek a kesObbi n emzedekek szamara. (Egyebkent cz a
Tortenetirasi Hivatal a mai napig mukodik a Tokyo Egyctem en, Shinryo
H ensanjo neven .)
1869 nyaran, amikor a vege fele kozeledtek a harcok, az udvar es az udvaroncok pedig keletre koltoztek, az 4j urak Tokyoba szallitottak az egyik kis
kyo t6i szentelyt, a Shokonshat, emleket allitva azoknak, akik az el6z6 evtizedben eletuket aldoztak az udvarert. Harom evel kes6bb a szentely kore egy uj,
monumcntfilis epuletet emeltek, s az egesz orszagban alszcntelyeket fillito t11
'
......
00
0
0
00
Mehl, Margaret: Hi~f.Or)' and the State in Nineteenth-Century japan. Houndmills, Hampshire,
1998, Macmillan Press, 1. p.
403
sen
0()
..-<
<N
.--<
tak ugyanezzel a newel, hogy megbekftsck a Mborgo lelkeke t, fgy biztositva

a birodalom nyugalmat, s mu tatva a kulvilag fele a rendszer vallasi erejet.
Ezek az intezkedesek a ritsuryO-rendszer csaszarat Shomut es a kozepkori
Ashikaga Takaujitjuttatjak eszunkbe . "Mindketten hasonl6 szentelyhal6zatokat hoztak letre: a Todaiji-Kokunbunjit, ille tve a Tenryttji-Ankokujit.
Mig azonban aj6sagos kormanyzatnak ezek a regi megnyilvanulasai els&
sorban a buddhizmush oz ko to dte k, addig az (tjak tudatosan a shintohoz
kanyarodtak vissza. Ugy is fogalm azhatunk, hogy a Meiji-korszak vezet6i,
egyiittmukodve a shinto klerussal es a kokugaku (.,nemzcti muveltseg") hiveivel, frontal.is tamad:ist inditottak az evszazados szinkretista vallasi hagyomany ellen. A ,,tamadas" celja az volt, hogy a shugendc>-h agyomanyokat osszcmossak a shintoval, a shinto szente!yekbol pedig kisoporjenek m ind en t, ami a
buddhizmusra utalt.
A shintot a csaszari haz hivatalos vallasava tettek, s arra koteleztek a tuszkent Tokyo ban tartott egykori el6kel6segeket (kuge) es daimyokat, h ogy aktivan vegyen ek reszt a vallas gyakorlasaban, amit az uj arisztokratikus kultura
reszenek tekintettek. Kialakitoltak egy orszagos rendszert, amely rangsorolta
a n agy szentelykomplexumokat (1 879-ben 54-et tartottak nyilvan) es a kisebb, helyi szentelyeket (1879-ben osszesen 176 722-t). El6bbie k allami tamogat:ist kaptak, ur6bbiak teljes egcszeben a hivek adomanyait6l fiiggtek. 15
E politika hattereben penzugyi megfontolasok alltak. A valtoztatasok lehetove tettek a reformereknek, hogy veget vessenek annak az evszazados gyakorlatnak, h ogy a kormanyzat szamtalan m6don scgitette a szinkretista vallasi intezmenyeke t. A:z (tj hatalom csupan a kivalaszto tt intezmenye k egy
szuk csoporrjat segftette anyagi eszkozokkel. Emellctt megad6ztatta a korabban ad6mentesseget elvczo egyhazi erdosegeket, amelyek osszterulete
igen nagy volt.
Miutan elvalasztottak a buddhizmust a kormanyzatt6l, a kormanyzati penzekkel t:imogatott, ,,megtisztitott" szentelyekre es shinto p apokra, valamint
egy tanit6kb61 es kepzesi programokb61szervezett rendszerre tamaszkodva ,
terjeszteni kezdtek a ,,n agy tanitast". Ezzcl velhetoen az volt a ccljuk, hogy a
helyes viselkedesre, illetve az istenek, a csaszar es a nemze t iranti tiszteletre
batoritsak a lakossagot, ko telessegtud6 ad6fize t6kke es engedelmes alattva16kka valtoztatva az embereket. 1876-ra a ,,program" belpolitikai konfliktusokhoz vezetett, kozguny targya Jett, s a hivatalnokok erdektelensegebe fulladt. A kovetkezo nehany evben azutcin felhagytak a ,,nagy tanitcis" propagalasaval. Az allami torteneti hivatal tervenek kivitelezesc nemikepp jobban
h aladt. Az intezmeny letrejott, de az 1880-as evekig alig vegzett erdemleges
munkat a kompilaci6 cs a publikaci6 teren.
Az (tj allami ideologia bevezetesere tett kiserletek kozepette, amelyek egyreszt megfeneklettek, masreszt feledesbe merultek, a kormanyzat legfels6bb
koreiben sulyos vit:ik robbantak ki egyes politikai kerdesekkel kapcsolatban.
15
404
H ardacre, He len: Shint6 and the State, 1868-1988. Princeton, 1989, PUP, 85. p.
A leghevcseb b vitakat egy esetleges koreai h adjarat terve valtocta ki. (Az
un'igy az Jett volna, hogy bossz(1t alljanak a J apannal szembeni sen6 viselkedesert.) 16 A nezetclteresck odaig fajultak, hogy n ehany vezeto tiltakozasul kilepctt a kormanyzatb61. Kozejtik tartozott a satsumai Saig6 Takamori, aki elevtilhetetlen erdemekct szerzett a Sat-Cho-szovetseg katonai gyozelmeiben.
Az elegedetlen vezet6k es az elkeseredett ,,volt-szamurajok" felkelcscket robbantottak ki, amelyek az 1876-77-es sacsumai lazadasban csucsosodtak ki.
U t6bbi felkeles hetekig komolyan vcszclyeztette a fennall6 hatalmat. Vegiil
azonban tokyoi kormanycsapatok, kiegesziilve az Aizub61 es mas helyekr61
toborozo tt katonakkal - akik egtek a vagyt6l, hogy bosszul alijanak cgykori
legy6z6iken -, veres harcokban felulkerckcdtck a lazad6kon. Kumamoto kozeleben don to gyozelme t arattak. 1877 6szen Takamori ongyilkos lelt. E kfa
fejlemeny kisertetiesen emlekeztetett O saka elestcrc es Toyotomi Hideyori
ri tualis ongyilkossagara ( 1615). Az elegedetlen harcosoknak ez volt az u tols6
kiserlete arra, hogy fegyverre l pr6baijak meg kieroszakolni az uj kormanyzatt61 a politikai valtozasokat.
A felkelesek helye tt politikai szervezkedesbe kezdtek az elegedctlenkedok. Sorra alakultak a kisebb politikai partok. Kezdetben csak a rangjukat
vesztett bushik tamogattak ezeket a csoportosulasokat, de az 1870-es evektol
egyrc tobb foldbirtokos, falusi vezeto, m 6d osabb varosi ember csatlakozott
hozzajuk. Az uj tamoga t6k kulonosen az ad6politikaval voltak elegedetlenek, de az is zavarta Oket, hogy a kormany egyre inkabb betolakszik a helyi es
a regionalis politikaba. A kormany biral6i, koztuk a ket szamuraj, a tosai
Itagaki Taisuke es a sagai Okuma Shigenobu az eur6pai retorikat idezve,
,,szabadsagr61 es emberi jogokr61" (jiyu minken) sz6nokoltak, hogy mcgnyerjek maguknak a foldbirtokosok tamogat<isat. A magasztos erkolcsi igazsagok
es az anyagi erdekek osszekapcsolasaval politikai mozgalmakat szervezhettck, amelyek egymasra epulo torvenyhoz6i testuletek felallitasat koveteltek a testi1le teket a helyi, a prcfekturalis es az orszagos szintu valasztasok credmenyeinek megfeleloen kell felt6lteni kepviselokkel.
A kormanyzat termeszctesen vataszolt a politikai agitaci6ra es az ezzel
egyiitt jar6 agressziv, gyalazkod6 hangvetelU ujsagcikkckre: ragalmazasi es
becsuletsen esi perekct inditott, bevetctte a rendorsegct, letart6ztatasok tortcntek, megtilto tta a gyiUekezest, s igyekezett megfelemllteni a biral6kat. A
kormanyzat ismec csak a j61bevalt ,,simogat6 kez es fegyclmez6 okol" politikaj at alkalmazta. A rendszer huseges kiszolgaI6it megjutalmaztak. 1879 nyaran Tokyo ismet latvanyosan ler6tta halajat azok elott, akik meghaltak a restauraci6 u gyeert. A Shokonsh a szentely nevet Yasukunira valtoztattak. A csaszar ekkeppen indokolta a nevvaltoztatast:
,,Ti, kik hu es becsiiletcs lelekkel t<ivoztatok e vilagb6l, nem gondoltatok az
10
'
00
I0
0
00
,.....
Babitz, Lionel: T he Starting Point of Modern Japanese-Korean Relations. The Letter

Incident ofl 869. In Edsui:im, Bert (ed.): Turning Points inJapanese History. London, 2002,
Routledge Cu rzon, 44-56. p.
405
O>
00
......
0
l!')
CN
otthonotokra, s nem feltettetek saj at eleteteket. H atalmas es h6si tetteitck

nyoman Nagy Birodalmunk immar a bekesseg fOldj e [yasukuni] lett. Ennclfogva eme helyet a Bekesseg Foldjc szentelyenek [Yasukunijinja] nevezzuk ...
s a kulonleges kivaltsagokat elvezo csaszari szentelyek soniba emeljuk. Eskut
teszunk arra, hogy penzzel, selyemmel es dics6it6 sz6zatokkal aldozunk el6ttetek. Mostant61 fogva mindorokke tiszteljuk es csodaljuk neveiteket. "'i
Kes6bb az atnevezett szentelyben olyan szertartasokat rendeztek, amelyek
a csatakban elhunyraknak allitottak emleket, s meger6sitettek az emberckben a hitet, hogy a csaszar odafigyel a h oltak lelki udvere. A Yasukunijinja
kozvetitesevel a csaszari kegyelet kite1jedt mindazokra, akiknek a birodalomszerte megtalalh at6, egykor a Shokonshahoz tartoz6 alszentelyek allltottak
emleket.
A vezet6k, koztuk a satsumai Okubo Toshimichi es a choshUi Ito Hirobnm i azonban felismertek, hogy meg kell nyemiuk az elegedetlenked6k egyre
nepesebb taborat, maskent a rendszer elvesziti tarsadalmi tamogatottsagat.
Ezert nekilattak a valasztasi es torvenyhozasi rendszerek kicpitesenek, amivel
a terveik szerint novelni lehetett a rendszer n epszen1seget, s j6val hatekonyabban kozvetithette a hatalom szand ckait a nyilvanossag felc. Okubo
merenylet atdozata lett, s nem erhette meg az altala (is) elinditott kezdemcnyezesek sikerer. Az 1880-as evekben azonban Ito nem lankad6 lendulettel
kialakitotta a japan kormanyzati intezmenyeket, amelyek veg leg megszilarditottak az ttj rendszer hatalmat, s elosegitettek, h ogy a rezsimet szorosabb szalak fUzzek a lakossag egeszehez.
Az uj rendszer kiipitese. 1882-re az uj kormany felreallitotta leghangosabb bira16it. A haralom egy kis csoport kezebcn osszpontosult. 1885 es 1912 kozott:
,,egy korulbelul tiz f6b61 all6 szuk csoport alkotta a csaszar legszukebb tanacsad6i csopor0at. Ok donrottek a kabinet 6sszeteteler61 es a kulpolitikai
kerdesekr61. Ezek az emberek szul6atxjai, nem pedig szulemenyei voltak a
modern politikai intezmenyeknek." 18
Termeszetesen donteseik soran nem hagyhattak figyelmen kiviil a tortenelmi kozeget, amelyben eltek, s azokat az er6ket, amelynek hatasa al6l 6k
sem vonhattak ki magukat.
A penziigyi megfontolasok fontos szerepet j atszottak a politikai donreshozatalban. A Iazad6 szamurajokkal val6 leszarnolas es az 1870-es evckben
ad6d6 sok, mas jellegu problema megoldasanak koltsegei sulyosan mcgterheltek a kincstirat. A penz gyorsan vesztctt az ertekeb61, s a kormanyt az allamcs6d reme fenyegette . A valsagos helyzetben, 1881-ben egy satsumai szamuraj, Matsukata Masayoshi keriilt a penzugyminiszteri szekbe, aki szigoru
17
Antoni, Klaus: Yasukuni:Jiaja and Folk Religion. The Problem of Vengeful Spirits. In
Mullins, Mark R. et al. (eds.): Religi.on and Society in Modem Japan. Selected readings. Berke
Icy, 1993, Asian Humanities Press, 122. p.
18 Titus, David Anson: Palace and Politics in PrewarJapan. New York, 1974, CUP, 317. p.
406
megszoriL6 intezkedesekel leptetett cletbe. Eladta a kiserleli j elleggel fel:mi'tott allami vallalatokat, visszafogta a kormanyzati kiadasokat, megemelte az
ad6kat, s alaposan felulvizsgalta az cgesz bankrendszert, hogy a kormany szoros ellenorzese ala tt tarthassa a bankj egyek kibocsatasat. Az 1880-as cvek vegere sikerult megallitania a szaguld6 inflaci6t. Az intezkedesck legfobb vcsztesei a szegenyparasztok voltak, akiknek j ovedelmei csokkentek, mikozben
az ad6k es a foldek berleti dijai egyaran t novekedtek. Miu tan a kormany szilard penztigyi alap ra tamaszkodott, h o Hirobumi n ekilatott, hogy kiepftsen
egy stabil es alland6 kormanyzati strukturat. A ,,munkalatok" a centrumt6l a
periferia felc haladtak.
Addigra a japan vezet6k mar sokkaljartasabbak lettek az eur6pai ugyekben. Sokan utaztak kulfoldre, diplomaciai vagy tanulmanyi kovetsegek Lagjakent. A leghirescbb kovetjarast egy magas rangu arisztokrata, lwakura Tomomi szervezte 1871-73-ban. Utja saran felkereste az USA-t es szamos eur6pai nagyhatalmat. 19 A kormany sok kiilfoldi tanacsad6t es szakembert is
foglalkoztatott, akik segitettek az uj kormanyzati es oktatasi intezmenyhal6zat kiepiteseben , illetve a kereskedelmi es ipari vallalkozasok felillitasaban.
Mar 1875-ben is mintegy 520 kulfoldi, tobbsegeben eur6pai allt a kormany
szolgalataban, nem beszclve a maganszemelyek alkalmazasaban all6 tobb
szaz idcgenr61, akik elsosorban mernokok es tanirok voltak. Szamuk az
1890-es evekig magas maradt. Ito Hirobumi cs a kormanyzati struktfua kialakitisan faradoz6 politikustarsai szamara felbecsulhetctlen segitseget jelentcltek ezek a kulfoldi tanacsad6k az 1880-as evek masodik feleben. Pontos
adatokkal szolgaltak az eur6pai torvenykonyvekr61, a penzugyi politikar6l cs
a hivatali felepitmenyek saj atossagair61, csakugy, mint a n agyobb vallasi
rendszerekr61 es azokr61 az ideol6giili61, amelyek az eur6pai gyakorlatot
alakitottak es szentesitettek.
Ito Hirobumi es mu nkatarsai nagy j elentoseget tulajdonitottak annak,
hogy elfogadhat6 m agyarazatot adjanak az uj rendszer letezesere . A Sat-Choszovelseg szamara a csiszari alko tmany a legitimaci6 egyik legfontosabb eleme volt. Az 1870-es cvekben es az 1880-as evek elejen az egesz birodalomban
korbeutaztattak az uralkodot, hogy tamogat6i bizist szerezzenek maguknak.
Ito hozzakezdett az udvar ideol6giai es p enzugyi helyzetenek megszilarditasahoz, s ahhoz, hogy Tokyot az egyetlen es alland6 csaszari fovarossa tegye.
Tokyo szercpe igy nemikepp a regi H ciankyot idezte, ami a korabeli hagyomanyok - a tobb palota fcnntartasa es a koltozkodo udvartartas - ellenere
lctt alland6 csaszari szekh ely. A vczet6k olyan tekintelyes szemelyiseget akartak faragni a csaszarb61, aki tavol tartja magat a politikai csatarozasokt6l,
ugyanakkor a legmagasabb hivatalok eseteben kizar6lagos kinevezesi jogosicvanyokkal rendelkezik, emelle tt a koznep koreben is nagy tisztelelnck or-
0
(J')
00
....
I
0
0
00
Kume (comp.): The Iwakura Embassy, 1871-1873. A True Account of the Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary 's journey of Oseruation Thorugh the United States of
America and Europe. 5 vols. Princeton, 2002, PUP.
H> Kunitake
407
vend. Ennekjegyeben es az 1870-es evekben kudarcot vallott ,,nagy tanitas"

szellemeben, a kormany felujitotta a csaszari csalad shinto szentelyeit, ujjaelesztette a szertatasokat, sot uj szentclyekkcl is gazdagitotta a tenno szemelyehez kot6d6 vallasi hagyomanyokat. Ezek a szentelyek fon tos jelkepei lettek a csaszarok isteni szarmazasanak, az istenek foldjenek tartottj apan egyedulfil\6 oroksegenek, s annak, hogy egykoron a kamik szentesitettek az uj
rendszer hatalmat.
Hogy biztositsak a csaszar tart6s anyagi fiiggetlenseger, a Korai Meiji-korszak vegen a politikai vezet6k nehany kiterjedt erdos videket- ezek egykor a
shOgunok es a daimyok birtokaihoz tartoztak - cs Hokkaido szigetenek egy nagyobb reszet elidegenithetetlen csaszari birtokka nyilvanltottak. A birtokon
belul o lyan adminisztrativ szerveke t hoztak letre, arnelyek feliigyeltek a fOldhasznilatot, a betakaritast, amelybol az udvar tulajdonkeppeni j ovedelme
szarmazott. Emellett a csaszari haztartas ertekes portf6li6t is kapott (banki
ertekpapirok es ipari vallalkozasok resztulajdonat igazol6 iratok), amit a mar
emlitett adminisztrativ szervezetek kezeltek.
1885-ben Ito Hirobumi egyre szorosabbra fonta az uj rendszer szilardsagat
biztosft6sz:ilakat. Letrehozta a Csaszftri H aztartas Miniszteriumat, ami a csaszarhoz kot6d6 iigyekkel foglalkoz6, onfenntart6 szervezet volt. Ekozben
egy uj, orokletes tarsadalmi rangot vezetett be (kazoku). Ezt koriilbclul 500
szemely kapta meg- f6leg a kitge egykori tagjai es a volt daimyok. Ok egyfajta
,,diszkent", holdudvarkent szolgiltak az uralkod6 koriil. Nehany evvel korabban 1876-ban Kido Takayoshi, Ito egyik ch6shiii munkatarsa, pontosan elmagyarazta a kazoku letrehozasa mogott megbuv6 logikat. Egy levelebcn ezt
in.a egyik politikai szovetsegesenek:
,,Az orokletes f6rendi dmek adominyozasa elengedhetetlen eszkoze annak, h ogy meger6sitsiik a csaszari haz helyzetet. .. Mindkett6nket aggodalommal tolt el a mostansag tapasztalhat6 folyamat. A tarsadalmi osztalyok,
anelkiil, hogy tudataban lennenek ennek, a rcpublikinus eszmek fele kozelitenek. Ha most tetleniil szemleljiik az esemenyeket, fel6 hogy kes6bb kicsuszik az icinyitas a kezunkb61. "20
A mozgol6d6 szamuraj okat, akik kulonosen ,,aggasztottak" Kid6t, rovidesen levertek ugyan, de a hatalmon 1ev6k tovabbra is nagy figyelmet szentcltek a rend valtozatlan fenntartasara.
A fentiekben ismertetett intezkedesek a csaszari haznak biztos anyagi es
stabil intezmenyi hatteret, illetve kiemelkedo tarsadalmi cs politikai he lyzetet biztositottak. A hatalrnukat raadasul kifinomult ideol6giai enrrendszerrel
is megtamogattak. 1889-ben megalapitottak a tokyoi Csaszari Palotamuzeumot, ahol a csaszari csalad birtokaban lev6 japan mestermuveket allitottak
ki. Ezzel is az uralkod6 kulturalis szerepfa klvantak er6siteni, aki igy a nemzet kulturalis oroksegenek vedelmez6jeve lepett el6 - azzal a rendszerrel
OJ
.0
<
408
20
Shively, Donald H.: The Japanization of the ~1iddle Meiji. In Shively, Donald H. (ed. ) :
Tradition and Modernization in Japanese Culture. Princeton, 1971 , PUP, 85. p.
egyiitt, amelynek az elen allt. A csaszari tekintely tovabbi noYelese erdekeben

a shOgnn egykori varkastelyat egy ttj, a modem kor igenyeihez igazfmtt csaszan
palotava alakitottak at. Hogy meg inkabb tiszteletet ebreszto legyen a latYany,
a palotatol kozvetlenu} keletre elteriilo reszt, aho) egykor hiYatali ept1letek alltak, fokozatosan megtisztitottak, egy nagy szabad terseget alakitYa ki, ahol az
alatrval6k osszegylilhettek, hogy ler6jak tiszteletiiket az uralkodo elott.
Kyot6r6l scm felcdkeztek meg. Tokyot soha nem nyilvanitottak hivatalosan csaszari szekhelynek, s ugy tum, az uralkod6 sokkal szivesebben idozik szulovarosaban. 1880-ra azonban az egykori palota allaga nagyon leromlott.
1883-ban megkezd6dott a fopalota, a szamos mellekpalota, az epuletegyiineshez tartoz6 kertek es a varosban elsz6rtan elhclyezkedo csaszan sfrhelyek felujitasa.21 Az evt:ized vege elott a regi fovaros mar-mar egykori pompajat idezte.
Mindekozben Ito Hirobumi az utols6 simitasokat vegezte gunken tipusl'1 uj
rezsimjfo. Felvazolta a kabinet, a miniszterelnok iranyftasa alatt all6 testulet
mukodesi szabalyait. A miniszteriumok az uj polgari kozszolgalati szabalyozas szerint mukodtek. A miniszteriumokon keresztul a rendszer a videki teruletekre is ki tudta terjeszteni a fennhat6sagat, megpedig az ujra mukodokepes illapotba hozott regioncilis es h elyi adminisztraci6s szervekre tamaszkodva. Szakert6k bevonasaval uj polgar- es buntet6jogi torvenykonyveket
illitottak ossze. Lefektettek a keresked elmet szabalyoz6 torvenyeket, illetve
a hadsereg es a haditengereszet szolgalati szabalyzatat. A vezerkar vezetojc a
choshui reformer, YamagataAritomo Jett.Otes a tobbi vezerkari tisztet- miniszterelnokhoz hasonl6an - kozvetlenul a csaszar nevezte ki. Ito abban remenykedett, hogy ily m6don ajeloltek vedve lesznek a politikai frakci6k tamadasait61, s eltokelten kepviselik a csaszar es Japan erdekeit. A kormany
csaszari egyetemet alapitott Tokyoban, ahol az ujonnan felallitott intezmenyek szamara kcpeztek h ivatalnokokat. 1888-ban Ito letrehozta a Titkos Tanacsot, aminek a tagjait a kabinct valasztotta. Ez egyfajta legfcls6bb tanacsad6i testiilctkcnt szolgalt a csaszar es a miniszterek szamara.
Az alland6, modern politikai hatalom legfon tosabb feltetelei lassankent
megteremt6dtekjapanban. A folyamat cslicspontjat az Ito Hirobumi altal
megszerkesztett alkotmany eletbe leptetese jelentette, amire a Titkos Tanacs
jovahagyasaval 1889 elejen kerult sor. Az alkotmanyt maga a csaszar hirdette
ki unnepi kiils6segek kozepettc. A Meiji-alkotmany a csaszart tette mega legf6bb kozjogi melt6sagnak. Felsorolta a Lenna es az alattval6k jogait es ko telessegeit, valamint a f6bb kormanyhivatalok es a ke tkamaras torvenyhoz6i testulet, a rulajdonkeppeni parlament feladatait. A fels6haz tagjait a kaz.okuk kozill vfilasztottak. Nehany olyan kivetelcs szemely is bekerult ebbe a testiile tbe,
akiket a csaszar ruhazott fel ezzel a ranggal - am ut6bbiak ezt n em orokitettek tovabb. Az als6haz kepviseloinek szemelyer61 a magas ad6kuszobh oz kotott valaszt6joggal rendelkez6k sziik csoportja dontott- kezdetben 450 000
6 korul volt a szamuk. A parlament evente harom h6napo t iilesezett. Torve21 Keene:
O>
00
I0
0
00
Emperor ofjapan ... 189, 382. p.

409
0
O>
co
I0
lO
CN
nyeket alkothatott, s a legfontosabb, clutasithatta a konnany koltsegvctesijavaslatat. Ha azonban igy tett, akkor automatikusan az elozo evi koltsegve tes
lepett eletbe.
Ito Hirobumi remenyci szerint ezek a konnanyzati elvck egyertelmuen kijcloltek az uralkod6 es az alattval6k kozotti kapcsolatok csatornait, emellett
pcdig a politikai aktivistaknak es a helyi t:irsadalmi elitnek lehetoseget biztositottak arra, hogy r eszt vegyenek a politikaban. A kormanyragok ennek ellenerc iigy politizalhattak, hogy nem voltak kiteve a szeszelyes politikai szeljarasnak es a politikai csoportok nyomasanak.
1890-re Ito Hirobumi es politikust.arsai egy olyan r endszert alkottak, amely
rendkiviil pontosan kidolgozta az uralkod6 es az alattval6k kapcsolatait pontosabban, mint kocibban barmikor a japan tortenelemben. 1890 okt6berebcn a tenn6 kiadta a Csiszari Oktatasi Ediktumot. A dokumentum p ontosan kifejtette a Meiji-vezetok tarsadalmi eszmenyeit, amivel konzervalni
szerettek volna az ttj rendszcr hatalmit:
,,Alattval6ink, tudjatok meg!
Csaszari 6seink szeles cs orokke val6 alapokon hivtak elctre Birodalmunkat, melyen es mozdithatatlanul bele plintalva az erenyt. Alattval6ink, egyesfrlve a husegben es a gyermeki szeretetben, nemzedekr61 nemzedekre ipoltak ezt a csodit. Ez Birodalmunk alapveto mibenle tenek dics6sege, ennelfogva oktatasi rendszeriinknek is erre kell epiilnie.
Ti , alattval6ink, szeresserek gyermeki szeretettcl sziileiteket! Legyctek.
gyengedek fivercitekhez es n 6vereitekhez! Ferjkent es fclesegkent eljetek
hann6niiban! A baratsi gban igazak legyetek ! Torekedjetek a tanulasra es a
mliveszi tudas csiszolasara! Pallerozzatok szellemi kepessegeiteke t es tokeletesitsetek erkolcsossegeteket! Ezenfeliil igyekezzetek a kozjavat szolgalni, a
kozosseg erdekeit helyezve legelebb! Mindig tartsatok tiszteletben az Alkotmanyt, s tartsatok be a torvenyeket! Sziikseg eseten batran ajanlkozzatok az
Allam szolgilataba, igy fenntartva a Mennyel es a Folddel egyid6s Csaszfui
Tr6nusunk j6leret. i gy hat, ti ncmcsak a huseges alattva16inknak szimitotok;
peldai es megtestesitoi vagytok osatyiitok legdics6bb hagyomanyainak.
Arni a tanulast illcti, a Csaszari Oseinkt61 reank h agyominyozott tudas kikovczett Utjan kcll haladnotok. Oly tevedhetetleniil ertclmezve eme tudast.
ahogy a Csaszari U t6dok es azok alattval6i tettek, mivel ez minden id6ben es
min den helyen igazat sugalmaz. Kivinsagunk az, hogy teljes h 6dolattal megsz!vleljuk e tanitist, veletek, alattval6inkkal egyiitt, hogy ezzel kozos erenyek
birtokaba jussunk! "22
A rendeletben cgyertelmuen felfedczh et6ek a T okugawa-bakufu konfociinus es narivista gondolatai es eszmenyei. Az ediktum celja tobbek kozott az
volt, hogy felsorakoztassa a tomegekct a rcndszcr mogott, s hogy elej et vegye
a bomlasz t6 tendenciiknak, amelyek akaratlanul is kisfa6jelensegei voltak a
valtozasoknak.
22 Tsunoda
410
R)rusaku et al.: Sources ofJapanese Trndition. New York, 1958, CUP, 646-647. p.
Tarsadalmi es ku lturalis valtoz.isok
A Korai Meiji-korszak evrizedei a politika szempontjab61 gyokeres valtozasokat hoztak. A Csaszari Oktatasi Ediktumot o lvasva kiden11, hogy a politikai
cszmek vilagaban ujfajta megkozelites volt sziilet6ben, amit cgyelore homalyba burkoltak a klasszikus, ,,nagy tiszteletii" eszmck. Az ujfajta m egkozelitesben a tomcgekre mar nem, mint passzlv, az ad6kat engedelmesen es
rendben befizeto kozcgre tekintettek. Rajottek, hogy az embereket mozgositani lehet a rendszer celjai erdekeben, hiszen hozzaallasukban es viselkedesli.kben ugyanazt az a ltltolag osi erenyt testesitik meg, mint az uralkod6 osztaly tagjai.
A tarsadalom es a kulnira ,,evilagibb" szemszogeb 61 vizsgalva a valtozasok
mar korantscm voltak ilyen egyertelmuek. A tarsadalom egesze inkabb hajlott arra, hogy a viselked esuk es frtekrendjuk folytonossagat, mintsem annak valtozasait hangsulyozza. Kli.lonosen a falvakra volt igaz ez a valtozatlansag, ahol a lakossag zome e lt meg mindig. A falusi emberek makacsul ragaszkodtak a megszokott eletritmusukhoz. Egyes videkeken a lcanygyermekek az
ujonnan lctcsult textiliizemckben vallaltak munkat. A fiukat katonai szolgalatra rendeltek. Nehanyan pedig mereszen uj elctel kezdtek Tokyoban vagy
a nagyobb varosokban. Egyre tobb falusi tenyesztett selyernherny6t. Megn ott a ber!Ok szama, f61eg azert, mert az emberek nem tudtak fizetni az ad6kat. A fizeteskeptelenseg fOleg Matsukata yfasayoshi megszorit6 intezkedesei idejen volt mindcnnapos. A mezogazdasagi technologiak a mcgszokott
m6don, igen lassan valtoztak. A videki megmozdulasok formai es celjai gyakorlatilag valtozatlanok maradtak. Amikor a kormanyzat az 1870-es evekben
szetvalasztotta a shint6t es a buddhizmusL, ennek n em volt hatasa a legLobb
ember vallasi ele tere.23 A kormanyzat, a gazdasag es a kulkapcsolatok teren
vegbemeno szelesebb dimenzi6ju valtozasokatjobbara csupanjelentektelen, alig zavar6 dolgokkent cltek meg ennck a vilagnak a tagjai, amelyben az
ollozkodes, az etrend, a beszed, az elet ritrnusa es az elettel szemben tamasztott elvarasok gyakorlatilag mit sem valtoztak a Kesei Edo-korszak 6ta.
Bizonyos kulturalis folyamatok es jelensegek azonban kiemelt figyelmet
erdemelnek. Elsosorban azert, mert nagy hatassal voltak az elk6ve tkez6
nemzedekekre. Ezek koze tartozott a megreformalt oktatasi rendszer, a tarsadalm i statusok atrendczodese, illetve az elit es popularis kultfua eltavolodasa.
0O'>
co
.....
0
0
00
.....
......,
Az oktatasi rendszer. A Korai Meiji-korszak politikai vezetoi a politikai es gazdasagi reformokat a fukoku kyohei ( ,,gazdag orszag, er6s hadsercg") jelszavaval
vczettek be. Stilusosan a kulturalis es cirsadalmi reformokhoz is talaltak oda23
H ardacre, Helen: Religi.on and Society in Nineleenth-CPiztury Japan. A Study of the Southern
KantO Region, Using Late Eda and Early Meiji Gazetteers. Ann Arbor, ML, 2002, Center for
Japanese Studies, University of Michigan.
4 11
illo jelmondatot: bunmei kaika ( ,,civilizaci6 es felviligosodis"). 21 A jelsz6, nemilcg pontatlanul u gyan , de a (hasznosnak tuno) eur6pai tarsadalmi ekulturalis sajatossagok megerteset, utanzasat es alkalmazasat jelentette. Ez a
fajta iranyultsag mar az 1868 iprilisaban megfogalmazott Csiszari Alapeskuben is felfedczhct6 volt. Az ot pontb61 i ll6 esku tulaj donkeppen habon.1s
propaganda volt a fiatal Meiji csaszir szij aba adva, mivel a Sat-Cho-szovetseg
csapatai akkor rohantik le Kantot. Az esku korvonalazta az uj rendszer i ltalan os celkituzeseit. fme ket eel az ot kozul: .,szakitani kell a mult rossz szokisaival; a bolcsesseget ugy kell keresni az egcsz viligban, hogy az a csisziri haralom meger6siteset szolgalja".25
A novekvo lakossignak mar evszizadok 6ta m6djiban allt az iras es az olYasas alapjainak elsajatitasa. Ekozben a muvelt elithez tartoz6k szam a is megn6tt. A Korai Edo-korszakb an az alapfoku muveltseg altalanos volt a szamurajok korc ben, de ncm mindegyikuk tudott irni es o lvasni. A Kesei Edokorszakban mar a teh et6sebb videkiek es varosiak korcben is elterjed t az
alapszintu iras-olvasis. A leggazdagabb kozemberek fiaikat filoz6fiara, irodalomra es muveszetekre tanittattak. Az egyik kutat6szerinta19. szizad kozepere a fiuknak 40, a lanyoknak pedig a 10 szizalekat az otthon at61 tavol iskoliztak be. Ezek a gyermekck leggyakrabban olvasist, erkolcstant cs gyakoriati
ism creteket tanultak. 26
A Meiji-rezsim politikaja ezen az alapon nyugodott. 1871-bcn a szirnyai t
pr6bilgat6 kormany letrchozta az Oktatisugyi Miniszteriumot, s megkezdte
egy orszagos iskolahal6zat kiepitcsfa, am ely az alapszintu oktatist61cgeszen
az cgyetemi szintig mindent magaban foglalt. A terv m egval6sitasa lassan h aladt, mivel eh hez meg kelle tt nyerni a helyi tarsadalmi elit tirnogatisat, ezcnkivlll biztositani kelle tt az oktatisra elkulonitett penzugyi alapokat, az iskolaepuleteket, a tanarkepzest es a tankonyveket. A csaladokat is m cg kellett
gyozni arr61, hogy iskoliztassik be a gyermckeket, akik igy addig n em lchettek hasznara a csaladokn ak. 1890-re leraktak az orszigos alap-, kozepes fels6foku kozoktatasi rendszer alapjait. Ezzel egy id6bcn szamos rnaganiskola
nyitotta mcg a kapuit. Hivatalosan n egy osztaly tettek kotelezove. A beiratkozasi arany prcfektlirankc nt viltozott. Altalaban 40 es 55 szazalek kozott mozgott. Az orszigos osszesitest tekintve az iskolakoteles lcinyok 30, a fiuknak
p edig 70 szazaleka reszesult alapfoku kepzesben.
A kormany szamara az oktatasi rendszer kett6s celt szolgalt. El6szor is, avezet6 politikusok szamara, a kormanyban es a kormanyon kivill egyarant, egyertelmu valt, hogy Eur6paban es az USA-ban 6riasi valtozasok zajlanak,
m egismerkedtek ezek intezm enyi es technol6giai vonatkozasaival. Eppen
21 Howland, Douglas R.: Tran.slating the West. Language and Political Reason in NineteentlzCenturyjapan. H onolulu, 2001, UHP.
et al.: Sources ofJapanese Tradition .. . 644. p.
26 Dore, Ronald P.: EdtLcation in Tolmgawa ] af1an. Berkeley, 1965, UCP, Appendix I., 31725 Tsunoda
322. p.
412
ezcrL sziiksegiik volt olyan kepzett szakemberekre, akik elsajatitottak es alkalmazni is tudtak a Nyugat elmelcti es gyakorlati ismereteit. Masodszor, mig a
Tokugawa-bakufu azt varta el a j apanoktol, hogy kotelessegtud6, a feladataikat t6keletesen vegzo, de a hatalomhoz passziv engedelmesseggel viszonyulo
alattval6k legyenek, addig a Meiji-korszak vezet6i arra torekedtek, h ogy a lakossag aktivan tamogassa Ok.et a politikai celok m egvalositasaban. Ezert azt
akarrak elerni, hogy a tomegek, a csaszar hu alattvaloikenr, mdatara ebredjen ek politikai es etnikai hovatartozasuknak. Mivel a kormany tagjai a Sat-Ch6sz6Yetseghez tartoztak, amelynek gyozelme felszito tta a regionalis ellentereket, foleg Tohokuban, az orszagos tamogatottsag elen~se koran tsem volt egyszeru es gyorsan kivitelezhet6 villalkozas.
Kezdetben az oktataspolitika az els6 celt helyezte el6cerb e, tehat az eur6p ai civilizaci6 mine! alaposabb megismereset. Ez egyreszt egy sor uj tudomanyteriilete t megsziileteset eredmenyezte, masreszt ttjszeru megkozelltesi
m6dokat adott a japanok kezebe az oktatassal es tan ulassal kapcsolatban. Az
1870-es evekben es az 1880-as evek elejen mar egy kepzett, hivatasos oktat6i
garda allt rendelkezesre, amely egyertelmuen a h atekony kepzest reszesitette elonyben az ideol6giai cclo kkal szemben. A tanarok ugy veltck, hogy az
Edo-korszakban az oktatas n em forditott kello figyelme t a diakok pszich ologiai fejlodesere. A tanulas csupan a tanul6kra ,.zuditott" ismeretanyag gepies
bem agoltatasab6l allt. A modern oktatasi rcndszerben, erveltek a szakemberek, a tanul6 kat aktivan be kell vonni a tanulas folyamataba, annak erdekeben, hogy ,,kifejleszthessek a benniik rejl6 kepessegeket, s olyan tudast szerezzenek, amit kes6obi munkahelyeiken val6ban h asznositani tudnak". 27
Az 1880-as evek vegere a kiilfoldi oktatasi modszerek iranti kezde ti lelkesedes jelent6sen alabbhagyott. A szamurajok, a p araszti megmozdulasok, illetvc a politikai merenyletek es hatalmi harcok okozta traumak mia tt, a rendszer szamara egyre siirget6bbe valt a tarsadalmi rend megszilarditasa es a
tarsadalom tamogatasanak megszerzese. Ez termeszetesen az oktatasi rendszerre is hatassal volt. A hasznilhat6 tudasanyag atadasnak elvet egyre inkabb hatterbe szoritotta az ideol6giai kepzcs. Az 1890-es evekben ez ut6bbi
eel a tarsadalommal szembeni kotelessegtudatban, illetve a csiszar es a nemzet j6lete iranti elkotelezettsegben 61t6tt testet, amit a Csaszari Oktatasi
Ediktum szentesitett.
0
O'l
00
.....
0
A tarsadalmi statusoh hierarchiaja. Mikazben a hatalom uj urai a helyzetiik
0
00
megszilarditasan es a politikai priorirasok meghatarozasan faradoztak, arra a

kovetkeztetcsre jutottak, hogy a Tokugawa-bakufu negyosztatii tarsadalmi
modelijet egy eur6pai tipusu su-uktfuanak kell felviltania. Ez egy szuk, orokle tes arisztokraciat es a veliik egyCtttmuk6d6 politikai elitet j elentett. A ket
csoport cgy, a legtobb orokletes mcgkiil6 nb6ztetestc51 megfoszto tt nepesse27
Lincicome, ~fark E.: Prindple, Praxis, and the Politics of Educational Ref01m in Meiji japan.
41 3
get kormanyzott. Felhagytak tehat a konfucianus alapokon nyugv6 negyes

felosztassal (shinokosh6). A f6rendi melt6sagok uj, apr6lekosan kidolgozott
r cndszeret egy, a tarsadalmi helyzetet mcsszemenOkig figyelern be vev6 ritualis ,,kapocs" k6t6tte a csaszari udvarhoz. Az arisztokratak gyermekei sajat, az
udvar altal fenntartott maganiskolaba, a GakushC1inba jartak, ahol a tarsadalmi rangjuknak megfelel6 oktatasban reszesiiltck. Az egykori szamurajoknak be kellett erniuk a semmitmond6 shizoku (kb. ,,dzsentri") e lnevezessel,
noha kozliluk nagyon sokan el tudtak helyezkedni a katonai es a rendori
szen1eknel.
A nepesseg tobbi resze - a regi rend foldmuvesei, kercskedoi es kezrnuvcsei - alkotta a ,,kozcmberek" (heimin) arctalan osztalyaL A hierarchia legaljan, a Tokugawa-korszak 6r6kletes szamkivetettjeinek statusat - ,,ami a nemzet szegyene a vilag elott, s a csaszari uralom tevedese"28 - , legalabbis a nevet
(eta), hivatalosan e lt6r6ltek. Ez egy ujabb lepcs volL a foldek es az emberek felctti cgyseges ellen6rzcs fele. A deli Ryiikyii-szigetek lakossagat j6hiszemuen
japanoknak tckintettek. A messzi eszaki foszigeten, amclyet akkoriban neveztck at Hokkaidonak, az ainukat, akiket addig egyertelmuen megkulonboztettek a wajinoktol, szinten a heiminek koze sorolt.ak. Igaz ugyan, hogy
egyes hivatalos dokumentumokban tovabbra is a korabbi neviikon, oslakosnak" (dojin) nevezik Oket, hasonl6an a csaladi nyilvantartasokhoz, amelyek
rogzitcttck a korabbi pariak szarmazasat.
A n6k helyzete szinten megvaltozott. Egyre inkabb osszhangba keriilt a
,,modern tarsadalom" elvarasaival. A fogak befeketitesenek es a szem6ld6k
leborotvalasanak ,,ordogi szokasait" megtiltottak. Az eur6pa.i tarsadalmak
el6kel6bb osztalyaiban divatos hosszu haj viselcsfa viszontj6 szemmel n eztek. 1870-ben eltoroltek az agyasokat s(tjt6 hatranyos megkiilonbozteteseket,
akik igy a felesegekkcl azonos jogokat kaptak. Ket ewcl kes6bb torvenybe iktattak, hogy a prostitualtak tobbc nem tekinth etok szolganak, am nem
kenyszeritetcek ki a torveny betartasat. Ezek a dontesek bevezetoiil szolgaltak
ahhoz a szovevenyes tortenethez, ami a n6k tarsadalomban betoltott szereper61 es helyer6l folytatott vitakr61szolt. Ebben a vitaban a hatalom 1tj urai, a
tarsadalomtud6sok es egyre tobb no is reszt vett, mindannyian kifejtve sajat
velemenyii.ket arr61, hogy cgy ,,felvilagosult" tarsadalomban a nemeknek hogyan kell egymashoz viszonyulniuk.
Az elites a tiimegek hulturaja. Az uralkod6 osztaly azt remeltc, hogy az egyseges
es orszagos oktatasi rcndszer es a tarsadalmi statusok atformalt rendszere

hasznos, szorgalmas, hazafias es osszetart6 nemzetet teremt majd. Am a kult(ira teren megindul6 mas folyamatok eppen ellenkez6leg hatottak. Feler6s:itettek a varos-videk, a szegcny-gazdag, az el6kel6-k6zember kozotti kiilonbsegeket. Ezt a tobbseg ugy elte meg, hogy ,,Tokyo szemben veliink, a mara28
414
DeVos, George - Wagatsuma Hiroshi:japan's lnvisib/,e Rau, Caste in Culture cmdPersonalil) .

Rev. edn. Berkeley, 1972, UCP, 33. p.
dekkal". Edo az 1700-as evekre vilagvarossa fejlodott. A varos le tt a Tokugawa-bakufu politikai es kulturalis kozpontja. A Kesei Edo-korszakban azonban
a popularis kultfua es a korabeli tudas szeles korben elterjedt az egesz birodalomban, ami tovibb erositette a nemzeti kulturalis osszetartozas tudatit.
A Korai Meiji-korszakban mindez megfordult. Feler6sod6tt a ,,kozpontp eriferia" szcmbenallasa. Ez rcszbcn abb61 fakadt, hogy a politikai hatalom
min de n mas tortcnelmi korszaknal kozpontositottabb volt, s a kivaltsagos kevesek kivetel nelkul Tokyoban eltck. Misreszt abb6l, hogy az uj, halad6 kulturilis iranyzatok szinte mindig innen indultak el, koszonhetoen a korminy
tudatos muvelodespolitikajinak (bunmei kaika). Az ttj iranyzatok tobbsege
pedig nagyon lassan jutott el a .,periferiara'', ha eljutott egyaltalan.
A Tokyo kozpontt1 kulturalis elet egyik Iegkorabbi es leghiresebb megnyilvanulasa volt a mintegy harminc, reformista gondolkodasu ertelmisegibol
szervcz6d6tt tarsasag, a Meirokusha (kb. Meiji Hat Tarsasag). 1874-75-ben
rendszeresen kiadtak egy fanyomasos eijarassal keszitett foly6ira tot, a Meiroku zasshit, ami a korabeli esemenyekhez kapcsol6d6 .,progressziv" esszeket
es kul6nb6z6 eur6pai muvek forditasait tartalmazta. H aromezres peldanyszamaval kora legnagyobb peldanyszamu sajt6termekei koze tartozott. Eltekintve att6l, hogy a kes6bbi szamok koziil nehany eljutott Osakaba, ezeket kivercl nclkiil Tokyoban adtak el.
Az ttj kulturcilis termekek terjedeset szamos tenyezo lassitotta: az ar, a nyclvi nehezsegek (a tarsadalmi es fOldrajzi jelleguek egyarant) , a Sat-Cho-szovetseg 6szt6n6s bizalmatlansaga, illetve a szokasok visszatart6 ereje. A videknek, f6Ieg a helyi tirsadalmi elitnek, megvolt a kulturalis oroksege es gyakorlata, amelyekre biiszkek voltak es ragaszkodtak hozza. Ezekre alapozva a
maguk m6djan kezdtek hozza a tarsadalmi es kulturalis valtozasokhoz. Sajat
ujsagokat adtak ki, sajat koltoik es tollforgat6ik voltak. Ez minimalisra csokkente tte a Tokyob61 kiindul6 mozgalmak videkre gyakorolt hatasat. A ,,progresszfv" tokyoi kultura lenyegeben csak az 1890-es evek utin szivargott be a
videkre - mi utan a f6varosi vezet6k az cgesz birodalomba szetkiildtek a tanarokat, s a katonai szolgalat soran egyre tobb fiatalt ismertettek mcg a nacionalista eszmekkel, illetve, miutan a gazdasagi fellendiiles alapjaiban rendezte at az aruk aramlasat es az emberek utazasi szokisait.
Tokyo ban foleg az 1870-es evekben a ,,haladaspartiak" meg azt hangoztattak, hogy Japan kultmalis oroksege idejetmult es karos a tirsadalomra. A birodalom j ov6belij6lete megkoveteli az eur6pai ismeretek es a gondolkodasmod alapos elsaj atftisat cs alkalmazasat. Okubo Toshimichi, a magas rangt1
kormanyhivatalnok, a nyugat-eur6pai orszagokr61 kijelentette, hogy:
,,manapsag a vilag osszes orszaga minden erejevel azon van, hogy megval6sitsa a bunrnei kaiha eszmenyet. Nern is szenvednck hianyt semmiben. Ezert
nckiink is crr e kell torekedniink."29
29
'co,.....
I
0
0
00
......
'""'
Hirakawa Sukehiro:Japan's Turn to the West. In Jansen, .\larius B. (ed.): The Cambridge
llistory ofjapan. Vol. 5. The Nineteenth Century. Cambridge, 1989, CUP, 433. p.
415
0C!>
GO
,.....
U'l
<N
Ezzel a nezcttel sokan egyetertettek. A modernizaci6s kampany figyelmct

erdemlo alakja volt Fukuzawa Yukichi, egy alacsony rangti kylishiii szamuraj.
A foallasu tanar es szeles ismeretekkel rendelkez6 tud6s, a Me irokusha
egyik alapit6jakent a bunmei kaika mozgalmanak egyik unn epelt vezeregyenisege lett. 30
A Meiji-korszak vezetoi ebbol a megfontolasb6l alkalmaztak annyi kulfoldi
tanart es szakertot, ezert tamogattak a kulfoldi tanulmanyutakat, az idegen
nyelvek elsajatitasat es az eur6pai konyvekjapanra forditasat. (Arr61, hogy a
kontinentalis Europa mikent jarult hozza a Meiji-korszak melyreh at6 valtozasaihoz, az angol nyelvii szakirodalom , n ehany kivetelt61 eltekintve, melyen
hallgat. Ennek velhc toen a nyelvi n chezsegek, az anglof6n etnocentrikussarr
es a politikai fejlemenyek eloterbe helyezese le hct az oka. Alig ism ert ten~
peldaul, hogy a hol!and vizmernokok es vfziigyi szakember ek komoly eredmenyeket ertek el japanban .) 31 Elfogadtak az olyan korabeli kulturalis elemek atvetelet, mint peldaul az eur6pai ruhak, etelek, muveszeti iranyzatok.
zene, tanc, irodalom, szinpadi muvek, filoz6fia es tudomanyos ismeretek.
Mindez elsosorban Tokyoban ereztette a hatasat. Az eur6pai ,,vivmanyok~
csak j6val kes6bb jutottak el videkre .
Az eur6pai kultlira irant tamadt hirtelen erdeklodessel parhuzamosan kialakult egy hazai irodalmi iranyzat, ami ugy otvozte magaban az ,,6sh onos" es
az ,,importalt" eszmeket a celtudatossagr61, a szorgalomr61es a ,,gyakorlatiassagr61" (jitsugaku), h ogy a fiatalokat a tanulasra es az eletben val6 ervenyesiilesre buzditsa. Elve az ad6d6 Iehetosegekkel, a befolyasos es m6d os csalado;;
gyermekei meg is szereztek ezt a tudast, s megragadtak a kinalkoz6 lehet6segeket. Ezek az ifjak kenyelmes es teijesnek gondolt eletet eltek, a leggyakrabban Tokyoban . Afelhalmozott ismeretekben es az eletkilatasokban mutad:.ozo egyre szelesedo szakadek, ami azok kozott tatongott, akik haszonefrez6i
voltak a valtozasoknak, s akik nem tudtak ezeket a sajat hasznukra forditani.
rosszindulatu osszehasonlitgatasokra adott okot. Az egyik oldalon allt az a
szUk csoport, amelynek tagjai a leginkabb haj lamosn ak mutatkoztak a kiilfoldi szokasok atvetelere, a masiko n pedig a lakossag zome, amely ragaszkodm~
a bevalt szokasokhoz, s gyanakodva figyelte a szam ara teljesen furcsa es szokatlan dolgokat.
A Iegfurcsabb kulturfilis szelsosegeknek (peldaul oltozkodes es a tarsa.s2g:
elet teren) az 1880-as evek elej en lehette k szemtanui a tokyoiak: eur6pai tilusu balok, abroncsszoknyak, cilinderek es igy tovabb. Olyan elkepeszt6 otletek is felmeriiltek, hogy az eur6pai abecevel helyettesitsek a kinai irasjegyeket, a j apan helyett az angol legyen a hivatalos nyelv, az orszag lakossaga ter30 Tamaki
Norio: Yullichi Fulmzawa, 1835-1901. The Spirit of Enterprise in Modnn j apaH oundm ills, Hampshire, 2001, Palgr ave.
31 Gasreren, Louis A. van et al.: In een japame Stroomversnelling. Berichten van Nederlat:Watennannen - Rijswerhwers, Ingenieurs, Werhbazen (1872- 1903). Amsterdam, 2000, Eu:Books Productions.
416
jen at a keresztenysegre, s hogy (a kaukazusi es a j apan) emberek kossenek

vegyes hazassagokat, hogy erosebb legyen a japan nemzet. Az. 1880-as evek
vegfre azonban, az (~ tarsadalmi rend megszilardulasaval es a ).feiji-korszak
arisztokraciajanak megerosodesevel, egyre lanyhult a lelkcsedes a Nyugat
irant, eme llett a kapcsolatfelvetel sziilte lehet6segek is igencsak beszuki.iltek.
Az. idegen orszagokkal szemben erzett felelem es csodalat atadta a helyet a
sfrtodesnek es a haragnak, mivel a nagyhatalmak nem voltak hajlandok
egyenl6 fClkent kezelnijapant, sem politikai, sem moralis tekintetben.
Ketsegtelen teny, hogy a Meiji-korszak ,,modcrnizatorai" koziil sokak mar
a kezdetekt61 fogva vegyes erzelmekkel viszonyultakjapan kulturalis oroksegenek elutasitisahoz es a kulfoldi dolgok kritika n elkuli atvetelehez, sot lehet, hogy titkon elleneztek is mindezt. Az. 1880-as evek veget61 a kozvelcmeny maskent viszonyult az oktatas kerdesehez. Egyrc tobb tudos es esszefro
szallt sikra a japan kultW-a ertekei mellett. Ugy veltek, az lenne a h elyes megoldas, h a a regi ertekeket es gyakorlatot igazitanak hozza a megvaltozott koriilmenyekhez. Miyake Setsurei, koranak egyik szeles latokoru ujsagfroja,
1891-ben megprobalta osszhangba hozni a kozmopolita eszmeket es a japan
nemzeti tudatot:
,,Ha valaki orszagaj avan munkalkodik, azt csak u gy teheti, hogy az egesz vi.lag javat szolgalja. Egy nep kiilonleges adottsagainak hangsulyozasaval az
egesz emberiscg fejlodeser segfti. A szi.i.16f01d vedelme es az emberiseg szeretete egyaltalan ncm ellentetes fogalmak."32
Ez a nezet sok hasonlosagot mutatott az akkoriban divatos szocialdarwinizmussal. Sot laissezfaire tipusu gazd asagi szemle!et elemei is felfedezhetok
benne, noha nem feltetleniil annak h osszu tavli kovetelmenyere, a globalis
alapokon mukod6 vilaggazdasagra utal a szerzo. 33
Az. 1880-as evek vegere meg Tokyoban is veget ert a nyugati dolgok iranti
fcltetel ne!killi rajongas. Voltak viszont olyan problemak, amelyek tovabb sulyosbodtak. A szegenyek es gazdagok kozott egyre szelesebb vagyoni es vilagn faeti szakadek tatongott, ami jelentosen lcszukitette el6bbiek eletkilacasait,
s meg inkabb eltavolitotta egymastol a muvelt, virosi fels6 osztilyokat a munkastomegekt61 (f6leg a falusi nep esscgtol). Az. egyenl6tlen gazdasagi fejl6des cs a gyokeres valtozasok osszessege tovabb sulyosbitotta ezt a problemat,
ami egeszen a 20. szizad elejeig komoly szocialis fesziiltsegeket teremtett a
japan tarsadalmon belul. 34
Masreszr61 viszont, mig a 17. szizadban a fels6bb osztalyok es az egyszen1
0
C"l
co
......
I
0
0
co
......
32
Pyle, Kenneth B.: The New Generation in Meiji japan. Problems ofCultural ldmtity 1885-1895.
Stanford, 1969, SUP, 151. p.
:{3 Ami a szocialdanvinizmust illeti, H erbert Spencer muveit az 1870-es evck vegen fordi tottak le j apanra. Az ertelmisegre azonban velhetoen nagyobb es maradand6bb hatist gyakoroltak a ne met filo z6fusok muvei es azok kiilonfele ertelmezesei, amelyekkel ajapanba
erkezo nemet tud6sok es a Nemetorszigban tanultj apinok ismertettek meg Ok.et.
3-t Mosk, Carl: Japanese Industrial H istary. Teclmowgy, Urbanization and Economic Growth. Armonk, NY., 2001, M. E. Sharpe.
4 17
8Cl>
....I
00
.n
CN
falusiak kozotti szakadekot az orokletes tarsadalmi rangok es 6riasi tarsadalmi es gazdasagi kiilonbsegek tettek atjarhatatlanna, addig a Mciji-korszakban a kulturilis szakadek ket oldala kozott lassankent ,,hidak" epiiltek. Ennek
,,koveit" a Tokyoba erkezo videk.ick raktak Jc, akik a varosban megismerkcdtek a kozmopolita eszmekkcl. Hazaterve azutan megosztottcik a tapasztalataikaL. Ezzel scgitettek fcnntartani a tarsadalmi osszetartozas crzeset, s felkeszftettek a lakossagot arra, hogy befogadobb lcgyen az uj dolgokkal es a valtozasokkal szemben, fgy er6sitve a rendszer szocialis tcimogatottsagat. Ezek a
,,hidver6k" kcs6bb kulcsfontossagu szerepetjatszottak abban, hogy Japan az
ipari nagyhatalmak soraba lepett.
A Meiji-korszak felsObb osztcilyai es a videki tomegek kozotti ,,hfdvcr6k" sorab61 kiemelkedett Ikegami Chinpei. 35 Palyafutasa sokat elarul a korabeli \iszonyokr61, ezert a kesObbi fcjezetekben is visszateriink hozza. Most eleg
annyit megjegyezniink, hogy Chinpei Clete eleg szerencsetlenul kezd6dott.
de kesObb ratalalt a szamara kijelolt utra, s tobbe nem tert le r6la. 1862-ben
sziiletett egy viszonylag j6m6dt1 videki foldbirtokos csaladban, egy kis faluban Okayamatol keletre. Ot ewcl kes6ob atadtak egyik anyai agi rokonanak,
aki cgy Tsuyamatol delre es6 falucskaban birLokolt f()ldeket. A befogad6 csalad 6t szanta az egyik kornyekbeli Ikegami-birtok orokosenek, ezert a kozeLi
falvak tanitoihozjarattak a gyermeket, akiktol a Tokugawa-baku/u szellemiseget tiikrozo oktacist kapott. Megtanult irni es olvasni, megismerkedett a kalligrafiaval, s elmclyedt a kinai es japan kolteszet tanulmanyozasaban .
A kisfil'.1 kivetelesen tehetseges, de onfeju diaknak bizonyult. 1877-ben Lmet megvaltak t6le. A szomszedos Sasaki csaladhoz kcrult, ahol azt vartci!..
t6le, hogy felnottkent atvegye a familia gy6gyszeruzletet. Ezuttal kinai filozOfiat es orvosi ismereteket kellett tanulnia. Ikegami Chinpei rovidesen magir a haragitotta a tanarat, mivel feladatait n em vegezte eleg lelkesedessel, ehelyctt a barataival mlliatta az id6t, politikar61 es az aktualis koziigyekrOl beszelgetve. 1879-ben tanara hazakiildte, azzal az iizenettcl, hogy a fiub61 soh2
nem lesz orvos. A csalad viszont eltokelte, hogy megis doktort faragnak bcl6le, ezert 1882-ben Tokyoba kuldtek, hogy iratkozzon be egy orvosi iskolaba.
Chinpei azonban maskent gondolta, az orvostudomanyok helyettjogot kezdett tanulni, anelkul, hogy errOl egy sz6t is sz6lt volna a Sasaki csaladnak.
1890-bcn kapottjogi diplomat a Tokyo Horitsu Gakk6ban (Tokyoijogi I kola, amit 1903-tol Hosei Egyetemnek neveztek). A korzeteb61 (gun) allftOlag 6 volt az els6, aki a Meiji-eraban felsofoku diplomat szerzett Tokyoban
Tanulmanyai saran alaposan megismerte a politikai elete t. Megvetest erze1~
a korabeli nyugatimad6k irant, ugyanakkor a Sat-ChO-szovetseg politikai dominanciajaval, a ,,klikk kormanyzattal" (hanbatsu seiji) sem ertett egyet. :Vlar
reszrOl viszont igen szimpatikusnak talalta a Kaishint6 (Alkotmanyos Hal;r
das Part) programjat. A partot 1882-ben alapitottak, s az alapit6k kozott rnl:
Inukai Tsuyoshi, aki szinten Okayamab6l szarmazott.
35
418
Ko-Ikegami Chinpei kun ryakuden. Shotokuhi Kensetsukai, 1921, magankiadas.
Ikegami Chinpci szcrcttc volna sajat keriileteben is fejleszteni az onkorminyzati szervezeteket es a helyi ipar t, s megismertetni a lakossiggal a
bunmei kaika eszmeit. Minden bizonnyal azert, hogy ezzel megalapozza sajiit
hfrnever, mint halad6 szellemu es befolyasos politikus. :E1ere hatralcvo reszet
ezeknek a celoknak a megva16sirasaval toltotte. Tenykedcscvcl elosegitette,
hogy szukuljon a tomegeket es az elitet elvalaszt6 szakadek, hozzajarulva az
orszag iparosftasahoz es az 6j rend megszilarditasahoz.
lsmet a novekedes utjan
A Meiji-korszak elso cvtizedeiben a japan tarsadalom a gazdasagi novekedes

egy uj korszakaba lepett at, ami elorevetftette a k6zelg6 ipari korszakot. A novekcdes iitem e tcrmeszetesen lass6 volt, de az 1890-es evekre mar egyertelm(ien mutatkoztak ennek a jelei. A n ovekedes kozel egy evszazadig tartott,
dacara az 1940-es evek borzalmas esemenyeinek.
A Korai Meiji-korszak gazdasagi fejl6desenek a mezogazdasagi termeles es
a termelekenyseg novekedese volt a legfontosabb aspektusa. Ezt a nepesseg
gyarapodasa kiserte, ami lehet6ve tette, hogy a rarsadalomban rejlo nagyobb
cselekvesi potencialt mas celokra hasznaljik fel. A terjeszkedest megkonnyitettek a Meiji-rezsim strukturalis valtoztatasai, kiilonosen az ad6zis es a foldhasznalati jogok tercn. A kormany ezenkfviil sokat tett a kereskedelem, a
kozlekedes es az ipar fejlesztese erdekeben. Ezzel uj piaci lehetosegeket tcremtettek a falusi terme16knek. Kulonoscn fontos fejlcmeny volt a selyemexport tart6s novekedese, ami jelentos keszpenzbevetelekhez juttatta a videki
gazdakat, igy azok fejleszteni tudtak a gazdasagaikat. Kevesbe ismert terry,
hogy a kozlekedes es a fakitcrmeles fcjl6dcsc lehet6vc tettc, hogy egyre tobb
gazda termelje ki maganerdejet, majd haj6n a varosokba szallitsa a tfui es
ronkfat. Ezzcl scgftettck a varosi epitkezesek ujb6li fellendiileset, mikozben
a fabeszallft6k is jelentos haszonra tettek szert.
A Korai Meiji-korszak gazdasagi folyamatair61 lehetetlen pontos, statisztikakon alapul6 elemzest vegezni, mivel az adatok vagy nem h ozzaferhetoek,
vagy teljesen megbfzhatatlanok. Letezik egy rcndkiviil alapos tanulmany,
amelynek becslesci szcrint az 1890 elotti nchany evtizedbcn a gazdak mintcgy 100 000 chonyi (1 ch6= kb. 0,99 h ektar) uj teruletet alakitottak at vizkult{mis rizstermelesre. A szaraz kulturas foldek osszteriilete pedig konllbclul
80 000 chaval novekedett- ebb61 tobb mint 40 000 ch6t Hokkaidon tortek fel,
ahol a nagy hideg miatt nem volt lchetseges a kitcrjedt rizstermesztes, ezert
az uj foldeket legelokkent, gyiimolcsosokkent vagy mas m6don hasznositottak. 36 A gazdak a foldek termesatlagat is novelni tudtak az esszerubb tragyazas, ajobb minosegu vetomagok es a fejlettebb muvelesi m6dszerek reven.
36
en
00
.....
I
0
0
00
Nakamura, James I.: Agricultural Production and the Economic Droelbpment ofjapan, 18 73- l 922.
Princeton, 1966, PUP, 43., 48. p.
4 19
"'>
I!)
l='
E
-0
i8
'B
!>.
:8....
'"'-0"'0
~
-0
N
"'t::C
A kulonboz6 jikatasho'k m ar reg6ta tan acsoltak ezeknek a m6dszereknck az

alkalmazasat. A regi, uradalmi alapokon mukod6 rizsad6 rendszerenek felszamolasat kiser6 fejlemenyek, a b6vi1l6 szallicisi kapacitas, illetve az elosztas
es a raktarozas szinvonalanak fejl6dese, lecsokken tette a vesztcsegeket, amig
az am eljutott a termel6kt61 a fogyaszt6kig. Ezeknek a jelent6snek nem nevezhet6valtozasoknak az egyik kovetkezmenye az volt, hogy az 1860-as evekt61Japan elelmiszert exportalt kulfoldre, s egeszen az 1890-es evekig nett6
exportor maradt. A szigetorszag annak ellenere tudott, igaz kis m ennyisegu
elelmiszertobbletet termelni, hogy id6kozbenJapan nepessege 34 milli6r61
( 1872) 40 milli6ra n6tt ( 1890).
A Korai Meiji-korszakban a banyaszat, az informaci6aramlas, a szallitisi
infrastruktt'ira, a kiilkereskedelem es az exportra termel6 iparagak voltak a
gazdasagi n ovekedes leginkabb figyelemre melt6 aspektusai. Emellett olyan
uj i'izemek j elentek meg, amelyek el6futarai voltak a kes6bbi evtizedekben
megszule t6 gy.ir6riasoknak.
A banyaszatra- rez, vaserc, szen es mas asvanykincseknagy h angsulyt fektettek, mivel sokoldal{ian fel lehetett hasznalni a kitermelt erceket: a kormanybevetelek novelesere, p enzveresre, exportra, gepek gyartisara es lgy
tovabb. Inoue Kaoru, a Korai Meiji-korszak egyik penziigyi szakembere 1873b an az alabbi megjegyzest tette a banyakr61:
,,az orszag legfontosabb iparagakent kellene kezelniink, aminek n a1n
h asznot kellene hoznia . . . [de a banyak] val6jaban meg annyi facet sem termelnek, ami a penzveresh ez elegen d6 lenne."37
Ennek m egfelel6en aztjavasolta a kormanynak, hogy szerezzenek ban~a
kat es lassak el azokat a legmodernebb felszerelessel. A k6vetkez6 evekben ~
banyafej lesztes val6ban az egyik kiemelt teriilete lett a Mciji-kormanyok be~
politikajanak. Kulfoldi szakert6ket fogadtak fel, akik segite ttek a felada:
megval6s1tasat. Szakiskolakat alapltottak, ahol banyamernokoke t es ferr.ipari szakembereket kepeztek. A nagyobb banyakban g6zmeghajtasl'1 pumpakkal erneltek ki a vizct, mesterseges huzattal o ldo ttak m ega tarnak sze~
l6zeset, robban6anyaggal lazitottak mega k6zetet, amit cs6rl6kkel emelt6.
a felszinre . A j apan b efekte t6ket arra biztattak, hogy mukodjen ek egyiin ~
kormannyal. A b efekte t6k kes6bb szinte az osszes banyat atvettek az .
lamt61.
Az er6feszitesck lassan eredmenyt h oztak. A szenbanyaszat a 18. szazadb~
indult fejlodesnek, valaszul a kialakul6 kr6nikus tuzifahianyra. Az 1820-25
evekig evente atlag 150 000 tonna szenet banyasztak. Az 1860-as evekre h.iromszorosara noveked ett a term cles (400 000 tonna/ ev) . A tobble tet nag"reszt az idegen g6zhaj6k kazanj ai nycltek el. 1890-ben mar hat.szor tobb sze-
"'
Q;
"C1
~
.D
<
420
37
Yoshiki Fumio: H owJ apan 's Metal Mining Industries Modernized. In Project on Technc _,
Transfer, Transformation, and Devel()jlment. Tokyo, 1978-1982, United Nations UniYer< Press, 12. p. / H SDP:JE Series./
net banyasztak, mint harminc cvvel korabban (2,6 milli6 tonna/ cv) .~ 8 A rczbanyaszat a Tokugawa-bakufu idejen, 1685-ben erte el csucspontjat evi
mintegy 5200 tonnaval. Ez a mennyiseg 1860-ra alig 1000 tonna/ cvre esett
vissza, majd a kovetkezo evtizcdekben ismet novekedni kezdc lt, kiilonosen
1888 u tan. 1900-ra elerte 29 400 tonnat evenkent. Az arany-, eziist-, ken- es
6lombanyaszatban hasonl6 folyamatok zajlottak le. A vasercbanyakban az
cur6pai es amerikai technol6giak (a kitermeles es afeldolgozas teren) lassan
fclvciltottak a hazai eljarasokat, ami lehetove tette, hogy 1900-ra evente mintegy 28 900 tonnat banyasszanak ebb6l az ercb61. Az ipari infrastruktura kiepitese azonban olyan gyorsan haladt, hogy a banyaszat nem tudott ezzel lepest tartani. Az 1890-es evekre egyre inkabb lemaradt a banyaipar, ezert
Japan rakenyszeriilt az importra. Ez a folyamat a kesobb meg inkabb felgyorsult.
A t.ivfr6hal6zatot es a postai szolgalatot az 1870-es es 1880-as evekben epitcttek ki. 1895-re mar kozel 6500 kilometer hosszusagu tavfr6huzal hal6zta
be az orszagot. Ekozben szamos japan bcfektet6 nyugati szakembereket fogadott fel, hogy rovid vasutakat epitsenek a nagyobb varosok szomszedsagaban. 1895-re a maganvallalkozasok es az allami beruhazasok m ar osszesen
tobb mint 3200 kilometernyi sint fektettek le. Az egyik vonal az eszaki
Aomorib61 indult a Seto-beltenger partjan fekv6 Kobeba, egy masik Kozep:Japan hcgyeit atszelve kototte ossze Tokyot es aj apan-tenger kikotovarosaval, Naoetsuval. Ez a ket vonaljelent6sen megnovelte a h osszu cavil szemelyes aruszalliras hatekonysagat. A varosokban a ,,riksak" (jimikisha) toltottck be
ezt a szerepet, felvaltva a tobb embert igenyl6 hordszekeket, s gyorsabban
celba juttatva az utasokat a varosok szuk utcain. A riksat a Korai Meiji-korszakban talciltak fel, de 1878-ra mar mintegy llO 000 ember hasznalta ezt a
kozlekedesi eszkoztj apanban es kulfoldon egyarant. 39 A teherszallftasban az
ember- es 16vontatta szekerek (niguruma) tettek nagyon hatekonnya az aruk
mozgarasat. 10
A vasut nemcsak a belfoldi aru- es szeme!yszallltasban, hanem a tengeren
tuli kereskedelmi aruk forgalmaban is fontos szerepet jatszott. Az 1860-as
evekben mega kulfoldi, els6sorban a brit haj6k szallitottak az arukat a tengeren tulra. Az 1870-es evekt61 azonban osszefogtak a vallalkoz6k a kormany-
0
O'l
00
.....
0
0
00
,....,
38
Murakushi Nisaburo: Technology and Labour in Japanese Coal Mining. In Project on

Teclmology Transfer, Transformation, and Develofnnent. Tokyo, 1978- 1982, Uni ted Nations
University Press, 7., 21. p. / HSDP:JE Series./
39 (1) Gordon, Andrew: Labor and Imperial Democracy in Prewarjapan. Be rkeley, 1991, UCP,
22. p., footnote 14. (2) Tessa Morris-Suzuki szerint 1888-ban csak Tokyoban 38 000 riksas
dolgozott. A tobbi varosban hasonlo volt a.z arany a lakossag es a riksasok szama kozotL
(The Technologiwl Transformation ofjapan. From the Seventeenth to the Twenty-first Centuiy.
Cambridge, 1994, CUP, 97. p.)
'10 Mosk: Japanese Industrial History . .. 85-89., 174-177. p.
c.o
'"'"'
'"'
>
421
nyal - ez nem mindig ment zokken6men tesen - , hogy n emzcti h aj6zasi rarsasagokat alapftsan ak. Kozuliik a Mitsubishi volt a leghfresebb tarsasag, ami:.
a tosai szamuraj, Iwasaki Yataro alapitott. Ezek a v.illalatok fokozatosan viszszavettek a japan parti haj6zas feletti iranyitast, s rovidesen mar rendszere<.
ravolsagijaratokat inditottak peldaul Hongkongba. 1893-ra a szigetorszag kik6t6ibe erkez6 hajok 14 szazalcka mar japan zaszl6 alatt haj6zott. Egyre tobb
volt k6z6ttlik a g6zhaj6, es ami meg fon tosabb, mar japan epitesuek is mind
nagyobb szamban akadtak kozottuk.
Ezekbcn az evtizedekbe n jelent6sen megn6tt a kiilkcreskedelem volumene es erteke, bar tovabbra is csak kis szeletet alkotta a nemzetgazdasagnak.
J apan acelt, h aj6kat, a hadi- es mas iparagakban felhasznalt gepeket, cukroi.,
gyapotszovetet importalt. Ai. 1880-as evekt61 a gyapotbehozatal nagysaga is
megugrott. Ezt a nyers gyapotot a japan uzemekben dolgoztak fel. A fontosabb exp ortcikkek kozc tartozott a tea, selyemfonal, tengeri elelmiszerek.
rizs, szen, rez es a kulonboz6 kezmuves tennekek, peldaul a kerami:ik. Ezek
kozul a selyemfonal volt a legkeresettebb j apan arucikk. 1868 es az 1890-es
evek eleje kozott megnegyszerez6d6tt a kivitel. Ekkorra mar a selyemfonal
tette ki az osszes export 42 szazalekat.
1890-ben a japan kulkereskedelem szerkezete meg mindig azt mutatta.
hogy az orszag nem lepe tt a t az ipari korba. Egy ,,gyarmati" gazdasag sejlett
fel mogotte, amely els6sorban n yersanyagokat szillftott a nala iparosodo ttabb e ur6pai allamokba, ahonnan kesztermekeket kapott cserebe . A valtozas azonban kiiszobon allt. Ai. 1890-es evekre a nepessegnovekedes eljuto tt
arra a pontra, hogy immar minden, belfOldon el6allitott ele lmiszerre szukscg volt, sot meg tobbre is. A vasutak, a g6zhaj6k es a japan gyarak mi.an
o lyan nagy lett a belfoldi kereslet a rez es a szen irant, hogy ez e leve kizarta
az exportot. Eppen ellenkez6leg, Japan nyersanyagimport6r lett. A nyersanyagokert kesztermekekkel fizetett. Mikozben a kitermelt szen osszmenynyisege a negyszeresere nott 1884- es 1894 kozott, addig a hazai ipar m ar
hatszor tobb szenet hasznaltfel. Ez a te ny mar onmagaban isjelezte a kozelg6 valtozasokat.
1890-ben meg mindig kevcs nagy villalkozas mUkodott J apanban . Ezek
magukban foglaltak azokat az uzem eket, amelyeket a kormany alapftott az
1870-es evekb en: fegyvergyarakat, haj6epft6 iizemekct, arany- es eziistbanyakat, illetve a kiserletijelleggel megnyitott cement- cs uveggyarakat, gyapjUfeldolgoz6 uzemeket, valamint a Tomioka Selyemgombolyit6t. A magancegek
sorab61 kiemelkedett az Osaka Pamutfon6 Vallalat, ami az 1880-as evek elejen 10 000 cseveors6val dolgozott. Ai. uzem egyike volt a rendkivill tehetseges kantoi nagybirtokos-iizletember, Shibusawa Eiichi vallalkozasainak. O szszessegeben az ipari termckek zomet meg mindig a kisiizemek allitottak el6,
kulonosen a selyemgyartas teren, de ez altalaban a keramiakra, a gyufagyartasra es a kezmuves termekekre is igaz volt. A kisiizemek sajat eszkozeikkel
pr6balcak novelni a termelest. Atvettek a nagyvallalkoz6k, az erdekvedelmi
szervezetek es a kormanyzati szervek altaljavasolt m6dszereket es ujftasokat,
422
hogy tobb es jobb minoscgu Lermeket alliLhassanak elo, amelyckeL azut.an a

hazai es kulfoldi piacokon erlekesitettek.
A novekvo mezogazdasagi es ipari termeles segitett egyensulyban tartani
Japan kiilkereskedehni merleger, mikozben a kormany anyagi forrasokhoz
jutott a fulwku kyohei es a bunmei kaiha politikajiinak folytacisahoz. Emellett a
hatalom uj urainak, a fe lduzzadt hivatalnoki allomanynak, a vallalkozoknak
cs a foldbirtokosoknak gondtalanabb eletet biztositott. A korszak intezmenyi
reformjaival es kulturalis szemleletvaltasaval egyiitt, a gazdasagi novekedes
megteremtette az alapjait egy meg dinamikusabb ipari fejlodesnek, ami az
1890-es evekben vette kezde ter.
0
Cl
00
......
xi
423
IV. RESZ
japan az ipari korszakban:

a korai evtizedek
( 1890-tol napjainkig)
Bevezeto a IV. reszhez

Felidez\'C a konyv clejen felvazolt altalanus k.ronol6giai felosztast, az ipari
kor a japanok, csakl'lgy, mint az emberiseg nagy resze szamara, a masodik
nagy es alapvet6 fordul6pontot jelentettc a tortenelemben. Az els6 fordul6pont a gyftjtoget6 eletm6db61a human kozpon tu biol6giai kozossegeken alapu16 mez6gazdasagi tarsadalomba val6 atmenct volt. A masodik soran szinten egy gyokeresen l'tj rendszer sztiletett. Az uj rendszer egy els6dlcges es tengemyi masodlagos valtozast eredmenyezett.
Az iparosodas kora el6tt a tarsadalmakat a mindenkori 6koszisztemab61
kinyert termeszeti javak tartottik el. Ez annyiban valtozott, hogy ajelen 6koszisztemajab61 kinyert javak kiegesziiltek a mtiltban felhalmoz6dott biomasszaval (szen, k6olaj, foldgaz). Ut6bbiak szinte kimerithetetlen forrasai
voltak az energiava alakithat6 termeszetcs anyagoknak. Ezt az cnergiat rengcteg dologra fcl lehet hasznalni. A felhasznalas iitemevel ajelenkor okol6giai rendszerei nem tudnak lepest tartani. Ennek elsodleges kovetkezmenye
az lctt, hogy azok a tarsadalmak, amelyek feleltek az altaluk birtokolt tcrulet
biol6giai produktumat, olyan tirsadalmakka alakultak a t, amclyeknek az
alapvet6 mukodestikhc)z mas forrasokb61 kell beszerezniuk a termcszetija\'akat - ellentetben a korabbi evszazadokkal itt mar nemcsak a tarsadalmi elil
sziikscglcteinek kielegiteser61 van sz6, ez mar az adott t:irsadalom egeszenek
mukodcset erinti. A globalis croforrasok fele fordul6 tarsadalmak az exportcikkekkel es szolg:iltatasokkal fizetnek a behozott javakert. Az iparosoda
m asodlagos kovetkezmenyeit nem lehet pontosan szamba venni: ide sorolhat6 peldaul a radikalis tcchnol6giai fejl6des, az {tj politikai rendszerek e
ideol6giik megjelenese, illetvc az eddig ismeretlen jcllegu konfliktusok kirobbanasa. De magaban foglalja azt is, hogy cgyre szelesebb tomegek sajatitj ik el alapfokon az iras es az olvasas kepesseget, no a tarsadalmi es a politikai
o ntudat, meghosszabbodik a varhat6 elettartam, robbanasszeruen megn6 a
nepesscg, fokoz6dik az urbanizaci6, az egekbe szokik a lakossagi fogyasztis.
illetve, hogy az anyagi kultl'lra egeszen ujszen1 formaijelennek meg.
A Bevezet6ben sz6 esett arr6l, h ogy az ipari korban hihetctlen mfrcteket 61tott a ter emberi kisajatitasa. Ennek egyertelmu jelc a vcirosok terjcszkedese.
Az 6koszisztemara nezve k:irtekony hatasai sok esctben azonnal mcgmutatkoznak. Ater kisajatitasanak hasonl6an fontos koYetkczmenyei a ,,zsiifolas'
es a ,,tomorites", tehat az a folyamat, h ogy egyre tobb embert zsllfolnak ossze
egy adott, n em b6vfthet6 eletterbcn, o ly modon, hogy toronyhazakat emel426
nek, amclyck egyszerre szolgalnak lakohazakkent, munkahelyckkent es a

szabadid6 eltoltesenek helyszineikcnt. Mivel az ipari cirsadalom embcrenek
igen magasak az igenyci, emellett rengeteg szukseglete van, s ezeket nem lehet maradektalanul kielegiteni az adott zslifolt eletterben , az iparosodas folyamata a kornyez6 ten1leteket is komo lyan megterheli, raadasul megnoveli
a tarsadalmi igenyt az ilyen, fennmarado helyek kisajaticisara, kiszoritva onnan a termeszetes elctkozossegeket.
J apan, Europa es Eszak-Arnerika orszagai mcllett, az els6k. kozott lepett at
az ipari korba. Ezek a folyamatok minden esetben maskent mcntek vcgbe,
de a lenyegi dolgokban hasonl6siigot mutatnak. J apan eseteben kec, igen figyelemrc melto sajatossag figyelhet6 meg, ami egyedive teszi a szigetorszagban vegbemen6 iparosodast. A:z. egyik a folyamatnak kerctet ado elmele ti
megkozelites tehat az, ahogyan a folyamat resztvev6i es megfigyeloi mindezt
mcgeltek, a masik pedig, ami korantsem ilyen szembetun6, az iparosicis id6zitese es riunusa.
Az elmel.eti rnegkdzelites. J apan iparositasanak folyamatat rendszerint a ,,nyugatosodas" es a ,,modernizaci6" fogalmaival frjak le. Ezeket a fogalmakat altalaban egyiitt hasznaijak, mintha ezek atfednek egymast. A ,,nyugatosodashoz",
am.int arrol a Bevezet6ben mar sz6t ejtettunk, olyan kepze t tarsul, miszerint
valamilyen megfoghatatlan erdekcsoport nyomasira a Nyugat szembeszall
valamivel, ami lehetjapan, Kina vagy a Tavol-Kelct. A ,,modernizaci6" egy
ujabb tarsadalmi es gazdasagi struktlirat a!Ht szembe egy rcgebbivel, amire
valamilyen becsmcrl6, elmarasztalo jelzot ragaszt (alu lfejlett, tradicionalis,
elmaradott vagy eppen feudalis).
Noha ezek a megkozelftesek ,,bennfentes/kiviilallo", illetve a ,,mi es ti" ellentecparjaira egyszerusitik le a folyam atokat, n em zarjak ki egy valoban
helytallo elemzes leh etoseget, amint azt szamos nagyszeru tanulmany is bizonyitja. Am ezek a tanulmanyok kiilonvalasztjak az iparosodas ,japan litj at" az europai es eszak-amerikai tarsadalmakban vegbemen6 hasonl6 folyamatoktol.
Kecscgtelen teny, hogy a japanoknak az iparosicishoz val6 hozzaallasat
dont6en befolyasoltak annak koriilmenyei. Nevezetesen a nyugati imperialista hatalmak megjelenese es ennek a kovetkezmenyei (12. f ejeut). Sajat hazajukban az eur6paiak (illetve Eszak-Arnerikaban es Ausztrfiliaban elo leszarmazottaik) vallasi, politikai es nyelvi, vagy valamilyen rang- es helyzetbeli
szempont szerint kiilonboztettek meg magukat mas nepekt6l. A:z. ilyesfajta
megkiilonboztetesekb6l termeszetszen1leg adodott a masik neppel szembeni irigyseg, megvetes, bizalmatlansag es gy(ilolet. Arnikor azonban egy ,,nemnyugati" n eppel talalkoztak, ugyanczek az cur6paiak egyszcrre csak elfeledkeztek a konfliktusaikr61, s a kozos szarmazast es erdekeket szem elott tartva,
illetve ebb61 erot meritve, egyfajta ,,faji" alapon szen cz6d6tt egysegfrontot
alapitottak, amelynek letjogosultsagat a fels6bbrend(inek gondolt nyugati
ci\~lizaci6ban gyokerezc5 kulturalis kozossegiikre hivatkozva igazoltak.
427
A 19. szazadijapan megfigye16knek, akikAzsiaban vagy az eur6pai kon'itjaik saran talalkoztak az idegen nemzctek kepvisel6ivel, kczde tben komoly nehezscgeket okozott, hogy megkulonboztessek az eur6paiakat. Az eur6pai
nemzetek anyagi kultfaajanak es vallasanak szamtalan kozos vonasa, ami az
elter6 nyelveket beszet6 n emzetek hosszu evszazados erin tkezesenck a kovetkezteben alakult ki, sokkal hangsulyosabb volt, mint a nemzetek kozotti kulonbsegck es feszultsegek. Kovetkezeskeppen ezck a megfigyel6k teljcsen
esszen1nek tartottak, hogy a kultura teren maguk is atvegyek a ,,Nyugat - a vilag tobbi resze" dualista szemleletm6djat. Ezzel kapcsolatban azonban felmen1lt egy ujabb kerdes: ,,a vilag tobbi resze" vajon csakJapant jelenti, vagy
egy nagyobb egyseget, peldaul az egesz Tavol-Keletet? Ez uj megvilagftasba
helyezte es igencsak osszezavarta az Edo-koriJapan es Kina kulturalis kett6sseger61 alkotott nezeteket, amelyeknck a nativista gondo lkod6k (lwkugakusha) olyan nagy jelentoseget tulaj donitottak. Varatlanul uj, zavarba ejto
aspcktusokkal b6vitlt Japan es kominentalis szomszedainak a viszonyrendszere, akikre ezutin latsz6lag, mint .,a mi azsiai testvereinkre" kellett tekinteniuk, legyen sz6 kinaiakr61 vagy koreaiakr61.
Miutan elfogadtik a ,,nyugatosodas" es ,,modemizaci6" dualista fogalomr endszerct, a japan nemzeti tudat es a vilagban elfoglalt hely kfrdesei a mai
napig komoly elmeteti vit:ikat szii.lnekJapanban es a vilagban egyarant. Ebben a polemiaban hatterbe szorulnak azok a sokkal lenyegesebb kfadesek.
hogyJapan mikem illeszkedik belc az egesz bolygora kitcrjed6 iparosodas folyamataba, s milyen szercpet jatszik a Fold egesz o koszisztemajat erint6 globalis valtozasokban.
'00
428
Az iparositas idozitese is ritmusa. A gylijt6get6 eletm6db61 a foldmuves elctformaba val6 atmcnet lassu folyamat volt. (Ugyanez korai es kesei gylijtoger6
tarsadalmak, illetve a kul- es bclterjes gazdalkodas kozotti atmenetr61 is elmondhat6, sot az egyes alkorszakokon beliil a novekedesi szakaszt sem egyik
napr61 a masikra valtotta fel a stagnalas peri6dusa.) A japan ipari t:irsadalom
szinten fokozatosan alakult ki. :Eppen ezert ugy tunik, hogy a folyamat kezdopontjanak kivalasztasa egy, a tapasztalatainkon alapul6 onkenyes dontes.
Amennyiben az egy fore es6 tiizel6anyag-felhasznalast tekintjuk a lcgfontosabb mutat6nak, akkor az a kijelentes is megalapozottnak tunhe t, h ogy az
ipari kor lenyegeben mar a 18. szazadban megkezdodottJapanban. H a azonban szelesebb osszcfoggeseiben kozelitunk a kerdeshez - a tiizcl6anyagok
tudatos, ipari ce\(1 felhasznalasa,Japan bckapcsol6dasa az ipari tirsadalmak
akkor formal6d6 globalis vilagrendjebe, illetve azoknak a valtoztatasoknak
a vegrehajtasa, amiket ezck az uj fejlemenyek sziikscgesse tettek - , akkor az
1868-as Meiji-restauraci6 tilnik esszeru kezd6pontnak. Ez volt ugyanis az a pillanat, amikor a regi rend atformalasa iranti, mar korabban is letezo akarat
vegre tettekbe csapott at. Igaz tapogat6z6, vonakod6 es kis lepteku tettek voltak, de egy olyan jov6 felc vezettek, ami gyokeresen eltert minden multbeli
tapasz talatt61.
A ,,modern" Japan megszuleteset rendszerint- j oggal es okkal - a ).feijirestauraci6 evehez kotik. Am az el6z6 fcjezetb6l vilagosan kiderult, hogy az
ipari korszak eljovetelere u tal6 elojelek ellenere a j apan tarsadalom egeszen
az 1890-es evekig tov.ibbra is a korabbi evszazadokban megszokott ritmus
szerint elte az eleteL Az orszagot ert h atasok csakis ekkor kezdtek lathat6 m6don atformalni a tarsadalom egeszet.
Az 1890-es evekre azonban mar minden keszen allt: a gazdasagi struktfua,
illctve az anyagi, szervezeti es ideol6giai hatter. Ebben az evtizedben valt nyilvanval6va a j ap an gazdasag ftigg6sege a behozott nyersanyagokt61- kezdetben az importaltfemekt6l es nyersgyapott61, kes6bb pedig az elelmiszert61-,
s ezekbcn az evekben dolgoztak ki azokat a hosszu tavu strategiakat, amelyek
meghataroztak a nyersanyagok beszerzesenek es a jov6beli fejl6desnck az
iranyelveit. Mi tobb, ekkor marval6ban mutatkoztak a japan tarsadalmon az
ipari kor j ellegzetes szociilis es kulturilis jegyci. Ezert indokoltnak tunik,
hogy Japanban az ipari kor kezdetet az 1890-es evekre tegyiik.
Ezt kovet6en felgyorsult J apan ban az iparosodas folyamata, s az orszag,
mas ipari tarsadalmakhoz hasonl6an, egyre szorosabb szilakkal k6t6dott a
hatarain kfvti.li vilaghoz. Az 1920-as evekre az iparosodas es an nak kiser6jelensegei az egesz orszag eletet atformaltak. A k6vetkez6 evtizedekben, noha a nepesseg addig soha nem latott merteku novekedesnek ind ult, a gazdalkodasb61 el6 csaladok szama csokkenni kezdett, s az egesz mez6gazdasag elveszitette korabbi vezet6 szerepet. Ezzel egy id6ben a varosi nepesseg kulturalis normai valtak uralkod6va szerte J apanban . A foldmuves eletforma, ami
korabban alapvet6en meghatarozta az emberek letelmenyet es szemleletet,
egyfajta multidez6 ideol6giava valtozott at, amire a varoslak6k romantikaval
es nosztalgiaval tekintcttek.
Ez a folyamat meg napjainkban is tart. Am a figyelmes szemlel6 ezen belul
fe lfedezhet olyan pontokat az id6ben , amikor a japan tortenelem menete
nemikepp mas iranyt vett. 1890 es 1914 k6z6 tt a nemreg alakult Meij i-elimek
sikeriilt meg6riznie a bels6 egyseget, s megtartania a hatalmat. Diplomaciai
gyozelmek sorat aratta, mikozben odahaza gyorsitani tudta az iparosodas
utemet. Az I. vilaghabortl kitoresevel azonban megvaltoztak a globalis eroviszonyok. 1914 utan bizonyos kiils6 korulmenyek, valamint a felgyorsul6 bels6 valtozasok es n6vekv6 termeles egyiittesen megbontottak a hatalmi eliten
beluli egyseget, tarsadalmi es gazdasagi problemakhoz vezettek, s tovabb fokoztak az amugy is komoly belpolitikai feszultsegeket. Ezek a fejlcmenyek
egyre vakmer6bb katonai vallalkozasokba sodorcak az orszagot, aminek az
1945-os katasztrofalis vereseg lett a kove tkezmenye.
A szazad kozcpenck haborui, a vereseg, a visszafejl6des, maj d az orszag ujjaepftese csupan egy rovid meg torpanast eredmenyezett az ipari kor japan
tortenelmebcn. A haboru elotti es utani szakasz bizonyos sajatossagait feltetlenul figyelembe kell vennie a t6rteneszeknck. A h osszu tavli strategia szempontjab6l az 1945-os vcreseg utan egy kivetclesen nagy tores kovetkczett be a
kulfOldi er6forrasok megszerzesenek politikajaban. Az uj strategia viszont
429
""'
430
id6tall6nak bizonyult, hiszen meg a 21. szazad elejen is alkalmaztak, s nagy

h atast gyakorolt az egesz nemzetre.
Reszlctesebben kifejtve, a japan ipar kiepitoi a kezdetektfil olyan politikai,
katonai, gazdasagi es ideologiai strategiakat alkalmaztak a ceijaik megval6sitasa erdekcben, mint a vilag mas reszen el6 kortarsaik. Am alkalmazasuk ritmusa sokkal ,,hangsulyosabb" volt. A Meiji-vezet6k kezd etben a strategiai
biztonsaguk, a piacok megnyitasa es az eroforrasok hozzaferhet6segenck
biztositasa erdekeben a korabeli, altalanosan elfogadott m6dszereket alkalm aztak: az agyunaszad-diplomaciat es a birodalomepitest. Nehany evtized
mulva, f61eg az 1930-as evekben, a vezct6k mar a gazdasagilag onellato birodalom megtcremtcset tekintettek a k6vetend6 strategianak. Ennek azonban
brutalisan veget vetett az 1945--0s vereseg. J apan alig tiz ev alatt alkalmazkodott a korvaltoz6 kori.ilmenyeihez. Ezt k6vet6en a gazdagsagat ajanlo tta fel,
h ogy hozzaferjen a globalis er6forrasokhoz. Az arukat cs a szolgaltatasokat a
szamara el6nyos m6don cscrelte el. Ez a strategiavaltas j elent6s valtozasokat
eredmenyezetL a hazai tar sadalmi es politikai viszonyokban, illetve az ideol6gia teren. Ezek a fejlemenyek tobb evtizednyi beke t es gazdasagi fellendi.ilest
biztositottak a j apan emberek szamara. A tortenelmi emlekezetben ez Showa- Genroku-korszakkcnt marad t fenn, visszau talva a viragkornak tarto tt
1690-es evekre.
1945 meg az 1914-es cvnel nagyobb fordulatot hozott az ipari kor J apanjan ak rovid, am esemenydus tortenelmcben. A Sh owa- Genroku-korszak dinamizmusa ki.il6nboz6 okok miatt az 1990-es evekre megtorpant. Ekkor egy uj,
kevcsbe sikeres periodus kezd6dott, ami napjaikban is jellemzi a szigetorszagot, egy olyan korszakban , amikor a n ovekedes es stagnalas tortenelmi kerdesei ismet az erdcklodes kozeppontjaba keriiltck.
Az ,,indusztrializmus" es a val6di ,,n emze ti 6nall6sag" egymassal 6sszeferh etetlen fogalmak. Az ismeretek felhalmozasanak, a tomcgek mozg6sitasan ak, illetve azoknak a tech nol6giai es intezmenyes valtozasoknak a folyarnatai, amelyek az ipari tarsadalmak elengedhetetlen velej ar6i, kezdetben lehet6ve tettek a n emzetallamok felem elked eset es rovid viragzasat. Am az
id6k6zben kialakul6 kolcsonos es globalis nyersanyagfi.igg6seg, a tomegek
mobilitasa, illetve az egyre tagul6 ,,kollektiv cmberi tudatossag" alaasta a magara marado n emzetallamok hatalmat. H a vegul az ipari tarsadalom intezrnenyer61 bebizonyosodik, hogy fenntarthat6, akkor Japan es a tobbi nemzetallam gyanfthat6an elvesziti auton6 miaja nagy reszet, ez pedig a tarsadalm i integraci6 es ujrarendezodes uj m6dozatait fogja eredmenyezni.
Most, 2003 vegcn - csakugy, mint az 1990-es cvek kozepen, amikor az elso
sorokat papirra vetettcm - ugy tunik, hogy az el6re lathat6, kozeli jovO'ben az
idejetmultta val6 ncmzeti huseg tovabbra is tamogatni fogja a nemzetallamok ipari clitjfa es hatalmi csoportjait. Ez oromteli fejlemeny a magamfajta
oreg akademikusoknak, hiszen a nemzetallam ok torten elmenck m egfrasa
egy ideig talan meg nem valik 6divatU elfoglaltsagga cs a multon merengo
n osztalgiazassa.
A lV. resz kronol6giaja

1890
1893
az elso altalanos valasztasokjapanban

Kitasato Shibasabur6 megalapitja a Fert6z6 Betegsegek Intezetet
1894-1895 ajapan- kinai habon1
az ashi6i rezbanyak kornyezetszennyezesi botranyanak csucs1897
pontja
1899
elkeszltik az elso Yamaha gyartmanyil zongorat
1904-1905 a japan-orosz haboru
1907
munkasmegmozdulasok az ashi6i rezbanyakban
1910
megalakul a Shirakaba n evli irodalmi tarsasag; a kormany annektalja Koreat; megalakul a Kaconai Tartalekos Szovetseg
1911
megsziiletik a munkasokjogait szabalyoz6 torveny; specialis
titkosrendori alakulatot allltanak fel (Tokubetsu K6t6
Keisatsu); fcny dertil egy csaszar ellcni osszeeskiivesre - letart6ztacisok es kivegzesek; megjelen ik Nishida Kitaro muve, a
Zen no kenkyu; Hiratsuka Raicho megalapitja a SeitO-Csoportot
1912
Meiji tenno halala
orszagos politikai valsag (Taisho seihrm); megalakul a
1913
Takarazuka-reviitarsulat
NaL<;ume Soseki kiadja a Kolwr6t
1914
1914-1918 az r. vilaghabor(1
1915
Japan atadja Klnanak a ,,21 kovetclest"
orszagos rizslazadasok
1918
megjelenik Kita Ikki muve, a Nihon kaizo h6an taikO
1919
1921
Yamakawa Kikue es masok megalapitjak Sekirankait
a washingtoni bckekonferencian rendczik a Csendes-6ccan
1922
tersegenek vicis kerdeseit; a burakuminok megalapitjak a
Nemzeti Egyenlosit6k Tarsasagat
a nagy kantoi foldrenges
1923
Kato Komei tobbsegi kormany alakit
1924
1925
e lfogadjak a koznyugalmi torvenyt; minden ferfi megkapja a
valaszt6jogot; megnyilik a Tsukiji Kisszinpad
Yanagi Soetsu letrehozza a j apan Nepmuveszeti Szovetseget
1926
orszagos tisztogatasok a baloldali aktivistak ellen
1928
a gazdasagi vilagvalsag kczdete, osszeomlik a vilag selyemke1929
reskedelme; Tanizakijun'ichiro kiadja a Tade kuu mushi
cimu muvet
1930
a tokyoi Toyo Muszlinsz6v6de munkasnoinek sztrajkja
1931-1933 a Kwantung-hadsereg rnegh6ditja Mandzsfuiat
a miniszterelnok, lnukai Tsuyoshi mercnylet aldozata lesz
1932
1933
Japan bejelenti kilepesct a Nepszovetsegbol
431
1935
O"l
00
("l
432
a Japan Romantikus (irodalmi) Iskola mcgalapltasa

1936
fiatal katonatisztek allamcsinyt kiserelnek m eg
1937
a Marco Polo hidi incidens
1939
a mandzsliriai Nomonhan kornyeken osszecsapnak a japan es szO\jet er6k; a csaszari csapatok b eveszik Nanjingot
1941
a japan hadiflotta m egtamadja Pearl Harbort
1945
az okinawai csata; a japan varosokat gyujt6bombakkal tamadj ak az amerikaiak; a csendes-6ceani
fronton veget ernek a harcok
1947
eletbe lep a Showa-alkotmany; megjelenik Dazai
Osamu regenye, a Shayo
1949
a SCAP kezdemenyezesere orszagos tisztogatasok
kezd6dnek a baloldaliak ellen
1950
a koreai haboru kezdete
1950-es evek
megkezd6dik az ujraerdositesi program
1952
veget er a megszallas; Kurosawa Akira elkeszfti az
Ikiru cimu filmjet
1954
elkeszul az elso Godzilla-film; Yoshiharajir6 megalapi0a klserleti muveszcsoportjat (Gu tai Bijitsu
Kyokai)
1955
a konzervativ politikai frakci6k mcgalakitjak a Liberalis Demokrata Partot (LDP)
1956
kiadjak Mishima Yukio Kinhahufi cimu regenyet
1959
piacra kerul a Nissan Bluebird; Hijikata Tatsumi
megalapitja az Ankoku But6 nevli szint:irsulatot
1960
a miikei banyaszsztrajk vege; orszagos tiltakoz6
megmozdulasok a japan-amerikai biztonsagi szerz6des feliilvizsgalata miatt
1960-as evek
a gazdasag robbanasszeru fejlodese; a filmipar hanyatlasa
1960-as evek vege
megszaporodnak az ipari kornyezetszennyezessel
kapcsolatos vitik
1968-1969
egyetemi diakmegmozdulasok
1972
Okinawa ismetjap:in kozigazgatas ala kerul; lfarch ozzak a Japan Alapftvanyt
1973
az els6 olajvalsag
1970-es evek
sorra epulnek az atomer6muvek az orszagban
1974
megnyflik a Tsukubai Egyetem
1980-as evek
a ,,buborekgazdasag" munkaer6hianyt eredmenyez
1980-as es 1990-es evek a ktilfoldi munkaero tomeges bearamlasa
1989
1990
1993
1995
1998
2001
2003
Showa tenno halfila; elkeszl.il Imamura Shohei filmje, a Kuroi

Ame
a tart6s gazdasagi visszaescs kezdete
az LDP elveszfti a valasztasokat
foldrenges Kobe ban ; a szels6seges Aumshinrikyo-szekta terrortamadasa a tokyoi metr6ban
egy eszak-koreai ballisztikus rakfaa beh atol a japan legterbe
terrortamad as a New York-i Vilagkereskedelmi Kozpont ellen
az USA az ENSZ hatarozata ellenere cimadast indit Irak ellen; Eszak-Korea allit61ag ujrainditja tilkos nuklearis fegyverkezesi programjat
N
<U
..c
N
UJ
<:.>
....
'3v
N
v
>
v
433
A birodalomepfto
japan: kezdeti sikerek
( 1890- 19 14)
13. FEJEZET
Vl
'W
lJ
Vl
Vl
:Q
434
>
Japan 20. szazadi tortenelmer alapvctoen a hazai gazdasagi tcrmeles

novekedese, ennek tarsadalmi vonatkozasai es kiser~elensegei, illetve azok a kiils6 folyamalok hat:iroztak meg, amelyckkel Japan bizlositotta, hogy hozzaferjen az elengedhetetlenul szi1kseges globalis er6forrasokhoz. Ezck a szalak kibogozhatatlanul egymasba fon6dtak. Ez
mar a kezdetektol vilagos volt az alapos megfigyel6k szamara, noha bizonyos reszletkerdesekben elter6 velemenyt formaltak. 1903-ban peldaul, amikor Japan felemelte szavat az ellen, hogy Oroszorszag csapatokat allomasoztat Mandzsl"iriaban, Kanai En, a politikai gazdasagtan
professzora, aki a tokyoi Csaszari Egyetemen oktatott, az err6l in
csszejeben pontosan kifejezte a kor altalanosan elfogadott szemleletm6djat:
,,egy modem nemzetnek ket dologra kell nagyon odafigyelnie , a kli.1ugyekre es a szocialpolitik:ira. Kuliigyeken azt ertem, hogy idealis \iszonyt kell kiepiteni a nagyhatalmakkal, s meg kell val6sitani az emigransok kiilfoldre kli.ldesenek imperialista szemleletli politikajat. A
szocialpolitika legfontosabb fcladata az, hogy odahaza biztositsa a tarsadalmi beket, legyen sz6 barmelyik osztilyr6l, majd ezutan torekedjen az egesz nemzet tokCletes egysegenek megval6sitasara .. . A szocialpolitika es az imperializmus elvalaszthatatlanok egymast61." 1
Ketsegtelen, hogy Kanai az ,,idealis viszonyokat" ugy ertette, hogy
azok Tok-yo szempontjab6l idealisak. Az emigraci6 pedig egyreszt a ,,tulnepesedcs" problemajat volt hivatva enyhiteni, masrcszt a kivandor16k biztositottak volna a japan fennhat6sag kiterjesztcset, hasonl6an a
korabban kialakult eur6pai diaszp6rakhoz. Kanai azt remelte a tarsadalom ,,lecsillapitasat6l", h ogy igy elkerulhet6 a ,,szocializmus", s mas.
az alland6sul6 bels6 fesziiltsegekb61 es az ipari fejl6dest kfser6 nehezsegckb61 fakad6 politikai ,,veszelyekct" is ki lehet kiiszobolni.
Egeszen 1914-ig a bels6 demografiai es gazdasagi fejlodes, valamim
a Japan kulpolitikai helyzetenek megszilarditasara tett er6feszitese!v:iszonylag zokken6mentesen zajlottak. Reszben talan azert, mert az
akkoriban korvonalaz6d6, dont6en az eur6paiak altal uralt kelet-3.zsiai
Pyle, Kenneth B.: The Technology of Japanese Nationalism. The Local Improvemen;
Movement 1900-1918.JAS, vol. 33 no. 1(November1973), 54. p.
imperialista vilagrend viszonylag stabil hatterct biztositott ehhez. Ez a

rend - mivel az eroszakon, illetve a leigazott nepet elnyom6 es kizsakmanyol6 idegen hatalom es a vehik egy\itunukodo ,,berencek" osszefogasan alapult-nem sokj6t sejtetett ajovore nezvc, kulonosen a belterjes gazdalkodas korat Clo, gazdag poli tikai hagyomanyokkal rendelkezo kelet-azsiai tarsadalmak szamara. Az imperialista rend jovoje
azonban csak 1911-ben, a Qing-clinasztia bukasaval kerult eloszor veszelybe, s csak azut:in kezdett megingani, miucan az I. vilagh aboru
meggycngitette az eur6pai hatalmakat, s megtepazta a tekintelyUket. A
kesObbi fejezetekben sz6 esik majd arr61, hogy a globalis politikai viszonyo k egyre inkabb 6sszekuszal6dtak, s mivel id6kozbenJapan mar ezer
szallal kapcsol6dott a vilaggazdasaghoz, a vd.lsag a szigetorszagba is begylin'.izott, felerositve a felgyorsul6 valtozasokb61 fakad6 feszultsegeket.
Mikozben az iparositas uj politikai problemakat es lehetosegeket teremtett, annak kiser6j elensegei az egesz tarsadalomra, a kul turara es
az okoszisztemara hatassal voltak. A nepessegnovekedes, az urbanizaci6, a novekv6 tarsadalmi mobilitas, a novekv6 t:i.rsadalmi es gazdasagi
egyenlotlenscgek, a magasabb foku iskolazottsag es a technol6giai fejlodes, a tarsadalmi es a kornyezeti karokb61 fakad6 konfliktusok uj
formai es szintjeijelentek meg. A kultlira is uj onkifejezesi m6dokat tahi lt maganak (14. fejezet). Mielott azonban ratcrnenk ezeknck a kiseroj elensegeknek az ismertetesere, el6bb roviden attekintjuk a kor politikai, diplomaciai, tarsadalmi es gazdasagi fejlemenyeit es folyamatait.
Belpolitikai folyamatok es fejlemenyek

_..\z 1890-cs evekben a Meiji-alkotmanyban foglaltakkal osszhangban megtar-
roccak az elso parlamenti valasztasokat. A kormany wvabb folytatta iparosftai politikajat, s megtette az elso hatarozott lep eseket afcle, hogy szamara elfogadhat6 m6don rendezze kulkapcsolatait. A nemzetpolitika szintjen ezek a
dontesek es intezkedesek, amelyek az uj hatalmi elithez - ami az udvart, az
arisztokraciat, a magas rangu hivatalnokokat es politikusokat, a partvezctoket es a n agyt6keseket j elentette - filz6dtck, surl6dasokhoz vezettek az erdekcsop ortok kozott, amelyek vagyonukat es osszekotteteseiket felhasznalva
igyekeztek ervenyesiteni sajat erdekeiket.
Fuggetlcniil az erdekcsatarozasok kimenetelet61, a reformok es a fejlesztesek folytatasahoz osszefogasra es alulr61frkez6 tamogatasra volt szukseg,j61lehct czek egyre nagyobb tarsadalmi elegedetlenseget gen eraltak. A kormanyok sikere ezert a kes6bbiekben att61fuggott, hogy fel tudtak-e sorakoztatni maguk moge a helyi politikai vezetoket, akik vegre tudtak haj tani a kivant
valtoztat:isokat videken, ugyanakkor hatekonyan kezelni tudtak az ebb6l fakad6 feszultsegeket, igy biztositva a hatalom penziigyi es katonai alapjainak
stabilitasat.
435
Az orszagos polit ika
"'
.D
~
"'
N
"'....0
....
"'0..
436
Ito Hirobumi es mindazok, akik kozrcmukodtek a Meiji-korszak alkotman yos rendjene k megteremteseben, cgy olyan kormanyzati strukturat ep itettek fel, amely mind en h atalmat a csaszar kezebe h elyezett (12. f ejezet), gondoskodtak az udvar penzugyi onall6sagar61, a regi el6kel6segeknek ttj , orokleLes arisztokratikus forcndi rangokat adomanyoztak, lc trehoztak a Titkos
Tanacsot, s csaszarijogkorbe h elyeztek a civil es katon ai vezetok kin evezeset.
Felatlitottak egy ketkamaras parlamentct, kiep ftettck a prefektualis es korzeti kormanyszervek hierarchiaj at, amelyek biztositott:ik a hivatalos kapcsolatot a hatalmi oligarchia es a koznep kozott. A hivatalos kapcsolato k magukban foglaltak egy szavazasi rendszert- szavazati jogokat azonban csak a gondosan kivalogatott, ,,megbizh at6 " vagyonos ferfiak kaphattak. Az alap1t6k
remen yei szerint ez a rendszer biztositotta volna a tarsadalmi rendet, a stabil
kormanyzast, a politikai megbizhat6sagot es a tirsadalom aktiv tamogatisat.
A Korai Meiji-korszak politikusai meg akart:ik akadalyozni, h ogy az onjclOlt, ambici6zus alakoknak belesz6lasu k leh essen az allamugyekbe. Am a politizalasb61 kirekesztett szemelyek mar az 1890-es evek elo tt m egtalalt:ik a
m6dj ait annak, hogy h allassak a hangjukat. A h atalom kapuinal top org6knak a p artalapitas volt az egyik kedvelt m 6dszere. Ezek a politikai tomorulesek saj at, szamurajokb61, iizletemberekb61 es foldbirtokosokb61 a116 tagsaguk erdekeiert kiizdo ttek. A par tvezet6k rendszerint a jiyil minken ( ,,szabadsag es em beri jogok") j elszavaval igazoltak azt, h ogy j oguk van belesz6lni a
nagypolitikaba. A masik m6dszeriik az volt, h ogy bfraltak a hatalmi strukturat, ,,klikk kormanyzatnak" (hanbatsu seiji) belyegezve a Sat-Cho-szovetseg politikai dom in anciajat. De az is elofordult, hogy elesen biraltak az eppen aktualis p olitikai iranyvonalat. 1890-ben , amikor a kormany megrendezte az
els6 valasz tast, ami az als6haz 6sszeteteler61 volt hivatva donteni, a szavazas
ilyen p olitikai legkorben zaj lott.
A vfilasztasok eredmenyekent az als6h azban ket politikai tomoriiles, Kaishinto (Alkotmanyos H alad as Pan ) es a Jiyi1to (Liberalis Part) dom o befolyasra tett szert. Egyiitt 170 mandatumot szereztek a lehetseges 300-b ol. A kovetkezo n egy ev a p artvezeto k es a kabinet kozotti a po litikai csatarozasok
j egyeben telt el. Az als6haz tobb segi szavazasokkal sorra megbuktatta a kormany intezkedestervezeteit abban a r emenyben, hogy lgy hatalmi kivaltsagokhoz j u thatn ak. A mindenkori kabine t megvesztegetessel, targyalassaL
fenyegetessel es nem tt't!zas, kon yorgessel pr6 baltaj obb b elatasra bfrni az engedetlen kepvisel6ket. Azokban az evekben sokat viciztak a nemzeti melt6sagr6l cs a kulkap csolatokr61. De 1894-ben , amikor J apan hadat uzent a
Qing-din asztian ak, hogy kisoporje a kinaiakat a Koreai-felszigctr6l, a korman y es az als6haz a n emzeti egysegre hivatkozva, ideiglenesen felresoporte
n ezeteltereseit. Ideiglenes szovetseguk a haboru vegeig, tchat a shimonosek.i
bekeig kitartott. A J ap an szamara igen kedvez6 bekeszcrzodest 1895 aprilisaban irta ala Ito Hirobumi.
A szerz6des alairasa utan ncm sokkal Ncmetorszag, Franciaorszag es

Oroszorszag azt ,,tanacsolta" J apannak, hogy a dokumen tum ban foglaltak ellen ere mondjon le a Liaodong-fclszigetr61, s adja vissza a terClletet Kinanak.
A Jiylit6 vczetoi kihasznalva a kedvez6 pillanatot, targyalasokat kezdtek a
meggyengi.ilt es megszegyeniilt lt6-kormannyal, amely vegiil beleegyezett
egy uj, koalici6s kabinet letrehozasaba. A part cs az oligarchia szovetsege
olyan gyiimolcsoz6nek bizonyult a tagok szamara, hogy az a1s6haz tobbi tagj a, osszefogva a Kaishintoval, egy ellcnzeki koalici6t hlvott eletre, amelyet
el6szor Matsukata Masayoshi, majd 1899-tol a choshui szamuraj, a modern
j apan regulans hadsereg megteremt6je, Yamagata Aritomo vezetett. A szazadfordul6 n sikerult is megbuktatniuk Ito Hirobumi partjat, amelyet 1900rol Rikkenseiylikainak (az Alkotmanyos Politika Baratainak Kore) n eveztek.
igy egy uj kormanyzati min ta honosodott m ega szigetorszagban: az oligarchia, annak hivatalnoki bazisa, a parlamenti partok vezet6i es azok penzugyi
tamogat6i egymassal egyiittmukodve - cz nem mindig ment zokken6mentesen - pr6baltak parthiveket szerezni maguknak, kiharcolni a valasztisi gy6zelmet, kormany alakitani, torvenyeket hozni es ervenyre juttatni politikai elkepzcleseiket. Ezck a folyton valtoz6 szovetsegck kozel egy evtizedig meghataroztik a politikai elctet. Hol Katsura Taro, Yamagata Aritomo eras akaratu
csatlosa, hol pedig Ito Hirobumi kevesbe agilis embere, Saionji Kinmonchi
Iett a miniszterelnok, egymast valtva az orszag elcn.
Ito Hirobumi frakci6jat szoros szalak fUztek a Rikkcnseiylikaihoz. Katsura
Taro viszont inkabb altalaban a Meiji-elithez allt kozelebb. Ut6bbi p olitikus
1901 es 1911 kozo tt haromszor is be toltotte a miniszterelnoki poszto t. 2 Az
I. vilaghiiboru eloestejen azonban, a kib6viil6 kozoktatas, a terjedo populista
ujsagiras, illetve az iparositas tarsadalmi es gazdasagi kiser6jelcnsegeinek kovctkezmenyekent, az egesz orszagban fokoz6dott a nyugtalansag. Bekes es
er6szakos tomegmegmozdulasokra keriilt sor, s rendkivu l clenk lobbizas zajlott. A politikai ellenfelek termeszetesen megpr6baltik meglovagolni az clegede tlenseget, hogy megfelemlitsek, elbizonytalanitsak, s lehetetlen helyzetbe hozzak rivalisaikat. Fennallt annak a veszelye, hogy a politikai szinter egy
sokkal nagyobb es megosztottabb csoport szamara is megnyilik. Ezt pedig a
Yleij i-elit mindenkeppen el akarta kerulni.
19 12 vegen az elegedetlenseg sulyos, orszagos politikai valsagba torkollott.
Ez volt a Taisho seihen, ami rulz6 elnevezes. A valsag azzal kezd6do tt, hogy a
hadseregj6val nagyobb reszt kovetelt a koltsegvetesb6l, mikozben az oligarchak megpr6ba!tik a partpolitika fole helyezni a kormanyt. Egy ,,mindenck
felett all6 kabinetet" (chOzen naikaku) szerettek volna letrehozni. Az egymassal szembenall6 ket csoport vitajaba a hasonl6keppcn hajthatatlan partvezet6k is bekapcsol6dtak. Ok egyreszt elutasitottik a b6kezubb katonai koltsegvetest, masreszt koveteltek, hogy a partok cllenorizhessek a mindenkori
2
~
......
01
......
I
0
01
00
Lone, Steward: Army, Empire and Politics in Meiji Japan. The Three Careers of General Katsura
Taro. Houndmills, Hampshire, 2000, Macmillan .
437
korm iny munkajat. 3 Katsura Taro, abban a remenyben, hogy kompromiszszumok aran meg tudja oldani a valsagot, s felelesztheti az elmult evtizedre
j ellemzo koalfci6s gyakorlato t, saj at partot alapitott, a Rikkendoshikait (Alkotmanyos Bariti Szovetseg) , hogy kii:tsse a Rikkenseiyukait a hatalomb61.
Ellenfelei, koztuk a ket hires politikus, az okayamai In ukai Tsuyoshi es a
kanagawai Ozaki Yukio, a Rikkenseiyiikait tamogattak. A ,,klikk kormanyzat"
elleni kiterjedt agit:ici6 es az alkotmany vedelmet szajk6z6 sz6n oki kirohanasok kozepette a megerosodott Rikken seiyiikai tulelte a politikai viszalyokat.1
1914-re a belpolitikai viszonyok sokkal zavarosabbak le ttek, mint ahogyan
azt a rendszer alapit6i m cgalmodtak. Am a helyi politikai er6k zokkenomentesebben es biztonsagosabban kapcsol6dtak a kozponti hatalomhoz, mint a
Toku gawa-bakufu idejen barmikor. Emellett, m inden otrombasaga ellenere.
teret adott egy kezelhet6 nagysagu civil f6rumn ak, amely han got adhatott bizonyos, mersckelt politikai nezeteknek. s mivel legitimalta az erdekcsopon
politikat, amely hosszu hagyomanyokra tekintett vissza a japan tarsadalomban, egy olyan mech anizmust teremtctt, ami igazodni tudott a birodalmon
behlli hatalmi valtazasokhoz.
A helyi politika
Az orszagos es helyi politikai er6k kozotti kapcsolat azert volt fontos, mert a
helyi vczet6k egyilttmukodese nelkul semmilyen ncmzeti szintli vallalkozas

nem val6sulhatott mcg. Ez kulonosen igaz volt a korabeli ,,Sat-Ch o-szovetseg" retorikaj anak tiikreben, ami folyton arra emlekeztettc az embereket.
hogy a Mciji-elit katonai gyozelmek aran emelkedett fel, s hogy kcszek h6dit6 rezsimkent fenntartani a hatalmukat es kivaltsagaikat.
A kormanynak nem csak azert volt szuksege a vidcki politikai er6k tamogatasara, hogy eloszlassa az emberek ketsegeit az elit politikai szandekait illet6en. A kormanyzati celkitlizesek (a fukoku kyohei es a bunmei kaika) magukban
foglalt:ik a mczogazdasag, az ipar es a kereskedele m fejlesztesCt, az adminisztraci6 ujjaszervezeset, l"u utak, vasutak, iskotak, kikot6k es m as intezmenyek epitcset, valamint- es ez volt a lenyeg- az ad6k beszedeset es a beruhazasok finanszirozasanak biztosit:isat. A politikai partok lettek a lcgfontosabb
csatornai annak, hogy az egyenek es a helyi csoportosulasok hangot adhattak
serelmciknek, s reszt vehettek a kormany kulonfele programjaiban. Szimen
a partok voltak azok a szervezetek, amelyek osszchangoltak a h elyi kezdemeSchencking,J. Charles: T he Politics of Pragmatism and Pageantry. Selling a National Na\~
at the Elite and Local Levt:l in Japan, 1890-1913. In Wilson, Sandra (ed.): Nation ani
Nationalism in japan. London, 2002, Routledge CurLon, 21- 37. p.
1
( 1) Hara Fuj iko (tr.) : The Autobioraphy of Oza/ii Yu/do. The Struggle fur Constitutional Go11en:ment in japan. Princeton, 2001, PUP, 264-276. p. (2) Beardsley, Richard K et al.: VillageJc.pan. Chicago, 1959, UCP, 424-434. p. (3) Najita Tetsuo: Hara Kei in the Politics of Comprrr
mise, 1905-1915. Cambridge, MA., 1967, HUP.
3
438
nyezcseket cs az orszagos szintcn zajl6 folyamatokat. Ut6bbiak a biirokratikus hiera.rchian kcreszti.iljulottak el az alacsonyabb szintckre.
Arra, hogy a helyi vezet6k milyen szerepetjatszottak az orszagos es a n emzeti politika alakitasaban, r emek pelda a fiatal Ikegami Chinpei palyafutasa,
aki neveloszulei akarata ellenere nem fejezte be o rvosi tanulmanyait, hanem
jogi diploma t szerzctt. 5 Amikor 1890-ben hazatert az egyik feldiihodott csaladtag visszakiildte ot a vfr szerinti szuleihez. 1894-ben 32 evesen a csalad
feje lett. Ekkorra mar egy ideje szorgosan epitgette politikai palyafutasat. Vitacsoportot alapitott, utepitesi programot inditott el, s mas fejleszteseke t
kezdemenyezett. 1899-re elegend6 tamogat6t gylijtott maga kore, hogy megvalasszak szulofaluja eloij:ir6j ava.
Egeszen sulyos betegsegeig es halalaig (1920) , Ikegami Chinpei cletuga
mcgtestesitctte mindazt, amit a helyi vezetOk tettek Japanert. Bekapcsol6dott a prefektualis es orszagos politikaba. Ez megmutatkozott ab ban is, amit
szukebb kornyezeteben tett. Ekozben n emcsak a sajat, de felesegc vagyonat
is fclelte. 1898-tol kezdve Inukai Tsuyoshi politikai gepezetenek huseges helyi tamogat6ja (jiban) volt. Ebb61 kovetkez6en gyakran jutott prefektuilis es
orszagos szintu kormanyzati tamogatasokhoz a kiilonfele helyi beruhazasok
megval6sitasahoz. Inukai hu parthivekent Okayam a prcfektilra eszakkeleti
(korabban Mimasaka tartomany) r eszen scgitett cltavolftani a hatalomb61 a
Rikkenseiyill<ait, majd 1913-ban, a Taisho seihenidejen biztosito tta, hogy korzcte hu maradjon Inukaihoz.
A valsag ketteszakitotta Inukai Tsuyoshi p argat. A partvezfr korabbi ellcnfelehez, a Rikken seiylikaihoz koto tte a sorsat, abban remenykedve, eleg embert at tud csabitani a sajat pargaba, ahhoz, hogy miniszterelnok lehessen.
Am parga parlamenti kepviseloinek kozel a fele - koztuk Ikegami Chinpei
legbefolyasosabb patr6 nusa, Sakamoto Kin'ya, a gazdag okayamai iizletember - Katsura Taro oldalara allt. Katsu.ra vegiil vereseget szenvedett, am enn ek ellenere lnukai miniszterelnoki almai is szertefoszlo ttak. Okayamaban
azonb an megtartotta pozici6it. Chinpei, bar nagyot csal6dott a palfordulasok l:ittan, folytatta az altala m egkezdett helyi fejlesztcseket, amelyekhez tovabbra is kapott feliilr6l erkez6 tamogatasokat.
Ikegami Chinpei tevekenysegeh ez elengedhetc tlen sziikseg volt a helyi es
az orszagos kapcsolatok.ra. Donteseiben mindig szem el6tt tartotta a kozosseg es az orszag erdekeit. Ez a hozzaallasa n agy hfrnevet szerzett ncki. O lyan
embernek tartottak, aki kepes lelkesfteni az cmberekct, elsimitani a nezcteltereseket, elfrni az egyiittmukodest es elvegezni a feladatokat. Sikereben
megnyer6 szemelyisege is szerepet j atszott, illetve az a teny, hogy el6nyere
tudta forditani a muvcltseget es a Tokyoban szen:ett tapasztalatait, illetve a
Kume korzetbcn fekv6 kiterjedt Ikegami-birtokokat. Meg a gyermckkoraban
megszerzett kalligrafiai ismereteinek, valamint a kinai es japan kolteszeti ta-
Ko-lkegami Chinpei hun ryahuden. Shotokuhi Kensetsukai, 1921, magankiadas.
439
nulmanyainak is hasznit vette. Kiadott verseinek koszonhet6en muvelt emben1ek tartottak.

Tehetsegere es kapcsolataira timaszkodva Ikegami Chinpei szimos hivatalt betolto tt. Hatszor valasztottik meg faluf6nokn ek. Bevalasztotti k a helyi
es prcfektualis szintu bizottsagokba, amelyek az iskolak, orvosi rendel6k es
segelyhelyek, valamint a falusi hivatalok epiteserfil dontottek. Szamos orszagos szervezetnek 6volt a helyi vezet6je, tobbek kozott a Voroskeresztnek. Sokat tett az id6sek megsegiteseert. Egy izben egy tanulmi nyi kiildottseg elen
beutazott nehany tartominyt, hogy tajekoz6djon a mez6gazdasag, az ipar es
a kozigazgatas el6remutat6 fejlemenyir61 es ujitasair61- az utazassal minden
bizonnyal timogat6itj utalmazta, de maga is sok uj elmennyel gazdagodott.
Ikegami Chinpei kivetelesen nagy hangsulyt fektetett a mez6gazdasag fejIesztesere, a parti vedmiivek karbantartasara es selyemipar timogatisara.
6sztonozte a tervszeru erdogazdalkodast, az ut- es vasu.tepitescket, a telefones tavfr6hal6zat kiepiteset, a helyi villamositast, valamint a helyi bankok alapitasat es a postaszolgalat meginditasat. Talin leghiresebb intezkedese az
volt, amikor 1903 es 1905 kozott bevonta korzetet egy prefektualis szintu
programba, aminek a vizkulturas rizsfoldek szerkezetenek esszerusitese es
altalaban a mez6gazdasag fejlesztcse volt a celja. A programnak koszonhet6en megn 6tt a rizsfoldek tenilete es birtokonkenti termesatlaga, igy a korzet
jelentos mennyisegii rizzscl tudta ellatni az O roszorszag e llen hadba indul6
csapatokat. Er6feszitesei olyan sikeresek voltak, hogy amikor n ehany ev mulva Hiroshima es Fukuoka prefekturak hason16 programba fogtak, szemelyes
felkerest kapo tt a program iri nyitasara. Ezt azonban elutasitotta, h ogy minden erejevel saj at korzetet szolgalhassa. Itt munkalkodott elete vegeig, egyikekent annak a tobb ezer videki vezetonek, akik szene a szigetorszagban hasonl6 valtozasokat inditottak el , hidat verve a kozpont es a periferia koze, ezzel segitve J apint, hogy kialakitsa a maga ipari tarsadalmat.
Japan az imperialista
nagyhatalomma valas utjan
Mikozben a birodalom ,,Chinpeiei" azok munkalkodtak, hogy odahaza alapozzak meg a j apan ipari tarsadalmat, ad dig mas vezet6knek a globalis er6forrasokhoz val6 hozzaferes m6djainak kidolgozasa volt a feladatuk. Az a folyamat, amely saran J ap an vegiil is hozzajutott ezekhez az eroforrasokh oz,
tcrmeszetesen nem egy n agyszabasu, elorc gondosan eltervezett, az ipari tarsadalom alapveto igenyeihez pontosan hozzaigazitott terv reszekent val6sult
meg. Azen nem, mertJapanban , a tobbi iparosodott tarsadalomhoz hason16an, ezek az igenyek lassan alakultak ki, raadasul az iparositas el6rehaladt:ival alland6an valtoztak. A teny, hogy a tar sadalom alapveto mfikodesehez elcngedhetetlenul szukseg van kiils6 er6forrasokra - megpedig ellentetben a
korabbi evszazadokkal, nemcsak a tarsad almi elit szuksegleteinek a kielegite440
se miatt - csak fokozatosan valt nyilvanval6va. Ezenkiviil meg egy sor masodlagos tenyezo is szerepetjatszott a birodalomepites korai szakaszaban a kiilpolitikai folyamatok alakulasaban - a politikai rivalizalas, a szemelyes ambici6k, az intezmenyes onerdek, a vallalkoz6k profitchsege, a tarsadalmi elit
fenyliz6 elet iranti igenye, illetve az ideol6giai megfontolasok.
Japan eseceben az erofomisok megszerzese egyiittj art azokkal az opportunista kezdemenyezesekkel, amelyek a vilag mas reszein is megszokottak voltak. Ket alapveto valfajuk kulonithet6 el: a t6kes vallalkozasok es a politikai-katonai lepesek. Ezek sok ponton kapcsol6dtak egymashoz. A penziigyi
vonatkozasokat tekintve, el6bbiek messze nagyobb reszer kepeztek Japan
tengeren tuli kereskedelmi tevekenysegenek a modern kori cortenelemben. 1945 elo ct azonban inkabb a tarsadalmilag es ideol6giailag latvanyosabb cs elfogadottabb birodalomepites keriilt eloterbe - eleg csak Kanai En
soraira gon dolnunk. A birodalomepites az evtizedek mulasaval egyre inkabb elotfrbe keriilt, majd vegiil, az 1930-as evekben a nemzeti kiilpolitika
els6dleges celja es az er6forrasok megszerzesenek leggyakrabban alkalmazott m6dja letL
A kezd etek
A politikai-katonaijellegu birodalomepites folyamata azokkal a katon ai akci6kkal vette kezdeter, amelyeket eredetileg azert inditottak, hogy vegleg lezarjanak egy 6sregi, id6r61 id6re felbukkan6, sokretegu cortenelmi vitat, ami
a Meiji-restauraci6 utan ujra es fokozott erovel a felszinrc tort: a kerdes pcdig nem volt mas, mint Japan es Korea viszonyanakjellege es tcrmeszete. A
terjeszkedes mar a T okugawa-bakufu bukasa elott elkezd6d6tt, amikor a japan vezct6k, m egism erve az olyan eur6pai fogalmakat, mint a ,,nemzeti szuverenitas" es a ,,teriileti fennhat6sag'', onkenyesen kijeloltekJapan kozvetlen
hatarvonalait, teljes politikai fennhat6sagot kovetelve J apannak az Ogasawara- es Rytikyii-szigetek, illet:ve eszaki Hokkaido egesze fe lett (a f6szigetet
1869-t61 ncveztek igy) . A Ko rai Mciji-korszak vezet6i meger6sitettek a kovetelcseket. Rendfenntart6 cr6ket es hivatalnokokat kuldtek ezekre a teriiletekre, hogy biztosftsak a j apan fennhat6sagot. A kinaiak es a helyi lakossag
tiltakozasa ellenfre ann ektaltak a Rytikyii Kiralysagot, amit a Satsuma-klan
addig felig-meddig erintetleniil hagyott.
Hokkaido eseteben szinten kesedelem nelkul megkezdodott a volt szamurajok es mas csoportok betelepitese es a foldek feltorcse. A Meiji-vczet6k,
emlekezve az ainuk es ajap anok kozotti feszulcsegekre, illetve arra, hogy korabban az oroszok megpr6baltak ratenni a kezuket Ez6ra, igyekeztek elnyerni az ainuk tamogatasat, mikozben berendezkedtek Hokkaidon. 1869-ben a
sziget fejlesztesevel megbfzott szemelyeket felsz6Iitottak arra, hogy:
,,tegyetek meg m indent a lakosokj 6leteert cs okcacasaert, s terjesszetek az
erkolcsi ertekeket. 6szinten torekedjetek arra, hogy a f6szigetekr61 erkez6
......
O'>
......
I
0
O'>
co
......
441
bcvandorl6k cs az 6slakosok kozt bckesseg uralkodjon, s elettik sikcrekben

gazdag legyen. " 6
A gyakorlatban viszont a hokkaidoi fejlesztesek soran vajmi kcvesse vettek
figyelembe az ainuk erdekeit es erzekenysegeL Helyzetuk alig voltjobb, mint
peldaul azoke, akik az angol gyarmati igat nyogtek a vilag mas reszein. Arideg szamadatok mindcn masnal b eszedesebbek: mfg a szegenysegtOl es betegsegckt61 szenved6, megalazott ainuk szama 18 000 6 koriil mozgott, addig az 1850-ben meg csak hatvanezres wajin nepesseg 1873-ra 110 000,
1913-ra pedig 1 800 000 fore duzzadt.
A kovetkez6, geopolitikai szempontb6ljelent6snek mondhat6 teriilet, a
Koreai-felsziget azonban mar nem volt kozvetlen szomszedjaJapannak. Akorabbi fejezctekbOl egyertelmuen kideriilt, h ogy ez a regi6 mar a tortenelem
kezdetei 6ta fontos szerepet jatszott a japan civilizaci6 tortenelmeben, kezdctben mint emberanyag es a technol6giai ismertek forrasa, kesObb pedig,
mintkozvetit6kozeg, amelyen keresztuljapan meg aktfvabban bckapcsol6dhatott a kontinens kulturfilis es kereskedelmi verkeringescbe. A viszonylagos
kozelseg politikai veszelyeket is hordozott magaban, gondoljunk csak a Tang
Birodalom terjeszkedesere, a mongol tamadasokra es a Kfnat leigaz6 mandzsuk h6dfcasaira. A 19. szazad kozepet61 ajapanok ugy latcak, hogy felsziget
ismet fenyegetestjelen ta szamukra. Az 1860-as evekben a franciak pr6baltak
megvetni itt a labukat. Az 1880-as evekben jclent6sen megnott a kfnai befolyas a felszigeten, ami szinten aggodalommal toltotte el a japanokat. Vegul,
az 1890-es evek elcjen az oroszok is agressziv tcrjeszkcdesbe kezdtek Eszakkelet-Azsiaban. 7
A velt kiilfoldi fenyegetes strategiai kerdese id6kozben mas elcmekkcl is
b6viHt. Peldaul azzal a tennyel, hogy Japan egyre aktivabb resztvev6je lett a
kontinencalis gazdasagnak. Korea a gyapottermekek es az aszalt gyiimolcsok
felvevopiaca lett, ahonnan a rizst es sz6jat importaltak. Emellett a kontinentalis kapcsolatok szempontjab6l kiemelt jelentosegli vasutvonalak epiiltek a
felszigeten. 1894-re a tokyoi politikusok legfontosabb cClkitlizesc az Jett,
hogy koncesszi6s jogokat szerezzenek Korcaban a banyafejlesztesekre, illetve a vasutak es tavfr6vonalak epitesere. Am, ami meg fontosabb, a Korea-politika resze lett egy nagyobb tavlatokat nyit6 politikai cclkitlizesnek. Japan
helyre akarta allftani a tekintelye t, s enreny akart szerezni az erdekeinek az
imperialista nagyhatahnakkal szemben.
Ennek a hosszu civil celnak a magval6sftasat tobbfclekeppen kepzeltek el.
Sok japan vczet6, akik a fennall6 geopolitikai viszonyokban a ,,Nyugat - a vi.lag tobbi resze" politikai, es ,,modern-premodern " kulturalis kett6segenek
megtestesiilesec la teak, egy ketosztatu vilagrendct kepzel tek maguk ele, amelyben a ,,civilizalt allamok", erejiikct es technol6giai fOlenyiiket kihasznfilva,
r. Siddle, Richard: Rau , Resistance and the Ainu ofJapan. London, 1996, Routledge, 53. p.
7
442
Paine, S. C. M.: TheSirw-]apanese War of 1894-1895. Peruptions, Power and Primacy. Cambridge, 2003, CUP.
birodalmakat al.ap(tanak, mikozbcn a ,,primitiv" tarsadalmak clveszitik fuggetlenseguket, s a civilizalt vilag valamelyik allamiinak gyarmativa valnak.
Ezck a vezet6k azt szerettek volna, ha Japan felzark6zik a civilizalt vilaghoz.
Masok a kerdest egy nagyobb, ideol6giai rendszerbe agyazva kozelitettek
meg, amely rendszer egyreszt az eur6p ai szocialdarwinista felfogason - ,,csak
a legerosebbck maradhacnak eletben" elvc - , masreszt a j apan nemzet isteni
eredetebe vetett hiten alapult. Ebb61 azt a kovetkeztctest vontak le, hogy J apannak meg kell er6sitenie onmagat (es ezt meg is tudja tenni) , fgy elkcriilheti a gyarmati sorsot. Egyesek ugy veltck, a feladat sikere erdekeben]apannak meg kell tagadnia hitelet vesztett ,,izsiai" orokseget, mig megint masok
az azsiai etnikai es kulturalis egyseg keretein beliil kepzeltek a celok clereset.
Ut6bbiak szerint ajapanoknak a tobbi azsiai nemzet clere kell fillniuk, hogy
cgytittes erovel egy dinamikus cs modern Azsiat teremtsenek, amely kepes
visszaverni az eur6pai betolakod6kat, meg6rizni bels6 egyseget, elterjeszteni
klasszikus kulturalis ertekeit, s kijavitani a hibait.
Az els6 lcpes mindcnesetre az volt, hogy feliilvizsgaltik a Tokugawa-bahiifu
idejen kotott egyenl6tlen szerz6deseket. Ezek hatranyos kikotesei ugyanis
egyertelmuen arr6l tant1skodtak, hogy Japan mcg mindig a ,,primitiv" tarsadalmak koze tartozik, kiteve annak a veszelynek, h ogy a ,,szocifildar winizmus" vesztesekent gyarmati sorba siillyed. A Korai Meiji-korszak vezet6i a hatalomra jutasuk els6 percfa6l fogva a szerz6desek ii.jratargyalasira torekedtck, de a kulfoldi kormanyok sorra elzirk6ztak ez el61. Egeszen 1894 nyaraig,
amikor, cl6sz6r Nagy-Britannia, majd utan a sorban a tobbi nagyhatalom vcgre hajland6 volt egyenl6 felkent tekintenijapanra, s a korabbi szerz6dCsek
atszovegezesevel a ,,civiliziilt" allamok koze emelni a szigetorszagot. Ebben
mindenkeppcn kozrejatszott a j apan ncmzet meger6sodese, a bels6 reformok, a nemzetkozi eroviszonyok atrendezodese, valamint a megroml6 es haboruval fenyeget6 japan-kinai viszony. 8
Volt cgy masik modja is annak, hogyJ apan a vegre a ,,Nagyhatalmak" koze
emelkedjen. Ehhez a vezet6knek vallalniuk kellctt azt a ket szerepet, ami
id6kozbcn szerves, am nehezen koriilirhat6 eleme lett az imperialista politikinak. Egyreszt birodalmat kellett epi'.teniii.k, masreszt el kellettjuttatniuk a
civilizaci6 ild asait az elmaradottabb nepcknek. Korea, nem szamitva azt,
hogy strategiai veszetyfornisnak tekintettek, mar csak kozelsege folytan is a
birodalomepito tervek els6 szamii. cClpontja lett. Az 1870-es evekt61 gyakran
visszater6 es hevcs vitakat kivalt6 kerdes volt a japan kozeletben az, hogy mikent alkalmazzak ezt a politikat Koreaval szemben - az esemeny id6zitese es
reszletei, illetve az egyiittmukodes es az cllen6rzes formai. Az 1880-as cvtizedben jelentosen megelenkiiltJapin politikai es gazdasagi aktvitasa afelszigeten. Az 1890-es evek elejen tovabb mar nem lehetett halogatni a koreai
kerdes megoldasat, mivel a kinaiak es az oroszok egyrc aktivabbak lettek a re8
Perez, Louis G.:ja.pan comes ofAge. Mutsu Munemitsu and the Revision oft/ie Unequal Treaties.
Cranbu1y, NJ., 1999, Associated University Presses.
443
gi6ban. Raadasul parasztlazadas tort ki a felszigct deli reszen - Donghak

(.,Kelcti Muveltseg")-mozgalom, sJapannak immar kornoly kereskedelmi erd ekeltsegei voltak a Koreai-szoros tuloldalan.
A koreai vd.lsag elme!yi.ilesevel egy idOben a tokyoi vczetest egyrc kemenyebb biralatok frtek a parlament opportunista partvezerei es a soviniszta
beallitottsagu ujsagir6k reszer61, akik a koreai reformerek partjara alltak, a
.,haladas" ellensegeinek kialtva ki a Yi- es a Qing-dinasztiat. Tokutomi Soho,
a Kokumin Shinbun (Nemzeti UJsrig) ujsagir6ja a h adsereg bevetese mellett foglal t allas t:
,,Hogy Korea kivhja fiiggetlenseget, Koreanak muveltnek kell lennie, Koreanak reformokra van sziiksege. Szabadsag, remeny es fejlodes, ezt kell elhinteni Koreaban. "
Harom hettel kesObb ismer a beavatkozas mellett emelt sz6t:
,,hogy lerakjuk a nemzcti terjeszkedes alapjait a Tavol-Keleten, ... hogy a
vilag birodalomepi'tOkent ismerje el J apant . .. s h ogy elfoglaljuk melt6 helyi.inket a vilag imperialista nagyhatalmainak a soraban.KJ
A kiilpolitikai helyzet es a belpolitikai biralatok nyomisara Ito Hirobumi
kormanya 1894 ben ugy dontott, hogy hatckonyabb eszkozoket kell bevetni,
amivel ismet megerosithetik j apan gyengiilo befolyasat a Koreai-felszigeten.
Ugy lteltek rncg, vegct kell vetni a Qing-dinasztia dominanciajanak, ki kell
terjeszteni a gazdasagi lehet6segeket. Koreat a Meiji-restauraci6hoz hasonl6
valtozasok, s a japannal val6 szorosabb egyiittmukodes iranyaba kell terelni.
Az els6 sikerek
Noha 1873-ban a politikai vezetOk elvetetcek a fegyveres beavatkozast, n ehogy katasztrofalis vcresegct szenvedjenek, s az 1880-as evekben is haboztak
bevecni a haderot, 1894 nyaran Ito Hirobumi tanacsad6i mar ugy latrak,
h ogy irnmar n emcsak a Yi-, hanem a Qing-dinasztiaval is sikerrel szembeszallhatnak. Szamitasaik helytall6nak bizonyultak. Sokak meglepetesere gy6zelm et arattak, ami cgy csapasra elnemitotta a belfOldi kritikusokat. A gyozeIemmel raadasul J apan megszerezte els6 gyarmatat, Taiwan szigetet, emellett busas j6vaterclt is kapott Kinat61, ami nemcsak a haborus kiadasokat
fedezte, hanem lehe tOVe tCttC a kesobbi iparj es katonai fejlesztcseket. 10
Miutan kiuztek a Qing-dinasztiat Koreab61, felgyorsult a japan ipari es kereskedelmi t6ke bearamlisa. A tOkebearamlasnak nagy lokest adott, amikor
a Shibusawa Eiichi tulajdonaban levo szindikatus megbizast kapott a Pusan
es Seoul kozotti vasutvonal megepitesere. Ezt kesObb tovabbi megbizasok
9
Pierson , J ohn D.: Tolmtomi Soho, 1863-1957. A journalist for Modem japan. Princeton,
1980, PUP, 232-233. p.
10 (1) Paine, S. C. M.: The Sincrjapanese War... (2) Lone, Steward: japan's First Modem nl11.
Army and Society in the Conflict with China, 1894-1895. London, 1994, St. Martin Press.
444
kovettek. Taiwanon ekozben katonai kormany.6sagot lecesftettek. A helyi ellenallast viszonylag rovid id6 alatt legylirtek, s kezdetet vehette a sziget intezmenyr cndszcrenek kiepitese, a fejlesztes es a kizsakmanyolas.
A gyozelcmnck azonban voltak olyan oldalai, amelyck korantscm okoztak
0romet a tokyoi vczetes szamara. A Shimonosckibcn zajl6 targyalasokon a
Qing Birodalom atengedtc J apannak a Liaodong-felszigetct, Mandzsuria
tengcri kapttjat, ah ol strategiai fontossagli. kikotok sorakoztak. Franciaorszag, Nemctorszag es Oroszorszag azonban kozosen felle pve azt ,,tanacsolta"
J apannak, hogy onkent mondjon le a becscs hadizsakmanyr6L A ,,h armas beavatkozas" igcncsak elbizonytalanitotta a j apan vczct6ket. 1898-ban a bizonytalan sag kescrusegb e csapott at, amikor a cari rczsim kolcsonberletbe vette
Kinat61 a Liaodong-felszigctet. Ami meg rosszabb, a Qing-dinasztia fe lett
aratott gyozelmuk cllcnere a korcai kiralyi udvar scm mutatott olyan foku
hajlamo t az cngedelmessegre, min t ahogy azt Tokyoban remeltek. A kovetkez6 evekben, noha tovabbra is folyamatosan aramlott Koreaba a japan t6ke
es a munkacro, hogy kiaknazza a felsziget erofon-asait, a japan kormany
menthetetlenul bclebonyol6dott a korcai politikaba, megpcdig legnagyobb
vetelyt.arsaval, Oroszorszaggal cgyetemben.
Az 1900-as kinai bokszerlazadas mindkec orszagnak remek iirugyet szolgaltatott az cgyiittmukodcsre. Csapatokat kuldtek Mandzsuriaba es Eszak-Kf n aba. A fclkeles leverese utan azonban az oroszok mcgtartottak m andzsli.riai allasaikat, amit aj apanok elfogadhatatlannak tartottak. A nyugtalan miniszterelnok, Katsura Taro kijelentette, ha az oroszok mcgtartjak Mandzsuriat,
akkor bcfolyasukat ,,elkcrulhctctlcnul ki fogj ak terjesztcni Koreara, s csak
akkor fognak megallni, mikor mar szamukra cgy talpalatnyi h cly sem marad".11
A diplomaciai er6feszitesck ncm vezcttck crcdmenyrc. Olyannyira ncm,
hogy 1903-ban az oroszok a hatarvidckre, sot Koreara is kiterjesztettek a kcreskedclmi tevekcnyseguket es a katonaijelenlecukct. 1904-bcn ismet meger6sodtck a soviniszta hangok a hazai sajt6ban. Az 1902-cs angol-japan szerzodessel elharult annak a veszelye, hogy Oroszorszagnak cgy harmadik h atalom siessen a scgitsegerc, czert a japan vezct6k, bizva a kozel egy evtized 6ta
tart6 intenziv katon ai c16keszuletekben, ismet a haboru mellett dontottek.
A gyozelem ezli.ttal kescrvesebb volt. A portsmouthi szcrzodes ertelm eben,
aminck a megkoteset tulajdonkeppen az tcttc lehe tove, hogy mindkfa fet a
yfgsokig kimeriHt, J apan megkapta Karafut6 t (Szah alin deli rcszet). Oroszorszag ezenfelul clismerte Japan foseget Koreaban, s lemondott minden jogar61 es erdekeltseger61 Det-Mandzsuriaban. Ez magaban foglalta a Liaodong-felszigetet, a Del-mandzsuriai Vasutat, a kulonbozo szolgalmi j ogokat
es banyiszati koncesszi6kat.
A korabeli viszonyok kozepette Tokyo lcnyugozo eredme nyeket fat el: az
orszag teruletcket szerze tt, nemzerkozileg clismcrt allam le tt, Korea a fennII
en
0
en
OC)
Beaslc)', W. G.:japaneselmperiali.sm 1894-1945. Oxford, 1987, Clarendon Press, 77. p.
445
ha t6saga ala keriilt, Del-Mandzsuriaban lehetoseg nyilt a japan t6ke b earamlasara, s a szigetorszag gyozelmet ara tott legf6bb rivalisa ellen, ami egycrtelmuen a ,,Nagyha talmak" koze emelteJ apant. Riadasul az utols6 akadaly is elh arult, s nyitva all t az lit Kin a felc . Ez azert volt kulonosen fontos fejlemeny,
mert Tokyo Kinat tartotta a japan export legnagyobb leh etseges felvevopiacanak. J apan cxportcikke kkel szeretett volna fizetni a Kinab61 import:ilt gep ckert es nyersanyagokert, amelyekkel fenntarthatta volna h elyet a nagyh atalmak kozott, s folytathatta volna tavlati celjanak m egval6sitasat, h ogy egesz
Azsia vezeto hatalmava valjon.
A kormany hazardja teka ugy tunt, busas h aszno t hozott: bizonyos tekintetbcn megval6sult Kanai En elkepzelese a ,.n agyh atalmakkal" szem beni ,,idealis viszonyr61". Am mindezertJapan rettento anyagi es emberaldozattal fizetc tt. A vesztcsegek 6riasiak voltak. A rendkivlili hadiad6 es az elszabadul6
arak sokakat nehez helyzetbe sodortak, ami n ovelte a belpolitikai fesziiltsege ket. Raadasul a korman y igeretei es a saj t6ban hangoztatott soviniszta propaganda miatt a kozvelemeny h a talmas elvarasokat tarnasztott, ezert a bcke
feltetelei es a habonh j 6vatetel elmaradasa nagy csal6dast es duhot valtott ki
az embcre kbOI szerte J apanban. A gyozelmi felvonulasok es a kincstari optimizmus ellenere a sajt6 es a kozvelemeny egyarant elegedetlen volt. 1905
szep tembere ben Tokyoban eroszakos, kormanyelle nes zavargasok tortek ki.
A zavargasok kes6bb az orszag tobbi reszere is atterjedtek. Ez volt az elso
azoknak a tomegrnegrnozdulasoknak a soraban, amelyek kulpolitikai kerdesek m iatt robbantak ki. Az indulatok rovidesen lecsillapodtak, d e a magas
ad6tcrhek m eg c'.':vekig nyugtalansagot okoztak. Ekozben a politika magas koreiben a kormany elad6sodasanak makacs problcmaja generalt feszultsegcke t, illetve az, h ogy a katonasag es a tengercszet folyamatosan a katon ai koltsegvetes noveleset kovetelte, hogy folytathassak a gyarmatszerzo h aborukat.
A kontinens esemcnyei sem adtak okot a bizakodasra. Koreaban ajapanok
protektoratusukka tettek a Yi Birodalma t, igy pr6 balva kier6szakolni a ,,rendszervaltast". Am a szeles kon1 n emzeti tiltakozas es a m akacs fegyveres ellenallas igencsak megnehezftette a h6dit6k dolgat. A kovetkez6 n e h any evben
J apan frusztralt veze toi lepesrOI lepesre fe lszamoltak a kiralysag intezm enyc'.':t, leszereltek a h adsercget, atvettek a rendfenntart6i feladatokat es a vegre h ajt6i hatalmat, leszamoltak a lazad6kkal, m ajd 1910-ben hivatalosan ann ektaltak Koreat. A nemzetkozi politika hallgat6lagosan j6vahagyta ezt a lep est. Az USA beleegyezett abba, hogy J apan szabad kezet kap Koreaban, h a
cserebe az USA is szabadon cselekcdhc t a Fulop-szigeteken. Nagy-Britannia
Indiat ,,kerte csereb e" Koreaert. Az orszagon beliili nemzeti elle n allas azo nban n em szunt meg. A szigoru katon ai kormanyzas csak fokozta a tarsadalmi
ellenallast Koreaban.
A n yersan yagforrasok m egszerzese szempontjab61 a katonai gyozclm ek
megoldast jelentettck arra a problemara, ami akkoriban kezd ett korvonalaz6dni. Az emigrans j ap anokkal szemben , kiilonosen Kaliforniaban , igen ellensegesen viselkedtek a befogad6 allamok lak6i. A hivatalnokok es a szaker446
t6k mar az 1890-es cvekben arr6l b eszeltek, hogy kivanatos lenne, ha letrej on ne egy emigrans n epesscg, ami egyreszt enyhitene a ,,tiilnepe edesb61"
fakad6 problemakon , masreszt gazdasagi cs strategiai szempontb61 fontos
klds6 bazisokra tehetnenek szert. ,,igy kiilfoldrc telepithc~jlik a lakossagot, s
el6vcdct tercmthetunk a nemzet szamara" - j egyezte meg az egyik szakert6,
Taguchi Ukich i, 1891-ben. 12
Korea idealis megoldasn ak t(int. A fclsziger egyreszt kozel fekiidt J apanhoz, masreszt, ahogy egy, az oroszok ellen vivott habor(t idejen kelt kormanyjelentes megfogalmazta:
,,Korea nepessegc a teruletehcz kepest igen alacsony, ezert konnyeden otthont tud adni sok japan foldmuvesnek. Ha igy teszunk, akkor helyet talfilunk a
folOS nepessegfutkn ek, S novelni tudjuk a ritka eielm iszcrck Utanpo tiasat. " 1 ~
Minden t osszevetve a h aboru uj tenilctekkel gyarapftottaJ apint. 1909-ben
a kulugyminiszter, Ko mura Jutar6 mcgjegyezte, hogy:
,, . .. az orosz-j apan h abor-C1 eredmenyekent megvaltozott birodalmunk statusa, s megn6tt a kozigazgatasunk alatt al16 teruletek n agysaga. Ezert el kell
keriilnunk, hogy a lakossagot szfasz6rjuk az idegen orszagokban , ahol m enthetetleniil elvesznek. Szuksegesse valt, hogy, amennyiben lehetscges, a lakossago t egyetlen tcruletre iranyitsuk, s kozossegi erejuket a magu nk hasznara forditsuk. " 1'1
A kiihigymin iszter, akarcsak Kanai En, egyertelmuen ugy gondolta, h ogy
az emigransok tovabbr a is azonosulnak maj d a birodalmi erdekekkel, csak(tgy, mint a kulfoldre tclcpult eur6paiak es azok leszarmazottai, akik mindvegig a ,,Nyugat" faji es kulturilis kozosscgehez cartoz6nak tekim ettek magukat.
Z. tablaza t A kulfoldon elo emigransjapan nepesseg (1890- 1920)
:Ev
1890
1900
1910
1920
347 850
Korea
7245
15 829
171543
Taiwan
n. a.
37 954
98 048
166 621
Hawaii
12 675
57 486
70 764
112 221
864
3243
36 529
212 651
Kina
Eszak- es Det-Amerika
Osszes***
2077
35 847
38 641
177 706
23 327
156 276
449 227
111 6639
Elsusor ban Mand zs(1riaban (beleertve Kwantungot).
** Elsosorban az USA-ban.
*** Vlagyivosztok, Karafuto es Ausztralia kivetelevel.

Porras: Duus, Peter: The Abacus and the Sword. TheJapanese Penetration of Korea, 1895-1910.
12
Duus, Peter: The Abacus and the Sword. The Japanese Penetration of Korea, 1895-1910. Berkeley, 1995, UCP, 298. p.
13
Lone: Army, Empire and Politics in Meiji j apan ... 113. p.
"'Myers, Ramon H. - Peattie, Mark R. (eds.): The japanm Colonial Empire, 1895-1945.
Princeton, 1984, PUP, 69. p.
447
tJ
-0
...
N
.:::
,..,>
-~
:..
0
ell
448
A gyakorlatban (2. tabldz.at) a Korea ha (cs a Taiwanra) betelcpiil6 japanok

szama folyamatosan cmelkedett, m ikozben az emigransok betoltottek a gyarmati kozigazgatas hivatali posztjait, ipari es kercskedelm i vallalkozasokat epitettek ki, illetve foldbirtokokat szereztek maguknak. Tevekcnyseguk nyoman megnott az anyaorszagba iranyul6 elelmiszcr- es nyersanyagexport, illetve a gyarmatok.ra behozott kesztermekek mennyisege.
Ekozben Mandzsuriaban is egyre aktivabb Jett a japan nagyt6ke. A Delmandzsfuiai Vasi'ttra tamaszkodva befektet6k es a gyarmatosit6k kozos gazdasagi tarsulast hoztak letre, amelyet a nagyt6ke tamogatott. Ez rovidesen
ereztette a h atasat: megn6tt a vasutvonalak hossza es fejlodott a vas(lt felszercltsege. Tamogattak a termeszeti kincsek felkutatasat, a banyaszatot, a
kezmuipart cs a kereskedelmi vallalkozasokat. 1901-ben a becslesek szerint j apan 1 milli6 dolrart fektete tt be a kontinensen, ez az osszeg 1913-ra
220 milli6 dollarra n6tt. Ennek zome Mandzsuriaba aramlott, koszonhetoen
a katonai sikereknek. A Mandzsliriaval folytatott kereskedelern (a japan kcsztermekek exportja, illetve a kokszosito tt szen, a vaserc, a nyersgyapot es az
elelmiszer behozatala) u grasszeni fej l6desnek indult, segitve a hazai ncpessegnovekedest es iparosltast.
Amennyiben a birodalomepitest tekintjiik a modern ipari tarsadalom
egyik mutat6janak, akkor megfillapithatjuk, h ogy a Kesei Meiji-korszak Japanj a egyertelmuen maga mogott hagyta ,,prirnitiv" orokseget, s belcpett a
,,fejlett" tarsadalmak soraba. Ezt a kulkereskedelem jellege es mutat6i is alatamasztottak. 1890 elott a kesztermekek behozatala sokkal fontosabb volt az
o rszag szamara, mint a nyersanyagirnport ( 12. fejezet). Noh a kes6bbiekben Japan tovabbra is j elentosen fuggo tt a nyersselyem kivitelet61 (ennek az US:\.
volt a legnagyobb felvevo piaca - a behaj6zott aru n egyede itt talalt vevore ).
ami meg mindig a ,,gyarmati es fejletlen" gazdasagra utalt, a tobbi tekintetben az orszag kulkereskedelme 1914-re lenyegeben mar teljesen elveszitette ,,gyarmati" j ellege t. A rez- es az alacsony ffitoertekiI szen exportjat feh"altotta a rez- es a szenbehozatal. A tea tobbe mar szamitott fontos exportcikknek, a gyapot- es a kezmuves termekek leptek a helyebe. A robbanasszenieP.
fejl6d6 textilipart ellat6 nyersgyapot, mas nyersanyagok, peldaul az ace! mcllett, az egyik legfontosabb behozatali cikke valt. Ugyanilyen fontosak voltak a
gombam6d szaporod6 gyarak es ii.zemek szamara importalt gepek es berendezesek.
Az atalakul6 szerkezetu es novekvo volum enu aru csere a kereskedelmi haj 6zasban is valtozasokat indftott el. 1890 elott a tengercntUli kereskedelme;
szinte kizar6lag kulfoldi haj6k bonyolftottak, m ikozben a japan vizi szallft6
eszkozok jobbara csak a part menti es a kinai kereskedelemben (ez ut6bbiban is csak marginalis szcrep jutott nekik) vettek reszt. A ket h6dit6 h abori:
utan jelent6sen megn6tt a flotta nagysaga es sokatjavult a haj6allomany ml:szaki szinvonala. A g6zhaj6k szama a 1894 es 1913 kozott 169-rOl 1514-re, ~
kilcncszeresfre novekede tt. Ezek a haj6k nemcsakjapan, a gyarmatok es "Nna kozott jartak a tengereket, hanem Europa kikotoibe is eljutottak, sot z.
Csendes-6cean twoldalara, az USA-ba es Delkelet-Azsiaba is rendszeres haj6jaratok indultak. Mig 1893-ban a kiilkereskedelmi aruforgalonmak meg csak
mintegy 8 szazalekat szallitotta a japan kereskedelmi flotta, ez az arany
1913-ra mar kozel 50 szazalekra emelkedett.
1914-re Japan jelentos mertekben kibovitette saj at nyersanyagbazisat. Ezt
tcrjeszkedo haborlikkal erte el, amelyek a kereskedelcm szempongab61 inkabb ajovore, nem pedig ajelenre nfave hordoztak magukban kecsegtet6
lehetosegeket. A kesztermekek- els6sorban g6zhaj6kat, vasliti vagonokat es
mas ipari berendezeseket- zomet meg mindig Eur6pab61, f6kent Nagy-Britanniab61 importaltik. A exportaruk els6 szamu felvev6 piaca az USA volt,
amely 6riasi mennyisegben importalt japan selymet. 1913-ban a japan exportnak mindossze 13 szazaleka iranyult Koreaba es Taiwanra. Az importnak
pedig kevesebb mint 9 szazaleka szarmazott a ket gyarmatr6L Masreszr61 viszont, alig hlisz evvel korabban ezek az adatok a meg az 1 szizalekot sem ertck el. A kovetkez6 evtizedekben Korea es Taiwan kiilkereskedelmi reszesedese aranytalanul megn6tt. Ugyanez mas japan gyarmatokra es felgyarmati
statusu teruletekre (Man<lzsuriara es Eszakkelet-Kinara) is igaz volt.
A novekv6 kereskedelmi mutat6k ellenere a birodalomepites nehez feladatnak bizonyult, f6leg a Koreaban kibontakoz6 nemzeti ellenallasi mozgalmak miatt. 1909-ben Ito Hirobumi ennek az aldozata lett. Egy fanatikus
koreai hazafi vegzett vele. A birodalomepitesnek volt azonban egy masik, kevesbe latvanyos aspektusa. Az otthonukt6l tavol allomasoz6 megszall6 hadseregekben szolgal6 fiatal, kevesbe muvelt katonak szarnukra idegen es veszelyes kozegbe kerultek. Emiatt nagyon gyakoriak voltak a helyi lakossag es a
megszall6k kozotti helyi incidensek. Ez tovabb csak fokozta a megszall6kkal
szembeni, amugy is igen ellenseges hangulatot. A kormanynak igy kenyszeru
intezkedesek sorat kellett meghoznia.Japan vezet6i a nyugati nagyhatalmaknal egy kisse korabban raeszmeltek arra, hogy szukosek a birodalom nyersanyagforrasai. 1914-ig az imperialista vilagrend nem omlott ossze. Ezen belul Japan sikeresen kiemelkedett az elmaradott gyarmati tarsadalmak kozul,
s a birodalomepit6 nagyhatalmak soraba lepett. A gyarmatokr6l szarmaz6
rizs es a tobbi aru jelent6s mertekben hozzajarult ahhoz, hogy a szigetorszagban felgyorsuljon a novekedes es az ipar fejlodese.
Japan a novekedesi palyan

A belpolitikai fejlemenyek szinten egyertelmuve tettek, hogy Japan immar
visszafordithatatlanul az iparosodas ugara lepett. Ez egyarant megmutatkozott a demografiai folyamatokban, illetve a fellendul6 mez6gazdasagban,
iparban es kereskedelemben.
449
Demografiai novekedes
1870-t61 mar egyertelmujelei mutatkoztak annak, hogy Japan ncpessege, e1mozdulva a Kesei Edo-korszakot vegigk1ser6 stagnal6 allapotr61, ismet novekedesnek indult. A folyamat az ipari korszak evtizedeinek mUlisaval egyre
gyorsult (3. tdbldzat) . 1915-re mar 52 milli6nyian lakcikjapiint, ami korulbelul 20 milli6 f6vel haladta meg a Kesei Edo-korszak stagnal6 nepesseget. Raadasul a szigetorszagban csak ekkor vette kezdetet az ipari cirsadalmakraj ellemz6 val6ban robbanasszeru novekedes. Mindez elsosorban a szuletesszam
emelkedesenek, a csokkeno csecsem6baland6sagnak, a hosszabb varhat&
eletkornak volt koszonhet6. De szerepet jitszott benne az is, hogy sokkaJ kevesebben haltak meg az alultaplaltsag es a jarvinyos betegsegek miatt (kivhe
a tebecet), illetve, hogy a nepesseg p6tolni tudta a modem hadviseles miatti
id6szakos, am igenjelent6s emberveszteseget (ez al61 csak az 1943 es 194!'
kozotti id6szak volt kive tel).
A nepessegnovekedest alapvet6en az elelmiszertermeles novekedese tene
lehet6ve. A megtermelt rizs mennyisege lenyegeben egyutt novekedett a populici6val, 1910 es 1914 kozotl elerte az evi 51 milli6 kokut. Az egy fore es[
140
110
100
90
"
'0
80 :3
70
],
bJJ
'OJ
60
..,"'"'
0..
'OJ
50 z
40
~
CN
i:-.
......
co
450
00
Ol
0
"' "'
"' "'
00
en
......
......
i:-.
00
00
._...,
......
Ol
......
"' "'""......en "'......en'<!< "'"'......en

CN
en
......
IJ:')
<D
en
......
IJ:')
r-en
......
.,.,
I.!')
I.!')
00
Cl
Cl
0
<N
......
en
"'.....
I.!')
CN
CN
c
c
c
CN
3. tablazat Demografiai folyamatok a modern korijapanban. Az ipari korrajellemz6 rolr

banassieru nepessegni:ivekedes az 1870-es evekben kczd6dott a szigetorszagban, megpedig
viszonylag lassu iitemben. A lakossag, az 1940-es evek ki.izepet61 eltekintve, egeszen a 20. ~
zad vegeig folyamatosan n6tt. A szazadfordulon azonban rnegtorpant ez a folyamat. Az el6rejelzesek szerint elkepzelhet6, hogy a kovetkezo nehany evtizedben fogyni fog a japan nepesseg. (Az A jelu elorejelzest 1995-ben, a B jelut 2002-ben keszitette a Statisztikai HiYara:
Igazgatasi es Koordinacios Ogynoksege - Somucho Tokei.kyoku.) Forrds: j apan Statistiw:
Yearbook [Nihon tokei nenkan], 1996, 31-33. p.; 2003, 33. p.
kal6riabevitel viszont elsosorban a rizsbchozatalnak koszonhetoen kezdett

emelkedni. A kornyezo regi6kb61 az I. vilaghaborut megel6z6 idoszakban
evi 3 milli6 koku rizs ar amlott az orszagba. 1914-re Taiwan es Korea vale a legfontosabb beszerzesi forrassa, bar Indiab61 es Delkelec-Azsiabol is nagy menynyisegu rizst importaltjapan.
A hazai mezogazdasagi tcrmeles megnovekcdcse j6reszt annak volt k0szonhet6, hogy note muveles ala vont foldek ossztcriilete, f6leg Hokkaido szigeten. Hokkaido t, amelynek nepessege igen dinamikusan emelkcdett, meg
minclig tavoli hatarvidcknek tekintettek. Ennek ellenere a szigetre folyamatosan erkezetek a bevandorl6k, s egyre n agyobb mfretekben zajlott az erd6gazdalkodas, a foldek feltorese cs a banyaszac. A Korai Meiji-korszakban
meghirdetett politikanak megfelel6en a Lelepesck felszamoltak az ainuk osi
kultfrrajat, s azon munkalkodtak, hogy a szigetet a birodalom szerves reszeve
tegyek. Ekozben zajlott a mez6gazdasag modernizaci6ja, ami jelent6s mertekben hozzaj arult ahhoz, hogyJapan ban megnott a mezogazdasag termeles
volumene. Egyes elemz6k szerint 1890 es 1920 kozott tizenhatszorosara n6 tt
a szaraz kulturas foldek osszteriilete (45 000 choral 740 000 chara) . Az U.j, hidcgtur6bb rizsfelck elterjedcsevel az ut6bbi n ehany evtizedben a gazdak
kozel a negyvenszcresere noveltek a vizkulturas foldek teriilecct (2000 ch6r61
83 000 ch6ra) .
A mez6gazdasagi termeles megnovekedesehez Hokkaido megnyitasan kiviil hosszabb tivon az is hozzajarult, hogy az orszagszerte 6j techno16giai eijarasok jelen eek meg. Ezek j6reszt helyi kezdemenyezesekb61 sziilettek - ilyen
\'Olt peldaul az lkegami Chinpei altal elinditott program. Az frjicasok koze
tartozott a rizsfoldek szerkezetenek atalakicasa, illeLve a vcteshez, tragyazashoz es a rakcarozashoz k6t6d6 kisebb m 6dositasok. Egyre tobb tragyat hasznalcak, ami fokozatosan emelte a termesatlagokat. A Korai Meiji-korszakban
azonban mindenekel6tt az egyre novekv6 selyemtermeles es -export tartotta
szinten a videk gazdasagi eletet. 1894-ben 5,2 milli6 kilogramm nycrsselymet
allitottak el6, ez a mennyiseg 1914-re 14 milli6 kilogrammra n 6tt. A selyemcerna es a selyemszovet ekkorra az orszag teljes exportjanak kozcl a harmadat tette ki. Az ebb61 szarmaz6 beveceleket a gazdak mas termel6 tevekenysegekbe forgathattak vissza.
A megnovekedett mezogazdasagi termeles tehat lehetove tette, hogy an:pesseg is novekedcsnek induljon. Kovetkczeskeppen megemelkedett a munkakep es emberek szama, ami komolyvaltozasokat inditott el a varosokban es
az ipari szektorban. Ugrasszeruen megn6tt a varosi nepesseg, s megvaltozott
a videkiek es a varoslak6k aranya. 1903-ban Tokyoban mintegy ketmilli6nyian, 6sakaban pedig egymilli6nyian eltek, ut6bbinak tehat alig fel evszazad alatt mcgharomszoroz6dott a lakossaga. 1888 es 1913 kozott megduplaz6dott a mintegy 50 000 japan varos ossznepessege. Mfg 1893-ban csupan az
emberek 16 szazaleka elt 10 000 f6s vagy annal nagyobb telepiilesen, addig a
1913-ra ez az arany 28 szazalekra emelkede tt.
Ezek a statisztikai adatok nemikepp elferdi tcttek a val6sagot, mivel a varos45 1
lak6k koze soroltak azokat a falusiakat, akiknek a telepuleseit id6kozben a

kozeli varosok kozigazgatasa ala rendeltek, s igy, noha tovabbra is vidCken eltek, varoslak6knak tekintettek 6ket. 15 Ennek ellenere tukroztek az akkoriban zajl6 va16s es melyrehat6 tarsadalmi es gazdasagi valtozast, nevezetesen
azt, hogy a videki munkaero-felesleg szinte kivetel nelkl1l a varosokban vagy
azok kornyeken, nem pedig a mez6gazdasagi szektorban vallalt munkat. Ennek eredmenyekeppen egyre kisebb le tt a mez6gazdasag reszesedese a hazai
6ssztermelesb6l. Egyik becsles szerint az 1885-os 45 szazalekrol 1914-re korulbelul 32 szazalekra esett vissza. Ez a folyamat a 20. szazad vegeig folytat6dott (6.
ttibltizat). Az ipar, a kereskedelem es a szolgfiltat6ipar, illetve az ezekhez kapcsol6d6 szamtalan mellektevekenyseg lett a japan gazdasag hajt6motorja.
fellendi.ilo ipari termeles
A nagyipari termelest, amelynek kiepitese az 1870-es evekben kezd6d6tt

meg kormanyzati kezdemenyezesre, az 1890-es evekre javareszt mar a nagyt6kesek iranyitottak. Kozuluk a legsikeresebbek hatalmas gazdasagi tarsulasokat (zaibatsu) hoztak letre. Ilyen uzletember volt Ikegami Chinpei partfog6ja, Sakamoto Kin'ya, egy okayamai szamuraj fia, aki, mi utan jogi diplomat
szerzett Tokyoban, 1899-ben visszatert Okayama prefekturaba. Itt masokkal
osszefogva helyi politikai mozgalmat szervezett, ujsagot adott ki (ChUgoku
minpo), s ipari vallalkozasokba fogott. Szovodet es szenbanyat nyitott, emellett vasarolt es felfuttatott egy rezbanyat, majd 1907-ben sajat vasontodet alapitott. Ezekkel a beruhazasokkal a regi6 egyik legnagyobb ipari birodalmanak a tulajdonosa lett.
4. tablazat Az ashi6i rezbanyak termelesi mutat6i
(1877-1917) (1000 kin)
:Ev
ro
...
0
.:L.
ro
i::
<..:
.0
""'roN"
"'lo
0
-"'-
Termeles
1877
1881
1883
1885
77
290
1089
6886
1891
1897
1917
12 705
13 650
21000
1 kin= kb. 0,6 kilogramm

Forrlis: Notehelfer, F. G.: J apan's First Pollution
Incident. The Journal of Japanese Studies, no. 1-2
(Spring 1975), 354-356., 360- 361. p.
.~
~
i:::
ro
P..
!!,
452
15
Mosk, Carl: Japanese Industrial History. Technology, Urbanization and Economic Growth . .'\:-monk, NY. , 2001, M. E. Sharpe.
Ekozben politikai karricrjcnck egyengeteser61 sern feledkezett meg. El6sz6r a prefekt(ira politikai eletebe kapcsol6dott be, majd parlamenti kepvise16nek valasztottik, ahol Inukai Tsuyoshi szovetsegesekent tartottik szamon.
1906-ban Ikegami Chinpeit bizta meg vallalatbirodalma iigyeinek intezesevel, hogy az fgy fclszabadul6 idejet is a politikanak szentelhesse. Chinpei
negy evig toltotte be ezt a pozici6t. Akkor mondott le, amikor Sakamoto
Kin 'ya komoly penzugyi botranyba keveredett. Ez hirom evvel az elott tortent, hogy Sakamoto es Inukai utjai szetvaltak a Taisho seihen idejen. Sakamoto tulelte a botranyt, s vallalatbirodalrnat nehany ev mulva fiainak adomanyozta.
A Meiji-korszak nagyt6keseinek egy masik, sokkal ismertebb es imnepeltebb - m as m egkozelitesben tobbet szidalmazott - alakja volt Furukawa
Ichibe, aki egy Kyoto melletti faluban sziiletett egy helyi el6ljar6 csaladj aban .
Apja t6fukesz1tesb61 elt. Furukawa az Edo-korszak utols6 eveiben selyemkereskedelemmel foglalkozott Kyot6ban, s ekozben sok iizleti tapasztalato k
szerzett. Valamikor a Meiji-restauraci6 idejen a keleti Yokohama varosaba
ment, ahol beszallt selyemexportba, s Toky6ban egy modern selyemiizemet
letesftett, ami busas hasznot termelt. 1874-ben te rjeszkedni kezdert. Tabb
ercbanyat is felvasarolt, s alig ket evtized leforgasa alatt mar egy arany-, nyolc
ezi'tst- es tizenket rezbanya keriilt a birtokaba. ld6k6zben nehany befolyasos
baratot is szerzett, akik a legmagasabb korokben forogtak. Kozcjiik tartozott
a korabban m ar emlitett Shibusawa Eiichi. A segitsegl"1kkel 1877-ben rendkivuli uzletet kotott. AT 6kyot6l eszakra elteriil6 Tochigi prefekmraban mukOdo ashi6i rezbanyak kizir61agos tulajdonosa lett.
Az 1880-as evekben Furukawa Ichibe komoly fejleszteseket hajtott vegre
az ashi6i banyaiban es rezolvaszt6iban, amelyek kapacitasa igy jelent6sen
megnovekedclt (4. tablazat). Az 1890-es evekben az orszag ossztermelesenek
mintegy 40 szazalckat ezek a banyak adtak. A hihetetlen haszno t hoz6 beruhazas Furukawat az orszag leggazdagabb es legbefolyasosabb emberei koze
repitette.
A sikernek sulyos ara volt. A banyak er6ltetett kitermelese J ap an els6 kornyezeti katasztr6 fajaba torkollott, ami miatl er6szakos munkismcgmozdulasokra keriilt sor (14. fejezet). Am Furukawa Ichibenek sikeriilt kimentenie az
ash i6i banyakjovedelmet, amib61 tovabb b6vitettc a m aganbirodalmat, epitette hirnevet, szorgosan gyilj togetve a csaszari kitl'tnteteseket. Halala (1903)
utan egy ideig egyik po litikai szovetsegese, a kcs6bbi miniszterelnok, Hara
Kei lett a banyak nem hivatalos igazgat6j a, h asonl6an Ikegami Chinpeihez,
aki Sakamoto Kin'ya megbizott ugyvezet6j e volt. Kes6bb masok folytattak a
banyak fejleszteset. Tovabbra is Ashi6b61 szarmazott az orszag rezexportjanak legnagyobb h anyada. A rezexport azert volt fontos, mertjapan reszben
ezzel fizetett az iparositashoz clengedhetctlen importcikkekert.
A Sakamoto Kin 'yah oz es a Furukawa Ichibehez h asonl6 embereknek
rendkiviil fontos szerepiil volt abban, h ogy J apanban fejl6desnek indult a
kereskedclem, az ipar es a banyaszat. A szen banyaszat azert erdemel kiilon os
...
0
"O
N
v
-"
4 53
figyelmet, mcrt ellatta az orszagot az iparositashoz sziikseges fosszilis energiaval. 1890 es 1914 kozott gyors utemben n6tt a termeles volumene, koszonh etoen az exportnak es a n agy szenfogyaszt6nak szamit6 nehezipar fejl6desenek, de a novekvo vasuti forgalom, a terjeszkedo textilipar es a gyarapod6
varosi nepesseg szinten szerepet jatszott ebben . Ekkoriban Jap:innak meg
voltak szentartalekai, f6leg Kyushun es H okkaidon. A termeles 1895 es 1913
kozott evi 5 milli6r6l 21 milli6 tonnara emelkedett. Aj 6 rninosegu antracit es
kokszositott szen n ovekv6 imp ortjat tovabbra is a rossz minosegu bitumenszen exportjaval igyekeztek ellcnsulyozni. A szcn energia egy reszet elektromossag forrnajaban hasznaltak fel. A vizeromuvek csak 1910 utan kezdtek
felvaltani a szentuzclesu cromuvcket, elorevetitve a j6v6 energiagazdalkodasi struktlirajat.
A nagyszabasu b eruhazasok es a kisebb t6kebefektetest igenyl6 vallalkozasok szama egyarant megsokszoroz6dott. Tovabbra is meghat:iroz6 elem ei
maradtak a n emzetgazdasagn ak. A legfigyelemremelc6bb fejlemeny mindenkeppen a videki selyemipar fejl6dese volt. No ha az emberek tovabbra is a
kezmuvesekt6l szerzetek be a mindennapi elethez sziikseges targyakat. Mcgszamlalhatatlan kis boltocska nyilt szertej apanban , mikozben az emberek elsaj atitottak az ipari kor alapveto ismeretcit es maguk is sajat vallalkozasokba
fogtak.
A kis- es nagyipari termeles zomet a maganvallalatok fillitott:ik elo. A kormany azonban megtartotta az ellcnorzest a strategiailag fontos szektorok felett. Korabban mar megemlitettuk, h ogy a Liaodong-felsziget visszaadasac
kudarckent m egeI6 kormany energikus fegyverkezesi programba kezdetL
A fegyvergyarak es a haj6epit6 iizemek fejlesztese a korszak legnagyobb beruhazasai voltak, aminek meg is lctt a gyiimolcse. 1904-re a J apan mar kepes
volt korszeru fegyverek eloallitasara. Az 6nellat6 hadiipar megteremtesere
t6rekv6 kormany a shimonoseki bckeben meghatarozott karceritcs egy reszec arra hasznalta, hogy megepitse Japan els6 nagy vasipari kombinatjat, a
Yahata Acelmuveket Kyushu eszaki reszen. A kombinat a szenbanyak es a kikot6k kozeleben fekudt. A Yahata Acelmuvek n emcsak a katon asag igenyeit
tudta kielegiteni, sineket, vasuti kocsikat, gepeket es sokfele mas targyat is
gyartottak itt a civil gazdasag szamara. 1914-re az acelmu evente kozel felmilli6 tonna nyersvasat es acelt termelt, ami az egyes kateg6riakban az orszag
osszes sziiksegletenek kozel a harmadaL fedez te .
A szallitas szinten strategiailag fontos teriiletnek szamitott. A Korai Meijikorszakban epitett vasutak tobbsege magant6keb61 epiilt. 1901-re mar fovonal ko totte ossze Aomorit es Shimonosekit. A Tokyot is erint6 vonal egy resze m agankezben volt. Az orosz-japan haboru idejere azonban a kormany
raebredt arra, mekkora strategiai ertekc van egy j 6l szervezet n emzeti vas(nhal6zatnak, ezert 1906-ra mar kozel 8000 kilometemyi vasu tat illamositottak. A kovetkez6 evekben tovabb folytat6dtak a vasutepitesek azert, hogy egy
meg kiterjedtebb rendszert hozzanak letre. A helyi vezet6k, peldaul Ikegami
454
Ch inpei politikai manovereinek egyik celja eppen az volt, hogy a szukebb kozosseguk hasznot hiizhasson ezekb61 az epitkezesekb61.
1914-re Japan mcgteremtette az ipari tarsadalom mukodesehez elengedhetetlenul szii.kseges politikai es gazdasagi alapokat. Ez a rend, amely arra
rendezkcdett be, hogy megvedje a birodalmat a kuls6 veszelyt61, s hogy bizwsftsa a rendszer mcgteremtoinek cs azok szovetsegeseinek erdekeit, vi-zonylag h atekonyan megval6sitotta ezeke t a celokat. A tarsadalom szeleebb rfaegeire azonban igen felemas hatast gyakorolt. A kovetkezo fejezet ezeke t a hatisokat veszi sorra.
455
14.
FEJEzn
~ A birodalomepfto Japan:
az else evtizedek tarsadalma

es kulturaja ( 1890- 1914)
'~
t:l
~
~
:Q
1900 es 1914 kozott ,,mamoros" erzesvoltjapannak lenni. Az elet pillanatrol pillanaua vfiltozott. Uj, addig elkepzelhetetlen tavlatok nyiltak
az emberek el6tt. A katonai gy6zelmek mcgdobogtattak a nemzet szfvet. Ezeket a tarsadalmi es gazdasagi fejl6desb01 fakad6 fejlcmenyeket
es emberi erzeseket hfien tiikroztek a korabeli kepz6muveszetek es az
irodalom. Termcszetesen mindennek arnyoldalai is voltak. A valtozasok n em mindenkinek az eletet tettek konnyebbc. Sokan szamara az
elet n eh eznek es kilatastalannak tun t. Amint megoldottak a regi problemakat, azonnal ujak leptek a helyiikre. Ugy t\lnt, h ogy Japan nehez
evek ele nez.
Tarsadalmi kerdesek
A gazdasagi novekedes evtizedeiben rendszerint olyan tarsadalmi problemak kcriiltek felszinrc, amelyek valamilyen m6don osszefiiggtek az iparosftassal es annak kisen~'jelensegcivel. Ezek magukban foglaltak az ipari tarsadalmak ket talan legjellemz6bb problemajat, a sulyos komyezetszennyezest
es az ipari munkasok szocialis gondjait. Emellett problemakat okozott az is,
hogy a valtozasokb61 fakad6 uj nehezsegek es lehetosegek osszezavartak az
embereket, kitepve 6ket az addig megszokott kozegiikb61. Hosszu, parttalan
vitak folytak a videki lakossag es a vidcki eletm6d jovojer6l. A korszak saj atos
fejlemenyei koze tartozott a n6k jogaiert es tarsadalmi elismertsegeert kiizd6
feminista aktivistak megjelcncse. A beszukiil6 leh et6segek miatt elegedetlenkedo, ambici6zus fiatalok sajat mozgalmakat alapitottak. Emellett kialakult egy olyan ertelmisegi reteg, amely atvette a korabeli Eur6paban igen
nepszen1 radikalis, baloldali eszmeket. A pariak (eta) tiltakoz6 megmozdulasai is ekkoriban kezdodtek, akik a sz:irmazasuk miatt gyakorlatilag m eg mindig a tcirsadalom szamkivctettjei voltak.
456
Kornyezetszennyezes
A Kesei Edo-korszakban a kornyezclSzennyezes nem tartozott a napi politika

kozponti kerdesei koze. F6leg a banyaszattal, a vas- es acelgyarrassal cs szenegetesscl kapcsolatban ken1lt nagy ritkan napire ndre. A Meiji-korszakban
azonban , miutin fejlodesnek indultjapanban a biinyaszat es a nehezipar,
mar sokkal sulyosabb problemakat okozott a kornyezetszennyezes. Az els6
komolyabb cset azert erdemel kituntetett figyelmet, mert mindennel pontosabban jelezte, hogy J apan visszaforclithatatlanul atlepett az ipari korba, s
egymagaban m egtestesitette mindazokat a j elenscgekct - a szennyezes, az
eroforrasok moh6 kiaknazasa es a kornyezeli egyensuly felborulasa -, amelyek napjainkban immar ,Ja:rv-anyos" meretcket oltenek a vilagban. A Furukawa Ichibe tulajdonaban lev6 ashi6i rezbanyak kornyeki foly6k okol6giai
katasztr6fajat elo idezo folyamat mai szemmel n ezvc tipikusnak mondhat6:
a kormany es a nagyt6ke szovetseget kot, a ,,nagyobb j6" vagy valamilyen mas,
hangzatos j elszavat hangoztat:va felaldozzak a gyenget, az azonnali profit erdekeben ncm tor6dnek a jov6vel, tart6s es karos ut6hatasok lepnek fel, a
kezdetben hevcs tarsadalmi tiltakozas fokozatosan alabbhagy, a szennyezes
miatt p edig tovabbi incidensekre kerul sor.
Az ashi6i banyak tarnainak lejaratai, a feldolgoz6 rcszlegek es a munkasszallasok mind egy szuk, fakkal ovezett volgyben zsiifol6d tak osszc. A volgyet
atsze16 Watarase-foly6 a Kant6-siksagra, erre a surun lakott, mez6gazdasagi
tertiletre futott ki, Tokyot61 mintegy 100 kilometernyire, eszaknyugatra.
Furukawa Ichibe iij banyaszali es feldolgozasi technol6giakat telepitett
Ashi6ba, ezeknek, ille tvc az uj, ercben gazdag telerek felfedezescnek koszonhetoen , tobbszorosere no tt a banyak termelese (4. tabl<i.zat). A fokoz6d6 kitcrmeles miatt jelen t6sen megn6tt a szukscglet a tarnak falat kiramaszt6
ronkfa, a vasuti talpfa, az epuletfa, de legf6keppcn a koh6kat taplal6 ruzifa
irant. A komyez6 d omboldalakat teljesen lecsupaszitotrak, a kemenyekb61
felsza116 kensavas fiist pedig a maradek vegetaci6t tette tonkre.
A csupasz hegyoldalakr6l Iezudul6 foldcsuszamlasok, ille tve az arvizek es
a vizszennyezes, aminek az volt az oka, hogy a dusitasi meddot a Watarase-folyoba es annak partjara vezettek ki, korabban nem tapasztalt kornyezcti katasztrOfahoz vezettek. A ban yak mar az 1880-as evekt6l szennyeztek a foly6t, s
a kovetkezo evtizedben a hclyzet csak tovabb siilyosbodolt. 1891-ben cgy
megkesett tudomanyos elemzes kimutatta, hogy a Watarase- es a Tone-foly6
also szakaszan, ahol falvak es term6foldek szomszedsagaban halad tak el, a viz
arzent, tobbfele artalmas nehezfemet es nagy mennyisegu rez-szulfatol tartalmaz. A mergcz6 viz ellehetetlenitette a folyami halaszatot, s kozel 1500
hektcir termofoldet tett hasznalhatatlanna. A viz szegenyseget, betegseget es
halalt hozott a siksag lak6ira.
A ashi6i banyafejlesztes leghevesebb bfral6ja, Tanaka Sh ozo, egy falusi
el6 ljar6 fia volt, aki Tochigi prcfektura tartornanyi kormanyzatab61kerult be
a parlamcntbe 1890-bcn. Az apolatlan kiilsej er61, hars:iny magabiztossagar6l
:;......
O>
,......
0
'
00
457
es makacs er6szakossagir61 ismert, frissen megvalasztott parlamenti kcpvise16 1891-ben a banyak bezarasat kovetelte a ncmzetgylilesben:
,,A mergezo fo ly6 ... 1888 6ta mindcn evben sulyos karokat es pusztitast
okoz ... A fOidek mergezettek, a viz ihatatlan, sot meg a gatakat szegelyez6
fakes a ffi is veszelyben vannak. Senki nem tudja megj6solni ennek milyen
katasztrofalis kovetkezmenyei lesznek a jov6ben. "1
Nehany kepviselotirsa osztotta ugyan Tanaka aggodalmait, de Furukawa
Ichibe es szovctsegesei azzal az ervvel hozakodtak el6, hogy a fukoku kyohei
politikajanak sikerehez szukscg van a banyakra, ezert nem szamit, ha a kitermcles okoz is nemi kart a kornyezetben. A kormany, az uj es riaszt6 tudoman yos bizonyitekok ellenerc tovabbra is szemet hunyt az iigy felett. 1892-ben a
kabinet kijelentette, hogy a kitermeles ,,nem serti a koz erdeket". 2 A hivatalos
allaspontot hiien tiikrozi az alabbi reszlet, amely a Tokyo Nichi Nichi Shinbun
egyik vezercikkeb61 szirmazik:
,,A vita kedveert tetelezztik fel, hogy val6ban a rezhulladek felel6s a
Watarase-foly6 men ti foldeken tapasztalt karokert - az orszagnak es a lakossagnak akkora h aszna szarmazik az ashi6i banyakb61, hogy ez m essze ellensulyozza a mindazokat a karokat, amiket az erinte tt tertiletek elszenvedtek.
Masreszt a karoka t, megfelel6 osszegu j6vatetellel, barmikor ellenst1lyozni
lehct. "3
Az erdoirtasok miatt egyre sulyosabb iradasok zudultak a videkre. 1896-ban
a medreb61 kilepo foly6 300 ember eletet kovetelte. Elontott 13 000 haztartast es 88 falut. Az arviz sujtotta a tenilct Watanabe-foly6 fels6 volgyet61 egeszen Tokyo nehany killvirosaig terjedt. A szennyezett talaju term6f61dek
nagysaga 1500-rol 47 000 hektirra, tehat kozel a h armincszorosara novekedett. A pusztitas olyan nagyvolt, amit a komyekbeli falusiak mar nem tfuh ettek tovabb, ezert mozgol6dni kezdtek. Tobb ezcr tiltakoz6 vonult be a fovarosba, ahol osszecsaptak a rendorokkel. Efelett mir a kormany sem hunyhatott szemet. A felhaborodott parasztok es a kulvarosokat eler6 szennyezetL
viz megtette a hatasat. A megriadt varosi ertelmiseg vegre raszanta m agat,
hogy sajat szemevel is fe lmerje a hclyzetet. Miucin erre sor kenilt, szeles kon1
tirsadalmi koalfci6 szervezodott, ami azonnali kozbelepest kovetelt a korm anyt61. A koalici6hoz, az arisztokratak mellett, olyan, egymast61 teljesen eltero nezeteket vall6 ujsagir6k csatlakoztak, mint a kereszteny Uchimura
Kanzo, a szocialista Kotoku Shusui es a nacionalista Miyake Setsurei.
Ogy tunt, a csaszari fovarost is vesze!y fenyegeti, raa<lasul az ertelmiseg is
szervezkedni kezdett, nehany vezet6 politikus, koztiik Okuma Shigenobu,
felem elte a szavat. 1898-ban a kormany vegre cselekvcsre szanta el magat.
Pontokba szedvc, reszletesen ismertette, milyen lepeseket kell Furukawa
1 Strong,
Kenneth: Ox Against the Storm. A Biography of Tanalw Sh6z6, Japan's Conservationist

Pioneer. Tenterden, Kent, 1977, Paul Norbury Publications Limited, 63-64. p.
2 Notehelfer, F. G.:Japan's First Pollution Incident.ffS, no. 1-2 (Spring 1975), 364. p.
3 Strong: Ox Against thf.l Storm .. . 74. p.
458
Ichibenek tennie a szcnnyezes megsz\:mtetesere, s egycrtelmu hatarid6t szabott ezek teljesftesere. A munkalatok - a szennyvizet felfog6 iilepit6k megepitese, illetve az uj feldolgozasi cljarasok bevezetese, amelyek csokkentettek
a medd6k6zet fem- es savtartalmat, valamint a koh6kb6l a leveg6be kibocsatott, az erd6kre rendkfvlil karos fiist szennyezettseget - egy evtizedet kcstek,
raadasul csak minimalisjavulast eredmcnyeztek. Am enne k ellenere, h a lassan is, de megindult a Watarase-siksag kornyezeti rehabililaci6ja.
Nehany even beliil csokkenni kezdett a foly6vfz mercgtartalma, de meg
hosszu id6nek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ujratelepitctt erd6knek k0szonhet6en vegre elmuljon az fu\Tizveszely, s a foly6med erb61 kitisztuljon a
mergez6 h ordalek. ,,Barmerre neztem, mindenfele csupasz domboldalakat
lattam. Nern volt egyetlen fa, de meg egy fusz:il sem!" - emlekczett vissza egy
volt banyasz, milyennek latta Ashi6t 1905-ben, amikor closzor jart ott. 1
A dolgok tehcit latsz6lag nem valtoztak. 1900-ban Tanaka Sh6z6 igy panaszkodott err61 a napl6j aban:
,,Nepiink olyan huseggel ad6zik csaszaranak, ami az egesz vilagon pelda
nclkiili. Am a vezet6ink kihasznalj:ik ezt a huseget, eppugy, ahogy azt az
egesz n emzettel is teszik - azert, h ogy sajat hatalmukat er6sitsek es e!nyomj ak a kisembercket. .. A restauraci6t a Csaszar n eveben hajtottak vegre, de
most gonosz alattval6k akadalyozzak ennek kibontakozasat, visszaelve a csaszar nevevel. Mostan aban arra hasznalj:ik, h ogy elpusztitsaka nemzetet es megolje'k honfi tarsainkat. "5
Ket evvel kes6bb beigazol6dni latszottak a felelmei. A korm:iny elfogadott
egy tervet az alland6sul6 aradasok problemajanak megoldasara. Ennek ertelmeben felaldozzak a kozvetleniil a Watarase- es a Tone-foly6k osszefolyasa
fele tt fekv6 harom falut. A ,,felaldozas" azt jclcntette, hogy a falvakat leromboljak , s id6szakos taroz6kat letesitenek a helyiikon, amelyek aradasok idejen elnyelik a felesleges vizet, igy megvedik a f6varost. A h at6sagok vegiil csak
egy falu, a mereggel teljesen atitatott Yanaka lerombolasat rendeltek el. Az
er6szakkal kitelepitett lakosok, akik soha tobbc nem terhettek vissza oseik
foldjere, igcn szereny karteritest kaptak.
Termeszetesen nem a Watarase-foly6 volgye volt az egyetlen videk, ahol sulyos kornyezeti karokat okoztak a banyaszat, a terjeszkedo ipar es a taj arculata l atformal6 n agyszabasu epftkezesek. Am a Kesei Meiji-korszakban ez volt
az cgyetlen olyan helyszin, ahol a kornyezeti karokkal az egesz ncmzet szembesiilt. Az itt szerzett fajdalmas tapasztalatok pedig el6revetitettek a jelen evtizedeiben felmeriil6 h asonl6 problemakat.
~
,.....
O>
......
I
0
Ol
00
,.....
SagaJunichi - Bester, J ohn (tr. ): The Gambl.er's Tale. A Life in j apan's Undenuo rld. Tokyo,
l 991, Kodansha Internat.ional, 59. p.
5 Strong: Ox Against the Storm ... 121- 122. p.
459
Az ipari munkaer6
A kornyezetszennyezes elleni megmozdulasoknal sokkal gyakoribb volt

az, amikor az ipari munkasok vonultak az utcakra az alacsony berek miatt.
A munkasok d6nt6 tobbsege az ipari iizemekben es gyarakban dolgozott, de
mivel a japan kormany 6riasi h angsiilyt helyezett a banyaszat fejlesztcsere, a
banyamunkisok helyzete kiilonleges tarsadalmijelentoseggel bin.
A banyaszkodas rendkiviil megerfilteto fizikai munkinak szamitott, kiilonosen a szenbanyakban, ahol barmikor bek6Yetkezhetett egy sujtolegrobbanas, a munkasok tiideje pedig elkeriilhe tetleniil telitodott szenporral. Ajapan szenbanyaszat az Edo-korszak hagyomanyaib6l fejlodott ki, amikor ez a
tevekenyseg kiegeszit6 jovedelemkent szolgalt a videki haztartasok szamara
Kyusht:1 szenben gazdag regi6iban . A Meiji-korszakban a banyak fejlesztese
jobbara aztjelen tette, hogy ujabb telereket tartak fel, s a kitermelesben egyre
tobb csalad vett reszt. A ferj meglazftotta a k6zetet, amit a feleseg kosarakba
rakott, majd a kosarat felcipelte a banya bejarallihoz, vagy, ha mar melyebben jartak, egy kerekes szalli t6eszk6zhoz, amit azutan kihuzott a szabadba.
A gyerekek, ha voltak, ebben a munkafazisban segedkeztek. A szen - cs a vaserc - iranti 6riasi kereslet miatt a banyaszat gyors fej l6desnek indult, ezert a
banyaszoknak egyre m elyebbre ke llett asniuk. Emiatt egyre veszelyesebbe es
nehezkesebbe valt a kitermeles. Az 1880-as evekto l mind gyakoribbak lettck
a balesetek es a munkasok tiltakoz6 megmozdulasai. Utobbiakat a karhatalom es a munkaadok eroszakkal vertek szet.
A cechnologiai fejlodes, ami lehet6ve tette a me!yebb tarnak kialakitasat
(legyen sz6 szenrfil vagy mas asvanykincsekrfil)' megvaltoztatta a munkahelyek bels6 viszonyait, megpedig oly m6don, hogy kielezte a fesziiltsegeket,
ami gyakran csapott at szervezett tiltakozasokba. A rcgi, kisipari, jobbara
6nall6an mukodo csaladi vfillalkozasok, ahol a kitermeles kezmuves modszerekkel zajlott, fokozatosan alulmaradtak a fejlett eljarasokat alkalmaz6, sokkal tobb embert foglalkoztat6 nagy banyillal szemben. Az egyre kiscbb haszon miatt a sok banyaszcsalad megelhetese veszelybe keriilt, cmiatt sokan
felhagytak ezzel a tevekenyseggel. A nagyobb banyakban is valtozasok tortentek. Korabban a tulajdonosok munkafelugycl6ket alkalmaztak, akik osszetoboroztak, iranyitottak es feliigyeltck a mw1kasokat. Az uj technologiak m egjelenesevel azonban nagyobbak lettek a tarnak, ahonnan omlesztve lehetett
felszinre hozni az ercet, amit a kozvetleniil a banyamesterek ala tartoz6 nagyobb munkacsapatok vegeztek. A tulajdonosok ennek megfelel6cn kevesebb bert fizettek a munkafeliigyelonek, akik a munkasokon kerestek meg a
kiilonbozetet. Rosszabb szallist es silinyabb etelt biztositottak a banyiszoknak. 1897-ben egy ujsagir6 leirta az ashi6i banyaszok szallashelyeit:
,,Az epuletck durva fadeszkakb6l vannak osszctakolva. Olyan mocskosak.
hogy meg T6k]'6 legrosszabb nyomortanyain sem latni ilyet. .. Nines se
mcnnyezetuk, se padl6juk; a nyitott tlizhelyck korul szalmat teritenek a csupasz foldre. Csupan az alv6hclyen van a foldre fektetve n ehany falap, hogy
460
vedjen a nedvessegt61. Ezeken egy ujabb reteg sz:iraz falap nyugszik, rajtuk
vekony, rizsszalmaval toltott matraeokkal. Sehol sem latni tatamikat. Nines
mennyezet, nines tatami, nines btltor; a szemet egyre esak halmoz6dik, az
ev6eszkozok moeskosak, az agynemli tompa feketeseget araszt magab61,
annyira telft6dott korommal es kosszal. "6
Konnyen elkepzelhet6, hogy a kes6obi evekben nemesak Ashi6ban, hanem mas banyakban is rosszabbodott a szallasok minosege.
Ezek az :illapotok a munkisokat es a munkafeliigyel6ket egyarant elkeserirettek. Ut6bbiak egyeni kepessegeit tobbe mar nem ertekeltek, fizetesiik es
st:itusuk pedig ennek megfelel6en egyre csokkent. Masokat viszont arra osztonoztek, hogy frdekvedelmi szervezeteket alapitsanak a munkasok szamara, illetve szocialis reformok bevezcteseert kiizdjenek. A b:inyatulajdonosok
termeszetesen azonnal veget vetettek az ilyen szervezkedeseknek. Ebben a
feszult helyzetben mind gyakoribbak lettek a munkabesziintetesek es a szabotazsakci6k, amire a hat6sagok es a banyak vezetesc h athat6s ellenlepesekkel valaszolt.
Az egyik legdramaibb munkasmegmozdulasra 1907-ben keriilt sor az
ashi6i rezbanyakban. A kornyezeti karok felszamolasanak magas koltsegei
miatt a vezetes 1897-ben befagyasztotta a banyaszok beret. Ezt leginkabb a
tarnakban dolgoz6, tapasztalt es kepzett szakembereknek tartott munkasok
szenvedtek meg, mivel az uj eljarasok miatt tobbe mar nem sziikseg a speeialis szakfrtelmiikre. Az orosz-japan haboru idejen a kiszamithatatlan piac miatt tovabbi takarekoss:igi intezkedeseket vezettek be, ami esak felerositette a
magasabb berek es a jobb munkakoriilmenyek iranti koveteleseket. A koveteleseket nem teljesitettek. Raadasul id6kozben tortent egy tarnaomlas,
amiben tobb banyasz is eletet vesztette.7 Ekkor elszabadultak az indulatok.
A feldiihodott munkasok sztrajkba leptek. A tiltakoz6khoz rovidesen Ashio
varos:inak szegeny munkasai csatlakoztak. A zurzavarban a munkasok felrobbantottak es felgyujtott:ik a banya tobb eptileter, osszesen hatvanotot. A gylijtogat6k megfekezesfae a rendorseget es a katonasagot is bevetettek. Furukawa lchibe legjovedelmez6bb befektetese romokban h evert.
Vegiil tobb m int 600 embert vettek 6rizetbe. Sokukra szigoru biintetest
mertek. A b::inya tulajdonosai tomegevel bocsatottak el az embereket, majd
kes6bb gondos valogatas utan toltottek fe l ujra a letszamot, hogy kisziirjek a
szakszervezeti aktivistakat. Az t'tjj:iepitett banyaban kozvetlen ebb es szigortlbb ellen6rzes alatt tartottak a dolgoz6kat. A dolgoz6k es az ,,agitatorok"
szorosabb rend6ri megfigyeles ala keriiltek. A fesziiltsegek enyhitese erdekeben sor keriilt a rcg6ta halogatou beremelesekre, ezenkivii.l neh::iny korabbi
kovetelest is teljesitettek.
Ekozben a ,,felszinen'', az oles leptekkel fejl6d6 textilipar tomegesen alkal-
O'l
,.....
I
0
O'l
CIJ
Kazuo N imura: The Ashia Riot of 1907. A Social Histmy of Mining in Japan. Durham, 1997,
Duke Universicy Press, 38. p.
7 Saga: The Gambler's Tale... 60- 64. p.
..0
<
461
....
0
..:.:
mazta a nehez anyagi helyzetben lev6 videki csaladok leanygyermekeit. A lanyokat rendszerint az errc szakosodott ,,toborz6k" csabitottak el az uzemekbe, akik szandekosan felrcvczettek a lanyokat a fizetessel es a munkakor\ilmenyekkel kapcsolatban. Egy duhos fiatal, selyemgyari mun kas ezt irta
1888-ban:
,,A selyemgyarak tulajdonosai, a munkaszerzodesekre hivatkozva, gyalazatos m6don viszonyulnak hozzank. Azt kepzelik, rabszolgak vagyunk, holmi
aljanep. Mi pedig azt gondoljuk, hogy a ccrnaiizemek f6n6kei viperak, a mi
leggyliloltebb ellensegeink. "8
Miutan az 1880-as evekben bevezettek a villanyvilagirast az uzemekben, a
tcxtilgyarak hirhedtek lettck a hosszu munkaid6r6l, s arr61, hogy gycrmekmunkasokat alkalmaztak. Egy idosebb asszony, visszaemlckezve a gyermekeveire, amikor egy selycmgyarban dolgozott az 1890-es evekben, azt irta:
,,A lampaval kivilagitott csarnokban hajnalhasadtat61 majdnem este tiz
6raig dolgoztunk. Amikorra befejeztUk a munkat, alig tudtunk labra illni. "
Egyaltalan nem mcglep6, hogy a munkasok id6nkent zugol6dtak emiatt.
Gyakoriak voltak a sz6kesek. A t6bbseg egyszen1en felrugta a munkaszerz6dest, s a munkaba allas utan hat h6napon beliil elmenekult a munkahelyer61. Tcttek ezt a ,,szogesdr6t, a magas falak, a munkaba alias el6tt kifizetett
foglal6 es a vallalati szabalyzat" ellenere. Annak tudataban is mcgsz6ktek,
h ogy cz esetleg kellemetlen k6vetkezmenyckkeljarhat a csaladjuk szamara,
amelynek megethetese nagyban fiiggott a lanygyermek kcresetet61.9
A neheziparban, peldaul az 6nt6dekben es a haj6epft6 mllhelyekben,
ahol nagyon porns, faraszt6 es veszelyes volt a munka, a termelest cgyre inkabb gcpesitettek, s az egesz folyamat osszetettebb lett. Az uzerni munkafazisok specializaltabba, monotonabba es fegyclmeze ttebbe valtak. Ezek a fejlemenyek tovabb szitottak a munkasokban eledez6 elegedetlenseget, akik
nagyon feszult viszonyban voltak az 6ket ,,lenez6" vallalati vezet6ket. A dolgoz6k nem tudtak megszokni az iizemi munka monotonirasat es a nagyobb
vallalatokon beltlli hierarchiat. Egy gcpesz igy fogalmazta meg ezt 1898-ban:
,,egy munkas o lyasvalaki, aki szabadon mozog, s ho! itt, ho! ott vallal munkat; mindenfele kepesseget elsajatit, atveszeli a nehezsegcket, majd vegiil
olyan munkassa valik, aki melt6 a nevere." 10
Az eszmenyi, szabadon mozg6 mcsterember annak szentelte eletct, hogy a
lehet6 legt6keletesebben elsajatit.sa hivatasat. Ez azonban vajmi kevesse illett
bele a munkaltat6k elkepzeleseibe, akik szorgalmas, engedelmes es egy szukebb terulethez ert6 alkalmazottakat akartak maguknak.
8
Az alabbi ket idezet forrasa Tsurumi, E. Patricia: Factory Girls. Women in the Thread Mills of
Mriji]apan. Princeton, 1990, PUP, 56., 85. p.
Saxonhouse, Gary R.: Country Girls and Communication Among Competitors in the
Japanese Cotton-Spinning Industry. In Patrick, Hugh (ed.): Japanese Industrialization and
Its Social Consequences. Berkeley, 1976, UCP, 104. p.
JO Gordon, Andrew: The Evolution of LabCJr Relations in japan Heavy Industry, 1853-1955.
Cambridge, MA., 1985, H UP, 36., 65. p.
462
Az 1890-es cvektol fokoz6dott az elfogadhatatlan rnunkakort:1lmcnyek m iatti elegcdetlcnseg, ehhez tarsult az, hogy a j apan munkasok mcgismerkedtek az eur6pai ipari tarsadalmakban akkoriban megjeleno es elterjedo szocialista eszmekkel es a munkasmozgalommal. Ez azt eredmenyczte, hogy Japanban is szervezkedni kezdtek a munkasok. Celjaik kozott szcrepelt a
munkasok jogainak torvenyi szabalyozasa, a szakszervezetek es egy sajat p{1n
letrehozasa, illetve, hogy olyan politikai kepviseltiik legyen, amely hathat6san kepviseli az erdekeiket. Er6fesziteseikkel csak annyit ertek el, hogy a
rendorseg meg szigorubb eszkozokkel lepett fel cllenllk, s meg tobb korlatoz6 intezkedest hozott. Az elegedetlenseg okainak kivizsgalasara fe lallitott
kormanyzati vizsgal6bizottsagok riaszto fejlemenyekrOl szamoltak be, ami talan meg inkabb fokozta a politika szempontjab61 karos, radikalis eszmek terjedeset. Egy befolyasos kormiinyzati tisztviselo 1896-ban arra figyelmcztetctt,
hogy:
,,Haaz allam valamikeppen nem szabalyozza a munkaltat6k es a munkavalla16k viszonyat, akkor nem lesz senki, aki megvedenc a munkasok erdekeit.
Ez a jov6ben tarsadalmi beketlenseget sziilhet; megszaporodhatnak a zavargasok es az croszakos esemenyek ... Ha n em avatkozunk be, akkor egy olyan
folyamatot indimnk el, ami rendkiviili tarsadalmi fesziiltsegeket eredmenyezhet, hasonl6akat, mint amilyenekkcl Nagy-Britannia szembesiilt a szazad elejen."
Az iparositas hivei, akik elleneztek, hogy a kormany barmilyen m6don ,,beavatkozzon" az ,,6" iigyeikbe, azzal erveltck a munkaiigyi torveny meghozatala ellen, hogy Japan versenyfutasban van a ,,Nyugattal", emiatt minimalisra
kell szoritani a termelesi koltscgeket, ennek pedig legegyszerubb m6dja az
alacsony munkaber. Ezzel azonban nem sertik a dolgoz6k erdekcit, mivel,
ervelt az ipari lobbi,Japan nem szenved attol a fajta artalmas munkaad6-bcosztott viszonyt61, ami Eur6pat es Eszak-Amerikatjellcmzi. A n agoyai Kereskedelmi Kamara allaspontjat idezve, J apanban ez a kapcsolat ,,ncm mas,
mint a munkaer6 es a penz csereje". A t6ky6i testulet szerint viszont az orszagban:
,,a munkaltat6 es a munkavallal6 viszonya olyan, akar a csaladtagok kapcsolata ... olyan, amit athatnak a szeretetteljcs erzelmek" 11
Kcves munkas latta hason16an a h elyzetet. 1898-ban Kanai En, a korabban
mar idezett professzor, nyfltan biralta az ipari oligarchia allaspontjat. Kijelentette, hogyj6llehct a japan munkaad6k talan val6ban nem zsakmanyoljak
ki oly mertekben a munkasaikat, mint Nyugaton:
,,s talan nem bannak durvan veluk, am ennek ellenere a helyzetuk korantsem tekinthet6 j6nak. Az a szemclyes kapcsolat, ami a multban jellemeztc a
mester es segede viszonyat, ma mar nem alkalmazhat6. Az iizemi szervezode-
11
;;"
......
O>
.....
0
O>
00
......
~farshall , Byron K : Capitalism and Nationalism in Prewarjapan. The ldRowgy of the Business
Elite, 1868-1941. Stanford, 1967, SUP, 57-58. p.
463
sek megjelenesevel, aminek napjainkban tanui lehetunk, elhidegultek egymast61 a munka iranyft6i cs a dolgozok."12
A professzor arra a kovetkeztetesre jutott, hogy ujfajta rendszerre van sziikseg, aminek a bevezetese az ido mulasaval egyre stirget6bbe valik.
J6slata val6ra valt. A munkasmegmozdulasok egyre gyakoribbak es hevesebbek lettek. Ezek hatasara 1910-ben a kormany, nem t6r6dve a gyarosok
tiltakozasaval, elkeszitette a Gyartorveny tervezetet. A torn~nyt, ami 1916-t61
lepett hatalyba, 1911-ben fogadtak el. Tobbek kozott kimondta, hogy 12
even aluliakat tilos alkalmazni, illetve, hogy a n6k es a gyerekek n em dolgozhamak napi 12 6rana.l tobbet (nemi m6dositasokkal, amelyek a munkaltat6knak kedveztek).
Az iparpartiak tovabbra is a ,,mester es seged viszonyanak csodas hagyomanyat" emlegettek, ami Japan ban az ,,aldozatossag cs a kony6riilet szellemisegen alapul". 13 (Ezek a Mitsubishi Haj6gyar igazgat6janak szavai voltak
1910-ben.) Am, hogy vegkepp ,,meggyozzek" a munkasokat, hazafias, a szorgalmas munkara oszt6nz6jelszavakr61 sem feledkeztek meg.1911-bcn a textilgyarak arra buzditottak a selyemiparban dolgoz6 n 6ket, hogy kemeny
munkaval szolgaljak a hazat:
,,Ha n em dolgozol, hanem [ehelyett] otthon tetlenkedsz, akkorJapcin egyre
szegenyebb es szegenyebb lesz. Ezert dolgozz a nemzetedert olyan szorgalmasan, ahogyan csak bfrsz, hogyJapcin a vilag leghatalmasabb orszaga legyen! "14
Ok igy is dolgoztak, de nem kizar6lag a nemzet dicsosegeert, s nem mindig boldogan.
Az agrarkerd es
00
Az ashi6i kornyezeti katasztr6fa es a munkassag koreben tapasztalhat6 novekvo elegedetlenseg egy nagyobb tavlatokat felolelo problemahalmaz reszelemei voltak csupan. Idetartozott az is, hogy az emberek elott vilagossa valt,
az orszagban egyre kiriv6bb igazsagtalansagok tortennek. Emellett aggodalommal toltotte el 6ket a videken kibontakoz6 sulyos valsag.
Ez a felelem nem volt alaptalan. A videk lemaradasat mindennel job ban
tUkrozte az a teny, hogy toredekere csokkent a befolyasa a politikai eletben.
1895 el6tt a parlamenti kepvisel6knek meg kozel a fele kot6dott valamilyen
formaban a mezogazdasaghoz, am az orosz-japan haboru el6estejen ez mar
csak a honatyak h armadara volt igaz. 15 Az arany a kovetkezo evekben tovabb
12
N
l
c::
' l
o._
......,
"'
464
Kinzley, W. Dean: Industrial Hannony in Modern japan. The Invention of a Tradition. London, 1991,Routledge, 20. p.
13 Gordon: The Evolution of Labor Relations... 66. p.
11 Tsurumi: Fact<try Girls... 94. p.
15 Ohara Masayo: Democratization and Expansionism. Historical Lessons, Contempi:rrary Changes.
Westport, CT., 2001, Praeger, 47. p.
csokkent. A videk hanyatlasa es az igazsagtalansagok felett erzett aggodalom

feltehetoen erzelmi szinczetet is kapott, mivel szervesen hozzatartozou a
korszakra egeszeben jellemzo ,,Kelct-Nyugat" szemleletm6dhoz. Az ipari
tarsadalmat alapvet6en ,,nyugati" fejlemenynek tekintettek, ezert a mez6gazdasagi tirsadalom, ami folyamatosan teret veszltett az iparositassal szcmben,
a nemzeti identitastudat megtestesitojeve lepett elo. Ha ez elvcszik, akkor a
,japansag" is elveszhet.
Sok elemzo azonban a probleman ak inkabb ajclenhez kapcsol6d6 vetweteit vizsgalta. Szamos magyarazattal szolgaltak a korabeli tarsadalmi problemakra. Egyesek a roldbirtokosi rendszer visszassagaiban lattik az okot 1868-ban a foldek 30 szazalekat muveltek bcrl6k, ez az arany 1913-ban mar
45 szazalek volt. Masak viszont mas tenyez6kben lattak az okokat: az erzeketlen k.ormanyban ; a magasabb ad6kban, amiket a modern regularis hadsereg
felallitasara, felszerclcserc es kikepzesere fordftottak; az ipari munkaero
mcgjeleneseben; a szocialista gondolatok megjeleneseben; a ,,varosok" erk6lcsrombol6 vonzerejeben; illetve abban, hogy 1890 utan J apan egyre inkabb bekapcsol6dott a nemzetkozi penziigyi folyamatokba.
A ,,varos" problemajana.k lenyege termeszetesen az iparosodassal egyiitt
jar6 nrbanizaci6 volt, ami miatt rovid ido alatt a varosokba tevodott at a tarsadalom ,,sulypontja": 1870-ben a lakossag 80 szazaleka a videki falvakban elt,
de alig egy evszazad alatt ez az arany megfordult. A varosi nepesseg novekedesevel termeszetesen az Ott e lo Jakossag ti) takoz6 megmozdulasai is megszaporodtak. Ennek szamos oka lehetett: a helyi ad6k emelese, a rizs es a napi
sziiksegleti cikkek dragulasa, a villamosjegy aranak emelese vagy ennel fontosabb iigyek.
A varosokban tapasztalhat6 nyugtalansagra es a videk szemmel la that6 Jeszakadasara egyesek mar az 1890-es evekben felhivtak a figyelmet, de ez a
problema csak az orosz-japan haboru utan keriilt igazan a figyelem kozeppontjaba. A kulonboz6 t.arsadalmi csoponok - a foldbirtokosok es a helyi hivatalnokok (peJdaul Ikegami Chinpei), a vidcki szarmazasu ertelmiscgiek, a
varoslak6k, akinek jovedelme vagy a munkaja a foldhoz es a videkhez k6t6dott, illetve a videki valaszt6keriiletekb61 a parlamentbe keriilt kepvisel61c,
koztuk Tanaka Shozo - mintha ismetfelfedeztek volna a videki eletrn6d ertekeit. Akkoriban sokakat megfertozott a videki elct idillikus kepe. Ezek az
,,agri6tak" (nohon shugisha) szembeallitottak a videki elet tisztasagat a varosok
,,zullottsegevel". 0gy ve1tek, a falu (ahol minden tekintetbenjobb cmberek
cluck) alkotja a shintoalapzatat, s az egyediilall6nak tartottjapan csaladrendszer megtestesit6je. Roviden a japan civilizaci6 forrasa, de legalabbis a modem hadsereg gerince.
1897-ben az Ashio-incidens csucspontjan a neves agri6ta, Yokoi Tokiyoshi
szinten igy kozelitette mega kerdest. Latva, hogy a videki regi6k gazdasagi es
a kulturalis teren egyarant aggaszt6 gyorsasaggal maradnak le a varosok mogott, kijelentctte, hogy:
,,a sanyarii helyzetben lev6 gazdakat fokozatosan el fogja lehctetleniteni a
"<$'
......
......
O'l
0
O'l
co
......
465
varosok gazdagsaga, s aldozatul esn ek majd az urban us erdckeknck. Evro1 evre

gyengcbbek es szcgenyebbek lesznek ... Ez meggyengiti n emzet Cleterejct,
ami igy lassankent elcnyeszik. Vegul mar nem lesz mod a i;negmcnteserc."16
Nehany evvel kes6bb, amikor a ,,szocializmus kisertete"Japan ban is megjelent, Yokoi feltette a kerdest:
,,Mit tehctnenk? Csakis a parasztokban bizhatunk. A varos mindig is a forradalom melegagya lesz. Am a videk orokke vedelmezni fogja a tarsadalmi
rendet." 17
Az ashi6i incidens bebizonyitotta, hogy falusiak felaldozhat6k voltak az
iparosodis olt:iran, de mind a kormany, mind az agri6ta ideol6gusok el akartak kerulni, hogy a parasztsag karos eszmek befolyasa ala kert"iljon. A videki
t:irsadalom ,,ujjaClesztese" erdekeben az agri6tak szimos kormany- es maganszervezetet hoztak letre, s igyekeztek szorosabb kapcsolatot kiepiteni a videki es a kozponti kormanyzati hivatalok kozott. Az t'Ujaelesztes ez esetben
azt jelentette, hogy felszarnoljak az ,,elmaradott" szokasokat, s helyettuk a nemzet szamara hasznosabb gyakorlatot vczetnek be; illetve azt, hogy a rohamleptekkel fej lod6 varosi gazdasag ellensulyozasa erdekeben fejlesztik a mez6gazdasagi termelcst es a videki ipart.
A Belugyminisztcrium meg peldakepet is allitott a falusiak ele, Ninorniya
Sontokut, a Kesei Edo-korszakban elt falufonokot, aki sajat koraban a szorgalmon, a mertekletessegen es a haladatossagon alapul6, Mtokunak {,jutalmaz6 ereny") nevezett doktrinaval igyekezett segitcni a videk fej l6deset. 1 ~
}Jem hivatalos hotoku-kozossegek sok faluban mukodtek a Meiji-korszakban,
f61eg T akai videken. Ezt kihasznalva a hivatalnokok arra buzditottak a falusiakat, hogy hozzak letre a maguk hasonl6 szer iezeteit (Hotokukai), s allitsanak szobrot Ninomiya tiszteletere. A Hotokukaiok felallicisa azt a celt szolgalta, hogy tamogassak az ligy helyi sz6sz616it, megszervezzek a kozossegi
tcvekenysegeket, arra osztonozve a helyi fiatalsagot, hogy legyenek szorgalmasak, ugyanakkor elegedettek az ele tiikkel, s egyben tagadjak mega ,,dekadens" varosi ifjusag ketes ertekrendjet. A Belligyminiszterium arra biztatta a
fiatalokb61szervez6dott csoportokat (seinendan), hogy 6rkodjenek a fiatalsag
erfoye es ,,elctereje" fe lett. 1913-ra allft6lag mar kozel 30 000 ilyen csoport
mlikodott szerte Japanban. A mez6gazdasagi tarsulasok szama is megemelkcdett. A mintegy 11 000 ilyen tipusu szervezet 1914-re a videki telepulesek
90 szazalekat magaban foglalta. A kormany azokat a n6ket is tamogatta, akik
sajat kozossegeikben a Hazafias Noszovetseg (Aikoku Fujinkai) helyi szervezcteinek megalapitasan faradoztak. Ennek a szervezctnek az volt a celja,
16
N
OS
i::
'OS
0.
.._,
OS
466
Havens, Thomas R.H.: Farm and Nation in Modem japan. Agrarian Nationalism, 1870-19.JU.
17
Pyle, Kenneth B.: The Technology of J apanese Nationalism. The Local Improvement
Movement 1900-1918.JAS, vol. 33 no. 1 (November 1973), 62. p.
18 Smith, Kerry: A Time of Crisis. japan, the Great Depression and Rural Revitalization. Cambridge, ~IA. , 2001, Harvard Universit)' Asia Center, 88-91., 219-223., 304-312. p.
hogy erosftse a falu es a hadsereg kapcsolatat, segitve a katonakat es a tengereszeket es azok csaladjait.
A tokyoi hivatalnokok csakis azcrt tudtak mindezt m cgval6sitani, mert a
politikai p artokon es az egymasra epiilo kozigazgatasi hivatalokon keresztul
az egesz orszagban kapcsolatban alltak a helyi vezetokkel. i gy, amikor a vczeto politikusok 1910-ben letrehoztak a Katonai Tartalekos Szovetseg (Zaigo
Gunjinkai) orszagos intezmenyet, korantsem meglepo m6don, Ikegami Chinpei lett az Okayama prefekttlraban mukodo alszervczet vezet6jc. Voltak
olyan evck, amikor a helyi n oszovetseg es a fiatal falusiak csoportjat is (5 vezette. 1919-ben, Kamiban, ahol 6 volt a faluf6n ok, letrehozta a he lyi Hotokukait. A kozpont es a periferia olyan osszhangban mukodott egylitt tobbe-kevesbe sikcrcsen, amir61 a Tokugawa-bakufu vezetoi a maguk korab an
almodni sem mertck volna. Ennek koszonhetoen videken egycl6 re nem szabadultak el az indulatok.
Noi aktivist ak
japanban - mint a vilag tobbi reszen - az iparositas egylittjart a kornyezetszennyezessel, a virosi munkasosztalyhoz kapcsol6d6 problemakkal, a neheLebbe va16 videki elettel, illetve azzal, hogy idovcl a falvak mar szinte semmilyen h atast sem gyakoroltak a tarsadalom egcszerc. Ugyanakkor kitagfwtta
az cmberek szcllemi tavlatait, uj kiugrasi Jehetosegeket kina!t, s korabban
nem tapasztalt mertekben elkulonitettc egymast61 a munka es a csaladi elet
szfnteret. Ezek a folyamatok a n6ket ugyanugy erintettek, mint a ferfiakat.
Ebben az idoszakban eloterbe kerult az a problema, hogy hol a n6k helye a
ul.rsadalomban , s milyenjogok illetik mcg oket. A fejlemenyek aztj6soltiik,
hogy ezek a kerdesek a kes6bbiekben meg hangsulyozottabban eloterbe kerulnek.
Amikor a Meiji-korszak allamepftoi az 1880-as evek vegen cs a kovetkezo
evtized elejen hozzalattak a tarsadalmi es p olitikai szerepek es szaba lyok lefektetesehez, egyarant segitsegul hivtak a sajatosan j apan es az idegen elveket es gyakorlati m6dszereket annak erdekeben, hogy egy kozpon tositott,
gyamkod6 rendszerl hozzanak letre, amib6l a gazdag es cros J apan, ,,modern" tirsadalom - ,,n agyhatalom" - mcgszulethet. Arr61, hogy mikent lehetne ebbe az l'tj rendbe a lehet6 legtokele tesebbcn ,,beilleszteni" a n okct,
szamtalan n ezet es velemeny szuletett. Nehanyan, ferfiak es n6k cgyarant,
C1gyveltek, nagyobb cirsadalmi szerepet kcll biztositani a gyengebb nemnek.
Ez nezet kiilonoscn az 1870-es evekben volt nepszeru, amikor a dolgok szinte
napr61 napra viiltoztak. A n6k j ogaiert kiizd6k egyik lcgkival6bb aktivistaja
Kishida Toshiko volt, egyvagyonos ky6t6i keresked o leanya, aki j61 ismerte a
halad6 europai szellemi iranyzatokat. Sokfcle f6rumon es igen mcggyozoen
Cr\'elt a n6k iskolaztatasa mellett. Ugy velte, lehet6segeket kell biztositani a
n6knck. 1883-ban, huszevesen , kijelentette, hogy:
'
~
.....
co
'
.....
467
,,Egyenloscg, fliggetlenseg, tisztelet es a monogamia; egy civilizalt tarsadalomban ezek az ismfrvei a ferfi es a no kapcsolatanak." 19
Nem minden ferfi ertett ezzel egyct. Miutan az 1880-as evekbcn megszilardult az i'tj rendszerJapanban, az ellenzok is hallatni kczdtek a hangjukat. Ok
a munkahely es a csalad fokoz6d6 elkC1loniilesere hivtak fel a figyelmet. Ennek a nezetnek Japan ban es kiilfOJdon egyarant voltak elozmenyei. Az ellenpartiak szerint a n6k. legfontosabb fcladata az, hogy felelossegteljesen intezzek a haztartas ugyeit, legyenek elkotelezett otthonteremt6k, ,j6 felescgek es
boles anyak" (ryosai kenbo).
1899-ben az Oktatasiigyi Minisztfaium arra utasftotta a prcfekturalis hat6sagokat, hogy lehet6seg szerint tcremtscnek tobb olyan kozepiskolat, ahol
n6k. is tanulhatnak. A kormanydontessel kapcsolatban a miniszterium a kovctkez6 magyarazatot adta:
,,Mivel a csalad a nemzet gyokere, a hazassagra lepo n6k feladata, hogy j6
felesegek es boles anyak legyenek. A leany-kozepiskolakra azt:rt van szukseg,
hogy a fels6bb es a kozeposztalyok csaladjaib61szarmaz6 leanyok megfelelo
oktatasban reszesuljenek, hogy megfelcljenek ennek a feladatnak."
A Meiji-korszak vezet6i ilyennck kepzeltek az ,,idealis" n6i szerepct, ezert
arra osztonoztek a gyengebb nemet, hogy szerezzek meg az e hhez sziikseges
ismereteket. Am ennek ellenfae a n6ket mindcnkeppen ki kcllett zarni a politikab61, nchogy ez a tevekenyseg osszezavarja az erkoleseiket, ami felborithatna a tarsadalmi rendet, s veszelybe sodorna a nijuk szabott anya- es felescgszerepet. Az 1890-ben elfogadott, 1900-ban megerositett Rendvedelmi
Szabalyzat 5. cikkelye ertelmeben a n6knek tilos volt politikai szervezetekhez
csatlakozniuk, politikai gyulesekcn reszt venniuk, szavazniuk es hivatalt viselniiik.
A hivatalos allaspont korantsem felelt meg az olyan n6k. egyre nepesebb taboranak, akik masfajta karrierre vagytak, vagy egyszeruen csak tobb valasztasi
Jeh etoseget akartak az eletben.20 Nern tert ki azokra a tarsadalmi kfadesekrc,
amelyek altalaban frintettek es sertettek a n6k.et: peldaul az agyassag intezmenyere, a prostituci6ra, a reszeg, eroszakos ferfiakra, illetve a szegcny, fOleg a tcxtilgyarakban dolgoz6 munkasok szornyli elelkoriilmcnyeire . Val6ban ugy runt, hogy a szegeny munkasok helyzcte, mint a vilag tobbi reszen,
Japanban is kiviil esett a hatalmi elit lat6koren.
A lcgnehezebb elete azonban ketsegkfvfrl a szenb:inyakban dolgoz6 n6k.nek volt:
,,A noi szenbanyaszok elete dobbenctes volt. Megtorve es koromfeketen
hazaterve a munkab61, ah ol egesz nap a tarnakban dolgoztak a ferjiik oldalan, azonn al neki kcll latniuk az ctelkeszitesh cz. Akkoriban nem voltak 6vodak, ezert a kisgyermekeket mindig masok gondjaira biztak. Otthon a n6k19 A
kuvetkeLo ket idezet fo rrasa Sievers, Sharon L.: Flowers in Salt. The Beginnings o/Feminist
Consciousness in Modem japan. Stanford, 1983, SUP, 38., 112. p.
Copeland, Rebecca L.: Lost Leaves. Women Writen of Meiji japan. Honolulu, 2000, l.iHP.
468
nck a gycrmekckkel is fog lalkozniuk kelle tt. A ferfiak viszon t odahaza

megfiirdcnek, leheverednek es pihennek. Szaket isznak es a tetovalasaikat
n ezegetik. Az. alacsony szarmazasu n epeknet ez az elfogadott viselkedes.
Egyetlen ferfit sem latni, aki segftene azokban a munkakban , amit a n6K. feladatanak tekintenek. Ha egy no tiltakozna ez ellcn, akkor verest kapna."21
Mivel a banyaszat mocskos es veszelyes hivatas volt, a banyatulajdonosoknak j6val magasabb bereket kellett fizeLniiik a banyaszoknak, mint a felszini
munkasoknak, hogy magukhoz csalogassak s megtartsak a munkaer6t. A magasabb fizetes lehet6sege nemcsak a ferfiak, hanem a n6K. szamara is vonz6
Yolt. O lyannyira, hogy, amikor nehany ewe! kes6bb a reformerek olyan toryfoyt vezettek b e, ami kozegeszsegiigyi okok miatt kitiltotta a n6ket a binyakb61, nehany asszony hevesen tiltakozott a rendclet ellen, ami megfosztotta 6ketj61 fizet6 allasukt61, ennyi penzt ugyanis a felszinen soha nem tudtak megkeresni.22
Ezck a n6i banyaszok rendszerint nagykoru, hazas emberek voltak. A fiatalabb, videki hajadonok altalaban a textilgyarakban vallaltak munkat vagy cselednek alltak. A szegeny varosi n6k viszont sokfele munka kozill vfilaszthattak: ,,kisegit6 gyiri munkasoknak alltak, 6cskavasat es p apirt gytijto ttek ...
hazal6k lettek, papirt gyartottak ... halat es zoldseget amltak. De bermunkasnak is elszegodtek, sot ,,kocsikat is to! tak", vagy idenymunkaskent a ,,teaiilte tvenyeken" dolgoztak. 23
Ezekr61 a szegen y munkasn6kr61 szinte tudomast sem vcttek a n6i aktivistak, ahogyan a ferfi politikai vezet6K. sem. Meg a kivaltsagos helyzetben lev6
nok koreben is elteroek voll.ak az frdekek es a szUksegletek. Emiatt mas-mas
dolgokat helyeztek eloterbe. Kovetkezeskeppen szinte leh etetlen volt a noi
egyscgfront letrehozasa a kozos eel, a n6k helyzetenekjavitasa erdekeben.
Fukuda Hideko, aki egy okayamai szamurajcsaladb61 szarmazott, egyikc
volt azoknak, akiket a leginkibb megerintett a m egosztott n6i n epesseg dilemmaja. Nagy tisztel6je volt Kishida Toshik6nak. Nehany evig radikalis politikai nezeteket hirdet6 politikai aktivistakent tevekenykedctt, emiatt bortonben is iilL Ezut:in megallapodott, s eletet a nok oktatasanak es a szocialista-feminista eszmek terjesztesenek szentelte. 1907-ben ujsagot alapitott Sekai
Fujin (A. Viltig Nffi) cimmcl, amit a szocialista-feminista eszmek sz6cs6venek es
forum anak szant. Az. els6 szam vezercikkeben kijelentette, hogy:
,,a n6kkel kap csolatban szinte minden a kenyszerr61 es az elnyomasr61
sz6l, eppen ezert nem tur halasztast, hogy mi, n6k vcgre felemeljiik szavunkat, s er6szakkal tltnak inditsuk saj at tarsadalmi mozgalmunkat.''24
C<l
21
Nakamura Masanori (ed. ): Technology Change and Female. Labour in japan. Tokyo, 1994,
United Nations University Press, 63. p.
22 Saori Iwaya: Work and Life at a Coal Mine. The Life History of a Woman Miner. In
Haruko Wakita et al. (eds.): Gender and Japanese History. Vol. 2. Osaka, 1999, Osaka
University Press, 434., 437 p.
~3 Nakamura: Technology Change... 104. p.
24
Sievers: Flowers in Salt ... 127. p.
469
2 7. abra Biol6gia szakos hallgat6k aJapan Noi Egyetemen. A:L. egyetemet 1901-ben alapftotta Naruse jinzo. FO!eg a fels6bb osztilyhoz tartoz6, vagyonosabb csaladok leanyai jartak aL
intezmenybe. A:L. iskola j61 peldazza a kapcsolatot a hasznos ismeretek megszerLesen ~k
Edo-kori eszmenye, a korabeli modern oktatasi m6dszerek, iUetve a kitagul6 szellemi horizont kozott.Japanban az ipari kor n6i mozgalmai ebben a kozegben sziilettek meg. Forras:
Sievers, Sharon L.: Flowers in Salt. The Beginnings of Feminist Consciousness in Modem Japan.
Pontosan felismerte azt a tarsadalmi okot, ami meggatolta a n6ket az egysegfront kialakitasaban, ezert gyakran ramutatott arra, hogy a dolgoz6 n6k egy
nemi es tarsadalmi alapon nyugv6 diszkriminaci6 aldozatai. Emiatt, fejtegctte egy masik, szinten 1907-ben ir6dott esszejeben, a n6knek a szocialista eszmeket kell tamogatniuk:
,,A szocializmus megakadalyozza, hogy a dolgoz6kat kizsakmanyoljak a tokesek, s azt is, hogy ferfiak fensObbsegesen viszonyuljanak a n6kh6z. Felszamolja a szegenyek es a gazdagok osztalyat, s veget vet a nemi megkulonboztetesnek. "25
Abban a remenyben, hogy a nok meg szClesebb retegeit n ycrheti meg az
\igyenek, Fukuda Hideko a SekaiFujin egyik fo celjava tette a korabban emlftett 5. cikkely h atalyon kiviil helyezeset. Am meg ezzel sem tudta elerni az
egyseges nomozgalom megszweteset. A hat6sagok zaklatasai es az atyaskod6
25
470
Mackie, Vera: Creating Socialist Women in japan. Gender, Labour and Activism, 1900-1 931.
Cambridge, 1997, CUP, 65. p .
kormanyzaci intezkedesek miatt (ezeket a kcvcsbe szeren cses n6k kozul sokan lelkesen fogadtak) keptelcn volt megteremteni a vagyott egyseget. Nehany evvel kes6bb a nomozgalom lfoyegeben m egsemmisult, amikor ferry
derl:ilt egy csaszar elleni osszeeskuvesre (lasd kes6bb). A fiatal, harcias eszmcket vall6 Kanno Suga szinten a gyanttsitottak kozl: kerul t. Az ujsagir6b61
lett anarchista feministat bunosn ek talalrak, majd kivegeztek.
Nern minden noi aktivista helyezkedett ennyire Clesen szcmbe a fennall6
renddel. A Meiji-korszakban olyan uj hacasok ertekJ ap ant, amelyek az anyak
es a fclesegek elou is a lehetosegek gazdag tarh azat nyitotcak meg. Ez a szemlelet egyertelmuen kifcj czcsre j utott a jogaku Zasshiban (Noohtatasi Magazin)
megjelen t cikkekben. A kiadvanynak 1885 es 1904 kozott osszesen 526 szama
jelent. A lap 1904-ben csodbe ment.26
Sok no alapico tt leanyiskolakat, ahol a novendekek olyan ertekeket es ismereteket saj atito ttak el, amelyek mcgfeleltek a ,j 6 feleseg, boles anya" eszmenyen ek, ugyanakkor szelesite ttek a n6k enrenyesulesenck dimen zi6it
(27. abra). 1901-ben Tsuda Ume peldaul megalapitocta a Noi Angolin tezetet
Qoshi Eigakujuku) , ami napj ain kban mar a Tsuda Noi Egyetem n evet viseli.
Arra tanicotta novend ekcit, hogy ne csak a ,,kisasszonysag" elsajatitasara t6rekedjenek, hanem pr6baijanak gyakorlati, ,,piackepes" ismereteket is szerezni. 1915-ben az egyik beszcdeben igy fogalmazott: ,,A gazdasagi fiiggetlcnseg
az egyetlen dolog, ami megmenthet egy not a n em megfelelo vagy gyiHolt hazassagt61, amit a rokon ai kenyszeritenenek r a. "27 A hozza hasonl6 oktat6k
biztatast adtak az orvoslastan t canul6 lanyoknak, akiknek szama egyre nott.
Kezdetben apol6n 6i, majd 1912 utan orvosi diplomat is szerezhettek. Meg
tobben voltak azok, akik tanit6n 6i kepesftest szerezhettek. Ok altalaban leanyiskolakban helyezkedtek e l.
A korszak egyik legsikeresebb asszonya Okumura Ioko volt, egy kylishUi
buddhista pap lanya. A restauraci6 idejen aktiv politikai szerepet vallalt,
majd az egyik legelkotelezettcbb hive lett a katonai terjeszkedesnek. Beutazta egcsz Eszakkelet-Azsiat, s 1901-ben megalapito tta a H azafias Noszovetseget. A szervezet legf6bb feladatai koze tartozott a habor(1ba indul6 csapatok
tamogatasa, a sziikseget szenvedo katonacsaladok segitese, illetve az elesett
katon ak h ozzatartoz6inak vigasztalasa. Mivel nyfltan t:imogatta a kormany
politikajat, Okum ura hamar elnyerte a vezet6k tamogatasat, a szovetseg tagletszama ennek koszonhet6en meglepo gyorsasaggal n ovekedett. 1905-ben a
tagsag meg csak 465 000 f6t szamlalt, de az I. vilaghaboru idejere elertc az
egymilli6t. A H azafias Noszovetsegn ek a birodalom szinte mindegyik falujaban mukodtek alszervezetei.
~
.....
C'l
.....
0
'
Cl()
26
Iwahori Yoko:Jogaku zasshi (The Women's Magazine) and the Construct.ion of the Ideal
Wife in the Mid-Meiji Era. In Haruko Wakita etal. (eds.): Genderand]apaneseJlistmy. Vol.
2, 391-411. p.
27 Rose, Barbara: Tmda Umeko and Women'sEdu cationinjapan. New H aven, 1992, YUP, 128.,
139. p.
47 1
A fiatal ..gentlemanok" moz.galma
"'0..
N
"'
472
A Hazafias Noszovetscg tagsaganak ugrasszenI novekedeseb61 arra lehet kovetkeztemi, hogy a Belii.gyminiszterium es a Kesei Meiji-korszak mas kormanyzati szervei orommel fogadtak a kozvelemeny aktiv tamogatasat, s igen
sikeresek voltak e tamogatas megszerzeseben. Mindazonaltal, amint arr61 a
korabbi oldalakon mar sz6t ejtettUnk, az altalanos helyzet, a megszilardu16
uj politikai rend, illetve az egyre gyorsul6 tarsadalmi es gazdasagi valtozasok.
egyrc tobb eleged etlen not, ipari munkast f:s falusit termeltek ki magukbbl.
Az elegedetlenseg mega viszonylag el6kel6 szarmazasu - de az orokletes rangokat birtokl6 arisztokratak alatt all6 - fiatalok koreben is frezhetove valt.
Noha ezek a fiatalok nem rendelkeztek politikai b efolyassal, elegedetlensegti.k fontos fejlemeny volt, mivel kes6ob ebb61 n ottek ki a radikalis mozgalmak J apanban.
Ennek az a magyarazata, hogy a Korai Meiji-korszakban az el6kel6bb szarmazasu fiatalok, n evezetesen a szamurajok, a foldbirtokosok es a keresked6k
fiai elott, ha kemenyen kuzdottek frte, s megfelel6 iskolazottsaguk volt, 6riasi lehet6segek nyilhattak. Am az 1890-cs evekre, az uj politikai struktura meger6sodesevel es az uj tarsadalmi elit megjelenesevel, egyre kisebb lett ann ak.
az ese!ye, hogy ezek a fiatalok bejutnak a legjobb egyetemekre, mivel a tobbszorosere emelkedett ajelentkez6k szama. Az ervenycsiilesi lehetosegek tovabb szukiiltek. Egy allasra sokkal tobb a kivant vegzettseggel rendelkez6 szemely j elcntkezett. Szamuk gyorsabban n6tt, mint a betolthet6 allasoke. A fizetesek pedig nem kovettck a megelhetcsi koltsegek emelkedeset. Ez meg a
kormanyhivatalokra is igaz volt. J 6llehet az alacsonyabb hivatalok szama
1887 es 1909kozott1 5 OOO-r61100 000-re n6tt, a magasabb beosztasok szama
nem emelkedett ezzel aranyosan. A beszukiil6 lehet6segekkel szembesiilo
diakok egyre kevesebb ertelmet lattak a tanulasnak. Kunikida Doppo mi nden bizonnyal sok diak neveben beszelt, amikor 1902-ben a kovetkez6 kijelentest tette: ,,Tanarok! Megvetem oket! Ugy poffeszkednek, mint a k6Ye:
varangyok. Csak pislognak, mintha eppen akkor vetettek volna el egy szunyogot!"
A Korai Edo-korszak szamurajaihoz hasonl6an, akike t arra kenyszeritettek, hogy felhag)janak az almaikkal, s megelegedjenek a szanalmas oroklete
rangjaikkal, a Kesei Meiji-korszak el6kel6ob szarmazasu fiataljait szinten az
unalmas, kozepszeru elet reme fenycgette. Ennek megfelel6en a n ekik irOdott ujsagok egyre csak arra biztattak Oket, h ogy legyenek m eg szorgalrnasabbakes keriiljek a helytelen viselkedi:st, igy bejuthatnak annak a nehany egyetemnek a valamelyikebe, amelyek elvegzese utan egyenes ut vezet a vagyorr
kormanyhivatalo kba.
Az 1900-as evek elejere az egyre magasabb szint:U iskolazottsag es az irni-0!vasni tudas nyoman megn6tt a kritikai irasok olvas6tabora. Egyes kozfr6k ramutattak arra, hogy, bar megn6tt a versenges a legjobb oktatasi intezmenyekbe val6 bejutasert, s a hivatalnoki palya is egyre inkabb leertekel6dik, 2.
szorgalmas emberek az iizlct vilagaban meg mindig nagyon j6l boldogulhatn ak. Lekiizdve az akadalyokat, 6riasi vagyonokat halmozhatnak fe l, szolgalh atjak a h aza erde kec, s kivlvhatjak maguknak a koz m egbeestiJeset.
Am a leh e tosegek az l"tzleti ele tben is korlatozottak volrak, jegyezte meg
egy kozfr6 1906-ban:
,,Manapsag nagyon sokan vannak azok, akik kozepiskolai vegzettseggel
sem tudnak a bankokban es a vallalatoknal elhelyezkedni . Tovabbtanulni
sines leh et6scguk, ezert eel nelkiil ogyelegnek a vilagban. "28
Az esszefro k szerint az ilyen embcreknek meg kell ketszerezniuk erofesziteseiket, el kell vallalniuk barmilyen kinalkoz6 munkat, s kozben keszUlniiik
kell ajovore, amikor saj at labukra allnak m ajd. Masok viszont ugyveltek, kapesolatokat kellene kiep1teniuk, emellett el kell sajatitaniuk a esiszolt tirsadalmi viselkedes alapj ait, ami jobb ajanlolevelet ad a mu nkaeropiacon. Megint
m asok a kivandorlasban lattik a megoldast. A fiataloknak, akiknek a lehet6scgei igenesak beszUkilltek, kulfoldon kell ervcnyesillniiik. ,,Gyeriink! Gyerunk kulfoldre ! lndulas!" - fakadt ki egy szcrzo 1911-ben. Korea kulonosen
vonz6 uti eel volt. Egy helyen ez olvash at6:
,,Koreaban az ember fiiggetlen vallalkozasokba fog h at es a maga ura leh c t.
Szabadon fogadhat fel alacsony berfat koreaiakat, s m egmondhatja nekik,
mit es h ogyan tegycnek."29
Ezeket a szavakat sok fiatal meg is fogadta.
Ikegami Chinpei peldaul a legidosebb fiat egy masik esalad vezetesevel bizta m eg. Masodsziilottfiat, Taizot, orokosenekjclolte ki, s cgy kozcli mez6gazdasagi iskolaba kiildte ta nulni, hogy a fiii elsajatftsa mindazokat a kepessegeket, amelyek egy h alad6 szellemu falusi eloljar6 ismervei vollak akkoriban.
A fiatal T aiz6, aki legalabb annyira makaes vo lt, mint az apja, mas terveke t
szovogetett. Mivel n em tudott olyan egyetemre bejutni, amilyet elkepzelt
m aganak, elindu lt a nagyvilagba. Koreaban egy seouli bankban helyezked elt
el, majd kozel ket evig f6ldmfr6kent dolgozott a felszigeten. Apja egeszscgi
allapotinak megromlasa, majd h alala miatt hazatert. A birtokok n agy reszec
eladta, fgy be tudott iratkozni a Meiji Egye temre. AnY.icinak egy kis h azat epittetett Tokyoban, 6 maga pedig a diploma rnegszerzese utin az Asahi Kiadovallalatnal h elyezkedett el mint tud6sit6 es szerkeszt6.
Mas fiatalok viszont kenytelen ek voltak szembestilni a Kesci Meiji-korszak
kiabrandit6 val6sagaval. Rajuk a kor egyetlcn ,,esodasze re", a kitartas, a szemelyes ambici6k vagy a nagynemzeti erde k sern volt osztonz6 h atissal. A Korai Me iji-korszak mindent elsopro optimizmusa elrniilt. A d iakok immar az
:let erteket es ertelrnet is megkerdojeleztek. Iwanami Shigeo, az Iwanami Kiad6vallalat alapit6ja, kes6bb fgy e mlekezett vissza erre:
~
~
O'>
.....
O'>
co
28
Kinmon th, Earl H.: The SelfMade Man in MeijiJapanese Thought from Samurai to Salary Man.
29 Duus, Peter: The Abacus and the Swant. Tliejapamse Pmetration of Korea, 1895-1910. Berkeley, 1995, UCP, 322. p.
473
,,Az onvizsgalat es a ketsegbccses korszaka volt ez. Olyan kerdesck foglalkoztattak benniinket, mint peldaul, milyen az emberi tcrmeszet?, honnanjottem? es hova is tartok?"30
A kormany elitelte a csuggedt hangvetel(i irasokat es a sorozatos ongyilkossagokat. A:.t. 1900-as evekt61a hat6sagok azt tanacsoltak a diakoknak, hogy
adjak alabb az igenyeiket. A hcroikus birodalomepites helyebe az unalmas
aktatologatas lepett. Ez aligha elegitette ki azokat a fiatalokat, akik a japan
tortende m egyik legdinamikusabb korszakaban ertek feln6tte.
Szocialista ertelmisegiek
A korabeli politikai er6k cs azok kiszolgal6i azert igyekeztck lejjebb szoritani

a fiatalok igenyeit, azert tamogattak az olyan mozgalmakat, mint Okumura
Ioko Hazafias Noszovctsege, azert tettek meg mindent a feminista es a szakszenrezeti mozgalmak be kes vagy eroszakos felszamo lasara, illetve a Meiji-rezsim biral6inak clhallgattatasara, mert pontosan tudtak, hogy az ertelmiscget egyre komolyabban foglalkozta0ak a kor tarsadalmi, politikai cs gazdasagi problemai. Az 1890-es evckben nehanyan a tarsadalmi problemakat az
akkoriban kidolgozott marxista es mas szocialista elvek tiikreben kezdtek
vizsgalni. Ezekkel a gondolati rendszcrekkel kulfoldon vagy ajapanba kerult
m(ivekben talalkoztak. 1901-ben egy t6kyoi csoport megalapitotta aJapan
Szocialdemokrata Partot (Nihon Shakaiminshuto). A part 6 cClkituzeser fg:
fogalrnaztak rneg:
,,betemetni a szakadekot szcgcnyek es gazdagok kozott, s az igazi szocializmus cs demokracia eszkozeivel gyozelcmre vinni a bekcharcot az egesz \"ilagon. " 31
Katsura Taro cs frissen megalakult kormanya ugy valaszolt a kialtvanyra.
hogy elkobozta annak osszes peldanyat, s feloszlatta a partoc. A bcliigyminiszter, aki elrendelte a part fcloszla tasat, igy rnagyarazta a dontest:
,,Mas orszagokban is renge teg gondot okoznak a szocia\istak, ott is rnindent mcgtesznek azert, hogy elnyomjak 6ket. Mi, ittjapanban, hasonl6keppen arra torekszunk, hogy felszamoljuk a szocialistak mozgalmat. "32
A hatarozott fellepes ellenere egy maroknyi ertelmisegi, akik lenyegeben a
part alapit6i voltak, folytattak bekes ,,hittfrit6i" tevckenysegiiket a kovetkezo
nehany evben . 1906 elejen a kormany cngedelyczte szamukra, hogy uj politikai partot ala pi tsanak. 1906-1907-ben, mi utan a haborus fellendiiles es a hazafias hevCtlet helyer az ipari termeles visszaesese es a politikai indulatok vetso Kin month: The SelfMade Man in... 211. p.
~ Duus, Peter: Socialism, Liberal ism and Marxism, 1901- 1931. In Duus, Peter (ed.): TiK
Cambridge llistory ofjapan. Vol. 6. The Twentieth Century. Cambridge, 1988, CUP, 659. p
s2 Keene, Donald: Emperor ofjapan. Meiji and His Work/, 1852-1912. New York, 2002, Cl'P
685. p.
474
tek at, az orszagban ruindenfclc sztrajkok cs munkasmegmozdulasok robbantak ki, a banyaszok es a felszfni munkasok korebcn egyarant. A sulyos
valsag kozepette, amely saran igen aktivak lettek a szocialista publicisrak
(akik kiilonosen az ashi6i megmozdulasok er6szakos leverese miatt biraltak
hevesen a kormanyt), ezt az l"tj partot is betiltotrak. Akkorra Kotoku Shusui, a
szocialista part egyik aktivisraja, aki l"tjsagir6kent tcvekenykedett, s az ashi6i
esemenyek kapcsan mar hallatta a hangjat, a kormany Koreaban alkalmazott
szigoru m6dszereit is bfralni kezdte. Meg radikalisabb, forradalmi esemenyeket surgetettJapanban. Nern csoda, hogy 6 es tarsai osszettizesbe kevcredtek a rend6rseggel. Nehany kozcli munkararsa egeszen odaig mereszkedett, hogy a csaszarsag intezmenyct kerd6jelezte meg.
E megnyilvanulasok miatt a kormany komoly veszelyforrasnak tekintette a
szociaJista mozgalmat, amely az uj, alkotmanyos render fenyegeue. Hasonl6
,,megel6z6" logikat kovctve, mint 1901-ben, Katsura Taro 1908-ban kijclentette:
,,Noha jelenleg a szocialistakat csupan cgy keskeny kis fl'tstcsiknak tartjak,
ha a fiist moge neziink, akkor latjuk, hogy egy napon konnyen tuzvcsszc dagadhat, s akkor mar csak azt tehetjiik, hogy sirankozunk az elszalasztott alkalom miatt."33
Ezcrt, folytatta a gondolatmenetet, ellenorizni kell az osszejoveteleiket cs
a publikaci6ikat, illetve meg kell akadalyozni, hogy ujabb tagokat vegyenek
fel. A kormany szigoruan fellepett a szocialistak ellen. Szoros megfigyeles
alatt tartotrak Ok.et, egyeseket bebortonoztek, betiltottak a szocialista sajt6t,
illetve szigoruan korlatoztak az aktivistak tevekenyseget.
A foldalatti szocialista mozgalom azonban nem szun t meg. 1910 tavaszan a
hat6sagok lelepleztek egy osszeeskiivest. A resztvcv6k bombamerenyletet
akartak vegrehajtani a Csaszar ellen, val6szin(ileg az akkoriban egy vilagforradalom kirobbantasara keszul6 orosz anarchistak bombamcrenyleteinek
,.ihletesere". A kormany es a sajt6 azonban ezt megbocsathatatlan bunnek
tekinterte - s remek lehetosegnck, hogy vegs6 csapast meijenek a szocialistakra. A ,,voros zaszl6 incidens" utan sorozatos 1etart6zratasok kezdodtek. A
targyalason bunosnek talfilrak s h azaarulasert kivcgeztek Kotoku Shusuit,
Kanno Sugat es tlz masik tarsukat. 31
A kormany mas lepeseket is tett, peldiul hogy megel6zze a disszidensek
felforgat6 tevekenyseget. Szigoritotta a Korea feletti dlen6rzesl. Az addig
mukod6 kormanyzati strukt6rat felszamoltak, s az orszag kozvetlenjapan katonai kormanyzat ala keriilt. Odahaza egy kiilonleges titkosrend6ri egyseget
a.Ilitottak fel (Tokubetsu Ko to Keisatsu, roviden Tokk6), amelynek a ,,veszel~es gondolatok" feliigyclcte volt a feladata. Emellett hivatalosan is j6vahagyta a helyi szervczeten alapu16 nemzeti Katonai Tartalekos Szovetseg letreho-
""
~~ Notehelfer, F. G.: Kotoku ShUmi. Portrait of ajapanm Radical. London, 1971, CUP, 160'
161. p.
Keene: Emperorofjapan... 690--692. p.
475
zasit. A tartalekosok - a vczet6k remenyei szcrint- biztositani fogjak, hogy a

hadsereg hi'iseges marad a csaszirhoz, hogy viltozatlanok maradnak a tirsadalmi viszonyok, s hogy a kozossegek cletCt birodalomszerte a n emzet szolgalata hatja majd at, kovetkezeskcppen csokken a veszelye a lazongisoknak, az
onzosegnek es a lu stasignak.
A kormany persze n em csak lilt6 intezkedcseket hozott. Ennck legjobb
peld ija a korabban mir bcmutatott 1911-es Gyartorveny. Mindezek hatasara
a szocialista mozgalom lenyegeben megszunt, s csak az orosz forradalom
utin eledt fel, amely uj remennyel toltotte el az aktivistikat.
A Kesei Meiji-korszak tirsadalmi konfliktusait az alabbi csop ortok szempontjai szerint vizsgilh atjuk meg: az agri6tik, a szocialistak es a kormanyt biral6 kritikusok. Azonban ha igy teszunk, akkor fennall annak a veszelye,
hogy figyelmimket elkerillik azok a tenyez6k, amelyeknck mindharom csoport jelentoseget rulajdonitott. A kiilonbsegek els6sorban nem abb61 ad6dtak, hogy mit lattak problemanak a tarsadalommal kapcsolatban, hanem az
i ltaluk elkepzelt jovl".l:kcpekb61, s abb61, hogy ezek a jov6kepek kiknek az erdekeit szolgalji k majd a leginkabb. A szocialiscik abban egyetertettek az
agri6takkal, hogy a moh6sag, az onzoscg es a kozonseges vagyak tarsadalmi
feszultsegeket okoznak, ezert ezekt61 mindenkeppen meg kell szabadulni.
1899-ben Kotoku Shusui arr61 panaszkodott, hogy a restauraci6 6ta ,,a nemzeti erenyeket felresoporte a penziigyi elonyokert foly6 kimcletlen harc".35
Kotoku kcreszteny vallas11 szimpatizansa, Uchimura Kanzo az akkoriban zaj16 ashi6i incidens nyoman heves kirohanast inteze tt Furukawa Ichibe mertcktelen gazdagsaga ellen:
,,Vajon muszaj emberek tizezreinek ehezni, hogy egyetlen ember dicsfenyben sihkfrezhessen? Lehet, hogy a lcgerosebb tulelese val6jaban az ember utja? Ezt j elenti hit az uj civilizaci6? Ezfrt illito ttik helyre a csaszirsag
hatalmat?"36
Raadasul a szocialistak cs nehany tisztvisel6 egyetertettek bizonyos kerdesekben , amelyek az ttj, radikalis gondolatokat szultek. 1910-ben a kormany
vezetoi felhivti k a figyelmet a kozembcrek egyre n agyobb es hatirozottabb
koveteleseire, amelyek id ovel:
,,elvezethetnek ahhoz, amit szocializmusn ak neveznek. Kozvctlen kivalt6
okai a gazdagok es szegenyck kozotti hatalmas kulonbsegek, illetve az etikai
szemlelet megviltozasa, ami egyiitt j ar a modem kulturaval. "37
A radikalis agri6ta es a foldberleti rendszcr megreformalasnak hive, Yokota Hideo mindcn bizonnyal egyetfatett ezzel. 1914-ben ezt irta:
,,a mezogazdasagi szektorban sulyos osztilykonfliktus van kibontakoz6ban, ennek kovetkezteben elerkezett az ido, am ikor a szocializmus gyorsan
35
Duus: Socialism, Liberalism and Marxism ... 659. p.
36 Strong: Ox Againstthe Storm ... 129. p.

37 Gluck, Carol: j apan 's Modem Myths, Ideology in
176. p.
476
the Late Meiji Period. Prin ceton, 1985, PUP,
megjelenhet es elterjedhet, hogy alapjaiban razza meg ketezer eve fcnnal16

allamunkat. . . Egy szornyii ncmzeti katasztr6fa szelerc sodr6dtunk. "38
Noha a szocializmus eszmeir61 elter6 velemenyti.k volt, abban mindenki
egyetertett, hogy a moralis hanyatlas es a gazdasagi egyenl6 tlenseg karos dolog. Mig az agri6tak a videkh ez k6t6d6 erenyek es Cletero ujjaelcsztese fel6l
kozelitc ttek a kfrdeshez, addig a szocialistak a gazdasagi egyenl6tlenseg kozvetlen e ltorlese m ellett erveltck. A kormanyhivatalnokok ugy fogalrnaztak
mega problema lenyeget, hogy a megfelel6 rnoralis o ktatassal es a lakossag
helyzeten konnyit6 intezkedesekkcl sziikscges ,,mcg6rizni a rendet es astabilitast".3Y
A Kesei ~eiji-korszak katonai gyozelmei ellenere a tarsadalmat egyertelmu
bels6 feszu ltsegek es konfliktusok gyengitettek. Mindazon altal, az 1914-ig
lerjed6 idoszakot, osszehasonlitva a kozvetleniil ez utan kovetkezo evtizedekkcl, els6sorban n em a zfuzavar, h anem a tarsadalmi es gazdasagi novekedes
es az ezeket kiser6 valtozasok jellemezte k.
Ez az idoszak a kulttira teren ugyszinten a novekedes es a valtozatossag id6szaka volt. Ez a kultilra a korszak nehezsegeit cs vivmanyait tukro:z.te, illetve
athatotta az elveszett mult utani vagyakozas.
Kulturalis folyamatok es iranyzatok

Az 1890 es 1914 kozott eltelt kozel negyed szizadban a kulttira tcren ket fontos fejlemeny tortent. Az els6 a ,,nemzeti szintu" kultura.Jis produktum, ami,
a videki tarsadalmi elit kolteszeti es egyeb j e llegu kulturalis alkotasait61 elter6en , szintc teijes mertckben Tokyohoz - a f6varos politikai befolyasahoz, kiad6vallalataihoz, oktat:isi fOlenyehez cs a kulfoldiek jelenletehez - kot6dott.
Elszigetclt j ellegebol fakad6an, ennek a ku lturalis produktumnak a zome
magan viseli a ,,bennfentesseg" legtobb vonasat.Jellemz6i voltak a belterjes
ismeretsegek, a kis frakci6k es a szuk kornek szant publikaci6k, amelyek felteteleztek a kozos iskolai multat, s amelyek csupan korlatozott, de id6vel egyre nagyobb hatast gyakoroltak a hatarain kivlil es6 vilagra.
A masikjelent6s fejlemeny az volt, hogy ennck a kulturalis tevekenysegek
a resztvev6i eloszeretettel kozelitettek meg, vagy fejtcttek ki a mondanival6jukat a megfoghatatlan es vegletesen leegyszen1sitett ,,Kelet-Nyugat" szembeallftasan kercsztul. Az Ed o-kori publicistak m ega j apan cs a kinai kulturalis oroksegek relativ ertekein vitaztak. Az elter6 nezeteket vall6k ,,sinofiliavaJ" vagy eppen besziikiilt sovinizmussal vadoltak egymast. A gyakorlatban
altalaban az alapvetoen pragmatista hozzaallas volt a j cllemzu. H a ez tunt
celravezeton ek, a kcpzomuveszetckben es az irodalomban fenntartasok nelkul alkalmaztak es elveztek a hazai es a kontinentalis elveket es gyakorlatot.
38
39
H avens: Farm and Nation in Modern jap1m ... 128. p.

Gluck: Japan's Modern Myths ... 176. p.
477
Ez tokele tese n megfelelt a jitsugaku (,,gyakorlati ismcrtek") elvenek, sot a korabbi vallasos szinkretista sze mleletm6d is fclfedezh eto benne.
A Mciji-korszakban a kommentatorok ujb61 fclfedeztek ,,!Gnat", d e a kulturalis-e tnikai h ovatartozas es Crtekck surget6 kerdcseit (1j szfnterre h elyeztek at. lmmar a Kelet-Nyugat kett6ssegeb en kezdtek azoka t vizsgalni.
A szemben all6 felek keshcgyre men6 vitakat folytattak arr61, hogyJapan szamara milyen viszonylagos el6nyei vannak az 6shonos, illetve az cur6pai kulturalis normaknak es gyakorlatoknak. s mikozben a gyakorlatot ismet csak a
j e llemzoen japan p ragmatikus szelekci6 jcllemezte, addig az alapclvek feletti
vita egyre kitcrjedtebbe es h evesebbe valt, fgy sokkal nagyobb m egrazk6dtatasokat okozott, mint az Edo-korszakban.
A kulturalis vita szfntere

A:z. 1860-as evekig az Edo-korszak publicistai szintc kivetel n e lkul azon az allasponton voltak, hogy a fe nnall6 ren d es a kult(ira, amit ez a rend lctreh ozott, mindcn ,,kellemetlen kinovese" ellenere hatekony vedelmet nyttjt az
Eur6pab61 erkcz6 barbar ha tasok e llen. A restauraci6val egylitt azonban a
kultura tercn is atfrtekel6dtek a szempontok (12. Jejezet). Szarnos aktivista es
megfigyel6 reszben vagy teljesen megtagadta a rcgi rendet, s magahoz olelte
az idegent, mar amennyit mcgfrtett bel6lc. Az 1880-as evekben azonban,
amikor a rendszervaltas nyertesei rendeztek soraikat, s olyan ideo16giat
kenyszeritettekjapanra, ami legitimalta a h atalmukat, az ertelmisegiek kezdtek mcgkerdojelezni a regi rendet clutasit6k allaspon tjat, olyan vi tat inditYa
el czze l, aminck kozeppontjaban a japan kulturalis orokseg es az uj idegcn
hatasok viszonya allt. Az ebb6l kinov6 ervek legalabb annyira elter6ek voltak,
mint korabban a Tokugawa-bahu/u idej en a ,,kfnai vita" eseteben. Talan reszbcn azert, mcrt az alapvet6 rctorikai katcg6riak, ,J ap an" cs a ,,Nyugat" olyan
sok, n e hezen definialha t6, egymashoz nem ill6 clem et foglaltak magnkban,
emiatt rcngeteg dolgotjclenthettek, masreszt azert, m ert a kultli.ra mogou
m eghuz6d 6 belso tarsadalmi egyenlotJensegek, elcg csak a vagyoni es a h atalmi kulonbscgekre gondolnunk, annyira nyilvanval6ak, szegyenteljesek cs
s(1lyosak voltak.
Az 1890-es evekben , az egyenlotlen szerzodesek felulvizsgalata es a Qing
Birod alo m felett aratott gyozclem nyomin cgyfajta konszenzus alakult ki.
Eszerintjapan, a belfoldi eredmenyek cs a kiHpolitikai sikerek ti"ikreben, Ya16ban sikeresen osszekapcsolta a ,,hazait" es az ,,idegent", olyannyira, h ogy
kcpessc valt arra hogy, a vilagpolitika szinterere lepjcn. Fukuzawa Yukichi, a
,,nyugatositas" lelkes hfve, az 1895-os katonai gyozelem u tan igy fogalmazta
ezt m cg:
,,Az ember aligha tudja felsorolni a restauraci6 6 ta veghezvitt osszes ciYilizalt vfvmanyunkat - a feudalizmns felszamolasa, a tarsadalmi osztalyok kozotti akadalyok reszleges m egszuntetcse, a torvenyeink feliilvizsgalata, a koz478
oktatas kiterjcsztcsc, a vas{ttepitesek, a villamosicis, a postai szolgalat, a nyommtas, es fgy tovabb. Am mindczen vivmanyok kozul a legkicmelked6bb
:ejlemcny az volt, amit mi, tud6sok, harminc vagy negyven eve elkepzelni
--em tudnmk volna, hogy cgy nagy haborubanjapan visszaallitotta a csaszar"'1g tekintelyet ... Amikor crre a csodas szerencsere gondolok, ugy crzem,
::lintha almodnek, s egyre csak az oromkonnyeimet torolgctem. "''
A liaodongi ,,harmas beavatkozas" egy idore lecsillap!totta a lelkend ez6;:.e r. 0Jehol elegedetkn hangok is hallatszottak. Am az 1902-ben letrejottja?an- angol szovetseg cs a cari Oroszorszag felett aratott 1905-os gy6zelem a
iegtobb ember szamara visszaallitotta a j apan n emzet tekintelyet. A szemukbenjapan va16ban es teljes mertckben ,,modern nemzet" volt. A:z 1890 okt6berebe n kiadott Csaszari Oktatasi Ediktum egyenclmuve tettc, hogy J apan
e~y nemzetallam, saj at alkotmannyal es ,,a nemzet val6s formajaval" (kokutai}, ami, barmit is jele ntett meg ez a fogalom, ,,arra szolgalt, hogy azonositsa
a nemze tet, s elvalassza a mi es az Ok fogalmat".11
A bels6 politikai hatalom megszilardulasa, illetve a kulf6ldon elen politi;..ai es katonai sikerck azonban nem oldottak meg minden problemat. Sot
mikozbcn megoldottak n ehiny regebbi nehezseget, ujabb problemakat generaltak. Ezt a folyamatot a korszak ertelmisegc termeszetesen nem hagyta
_z6 nelkul.
A kulkapcsolatok teren a Kesei Meiji-korszakjap anja egy olyan, a nemzeti
identitastudatoterinto dilemmaval szembesult, amiben az evszazadokra viszzany{1l6 ,,Kin a-vita" egyes elemei koszon tek vissza. AN. reszhez irt BevezetfJ.
ben sz6 esett arr61, hogy a vita id6vcl egyetlen kerdesre szukwt: vajonj apan
\'ilagban betoltott szerepe az orszag egyedulal\6 torten elmi oroksegen es a
modcrnizaci6s credmenycken alapul, vagy pedig a politikat a jov6ben annak
a ,,nagyobb igazsagnak" a figyelembe vetelevel kell meghatarozni, hogy Japan egy tagabb geopolitikai, faj i kulturalis kozossegkent egyarant felfoghat6
egyscg, ,,Kelet-A.zsia" resze. Vajon Japan mas kelct-azsiai nemzetekkel szembeni politikaja a szigoriian vett nemzeti onerdekb61 fakad? Vagy pedig Japannak mint az egyetlen azsiai nagyhatalomnak nagyobb a felel6ssege abban , hogy segitse kelet-azsiai tarsait az oket kizsakmanyol6 rivalis kulturalis/faji kozosseg, a ,,Nyugat" megallitasaban?
Ez heves vitakat robban tott ki a kor k6zfr6i es gondolkod6i kozott. Nezeteikre nagy hatassal volt, hogy ajapanok mindcn tekintctben gyokeresen atertekeltek Kinat. A:z 1860-as evekt61 az utaz6k arr61tud6sitottak honfitarsaikat,
hogy a korabeli Mennye i Birodalom mar csak nyomaiban cmlekeztetett a
dicsfenyben fiird6 Kinarol alkotott korabbi akademikus elkepzclesekre. A rnegvaltozott korulmenyek tukrebcn a kommentatorok lassankent, igaz mas es
mas m6don, de ttjrafogalmaztak ,,Kimit". Egyesek azt allitottak, hogy Japan a
;!1
'......I
'ro
"'
10
Pyle, Kenneth B.: Meiji Conservatism. In J ansen, Marius B. (ed.): The Cambridge llislory of
japan. Vol. 5. The Nineteenth Century. Cambridge, 1989, CUP, 696. p.
41
Gluck: j apan's A1odem Myths... 146. p.
479
en
00
,,modem allamok" soraba lepctt, mar csak abb61 a tcnyb61 fakad6an is, hogy
megelozte a bukasra itelt Azsiat, amit Kina testesitett meg. A Kesei Meijikorszakra feler6sodtek azok a nezetek is, miszerint Kina egy rokon azsiai tarsadalom, amit, a hianyossagai ellenere, fcltetleniH ,,modernizalni'' kell - onszantab61 vagy er6szakkal, de barmi aron -, hogy az azsiaiak egyesitve az er6iket h atekonyan szembeszallhassanak a ragadoz6 ,,Nyugat"-tal. A gyakorlatban a mindenkori politikat a h atalom dinamikaja es erdekei hataroztak meg.
A magasroptu ideol6giai fejtegetesek csupan arra szolgaltak, hogy elmeleti
hatteret biztositsanak az aktualis politikai iran yvonalnak. Ez azt eredmenyezte, hogy a kormanyzati onerdek a nagy kelet-azsiai j 6let jelszava moge rejt6zve mukodott.
A nagyobb ta.vlatokat nyit6 es sokkal alapvetObb kerdesben - a japan szemben az eur6pai kulturaval- az 1890-es evekre egy sor, homlokegyen est elter6
nezet latott n apvilagot, kezdve az uj eszmck befogadasanak sziiksegszeruseget hirdet6kt6l a szels6segesen konzervativ nezetekig. A ket szels6seg kozott
alltak a ,,szinkretistak", akik a gyakorlatiassag (jitsugaku) elvet kovettek. Ok
6 tv6zni akartak a hazait es az idegent, hogy a kulturalis kreativitasnak egy uj,
a nemzet szempongab61 el6remutat6 h ullamat inditsak el, aminek reven,
legalabbis nehanyak velemenye szerint,Japan hozzajarulhat a globalis civilizaci6 gyarapitasah oz. 1892-ben a kesObbi hires ir6, Natsurne Soseki, aki akkor meg diakeveit toltotte, igyfogalmazta meg ezt a nehezen megoldhat6 dilemmat:
,,Hacsak nem szabadulunk meg mindentOI, ami regi, s veszlink at mindent,
ami uj, nagyon nehez lesz felzark6zni a nyugati orszagokhoz. [Ha viszont igy
tesziink, akkor) rovid id6n belul elvesziguk azt az eleter6t es szellemiseget,
ami az 6seink h agyomanyoztak rank, [ami) megnyomorit benniinket."42
Egy evtizeddel kesObb, 1901-ben, a fiatal es nyers mod or(1 irodalornkritikus, Masamune Hakuch6 lathat6an ugy vC!tc, a dolgok ebbe az iranyb a tartanak. Az elegedetlen fiatalok haragjat tolmacsolva, szemrehanyast te tt h onfitarsainak, mivel azok nem tudtak megval6sitani az 6 romantikus elkepzeleseit az ,,Erzsebet-kori Angliar61 vagy Periklesz Athenj ar6l":
,,Vessetek egy p illantast az orszagra!. . . Minden milyen hetkoznapi es kOzonseges - a beszed1:ink, az irodalmi alkotasaink, az oltozekiink, minden, a
viselkedeslink utols6 mozzanataig! A mi honfitarsainknak nincsen ek eszmei
es otletei. Kivancsi vagyok, vajon letezik-e egyaltalan olyan szellemi tevckenyseg, arni felrazna az orszag maroknyi ertelmisegct. Vallasi mozgalmak, j apanizmus - a helyzet egyszeruen lehangol6 ."13
A dilemma, ami ele a kiilfoldiek megjelen cse allitotta a ncmzeti identitasukra buszke cmbereket, aligh a egyedulall6 a vilagtonenelemben, de ke\'e
42
Pyle, Kenneth B.: The New Generation in Meijijapan. Problems in Cultural Identity 1885-1895
13 Keene, Donald: Dawn to the West. Japanese Literature of Modern Era. Poetry, Drama, Criticisv:
New York, 1984, Holt, Rinehart & Winscon, 557. p.
480
mas tarsadalom ertelmisege elte at ezt ilyen melyen. Az ,,idegen" betagozasanak es a ,,h agyomanyos" meg6rzescnek, valamint annak a feladata, hogy Japan nyomot hagY.ion a vilagban, egy olyan hosszu tavli folyamat, amelynek
beteljesitesen meg napjainkban is munkalkodnak Masamune Hakucho es
Natsume Soseki honfirarsai.
Az alkotasi folyamat
Annak ellenere, hogy a Kesei Meiji-korszakban ennyire osszetett kulturalis

kerdesek voltak napirenden, az oktatas, a kiad6i tevekenysegek es a nyelvhasznalat szinten ereztetni kezdtek h atasukat Tokyon kivtil, s fokozatosan az
egesz birodalomban megjelentek. Az oktatas ugye kiilonosen fontos volt, mivel egyarant megnovelte azok szamat, akik terernteni tudtak, s akik clvezni
tud tak enn ek az alkot6 folyamatnak a gyiimolcseit. A kirnutatasok szerint
1906-ra az iskolakoteles gyermekek 95 szazalekat beirattak az alapfok(1 iskolakba. Ez j elent6s el6relep es volt az 1890-es evek 50 szazalekahoz kepest.
1907-ben negyr6l hat evre erneltek a rninimalisan k6 telez6 iskolaid6t, ami ellen nem tiltakozott a kozvelerneny.41 Ekkorra mar m eghonosodtak az iskolakban a hazafias napi ritualek. Az orszag legtobb iskolajaban a kormany altal j6vahagyott egysegesitett konyvekb61 oktattak az etikat, a tortenelmet, a
japan nyelvet es a foldrajzot. A magasabb foku iskolak diaksaga szin ten felduzzadt. Tobb mint 150 000 tanul6t irattak be ezekbe az intezmenyekbe.
Mas fiatalok muszaki tanulmanyokat folytattak a helyi kozossegek altal tamogatott kepzesi programokban. Ezek elinditasat olyan emberek kezdemenyeztck, mint peldaul Ikegami Chinpei. A fels6oktatas teren a harom nagy
tokyoi egyetem (a Keio, a Waseda es a Csaszari Egyetem) es a kyot6i Doshisha m aganegyetem mellett, immar mas fels6oktatasi intezmenyekbe is lehetett jelentkezni. Tabb maganegyetem leresult, emellett regionalis csaszari
egyetemek is nyiltak, peldaul Kyot6ban (1897), Sendaiban (1907) es Fukuokaban (1910). Amint azt korabban mar megjegyeztiik, sem a kozep-, sem a
felsofoku oktatas nem tudott lepest tartani a novekv6 t:irsadalmi igenyekkel.
A kiad6i vallalkozasok vilagara szinten a terjeszkedes volt a j ellemz6. A
nyomtatott anyagok mar nem csupan a fejl6d6 iskolarendszer szamara k&sziiltek, az egyre n epesebb feln6tt olvas6rabort is kiszolgaltak. Az Edo-korszakra jellemz6 nyom6ducos nyomtarast az 1860-as evekre kiegeszitette az
ujra bevezetett mozgathat6 ducok eljarasa. A kovetkez6 n ehany evtizedben a
kiad6villalatok mindket eljarast alkalmaztak a folyamatosan novekv6 szamu
es mennyisegu sajt6termek es konyv el6allirasahoz.
AKorai Meiji-korszak ujsagai a hivatalos kozegek ramogatasat elveztck, mi11
(1) Rubinger, Richard: "Who Can't Read and Write? Illiteracy in Meiji J apan. MN, vol. 55
no. 2 (Summer 2000), 163-198. p. (2) Komicki, P. F.: Literacy Revisited. Some Reflections on Richard Rubinger's Findings. MN, vol. 56 no. 2 (Fall 2001) , 381-394. p.
481
vel olyan eszkozok voltak, amelyek segitettek elterjeszteni a Meiji-reformerek altal j6vahagyott hireket es nezctekct. A:z 1880-as evekre azonban az ujsagir6k, akik szeles tamogat6i bazisra talaltak a gombam6d szaporod6 politikai mozgalmak aktivistai es az irni-olvasni tud6 varoslak6k szemelyeben,
egyre kritikusabb hangnemet iitottek mega hat6sagokkal szemben. 1890-re
- a kormany tiltasa es szankci6i ellenere - tobb mint 400 kiadvany jelent
megjapanban. Tobbsegiik kis peldanyszamt1, rovidebb-hosszabb eletu helyi
ujsagvolt.
Koriilbehll az 1890-es evekt61 kezdve az ujsagir6k a hirek tovabbitasara
hasznilni kezdtek a taviratot es a telefont. Ezenkiviil kepekkel es fot6kkal illusztraltak az ujsagokat. Sot egyre tobb naprakesz kiilfoldi sajt6termeket importaltak az orszagba. A hirkozles gyorsabba valt es szelesebb tomegekhezjutott el. A nagyobb lapok mar tobb temaval foglalkoztak, mikozben a nagyvarosokon kiviil is b6viilt az olvas6taboruk. Emellett igyekeztek meg tobb
olvas6t magukhoz edesgetni, ezfat nehany ujsagir6n6t is alkalmaztak, hogy
mcgnoveljek a noi olvas6k szamat. Mindenekelott azonban mind tobb ,,szenzaci6gyanus cimet, elkepeszto hfrt es figyelemfelkelto cikket" vettek be az ujsagokba, a peldanyszam emclese es a hirdet6k megnyerese erdekeben.45
A peldanyszamok val6ban emelkedtek, kiilonosen a Kinaval es Oroszorszaggal zaj l6 haboruk idejen. 1914-re a legnagyobb napilapok 100 000350 000 peldanyban jelentek mcg. A kisebb ujsagok es a periodikak szama
szinten folyamatosan emelkcdett, szamuk 1914-re elertc a ketezret. Ekkorra
mcgteremtodtek a j 6 minosegu, eur6pai stilusban kotott konyvek kiadas:inak a feltetelei. A:z adatok azt mutatjak, hogy kiadott konyvek szamaban csak
Nemetorszag elozte meg Japant, ahol evente tobb mint 27 000 mu jclem
meg.
Ezekben az evekben a legtobb ujsag es konyv mar a tarsalgasi nyelvet haszn alta. A Korai Meiji-korszakban a reformerek mar szorgalmaztak a japan fr .i!;
egyszerusiteset es a beszelt nyelvhez val6 hozzaigazitasat. A:z 1890-es evekber.
azonban az ujsagir6k, az ir6k es az akademikusok meg mindig az Edo-korszak kiilonboz6 kinai es japan irodalmi formait alkalmaztak. Ebben az frtizedben, kiilonosen a kinai haboru eveiben, a nyelvi reformr61kialakult vita.;,.
hacisara a sajat olvas6ciborukat novelni szandekoz6 ir6k kozi.il egyre tobbe:!
tertek at a koznyelv hasznfilatira. Mivel japanban nagyon sok dialektus letezett, a tartomciriyokban sokan a helyi dialektusban irtak a publikaci6ikat. Arri
Tokyo tarsadalmi es politikai dominanciaja miatt ez ut6bbi dialektus Yal:
meghataroz6va a Kesei Meiji-korszakban. Ez lett a hivatalos standard jap<i.:.
nyelv (hyojun) .
1914-re Japan az iskolarendszer es a nyomtatott sajt6 tercn kialakitotta ...
sajat egyseges nemzeti nyelvet. Ez egy standard beszelt nyelvetjelentett, amic
az irott kultura is atvett. A valtozasokat nem mindenhol fogadtak orommel.
45
482
Huffman,James. L.: CreatingaPublic, PeopleandPressinMeijijapan. Honolulu, 1997, UHP,

60, 232., 267., 315., 317. p.
A kyot6iak ugy ercztek, hogy az egykor a v.iros kulturalis f6scgetjelkepez6

helyi dialcktus kiilonc lokalpatriotizmusjelkepeve silanyult. Sokan ugy talaltak, h ogy a sajat tajsz6lasaik - amelyek meg 1945 utan is sokaig fennmaradtak - a tokyoiak szemeben a muveletlcnscget es videkiessegetjelkepeztek, hiszen a f6va.rosiak d ialektusat a ,.hivatalos nyelv" rangjara emeltek. Ugyanakkor osszhangba keriiltek a beszelt es az frott fonmik, ami lehetove tette a
tanarok, a szerz6k es masok szamara, hogy az adott normak szerin t az egesz
birodalomban hasznalhassak a nyelve t, szarmazasukt6l es tarsadalmi helyzettiktol fuggetleniil. 16
Megtan ulni a regit es az ujat
Az idegen ismeretek elsajatitasa iranti elkotelezettsegnek a kiilfoldi tudomanyos es technol6giai tudasanyag allt a hattereben . O lyan tudomanyteriiletek voltak ezek, amelyek a sziiletofelben lev6 eur6pai ipari tarsadalmakkal
egyiitt indultak fejlodesnek. A konnany altal tamogatott felsofoku oktatas es
kutatasok legfontosabb elemei lettek Japanban. Az 1870-es es az 1880-as
evekben a Meiji-rendszer intezmenyek sorat letesitette, amelyekben olyan
gyakorlati ismeretek lehetett elsajatitani, mint peldaul az agron6mia, erd6gazdalkodas, geol6gia, viztan, egeszscgtan vagy eppen meteorol6gia. Az
1880-as evek vegen az ujonnan alap itott tokyoi Csaszari Egyetemen a fizikat,
kemiat, mernoki ismereteket es orvoslastant is lehetett tanuln i . Szinten az
1880-as evekt61 kezdve a Keio, a Waseda es a Doshisha Egyetemen kfserletek
tortentek olyan felsofoku kepzesi programok beinditasara, amelyek szinten
memoki, onosi es mas tudomanyos diplomakat adtak a hallgat6knak. Ez
ut6bbi kezdemenyezesek nem sok sikert hoztak. Az uj ismeretek csak az
1890-es evekben terjedtek el olyan szeles korben, h ogy az oktatasuk nyereseges lehetett.
Az 1890-es evekben a kiilfoldi tanacsad6k, akik meghonositottak az uj tudomanyagakat es megismertettek a japanokat a modern tudomanyok eredmenyeivel, egymas utan h agytak el az orszagot. A h elyiikct a kutatasi es az oktatasi programok elen japan tud6sok vettek at. Az eur6pai orvoslast, ami a
rangaku fontos reszet kepezte, tovabbra is kiemelt helyet kapott a kormany
altal tamogatott programokban, s az orszagban is ezt tanultak a legtobben.
Aszazadfordul6 kozeledtevel a tudomanyos kutat6i hatter is egyrejobban kiboviilt.
10
......
O>
......
0
O>
<Xl
(1) Seeley, Christopher: fl !listary of Writing in japan. Leiden, 1991 , Brill, chapter 8. (2)
Gottlieb, Nanetce: Kanji Politics. Language Policy andJapanese Script. London, 1995, Kegan
Paul, chapter 2. (3) Carroll, Tessa: Language Planning and Language Change in japan.
Richmond, Surrey, 2001, CurLOn, chapter 2. (4) Tomasi, Massimiliano: Oratory in Meiji
and Taisho Japan. Public Speaking and the Formation of a New Written Language. MN,
vol. 57 no. 1 (Spring 2002), 43-71. p .
483
Az orvostudomany kicmelt helyzetet az is jelezte, hogy 1893-ban a hires

bakteriol6gus, Kitasato Shibasaburo letrehozta a Fert6z6 Betegsegek Intezetet, ami egy evtizeden belul .,vilagszinvonalu laborat6riumma" fejl6dott,
ahol olyanjelent6s eredmenyeket sikerillt elerni a kolera, a tetanusz es a difteria gy6gyitasa teren, hogy peldaul a difteria elleni szerumot Eur6paba es
Amerikaba is exporciltak.17 Mas programok nem hoztak ilyen atiit6 sikereket, de ezekben az evekb en kiepitettek a mez6gazdasagi kutat6intezetek orszagos hal6zatat, koztuk 1900-ban egy ipari laborat6riumot, ahol gyakorlati
kemiai kutatasok zajlottak. Vegiil a kormany, valaszul a cirsadalmi szuksegletekre es a kepzett munkaer6 t igenyl6 japan ipar koveteleseire, a sorra nyfl6
regionalis csaszari egyetemeken orvosi, mernoki es termeszettudomanyi fakulcisokat letesitett.
Egyes teriileteken, koztuk a mezogazdasagban, az erd6gazdalkodas es az
orvoslas teren tovabbra is a sajatosan j apan ismeretek h atarozcik meg a gyakorlatot. Am ezeket az ismereteket az esetek tobbsegeben el6sz6ban adcik
tovabb. Elsajaticisukj obbara az utanzason es a regi,j6l bevalt szovegek tanulmanyozasan alapult. Az uj eredmenyek szinte kivetel nelkul kulfoldr61 szarmaztak.
A hazai-idegen kett6sseg .,hazai" oldalanak legszelen all6kat, akik azon faradoztak, hogy megorizzek vagy ujjaelesszek a mult hagyomanyait, tobbfele
megfontolas is vezerelte. Szamos el0kel6 szemely igy pr6balta melt6 m6don
meg6rizni a dicsoseges multat, vagy eppen igazolni a mult teved eseit. Neha
pedig a fiatalsagnak szerettek volna atadni intelmeiket. Masokat a mwtba
nezes nosztalgiaval toltott el. Felideztek es meg6riztek a szamukra becses, de
vegervenyesen letunt emlekeiket. Megint masok a multat akartak lej egyezni,
miel6tt az ,,olvashatatlan p apirdarabokra hullana szet'', vagy azoknak a kulturalis ertekeknek a meg6rzesere torekedtek, amelyeket fontosnak iteltekjapan, sot az egesz emberisegjov6je szempontjab61.
Ezek a nosztalgikus erzelmek az 1890-es evekt61 megmu tatkoztak a szamtalan megjelent visszaemlekezesben, illetve abban, hogy nagyszabasu programok indultak a torten elem osszegzesfre es a tortenelmi h agyomanyok meg6rzesfre. A letf:int Tokugawa-bakujuhoz kot6d6 csoportok sajat lapot alapftottak (Kyubakufu), amelyben felideztek a mult esemenyeit, leirtak a regi
szokasokat, illetve d ics6itettek a regi idOk nagy alakjait. Mar puszcin az a
terry, hogy ezt megtehettek, s hogy a hatalom is engedelyezte, beszedes bizonyiteka annak, h ogy az 1860-as evek politikai celjai es ellensegeskedesei, a
Sat-Cho-szovetseg tovabbra is tart6 dominanciaja ellenfre, mennyire feledesbe m erultek. Ezekben az evekben sorra jelentek meg a bukott vezetOk,
koztii.k az utols6 sh6gun, illetve a restauraci6 h6sei es egykori iranyit6i, peldaul Fukuzawa Yukichi es Shibusawa Eiichi, terjengos visszaemlekezesei. Az
egykori daimy6-birtokokhoz (Aizu, Choshu, Echizen es Mito) kot6d6 szemelyek gyf:ijtemenyekbe rendeztek azokat a dokumentumokat, amelyek meg47
484
Bartholomew, J ames R.: TheFcmnation of Sdenc.e i n j apan. New Haven, 1989, YUP, 122. p.
orokitettek az adott birtokok szerepet a restauraci6ban. A Iegnagyobb ilyen

tipusu vallalkozast 1911-ben inditottak el, mikozben Meiji tennu egeszsegi alIapota folyamatosan romlott. Ekkor rendeletet adtak ki, aminek ertelmeben
az egesz birodalomb6l 6ssze kellettgylijtcni minden olyan, 1846 es 1873 kozott keletkezett dokumentumot, amelyek valamilyen formaban kapcsol6dnak a restauraci6 folyamatahoz es esemenyeihez. Ezeket lemasoltak, majd
sajt6 ala rendeztek. A gylijt6munka kozel ket evtizedig tartott. Ebb61 sziiletett meg a vilag Iegnagyobb dokumentumgyiijtemenye. A Dai Nikon ishin
shinryo kohon a klasszikus torteneti muvek hagyomanyait kovetve kronol6giai
sorrendbe fillitotta a dokumentumokat, amelyek osszesen 4180, kinai kotesii
kotetet (kan) tettek ki. Napjainkban mar mikrofilmen is megtekinthet6. Az
id6kozben megszerkesztett, tiz vaskosabb kotetbe belefoglalt tartalomjegyzek jclent6sen megkonnyiti a kutat6k munkajat.
A Meiji-kormanyok mult iranti erdekl6dese nem mertilt ki sajat dics6 tetteinek osszegzeseben. Mivel a hatalmuk szetvalaszthatatlanul osszefon6dott
a csaszarsag intezmenycvel, ezertj6 okuk volt arra, hogy az 1870-es cs 1880-as
evekben el6terbe helyezzek a regmt'iltra visszanyill6 kot6dcsuket a csaszciri
udvarhoz, beleertve azt is, hogy a mindcnkori csaszart az istenek leszarmazottjanak tekintettek - jollehet ezt csak azert tettek, hogy elvonjak a figyelmc t a Sat-Cho-szovetseg dominanciajar6l.
A rangjaba visszahelyezett tarsadalmi elit miatt a kormany kulonben sem
fiiggetlenithette magatjapan arisztokraLikus kulLuralis orokseget6J. Annak
ellcnfre, hogy sorra alapitotta az egyetemeket, hogy mineI szclcsebb karben
elterjessze az uj tudomanyos ismereteket, ennek az oroksegnek a meger6sitesere is nagy hangsulyt fektetett. 1889-ben letrehoztak a Tokyoi Szepmiiveszeti F6iskolat (a mai Tokyo Geijutsu Daigaku), hogy ujjaelesszek a ,japan"
muveszeteket. A Csaszari Palotamuzeum is azzal a cellal nyitotta mega kapuit, hogy meg6rizzek a mult becses alkotasait. 1890-ben a kormany engedelyezte, hogy az a korabban kis, arisztokratikus iskola, amely a kokutai tanulmanyozasara szervez6dott, felvegye a Kokugakuin Egyetem nevet. Az intezmenyben , a japan miiveszetek es az irodalom mellett, teol6gusokat es
papokat is kepeztek a ,,megtisztult" allami shinto szentelyei szamara. A kovetkez6 evekben mas egyetemek is elinditottak sajat, hasonl6 jellegu kepzesi
programjaikat. Kulon szakkollegiumokat alapitottak, s emellett olyan ujsagokat adtak ki, amelyek a hagyomanyok tanulmanyozasara buzdftottak a diaksagot. 1909-ben egy hatalmas uj sportcsarnokot avattak fel, ahol sumf>-versenyeke t rendeztek, igy biztositva, hogy ez az osi, nagyra becsult sport a modem id6kben se meruljon feledesbe . Ezt a celt sikeriilt is elerniuk, hiszen
mega 21. szazadban is a sum6t tekintik a j apan sportnak.
A ,,hazai" es az ,,idegen" kett6ssegnek a fentiekben felvazolt ket szels6seges
,,hatarvideke" kozott alltak az arany kozeput hivei, s ok alkottak a kor ertelmisegenek a zomet. Ez a szemlelet nagyon is megfelelt a korabeli viszonyoknak.
Egy olyan rendezetlen es kusza korszak volt ez, amikor a varosokban egymas
mellett sorakoztak az Edo-korszak stilusjegyeit magukon visel6 epuletek es
'<t'
......
O>
I0
O>
co
......
485
az U.j, teglab61emelt ipari iizemek a fiistot ok:id6 gyarkemenyekkel, amikor a

keskeny utcakat lassankent behal6ztak az elektromos vezetekek, amikor a teherhord6k es a milhasallatok a villamosokat keriilgettek, amikor az olajmecsesek es gazlampak egyiiu vilagitottak be az utcakat, s amikor a kimono1<, hakama1< es geta1< b6rcip6kkel, kemen ykalapokkal es szalonkabatokkal osztottak meg az utcakat. A zene, a kepz6mfiveszet es az irodalom tovabb arnyalta
az amligy is vegtelenul eklektikus osszh atast. A Kesei Edo-korszak miifajai tovabbra is eltek es folyamatosan valtoztak. Az eur6pai irodalmi forrncikat tudatosan vagy akaratlanul, de hozzaigazitottak a japan izleshez cs gyakorlathoz.
Kitahara Hakushii ezt 1910-ben egy versben igy fogalmazta meg:
,,Eji zene aranyban es kekben,
Duett 6szben es telben,
Az ifju Tokyo es a regi Edo dalai,
Szivemben feny es arnyek h arcai. "'18
A kepz6muvesz.etek es az irodalom
A ,,hazai es idegen" kiizdelme a vallasi gondolkodas, az irodalom, a zene es a

muveszetek stilusaiban , temaiban es erzekenysegebcn egyarant kifejezesre
jutott.
Vallas. A filoz6fia teren a hazai es idegen ismeretelm ele ti rendszereket
Nishida Kitar6 osszegezte a legclegansabban.19 Miutan megismerte a korabeli eur6pai filoz6fiai iranyzatokat, elsosorban Kant es H egel munkassagat es a
tudomanyos ismereteket (azt tartotta, hogy ezekre nem lehet val6di tudast
alapozni) , Nishida az 1890-es evekben a zen buddhizmus fele fordult. A tan
elko telezett hivekent beleasta magat a zen buddhizmus vallasi es filoz6fiai
hatteren ek tanulmanyozasaba. 1911-benjelent meg atfog6 muve Zen no kenkyu (Tanulmanyok IstenrOl) cimmel. Ebben Nishida kifejtette nezete t, miszerint a zen, a tobbi misztikus vallasi hagyominyhoz hason l6an, m agaban foglalja a hit es az intuitiv, nem a dualitason alapul6 megertes egyetemcs elveit,
amelyek nelkiil nem leh etseges a val6sag egeszen ek a megragadasa.
Nishida Kitar6 munkajat talin ugy leh etne a Iegjobban j ellemezni, mint
annak a Kesei Meiji-korszakban zajl6, nagyobb tavlatokat erint6 folyamatnak
egyik filoz6fiai kifejezeset, amely folyamat a ,,hazai" es az ,,idcgen" kulturalis
orokseg osszhangba hozasa fele mu tatott. A Korai Mciji-korszak fejlemenyei
- a buddhizmus es a shugend6-hagyominyok elleni tamadasok, a kercsztenyN
<;I
18
49
486
Keene: Dawn to the West... 241. p.

(1) H eisig, J am es W.: Philosophers of Nothinglss. An Essay on the Kyoto School. Honolulu,
2001 , UHP, 29-104. p. (2) Yusa Michiko: 7..en & Philosophy. An l nUUectual Biography of
Nishida Kitaro. H onolulu , 2002, UHP.
scg ujb6li meger6sodcse, aminek a hattereben a diplomaciai nyomas es a

tarsadalmi clit koreben tapasztalhat6, az eur6pai dolgok inimi eg}Te nagyobb foku rajongas, valamint a csaszari h atalom alapjaul szolga16, ,,n e m vallasos" shinto megteremtesere iranyul6 kfserletek - miatt komoly Yallasi vitak
kezd6dtek a birodalomban. Ezek az 1890-es evekben csak fokoz6dtak, amikor a nemze t sikerei es az 6si ertekek eloterbe keriilese n yoman a buddhizmus hiveinek lehet6sege nyilt arra, hogy felem eljek szavuka t a vallasnk rehabilitaci6ja m ellett, a keresztenyseg biral6i pedig elitC!he ttek az e ur6pai vallast, mint Ienyegeb61 fakad6an felforgat6, idegen hite t. A shinto tamogat6i is
megragad tak a kedvezo pillanatot, hogy rabirjak a kormanyt, nyilvanitsa a
shintot hivatalos allam vallassa, de nemjartak sikerrel.
1914-re azonban a vitak j6reszt csillapod tak. A buddhizmust le nyegeben
ujra elismcrtek mint a tarsadalm i elet legitim e lemet. 1879-ben meg csak 54
shinto szentely kapott allami tamogatast, ekkorra mar kozel szazra emelkede tt a szamuk, am ezek jogallasat az iillami ritmilek ,,n em vallasi eszkozeikent" h ataroztak meg. A shugendO-h agyomanyok es a szam os tobbi ujabb keletu iranyzat, amelyeket osszefoglal6 n even ,,uj vallasn ak" (shin shukyo) neveztek, azon munkalkodott, hogy megtalalja a h elyet a fennall6 vallasi renden
beliil. A bei!leszkedes n em ment mindig zokkenomentesen. Sot m ega kereszten ysege t is elfogadtiik mint .japanositott" vallast. Ebben n agy szerepet
jatszott Uchimura Kanzo es az 6 Mu kyokai (kb . Nem-T emplom Mozgalom)
n evu csoportosulasa, amelyet n em az idegen hitterit6k iranyitottak, s amelyhez 1910-re m ar a tokyoi muvelt elit tagjai koziil is csatlakoztak n ehanyan .
lrodalom is drama. A Korai Meiji-korszakban a ,,civilizaci6 es felvilagosodas"
(bunmei kaika) jelszava iranti lelkesedesb6l fakad6an szamos an gol nyelvG
muvet leforditottakjapinra, koztiik Sh akespeare es mas hires ir6k alko tasait. A hazai irod alo m, tortenetmeseles es drama jobbara m eg mindig az
Edo-korszak h agyomanyait kovette. A kabuki mega Kesei Meiji-korszakban is
viragzott, de a n6-szfnh az sem meriilt feledesbe. A kolteszetben tovabb eltek
a regi mufajok. Egyes szerz6k olyan pr6zai muveket alkottak, amelyek felepitese tud atosan Ihara Saikaku ukiyozosh!jait ucinozta. Masak a torten e tmesel6k hagyom anyait apoltak es gazdagitotcik. Nehanyan, koztiik Izum i Kyoka a
misztikus, fan tasztikus, tulvilagi temakat feldolgoz6 irodalmi h agyomanyokb6l m critett ihletet.50 De olyanok is akadtak, p eldaul az id6sod6 San 'yutei
Ench6, akik a gesaku hagyomanyait kovetve, koznyelven irtiik elbeszel6 jellegu, popularis muveiket.
A valtozasok azonban m eg ezeket a mufajokat is elertek. A kabukzban peldaul a hires szinesz-rendez6, Ichikawa Danjuro valtoztatott a mcgszokott arcsminkeken, a beszedmodoron cs szinpadi m ozgasokon, hogy az eloadasok
,,eletszerubbek" legyen ek. Az 1880-as evekben uj, sokkal m odernebb daraboso Poulton, M. Cody: Spirits of Another Sort. The Plays of Izumi Kyoka. Ann Arbor, MI., 2001 ,
Center for Japanese Studies, University of Michigan.
487
kat vitt szinre. Noha a korszak szinesz6riasanak tekintettek, ezeket az ujitasokat a k6z6nseg nem fogadta tulsagosan lelkesen. Sokkal sikeresebb volt a.
k6lt6, Masaoka Shiki, aki masokkal egyiitt a japan kolteszet egeszenek megujftasan munkfilkodott. Biral6 szavakkal illettek a korszak udvari poetainak
konzervativizmusat. Az 1890-es cvekt61 sokkal szabadabban h asznaltak a haiku, a tanka (a Meiji-korszakban igy neveztek a 31 sz6tagu wakdkat) es a kanshi
miifajat, hogy kifejezzek egyeni latasm6djukat, szabad szellemuket es romantikus erzekenysegiiket.
Ekkorra azonban a kolteszet es drama fejl6desenek f6 iranya mar az eur6pai irodalmi formak atvetele es felhasznalasa fele mutatott. Leginkabb a
19. szazadi angol irodalom alkotasai kerultek az erdeklodes kozeppontjaba.
A regi mufajokat fe lvaltotta ,,uj tipusu kolteszet" (shintaishi) . A drama teren
hasonl6 valtozasok tortentek.
Az 1880-as evek vegen egy uj szinpadi mufaj terjedt el Osakaban. A shinpa
amator szinjatsz6 csoportok eloadasa volt. A szineszek a mindennapok nyelvezetet hasznaltak a darabokban, amclyekben az aktualis esemenyeketvittek
szinre. A shinpa rovid id6 alatt megh6d1totta a kozonseget, meg Tokyoban is.
Az 1890-es evekben mar reszben a kabuki-szineszek is atvettek, akik az el6adasba besz6ttek sajat stilusukat, egyfajta japan szinezetet kolcsonozve neki,
ami sokkal nagyobb szerepetjatszott a nepszeruscgeben, mint a drarnaturgiai egyseg. 1905 utan a shinpa helyet az ,,uj drama" (shingeki) vette at, amelyn ek sokkal szigorubb, eur6pai eredetil szabalyai voltak. Ellentetben a naval
es a kabukival, a shingekiben mar n6kj atszottak a noi szerepeket. A korszak hires szineszn6i koze tartozott Kawakami Sadayakko (1871-1946) es Matsui
Sumako (1886-1919) .51 A shingeki f6leg az eur6pai dramiik el6adasara szolgalt.
El6szeretettel vittek szinre a hires norveg szerz6, H enrik Ibsen darabjait.
A pr6za vilagaban az 1880-as evek rnasodik feleben egy csoportnyi fiatal
tokyoi irodalmar olyan muveket kezdett alkotni, amelyek koznyelven ir6d tak
es a mindennapi emberek eletet orokitettek meg, eur6pai m6don szerkesztve meg a cselekmenyt, a szerepl6k jellemet es a szerz6 szemleletm6djat.
Futabatei Shimei Ukigum6ja (Szall6 JelMk) (1887-1888) es Mori Ogai Gaaja*
(1890) muvei egy figyelernre melt6 irodalmi fclviragzas kezdetetjeleztek. Az
1890-es evekben az iranyzatokbanjartas es az ir6i palyara lep6 fiatalok (kozttik nehany n o) mar hevesen biraltak a Kesei Edo-korszak popularis mufajat,
a gesakut. Eliteltek a gesaku irodalmi ujitasait, mondvin, hogy azon tulsagosan frivolak. Ehelyett a ,,komoly" irodalom elterjesztese mellett erveltck,
amelyet az ,,oszinteseg", a ,,partatlan" szern1:lct, az erzelmek es az erzekek
,,igaz" abrazolasa, illetve a sulyos ,,kerdesek" targyalasajellemez, ugyanakkor
a stilusa csiszolt es elegans.
* Mori Ogai: A vadlud. Budapest, 1983, Europa.
(1) Kano Ayako: ActingLike a Woman in Modemjapan. Th11ater, GenderandNationalism. New
York, 2001, Palgarve. (2) Birnbaum, Phyllis: Modem Girls, Shining Stars. The Skies o/Tohyo: 5
Japanese Women. New York, 1999, CUP, 1-52. p.
51
488
Mindekozbcn gombam6d szaporodtak a rovid eletu, kis peldanyszamu

magazinok (dojinzasshi). Ez a lehet6seget adott az ir6knak, hogy publikaljak
a muveiket es a nezeteiket. A magazinok k6re irodalmi csoportok szervezodtek. Egyes csoportok arr61 valtak ismertte, hogyvalamilyen iranyzatot tamogattak: a romantikit, a naturalizmust vagy egyeb iskolakat. Mas klikkekben
olyan szerzok tomoriiltek, akik peldaul ugyanabban az iskolaban vegeztek,
peldiul a Tokyoi Csaszari Egyetemen vagy a Wasedan.
Ket csoportosulast felte tlenul erdemes kiemelnunk a tobbi kozul: a naturalistakat (shizen shugi) es a Shirakaba nevli irodalmi tarsasagot, amely egy
azonos cimu ujsagot is kiadott. 1893-ban a nagynevli, naturalista szerz6,
KunikidaDoppo, a napl6jaban aztjelolte meg celjakent, hogy ,,irastud6 emberkent es kolt6kent a tollammal lejegyezzek mindent, amit a fiiggetlen lelkemmel megtanulhatok, megfigyelhetek es atfaczhetek". 52 1914-re a naturalista iskola mar tuljutottfejl6dese csucspontjan, am megteremtette az alapjait annak a kvazi oneletrajzi jellegli, onvall6 pr6zanak, amelye t az 1920-as
evekt61 enregenynek (shish6setsu, hivatalosabb neven watakushi sh6setsu) neYeztek. Az enregenyek szerzoi igyekeztek elhatarol6dni a gesaku frivolnak tartOtt hagyomanyait61, s oly m6don tanubizonysagot tenni komoly irodalmisagukr6l, hogy, Doppo szellemisegevel osszhangban, a szerz6i oszintesegre es
hitelessegre helyeztek a hangsulyt. Ezt az ir6k rendszerint ligy ertek el, hogy
valamilyen esemeny kapcsan, latsz6lag oszinten belehelyezkedtek az elbesze16 szerepebe, kozben kifejtve a sajat velemenyiiket. Ez rendszerint egy olyan
magantermeszetu vagy eppen erkolcstckn eset volt, aminek nyilvanos kim ondasat egy udvarias, hagyomanyosan kepmutat6 tarsadalom elfogadhatatlannak tartott volna.
A masik ir6csoport, amely 1910-ben m egalapitotta a Shirakaba (Feher N)1ir~
Jak) dmu ujsagot, nem volt olyan befolyasos, mint naturalista iranyzat, de
tevekenyseguk sokkal inkabb a nyilvanossag el6tt zajlott. A csoportot a f6ranguak szamara letesitett maganiskolaban, a Gakushuinban vegzett, onbizalomt61 dagad6 fiatalok alkottak. Bar erdckeik igencsak elter6ek voltak, altalaban elvetettek a naturalistak kellemtelen ,.realizmusat". Ehelyett a kifinomult irodalrni humanizmusra toreke dtek. Olyan ir6kt61 merftettek ihletet,
mint peldaul T olsztoj. Megismerkedtek az eur6pai muveszetekkel es esztetikaval, s hitet tettek az emberi szellem alapvet6 j6saga mellett. Kifejezve ezt
szelesebb koni muveszi erdekl6dest (illetve aJapanrajellemz6, mlifajokon
tulmutat6, szinkretista szemleletm6dot), a Shirakaba atlepett az irodalom h atarain. Olyan forum lett, amelyben az eur6pai muvesz6riasok is helyet kaptak, peldaul Rodin vagy Renoir. A muvek bemutatasa mellett az ujsagban az
ezeket meltat6 es elemz6 irasok is m egjclentek.
Miga naturalistak a mliveikben a val6s tapasztalatok 6szinte, hiteles tolmacsolasara torekedtek, addig a Shirakaba-csoport tagjai szamara sokkal ossze-
"'c
'"'0..
-,
"'
lO
....
'ii
' IU
E
0
"O
0
....
.0
52
Keene: Dawn to the West.. . 233. p.
<
489
tettebb es arnyaltabb volt a muveszct es az elet kapcsolata. Shiga Naoya, a csoport legiinnepeltebb szerzoje, palyafutasa kczdeten kijelentette:
,,A mindennapi elctrol akarok irni, hogy ezzeljavitsak rajta.Jobb emberre
kell formalnom magam. ir6i patyafutasom ennek a fcj lodesnek a mellektermeke kell, hogy legyen ."33
Shiga legismertebb mlive, az An ya koro (Uta sotet ijszakaba), amit 1912-bcn
kezdett imi, majd l 921-t61 sorozatta b6vftett, cnnek megfclel6en egy alapvet6en oneletraj zi j ellegu regen}folyam . Am ezcket a muveket er6teljcscn athatja az, hogy a szerz6k muveszi fikci6t akartak alkotni, ncm elegedtek meg a
lehangol6 es szomyli val6sag puszta lefrasaval. J ellemz6 volt rajuk a szlikszavU fogalmazas es az idez6 stflus, ami megkiilonboztette ezeket sok naturalista
mli verbalis tobz6dasat6l. Csiszolt, elegins stflusuknak koszonhet6en Shiga
rnuvei, kulonosen az A n ya k6ro, fontos szerepet jatszott ab ban, hogy a naturalistik oneletraj zi stilusa atadja helyet a szigorubb mufaji szab alyokat kovet6 enregenynek, ami az 1920-as evekt61 valt igazan n epszeruvc.
A modern japan irodalom kialakulasinak eveiben szamos olyan mu sziiletett, amit meg napjainkban is mestermunek es az ujjapan irodalom orokbecsu alkotasanak tartanak. Ezek koze tartoznak Mori 6gai fClig-meddig a tenyeken alapul6, a m ult ertekeir61 sz616 tortenelmi regenyei, illetve Nagai
Kafu elegikus, multidez6 novellai.51 A naturalista szerz6k nehany muve szintfo ide sorolhat6, koztuk Shimazaki T oson reg enye, a H akai (Torott parancs<>lat) (1906), ami a szimkivetettek (eta1<, vagy ahogyan akk.oriban n eveztek
Ok.et, a burakuninok) n eh ez eleter61 sz61 a h egyekkel szabdalt Kozep-Japanban. Tayama Katai Futoaja (A paplan) (1907) az enregeny kozvctlen el6fucaranak tekinth et6. Az I. vilaghaboru el6tti irodalom lcgnagyszerubb alkotasai
a lelektani regenyek, koztiik is a leghiresebb Natsume Soseki Kolwro (A szivJ
cfmu rnuve. Natsumel egyik irodalmi iranyzathoz sem leh et besorolni, mivel
egyforman iigyesen h asznalta a rcgi es uj pr6zai es lirai stilusokat. Kesei munkait athatja a magany es az elkClloniiltseg erzese. Ezj61beleillett a fiatal ertelmisegiek altalanos eleterzesebe, a ,,befele fordul6 kecsegbeesesbe".
Mas miiveszeti agak. A hazai es idegcn hagyomanyok cs szemleletm6do k egymasra hatasa a muveszt m as teruletein is egyertelmuen megmutatkozott, lcgyen sz6 a festeszetr61, a teaszertartasr61vagy a zen er61. Voltak, akik a munkassagukkal segitettek eletbcn tartani a polihisztor-muvesz es kultiirembcr
cszmenyet. Ilyen muvesz volt Okakura Tcnshin, aki 1890 es 1896 kozott a
Tokyoi Szepmuveszeti Foiskola vczet6jekent tevekenykedett. Tamogatta a j apan muveszeti h agyomanyok - teaszertartas, kalligrafia, konyvkotcszet, viragre ndezes - ap olasit es meg6rzeset. Kiilfoldi utjain mindig kiallt az egyediilfilFowler, Edward: The Rhetoric of Confwion. Shishiisetsu in Early Twentieth-Centu1y Japane~
Fiction. Berkeley, 1988, UCP, 192. p.
51 Snyder, Ste phen: Fictions of De~ire. Nanative Fann in the Noveh. of Nagai Kafu. H onolulu.
2000, UIIP.
53
490
16 japan esztetikai szem1eletm6d mellett, hogy fgy oregbftse hazaja hlmevet

a nagyvilagban. Odahaza arra osztonozte a muveszcket, hogy ne zark6zzanak
el az idegen iranyzatok el61, hanem otvozzck azokat a hazai hagyomanyokkal, hogy megteremtsek az uj kor sajatosan japan, ugyanakkor modern muveszetfa.55
A festeszet teren a rangakuval kapcsolatba keriilt Edo-kori fest6k mar regen meghonosftottak Japanban az eur6pai stflusok es technikak egyes elemcit. A Meiji-korszakban a legfontosabb ujftas az olajfestes dterjedese volt,
ami mind anyagait, mind pedig a benne rej l6 esztctikai lehct6segek tekinteteben eltert az addig hasznfilt vfzfestekes technikat61, amit a gazdag hagyomanyokra visszatekinto nagy japan iranyzatok, a yamatoe, az uhiyoe, a han~ es
a tosa-iskola, illetve a buddhista es a kfnai hagyomanyok.ra epiil6 fcsteszet alkalmaztak. Ez a kiilonbseg olyan egyertelmu volt, hogy a Meiji-korszak muveszeti csoportjai ebben a Kelct-Nyugat szembenallasanak egyik lcgkirfv6bb
megnyilvanulasat lattik. Az olajfestmfoyekct, barmi volt is a temajuk, yoganak ( ,,nyugati festeszet"), mfg az osszes vfzfestmenyt, stflust61 fiiggetlcniil
nihongdn.ak (,Japan festeszet") neveztek el. A mliveszeket ezutan arra oszt6n6ztek, hogy hatarozzak meg a yoga es a nihonga sajatos stflusjegycit, s otvozzek azokat egy e leteros, ujfajta muveszet megteremtese erdekeben, ami
egyszerre ,Japan" es ,,modem". Mivel azonban CZ a ket merev kateg6ria igen
valtozatos stilusokat es eszmeket foglalt magaban, min dkett6 igen keplekenynek bizonyult, s az ipari kor technol6giainak, ertckeinek es szervezeti
formainak fejlodesevel egyiiu alland6an valloztak. A m(iveszck es a kritikusok hamar felfedeztek, hogy hivatasuk vegtelen kfserletezesre es ujraertelmezesre adott lehetoseget, de hianyoztak az etalonnak szamft6 kriteriumok,
amelyekhez igazodni lehetett. Ebbol egy gazdag es valtozatos muveszi prodnktum sziiletett meg, amit folytonos es heves kritikai vitak klsertck es kfsernek ma is.
Mas kepzomuveszeti agak hasonl6 fejlodesi folyamaton mentek keresztiil.
A hazai cs idegcn hagyomanyok otvozese talan a metszetkeszftes teren hozta
a leglatvanyosabb sikereket. Az Edo-kori fametszetek, nemi stilisztikai valtoztatasokkal, hatekony eszkozei voltak a korabeli escmenyek megjelenitesenek, eleg csak Kobayashi Kiyochika muveit peldakent felhozni, amclyek a kfnai-japan es az orosz-japan haborut orokftettek meg. A szobraszok az
1870-es evekt6l tanulmanyozni kezdtck az eur6pai stflusokat es technikakat.
A Kesei Meiji-korszakban kulonosen nagy csodalat 6vczte Auguste Rodin alkotasait. Noha nehanyan megpr6balkoztak a kct hagyomany otvozcsevel, tovabbra is a ,,realizmus" maradt a meghataroz6 iranyzat. Ez tovabb novelte az
olyan nagy elodok hfmevet, mint Unkci, aki evszazadokkal korabban alkotta
meg elethu figurait. Ennek hatasara a buddhista szobrasz, Takamura Koun,
aki korabban behat6an tanulminyozta az europai femszobraszatot, az
1890-es evekt6l hatalmas mereru szobrokat keszftett a nemzeti h6s6kr61, koz55
~
,....
Cl'>
--<
0
Cl'>
00
......
Marra, Michele (ed.): A Ilistary ofModem Japanese Aestethics. Honolulu, 2001, UHP.
491
tuk Saig6 Takamorir61, az ,,utols6 szamurajr61" es Kusunoki Masashigfr61,

aki a csaszar iranti huseger61 valt legendis alakka. Az epiteszet egyre inkibb
az eur6pai iranyzatok hacisa ala kerult. A varosi kozepiiletek eseteben a k6 es
a tegla, illetve a hozzijuk tartoz6 eur6pai diszit6 elemek valtak az elfogadott
normiva, mikozben a maganlakasok tobbseget tovibbra is a m egszokott
(fa-gipszvakolat-csereptet6) m6don epitettek. Ez sok tekintetben a 7. szazadot idezte, amikor a szigetorszagban elterjedt a Kinab61 athozott csapolasos
epftesi mod.
A zene teren a lakossag koreben meg mindig nepszeruek voltak a hagyomanyos japan dalo k, de kozben uj m ufajok is megjelentek. A Meiji-korszak
el6 tti id6szak gazdag zenei tradici6i - a gagaku (udvari zene), a buddhista
enekek, a n6- es a kabuki-el6adisokat kiser6 zene, a nepdalok es a neptancok.
a vandorszerzetesek fuvolazencje es a mesemond6k lan tjateka, a tea- es bordelyhazak hivogat6 dallamai - az 1860-as evckben katonai indul6kkal e
templomi zenevel egesziiltek ki, majd kes6bb, az 1880-as evekben a gyermeknek irt zen emuvek is eltcrjedtek. Az idegen hadseregekt61 atvettek a haramsipot, a nagydobot es a harsonit. A misszionariusok pedig az orgonat es a k6rusmuzsikat honosf tottak meg. A gyermekzene kialakulasa viszont sokkal kuszibb es tanulsagosabb tortenet.
Az 1870-es evekben a fiatal Izawa Shuji az USA-ban toltotte diakeveit, ahol
felfedezte, hogy az amerikai tanarok milyen fon tosnak tartottak az iskolai zenet a tanul6k egeszsegenek es beszedmodoranak fejlesztese szempontjab61.
Amikor odahaza beszamolt err61, nijott, hogy az oktacisi reformokat kisero
vitakat menn yire athatja a Kelet-Nyugat szembeallitasa. Ezert ugy enelL
hogy az iskolai zene bevezetese el6segitene ,,egy, az orszagh oz ill6 zene megsziileteset", ami cgyesftn e az ,,europ ai es a keleti" muzsikat. Az 1880-as evekben, amikor a helyzetet fokozatosan megszilardit6 hatalmi elit az oktatas celj akent egy szorgalmas, a rendszert tamogat6 nepesseg felneveleset jelolte
meg, Izawa es az iskolai zeneoktatas ii.gyenek mas tamogat6i, arra az allcispontra helyezkcdtek, h ogy ez seglten e a ,,helycs erkolcsiseg elsajatitisat~.
azaz, egy olyan tantirgy leh etne, ami hangsulyozhatna a hazafisagot es ,,a csaszar irinti tiszteletet". 56 Az 1890-es cvekre a zenet -mint az iskolai oktatashoz
melt6 tancirgyat- szeles korben elfogadtak. A Kesei :Meiji-korszakra a zeneszerz6k mar mindket hagyomanyt felhasznaltak alkotasaikhoz, sot ujfajta hagyomanyokat is tcremtettek, amelyek mindket zenei orokseg stilusj egyei~
magukon viseltek.
Ekkorra mar katonazenekarok kisertek a harcba indul6 csapatokat, s immar zenet is tanultak az iskolakban a di<ikok. Iskolai k6rusok alakultak. A fOiskolai tanul6k cur6pai operakat alko ttak. A japanok eur6pai tipusu hangszereket kezdtek gyartani (az els6 harmonium 1887-ben, az els6 Yamaha
gyartmanyii. zongora 1899-ben kesziilt el), a zenemuveket pedig az europai
SG
492
Eppstein, Ury: The Beginnings of Western Music in Meiji Era japan. Lewiston, l 994, Ed\,; n
Mellen Press, 52., 53., 64., 65. p.
kottairas szabalyai szerint jegyeztek le. J apan nyelvli Jibrettokat adtak ki,
ame lyekben az europaiak. es az amerikaiak mellett a hazai dalok szovegeit is
lejegyeztek. A legujabb dalok szovegei mar koznyelven irodtak, s nagyreszt
eltuntek bel6h1k a mesterkelt, elavult irodalmi kifej ezesek. A japan szerzok
saj at ,,modern" muveket kezdtek irni. Ilyen volt peldaul a hires Kojo no tsuki
(Hold a romos kastely jelett), Taki Ren taro szerzemenye. A zeneszerzoknek oly
rn6don sikerult o tvozniuk az eur6pai es a japan zenei stflusokat, ami m egalapozta azt a hihetetlenul gazdag zenei kulturat, ami napjainkban j ellemzi
Japant.
Az I. vilaghaboru eloestejen a bel- es kiilpolitikai fejlemenyek egyertelmuen jeleztek, hogy Japan vegervenyesen ratert es oles leptekkel halad az ipari
kor altal szamara kijelolt u ton. Mindkozben a japan tarsadalom figyelemre
melt6 sikereket ert el az idegen iranyzatok, gondolatok es szokasok befogadasa es ,,eljapanositasa" teren. A kovetkez6 fejezetekben arra keressiik majd
a valaszt, h ogy a Meiji-korszak.ot kovetoen vajon ezek a ,,lep tek" hasonl6 sikereket hoztak-e a japan tarsadalom es az orszag szamara.
~
......
O'l
......
0
O>
00
493
0 A birodalomepftes
kesei szakaszanak politikai
es gazdasagi folyamatai
( 1914- 1945)
1s. FEJ Ez n
Vl
uJ
N
Q
uJ
Vl
Vl
:Q
....
.:Lo
"'c
"'
"'...
.0
.:Lo
N
"'0
;:
"'c..
494
1914 elott az iparosftas evtizedei komoly tarsad almi feszultsegeket

okoztak (14. fejezet). A tarsadalom mukodesehez sziikseges alapveto
rendet azonban sikeriilt fenntartani. A kiilpolitikai cClok szinten megval6sultak. A bels6 hatalmi struktfaa lenyegcben sertetlen maradt.
Emellett a gazdasagi es tarsadalrni novekedes is folytatod ott. A viszonylagos rend megtar tasaban fontos szerepetjatszott az a teny, hogy
ezekben az evtizedekben a j apan tarsadalom novekvo nyersanyagsziiksegletenek - elelmiszer , fosszilis tiuel6anyagok es mas asvanykincseknagy reszet sikeriilt belso forrasokb61 biztositani, igy az iparositas haladhatott a maga utjan anelki'il, h ogy a vezet6k a sziikseges forrasok
biztosftasat szolgal6 betarthatatlan intezkedesek bevezetesere kenyszeriiltek volna. A korabeli n emzetkozi kereskedelem strukturaj a, illetve az eur6paiak altal Kelet-A.zsiaban kiepftett imperialista rendszcr
ugyanis egyiitt biztositani tudtak Japan sziikscgleteit, ha pedig mee-sem, akkor mcg mindig lehetett m6dositan i czekct a sziiksegleteket.
A belso n yersanyagforrasokrol azonban mar 1914-ben kiderult,
hogy azok egyre kevcsbe tudjak kielegiteni a hazai igenyeket. A kovetkez6 evekben felgyorsul6 novekedes tiikreben az alapvet6 nyersanyagok biztositasanak problemaj a mind nyomaszt6bban n ehezedett
J apanra. A h elyzetet tovabb bonyolftotta Kelet-Azsia gyarmati, imperialista terkepenek szets6seges megosztottsaga. Az I. vilaghaborf:t rendkfviil fontos szerepet jatszott ebben a folyamatban, mivel jelent6sen
meggyengitette az eur6pai hatalmakat, amelyek igy kevescbb energiat
fordithattak a ren dszer fenntartasara. Az 1914-es esztend6 ezert fordul6pontot jelentett, mivel a rendb61 a zurzavarba torten6 atmenet
elso evenek tekinthet6.
1912 talan meg 1914-nel is fontosabb esztend6 volt a japan tortenelemben , hiszen ekkor halt meg Meiji tenni5, amit sok alattval6ja igazi
tragediakent elt meg, kiilonosen a valtozasok haszonelvez6i, akik szamara vegleg lezarult egy korszak. Ugy ereztek, elszakadtak a restauraci6 dics6 korszakat61, s gyokertelenul sodr6dnak egy cimpontok nelkiili vilagban. A csaszart az egesz birodalom gyaszolta. A grandi6zus
emlekiinnepsegeket a hagyomanyok es a kiilfOldi szokasok szerint
rendeztek meg. Hogy melto emleket allitsanak a tortenelem emc kiemelkedo szemelyisegenek, a csaszar t Kyot6ban helyeztek orok nyu-
galomra, Toyotomi Hideyoshi egykori varkastelyanak, az Uji-foly6ra

nez6 Fushimi kiserteties romjai kozott, Kanmu tenn6, Heiankyo alapit6janak siremleke mellett. Gigantikus, felgomb a laku emlekmuvet
emeltek egy kozel 800 negyzetmeteres teri.ilet kozepere. Az epitmeny
nagysaga a buddhizmus megjelenesc elotti Kofun-korszak kulcslyuk
a laku sirjaira emlekezteti a szemlel6t. Mellette szinte eltorpiilnek
Kanmu tenn6 es 70 ut6djanak a siremlekei.
A mely erzelmek, a pompazatos temetes cs a grandi6zus siremlek ellenere Meiji ten no halala vajmi keveset valtoztatott a dolgok meneten.
Annal inkabb az 1914-ben kitort I. vilaghaboru - noha a harcok mindvegig a vilag tuls6 felen dultak, s kezdetben a japanok tobbsege ugy
velte, hogy semmi kozi'.ik sines haboruhoz - , amelyben a vczet6 eur6pai nagyhatalmak szabadjara engedtek az etnikai gy(iloletet es a politikai indulatokat, egymas ellen forditva a merev szabalyok szerint mlikod6 korabeli hadseregcke t. Az eredmeny a tortenelem addigi legverescbb, legesztelenebb es legpusztitobb haboruja lett.
Val6jaban a haboru nagyon is sokat szamitott. Mivel lekototte az eur6pai hatalmak erejet, megrendiilt Kelet- es Delkelet-Azsia addig viszonylag stabil geopolitikai rendje, ami uj lehetosegeket is teremtett.
A japan kormany szamara elerkczett a pillanat, hogy tovabbi tcriileteket csatoljon a birodalomhoz. Ugyanakkor a haboru, mivel elosegitette Lenin es tarsainak gyozelmet Oroszorszagban, s az USA-tis a globalis nagyhatalmak soniba cmelte, mcgvaltoztatta Eszakkelet-.Azsia es a
csendes-6ceani terseg eroviszonyait. A japan vezerkar megismerkedett a haditechnikai ujftasokkal, a tankokkal, repiil6gepekkel, illetve a
gyarmati munka- es hader6 mozg6sit:isanak m6dszereivel. Mivel jelentosen kiboviilt az Europaba iranyul6 hadiexport, s betarhettek az
addig gyarmati es felgyarmati teriilctek piadira, uj lendi.iletet kapott
Japan ban az iparosicis. Roviden sz6lva, a haboru veget vetett az addigi
viszonylag stabil kelet-azsiai allapotoknak. Bevezetoje volt egy sokkal
ingatagabb h atalmi viszonyrendszemek. Japan egyre ak.tivabb szerepet vallalt ebben az uj kozegben, az egyik legbefolyasosabb politikaformal6 erove lepve el6 a tersegben .
A megvaltozott geopolitikai viszonyoknak koszonhetoen ( 15-17. fejezet)]apant kozel negyed evszazadigjelentos bels6 fejlodesjellemezte.
A tarsadalmi es gazdasagi novekedes es valtozasok igen szeles kon1ek
es melyrehat6ak voltak, amelyek idovel egyre osszetettebb belpolitikai
feszi.iltsegeket sziiltek, a kiilpolitika teren pedig katasztr6faba sodortak az orszagot. A politikai gondolkodas es gyak.orlat a korabeli problemakat tukroztc vissza, s ezekre keresett megoldast - keces sikerrel.
Az ideol6gusok bonyolult, nyakatekert ervekkel hozakodtak e l6 a ,,Kelet-Nyugat" es ,Japan- Kina" viszonyanak tovabbra is eldontetlen vitajaban. Ezek az ervek nagy merteben hozzajarultak az 1945-os katona i
osszeomlashoz.
"'
:~
0..
V
E
0
~
-0
,_0
495
A szelesebb tavlatokat tekin tve, a megjelenites szintjen a kukuralis

produktum tartalmat es formait tekintve meg szinesebbe valt aunak
k6sz6nhet6cn, hogy gyakorlatilag mar mindenjapan ember elvegzctt
valamilyen iskolat, s emellett az fras-olvasas kepesseget is elsaj atitottak.
A kulrura a kozelmult hagyomanyaira epitkezett, de kozben olyan valtozatos filoz6fiai, irodalmi es muveszeti kerdesekkel foglalkozott, s
olyan temakat feszegetett, amelyek akkoriban globalisan foglalkoztattak az ertelmiseget. Felhasznciltak a media uj formait, fOkent a radi6t
es filmet, amit a techno16giai fejlodes tett Ieh et6ve. igy aztan m egfordult az a folyamat, ami a Meiji-korszakotjellemezte: szukiilni kezdett a
az ujit6 szellemu, elitista Tokyot es az ,,elmaradott" videket elvilaszt6
szakadek.
Hatterbe szorul6 kormanyok

Az 1930-as evek vegere a japan kormany szam os surget6 tarsadalmi es gazdasagi kfrdessel szembesult, amelyekre megoldast kellett talalnia. A sietseg
azonban n em felterlenuljart egyiitt a hatekonysaggal, sot, a torvenyek es r endeletek zome a gyakorlatban egyaltalan nem val6sult meg. Az 1914 utani id 6szak egyik legszembetiln6bb saj atossaga eppen az voll, hogy a belugyek teren
a korminyzati munka egyaltalan nem volt hatekony, szemben a Korai Meijikorszakkal, amikor a tarsadalmi es p olitikai valtozasok nagy resze a korman;
kezdemenyezesere indult el. Az Edo-korszak elso eveihez hasonl6an, amikor
a Tokugawa-bakufu kezdetben eras kozponti kormanyzata fokozatosan elveszitette az ellenorzeset a donteshozatal es a j avak elosztisa felett, ugy a Kesei
Meiji-korszak utini japan korminyok, minden er6feszitesuk ellenere, szinten csak marginalis, jelentektelen szerepetjatszottak a kulturilis, gazdasagi
es tarsadalmi folyamatok alakitasaban. A kulpolitika teren hasonl6 volt a
helyzet, a kormany itt is hatterbe szorult. Rendszerint a kontinen sen allomasoz6 Kwantung-hadsereg (tulajdonkeppen a mandzsuriai helyorseg) akarata
es celtudatos kezdemenyezesei ervenyesiiltek - aminek kes6bb gyaszos kOvetkezmenyei lettek.
Politika fejlemenyek
A Meiji-korszak alkotmanyos rendjenek megalkot6i egy olyan politikai rezsimet akartak letrehozni, am elynek tart6ssagat ugy akartak biztositani, hogy a
kozponti vezetest elszigetelik a megbizhatatlan es onkenyesen viselked6 t0megekt61. A csaszar altal kinevezett, s e lszamolasi kotelezettseggel csak az
uralkod6nak tartoz6, a partpolitikan felulemelked6 kormany elnyerte, a
,,mindenek felett all6 tanacs" (chOzen naikaku) megtisztel6 elnevezeset. Misr eszr61 viszont azok, akik kivill rekedtek politikan, kialakitottak magukna..~
496
egy ellenkormanyzatot, annak a kabinetnek a minrajara, amelyet a parlamenti helyek tobbseget birtokl6 part alakitott meg - amelyik igy, legalabbis
elmeletben, aranyos kepviseletet adott a ferfi valaszt6knak. A:z 1890-es evekben czekn ek a csoportoknak a politikai manoverei nyoman taktikai szovetsegek sora jott letre. Az egyik csoportosulas a Rikkenseiylikai (Az Alkotmanyos
Politikai Baratainak Kore) nevli part koriil szervez6dott. A magas beosztasu
allamferfiakkal, fOtisztekkel, hivatalnokokkal es nagyt6kesekkel egyiittmukodve, a Rikkenseiyilkai evekig uralta a politikit. Nemcsak tulelte Katsura
Taro mesterkedeseit az 1912-1 3-as orszagos politikai valsag (Taisho sei.hen)
idejen , hanem meger6sodve kerult ki a csararozasokb6l.
Maga a seihen azo nban sulyos politikai megosztottsagot eredmenyezett.
A kovetkezo evtizedben, tehat az I. vilaghabon.lt kiser6 es azt koveto diplomaciai es gazdasagi zlirzavar id6szakaban, az oligarchcik, burokratcik es a magas rangu katonatisztek rovid eletu koallci6i megelegedtek azzal, hogy megfontolt eszkozokkel vetelkedtek egymassal a hatalomert. Felvciltva alkalmazrak a Csaszar altal kinevezett es a partokb6l szervez6dott kabinetek eszmejet,
mikor, melyik tunt hasznosabbnak, de a problemat nem oldo ttak meg veglegesen. Korultekin tesiik ellenere a vezet6k ujra es ujra hiteliiket vesztettek es
ellehetetleniiltek a gazdasagi n ehezsegek es a diplomaciai ballepesek miatt.
A n ehezsegekb6l fakad6 rarsadalmi elegedetlenseg nyoman egyre nott azok
szama, akik a politikai jogok kib6v1teset, gazdasagi reformokat es a kozterhek csokkenteset vagy meg forradalmibb valtozasokat koveteltek.
Mikozben a kozponti vezetes ezeknek a nehez problemaknak a megoldasan faradozott, a h elyi vezet6k a sajat vallalkozasaikkal foglalkoztak. Okayama prefekturaban Ikegami Chinpei p eldaul az L vilaghaboru evei alatt faluf6nokkent, a tartomanyi gyfiles tevekeny tagjakent es Inukai Tsuyoshi
politikai partjanak aktivistajakent tevekenykede tt. A 13. fejezetben sz6 ese tt
arr61, h ogy tobb bizottsago t es programot is vezetett, s aktivabban vett
reszt a prefektura ele teben, mint a korabbi idoszakban. A haboru vegen ramogat6i mar azt fontolgattak, hogy j eloltkent inditjak az orszagos valasztasokon.
1919 6szen azonban Ikegami Chinpei megb etegedett, s egy ewel kes6bb,
58 evesen agyvel6gyulladasban meghalt. Komyezete melt6 m6don megemlekezett r6la es tetteir61, f6kent arr61, hogy a korszak egyik legegetObb prol:r
lemajat, a kozigazgatas megszilardirasat sikeresen megoldotta a sajat korzeteben. 1915-ben peldaul egy negynapos egyezteto targyalason sikeresen
pontot tett egy nyolc eve zajl6 konfliktus vegfre, ami ket szomszedos falu viszonyat mergezte. A ke t telepules Kami neven osszeolvadt. Osszevontak a
shinto szentelyeket, s kozos erovel egy uj iskolat es mas intezmenyeket letesitettek. Segitett ujjaszen rezni a prefektura Kume nevu korzetenek kozigazgarasat, amivel lehetoseg nyilt a szclesebb koru helyi egyiittmukodesre es a gazdasagi h atekonysag novelesere, dacara a regmiiltra visszanyill6, fOkent a lokalpatriotizmusb61fakad6 h elyi szethuzasnak.
A h elyi es a n emzeti politika szoros kapcsolatat j 61peldazta, hogy a cemete497
sen tobb mint 600 embervett rcszt, koztuk lnukai Tsuyoshi par0:inak promin ens szcmelyisegei. Egy ewel kesObb megjelent az eletrajza, s 1934-ben, amikor orszagszerte szobrokat allftottak Ninomiya Sontokunak, az elso mezogazdasagi enciklopedia szerzojenek, az 6 tiszteletere is bronzszobrot cmeltek
Kamiban. Aszobor egeszen a II . vilaghaborl'i utols6 szakaszaig ott allt, de ekkor a katasztrofalis femhiany miatt beolvasztottak. Ismerve Ikegami Chinpei
nezeteit a helyi es nemzeti ugyek kozotti elszakithatatlan kotelekekr6 l, minden bizonnyal 6 is j 6vahagyta volna czt a lepest.
Halalanak eveben a Korai Meiji-korszak vezetoinek tobbsege mar szinten
nem volt az elok soraban. Az utols6 reformerek, Okuma Shigenobu es
Yamagata Aritomo 1922-ben, Matsukata Masayoshi pedig 1924-ben hunyt cl.
A ,,nagy oregek" halala utanjelentektelenebb szemclyisegek pr6baltak a helylikbe lcpni. Egyre kielezettebb lett a polilikai kiizdelem. Az agitatorok
mind harsanyabban hirdettck a programjaikat. Voltak, akik bolsevikjelszavakat hangoztattak, masok a wilsoni idealizmus mellett szalltak sikra, vagy eppen az autokratikus nemet allam bukasaval peldal6ztak.
A szamos problema kozul, amelyekkel ezekben az evekben a japan vezct6knek onhibajukb61 vagy azon kiviil szembesulniuk kellett, s amclyek tovabb tiizeltek a politikai indulatokat, minden bizonnyal az 1918-ban kirobbant rizslazadasok voltak a legjclentosebbek, mivel ujra felszinre hoztak a
munkanelkuliseg es a megoldatlan lakaskerdes problemajat. A haborus inflaci6 miatt kirobban6 megmozdulasok ket h6napig tartottak. 6sszesen 526
incidensre kerult sor, amelyekben emberek milli6i vettek reszt a halaszfalvakban, a foldmuvesek lakta telepiileseken, a banyavidekeken es a nagyobb
varosokban. A felkel6k kifosztottak a boltokat es a szakekimercseket. Kobeban peldaul a raktaron levo arukcszlet kozel 70 szazaleka tunt el. Az Edo-korszak hazrombolasaihoz (uchikowashi) hasonl6an a fosztogarasok gyakran
rombolasba csaptak at. Egy fellazadt kobei dokkmunkas az alabbi duhodt
szavakat intezte tarsaihoz:
,,A rizs azert draga, mert az ordogi rizskercsked6k az egekbe emelik az arakat. A berleti dijak a Heishinkan [kolcsonoket intezo ugynokseg] es a hozza
hasonl6k miatt magasak. Ki kell oket sopornunk! "1
A tomeg egyetertctt, s lerombolrak a Heishinkant.
Nchany hivatalnok elott bizonyara felremlett az orosz forradalom remkepe, mivel a hat6sagok nagyon gyorsan intezkedtck, hogy visszafillitsak a rcndct. 100 000 katonat rendeltek az utcakra, 8000 embert tart6ztattak le, koziih1k otezret ilyen vagy olyan vadak alapjan eliteltek. A beavatkozas saran harmincan vesztettek eletuket, s magas volt a sebes\iltek szama. A helyi vezet6k
es kereskedok sokfelekeppen reagaltak. Miveljobban ismertek az emberek
igenyeit- es kozvetlenebbul fenyegette oket a tomeg haragja -, rendszerint
rizst es mas arukat osztogattak a nelkuloz6knek. Ezenkiviil mas intezkcdese1 Lewis, ~1ichael:
107. p.
498
Rioters and Citizens. Mass Protest in Imperial japan. Berkeley, 1990, UCP,
kct is hoztak a helyzet enyhitese erdekeben. A zavargasok elcsitultaval a kozponti hat6sagok szinten lepcseket tettek: vfiltoztattak az elelmiszer-behozatal, a kereskedelem es a rend6ri cljarasok szerkezeten, valamint a munkakon1lmenyeken es a szocialpolitikan.
Az 1920-as evek. A novekvo tarsadalmi elcgedetlen seg arnyekaban a nagy politikai partok - fokent a Rikkenseiylikai es a Rikkendoshikai ut6dja, a Kenseikai (Alkotmanyos Szovetseg) - vezet6i es szovetsegeseik (ujsagir6k es ak.ademikusok) tobbfete retorikaval pr6balkoztak - peldaul a wilsoni demokratikus eszmekkel vagy a szO\jet radikalizmus fenyegerescvel. FCltek att6l, hogy
az elegedetlen tomegek h atalmat kovetelnek. Erofesziteseikben a befolyasos
p olitikai gondolkod6k, koztuk Minobe Tatsukichi es Yoshino Sakuzo publikaci6i is tamogattak a partokat. A ket szerz6 kifinomult ervelesei igazoltak a
p arlament e ls6bbseget, n oh a a csaszari alkotmanyban egyertelmuen benne
szerepel az uralkod6 f6segfr6l sz616 passzus. A szeles koru koveteleseknek
k6sz6nhet6en , miszerint a kormanynak. "haladni kell a korral", atalakultak. a
politikai szovetsegek. 1924 juniusaban Kato Komei, a Kenseikai vezet6jc
(amit harom ewel kes6bb Minseitonak., azaz Nepi Korm:inypartnak neveztek at) tobbsegi kormanyt alakithatott.
Kato Komei kormanya ten gernyi problemat kapott politikai orokscgul:
elegcdetlenked6 munkasok, a f61dberl6k es a bfrbead6k kozotti virak, a
szakszervezeti tevekenyseg, a munkassag es az ertelmiseg novckv6 frdek.16dese a szocialista eszmek irant, a feministak es a paria (/Jurakumin) szarmazasuak agitaci6j a, a szervezked6 diaksag, a kommunista part megalakulasa, valamint a pusztit6 1923-as kantoi foldrenges - ami Tokyo es Yokohama kornyeket a folddel terte egyenl6ve2 - kovetkezmenyei. Emellett szembesiilnie
kellett a sziberiai hadjarat es a washingtoni konferencia katon ai ut6 hatasaival ( 17. fejezet). Kato a ,,simogat6 kez" es a ,,fegyelmez6 6k61" m6dszereit alkalmazta. Hogy konnyitsen az ad6 terheken es megfegyelmezze az engedetlenked6 katonakat, leepitette a katonai koltsegvetest, csokkentctte a legenysegi
allomanyt es az egysegek felszereltseget,j61lehet a tiszti allomany elesen biralta ezeket az intezkedeseke t. A polgari koltsegvetest szinten megnyirbalta.
A berl6parasztsagot segit6 intezkedeseket foganatosltott, illetve olyan torvenyeket vi tt keresztul, amelyek mfrsekelt sikerrel javitottak a munkasok helyzeten. Leghiresebb cselekedete azonban ketsegkiviil az volt, hogy alig egy evtizeddel Nagy-Britannia es Nemetorszag utan, a ferfiak.Japanban is megkaprak az altalanos valaszt6jogot - ezt azonban nem terjesztettek ki a n6kre, a
hajlcktalanokra, az ertelmi fogyatekosokra, a bun6z6kre, a 20 even aluliakra,
s mindazokra, akik a szavaz6helyisegben n em tudtak lefrni a j eloltek n evet.
A vagyoni kovetelmenyeket mar a korabbi evtizedekben lejjebb szallitottak,
igy lassan kiboviilt a valasztasrajogosultak kore. Ezzel a torvennyel azonban
2
SagaJunichi - Bester, J ohn (tr.): The Gmnbler'.r Tale. A Life in japan's Underworld. T okyo,
1991, Kodansha International, 65- 72. p.
499
"'0..
egy csapasra mintegy 13 milli6 fore, azaz mintegy a haromszorosara nott a

szavazati joggal rendelkezo nepesseg.
A ,,fegyelmezo oklot" az 1925-ben, a valaszt6jogi torveny elott n ehany nappal kiadott Koznyugalmi Torveny testesitette meg. A rendelet elfogadasa a
magas rangu hivatalnokok tobb evnyij ogalkot6 munkajanak csucspontjatjelentette, akik a felforgat6 tevekenysegek elleni rendeletek sorat emeltek torvenyerore. A torvenyt tamogat6 egyik parlamenti kepviselo allaspon tja szerint a rendelet a sz6lasszabadsagot nem korlatozza majd, de:
,,ha a karos gondolatok valamely szervezet alapitasaval kapcsolatban, az
agiraci6 soran vagy a tomeggyilleseken elhangoznanak, az esetben, most el6sz6r, ez mar biintetest von m aga utan. "3
A torveny buntettnek minositett minden olyan tevekenyseget es uszitast,
,,ami a nemzet val6s formajanak (kokutai) megvaltoztatasara, vagy a maganrulajdonon alapul6 rendszer eltorlesere" ir:'inyult. Az ilyen tetteket bortonbi.intetessel sujtotta. 4
Kato Komei p olitikaja tobb celt is szolgalt. Az ad6cs6kkentessel es a tarsadalom eletkoriilmenyeinekjavitasaval a szocialis feszi.iltsegeket akarta enyhiteni, megpr6balta elkeriilni azt, hogy az emberek a radikalis eszmek fele forduljanak. Kiterjesztette a valaszt6jogot, hogy meg inkabb hangsulyozza a p artalapon szervezodott kormanyok legitimitasat, kibovitse a koz reszvetelet a
fennall6 rend mukodteteseben, elejet vegye a tarsadalmi megmozdulasoknak, illetve, hogy tovabb szilarditsa az alko tmanyos rendszer egeszet. A Koznyugalmi Torveny reven kijelolte az elfogadhat6 viselkedesi normakat es nezeteket, az allami ideol6gia ertekrendjet, valamint a biinteteseket, amelyekkel a tiltott valtozasok hiveit sujtottak.
A kovetkezo n ehany evben Kato Komei es ut6dai tovabbra is akkora tarsadalmi tirnogatottsagot elveztek, hogy az orszag elen a Minseito es Rikkenseiyiikai kormanyai valtogattak egymast, s a kormanyvaltasok is viszonylag
zokken6mentesen zajlottak. A hivatalnoki gepezet pedig szilardan kezben
tartotta, s iranyi totta a bel- es kiiliigyeket. Az 1925-os torveny korlatoz6 funkci6ja 1928 tavaszan valt nyilvanval6va, amikor p ar hettel az elso valasztasok
utan, amit mar a kibovitett valaszt6jogi torveny alapjan tartottak. Marcius
15-en a kormanyzat orszagos rajtaiitest rendelt el a ,,kommunistak" elfogasara. A razziak soran egy id6ben 120 helyszinre szalltak ki a karhatalmi erok,
hogy bizonyitekokat keressen ek, amelyekkel j ogszeruen elitelhetik a bebortonzotteket. Az ev vegeig a rendorseg mintegy 3400 embert vett 6rizetbe.
A kovetkezo evben szamuk 8368-ra emelkedett. A bir6sagokat tulterhelte a
,japan jogtortenet legnagyobb esemenye". A tomeges letart6ztatasokat es
bebortonzeseke t az akkori miniszterelnok, Tanaka Giichi es sokan masok is
tamogattak, mon dvan , ,,nines kegyelem azoknak az arul6knak, akik m eg-
3 Mitchell, Richard
1
500
H .: Thought Control in Prewarjapan. Ithaca, 1976, Cornell UP, 77. p.

Lu, David J ohn.: Sources ofJapanese History. Vol. 2. New York, 1974, Mcgraw Hill, 117. p.
pr6baltak megvaltoztatni a kokutait"5 . A rajtaiitesek es az azokat koveto fokozott rendori feliigyelet vegul sikeresen megtortek a radikalis politikai
mozgalmakat.
Az 1930-as evek. Meg zajlottak a belpolitikai leszamolasok, amikor annak
hosszii civii esetleges eredmenyeit gyakorlatilag megsemmisitettek a kul- es
belpolitikai fejlemenyek: az azsiai geopolitikai viszonyok atrendez6dese, a vilaggazdasagi valsag, illetve a felgyorsul6 hazai gazdasagi es tarsadalmi valtozasok. Ezek a fejlemenyek tovabb rontottak a lakossag eletkorulmenyein, noveltek az emberek felelmeit, emellett fokozcik a felgyli.lemlo szocialis fesziiltsegeket. Mindez igencsak alaasta a kozrendet, s uj politikai er6ket hozott
felszfnre, kozel egy evtizedig tart6 valsagba taszitva Japant. Kiilonosen az
1930 es 1932 kozotti id6szak volt nehez - megszun6 munkahelyek, munkasmegmozdulasok, a videket sujt6 nehezsegek, a katonasag szervezkedesei es
engedetlensege, a Mandzsuriab61 erkezo riaszt6 hirek, osszeeskuvesek es
merenyletek, valamint a korrupci6s vadak es ellenvadak a politikusok es masok reszer61. Ezek a fejlemenyek fokozcik a Jakossag ellenszenvet, kiabrandultsagat, izgatottsagat, illetve meg inkabb elidegenitettek a tomegeket a hatalomt61. Egyre diihodtebb hangok koveteltek uj intezkedeseket.
Ekkorra mar szamos kisebb, katonai es civil csoport szervez6dott, amelyek
pontosan ilyen akci6kat fontolgattak, merenyletek terveztek, vagy egyeb eszkozokkel akartak mas mederbe terelni a kiil- cs belpolitikai iigyeket. Az egyik
leginkabb nagyra tor6 celokat maga ele tilz6 osszeeskiivesre 1932-ben keriilt
sor. Egy katonatisztekb6l es civilekb6l- koztiik az elszant agri6ta, Tachibana
Kosaburo hivei - szervez6dott csoport allamcsinyt kiserelt meg. Terviiket nehany katonatiszt is cimogatta hallgat6lagosan. Majus 15-en meggyilkoltik az
id6s miniszterelnokot, Inukai Tsuyoshit, s megcimadtak tobb, el6re kijelolt
celpontot, tobbek kozott a nagyobb partok es zaibatsuk szekhazait. Forradalmi kia.Itvanyt inteztek a ,,parasztokhoz, a munkasokhoz es minden japanhoz". Abban remenykedtek, hogy a hadiigyminiszter, Araki Sadao sztt.k.segallapotot vezet be, s igy majd az 6sszeeskiiv6k olebe hullik a hatalorn. Araki
azonban ezt nem tette meg. A rebelliseket elfogtak, majd bir6sag ele allitottak. A targyalason az egyik fiatal tiszt igy vedekezett:
,,Nern vagyunk semjobb-, sem baloldaliak. Eliteljiik a kommunizmust, de
a fasizmussal sem ertiink egyet. Mi a restauraci6 forradalmaban [ ishin n o
kakumei] hisziink, ami biztositana a kozvetlen csaszari uralmat."6
Sok megfigyel6t aggodalommal toltott el az incidens eroszakossaga, masok viszont lelkesen iidvozoltek a fiatal tisztek odaad6 hazaszeretetet. A legtobben nem iteltek el a m6dszereiket, inkabb a celjaikkal ertettek egyet.
5
Mitchell, Richard H.: ]anus-Faced Justice. Political Criminals in Imperial japan. Honolulu,
1992, UHP, 55., 67. p.
6 Shillony, Ben-Ami: Revolt in ]a/Jan. The Young Officers and the February 26, 1936 Incident.
Princeton, 1973, PUP, 34., 80. p.
50 1
A puccskiserletct kovet6en a katonai f6parancsnoksag crvenytelenitette a

partalapon szervez6d6 kormany elveL, mivel megakadalyozta, hogy civilek
toltsek be a miniszteri posztokat, igy a civil politikusok a jov6ben csakis a hadseregj6vahagyasaval alapithattak kormanyt. 1932-tol az 1940-es evek kozepeig a miniszterelnoki posztot csakis nyugalmazott katonatisztek vagy olyan f6rendu emberek toltottek be, akike t a hadsereg alkalmasnak talalt a fcladatra.
EgyU.ttmukodve az 6ket tamogat6 p arlamenti kcpvisel6kkel es az erdckb6l
politizfil6 miniszteriumi tisztvisel6kkel, ezek a kabinetek nagy felzudulasokat
kelto diplomaciai targyalasokat folytattak, a belpolitikaban a hadsercg megerositesere helyeztek a hangsulyt, leszamoltak a hazai radikalis nezeteket terjeszt6 aktivistakkal, illetve a gazdasagot es a rarsadalmi rendet erint6 intezkedeseket hoztak. Mindezt a felig-meddig onall6 Kwantung-hadsereggel es a
kontinentalis gyarmatok mas szervezetcivel egycztetve tettek. Az 1930-as
evek k6zepet61 ez a fajta politizalas azt eredmenyezte, hogy a kormanyok
mind gyakrabban avatkoztak be a tarsadalom eletebe, peldaul, hogy felszamoljak a ,,veszClyes gondolatokat", osztonozzek a termelest, vagy j avitsanak a
munkasok es a munkahelyi vezetes kapcsolatan. Az evtized vegere J apan mind az ideol6gia, mind a politika teren - mar sok szempontb6l a n aci Nemetorszagra kezdett hasonlitani.
Ezeknek az evcknek lcgdramaibb csemenye egy masik allamcsiny volt.
amirc 1936. februar 26-en kerult sor. Ez az incidens azert erdemel kulon figyelmet, m ert ennek saran vilagosan megmutatkozott a hadsereg bels6 megosztottsaga. Csupan annyira tudo tt egyseges allaspontot kepviselni, mint a
politikai partok vezetoi, a civil kormanyhivatalok vagy eppen a zaibatsuk. Ez
a fajta megosztottsag mar a Sat-Ch6-szovctseg 1868-as h6ditasai idejen is
megjelent, megpedig a szarazfoldi er6k es a haditengereszet rivalizalasaban,
illetve a ktil6nboz6 hadi iskolakat vegzett, igy e1ter6 parancsokat osztogat6
tisztek kozotti ellentetekben. A hadtudomanyos doktrinakhoz kapcsol6d6
eltero meggy6z6desek es a homlokegyenest mas strategiai elkepzelesek tovabb m elyitettek a mcgosztottsagot, ami a kovetkcz6 id6szakban a gyarmatosit6 katonapolitikaval, f6kent Mandzsfuiaval es az odahaza allomasoz6 hadero optimalis harckeszultsegevel, kapcsolatban iijra es iijra megmutatkozott.
Az 1930-as evekben ezek a vitak, ahogy n6tt a tetjuk, egyre hevesebbek lettek. Od:iig fajultak, hogy 1935-ben egyik alarendelt tisztje meggyilkolta a befolyasos tabornokot, Nagata Tetsuzant, mert arul6nak tartotta a szovctsegesei szemelye es a viszonylag 6vatos politizalasa miatt. Ez a rnindaddig peldatlan fegyelernsertes arra sarkallta a katonai vezetest, h ogy a jov6ben sokkal
szigoriibban feliigyelje a radikalis nezeteket vall6 fiatal tiszteket. Ennek ellenere 1936 februarjaban e fiatal tisztek egy Tokyo ban allomasoz6 csoportja
megis allamcsinyt kfserelt meg. 6sszegylijtottek a parancsnoksaguk alau
all6, a csaszari palota kozeleben elszfillasolt, mintegy 1400 ernbert, majd
meggyilkoltak nehany magas rangii kormanyhivatalnokot (koztiik ket minisztert), elfoglaltak a rcndor6rs6ket es mas strategiai pontokat. Korbevettek a csaszari palorat, de oda nem sikcriilt betomiuk.
502
Kialtvanyukban a l:izad6k eliteltck a ,,vezet6 allamferfiakat, a katonai klikkeket, a biirokratakat es a politikusokat'', akik btinos politikajukkal ,,csorbat
ejtcttek a csaszar tekintelyen, tengernyi keservet okoztak az embereknek, s
mivel meghunyaszkodtak a kiilfoldi hatalmak el6tt, szegyent hoztak orszagunkra''.7 Hogy veget vessenek mindenn ek, a lazad 6k sokkal er6szakosabb
kiilpolitikat koveteltek. Megneveztek azokat, akiket a hadseregen beliil le
kell valtani, ezenkiviil szemelyi valtoztatasokat surgettek a kormanyban,
hogy ,,restauracio" nyoman tenylegesen megval6suljon a csaszari egyeduraIom. A ,.Sh6wa-restauraci6hoz" kapcsol6d6 koveteleseiket a hadiigyminiszterhez nylijtottak be, azt varva, hogy a miniszter majd teijesiti azokat.
A palotaban ez id6 alatt a csaszart val6sagos diihroham fogta el, s kovetelte, hogy az altala zendul6knek nevezett elemeket h aladektalanul tart6ztassak le. A ket napig tan6 bizonytalansag, a zavar es a politikai man6verek utan
a szarazfOidi es tengeri er6k osszefogtak, majd szetzuztak a lazadast. A vezerkar sulyos bunte test szabou ki a zendul6kre, tovabb szigoritotta az ellen6rzest a fiatal tiszti allomany felett, s felszamolta a korabbi evekben m egszaporod6 radikalis csoportosulasok es szervezkedesek zomet.
Vegiil sikeriilt helyreallitani a fegyelmet a hadseregen beliil, olyannyira,
hogy a kormany meg inkabb a katonasag ellen 6rzesc ala keriilt. Az akut
problematjelent6 kiilpolitikai kerdesek azonban nem old6dtak meg. 1937
nyarat61 a vezet6k olyan donteseket h oztak, amelye kjapant hiboruba sodortak a kontinensen. Ez eleve kudarcra itelt vallalkozas volt, aminek csak avereseg beismeresevel vethetek volna veget a japan vezet6k. Ehelyett belebonyol6dtak egy anyaghaboruba, sot 1940-1941-ben m ar azon gondolkodtak,
hogyan terjeszthetnek ki a harcok szinteret (17. Jejezet), abban a remenyben,
hogy ily m6don elszigetelhetik s megadasra kenyszerilhetik Jiang Jieshit
(Csang Kaj-sek) es Guomindangot (Nemzeti Part) , veget vet:ve ezzel a katonai patthelyzetnek Kinahan.
A politika allaspontok utkozese
Ezeknek az evtizedeknek a politikai vitai Iegalabb annyira gyotrelmesek es

kuszak voltak, mint a politikai fejlemenyek. A kormanyzati k6rokh6z tartoz6
vagy az azokkal szemben all6 sz6nokok es ideologusok egyaran t er6s erveket
sorakoztattak fel egy adott politikai domes vagy elv mellett es ellen. Nern csoda, hogy akkoriban az ellentaboroknak egyszer sem sikenilt konszen zusra
jutniuk.
A kormany vezetoi (1gy pr6baltak megbirk6zni az ellentetes nezetek egyre
nagyobb hullamokat kavar6 viharaval, h ogy szorosabbra vontik a j ogi felugyelctet, arra h asznalva ezt a h atalmat, hogy ujra beillesszek a devians elemeket a tarsad alom elfogadott keretei koze. A ,.Gondolatrend6rseg" (Toku7
.,,0
O
.:,!.
Shillony: Revolt in japan ... 147. p.

503
betsu Ko to Keisatsu) es a kesObb letreh ozott Katonai Rendorseg (Kenpeitai)

letszamat megnoveltek s kibovitettCk ajogkoreiket. A ket szervezet cbcren vigyazott a rendre, hogy kisziirhessek a ,,gondolatbiinozOket". A Bel- es Igazsagiigyi Miniszterium szeles k6n1 programokba kezdett. A ,,felfilggesztett
biinteteseknek" es a ,,megel6z6 fehlgyeletnek" az volt a celja, h ogy minimalis
j ogi proceduraval biztositsik az orszag belso rendjet, korlatozva m indazoknak a mozgisat, akiket a kokutayal ellenkezo eszmekkel vadoltak vagy emiatt
fteltek el. Egy 1930-ban kiadott rendorsegi kezikonyv magyarazata szerint a
gyilkos csak ember eletet olthatja ki, s ,,itt be is vegzi, a gondolatbiinoz6k
azonban az egesz n emzet eletet fenyegetik". 8 A rendorseg ennek megfelel6en tamogatta a devians elemek ,,rehabiliraci6jat" (te:nko), vagy ahogyan az
igazsagiigy-miniszter fogalmazott 1937-ben, ,,vezessiik ra Ok.et arra, h ogy onkent belassak es beismerjek buneiket", ugyanakkor ,,fel kell kesziteni oket
arra, hogy visszaterjenek a tarsadalom tevekeny es halas szolgalaraba"8 Megteremtettek a ,,megteres" lehetoseget, de azokra, akik tovabbra sem ,,bantik
meg buneiket", szigoru biintetes vart.
Nern csupan a civil h ivatalnokokat zavartik ezek az attekinthetetlen, egymasnak ellentmond6 eszmek. A kritikusok egyre elesebben biniltak Minobe
Tatsukichi es Yoshino Sakuzo n ezeteit, akik a valaszt6polgarok akaratanak
elsodlegessege es a p olitikai pluralizmus mellett szalltak sikra. 1935-ben , mikozben fokoz6dtak a tamadisok Minobe ellen, egy csoportnyi szelsosegesen
konzervativ tiszt, mikozben elegette a tud6s n ehany irasat, igen sz6kimond6an megfogalmazta a velemenyet:
,,A n em japan, istenkiiroml6, Eur6p a-imad6 ideol6gia, ami semmibe veszi
a mi h aromezer eves hagyomanyainkat es eszmenyeinket, j arvanykent terjed. Minobe nezetei ezen a liberalizmuson alapulnak, ami azzal fenyeget
benniinket, hogy mi is a nyugati barbarok szintjere sullyedunk."9
Ez a fajta hazafias retorika, ami kozvetleniil az etnikai es nemzeti erzekenyseget celozta meg, illetve az onos, f6leg az ipari es p olitikai erdekeken val6 felu lemelkedesre sz6lftott fel, sokak tetszeset elnyerte.
A civil politikusok megpr6baltak ebb61 tOket kovacsolni, megpedig ugy.
hogy eloalltak a maguk visszafogottabb valtozataival. Am alig nehanyan ereztek ugy, hogy meg kellen e szivlelniuk ezeket a felhivasokat, s hogy a kozerkolcsok javftisan munkalkodjanak, mivel az 1930-as evek kozepere a partvezetOk mar reg6ta opportunista es onzo m6don politizaltak, amir61 a kozvelemenynek pontos tudomasa volt, hiszen a politikusok rnindent megtettek
egymas kolcsonos lejaracisara. A katonai vezetOk felhfvasai, akik az orszag es
a csaszar igaz vedelmezoinek szerepeben tetszelegtek, sokkal hitelesebben
hangzottak. Hiszen a tortenelemben megiscsak tobb pelda akadt a hazafias
katonara, mint patri6ta politikusra.
8
504
Mitchell:]anuscFacedjustice... 88., 107. p.

Smethurst, Richard].: The Military Reserve Association and the Mino be Crisis of 1935. In
Wilson, George M. (ed.): Crisis Politics in Prewarjapan. Tokyo, 1970, Sophia Un iversity, 9. p.
A katonasag elhivatottsaga. A Tokugawa-ba/mjii sohasem a civil-katonai kettosseg j egyeben hatarozta meg a kormanyzat fogalmat. Sot a ritsury10-rendszer
idejen meg az volt az elfogadott nezet, miszerint egy magas rangu civil hivatalnok egyaran t el tudj a latni a polgari es a katonai iigyeket. Az Edo-korszakban ezzel szemben doktrinava merevedett az a szemlelet, hogy csakis a szamurajok kepesek ,,kul turalis es harci ismeretek" (bunbu) mcsteri elsajatitisara. A Meiji-rendszer alapit6i hasonl6keppen velekedtek, szerintiik a volt
szamurajok tokeletesen alkalmasak az allamiigyek intezesre. KcsObb kiilonv.iltak az allam mukodesenek civil es katonai aspektusai. Mindket tenilet
megteremtette a maga bels6 hierarchikus hatalmi felepitmenyet es felelossegi koret. A japan katonatisztek mozgastere eziltaljelent6sen leszukUlt.
A korlatozott dontesijogkorok ellenere a modern hadsereghez kot6d6 lelkesftc5 eszmek tovabb eltek. Ennek egyertelmu bizonyiteka katonakhoz es a
tengereszekhez intezett 1882-es Csaszari Ediktum, amelyet azutan a katonai
szolgalat iranymutat6 dokumentuman ak tekintettek. Ebben az ediktumban
Meiji tenno szorgalomra es eltokeltsegre sz6lltja fel a katonakat: a haboruban
tanlisitsanak ba torsagot, bekeid6ben p edig legyenek m egfontoltak, izlesukben az egyszen1segre, viselkedesiikben az oszintesegre torekedj enek. De
mindenekelott husegesen szolgaljak a csaszart:
,,Katonak es tengereszek! Mi vagyunk a ti legf6bb parancsnokotok. Kapcsolatunk veletek a legben sosegesebb bizalomra kell, hogy epiiljon, mivel Mi
ugy tekintiink ratok, mint a vegtagjainkra, Rank pedig ugy kell tekintenetek,
mint a fejetekre. Hogy vedelmezhessiik a Birodalmat, s h ogy melt6ak lehessiink az Eg kegyelmere es m egMlalhassuk oseink kegyes j 6indulatat, mindez
rajtatok, katonakon es tengereszeken mulik, kik huen szolgiltok Benniinket. .. Amennyiben mindannyian e lvegzitek azt, mi kotelessegtek, s lelekben
eggye valtva Veliink minden erotokkel a nemzetjobbftasan faradoztok, n cpiink h osszu ideig elvezni fogja a beke aldasait. Birodalmuk hatalma es melt6saga az egesz vilagot beragyogja majd."10
igy az emberek, a birodalom, sot a csaszar j 6lete is az elkotelezett hadseregtc5l fiiggott. Hogyan is birk6zhatna meg egy kozonseges civil ekkora felelosseggel, vagy hogyan valhatna ilyen fontos szemellye?
Yamagata Aritomo, a modern japan hadsereg aaja tantorithatatlanul hitt
abban, hogy a katonasag meghataroz6 szerepetjatszikjapan n emzetj6lfaenck biztositasaban . Hu tabornoka, Tanaka Giichi, a Katonai Tartalekos
Szovetseg felallitisanak egyik legfon tosabb t<imogat6ja, a radikalisok elleni
1928-as orszagos razziak megszenrez~e, szinten ezt a nezetet vallotta. Tanaka azert tamogatta ilyen lelkesen a tartale kos szervezetek felallftasat, mert
megertette, m iben all az ipari kor haborUinak lenyege. Ezt frta 1915-ben:
,,Ajovo haborUinak vegkimenetelet nem az donti el, m elyik a legerosebb
hadsereg, hanem az, hogy melyik a leger6sebb nemzet. A:z eros nemzet pedig fizikai erejerc5l es egeszseges szellemisegerc5l ismerszik meg, olyan, mel O Tsunoda Ryusaku
et al.: Sources oftheJapanese Tradition. New Yo rk, 1958, CUP, 705- 706. p.
505
Iyer athat a huseg es a hazaszeretet, amely tiszteli a szabalyokat, a fegyelmet,

s nagyra ertekeli az egyintmukodest. "11
A katonai kikepzcs felruhazza az embert ezekkel az ercnyekkel, allitotta
a tabomok, a tartalekos allomany pedig elterjeszti azokat a kozemberek koreben, akik egyilttal a katonasagra is tisztelettel tekintenek majd.
A kozmegbecsiilesre sajat politikai jdentosege miatt volt nagy sziiksege a
hadseregnek. 1924-ben Tanaka Giichi arra figyelmeztetett, hogy a ,,szocialistak altal terjesztettfelforgat6 eszmek", amelyek akkoriban Olaszorszagban is
feltuntek, rcndkiviil vesze!yesck. Kijelentette, hogy ,,mindenekel6tt a hadsereg es a tartalekos szervczetek menthetik mcg a j apan embereket egy ilyen
nemzeti valsagt61".
Ez a katonai orokseg, illetve a foparancsnoksignak az alkotmany altal biztositott kiveteles p olitikai helyzete, egyilttesen meggyoztek a katonakat arr61, hogy Ok a Csaszar es a nemzet lcgodaad6bb es Jegoszintebb vedeJmezoi.
Masok Iegalabb ennyire sziviikon viseltek a nemze t sorsat. Az 1920-as es az
1930-as evekben ennek koszonhetoen viragkorukat eltek a nacionalista
eszmek.
A haza.fias irt.iilet. Japanban a hazafias omlengesek es megnyilvanulasok regi
multra tekintenek vissza. Kezdve a Kesei Edo-korszak politikai aktivistait61
(shishi) az olyan ideol6gusokig, mint Aizawa Seishisai. De peldakent hozharjuk fel a 13. szazadi Nichircn-szektat, amely hevesen tamadta a bakufut, mivel
azt kesziiletleniil erte a mongolok invazi6ja. Az 1920-as es az 1930-as evek sz6nokai- civilek es katonak egyarant- mind felideztek ezeket az eseteket, hogy
alatamasszak erveleseiket, amelyekkel a hazai politikai iranyvonalak kiigazitasa, illetve az aktivabb kiilpolitika mellett kardoskodtak. Ugy veltek, ezekre
tobb okb61 is sziikscg van: hogy felszamoljak a radikalis mozgalmakat, hogy
megsziintessek a kizsakmanyolast, amit a kivaltsagosok folytatnak, hogy ,,feiszamo ljak" Azsiaban az .,elmaradottsagot'', vagy hogy megszabaditsakj apam
- illetve cgesz Azsiat - a Nyugat kulturalis es politikai dominanciaj at6l.
1919-ben, amikor Europa nagy r esze meg mindig romokban hevcrt,J ap an
pedig Kinahan es Koreiban egyarint er6s nemze ti ellenillisba utkozott, raadasul a belpolitikai eletben is fele ttebb kaotikus viszonyok uralkodtak, egy
maroknyi t6kyoi ertelmisegi vitacsoportot alakitott Yltzonsha (kb. a Ncmzeti
Lenyeg Vedelmen ek Mozgalma) neven. A csoport egy alapit6i kialtvanyt tett
kozzc, amiben a tago k kije lentik, hogy:
,,mivel mi mindannyian hisziink abban, hogy a j apan n emzet arra a sorsra
rendeltetett, hogy Clere illjon a vilagmeretu felszabadit6 hi borunak, el6szor
is magatjap an t akarjuk felszabaditani." 12
Smethurst, Richard J.: A Social Basis for PrewarJapanese Militarism. The Anny and the Rural
Community. Berkeley, 1974, 25. p.
12 Wilson, George M.: Radical Nationalist in japan: Kita lkki 1883-1937. Cambridge, MA.,
1969, HUP, 98. p.
11
506
Politikai akci6ik teijcsen hatastalannak bizonyullak, de Kita Ikki, a csoport

egyik tagja, frasai reven az egy:ik legbefolyasosabb tamogat6ja lett a politikai
iranyvonalak kiigazitasat kovetel6 korabeli csop ortoknak. Ki ta, a ,,gyen ge
egeszsegu, felszemu, kinai ruhaba burkol6z6 latnok", kulonosen nagy hatasu vezeralakja volt annak a radikalis reformprogramnak, amely a japan fegyveres er6k erenyessegen alapult.13
1919-ben fr6dott, majd 1923-ban kiadott muveben, a Nihon kaizo hi5an
taikoban (Vazlatokj apdn u;jaszervezesehez), Kita Ikki, a vit.az6 hajlamu politikai
,,kontar", forradalmi allamcsinyre sz6litotta fel az embereket. 14 Nap 6leont es
a bolsevikokat hozva fel peldan ak, a parlamenL fcloszlatasat, az alkotmany
h atalyon kiviil helyezeset, illetve a katonai sziiksegallapot bevezcteset kovetelte, hogy letOijek az ,,arisztokratak es a vagyonos osztalyok" ellenallasat.
Egy olyan Tanacsad6i Testiilet felallitasat szerette volna elerni, ami a Katonai Tartalekos Szovetsegen keresztitl iranyitotta volna az orszagot. A szervezet tagjainak, ervelt Kita, meg kell testesfteniiik mindent, ami j6 J apan ban,
rendelkezniiik kell:
,,az osszetartoziis erzesb61 fakad6 Lokeletes hazafiasaggal es j 6zan esszel.
Ok az allam egeszseges munkasosztalyai, tobbseguk [a sziirmazasukat tekintve] munkas es foldmuves."
Noha a kiilfoldi peldiik segitettek abban , hogy Kita igazolja az allamcsiny
jogossiigat, az idegen befolyiist mar karosnak tekintette. Arra figyelmeztetett,
hogy az angol nyelv megmergezi a j apanok tudatat, ezert az angolt az eszperant6val kell helyettesiteni.
Miutan megtisztult a nem kiviint idegen hatasokt61, frta, az ujjiisziiletettJapan gy6zelemre iteltetik a n emzecillamok kaotikus haborujaban, s egy ,,hatalmas, forradalmi birodalmat" epithet. H atartalan magabiztossagr61teve tan(1bizonysagot, igy festette le az altala elkepzelt dics6 jov6t:
,,Miu tan lesziimoltunk Nagy-Britanniiival [Azsiiiban] es visszaiillitjuk a Torok Birodalmat, fUggetlenne tessziik Indiiit, majd Kinat is megszabaditjuk az
idegen hatalmakt61, a nemzeti lobog6nkon ragyog6 felkelo nap sugarai az
egesz emberiseget be fogjak ragyogni. J ezus Krisztus miisodik eljovetele,
amit a vilag minden o rszagiiban megjovendoltek, tulajdonkeppen J apan
kardjat es kulturajiit j eloli, [egy uj] Mohamede t."
Az 1920-as evekben Kita Ikki jobbara csendes, politikarnentes eletet c it.
Tanitassal foglalkozott, de muve, a Nihon kaizi5 hiian taiko igen nagy nepszen1segnek orvendett az elegedetlen ertelmisegiek es a fiatal katonatisztek
koreben.
Mas radikalisok sokkal aktivabbak voltak. Sok ember merftett ihlete tt az
agri6 ta gondolkod6, Condo Seikei muveib61, kiilonosen azokb61a reszletekb61, amelyekben eliteli a burokratiikat, a zaibatsukat, a katonai vezet6ket, a
birtokaiktol tavol el6 foldbirtokosokat, illetve a politikai partokat. Helyettl'1k
!3
11
Shillony: Revoltin]apan... 76. p.

A kovetkezo nehany idezettoredek forrasa Wilson: Radical Nationalist... 69., 82., 86. p.
507
,,onkormanyz6" videki kozossegeket kepzelt el, mivel Gonda ebben latta a:

egyctlen eszkozer annak, hogy elhetObb orszagot, s a megnovekedett nepe~
seg szamara megfelelo gyarmati mezogazdasagot teremtsenek.
Afiatalabb, a tetter6s agri6ta, Tachibana Kazaburo szintenJapan egyedii1all6 erenyesseger es elore elrendelt sorsat hangoztatta. 15 Az 1930-as evek elejen igy fogalmazott: ,,Vegleg meg kell szabadulnunk a modern nyugati, anyagi alapokon nyugv6 civilizaci6t6l, s vissza kell terniink az allamalapitas 6si If..
nyegehez." Gyokeres valtozasokra van sziikseg, mivel:
,,A nemzetkozi politika vilagat megmergezi a penz istene es a bandakba
szervezodatt korrupt iparositaspartiak, akik a legmagasabb helyekre ferkoztek be. A kicsapong6 foldbirtokosok es az alkoholkeresked6k fiai Ieziilleszti;;.
a helyi politikai viszonyokat. E folott sem szabad szemet hunynunk."
Ha egyszer vegre rendet teremtenek J apan ban, ervelt egy masik esszejeben, akkor:
,,eleg erosek lesziink ahhoz, hogy mozg6sitsuk paratlan hadseregunket es
haditengereszetunket a vilagforradalom megvivasara . . . porra zilzzuk az
amerikaiak hatalmat a Csendes-6ceinon, felszamoijuk a kinai katonai klik.k
befolyasat ... felszab aditjuk Indiat a brit iga al6l, Oroszorszagot radobbemjuk a hibaira ... es megdorgaljuk a nemeleket."
Enne k megval6sitasahoz m eg rengeteg a tennival6, s egyertelmu, ho~ a
hazai viszonyok rendbetetelevel kell kezdeni.
Am az esemenyek ugy alakultak, hogy a radikalis valtozasokat ellenzo be!politikai csoportok - az ipari, katonai, burokratikus es politikai lobbi, amelyek erdekei az elmwt evtizedekben vilagosan korvonalaz6dtak - eleg erosnek bizonyultak ahhoz, hogy csupanjelentektelenebb reformok bevezetesere kerult sor. A jelentosebb valtozasok, amelyeket a radikalisok koveteltek, a
kiils6 tenileteken tortentek, ahol a hazafias retorikaval igazoltak az o tt alkalmazott brutalis eroszakot.
A szellem birodalmai. Az olyan kozir6k, mi nt Kita Ikki vagy Gonda Seikei, az

esszeikben osztonosen es szandekosan beszeltek ,,Keletr61 es Nyugatr61", i:letve ,Japanr61 es Azsiar61", ezzel szeles tomegeket tudtak megsz61itani ~
gondolatokat ebresztettek bennuk. Az inkabb a tudomanyossagra toreho
szerz6k alapvetoen ugyanilyen kettosegek kore szerkesztettek a mondani\a.16jukat. Ezek az irasok azonban egy sokkal szukebb es muveltebb olvas6tabor
szamara keszultek.
Ezekben az evtizedekben Japan, a politika es a gazdasag teren egyaranL
egyre szorosabb viszonyba kerult Ki naval. Emiatt Kina esJapan etnikai es kulturalis kettossege meg inkabb szovevenyesse valt. Az anyaorszagi egyeteme-ken es kutatasi kozpontokban, a gyarmatokon, Mandzsuriaban es Kinahan a
j apan sinol6gusok, leginkabb kormanyzati tamogarassal a hatuk mogott, lel15 Az
alabbi idezetek forrasa Havens, Thomas R.H.: Farm and Nation in Modem japan. Agre
rianNationalism, 1870-1940. Princeton, 1974, PUP, 249., 258., 271- 272. p.
508
kesen tanulmanyoztak Kina es mas kelet-azsiai orszagok tortenelmet, kulturajat, tarsadalmat es foldrajzat. Idovel a kutatasi eredmenyeket egyre inkabh
a kormanyzati celok szolgilataha allitottak. (Kulonosen a Del-madzsfuiai
Vasut kutatasi hivatalanak eredmenyeit, amely hivatal az 1930-as evekben
mintegy 2000 embert alkalmazott.) Noha maganemberkent sok sinol6gus
nem ertett egyet azzal, hogy a kormany egyre inkabb eloterbe helyezi a fegyveres erOk alkalmazasat, legtobbjiik mar a kezdetektOI ugy tartotta, hogy Kinahan ,,halad6" reformokra van sziikseg, sJ apan komoly scgitseget nylijthat
ehhen a folyamatban.
1924-hen az iinnepelt sinol6gus, Naito Konan, aki kiibrandulva vette tudomasul, hogy Kina keptelen a ,,modemizaci6ra", s haraggal toltotte el az ott
tapasztalhat6 Japan-ellenes hangulat, ami akkoriban soport vegig az orszagon, a kinai tortenelem egy vegletesen leegyszerusitett kulturalis modelljere
hivatkozva azt irta, hogy:
,,ha japan politikailag egy nemzette valna Kinaval, meg ha a kultura kozpontjaJapanba tevodne is at, meg haJapan, mind tarsadalmilag, mind pedig
politikailag aktiv szerepe t vallalna is Kinahan, a kinai emherek szamara meg
ez sem lenne kiilonosehhen szokatlan esemeny. "16
Az 1930-as evekhen Japan es Kina viszonya pattanasig fesziilt, emiatt, igaz
mas es mas megfontolasb61, egyre tobb sinol6gus latta sziiksegesnek, hogy
Japan fokozzajelenletet a kontinensen. Tachibana Shiraki, egy nagy muveltsegu kozir6, aki Kinahan es Mandzsfuiaban is dolgozott, s aki hasonl6keppen latta a dolgokat, mint odahaza az elkotelezett agri6ta, Tachibana Kosahuro, felvetette, hogy Japan kozremukodesevel egy uj mandzsuriai illamot
kell alapitani, amely kozvetlen kapcsolatban allhatna a falusi kozossegekkel,
igy ,,veget lehetne vetni annak, hogy a befektetesijovedelmekbOl elo foldbirtokosok es kereskedOk kizsakmanyoljak a tarsadalmat". 17
Az idezet azt sugallja, hogy nehany sinol6gust bizony megfertoztek a marxista nezetek, legalabb annyira, mint a sajatsagosanjapan agri6ta elkepzelesek. Nern csoda, hogy gyakoriak voltak a fesziiltsegek es a nezetelteresek kozti.ik es a hat6sagok kozott. 1940-re azonban az ellenkezo nezeteket vall6k tobbsege mety hallgatasba burkol6zott. Az egyiittmUkodesre inkabb hajl6 kozfrok
es tud6sok irasait a kormany kiilpolitikajanak igazolasara hasznaltak fel.
A nagyobb tavlatokat felolel6 ,.Kelet- Nyugat" szembenillasaval foglalkoz6
kommentarokban hasonl6 hangsulyeltol6das volt megfigyelheto, mind a
funkci6juk, mind az ertekiteletuk tekinteteben. Az ebben a vita.ban reszt vevo akademikusok, kiilonosen az 1930-as evek vegen, mind szorosabb kapcsolatba keriiltek a politika alakitoival. Kozi'.iliik is kiemelkedtek azok a tud6sok,
akik a Kyot6i Egyetemen hoztak letre csoportjukat, amelynek geopolitikai
16
Fogel, Joshua A.: Politics and Sinology. The Case of Nailii Konan (1866-1934). Cambridge,
MA., 1984, HUP, 243. p.
17 Li, Lincoln: The China Factor in Modern Japanese Thought. The Case of Tachibana Shiraki,
1881-1945. Albany, 1996, State University of New York, 82. p.
509
ertekcleseit felhasznaltak. a haditengereszet hosszu tavU strategiajanak kialakftasaban. Ertelmiscgiek egy masik csoportja megalapftotta a Showa Kenkyi.ikai (Showa Kutatasi Szovetseg) ncvli szervezetet, ami egyfajta .,agytrosztkent" szolgalt a miniszterelnok, Konoe Fumimaro szamara, hogy megfelelo
erveket dolgozzanak ki az croszakos kul- es belpolitikai intezkedesek igazolasara.
A:z, ahogyan az ertelmisegick ertekeltck a ,,Kelet cs Nyugat"viszonyat, huen
tiikrozte J apan es a nagyhatalmak kozotti egyre fesziiltebb viszonyt. A nyugati
dolgok iranti nyilt lelkesedes, ami az I. vilaghaboru utani eveketjellemezte ahogy romlottjapan es a kiilvilag viszonya -, atadta a helyet a mind gyakoribb elutasitasnak. A:z akadcmikusok olyan irodalmi hatteret teremtettek.
ami sokkal kritikusabban viszonyult a ,,nyugati dolgokhoz", illetve a ,,mod ernseghez'', ahogy kes6bb jellemeztck ezeket. i rasaikban szabadon merftettek az eur6pai es az azsiai szellemi hagyomanyokb61, hogy uj allaspontokat alakitsanak ki, ahogy egykor Nishida Ki taro tette a Zen no kenkyii eseteben (1911 ) .
1939-ben Kamei Katsuichiro, egy korabbi marxista, aki az 1930-as evekben
a ,Japan" es ,,azsiai" d olgok mellett foglalt allast, igy fogalmazta mega problemat:
,,no ha a fekete h aj6k, am elyek a Nyugat anyagi folenyet testesitettek meg.
m ar regen elmentck, most, szaz ewel kes6bb, a nyugati gondolatok fckete
haj6i meg mindig fenyegetnek bennunket. "l8
Nezete szerint a kulfoldon allomasoz6 j apan katonak cselekedetei lcromboljak az elfogadhatatlan kulturalis status qu6t. 6 es mas szerz6k olyan fr;ekkcl hozakodtak e16, amelyek a japan (vagy azsiai) kulturalis fels6bbrcndi:iseg
kulcsfontossagu szerepet hirdettek egy uj es elfogadhat6bb kulturalis rend
megteremteseben, ami az elutasltolt ,,Nyugat" helyebc lephet majd. Ez a
rend, fiiggetleniil att6l, hogy csak J a pant, Azsiat vagy az egesz vilagot foglalja
magaban, ,,feliil fog emelkedni a modernen", azaz dtorli a fennal16 ipari ertekeket es render, amiket tobbfele jelzovel is illettek, neveztek nyugatinak.
kapitalistanak, materialistanak vagy haszonelvlinek.
Nehany tud6s viszont racionalista enrelessel pr6balta igazolni az uj render.
Kozejiik tartozott Konoc Fumimaro egy masik tanacsosa, a politikatudoman\
nyal foglalkoz6 Royama Masamichi, aki 1941-ben az alabbi kijelcntest rem
,,Mar reg6ta ramogatom egy regionalis, ugyan akkor globalis rcndszer k.1epiteset, mely a fOldrajzi viszonyok elemzesen alapul, s mint ilyen, szilard kiindulasi pontkent szolgalhat a kontin enralis politikank szamara. Eppen l'1gy.
ahogy mindez az elmult evtizedben, a mandzsl'rriai incidenst61 kezdve a kin ai konfliktuson keresztul kialakult. "19
18
Doak, Kevin Michael: Dreams of Difference. The japan Romantic School and the Crisis of _\f<demity. Berkeley, 1994, UCP , 101. p.
19 Miwa Kimitada:Japanese Policies and Concepts for a Regional Order in Asia, 1938- 19-!t
In White, James W. et al. (eds.): The Ambivalence of Nationalism. Modern japan between Et;._
and West. Lanham, MD., 1990, University Press of America, 151- 152. p.
5 10
A publicistik rendszerint azzal erveltek, h ogy az (tj rendszer fi loz6fiai gy6kerei mindenkeppen a ,,Keletbe" kapaszkodnak, legycn sz6 a buddhizmusr61, a csasziiri hiz isteni erenyeir61 vagy a jelen halad6 hagyomanyair61, a racionalizmusr61, holizmusr61 vagy humanizmusr61, amelyeket a tarsadalomtud6sok mind az azsiai civilizaci6s oroksegb61szarmaztattak. 20
Nishida Kitar6 cgyik tanitvanya, Nishitani Kciji, a haditengereszet hosszu
tavl'l strategiajanak kialakitasaban seged kcz6 tokyoi ertelmisegi csoport tevekeny tagja, egy olyan, rcszle tesen kidolgozott enrrcndszerrel allt cl6, amelynek a ,,modcrnseg feletti gyozelem" nevet adta. A ,,modemseg" fogalmat
1942-bcn igy hatiirozta meg: ,,egy olyan korszak, amelyben az egyseges vilagnezet alapjai romokban h evernek". A gyozelem egyik fcltetele termcszetesen
az, hogy a Nyugatot kiverjek Azsiab61, a masik fontos elem pcdigJapan ujjaepitese, hogy ,,a nemzet egyetlen organizmussa szervez6djek", ame lyen belul
az egyen onkent alavetheti magat a kozosseg erdekeinek, ebben lelve mcg az
igazi szabadsagot.21
A muveltebb publicistak altalaban egyetertettek ab ban, hogy Japan, mivel
sajat civilizaci6ja is a ,,nepcsoportok keveredeseb61" alakult ki, kepes kivemi
a Nyugatot a kontinensr61, ujjaepiteni onmagat es az azsiai ncpek elere allni,
sot mindezt meg is kell tennie. A szazad elcjet61 a tud6sok 6srcgi mitoszokat
banyasztak el6, s ezekre alapozva alakitottak ki azt a nezetet, miszerint a japan nemzet tobb helyr61 erkez6 bevandorl6i csoportok keveredeseb61 sziiletett meg. Ezek a nepek a Csaszar vednoksege alatt azutan asszimilal6dtak, S
m egteremtettek az eleter6sJapan Birodalmat. Ez azert kulonlegesen fon tos,
frvelt az egyik kozir6, Watari Sh6zabur6 1928-ban, mert bizonyiga, hogy
,,csakis azok kepesek nagyszamu kiviilatl6t magukba o lvasztani es asszimilalni, akik birtokaban v-annak a legfels6ob egysegnek". Japan, mivel ,,kival6an
rnagaba tud olvasztani masokat", folytat6dik az enrcles,jogosan szallta meg
Koreat es Taiwant; ,,elrneletbcn pontosan ugyanaz zajlik ... mint az [ osi id6kben] a delnyugati hayato'k es az eszakkeleti emishik asszimilaci6ja csctc ben ". 22
Az 1930-as evckben es az 1940-es evek elejen gyakorta hangzo ttak el ilyesfajta ervelesek a napi politika donteseinek igazolasara. Nehanyan peldaul
iigy vcltek, hogy helyesek es kivanatosak a japanok es a koreaiak kozotti hazassagok, mivel er6sitik a birodalom egyseget, hiszen a japan tortenelemben
az ilyen kapcsolatoknak regre visszanyl116 hagyomanyai vannak, s mivel vegs6 soron a japanok es a koreaiak ,,ugyanahhoz a fajhoz" tartoznak. 23 A harcos
ferninista-anarchista, T akamure Ilsue meg ennel is tovabb ment. 1934-ben,
20
Edwards, Walter: Forging Tradition for a Holy War. The Hahho lchiu Tower in Miyazaki
and Japanese Wartime Ideology. .ffS, vol. 29 no. 2 (Summer 2003), 289-324. p.
21
Tetsuro Mori: Nishitani Keiji and the Question of Nationalism. In Heisig, James W. Maraldo, John C. (eds.): Rude Awakenings. Zen, the K)'Oto School and the Question of Nationalism. Honolulu, 1994, UHP, 318., 321. p.
22
Eiji Oguma - Askew, David (tr.): A Genealogy of ,Ja/1anese" Selfimages. Melbourne, 2002,
Trans Pacific Press, 122., 123. p.
23 Eiji: A Genealogy of .. chapter 5.
511
miutcinJapan vih aros kori.Umenyek kozott kilepert a Nepszovetsegb6l, kijelentette, hogy az orszagra ,,varatlanul sulyos kotelezetrseg harult: ajov6ben
Japcinnak kell magara vallalnia az Egyetemes Igazsagoszt6 szereper, s a vilag
helyreallitasaert kuzd6 er6k elere kell allnia". Japan azert teheti ezt meg.
mert - Takamure szerint- eredetileg egy matriarchalis tarsadalom volt, mignem a ferfikozpontu kinai civilizcici6 befolyasa mindezt lerombolta. Ez a
matriarchalis orokseg el6keszitette a birodalmat minden ember konyonlletes egyesitesere. A:z. 6si csaszarokhoz hasonl6an, akik bekes m6dszerekkel
terjesztettek ki uralmukat mas nepekre, frta 1943-ban, ha:
,,mi is ezen az uton haladunk tovabb, egy Nagy-Kelet-Azsiaban egyesithetjuk a nemzeteket, majd utana letrehozhatjuk az ugynevezett vilagcsaladot de az emberiseg csak akkor nyerheti el az egyetemes megvaltast, ha a verrokonsag erzeser fokozatosan az egesz vilagra kiterjesztjuk. "24
Ez boldogito gondolat volt, legalabbis egy ideig.
Vegul termeszetesen a hazafisagtol flltott katonak tettei hataroztak meg a
birodalomepito Japan sorsat, amelyeket a feletteseik parancsaira hajtottak
vegre, s amelyeket az ipari terrnelest tartott mozgasban. Mivel mindez a tud6sok latomasaival homlokegyenest ellentetes eredmenyt hozott, hiu abrandjaik gyorsan szertefoszlottak. Fennmaradt irasaik napjainkban sokakat zavarba
ejtenek, mig rnasok a refonnista szellemu retorikara peldak. Szarnunkra
azert tanulsagosak, mert bemutatjak, hogyan forma.lhatja a reszrehajl6, marginalis elmeleti okoskodas az emberek eletet.
Belso novekedes
A:z. 1930-as evekben Japan katonai vezet6i nagyszabasu h6di'.t6 haborukat
folytattak, mikozben meg nagyszabasubb vallalkozasokat fontolgattak. Erre
csakis azert nyilt lehet6seguk, mert a Meiji-restauraci6 6ta rohamleptekke:
fejl6dott a japan gazdasag. A fejl6dessel kapcsolatban mindenekel6tt a nepessegnovekedest kell kiemelnunk, de a kep nern lenne teljes, ha nem ejtenenk sz6t az id6szakos visszaesesekr6l, az egyes szektorok kozotti egyensuk
eltol6dasar61 es az egyre noveh6 importfiigg6segr6l.
Ez az idoszak a folyamatos es gyors novekedes id6szaka volt. 1914 es 1940 ker

zott 51 milli6r61 70 milli6ra nott a nepesseg. Ehhez h ozza kell meg szamolni
azt a kozel 1 millio embert, aki - onkent vagy az er6szaknak engedve - Korea-ban telepedett le. A nepesseg mind nagyobb hanyada elt a varosokban. El 6sorban a terjeszked6 nagyvarosok nyeltek el a f6leg videken gyarapod6 lakos21
512
Eiji: A Genealogy of .. 160., 169-170. p.
sagot. Az adatok igen beszedesek: mig 1913-ban ajapanok 28 szazaleka elt

10 000 fonel nagyobb varosban, addig 1940-ben mar 29 szazalekuk lakott a
100 000-es vagy annal nagyobb vd.rosokban. Tokyo egymilli6 feletti nepessegevel a 18. szazad elejen a vilag legnagyobb varosanak szamito tt, hasonl6 gyorsasaggal terjeszkedett-1905-ben mar 2 milli6nil is tobben, 1935-ben pedig
mintegy 6, 7 milli6an Iaktak a metropoliszt. Ezzel melt6 vetelytarsa lett az akkoriban megszulet6 varosszornyeknek, koztuk Londonnak es New Yorknak.
A varosiasodas azonban nem csokkentette jelentosebb mertekben a videki
nepesseget. 1945-ig mintegy 5,5 milli6 parasztcsalad eltJapanban.
A novekedes az egesz orszagrajellemzo volt, de kulonosen H okkaidon volt
szembetun6. Az egykor hatarvideknek tekintett terulet rovid ido alatt a birodalom szerves resze lett. A szigeten vegbemen6 iparositas es urbani.zaci6
gyorsan felszamolta az ainu tarsadalom maradvanyait. Az 6slakosok szama
stagnalt, hatranyos helyzetuk sem viltozott, ami, ha lehet, meg inkabb demoralizalta 6ket. Ekozben a wajin nepesseg rohamleptekkel gyarapodott, 1913
es 1940kozott 1,8 milli6r613,3 milli6 fore. Folytat6dott tehat a Meiji-korszak
elejen elkezdodott tendencia, elsosorban a honshui bevandorl6knak kQ..
szonhetoen. T6bbsz6r6sere nott a kis- es nagyvarosok szama. Ebben az idoszakban a f6sziget mindharom nagyvarosanak lakossaga tullepte a 100 000
fot: Hakodate kik6t6je 1915-ben , a prefektura szekhelye, Sapporo 1920-ban,
Muroran, az ipari kikoto pedig 1940-ben . A kisebb kozpontok szinten kivettek a r esziiket a sziget arculatanak gyors atformalasaban, csakugy, mint a
Karafut6n feltart olajmezOk es szenbanyak fejlesztese. A legeszakibb szigetet
1940-re mar 200 000 bevandorlo lakta. 25
A nagyuzemi m6dszerekkel dolgoz6 japan gyaripar csupan toredeker foglalkoztatta a felduzzadt varosi nepessegnek. Ehelyett a gep esftesben la ttak a
termeles novelesenek eszkozet. Mas iparosodott tarsadalmakhoz h asonl6an,
a nagyvarosokban rengeteg munkalehetoseg ad6dott, am ezek t6bbsege
rosszul fizetett alias volt, s altalaban a szolgaltat6iparhoz, a kiegeszito iparagakhoz es a kisiizemi termeleshez k6tod6tL Mindazonaltal a technol6giai
valtozasok olyan n agy mertekiiek voltak, hogy a varosi kozpontok egyre inkabb val6di ipari centrumokra kezdtek hasonlltani.
Az Edo-korszakhoz hasonl6an, a varosok z6me a TokyO-Shimon oseki-tengelyen osszpontosult, annak kival6 kikotoi hatterevel es termelekeny hatorszagaval. A kisebb k6zpontok e lsz6rtan helyezkedtek el a birodalom egesz
teriileten. Mfg sok Edo-kori kastelyvaros fekvesfa a geopolitikai viszonyok,
addig a 20. szazadi varosok elhelyezkedeser dontoen az ipari nyersanyagforrasok es a szallitasi leh etosegek hataroztak meg. 1914 ntan sorra epiiltek a kisebb vizi eromuvek. A szetsz6rtan elhelyezked6 lel6belyek miatt az volt a kezenfekvo megoldas, hogy a banyak melle telepitsek az ipart es a hozzajuk
kapcsol6d6 iparvarosokat, Kar afnt6t61 egeszen Kylishuig.
25
Morris-Suzuki, Tessa: Northern Lights. Making and Unmaking ofKarafuto Identity.JAS,

vol. 60 no. 3 (Augustus 2001), 645-671. p.
513
A kialakult helyzet legfontosabb valtoz6i a kikot6k voltak, amelyek vegig a

partvidek men ten intenziven terjeszkedtek. Els6sorban azfrt, mert a partok
menten kozlekedo haj6kon szallitoWik a n6vckv6 nemzeti ossztermek zomet, masodsorban pedig a~ert, mert a tengeren tuli aruforgalom is teljes
egeszeben ezeken keresztiil bonyol6dott. A modern, a kikot6i kapacitiisra
epiilo nagyvaros kival6 peldaja a Tokyo deli peremen elterulo Kawasaki es
annak agglomeraci6ja. A varos az 1920-as evekben kezdte elnyerni mai arculatat. Kawasaki azert fejlodhetett az egesz vilaggal kapcsolatban all6
ipari metropolissza, mert fekvesebol fakad6an kival6 kikotohely volt a
nemzetkozi kereskedelem szamara. Egy az 1950-es evekbcn fr6dott beszamol6 szerint:
,,1915 es 1919 kozo tt megcpitettek az Asahi Uveggyarat, az Asano Haj6gyarat es az Asano Acelm{iveket. Kawasakiban megalapitottak az Ajinomoto
Tarsasagot, a Daiichi (korabban Asano) Cementmuvet es a Japan Elektromoshuzal Gyarat (Nippon Densen). A Nippon Kokan ii.zembe helyezte az
elsu nagyolvaszt6t. A Tokyoi Villamos Muvek az amerikai General Elecrric-kel kozosen megalapitottak a Mazuda Izz6gyarat (a mai Toshiba- H01;kawa lwnbinato) . A Yokohama Cukorgyar ttj neven (Meiji Seika) nyugati sii.temenyek es edessegek gyartasaba kezdett. Ekozben a Columbia ofJapan, a Japan Betonidom Gyar es a Fuj i Elektrotechnikai Muvek (amely kivalt a
Furukawa-csoportb61, majd a Siemensscl hozott letre vegyes vallalatot) szinten fej lodott."26
Ezekben az evekben hasonl6 ipari komplexumok jottek letre Tokyo eszaki
oldalan, Osaka kozeleben es mas partvideki varosokban. Fejlodesukkel nagmertekben hozzajarultak a j apan nepcsseg novekedesehez es varosiasodasahoz.27
lngadozasok es egyen16tlensegek
A nepesseghez es az urbanizaci6hoz hasonl6an, a gazdasag cgeszere is a fo-
Cl!
0..
lyamatos novekedes volt a jellemz6. A kulkereskedelem volumener6l ugyanezt mondhatjuk. Emellett az arucikkek skalaja is jelenc6sen boviilt. Am id&
vel megvaltozott ennek osszcterele, s mas orszagok kerii.ltek eloterbe. A kltlkereskedelem sokkal ,,iparibb" jelleget oltott, illetve mindinkabb Azsia
birodalomkozpontu Jett. A gazdasagban, bar rohamlcptekkel fejlodott, ke:
olyan folyamat is elkezd6dott, amelyekre mindcnkeppen fel kell hivni a figyelmet: a szektorok kozotti egyensuly-eltol6dasokra, illetve az id6szako
visszaesesekre. A novekedes iiteme szektoronkent valtozott, ami elsosorban
a munkaer6 termelekenysegenck fiiggvenye volt, ennek megfeleloen a ne26
Nakamura Takafusa: Economic Growth in PrewarJapan. New Haven, 1983, YUP, 185. p.
27 Mosk, Carl: Japanese Industrial History. Technology, Urbanization and Economic Growth. AImonk, NY., 2001, M. E. Sharpe.
5 14
hezipar mutat6i voltak a lcgmagasabbak, a mczogazdasage pedig a legalacsonyabbak. Az id6oeli mutat6kat illet6en, a gazdasag fejlodese a ,,gyors" es ,,lassu" kozott ingadozott, mivel a szigetorszag nem tudta kivonni magat a globalis gazdasagi folyamatokb61.
ldobeli ingadozdsok. Szembeszok6 volt az egymast val.to felivelo es leszall6 agak
novckv6 intenzitasa. Mig a Meiji-korszakban a gazdasag hullamzasanak hattereben els6sorban a belpolitika allt - kulonosen az 1870-es evckctjcllemzo
inflaci6s spiral, illetve az 1880-as evekben a Matsutaka-fele deflaci6s intezkedesek - , addig a kovetkezo evtizedekbenJapan, mas ipari h atalmakhoz hasonl6an, egyre inkabb kiszolgaltatottabba valt az alig szabalyozott vilagkereskedelem kiszamithatatlan valtakozasainak. Az ebbol fakad6 kulpolitikai es
gazdasagi fej lemenyek, illetve a hozzaj uk kapcsol6d6 b elpolitikai intezkedesek, az ingadoz6 gazdasagi termeles legmeghataroz6bb tenyezoi lettek. Az
I. vilaghaboru ugrasszen1en megnovelte a japan termekek kiviteler Eur6paba es az eur6pai gyarmatokra. A kiilkereskedelem robbanasszen1 fejlodese
megnovelte a hazai kereseteket es j avitott a varoslak6k CletkorUlmenyein,
ami a visszaszorul6 szegenysegben , a dolgoz6 n6k szamanak csokkeneseb en is megmutatkozott, illetve abban, hogy kismertekben n6tt a csaladok
letszama. 28
Rovidesen a h aborunak koszonhet6 gazdasagi robbanas sulyos inflaci6t
eredmenyezett, s ezert nem lehetett tovabb fenntartani a magas bereket.
1920-ban a kiilfoldi piacok elvesztese miatt varatlanul osszeomlott a gazdasag. Kes6bb a Kinaval kapcsolatos politikai es diplomaciai lepesek, a globalis mezogazdasagi valsag, illetve a magasabb v-amtarifak, amelyeket a kormanyok (beleertve Tokyot) egyoldaluan vetettek ki az importcikkekre, hosszu
evekig megnehezitettek a kereskedelmet. Ez meg inkabb sertette a nemzetgazdasag erdekeit. A nehezsegeket csak fokozta a selyem aranak melyrepiilese, az akadoz6 kinai gyapotkereskedelem, valamint az a teny, hogy a kormany tovabbra is tamogatta a rizsbehozatalt. Ezek egyiittesen az 1920-as
evek vegere kozel a harmadara csokkentettek a parasztcsaladok tenyleges
bevetcleit.
A rosszul iranyitott globalis gazdasag pusztit6 hatasai egyertelmuen megmutatkoztak az 1929-ben kirobban t vil:iggazdasagi valsagban. Ez a videki selyemkeszit6kre merte a legnagyobb csap:ist, de a v:irosokban is jelentosen
megnott a munkanelkiiliseg. A berek zuhan ni kezdtek, a munkatemp6 felgyorsult, az eletkoriilmenyek rohamosan romlottak. A nehezsegeket tovabb
fokozta a miniszterelnok, Hamaguch i Osachi 1930 januarj:iban hozott, teljesen rosszul idozitett dontese, amivel visszaallitotta az aranyvaluta-rendszert.29
28
Nakamu ra Masanori (ed.): Technology Change and Female Labour in japan. Tokyo, 1994,
United Nations University Press, 126. p.
29 Metzler, Mark: American Pressure for Financial Internationalization in Japan on the Eve
of the Great Depression. ffS, vol. 28 no. 2 (Summer 2002), 277-300. p.
515
Kes6bb, 1931 vegen lnukai Tsuyoshi kormanya visszavonta ezt a dontest, rOviddel azutan, hogy London is hasonl6 lepesre szanta el magat. 1932-ben
emiatt nagyon m eggyengi.ilt a yen a nemzetkozi piacon, igy 1934-re sikeri.ilt
ujrainditani a romokban hever6 kereskedelmet. Ezt a folyamatot az is erositette, hogy az iparbanjelent6sen nott a hatekonysag, koszonhetoen annak,
hogy a vallalkozasok munkasokat bocsatottak el, szigoritottak az iizleti elveken, s uj gepeket alHtottak munkiba, illetve uj termelesi eljarasokat vezettek be.
Ezzel egyidejUleg a kormany bankjegykibocsatasokkal igyekczett finanszirozni az allamhaztartasi deficitet, valamint novelte a katonai koltsegvetest.
ami szinten segitette a gazdasag talpra allasat. 1936 utan, amikor a kontinentalis konfliktusok keriiltek a nemzetpolitika el6 terebe, a katonasag uralta
kormany Japanban, a gyarmatokon es Mandzsuriaban egyarant er6ltette a
fokozott iparosftast. A programok nyoman ugrasszeriien megn6tt az ipar teljesitmenye. A novekedes azonban nem sok elonnyeljart a rarsadalom egesze
szamara, mivel az er6forrasok felhasznalasa addig soha n em latott mertekben elto16dott a t6kefelhalmozas es a haborus elokeszuletek fele, ami a lakossag eletszinvonalanak rovasira tortent.
A szektorok kOzotti eg;yenlfftknsegek. Az 1914 utani evtizedekben a neheziparban.
azon belul is a kohaszatban, a vegyiparban es az elektronikai iparban volt a
legnagyobb a novekedes. A hazai aceltermeles tizennyolcszorosara nott 191~
es 1936 kozott, meghaladva az evenkenti 4,5 milli6 tonnat. Ezzel csokkentjapan fligg6sege az importacelt6l. 1913-ban a felhasznalt acelmennyisegnek
meg kozel 70 szazaleka szarmazott kulfoldr61. Ez az arany az 1920-as evek \'Cgere 30 szazalekra csokkent. Ennek ellenere az 1930-as evekben a rohamosan novekv6 belfoldi kereslettel mar nem tudott le pest tartani a szinten gyorsan fej16d6 hazai, gyarmati es mandzsuriai acelipar. J apan ismet egyre ink:ibb a behozatalt61filggott. Ugyanez az ontott es a hulladek vasra is igaz volt.
A hazai szi.ikseglet tobb mint 50 szazalekat importb61 fedeztek. A vas es az
ace!, illetve a tobbi importfern zomet a gepipar hasznalta feJ. Az 1920-as CYek
kozepere a vasuti kocsik, az elektromos berendezesek, a haj6k es mas n ehezipari termekek eseteben szinten jelemosen csokkent a szigetorszag impon fiigg6sege. Az 1930-as evek vegere pedig mar a legtobb gepetJapanban is elo
tudtak allitani, de akkora volt irantuk a kereslet, hogy tovabbra is nagv
mennyisegben hoztak b e ezeket az orszagba. Ez f6kent a motorral ellatott
szerelvenyekre es a bonyolultabb szerkezetu gepekre volt igaz.
A vegyipar gyakorlatilag nem letezett Japan ban az I. vilaghaboru elon.
Csak a vilageges utan indult fejl6desnek. A legfontosabb termekek egyike a
mutragya volt, ennek zomet importalt nyersanyagokb61 allitottak el6, de
ide tartoztak meg a kiilonboz6 festekek es az iparban felhasznalt veg:i
anyagok is. A termeles f6leg az 1930-as evekben n6tt meg ugrasszen1en.
1930-ban nett6 357 milli6 yen erteku termeket allitott el6 a vegyipar, ami
516
1936-ra nett6 911 milli6 yenre emelkedett, mikozben a kormany es az iizleti

elet vezetoi mindent megtettek annak erdekeben, hogy szilard alapokon
nyugv6, onellat6 gazdasagot hozzanak letre. A vegyiparral egyiitt jart a k6rnyezetszennyezes, am ez csak a II. vilaghabon."1 utan dagadt hatalmas politikai botrannya.
Az elektronikai ipar is gyorsan fejlodott, az elektromos motorok es felszerelesek gyartasa teren egyarant. A fejlodes a villamosenergia-termeles es az
elosztas szektorat sem kerulte el. Ut6bbi teruleten 1919 es 1937 kozott tobb
mint a hatszorosara nott a vizi es hoeromuvek termelesi kapacitasa. Az eromlivek els6dlegesen az ipart szolgaltak ki, de 1935-re mar a japan haztartasok 89 szazalekaba eljutott az elektromos aram. 6sszehasonlftasul ugyanebben az evben Nemetorszagban 85, az USA-ban 68, Nagy-Britanniaban pedig
44 szazalek volt ez az arany. A legtobb haztartas ugyan csak egy vagy ket villanyeg6 iizemeltetesfa tudta csak finanszirozni, am ha a fizetesiik magasabb
Jett volna, azt is elbirta volna az elektromos hal6zat.
A nehezipar gyors fejl6desenek egyik kulcsa a vallalkoz6 szellemii vezetes
volt, amelynek erdekeben allt, s kepes volt arra, hogy finanszirozza es hatekony mukodtesse a nagyszabasu uj beruhazasokat. A nagytokesek, mint peldaul Fukuzawa Yukichi, Shibusawa Eiichi es Sakamoto Kin'ya, akik egyiittmukodve a kormany vezetoivel megteremtettek a Meiji-korszak modern gazdasagat, tovabb bovitettek gyarbirodalmaikat. Az 1920-as evekre mintegy
10-20 nagy gyar6rias alakult ki, ezeket zaibatsunak neveztek. Koziiliik a
Mitsui-, Mitsubishi-, Sumitomo- es a Yasuda-zaibatsu volt a n egy legnagyobb
mamutvallalat. Politikai kapcsolataikra, tok.eforrasaikra es kereskedelmi tudasuk.ra tamaszkodva, illetve kihasznalva a kormanyrendeletek es a torvenyek biztositotta jogi h atteret, amelyet 6k maguk segitettek megalkotni, a
zaibatsuk magukba olvasztottak a kisebb bankok.at es vallalk.ozasokat, ily m6don rovid id6 alatt a kereskedelem legvaltozatosabb agazataiban is megjelentek. H atalmuk csucspontjan, az 1920-as evek vegen, a vilag legnagyobb,
Iegsokretiibb tevekenysegeket folytat6 es legszigorubban ellenorzott vallalatai koze tartoztak. A Mitsui-zaibatsu b els6 felepftese (annak 1945-os formajaban) j6l erzekelteti, hogy a reszvenyeket kozosen birtokol6 csalad, a
kozponti vallalat es az alvallalatok, illetve az egymasba fon6d6 igazgat6i tanacsok es az osszehangolt mukodes mikent tette lehetove azt, hogy n ehany
vallalat a nemzetgazdasag minden szektoraban uralja a vallalkoz6i szffaat
(28. dbra).
A gyorsan es nagy leptekkel fejl6d6 ipar sikertortenete elesen szemben ill
azzal, ami id6kozben videken t6rtent. A brutt6 mezogazdasagi termeles
nagysaga emelkedett, fokent a selyemgyartasban, ami 1913 es 1929 kozott
megharomszoroz6dott, utana pedig stabilan evi 50 000 tonnanal allapodott
meg. A foldek intenzivebb muvelese , e lsosorban a mutragyak alkalmazasa
reven - ami szinten a haromszorosara novekedett 1912 es 1939 kozott megnovekedett a megtermelt mezogazdasagi termenyek mennyisege. A ge517
:D
;...
.,,~
ll
oB,~i
!3
flt
-l3
. .--.. !
--~--------------------------------
;:;;
:i
~
28. abra A Mitsui-zaibalsu belso felepitese. Az 6riasvallalat az 1930-as es az 1940-es evekben

elte a viragkorat. Szamos, egymast61 nagyon eltero tevekenyseggel foglalkoz6 v.illalkoz<b.
volt a tulajdonaban. A zaibat.iut a Mitsui csalad iranyitotta egy osszetettjogi szervezet segitsegevel, valamint a szemelyes kapcsolataikra timaszkodva. Az abra az 1945. szeptember 30-i allapotokat tiikrozi. Forrd.s: Lockwood, William W.: The Economic Development ofjapan. Growth
and Structural Change, 1868- 1938. Princeton, 1954, PUP, 218-219. p.
518
pesitesnek koszonhetocn sokat javult a videki munkaero h atekonysaga. A

farmokon elterjedtek az elektromos motorok es a gazolajjal mukodtetett eszkozok. Szamuk alig ket evtized alatt tobb mint a szazszorosara em el kedett 1920-ban 2500 ilyen eszkoz mukodott a birtokokon, mig 1939-ben mar kozel
300 000. Ezeknek a fejlemenyeknek koszonhetoen a gazdak komoly novckedest ertek el a buza-, gylimolcs- es zoldsegtermesztes, valamint a hustermeles
teren. Olyan termekek voltak ezek, amelyek kielegitettek a varosi lakossag
lassan viltoz6 gasztron6miai igenyeit
A termelesben elert sikerek ellenere a mezogazdasag egyre jelentektelenebb szerepetjatszott a nemzetgazdasagban. Mig 1914-ben a nemzeti ossztermek mintegy 32 szazalekat a videki gazdasagok allitottak elo, addig 1940ben ez az arany mar csak 19 szazalek volt. Raadasul a novekedes nem segitette a videk fejlodeset. A koltsegek novekedesevel es a felv-.isarlasi arak csokkenesevel stagnaltak a gazdasagok bevetelei. A gazdasagok szama lfoyegeben
nem valtozott, ahogyan a muveles a la vont tcruletek nagysaga sem nott az
I. vilaghaboru utan. A megmilvelt osszterulet kozel 46 szazalekat tovabbra is
berlok muveltek. A Iegfontosabb termeny, a rizs termelesi mutat6i alig-alig
novekedtek. Ennek reszben az volt az oka, hogy kormany intezkedesei tudatosan alacsonyan tartottak a varosokban a rizs arat, ami a felvasarlasi arakat is
lenyomta, emiatt a gazdak, ahol lehetett, olyan termenyekre alltak at, amelyek nagyobb hasznot hoztak.
Novekvo importfi.iggoseg
A hazai elelmiszertermeles szinten nem tudott lepest tartani a lakossag n ovekedesenek utemevel. Az 1930-as evekre az Clelmiszerszukseglet kozel 15 szazaleka a gyarmatokr61 szarmazott. A kiskereskedelemben beszerezhet6 rizs
mintegy 30 szazaleka Koreab61es Taiwanr61 erkezett az orszagba. Csak Koreab6l l 910-ben 17 000, 1919-ben 400 000, az 1930-as evek kozepere pedig evente 1,5 milli6 tonna rizst importaltak. Az ugrasszeru novekedest reszben az tette lehetove, hogy a fClszigeten noveltek a rizs termoteruletet, illetve az, h ogy
a rizs egyre nagyobb hanyadat szallltottak atJ apanba: 1915-ben a Koreaban
termelt rizsn ek meg csak a 15 szazalekat exportaltak, az 1930-as evek elejfae
viszont mar a termes felet e lvittek a gyarmatr6l. Ezt a sulyos ervagast valamilycn szinten orvosolni tudtak oly modo n, hogy Koreaban attertek a Mandzsilriab61 szarmaz6 cirok terrnesztesfre, illetve azzal, h ogy az elszegenyedett koreaiak attclepiiltekjapanba es Mandzsuriaba.
A gazdasag mas teriiletein szinten hangsulyosabba valt a hazai es a tengercn tlili termeles kapcsolata. A mezogazdasagi importtermekek iranti keresletet lecsokkentette a hazai halaszatban vegbemen6 hatalmas fejlodes. Az
I. vilaghaborli e lott a halaszat egy viszonylag jelentektelen, f6kent a part
menti vizekre kiterjed6 gazdasagi agazat volt A technol6giai fejl6des miatt a
parti halaszat tobbe mar nem termeltjelentos hasznot, mivel az evcnte kifo519
co
'"'.......,co
0.
520
gott ketmilli6 tonna hallal mar igy is maximalisan megterheltek a kozeli vizeket. Ehelyett attertek a nagyipari mfretu nyilttengeri halaszati m6dszerekre,
peldaul arra, hogy a kisebb halaszbarkakat egy olyan haj6 kisfrte, amelyik ott
helyben, a tengeren feldolgozta es konzervet keszitett a frissen fogott zsakmanyb61. 1938-ra mar a teljes kifogott halmennyiseg 38 szazalekat a nyilttengeri halaszat adta, s noha a konzervgyart6 h aj6k exportra termeltek, a nyilttengeri fogas 90 szazalekcit belfoldon ertekesitettek. Raadasul a japan halaszflotta altal kifogott hal mennyisege az idegen haj6k fogasaval is kiegesziilt.
igy a teljes halimport nagysaga megh aladta az exportot.
Mas alapvet6 arucikkek termelese szinten novekedett, am a novekedes
minden esetben elmaradt a hazai ipar szuksegleteit6L Ezzel ismet fokoz6dott a japan gazdasag importfi.i.gg6sege. Ami a faarukat illeti,J apan mindig is
erd6kkel sun1n boritott orszag volt (s m eg ma is az), de a Kesei Edo-korszakban az erd6k ,,termese" mar alig fedezte a kozszliksegleteket. A Kesei Meijikorszakra a szallitasi m6dszerek fejlodese miatt a bels6 erdosegek egyre nagyobb resze nyilt mega favag6k el6tt. A ffireszmalmok es az uj technol6giak
pedig lehet6ve tettek, hogy minden korabbinal gyorsabban es nagyobb
mennyisegben dolgozzak fcl a ronkfac Hokkaido szigete a ronkfa es a fapep
fontos es b6seges uj forrasa lett. A kereslet azonban olyan gyors utemben nOvekedett, hogy a hatekony ujraerdositesi programok es a tervszerli erd6gazdalkodas ellenere visszaesett a faexport, sot az 1920-as evekbenJapan mar fat
is importalt. Az 1930-as evekre a teljes szukseglet 70 szazaleka Hokkaid6r61
es mas japan videkekr61, 20 szazalek az intenziv kitermeles ala fogott Karafut6r61, 10 szazalek pedig a gyarmatokr6l es kulf6ldr61 szarmazotL
Az importfiigg6seg a rez es a szen eseteben meg nyilvanval6bb volt,j6llehet ez a ket fontos asvanykincs a Meiji-korszak legfontosabb exportcikkei
koze tartozott. A reztermeles 1913-ban 65 500 tonna volt, ebb61 minteg40 000 tonnat kulfoldon ertekesitettek, 1936-ra ez 78 000 tonnira emelkedett. Ekkorra a csokken o export (12 400 tonna) messze elmaradt az impor:t61 (53 300 tonna).
A szenbinyaszatban az irumozgas iranyanak megfordulasa kevesbe m l:
latvanyos, de hasonl6an tart6snak bizonyult. Az eves szentermeles az 1913-a.s
21 milli6 tonnar61az 1920-as evek vegfre 33 milli6 tonnira, majd 1936-ra ~(
milli6 tonnira emelkedett. Ezt j 6reszt a nagyfoku gepesites tette lehet6Ye.
Am a hazai kereslet ismet csak megelozte a kinalatot, emellett a h azai szer.
j6reszt alkalmatlan volt a kokszositasra, ezert az antracitot es aj6 min6segi:
szen et kiilf0ldr61 kelle tt behozni, f61eg Koreab61es Mandzsuriab61. Az I. 'ilaghaboru elo tt a f6kent Kinaba irinyu16 szenexport messze mcghaladta ~
behozatalt. A csucspont az 1913-as ev volt, amikor a termeles egyhatoda keriL:
kiilfoldre. Ezt kovetoen gyorsan visszaesett az export, olyannyira, hogy 2Z
1920-as evekre a behozatal nagysaga mar re ndszeresen feliilmulta a kivitek
1930-ra a fennmarad6 rosszabb minosegu szen zomet Koreaban erteke5"!tettek.
Az importalt szent61 val6 novekv6 filggoseget tobb tenyez6 is lassitotta.

1914 utan gy:iriparban es a vasuti szallitasban az elektromos motorok gyorsan felvaltottak a gozmeghajtasu gepeket. A vizi er6muvek terjedesevel megnott az ily m6don el6allitott ,,tiszta" elektromos aram mennyisege. 1936-ra
m:ir az osszes eloallftott :iram 75 sziizaleka a vizi er6muvekb61 sz:irmazott.
Szennel ffitott hoeromuvek j6reszt strategiai tartalekul szolgaltak arra az
esetre, ha alacsony a vizallas. A gepek hatekonysagiinak fejlesztese szinten
enyhitett a szenimport-fiiggosegen. 1914 es 1932 kozott a szcnnel iizemeltetett hoeromuvek turbinai, a felhasznalt szen mennyisegehez viszonyitva,
megharomszoroztak a termelesi kapacitasukat. 1914 es az 1920-as evek kozott a vasuti mozdonyok es az acelmuvek 75 szazalekkal noveltek a hatekonysagukat. Mindazonaltal, az ipari terjeszkedes iiteme olyan gyors volt, hogy tovabbra is nott a szenfogyasztas, ezzel egyiitt pedig a j6 minosegu importszen
iriinti igeny is novckedett.
Az 1930-as evekre a bels6 egesu motorok komoly energiafogyaszt6kka leptek elo. 1917-ben meg csak 3856 motort tartottak szamon, 1937-ben viszont
mar 128 735 ilyen tipusu gepvoltjapanban . Ekozben arepiilogepek, az olajjal flitott haj6k, a tankok es mas katonai eszkozok szama szinten a tobbszorosere nott. Hogy mukodtemi tudjak ezt az igencsak felduzzadt gepparkot, feltartak es megkezdtek a belfoldi koolaj- es foldgiizmez6k kitermeleset, els6sorban a japan-tenger partjan a Noto-felsziget es Karafuto kozott. Am ujra
csak felmeriilt az ismer6s problema: a kinalatot messze meghalad6 kereslet.
1932-bcn peldaul a j apiinban felhasznalt petroleum 80 sziizaleka importb61
szarmazott, s a ,,hazai" termeles koriilbeliil 40 sziizalekat Karafut6n hoztak a
felszinre.
A japan ncmzetgazdasag tehat folyamatosan novekedett, a leggyorsabban
az ipari szektorban. Dac:ira az energiatakarekossagot es az eroforrasok csszerubb felhasznalasat celz6 intezkedeseket, J apan egyre inkabb belebonyol6dott a vilaggazdasagi folyamatokba, s egyre inkabb fiiggove valt az imporralt
fosszilis tiizel6anyagokt6l es nyersanyagokt6l. Ezek a fejlemenyek egyarant
magukban foglaltak a kereskedelmi folyamatokat es a birodalomepites politikajat. Am mig el6bbi tovabbra is a penziigyek szempontjab61 maradt kulcsfontossagu teriilet, addig ut6bbi reszben azert lepett el6 a fontossagi sorrendben, mert az egyre bizonytalanabb nemzetkozi kereskedelem rendkiviil
mcgnehezitette a belpolitikai iigyek kezben tartasat, s arra batoritotta a vezet6ket, hogy biztosabb es ellen6rizhet6ob nyersanyagforrasokat es piacokat
szerezzenek. fgy h at, noha a birodalomepftes politikaja egyrc tobb nehezsegbe iitkozott, s a jov6 nemzedckeinek borzalmas :irat kellett erte fizetniiik, ez
a politikai iranyvonal maradt a meghat:iroz6, mind gazdasagi, mind ,,terbeli "
ertelemben (17. fejez.et).
Mindent osszegezve, 191 4 es 1945 kozott a japan nemzetgazdasag, az idOszakos hullamzasok es a szektorok kozotti egyenlotlensegek ellenere, 6riasi
fejlodesen ment keresztiil. Ez a fejlodes sokatjavitott az eletkorulmenyeken,
"'
~
521
lcgalabbis azok anyagi vonatkozasain, de csupan nehany kivaltsagos tarsadalmi osztaly eseteben. A fcjlodest azonban az egyre nyilvanval6bb vagyoni kulon bsegck megjelenese, a novekvo vagyoni bizonytalansag es a gazdasagi kiszolgaltatottsag egyre fokoz6d6 fazese kiserte. Ezek a folyamatok, amint arr61a kovetkezo fejezetben reszletesen is sz6lunk, a szakszcrvezetek szamanak
ugrasszeru novekedesehez vezcttek. Egyre gyakoribbak lettek a sztraj kok es a
foldberl6k tiltakoz6 megmozdulasai, csakugy, mint a kormany es az ipari
nagyt6ke ellcnintezkedesei, amelyekkel veget akartak vetni a megmozdulasoknak es enyhiteni akartak a nehezscgeken. Emellctt termeszelesen a korszak kulturajara is nagy hatassal voltak.
'
00
;;;
....
0
522
0 A birodalomepftes kesei
szakaszanak tarsadalma
es kulturaja ( 1914-1 945)
16. FEJEZET
VJ
'W
LL!
(/)
(/)
:Q
1940-rejapin egy j6val n agyobb, osszetettebb cs sokkal inkabb iparosodott tarsadalomnak adott otthont, mint 1914-ben. Ennek a tarsadalomnak a mukodese mar szorosan es elvalaszthatatlanul osszekapcso16dott a globalis politikai es gazdasagi folyamatokkal . Az ebbOI fakad6
valtozasok egyertelmuen megmutatkoztak a tarsadalmi problemakban es a kulttmiban.
Tarsadalmi kerdesek
Azoknak a folyamatoknak a tobbsege, amelyck mar 1914 el6tt jclen voltak a
j apan belpolitikaban, felgyorsultak ebben az id6szakban, am a tarsadalom
egeszerc gyakorolt hatasukban jelentos elteresek mutatkoztak. A radikalis
politikai gondolatok, amelyek korabban csupan egy, a korroannyal szemben
elegedetlen duh odt kisebbseghez kot6dtek, egyre fontosabb szerephez jutottak (15. Jejezet). Olyannyira, hogy idovel mar a hatalom birtokosainak es a
publicistaknak a politikai elcmzeseit is komolyan befolyasoltak. Az ipari kornyezetszennyezes rniatt viszont ebben az idoszakban egeszen a IL vilaghaboru befejezeseig n em robbant ki olyan meretu bclpolitikai valsag, mint a szazadfordul6n az ashi6i rezbanyakkal kapcsolatban,j6llehet a szennyezes rnerteke az ipar fejlodesevel egylitt novekedett.
A ,,folos nepesscg" nepesseg kerdese 1914 elott csak nagyon ritkan keriilt
napirendre, de kesObb annal fontosabb szerephez jutott a korszak tarsadalmi vitaiban. Raadasul szorosan 6sszefon6dott a korszak nehany akut problemajaval: peldaul a noi aktivistak egyre batrabb megnyilatkozasaival, a tarsadalom szarnkivetettjeinek (burakumin) helyzetevel, illetve a koreai bevandor16k kerdescvel. De ide sorolhat6 az ainuk erosodo nemzeti identicistudata, a
fiatal, egyre mozgekonyabb fiatalok korebcn tapasztalhat6 clegedcllenseg
(es politikai aktivitas), a videki nepesseg rosszabbod6 eletkortilmenyci es tiltakoz6 megmozdulasai, illetve az ipari munkassag koreben tapasztalhat6 fokoz6d6 agitaci6. Ezek rnindegyikc a korminy es a munkaad6k ellenintezked eseit vonta maga utan - a retorika es a gyakorlat szintjen egyarant.
523
Demografiai fejlemenyek es problemak

A korabban so ha nem tapasztalt mertekfi nepessegrobbanas miatt a ,,tulnepesedes" problemaja a napi politika egyik kozponti kerdeseve lepett el6.
A szakert6k egyertelmfi osszcfiiggest lattak a peldatlan nepessegnovckedes,
valamint az 1920-as es 1930-as evek a tarsadalmi problemai kozott - a videk
clmelyiil6 valsaga es a novekv6 elelmiszerimport-ftiggoseg; a teny, hogy egyre tobben szerettek volna tovabbtanulni, illetve munkahoz es lakashozjutni;
az alacsony berek, a rossz munkakorulmenyek es a munkanelkuliseg. Olyan
megoldasokatjavasoltak, mint a sztiletesszaba.J.yozas, a gazdasagi termeles fokozasa vagy eppen a kivandorlas. A val6sagban az 1890-es evek utani evtizedek gazdasagi fellendtilese elnyelte a nepessegfelcsleget - noha akadtak
olyanok, akiket ez nem toltott el elegedettseggel - , de az 1920-as es 1930-as
evekben az egyre bizonytalanabb nemzetkozi helyzet megrenditette a bizalmat e strategia irant. A szakertok ezert uj, alternativ megoldasokat pr6baltak
keresni.
A sztiletesszabalyozas eloszor az 1920-as evek e lejen kertilt napirendre.
megpedig a n6i tarsadalmi aktivistak szorgalmazasara. Az el6kel6 szarmazasu tirsadalomkritikus, Kato Shizue killonosen lelkesen tamogatta az elkepzelest.1 A tema irant az I. vilaghaboru idejen kezdett erdekl6dni, miutan eg:
izben kellemetleniil kozeli kapcsolatba kerult n ehiny kyiishfu szenbanyasz
novel es azok gyermekeivel. Ennek hatasara kezdte el propagalni a sziiletesszabalyozassal kapcsolatos elmeleti es gyakorlati ismereteket. A tarsadalorr.
vezeto szemclyisegei azonban elleneztek mindezt, mert att61 tartottak, hog.
ez hosszt1 tivon veszelyeztetne a munkaer6 utanp6tlasat, s gyengi tene Japan:
a ,,nagyhatalmak.kal" szemben. Kitart6 szembenallasuk miatt Kato minder.
kezdemenyezese kudarcba fulladt, s vegiH, 1937-ben a nemregiben nyito~:
tokyoi klinikajat is kenytelen volt bczarni.
Miga sziilctesszabalyozas hiveit azzal vadoltik, hogy gycngiteni akarjak c.
tarsadalmat, addig az emigraci6t egyontetiien sikeres es modern m egold<isnak iteltc a kozvelemeny, hiszen ez vegso Soron egy tarsadalom darwini enelemben vett erejerol tan(1skodott. Ezenfeliil, ezt a gyakorlatot teijcs mertekben legitimalta az eur6pai gyarmati terjeszkedes, ami az elmult evszizadokban az eroszak, a szamft6 ravaszsag es a betegsegek segitsegevel egesz
fo]dreszeket hoditott el a gyUjtogetO elctmodot es a kiilterjes gazdfilkodaL
folytat6 tarsadalmakt61 Amerikaban es Afrikaban.
A kozir6k mar a Kesei Meiji-korszakban osszekapcsoltak a ,,folos nepess~ egyre inkabb teret nyer6 elmeletet azzal a nezettel, miszerint a japanok alcC:
teremtett vilagbirodalomnak bizonyitekat kell adnia annak, hogy a nemze:
1 ( 1)
Hopper, Helen M.: A New Woman ofjapan. A Political Biography ofKato Shidzue. Boulder
CO., 1996, Westview Press. (2) Yuki Fajime: One Midwife's Life: Shibahara Urako, Bir.!:
Control and Early Showa Reproductive Activism. In Haruko Wakita et al. (eds.): Gen..:.r
and Japanese History. Vol. 1. Osaka, 1999, Osaka University Press, 297-325. p.
524
va16ban erdemes arra, hogy helyet kapjon a nagyhatalmak kozott (13. Jejezet).
A 19. szazad kozepet6l H okkaido, els6sorban a kormanyzati akaramak koszonhet6en, egyfajta hatanridekke, a bels6 migraci6 t befogad6 regiova lepett el6. A Kesei :Meiji-korszakban imrnar a kozeli tenileteket, els6sorban
Koreat is hasonl6 szemmel kezdtek nezni. A kivandorlas tamogat6i olyan erveket sorakoztattak fel a Koreaban es mashol letrehozand6 emigrans kozossegek m ellett, mint a ,,tul sok szaj , tul keves ennival6" vagy ,,ajapanok lakta
birodalom megteremtesenek szuksege".
A Kesei Meiji-korszakra ennek ellenere Hawaii es Kalifornia valt a munkaszerz6dessel rendelkezo kivandorl6k legfontosabb celallomasava. Ezutan indult csak mega kivandorlas Taiwanra, Koreaba, Karafut6ra es a mandzsUriai
h atarvidekre, illetve f6leg az I. vilaghaboru utan Mikroneziaba. Az USAJ apan-ellenes torvenyei ugyan lezartak az egyik legkecsegtetObb kivandorlasi
utvonalat, ami tovabb erositette azt az akkoriban korvonalaz6d6 nezetet, miszerint Japan jov~e egy n agy kelet-azsiai birodalom , amelyik vegul otthona
lesz a megn ovekedettj apan ncmzetnek. A kiilonfele indittatasu csoportok az
1920-as evekben vegig a kivandorlas mellett erveltek. Az 1930-as evekben a
Kwantung-hadsereg nyiltan a mandzsuriai kivandorlast propagiilta, ahol,
ahogy azt az iigy egyik lelkes tamogat6ja megjegyezte, ,,a vegtelen szuzfOldek,
melyeket nem szennyeztek be a hagyomanyok, tart karokkal fogadj ak az uj
b evandorl6k seregeit"2
A tulnepesedes temaja hasonl6 vitakat gerjeszte tt. Az 1930-as evek kozep en Hashimoto Kingoro ezredes ezt irta egy esszejeben :
,J apan szamara csupan harom lehetoseg maradt, hogy enyhitsen a folos
nepessegb6l fakad6 belso nehezsegeken ... nevezetesen a kivandorlas, a vilagpiacon val6 jelenlet es a tenileti terjeszkedes. Az els6 lit, a kivandorlas,
nem vezet sehova, megpedig a tobbi orszagJapan-ellen es intezkedcsei miatt.
A masodik ut, a vilagpiacon val6 jelenle t, a kereskedelmi vamok es a kereskedelmi egyezmenyek h atalyon kiviil h elyezese miatt jarhatatlan.. . Ebb6l k6vetkez6en J ap annak nem marad mas lehe tosege, mint ralepni az egyetlen,
meg j arhat6 utra. "3
Az olyanok szamara, mint Hashimoto, ,,a folos nepesseg" fogalma csupin
politikai ,,iiriigy" volt, semmi mas: az ezredes n em vette szarnitasba a sziiletesszabalyozist, mint sz6ba johet6 megoldast. Sajat kormanya nemcsak ellenezte ezt a megoldast, hanem annak a tarifahaborun ak az egyik legaktivabb
resztvev6j e volt, amit H ashimoto annyira elftelt az irasab an.
A cinikus megnyilvanulasok ellenere a ,,tulnepesedes" kerdese olyan tema
volt, ami meltan kelthette fel a kozerdeklodest, mivel a sziil6kre neh ezed6
nyomas es a n em kivant gyermekek a mindennapok rideg val6sagilioz tar2 Wilson,
Sandra: Securing P rosperity and Serving the Nation: J apanese Farmers and
Manchuria, 1931-33. In Waswo, Ann - Yoshiaki Nishida (eds.): Farmers and Village Life in
Twentieth-century japan. London, 2003, Routledge Curwn, 163-164. p.
3 Tsunoda Ryusaku et al.: Saurces ofJapanese Tradition. New York, 1958, CUP, 796. p.
525
toztak. Mindez felidezte az emberekben a komor Edo-korszakot, s osszezuzta

az elhet6jov6be vetett bizalmukat. Nehanyuk szamara a kivandorlas jelcntettc a kiutat, arni kecsegetet6 lehet6scgeket sejtetett. Az emberek val6ban elhagytak az orszagot, megpedig egyjobb elet remenyCben. Az 1930-as evek vegere ketmilli6 japan telepedett le Mandzsuriaban es a gyarmatokon (koriilbelul 750 ezren Mandzsuriaban, 700 ezren Koreaban, 300 ezren Taiwanon,
200 ezren Karafut6ban s mintegy 60 ezren Mikroneziaban). Tovabbi 1 milli6
ember a vilag mas reszen talalt uj otthont maganak. Noha osszletszamuk alacsonyabb volt, mint amire a birodalomepit6k szamitottak, s osszehasonlin-a
peldaul a vilagon elsz6rtan el6 britckkel, jelcntektelcn kisebbseget alkottak.
pontosan jclezte, hogy milyen 6riasi nehezsegekkel szembesultek akkoriban
Japan ban a szegenyebb retegek.
Noi aktivistak
A hazcartasok szintien a ,,t(tlnepesedes" problemaja a n6ket erintettc a legerzekenyebben. Kato Shizue es a sziiletesszabalyozas mas hivei nem tudtak tamogat6kat szerezni iigyiiknek, ami nem sziintette mega problemat, sot egyfajta igazolaskent szolgalt azoknak a n6knek, akik mind er6teljesebbcn koYeteltek a reformokat es jogaik kiboviteset. Emlekeztetoiil, a Rendvedelmi
Szabalyzat ( 1890) 5. cikkelye frtelmeben a nok nem vehettek reszta politikru
eletben. Az aktivistak erofeszitesei, hogy ezt megvaltoztassak, sorra kudarcot
vallottak a torveny elfogadasa utani evekben.
A kudarc egyik oka a kormanyzat ellenseges hozzaallasa, a masik pedig _
nomozgalom bels6 megosztottsaga volt. Hiratsuka Raicho 1911-ben alapftott magazinja, a Seit6 (Kehharisnya), amely kezde tben a n6ket erint6 kerciC--sekkel foglakozott, rovidesen az irastud6 n6k egyik fontos f6ruma lett. A la?
egyre nyiltabban tamogatta a feminista politikai eszmeket, kulonosen rn:utan 1915-ben Ito Noe, a tehetseges ir6n6 es a nokjogaiert kfud6 elhivato::
aktivista lect a f6szerkeszto. Mas, inkabb ,,fontolva halad6" reformerek an ... tartva, hogy a Seito radikalis hang'Vctele esetleg a sajat, mersekeltebb pro:ramjaik - petdaul a n6k tovabbtanulasanak biztositasa - ellen hangolja a kc.:-manyt, maguk is biraltak a szelsosegcs nezeteket. Tsuda U me, a N6i Angoli.-:tezet alapitoja peldaul kijclentette a SeitO-csoport tagjair61, hogy ,,nezele...:..
nem ismerik a torvenyt, tanitasaik pedig erkolcstelenek". Szempontjaik aze~
tarthatatlanok, ervelt tovabb, mert a japan n6k ,,mindcnekelott csende Llyeken, csendben dolgoznak, m egis elerik a celjukac".1 Nern ezek a kriti,;;,~
hangok rettenteuek el Itot, hanem a tlllhajszoltsag es a kormanyzati szern:zaklatasai. Magazinjanak mar 1915-ben nezetelteresei adodtak a cenzorc::..kal, majd egy evvel kes6bb a mcgfaradt Ito beszuntette a Iapot.
4
526
Rose, Barbara: Tsuda Umeko and Women'sF..ducation in japan. New Haven , 1992, YUP.:.,_
150. p.
1917-ben a vilagos fogalmazasar61 ismer t n6i aktivista, Yamada Waka, aki a

legtobb, tarsadalmilag kedvez6ob helyzetben lev6 munkatarsanal sokkal
pontosabban erzekelte azt, hogy az egyen mennyire ki van szolgaltatva a gazdasagi termeszetli kizsakmanyolasnak, igencsak (talan twsagosan is) sarkalatosan fogalmazott a n6mozgalmakkal kapcsolatban. Az aktivistikat ket csoportba sorolta:
,,Az egyik csopo rt azt allitja, hogy az anyasag a n6k isteni rendeltetese es a
csalad a n6 igazi vilaga. Ezert, h a egy n 6 elhagY.ia a csaladjat, hogy versenyre
kelljen a ferfiakkal, ezzel lealacsonyitja magat, kart okozva a csalad intezmenycben. A masik csoport szcrint a n6k olyan emberi lenyek, akiket megilletnek mindazok a j ogok es kivaltsagok, amelyek a ferfiakat, beleertve azt, hogy
szabadon es a ferfiakkal egyenl6en elhetik az ele tii.ket "5
Az elso csoport, Waka is idetartozott, azon velemcnyen volt, h ogy a n6k
legfontosabb feladata az otthontererntes, s hogy a kormanynak timogatni
kell 6ket ebben . A masok csoport sokkal nagyobb szabadsagra vagyott, ezert
elutasitotta es lealacsonyit6nak tartotta, hogy ilyesfajta tamogatast kerjenek
a kormanyt61. U t6bbi csoport legharcosabb tagja a vakmer6 kolt6-aktivista, a
figyelemre melt6an tehctseges Yosano Akiko volt.6 A ket csoportosulast cs
mindazokat a n6ket, akik koztii.k foglaltak helyet, alapvct6en a kozeposzlily
problemii foglalkoztattik. Egyikii.k sem ismerte a maga teljes val6j aban azokat a neh ezsegckct, amikkel a banyakban es a textilgy.irakban dolgoz6 n6k,
iUetve a virosi szegenyretegek szembesii.ltek a mindcnnapokban.
Megosztottsaga es korlatai ellenere a feminista mozgalom tovabb flt. Azok
a n6k eltettek, akik egyre nagyobb szamban reszesii.Itek magasabb szintu oktarasban annak ellenere, hogy kizartak 6ket azokb61 az in tezmenyekb61,
ahol ferfiakat oktattak, illetve azok, akik (Ok szinten egyre tobben voltak) a
,,fehergalleros munkae nThoz" tartoztak mint tanarok, n overek es hivatalnokok. Az 1920-as evek kozepere az alapfoku iskolakban dolgoz6 tanaroknak
korulbelul a harmada n o volt. 1914-ben 14 000 nover dolgozott Japan ban,
szamuk egy cvtizcddel kes6bb mar 42 000-re emelkedett.
A globalis fejlemenyck is er6si tettek a femin istak hclyzetet. Az I. vilaghaboru kct kovetkezmenye kulonosen n agy harassal volt a mozgalomra: a bolsevik
forradalom es a habortl utan nepszeriive val6 wilsoni demokratikus eszme.
Ut6bbib61 ihle tet meritve, harom hires japan feminista, Hiratsuka Raich o,
Oku Mumeo es Ichikawa Fusae egy uj nomozgalmat szervezett 19 19 vegen.
A Shin Fujinkyokai (Uj N6szovetseg) h amar kilepett a politika szinpadara:
szavazati jogot kovetelt a n6k szamara, torvenym6dositasokat javasolt a hazassaggal es a valissal kapcsolatban, s mcgpr6balta szakszervezetekbe tomoriteni a munkasn6ket.
.,,
~
,..,0..
6
0
Ol
Rodd, Resplica Laurel: Yosano Akiko and the Taisho Debate over the 'New Woman'. In
Bernstein, Gail Lee (ed.): !UGreating]apaneseWomen, 1600-1945. Berkeley, 1991, UCP, 190. p.
G Beich man, Janine: Em/Jracing the Firebird. Yosano Akilw and the Birth of the Fema/,e Voice in Modem Japanese Poetry. Honolulu, 2002, HUP.
"O
0
'-
.n
527
1920 vegen a Shin Fujinkyokai petici6t terjesztett a Nemzetgyillcs ele, amiben a n 6k szavazati joganak megadasat kertek a kepvisel6kt6l. A javaslatnak
rovid ido alatt sok ellenzoje akadt. A Fels6haz egyik arisztokrataja, Fujimura
Yoshir6, akit felhaboritott az otlet, igy fogalmazott 1921 marciusaban:
,,A tortenelmi peldakb61 tudjuk, hogy valahanyszor a nok beavatkoztak a
politikaba, abb6l mindig nagyon rossz dolgok sziilettek .. . Ugy hiszem ez a h agyomanyok, a szokasok es orszagunk tortenelme ellen val6. Velemenyem
szerint, ha megengednenk a n6knek, hogy reszt vegyenek a politikaban, azzal alaasnank a csaladrendszert, amin az egesz japan nemzet nyugszik. Manapsag tanui lehetiink annak, hogy mindenfele furcsa szervezet alakul, amelyek tagjai uj n6knek nevezik magukat, s kiilonboz6 politikai valtozasokat
akamak. Nagyon szomoru vagyok emiatt. Amen nyiben a Fels6haz megi
rnegszavazza a javaslatot, azzal orszagunk alapvet6 jelleget valtoztatnank
meg. En ezt hatarozottan ellenzem! "7
A petici6t elutasftottak. A n6szovetseg tovabbi pr6balkozasai is makacs ellenallasba iitkoztek, ami fesziiltsegeket eredmenyezett a vczetoi koreben.
1922-ben a szovetseg feloszlott. A szavazati jog kerdese egy idore hatterbe
szorult, helyette viszont a nok helyzetevel kapcso!atos mas problemak keriilcek eloterbe.
A legfomosabb fejlemeny talan a szocialista beallltottsagu aktivistak-ferfiak, nOk, munkasok es ertelmisegiek- megjelenese volt, akik az orosz bolsevik forradalom gy6zelmeb61meritettek ugymond erot. Szamos uj, szocialisca
szemleletu n6szervezet alakult, koztiik a radikalis - Ito Noet is a tagok kozon
talaljuk - fiatalokat tomorit6 Sekirankai (Voros Hullam Tarsasag), amelyet
1921 aprilisaban alapitottak Yamakawa Kikue vezetesevel. Yamakawa kialtninya pontosan meghatarozta a szervezet celkitfueseit:
,,le kell rombolni a kapitalistak tarsadalmat, s helyette egy szocialista rendszert kell felepiteni. A kapitalista tarsadalom a csaladon beliil rabszolgalli
tesz benniinket. Otthonaikon kiviil ehberert dolgoztat minket. Sok no\-eriinket prostitualtca alacsonyitja le. Irnperialista celjaik elragadjak t6liinb.
szeretett apainkat, gyermekeinket, kedveseinket es batyjainkat, agylitolteleknek hasznalva Oket. .. [em ellett a kapitalistak] moh6 haszonvagyukban ano:
sem riadnak vissza, hogy tonkretegyek es felaldozzak a mi fiatalsagunkategeszsegiinket ... s, ha kell, az eletiinket."8
Az ilyen n ezetek nagyon n epszeruek lettek, mivel, amint azt az egyik szakfrt6 is megjegyzi, az 1920-as cvek gazdasagi recesszi6ja a magasabb tarsada!mi osztalyok asszonyai szamara is fenyege test jelentett, hiszen konnyen eheszithettek a munkajukat vagy csalidjuk ferfitagjait. Ennek kove tkeztebe:i
azucan:
7
TokuzaAkiko: TheRiseoftheFeministMovement injapan. Tokyo, 1999, Keio University Pres.;

167. p.
8
Hane Mikiso: Reflections on the Way to the Gallows. Rebel Women in Prewar japan. Berke!e1988, UCP, 126-127. p.
528
,,azok a n6k, akik egeszen mostanaig a leanyiskola elvegzese utan viragrendezessel vagy hfmzessel toltottek az idejuke t, s nem k6stoltak bele a nelkulOzcsbe, egyszeriben az ele t surujebe csoppentek. "9
Ilyen koriilmenyek kozepette a szerencsesebb asszonyok uj megvilagitasban kezdtek latni a textilgyari munkasn6k nezeteit. Eppen ez az atalakult
szemleletm6d volt az, ami hitelesse tette Yamakawa Kikue kijelenteset, miszerint ,,az egyetlen megoldas annak a gazdasagi rendszernek a gyokeres es
forradalmi atformalasa, amelyik felelosse tehet6 a nok jelenlegi problemaiert".10
Az egyre terjedo radikfilis nezetek es a wilsoni demokratikus eszmek iranti
globalis lelkesedes arra sarkallta a kormanyt, hogy nemikepp kiengesztelje a
rendszert b1ral6 noi aktivistakat, ezert egy viszonylag visszafogott reformtervezettel allt elo. A politikusok kijelentettek, hogy a reformok tobbseget ,,a
valtoz6 id6k" miatt szukseges bevezetni. Noha a n6k a radikfilisok nyomasa
es a kormany engedekenysege ellenere sem kaptak szavazati jogot, ismet fellangoltak az otthon fogalmaval, a nOk tarsadalomban betoltott szercpevel es
politikai jogaival kapcsolatos vitak, amelyek egykor vegigkisertek a Meijikorszakot. Vegul a kormany 1922-ben feliilvizsgfilta a vonatkoz6 rendvedelmi torvenyt. Az uj rendelet mar engedelyezte a nOknek, hogy politikai gyilleseket szervezzenek, s hogy reszt vehessenek azokon, d e tovabbra sem szavazhattak, nem vallalhattak hivatalt, s nem lephettek be semmilyen, ferfiak alapitotta szervezetbe.
1923-ban a nagy kantoi fOldrenges utan, amit a koreai bevandorl6kkal
szembeni brucalis atrocitasok kovettek, a radikalis mozgalmak ellen is szigorubb eszkozokkel leptekfel. Ito Noer a rendorok oltek meg szocialista nezeteket vall6 kedvesevel egyiitt. A fiatal Kaneko Fumik6t, aki akkoriban csatlakozott az anarchistakhoz, koreai szarmazasii szerelmevel egyiitt tart6ztattak
le. A targyalason etetfogytig tart6 bortonbiintetest kapott, aminek gyorsan
veget vetett, mivel 1926-ban fOlakasztotta magat a cellajaban. 11 Ekkorra m ar
feloszlott a Sekirankai, de mas szervezetek leptek a helyere, koztuk a Fusen
Kakutoku Domei (Liga a N6k Szavazati j ogaert). A liga a ferfi szavaz6jogi
mozgalomhoz kapcsol6dott, s egy olyan, mersekelt nezeteket vall6 politikai
erot kepviselt, amely a nOk szavazati jogaert kuzdott.
A kormany rosszallasa ellenere egyre tobb no vett reszt a szakszervezeti
mozgalomban es sztrajkokban, vagy eppen !rt ezekr61 a dolgokr61. 1926-ban
peldaul az egyik radikalis nomozgalom vezetoi toborzasi felhivast tettek kozze, amiben az alabbi hangzatos kijelentesekkel igyekeztek belepesre birni a
n6ket:
9
Nagy, Margit: Middle-Class Working Women During Interwar Years. In Bernstein: Reaeatingjapanese Women ... 205. p.
10 Rodd: Yosano Ahilw and the Taiso Debate... 194. p.
11 Fumiko Kaneko -Inglis, J e an (tr.) : The Prison Memoirs of aJapanese Woman. Armonk, NY,
1991 , M. E. Sharpe.
529
,,Ki volt az, aki eldomotte, hogy a nok gyengek? Egyaltalan nem vagyunk
azok! Az cgyetlen oka a [latszolagos] gyengesegiinknck az, hogy be vagyunk
zarva otthonaikba, s a t.:irsadalom peremcn vagyunk kenytelenek e lni, arni
szetapr6zza az eroinket. H a mi, n6k mindannyian osszefogunk a hatranyo
tarsadalmi es gazdasagi megkiilonboztetes ellen [amiben rcszunk van] ebben az orszagban, senki n em nevezhet majd gyengen ek benniinket! Ez az
igazsag! Ha mi, nOk allhatatosan kitartunk egymas mellett, akkor er6nk mcgsokszoroz6dik, s egy uj korszak kezdodik majd a n6k eletebcn! "12
A harsany szolamok ellenere czt a csoportot, s azt a jobboldali szervezetet,
aminek a resze volt, nehany even beliil feloszlatta a karhatalom.
Bar az aktivistak cseteben a siker es bukas gyakran valtogatta egymast, a sz6rakoztatas vilagaban a nOk sokkal sikeresebb cs tart6sabb szerephez jutottak.
mint korabban . Az Edo-korszakbanjobbara csak az engedellyel mukodo ,;_
galmi n egyedekben ervenyesiilhettek, mint prostitualtak. Am legyen szo a
legelOkelObb kurtizanokr6l, a teahazak geishdir61 vagy az engedely nelkuli
bordelyokban es az utcan dolgoz6 legutols6 oromlauyokr61, a Meiji-korszakban allando tamadasok ertek 6ket az idcgenekbOl, a ,,nyugatiza16kb61'', a kereszteny reformerckbOl, a kozegeszsegiigyi hivatalnokokb61 es a muveltebb
n6kb61 szervez6do tt alkalmi csoportosulasok reszerOl. 13 Mikozben czek a legtobb esetben nagyon is szanalmas hivatasok elveszitettek tarsadalmi legitimitasukat, a sz6rakoztat6iparban uj lehet6segek nyiltak a nOk szamara.
Az egyik a szi:nhaz volt. A Kesei Meiji-korszakban a n61< visszaterhettek a
szfnpadra. F6leg az ,,uj dramakban" (shingeki) kaptak szerepeket (14. Jejez.et1.
A kovetkcz6 nehany evben megkezd6dott az ujfajta reviimusorok terh6di tisa. Nepszeru valfajuk volt a ,,csak-lany-show". A leghiresebb, legsikeresebb es
tarsadalmilag a legbefolyasosabb ilycn tarsulat a Takarazuka-revii volt. A tarsulat 1913-ban alakult meg Takarazuka varosaban, O sakat6l eszaknyugatra.
Az alapit6 a Kansai vasutvonal egyik dusgazdag tulajdonosa volt, aki a vasutvonal es a varos gy6gyfiird6jenek forgalmat akarta fellenditcni a r evl"1Ye!.
A tarsulat zenes-tancos, kabarebctetekkel fUszerezett repertoarja rovidesen
hires latvanyossag le tl. 1920 utan a tarsulat mar az uj, sajat alapitasu dramai_kolaj ab6l toborozta a muveszeket. 1924-ben egy 3000 fer6helyes moderr.
szinhazat avattak fel a varosban. Egy evtizeddel kesObb egy masik nagyszir.h azat nyitottak Tokyo szivebcn .
1917-tOl tobb masik, szinten csak n0kb6l all6 tarsulat is alakult, a legtobb
Tokyoban. Az 1920-as evekbcn egyre tobb n6 kapott szerepet a musorokban.
amelyck a japan , illetve az eur6pai es am erikai szinh azmuveszetbOl egyaran!
ihletet merftettek. A pazar, melod ramatikus darabok, a nagyszabasli zenes-tancos eloadasok, illetve a magasan kepze tt, megteveszt6 n emu szlnesz12
Mackie, Vera: Creating Socialist Women in j apan. Gendel; Labour and Activism, 1900-1 93 Cambridge, 1997, CUP, 136. p.
13 Garon, Sheldon: Moldingjapanese Minds. The State in Everycla)' Life. Princeton, 1997, Pl"?
chapter 3, 4.
530
csillagok fellepcsci nagy es htiseges kozonseget vonzottak, koztiik rajong6

nOket es fiatal lanyokat. Amellett, hogy sok no szamara alomszerti eletpalyat
cs kiugrasi lehetoseget biztositottak, az el6adasok kiszakftottak a nez6ket a
kiabrandit6 val6sagb61, az egyik szerzo k6lt6i es talal6 kifejezesevel elve, ,,lchet6seget adtak, hogy mas eletekr61 almodjanak mas vilagokban ". 11
A filmipamak hasonl6an fontos szerep jutott abban, hogy megjelenjenek
Japan ban a nyilvanossag elott szereplo es nagy n epszertisegnek 6rvend6 n6i
el6ad6mtiveszek. A filmgyartis a viragkorat elte az 1920-as evekben. Ebben
nagy szerepe volt annak, hogy a filmvasznon noi szerepeket alakit6 ffrfiak
helyet atvettek a n6k. A hires szfneszek es szineszn6k egyfajta vcdjcgyei lettek
a filmgyart6knak, akik ugy igyekcztek minel nagyobb hirverest csapni a filmek koriil, hogy sztirjaik kepeit kifiiggesztettek a varietekbcn, amelyek musoraiban a zene, a tanc es az e l6 drama mellett filmreszletek is helyet kaptak.
Az 1920-as evek vegerejapanban is kezdett kialakulni a mozicsillagok kultusza. Az 1930-as evekben a sikeres szineszn6k tovabbra is elvezhettek a himevet es a nez6k rajongasat. Kiilonfele szercpeik szelesitettek a mozilatogat6
varosi lakossag elkepzeleseit a n6k jellemer6l es eleter61.
Ebbcn a kozegben a legtehetsegesebb szineszn6k szamara lehetoseg nyilt
arra, hogy olyan szabadon mozoghassan ak, amire koriibban soha nem volt
lehet6sege a n61mek. Kival6 pelda erre az energetikus 6stehetseg, Yamaguchi Yoshiko esete. Mandzsuriaban sziiletett, s ott is nevelkedett. Palyafutasa az 1930-as evek vcgen kezdodott, abban az idoszakban, amikor a korrnimy
arra 6szton6zte a filmstudi6kat, hogy az ,,azsiai testverisegr6l" keszitsenek filmckct. Az alkotasok zomet a helyszinen, tehat a kontinensen forgattik az akkoriban epitett mandzsuriai studi6kban. Yamaguchi, aki a kinai Li Xianlan
mtivesznevet vette fel, rendszerint gyonyoru, nelkuloz6 kinai szlizeket alakitott. Szamos propagandafihnben szercpelt. A legsikeresebb filmje a Shina no
yoru (Kinai Ejszaka) (1940) volt. A tortenetben a Kinai Ejszaka nevCi haj6 hos
japan tengeresztisztje megmenti Yamaguchit, a szepseges haborus arvat a
meger6szakolast61. Szerelem szovodik kozottiik, s vegiil a part a film vegen
eleri a boldog vagy eppen tragikus veg. Altalaban hiromfelekeppen fejeztek
be a filmeket, att6l fiiggoen, hogy hol mutattik be az alkotast, japan, kinai
vagy delkelet-azsiai k6zonseg el6tt.
A varosi n6k egyre inkabb kitirulkoz6 eletformajanak, kill6nosen annak a
tenynek, hogy berobbantak a sz6rakoztatas vilagaba, mar az 1920-as evek elejen mutatkoztak ajelci a jobbara ferfiak altal krealt karikaturisztikus szte1-eotlpia, a ,,modern !any" (moga) elterjedcsevel. A moga t6bbjelentesti kifejezes
volt. Egyes ferfiak szamara a ,,felszabadftott" n6k dekadenciajat es erkolcstelenseget fejezte ki. Masok ugy veltek, a mogaK. fenyegetest jclenrenek az
,,egeszseges" tarsadalomra, megin t masok a bttjanak tartott kl'tlsejiik alapjan
ltelkeztek felettiik, s amolyan ,Jobbfajta" oromlanyoknak tckintettek Oket.
11
Robertson ,J ennifer: Taliarazulia, Sexual Politics and Popular Culture in Modemjapan. Berkeley, 1998, UCP, 7. p.
531
532
Nehany no, koztuk Yamakawa Kikue szamara a mogak a n oi nem elkorcsosulasanak kezdetetjelkep eztek. AHiratsuka Raich6 eszmei vonulatahoz tartoz6 n6k szerint a moga, legalabbis elmeletben, ,,divatrabszolgava" alacsonyodhat le a ferfiak szemeben. Volt egy olyan csoport (ferfiak es n 6k egyarant),
amelyik viszont ugy velekedett, hogy a ,,mogasag" egy olyan embertjelol, aki
elrnenekiilt az otthonteremt6 asszonyok ,,regi moralja" el61, s immar szabadon rendelkezhet az eletevel ,,legjobb meggy6z6dese szerint". 15
A fiatal lanyoknak ir6dott magazinok, amelyek szima megsokszoroz6dott
a Kesei Meiji-korszakt61 kezdve, elegge optimista kepet festettek a n6k lehet6segeir61. 16 Az evek mulasaval egyre valtozatosabb lett az ujsagok olvas6tabora, amelyek ta.rtalma lepest tartott a valtoz6 igenyekkel. Err61 tanuskodik
az al:ibbi felsorolas, ami az 1920-as evek lanymagazinjain ak tartalomj egyzeket osszegzi:
,,folytatasos elbeszelesek, versek, tiindermesek, tortenelmi hist6riak, detektivtortenetek, cikkek az etikettr61, a hires es sikeres embereket magasztal6 fcisok, humoros beszamol6k, a nyugati milveszetekr61 es divatr61 sz616 cikkek. A terjeszt6k allhatatossagra batoritottak a fiatal olvas6kat, ugyanugy, mint
azok a magazinok, amelyek a fiatalembereknek sz6ltak. A Sh6jo Kuraln:.
(Lanyklub) cimli ujsag egyik 1924-es szamaban ezt frta Miyake Yasuko:
,,Az a korszak elmult, amikor a leanyok vakon engedelmeskedtek masokn ak, felresopo rve saj at ertekfteleteiket. Olyan idoket eltek most, amikor az:
tartjak a leghelyesebbnek, h a az alapjan cselekedtek, amit, miut:in kikertfad
a felettetek all6k velemenyet es tanacsait, a leghelyesebbnek gondoltok. "
A n6k tehat legyenek tapintatosak, ugyanakkor legyenek onmaguk. Az:
gondolhatnank, hogy ez nem volt mas, mint a fels6bb osztalyokra jellemz.::
szocialis erzekenyseg h agyomanyanak osszekapcsolasa azzal a szinten tradicionalis n ezettel, miszerint az als6bb oszt:ilyoknak meg kell mondani, mi:
kell tenniiik.
Mas magazinok az erettebb n6ket celozt:ik meg. Ozenetuk szinten nag.
tetszest aratott foleg azoknak az asszonyoknak a koreben, akik eletet val6s;iggal gtl.zsba kotottek a hiztart:ishoz vagy a falusi elethez k6t6d6 mindennapos
teend6k. 1928-ban egy el6fizet6 igy fogalmazta ezt meg a Shufu no T omo sze:-keszt6i oldalan:
,,A Shufu no T omo az en egyetlen, igaz baratom. Az olyan oknak, mint e~
aki elzarva elek ebben a hegyi falub an, az ujsag az egyetlen b ad.t, aki megranf t arra, hogy milyen uj dolgok vannak a vilagban, s erdekes tor ten eteket me-sel nekem. "17
15
Silverberg, Miriam: The Modern Girl as Militant. In Bernstein: Recreating Japanese V1nen... 247. p.
16 A kovetkezo idezetek forrasa Inoue Mariko: Kiyokata's Asasuzu. The Emergence of th]ogahusei Image. MN, vol. 51 no. 4 (Win ter1996), 439., 440. p.
17
Sato, Ha mill Barbara: An Alternate Informant: Middle-Class Women and Mass Magazll!c
in 1920sjapan. In Tipton, Elise K. - Clark,John (eds.) : Being Modem in]apan. Culture c:
A napi politikaban azonban nem sok valtozas tortent. Az 1922-ben m6dositott korlatozasok nemzeti szinten nem biztositottak a n6knek tov:ibbi jogokat. Miutan a radikalis feminista csoportokat a cenzlira, a titkos megfigyelesek es a rendorsegi eroszak megtorte, a kormauynak nem sok felnival6ja
maradt a visszafogottabban lobbiz6 sziifrazsettekt61. Ekozben egyre tobb politikus gondolta ugy, hogy a valaszt6jog, bizonyos formajaban megillethetne
a n6ket, illetve olyan eszkoznek gondoltak, amivel megszerezhetnek a n6k
tamogatasat a kormany es annak tarsadalomjobbit6 elkepzelesei szamara. Az
is felmeriilt b enniik, hogy a n6i v:ilaszt6jog tamogatasaval, ha mast nem is,
de legalabb a radikalis feminista mozgalmak vitorlajab61 kifoghatjak a szelet.
A megvaltozott szemleletm6d ekes bizonyiteka volt, hogy az 1920-as evek vegen tobb olyan torvfor.javaslatot is beterjesztettek, amelyek a n6k jogainak
kib6viteser61 sz6ltak. Nehinyjavaslat a honatyak ele keriil t. A II. vilaghaboru
elott 1931-ben terjesztettek a Fels6haz ele az utols6 ilyen javaslatot, amit a
testwet nem szavazott meg. A torvenyhozas mas teriiletein, elsosorban a munkajog es a szocifilpolitika teren, a kormanyzati intezkedesek n emileg javitottak a n6k helyzeten - de nem a sz6 szoros ertelemben vett n6ken, hanem a
munkasoken es az otth onteremt6 haziasszonyoken.
A kisebbsegek es a diaksag
Hasonl6keppen a n6khoz, akik politikai akci6kkal akartakjavitani a helyzetiikon, de n em ertettek egyet az egyes reformistak altal vallott nezetek viszonylagos ertekeivel es a forradalmi strategiakkal, sok mas tarsadalmi csoportosulas is kezdett hangot adni annak, hogy egyre elegedetlenebbek a korszak tarsadalmi viszonyaival. Koziiliik a burakuminok, a koreaiak, az ainuk es a
diakok mozgalmai erdemelnek kiilon is emlitest.
A burakuminok. A tulajdonkeppen szamkivetettsegben elo burakuminok az
1920-as evekben kezdtek eroteljesebben h allami a hangjukat. A Kesei Meijikorszakt61 kezdve az 6ket s1tjt6 szeles koru es sziinni nem akar6 tirsadalmi
diszkriminici6ra felfigyelt n ehany kormanyhivatalnok, akik ebben egyreszt
leh etseges politikai veszelyforrast lattak, masreszt pedig felmertek, hogy a birodalom emiatt ertekes emberi er6forrasokt61 esik el. A burakuminok fokoz6d6 politikai aktivitasara utal6 els6 jelck, amelyck 1890-tOl kezdve muta tkoztak, ketsegkfvlil felerositettek az aggodalmukat. 1913-ban a belugyminiszter segitsegevel a szamkivetettek egy orszagos szervezetet alapitottak, ami
az onmiivelesre osztonozte a pariakat, emellett pedig segltett a burakuminok
egymas kozotti es mas csoportokkal t.amadt nezetelteresek rendezeseben.
Mindez csak mersekelt sikereket hozott. Az I. vilaghaboru es az azt koveto
Society in from the 1910s to the 1930s. Sydney, 2000, Australian Humanities Research Foundation, 148. p.
533
inflaci6 sulyosan erintette ezt a tarsadalmi csoportot, fokozva egy esetleges

konfliktus kirobbanasanak veszelyet.
A fiatal feministakhoz hasonl6an, sok burakumin szinten az 1917 u tan Yilagszerte meger6s6d6 radikalizmusb61 nycrt batoritast. 1922-ben egyesiilt
nehany mi Iirans helyi burakumin szervezet, s letrehozta a Zenkoku Suiheishar
(Nemzeti Egyenl6sit6k Tarsasaga). Koveteleseiben ott szerepelt a teljes egyenjoglisag, a gazdasagi fiiggetlenseg es a szabad munkavalasztas, illetve a
burakuminok cmberi melt6saganak elismerese - ez ut6bbitjogilag mar 1871ben elnyertek. Ezek j61 tUkrozik, hogy serelmeik elsosorban n em a kormanyok politikajab61, hanem a lakossag el6iteleteib61 fakadtak - azt viszom
hozzatehetjuk, hogy a kormany nem sokat tett azert, hogy megsziintesse ezeket az eloiteleteket. igy a szervezet alapit6 dokumentumaban a vezetok a
problema lenyeger abban hataroztak meg, hogy reg6ta a kozvelemeny gtinyol6dasainak celpontjai, de ok eddig hajland6ak voltak elturni mindez:.
,,Elerkezett az ido, hogy a cliszkriminaci6 aldozatai megfeleljenek a gunyol6dasoknak .. . Soha tobbe nem sertjiik meg oseink szellemfa, s nem alacson;itjuk le emberi melt6sagunkat holmi szolgak szaj aba illo szavakkal es gyava re:tekkel! "18
A n6k es a fiatalok lelkes tamogatast elvezve, a Zenkoku Suiheisha csoportjainak szama a tobbszorosere emelkedett. 1925-ben mar 703 ilyen szeneze
mukodott. Am a radikalisok nem ertettek egyet a mozgalom strategiai celj:i:val, ami jclentosen meggyengitette a szervezet bels6 egyseget A korman
ugy pr6bfilta semlegesiteni a mozgalmat, hogy a regebbi, a megegyezesre bkabb hajlamos, az onmuvelest partol6 csoportokat kezdte ramogatni. Ll:sz6lag segitettek a pariak kozossegeit, de kozben fokozrak a rcndori mepgyelest es a politikai ellenorzest. Az 1930-as evekben a burakumin aktivi 6
tovabb folytattak kiizdelmiiket a hatranyos tarsadalmi megkiilonboztete c-..len, am ekkorra mozgalmuk elveszitette jelentoseget a politika szinpad2.::
Az evtized vegere a burakuminok szervezetei, csakugy, mint a munkasok, a Lminisrak es masok szervezodesei felsorakoztak a kormany moge, miuran ...::
hosszan tart6 haboruba kezdett a kontinensen.
A koreaiah. A j apan vezet6k szamara a bevindorolt koreaiak sokkal ko:r
lyabb fenyegetestjelentettek, mint a burakuminok. A bevandorl6k szarrL _
tobbszorosere emelkedett az 1920-as es az 1930-as cvekben. Sok koreai i:-::
zott a kontinens es Japan kozott. Tobbscgiiket azzal az igerettel csabito tr~
a szigetekre, hogy ott munkat talalhatnak a gyarakban, a banyakban ~~ _
epitkezeseken . Otthonaikat a videki elet nehezsegei miatt hagytak el. r.~"' _
odahaza a n6vekv6 nepesseg egy olyan, a mezogazdasagon alapul6 gazclli _
ban volt kenytelen boldogulni, amelyet egyre inkabb a japan elelmisze~
portnak rendeltek ala.
18
534
DeVos, George - Wagatsuma Hiroshi:]af1an's Invisible Race, Caste in Culture and Pm

Rev. edn. Berke ley, 1972, UCP, 44. p.
AJapanban el6koreaiakat, lcgyen sz6 barmelyid6szakr6l (1910-bcn 1000,

1917-ben 10 000, 1930-ban 300 000, 1940-ben egymilli6nal is tobb, a II. vilaghaboru vegere pedig, nagyreszt az er6szakos toborzasok miatc, ketmilli6 koreai tart6zkodott a szigeteken) , a legtobb esetben tomcgszallasokon es a gyarak munkasotthonaiban zs{1foltak ossze a banyaszvarosokban es a nagyobb
va.rosok kiils6keriileteiben. Kon1lbeliil csak mindcn masodik bevandorl6 tudott frni es olvasni, tobbsegiik clkepeszt6 nyomorban elt odahaza, s nem volt
!:lozzaszokva a varosi elethcz. Japan ban sokan azon a velemenyen voltak,
~ogy a koreaiak koszos, lusta, konnyen felduhod6 es megbizhatatlan cmbe~e k. Emellett viszont nem erdeklik 6ket sem a politikai kerdesek, sem a szak5zerYezeti mozgalom, s hajland6k elvegezni az alantas munkikat csekely fi:::etseg fejeben.
:\ korcai diakokat ezzel szemben sokkal veszelyesebbnck iteltek, annal is
:..'1kabb, mert a szamuk folyamatosan n6tt - 1915-ben 481, 1930-ban tobb
:':lint 8000, 1942-ben pedig mar egyes j e lentesek szerint 29 000 koreai diak
:anultJapanban. A hivatalnoki gepezet felismerte, hogy legtobbjuk a koreai
:!emzeti ellenallas elkotelezett hive, sot nehanyuk a japan radikalis csopor~okkal is kapcsolatban allt A burokratak att6l tartottak, hogy ha a koreai dia~ok es a japan munkasmozgalmi aktiviscik osszefognak, elkcpzelhet6, hogy
_:-elent6s tomegeket tudnanak mozg6sltani - bevandorl6kat es munkasokat
e<J!<rrant-, ami komolyfenyegetcstjelentenejapan belso rendjere, sotJapan
i1-ar mcg koreai gyarmatat is elveszitheti.
Ezek a felelmek, amelyeket nehiny panikba esett, felel6tlen hivatalnok az
: 923-as nagy kant6i foldrenges utani 6rakban vilagga kiirtolt, nagyban hoz=.ijarultak ahhoz, hogy a j apanok fokozott ebersege alig nehany nap alatt
:naig ismcretlen szamu koreai bevandorl6 halalat okozta - az egyes tanulma:!\"Ok 400 es 6000 koze teszik az aldozatok szamat. Az agg6d6 kormany igye~ezett csillapitani a koreaiak es j apanok kozotti fesziiltsegeket. 1933-ban egy
szakertoi jelentes azt javasolta, hogy:
,, ... a kormanynak alapvet6en az asszimilaci6 politikajat szcm elott tartva
~e ll biztositania a Japanban eI6 koreaiak tanulmanyait. Emellett meg kell
pr6balnia javitani az eletkoriilmenyeiken, s meggy6zni 6ket arr6l, hogy a
csaszar alattval6ihoz melt6 modon tegyenek eleget a kotelessegeiknck.
Ekozben a kormanynak fel kell vilagositania a japanokat, hogy azokjobban
mcgerthessek a koreaiakat. Tamogatni kell a ket nep kozotti baratsagot,
hagyni, hogy a koreaiak 6nszantukb6l illeszkedjenek be a japan tarsadalomba. "19
Mas h6dit6 hatalmakhoz hasonl6an, a ,,felemeles" es az ,,asszimilaci6" politikajajapanban is igen ketseges kimenetelt sejteto strategia volt.
19 Tipton,
Elise K.. - Chung Young-Soo: Problems of Assimilation: the Koreans. In Tipton,

Elise K.. (ed.): Society an Statein lnterwar japan. London, 1997, Routledge, 182. p.
535
Az ainuk. A burakuminok, de meg inkabb a koreai bevandorl6k ,,problemajanak" nagy figyelmet szenteltek a japan vezet6k. Ezzel szemben az ainu-kerdest csupan egy tavoli, marginalis problemanak tekintettek. A Matsumaeklan wajiajai es az ainuk kozel ket evszazados folyamatos egymasra hatasa
n yoman 1850-re az oslakosok tobbsege valamilyen szinten kapcsolatba keriilt a j apanok ellenorizte halaszattal es kereskedelemmel. Ez j elentosen atalakitotta az ainuk gazdasagat, kulturajat, kozossegi tudatat, eletm6djat,
megp edig a tobbseg szamara elonytelen modon. A Meiji-korszak kormanyai
nagy energiakat fektettek Hokkaido szigetenek fejlesztesebe, ami csak tovabb gyorsitotta ezeket a kedvez6tlen folyamatokat. 1914-re csak nyomokban maradt fenn az ainuk ,,hagyomanyos" kulttiraja es gazdasaga. Az 1920-as
evekre az alkalmazasban all6 ainuknak kozel a fele szegeny berl6ken t rn tivelte azokat a foldeket, amelyekre az elm ult 10-20 evben tettek szert. A tobbiek
zomrnel bermunkaskent dolgoztak a wajinok tulajdonaban levo kiilonfele
vallalkozasokban, mig egy nagyobb csoportjuk segelyeken tengodott.
A Hokkaido fejleszteseben reszt vev6 hivatalnokok, s azok, akik sziviigyii.knek tekintettek a kozrend es a jolfa fenntartasat, az ainukat ,,haldokl6 fajnak" tekintettek. Ugy veltek, az ainuk mega koreaiaknal is sokkal inkabb
arra rendeltettek, h ogy asszimilalo djanak, azaz, hogy biol6giai, kulturalis es
gazdasagi ertelemben egyarant ,,eljapanosodjanak". A segely- es oktataspolitikaban ez a felismeres koszont vissza, am a programok h atekonysagat nag-.-ban gatolta az a diszkriminativ es el6iteletekt6l athatott hozzaallas, amit so;,.
japan tanusitott ainu szarmazasu szomszedaival es munkatarsaival szember:.
Az asszimilaci6s politika sikeres keresztiilvitelet tovabb nehezitette, hogy '.!
kormany viszonylag szereny eroforrasokat mozg6s1tott az iigy erdekeben. Lletve, hogy Tokyo inkabb Hokkaido fejleszteset helyezte eloterbe, meg h a ez
az ainuk rovasara tortent is.
A kormany intezkedeseit maguk az ainuk sem fogadtak osztatlan lelkesedessel. Sokuk alapvet6en elfogadta az asszimilaci6 elvec, s egyetertett abbar.
hogy az oktatas az egyik legfontosabb kerdes. Masok viszont hevesen ellene:tek azt az elkepzelest, hogy a jov6ben a japan valtana fel az ainu nyelvet. A regi, szimbolikus hagyomanyokat, p eldaul a tetovalas es a fUlbeval6 hasznalat<L
tilt6 rendelkezeseket is mereven elutasitottak. Voltak, akik az ellen tiltakoz.tak, hogy az ainu kultilrat ugy kezelik a j apanok, mint valami turistacsalogau:
latvanyossagot vagy mint muzeumi cirgyat. Megint masok az ellen emelt&
fel a szavukat, ahogyan a korabeli radikalis elmeletekt61 nekibuzdult eur6p21
es japan mdosok vizsgaltak Ok.et, hogy megallapitsak, embertani szempo:;~
bol hova tartoznak az 6slakosok. Szamos ainu a wajinok reszer6l tapaszt:i..
sztinni nem akar6 eloiteleteket es d iszkriminaciot tartotta a legalapvetOo:..
problemanak. De olyan ok is akadtak, akik az ainuk koreben terjed6 alkoi:-lizmusra es demoralizaltsagra hivtak fel a figyelmet. Ut6bbiak szerint elssorban arra van sziikseg, hogy az ainuk onmagukon segitsen ek, a kormi::tamogacisa csupan masodlagos.
Egy maroknyi iskolazott ainu mar az 1920-as evekben elkezdte osszegyujt.e536
ni es lejegyezni az 6slakosok kultilrajat, az enekeket, a legendakat es a szokasokat, felhiwa a figyelmet ezek ertekeire. Masok az 1920-as evek radikalis eszmeinek a hatasa ala keriiltek. A Japan mas videkein tevekenyked6 munkas,
kisebbsegi es feminista aktivistakhoz hasonl6an 6ket is szorosabb megfigyeles alatt tartotta a rend6rseg. 1930-ban, csakugy, mint korabban a burakuminok eseteben a hokkaidoi kormanyhivatalnok osszefogtak az asszimilaci6t
partol6 ainu csoportokkal, s megalapitotrak az Ainu Kyokai (Ainu Szovetseg) nevli szervezetet, ami azzal a cellal jott letre, hogy a kormany elkepzeleseit szem elott tartva, segitse az ainukat. 1931-ben, a szervezet hfrleveleben az
egyik ujsagir6 igy jellemezte az 6slakosok nehez helyzetet:
,,Tarsadalmunk puszta lete napr61 napra nagyobb veszelybe keriil. . . [allatokkent kezelnek benniinket.] Raadasul, fiiggetlemil att61, hogy regi mutargyakkent vagy vedelmet igenyl6 antropol6giai leletkent tekintenek rank,
vagy esetleg min tat vesznek a veriinkbol, a puszta teny, hogy a tud6sok kiserleti alanynak hasznalnak benniinket, elviselhetetlen egy emberi leny szamara, aki, akar a legkisebb mertekben is, de tudataban van anon letezesenek.
De mivel vannak kozottiink olyanok, akik a megelhetes erdekeben felvallaljak a kiallltasi ta.rgy szerepet, nem igazan tudom hibaztatni a japanokat, hogy
igy velekednek r6lunk."20
Az 1930-as evekben az Ainu Kyokai elsosorban a nepj6leti es oktatasi kerdeseket helyezte eloterbe. Sikeriilt is eredmenyeket felmutatnia: egyre tobb
ainugyermek reszesUlt nemzeti alapfoku oktatasban, s mind tobb 6slakos fiatal tan ult tovabb a magasabb szintu iskolakban. Az eloiteletek, a szegenyseg
es a demoralizaltsag tovabbra is letezo problemak voltak, noha a haborU.s
evekben a tarsadalmi nyomas a nagy nemzeti ,,felszabadit6 haboru" neveben
elhallgattatta az elegedetlenked6ket.
A diaksag. Mig a burahuminok, az ainuk es a koreaiak a csaszar leghatranyosabb helyzetu alattval6i koze tartoztak, addig a ,,k6zeposzralyb61" vagy meg
e16kel6bb tirsadalmi csoportokb61 szarmaz6 diakok a leginkabb kegyelt
kozembereknek szamitottak. Ennek ellenere a diakok is csatlakoztak a kor
viszonyaival elegedetlen emberek raborilioz. Az egyik problemajuk az volt,
hogy a Kesei Meiji-korszakot j ellemz6 beszukiilt ervenyesiilesi lehet6segek
nem javultak. Az iskolarendszer min den szinten tovabb b6viilt. Az egyetemi
hallgat6k szama robbanasszen1en megnott - 1915-ben meg csak 9695 diak
tan ult az egyetemeken, de a hallgat6sag az I. vilaghaboru ut:ini els6 evekben
a tobbszorosere duzzadt, 1930-ban 69 603, 1940-ben pedig mar 81 999 fat
szamlalt.
A terjeszkedes nem tudott lepest tartani a novekv6 igenyekkel, sot a diplomas fiatalok raebredtek arra, hogy eloszor a haboru utini recesszi6, majd kes6bb a gazdasagi vilagvalsag miatt egyre kevesebb f6iskolast alkalmaztak. Iga-
20 Siddle, Richard: Race, Resistance and the Ainu ofjapan. London, 1996, Routledge, 136. p.
537
zan j6 alias pedig keves volt, s az is bizonytalan. A:z egyik, foleg diakoknak ir6dott (tjsag 1930-ban igy jellemezte a h elyzetet:
,,A diplomasok, akik, kezdve az altalanos iskolat61 egeszen az egyetemig,
rnintegy tizenhet evig tanultak, s most keszi.ilnek kilepni a val6 eletbe, azzal
kenytelenek szembesiilni, hogy 6riasi munkaer6-tulkinalat van, emiatt a
munkanelkiiliseg reme fenyegeti Oket. Ebben a helyzetben baccalaureuii diplomajuk vajmi keveset er. "21
Nern meglep6, hogy az iskolarcndszerrel szembeni elegedetlensegiik es a
rendkiviil rossz munkalehetosegek fogekonnya tettek a diakokat az I. vilaghaborut kovet6en feltun6 reformeszmekre. Ennek az lett az eredmenye,
hogy a diaksag addig nern tapasztalt lelkescdessel kczdett szervezkedni.
A diakcsoportok jellegzetesen idealisztikus eszmeket vallottak. Egyarant
hatottak rajuk a jo bb- es baloldali radikalis gondolatok. A tobbseg megis
szocialistanak vallotta magat, koztuk a Shinjinkai (Uj Ember Tarsasag) tagjai. A tarsasagot 1920-ban alapitottak a Tokyoi Csaszari Egyctern joghallgat6i. Az 1920-as evek legnagyobb reszeben a Shinjinkai es mas d iakszcrvezetek
tanul6- es olvas6csoportokat mukod tettek, hogy a tagok megvitassak egymassal a nezeteiket. Batortalan lepeseket tettek afele, hogy egyiittrnukodjenek a
munkasszakszervezetekkel es a radikalis politikai csoportosulasokkal. Nern
volt ritka, hogy osszecsaptak az elleniik szervez6dott nacionalista diakkorokkel. 1928-tol azonban a kormany ellenintezkedesei fokozatosan veget vetettek a nyilvanossag el6 tt zajl6 politikai tevekenysegnek. A mozgalorn rnaradvanya a fold ala kenyszeriilt. Tanaka Giichi korrnanyfoak oktatasiigyi minisztere 1928 nyaran kijelentette, ezeknek az intezkedeseknek koszonhct6en az
egyeternek kepesek lesznek arra, hogy:
,,vegre rnegfele16 eszkozokkel iranyitsak az intezmenyeket, s kikiiszobolhetik annak a veszelyet, hogy kuls6 er6k zavarjak rneg az egyetemek mukodeset. igy egeszseges, felel6ssegteljes polgarokat nevelhetiink, biztositva az oktatas hatekonysagat."
Biztosra vehet6, hogy sok sziil6, tanar, iskolai adminisztrator, sot kormanyzati tisztvisel6 osztotta a miniszter jambor, de magasztos remcnyeit.
A videk problemai
c:
"'
A diakok, fiatalos lendiiletiik es rnuveltsegiik ellenere, nem okoztak komolyabb nehezsegeket a kormanynak, mivel pr6balkozasaik, hogy kapcsolatba
lcpjenek mas, elegedetlenkedo csoportokkal, keves sikerrel jartak. Ut6bb:
csoportok kozul a videk lakossaga es a varosi munkassag volt politikailag a
ket leginkabb szamottev6 ero. Ami a videki nepesseget illeti, az 1920-as evekben a nehezsegeik e lsosorban abb61 fakadtak, hogy a kormany politikajaban
21
538
Smith11, Henry Dewitt: japan's First Student Radicals. Cambridge, MA., 1972, HUP, 21 ~
201. p.
egyjelentos fordulat kovctkezett be. A rizs aranak tarnogatasa helyett az arak

leszoritasa lett az uj eel. Az arcsokkento intezkedesek egyertelmuen jeleztek,
a videk erdckei egyre inkabb hatterbe szorultak a japan politikai eletben.
A folyamat az I. vilaghaboru idejen kezdodott, arnikor az uzleti elet vezetoi, akiknek valarnilyen m6don meg kellett felelniiik a beremelest kovetelo
munkasoknak, lobbizni kezdtek az importelelmiszereket sujt6 vamok eltorlese erdekeben, hogy ezzel is lejjebb szoritsak az elelmiszerek arat, az 1918-as
varosi rizslazadasok pedig a kormanyt hoztak kenyszerhelyzetbe. Addigra a
parlamentben mar jelentosen meggyengult a foldbirtokosok befolyasa, mivel a honatyak egyre nagyobb hanyada a varosi szavaz6keriiletekb61 j utott be
a testiiletbe. Miu tan pedig a lazadasok nyilvanval6va tettek, hogy a varosi lakossag mckkora zurzavart tud okozni a celjai elerese erdekeben, a kormany
politikaja mindinkabb a varosok fele fordult. A rizs ar:inak leszoritasat celz6
intezkedesek, illetve a gyarmatokr61 szarmaz6 rizsbehozatal t:imogatasa az
1920-as evekbenjelentosen csokkentette a videk.i gazdasagok beveteleit.
A selycm aranak melyrepulese es a textilipari berek csokkentese tovabb Stllyosbitotta a helyzetet. Az 1930-as evek elejen a gazdasagi vi.Iagvalsag egy
ujabb nagy csapast mert a videkre. A nehezsegekcn nem sokat enyhitettek a
kesve meghozott intczkedesek, amelyek vegre valtozasokat hoztak a rizspiacon. A videk egyre hatarozottabban kovetelte a kormanyzati segitseget. Csoportok szervezodtek, amelyek peticioikkal arasztott:ik el Tokyot. A videki ujsagokban sorra j elentek mega ,,balodali" szellemisegu cikkek. Az agg6d6 helyi hatosagok a rendori ellenorzes fokozasaval igyekeztek kezben tartani az
esemenycket. A kormany vezette egyiittmukodesi mozgalom mellett kiilonfele segelyprogramokat szerveztek.
1932 nyarara nem sokkal az akkori miniszterelnok, Inukai Tsuyoshi meggyilkolasa elott, a parlamentben is megindult a vita arr61, hogy milycn kormanyzati segitseget nyilj thatnanak a videki kozossegeknek, hogy kezelni tudjak a kibontakoz6 valsagot. Az egyik honarya az ad6ssagterhek csokkentesere
Lett javaslatot:
,,A bevetelek gyors visszaesese alapjaiban ingatta meg paraszti gazdasagok
Heter ... A segitsegert kialt6 hangok most mar olyanok, m int az orszagon vegigsopr6 aradat. .. Nemzetiink, mely a mezogazdasagon alapul, elviselhetctlcnul szomoru j 6v6 elott all. "22
Egy masik kepvisel6 a segelyprogramok ramogat:isanak szuksegessegere figyelmeztetett:
,,Hacsak nem indftunk el egy mindenre kiterjcdo es val6ban hatekony segelyprogramot, akkor a jov6ben - konnyen Iehet, hogy nem is a tavoli jovoben - senki sem mondhatja majd azt, hogy tarsadalmunkat nem fogjak varatlan katasztr6fak erni."
Nehany h6napnyi gyotrelmes politikai cgyezkedCs utan a kormany es a
22
Smith, Kerry: A Time of Crisis.japan, the GreatDeprmion and Rural Reoitalization. Cambridge, MA., 2001, Harvard Uni\'ersity Asia Center, 106., 107. p.
539
,..
(<!
parlament vegre elfogadta az ad6ssagok csokkentesfr61 sz6l6 torvenyt. Arn

a gyakorlatban ez nem sok konnyebbsegetjelentett a videk szamara. A legnagyobb n ehezsegeken azonban a helyi kozossegek er6feszltesei segftsegevel
tuljutottak, igy elharult az orszagos tomegmegmozdulasok veszelye videken.
Az 1930-as evek masodik feleben n emikepp javultak a kon1lmenyek. Az
ipari fejl6desnek koszonhet6 fellendiilest azonban ellensulyozta, hogy az
egeszseges fiatalokat katonai szolgalatra rendeltek. A szabalyozott haborus
arak, a mutragyahiany es mas fejlemenyek tovabb nehezftettek a termel6k
dolgit, egeszen addig, mig a feketepiac vegul a varosi lakossagra haritotta a
terhek nagy reszet.
Volt azonban egy masik, lassabban kibontakoz6 folyamat, ami szinten hozzajarult a videk vilsaganak elmelyiilesehez: a birtokaikt6l tavol elo foldbirtokosi osztaly megjelenese. Kiilonosen a Kinai-medenceben, ahol a legintcnzivebb termeles zajlott, egyre tobb foldbirtokos vonult ki mcz6gazdasagb61, s
koltozott el a videkr61 oda, ahol kedvez6bb karrierlehetosegek ad6dtak..
Tobbsegiik megtartotta birtokait, amelyeket a ber16knek adtak ki muvelesre.
am rendszerint elhanyagoltak a szemelyes kapcsolatok apolasat, illetve a noblesse oblige elvenek gyakorlasat, ami fenntartotta a helyi kozossegekben a tekin telyiiket, s korabban enyhltett a falvakat gondjain. Az 1920-as evekben a
valsag kovetkezteben egyreszt szervezkedni kezdtek a berl6k, hogy koveteljek a berleti dijak leszallitasat, masreszt egyre tobb birtokos (akiknek haromnegyed resze 1940-ben kevesebb, mint egy chiinyi birtokkal rendelkezeu
dontott ugy, hogy szabadon elkolthet6jovedelmeit a varosokban fekteti be.
Az 1920-as evekben ezek a tenyez6k osszessegUkben sze!es koru elegedetlenseget sziiltek videken. A berl6k vitii egyre gyakoribbak lettek: 1917-bO.
85, 1926-bol mar 2751 vitis esetr61 tudunk. Ezek szama az 1930-as evekben
tovabb emelkedett. 1935-ben mar 6824 esetet rogzitettek. Mfg az 1920-as
evekben a vitak tobbseget a berleti dfjak leszallitisat kovetel6 csoportok kez.demenyeztek J apan kozeps6 reszen, addig a kovetkez6 evtizedben az incidensek tobbsegere a kevesbe varosiasodott Tohokuban keriilt sor. Ez ut6bb:ak hitterehen altalaban a kisbirtokosok alltak, akiknek a gazdalkodason k.:viil nem volt valasztisi lehet6segiik, s akik ezert a berleti d!jak emelese\e:
vagy a berl6k kilakoltatasaval pr6balkoztak. A ketsegbeesett berl6k azonba.~
gyakran nem voltak hajland6k elhagyni a berlemenyeiket.
Mas folyamatok ugyszinten a videken uralkod6 siralmas allapotokr61 ranuskodtak, kiilonosen a vilagvalsag eveiben. Ilyen fejlemeny volt a fokoz6cit:.
elvandorlas, illetve a videki csecsem6haland6sag tart6san magas aranp . a vcirosokban ekozben csokkent ez az arany. 23 Meg ket tovabbi folyamat erdemel eml1tcst, a tuberkul6zis terjedese es a vi<leki fiatal lanyok kereskedelm&nek elkepeszt6 fellendiilese, akikct prostitualtnak adtak el a ketsegbeese::.
sziilo1c
(<!
0.
.....,
(<!
540
23
Saito 0 .: Infant Mortality in Pre-transition Japan. Levels and Trends. In Bideau, Alain ~
al. (eds.): Infant and Child Mortality in the Past. Oxford, 1997, OUP, 109-134. p.
A tuberkul6zisban megbeteged ett szemelyek szama a Meiji-korszakt61

kezdve folyamatosan emelkede tt, n agyreszt a varosokban letesftett zsufolt,
sotet, piszkos es rossz szellozesu munkahelyek es munkasszallasok miatt,
ame lyek idealis korulmenyeket biztosftottak az emberre artalmas tbc-bacilus
szaporodasanak. Kiilonosen a textilgyarak iizemcsamokaiban dolgoz6 es az
ottani munkasszallasokon elo fiatal n 6k voltak veszelyben, mivel ez az emberi csoport a leginkabb h ajlamos arra, hogy elkapja ezt a fert6zest. Amikor
m egbetegedtek, rendszerint elbocsatottak 6ket H azaterve vagy mas h elyre
keriilve tovabb fert6ztek a kornyezetiiket.
A hat6sagok ellenintezkedesei sem bizonyultak hatekonynak. A kozegeszsegiigyi kormanyhivatalok mas fert6z6 betegsegek, peldaul a himl6 es a kolera elleni kiizdelemre helyeztek a hangsulyt. Az illetekes hat6sagok abban remenykedtek, h ogy Kitasato Shibasaburo rovidesen elkeszfti a tuberkul6zis
ellenszeret. Rfadasul a kozvelemeny, sot szamos orvos is osztotta azt a regi
n ezetet, miszerint a tiid6vesz orokletes betegseg, amit el kell titkolni. Koriilbeliil 1910-t61 kezdve azonban eletbe leptettek n ehany megel6z6 intezkedest, amelyek csokkentettek a fert6zesveszelyt a munkahelyeken. K6rhazakat, szakrendel6ket es kezelesi kozpontokat alapitottak, s felvilagosit6 kampanyokba kezdtek, hogy tajekoztassak a lakossagot a betegseg termeszeter61
es az ezzel kapcsolatos teend6kr61. A k6r terjedesenek szanat6riumokkal es
karantenokkal is megpr6baltak gatat vetni.
Az intezkedesek ellenere a munkahelyek es a lakasok zsufoltak maradtak.
Az emberek, f6kent a fiatal n6k koreben, akik a textiliizemekb61 szethordrak
a k6rokoz6kat, nem csokkent a megbetegedesek szama. Az 1920-as evekben ,
mikozben a vilag mas ipari rarsadalmaiban latvanyosan kezdett visszaszorulni ez a betegseg, addigjapanban tovabbra is tan6san minden 100 000 lakos
koziil 200 tuberkul6zisban halt meg (29. dbra). Az 1930-as evek masodik feleben, amikor a katonai vezetes raebredt arra, hogy a betegseg komolyan veszelyezteti a csapataik h arcerteket, kiserletezni kezdtek egy ha tekony francia
vakcinaval. A h aborus viszonyok azonban n em tettek leh etove, h ogy az olt6anyagot szeles korben is alkalmazzak, emiatt rendkiviil leromlott a lakossag
egeszsegi allapota. Ez mintegy ,,el6keszftette a terepet" az 1940-es evekben
kirobban6 katasztrofalis orszagos tbcjarvany szfunara. A betegsegek csak az
1950-es evekben sikeriilt tenylegesen megfekezni, koszonhet6en ajobb kozegeszsegiigyi ellatasnak, illetve a h atekony antibiotikumok, f6kent a strejr
tomycin alkalmazasanak.
A legkonnyebben a fiatal n6k fert6z6dtek meg. A viragz6 prostituci6,
amelynek emberanyagar61 a nyomorg6 videk gondoskodott, m eg inkabb kiszolgaltatotca tette ezt a tarsadalmi csoportot a betegsegnek. 1934-ben egy
tokyoi oknyomoz6 ujsagir6 beszamolt arr61, milyen allap o tokat talalt az
egyik tohokui csaladban:
,,Az apa nem sajat akaratab61 adta el a leanyat. A rossz termes miatt a csaladnak egy szem rizse sem maradt. Mindennek tetejebe a fcleseg allapotos
541
300
200
0
0
'
::
0
0
0
......
=
6
150
.:
- -- osszesftett atlag
- - - - - - nc5i betegek
ferfi becegek
iv\
250
'1:
,-, ,'
... ,
......,,'
\
"1:
':
", :
\/
'
I
I
50
1890
1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
Ev
29. abra A tuberkulozisos halalesetek aranyanak alakulasa 1886 es 1990 kozott. A modem
kori Japant sujto, jarv-anyos mere tcket oleo tuberkul6zis a ket vilaghaboru kozott szedte a
legcobb aldozatot, s csak az 1950-es evekben siken1lt megfekezni a terjedeset, amikor lehet&
ve va.lt az antibiotikurnok szeles kuru alkalmazasa, a szigonlbb orvosi feh1gyelet, illetvejavu!tak az addig a fertozes melegagyainak szamit6 lakasok es a munkahelyek higieniai viszonyai.
Fomis:Johnston, vVilliam: The Modem Epidemic. A History oJTuberculosisinjapan. Cambridge.
MA., 1995, HUP, 39. p.
volt, mikozben 6 maga a beriberit6l szenvedett, raadasul az uzsorasok is mir.den nap zaklattik ... igy hat vegiil pfozze tette a leanyat."21
Az ilyen cs ehhez hasonl6 beszamol6k nem tetszettek a hat6sagoknak, mrvel a kormany tchetetlensegenek, a tarsadalom szethullasanak egyertclmt:
bizonyitekai voltak, sot mega forradalom veszetyet is magukban h ordozta.
A katonai vezet6knek j6 okuk volt az aggodalomra. Sok tiszt es kozlegenfalur61vagy videki rokonsaggal rendelkezo varosi csaladb61 szarmazott, ig;
szemelyes tapasztalataik voltak a videk nyomorar61, sot foglalkoztatta is Ok.e<..
A nehezscgek raadasul rontottak a sorozasok hatekonysagat, alaastak a hadscreg moraljat, s veszelyeztettek azt, hogy a csapatok huen szolgaljak a cs;!szart es a nemzetct. A parancsnokok eros es egeszseges hader6t akartak, de ~
regrutak alig fele ment at az alkalmassagi vizsgalatokon. Noha az alkalmatb.nok aranya a varosi fiatalok esetebcn mintegy 5-10 szazalekkal magasabb
volt, az agri6ta sz6viragokba csomagolt ncpi bolcsesseg szerint a kemen~ i-tesu ,,vidcki fiuk"-nak kellett a h adsereg gerincet alkotniuk. A regrut.ak gyal.:.zatos egeszsegi allaporanak a videki nincstelenseg volt az egyik oka. MiYel c
21
542
Hane Mikiso: Peasants, Rebels, & Outcasts. The Underside of Modern ]af>an. New York, 1!:I _
Pantheon Books, 212. p.
tiszt osztotta azt a nezetet, hogy ezert f61eg a vagyonos varosiakat terheli a felelosseg, a n elkiH6z6 videk panaszai kozvetlenti.l es h atekonyan h ozzajarultak ahhoz, hogy a katonasag egyre elegedctlenebbiil figyelte a polgari kormanyok es az iizleti elit tenykedcset. Ez az elegcdetlenseg nagyban befolyasolta a mandzs{iriai politika alakulasat, s ez huz6dott meg az 1930-as eveket
jellemzoen vegigkiser6 politikai merenyletek es osszeeskti.vesek m6gott.
A varosi munkassag
A n em kivant szuletesek, a nyomor, a neJkulozesek, a tarsadalmi nyugtalansag es az elvandorlas jobbara a videkhez kotott problemaihoz tarsultak az
alapvetoen ,,urbanus" gondok, az alacsony berek, a rossz munkakorli.lmenyek es a munkajogi kerdesek. Az 1890-es cvektOl az 1930-as evek vegeig,
amikor a haborus szli.kseg meg inkabb kiem elte ezeket a problemakat, ugy
tunik, h ogy osszessegebenjavultak a munkakorulmenyek. Ajavulas persze
nern mindenkit erintett egyforman, reszben azcrt nem, m ert lassan kent szakad ek nyilt a magasan kepzett, els6sorban a n eh eziparban (acelmuvekben
es haj6gyarakban) alkalmazott ferfi szakem berek es a kepzetlenebb munkastornegek k6z6 tt.
A munkakoriibnenyek. 1914 utan n agy hiany mutatkozott kep zett szakmunkasokb61, mivel az ipari szektor hihctetlen gyorsasaggal terjeszkedett, s mind a
kormany, mind az ipar elmulasztotta tovabbfejlcszteni azokat a kepzesi p rogramokat, amelyck megfeleltek volna a korszak igcn yeinek. Ezek a munkasok
munkahelyet valtoztathattak - azert, hogy tovabbkepezzek magukat, a magasabb fizetes rem enyeben , vagy eppen egy rossz munkahelyrOl akan ak elkeriilni. Ez esetben a munkaad6ik azzal szembesiiltek, hogy megfogyatkozott a
hozzafrt6 munkaero, ezert a vallala tok magasabb berekkel, teljesitmcny
u tan fizetett premiumokkal es egycb jarulekos juttarasokkal probaltak oct
tartani a szakembereket. Emellett a tulajdonosok fo kozatosan kialakitottak
a munkahelyi szabalyokat, amelyekj avitottak az uzemi munkafegyelmen es a
te rmeles hatekonysagan. Noha a munkasok altalaban elutasitottak ezeket,
a szabalyok reven m eg tovabb j avult az uj gcpek hatekonysaga, miutan munkaba a!Htottak a berendezeseke t, igy a munkaltat6k m eg kedvez6bb felteteleket biztositha ttak a dolgozoiknak. Mivel kepesek voltak magasabb bereket
fizetni, a munkaadok minirnalisra csokkentettek a sztrajkok es a mas jellegu
munkasmegrnozdulasok veszelyet, amelyek a nagy inflacio (1917- 1920), illetve a tomeges elbocsatasok (1929- 1931) idejen rend kivill gyakoriak voltak.
Roviden osszegezve az cddigicke t, a ne heziparban d olgoz6 kepzett szakmunkasok n ovelni tudtak az egy fore es6 terrnelest, s ki tudrak harcolni,
hogy ezert n agyobb fizetseget kapjan ak.
Ekozben a varosi gazdasag egyes szektoraiban a kevesbe kepzett munkasok
beret lenyegcben befagyaszto ttak, kihasznalva, h ogy emberek szarnara a me543
zogazdasag maradt az egyetlen alternativ munkalehet6seg. A fiatal videki lanyoknak, akik tovabbra is a textilgy:irak munkaerejenek a zomet adtak, s akik
m eg az 1930-as evek vegen is a teljes gyari munkasletszamnak tobb mint a felet alkottak, maradtak az alacsony berek es a rossz munkakoriilmenyek. Ezeken csak alig-alig javitottak a kormany intezkedesei. A kialakult helyzetben
felgyorsult a munkasok cserel6dese. A vallalatok vezetoinek folyamatosan
gondoskodniuk kellett az uj munkaer6 toborzasir61 es kepzeser61, ezzel
fenntartva a munkasok alacsony termelekenyseget es a rossz munkakoriilm enyeket, amit igazolva lattak a rosszabb termelesi eredmenyekben. Feltehetoen ezek a munkaltat6k azert nem vettek at a neheziparban alkalmazott
strategiat, hogy a magasabb berekkel es jobb munkakoriHmenyekkel tartsak
helyben a munkasokat, mert ezek az iparagak sokkal inkabb fiiggtek az exportt61, s kiilfoldon sokkal elesebb volt a piaci verseny, ezert sziiksegesnek
ereztek, hogy alacsonyan tartsik a bereket, ami a legnagyobb koltsegetj elentette a termeles folyamataban.
A kepzetlen ferfiak szamaraj6val tobb munkalehet6seg akadt, mint a n 6knek, am a banyakban, amelyek a leghirhedtebb munkahelyek voltak, mindket nemet alkalmaztak. Az 1920-as evek vegen, a banyaszati lobbi tiltakozisa
ellenere elfogadtak egy torvenyt, ami kimondta, hogy nOk csak 1933-ig dolgozhatnak a banyak fold alatti reszlegeiben. A noi banyaszok, akik minte~
haromszor annyit kerestek, mint a felszinen dolgoz6 nOk, zugol6dva vettek
tudomasul, hogy val6ban betartjak az uj szabalyokat. Az ebben a szektorbar.
dolgoz6 asszonyok szama jelentosen csokkent- a jelentesek szerint 1920-bar:
meg 66 396 n o dolgozott a fold alatt, mig 1936-ban mar csak 4841.
Akkorra mar nem munkafeliigyelOk ellen6riztek a munkasokat, de a kormanyrendeletek es a technol6giai fejlesztesek nem sok konnyebbseget h oztak
azoknak az eletebe, akik meg mindig a banyakban kerestek meg a kenyeniket. Olyannyira, hogy a munkakoriilmenyek, ha lehet, meg tovabb romlmtak, ahogy a melyiil6 tarnakban egyre szukebbek, melegebbek lettek a vajztok, s egyre nagyobb volt a veszelye annak, hogy azok varatlanul beomlanak
vagy elonti Oket a banyaviz. A szenbanyaszok eletet meg inkabb megnehezitette, hogy Mandzsuriaban olyan szenmezOk voltak, amelyeket a j 6val o!cs6bb kulszini fejtessel is ki lehetett termelni (ha figyelmen kiviil hagxjuk az
okozott sulyos kornyezeti karokat). A Fushun m elletti hatalmas kiilszini b2:nyab61 szarmaz6 importszen nagyon lenyomta a belfoldon kitermelt sze:?
irat, ezert a hazai banyatulajdonosok a vegletekig kizsikmanyoltak a munkisaikat.
A banyak munkakoriilmenyei olyannyira leromlottak az 1930-as evekben
hogy ekkorra mar a koreai bevandorl6k alkottak a munkasok zomet, s a:
evek mulasaval megjelentek a kenyszermunkasok is, akikkel meg kemen~eh
ben bantak. Az evtized vegen, a kontinensen vivott haboru kiterjeszteshe:
megnott a birodalom szensziikseglete, ezert 1939-ben a nOk visszaterhettek _
tirnakba. A haboru utols6 eveiben a banyamunkasok kozel otodet a nO.
harmadat pedig a koreaiak alkottak. Ezekben az evekben a banyak gepe.l544
tettsege annyira leromlo tt, hogy jelentosen visszaesett az egy fo filtal kitermelt szen mennyisege (az 1930-as evek kozepen meg 200 tonn at banyaszott
ki egy fo, 1944-re azonban ez 126 tonnara csokkent) . Mondanunk sem kell,
hogy ez aranyosan lerontotta a munkasok eletkorulmenyeit.
A legtobb kepzetlen munkis szamara akkoriban az elet nem volt olyan kegyetlen, mint korabban, de tovabbra is lepusztult lakasokban eltek, silany
eteleket e ttek, nem j utottak megfelelo egeszsegiigyi ellatashoz, s igen sekelyes sz6rakozasi lehetosegek koziil valaszthattak. Letbizonytalansagukat fokoztak a gazdasagi vilagvfilsagjapanban is faezheto kovetkezmenyei es a fesziiltsegekkel te li belpolitikai legkor. Ilyen koriilmenyek kozott nem csoda,
hogy a rnunk:isok szervezkedni kezdtek, tiltakoz6 megmozdulasokban vettek
reszt s reformokat koveteltek. Szervezkedesiik az iparosodas el6rehaladt:ival
mind markansabb politikai szinezetet kapott, s egyre radikalisabb szocialista
es nacionalista nezetekjelentek meg.
Az 1920-as evek. Az I. vilagh3.bon1 eveiben szarnyalt a japan gazdasag, am az

ebb61 szarmazo el6nyok olyan egyenl6tleniil oszlottak meg, hogy mar ebben
az id6szakban megindult az er6teljes szervezkedes a munkasok k6reben. A
szakszervezetek tagletszama rohamosan n6 tt, dacara a munkfiltat6k es a kormanyzati szervek heves ellenfillasanak. 1910-ben koriilbeliil 3000 tagja volt a
szakszervezeteknek, a.mi 1919-re a tizszeresere, 30 000 fore nott Az ipari munkasok sztrajkjai is gyakoribba valtak: 1914-ben 50 alkalornmal sziintette be a
munkat osszesen 7904 f6, 1919-ben viszont mar 497 sztrajk robbant ki 63 137
munkas reszvetelevel. A folyamatok latt:in a politikusok es a publicist:ik megkonditottak a veszharangokat, ugyanis nyugtalanito tta 6ket a munkassagban
rejl6 er6. 1920-ban az egyik parlamenti kepvisel6, UeharaEtsujiro, kiil-es belpolitikai esemfoyek kozotti kapcsolatr61 beszelve arra figyelmeztetett, hogy:
,,amennyiben a haboru utani vetelkedest gazdasagi es ipari versengeskent
hat:irozzuk m eg, ez esetben azok a n emzetek keriilnek majd a legel6nyosebb
helyzetbe, amelyek a leghatekonyabban fel mdjak oldani a munkaer6 es a
t6ke kozott fesziilo ellenteteket."25
Az id6ben vegrehajtott megel6z6 reformintezkedesekkel elejet lehctn e
venni a ,,szocializmusnak'', rnikozben javithatnan ak az ipari termeles h atekonysagan , ezzel novelhetnek Japan versenykepesseget a nemzetkozi porondon. A kozigazgatasi szerveket aggasztotta a gyermekekkel szembeni kiriv6an durva banasm6d, raadasul a kormany akkoriban nytl.jtotta be tagfelveteli
kerelmet az 1919-ben alakult Nemzetkozi Munkaiigyi Szervezetbe (ILO) a belepes feltetelekent azonban rneg kellett teremreni a munkakoriilmenyekhez kapcsol6d6 minimalis torvenyi h atteret. Ez a ket tenyez6 meg inkabb a reformintezkedesek fele forditotta a tokyoi vezetes figyelmet.
Az 1920-as evekben ezeknek a fejlemenyeknek a hatasara a hivatalnokok,
25
Kinzley, Dean W.: Industrial Harmony in Modern japan. The Invention of a Tradition. London, 1991,Rouuedge,50.p.
545
elsosorban a Beliigyminiszterium bfuokratai, feliilvizsgaltak cs m6dositottak

az 1910-es munkatorvenyt. A heves belsovitakkal kisert, akadozva kibontakoz6 revizios folyamat eredmenyekent sorra szulettek a modositott torvenyek
es hacirozatok, amelyekkel megpr6baltak visszaszorftani a munkastoborzasok koriili visszaeleseket, megkonnyiteni a munkahelykeresest, illetve el6segiteni a tulajdonnal, a berlemenyekkel es az alkalmazasi feltetelekkel kapcsolatos vitak jogi rendezeset. Emelle tt valamennyire biztositottak egeszsegugyi ellacist es a munkahelyi balesetek ucini karterltest, csokkentettek a nfil
es a gyerckek munkaidej et, a gyermekmunkasokat pedig ezutan mar csak
14 ev folo tt lehetett foglalkoztatni.
Ezt a torvenyi szabalyozast - hiszen ezt mar val6ban ennek lehetett nevczni - a munkaltat6k, f61eg a n agyV"allalkozok tiltakozasa ellcnere vezettek be.
Nehany iparmagnas, koztiik Shibusawa Eiichi, ekkor mar ugy ervelt, hogy ,,a
mester es inas nemes hagyomanya" idejetmultci v-.ilt, ezert egyarant sziikseg
van a munkafeltetelek torvenyi szabalyozasara es arra, hogy a munkassag Yezet6ivel rendezett kapcsolatokat tartsanak fcnn. A befolyasos uzletemberek
tobbsege azonban tovabbra is elzark6zott a szakszervezeti mozgalom es a torvenyi szabalyozasa el61. A munkaad6k szovetsegein keresztul eroteljesen lobbiztak ezek ellen. llyen szovetseg volt peldaul a Nihon Kogyo Kurabu (Japan
Ipari Klub ). Ezek a csoportok ugyveltek, az europai tipusu szabalyozastnem
lehet bevezetnijapanban, mivel fgy, aj o bbito szandekkal ellentetben, alaasnak a ,,n emes hagyomanyt",Japan pedig a tarsadalmi felfordulas es a radikalis eszm ek aldozaraul esne, amelyek akkoriban allit6lag egesz Eur6paban elharapozrak.
A magasan szarnyal6 retorika azonban nem tudta ellensulyozni a ,,melyrepulesbe" kezdo bereket, illetve a roml6 munkakorulmenyeket. A munkasok.
korantsem meglep6 m6don, maskent lattak a dolgokat, mint a munkaad6ik.
Nern csitultak az indulatok, tovabb folyt a szervezkcdes, s a fiatal szovogyan
munkasok tovabbra is tomegevel szokdostek el az uzemekb61 a munkaszerzodesuk lejarta el6tt.
Egyre tobb munkas erezte ugy, hogy a kizsakmanyolt osztalyhoz tartozik.
ami arra utal, hogy mind sze!esebb korben elterjedtek a korabeli radikalis eszmek. Ugy gondolrak, a nehezsegeikre a szervezkedessel es a szuajkokkal mt>~
felel6 valaszt lehet adni. 1920-21-ben, amikor az egesz ipari szektor sulyos ,-J..!sagot elt at, az egyik munkaslapban egy dolgoz6 az alabbi kijelentest tetle:
,,Nern hiszem, hogy az uj tarsadalom letrehozasanak az a m6dja, ha eroszakos, de \ires jelszavakat kiabalunk, propagandaanyagokat osztogatunk, vagaz utcakon osszecsapunk a rendorokkeL A kapitalizmus fellegvara ellen ke:::
nyflt es oszinte tamadast inditanunk, suhogtatnunk az acelt, Lamogat6kat toboroznunk es egyscgbe t6m6rfteni 6ket!"26
26
546
Bikle, George B. Jr.: The New Jerusalem. Aspects of Utopianism in the Thought of Kag::;_.
Toyohilw. Tucson, 1976, University of Arizona Press, 131. p. / The Associatoin for .As~:...
Studies Monograph, no. 30/
Egy kevesbe harcias femipari munkas lgy fogalmazott 1924-ben:

,,Emberi lenyek vagyunk, becsiiletes termelomunkasok, s mint emberck,
kiilonbozo jogaink vannak. A kapitalizmus megis gepekkent, targyakken t kezel benniinket, f6leg ha a munkaszerz6deseket es teljesitmeny szerinti berezest vessziik alapul. .. Oriilt iramban kell dolgoznunk, hogy tullepjiik az eloirt normakat, s elegendo fizetest vihessiink haza. Azutan a nagyobb teijesitmeny alapjan hatirozzak meg az uj normakat, igy alacsonyabb lesz az egy
munkaegyseg utan fizetett beriink."27
Ez a munkas, a kormanyzati elvekkel ellentetben, semmilyen torodest vagy
szeretetet nem tudott felfedezni a fokozott munkatemp6ban es az egyoldaluan meghatarozott berekben.
A gazdasagi vilagvalsaggal fokoz6dott a munkasosztaly elegedetlensege es
a radikalis eszmek terjedese. Japanban, csakugy, mint Eur6paban vagy EszakAmerikiban, a kormany mindent megtett azert, hogy javitson a gazdasag
helyzeten. Amikor 1929-ben H amaguchi Osachi kormanya egy uj munkajogi
torvennyel pr6balta elejet venni a politikai valsagnak, ami bizonyos keretek
kozott engedelyezte volna a szakszervezetek mukodeset, az uj szabalyozast
el6terjeszt6 egyik tisztvisel6 figyelmeztet6 szavakat intezett az iizletemberekhez:
,,Beleptiink az egyeternes [ferfi] valaszt6jog korszakaba. Mostant6l a munkasosztaly partjai cgyre erosebbek lesznek. [Ezert] meg mielott nagyon elore
tornenek ezek a piirtok, be kell vezetniink egy megfontoltan mersekelt szakszervezeti torvenyt. "28
Vegiil azonban az iizleti lobbi nyomasiira, amelyik job ban felt a ,,voros tincit6l'', mint a ,,voros okolt61'', elutasitottak a torven)'.javaslatot.
Az 1930-as ivek. A megvet6zottjogorvoslat utan a munkasok mas m6don pr6-
baltak ervenyt szerezni az erdekeiknek. Ilyennek voltak peldaul a textilipari

munkasok 1930-ban kirobbamott sorozatos sztrajkjai. A tokyoi Toyo Muszlinszovode munkasnoi (es nehany ferfi) az elbocsacisok, a bercsokkentesek
es az elviselhetetlen munkakoriilmenyek miatt sziintettek be a munkat. Az
asszonyok ket h 6napig kitartottak a koveteleseik mellett, noha a gyar es a
kormany egyarant 6riasi nyomast gyakorolt rajuk. Makacssagukhoz a szocialista eszmekb61 es mas munkasszervezetek es n6sz6vetsegek tamogatasab61
meritettek erot. Valamikor a sztrajk felidejeben az egyik munkasokb61 szervezodott noegylet a ropirataban ezeket a gondolatok ffizte a munkabeszimteteshez:
,,A Toyo Muszlinszovodeben 3000 noveriink mar 26 napja egyiittes er6vel
kitart a sztrajk mellett. Mindenekelott sajat megelhetesiikert harcolnak, de
27
28
Gordon , Andrew: The Evolution of Labor Relations in Japan. Heavy Industry, 1853- 1955.
Cambridge, MA., 1985, HUP, 175. p.
Garon, Sheldon: The State and Laborin Modem japan. Berkeley, 1987, UCP, 165. p.
547
kuzdelmi.ik arr61 is sz61, hogy gatat vessenek a di.ihong6 elbocsacasi hullamnak, ami orszagszerte kozel egymilli6 noveri.inket fenyegeti.
Mi, a Proletar Noi Liga tagjai teljes szivvel tamogatjuk ezt a kfudelmet,
hogy eleget tegyiink a sajat osztalyunkkal szembeni kotelezettsegeinknek, es
hogy megvedjii.nk minden munkasnot az ehezestfil! "29
A sztrajkol6knak vegii.l fel kellett adniuk a kii.zdelmet a vallalatvezetessel
szemben, amelynek annak ellenere sikenJ.lt megtartania a kormany j6indulatit, hogy komolyan megsinylette a globalis gazdasagi valsagot. A munkasok
kudarcot vallottak.
Az 1930-as evekben az ipari erdekcsoportok egyezkedesenek fogalma kikopott a hasznalatb6l, helyebe, legalabbis a retorika szintjen, a ,,harm6nia"
eszmenye lepett. A kormanyhivatalok mar az 1920-as evekben tamogattak az
,,ipari harm6nia" eszmenyet. 1928 utan ez meg inkabb el6terbe keriilt, mivel
Japan egyre belebonyol6dott a kontinentalis politikaba, raadasul a belpolitikai feszii.ltsegek es nehezsegek is fokoz6dtak. 1932-ben egy magas beosztasli
biirokrata arra figyelmeztetett, hogy mind slilyosabbak az ellentetek:
,,a nagy- es kisvallalatok, a penzpiac es az ipari szektor, a varosok es a falvak,
a nagy- es kiskeresked6k kozott, illetve altalaban a cirsadalom minden ten1leten egyre szaporodnak a konfliktusok. Ez teljesen nyilvanval6 folyamat. "-'"'
Ennek ellensulyozasara 6 es masok aztjavasoltak - keves sikerrel-, hogy a
kormany aktivabban vcgyen reszt a problemak megoldasaban, a segelyprogramokban es az ipari szektor fell"tgyeleteben .
Az 1930-as evek kozepet61 elsosorban a nemzetkozi problemak kerultek
el6terbe, igy a munkaltat6k es a munkasok is m6dositottak a hangvereliikon.
A ,japan" jelleg(i szakszervezetek letrehozasa mellett kardoskod6k eg)Te
tobb tamogat6t nyertek meg az iigyiiknek a munkasok k6reb61 - a ,japan jelleg lenyegeben azt takarta, hogy a munkasok es a vezetes ,,egyesiilnek" a
nemzeti egyseg es er6 neveben. Az evtized kozepere ezek fokozatosan kiszoritottak a regebben alakult szervezeteket. Ut6bbiak a munkassagot egy olyan
erdekcsoportkent definialtak, amelynek a torveny el6tti egyenlosegre hiYatkozva joga van egyezkedni a vezetessel. A nagyt6kesek ekozben kialakitottak
sajat ervrendszerii.ket, valaszul az Oket ert tamadasokra, ugyanis a munk<issag, a videki lakossag, a katonatisztek, a kormanytisztvisel6k es a kii.16nb6z6
beallitottsagu ertelmisegiek egyarant tulzott haszonlesessel vadolcak 6ket.
A gyarosok tagadcak, hogy az onerdek motivalna Oket. Hazafias celokat emlegettek, s kijelentettek, hogy a haszon az orszagjavat szolgalja. Hatalmuknak
es osszekotteteseiknek kosz6nhet6en sikenJ.lt megakadalyozniuk, hogy a
kormany belesz6lhasson a munkahelyek belso konfliktusaiba.
Ahogy az orszag az 1930-as evek vegen egyre inkabb belesodr6dotta Kina
elleni haboruba, odahaza fokozodott a ,,tarsadalmi harmoniat" hirdet6 propaganda-hadj:irat. Mind tobb ertelmisegi fordult erdeklodessel az eur6pai
29
30
548
Mackie: Creating Socialist Women . . . 125. p.

Kinzley: JndustrialHmmony in Modem japan... 126. p.
fasiszta rezsimek tarsadalmi berendezkedese fele, ugy gondolva, hogy ez a

suuktura modellkent szolgaihatJ apan szamara. A kozgazdasz, Ryll Shintaro,
aki nehiinyszor reszt vett a Showa Kenkyllkai vitiiiban, ami egyfajta tanacsad6i szervezetkent segftette a rniniszterelnok, Konoe Furnimaro munkiijat,
1937-ben azt irta, hogy Japannak ,,tw kell lepnie a japan kapitalizmus nytijtotta produktiv lehetosegeken'', illetve, hogy ..ugy runik, J apan szamara
Olaszorszag es Nemetorszag torvenykezesi gyakorlatajelolheti ki a jovObe vezet6 utat''. 31 A hivatalnokok hasonl6 indittatiisb6l tamogattiik a ,,munkasok
es munkaad6k egyesiileset", sot ennek el6mozditiisa erdekeben kiilon hivatalokat hoztak letre.
A munkasok problemai azonban nem old6dtak meg. A gyorsan terjeszkedo ipari szektor munkaerohiannyal kiiszkodott. Reszben ez is oka volt annak, hogy egyre tobb olyan rendeletet hoztak, amelyekkel fokozni akartak a
munkasok feletti ellenorzest es az ipari termelest is. Egy 1938-ban keltjelentes szerint:
,,A b efektet6k barmit hajland6ak megigerni, csakhogy magukh oz csaljak a
munkasokat, kezdve a magasabb fizetestOI a dolgoz6 ad6ssaganak torleszteseig. Meg a legkepzetlenebb munkas is barmikor kesz felmondani, eppen
ezert figyelmetleniil vegzi a munkiijat... [Amikor a gyaraknak mcg tobb
munk.asra van sziiksegiik] akkor elcsaljak Oket a kisebb iizemekb61, sot akar
a legnagyobb vetelytarsaikt61 is ... [de mivel kr6nikusnak tekintheto a munkaerOhiany] az igy odaedesgetett dolgoz6t valaki mas ismet mashova csabftja. "32
A ,,harm6niara" torekves nem irtotta ki mindenestiil az onerdeket.
Az ilyen ,,ipari" j ellegu problemak nem szuntek meg. 1941 koriil a hivatalosan tiimogatott nemzeti munkasszervezet vezetese kijelentette, hogy:
,Japanban, ahol a csalad intezmenye olyan fontos szerepet tolt be, a munkaszervezes nem alapulhat pusztan a kapcsolatok kolcsonos cscrcjen, ehelyett a csaladra kell helyeznie a hangsulyt, tisztelnie kell a csaladrendszert,
mind a vallalkozas, mint egy csalad elvenek szellemeben, mind a csaladi
p6tleko k foly6sftiisaval. "
Olyan megoldas volt ez, ami a munkahelyi. viszonyokat beagyazta a Meijikorszak grandi6zus latomasaba, ami a birodalmat egy nagy, rendezctt es harm6niaban elo csaladkent kepzelte el, mindezt a csaszar aty.iskod6 uralma
alatt. Megfelelt a kokutai alapjaul szolgaI6, onmagara tiimaszkod6, a paraszti
haztartasok rendszeren alapul6, bekeben muk6d6 falur61 alkotott agri6ta
eszmenynek is, amely makacsul tartotta magat. A meggyozodeses agri6ta,
Tachibana Kosaburo egy 1935-bcn megjelent esszejeben ezt a temat is erintettc:
,,,
:~
a.
0
31
Fletcher III, William Miles: The Search for a New Order. Intellectuals and Fascism in Prewar
j apan . Chapel Hill, 1982, The University of North California Press, 77. p.
32 Az itt kovetkezo ket idezetet lasd Gordon: The Evolution of Labor Relations... 158, 291-
C<i
-0
0
...
.D
~
292. p.
549
,,A faluk6z6sseg a csaladokon nyugszik, az illam p edig mindketton ... csak-
is a falukozossegek es a csaladrendszer biztosithatjak az emberek k6lcs6n6s

megelheteset. "33
Raadasul a munkas-munkaszervez6 viszonyanak csaladi ugykent val6 kezelese nemileg a jogi hagyomanyokkal is osszhangban illt, mivel a Meiji-korszak torvenyei eleg nagy cselekvesi szabadsaggal ruhaztak fcl a csaladf6ket.
Az egyfajta ,,legalis" apaszerepben tetszelgo vallalati vezet6k ugy kezeltt:k az
alkalmazottaikat, mint a gyermekeket, akiknek szeret6 gondoskodasra van
szlikseguk.
Mikozbcn az orszagot rnindinkabb lek6t6tte a kontinensen vivott haboru.
egyre tobb kepzett szakmunkast rendeltek katonai munkaszolgalatra. A:z
6ket p6tl6 munkaer6 korantsem bizonyult kielegit6nek-vegul mar leszerelt
veteranokkal, kisfiukkal, leanyokkal, e liteltekkcl es a gyarmatokr61 idetelepitett munkaszolgalatosokkal toltottek fel a meguresedett illasokat. lu
akadoz6 termeles, az alacsony hatekonysag es a szervezetlenseg egeszen addig tartott, amig az USA meg nem kezdte a szigetek strategiai bombazasat.
A legmodem ebb puszt1t6 eszk6z6kkel felszerelt bombaz6k egyszen1en megoldottak a kerdest, porig rombolrak a gyarakat es langtengerbe boritottak a
varosokat.
Kulturalis folyamatok
es iranyzatok
Az 1914 utani evtizedekben, mikozbenjapan az iparosodas politikai es tarsa-
dalrni kiser6jelensegeivel klizdott, a kulturalis szinpad szerepl6it hasonl6 temak foglalkoztattiik.

Ami a kulturalis produktum egeszet illeti, az mind mennyisegeben , mind
vfiltozatossagaban egyarant gazdagodott. Korabban megjegyeztuk, hogy ugrasszen1en megn6tt az o ktatasban reszesul6k szama. A kiad6k elkepesz: iitemben noveltek a kiadvanyaik szamat. Dacara annak, hogy a kormany ko:-latozta a ,,halos" gondolatok terjeszteset, a kiad6k meg az 1930-as evek vege::
is 20-30 000 uj konyvetjelentettek meg. Ekkorra a filmstudi6k mar hen:e
k6zel 500 mozifilmet keszitettek, nem sz6lva a dokumentumfilmekr61. :.
filmhirad6kr6l es a mas j ellegu alkotasokr61. A j elent6scbb napilap ok pe:danyszama kozel a haromszorosara nott 1914 utan. 1914-ben mintegy 30
foly6iratot tartottak nyilvan. Ezek szama 1918-ban mar 11 000 fole emelkedett. Az orszagot szines reviitarsulatok j artak. 1922-ben 3500 radi6t hasznaltak J apanban, 1940-rc viszont mar 6 milli6 keszfilek volt az orszagban.
Ez a fajta kulturalis terj eszkedes - az alkotiis es a ,,fogyasztas" teren eg-arant - lassankent betemette az ujit6 szellemu Tokyo es az ,,6divaru" \idc:
k6z6tt ratong6 szakad ekot. A Kamigata regi6, azon be Jul is elsosorban Kyo
33
550
H avens, Thomas R. H.: Farm and Nation in Modemjapan. Agrarian Nationalism, 1870-1 S:-:
a kultfua teren ismet melt6 vetelytarsa lctt Tokyonak. Reszben azert, mert sikeriilt ujra meger6sitenie azt a regi nezetet, miszerint Kyoto a japan ,,hagyomanyok", kovetkezeskeppen a nemzeti tudat vedelmez~e es letetemenyese.
Olyan tulajdonsag volt ez, amit a hatalom gyakorl6i es bertollnokai egyre
harsanyabban iinnepeltek, ahogy m(1ltak a 20. szazad els6 evtizedei. A kultunilis te1jeszkcdes nyoman egy uj, popularis kultura sziiletett megJapanban,
ami az egesz birodalomban eltcrjedt. Ez alapvet6en ipari, urban us, a kozeposztilyokhoz kotod6 kultura volt, ami a fiatal felnotteket celozta meg. Nepszeruve valt a radi6zas, a mozi, a reviik (koztiik a Takarazuka tirsulat) es a
popularis zene, cmellett sorra nyitottak mega kavehazak, a nagyaruhazak es
a kiallitasi csarnokok. Ut6bbiak lehetove tettek a nagykozonseg szam ara,
h ogy az emberek megismerjek a ,,modern civilizaci6" es ipar vivmanyait es
alko tasait.
Mivel maga a t<irsadalom is egyre ossze tettebb lett, a kultura alkalmazkodo tt ehhez: sokkal tarkabb volt a muveszi p ale tta, az alkot6k vaitozatosabb
nezeteket kozvetitettek. 31 Tettek ezt annak d acara, h ogy a korabeli p olitikai
vitak rendszerin t a ,.vagy/es" kateg6riakra, peldaul a ,,Kelet-Nyugat" szembeallftisara szukitettek le az egyes temakat (15. fejezet), ami, mondanunk sem
kell, gyakran korlatozta az alkot6i szabadsagot. Am a korszak kulturajaval
kapcsolatban talcin megis az a leginkabb figyelemre melt6 fej lemeny, hogy az
alkot6k mekkora magabiztossaggal hird ettek, hogy Japan visszavon hatatlanul resze lett a nagyvilagnak. Noha csak ritkan emlitettek meg az orszag novekvo fii.ggoseget a globalis nyersanyagforrasokt61, ami alapjaiban valtoztatta
meg az orszag gazdasagi viszonyait, a legtobb esetben ez a kulturalis parbeszed egyik kimondatlan alapvetese lett. Eh elyett a vitik inkabb arr61 sz61tak, hogy J apan mikent tudna a leghatekonyabban a maga javara forditani
azt, h ogy kilepett a nagy ,,vilagszinpadra".
A marxizmus an alitikus kateg6riai, amelyeket a marxistak egyetemeskent
fogadtak el, fii.ggetlenftve azokat a kulturalis megkorottsegekt61, az 1920-as
evekben igen n epszeruek voltakJ apanban. Teljesen uj tavlatokat nyitottak a
japan es a kelet-azsiai tortenelem megitelesben: peldaul azzal kapcsolatban ,
hogy milyen volt a j apan ,,feudalizmus"j ellege, vagy eppen arr61, hogyvaj on
tcnyleg ,,burzsoa forradalom" volt-e a Meiji-restauraci6. A marxista eszm ek
fenyeben a jelen tirsadalmi problemai is uj ,,megvilagitisba" keriiltek. Emellett eletet adott a ,,proletir" irodalmi formaknak, sot bizonyos mertekben a
dramar a es a muveszetekre is hatast gyakorolt. Az 1930-as evekben azonban
a h at6sagok elhallgattattik a ,,balodali" h angokat. A tarsadalmi kerdesckkel
kapcsolatos elmeleti fejtegetesekben ismet szinte teljes mertekben a Kelet-Nyugat kulturalis es etnikai ke tt6ssege szolgalt kiindulasi alapkent. Ez
kiilonosen igaz volt a politikai vitakra, de a ,,kettosseg" dominanciaj a a kultura teriiletet is bilincsbe verte. A muveszeknek tudatos kii.zdelme t kellett viv31
Minichiello, Sharon A.: Japan's Competing Modernities. Issues in Culture and Democracy,
1900-1930. Honolulu, 1998, UHP.
55 1
niuk a ,,regivcl es az ujjal", illetve ,,a Kelettel es a Nyugattal". Uj stllusokat alakitottak ki, apr6lekosan kidolgozott fogalmakat hasznaltak, amelyeket akar a
,,modemellenes" jelz6vel is illethetnenk, s igyekeztek alkot6 m6don kiaknazn i a muveszeti iranyzatukban rejl6 lehe t6segeket.
lrodalom
Az irodalom - a kolteszet, az irodalomkritika, de kiilonosen a pr6za -viragz6

korszakat elte az orosz-japan haboru utani evekben. Ez a faj ta szellemi pezsges a kes6bbiekben sem hagyott alabb, de akadt nehany olyan fejlemeny es
folyamat, ami ekkoriban egyre markansabban meghatarozta a kultfuanak
ezt a szeletet: egyreszt (tj irodalmi stilusok sziilettek, masreszt megjelent a p opularis tomegirodalom.
A populiris tomegirodalom szelcs koru elterjedeset az tette lehet6ve,
hogy egyre tobben reszesiiltek iskolai oktatcisban, s hogy olyan muvek j elentek m ega piacon, amit az emberek meg tudtak vasarolni. Az olcs6, nagy peldanyszamu napilapok, amelyek r eszletekben jelentettek m eg az uj muveket.
mar az 1920-as evekben megszokotta valtak. 1925-t6l elterjedtek az olcs6 kiadasu konyvek, miutcin a nagyobb kiad6k elkezdtek a tobbkocetes antol6giak
megjelenteteset. Ezekb6l tobb szazezer darabot ertekesitettek ko tetenkent.
Az irodalom felviragzasat kiser6 fejlemenyek heves kritikai vitakat sziiltek.
Kolteszet es irodalomkritilw. A kolteszet viragz6 irodalmi mufaj maradt. A regebbi mufajok, f6kent a tanka es a haiku muvel6i tovabbra is vitaztak a muvek
formai es a tartalrni jegyeir6l. Az 1930-as evekben szamos kolt6 es m(ienC
csoport a korabeli irodalmi iranyzatokat helyezte el6 terbe, kozti'ik az EurOpaban akkoriban nagyon nepszeru dadaizmust. A Nihon Romanha (Japa:-!
Rornantikus Iskola) alapit6i, akik a mozgalmukkal egy modern, esztctikailag
kifinomult, jellegzetesenjapan kulturalis f6rumot akartak teremteni, peldau l ugy tekintettek a kolteszetre, mint a legbecsesebb irodalmi formara. A t.arsasag egyik kolt6je azon igyekezett, hogy ,,eletre keltse a mai japan kolteszetet, s olyanna tegye , ami ajelen rnegtapasztalasan alapul". Volt, aki a:\;.hon Romanha mcgalakulasaban ,,a kolt6i szellemiseg felemelkedeset" lat:....
amely ,,megh6ditja a japan irodalmi koroket". 35 Ez a vclemeny pontosan beleillett abba a kiveteles szerepbe, amit a kolteszet mar hosszu ideje a mag-.knak mondhatott a japan irodalmi hagyomanyokon beliil. A kolteszet val6b:;:_
,,m egtapasztalta ajelent'', am olyan m6don, ami velhet6en elegge ellentel~
lehetett ezeknek a szerz6knek a szandckaival. A k6lt6k az ir6khoz hasonl6ar..
ugy ragadtak meg ajelent, a bcke vagy a haboru eveit, hogy az elfogadhat
volt a nemzet vezet6i szamara.
35
552
Doak, Kevin Michael: Dreams ofDifference. The Japanese Romantic School and the Crisis of.>de:rnity. Berkeley, 1994, UCP, 34., 35. p.
Az irodalomkiitika szinten nepszeru miffaj volt ebben az idoszakban. Els6sorban az fr6kat foglalkoztattik ezek a kerdesek. Egyes esszek olyan magazinokban lattak napvilagot, amelyek valarnilyen nezet elszant hfreib61 szervez6dott kis, zart csoportoknak sz6ltak. Mas frasok aj6val n agyobb honorariumot fizet6, nagyobb magazinokban jelentek meg, peldaul a Bungei Shunjil
(/rodalmi Annales) vagy a Chuo Karon (Kiizponti Szemle) hasabjain, amelyeknek
nepes kozeposztilybeli olvas6tabora volt. A kozfr6k ,,kerekasztal-tirgyalasokat" (zadankai) kezdemenyeztek. Ezek viszonylag nyaj as hangnemben zajlottak. Esszeket (zuihitsu) jelen tettek meg, s folytattak tii.lfiltott vitaikat (ronso) az
egyes mUfajok, szerz6k, muvek es iranyzatok irodalmi ertekeir61.
Az irodalomkritikusok koreben az egyik legtobbszor erintett tema a populans irodalom ternyerese volt. Az ebben kozremUkod6 szerz6k szamara ez
egyszerre jelentett lehetoseget es problemat. Lehet6scg volt abban a tekintetben, hogy minden addiginal nepesebb olvas6tibort tudtak megsz6lftani,
arni egyertelmu anyagi elonyokkel jart, ugyanakkor ott tornyosult el6ttuk a
szakmai onbecsiiles problemaja. Ennek tortenelmi elozmenyei voltak. A pr6zairodalmat mar hosszii. ideje, kiilonosen az Edo-korszakban, arnikor viragkorat elte a gesaku, vulgaris muveszeti agnak tartottik, ami semmikeppen
nem erhetett fel a klasszikus kolteszettel es napl6irodalommal. A Meiji-korszak irodalmi alakjai azonban felfedeztek, hogy a pr6za mekkora megbecsiilesnek orvend Eur6paban, ahol ez a mufaj a magasabb tarsadalmi osztilyokhoz, a muvelt kevesekhez sz6lt. Eleg nyilv.inval6, hogy sokkal vonz6bb perspektfva volt az, ha a szerz6t az eur6pai stilusii. pr6za elismert mesterenek
tartjak, nem pedig egy lcnezett gesaku-ir6nak. Ez a szemlelet jutott kifejezesre a Kesei Meiji-korszak irodalmi fejlemenyeiben: a naturalista iskola el6terbe keriileseben, a Shirakaba-csoport tagjainak ,,esztetikai" ontudatossagaban, illetve az enregeny (shishOsetsu) megjeleneseben, amelynek komor ,,realizmusa" es ,,kitarulkoz6 oszintesege" elesen szemben allt a gesaku sekelyes
otleteivel es val6s tartalom nelktili kepzelgeseivel (14. Jejezet).
A b6viil6 olvas6tibor komoly fenyegetest jelentett a pr6zafr6k frissen szerzett megbecsiiltsegere, hiszen az olvas6k zome a sz6rakoztat6, erzelmes, fordulatos es otletes torteneteket kedvelte, azaz inkabb a gesaku hagyomanyaihoz ragaszkodott. Hogy meg6rizzek az ,,irodalmi normakat" a kozonsegesseg irant tamadt lelkesedessel szernben, az 1920-as evekben a kritikusok
kiserletet tettek arra, hogy pontosan kiilonvalasszak egymast61 a .,tiszta" es a
.,popularis" irodalmat. A ,,tiszta" irodalom propagal6i alacsony p eldanyszamii., szuk olvas6 tabornak szant, magas szinvonalii. magazinok (dojin zasshi)
lapjain sz6lftottak meg az ugynevezett bundant, ezt a kis, onmagaba fordu16
zart vilagot, amelyet a szerzok, kritikusok es kenyes fzlesu olvas6k alkottak.
A bundan 1914 el6tt sziiletett meg Tokyoban, s utana toretlen nepszerusegnek orvendett. A ,,tomegirodalmat" ezzel szemben a n agy napilapok, a kOzeposztalynak szant magazinok - ezek folytatasokban kozoltek le a muveket
- , illetve az olcs6 kiadasii. konyvek terjesztcttek. A gyakorlatban a legsikeresebb szerzO'k mindket helyen publikaltak. A ,,ponyvairodalomb61" szarmaz6
.;.:
"'s::
'"'"'
.;.:
"'
"'"'
N
553
honorarium biztosftotta szamukra, hogy maradjon idcjuk maradand6bb alkotasokra, amelyeket palyatarsaik szama.ra irtak.
Az 1920-as cvek vegcn a kritikusok Lovabb vitaztak a ,,tiszta" cs a ,,popularis" irodalom kerdesen. Els6sorban a pontos mcgnevezesek es a ket mUfaj viszonylagos ertekei alltak a vitaik kozepponrjaban. Az 1930-as evek vegere
tobbe-kevesbe sikerult pontosan szetvalasztaniuk a kct kateg6riat. Ett61 kczdve evente kiilon dijaztak a legjobb ,,tiszta" (Akutagawa-dij), illetve a legjobb
,,popularis" (Naoki-dij ) irodalmi alkotast.
Az 1930-as evekben, amikor az ir6k egyre inkabb rakfoyszerultek, hogyvalamilyen modon megbirkozzanak a rajuk nehezcd6 politika nyomassal, a klil6nboz6 beallitottsagu kritikusok neha rendkiviil heves vitakba bonyol6dtak.
Egyre tobb szerz6 tamogatta nyiltan a kormany politikajat, mig masok alkalmazkodtak a kialakult viszonyokhoz vagy kenyszeru hallgatasba burkol6ztak,
n ehogy a rend6rseg, a kozvelemeny vagy a kiad6k tudomast szerezzen, arr61.
hogy Ok maskent gondolkodnak. A soviniszta hangvetclu irasok mindem
hatterbe szor1tottak a haboru els6, sikeres h6napjaiban. Am 1944-1945-re,
amikorJ apant sorozatos csapasok ertek, a frontvonal pedig egyre kozeledett
az orszaghoz, ezek szama jelent6sen csokkent, s a hangveteliik is sokkal bizonytalanabba es metsz6bbe valt. Vegul a visszavonhatatlan es megalaz6 vereseg a leglelkesebb hazafias szerzOket is elnemftotta.
A pr6zairodalom. Mikozben a kritikusok lelkesen vitatkoztak, az fr6k sem tetlenkedtek. Alkotasaikban cs muveszetukben fontos szerep jutott a Meiji-korszak irodalmi h agyomanyainak, els6sorban a naturalistak es a Shirakaba-csoport muveinek. Ez ut6bbi csoporthoz tartoz6 ir6k teremtettek meg az enregeny mufajat, amelyben egy narrator beszeli el a tortenetet sajat, szuk kon1
szemponrjai es latasm6dja szerin t. Natsume Soseki korai halalaval ( 191 6 1
ugyan cgy rendkivuli tehetseg tavozott az Hok sorab61, de a Kesei Meiji-korszak sok ir6ja az 1920-as es az 1930-as cvekben is tovabb alkotott. Nagai Kafll.
a ,,gesahu utols6 mestere" tobb gyony6n1, elegikus hangvetelii tortenetet in .
amelyek az ipari kor el6tti Tokyobanjatszodtak. 36 Shiga Naoya befejezte az
An ya hiir6t (Vt a sotet ejszak<iba), az egyik legkival6bb enregenyt. De mas naturalista es a Shirakaba-csoporthoz tartoz6 ir6k is figyelemre melt6 muveket alkottak.
Tanizakijun ' ichiro, akit a muvei alapjan legalabb olyan n ehez besorolni.
mint Natsume Sosekit, talan a korszak legsokoldal\1bb irodalmi szemelyisege
volt. Elsosorban regenyei cs novellai tettek hiresse, amelyek tortenelmi vag;
korabeli temakat dolgoztak fel. Ezekben megtestesult ,,a pcrverz, a rosszat
sejteto es a mesterkeletleniil tiszta" dolgok iranti erdekl6desc. Emellett szamos szindarab, kritika, mUforditas, koltemeny, level, sot egy filmzene f(fz636
554
A kovetkezo harom toredek, illetve idfaet forrasa Keent>, Donald: Dawn to the Wm
Japanese Literature of Modern Era. New York, 1984, Holt, Rinehart & Winston, 431., 727.
756. p.
dik a nevehez. Leforditotta modern japan nyelvre a Genji rnonogatarit. Rorai

alkot6i korszakaban Tanizaki rajongott az eur6pai irodalomert, de miutan
1923-ban, a n agy kantoi foldrenges k6ve t6 tuzvcsz elpusztitotta eur6pai stilusban epiilt yokohamai hazat, elhagyta Tokyot. Kyoto komyekere koltozott,
ahol a j apan kultfua fels6bbrendiiseget kezdte hirdetni. 1927-ben ezt irta:
,,Nern tudom, pontosan hogyan is onthetnem szavakba, de iigy erzcm, a Ke-
letben van valami kiilonleges, amiben elter a Nyugatt61, nemcsak az irodalomban es a miiveszetekben , hanem altalaban mindenbcn, legyen sz6 a politikar61, a vallasr6l, a filoz6fiar61vagy eppcn a mindennapok t6rteneseir6l,
a ruhazat, az etelek es a hazak legapr6bb reszleteir6l. "
Ujonnan tamadt erdektodeset a japan kutri::ira irant, illetve raebrecteser a
Kelct cs Nyugat szemben allasara, az Aki a keserlijuvet szereti* (Tade kuu mushi)
(1929) tiikrozi a legin kabb szemleletesen. A tortenet egy latsz6lag kozmopolita fiatal ferfir61 sz61, aki fokozatosan elhidegiil divatosan elegans, modern
felesegetol, majd beleszeret a no apjanak ,,babaszeru" agyasaba, s abba, ahogyan az agyas a babszinhazra emlekezteti ot, kiilonosen akkor, amikor a boldogtalan par felkeresi a no apjanak regi stilusu kyot6i hazat.
A sokkal kevesbe ismert Sato Haruo, Tanizaki Jun'ichirohoz hasonl6an
rendkiviil sokoldalu muvesz volt. Elsosorban a ,,a tudatalatti oszton6kr61,
a kiilonos tudatallapotokr61 es az esszeriitlen esemenyekr6l" in fejtegetesei
tettek ismertte a nevet, valamint az, hogy ,,a kepzelet korlatlan szabadsagat es
a muveszet els6bbscget" hirdette. 37 Sato sokfele stilu su verset koltott, irodalmi kritikakat irt, kinai es e ur6pai szerz6ket forditottjapanra. Ezenkiviil tobb
enregeny, misztikus tortenet, fantasztikus es le lektani r egeny, szindarab
es egy forgat6konyv fUzodik a nevehez. Egy izbe n ha talmas botranyt kavart
a bundanban, amikor osszcmelegedett Tanizaki egykori szineszno-felesegevel, akit kes6bb aztan noul is vett.
Az 1920-as evekben a hivatalos kozegek rosszallasa es tiltasa ellenere a ,,szocialista realista" irodalom is teret nyertj apanban, sot a korszak legbefoly:isosabb iranyzatava valt. Re torikajaban a tomegeknek szant irodalom mellett
tort landzsat, ezert ugy tunt, ideol6giai vetclyt:irsa lesz a ,,tiszta" irodalo m hiveinek. A gyakorlatban azonban a szocialista realizmus a masik ,,szektas" irodalmi irinyzatban tagoz6dott be. Uj dojin zasshzkat j elentettek meg, amelyek
verseket, novellakat es kritikai irasokat tartalmaztak. Ezekben a szerz6k megpr6baltak a kiizdelmes eletu munkasok szemszogeb6l Ia.mi es lattatni a dolgokat, s az osztfilyharc fogalomrendszerebe agyazva m egvitatni es bemutatni
azokat. Val6szinlileg azert, mert a szerz6k tobbsege a kivaltsagos osztalyokhoz tartoz6 fiatalember volt, szavaik csak ritkan h angzottak h itelesen. A mufaj doktrinalis behataroltsaga is korlatozta az alkot6i szabad sagot. Kobayashi
Takiji muveiben , kulonosen a Kani kosenben (Rdkdszhaj6) ( 1928), m egis ele* Taniclzaki Dzsunicsir6: Aili a hesenifiivet szer-eti. Budapest, 1986, Europa.
37
Gerbert, Elaine: Introduction. In Te nny, Francis B. (tr.): Beautiful Town. Stories and Essays
try SatiiHaruo. Honolulu, 1996, UHP, 5. p .
555
mi erovel abrazolta a munk:isok nehez eletet, amivel felkeltette az olvas6k erdeklodeset es magara vonta a hat6sagok nehezteleset. Az 1932-es kormanyvaltas utan Kobayashinak rejtozkodnie kellett, de 1933-ban elfogtak. A rend6ri vallat:is kozben vesztette eletet - val6szim1leg nem mutatkozott eleg
keszsegesnek a ra mint ,,gondolatbunozore" kiszabott rehabilitici6s program (tenko) teljesiteseben. Halala utan a lig egy even belul eltlint a proletarirodalom, s csak 1945 utan eledt ujja.
Szamos noi szerzo is aldozatul esett a proletarir6k elleni r endori akci6knak, mert irasaik - proletar szellemisegu muvek es enregenyek is akadtak kozottiik - stilusa tulzottan is hasonlltott az ut6bbiakera. Mindazonaltal a
lmndan kiilon csoportnak tekintette a ,,n6i ir6kat" (joryu sakka), amely csoport a kritikusok szerint ,,szentimentalis erzelg6ssege, illetve a mindennapi
Clettel kapcsolatos, a benyomasokon alapul6, nem intellektualis, am reszletes megfigyelesei" miatt erdemelt figyelmet. 38
A ,,beskatulyazas" ellenere viriigzott a ,,n6i irodalom".39 Hogy kielegitsek a
gyorsan gyarapod6 noi olvas6tabor igenyeit, a nagyobb ujsagokban m egjelentek a folytatasokban lekozolt regenyek s a kifejezetten a noi olvas6kna.1;.
szant rovatok. Az 1920-as evek kozepere mintegy 14 noi magazinjelent meg
Japanban - koztuk a Fujin Sekai (Nffk Viltiga) ( 1906-) , a Fujin Karon (Noi Szemle) (1916-), a Shufu no Toma (Htiziasszonyok Bartitja) (1917-) es aFujin Kurabu
(Nffk Klubja) (1920-) . Egy becsles szerint a n6i magazinokb61 havonta osszesen tobb mint 1 milli6 peldanyt v:isaroltak. A b6viil6 kulturalis piac arra osztonozte a szerzoket, kulonosen az ir6n6ket, hogy maradektalanul kielegi tsek
az olvas6k igenyeit.
Ugy tunik, hogy sok n6i szerz6 a proletarirodalomban talalta meg azt a
mUfajt, ami a leginkabb megfelelt az erdeklodesi korenek es a szellemi szuksegleteinek. Ilyen szerz6 volt tobbek kozott Nakamoto Takako. 1932-ben.
mikozben tobbszor is bebortonoztek ,,baloldali szervezkedes" miatt, megirra
a Tomosu Daini Koj6 (A 2. suimu tokyoi muszlinszovode) cimu tortenetet, ami
folytatasokban mutatta be egy textilgyar munkasn6inek osztalyontudatra ebredeset. Ebben az evtizedben Nakamoto es masok, a ffrfi szerz6khoz hason16an, gyakran kerultek bortonbe, ami Utan az atnevelo program (tenk6) Yar~
riijuk. Nehany esetben ez olyan sikeres volt, hogy utana egyesek aktivan timogattak a kormany haborus politikajat.
Ekozben a legunnepeltebb ir6n6k kozul n ehanyan, felhasznalva az enregeny mUfajaban rejl6 lehetoseget, oneletrajzi elemeket is beleszottek az elbeszelesekbe, leirva sajat szerelmi csal6dasaikat es mindazokat a nehezsegeket, amivel az eletuk soran szembesultek. Hayashi Fumiko a Horoki (E._!!;J csavarg6 feijegyzesei) (1930) dmu regenyeben finom ir6niaval fUszerezett, iger:
38
Ericson, Joan E.: Be a Woman. Hayashi Fumiko and Modem Japanese Women's Literature. H...nolulu, 1997, UHP, 3, 57. p.
39 Fairbanks, Carol: Japanese Women Fiction Writers. Their Culture and Society, 1890s to 199English Language Sources. Lanham, MD., 2002, The Scarecrow P1ess.
556
eroteljes, eletszeni stilusban, ugyanakkor mely es reszvetteli erzelrnekr61

arulkod6 odafordulassal beszeltc el az alacsony szarmazasu emberek eletenek megpr6bfiltatasait. Hayashi nagy oromere a regeny szinte azonnal es teljesen varatlanul bestseller lett szamos kiadast erve meg.
Uno Chiyo, Sato Haru6hoz hasonl6an, nem elsosorbah irasai, hanem maganeleti botranyai reven valt hiresse. Muveiben azonban kitunoen megragadta az enregen y lenyegct. Az. 1920-as evek k6zepen egyik noi kritikusa igy
meltatta az ir6n6t:
,,A noi szerzOk muveinek az a legnagyobb hianyossaga, hogy az ir6k nem
tarulkoznak fel benniink a lelkiik legmelyeig. Ugy erzem azonban, h ogy
Uno kivetel. Az. altala teremtett n6i alakok sekelyesek es csalardak, megsem
keltik bennem a legkisebb rosszerzest sem, talan azert, mert Ott erzem m6gottiik a szerz6 elfogulatlansagat es 6szinteseget. "10
Uno egyik szerelmi kalandja szolgalt alapul az lrozange (Biinbdn6 vallomas)
cimen megjelent regenyehez, ami egy szenvedelyesen ironikus elbeszeles arr61, hogy az ir6n6 egyik baratja milyen ugyetleniil pr6baJt veget vetni az eletenek, persze sikertelemil.
Ezekben az evtizedekben a tortenelrni regenyek szinten n epszeruek voltak, kulonosen a neves katonaorvos, Mori Ogai muvei, aki az 1922-ben bekovetkczett halala elotti evtizedben kettucat tortenelmi regenyt alkotott. Ez a
nepszeruseg arr61 tanuskodott, hogy mar az alig fel evszazada veget ert Edokorszak is szinte teljesen az elfeledett mult reszeve valt. A Korai Meiji-korszakban a Tokugawa-baku/u olyan era volt, amit rendszerint megtagadott a
kozvelemeny. Az. 1890-es evekben olyan oroksegnek tekintettek, amit a tulel6k meg akartak 6rizni. Az. 1920-as evekre viszont mar egyertelmuen letfint
korszakkent kezeltek, amit ujja kell teremteni, hogy h_o zzaferheto legycn
mindazok szamara, akik k1vancsisagb61, nosztalgiab6l ismet fel akarjak fedezni a ,,val6di" Japant.
Az. irodalmi termekek iranti tomeges keresletnek k6sz6nhet6en a misztikus, fantasztikus irasok, amelyeknek a szazadel6n Izumi Kyoka volt a nagy
mestere, ugyszinten reneszanszukat eltek. Ez a mlifaj, amelynek hagyomanyai egeszen a Nara-korszakig, a setsuwa mufajaig nyUltak vissza, a hasonl6
stilusu eur6pai es eszak-amerikai alkotasokb61 is ihletet meritettek. Hirai
Tarora peldaul egyertelmuen hatottak Edgar Allan Poe muvei, olyannyira,
hogyfelvette az Edogawa Ran po muvesznevet. 1925 utan agyermekkonyvek,
esszek es mas publikaci6k mellctt sorra alkotta a misztikus es bfiniigyi torteneteket, amelyek gyakran az eur6pai cselekmenyszoves h agyomanyait kovettek. Akutagawa Rylinosuke sokkal inkabb a hazai hagyomanyokb61 meritett
ihletet. A misztikumr61 es megszallottsagr61 sz616 novellaiban - peldaul A vihar kapujdban (Rashomon)* vagy a jigokulten (A poklok kinja) dmu n ovellakban - ,
* Akutagava Rjunoszuke: A
vihar hapujaban. Budapest, 1992, Europa.
Copeland, Rebecca L.: The Sound ofthe Wind. The Life and the Works ofUno Chiyo. Honolulu,
1992, UHP, 31. p.
557
558
illetve szatirikus frasaiban, tundenneseiben es kritikaiban, eloszeretettel

hasznalta fel a Konjaku monogatari (Rigi, is mostani tortinetek) (kb. 1120) torten eteit. Muvei, elegans es k6zerthet6 stilusuk es a szerz6 provokativ vilaglatasa miatt, nagyon nepszen1ek voltak - smegma is azok - , amit az is mutatott,
hogy Akutagawa elnyerte a ,,tiszta" irodalom legmagasabb kitunteteset.
Valaszul az ipari technol6gia es tudomany fejl6desere a misztikus muvek
mellett rovidesen a tudomanyos-fan tasztikus irodalom is megjelent. Edogawa Ran po is alkotott nehany ilyen rovidebb tortenetct, Sato Haruohoz hasonl6an. Az 1930-as evekben tovabbi szerz6k gazdagitottak ezt a mUfajt. Muveikben helyet kapott a biol6giai manipulaci6, furcsa gepezetek tuntek fel a
tortenetekben, de sz6 esett benniik a tcrmeszeti katasztr6fakr61, fantasztikus
utazasokr6l, ut6pisztikus allamokr61, androidokr61, marslak6kr61 es mas
fantasztikus csemenyekr61, amelycket tudatosan otvoztek a ,,hagyomanyos"
elemekkel. A ,,mdomanyt" altalaban alarendeltek a tarsadalmi kerdeseknek,
p eldaul a buntenyek felderitesenck es a politikai askal6dasoknak. Mindcz
el6revetitette azt, hogy a II. vilaghaboru utan 6riasi fejl6descn megy majd keresztiil a science fiction mufajaJapanban, am ekkoriban meg csak az irodalom
hatarmezsgycjenek tekintettek.
A bundanra azonban sokkal kozvetlenebb hatast gyakoroltak a ,,modernista" aramlatok, amelyek az I. vilaghaboru utan elemi er6vel ragadtak magukkal Europa muveszeit. Aj apan fr6k az anyanyelviikre fordftottak a dadaisra,
sziirrealista es mas ,,modern" iranyzatokhoz tartoz6 szerz6k muveit, s maguk
is megpr6balkoztak az uj stilusokkal. O lyan szerz6k muveib61 merftettek ihletet, mint J ames J oyce es Marcel Proust. Sajat dojin zasshzkat alapitottak,
amclyekben az uj stilusokat nepszen1sitettek, olyan h angzatos csoportneveket hasznalva, mint peldaul a Shin Kankakuha (Uj Erzekek Iranyzata) vagy
Shin Shinrigakuha (Uj Pszichol6giai Iskola). Yokomitsu Riichi a modernista
irodalom egyik legelhivatottabb es legsikeresebb szcrzoje volt. Alihatatosan
szcmbeszallt a proletariatus tarsadalomszemleletevel es ertekiteleteivel. Elszantan kitartott amellett, hogy az irodalmi vizsgal6das es a stilus celja nem
mas, mint az clet aterzese. 11
A legtobb modernista ir6 azonban tov-abblepett mas stilusok fele, mert a
valtoz6 politikai lcgkorben nem talaltak kielegit6n ek a ,,modernizmusban "
rejl6 muveszi lehetosegeket. Ito Sei peldaul, aki az 1930-as evekben csatlakozott a ,,modernistak" csoportjahoz, a kinai-japan haboru fokoz6dasaval az enregeny fele fordult, mivel ezt sokkal inkabb ,Japannak" erezte. A haborus evekbcn sziiletett frasai visszatiikroztek az akkoriban uralkod6 nezetet, miszerint:
,,A japan irodalom manapsag egy mely es alapos megtisztulasi folyamaton
megy keresztiil. A faj tiszta hangja, a faj lobog6 kiizdoszelleme es a faj hu szellemisege a modern japan irodalom torteneteben meg so ha nem kristalyosodott ki olyan csillog6n , mint a mai kortars irodalmi alkotasokban."42
11 Lippit,
42
M. Seiji: Topographies ofJapanese Modernism. New York, 2002, CL'P, chapter 2, 5.

Keene: Dawn to the West... 677. p.
Olyan szavak voltak ezek, amelyeket rovidescn nagyon megbant.

Mas modernista szerz6k j6val finomabban m6dj ait valasztottak a valtozasoknak. A modernista iranyzatok egyik korai hlvet, Kawabata Yasunarit, a
Shin Shinrigakuha ,,foideol6gusanak" tekintettek. Am mas szerz6khoz hasonl6an 6 is atlepte a hatirokat, s egy uj, a tomor kifejezeseir61, eroteljes kepeir61 es finom erzekenyseger61 n evezctes, egyedi stllust tercmtett. 13 Hirnevet meg modemista szerz6kent alapozta meg az 1926-ban megjelent Az izui
tancosno (Izu no odoriko)* cimu novellajaval. Az 1930-as evekben szamos, ,j6vedelmez6" fercmu mellett, tobb komoly alkotassal is jelentkezett. Legnagyszen1bb korabeli muve a H6orszag (Yukigunir (1935- 37) volt. A f6h6s egy
t6ky6i muvesz, aki egy tavaszi ud'L1l6helyen szerelemes lesz. Kawabata rendkivlil szukszav6an , de kivetelesen erzekletcsen irja le a helyszineket es az emberi erzeseket. A haboru evciben irt nehany muvet, amelyek mersekelten
ugyan, de ramogatrak a haborus erofcsziteseket, a bekekotcs utan viszont ismet termekeny alkot6i korszak kovetkezett az eleteben.
Az 1930-as evek elejen a baloldaliak elleni orszagos rend6ri hajt6vadaszat
miatt gyakorlatilag megszunt a proletirirodalom. ~as szerz6k idegennek
faeztek az akkoriban nagyon nepszeni modemista mufajokat, amelyeket
nem tartottak alkalmasak sajat muveszetiik teljes kibontakoztarasara. Egy
csoportnyi, a 19. szazadi nemet romantikus irodalomert rajong6 fiatal ir6,
akiket elbizonytalanitottak a korabeli fejlemenyek, koztiik a \.Ulgaris, popularis irodalom temyerese, illetve a belpolilikat athat6 er6szak, egy olyan japan irodalom megteremteset mzte ki celul, amellyel megval6sulhat a ,,kultura ujjaszuletese". 1935-ben megalapitottak a mar korabban emlite tt Nihon
Romanhat. Programjukban ,,az alkot6i hajlam fe lmagasztalasa" es ,,a hagyomanyos muveszet ujjaelesztese" mellett szalltak sikra, hogy ,,eletre hhjik a
fennkoltseg legtisztabb formajat". 14 A megalapitasa utani evekben a Nihon
Romanha tagsaga gyorsan gyarapodott. Sok korabbi marxista is csatlakozott
a tarsasaghoz, mcnedekre lelve annak lelkesito muveszi programjaban.
Az 1930-as evek vegere a legtobb ir6, fiiggetlenul att61, melyik iranyzathoz
tartozott, osszefogva mas ertelmisegiekkel, ha passzivan is, de tamogatta a
kormany kulpolitikajat. Annak tudataban, hogy milyen alternativa vart a f6leg baloldali ,,gondolatbunoz6kre" - nevezetesen az atneveles (tenko) es a
meghurcoltatas veszelye, vagy csetleg meg szornyuob dolgok - , az ir6k ujragondoltak n ezeteiket. Nehanyan, koztuk Ito Sei es Sato Haruo, ezt latvanyosan tettek, masok, peldaul Kawabata Yasunari es Tanizakijun'ichiro, inkabb
a japan klasszikus muveltseg es kultura fele fordultak, s muveikben csak latsz6lag helyeseltek a kontinensen vivott haborut.
Kavabatajaszunari: Az izui tincosno. Nagyvitag, 2004. 10. sz., 779-798. p.
"* Kavabatajaszunari: Hoorszag. Budapest, 1969, Magvet6.
43
Starrs, Roy: Soundings in Time. The Fictive Art of Kawabata Yasunari. Richmond, Surrey,
1998,J apan Library.
44 Doak: Dreams ofDifference... xxiv, xxxv, xio..-vii. p.
559
Ahogyaz 1937-es Marco Polo hldi incidens nyoman 1941-re szinte az egesz
Csendes-6cean hadszinterre valt, a kiilonboz6 irodalmi csoportok a kormany altal tamogatott szervezetekbe tomoriiltek, hogy ezzel is segitsek a hazafias irodalmi alkotasok szinte mar ,,nagyipari" termeleset. Egyes szerz6ket
besoroztak. Masoknak megallas nelkiil dolgozniuk kelle tt a tulelesert. Voltak, akik kiilfoldre keriiltek, ahol kikiildo tt tud6sit6kkent dolgoztak a japan
napilapok es magazinok szam ara. Egyeseket a kormany kiildott kiilfoldre,
f6leg Delkelet-Azsia japan megszallas alatt all6 teruleteire, h ogy szoros kapcsolatokat epitsenek ki a h elyi ertelmiseggel. Mas hadvise16 allamokhoz hasonl6an, a j apan ir6k tobbsege is az allam szolgfilataba fillitolta a tehetseg<!t
egeszen addig, mig a katasztrofalis vereseg te ljesen uj viszonyokat nem teremtett.
Szfnhaz es filmmuves:z.et
A szinhaz. Videken a babszinhaz es a no tovabbra is nagy nepszeriisegnek orvendett, am az urbanus kultilra egyre inkabb ,,muzealis daraboknak" tekintette czeket a mfifajokat. Ezzel szemben a kabuki es a rakugo, mas narrativ muvcszeti formak me llett, a sokadik viragkorat elte. Ekozben uj szinhazi mfifajok jelentek meg- a shingeki (,,uj drama") , a regit es ujat otvoz6 shinpa ( ,,t~
iskola"), a varietek es a ,,csak-lany-show-k". A szerz6k eur6pai dramakat forditottak le es vittek szinre, de emellett sajat szinmfiveket (elsosorban szerelmi
dramakat) is irtak. Ezeket az 1920-as evekig leggyakrabban a romantikuc:
shinpa mfifajaban adtak elo. Am ebben az evtizedben mar a realista shingei::
vette at a shinpa h elyet a dramai szinjatszasban. Az emberek romanlikus igenyeit pedig a Takarazu ka-revii es az ehhez hasonl6 rarsulatok elegitettek ki.
A shingeki-<larabok a korabeli irodalmi stllusok hu tiikrei voltak. Az 1930-a:;
evekben ezek, illetve az eur6pai ihletesre sziiletett realista tarsadalmi dramak uraltak a ,,komoly" szinjatszast.
A korszak egyik legsokoldalubb szinpadi szerzoje volt Osanai Kaoru. ;\1 ~
1907-ben megalapitotta a Shinshich6 (Uj Gondolat) cfmii dojin zasshit, amehben f6leg dramaelmeleti es drimakritikai irisokat lehetett olvasni, d e az eur6pai szinjatszas bemutatasa is n agy hangsulyt kapott. Osanai, a sajat darabja:
mellett, szamos eur6pai szinmfivet forditott le japanra. 1924-ben a pusztiu
foldrenges utan, szinte a romokon, megalapitotta Tokyoban a Tsukiji Shogekij6 (Tsukiji Kisszinpad) nevu tarsulatot, amely J apan elso, val6ban mcdern felszereltsegu szinhazaban kapott helyet. Az 6 nevehez fuz6dnek a::
elso j apan ridi6jatekok (1925), majd ket evvel kes6bb szinten 6 irta meg z.::
elso hangosfilmekhez a parbeszedeket.
Osanai I<aoru olyan helynek kepzelte el a Tsukiji Shogekijot, ahol a shi.,_
geki vegleg ki tud szabadulni az istenekt61, demonokt61 es hihe tetlen esemenyekt6l hemzseg6 kabuki hatasa al61, eppugy, mint ahogy azt a ,,tiszta" irochlom tette a gesakuval szemben, s igy vegre m egteremtheti ,,az uj n emzeti ~~560
pan szinjatszast''. ,,A kabuki, azaz a hagyomanyos szfnjatszas - jelentette ki

1926-ban - a shingeki ellen sege ... Le kell rombolnunk a kabuki hagyomanyait, s meg kell teremteniink a mi sajat, uj es szabad szinjatszasunkat!"15 Nezetei
mega II. vilaghaboru utan is hosszu ideig nagy hatassal volt a modernista japan szfnhazi szerz6kre.
A mozi es filmmiiveszet. A filmiparban bekovetkez6 valtozasok sok tekintetben

hasonlitottak az irodalom teren vegbemeno fejlemenyekre. Az 1930-as evekre a pr6za, a drama es a mozi mar sok szallal kapcso16dott egymashoz. Az
els6, kezdetleges, keziforgattyils kamerakkal felvett mozg6kepek az 1890-es
evekben j elentek megjapanban. Az elso j apan film 1897-ben kesziilt el. Az
I. vilaghaboru el6tt a nemafilmek mar nagyon nepszen1ek voltak a varosokban. A vetites alatt a narratorok (benshi) eIOben jatszottak el a parb eszedeket, mikozben egy zenekar alafest6 zenevel tette elvezetesebbe az eloadast.16
A narratoros filmek azert valhattak rovid id6 alatt olyan nepszen1ve, mert
szinte eszrevetleniil beilleszkedtek a ,,kepmagyaraz6 szerzetesekhez" (etoki
h6shi), a nij. es a kabuki-szfnhaz k6rusaihoz, a babos mesemond6khoz, a
rakugo mestereihez es a f6leg a 19. szazadban nepszen1 ,,varazsos vetit61ampa-e16adasokhoz" kot6d6 hagyomanyokba. Az 1920-as evekre az alig tucatnyi
nagy studio es a szamtalan fuggetlen filmkeszit6 evente tobb szaz filmet keszitett - filmgyartas kozpontja a nagy foldrengesig Tokyo volt, d e 1923 utan a
filmipar kenyszeru okokb61Kyot6ba es kornyekere koltozott at-, amelyeket
a benshik tolmacsolasaban vetitettek le a varosok szinhaztermeiben. Emellett
vandormozisok jartak az orszagot, de gyakran meg az 1930-as evekben is
,,6divatu, sokszor kezzel hajtott vetit6gepekkel dolgoztak, s csakis a legregebbi es legsiliinyabb nemafilmeket vetite ttek le". ~ 7
A mozi, az uj dr:imahoz es irodalomhoz h asonl6an, alapvet6en a varosok
kul n~irajanak a resze volt, de mint ilyen, viragz6 mliveszeti agn ak szamitott.
1925-re 813 filmszinh az mukodottjapiinban. Az itt bemutatott nemafilmeknek kozel a fele hazai gyartasu volt. Ab ban az evben 155 milli6 n ez6 valtottjegyet rajuk. 10 evvel kesObb, amikor mar a filmek ket harmada keszlilt a szigetorszagban, s tobb mint a fele immar hangosfilm volt, a mozik sz:ima 1586-ra
n6tt, a fizet6 nez6k szama pedig meghaladta a 200 milli6 f6t.
J apanban, csakugy, mint a mashol a vilagon, a hangosfilmek nehezen gy6zedelmeskedtek a n emafilmek felett. A benshik. es a filmeket kiser6 zenekarok mindent megtettek, hogy lelassitsak a valtozasokat: az uj eljaras koltseges
volt, s nagy kihivastjelentett az elvezhet6 min6seg elerese. 1932-ben egy film15
Goodman, David G.: Japanese Drama and Culture in the 1960s. The Return of Lhe Gods.
Annonk, NY., 1996, M. E. Sharpe Inc., 5-6. p.
16 Dym,Jeffrey A.: Benshi and the Introduction of Motion Pictures to Japan. MN, vol. 55 no.
4 (Winter 2000), 509- 536. p.
17
Anderson,Joseph L. - Richie, Donald: TheJapanese Film. Art and Industry. Princeton, 1982,
PUP, 146. p.
56 1
kritikus az akkoriban megfilmesitett Shanghai cimu dramaval kapcsolatban

azt irta a nepszen1 szinesz, Okochi Denjiro altal megformalt szerepl6r61,
hogy:
.,a beszede modoros es mozdulatai pedig mcrevek. Az szcretnek hinni,
hogy a hang val6ban [Okochi] mozg6 ajkair61 erkezik. Ehelyett sajnos hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szavak valahonnan a ha ta mogiil vagy a koldokeb61 tornek elo. "48
Id6vel szerencsere sokatjavult a hangminoseg. Okochi D cnjir6 pedig kes6bb ragyog6 szineszi karriert futott be. Elsosorban a Tange Sazenr61 keszitett filmekben jatszott komikus es felig komikus szerepeinek koszonhette a
n epszerusegfa, amelyekben 6 alakftotta a f6h6st, ,,a kemeny es cinikus r6nint,
akinek nihilizmusa inkabb kedves volt, mintsem veszelyes""'1 A szinesz emleket ma az Okochi Sanso, egy csodas, a Katsura-foly6ra es a Tenryfrjira nez6
kertmuzeum 6rzi Kyot6ban.
Az 1930-as evek vegere a hangosfilm szinte teljesen kiszoritotta a benshiket
es a zen eszeket a filmszfnhazakb61, dacara azok makacs ellenallasinak, illetve a studi6k es a filmszinhazak modernizalasi koltsegeinek. 1940-ben mar
egy j61 szervezett stlidi6hal6zat mukodottjapinban. A filmipart tiz nagy studio uralta, koztiik a Sh6chiku, a Nikkatsu es a Toho. Mind rendelkezett sajat
rendez6i es szineszi girdaval, st(1di6kkal es mozihal6zatokkal. Emellett kielezett piaci versenges zajlott kozottiik.
A filmek tartalmira a kiilfoldi alkotasok mellett, a kabuhi, a shinpa es a
shingeki is nagy hatassal volt. Kezdetben joreszt ezek hataroztak mega filmek
temajat, a szineszek karakteret, a szineszi jatekot es a dramaturgiai elveket.
Nehany nepszeru, orokzold temat a kabukib61 vettek at. 1907 es 1925 kozo tt
peldaul 45 valtozata kesziilt el a hires draminak, a Chilshinguranak (A 47 Misiges ronin tiirtenete), nem is sz6lva a kes6bbi adaptici6kr61. Nern volt ritka.
hogy filmkeszit6k a kabuki klasszikus musorrendjet kovettek - egy .,tortenelmi drama" (jidaimono), majd utina egy ,,tirsadalmi drama" (sewamono) - a
ketreszes filmjeikben. Az elso resz egy adott korr61 sz616 tortenelmi film
(jidaigeki) volt, rendszerint egy ,,szamurajfilm", a masodik resz pedig egy ,,mod ern mu" (gendaigeki), ami valamilyen 1868 utini temat dolgozottfel. Az I. ' 1laghaboru vegere azonban a kabuki hacisa fokozatosan gyengiilt, miutin a n6i
szerepetjatsz6 ferfi szineszeket (onnagata) ,,hus-ver" szinesznok kezdtek felvaltani, s a szer eplok egyre inkabb a koznapi nyelvet kezdtek hasznalni, illetve a
mozdulatok, a kardpirbajok es a beallitisok is egyre nrealistabbak" lettek.
A publicistakhoz hasonl6an, akik altalaban Japan es a Nyugat szembeallitasan keresztiil vizsgaltik a kulturat, a film vilagaban is letezett ez a kettosseg.
18
Kenji Iwamoto: Sound in Early Japanese Talkies. In Nolletti, Arthur Jr. - Desser, Da\id
(eds.): Reframing]apanese Cinema. Authorship, Gem-e, History. Bloomington, 1992, Indiana
University Press, 314. p.
~ 9 Davis, Darrell William: Picturingjapaneseness. Monumental Sl)k, National Identity, japanev
Film. New York, 1996, CUP, 76. p.
562
A jidaigekil a ,japan", a gendaigekit pedig a ,,modem" kateg6riaba soroltak, az

1868-as evetjelolve mega korszakhatarnak. A film azonban hamar varialni
kezdte a ket ,,kulturkor" jellegzetessegeit, hogy letreh ozza ,,Kelet es Nyugat
6tv6zetet" (wayo setchU), amit gyakran szamon kertek rajta a kritikusok. A mufajon beliil a jidaigeki maradt a meghat<iroz6 iranyzat, de 1930-ra a filmek
mufaji skalaja kiszelesedett: drama, komedia, erzelgos szerelmi tortenetek,
t<irsadalomkritikai alkotasok - ut6bbiak az 1920-as evek szocialista eszmerendszereib61 es a shingekib61 meritettek ihletet.
Afilmek, legyenek hazai vagy kiilfoldi alkotasok, a korabeli varosi kultilrat
tiikroztek es erositettek, annak ,,modern lanyaival" (moga), tomegirodalmaYa! es dinamikus fogyaszt6i szemleletevel egyiitt. 1929-ben egy elegedetlen
polgar, aki rossz szemmel nezte ezeket a fejlemenyeket, levelet irt az egyik ujsagnak, amiben arr6l panaszkodott, hogy ,,a modern hangosfilrnekben szinten kivetel nelkiil csupasz labakat, buntenyeket, vad mulatozasokat, koktelokat iszogat6 embereket es k6z6nseges viselkedest latni". Ez a ,,nyugatizmus figyelmeztetett - ugy tunik mindenestul elemeszti j6erzesl.inket, s mar teljesen kiolte bel61iink aj6izlest". 50
lndulatai bizonyara rovidesen lecsillapodtak, ugyanis miutan az 1930-as
evek elejen a kormany sulyos csapast mert a radikalis hazai csoportosulasokra, a filmkeszit6k kepi vilaga is sokkal visszafogottabb lett. Egyre tobb a cenzoroknak inkabb tetszo alkotas sziiletett. Ezek altalaban valamilyen emberi,
tarsadalmi temat dolgoztak fel (csaladi kerdesek es az alacsonyabb szarmazasuak mindennapjai), vagy pedig olyan alkotasokba menekitettek at az alkot6i szabadsagot, amelyekben a h6s6k, a Robin Hood-szeru szamurajok es a jatekbarlangok tulajdonosai (yakuza) feliilkerekednek gonosz ellenlabasaikon, majd helyrehozzak a dolgokat.
Az 1930-as evek vege fele, a kinai-japan haborli fokoz6dasava1, a hat6sagok egyre szigorubban korlatoztak az egesz filmipart, megteremtve a ,,nemzetpolitikai film" (kokusaku eiga) kriteriumat, ugyanakkor arra kenyszeritve a
filmkeszit6ket, hogy alkotasaik cnnek szellemeben kesziiljenek. A hat6sagok
azon a teren is nagy nyomast gyakoroltak a studi6kra, hogy a filmek mine!
nagyobb reszet a kontinensen vegyek fel, a kiils6 helyszineken vagy az ottani
studi6kban, neha a koreai, mandzsuriai es kinai filmesekkel egyiittmukodve.
A filmekkel szemben alapkovetelmennye valt, hogy moralisan felemel6 es
lelkesito temakat dolgozzanak fel, amelyek az ,,azsiai testverisegert" es a ,japan szellemisegert" vivott hosi habonn dics6itik - ezek soraba illeszkedett a
korabban mar emlitett Shina no yoru (Kinai A)szaka). 1940 okt6bereben a kozeposztalynak lr6d6 magazin, a Chuo kiiron igy magyarazta a kormany politikaja mogott meghuz6d6 logikat:
,,A drama mufajanak szakitania kell a korabbi egyeniesked6 es kul6nck6d6 hozzaallasaval. Ra kell ebrednie, hogy olyan kulturalis szerepe van, amelynek az uj nemzeti ontudat megteremteset celz6 totalis program reszekent
50
Davis: Picturingjapaneseness... 52. p.
563
kell megfelelnie . A szineszek tobhe nem egy tirsadalmi csoportot szolgalnak, h anem .. . a nemzet egeszet. . . Ebb6l kovetkez6en, veget kell vetni annak, hogy a kultura szinteret egyedi.il a varosok uraljak."51
Ennek szellemeben a kormany sokatjavitott a videken hasznalt vetit6gepek muszaki szinvonalan, igy vegre az egesz orszag reszesiilhetett a ,,modern" hangosfilmek csodaj aban - igaz ezek tobbsege vegytiszta propagandafilm volt.
Valaszul az alkot6i szabadsag korlatozasara es a kormany reszer6l megnyilvanul6 politikai nyomasra, a filmkeszit6k komolyabb alkotasokat kezdtek keszfteni. A jidaigeki komikusabb feldolgozasa helyett a bushidohoz kapcsol6d6
temak - becsi.ilet, kotelessegtudat, onfelaldozas - fele fordultak. A filmek,
hasonl6an a kepz6muveszetekhez, epiteszethez es a tarsadalmi normakhoz,
a sajatos ,Japansagot" is hangsulyoztak. Egyes rendez6k, akik nem turtek a laikusok kontarkodasat, ugy alltak ellen a kormanyzati nyomasnak, hogy a megbizasra keszitett filmjeikben a felismerhetetlensegig ,,felhfgitottak" a propagandaelemeket. Masok a Meiji-korszakot felidez6 nosztalgikus filmeket forgattak, vagy korabeli irodalmi muveket vittek filmvaszonra. U t6bbi szep
pe ldaja Uchida Tomu 1939-ben keszi.ilt filmje, a Tsttchi (A Fold), aminek Nagatsuka Takashi hasonl6 cimu, 1910-ben kiadott muve szolgalt alapul. Ebben az fr6 a szegeny falusiak komor eletet orokitette m eg. Dacara az ilyesfajta
ellenallasnak, a haborus evek japan filmgyarcisa, csakugy, mint mas iparosodo tt n emzetek filmipara, ,,nagy szakertelemmel" gyartotta a valtoz6 min6segu hangosfilmeket, amelyek igy vagy ugy, de kivetel nelkiil a kormany politikajat propagaltak egy kozos, magasabb rendu alapelv neveben.
A zene es a kepzo muveszeti agak
1914 el6 tt a zenemuveszet teren alapvet6 valtozasok torten tek, amelyek a kes6bbi evtizedekben kiteljesedtek. A kepz6muveszetek meg szembcrun6bb atalakulason mentek keresztu l 1914 utan . A Meiji-korszakban megjelent az
olajfesteszetj apanban, s vele egyi.itt a ,,nyugati" (yoga) es a ,Japan festeszet(nihonga) szembeallitasa (14. fejezet). A muveszetek vilaga 1914 utan olyan
osszete tte valt, ami vilagosan bebizonyitotta, hogy tovabb mar nem tarthat6 a
yoga es a nihonga dogmatikus kiilonvalasztasa. Ez utat nyitott egy sokkal egyetemesebb es kreativabb muveszet el6tt, ami a csendes-6ceani haboru el6estej en bontakozott ki a m aga teljessegeben .
i::
':
a.
A zenemuveszet. Az eur6pai zenei h agyomanyok nagy resze (mufajok, hangszerek, kottairas) mar az I. vilaghaboru el6tt elterjedt J apanban, s elkezdO:
do tt az idegen es hazai zen ei kultura orvozese. Az I. vilaghaboru utan a zeneszerz6k tudatosan igyekeztek egymasba olvasztani a ket kulturalis kozeg ze-
l
......,
51
564
Anderson - Richie: ThejapaneseFilm... 135. p.
nei izlesvilagat. A n emafilm kival6 szinteret biztositott a kiserletezesnek.

A kiserozenek alkot6i szabadon , eklektikusan kombinaltcik a klilfoldi es japan mUfaj okat es hangszereket a kivant zenei hatcis eleresehez. Egyes zeneszerzOk a pentaton hangsort hasznaltak, ami sokban emlekeztetett a japan
dalok hangsorara. Eur6pai es azsiai hangszerek gyakran egylitt csendiiltek
fel a szinten eklektikus zenemuvekben. A zeneszek is tokeletesitettek tudasukat az idegen mUfajok teren . K6rusok es nagyzenekarok alakultak. 1930-ban
a tokyoi Kabukiza szinpadan bemutattak az elso teljesen japan rendezesfi
nagyoperat, Verdi muvet, a Traviattit. Nehany even beliil egy japan operatcirsulat mar rendszeresen eloadasokat tartott a Csaszari palota mellett all6
Hibiya Hallban.
A popularisabb zene teren a kabuki es annak kisfrozeneje meg min dig nagyon nepszerfi volt. A megnyi16 zenetermek - fOleg tokyoi Asakusa sz6rakoztat6n egyedeben - eklektikus, zenes-tcin cos musoroknak adtak otthont. Az iskolakban szamtalan k6rus mukodott. A noi k6rusok f61eg Stephen Fostermuveket es ehhez hasonl6 dalokat adtak elo, a ferfiak viszont elsosorban eur6pai muveket vettek fel a repertoarjukba. A radio j61kiegeszitette az orszagban megtartott szamos fesztivalt, igy a videk zenei kulturaja is valtozatosabba
\"alt. Az 1930-as evek vegen, amikor mar sulyos harcok folytak Kinaban, akatonazene keriilt az eloterbe. A radi6b61, a zen epavilonokb61 es a hangosbeszel6'kb01 hosiessegre buzdit6 soviniszta indul6k harsogtak.
Kipzomuveszetek. A kepzomuveszetek ker vilaghaboru kozotti tor tenete osszerettebb.52 Az epiteszctben tovabb h6ditott az ipari kor technol6giaja. Az akkoriban elterjedt tegla- es koepiiletek nem valtak be a gyakori f6ldrengesekt01 suj totta orszagban. A Meiji-korszak vegere inkibb az acelvazat es megerositett betont alkalmaz6 technol6giik terjedtek el. Az uj technol6giak
alkalmazasaval az epuletek egyszerubbe valtak, minimalis kiilteri diszitest
kap tak. A tenrezOk elsosorban a hasznossagot tartottcik szem elott. Az I. vilaghabor(1 utan Europa es Amerika ujhullamos epiteszei, koztiik a nemet
Bauhaus-csoport, nagy hatast gyakoroltak a japan epiteszetre, kulonosen a
Yarosi kozepiiletek teren. 53 A lak6haz-tpiteszet megtartotta hagyomanyos
,,fa-habarcs-cserep" eljarast, de a ,,nyugati stilusu" -fapadl6, csukl6pantos ajt6k, kanap ek, szekek es asztalo k - bels6 helyisegek (yoma) megszokottci valtak
a m6dosabb csaladok otthonaiban. Egyre tobb haztartasbanjelentek mega
konyh ai eszkozok, a vezetekes viz es a bels6 terek ujfajta diszitesei.
A fest6k szabadabban valaszthattak meg muveszi eszkozeiket. Az I. vilaghaboru eveiben nehany Eur6paban tanul6 japan muvesztanonc visszamene-
j~ Tipton, Elise K - Clark, John (eds.): Being Modem in japan. Culture and Society in from the
1910s to lhe 1930s. Sydney, 2000, Australian Humanities Research Foundation.

;s Reynolds, Jonathan M.: Maehawa Kunio and the Emergence ofJapanese Modernist Architecture.
Berkeley, 2001, UCP, chapters 1- 3.
565
killt a hazajaba, magaval hozva az ott tanultakat: az antirealista iranyzatokat,

peldaul a kubizmust es a fauvizmust, amelyek akkoriban uraltak az 6reg kontinens muveszeti eletet. Ezek a folyamatok a haboni utan sem szakadtak meg
Eur6paban, sot ujabb iranyzatok, koztiik a dadaizmus, a sziirrealizmus es
mas avantgard muveszeti es irodalmi formak, runtek fel a kiabrandult eur6pai ertelmisegiek koreben, akik a regi, realista kulrura alkotasaiban a hatalmi elit arroganciajanak megtestesiileset lattak, amely arrogancia negy evnyi
kimondhatatlan borzalmat, elkepeszt6 pusztitast es tengernyi kiontott vert
szabaditott Eur6para.
Japan ban azonban a yoga tulajdonkeppen ezekre a regi ,,realista" muveszeti formakra epiilt, amelyeket Eur6paban olyan hevesen elutasitottak az uj
iranyzatok lelkes hivei. Ezert a japan expresszionistak ,,ta.madasa" a realizmus ellen egylittal azt isjelentette, hogy ezek a muveszek, akiknek alkotasait
az ,,avantgard" (zen'ei bijutsu) jelzovel illettek, elutasitottak a yoga ertekeit. Ennek kovetkezteben a Meiji-korszak meg viszonylag egyertelmu ,,nyugatijapan" kulturalis kett6sseg egy haromoldalu, attekinthetetleniil kusza muveszi
vitaba torkollott. 54
Sok avantgard fest6 maga is ,,vetkes" volt abban, hogy Japanban megpr6baltak meghaladni az eur6pai elodoket, ami kolcsonos es heves kritikai vitakba torkollott. 1924-ben a fiatal dadaista festo, Murayama Tomoyoshi elesen
biralta tobb palyatarsat, amiert azok szolgai m6don utanozzak az europaiakat. Az utanz6k muveinck tobbsege, panaszkodott:
,jellegtelen utanzata a francia udvari szalonstilusnak, n emi picass6s es
braque-i motivumokkal. Ennel nines szegyenletesebb a japan festeszet szamara .. . 6 muvesztarsak! Meddig folytatjatok mega szolgai utinzast? Olyan.
mintha arra sziilettetek volna, hogy nemzedekekre el6re rabszolgamunkat
vegezzetek!"55
Murayama szamara, s ezzel a nezettel korantsem volt egyediil, a muveszi
kreativitas kerdese egy nagyobb egysegbe agyazva meriiltfel: hogyan lehetne
megval6sitani egy modern, egyben sajatosan japan muveszetet letrehozni.
Am a kerdes csak tovabb bonyol6dott, amikor a vita.khan sz6ba keriilt az
egyen onkifejezesenek, illetve a kultura ,,felszabaditasanak" problemaja.
Ut6bbi aztjelentette, hogy a muveszet attori a kivaltsagosok szalonjainak a
falait, s eljut a ,,tomegekhez". 56
A vitikt61megosztott, rendkiviil tarka muveszvilagon beliil az egyeni kifej ezesi m6dok keresese es a szemelyes siker utani vagy nyoman az 1920-as es
51
Morioka Michiyo - Berry, Paul: Modmi Masters of Kyoto. The Transformation ofJapanese
Painting Traditions. Seattle, 1999, Seattle Art Museum.
55 Munroe, Alexandra:JapanmArtA.fler 1945. Scream Against the Sky. New York, 1994, Harn
N. Abrams Inc., 42. p.
56 Weisenfeld, Gennifer: Mavo. Japanese Artists and the Avant-garde 1905-1931. Berkele\ .
2002, UCP.
566
1930-as evekben szeles korben elterjedtck a vaszonalapra festett alkotisok.

Az 1920-as evekben, csa.kugy, mint az irodalom vilagaban, a kepzomuveszetekben is meghatiroz6 szerepet jatszott a szocialista realizmus. Emellett
megjelent az abszurd dadaizmus es a hozza kapcsol6d6 nihilista szemleletek.
Az 1930-as evekre teret nyert s divatossa valt a tudomanyos fantaziavilagot teremto konstruktivizmus es a sziirrealista expresszionizmus.
Ezeknek az evtizedeknek az egyik kevesbe ismert, de figyelemre melt6 mufaja volt a ,,szepasszony-festeszet" (mjinga). 57 Szocialis szempontb61 azt a folyamatot ti.i.krozte, hogy a nok egyre inkabb eloterbe kerultek a tarsadalomban, ugyanakkor visszakoszont benne Kelet es Nyugat vitaja, illetve az a torekves, hogy megtalaljak az ,,etnikailag" is kielegito muveszeti stflusokat. Ez
alapvetoen egy regi hagyomanyokkal rendelkezo kfn ai eredetu mufaj volt.
Japanban eloszor az Edo-korszakban szuletett erotikus bijinga fametszetek
reven valt ismertte, majd a Kesei Meiji-korszakt61 kczdve ismet n epszeruve
valt.
Ennek egyik oka az volt, hogyJapanban akkoriban fedeztek fel az eur6pai
aktfesteszetet, ami azonban nem gyakorolt kiilonosebben nagy hat:lst a szigetorszag muveszetere, mivel latsz6lag tobb rokon vonast mutatott az Edokori erotikus muveszet vulgarisabb valfajaihoz, koztiik a ,,tavaszi kepekhez"
(shunga), mint a mjinga kifinomult eszmenyehez. Nyilvanval6 fogyatekossagai ellenere az aktfesteszet bebizonyftotta, hogy a ,,modem" muveszet fontos
alanyoknak tekinteti a nOket, ezert a muveszek es metszetkeszitOk tovabbra is
kedvelt miifaja maradt.
Egyreszt egyeni megrendelesre dolgoztak, masreszt a noi magazinok szamara keszitettek borit6kat es illusztraci6kat. Szamos alkotcis ,,a letiin t korok
noalakjait o rokitette meg hagyomanyos, korhu oltozetben es hajviselettel". 58
A bijingcival foglalkoz6 muveszek uj technikakat is alkalmaztak, s uj kompozici6kkal kiserleteztek. Fttjishima Takeji 1924-ben kesziilt n6i portresorozataban, ami a Keleti stilus cimet kapta, az uj technikakat a ,,keleti" dolgok dics6itesenek szolgalat:lba allitotta. ,,Uralva nyugati technikakat es anyagokat frta - olyasvalamit p r6balok festeni, ami tavolr6l sem emlekeztet a nyugati
dolgokra. "59
Masok nem tuztek ki maguk ele ennyire markans ,,etnikai" celokat. Takabatake Kasha a 30. almin lathat6 alkotasahoz, ami 1925-ben keszult egy magazin szamara, tobbfele technikat is alkalmazott, hogy megorokitsen egy
iskolas lanyt, akinek ,,romantikus vagya.kozasat elleplezi az 6t koriilvev6 melankolikus hangulat", ami arr6l tanuskodik, hogy gondolatai messze tulmu-
57 Brown,
Kendall H. - Min ichiello, Sharon A.: Taishii Chic. Japanese Modernity, Nostalgia and
Deco. Honolulu, 2001, H onolulu Academy of Arts.
58 Inoue: Kiyokata's Asasuzu... 450. p.
59 Clark, John: Artists and the State. T he Image of China. In Tipton: Society an State in
lnterwarJapan ... 75. p.
567
30. abra Takabatake Kasho: Iskolds

ltiny (1925) . Az illusztraci6 a ShUjo gaho (Kipes Leanymagazin) cimu ujsagbanjelent meg. A portrer61 sugarzik
a bizonytalansag, a vagyakozas es a roman tikus idealizmus, ami jellemzo
volt az iskolas lanyokra azokban a
gyorsan valtoz6 id6kben. A Takarazuka-revii szinten ezeket az frzeseket
erositette, vagy neha eppen forditva,
az erzesek erositettek a reviit. Forrds:
Inoue Mariko: Kiyokata's Asasuzu.
The Emergence of the Jogakusei Image. MN, vol. 51 no. 4 (Winter 1996),
442. p.
tatnak a ,j6 feleseg, boles anya" (ry1osai kenbo) eszmenyen. 60 Azzal, hogy egyre
tobb no jart iskolaba, ahol megtanultak irni es olvasni, viragzasnak indult a
halad6 szellemu, modern nokr6l keszitett portrek piaca. A muveszek egyre
mereszebb, az egyenisegiiket jobban hangsulyoz6 es az erzelmeiken uralkodni tud6 fiatal noket 6r6kitettek meg, bovitve ezzel a moga'kr6l alkotott korabeli kepzeteket, s megval6sitva ,,Kelet es Nyugat 6tv6zetet", oly m6don.
amit a kritikusok is kedvezoen fogadtak.
Masreszr6l viszont a bijinga kifejezesre juttatta a noideal utani nosztalgikus
vagyakozast, ami elveszett a moga megjelenesevel es mindazzal, amit a ,,modern no" megtestesitett. Emellett osztozott a tortenelmi r egenyek iranti
fogekonysagban , ami az olyan szerzoket, mint Tanizakijun'ichiro, arra 6szt6n6zte, hogy a dicsoitsekjapan dolgokat, felhh.jak a figyelmet a videki k6z6ssegek sanyaru e!etet, eliteijek a ,,nyugatosodast", s magasztaijak a japan
muveszi orokseget. A nepi muveszeti hagyomanyok megorzese teren Yanagi
Soetsu vivott ki maganak nagy hfrnevet. 1926-ban, masokkal egyiittmukodve, letrehozta a Nihon Mingei Kyokait Qapan Nepmuveszeti Szovetseg) .
majd egy evtized mulva Tokyoban megalapitotta a Nepmuveszeti Mlizeumot. A muzeumban keramiakat, textiliakat, lakktargyakat, kotelbol es ffmb61 keszitett targyakat, valamint rengeteg mas kezmuves alkotast gylijtottek
ossze, allitottak helyre, majd tettek kozkinccse.
60
568
Inoue: Kiyokata's Asasuzu .. . 442. p .
Mikozben Yanagi Soetsu es cirsai a j apan ,,h agyomanyos" muveszetek meg6rzesen faradoztak, a nihonga, a korabeli folyamatok hacisara, szinten atalakult. A Kesei Meiji-korszak idejfae n ehany n i honga-fest6 alkalmazni kezdte a
yoga technik<iit. Az 1914 u tani evtizedekben az akvarellfesteszet is sokkal valtozatosabba valt. Ugyanez a folyamat a metszetkeszites teren is vegbem ent.
A fametszet maradt a legkedveltebb eljar as, de a muveszek meresz kiserletezesbe fogtak, hogy megalkossak az ugynevezett ,,uj metszctet", ami egyarant
magab an foglalja a ,,Keletet es a Nyugatot". Az ,,uj metszet" irany.rncahoz tartozott Hiratsuka Un'ichi, aki letisztult formavilagu, stilizalt, gyakran fekeLe-feher metszeteir61 valt hiresse (31. abra); Munakata Shiko, a meresz, durva
von alvezetesu metszetek muvesze; illetve a m ar-mar lirikus hangvetelu, finoman kidolgozott muveir6l nevezetes Saito Kiyoshi. A II. vilaghaboru utan e
muveszek metszetei vilaghfruck lettek, mint a ,,modern japan" muveszet
mestermuvei.
Az 1930-as evek vegfae a hadsereg er6feszitesei keriiltek a muveszek fadekl6desenek kozeppontjaba. A harcok slllyosbodasaval a kormany, az fatel-
'~
ii
\ \
31. abra Hiratsuka Uni'chi: Koizumi Yakumoregi. otthona (1948). Ezen a monokrom nyomaton, ami egy v-arosi utcareszletet abrazol, a miivesz egyponru perspektivat alkalmazott, de
kiizben kiemelte a ,japan hagyomanyokat", kulonosen a maganszfera szentseget es a ,,termes:i:euel " val6 bensoseges viszonyt. Mindczt a sajatos japan epiile tek, a szorosan egymas
melle tt sorakoz6 bejaratok, a rendezett utca, illetve az ut szelen, a bejarati kOlapok alatt
fut6 csatorna latkepen keresztiil sikerult e lernie. A sz6ban fo rgo varos Matsue, a lak6haz
pedig ma muzeu m. A Meiji-korszakban itt lakott a hires nyelvtanar, Lafcadio Hearn
(Koizumi Yakumo), aki erto m6don ismertette mega vilag angolul beszelo reszevel a japan
civilizaci6t.
569
misegiek melletc a muveszeket is a szolgalat:iba allito tta. Mintegy 300 fest6

hivacalos megrendelesre Mborus fescmenyeket keszitett,jobbara yoga-stilusban, ami sokkal "realisrabbnak" runt, s j obban megfelelt a tem:inak. Kezdetben a festmenyek a nemzet hostetteit 6r6kitettek meg. A vcreseg es a visszavonulas eveiben azonban sokkal inkabb a csataterek borzalmait abrazoltak.
Olyan komor es veszterhes lett a festmenyek hangulata, hogy azokat csak r ickin hagyrak j 6va a katonasag muveszeti cenzorai. Am a cenzorok esetenkent
megis elfogadrak azokat, nyilvinval6an azert, mert ugy ereztek, hogy azok va16ban megragadjak es kozvetitik a katonik hosies aldozatait es batorsagat,
igy a vegs6kig val6 kitartasra osztonzik majd a p olgari lakossagot.
"'
N
570
11. FEJEzn
~ Sodr6das a katasztr6fa
fele ( 1914- 194 5)
V)
'LI.I
\.)
LI.I
V)
V)
:Q
Az 1930-as evekreJapan mar egy sokkal nagyobb, er6sebb es kulturfilisanj6val aktivabb birodalom volt, mint 1914-ben. Koszonhetoen a rohamleptekkel fejl6d6 oktatasnak, :filmgyartasnak, radi6zasnak es a t0megkommunikaci6 mas formainak, illetve a tarsadalmi es foldrajzi
mozgekonysaganak, ugy tunt, egyre csokken a varos es a videk, valamint a tokyoi elites a videki atlagember kozotti tavolsag. Mind a tarsadalom, mind a gazdasag egyre osszetettebbe vfilt, emiatt nott a tarsadalmi csoportok kozotti szocialis feszultseg. Hevesebbek lettek a tarsadalmi helyzetb61, rangokb6l, a nemek kerdeseb61, az elter6 ideol6giai szemleletm6dokb6l, illetve az intezmenyrendszer visszassagaib6l
fakad6 vitak. Gyengillt a tarsadalmat 6sszetart6 ero, fokoz6dott az elegedetlenseg, ami egyre tobb kisebb tarsadalmi csoportosulasra atterjedt. Emiatt egyre hatarozottabb es szigorubb intezkedesekre volt
szukseg a rend fenntartasa es a kozossegi ertekek (a ,japansag") egyertelmu tisztazasa erdekeben.
Mikozben az orszagon beliil bonyolultabba, ijeszt6bbe es nehezebben kezelhet6ve valt az elet,Japan vezetoi szamara a nemzetkozi helyzet is egyre attekinthetetlenebbe valt. Az iparositas folyamata es az a
teny, hogy Japan gazdasaganak mukodese egyre inkabb a globalis
nyersanyagforrasokt6l fiiggott, azt eredmenyezte, hogy a szigetorszag
mar nem tudta kivonni magat a vilagpiaci es vilagpolitikai folyamatok
hatasa al6l, annak ellenere, hogy a Mciji-kori azsiai imperialista rendszer szethull6ban volt. A rend allapotit a fokoz6d6 diplomaciai bizonytalansag es a politikai rogtonzesek vettek at. Ebben a kozegben a
japan vezet6k sajat dontesei is jelentosen hozzajarultak ahhoz, hogy
Kelet-Azsia loporos hordova valjon, ami barmikor felrobbanhat.
Elojatek a katasztr6fahoz
1910-re sok japan szakert6 arra a kovetkeztetesre jutott, hogy az orszag 6riasi
sikereket ert el azon a tercn, hogy ,,biztonsagba" helyezze magat mind a
,,Nyugattal", mind ,,Kelet-Azsiaval" szemben (13. fejezet). El6bbivel kapcsolatban az egyenl6tlen szerzodesek fe liilvizsgiilata, illetve a katonai es diplomaciai sikerek bizonyitottak, hogyJapan felzark6zott a Nyugathoz. Ut6bbi eset571
ben pedig az szolgalt bizonyitekul, hogy az azsiai nemzetek reformerei, els6sorban Kinahan es Koreaban, a j apan modellt tekinte ttek k6vetend6 peldanak. Az I. vilaghaboruval es az eur6pai imperialista rendszer 6sszeomlasaval
Kelet-Azsiaban hamarosan romba dolt a halad6 szellemu, egyseges keletazsiai k6z6ssegr61 es a regionalis hatalomr61 szott elkepzeles. Ennek egyertelmu bizonyitekai voltak azok a kapkodva meghozott diplomacia egyezmenyek, amelyek vegigkisertek az 1910-es es az 1920-as eveket, valamint az ,,uj
renddel" kapcsolatos kormanyzati propaganda, az akademikus vicak es a korabban emlfte tt hazafias retorika, ami az 1930-as evekben egyre markansabban meghatarozta a japan kiiles belpolitikat.
Ekkorra a kulvilag mar egy sokkal ellensegesebb, kiszamithatatlanabb k6zegnek tunt, ami mindinkabb befurakodott Japan mindennapjaiba. Ez a
,,befurakodas" nemcsak kozve tleniil, az egyre nehezebben kezelheto ,,kiils6
problemakon" keresztul erintette ajapanokat, hanem kozvetett m6don is,
mivel a legsulyosabb belpolitikai problemakra - a videk elmClyiilo vfilsaga, a
varosi munkahelyeken uralkod6 viszonyok, az uzleti e!et zavartalan mUkodeset gatl6 tenyez6k - korabban soha n em tapasztalt hacassal voltak a globalis
politikai es gazdasagi folyamatok. Emiatt a latsz6lag a belpolitika hataskorebe tartoz6 ugyekr61 zajl6 vitak - a szakszervezeti mozgalom, a munkajogi vitak, a videkhez kapcsol6d6 kerdesek, az elegedetlenkedo kisebbsegek, illet\e
az fillit6Iagos szocialista es liberfilis fenyegeces, ami veszelytjelentett a kokutaira
es a nemzeti cudatira - mind szorosan osszefiiggtek a j apan kulpolitikaval, illetve az orszagnak a vilagban , de f61eg Kelct-Azsiaban elfoglalt helyevcl.
Val6szfnu, hogy a kelet-azsiai k6zossegr61 szott terveket eleve kudarcra
itelte a nemzetallamok megosztottsaga. Ezt tamasztja ala az a teny is, hogy
Nyugaton, meg pontosabban Eur6paban, az egyseg ujra es ujra haboruba es
meszarlasba torkollott. A terv bukasat mindenesetre siettette az a szuk lat6-koru, szinte kizar6lag az 6n6s erde keket szem elott tart6 hozzaallas, ami
alapvetoen meghatarozta Tokyo politikai lepeseit 1914 es 1945 kozott, valamint ennek a politikinak a kimeletlen, sot nem ritkan brucalis alkalmazasa.
A politikusok kudarcot vallottak abban, hogy letrehozzak a vagyott stabil kelet-azsiai regionfilis hatalmat. Maskent fogalmazva, Japan nem jutott h ozzi
szabadon azokhoz a globalis eroforrasokhoz, amelyekre, ipari h atalom !even, egeto sziiksege volt. Ez megnehezitette azoknak az ertelmisegieknek a
dolgat, akik megpr6baltak megfogalmazniJ apan p on tos helyet es szerepet
a vilagban a ,,kor kihivasainak " megfelelo m6don.
A politikusokban es a publicistakban megerosodott az a nezet, misze1fo~
Japan elszigetel6dott, raadasul igazsagtalanul zartak ki a nagyhatalmak k.0ziil, amely statusra olyan nagyon ahftozott az orszag. Mindemellett a na~Y
hatalmak ,,fehfr" faji j ellege hangsulyossa valt az I. vilaghaboru eveiben. _-\;:
elszigeteltseg erzese fokozta a belpolitikai fesziiltsegeket, ugyanakkor feler&
sitette azt a vagyat, h ogy Japan meg szorosabb ellen6rzes ala vo nja Kele1A.zsiat, s hogy ennek a fennhat6sagnak ajogossagat meggyozo ervrendsze1re l tamassz5.k ala.
572
Diplomaciai fejlemenyek - esemenytortenet
1911-ben a kinai forradalom gyozelme, amcly mcgdontotte a Qing-dinasztia

uralmat, magahan hordozta annak. a veszelyet, hogy Kinahan felhornlik a felgyarmati imperialista rendszer. A nagyhatalmak kozos erdeke az volt, hogy
minden valtozatlan maradjon, emiatt osszcfogtak s az egyiittmukodesre hajland6 politikus.hadurat, Yuan Shikait segitettek hatalomra. Sot 1913-han
megjelent6sehh nemzetkozi kolcsont is hiztositottak. szamara, hogy megszilardithassa hatalmat. Miuran Eur6pahan kirohhant az I. vilaghaboru, megszunt Yuan szamara ez a hiztos diplomaciai hatter. Kinahan egyre zavarosabba valt a belpolitikai helyzet. Tokyo szamara eljott a vissza nem tfr6 pillanat a
cselekvesre. Az egymast kovet6 kormanyok mind kisfrletet tettek arra, hogy
kiterjesszek Kinahan a japan befolyast, els6sorban Mandzsuriaban es annak
hatarvidekein, illetve egy masik szinteren, a Csendes-oceanon. EzaltalJapan
birtokaba uj, gazdag nyersanyagforrasok jutottak. A terjeszkedest azonban
egyre eroteljesebb kiilfoldi tiltakozas kiserte, s tovabbi bonyodalmak.at sziilt
a belpolitikaban.
Az japan- angol szovetseg remek iiriigyet szolgaltatott a japan vezet6knek,
hogy helepjenek az I. vilaghahoruha. Ezt kihasznaltak, hiszen ezzel varatlan
lehetosegek nyiltak meg a szarazfoldi er6k es a haditengereszet fotisztjei
elott. A foparancsnoksag mar reg6ta ugy tekintett a szomszedos kontinentalis regi6kra, mint strategiai szemponth61 kulcsfontossagu teruletekre. Ezekben a regi6kban Oroszorszag volt a legf6bh vetelyt<irs. Ezt t<imasztotta ala a
kec korabhi orosz-japan kelet-azsiai haboru, illetve Japan Mandzsuria- es Korea-politikaja. Ha helepnek a haboruba Nemetorszag ellen, akkor megkaparinthatjak a nemet fennhat6sag alatt all6 Shandong-felszigetet, vele Qingdao kikot6jer, ami jelentosen meger6sithette volnajapan pozici6it az egesz
kelet-azsiai regi6han.
A haditengereszet maskent ertekelte a helyzetet. Az orosz hadiflotta felett
1905-ben, Tsushirnanfil aratott megsemmisit6 gy6zelem utan - az i.itkozetben 12 csatahaj6t, szamos rombol6t es mas vizi jarmuveket vesztettek az oroszok, mig a japan veszteseglistan mindossze 3 torped6vet6 haj6 szerepelt - a
japan tengernagyok ugy lattak, hogy a szigetektOI delre elteri.i16 hatalmas,
nyersanyagokban gazdag 6ceani terseg lehetne a birodalomepites eszmenyi
szfntere. Indokaik egyertelmuek voltak, a deli iranyli terjeszkedesben a haditengereszetnek jutna a f6szerep. Az USA haditengereszetenek vezerkara,
amelynek 1900 6ta az is feladata volt, hogy biztositsa az osszekottetest az
anyaorszag, illetve a csendes-Oceani gyarmatok, Hawaii es a Fi.ilop-szigetek
kozotti kapcsolatot, a tsushimai csata utan ugy itelte meg, hogyJapan komoly
fenyegetest jelent az USA egyeduralmara a Csendes-6ceanon. Az amerikai
admiraliras erre valaszul nagyszabasi"1 hadgyakorlatokat rendezett a tersegben. A tokyoi tengernagyok ezt ugy ertekeltek, hogy az USA lettJ apan els6
szamu tengeri vetelytarsa, igy az lenne kivanatos, ha Japan bazisokat letcsitene a Csendes-6ceanon.
573
Amikor 1914 augusztusaban kirobbant Eur6paban az I. vilaghaboru,

Tokyonak varatlanul lehetosege nyilt arra, hogy egyszerre tegyen eleget a
szarazfoldi csapatok es a haditengereszet koveteleseinek: ,,csupan" annyit
kellett tenniiik, hogy elfoglaljak a Shandong-felszigeten talalhat6 nemet teriilcteket es messze delkeleten a mikronez szigetvilagot. Az akkori kiiliigyminiszter, Kato Komei ugy fogalmazott, hogy a haboruba val6 belepes ,,lehet6seget teremtene arra, hogy bazisokat allftsunk fel a keleti vizeken es megszilarditsuk a Birodalom helyzetfa a vilagban ". 1
A hdbonis iuek diplornacidja. London vonakod6 j6vahagyasaval J apan kesedelem nelkiil hadiizenetet kiildott Nemetorszagnak, s 1914 novemberere mar
elfoglalta a nemet csaszar kinai es csendes-6ceani birtokait. A Mikroneziat elfoglal6 haditengereszet keszen allt arra, hogy ellen6rzese ala vonja a Flilup-szigeLek es Hawaii kozotti vizeket es szarazulatokat. Egy bels6 tengereszeti memorandum ugy fogalmazott, hogy Mikronezia szigetei potencialisan:
,,fontos bazisok lehetnek, amelyek kapcsolatot teremtenekjapan es a csendes-6ceani terseg, a Fiilop-szigetek, Uj-Guinea es Borneo kozott... [ezert]
kapukent szolgalhamak a deli regi6k kincsesbany.ii fele."
A diplomataknak vegiil sikeriilt elfogadtatni a japan jelenlctet azokon az
egykori nemet gyarmatokon, amelyek eszakra fekiidtek a korabban mar
Ausztralia es Uj-ZCland altal megszallt szigctektOl. A haboru utan ezck a teriiletfoglalasok beleillettek a Nepszovetseg altal kialakitott mandatumteruletek rendszerebe, amivel a vesztesek teriileteit nemzetkozi ellen orzes ala helyeztek.
A korabeli kinai fejlemenyek sokkal fontosabbak voltak, legalabbis a kovetkez6 25 ev szempontjab61. 1914 vegfre egyertelmuve valt, hogy az eur6paiakat teljesen lefoglalja az otthoni habortt. Erre valaszul Tokyo olyan politikai
lepeseket tett, amelyek sok tekintetben emlekeztettek azokra, amelyeket korabban Korea esetcben is alkalmazott. A kormany vezetoi szerzodestervezeteket keszitettek. Ilyen volt a hfrhedt ,,21 kovetelest", amit 1915 j anuirjaban
adtak at Yuan Shikai korminyinak. Ebben anyagi segitseget ajanlottakfel Rinanak, cserebe tobbek kozott azt koveteltek, hogyJ apan szabadabban hasznalhassa fel a kinai nye rsanyagforrasokat. Ezenkiviil Tokyo kozos, kinai-japan iranyitas ala akart venni nehany strategiai fontossagu gyarat. A koveteleseket, amelyek lenyegeben felgyarmati statusba taszitottak Kinat, nagyresz:
elfogadta Yuan Shikai. Ezutan Tokyo egyezteto tirgyalasokat kezdett a na~-
hatalmakkal (1916 nyarin Oroszorszaggal, 1917 vegen pedig az USA-vall.
Ezek eredmenyekent sikeriilt elerni azt, hogy a nemzetkozi kozvelemeny bizonyos fokig elfogadta az uj h elyzetet.
A kiilpolitikai lep esek hoztak bizonyos elonyoketjapan szamara, fOleg 2
1
Ez es a kovetke.zo idezet forriisa, forditott sorrendben, Peattie, Mark R.: Nan 'yo. The P.isc
and Fall of the Japanese in M icronelia, 1885-1 945. Honol ulu, 1988, UHP, 51., 324. p., foo:note 6.
574
kereskedelem teren. Am komoly ellenallast valtottak ki Kinahan, ami odahaza is heves politikai csatarozasokat inditott el. 1917-ben kitort az oroszorszagi
forradalom, majd a kommunistik targyalasokba kezdtek, amelyek vegen az
orszag kilep ett a h aborub61. Az antant erre egyesitett timadast inditott az orszag ellen, egyreszt, hogy az oroszok ujra hadba lepjen ek Nemetorszag ellen,
masreszt, h ogy, ha minden j61 alakul, legyozzek a bolsevikokat. A fej lemenyek hatisara a j apan katonai vezetes olyan lepesre szan ta el magat, arnivel
szinte teljesen figyelmen kiviil hagyta a tokyoi civil kormanyszervek velemenyet. Az USA-val egyiittmukodve egy nagyobb kontingenst kiildott at Sziberiaba a kozos hadmuvelet reszekent. Azt remeltek, h ogy elfoglalhatjak Szahalin eszaki feler, s h ogy valamilyen, pontosan nem meghatarozott m6don
megerosithe tikjapan befolyasat Eszakkelet-Azsiaban. Noha az 1918-as fegyversziinet minden diplomaciai jogalapjat6l megfosztotta az intervenci6t, a
j apanok, a tobbi nagyhatalommal ellentetben , nem voltak hajland6ak kivonulni Sziberiab61. Ehelyett a n emzetkozi tiltakozas cs a tokyoi felso vezetes
nyom asa ellenfre megerositettek allasaikat.
Tortentek azonban mas esemenyek is, amelyek meg inkabb felkavartak a
politika addig sem nyugodt vizet. 1917-ben a kinai vezetOk haboruba leptek
Nemetorszag ellen, ami az elso lepes volt a nagyhatalmakkal kotott korabbi
egyenlotlen szerzodesek feliilbfralata fele. Ugyanakkor gyengiteni akartik a
japanok tirgyalasi pozfci6it a kes6bbi beketargyalasokon. A koreai nemze ti
erdekek vedelmezoi szinten megpr6baltak el6mozditani az iigyiiket. Lo bbizni kezdtek a nagyhatalmaknal, s 1919-ben o rszagos tomegmegmozdulasokat
szerveztek a j apan gyarmati kozigazgatis ellen. Nern allnak rendelkezesre
megbizh at6 statisztikak, de koreaiak milli6i vettek reszt ezekben a felszigeten, Japanban es Mandzs{iriaban egyarant. A megmozdulasokat eroszakkal
vertek le. 26 000 embert vcttek 6rizetbe. A halottak szama nem ismert, de
akar tobb ezerre is rughatott. (Az egyik kutat6 7500 aldozatot cs tobb mint
40 000 letartoztatottat emlit.) 2 Ekozben az Ausztraliaban es az USA-ban hozott diszkriminativ faji rendelctek sertettek az erin tett japanokat. Ezek hatasara Tokyo kovetelni kezdte a faji egyenloseg nemzetkozi elismereset. Roviden osszefoglalva a fentieket, 1919-re a nemzetkozi diplomaciai helyzet sokkal zavarosabb volt, mint at ewel korabban.3
Az 1920-as evek A diplomataknak a kiilonbozo forumokon - az I. vilaghabo-
rut Eur6paban lezar6 1919-es versailles-i, illetve az 1922-es washingtoni konferen cian, ahol a csendes-oceani tfrseg {tj katonai es diplomaciai viszonyait
rogzftettek, valamint a ketoldalu kinai-japan es Orosz-japan targyalasokon 2
Oguma Eiji - Askew, David (tr .): A Genealogy of ,Japanese" Selfimages. Melbourne, 2002,
Tra ns Pacific Press, 125. p.
3 ( l ) Dickinson, Frederick R.: War and National Reinvention. Japan in the Great War, 19141919. Cambridge, MA., 1999, HUP. (2) Kawamura Noriko: Turbulence in the Pacific. .fapanese-U.S. Relations During World War I. Westport, CT., 2000, Praeger.
575
1923-ra sike nilt rendezniuk a legsurget6bb problemakat. A japan vezetok

szamara maradtak azonban makacs, kii.lpolitikaijellegu problem ak, mikozben a szeptemberi n agy kantoi foldrenges u tan megpr6baltak ujjaepiteni
a fOvarost.
1919-ben elutasitottak a koreaiak foggetlensegi koveteleseit. Az akademikus, diplomata es kulpolitikai szakerto, Nitobe Inazo esszeru magyarazatot
adott erre. Erveleseben olyan szempontokat sorakoztatott fel, amelyck sok
tekintetben a ,,nyugatiaknak" a ,,keletiekr61" alkoto tt n ezeteit ideztek:
,,abban a szilard meggy6z6desemben, hogy Japan az a nemzet, amelyre
raharnl a T avol-Keletfelemelesenek gigantikus feladata, nem hiszem , hogy
a fiatal Korea mar most kepes Jenne onmagat kormanyozni. "1
Korea ban tehat m aradt a gylilolt idegen ek gyarmati uralma. A fesziUtsegeken vajmi keveset enyhitett az a teny, hogy Tokyo az 1920-as evekben nemikepp engedekenyebbnek mutatkozott a gyarmatpolitika teren .5 Sot a japanokkal szembeni gyliloletet csak fokozta a folyamatos es er6szakos kizsakmanyolas (ami alland6 feszultsegforras volt a koreaiak es a japanok kozott) .
illetve aJapanba kivandorolt koreaiak elleni brutalis rend6ri intezkedesek.
a lincselesek es a gyalazkod6 media, ami a kantoi foldrenges utani kaotikus
napokat jellemezte.
Tokyonak mas nemzetkozi problemakkal is szembe kellett neznie. Noha
a versailles-i beketargyalasokon Japan a moralis szempontb61 ,,magasztosfaji egyenloseg allaspontjara helyezkedett, s a kinaiak is tamogattak ezt az
ugyet, nem sikerult keresztii.lvinniuk az elv elfogadtatasat, f61eg az amerika:
es az ausztral kii.ldottseg ellenallasa miatt.6 Nehany ewel kes6bb ujabb diszkriminativ rendele teket leptettek eletben mindket emlitett orszagban. Ilyen
volt az 1924-ben elfogado tt amerikai bevandorlasi torveny, amely egyertelmuen megtiltotta ajapanok betelepuleset. A torveny sokakat felboszitettJcpanban. Az egyik publicista, Nakayama Satoru igy fogalmazott:
,,A japan nemzet kii.lde tese az, hogy Azsia vezeto h atalmava emelkedjen.
hogy visszaallitsa az uralmat Azsia felett, amit a feher faj elbitorolt az azsiaiakt61, s hogy lecket adjon a feher fajnak az igazsagossag es emberseg val6di lenyegeb6l, amir6l folyton predikalnak. Ugy kell ezt megtennunk, hogy mi,j::panok a gyakorlatban is megval6sitjuk ezeket az alapelveket. "7
Az amerikaiak bevandorlasi politikaja meg hosszu evekig foglalkoztatra kozvelemenyt, remek tem at szolgaltatva a publicistak szamara.
A sikertelen sziberiai hadjarat, ami csak 1925-bcn ert veget, tovabb meh:tette Japan es a Szmjetuni6 kozotti szembenallast, ami immar nem puszci..'
1
Tanaka, Stefan: japan's Orient. Rendering Pasts into History. Berkeley, 1993, UCP, 248. p.
Shin Gi-Wook- Ro binson, Michael (eds.): Colonial Modernity in Korea. Cambridge, ) L
2000, HUP.
6 Shirnazu Naoko: j apan, Race and Equality. The Racial Equalit)' Pro-posal of 1919. Londoc
1998, Routledge.
7 Oguma-Askew: A Genealogy of,,Japanese" Selfimages... 140. p.
576
nagyhatalmi vetelkedes volt, hanem a kommunistak gyozelmevel erotcljes

ideol6giai szinezetet is kapott. A sziheriai kudarc raadasul elhizonytalanitotta t6ky6i vezerkart, alapot teremrve a kes6bhi helpolicikai szemhenallasnak
es a katonai vezetok koreben tapasztalhat6 elkesered esnek.
Ekozben Kinahan mind katonai, mind kereskedelmi szempontb6l sokat
javult a helyzet annak ellenere, hogy 1922-hen Qingdao visszakeriilt Kinahoz. A sikerekkel egyiitt a j apanokkal szemheni ellensegeskedes is fokoz6dott. Az egy evszazada tart6 megalaztataso k, amit a kulf6ldiekt61 voltak kenytelcnek elszenvedni, illetve az ebb61 fakad6 ideol6giai mozg6sitas egyfajta
nemzeti egyseget teremtettek Kinahan. Ezt rendkivlil ugyesen forditotta sajat haszncira a nacionalista mozgalom, amelynck iranyitasa az alapit6, Sun
Wen (Szun Jat-szen) kezeb61 fokozatosan Jiangjieshi hez (Csang Kaj-sek) kcrtilt at. 1928 nyararajiang eszakra indul6 seregei vegigsoportek Kinan, s legy6ztek minden rivalis hadurat Kantont61 egeszen Pekingig. Kina ujra egyseges orszag lett, jogot formalva a teljes fiiggellensegre. A Guomindang-csapatok el6renyomulas kozben esetenkfot ktilfoldi fegyveres csop onokkal is
osszecsaptak, koztuk a j apanokkal. A mozgalom, n acionalista j ellegeb61 fakad6an, komoly fenyege testjelentett a klllfoldiek diplomaciai es kereskede lmi
erdekeire, elsosorhan Mandzsiiriahan.
Jiangjieshi (Csang Kaj-sek) sikeres hatalomarverelevel a japan vezet6k, elsosorhan azok, akik Ieginkabh szivligyliknek tekintcttck Japan eras kontinencalis befolyasat, szemhesiiltek azokkal a valtozasokkaJ, amelyek 1914 6ta
folyamatosan gyengitettek az imperialista vilagr endct. Ezek koze tartoztak az
1922-es washingtoni hekekonferencia hacirozatai, illerve a szamos keroldalu
megallapodas, amelyek el6revetitettek annak a szerzodesi rendszernek a
szerhullasat, aminek revenJapan hozzaju thatott a kinai nyersanyagokhoz es
betorhetett az ottani piacokra. Azt is korvonalaztak, h ogy a nagyhatalmak keszek felaldozniJapan erdekeit egy egysegesebh, ujjasziilet6 Kina erdekeben.
Ezek a fejlemenyek veszelyeztettekJapin mandzsliriai pozici6it; ezzel viszont
a hirodalom tobhi terulete is veszelyhe keriilt volna, kulonosen Korea es
Taiwan. Ezek a leh et6s:gek mindenki szamara egyertelmuek voltak, aki ismerte a kelet-azsiai tortenelme t, s tisztaban volt azzal, hogy a koreaiak menynyire ellensegesen viselkedtek a j apan gyarmati uralommal szemhen.
Roviden osszefoglalva,JiangJieshi (Csang Kaj-sek) sikerei es a nacionaliscak hatalmat camogat6, egyre novekv6 kinai nemzeti ontudat azzal fenyegettek, h ogy megsemmisitik mindazt, amit a Meiji-korszak nagyra becsiilt vezet6i elertek. A helyzetsokhan hasonlitott az 1850-es es 1860-as evekre, amikor
a kulfoldiek megjelenese sodorta veszelybe azokat a vivmanyokat, amelyeket
a Kesei Edo-korszak vezet6i a bakuhan-rendszer megalapit6inak tulajdonitottak. Erre valaszul - a ,,Tiszteld a tennot, lizd ki az idegeneket!" (Sonno joi!)
mintajara, amely az 1860-as evek rneghataroz6 mozgalma volt - azok, akiknek a leginkabb :rdekltk volt a Meiji-rendszer eredmenyeinek m egorzese,
nevezetesen a katonai vezet6k es azok az ideol6gusok, akik a legelszantahban vedelmeztek a csaszari ereny es J apan azsiai misszi6janak fogalmait,
577
megriadva neztek ajov6'be. Egyre radikalisabb es kockazatosabb strategiakat

dolgoztak ki, hogy elejet vegyek a problemakn ak es el6mozditsak a sajat erdekeiket.
1928 juniusaban azutan felgyorsultak az cscmenyek, el6revet1tve a gyaszos
jov6t. A Kwanmng-hadscreg risztjei meggyilkoltak Mandzsl1ria lcgf6bb hadurat, Zhang Zuolint. Korabban a Kwantung-hadsereg vezet6i, f6leg a Delmandzsuriai Vasutat mukodtet6 hivatalokon keresztul, jelent6s osszegeket
fektettek az ottani binyakba es a kcreskedelembe. A katonai vezet6k es
Zhang mindket fe! szamara kolcsonosen el6nyos megallapodasokat kotottek. Am miucinjiangjieshi (Csang Kaj-sek) meger6sod6tt, Zhang egyre inkabb belebonyol6dott a kinai hadurak kozotti marakodasba. Ez kcrcsztcztc
volna a Kwantung-hadsereg terveit, miszerint Mandzs{1rianak nem szabad
visszaternie az anyaorszaghoz. Zhango t czert meggyilkoltak. A merenyl6k
abban remenykedtek, hogy akci6jukkal rabfrhatjak Tokyot, tegycn hatarozottabb lepeseket annak erdekeben, hogy Y!andzs{iria n e egyesu lj on Klnaval. Abban is bfztak, hogy Zhang ut6dja majd hajland6 lesz az egyiiltmukodesre. Tokyo azonban elhataro l6dott az esett61, s megbt:m tctte a m ereny16ket. Ami meg rosszabb, a hadur 6rok6se, Zhang Xueliang, elismerte a
Guomindangot mint Kina legitim ko rmanyat. Mandzsuria es a meger6s6d6tt Klna sokkal kozelebb kenilt egymashoz, mint korabban. Raadiisul az
ut6d tamogatta a kinaiak kezen lev6 vasutak es kik6t6k fcjlesztcset, ami
komolyan veszelyeztettc a japiinok dominanciajat a regionalis kereskedelemben.
Az 1929-ben kirobbant gazdasagi vilagvalsag miattjapan egy uj es sulyos
problemaval szembesiilt. A kulkapcsolatok tekinteteben a valsag egyik legfontosabb kovetkezmenye a texrilexport osszeornlasa volt. Japan ugyanis
nagyreszt textiliakkal fizetett az importal nyersanyagokert. Mig 1913-ban a
sclyem- cs gyapotaruk meg csak az export mintcgy felfa tcttek ki, addig
1929-re mar a ketharmadat.
Az 1920-as evek k6zepet6l, miutan m egjelentek az olcsobb muselyemb61
keszult aruk, a selyem ara zuhanni kezdett a vilagpiacon . A valsag eveib en a
megmaradt selyempiacok forgalmanak a kethannad resze is elveszett. Ez 6riasi csapast mert a j apan videkre es igencsak nehezkesse tette a kulkereskedelmet. Mindekozben a gyapo taruk els6dleges felvevo piacinak szamit6 Kfnaban is problematikussa valt az ertekesites. Az ottani gyapotiizcmck, kulon6scn azok, am elyek j apan kezben voltak a koncesszi6s kik6t6kben, szinten
megjelentek a piacon, de rovidesen mar ezeket az iizemckct is fenyegetn i
kczdte a japan aruk bojkottja. Az 1920-as evekre olyannyira tarthatatlanna
valt a helyzet, hogy a j apan textilgyart6k felsz6litottak a kormanyukat, ,,kftldj6n csapatokat Kfnaba". 8
A kereskedelemmel kapcsolatos aggodalmak csak fokoz6dtak, amikor
8
578
Du us, Peter - Myers, Ramon H. - Peattie, Mark R. (eds.): The Japanese Informal E'lllpire r .
China, 1895-1937. Princeton, 1989, PUP, 326. p.
)angjieshi (Csang Kaj-sek) kormanya targyalasokat kezdemenyezctt a nagy!'!atalmakkal, hogy Kina ismet szabadon hatarozhassa meg a vamtarifakat.
Ezzel meg nagyobb veszelybe kerull volna a kinai piac, h iszcn a vamok vedel::leben a kfnai textilipar kepes lett volna terjeszkedni es hatekonyan boj kot~n i ajapan termekeket. 1930 majusaban a kfnai-japan targyalasokon sike":1It megegyezesrc jutni a vamtarifak kerdeseben . Ez pillanatnyi konnyebbse.:::et eredmenyezett, de Tokyo szamara tovabbra is aggaszt6ak maradtak a
hosszu tavil kilatasok.
:-\:.1930-as evek. 1930-ra a kulpolitika szamos val6s es vclt fejlemenye, illetve

:o rdulata, osszefon6dva a bclpolilikai esemenyekkel, egyiittesen olyan koz~angulatot teremtettek J apanban, ami elutasitott minden tovabbi ,,beh6dolast" a ,,kulfoldi kovetelesek" elo'tt. Ennek rovidescn megmutatkoztak a
-;;.o\"ctkezmenyei. Mindenekelott az, hogy az USA-val, Nagy-Britanniaval fo ly;:atott londoni (masodik) tengeri leszcrelesi konfercncia (1930) credmenyerr61, amelyek meghataroztak a cscndes-6ceani sorhaj6flottak egysegaranyait,
)dahaza ugy gondoltak, hogy veszelyeztetik a nemzet biztonsagat es nemzet~ozi megftcleset. Emiatt a Rikkenseiyukai hatalomb61 kiszorult vetelytarsaib61szervez6dott opportunista szovetseg, az er6sebb haditengereszet mellett
ilidoskod6k es az agg6d6 hazafiak reszer61 heves biralatok ertek az egyez:nenyt alafr6 Hamaguchi Osachi kormanyat. A megallapodast 1930 okt6bere ben ratifikaltak az ellenzok heves tiltakozasa e llenere. A tiltakozasok noYemberben er6szakba torkollottak. Egy clegedetlen fiatalcmber halalosan
:negsebesitctte a miniszterelnokot.
Ekozben fokoz6dtak a katonak es a szels6scges civilek korebcn a titkos
,-zervezkedesek, mindenekel6tt a Kwantung-hadsereg tiszti allom:inya korcben. A szervezked6k koze tartozott a zsenialis katona, am annal ugyetlenebb
politikus, Ishiwara Kanji ezredes. 1931 szeptemberebcn Ishiwara es tarsai varatlan es heves tamadast indftottak Mandzsuria ellen - ami nagyobb volt,
mint, agy-Britannia, Franciaorszag, Nemetorszag es Olaszorszag osszterule:e. Alig nehany h6nap alatt egesz Mandzsilria japan megszallas ala kerult.
1932 marciusaban megalakult a baballam, Mandzsukuo, amelyet a japan
hadsereg iranyftott. Ishiwaraek a kinai tiltakozas, a gerillak makacs ellenalla-a, a hangos nemzetkozi felhaborodas es a tokyoi vezetesnek az engedetlen
katonak megfckezesere tett batortalan intezkedesei cllenere sikerrel befej eztck a hadjaratot. 1933-t61a Kwantung-hadsereg tisztjci valtozatos, fe lrcerthet6 modszerekkel igyekeztek kiterjeszteni a befolyasukat a szomszedos
esLakkelct-kinai teruletekre, hogy kibovitsek a nyersanyagbazist es a felvev6
piacot az uj mandzsuriai allam szamara, amelynek kiepfteset kesedelem nelkul megkezdtek.
Egy 1931. okt6beri kozlemenyben, amit allit61ag Ishiwara Kanji frt a tiszttarsai szamara, hogy igazoija az uj hoditasok jogossagat, az ezredes szamos
olyan temat erintett, ami akkoriban Clenken foglalkoztatta a politika irant
erdckl6d6 japanokat:
579
,J elenlegjapanban nem lerezik olyan, h ogy vilagszemlclet es vilagpolitika.

Nines olyan adminisztraci6s rendszen1nk, ami kepviselheu1e a japan erdekeket a vilagban. Az I . vilaghaboru 6ta az erdekkepviselet a haszonles6 nagyt6kesek iigye, akik szeretnek meg6rizni a status quol. Az ernberek mindenhol
csakis magukkal t6r6dnek. Nehanyan penzre vagynak, nehanyan kitiinteteseket akarnak, masok pedig cimek utan ahitoznak. Ez a helyzet ma j apanban. Ezert indult el a Showa-restauraci6 mozgalma! Am mielOtt kiserletet
tenn enk japan megujltasara, el6bb Mandzsuriaban kell megoldanunk a nehezsegeket. H a a hadseregiink n etan sarkon fordulna, az nem pusztin
Mandzsuria elvesztesetjelentene. Egeszen j apan Meiji-kori hatiraig kellene
visszavonulnunk. H agyjuk, hogy a korm any es a katonai vezerkar tegye azt,
amit j6nak lat, de a Kwantung-hadsercg folytatja szent kiildeteset. Mindenekel6tt biztos megoldast kell talalnunk a mandzsuriai helyzetre, meg ha ezzel egy id6re fel is adjuk japinsagunkat. Ha szilardan kiallunk a politikank
mellett, akkor egyetlen valaszt:isunk marad, osszefogva haladni el6re a kijelolt uton. "'.)
Amennyiben a regi, nemzetkozileg is szentesitett imperialista rendszer
ideje lejart, akkor egy uj , autokratikus rend veheti at a helyet. Ha sziikseges,
akkor ezt ,,el6keszit6" lep esekkel kell segiteni, fiiggetleniil att61, hogy a kerdesben nem mervad6 Tokyo j6vahagyja-e ezt vagy sem. Amint sikeriil ezt
megval6sitani, akkor J apan meg nagyobb celokat tlizhe t rnaga ele. Ishiwara
nehany h6nappal kes6bb mar igy fogalmazott:
,,Ajapan nep csakis ugy lehetAzsia ura (Toa no osha), haJ apan es Mandzsuria osszefog, s ha Japan es Kina baciti viszonyt epit ki egymassal. Ezutin mar
felkesziilhetiink a feher fajok elleni vegso es dont6 haborlira.,,
Ennek igazolasara konnyfi erveket talalni. A korabban idezett publicista.
Tachibana Shiraki ramutatott azokra az el6nyokre, am elyekb61 alllt61ag reszesiilnek majd Mandzsuria es a h ataros ten1Jetek ncpei:
,,A rnandzsuriai incidens 6ta osszeomlottak az eszakkeleti hadurak birodalmai. A rendszer felbomlasaval 30 milli6 mandzsuriai es mongol, valamim
300 milli6 kinai szabadult fel a felfeudalis iga al61. Riadasul a felszabadulassal a mandzsUriai tirsadalomban vegre kibontakozhat az azsiai jelleg. Ezekre
az azsiai hagyoman yokra tamaszkodva, es kihasznalva a tirsadalomnak azt a
kepesseget, hogy saj at kezebe tudja venni a sorsinak alakitasat, egy uj nemzet sziiletett Mandzsiiriaban."10
Az alabbi angol nyelvil ap ologia (1932) hasonl6an emelkedett hangnemben fr6dott:
,,Vajon tenyleg tiilzasba esiink, h a kijelentjiik, hogy az a fel tucat azsiai
nemzet, amelyek most benepesitik Mandzsuku6t, id6vel elkever edhetnek es
9
.Ez es a ki:ivetkezo idezet az alabbi mubc.31 szarmazik: Peattie, Mark R.: Ishiwara Kanji ar..;
japan's Confrontation with the West. Princeton, 1975, PUP, 159., 166. p.
IO Duara, Prasenjit: Sovereignty and Authenticity. Manchukuo and the East Asian Modem. Lzn.
ham, MD., 2003, Rowman & Littlefield, 74. p.
580
osszeolvadhatnak, egy eleteros uj nemzetet hozva letre, csakugy, mint ahogy

az egykor az eszak-amcrikai kontinensen vegbement?" 11
A mandzsuriai esemenyeket odahaza nem csak a publicistak tamogattak.
A kozvelcmeny j6 resze, bar az embereket aggasztottak az esetleges veszelyek, hazafias Lelkesedesukben szinten az ugy melle alltak. 1932-ben Nagano
prefekturaban az egyik noszervezet tagjai, ab ban a remenyben , hogy segitseget nyiljthatnak a hos katonaknak, Ievelet lrtak a prefektura hadparancsnoksagnak. A levelben tanacsot kertek, mikent tudnak a legjobban segiteni a
helyszinen, azaz Mandzsuriaban, a harcolo katonakat:
,,Szomorusaggal fatesiiltcm az ujsagokb6l a borzalmas mandzsiiriai incidensr61. Igyekszem megnyugtatni hevesen dobog6 szivemet, varva a pillanatot, amikor a noket is harcba hhjcik majd. A tegnapi ujsag szerint farkasordit6 hideg volt Mandzsuriaban. Azt is irtak, hogy sok katonank haldoklik. En,
mint jap an n6, nem tudok reszvet nelkul tekinteni a sorsukra. Szeretnek
odamenni es szolgalni a katonainkat, de nem tudom, hogyan is tehetnem
meg."12
A gondosan megfogalmazott retorika es a nagylelkiI hazafias tarnogatas ellenere a Kwantung-hadsereg lepesei, f61cg a foldek elkobzasa es a gyarmati
munkaer6 kimeletlen kizsakmanyolasa, vajmi kcvesse segitettek el6 egy kelet-izsiai kulturalis es faji kozosseg kialakulasat, amely kozosseg kepes Jett
\'Olna sikerrel szembeszfillni a ,,nyugatiakkal". A helyzet hasonl6 volt ahhoz,
ahogyan az eur6pai gyarm atosit6k viszonyultak az amerikai, afrikai es ausztral 6slakossaghoz.
1932-ben a kinaiak es mas n emzetek eroteljes tiltakozasa nyoman a Nepszovctscg nemzetkozi vizsgal6bizottsagot kiildott Mandzsiiriaba a japan uralom visszassagainak feltarasara. A Lytton-bizottsag 1933 febru<iijaban tette
kozze igen elmarasztal6 j elenteset. Kulon bozo okok miatt, de f6kcnt azfat,
men nem tudta ellenorzese alatt tartani a Kwantung-hadsereget, s nem volt
hajland6 lemondani a megh6ditott teruletekr61, a t6ky6i vezetes 1933. marcius 27-en ugy don tott, hogy J apan kilep a Nepszovetsegb61. A dontes ket ev
mulva lepett hatfilyba. A kormany, amely meg mindig vonakodott magara
vallaln i az imperialista agresszor szerepet, i.gyekezett olyannak beallitani a
politikai donteseket, amelyck osszhangban allnak a Nepszovetsegjavaslatai\'al, noh a kezdtek egyrc inkabb ugy tekinteni A.zsiira, mint potencialisjapan
gyarmatra. Ennck szellemeben , noha korabban meg ugy beszeltek J apanr61
(vele egylitt Korecir61) es Mandzsiiriarol, mint egymassal egylittmukod6 egysegr61, 1933 oktobereben a kabinet ugy don Lo tt, h ogy folytatni kell a tc1jeszkedest Kina rovasara:
,,A celunk az, hogy a csaszcir uralma alatt megvalosuljon a J apan, Mandzsuria es Kina kozotti egyetcrtcs es k6lcs6n6s egyuttrnlikodes. Ily m6don bizto11 Duus et al. (eds.): Thejaj1anese lnfonnal Empire... 141. p.
12 Tamanoi
Mariko Asano: Under the Shadow ofNationalism. Politics and Poetics ofRuraljapwiese
Women. Honolulu, 1998, UHP, 168. p.
58 1
sitjuk a tart6s beket A.zsiaban , hozzajarulva ahhoz, hogy az egesz vilagon

beke legyen. "13
Barmi volt is a kabinet szandeka a ,,kelct-azsiai testverisegr61" szott elkepzelesekkel, a japan kontinentalis politika legf6bb celja az lctt, hogy ,,balkanizalj a" Kinat, ezaltal pedig gyokerescn mcgvaltoztassa a regi kelct-azsiai hatalmi viszonyokat: ,,a nagy Kina es kisJapan" helyere ,,egy kis Kina es egy nagy
J apan" lcpjen. Hogy ez megval6sulhasson, a politikai donteshoz6k azon
munkalkodtak, h ogy Mandzsl'1ria, Mongolia es Kina szomszedos teriiletei valamilyen formaban j apan fennhat6sag ala keriiljenek. A tart6s fennhat6sag
biztositasa erdekeben pedig - nem tul nagy sikerrel - megpr6baltak japanokat betelepfteni ezekre a vidckekre, hogy az oslakos nepesscget ,,beolvaszszak" a japan kulturaba. Hatalmas vallalkozas volt ez, ami szinte barmilyen
koriilmenyek kozott eleve kudarcra lett volna itelve, am a haboru kiterjedesevel a gyarmatpolitika rovidesen 1tj fordulatot vett.
A birodalom mint nyersanyagforras , az 1930-as evek
...
A Kwantung-hadsereg tisztjei egyvalarniben komoly sikereket frheuck el,

ezt meg is tettCk: kiepitettek egy olyan gazdasagi hattcrct, arnit a politikai celjaik szolgalataba allfthattak. A katonai vczet6k szemeben a ,,milliomosok es a
haszonles6k", mas sz6val a zaibatsuk - tehat azok a hatalmas mamutvallalatok, amelyek a 20. szazad els6 feleben alakultak ki - tulajdonosai a legmewetettebb uirsadalmi csoportba tartoztak. ~em csoda, hogy Mandzsukuo m egalapitasa utan, amikor elkezd6dott a hadsereg altal elkepzelt autokratikm
ipari allam alapjainak a lerakasa, a vezerkar tudatosan kizarta mindebb61 a
zaibatsukat. Ehelyctt a sajat rendszeriiket alkalmaztak, ami a vallalkoz6k es
a kormany egyiittmukodesen alapult. Ezt azzal indokoltak, hogy:
,,Latva az ellenorizetlen kapitalista gazdasag visszassagait, ha sziikseges. akkor az allam min den hatalmat felhasznaljuk, hogy ellenorzes alatt tartsu:..
a gazdasagot. "H
A kormany reszerol ebbcn a folyamatban f6kent a Kwantung-hadsereg. G
Del-mandzsfuiai Vaslit es a Chosen Bank vett reszt. A gondosan megvalogatott vallalkoz6k koze tartozott Ashikawa Yoshizuke, akinek vallalata, a "0:ippon Sangyo Kabushiki Kaisha (Nissan) a mandzsuriai baballam legf61>b ip<Tszi'.>Vetsegese Jett. Ezeknek az intezmcnyeknek es vallalatoknak a kozremukc)desevel a mandzsl'lriai j apan befektetesek osszerteke 1931 es 1937 kozott 1. ~
milliard ;enrOJ. 3 milliard yenre emelkedctt. A t6kebefektetes a kovetke evekben is folytat6dott. A banyafejlesztesek nyomanJapan aranyhoz cs ~
0..
N
~
..
c:::
~
0..
~
582
Shin'ichi: Prophe t Without Hon or. Kiyosawa Kiyoshi's View of Japanese-.--\rr:~

rican Relations. In VVhite, James W. et al. (eds.): The Ambivalence of Nationalism. M odrjapan between East and West. Lanham, MD ., 1990, Universit:y Press of America, 173. p.
11
Duus et al. (eds.): The Japanese Informal Empire... 426. p.
13 Kitaoka
asvanykincsckh cz jucott. Ugrcisszeruen megnott a kibanyaszott szcn mennyiege. A vasercbanyak termelese a duplajara n6tt. A vasmlivek is megduplaztak a nyersvastermelest, igy szinte a semmib61 egy fejlett acelipar sziiletett
-:\Iandzsuku6ban, amely 1937-ben mar 430 000 tonna acelt allitott cl6. Emellett, tobbek kozott, a cementgyartas es a vegyipar lendiiletescn fejl6dott.
Ishiwara Kanji es masokjogosan voltak elegedettek mind azzal, amit az iparositas teren elertek Mandzsfuiaban. Ugyanakkor az is nyilvanval6 volt, hogy
a birodalomepites altaluk valasztott strategiaja elott sokkal nagyobb akadalyok magasodtak, mint korcibban a Mciji-korszak vezet6i elott. Mindazonaltal, reszben azert, mert az ipari nagyhatalmak (koztiikJapan) (1gy pr6bal tak
megbirk6zni a globalis gazdasagi valsaggal es a politikai gyanakvassal, hogy
\amsoromp6kat allitottak fel, illetve mas akadalyokat g6rdftcttck versenyuirsak elc, a birodalomepites strategiaja tovabbra is nepszeru maradt, sot a
nemzetkozi kcreskedelem teren pozitiv fejlemenyeket eredmenyezett.
Mig a Taiwanr61 es Koreab61 szarmaz6 japan import 1895-ben meg elhanyagolhat6 volt, addig 1930-ra az importrizs kozel otnegyed, a cukornak pedig a ketharmad resze mar az uj gyarmatokr61 erkezett. Taiwan es Korc.:a
emellett a k6olajnak, az asvanykincseknek Cs a ronkfanak is fontos forrasai
rnltak. Karafuto ronkfat, z(1zalekfat, szcnet, illetve Lengeri clelmiszerekel
biztositott az anyaorszagnak. Az 1930-as evektol a sziget lettjap{m els6dlegcs
petr6lcumforrasa. A volt mikroneziai nemet gyarmatok legfontosabb termeke a foszfat volt, amit mutragyak, robban6szerek cs mas termekek gyarrasahoz hasznaltak fel. A j apan befektet6k es telepesek nagy kiterjcdesu k6kuszcs cukornadii.ltetvenyeket letesitettek a szigeteken, amelyekr61 koprat es
cukrot exportaltak az anyaorszagba. 1913-ban a gyarmati aruforgalom a tcljes kiilkereskedelcmnek meg csak 10 szazalekat tette ki, 1929-ben viszont
mar 20, az 1930-as evek vegere pedig 25 szazalekat.
A kiilkereskedelem tehatj61 rukrozce azt, hogy Japan egy gyarmatbirodalom kiepitcsen faradozott. Osszessegeben a japan kiilkereskcdelem folyamatosan n ote (5. tabltizat), bar a n em ,,birodalomepfto" jellegli arucsere aranya
csokkent. Legnagyobb mertckben az eur6pai kereskedelem rclativ ertekc
csett vissza. Az azsiai kereskedelem erteke viszont ugrasszeruen megnovekedett. Azsia kiilonosen fontos exportpiacca valt, ugyanakkor szamos alapvct6 nyersanyagot innen szerzett be Japan: a gyarmatokr61 elelmiszen, Eszakkelet-Azsiab61 szenet es vasat, Delkelet-Azsiab61 koolajat, vasercet, gumit es
novenyi rostanyagokat. Mivel a japan ipar rohamleptekkel terjeszkedett, az
eszak-amerikai piac sem veszitett a jelent6segeb6l. Nagy mennyisegben importaltak innen nyersgyapotot, petr6leumtermekeket, ronkfa t, vasat, acelt,
rezet, mutragyat es gepeket. A japan exportselyem jelent6s rcszct Amerikaban ertekcsitettek, ami, bar nagyot zuhant a vilagpiaci ara, tovabbra is jelentos bevecelekec hozott az orszagnak, mivel az eloallitasahoz, ellentetbcn a
gyapotarukkal es a mas kesztermekekkel, nem volt szukseg importalt alapanyagra.
583
5. tablazat Ajapan kulkereskedelem regi6k szerinti megoszlasa (1893-1936) (milli6 yen)
Ev
1893
1913
1936
6sszes orszag
174
64
1511
7226
4200
1769
1450
638
220
Azsia (osszes)
(Korea es T aiwan)
USA
Europa (osszes)
(Egyesiilt Kiralysag)
773
149
34
68
33
311
367
156
Megjegyzis: az export es az import osszerteke.

Porras: Lockwood, Will iam W.: Deuelopme11t ofjapan. Growth and Structural Change 1868- 1938.
;;;
...
0
.><:
584
1936-raJapan tulajdonkeppen kilabalc a gazdasagi vilagvalsagb61. A gcpek es

a nyer sanyagok behozatalajelent6sen emelkedett. Az amerikai selyempiac
tovabbra is pangott, am az Azsiaba iranyul6 export (ami abban az evben az
6sszes kivitel 63 szazalekat adta) e llensulyozta az Eszak-Amerikaval szembeni
kereskedelmi deficitet. Az ebb6l szarmaz6 nyeresegnek olyan nagy reszet
forgattak vissza Mandzsukuo es a kornyez6 regi6k iparanak fejlesztesebe, valamint a folyamatosan zajl6 katonai es politikai tcrjeszkedesbe, hogy osszessegeben a kereskedelem veszteseges maradt, bar korantsem annyira, mint az
1920-as evek vegen. Raadasul a n6vekv6 termelesnek csak kis hanyadat forditottak a lakossag eletszfnvonalanak a javitasara, mivel a gyarak dont6e n a
hadi termelesre alltak at.
A japan kiilkereskedelem egyre inkabb Azsia- es gyarmatkozpontuva valt.
Ugyanakkor egyre markansabb iparijelleget oltott. Az import ketharmadat a
nyersanyagok tettek ki, mikozben egyre kevesebb kesztermek erkezett az orszagba, kiveve a bonyolultabb berendezeseket, gepeket es ajarmuveket. Akiviteli cikkek d6ntoen kesztermekek voltak. Bar a textili.ik (f6lcg a gyapotaruk) iranti kereslet igencsak visszaesett, 1936-ban meg mindig az export
osszertekcnek 58 szazalekat tettek ki. A textilkivitelt a fogyasztasi cikkek
rendkiviil valtozatos skalajaval egeszitettek ki. Ut6bbiak egyre nagyobb hanyadat tettek ki a gepek es az elektromos be rendezesek. 1913-ban meg csak a
kiilkereskedelmi arumennyiseg mintegy 50 szazalekat szallitottak j apan haj ok. Ezzel szemben az 1930-as evek kozepere a terjeszkedo gyarmati kcreskedelmet szinte teljes egeszeben, a mas orszagokkal folytatott kereskedelemnek pedig a 70 szazalekat mar hazai haj6kkal bonyolftottak.
A n emzeti ossztermeknek azonban a novekvo kiilkercskedelem csupan
egy kis szeletet tette ki. Egyes becslesck szerint 1890 es 1914 kozott 6-rol 15
szazalekra emelkedett. Utana az 1920-as es az 1930-as evekben 20 szazalek
koriil maradt. Ugyanakkor olyan anyagok forogtak ebben a szektorban, amelyek a n emzctgazdasag, nem pedig kivaltsagos osztalyok luxusigenyei szamara voltak letfontossaguak. 1936-raJ apan az alabbi arukat szerezte be a gyarmatokr61es a vilagpiacr61:
a rizs es sz6jabab 20 szazalekat,

a zsiradekok es a ncm fosszilis olajok 35 szazalekat
a vas- es az aceleszk6z6k, -anyagok 60- 80 szazalekit
a szuperfoszfat alapu mutragya 90 szazalekat
a gyapot, a gyapj u es a gumi 100 szazalekiit. 15
A petroleum koriilbeliil 75-80 szazaleka szinten kiilf6ldr61 szarmazott.
A birodalomepit6k almai ellenere ezeknek az alapvet6 arucikkeknek ajelent6s h anyadal- beleertve a statisztikailag kevesbe fontos, az aktualis igenyeket
kielegit6 arukat es termekeket, nem is beszelve a kes6bb mulatkoz6, el6re ki
nem szamithat6 sziiksegletekr6l - nem tudtak egyetle n azsiai birodalomb61
beszerezni, leh etett az barmilyen hatalmas es j 61 szervezett. Az iparosodott
Japannak tehat, ,J6ban-rosszban" egyarant, elvalasz thatatJanul a globalis cr6forrasokhoz kellett kotnie a sorsat.
Az 1930-as evekbenJapan mind melyebben behatolt Kina teriiletere. Emiatt a kfnaiak egyre ellensegesebben viselkedtck veliik szemben. 1937-ben a
kinai kozvelemeny haragja vegiil arra kenyszeritctte Jiang Jieshit (Csang
Kaj-sek) , hogy felhagyjon korabbi gyakorlataval, a ,,tcriiletc t adni id6ert" elvevel, ami aztjclentette, hogy konccsszi6kat biztositott a Kwantung-hadsercg
szamara, mikozben saj at csapatait fclkeszitette a kiizdelemre, ekozben pedig
a sajat teriileten arra osszpontosi tott, hogy felszamolja a Mao Zedong vezettc
kommunista cr6k n agyobb bazisteriileteit. Az eles valtiisnak k6sz6nhet6en ,
amikor 1937 juliusaban egy kisebb osszetl.izesre keriilt sor a j apan es a kinai
csapatok kozott Peking kozeleben (a Marco Po lo hidi incidens), az incidens
akarva-akaratlanul nyilt haboruba torkollott. Jiang csapatai nem tud cik tartani az allasaikat, a targyalasok pedig sorra kudarcba fu lladtak. A k6vetkez6
harom evbenJapan fokozatosan elfoglalta Eszak-Kinat, aJ angce also volgyet
es az egesz kinai partvidcket, majd onn an tovabbindulva Francia Indokin at.
Brutalis haboru volt ez. A legkiriv6bb kegyetlenkedesre Nanjingban, a Guomindang f6varosaban kerult sor 1937 dccembere ben . Az eset a ,,nanjingi
meszarlas" neven vonult be a tortenelembe. 16
A ,,mcgfelemlftes es lenyiigozes" politikaja, amit61 azt vartak, hogy majd
megtori Kinaban a civil cllenillast, ugy tunt, hogy eppen ellenkez6 hatast
valtott ki, meger6sitettc azt. Jiang J ieshi (Csang Kaj-sek) meg6rizte a hatalmat. Az 1940-es evekben, amikor a kinai-japan konfliktus holtpontrajutott,
s Europaban ismet megsz6laltak a fegyvcrek, a csal6dottjapan vezet6k arra a
kovetkeztetesre juto ttak, hogy m6dositaniuk kell az addigi politikai elveken.
15
Lockwood, William W.: Development of japan. Growth and Strttctural Change 1868- 1938.
JG (1) Fogel, J oshua A. (ed.): The Nanjing Massacre in History and JlistoriograjJhy. Berkeley,
2000, UCP. (2) Wakabayashi, Bob Tadashi: Th e Nanjing Massacre. Now You See It. .. lvIN,
vol. 56 no. 4 (Winter 2001) , 521-544. p. (3) Yang Daqing: The Malleable and the Contested. Th e Nanjing Massacre in Postwar China and J apan. In Fuji tan i Takashi et al.
(eds.): Peri.lous Ml"mories. Tiu' Asia-Pacific War(s) . Durham, 2001 , Duke University Press,
59-86. p.
585
Ugy donto ttck, hogy csakis abban az esctben oldhatjak fel kielcgit6 m6don a
patthclyzetet Kinahan, s kesziilhetnek fel megfelclocn arra az ismeretlcn j0v6re, ami az eur6pai haboni alatt cs utan var rajuk, ha terdre kenyszcritik
Jian got. Ehhez els6 lepesben cl kellett szigetelni a Guomindang-vezert a kiils6 tamogat6kt61- a Szmjetuni6t61, Nagy-Britanniat61 cs az USA-to! -, majd
biztositaniuk kcll a j apan hadsereg szamara a feladat elvegzesehcz szl.ikseges
anyagi hatteret. Am az, hogy miken t is kellcne veghezvinni ezt a ket, egymassal szorosan osszcfiigg6 tervet, nem korvonalaz6dott egyertelmuen.
A tragikus vegkifejlet
"'c::
'"'0..
.....,
"'
586
Az 1940 elotti nehany evtized sok tekintetben az egesz japan tortenelem

egyik lcgmozgalmasabb idoszaka volt (15. es 16. fejezet), koszonh etoen a m odern ipari techno l6giaban, a tarsadalmi fclepitmenybcn, illetve az ezzel
egyfrtt jar6 globalis szcllemi ,jelenletbcn " rejl6 lehet6segeknek. Ezck a lehet6segck azonban nagyban fiiggtek Japan hatalmas energiaszuksegleteit61,
amit a tobbi ipari tarsadalomhoz h asonl6an a fosszilis tiizel6anyagok elegeteseb61 nyen. Az 1930-as evekre a n emzet szembesiilt azzal a fajdalmas
tennyel, hogy rendkiviil bonyolult feladat egy olyan globalis eroforrasbazis
kialakitasa, ami biztositana az elegendo fosszilis tiizeloanyagot es az ehhez
kapcsol6d6 nyersanyagokat.
1939-ig ezek a nehezsegck jobbara csak Kelet-Azsiara korlatoz6dtak, n oha
sok tcnyezo mutatta, h ogy ez valtozni fog: a korabban Iezajl6 gazdasagi vilagvalsag, az Crtelmiseg koreben nepszen1 grandi6zus nezctekJ apanr61 es a vilagr61, a Kwantung-hadsereg mandzsuriai h6ditasait ( 1931-1932) kisero zajos diplomaciai tiltakozasok, illetve az 1937-ben kirobban6 kinai-japan haborii.
1939 nyarcin azonban az escmenyek lan colata jelentosen bovftette es
,,nemzetkozibbe" tette a japan vezet6k politikai mozgasteret. A kovetkezo
ket ev soran a nemzctkozi helyzet annyira osszetette valt, hogy ugyanezek a
vezetok ugy don tottek fclfiiggesztik a Kina-problcma megoldasat, s figyelmiiket az uj, globalis esemenyek fele forditj ak. Celjuk az volt, hogy a japan domin anciat, szembcszallva az USA-val, Nagy-Britanniaval es mas eur6pai hatalmakka l, a Csendes-6cecin nyugati reszere, ille tve Mong6liat61 dclre es eszakra, egesz Azsiara kitcrjcsszek. Sziberia kerdeset a tobbi regi6 fejlemenyeit61
tettek fiiggove. Ennek kovetkezteben a strategiai tervezes es a rendszertclcniil es opportunista m6don zajl6 birodalomepites tcrcn bckovetkezett radikalis fordulat, mas sz6val a japanok agrcsszfv terjeszked6 politikaja Kelet-Azsiaban, szoros kapcsolatba keriilt Adolf Hitler eur6pai h 6dit6 teYekenyscgevel. Ez vegiil az eur6pai es kclct-azsiai hadszinteret abban a globali
vilagegesben cgyesftette, amit II. vilagh aborunak nevezl.ink.
Azok, akik 1941-ben a haborlis szfnter kitagi tasa mellett dontottek, ab ban
remenykedtek, hogy a gyors katonai sikcrck el6nyos targyalasi pozici6ba jut-
32. ,ibra Nagasaki varosa az atomtamadas utan. A gyi'.tjtobomba-tamadasokat iiteltjapan varosokrol kesziilt fenykepek hason loan teljes pus<:tft<!.st mutatnak be. Az atomtamadas azonban nemcsak abban tert el gyujtobombak pus.:tit<isatol, hogy a lakossag nem tudott el ore felkes<:iilni ra, hanem abban is, hogy a robbanas utan a sugarzas meg sokaig S<:edte az aJdozatait. Fomis: Craig, William: The Fall ofj apan. New York, 1967, The Dial Press, 144. p .
tatjakJapant. Agyakorlatban azonban a sikerek csak fokoztak a h6dit6k favagyat, s elhallgattattak azokat a hangokat, amelyek felvetettek a targyalasok otletet. 1942 masodik feleben azutcin megfordult a hadi helyzet. A visszavonulas makaccsa tette a katonai vczetest, ami lehe tetlenne tette az erdemi
beketargyalasokat. 1943-tol kezdve Japan egyre tobb kaLOnai vercseget szenvedett el. Ekkor mar tortentek tapogat6z6 kfserletek a diplomaciai megegyezesre, am ugyanezck a katonai kudarcok felbatoritottak aJapannal szembenall6 hatalmakat, amelyeknek egyre kcvesbe a.lit erdekiikben a cirgyalasos
mcgoldas. Meg akartak ragadni az alkalmat, hogy pcldasan mcgbiin tessck a
japcinokat, majd a sajat erdekeik szerint rajzoljak t'tjra Kelet-Azsia politikai
terkepet.
Vegiil a japan vezct6k a teljes osszeomlasba hajszoltak. a lakossagot. Csak
miutan elkepeszt6 mennyisegu termeszetes cr6forrast pazaroltak el, miutan
mar egesz Azsiaban es a Csendes-6ceanon tobb nemzct millionyi ferftja,
asszonya cs gycrmcke fckiidt holtan vagy lett nyomorek, amikor az anyaorszag romokban heverl, amikor a kercskedelmi es a hadiflotta a tenger feneken pihent, amikor a hadsereg teljesen leziillott, amikor a gazdasag lenycgcben megszlint mlikodni, amikor a japanok tomegei eheztek es valtak foldonfut6va, s amikor a v.irosok porig egtek a gyujt6bombakt61, kettot koziiliik
587
pedig radioaktivfelh6 boritott- a hadvezetes csakis ckkor ismerte be a vercseget. A Hadakoz6 fcjedclcmsegek kora (Sengoku jidai) (1467-1567) mega
legszornyilbb eveiben sem okozott akkora pusztitast es annyi szenvedest,
mint a II. vilaghaboru.
A tet emelese. 1939-1942
Az. 1939-es ev esemenyei, a kozeliek es a tavoliak egyarant, osszessegukben

lassankent megvaltoztattak T okyo hosszu tavli. strategiai terveit. A Marco
Polo hidi incidens nyoman 1937-ben kirobban6 fegyveres konfliktus, amit a
japan vezet6k diadalmas haborukent ertekeltek, tovabb folytat6dott. Jiang
Jieshi (Csang Kaj-sek) elkerulte a vereseget. Nern volt hajland6 megadni magat. Az elfoglalt teriileteken a kfnaiak fokoztak a gerillahaborut, a lakossag
pedig mindenhol elle nsegesen fogadta a h6dit6kat. Ez igencsak megnehezitettc a japanok dolgat, hogy a kezukon levo teriileteken megszilarditsak a hatalmukat. A hadviseles stilyosan hatraltatta a birodalom iparanak fejl6deset,
s ami meg rosszabb, t1tlterhelte a hazai gazdasagot, zavarokat okozott a termelesben. 1937-tol a kincstar kenytelen volt arannyal fizetni az importert.
1939-re aruhiany alakult ki a lakossagi fogyasztasi cikkek teren. Emiatt egyTe
tobben figyelte k elegedetleniil a kormany teijesitmenye t. Mindez heves vitakat sziilt az aktualis klil- es belpolitikai iranyvonalakkal kapcsolatban.
cO
ol
0.
ro
,_,
588
A globalis szinter. Az akadozva halad6 kinai haboru ncm csak odahaza okozott
problemakat, J a pant kiilfOldon is egyre sulyosabb bonyodalmakba sodorta.
Ezek koziil akkoriban a britekkel val6 osszetuzes tun ta legkevesbe s11lyosnak.
A ket hatalom korabban evtizedckig egymas, igaz csak kenyszeru, szovetsegesenek szamitott abban, hogy fenntartsak az imperialistak ,jogait" Kinahan.
1939 majusaban a kinai Tianjin vd.rosaban egy jclenlektelen rend6ri incidens nyoman sulyos osszecsapasra keriilt sor a japan hadsereg es a brit hat6sagok kozott. Ez egyertelmuve tettc, hogy Japan haborus celkituzesci kozott
ncm szerepel a britek Kinahan szerzett gyarmati koncesszi6inak fenntartasa.
A:z. incidens azonban nem szelesedett ki, mivel mas fcjlemenyek mindket felet elriasztottak ett61. Londont lefoglaltak a hitleri Nemetorszag agressziv
politikai lepesci- amikor Adolf Hitler 1939 szeptembereben lerohanta Lengyclorszagot, Nagy-Britannia hadat tizent a Harmadik Birodalomnak.
Tokyo figyelmer mas esemenyek szinten eltereltek a tianjini incidensr61.
Juliusban Washington jeleztc Tokyonak, hogy valaszuJ a japanok d el-kfnai
hadmozdulataira, hatalyon kiviil helyczi ajapannal kotott kercskcdelmi es
tengereszeti egyezmenyt. Noha ez nem okozott azonnali problemat, az amerikai dontes azt jelentette, hogy hat h6nappal kes6ob az USA cgyoldaluan
felfoggcsztcttc aJapannal folytarott kereskedclmct, megfosztva czzcl Tokyot
a lcgfontosabb olaj- es femforrasat6l. Vcszeiybe keriilt a japan ipar zavartalan
mukodese, nem is szolva a kontinentalis haboru folytatasar6l.
Sokkal sulyosabb problcmatjelentett az, hogy majusban a Kwantung-hadsereg komoly fegyveres konfliktusba keveredett a Mandzs(rria nyugati hataran fekvo Nomonhanban (Halhgol) a Voros Hadsereggel. Az egesz nyaron
tart6 csatarozasokban a japanok s{1lyos vcrescgckct szcnved tek. A vesztesegek meghaladrak a 18 000 f6t. A hadsereg taktikaja, strategiaja es felszerelese
teljes kudarcot vallott. Ez kulonosen felhaboritotta a katonatiszteket.
Mialatt a SZO\jet tlizer6 szetforgacsolta a Kwantung-hadsereg h6dit6 almait, a szovjet diplomatak a tokyoi vezetest hoztak zavarba. Az 1936-ban megkotott antikomintern paktumnak koszonhet6en Japan akkor mar harom eve
hivatalosan is Nemetorszag es Olaszorszag szovetsegese volt a Sz0\jetuni6 elleneben. Berlin es Moszkva azonban 1939 augusztusaban megnemtamadisi
szerz6dcst k6t6tt, ami megfosztottaJ apant a paktumjelentette ,,diplomaciai
fiigefaleveltOl". Ez megmutatta, hogy Japan nem bfzhat els6 szamu diplomaciai szovetsegeseben. Raadasul erre eppen akkor kerult sor , amikor Japannak 6riasi szi.iksege lett volna egy er6s katonai szovetsegesre a Szmjetuni6val
szemben, s amikor az angolok es az amerikaiak kezdtek egyre ellensegesebben viselkedni a csaszarsaggal. Mindennek tctejebe egy sor mas problema is
felszinre kerult. Ezek hatasara a megzavarodott tokyoi vezetes es a Kwantung-hadsereg clbizonytalanod6 vezerkara kesedelem nelkul rendezni akarta a nomonhami valsagot. Szembesulve a n6vekv6 angol-amerikai ellenszenvvel, illetve mindeneke16tt a nacik sikeres eur6pai villambaborujaval, az
1939-es katonai veresegek es diplomaciai kudarcok hatisara Tokyo kenytelen volt gyokeresen atertekelni addigi kulpolitikajanak minden elemet.
A k6vetkez6 ket evet ez az atertekelesi folyamat hatarozta meg - egy megnyerhetetlennck tuna haboru Kfnaval, az egyre melyiil6 bcls6 nchfascgek,
valamint a kaotikussa es kiszamith atatlanna val6 nemzetkozi politikai szinter. Tokyo politikaja sok vargabeti'it irt le ebben az idoszakban, mikozben a
japan vezet6k parttalan vitakat folytattak arr61, hogy mi lenne a helyes strategia. Visszatekintve a j elenb61, az okozh atta szamukra a legtobb fejtorest,
hogy nem tudtak terdre kenyszeriteni Kfnat. A katon ai vezetes tulsagosan sokat fektetett ebbe a hadjaratba, ezert visszavonulas 6riisi tekintelyvesztessel
jart volna. Raadasul sok tiszt felt att61, talan nem is alaptalanul, hogy Kina elvesztese vegiil az egesz birodalom elvesztesetj elentene. Emiatt a hadvezetes
megmakacsolta magat, s ez jelent6sen szukftette a polgari kormany diplomaciai mozgisteret.
Tokyo es Washington pciruiadala. A diplomaciai mozgasteret tovabb szukitettek

az idegen hatalmak lepesei, illetve altalaban a Japanhoz val6 viszonyulasuk.
Egy olyan folyamat vette kezdeter, ami a dontesek es ellenlepesek lancolatar61 sz6lt. Err61 egesz konyvtarnyi kotetet irtak, ezert most itt szuksegtelen
reszletesen is kifejteni. Eleg csak annyit m egjegyezni, hogy Tokyo a harcok
szinteret Francia Indokinara is kiterjesztette, megpedig azzal a kett6s szandekkal, hogy egyreszt elszigeteli Jiang Jieshit (Csang Kaj-sek), masreszt hozzajuthat azokhoz a termeszetes er6forrasokhoz, amelyekre eget6 szuksege
589
Ol
00
t<l
590
volt a habor11 folytatasahoz. Az amcrikai vczet6k, akik agg6dva figyeltek

Adolf Hitler eur6pai gyozelmeit, s szerettek volna a maguk es a fasisztacllencs cr6k szamara mcg6rizni a delkelet-azsiai gumi-, olaj- es fem-, illetve mas
nyersanyagforrasaikat, igyekeztek megakadalyozni a japanok tovabbi tfrnycreset. Abban biztak, hogy a japanokat teljesen lekoti majd a Kinaval vfvott haboru, ha Tokyo nem lesz hajland6 kivonulni a megh6dito tt kinai teriiktckr61
Tokyo es Washington egymassal homlokegyenest cllentetcs strategiaikat
hamar meggyozo ideol6giai kontosbe ,,oltoztettek". J apanban egy ,,uj kelet-azsiai rendrol", a Nagy Kelet-Azsia Kozos Felviragzasi 6vezeter61 (Dai Toa
Kyoeiken) kezdtek beszelni.Japan ezzeljarul t volna hozza a ncmzetek feletti
regional is vilagrendhez: J apan uraija majd Azsiat, az USA, a Monroe-doktrina alapjan Eszak- cs Dcl-Amerikat, Nemetorszag Eur6pat, a Szo,jetuni6 pedig Eurazsia fennmarad6 reszet - vagy esetleg ezt is felosztjak J apan es Nemetorszag kozott.
Washington masfele retorikat alkalmazo tt. Woodrow Wilson elnoksege
6ta a nemzetek ,,onrendelkezesijoga" lett az amerikai k\ilpolitika alapkove.
Mivel az USA a sajat igazgarasa alatt all6 teriileteken mar reg6ta korlatozott
minden ilyen torekvest, az clv alkalmazasa a vi.lag tobbi reszen, tekintve, hogy
mekkora teriiletek es nyersanyagforrasok felett rendelkezett, minden tekintelben megteremtette annak a leh et6seget, hogy az EgyesiiltAl.lamok a kozeli jov6ben a vilag vezet6 ipari nagyhatalma legyen.
A retorika mindket kormany esetcben nagy hangsulyt h elyczett az iparosodas szempontjab61 kulcsfontossag11 globalis eroforrasok kerdeserc. A tokyoi
vezetes altal elkepzelt globalis fadekszferak elve ezt konkretan m eg is fogalmazta. Azt feltfaeleztek, ajelenb6l visszatekintve tevesen, h ogy a regionalis
nagyhatalmak az uralmuk alalt al16 teriiletekr61 be tudjak szerezni a tenneszetes eroforrasok zomet, sot szerencscs esetben mindent, kovetkezeskeppen nem fognak a tobbi szuperhatalomt61 fiiggeni. A n emzetek onrcndelkezcsi jogat hangoz tat6 amerikai vezetes a kerdest globalisabb rendszerbc h elyezte a ,,n yitott kapuk" elvfre hivatkozva, tehat arra, hogy az egyes ncmzetek
keresked6it a vilagon mindenhol ugyanazok a jogok illetik meg. Az USA mar
evtizedek 6 ta h angoztatta ezt az elvet. Ezzel cgyreszt az er6forrasokban gazdag orszag kcreskedoinek a helyzetet er6site tte, masreszt a hosszu tavli gazdasagi strategia rcszc volt- az amerikaiak ragaszkodtak ahhoz, hogy 6k is bekapcsol6dhassanak a vilagkereskedelem verkeringesebe, mikozben nag;reszt a tobbi nemzetre haritjak az ahitott kereskedelmi ,Jogok" katonai
er6vel val6 kicsikarasanak es megtartasanak a koltsegeit.
A kfa clkepzclt jov6k.ep , amcly mindkfa esetben a j61 felfogott nemzeti erdekekben gyokerezett, aligh a volt osszeegyeztethet6. Az amerikai retorika.
legalabbis a Kelet-.Azsiara von atkoz6 rcszc, elfogadhatatlan volt Tokyo szam ara, hiszen ez aztjelentette volna, h ogy J apan tovabbra is egy kis szigetorszag marad, hogy Korea jogosan kovctcli a fii ggetlenseget, s h ogy Kina is jogszen1en koveteli Taiwan es Mandzsuria politikaijogillasanak megvaltoztata-
sat A valtozasok igy vegiil eselyt adnanak egy iparosodott Kina szimara, hogy
egesz KeleL- es Delkclet-Azsia ura legyen, J apant is bcleerLve. Az a kerdcs,
hogy vajon cgy ilyen Kina mennyire illenc bele az amerikai elkepzelesekbe,
1941-ben meg nem foglalkoztatta Washingtont.
A regionalis erdekszferakr61 szott tokyoi terveket pcdig Washington utasftotta el mereven , megpcdig a Monroe-doktrina szellemiscgc ellcnere. Mindene ke\6tL azert, mert Tokyo politikaja cgy o lyan jov6t scjtetett Azsiaban,
ami a kereskedelem szempontjab6l hatranyosan frintette volna az USA-t.
Meg cnnel is riaszt6bb volt az cur6pai es a kelet-azsiai csemenyek kozoui
kapcsolat. Barmi volt is Adolf Hitler szindekainak termeszcte es ugymond
,,foldrajzi kiterjedese", az amerikai vezetes szamara egyenclmuen az volt a
kedvez6bb, ha Europa tovabbra is kisebb nemzet:illamok kontinense marad,
s nem kebelezi be azokat cgy nagyhatalom, kiilonosen, ha az a hatalom a Harmadik Birodalom, amely hirhedt volt antilibcralis clveir61. Noha a nyelvi kozosseg cllenere Washington nem tamogatta Londont Bcrlinnel szemben,
Adolf Hitler taktikaja es celjai a kezdetekt61 visszatetsz6k voltak az amerikai
vezet6k szcmeben. N ern csoda, hogy kulonos gyanakvassal figyeltek Tokyot,
amikor ugy tunt,Japan elkotclezi magac a hitleri tervek mellett.
1940 szeptcmberebenjapan, Nemetorszag es Olaszorszag alairta az ugynevezett haromhatalmi egyezmenyt, arnely, kimondatlanul ugyan, de egyertclmuen azt a celt szolgalta, hogy eltintoritsa az USA-ta hadba lepest61 az eur6pai es az azsiai hadszinteren. Az cgyezmeny hirer aggodalommal fogadtak
Washingtonban. Az amerikai vezet6k el6tt felrcmlett a ketfrontos habor(1
veszelye. 1808-ban a Tokugawa-bak1ifu lenyegeben ugyanezt elte at, amikor
a britek kikotottek Nagasakiban, az oroszok pedig megjelentek Ez6n (a mai
Hokkaido). Az amerikaiak, hasonl6an a balmfu egykori hivatalnokaihoz, riaszt6nak talaltik a helyzetet. Amikor Jiangjicshi (Csang Kaj-sek) ertesttlt
a j apan- nemet-olasz p aktumr61, ezt irta a napl6jaba:
,,Ez a legjobb dolog, ami tortenhetett veliink. Eldon tetett, hogy milyen
m6don fogjuk gyozelemre vinni a J apan elleni habor(mkat." 17
Felismerve, hogy Adolf Hitler szovetsegese cgyben Washington ellcnfele,
a kinai vezet6 biztos volt abban, hogy az USA felszamolja a Tokyo es Berlin
szovetscger.
Mindent egy lapra. Mivel Tokyo es Washington egyarant kitartott az allaspontja mellett, amit hangzatos retorikaval is igazoltak, 1941-re elkeriilhetetlcnne valt a konfliktus. Ebben az evben felgyorsul tak az csemenyek. Aprilisban
a heves b elso politikai vitak ellenere Japan semlegessegi szerzoctest kotott a
Szmjetuni6val. Ez osszhangban volt a tengelyhatalmak politikajaval, hiszcn
Berlin es Moszkva 1940 6szen ,,baratsagi es egyiittmukoctesi szerzodest" irt
ala. 1941 elejet61Japin fokozta es kiterjesztette a harci tevekenysegct Kinahan
17
Hata Ikuhiko: Continental Expansion, 1905-1941. In Duus, Peter (ed): The Cam&ridgP
H ist01y ofjapan. Vol. 6. The Twentieth Century. Cambridge, 1989, CUP, 313. p.
591
cs Francia Indokfnaban. Gozerovel zajlott Mandzsilria iparosi'cisa. Odahaza

szorosabb politikai cllen6rzcssel pr6baltikjav1tani a gazdasag teljes1t6kepesseget, igaz keves sikerrel. Ekozben Washington egyre nagyobb mfrtekben cimogatta London harcat Berlinnel szemben, s elinditottak egy nagyszabasii
programot az orszag t'tjb6li felfcgyverzesfre. Ez magaban foglalta a fiilop-szigeteki bazisok meger6siteset, ajiangjieshinek (Csang Kaj-sek) ny{tjtand6,
egyel6re csak elmeletben letez6 segitseget, illetve azt, hogy szigoriian korlatoztak ajapanba iranyul6 femexportot, valamint mindenfajta hadianyag kivitelet.
Ezalatt Tokyo ban tovabbra sem d61t cl a vita arr61, hogy mi a kedvez6bbJ apan szamara, eszakon elorenyornulni a SZO\jet teruleteken vagy ellenkez6
iranyba, Delkelet-Azsia fele helyezni a f6 csapasiranyt. A semlegessegi szerz6des elfogadasaval azonban 1941" tavaszara a kormany az ut6bbi szinter mellett dontott, nagyreszt azert, mert a haboruhoz es az ipar fejlesztesehez sziikseges nyersanyagokhoz zommel delen lehetetl hozzajutni, f61eg az angol es
holland gyarmatokon. Miutan Adolf Hitler l 94ljuniusaban megtamadta
a Szo,jetuni6t, a japanok eros kisertest ereztek arra, hogy elfoglaljak Sziberiat, de megsem vfiltoztattak a strategiajukon. Amikor juliusban a japan csapatok elfoglaltak az Indokinai-felsziget deli reszet, az USA, Nagy-Britannia es
a Londonban szekcl6 holland emigrans kormany befagyasztotta a teriilett1kon talfilhat6 japan javakat, majd teljes olajembarg6t rendelt el. Ez ismer a
deli iranyii terjeszkedes strategiajat er6sitettc.
Az olajembarg6 leegyszerusitette a politikai vi tat Tokyoban, hiszen egyer
telmuve valt, hogy a hadsereg egy even beliil kifogy az olajtartalekaib61, ami
nclkul nem folytat6dhat eredmenyesen a h aborii. Noha ajapanok megpr6baltak megszilardi'tani a h elyzetiiket, dramaian egyszeru donteshclyzetbe kerultek: vagy abbahag}'.jak a haborut Kinahan , vagy pedig a lehcto leggyorsabban, minden eszkozt bevetve megszerzik maguknak a haboru folytatasahoz
sziikseges olajat.
Ajapan vezet6k 1941 nyaran es 6szen az egyre inkabb elmergesed6 legkorben zajl6 targyalasokon megprobaltak megtalalni a helyes utat a ket rossz, a
visszavonulas es a kiterjeszlett hiboru kozott. Az 1941 okt6bereben megvalasztott miniszterelnok, Tojo Hideki pontosan ramutatott a dolgok kozotti
osszefiiggesre, amikor kijelentette, hogy:
,,Mostant61 szamftva ket ev mwva nem lesz petr6leumunk, amit a hadsereg
felhasznalhatna; a hadihaj6ink le fognak allni. Amikor hallom, hogy az USA
mcgerositi az allasait a Csendes-6cean delnyugati reszen, vagy az amerikai
hadiflotta terjeszkedesere, az elhiiz6d6 kinai haborura es a tobbi rossz dologra gondolok, nem latom a veget a nehezsegeknek .. . Att61 tartok, ket vagy
harom even bel'Lil harmadosztalyli nemzette sullyedunk, ha csak tetlenul varakozunk. "18
A T6j6-kabinet vegul elvetette a visszavonulas lehet6seget. Ezzel a dontes18
592
Coox, Alvin D.: The Pacific War. In Duus: The Cambridge HiJtory ofjapan. Vol. 6 ... 336. p.
sel vegleg szertefoszlott annak lehet6segc, hogy Washington vcget vet az olajembarg6nak.
A dontessel egyilttal a nagyszabasu strategiai tervezgctesnek is vege szakadt. A rovid civil taktikai elemzes kertilt eloterbe: mi lehet ajapanok szamara a legcelravezet6bb m6dszer, elfoglalni Holland Kelet-Indiat cs az ottani
olajkutakat. Az elemz6k hamar rajottek arra, hogy ez a celkitiizes egyetjclent
a haboruval, megpedig nemcsak a britekkel, akiknek szinten voltak gyarmataik hatalmas gumiultetvenyekkel a Malaj-felszigeten es Borne6n, hanem az
amerikaiakkal szemben is hadat kell viselniuk. Az USA meger6sitette a folop-szigeteki bazisait, fgy ellenorzesc alatt tarthatta a delre iranyul6 haj6forgalmat, s innen sziikseg eseten a britek segitsegere siethetnek. A japanoknak
mindenekelott azt kcllett kitalalniuk, mikent benithatjak meg a Csendes6cean azsiai reszen az angol-amerikai hadigepezetet elegendoen hosszu ideig ahhoz, hogy elfoglalhassak Holland Kelet-Indiat, s kialakithassanak egy
vedhet6 utkoz6z6nat a Csendes-Ocean nyugati felen es Delkelet-Azsiaban.
Ennek a tervnek voltak az egyes Jepesei: a Pearl Harborban horgonyz6 amerikai csendes-6ceani flotta bombazasa, a Fulop-szigetek lerohanasa, Szingapttr bevetele, illetve a britek visszaszoritasa nyugatra egeszen Indiaig- ahol a
japanok remenyei szerint az indiai nacionalista mozgalom vegleg lerombolja
mindazt, ami megmaradt a brit gyarmati uralomb61 a Szuezi-csatornat6l keletre. Ugy gondoltak, hogy Adolf Hitler val6szim1leg uralni fogja a csatomat6l nyugatra fekvo teruletekct, igy Japan megegyezesre juthat az addigra elszigetelodott USA-val, amely mindkfa partvideken egy eros hadiflottaval all
majd szemben. Az idojarasi viszonyok es az olajfogyasztas akkori iiteme mind
azt diktaltak, hogy a tamadasra meg a tel beallta elott son kell keriteni. A
meg rovidebb tavU tenyez6k es megfontolasok pedig ugy hoztak, hogy december 8-a lett a legmegfele16bb id6pont a tamadas megindirasara.
Az 6sz folyaman a japan es az amerikai diplomatak veget vctettek iigyet.len
politikai ,,paras rancuknak". 1941. december 7-en, hawaii id6 szerint, elszabadult a pokol. Koszonhet6en az alapos kikepzesnek, a gondos kivitelezesnek es a minden katonai vallalkozashoz e lengedhetetlen hadi szerencsenek,
a hadjarat kezdetbcn nagyonj61alakult.1942 6szen a japan er6k megval6sitottak alapveto strategiai celkituzcseiket, s elfoglaltak a tenrezett tenileteknek a tobbseget a Csendes-oceanon es Delkclet-Azsiaban (1. tirkep). Mivel
mindent egy lapra tettek fel, a japan vezet6k es az alattvalok tobbsege bizakodva vartak, hogy elvezhessek a katonai sikerek gyiimolcseit.
,.,
A jatszma elvesztese, 1943- I 945
A haborl'1skodas nem az uriemberek kom6tos jatszadozasa. Szinte ab ban a

pillanatban, amikor Tokyo bejelentette a sikereket, megfordult a hadiszerencsc. A hatalmas tengeri iitkozetekbcn sulyos veresegeket szenvedtek. A
Midway-szigeteknel, 1942 juniusinak elejen lezajlott iitkozet a cscndes-6cea593
ni h ab orii egyik fordul6ponrja volt. Az evvegere mar nagyon sotfaen festett a

j6v6. Ugaki Matome admiralis, az egyesitettjapan flotta vezerkari f6n6ke ezt
irta a n apl6j aba 1942. december 31-en:
,,Ma ejjel kitelik az 1942-es eszte nd6. Milyen n agyszen1 volt a hadmlivelet
els6 szakasza aprilisban ! s micsoda nyomoriisagos balszcrencse kiser minket
juniust61, Midway 6ta! Hawaii, a Fidzsi-szigetek, Szamoa es Uj-Kaled6nia lerohanasar61, India felszabaditasar61es a britek t:ivol-keleti flottajanak szctvereserol szott terveink semmivc lettek, mint az almok az cbredes utan!" 19
Az igazi katasztr6fa azonban m eg csak ezutan kovetkezett. 1943-ban az ellenscg t:imadasba ment at, m egpedig f6leg a csendes-6ceani fronton. A ,,szigetu gras" strategiajat alkalmazva az am e rikai tengereszgyalogos egysegek
egy ev alatt a Salamon-szigerek kozelcben fekvo Guadalcanalt61, tehat UjGuinea keleti parrjait61 egcszen az eszaki Saipan-szigetig jutottak. Saipan
olyan kozel fekli.dt J apanhoz, hogy az amerikai t:ivolsagi n ehezbombaz6k
mar cimadni tudtcik a szigetorszag varosait. 1944-be n folytat6dott az ut6vedharcokkal kisert visszavonulas. Az ellenseges tengeralattjar6k m egtized eltek
a japan h aj 6kat. Tokyo ban egymast valtottak a teh ete tlen miniszterelnokok,
mikozben a legitamadasok egyre gyakoribbak es pusztit6bbak lettek.
1945 januarjat61 a h agyomanyos bombakat felvaltottak a sokkal hatekonyabb gyiljt6bombak. Ajapan varosokat tfuviharok em esztettek el, mikozben a szovetseges er6k sorra szamoltak fel a delkelet-azsiaijapan helyorsegeket. A csatatereken dul6 pusztitast csak fokoz tak a langol6 varosok, az ongyilkos akci6k, a ,,ncm adjuk meg magun kat, s nem ejtiink foglyokat" e lvc, illetve
a kamikaz& repiilot:imadasai.20 A toky6i vezet6k sorra elmulaszto ttak a kinalkoz6 lehetosegeket, hogy veget vessen ek a borzalmakn ak - f6leg azt, amikor
1945 majusaban Ncmetorszag feltetel n elkiil megadta magat. Vcgiil elerkezett az augusztus, amikor ket atombomba eltiintette a fold szinfrol Nagasaki
es Hiroshima varosat, raadasul a Voros H ad sereg is megkezdte eszak fel61 az
offenzivat. A Csaszar ekkor megparan csolta a vezerkarnak, h ogy torodj enek
bele a veresegbe. U talt arra, hogy a h advezetes hi bat kovetett e l, m ert ten'ei1'
,,h elytelen ek es rosszul idozite ttek"voltak. Olyan erveket h asznalva, amelyekkel feliil tudott e melkedni a hohutait , a ,,szen t haboriit", a katon ai becsiiletet
es a csaszari alattval6k ko telesseget hangoztat6 sz6noklatokon, szembehelyezkedett a hadsereggel, amely a h aza halalig tart6 ved elmere sz6litotta fel a
lakossagot:
,,Hogy az alattval6kat tovabbi szenvedeseknek tegyiik ki, hogy vegignezzii.k
civilizaci6nk p usztulasat, s h ogy vegromlasba dontsuk az egesz emberiseget,
teijesseggel szandekaink e llen val6."2 1
19
Ol
594
Krug, Hans:Joachim et al. (eds.): Reluctant Allies. Ge:rman-Jctpanese Naual Rtlations in H'01!G
War JI. Annapolis, MD., 2001, Naval Institute Press, 55. p.
20 Ohnuki-Tierney, Emiko: Kamikaze, Clumy Blossoms and Nationalisms. The Militarization c;
Aesthetic in Japanese Histary. Chicago, 2002, UCP.
21 Coox: The Pacific War... 375. p.
A katonai vczetcs fogcsikorgar.a ugyan, de mas megoldast nem talalva, vegiil engedelmeskedetl. fgy, bar r6rtent nchany utols6, elkeseredett kiserlet a
csaszari parancs ervenytelenflesere, vcget ert a h aboru.
Ekkorra a vezet6k vegzetesen rossz hclyzetertekelesc m ar olyan pusztitast
szabadltott a japan nepre, ami szavakkal alig kifejezhe t6. 1939-ben a n omonhani incidens 18 000 embereletel k6vetelt. 1941 decemberere a kinai
fron ton mar a tizszeresfre, 185 000 fore emelkedett az fildozatok szama. A haboru vegere p edig ismet megt1zszerez6dtek a vesztesegek - 1 850 000 szemCly halt meg vagy tunt el meg harci tevckenyseg k6zben. J apan 6sszesen,
tehat a katonai es a polgari aldozatokkal egyiitt, kozcl 2 700 000 embert veszitett a II. vilaghaboniban. Ekkor meg ncm sz61tunk a mintcgy 1 milli6 sebesult katonar61 es civilr61, illetvc azokr6l a milli6kr61, ak.ik tuberkul6zisban
haldokoltak es m as betcgsegekbcn szenvedtek.
A haboruskodasert fizetett, nem embereletbcn merhet6 ar mas tekin tctben is 6riasi volt. Az egyenek haboriis tapasztalatait nagyban meghararozta
peldaul az eletkor, a vagyon es a lak6hcly, am altalanossagban az elmondhat6, hogy a kellemetlen nelkulozes allapota, ami 1937 es 1943 kozott egyre inkabb fokozodott, a haboru utols6 egy vagy ket eveben atadta a helyet a pusztitasnak es a s(1lyos vesztesegeknek.
A nilhiilozes. Ellentetben az USA-val, ahol a haboru, bar a legclejen szornyli
j6v6kcpet vetitett el6re, fell enditette a gazdasagot, ami veget vetett a valsagnak es uj munkahelyeket teremtett, a japan gazdasag lenyegcben 1937 el6 tt
nagyreszt talpra allt. igy a lakossagnak a harcok kezdetet61 fogva vajmi keves
haszna szarmazott a haborub61. Sot mivel Tokyo az els6 perct61 kezdve igen
,,kockazatosan " haborfuo tt Kfnaban, odahaza korlatozasokat vezettek be.
Ennek a fokoz6d6 aruhiany Jett a kovetkezmenye. Kes6bb, amikor fordult a
hadiszerencse es az ellenseg egyre nagyobb karokat okozott az anyaorszagban, a civil lakossag (emberi es anyagi) aldozatai jelent6sen megn6ttek.
A kormany mar legelejen felismerte, hogy a Kinaval vivott h aborli aldozatokat kovetel az otthonmaradtakt61. Az aldozatvallalast gazdasagi es tarsadalmijellcgu mozg6sitasi torvenyekkcl pr6baltak kikenyszeriteni a lakossagb61.
1938 marciusaban a vezet6k igy magyaraztak az els6 orszagos mozg6sftasi
torveny szuksegesseget:
,,a modern haboruk kiilonleges saj atossaga, h ogy ezekbcn a nemzetek ereje csap ossze egymassal. Hogy m egva16sitsuk a haborus celkitlizeseinket. ..
mozg6sitanunk kell minden er6forrasunkat, az anyagi es spiritualis tartalekaikat egyarant; nem elegend6, ha csak annyit teszunk, hogy ellatjuk mnnici6val a csapatainkat. .. [Az orszagnak] mindent m eg kell tcnnie, hogy biztositsa az emberek megelhcteset, ugyanakkor osszhangba hozza a nemzet Cletenek azokat a vclejar6it, melyck sziiksegesek a haboru folytatasahoz. " 2'L
.....
O>
"'
-0
'"'
'0
....
-0
22 Ha\'ens, Thomas R.H.:
Valley ofDarlmess. TheJapanese PeojJk and Warkl War Two. New York,
1978, W.W. Norton & Co, 11- 12., 87. p.
Cl)
595
A haboru cgyik ,,szukseges velejar6ja" volt mcghalni a harcteren. 1939

6szen a kormany, hogy megbekftse a haborus aldozatok le lkec, s vigaszt
nyujtson a gyaszol6 rokonoknak, ttjjaszervezte az orszag shinto templomait.
Kibovftettek es atalakftottak a kegyeleti szentelyek rendszeret. A regionalis
Shokonshakat atneveztek Gokokujinjaknak, s egyuttal a kozponti szemely, a
Yasukunijinja ellenorzese ala helyeztek azokat. 1940-ben a kormany egy
penziigyi alapot hozott lerre, amely anyagilag tamogatta a szentelyekben vegzctt szertartasokat.
A haboru kes6'bbi idoszakiban a tokyoi vezetes azon munkalkodott, hogy
szinten tartsa a haboru ,,anyagi es spiritualis" tamogatasat. Szigoritotta a sajt6
cenzurajat, propagandakampanyokat indftott, amelyekbe bevoma a kepz6muveszeket, az irokat es a filmstudi6kat. Kier6szakolta a kozossegi tanacsok,
a lakossagi korok es a munkahelyi szervezetek fel;il.litasat, amelye k a kormanypropaganda sz6csovei es vedelmezoi lettek. Emellett, a kormany szandekai szerint, fenntartottak a civilek haborus moraljat, elnyomtak a maskent
gondolkod6kat, el6seg1tettek a kozossegeken behlli kolcsonos segftsegnylijtast, s arra batorftottak, hogy a haztartasok meg tobbet takarftsanak meg,
amit azutan a haboi-l1s er6feszitesek tamogatasara ajanlottak fe l. 2 ~
Akadtak olyan enelmisegiek es magukat reformistanak tart6 vezetok, akik
az eur6pai fasizmust tartottak J apan szamara kovetend6 modellnek. A kormanyzati vezetOk, akik kulonosen vonzonak talfiltak ezt az alternatfva~, kfserletet tettek a hatalmi felepfuneny atszervezesre, megpedig a politikai partok
betiltasaval, valamint ugy, hogy ezeket egyetlen ossznemzeti hazafias szervezetbe tomorftettck. Azzal is pr6balkoztak, hogy a civil korminyzati szcrveket.
mindenekel6tt a Nemzetgylilest es a miniszteriumokat, a katonasag szorosabb ellenorzese ala h elyeztek, igy az ipari termelest is egyre inkabb a h adsereg ellen 6rizte. Vegtll azonban a civil hivatalnokoknak es a befolyasos gyarosoknak sikerult m egakadalyozniuk ezeket a totalitarius torekveseket.
Csupin latszatvaltozasokra kerult sor. A katonai veze toknek meg kellett elegedniuk azzal, hogy tobbe-kevesbe Ok iranyithattak a kozvetlen hadi termelest. Ezt ezekben az evckben sikerult is felfuttamiuk. A siker titka reszben az
volt, hogy nott a teljes ipari termeles, de mindenekelott azert tudtak fokozni
a hadigazdasag termeleset, mert ide csoportositottak at a munkaero t, illetYe
a gyarakat is a katonai celok szolgalataba allltottak.
Mivel a haborut egy ilyen behatarolt ipari hatterre tamaszkodva inditottak
el, szinte azonnal aruhiany lepett fel a szigetorszagban. Az 1937-ben kezdodo
inflaci6 miatt 1941-re a duplajukra emelkedtck az arak,j611ehe t a kormanyzat komoly erofesziteseket tett a berleti dijak, a fizetesek es az arak szabalyozasara. 1938 tavaszat6ljegyre adtak a gazolajat, emiatt megnolt a kereslet a
szen irant, igy 1940-ben a szenre is kitcrjesztettek a jegyrendszcrr. A lakossag
2:1
596
(1) Kasza, Gregory].: War and Welfare Policy injapan. JAS, vol. 61 no. 2 (May2002), 41 i435. p. (2) Garon, Sheldon : Luxury is Lhe Enemy. Mobi lizing Savings and Popularizing
Thrift in \Var timejapan.ffS, vol. 26 no. 1 (Winter 2000) , 41-78. p.
egyfiltalan nem hasznalhatott rezet. J egyre adcik a gyapotot, a cukrot es a

gyufat, de a rizst is nehezen lehetett beszerezni. Ak.korra mar a fenylizon ek
szamit6 tevekenysegeket es arukat is korlatoztak, vagy eppen tiltottak - peldaul nyilvanos sz6rakoztat6 musorokat, a tart6shullamot, a kozmetikai szereket es az eleg-ans ruhakat.
A Pearl Harbor elleni tamadas utan felgyorsnltak az aruhiany fokoz6dasa,
a lakossag feletti szigonfob ellenorzes, illetve a kozossegi szercz6desek tamogacisa fele mutat6 folyamatok. 1944 majusaban az Asahi nevil ujsag mar
arr6l tud6sitotl, hogy:
..a gyapjucerna, a gyapjuzoknik es a veccp apfr szetoszt:isat6l egeszen a cip6k, az esernyOk es a konyh ai edenyek javicisaig, mindent a lakossagi korok
inteznek. Ezek vasaroljak az fillamkotvenyeket, penz gylijtenek a postatakarekpenztarak szamara, s ad6t fizctnek, h ogy kezhez kaphassak a post:it.,,
Mivel a ferfiak tobbsege a haboruban harcolt, ezeknek a feladatoknak a
cobbsege a n6kre h arult, am azt a keveset, amit szetoszthattak, azt is szigoruan szabfilyoztak. a fels6bb h at6sagok.
Ekozben a kormany a tengeren tuli uj h6ditasokon pr6bfilta megszervezni
a rende t. Tokyo el6szeretettel alkalmazta a Nagy Kclct-Azsia Kozos Felviragzasi Ovezetevel kapcsolatos sz6noki fordulatokat. Kormanyzati szerveke t allitottak fel, amelyeketJapanb61 kirendelt civil es katonai hivatalnokokkal tolto ttek fel. Ok a h 6dit6kkal egylittmflkod6 helyieket feliigyeltek. 1942 j anuarjanak diadalmas napjaiban a minisztere lnok, Tojo Hideki, egy parlamenti
felsz6lalasaban igy magyarizta ezt a lepest:
,,szandekunkban all uralmunk ala vonni azokat a teriileteket, amelyekre
feltetleniil sziiksegiink van ahhoz, hogy megvedhessiik Nagy Kelet-Azsiat.
A tobbi terilletet pedig a sajat hagyomanyaikkal es kultfuajukkal osszhangban fogjuk igazgatni. "24
Ebben a megkozelitesben azok a teriiletek, amelyek a legertekesebb nyersanyagforrasokkal rendelkeztek, els6sorban az egykori H olland Kelet-lndia
es a Malaj-felsziget, szorosabb katonai ellen6rzes ala keriiltek. Az ebb61 a
szempontb6l kevesbe fontos teriilecek, peldaul Burma es a FUlop-szigetek,
legalabbis elmeletben, n agyobb onfill6sagot elveztek.
1943 6szen az uj birodalom minden reszer61 kiildo ttek erkeztek Tokyoba,
hogy egyiitt iinnep eljek az izsiai nepek ,,felszabaditasat" az eur6pai es izsiai
uralom al61, hitet tegyen ek a Nagy Kelet-Azsia Kozos Felviragzasi Ovezete
mellett, s kinyilvanitsak. kolcsonosen elfogado tt alapelveiket es celjaikat. Am
olyan gyorsan m cgfordult a hadi h elyzet, hogy a kiilpolitikaban egy csap asra
a rovid tavil erdekek ken1ltek el6terbe. A sz6noklatokban megfogalmazott
j6akarat hamar szertefoszlott az er6forrasokert, a munkaeroert es a katonai
egyiittmukodes mas m6djaiert foly6 kimeletlen kiizdelemben . Ennek egyik
24Jones, F. C.:japan 's NewOrderinEastAsia. ltsRiseandFall,
1937-45. London, 1954, Oxford
University Press, 332. p.
597
szornyu epizodja volt az er6szakkal a h adsereg szolgalataba allitott, f6leg kinai es koreai szirmazasli kenyszerprostitualtak (comfort women) sorsa, akiket
azert ,,alkalmaztak", hogy megfekczzek a csaszari seregbcn a nemi betegsegek terjedeset. 25
'i;j
...0
;:;
0.
'c<S
0..
~
598
A pusztitds. Mikozben szethullott a birodalom, az anyaorszagban is megkezdodott a pusztitis. A rombolast az 1944-cs strategiai bombazasok vezettek be.
Ezek sokat rontottak a varosok allaporan es a varosi cmberek eletkonllmenyein. Mivel sok arucikkb61 slilyos hiany mutatkozott es a hivatalos eloszrasi
rendszer mindenholjelen volt, megjelentek a feketepiacok, ahol szinte mindent be lehetett szerezni. Nyirra az arak mar tizszeresei voltak a hatosagi
araknak. Novemberre m eg magasabbra emelkedtek, s CZ a tendencia a k6vetkez6 honapokban is folytat6dott. Az inflaci6 miatt a virosi cmberek mar a
feketepiacon is csupan a hivatalosan meghatirozott mennyisegu arucikkhez
juthattak hozza, am addigra CZ is jelen tosen csokkent. Mindennapossa valt az
alultaplalt emberek latvanya. Ennek kovetkezteben ugrasszen1en megnott a
betegscgek szama, s az egesz orszagban jarvanyos mereteket oltott a tuberku16zis.
A varosok fokoz6d6 nehezsegci miatt egyre n6tt az elegedetlen seg, mivel
ezek meg tovabb melyitettek a kozncp cs a kivalt.sagosok, elsosorban az ipari
es a katonai elit eletkorulmenyei k6z6tt tatong6 szakadekot. Ekozben a gyiri
munkasoknak egyre nagyobb nehezsegeket okozott a kr6nikussa val6 nyersanyaghiany, a szoros hatarid6k teljesitcse, valamint a kiscgit6 munkaer6 -f6kcnt a fiatalok, az eliteltek es a munkaszolgalatos kulfoldiek- nagy reszcnek
teljes hozza ncm ertese. Mind gyakoribbak lettek a sztrajkok, a munkabeszuntetesek, a hianyzasok, a szabotizsakci6k, raadasul a termeles szinvonala
is visszaesett, sok lett a selejtes, silany minosegu aru.
A kr6nikus munkaer6hiany es az ipar rossz teljesit6kepessege ellenere a j apan vezet6k sokkal kisebb mertekben ramaszkodtak az orszag n onemu lakosaira, mint a vele szcmbenall6 h atalmak- eltekintve bizonyos fogyasztasi cikkek tilalmat6l, s att61, hogy ,,onkentes" munkara biztattak 6ke t a Iakossagi
korokben. Az a terry, hogy a n6ket beken hagytak az o tthon aikban , jol tiikrozte ,j6 feleseg, boles anya" eszmenyenck tovabbeleset, illctve azt, hog:meg ekkor is a csaladot tekintettek a tarsadalom alapegysegenek. Az is ezt
cr6silette, hogy a h adseregnek ajov6ben meg tobb katonara volt sziikscge.
Ennek erdekeben a kormany mar Pearl Harbor el6tt hazassagi tanacsado
irodakat letesftett, hogy ,,a fiatal n 6k racbredjenek arra, hogy az anyasag az 6
val6di n emzeti kuldetes-Lik".26 A korabbi aggodalmas han gok az orszag ,,tulnepesedeser61" clhallgattak, helyiikbc az ujonnan szerzett birodalom benepesitcsct es a felette 6rkod6 hadsereg megerositeset propagal6 retorika le25 Wakabayashi,
Bob Tadashi: Comfo rt Women. Beyond Litigious Feminism. MN, vol. 5,

no. 2 (Summer 2003), 223-258. p.
26 Havens: Valley of Darkness... 135. p.
pett. A gyakorlatban azonban nem sikert hozott ez a policika. Kes6bb, amikor a japan hadero vCdekezesbe ment at, s az anyaorszagban lassankent
kaotikus viszonyok alakultak ki,jelentosen visszaesett a szuletesek szama.
1945 saran, mikozben egyre olvadt a birodalom terulete, az amerikai bombaz6k tuzviharokat es halalt szabadftottak az anyaorszagra. Ezen a tavaszon a
B-29-ek ko telekei mar kepesek voltak olyan tamadasokat intezniJapan ellen,
amelyek soran bombaz6k szazai tobb ezer tonna gylijt6bombat sz6rtak a varosokra, megpedig minden ejszaka. M6dszeresen pusztitotcik a japan varosokat. Az elso tarnadasok utan visszatertek, h ogy az esetleg epen maradt celteriileteket is megsemmisitsek.
Ez alaposan alaasra ajapanok harci moraljat. Egyre tobben gondoltak ugy,
hogy a kormany teheto fclelosse ezekert a szomyilscgekert. Egy 1945. marciusi kcltezesu rend6rijelentes megallapitja, hogy a kozvelemeny:
,,haragja a hatalmon levOkkel szemben a katonai strategia, valamint katonai korok h elytelen hozza:illasanak biralaciban mutatkozik meg. Ylasok a
kormany intezkedeseivel es hivatalos kozlemenyeivei elegede tlenek. 6k nyiltan ellensegesen viselkednek a korrnanykorokkel szemben. Vannak olyanok,
akik egyenesen kibekithetetlen osztalyellentetekr61 beszelnek. "27
Neh:iny hettel kes6bb a hivatalnok agg6dvajegyezte meg, hogya kibontakoz6 osztalyellentetek mar videken is val6s, fenyeget6 problemava valtak.
1945 tavaszara mar alig lehetett kutyat latni Japanban. Sok allat ehen veszett, a tobbi mcgettek. Rengeteg Mzat leromboltak a hadifuemek konil,
hogy utjat alljak a tuz terjedesenek. Zajlott a varosok kitelepitese. FOkent a
gyerekeket koltoztettek at a biztonsagosabb videki teriiletekre. Nehany felnott onkent civozott, nem varva meg, hogy kibombazzak 6ket az otthonaikb61, de sokan csak ezutan hagytak el a varosokat. A haboru vegeig mintegy 10
milli6 ember, a lakossag kozel hetedresze menekult el a kiegett v.irosokb61 a
videk biztonsagaba. A bels6 vandorlast segitette, hogy sok menekul6 nem
sokkal korabban eppen videkr61 koltozott a varosokba, igyvoltak falusi rokonaik vagy kozeli ismeroseik, akik, noha nem szivesen, d e magukhoz vettek
oket.
A bombatamadasok borzalmait, ha nehezen is, de clkepzelhetjuk. A haborus idoszakkal jar6 szenvedesek nyoman altalanos bcletorodes lett t:irra a lakossagon, ami a tuleleshez val6 ragaszkodas makacs elszantsagaval parosult.
A korabban mar tobbszor is emlitett ujsagfr6, Ikegami Taizo, aki Tokyo nyugati reszfo elt, alig nehany haztombnyire cgy repul6gepgyart61, peldaul
bombabiztos 6v6helyet epitett a csaladja szamara a hats6 kertben. Felesege
es negy lanya h6napokig hasznalta azt. Oda huz6dtak vissza, amikor felb6gtek a lcgoltalmi szirenak. 1945 nyaran azonban Taizo es legidosebb lanya
mar nem mentek le a csaladi 6v6helyre, mivel ugy gondoltak, ha a bombak
fogjak kioltani az cletiikct, akkor hat legyen ugy. Ezt a beletor6dest tukrozi
''""CC"'
1-
"C
C/)
27
Dower,John W.:japan in WarandPeace. SelectedEssaJS. New York, 1993, NewPress, 114. p.

599
az alabbi megjegyzes, ami azt mutatja be, hogyan viselkedtek a tokyoiak a legit:imadas idejen:
,,Nines nagy izgalom. Csupan azt lehet hallani, ahogy az anyak sz61ongatj ak a gyerekeiket, a gyerekek meg sziileik u tan kialtoznak. "28
Mivel a tulel6kb6l menekUltek lettek, ,,csendesek es nyugodtak voltak, d e
arcukr61visszatiikrozodo tt mindaz a b orzalom, amin keresztiilmentek".
A haboru vegere a j apan varosok ipari korzeteinek 42 szazaleka elpusztult.
A nagyobb varosok osszteriiletenek mintegy fele a langok m artalekava valt.
1945 nyaran a katon ai vezet6k esztelen v-allalkozasb a fogtak. Bambuszkard okkal akartak felfegyverezni m inden civil szemelyt, ferfiakat es n6ket egyarant, megpedig eletkort61fiigge tleniiI, hogy a tengerparton ezekkel fogadjak. a p artraszall6 am erikaiakat. Am mielott meg erre az esztelen tetue sor keriilt volna, veget ert a habon'.i. Az USA es a szovetsegesci gy6zelme t arattak.
Japan katasztrofalis vereseget szenvede tt. Az USA-ban tobb evtized es gazdasagi fellendiiles kovetkezett.J ap an hosszu evekig nyomorgott. Sziv6s munkaval kellett ujjaepiteni az orszagot, csak utana koszontott be aj6let korszaka.
Fel evszazad erofeszitesei valtak semmive. Szencfoszlottak a nagysagr61
sz6tt almok. A biro dalom epites vizi6ja is hitelet veszte tte, a tortenelem
siillyeszt<ije elnyelte ennek hiveit. A sors ir6niaj a, hogy a 20. szazad masodik
feleben, a hidegh abon'.i id6szakaban a nemzetkozi poli tika szin tere t nem az
amerikaiak altal elkepzelt, a saj at sorsukr61onall6an rendelkcz6 n emzetallam ok kolcson os egyiittmukod ese, h an em a j apanok glo balis erdekszferakr6l
alkotott elkepzeleseinek egyik valtozata h atarozta m eg. Japan eppen ebb en a
globalis vilagrendben sziiletett ujja, s pr6balta meg kiepiteni sajat uj r en dszerfa, ami biztosftotta a szigeto rszag szamara, hogy hozzaj usson azokh oz a termesze tes er6forrasokhoz, amelyek sziiksegesek voltak egy meg fejle ttebb ipar i tarsadalom kialakitasahoz.
28 Hayens:
600
Valky of Darkness.. . 183. p.
0 japan a VclllalkOZclSQk
orszaga: politika es gazdasag
( 1945- 1990)
18. FEJEZET
l/)
' LLI
\,.)
uJ
l/)
l/)
=O
Ott folytatva az elbeszeles fonalat, ahol az a 17. fejezetben megszakadt,

a csaszar nem esett tulzasba, amikor az 1945. augusztus 15-cn tartott
radi6beszedeben, amelyben bejelentette a kormany donteset a fegyverletetelr61, megjegyezte a hallgat6saganak, hogy ,,a hcibor{1s helyzet
nem feltetlenul alakult kedvezoen J apan szamara". 1 A val6sagban olyannyira kedvezotlenUl alakult a helyzet, hogy ket alapvet6 es egy sor
kisebb v:iltozast inditott el Japan ipari bcrendezkedesenek jellegeben
es mukodeseben. Ugyanakkor a ket szembena.116 hatalmi tomb fanatikusainak szels6seges elkepzelesei ellcnerc a japan tarsadalom tulelte a
vereseget, sot azoknak az alapvet6 sajatossagoknak es folyamatoknak
a tobbsege, amelyek a korabbi evtizedekben meghatarozt.ak a t.arsadalmat, tovabbra is megmaradtak es egeszen 1990-ig (vagy meg tovabb)
nagy hatassal voltak az esemenyek alakulasara.
A ket azonnal tapasztalhat6 alapvet6 valtozas egyike az volt, hogy a
japan katonai vezet6k elveszitettek tekintelyiiket es szavahihet6seguket, illetve, hogy leszercltek a birodalom hadsereget Ezeket a fejlemenyeket, amelyek a katonai veresegbol fakadtak, meg inkabb kiemelte
a masodik nagy hordereju valtozas, a ,,birodalom mint nyersanyagbazis" elvenek bukasa, amely elv evtizedekig szolgalt a nagyszabasu katonai manoverek igazolasara.
A valtozasok kedveztek annak a folyamatnak, hogy a haboru utani
hatalmi elit mas csoporrjai, nevezetesen a politikai partok vezetoi, a
hiirokratak es a gyarosok atvegyek az orszag feletti iranyit:ist - a megszall6 hadsereg ideiglenes ellenorzese mellett -, s az orszag politikai
e!etet es a tarsadalmi er6ket olyan ir<lrlyba terelji:k, ami sokkal inkabb
elfogadhat6 a szamukra. A legsfuget6bb teendo az volt, hogy olyan alternatfv megoldasokat talaljanak, amelyek a nyersanyagbeszerzes korabbi, birodalmi m6dszereinek a helyebe lephemek. Ez hosszu evekbe tellett. Ekozben, kezdetben a rnegszall6 hatalmak nyomasara,
szeles koru reformokat vezettek be a belpolitikaban es az intezmenyrendszerben, s olyan politikai retorikat alakitottak ki, ami megfelelt
a gyoztesek elvarasainak. Mfg az 1889-es Meiji-alkotmany, az 1890-es
Csaszari Oktatasi Ediktum, illetve a polgari, biintetojogi es kereske-
0O>
O'l
.....
I
lt)
..;<
O>
......
Lu, David].: Sources ofJapanese History. Vol. 2. New York, 1974, McGraw Hill, 176. p.
601
delrni torvenykonyvek, amelyeket szinten ezekbcn az cvekben allitoltak ossze, vilagosan meghataroztak az 1945 el6tti Japan intezmenyrendszeret, eszmeit es az allamigazgatasi eljarasokat, addig az uj dokumentumok mar a veresegb61 ttjjaszulct6 szigetorszag politikai es
tarsadalmi berendezkcdesenck alapelveit fektettek le az elkovetkez6
ncmzedekek szamara.
A tortenelmi tapasztalat alapvetoen meghatarozta ezckeLaz alapelveket, amelyek egy o lyan diplornaciai kozegbcn szfilettek meg, ami teljesen mas volt, mint a korabbi evtizedekben . Ez a kozeg nem volL mas,
mint a hideghaboru, amikor ket szuperhatalom, az USA es Szovjetuni6 kuzdott a globalis egyeduralomert. Ez terrneszetcsen nagymertekben behatarolta J apan diplomaciai strategiait es taktikait, mikozben az orszag megkezdte a romokban hever6 ipar ujjaepileset, a kulturalis elet ujjaeleszteset, s ismet kapcsolatokat lfaesitett a kulvilaggal.
Ezek a nemzeti torekvesek vegul rendkiviil szinesse es osszetette tettek a haboru utaniJapan tonenelmfa.
A szukebb ertelernben vett habor{1 utani politikai esemenytortenet
a kenyszeru alkalmazkodas es a szakadatlan manoverczes tortenete
volt j apanban. Ezek tobbsege vajmi keves eredmenyt h ozott, sotjobbara meg tanulsagokat sem lehetett leszurni beloluk. A nagyobb dimenzi6kat fclolel6 poli tikai es gazdasagi esemenysor viszont a novekedesr61 es a valtozasokr6l sz6lt. Ezt - elfogadva azt, hogy a kronol6giai
felosztasok eseteben rcndszerint szamitanunk kell nemi feltetelessegre es hczagossagra - kfa szakaszra lehet felosztani: ( 1) a haboru utani
id6szak (1945- 1960), amely saran a tarsadalom lenyegeben meg kfudott a vereseg kovetkezmenyeivel; (2) a kovetkezo p eri6dust (19601990) a gazd asagi fellendules es a gyors tarsadalrni valtozasok jellemeztek, valarnint az, hogy a j apinok igyekeztek megbirk6zni ezek kiser6jclensegcivel.
Ezeknek az evtizedeknek a szociol6giai folyamatai ( 19. fejezet) leginkabb a varos es videk viszonyaban bekovetkezctt alapveto Cs gyors valtozasr61 sz6ltak. Em cllett a varosok fOldrajzi viszonyainak, a nemekn ek es a kisebbsegek helyzetenek a kerdesei is tetten erhct6k bennuk.
Ezck a folyamatok csak fokozatosan bontakoztak ki. A civilizaci6 legelemibb szintjcn, az okol6giai kornyezetben vegbemen o valtozasok az
iparosodas kovetkeztebcn egyre inkabb eloterbe kerullek. Ennck velejar6ja volt az, hogy Japan mind n agyobb hatas gyakorolt a globali
okoszisztemara, ami megforditva is igaz volt.
Vegiil, hogy a civilizaci6s folyamatok rnegjelenltesi szintjer61 is sz6r
cjtsunk (20. fejezet), ezek az evtizcdek a tcrjed6 ,,kozeposztaly-kultura "
diadalme neter61 sz6ltak, ami a jelenkorij apan meghataroz6 kulturalis elcmeve fejlod ott. Pontosftva ezt a rnegallapitast, egy olyan ertelmiseg tortcnetc ez, amelyik kezdetben mega regi kulturalis kerdesekr61
vitazott, de idovel a valtoz6 id61<. teremtette uj kerdesek fele fordulr.
602
Egyben annak a tortencte is, hogy az uj kifejezesi m6dokat talal6 japan muveszek (ir6k, kepz6muveszek, zeneszerz6k es cpiteszek) immar elvalaszthatatlanul reszeve valtak az ipari kor globalis kulturalis
kozossegenek.
A diplomaciai kozeg
1945 utan Japan kes6bbi sorsara 6riasi hatassal voltak a nemzetkozi diplomaciai viszonyok. A haboru el6tti helyzet, amelyet a 19. szazadban kialakult Eur6pa-kozpontu imperialista vilagrend szethullasa, illetve az iparosodott nemzetallamok egymassal val6 teruleti es gazdasagi vetelkedese jcllemzett, 1945
utan alig harom ev leforgasa alatt rnegszunt. Helyette egy vilagmeretu hatalmi patthelyzet alakult ki, amit hideghaborl'ts korszaknak nevez a tortenelemtudomany. Ebben a patthelyzetben egy eras, Washington-kozpontu politikai
szovetseg allt szemben a j6val gyengebb keleti blokkal. A vilag tobbi, n em
iparosodott regi6ja, elsosorban Delkclet- es DCl-Azsia, a Kozel-Kelet, Afrika
es Latin-Amerika orszagai igyekeztek a szamukra legkedvez6bb m6don manoverezni a ket h atalmi blokk kozott.
Uj vilagrend kialakulasanak egyik meghataroz6 e leme volt, hogy rnig
1945-ben a vilag iparosodott hatalmai romokban hevertek, addig az USA elkepeszt6 katonai erovel, magas fordulatszamon mukod6 gazdasaggal, gazdag termeszeti erofomisokkal, hihetetlenul magas mezogazdasagi kapacitassal, valamint 6riasi nemcsfem- es valutatartalekokkal rendelkezett a II. vilaghaboru vegen . Az egyetlen komoly rivalisa a Sz0\jetuni6 volt, amelynek
foldrajzi meretei es a haborlis pusztftast61 megmenekult katonai ereje es ipari kapacitasa kepesse tette arra, hogy kozel fel cvszazadig fenntartsa a ,,vasfiiggonyt", ami mogott nem tudott hatekonyan kibontakozni az amerikai befo lyas. A ket szuperhatalom kozotti vetelkedest csak fokozta a kozben elkezd6d6, irdatlan osszegeket es eroforrasokat felemeszt6 fegyvcrkezesi verseny,
a szovctsegi rendszereik kiepitese es szoros feliigyelet aJa vonasa, valamint a
neha rendkiviil kockazatos politikai manovcrek. Mindezt harsany ideol6giai
sz6lamokkal igazoltak. A ket hatalom a masikat a ,,gonosz birodalmanak" tekintette, mikozben saj at maga ajov6beli ipari tarsadalom peldaeneku modeIUc'.nek a szerep eben tetszelgett.
Mivel a J apan elleni gyozelem kivfvasaban az USAjatszotta a dont6 szerepet, s kizarta a Szmjetuni6t az orszag megszallasab61, a szigetorszag a habon1
utan a vasfiiggony amerikai oldalan talfilta magat.Japanjovoje igy az amerikaiak ellenorizte hatalmi blokkhoz kotodott. Szamos japan vezcto szamara
ez - tekintvc a lehet6segeket - orvcndetes fejlemenyvolt, hiszen evtizedekig
a kommunizmus fenyegeto amyekaban eltek, s a Szmjetuni6t tckintettek a
Iegf6bb ellensegnek. 1944-1945-ben, amikor mar latszott, hogy elveszflik
a haborut, a japanok igyekeztck azel6tt vcget vetni a harcoknak, mielott a
szotjet seregek behatolnak az orszagba, s bosszt1t allnak a korabbi serelme603
kert. Mivel Tokyo tisztaban volt azzal, hogy az amerikai elit mikent viszonyul
a ,,szocializmushoz", az amcrikaiak elotti fegyverletetel tilnt a legbiztosabb
m6dnak, hogy megakadalyozzak a szovjet megszallast.
A parttalan vitak es a heves indulatok ellenfae az ttj japan vezetes larva,
hogy az USA mikentviszonyul az ,,kvazi-gyarmathoz", sokkal inkabb elfogadhat6nak tartotta azt, hogy Japan amerikai megszallas ala keriiijon. Mivel az
USA megerosodve es meggazdagodva keriilt ki a haborub6l, Washington korabban hangoztatott elvei a ,,nemzetek 6nrendelkezesfa6l" es a ,,nyitott kapukrol" ( 17. fejezet) tovabbra isjol szolgaltak az amerikai fadekeket, s a hideghaborus propaganda legfontosabb erveive leptek el6. A szabad kereskedelem, az emberi jogok es a demokracia vonz6 eszmei moge rejtve, ezek az
elvek kival6 iiriigyet szolgaltattak a washingtoni d iplomatak szamara, h ogy
eliteijek a masik birodalomepit6 nagyhatalom tenykedeset, mikozben tamogattak sajat szovetsegeseiket es a veliik szimpatizalo allamokat. Ezzcl a minimalisra csokkentettek a ,,nyugati vasfUggony" fcnntartasanak koltsegeit, egy-
...0
-"
ltttal biztositottak, hogy az amerikai befektet6k es v.illalkoz6k az USA erdekszferajan behll barhol zavartalanul iizletelhessenek.
Tokyo szam ara ez a hozzaallas aztjelentette, h ogy miutanJapan lemondott a gyarmati teriiletekr61 es a katonai arzenaljarol, az USA elvben elfogadja J apan ,Jogat" arra, hogy szuveren allamkent mukodjon tovabb, amely fillam iizletemberei reszt vehetnek a kiilkereskedelemben. Termeszetesen azt
is jelentette, hogy J apan a kes6bbiekben Washington ,,kliensallama" lesz,
nevleges szuverenitassal, ami a korlatoz majd a diplomaciai fiigg6seg, valamint a fiiggetlenseg elveszitesenek lehet6sege. 1974-bcn Kubo Takuya, az
Onvedelmi Hivatal akkori vezet6je igy fogalmazott ezzel kapcsolatban:
,,Fel6, hogy haJapannak teijes mertekben egy masik orszagj6indulatara es
hatalmara kell tamaszkodnia, akkor azzal rendkiviili m6don leszukiilnek a
lehetosegeink, hogy onalloan cselekedhessunk. Masreszr61 viszont, ha n em
tudunk es nem is all modunkban egy fuggetlen haderot felallitani, akkor az
USA-t kell szovetsegestmknek valasztanunk. Ez kell, hogy legyen a politikank
els6dleges iranyelve. Ebben az esetben swyos problemat fog j elenteni szamunkra, hogy mikent egyeztessuk ossze az USA-t6l val6 fiigg6seget es a j apan nemzeti autonomia fenntartasat." 2
Tokyo es Washington viszonyab61 tehat nem runt el az eredend6 fesziiltseg, amely ujra es ujra felszinre bukkan ta kereskedelemmel, a vedelmi er6kkel es mas kerdesekkel kapcsolatban kirobbant vitakban es nezetelteresekben. A h aboru utani rendezes lehetove tette Japan szamara, h ogy, legalabbis
az amerikai frdekszferan beliil, h ozzajusson a vagyott glob:ilis eroforrasokhoz. Ez megfelelt az 1tjjapan vezetes erdekeinek, s hosszu tavon, bar akadtak
fajdalmas kivetelek, az egesz n emzet szamara hasznosnak bizonyult, legalabbis 1990-ig mindenkeppen. Az USA legszigorubb,Japannal szemben
2 Green, Michael].:
Anningjapan. Defence Production, Alliance Politics and the Postwar Search for
Autonomy. New York, 1995, CUP, 74. p.
604
alkalmazott korlatozasai a Yilagmeretu hideghaborils rivalizaJassal alltak

osszefiiggesben: az USA n em engedte a japan befektetoknek, hogy iizleti
kapcsolatba lcpjenek a szO\jet blokk (kes6bb pcdig a szO\jet-kinai blokk) orsziigaival. A hideghaborus fesziiltseg ugyanakkor segitelt igazolni a japan
hadsereg reszleges ujjiiszenezeset, annak ellenere, hogy ezt a kozvclemeny
heves tiltakozasa kiserte. Ennek kovetkezteben az orszagon belul korlatoztak
a munkasszervezetek politikai aktivicisat, s felleptek a ,,baloldali szels6segesek" ellen - mas sz6val ,,demokracia" ellen, de ez csupan megfogalmazas es
ideol6giai vilagnezet kerdese.
Ebben a kornyezetben, amit az amerikai foleny j ellemzett, illetve szem
el6tt tartva azt, hogy az orszag romokban hevert,Japanban ujjaeledt a politikai vezet6k, a bfuokratiik es n agyt6kesek hatalmi szovetsege. Ez a szovetseg
atvette azt a fajta kereskedelmi stratcgiat, amelyben az USAjart elen (es amelyet sokjapan ihletember is kovetend6nek tartott) , hogy az orszag hozzajuthasson a megsemmisult infrastruktfua es ipar ujjaepitesehez szukseges
nyersanyagokhoz. Ez a strategia azonban egy olyan tarsadalmat felterelezett,
amely b6seges t6ketartalekokkal es magasan fejlett technol6giaval rendelkezett. 1945 utan Japan mindkett6nek szukeben volt, am az orszag lak6i kemeny munkaval, mertekletesseggel es ravasz szamitasokkal lassankent felulemelkedtek ezeken a nehezsegeken, igyJ apanra a korabban pcldatlan anyagi felviragzas es fej lodes evtizedei koszontottek.
Tuleles es iranyvaltas, 1945- l 960

1945 augusztusaban a vegs6kig kimerult es alultaplaltjapan emberek megrendulve gyaszoltak mindazt, amit a haboru elvett t6luk, ugyanakkor 6riasi
volt a megkonnyebbulesiik, hogyveget ertek a bombazasok, az almatlan, rettegesbcn toltott ejszakak, s tobbe nem aratott kozottiik a halal. Elhallgatott a
haborus propaganda. A mcgszall6 hadsereg esetleges meg torlasait61val6 felelem is rovidesen megszunt, j6llehet 300 000 fegyveres rendezkedett be Japan ban, megjelentek a szercncsevadiiszok, s val6ban tortentek eroszakos cselekmcnyek, rablasok es masfajta, a megszallassal osszefiiggo atrocitasok. Az ehseg, a betegscg es a nehezsegek meg h 6napokig szedtek az aldozataikat.
1946 6szere aj6 termes es a klilfoldi segelyszillftmanyok megerkezese sokat enyhitett az elelmiszerhianyon. Mivel a varosokban 6riasi pu sztitast okozott a h aboru, nem alltak rendelkezesre nyersanyagok, osszeomlotl az infrastruktura, s alapvet6en kaotikus allapotok uralkodtak az orszagban , az egekig szokott a munkan elki.iliek szama. De a foglalkoztatottak is szembesultek a
szarnyal6 inflaci6val es az aruhiannyal. Egy acelgyari munkas igy emlekszik
vissza:
,,mivel minden nap feljebb mentek az ar ak, mi, akiknek volt munkank,
nem tudtunk elelmet venni a fizetesunkb61. Nchany m unkas az acelmi:i
clektromos kemenceit hasznalta, hogy ed esburgonyat susson benne, amit vi-
a...
605
deken szcreztek. Ezeket eladtak, hogy kicgeszitsCk a keresetiiket. Masok ev6eszkc5zc5ket keszitettek a vallalat raktaron lev6 vaslapjaib61, s ezeket arultak.
Azok az cmbcrek, akik betartottik a torvenycket [s nem iizleteltek a feketepiacon] , nem tudtak megelni."s
Valamikor 1948 tajim azonban vegre megindult a gazdasag ujjasziiletese.
Ekkorra viszont a szunni nem akar6 nehezsegek miatt, amiket tobbe mar
nem lehetett a habo rl"1s erofeszitcsekkcl indokolni, egyre fokoz6dott az elegedetlenseg. Gyakoriak lettek a tiltakoz6 megmozdulasok, fokoz6dott a
munkasok koreben az agitaci6, megszaporodtak az eroszakos cselekmenyek,
a szelsoseges szemleletu elemzesek es a bunesetek.
Ekozben a gy6ztesek igyekeztek ajapanokra cr6ltetni politikai elkcpzeleseiket. Mintegy harom ev leforgasa alatt jelent6s intezmenyi es jogi valtozasokat vezettek be. Az 1950-es evckben, mialatt ajapanokat lefoglalta az ipar ujjaepitese, a kormany es a kozvelemeny aktivan fellepett a tervczett ttj rendszer egyes clemei ellen. A tiltakozasi hullam 1960-ban fate el a cslicspontjat.
Ez az ev fordul6pontot jelentett. Az orszagos megmozdulasok utan a vitaz6
fclek indulatai lecsillapodtak. A vczetok es a lakossag cgyarant l"1gy ereztek,
egyszer es mindenkorra le kell zarni a multat. loha maradtak nyitva olyan
kerdesek, amelyek vitakat, sz6noki kirohanasokat es elfogult ertelmisegi Crtelmezcseket sziiltek, a tarsadalom a legtobb energiajat inkabb arra forditotta, hogy Japan m egfelcijen a kor kihfvasainak es prob lemainak, amelyek a
korabeli gazdasagi es tarsadalmi valtozasokb6l fakadtak.
Uj utak keresese
en
00
A vcrcseget szenvedettjapan adminisztraci.6ja hivatalosan a gyoztes szovetsegesek kozos szervezete volt. A ,,megszallas" tulajdonkeppen egy amerikai vallalkozas volt, amit Douglas MacArthur tabornok vezetett. A tabornok szilardan hitt a birodalom eszmenyeben, amit h ivara]i rangja is tiikrozott: a szovetseges hatalmak legf6bb parancsnoka (Supreme Commander for the Allied
Powers- SCAP). MacArthur tabornok megszall6 seregenck nagysaga ellenere a katon:ik. elenyesz6 hanyada rendelkezett azokkal a nyelvi es kulturalis ismeretekkel, amelyck clengedhetetlenek voltak az orszag kormanyzasahoz.
Emiatt az SCAP a helyen hagyta a hivatalnokok zomet. Hatalmat a meglevo
allamigazgatasi felepitmenyen keresztii1 gyakorolta - kezdve a csaszart61 es
az allami hivatalokt61, a helyi vezet6kc5n at egeszen a levetkezbesit6kig.
A megszall6 er6k vezetesc a Kwantung-hadseregre emlekeztethet benniinket, amely az 1930-as evekben letrehozta a maga baballamat, Mandzsuku6t.
Az SCAP ehhez hasonl6an olyan politikai elveket kovctctt, amclyek alapvet6en az anyaorszag erdekeinek el6mozditasat szolgaltak, mikozben egyre azt
3
606
Gordon, Andrew: The Wages of Affluence. Labor and Management in Postwarjapan. Cambridge, MA., 1998, HUP, 23. p.
hangoztattak, hogy joindulattal viseltctnek a j apano k irant. Am mig a j apanok az elso perct61 kezdve a sajat ipari es strategiai ce ljaik szolgiilataba cil.lito ttak Mandzsukuo eroforrasai t, addig az amerikaiak elsodleges cclja az volt,
hogy Japan soha tobbc n eje len thesscn kato nai fcnyegetest az USA szamara. Kes6bb, a hideghabor{1s helyzet elmergesedesevel, kiilonosen azt kovetoen , hogy 1949. o ktober 1-jen ~Iao Zedong kikialtotta a Kinai N epkoztarsasagot, az amerikaiak valtoztattak a politikaj ukon. Arra akartak rabirnijapant, hogy huseges szovetsegcskent alljon az USA m ellc az iij ellenfellel
szemben.
Ugyanakkor eppugy, ahogy Mandzsukuo n ehany alapit6j a is egy olyan t'1j
t.arsadalmat akart letrehozni, ami a kesobbiekben modcllkcnt szolgal, s aminek segitsegcvcl od ahaza megt'tjithatjak cs tovabb csiszolhatjak a hokutait (a
ncmzeti sajatossagokat), az SCAP egyes hivatalnokai kezdetben szin ten egy
olyan helyszint lattakJapanban, ahol ,,nem es" reformokat lehet bevezetni,
amelyek tapasztalataira tamaszkodva az l.JSA-ban tovabb leh et haladni a New
Deal t'1tjan. A mandzsfuiai kiserlcteknek veget vetett a h abon1, a m egsza.Jl6
er6k idealista reformereinek pr6balkozasai is elhaltak a hideghaborus feszultseg fokoz6diisaval. Az USA ugyanis ero teljcsen fellepe tt a ,,baloldalisag"
ellen , ami miatt Washington tobbc mar n em mint a tarsad almi kiserletezes
szinterere n ezett Japiinra, hanem mint politikai szovc tsegesre, akit fel kell
kesztteni az uj hatalmi kiizdclmekre.
Kezdetben a megsza.Jlo k politikaja a napi politikat es a reformokat cgyarant fontosnak tartotta. Az ideol6giai hatter, ami felhatalmazta a megszall6kat, h ogy a ket celt egyszerre pr6baljak megval6sitani, az a gondola t volt,
h ogy az angol es amerikai tipusii demokraciak kimagas16an bekeszerct6
rcndszerek. igy a legjobb m6dja az esetleges j ovObenijapan katonai fenyegetes elharitasan ak az, ha ilyen e lvek szerint demokratizaljak az orszagot. Az o tlct ironikussagat az amerikai 6slakosok es mas, gyarrnati igat nyogo nepek
minden bizon nyal me lyen atereztek volna. Te kin tve, h ogy J apan katonai kalando rpolitikajan ak a hattereben a militaristak, az arisztokracia, a nagyto kesek, a videki foldbirtokosok es a soviniszta propagandaval elvakitott lakossag
szcrencsetlen szovetsege iillt, a megszallok hittek abban, hogy sokkal nagyobb eselye lenne egy b ekeszere t6Japan megtere mtcsen e k ab b an az esetben, h a megsziinte tnek ezt a szovetseget, egyes csop or tjait pedig megreformalnak. A militaristakat megbunte ttek, az arisztokratikus rangokat cltoro ltek. A zaibatsuk at szetdar aboltii.k, mikozben legalizaltak a szakszervezeti
mozgalmat. Felszamoltak a n agybirtokrendszert, igy a korabbi berl6kbol kisbirtokos gazd ak lettek. Az o ktatasi rendszer mind szerkezeteben, mind tartalmaban gyokeresen atalakult.
A haboriis bl1nosok targyalasain tobb ezer embert itCltek el, akikct b unosnek talaltak a h abon1 kirobban tasacrt es az atrocicisokert. 940 vadlottat iteltek halalra. A tisztogatasok saran tovabbi 220 000 embert, zom eben egykori
ka tonatiszteke t m ozditottak e l a korman yzati hivatalokbol, az uzlcti Cletb61,
az oktatasb61 es a tomegkommunikaci6 b61. Sok ezren onkent mond tak le
M
'l
"'ell
-0
N
o!
b.O
607
fontos beosztasukr61, miel6tt meg sor ken1lt volna az atvilagitasukra. A hadigepezet maradvanyait feloszlattak. A felszcrelest megsemmisitettek. Az
egykori gyarmatokr6l mintegy 6 milli6 katonat es civilt telepitettek vissza az
anyaorszagba. (Ekozben 1,5 milli6 koreai koltozottvissza a hazajaba.) A birodalom felbomlott. Taiwan es Mandzsiiria Kinahoz kerult. Koreat az USA es a
Szmjetuni6 deli es eszaki megszfillasi ovezetre osztotta fel. Karafuto (Szahalin) es a Kuril-szigetek szmjet, a Ryllkyii- es az Ogasawara-szigetek, valamin ta
csendes-Oceani terseg mas szigetei amerikai fennhat6sag ala keriiltek. Detkelet-Azsia visszakerult a korabbi eur6pai gyarmatosft6khoz. A kes6obiekben
ezeknek a donteseknek egy reszer megvaltoztattak, de a Ryllkyii- es az Ogasawara-szigetek kivetelevel Japan soha ti:ibbe nem kapta vissza egykori gyarmatait.
A birodalom ,,elkobzasa" mellett tervek sziilettek arr61, hogyJapannak hatalmas haborus j6vatereleket kell fizctnie az cgykor csasziri megszallas ala
kerult orszagoknak. Tekintettel azonban arra, hogy orszag gazdasag~ romokban hevert, s hogy a hideghaboru miatt az amerikai kiilpolitika Cles fordulatot vett- ezJapanban az SCAP fokoz6d6 ebersegeben es konzervativ intezkedeseiben mutatkozott meg, az ugynevezett ,,hatraarc" politikajaban
( 1947-48) -, az orszag megmenekult a j6vatetelek kifizeteset61. Par evvel kes6ob, amikor Tokyo ismet kiepitette diplomaciai es kereskedelmi kapcsolatait, az SCAP hozzajarult, hogy a tervezettnel j6val szerenyebb karteritesL
kapjanak az erintett azsiai orszagok.
Hogy el6segitse az imperialista rezsimb61 a bekeszeret6 demokraciaba
val6 atmenetet, az SCAP egy alkotmanytervezettel allt el6, aminek szellcmisege nyomaiban sem ideztc a haboru e16tti, a csaszarsag erenycit es az cngcdelmes alattval6k kotelessegeit szajk6z6 retorikat. Uj ,,sz6kincset" hasznalt:
,,beke", ,,szabadsag" es az ,,egyen onrendelkezesi joga". A dokumentum megfosztotta a tennot a maganvagyonat6l es mindcn hatalmat6l, kiveve a szimbolikus, ceremonifilis feladatokat. A kormanyt egy valasztott ketkamaras p arlament ellen6rzese ala helyezte. Eltoroltek a f6rendi melt6sagokat, mintegy
900 csaladot fosztva meg ezzel a kivaltsagos titulusukt6l. Kiterjesztette a \'alaszt6jogot a n6krc, s kiemelte a n 6k hazassagi jogait. Szeles kon'.i polgari szabadsagjogokat biztositott, valamint legalizalta a szakszervezeti mozgalmakat.
Klilonvalasztotta a bir6sagokat es a kormanyzati adminisztraci6s szerveket.
korlatozta a rend6rseg intezkedesi jogkoreit, s altalaban igyekezett kiterjeszteni a kormany feletti lakossagi ellen6rzest.
Aj6v6benijapin katonai agresszi6 veszelyenek megszl.inteteser61 az1\ j
alkotmany 9. paragrafusa gondoskodott, ami egyertelmlien kimondta_
hogy:
,,6szinten torekedven az igazsagossagon es renden alapul6 nemzetkozi
bekere, a japan nep mindori:ikre lcmond a haborur61 mint a ncmzet szuYeren jogar61, valamint az ero hasznalatar61 es az azzal val6 fenyegetesr61 m int
a nemzetkozi vitak intezesenek eszkozer61. .. Annak erdekeben, hogy a fenti
paragrafusban lefektetett celt megval6sitsal soha nem fog fenntartani szaraz608
foldi, tengeri vagy legi haderot, illetve semmilyen mas formaban ncm teremt
haborus helyzetel. Nern ismeri el az allamjogat a hadviselesre."'1
Ahogy azonban a reformtenezetck tobbsege is aldozatul esett a mcgvaltozott koriilmenyeknck, ugy a 9. paragrafusban foglaltakat sem tartott<ik be
maradektalanul. A kormany intezkedesei es az udvar dontesei nyoman, de
nagyreszt Washington ,,megert6 hozzaallasanak" koszonhetoen, 1954-ben
felallitottak a 180 000 f6b6l ill6 Szarazfoldi, Tengeri es Legi Onvedelmi Eroket. Ezt az ,,onvedelmi hadsereget" a legkorszeriibb haditechnikaval szereltck fel. Az 1990-es evekre 270 000 f6t szii.rnlal6 hader6ve nott, amin ek letszama 2002-ben 258 000 f6re o lvad t.
A zaibatsuk feldarabolasa, ami az SCAP reformjainak masik fontos eleme
volt, igen vontatottan haladt. Ezekre a csaladi tulajdonban lev6 mamutvillalkozasokra, koztlik a Mitsuira, a Mitsubishire cs a Sumimot6ra, Washington
kczdetben l1gy tekintett, mint az agressziv katonai terjeszkedes f6 tamogat6ira. Ezert dontottek a feldarabolasuk mellett. A megval6sftas lassan haladt,
reszben velhetoen azert, mert az amerikai n agyiparosok cs a kormanyzati
szovctsegeseik ugy iteltek meg, hogy a zaibatsuk haborils pusztitast tulelt maradvanyai n em kepviselnek komoly erot a piacon, illet:ve azert, mert nem
akartak precedenst teremteni arra, hogy a kormany ,,beavatkozik" az uzleti
elctbe. Ezert meg miel6ttva16ban elkezdodott volna a zaibatsuk ,,szetrobbantasa", a megszall6k uj iranyt szabtak a fo lyamatnak. A hideghaboru kiterjedese miatt Washington a legsurget6bb feladatok k6ze emelte a j apan gazdasag
felfuttatasat. A nagyvallalatok feldarabolasa a haborus j6vatetelek kifizetesehez hasonl6an akad alyozta volna ennek megval6sit.asat. i gy bar uj monopolellenes torvenye ket leptettek eletbe a reszvenytarsasagokkal es a ceg6riasokkal szemben, csak n ehan y nagyobb vallalatbirodalom merete csokkentjelent6sebben. Alig n ehany ev mulva ezek is Ujraszervez6dtck. 6sszcolvadva mas,
ujonnan alakult vallalkozasokkal, hatalmas cegmonstrumok sziilettek bel6liik. Ezek kiemelked6 szerepet jatszottak az 1960 utani korszak gazdasagaban, mivel kepesek voltak az egesz vilagon versenyre kelni mas ipari tarsadalmakban mukodo vetelytarsaikkal.
A megszall6k ,,hatraarc-politikajaval", ami tulajdonkeppen az uzleti elet
feleleszteset jelentette, egylitt jart a szakszervezeti mozgalmakkal szembeni
szemleletvaltas. Kezdetben az SCAP t.amogatta a mozgalmat, lgy a habort".1
utan hamar ujjaeledtek a munkasszervezetek. A szakszervezetek tagletszama
ugrasszen1en m egem elkcdett. 1946 vegere elerte az 5 milli6t. 1947-tOl azonban az SCAP kezdett visszafogottabban viszonyulni a meger6sod6 munkasszervezetekkel szemben , amelyek mind harsanyabban koveteltek a magasabb berezest es a nagyobb reszvetelt a vallalatok iranyitasaban. Az SCAP es
a japan kormany egyarant a gazdasagi fejl6des kerekkotoinek tekintettek a
szakszervezeteket, amelyek nehezkesse teszik a kormanyzati munkat. Az nyilvanval6, hogy sokan ugy gondoltak, fenyegctest j elentenek a vallalattulajI
Borton, Hugh: j apan's Modem Century. New York, 1955, The Ronald Press, 493. p.
609
610
donosok ,jogaira". Raadasul a munkasszervezetck retorikaja egyertelmuen

a Szovjetuni6 allaspontjat tamogatta a kibontakoz6 hideghabo rus propaganda-hadjaratban.
Valaszul a megmozdulasokra es a baloldali retorikara, az SCAP korlatozta
a szakszervezetek tevekenyseget, kiilonos tekintcttel a kozszolgalati szektorban, ahol ervenytelenitettek a nemregiben megadott sztrajkjogot. 1949-ben
szeles koru tisztogatas kezdodottj apanban. A mediab61, a kozoktatasb6l es
a munkahelyekr61 ezrevel bocsatottak el a kommunista es mis ,,radikalis" nezeteket vall6 dolgoz6kat. Az 1950-es evekben az uzleti elet tamogatisa mellett j6val mersekeltebb szakszervezctek alakultak. Vezetoik megszabadultak
korabbi forradalmi marxista szemlcletukt61. Az 1960-as evcktOI, a gazd asag
fellendulesevel, visszaszorultak a munkassag er6szakos akci6i, s a szakszervezetek sem gyakoroltak mar akkora hatist a politikai es az iizleti cletre.
A zaibatsuk szetzuzasanak es a szakszervezetek (kezdeti) tamogatasanak
politikai ce!kitlizeseivel ellentecben, az SCAP torekvesei a fold tulajdonviszonyainak es az oktatisnak a mcgreformlliasar61sokkal maradand6bb nyomot
hagytak a japan tortenelemben. A nagybirtokosok sokkal konnyebb celpontokn ak bizonyultak, mint a zaibatsuk. Mikozben a mamutvallalatok mindenhol viragoztak, hiszen az ipar is fejlodott, a videki foldbirtokos osztaly tart6s
valsagkorszakot elt. Helyiiket a nagy agrarvllilalkozasok, a kisszenI, hozza
nem erto spekulan sok es a helyi erdekeltsegu farmgazdasagok vettek at. Az
1920-as evekre a videki foldbirtokossag intezmenye a n agyvarosok szomszedsagaban sokat vesztett a vonzerejeb61 (16. fejezet), raadasul egyre csokken t enn ek a tarsadalmi retegnek a bcfolyasa a kormanyzatban - olyannyira, hogy a
tokyoi hivatalno kok az 1930-as evekbcn mar az 6 megkerdezesllk nelkw
kezd tek ncki a foldreformok megtervezeseh ez. Emellctt a foldbirtokosok
csupan kisebb teriileteket mondhattak a magukenak - altalaban kevescbb,
mint negy h ektart. fgy, amikor a megszllil6k megkezdtek a foldek ujraosztasat a berlo k kozott, a korabbi tulajdonosok alig tanusitottak ellenallast.
Az 1946-ban clind itott fo ldreformok nyoman megszunt az a gyakorlat.
hogy a tulajdonosok a tavolb61 igazgatt:ik a birtokaikat. A tenylegesen a birtokaikon el6 tulajdonosokat pedig koteleztek arra, hogy eladjak az eloin
nagysag feletti terulcteket. Az inflaci6 miatt a megallapicott cladasi ar ak h amar nevetsegcsse valtak. A berl6k igy fillerekertj utottak hozza a f6ldekhez.
ErrOI a folyamatr61, amit tulajdonkeppen o rszagos kisajatitiske nt is felfogh atunk, a jelenb61 visszatekintve a legnagyobb j6indulattal sem jelentheijuk
ki, hogy osszhangban lett volna az ,,american spirtitteI". Ilyen koriilmenyek kOzott a foldek gyorsan gazdat csereltek, noha n eh:iny berlot bizonyara rossz
erzcssel toltott el az, hogy ilyen ketseges m6don szerzett bin okoc att61, aki
korabban sokkal j obban elt nala. Az bizonyos, hogy sokan tisztaban voltak
vele, amennyibcn a fels6bb hat6sagok ilyen egyszeru rn6don foldhozjuttattak Ok.et, ugyanolyan egyszeruen el is vehe tik azokat t61iik. Vegiil azonban.
amikorra a hideghaborus fcjlemenyek mia tt Washington ismet az iparra es a
munkassag kerdeseire helyezte a hangsu lyt, a reformo k mar annyira elore-
haladtak, hogy kes6 volt visszaforditani azokat. 1950 augusztusara mintegy 2

milli6 h ektarnyi fold cserelt gazdat. 1945-ben mega foldck 46 szazalekat muveltek berl6k, de ez az arany rohamos i:Uemben csokkent: 1950-ben 12,
1955-ben pedig 9 szazalekra.
A birtokrendszer fennmaradasat szamos tenycz6 eloscglteue. Kczcletben
az elclmiszerek iranti hatalmas igeny segitett az ttj fOldbirtokosoknak, hogy
elkeriiljck a berlocsapdat. A kovetkezo evekben viszont mar a mezogazdasag
szerkezeteben bekovetkezo valtozasok voltak azok, amelyek evtizcdekre biztosilottak a videk felviragzasat. Mindczck mellett, ellentetben a szakszervezeti mozgalommal, ami egyiittjart a politikai aktivitas fokoz6dasaval, egyarant
riadalmat okozva Washingmnban es Tokyoban, a foldreformokat kedvezoen
fogadta a kozvelemeny: a konzervativ beallitottsag(1 vidcki n epesseg filtalaban i.idvozolte a megszall6k altal szorgalmazott reformokat. Koszonhetocn
annak, hogy lassan haladt a valaszt6korzetek ujrarajzolasa, az uj foldbirtokosok politikai bcfolyasa meg evtizedekig eras maradt,j61lehet szamukj elent6scn csokkcnt annak koszonhct6en, hogy sokatjavult a mezogazdasag termelekenysege es Japan ismet hozzajutott az importelelmiszerekhez. Emiatt az
cgykori nagybirtokosok megt"tjul6 tiltakozasai ellenere a politikai vczet6k tovabbra is tamogattak az uj foldbirtoklasi rendszcrt, kiilonfele tamogatasokkal segitve a videk j6letet, s ezzel is megorizve szavaz6bazisukar. A ber16k kerdcsc soha tobbe nern valt rarsadalmi problemava. A megszallas idejcn bevezetett foldreformok szinte teljesen valtozatlanul fennmaradtak, s egcszcn
1990-ig, sot meg azutan is alapvctoen meghatarozt:ak a japan tarsadalomban
es mezogazdasagban vegbemeno folyamatokat. A reform sikere, nevezetesen az, hogy e letre hivott cgy kisbirtokosi osztalyt, egyben az egyik Jegfontosabb gat16 tenycz~e is lett a mez6gazdasag ,,esszen1sftcscnek" es az egy gazdalkod6ra eso termelesi mutat6k javulasanak.
A foldreformhoz hasonl6an az oktatas teren bevezetett valtoztatasok is
megfeleltek a ,,valtoz6 id6k kovetelmfoyeinek", s ugyanugy melyrehat6 kOvctkczmenyeik lettek. A haboru elottJapan oktatasi rendszere folyamatosan
terjeszked etl, am az igenyek mindig meghaladtak az iskolai helyek szamat.
Az SCAP reformerei, akik a tovabbtanulashoz va.16 egyenl6jogokra hivatkoztak, noha az USA-ban cz tulajdonkeppen tabutcmanak szamftott, a szigetorszag osszetett, karricrorientalt iskolarendszeret egy uniformizalt, 6-3-3-4 eves
(elemi-alap-kozep-fels6foku) struktliraval valtottak fel. Ajogalkotok elkepzelesci szerint ebben a rendszerben minden diaknak lehctosege nyilik arra,
hogy alaposabban felkeszuljon a felsofokli oktatasra, amennyiben tovabb
akar tanulni. A regi, a lwkutai besulykolasan alapulo tananyagot, a demokraciat es az individualizmust eloterbc h elyezo amerikai modellel hclyettesitettek. Az intezmenyi valtoztatasok az iskolak fcletti ellen6rzest a kozponti szervektOl a helyi kormanyzati szervek kezebe helyezte. Amikor 1952-ben veget
ert a megszallas, az iskolak feliigyeletet ujra kozpontositottak, am csak nagy
nehezsegek, illetve a kozponli politikai hatosagok es a ,.balos" tanari csoporlok kozotti heves, ideol6giai vicak aran. Az uniformizalt hierarchiat azonban
61 I
jobbara erintetleniil hagytak, emcllett a regi ideol6giai elkepzelcsck zome is

orokre eltfint az oktatasb6 l. Folytat6dott az iskolarendszer bovitese, aminek
eredmenyekent a vilagon ma]apanban az egyik legmagasabb a lakossag iskolazottsagi szintje, s itt a legkitcrjedtebb a felsooktatasi intezmenyrendszer.
1950-re az SCAP vezetoi mar hosszu ideje kimeritettck o tlettaraikat, s a
kezdeti r eformista lelkesedesuket is elvcszitettek. Az amerikaiak figyelme
a II. vilaghaboru lezartnak tekintett kerdeseirOI a jelen eget6 problemai, nevezetesen az eszkalal6d6 h ideghaboru fele ford ult. Ez a folyamat varatlanul
felgyorsult, amikor 1950 juniusaban az eszak-koreai veze t6k meginditottak
delre a csapataikat, hogy egyesitsck a ketteosztott orszagot, s ezzel m egkezdodott a koreai habortl. Az USA egy nemzetkozi hadsereg elen bevonult Koreaba, hogy visszaszoritsa az eszakiakat.
Novcmberre az eszakia~ visszavonultak a sajat tcruletu kre. Nagyon nehez
hclyzetbe kerultek. A gyorsan megfordul6 hadiszerencse lattan az alig egy
eve megalakult Kinai Nepkozt<irsasag, amely nem akarta, hogy japanok ismer megjelenjenek az eszakkeleti hat<irvidekein , a beavatkozas mellett dontott. A kinai onkentes erok az amerikaiak vezette szovetseges csapatokat
visszavertek egeszen az eszaki es deli megszallasi ovezet eredeti h atarvidekeig. Ekkor megmerevedett az arcvonal. Sok aldozato t k6vetel6 patthelyzet alakult ki. A sikert inkabb az ellenseges aldozarok szamaban, mintsem az elfoglalt teruletek n agysagaban mertek. Kolcsonos megegyezes alapjan a lassan
ujjaszervez6d6 es rosszul felfegyverzettj apan csapatokat nem vetettek be Koreaban, bar ajapan h adi.flotta allitolag nyujtOtt nemi logisztikai segitsege L
1953-ban a felek vegul tuzszunetet kotottek, ami veget vetett az ertelmetlen
ember- es anyagpazarlasnak.
Ekkorra azonban a konfliktus, de meg inkabb a hideghaborus helyzet hatasara, ajapanokban egyre erosodott az igeny arra, hogy megszabaduljanak
az amerikai fennhat6sagt61, mivel fennallt annak a lehet6sege, h ogy az orszag belesodr6dik ebbe a veres uj haboruba. A haborus h elyzetben viszont az
amerikaiak azt szerettek volna, h a J apan kiallit egy akkora hadserege t, am;
hatekonyan segithetne az USA-t abban, h ogy meg6rizze dominanciajat a ' i lagnak ebben az eszakkelet-azsiai szegleteben. Ezek a kenyszeru m egfon tolasok azt eredmenyeztek, hogy megn oveltek a japan hadsereg letszamat. 1951ben Tokyo tobb bekeszerzodest is kocott a San Francisc6-i konferencian,
majd 1951-ben alairta a japan-amerikai biztonsagi szerzodest. F6leg ez utobbi szerzodes meg szorosabban az USA-hoz kototte Japant. Fenntartotta az
amerikai katonaijelenletet,j6llehet a megszallas hivatalosan is veget err, sJ2p an visszanyerte on all6sagat.
' i:
I
0...
6 12
Az uj utak elfogadasa
Az amerikai megszallas evciben a japan vezetok arra torckedtek, hogy vala-
milyen modon megoldasokat tala.ljan ak a kor kerdescire, s megtervezzck az

orszagjovojet, kozben politikai manoverekkel megc)\jakj apan velt frdekeit
az SCAP fehllr61 es az ujjaszervezodott munkasmozgalom alulr61 erkezo
nem kivanatos koveteleseivel szemben. A n ehany honapig tart6 kezdeti benultsag utan a p olitikai es uzleti eletvezet6i fokozatosan m agukhoz ragadtak
a kezdemenyezest. 1949-re a tapasztalt, energikus cs makacs Yoshida Shigeru
lett a miniszterelnok. 6 bizonyult a leginkabb alkalmasnak a kettos feladat
- egyiittmukodni az SCAP-pal es kozbcn megorizni Japan hatalmi bazisat Yeghezvitelere.
Az erogyujtes. A politikai hatalom megszilardulasaval uj lenduletet kapott az
orszag ujjaepftesc. Kezde tben a japan politikusok elsodleges celja az volt,
h ogy olyan m6dszcreket dolgozzanak ki, amelyek biztositjak a tulelest, m egpedig ugy, hogy az orszag csakis a sajat er6forrasaira tamaszkodik. Nern is leh etetl m as celjuk, hiszen a birodalom szethullott, a gazdasag romokban
hevert, a kereskcdelmi flotta megszunt, az SCAP megkezdte a zaibatsuk .,szetrobbantasat", s a megszall6k azt terveztek, hogy a megmaradt ipari berendczeseket h aborus j6vatetelkent elszallitjak az orszagb61. H amar egyertelmuve
valt szamukra, hogy az adott kenyszerfto korulmenyek kozott az ujjaepites SOran a legkritikusabb feladatokra kell koncentralni. Arisawa Hirom i, az ujjaepftes konll babaskod6k egyik vezet6 szemelyisege 1946 vegen ezt irta a kormany politikajar6l:
,,mivel nines ra mod, hogy a termelest minden arucikk esctcben egyforman emeljuk ... ugy pr6baljuk megoldani ezt a problemat, hogy mindenekelott az alapvct6 nyersanyagok termelesenek fokozasara toreksziink. Ilyen
pcldaul a szen ... Siirgeto sziikseg, hogy mine! gyorsabb iitemben fokozzuk a
termelest a legfontosabb ipari agazatokban, majd erre cimaszkodva megnoveljiik az egesz gazdasag termelesi kapacitasat. "5
Ennek megfcleloen a kovetkezo nehany evben , a folyamatos vitak ellenere, a hat6sagok erven yt szereztek a .,termelesi prioritas" elvcnek. A korlatozott mennyisegben rendelkezcsre all6 Yalutat a legmodemebb berendezesek megvasarlasara forditottak, megpedig ccliranyos m 6don a kiemelt iparagak, a szenbanyaszat, a mutragyagyartas, az elektronikai ipar, majd kes6bb
az ace!- es a haj6gyartas szamara. Ezcket az iparagakat ellattak munkaerovel,
aceUal, cementtel, elektromos arammal, ronkfaval es mas letfon tossagu alapanyaggal es felszerelessel.
A kiemelt iparagakat azzal is segitettek, h ogy elomozditotcik a mezogazdasag gepesitesfa es a fokozottabb termelcst. Ennek megmutatkoztak az ered5
H ein, Laura E.: Fueling Growth. The Energy Revolution arul E conomic Policy in Postwarjapan.
Cam bridge, MA., 1990, HUP, 119-120. p.
6 13
menyei. A rizstermeles, ami az 1930-as evekben 9 milli6 tonna koriil m ozgott, 1955-re evi mintegy 12 milli6ra no tt - ez nagysagrcndileg nem valtozott
a kovetkezo harom evtizedben. Az 1950-es evekben a hivatalnokok es a helyi
kozossegek vezet6i sokat te ttek az erd6s teriiletek ujratelepileseert, amelyekben nagy karokat okozott a haboru es az azt kovet6 tarvagas. A penziigyi timogatasok mellett m as m6don is segitettek a kiemelt ip ar agakat. A lakossag
tam ogatisat is m aga m ogo tt tudva, a kormany 6riasi er6vel vetette bele magat a varosok, a gyarak es a gazdasagi infrastruktfua ujjaepitesebe. Er6fesziteseik eredmenyekeppen lassan csokkcnni kczdett a munkanelkiiliek es az
alulfoglalkoztato tt emberek szama. J avult az eletszinvonal, a kozegeszsegiigyi
ellatas es a kozhangulat.
Tokyo mar j 6val az 1952-ben veget er6 megszallas el6tt atfogalmazta a celo kat. A sajat er6forrasaib61gazdalkod6 J apan he lyeb e egy olyan orszag ten re
lepett, amely mar kepes annyit exportalni, hogy ezzel fed ezni tudja az iparositashoz sziikscgcs aruk importjat. Ez a valtas, ami beleille tt az SCAP 1947
utani elkepzeleseibe egy gazdasagilag ujjaeledtJapanr61, arra kesztette Tokyot, hogy ism et szembcsiiljon a tennyel, miszerint az iparos1tas sikere a globalis er6forrasokt61 fiigg. Ennek megfe le loen az iizleti erdekcsop ortok es a
muszaki szakemberek ujra elkezd tek kiilfOldre jarni, hogy m egszerezzek a legmodemebb technol6giakat, s felelesszek a magankereskedelme t.
Amikor 1954-ben Yoshida Shige ru hat ev utan elveszitette a minisztereln oki barsonyszeket, j oggal lehetett biiszke az elert eredmenyekre. Vegct en
a megszallas, a gazdasag felszall6 agban volt, s a koreai haboni miatt tart6s es
nagy kereslet mutatk.ozott a japan termekek es szolgiltatasok irant, fgy folyamatosan aramlott az orszagba a valuta. Meg a tuzsziine ti egyezmeny (1953)
megkotese utan is fennmaradt ez a kedvczo allapot, annak koszonhet6en,
hogy Del-Koreaban is m cgkezd 6dott az U.jjae pites, s jelentos kato nai kontingen s ellatasar61 ke ll ett gondoskodn i. 1955-re a japan gazdasag ossztcnnelese
elfate az 1930-as evek kozcpfoek a szin0ct.
A nuldearis hadviselis Mrdese. Yoshida Shigeru karrierpolitikus volt, aki J apan
iijjaepitcset tuzte ki celul, illetve azt, hogy az orszag mihamarabb visszanyerje

a fiigge tlenseget. Az 1952-bcn hatalyba lcpo bekeszerz6des oriasi szemelye
sikcr volt a szamara. A legtobb japan eleteben azonban nem sok valtozast hozott a megszfillas megszunese. A gazdasagi fellendiiles eredmenyei ugyanis
nagyon egyen16 tleniil oszlottak mcg. A lcgtobb hasznot visszaforgattak az
ipar es az infrastruktura ujjaepitesebe. A lakossag tobbsege tovabbra is nehez
koriilmenyek kozott elt.
Raadasul az USA es a keleti blokk, minden ckelo tt a Kfnai Nepkoztarsasag
kozotti alland6sul6 fesziiltsegek kellemetleniil erintettek a j apan politikai
koro ke t, mivel Japan hivatalosan az USA szovetsegesenek szamitott. Nehanyan t'igy freztek, hogy ezzel bizonyos m fr tckben elaruljak ,,azsiai testvfreiket", mig masok arra az allaspontra helyczkcdtck, hogyJ apan szovetseget kOtott a ,,halado szellemu tortenelmi erok." ellensegeivel. Ezt a kcllcmetlen er6 14
zest csak fokoztak a hiroshimai es a nagasaki atomtamadasok szocialis es

politikai ut6hatasai.
Rcszletcsebben kifejtve, a rendszeres stratcgiai bombazasok tulel6inek lehet6sege volt arra, hogy ujrakezdjek az eletiiket. Nern kellett att6l tartaniuk,
hogy a jov6ben el(ijohet valamilyen rejtett egeszsegiigyi rendellenesseg. Az
atomt:imadasok tuleloinek viszont tul gyakran kellett szembesiilniiik a borzalmas pillanatok elviselhetetlen emlekeivel. Egy asszony, aki otevesen elte at
a szorny(isegeket, a visszaemlekezeseiben, arni felt:irja az atombomba ledobasa utani esemenyeket, leirja, hogy:
,,Fekete fiistoszlop emclkcdett fel. Hallottuk, hogy nagy dolgok robbannak fel. . . A rettenet utcai. Tiizek langoltak. Mindenhol az a furcsa szag terjengett. Kekes-zoldes tuzgoly6k repkedtek mindenfele. Ram tort a szorny(i
magany erzese, mintha rajtunk kiviil mindenki meghalt volna a vilagon."6
A radioaktiv sugarzasLelszenved6 emberek 1945 utan az evek mulasaval
ujabb es ujabb nehezsegekkel talalcik szembe magukat. Sokuk sulyos betegsegekt6l szenvedett. Egymas utan haltak meg. Kozben a tobbiek szunni nem
akar6 fClelemben Cltek, vagy szorny(i testi torzulasokkal eltek le az eletiiket.
A megszall6k sikeresen elhallgattak az atomtamadasok ut6hatasaival kapcsolatos informaci6k tobbseger. 1952 ut:in ezek nagy resze nyilvanossagra keriilt. Ez novekv6 aggodalommal toltotte el a japinokat egy jov6beli kiterjedt
nuklearis haboru esetleges kovetkezmenyeivel kapcsolatban.
Mikozben Moszkva sajat nuklearis arzeniljanak kiepitesen dolgozott, Washington raketakilov6-bazisokat letesitett Koreaban, amelyeket nuklearis
robban6toltettel ellatott, Honest john ( ,,Becsiiletes Janos")-tipusu fold-fold
raketakkal szereltfel. 1954-ben az USA csendes-6ceani kiserleti atomrobbantasai tovabb szitottak az indulatokat, ugyanis egy j apan halaszhaj6 Iegenyseget nuklearis sugarzas erte a Marshall-szigetekhez tartoz6 Bikini-atollnal. Az
esemenyek arr6l gyoztek meg a japan kozvelemenyt, hogy barmilyen szornyu volt is a ket atomtamadas, a legrosszabb meg hatravan, kovetkezeskepp en szembe kell szallni az amerikaiak fegyverkezesi politikajaval.
Ezeket az erzeseket ketsegkiviil feler6sitette az elveszltett csendes-6ceani
haboruval kapcsolatos nehezen mul6 csal6dottsag es harag, illetve a j61 taplalt,j6 koriilmenyek kozott el6 es lathat6an gazdag megszall6k alland6 jelenlete, akikre nem vonatkozott a japan tfovenyek tobbsege. Ide sorolhat6k
azok a sorozatos incidensek is, amelyek a megszall6khoz es a katonai bizisokhoz voltak kothet6ek. Ezek ugyszinten felb6szitettek ajapanokat. De az amerikai kiilpolitika sem csokkentette az e llenerzeseket, amely ellensegesen viszonyult mindenhez, amire ra lehetett hilzni a ,,szocialista" jelz6t - tobbek
kozott az is ebbe a kateg6riaba esett, hogy J apan megpr6balta felvenni a kereskedclmi kapcsolatokat a nepi Kinaval. Ezek tiikreben nem meglep6, hogy
megerosodott a japan baloldal, ami egyuttjirt a heves haboru- es atomfegy6
'""'
~
...:.:
...
0
0...
Selden, Kyoko - Selden, Mark (eds.): The Atomic Bomb. Voices from Hiroshima and Nagasaki.
Armonk, NY., 1989, M. E. Sharpe, xix. p .
615
ver-ellencs megmozdulasok kirobbanasaval. Ezek nagymertckben fokoztak a

belpolitikai feszultscgeket. Az aktivistak felvonulasokat es tiinccteseket szerveztek. Szamtalan, az atomfegyvereket elitflo irodalmi mu, publikaci6, szindarab , kepz6muveszeti alkot:is szuletett. A leghiresebb ketsegkiviil az els6
Godzilla (Gojira)-film volt ( 1954). ( Gojira, a mu tans osszorny varatlanul e16bukkan a radioaktiv tengcrbol, majd raszabadul Tokyora, am a h6sies japan
tud6soknak sikerul visszauldozniuk a lenyt a tenger melyere.)
Egyeb kerdeseh. Tekintettel a korabeli problemakra es nehezsegekre, n em

m cglep 6, hogy az 1950-es evekben a lakossag elegedetlensege ilyen j fuvanyos mere teket oltott, s ennyire nyiltan megmutatkozoLt. Sokfele kerdcs es
tema felmerult, de kijelenthetjuk, hogy osszessegiikben ezek egyetlen dologr61 szoltak: a haborus vereseg utani allapothoz val6 ossztarsadalmi alkalmazkodasr61. Az 1960-as evek elejere szeles koru - bar korantsem teijes - ncmzeti egye tertes oltott tcstetjapannak a vilagban elfoglalt uj szereperOI, arr61,
hogy mikent viszonyuljon az orszag ehhez a kozeghez, ille tve az SCAP altal
bevezetctt es az 1950-es evekben n emileg modositott bels6 tarsadalmi struktfuar61 es annak mukodeserol.
Rogos ut vezetett e hhez a konszenzushoz. AJ apannak a vilagban elfoglalt
ttj helyevel kapcsolatos vitakban ismet el6kertiltek a Kelet-Nyugat vagy marxista sz6hasznalattal elve a h alad6 szocializmus es a r eakci6s kapitalizmus
szembcnallasar hangoztat6 regi, idejetmult kett6s megkozelitesek, am a vitak mar jobbara arr61 sz6ltak, hogy J apannak el kcll-e fogadnia az USA kulpolitikai elveit, vagy ellenkez6leg, szembe kell-e fordulnia azokkal, esetlcg
valassza a semlegesseget a hideghaborus vetelkedesben . Az uj hatalmi csoportok szamara rendkivlil gyilm6lcsoz6nek bizonyult, h ogy tagjai leh etnek a
Washington uralta gazdasagi befolyasi ovezetnek, ezert az orszag ,,nuklearis
allcrgiaja" es az amerikaiakkal szcmbeni ellenerzesek dacara, a j apan kiilpoli tika csupan annyi t tett, hogy nehany megfontolt lepessel ,,n ormalizalta" a
kapcsolatait a keleti tomb allamaival, illetve a szigetorszag belepett az ENSZbe es a n emzetkozi kereskedelmi szervezetekbe.
A belso kerdesekrOI zajl6 vitak hasonl6an indulatosak voltak. Az cgymast
koveto m iniszterelnokok valtoz6 sikeru es ereju p olitikai kczdemenyezese kkel pr6baltak kozpontositani a kormany hatalmat es a kozoktatast, er6sileni
az ipari lobbi hclyzetet a szakszervezetckkel szemben , illetvc m6dositani
mindazt, amit tlilz6nak talaltak az SCAP korabbi, er6szakos reformjaiban.
Szembesiilve a helyi tarsadalmi csoportok, az ellenzcki parlamenti kcpvise16k, a szakszcrvezctek, a n6k es az ertelmisegiek rcszer61 megnyilvanu\6
(ncha er6szakos) tiltakozasokkal, Tokyo szorosabbra vonta az cllen orzest a
prefektualis es a helyi. allamigazgatasi szervek felett, kozpontosito tta a karhatalmi er6ket, tovabbi korlatozasokat vezetelt be a sztrajkjogok teren, illctYe
szigoritotta a tanarok, a tankonyvek es a tananyag ellen6rzeset, mikozben
visszafillitotta az oktatas kozponti fin anszirozasanak gyakorlatat. Kiserletet
tettck arra, h ogy a shintot ismfa a mindc nnapok reszeve tegyck - ez lcnyegc6 16
ben semmilyen credmenyt nem hozott-, s hogy m6dositsak az 1947-es alkotmany egyes cikkelyeit. T6bbsz6ri nekifurasra sem sikeriilt a hirhedt 9. paragrafos eltorlese, sot mega m6dositasa sem. Meg kellett elegedniiik a tenylegesen rendelkezesre all6 ,,on\'edelmi hader6vel", amelynek felallftasat az
alkotmany bizonyos, igencsak kiforgatottjogi ertelmezesci tettek lchet6ve.
Az 1950-es evek vegere pattanasig feszult a bclpolitikai helyzet, dacara a
gyorsul6 gazdasagi fejlodesnek es lassan megszun6 amcrikai jclcnletnek 1960-ban mar csak 48 000 amerikai katona allomasozottjapanban. A feszilltseg egyik aka a kormanyzati kezdemenyezesek latsz6lag vegelathatatlan sora
volt, amit a korszak leger6sebb, konzervativ beallltottsagu polirikai frakci6ja
vezetett be, nem torodve a tobbi erdekcsoport duhodt tiltakozasaval. A konzervativ csoportok 1955-ben lfarehoztak a sajat gylijt6partjukat a Liberalis
Demokrata Partot (Jiyiiminshu t6). A masik feszi.iltsegforras az ellenzeki kepvisel6k es azok tamogat6inak, legf6kcppen a baloldali er6knek az alland6
clegedetlen kedese volt. loha meg tudtak buktatni az LDP legszels6segesebb javaslatait, a bels6 mcgosztottsag miatt nem tudtak igazan meger6s6dni. Gyengesegiikben talan meg nagyobb szerepct jatszott az, hogy a retorikajuk egyes reszletei nemcsak az ipari lob bit es azok szovetsegeseit, hanem sok
kiskcreskedot es uj kisbirtokost is komoly aggodalommal toltottek el. Emiatt a baloldal nem tud ta valasztasi gy6zelemme kovacsolni az LDP-vel szembcni tarsadalmi elegedetlensegec, igy hosszu id6re az e lle nzck szerepebe
kenyszerult.
Az 1957-ben megvalasztott miniszterelnok, Kishi Nobusuke kormanyzasi
stilusa sem segitett a fesziiltsegck enyhiteseben, sot csak olaj volt a tlizre. Karrierbiirokratakcnt korabban szoros szalak ffiztek a mandzsuku6i rezsimhez.
Mint haborus f6bunost kes6bb eliteltek, majd a megszallas eveiben felmentettek. A nyers stilusar6l es hajthatatlansagfu-61ismert Kishinek, aki tovabbra
is j6 n ehany h aboru elotti eszmeny elkotelczett hive volt, sikeri1lt egyesitenie
a kulonboz6 konzervativ csoportokat. Olyan eras szovetseget hozott letre,
amilyet addig senkinek sem sikerult, scm a haboni el6tt, sem pedig azuran.
Az evtized vegenek ket nagy hordereju esemenye - a Kyiishu szigeten mukod6 miikci szenbanya dolgoz6inak sztrajkja, illetve Kishi Nobusuke es
Dwight D. Eisenhower bejelentese az 1951-ben megkotott japan-amerikai
biztonsagi szerzodes felulvizsgalatar6l - a belpolitikai feszilltsegeket egy csapasra ,,nemzetkozive" tette, megpedig oly rn6don, hogy szinte minden befolyasos erdekcsoport - a legkillonboz6bb vilagnezetu japan polgarokhoz hasonl6an -politikai akci6kba kezdett. A legtobbjuk Kishi kormanyaval szemben.
A szen es olaj csataja. A miikei banyaszsztrajk a fosszilis tiizel6anyagok gyokeresen megvaltoz6 vilagpiaci folyamatainak egyik kovetkezmcnye volt. Tokyo
haboru utani energiapolitikajanak az volt a celja, hogy fejlessze a hazai szenbanyaszatot. Ennek megfelel6cn a kitcrmelt szen mennyisege az 1946-os me lypont utan, ami evi 20 milli6 tonnat jelentett, 1960-ra mar evi kozel 52 milli6
tonnara em clkedett, ami szinte ugyanannyi volt, mint a haborus evekben.
617
.D
.Y.
~
..."'0
.Y.
A japan bany:ik tobbsege azonban rossz minosegu szen et termclt. A szcntartalekok szukosek voltak, raadasul nehezen lchetcu kitermelni azo kat. Emiatt
sok nagyfogyaszt6 dontott az importszen mellett, mivel az ara alacsonyabb, a
minosege pedig jobb volt.
A hclyzetet bonyolitotta, hogy nem mindegyik fosszilis tl.izel6anyag bizonyult egyforman h asznosnak. Az acelipar vezet6i, akik reg6ta elegedetlenek
voltak a hazai szen minoscgevel, mar az 1950-es cvek elejen panaszkodtak
amiatt, hogy a magas szenarak miatt nem tudjak olcs6bban el6allitani a termckeiket. Megoldast is kinaltak a problemara:7
,,A nehezolaj filt6erteke magasabb, mint a k6szene, az olaj egeset raadasul
konnyebb szabalyozni. Ha olajat hasznalunk, azzal csokkentjuk a szukseges
fUtoanyag mennyiseget. Egyszerubb a szallitisa es a felhasznalasa, s kevesebb
munkasra van szukscg az olaj elegetesehez."
Az acClipar szamara az olaj sokkal h asznosabb volt, mint a szen, foggetleniil att61, hogy el6bbit imporlilni kellett vagy odahaza termeltek ki.
Az acelgyarosok mintha csak megsejtettek volna a jov6t. Addigra ugyanis a
vi lag vezet6 ipari nagyhatalmaiban, f6leg Eur6paban es Eszak-Amerikaban,
mar az olaj vette at a tobbi fosszilis tiizeloanyag helyCt. Mivel azonban korabban, f61cent az 1940-es evekben, a h adigazdasagra atalltJapan felel6tlenul es
hiabava16an elpazarolta a hazai keszlcteket, a kovetkez6 cvtizedben p edig hihctetleniil megn6tt a szigetorszagi olaj fogyasztas, egeto szukseg volt arra,
hogy J apan uj olajforrasokat szerezzen. Mindenekelott a kozel-keleti allamok vezet6it kornyekeztek meg, hogy kezdjek meg az ottani, szinte teljesen
erintetlen olajmez6k feltirasat. Ezek a mez6k, amelyekre 1947-ben bukkantak, elkepeszt6en gazdagnak bizonyultak. Olyan bosegben fakadt fel az olaj,
hogy a felhasznal6k szinte ,,l'.isztak" a fekcte aranyban, amelynek vilagpiaci
ara az 1950-es evekben folyamatosan zuhant.
J apan vezetoi, felismerve azt, h ogy a koolaj sok tekinte tben el6ny6sebb,
mint a szen, s hogy az el6bbire 6riasi sziikseg van az orszag tovabbi iparositasahoz, emellett tudvan azt, hogyJapannak gyakorlatilag nem voltak olajtartalckai, az orszagukat az uj olajpiac legnagyobb vasarl6inak egyikeve tettek. A
j apan ,,olajemberek", akiknek tobbsege egyiittmuk6d6tt a nagy nyugati olajvallalatokkal, nekilattak a megfclel6 nagysagu, modern finomit6i kapacitas
megteremtesehez. Egy 1956-os kormanyjelentest idezve, ,,akulonboz6 [olaj]
finomitasi eljarasok automatizaltsagi foka es folyamatossaga val6szinuleg az
orszag minden termelesi folyamata kozul a Iegfejlettebb" 7 . Mikozben az olajkutak szerencsecsillaga felfele lvel t, a szenbanyake meredeken zuhant.
A kozel-keleti olaj felhasznalasa miatt nagy sziikseg Jett a hatalmas, 6ceanj ar6 tankhaj6kra. A j apan haj6epit6 ipar keszen allt arra, hogy megfeleljen a
kiilf6ldi megrendeleseknek. Mivel kepzett, de olcs6 munkaer6 allt rendelkezesre egy olyan tcirsadalomban, ahol meg mindig magas volt a munkanelklilisegi rata, s eppen akkor elesztettek ujja a j apan kereskedelmi flottat, az ex7
6 18
A kovetkezo ket idezet forrasa Hein : Fueling Growth... 184., 205. p.
portra szant 6rias tankhaj6k epitcse rovid ido alatt az ipar meghataroz6
agazatava valt. Ennek eredmcnyekent mcg nagyobb lendiiletet kapott a gazdasag. A:z. orszagba araml6 idegen valut:ib61 pedig fizethettek a novekvo k6olajimportot.
Mikozben az 1950-es cvekben csokkent a hazai koszen vonzercje, s hozzaferhet6ve valtak a kozel-keleti koolajkeszletck, megpedig olyan fcltetelek
mellett, amclyek gazdasagossa tettek a felhasznalast, a kormany es a vezet6
gyartulajdonosok fokozatosan attertek a Japanban banyaszott koszenr61 az
importalt k6olajra. Az atallas nem az egyik napr61 a masikra torrent, mivel a
japanok reg6ta arra torekedtek, hogy a minimalisra csokkentsek az orszag
fogg6seget az importalt nyersan yagokr61, emellett kecsegck meriiltek fel az
olaj hosszu t:ivu megbizhat6sagaban - val6ban lamoki eloerzet! Az 1950-es
evek vegen azutan bekovetkezett az elkerii.lhetetlen, amikor a Mitsui Banyaszati Tarsasag, a miikei szenbanya tulajdonosa, ugy dontott, hogy visszafogja
a tennelest es elbocsatja a felesleges munkaer6t. A banyaszszaksze1vezet tisztan latta, hogy cz a dontes milyen lavinat indithat el a jovobcn, czert heves tiltakoz6 akci6kba kezdett, amelyek vegiil egy elemi ereju sztrajkba torkolltak
1959-ben. Az egyik jelentes szerint min tegy 15 000 szakszervezeti aktivista zarandokolt el Miikebe, hogy t.amogassa a 14 000 sztrajkol6 munkast. Kishi
Nobusukc kabinetje 13 000 fas karhatalmi eroket kuldott a helyszinre .8
A banyaszok a sz6rvanyosan el6fordul6 belso torzsalkodasok es a szakszervezetiik ketteszakadasa, illetve a munkaltat6k es a kormany egyiittes nyomasa ellenere egy evig kitartottak. Vegiil azonban a tarsasag gyozott. A Kishi
Nobusukc orokebe lep6 uj miniszterelnok, Ikeda Hayato vezette b ekelteto
targyalasok eredmcnyekent a banya termeleset csokkentettek. Ezzel kezdetec vette az a folyamat, amely soran Japan 1960-ban mukodo 682 banyaja kOzul cgy evtizeden belul 580 bezarta a kapuit. A banyaszok letszama 80 szazalekkal csokkent, alig 52 000 fc3re apadt. 1990-re mar kevesebb, mint 8000 ember dolgozott a japan szenbanyakban (2000-ben pedig mindossze 2723
szenbanyasza volt az orszagnak). Bar a gepesitesnek kosz6nhet6enjelent6sen nolt az egy banyaszra eso kitermelt asvanykincs mennyisege, a szentermeles az 1960-ban felszfnre hozott kozcl 52 milli6 tonnar61 1990-re korulbeIiil 7 milli6 tonnara csokkent. Az energiaszektorban bek6vetkez6 gyokeres
szemleletvaltassal Japan egy sokkal elonyosebb fosszilis tuzeloanyaghoz jutott, ugyanakkor fokoz6dott az orszag fugg6sege importalt energiahordoz6kkal szemben, emiatt nott az exportkenyszer, amivel az importert fizettek.
0..
Az japan-amerikai bekeszerzodes Jelii.lvizsgdlata. Annak ellenere, hogy az elhuz6d6 miikei sztrajk a ncmzetkozi kereskedelmet es a japan hatalmi elitet egyarant olyan erzeketlennek allitotta be, mint az 1930-as cvek kritikusai a korabeli elitet, Kishi Nobusuke a kozvelemeny cle dobta a japan- amerikai
8
Martin, Benjamin: J apanese Mining Labor: The Miike Strike. In Livingston, Jon et al.
(eds.) : Tlwjapan Reader. Vol. 2. Postwarjapan. New York, 1973, Random H ouse, 491., 493. p.
619
kapcsolatok es Japannak a vilagban elfoglalt helyenek felcttebb kenyes kerdeseit. Mindezt oly m6don tette, hogy ujratargyalta az 1951-ben alafrtjapinamerikai biztonsagi szcrz6dest. A celja az volt, hogy a ket feJ viszonyabanjapinnak nagyobb diplomaciai egyenl6segct biztositson, de kozben az orszag
tovabbra is az USA kozeli szovetscgese maradjon. Am, amit 6 kiegyensulyozottabb kapcsolatkent frtekelt, azt masok- cgy sze!es korli koalici6 - ugy iteJtek meg, hogy ezzeljapan meg inkabb belebonyol6dik az amerikai kiilpolitika szovevenyebe, amivel megn6ne a vesze!ye az orszag ujb6li felfegyverzesenek, illetve annak, hogy Japan kulfoldon az amerikaiak oldalan fegyveres
konfliktusba keveredik.
A h6napokig tart6 heves es kiterjedt tiintetesek, illetve a parlamenti ellenzek reszer6l megnyilvanul6 szokatlanul eras tiltakozas ellenere Kishi Nobusuke kitartott a m6dositasok m ellett. 1960 aprilisaban biril6i, f61eg a diiksag, ertesultek arr61, hogy DeJ-Koreiban egy nepfelk.eles mcgdontotte az elnok, Yi Sungman (Li Szin Man) diktat6rikus hatalmat, akit sok Japanba
menekult koreai ,,az amerikai kapitalista imperialistik" bibjinak tartott. Az
egy herig tart6 koreai zavargasok elere az ottani diiksag a llt. Abban a remenyben, hogy ezJapanban is megtortenhet, Kishi politikai ellenfelei majusban ket napig rendkivul heves ellentimadast indftottak ellene a Nemzetgy(ilesben, mikozben az epulet koriil mintegy 15 000 tiltakoz6 gy(ilt ossze.
Amikor a parlamenti ellenzeknek sikeriilt megakadalyoznia a szerz6des ratifikilisit, Kishi, mindent szabalyt felrugva, a korminy6rseggel eltivolittatta
az ellenzeket az ulesteremb6l, s a tivolletukben a benn maradt honatyak sietve megszavaztak a ratifikaci6t. Noha ezzel elerte a ceijit, a kozvelemenyt
maga ellen forditotta. Orszagos tomegmozdulasok es sztrajkok kezd6dtek.
Egy h6nappal kes6ob mar 300 000 ember tiintctctt a Parlament epi.'ilete
el6tt.JCmius 15-en ugyanitta tii.ntet6k osszecsaptak a karhatalmi er6kkel. Sokakat letart6ztattak. Az osszecsapasban tobben megseriiltek, s egy diak eletel
vesztcttc.
Videken, ahol az emberek elveztek a haboru utini gyokeres reformok es
az LDP agrarpolitikajanak gyii.molcseit, nem keltettek tu! nagy visszhangot a
tokyoi esemenyek. A virosokban viszont a kozel 6 milli6 sztrajkol6 megbenitotta a gazdasagot. A haboru utini politikai felepitmeny lete meg soha nem
kerult ekkora veszelybe. A valsig tenyet egyertelmuen jelezte, hogy junius
16-in het vezet6 orszigos napilap kozos vczfrcikkctjclentctett mcg, amelyben kijelentettek, hogy:
,,azok az esemenyek, amelyekjunius 15-e ejszakajan tC:>rte ntek a Nemzetgylilesben es aunak kornyeken, minden szempontb61 clitelend6k, mivel vilsagba sodortik a parlamenti demokraciat. Korabban meg soha nem agg6dtunk ennyire az orszigj6v6jeert, mint czekbcn a napokban ... Amennyiben
altalanossa valik az a tirsadalmi folyamat, amely szabad utat enged az er6szaknak, ugy hisszuk, hogy ez a demokricia veget jelenti majd, s olyan tragikus helyzetbe sodor bennunket, ami mar a japan nemzet leret fenyegeti. "
Mivel a vezercikk a kabinetet tettc felelosse a ,,kialakult helyzetert'', felsz6620
litotta a kormcinyt es az cllcnzeki partokat, hogy allltsak. helyre a Nemzetgyliles megszokott mukodeset, ,.kimutatva ezzel clkotelezettseguket a parlamenti demokracia meg6vasa mellett. . . s biztosftva azt, hogy megszilnjon az embereket ki'.nz6 szokatlanul er6s nyugtalansag"9
Lltva az ellenuk iranyul6 haragot es gyliloletet, a kormanykoalfci6 vezetoi
mentettek magukat es a rendszen, ami addig olyan j61 szolgalta az erdekeiket. Lemondasra szolltotcik fel Kishi Nobusuket. A helyet egy masik kanierpolitikus, Ikeda Hayato vette at, aki viszont teljesen mas szemelyiseg volt: egy
nyersessegeben elblivol6, eros kisugarzasu, remek politikai osztonnel mcga.1dott politikus, a gazdasagi novekedes elkotelezett hive.
Ikeda Hayato 6szinte egyszeruseggel a megegyezesre es a helyzet normalizalasara torekedett. Mindenekel6tt elsimitolta a munkasok, valamint a kormany es iparosok kozotti nezetelteresekec- ez megmutatkozott ab ban, ahogyan a miikei banyaszsztrajkot rendezte. Az 1950-es evekben a munkasok erdekvedelmi szervezeteinek nyomasara a kormany, kis mertekben ugyan, de
javitott a munkakorwmenyeken. A miikei valsag rendezese utan Ikeda es politikustarsai tovabbra is arra torekedtek, hogy j avitsak a munkassag helyzetet.
Kiterjesztettek a munkanelkuli biztositasokat, es segitettek az allastalanokat
abban , hogy uj munkahelyeket talaljanak. Ezek az intezkectesek, tarsulva azzal, hogy a munkahelyi vezetosegek meg engedekenyebbnek mutatkoztak a
munkahelyi ligyekkel kapcsolatban, meg inkabb gyengitettek az egyre radikalisabb szakszervezetek befolyasat. Azok helyzete viszont sokat j avult, akik
hajland6nak mutatkoztak az egyuttmukodesre a termelekenyseg fokozasa
erdekeben - peldaul a munkafolyamatok esszerusitese es a korszen1bb technologiak alkalmazasa reven.
Altalanosabban fogalmazva, Ikeda Hayato arra osztonozte a lakossagot,
hogy az energiaikat a gazdasagi noveke desre es az anyagi gyarapodasra
forditsak. 10 A ,,nemzetij ovedelem megketszerezesenek" hangzatos programjaval azt sugallta, hogy rovidesen mindenkinek magasabb lesz az eletszinvonala, s igy a kozvelemeny figyelmec elterelte azokr61 a globalis politikai problemakr61, amelyeke tJapan n em tudott befolyasolni , megpedig a n emzetgazdasagban vegbemeno folyamatokra, amelyek igen kedvez6en alakultak,
csupan fel ke ll rajuk hfvni az emberek figyelmet. Er6fcszltesei nem vart sikereket hoztak. Az 1960-as zavargasok nagyon sok allampolgart ,,kijozanitottak" - az alsobb es fels6bb oszcalyokban egyarant - , ezert az LDP vezetoinek
korliltekint6en kellett politizalniuk. Az aktivistak kihatraltak az eroszakos
osszetlizesekb61, a kozir6k pedig enyhebb hangnemet litottek meg. Raadasul a ki:izvelemeny figyelme, pontosan u gy, ahogyan azt Ikeda elkepzelte, va16ban a gazdasagi novekedes es annak varhat6 cirsadalmi haszna fele for9
Packard, George: Protest in Toky o. The Security Treaty Crisis of 1960. Princeton, 1966, PUP,
380. p.
JO Iida Yumiko: Rethinking Identity in Modem japan. Nationalism and Aestethics. London. 2002,
Routledge, 116-120. p.
62 !
dult. A kovetkez6 nehany esztend6t a japan kereskeddem ugrasszeru fejl6dese jellemezte. A kormany intezkedesei a szegenyseg visszaszoritasat es a
gazdasagi fcllendules gyiimolcseinek igazsagosabb elosztasat celoztak. Ezek
a fejlemenyek osszessegukben val6ban j elent6s anyagi hasznot hoztak az atlagemberekn ek - legalabbis rovid tavon. 11
Az 1960-as evek elejere a japan tarsad alom nagy altalanossagban mcgbekelt a vereseggel es annak kovetkezmenyeivel, a kiiles belpolitika teren ehryarant. Termeszetesen a kovetkcz6 evekben sem szlint meg teljesen az clegedetlenseg es a tarsadalmi nyugtalansag, de ezek mar korantsem voltak olyan
hevesck, mint korabban. Az altalanos kozmegegyezes ugy iteltc mcg, hogy
jogszeru a h aboru utan bevezetett i. ntezmenyi rendszer, s azt mindenkeppen
tamogatni kell,j6llehet akadnak olyan politikusok, politikai partok es iranyelvek, akik cs amelyek n em tudnak felnoni ehhez a feladathoz. 1960 tavaszan
meg semmijele nem mutatkozott annak, hogy ebb61 a nemzeti konszenzusb61 barmi is megval6sulhat.
A Sh6wa-Genroku-korszak, 1960-1 990

A japan tarsadalom egesze szamara az l 960-t61 1990-ig tart6 harom evtized
vi tan felul a j apan tortenelem legnagyszer(ibb id6szaka volt - vagy legalabbis
1915 6ta a legjobb. Aszigetorszag ebben az id6szakban a peldatlan gazdasagi
fej l6des es eletszinvonal-emelkedes id6szakat elte. A p olitikai elet kozeppontjaban az ugrasszen1 novekedcsb61 fakad6 kerdesek, problemak es el6ny6k alltak. A politikai elet fejlodese alapvetoen a sikeresen m(ikodo rendszer fenntartasanak es az ad 6d6 egyszeri problemak orvoslasanak a tortene-te volt.
A kozvelemeny szemebcn cz a kiveteles szerencse id6szaka volt - olyan j 6szeren cse, ami a vilag rendjeb61 fakad6an nem tarthat orokke, lgy a japanok
el6rc sajnaltak a feltetelezett elmulasat, ugyanakkor halasak voltak a hose.gen, amit elhozott szamukra. A szakert6k cs a sajt6 ,,Sh6wa-Genroku-korszakkent" u taltak ra. Ezzel felideztek azt a nepszenI, am nem feltc~tlenlii
h elytall6 nczctet, rniszerint a Genroku-korszak (1688-1704) a Tokugawa-bckufu varosi kulturajanak fCnykor a volt, ami utan a 18. szazad n e h ez eYe'.
koszontottekjapanra. Ennek m egfelel6en 1989 ket szempontb61 is a Sh&wa-Genroku-korszak veger j elentette: egyreszt rneghalt Showa (Hirohi (o
tenno, aki a j apan (tortenelmi) csaszarok kozul a leghosszabb ideig uralkodott ( 1926-1989); rnasreszt a gazdasagi fellendiiles cvtizedeinek is vege szakadt, s a helyebe az 1945 6ta a legsulyosabb es leghosszabb ideig tart6, makacs gazdasagi visszaeses idoszaka lepett.
N
'~
a.
!:,
622
11
Milly, Deborah J.: Poverty, Equality and Growth. The Politics ofEconomic Need in Postwar]apr;
Cambridge, MA., 1999, Harvard University Asia Center.
A novekedes utjan
A Showa-Genroku-korszak f6bb novekcdesi folyamatai kivetel nelku l valamilyen korabbi .,elozmeny" folytatasai voltak: a nepcsseg gyarapodasa, a termeles, az egy fore es6 term elekenyseg es a fosszilis tiizel6anyagok felhasznalasanak a novekedese, valamint a kolcsonos globa.Iis gazdasagi fiigg6seg elmelyiilese. Am bizonyos bclso es klilso tenyez6k miatt ezek 1960 es 1990
kozott sokkal h angsulyosabbakka valtak, mint a korabbi evtizedekben .
Demografiai folyamatok. A nepessegnovekedesi mutat6 valojaban nem sokat

valtozott. A II. vilaghiboru cl6tt, amikor a birodalomeplt6k tobbek kozotLa
tulnepesed cs veszetyere hivatkozva igazoltak katonai vallalkozasaikat, a kormany mindent megtett a csalad tervczes es a sziiletesszabalyozas korlatozasa
ellen. A vercseg utan, amikor tobb milli6 j ap:int telepitettek vissza a gyarmatbirodalomb6l az anyaorszagba, a gazdasag romokban h evcrt, nem volt elegcnd6 elelem es lakas, tomegesen betegedtek meg az cmberek es egekbe
szokott a mun kanelkiiJiek szama, a kormany sziHctcsszabalyozasi programokat vezctett be, hogy csokkentsck a haboru utani sziiletesek szamat. A legfontosabb ,,eszkoz" az abortusz volt. A kovetkez6 evekben ezek a programok,
ame lycket nagyon sok ember orommel fogadott, kezzelfoghat6 eredmenyeke t hoztak (33. a&ra). 12
Az ctrend es kozegeszsegugyben uralkod6 ailapotok j avulasa azonban
olyan folyamatokat inditoltak el, amelyek h atasai er6sebbnek bizonyultak a
szi.lletesszabalyozasnal. Meghosszabbodott a japan emberek varhat6 elettartama. 1935-ben ez meg csak 37 ev volt, ami 1960-ra 68, 1990-re p edig 78
evre emelkedett. Nern torpant meg a nepessegnovekedes (3. tablazat), sot
korabban soh a tapasztalt iramban gyarapodott a szigetorszag lakossaga. A
Kesei Edo-korszakban 32, az 1930-as evek vegen 70, az 1960-as cvek vegere
pedig mar tobb mint 100 milli6an Cltekjapanban. A novekedes csak valamikor 1990 korUI lassult le erczh et6en , amiko r az orszag 123 600 000 lakost
szamlalt.
Ezt az igen gyorsan gyarapod6 nepesseget egyreszt az importa.It elclmiszerek, masreszt a mcgn ovekedett belfoldi mezogazdasagi termeles tartotta el.
A behozott elelmiszerekert ipari termekekkel fizetett az orszag. A hazai termeles novcleset, els6sorban az 1950-es es 1960-as evekben, a muvelesi es termelesi m6dszerek fejlesztesevel sikeriilt elerni. Ezek alkalmazasat a rohamleptekkel fejlodo japan ipar te tte lehetove. Val6szimTieg a mlitragyak szeles
konI hasznalata volt a siker kulcsa, de szerepetj atszott cbben a gyom~ es r9varirt6 szerek alkalmazasa, a foldstruktura esszenisittl'se, a j obb minosegu vet6magok megjelenese, a fajtavalasztek b6vitese, illetvc az iiveghazas cs takar6f6lias muveles clterjedese.
12
c...
Norgren , Tiana: Abortion bejm-e Birth Control. The Politics of Reproduction in Postwar Jaj1an.
Princeton, 2001, PUP.
623
6
5,24
"'
"'
bO
';::!
,-,i
.><(
JlOJ 4
e
OJ
i;o
~~
OJ
\0
s::
2,04
i;o
CJ
1,38
1920
1930
1940
1947
1957
1970
1979
1989
1998
E.v
33. abra Ajapan n6k teljes termekenysegi aranyszamainak viltozasai (1920-199 8). A haboni elotti fokozatos visszaesest a h aboru utan azonnal egy meredek novekedesi szakasz kovette. Ez a hirtelen emelkedes uj sziiletesszabalyozasi torvenyek bevezeteset eredmenyezte.
Ezek a torvenyek azonnali es komoly visszaesest eredmenyeztek. KesObb ezt egy sokkal lassabb, de allando csokkenes kovette. Forras: Norgren, Tiana: Abortion before Birth Control. The
Politics of Reproduction in PostwarJapan. Princeton, 2001, PUP, 6. p.
A novekedist segito tin'yezoh. A Showa-Genroku-korszak gazdasagi fe llendiilesenek azonban n em a mez6gazdasag, h anem a varosi ipar volt a legf6bb h ajtl">motorja. Az ipari termeles novekedeset, s ebb61 kovetkez6en a terjeszked6
belfoldi piacban es a vilagpiacban rejl6 lehet6segek kiaknazisit tobb tenyez6 is segitette. Els6sorban az, hogy a novekv6 nepesseg egyre tobb munkist
biztositott az ipar szamara. A mez6gazdasig gepesitese pedig a lakossig
mind nagyobb hanyadat kenyszeri tette arra, hogy masfele m egelhetest keressen. A tobbi tenyez6 koziil erdemes meg kiemelni az oktatisban vcgbemen6 viltozisokat, a megviltozott tirsad almi gyakorlatot, a foldrajzi es techno16giai faktorokat, illetve a globalis politikai es gazdasigi kozeget.
A megreformalt es kib6vitett oktatisi rendszer m ind tobb es magasabban
kep zett vagy kepezhet6 munkakepes fiatalt adott az orszignak. Ismertetiink
nehany kiugr6 adatot. Mig az 1950-es evek elejen a diikoknak csak kevesebb
mint a fele fo lytatta tanulmanyait a kilencedik osztily elvegzese utin, addig
1975-ben mar 90 szizalekuk tanult tovi bb, az 1990-es evekre pedig tobb,
mint 95 szazalekuk. 1950-ben a fels6oktatisi intezm enyeknek osszesen
624
240 000 hallgat6ja volt. Ez a szam 1960-ra gyakorlatilag megharomszoroz6dott. A kovetkez6 evtizedben, amikor a kozvetleniil a h abor(1utan indul6 demografiai hullam elerte ezeket az imezmenyeket, megduplaz6dou a hallgat6k szama, 1970-ben elerte az l 670 000 f6t. 1975 utan lassan csillapodott a
,,beiratkozasi hullam" (34. abra). Az erintett korcsoport tagjai kozul ckkorra
csak minden masodik szemely jelentkezett valamilyen fels6oktatasi intezmenybe, ami tobbe-kevesbe megfelclt a mas ipari tarsadalmakban kimutathat6 aranyoknak. A Showa-Gcnroku-korszakban a fels6bb szintu oktatasban
reszesiilo n6k szama is ugrasszeruen megemelkedett. Az 1980-as evekben viszonylag sok no j elen tkezett olyan, a foiskolara el6keszit6 intezmenybe - szabad akaratab61 vagy csaladi, esetleg tarsadalmi nyomasra -, amelyek nemcsak a m unkara, hanem a csaladi eletre is felkeszitettek.
Ekozben a japan politikai eletet 1960 utan ural6 politikai csoportok sikcrrel vettek azt az akadalyt, hogy hatastalanitsak a tarsadalmi elcgedetlenseg
bombajat, meg ha czt neha kis kesessel te ttek is. Ezzel nagymertekben el6segite ttek azt, hogy az orszag minimalizalja azt az anyagi es erzelmi arat, amit
mas fejlett ipari tarsadalmak sulyosan megfizettek. A munkasok es a munkaad6k kozotti legsulyosabb konfliktusokJapanban mar az 1960-as evek lcgelejen lezajlottak. A Showa-Genroku-korszak gazdasaganak fellendi.ilesevel,
mikozben a munkafolyamatok egyre bonyolultabbak es technol6giailag egy-
1800
1955
1975
1990
2001
A B C D
A B C D
A B C D
A B C D
1600
' 1400
...
t.J
"'E
-~
1200
1000
800
600
400
200
0
34. abra A felsooktatasi (egyetem, f6iskola) intezmenyekbe beiratkozottak szama (19552001). (A= egyetemista ffrfi; B = egyetcmista nu; C = fOiskolas ferfi; D = fOiskolas nu.) Ezekben az t:vtizedekben folyamatosan nott a fels6oktatasi intezmenyekbejclentkezett n(ik szama, arinyaiban gyorsabban, mint a ferfiake. Az 1990 utani idoszakra az volt a jellenuo, hogy
tobben jelentkeaek egyetemre, mint fOiskolara. Farrds: Japan Statistical Yearbooh 1975, 554.,
556. p.; 2003, 706. p.
62.5
-~
....
0
.:.;..
re kidolgozottabbak lettek, az anyagi clonyok egy reszc a munkasokat gaz<lagitotta. A japan szakszervezetek, csakugy, mint mas fejlettebb ipari orszagokban, h attfrbe szorultak, elvcszitve politikai befolyasukat es a munkassagot
osszetart6 szerepukct. 1975 utan a tagletszamuk 12,5 milli6 f6 korul illand6suJt, dacara a rohamosan duzzad6 munkaslctszamnak. A szakszervezeti tagok arcinya csokkcnt a munkasok osszletszamahoz kepest, mig 1947-ben 55
szazalekuk volt tag, addig 1990-re ez az arany 25 szazalekra csokkent.
1960 utan J apan mas tarsadalmi problcmak mcgoldasa tcren is nagy sikereket ert el. Sikerult a minimalisra csokkenteni a politikai belharcokat, a zaYargasokat, az elnyom6 jellegu intezkcdeseket, a vegelathatatlan peres ugyek
es a gy6gyszerfiigg6k szamat, valamint a ta.rsadalmi er6szakot, illetve az
egyebkent a tarsadalom szamara hasznos allampolgarok letart6ztatasat. Az
ipari tirsadaJmak modelljenek tartott USA-ban, 1972-ben 330 000 ember ult
bortonben. Ez a szam 2002-rc 2,1 milli6ra n6tt. 13 Ezzel szemben Japanban
atlagosan 45-50 000 eliteltet tartottak nyilvan a Showa-Genroku-korszakban. Az 1990-es evekben ez a szamadat emelkedni kezdett, 2001-ben elene a
65 000 fot. 14
A foldrajzi kornyezet is kedvez6 m6don befolyasoltaJapan vilagpiaci vcrsenykepesseget. A partvideken kikot6k sora huz6dott, raadasul a lakossag
zome a partok kozeleben elt. Ennek koszonhet6en olyan hatekonysagot tudott felmutatni a nemzctkozi szallitis tcren, amilyennel az inkabb szarazfoldi iranyultsagli allamok nehezen versenyezhettek. Mivel a szigetek bels6 teri.iletet az aligjirhat6 hegyek uraltik, a kicsiny es sik parti foldsavokon rendkivi.il magas volt a nepsfuuseg. Csak osszehasonli taskeppen, egy hivataJo"
szamitis szerint 1990 tajanjapan nepsuruseg 1500 f6/ km 2 volt a lakhatasr2
alkalmas teriileteken - tehat a hegyvidekck, a sivatagok es a tavak kivetelhel.
Ugyanez az adat a korabeli NSZK-ban 360, Franciaorszagban 160, az US.-\ban pedig 50 f6/km 2 volt. 15 Ennek a kivetelcsen magas nepsurilsegnck k0sz6nhet6en, az infrastrukt(1ra- f6utak, vasutak, elektromos es telefonvezetekek,jardak, utcak, szennyviz- es vizclvezet6 csatornak- mindcn meterc, ille~
ve a levelkezbesit6k, a rend6r6k, a tuzolt6k, a buszvezet6k es a hivatisos Yezet6k altal megtett minden kilometer sokkal tobb embert tudott kiszolgalm
mint azokban az ipari tarsadalmakban, ahol a domborzati egyenlotlensegd .
miatt sokkal nagyobb v-.irosok jottek letre. Ut6bbi helyeken cppen ezert ab.csonyabb volt a szolgaltatasok szinvonala, es az infrastruktura sem mlikodol"
olyan hatekonyan.
A foldrajzi k6rnyezetb61 fakad6 termeszetes hatranyokat ellens(ilyoz:i.
13
(1) New York Times, March 15, 1999, A13. (2) Uo. April 9, 2003, Al8.
(1) japan Statistical Yearbook 1990. Tokyo, Nihon tokei kyokai, 729. p. (2) japan Statisli.
Yearbook 2003... 781. p.
15 Noguchi Yukio: Land Problems and Policies in Japan. Structural Aspecrs. In Haley,J o1'0 . - Yamamura Kozo (eds.): Land Issues in j apan. A Policy Failure?Seattle, 1992, Society:" Japanese Studies, 14. p.
626
a 1dtak azok a tarsadalmi visclkedesi normak, amelyck segite ttek cnyhiteni a

'ZOcialis fesziiltscgeket, illetYe a legtobb modern ipari es haztar tasi eszkoz
"!eles kor(i miniatiirizalasa. Azoknak az cljarasoknak a fejlodese, amelyek
c okkentettek az anyagi javak termelesenek es szerosztasanak terigenyer, el6::.egitctte azt, hogy Japan m egbirk6zzon a domborzat jelentene hatranyok~al. Ugyanez volt a szerepe a kisebb teheraut6knak, szemelygepkocsiknak es
mas sza!Ht6jarmuveknek, amelye k megannyi talalekony (tjitassal meg kiscbb:-e zsugoritottak a kisajatitott human eletteret. A rckrcaci6s kozpon tok szin~~ n czt az elvet szem elott tartva epiiltek fel. Az embcrben azonnal fc lo tlik
_ :nindcnutt megtalalhat6 pachinlw'k Latvanya. Sorokban allnak a flippcrek, s a
~-:e kosok a kis bokszokban egyrmistol alig konyoknyi tavolsagra 6rakig all..':!:ltnak vagy ulhetnek teljes maganyban. Ujjuk a gombokra tapad, figyelik,
_1-iogy az acclgoly6k vadul cikaznak a jatektablan, s v.:irjak, hogy edesseget, ciga7t'ttat vagy valami hasonl6 apr6 jutalmat kapjanak, ha j6 eredmenyt crnek cl.
A szigetorszag foldrajzi viszonyai Japan javara valtak, amikor megjelcntek a
~odern technol6giai eljarasok. Konibban sz6ltunk arr61, hogy bizonyos ki,-.ilasztott tersegek, koztuk a Kawasaki kortlli terulet, Tokyot61 delre, az
: 9 ~0-as evekt61 a sokreru modern ipar kozpon~aiva fejl6dtek (15. fejezet). A
:I. \'ilaghabort.'1 utan felgyorsult ez a folyamat. Kawasaki es agglomcraci6ja,
':ilamint tobb mas japan kikot6varos, a vilag legiparosodottabb teriileteinek
a soraba emelkedtek. Kawasaki fejlodesc olyan nagy lepteku volt, hogy a varo nem mukodott tobbe kulonall6 kikot6kent. Resze lett a Tokyoi-oblot
~6rbeolel6, egybcfiigg6 ipari z6nanak. Az.1980-as evckre, ket evtizednyi in:enziv munka aran az 6b6lne k az egyotod reszer teijesen feltoltottek. Az egykor vfz alatt all6 teriiletet ,,harom acelmu, tizenharom olajfinomit6, ha t, etilen alapu ipari nyersanyagot eloallito petrokemiai gyar, tizenkCt mas profilu
\egyi uzcm , tiz haj6gyar, ket aut6gyar es tizennegy cromu" vette birtokba,
ncrn is sz6lva a tobb ezer kisebb uzemrol.1 6
j apan legujabb ipari z6nait szinten ,,esszerusfte ttek". Ilyenek voltak p eldaul a Showa-Genroku-korszakban megjeleno hatalmas konbinatok . Ezeket
a vallalatokat a partvidekre telepitettek, rendszerint a folddel fcltolto tt egykori s6s mocsarakra. Rakpartokat es raktarakat epitettek, amelyek fogadtak a
beerkcz6 nyersanyagokat. Ezek mellett elektromos aramot terrnelo egysegek
sorakoztak. A befrkezo k6olaj a finomit6kba vagy 6riasi tarol6kba keriilt. A
konbinatok teruleten voltak acelmuvek, vegyipari uzemek es haj6gyarak, amelyek felhasznaltak a n yersanyagokat es az itt tcrmelt energiat. A rakpartok es
az idc kapcsol6d6 vasuti leagazasok a kesztermekek es a nyersanyagok bees kirakodasat biztosito ttak (35. abra).
A lwnbiniitiikat sok tekintetben a legmodcrnebb technol6giakkal szereltek
fel: szabadalmakat szereztek, eijarasokat vasaroltak es ujakat fejleszte ttck ki.
10
0..
'"'>
Hanayam a Yuzuru: Land Use Planning and Industrial Siting Policy. In Tsuru Shigeto We idner, Helmut (eds.): Environmental Policy in j apan. Berlin, 1989, EdiLio n Sigma,
417. p.
627
.' .'
'
1 00
\"
6
Cl>
cc
......
35. abra A kawasaki NKK Vas- es Acelkombinat alaprajza. Az NKK (Nippon Ko kan) a te:-jeszkedese kozben magaba olvasztotta a Mizue es a Tsurumi Muve ket. Az 1960-as evekben :i..:
eredetileg is a gyarhoz tartoz6 Ogishima MuvekbOI egy j61 szervezett lwnbiniit6t hoztak !fare
A nyersanyagot a szigc tre epult 6gish ima Muvek keleti fe kvesu rakpar~ain emeltek ki a h2j6kb61 (az abrajobb oldala) . Az el6keszito munkafazisok ucin a nyersanyag a lemez- vagy z
szalaghengermiivekbe keriilt. E:tt kovetoen a n yugati o ldalo n, a berakod6 dokkokban allo
indulasra kesz h aj 6k vartak a kesztermeket. FarT<is: Gordon , Andrew: The Wages of Afflue7:a
Labor and Managl'lnent in Postwar japan. Cam bridge, MA., 1998, HUP, 220. p .
Az abrajeliratai: 1. Tsurumi-foly6; 2. Tokyoba vezeto gyorsforgalmi ut; 3. az ~KK m unkassl2.'.
16j a; 4. az NKK k6rhaza; 5. Tsurumi Muvek; 6. Kawasaki Miivek (eredeti teriilet); 7. aceli..t-szito uzem; 8. cs6keszit6 uzemek; 9. cs6keszit6 iizem ek; 10. cs6keszlt6 fuem; 11. csObevo n
iizem; 12. Mizue Muvek; 13. Keihin-csatorna; 14. Kawasaki; 15. Yokohama; 16. \raroshati.17. koh6salak-kezel6 reszleg; 18. karbantart6 kozpont; 19. csOkeszito uzem; 20. erumii; '.?: . T okyoi-Oblot megkeriilo ut; 22. a konbinti.to hivatalai; 23. termeloegysegek; 24. zoldo\'eze:
25. nyersanyag-kirakod6 dokkok; 26. nyersan yagrakcirak; 27. erczsugorft6 reszleg; 28. koiszosit6 reszleg; 29. acelonto uzemek; 30. szalaghengerezo uze m; 31. elo n yujt6 hengere.: r eszleg; 32. kesztermek-berakod6 dokkok; 33. nagyolvaszt6k; 34. 6 gishima Muvek.
628
Az olajfinomit6knak h6bont6 (krakkol6) berendezesekre volt szukseguk,

amelyekkel fel tudtak dolgozni az egyre rosszabb min6segiI, kovetkezeskeppen olcs6bb k6olajat. Az elektromos aramot termel6 er6muvek a k6szenr61
a k6olajra alltak at. Az 1960-as evekben olyan h6er6muveket fejlesztettek ki,
amelyek mar kozve tlenul el tudtak cgetni az olajat. A vaskombinatokban
szinten szamos muszaki ujftast vezettek be, f6leg 1955 es 1965 kozott. Megszereztek minden hozzaferhet6 es hatekony technol6giat. Afut6szalagos termelest osszetett, szamit6gepes rendszcrek szabalyoztak. A vaserc el6szor a
hatalmas nagyolvaszL6kba kerult, onnan 6nt6sorokra, majd a kesztermeket
a konbinat6 masik vegen kozvetlenul haj6kra, vasuti kocsikra vagy eppen tcheraut6kra raktak. A keszul6 termck min6segfa folyamatosan ellen6riztek a
gyartas ideje alatt.
A technol6giai ujftasoknak ez a rovid felsorolasa azt sugallja, hogy a burokratak es az uzleti elet vezet6 szemClyisegei, akik meghataroz6 alakjai voltak
ennek a dobbenetes meretu ipari fejl6d esenek, a Showa-Genroku-korszakra
altalaban mar pontosan rudtak, milyen velejar6i vannak a feladataiknak .
..\mellett, hogy gondoskodtak a dolgoz6k oktatasar6l es gyakorlati kepzeser61, kiilonfele kezdernenyezesekkel es nevelesi eszkozokkel fokoztak a dolgoz6k elkotelezettseger es a munkajuk hatekonysagat. Nagy hangsulyt fektettek
a min6segellen6rzesre es a visszafogott arakra, amivel noveltek a vilagpiacon a
termekeik iranti keresletet. A hatekonysagi szempontokat mar a gyarak teryezesenel, az energiafogyasztas teren es sok mas dologban is messzemen6kig
figyelembe vettek. Igyekeztek maximalisan kiaknazni az automatizalasban, a
miniaturizalasban, robotikaban es a tobbi uj technol6giaban rejl6 lehe t6segeket. Ez szinten sokat segftett abban , hogyJ apan szilard, versenykepes pozici6ba kertilt a vilagpiacon.
A kepesseg, hogy eredmenyesen jelen lehessenek a vilagpiacon, alapvet6
fontossagu volt J apan szamara, mivel a szigetorszagot az USA kozpontu gazdasagi szferaba val6 bekapcsol6das ruhazta fel azokkal a lehet6segekkel,
hogy megszerezhette a legmodernebb eljarasokat, mikozben megnyiltak
el6tte a fosszilis tiizeloanyagok es az egyeb kulcsfontossagu nyersanyagok
forrasai, amelyek a japan export legf6bb felvevopiacai is voltak egyben. Ekozben a keleti blokk fokozatosan e lveszitette kezdeti egyseget es lenduletet. Raadasul, dacara annak, hogy mindkfa oldalt heves ideol6giai lelkesedes hatotta at, a hideghaborus feszultseg is mersekl6dott. fgy a japan vezet6knek lehet6seguk nyilt arra, hogy az orszag kereskedelmet a vasfllggonyon tulra is
kiterjesszek. Lassu, de biztos novekedesnek indult a nepi Ki naval es a Sz0\jetuni6val, illetve ut6bbi csatl6s fillamaival folytatott kereskedelem. Mivel Japan nem rendelkezett kiterjedt ,,kvazi" gyarmatbirodalommal, emellett az
amerikai erdekszferaban is csak marginalis helyet foglalt el, az er 6forrasainak csupan elenyesz6 hanyadat kellett a hadsereg fenntartasara forditania,
noha Washington id6r61 id6re nyomast gyakorolt Tokyora a hadi kiadasok
emeleset kovetelve.
Mivel a hatalmon lev6 kormanykoalici6, a burokratak es a gyariparosok vi629
szonylag szabadon mozoghattak a II. vilaghabori.'1 utani vilag globalis szlnpadan, ezzel meg6vhattak az orszagot a vilagkereskcdclem kedvez6tlen fordulatait61, illetve elejet vehettek azoknak. Japan a vilag m egdobben eserc az
cgycs teriileteken sorra m egel6zte a piaci vetelytarsakat, azok sajat kormanyaikhoz fordultak segltsegert a kiil6nboz6 importkorlatozasok bevezeceser
kfrve. Ajapanok ugy jatszottak ki czcket, hogy vallalatokat alapltottak ezekben az orszagokban, igy hazai termelove v.iltak. Ez torrent peldaul az aut6gyan asban, ahol a j apinok Eur6paba es Eszak-Arnerikaba telepltcttck at az
iizem cket. A ha tterbcn id6k6zben, szinte eszrevetleniil, m as iparosod6 tarsadalmak, n evezetesen DH-Korea, Taiwan es Delkelet-, illetve DeI-Azsia egyes
allamai, kifejlcsztettek sajat ipari hatteriiket, h ogy bizonyos termekek - peldaul a haj6gyartas, a textilipar es bizonyos egyszerCibb elektronikai termekek
- csctcbcn kiszorltsik. Japant piacvczct6 pozlci6j ab61. Ajapan vezet6k sokszor ugy vettek elejet a parttalan es karos kercskedelmi rivalizalasn ak, h ogy
egyszerCien megsziinte ttek az adott, nem versenykepes hazai termekek el6allltasat, megpedig oly rn6don, hogy azzal a lehet6 legkevesebb kart okozzak a munkasoknak es a kozossegnek- maskent fogalmazva, az LSD szavaz6bazisanak.
Energi,afomisok. A korszak vczet6i fclismertek czeknek az el6nyoknck ajelent6seget, mivcl felmertek, h ogy a j apan fogyasztasi cikkck egyrc nagyobb hanyada importb61 szarmazott, importilt alapanyagb61 vagy import energiahordoz6 felhasznalasaval kesziilt 1890-ben a japan kulkcreskedelcm meg
egy ,.fejlctlen" gazdasag ism erveit viselte magan. Lenyegcbcn a kesztcrmekek bchozatalan es a nyersanyagok kivitelen alapult. 1914-re ez egyertelrn(icn megvaltozott. Az 1930-as evckrc J apan mar nagy mertekben fiiggott a behozott t:lelmiszerekt61 (bclcertve a nyilttengeri halaszatot) es egyrc nagyobb
sziiksege volt az importalt fosszilis tiizeloanyagokra, leginkabb a katonai celokra felhasznalt k6olajra.
A katonai vereseget kovetoen a kormany arra torekedett, hogy a japan
en ergiaszektor onel!at6 lcgyen , mikozben m a.'<imalizalni pr6balta a hazai
elelmiszer- es szentermelest. Az 1950-es evekben azonban ez a p olitika alapjaiban valtozott meg, s a valtozasok a Showa-Genroku-korszakban teljesedtek ki: ckkora az export 90 szazalekat a kesztermekek tettek ki, mikozben az
import kozel 80 szazalekban nyersanyag ( tobbck kozott Clelmiszer es fosszilis
tiizel6an yag) volt. A kesztermekek es a bcrendezesek csak alig 20 szazalekat
alkottak a behozatalnak. 17 A nyllttengcri halaszat szinten fejl6dott, ami tovabb cr6slte tte a lakossag fugg6segec a part men ti energiaforrasokt6l.
Az ipari kori energiafogyasztas crnelkedese kulonosen figyclemre mclt6
frjlemeny. Az 1960 es 1990 kozotti evtizedekben ez megnegyszerez6dott c:::
'<"l
0..
17
Nakamura Takafusa: The Postwar Japanese Economy. Its Development and Stmcture. T okyu
1981 , UTP,60-61.p.
630
952 billi6 kilokal6riar6l 4663 billi6 kilokal6riara emelkedett. 1 ~ Ez a novekedes 1,63-szor gyorsabb volt, mint a vilagatl ag. 1 ~ Az A fuggelek VII. tdbldzata
szcmleletesen erzekelteti, hogy a megnovekedett fclhasznalas mennyire importfugg6 volt: mig 1955-bcn a hazai termcles mcg a tcljcs cncrgiafelhasznalas kozel 79 szazalekat fedezte, addig 1990-re ez mar mindossze csak 17 szazalek volt.
Ez n em szamitott kedvez6 fejlemenynek. A h aboru utani els6 evek remenyei, hogy majd hazai szennel oldjak. mega jov6beni en ergiaellatast, nagyon
hamar szertefoszlo ttak. Am az atomenergia l'tj tavlatokat nyitott az onellat6
cncrgiatermclcs teren. A II. Yilaghabor{1 eveiben a japan LUd6soknak nem sikeriiJt atomfegyvereke t el6allitaniuk. Az 1950-es evekben azutan, noha az
atomellenes mozgalom ekkor volt a leger6sebb, az atomenergia felhasznalasa egyre job ban kezdte erdekelni a tud6sokat cs a kormanyzali tiszt:Visel6ket.
El6bbicknek cgy uj , d6nt6 tudomanyos attorestjelentett, ut6bbiaknak pedig
egy olyan energiaforrast, ami minimalisra csokkenthctne az importalt ti.ize16anyagokt61 val6 szorongat6 fiigg6seget. 1956-ban mindcn egyiitt allt ahhoz, hogy Tokaimuraban, Tokyot61mimegy 110 kilomecernyire, eszakkeletre, megepiiljon az els6 japan atomer6mu, amely 1965-ben kezdte meg a termclest. Az 1970-es evek energiavalsagai nagy lendiiletet adtak a programnak .
-\z 1990-es evek elejere 17 er6muben mar tobb mint 40 reaktor mukodott,
biztositva az orszag energiasziikscglctenek 25 szazalekat.
Az atomen ergia felhasznalasanak koszonhet6en Japan ban val6ban lassabban novekedett ugyan az imp ortalt fosszilis ti.izel6anyag iranti sziikseglet, de
a szakemberek remcnyci ellenfrc nem j elentett vegs6 megoldast a problemara. Olyan szaporit6 reaktorok sorat akartak megepiteni, amelyek maguk
allitjak el6 a hasad6anyagot, ezaltal jelen tosen csokkentikjapan uraniumimportjat. Az 1980-as evekre a technol6giai nehezsegek es atomfuzi6s eljaras
veszelyei miatt agg6d6 kozvelemeny novekv6 tiltakozasa mia tt kenytelen ek
voltak felhagyni ezekkel a tervekkel. A korabbi, cgy t:tjfajta maghasadasos eljaras kifcjlcsztcsfre tett kiserletek szinten kudarcot vallottak, ezert az orszagnak az USA-b61 kellett nuklearis berendezeseket vasarolnia. Az 1986-os csernobili kataszcr6fa, illetve a j ap an er6muvekben tortent riaszt6 esemenyek es
napvilagra keri.ilt hianyossagok tovabb fokoztak a lakossag ellenfrzeseit az
acomenergia barmifele fe lhasznalasaval szemben.
A j apan atomen ergia-ipar mukodese vegs6 soron az importalt berendezesekt61 es uranerct61 fiiggott. A kormany kezdeti lelkesedese, ami az 1970-es
cveket j ellemezte, fokozatosan lanyhult. Elhalasztottak az epitkezcseket, a
tervez6asztalokon pedig kisebb reaktorok sziUcttek. A kormany veglil vonakodva elismcrte, hogy nem az atomenergia oldja m ega j apan energiagondjait. Sot az 1990-re m ar komoly problemakat okozott a nuklearis hulladek el-
O>
O>
.....
I
i.n
'<I'
O>
......
0.
18
Japan Slctlisticai Yearbook, 1996, 358. p.

rn Kin e nkai Yano Tsuneta (ed.): Nippon. A Charted Survry ofjapan 1994-95. Tokyo, 1994,
Kokuseisha, 245., 246. p .
631
helyezese, hiszen a szigetorszagban gyakoriak voltak a foldrcngesek. A:z is

nyitott kerdes maradt, hogy mihez kezdj enek a radioaktiv eromuvekkel a
hasznalaton kfviil helyezesuk utan - ezek a kerdcsek m as iparosodott nemzetek szamara is ugyanilyen fejtorest okoznak.
6. tablazat A gazdasagi novekedes mutat6i (1960- 1990)
Mutat6
Feldolgoz6iparban dolgoz6k mi.ma (1000 f6')
Brutt6 nemzeti termek (milli6 yen, 1985-os arakon)
1960
1990
8169
11 788
66 769
407 156
Elektromos aram (milli6 Kwh)
115 497
857 272
BelfOldi aruszallitas (milli6 tonnakilometer)
138 901
546 785
22 138
110 339
2 313
482
39
3 577
45
0
16 735
Nyersacelcermeles (milli6 tonna)

Vas- es acelexport (ezer tonna)
Negykerekii gepjarmuvc k gyartasa (1000 darab)
Negykereku gcpjarmuvek exportja (1000 darab)
Televizi6kcsziilekek gyartasa (1000 darab)
Televizi6kt:sziilc kek exportja (1000 darab)
Szamit6gep gyartasa (1000 darab)
13 487
6156
15132
7 598
3 292
Fomis: Kinenkai Yano Tsuneta (ed.): Nippon. A Charted Survey ofjapan 1994--95. Tokyo, 1994,
Kokuscisha.
A szen tekintetebcn, amib61Japannak a legnagyobb kcszletei vannak, szintfo szembeszok6 a novekv6 importfC1gg6seg (A juggelih, VIII. tciblcizat). A:z
1950-es evekben a japan vezet6k ugy hatiroztak, hogy visszafogjak a hazai
szentermelest, amit kulonfele importalt tuzeloanyagokkal helye ttesftettek.
A szen ennek ellenere sok tekintecben hasznos isvanykincs maradt. 1990-rc,
ennek kovetkezteben mintegy ketszcr annyi szenet hasznaltak fel J apanban,
mint otven cvvel korabban. Am az orszag korantsem volt onellat6, hiszen j apan 90 szizalekban az importszfot61 fiiggott.
A szentermelesben bek6vetkez6 valtozasok szorosan osszefiiggtek az elektromos aram termeleseben megfigyelheto valtozasokkal. A vizi energia mar a
h aboru el6tti evtizedekben egyre inkabb teret nyert J ap an ban (15. fejezet) .
1945 utan a klserletet tettek arra, hogy tovabb folytat6djanak ezek az epitkezesek, de 1955-re ezek a torekvesek kudarcot vallottak. Azok a vizfolyaso k,
amelyekre meg gatakat leh etett telepiteni, n agyon tavoli helyeken voltak,
ezert 6riasiak lettek volna a szallitasi es epitesi koltsegek. Raadasul a beruhazasok koriil gyakoriak voltak a jogi vitak, mivel az er6muvek, amelyek a nagyobb varosokat lattik el arammal, a helyi lakossag koltsegere akartak kiaknazni ezekec a civoli fo ly6kat. Emialt a figyelem a h6er6m(frek fele fordult,
hiszen ezek olcs6 beruhizasoknak szamitottak, amelyeket a partvideken a varosok kozeleben, illetvc a konbiniltVk teruleten is fel lehetett epiteni. A n agy
6ceanjar6k igy szinte kozvetlenul a gyar6riasok bejaratan al tudtak Icrakni a
tuzeloanyag-szallitmanyokat. Ezzel a valtassal ugrasszerfien megn6tt a hazai
632
cromuvekbcn el6allftott energia mennyiscge (6. tablazat), am ezzel ismet

csak egyiitt jart a jelcnlosen megnovekedett imponfl"1gg6seg.
A tobbi fosszilis tiizeloanyaggal kapcsolatban elmondhat6, h ogy a foldgaz
szallftasara alkalmas vfzi jarm{ivek ifrtartalma kilencszeresere nott 1970 es
1990 kozott. Az 1980-as evekben a foldgaz lett a h6er6muvek legfontosabb
n1zel6anyaga a koolaj helyett. Az 1990-es evekre a szenhez kepest mind a
nuklearis fUtoanyagok, mind a cseppfoly6sftott nitrogengaz mar sokkal nagyobb aranyban reszesedtek az osszes megtermelt energiab61, de tovabbra is
az olaj maradt a legfontosabb ipari fUtoanyag (A Jugge!Rk, VII. tablazat). Az olaj
reszesedese az 1970-es evekben volt a legmagasabb, de meg az 1990-es evekben is kozel a felet biztositotta a teljes eloallitott energiamennyisegnek - ez
nagy kiilonbseg volt az 1955-os 14 szazalekhoz kepest. Azt scm szabad elfelednunk, hogy az olajat nem csak ezen a teren h asznaltak fel. Rcngcteg mas
m6don is hasznositottak: muanyagok, gurni, aszfalt, mutragya, gy6gyszerek
es mas vegyi anyagok. Az A fuggelek IX tablazatab6l kiderul, hogy Japan kOolajimportja a szazszorosara nott az 1940 utan eltelt fel evszazadban - ekkor,
1990-ben tortfot meg eloszor, hogy a k6olajL6l val6 fuggoseg miatt haboni
robbant ki a vilagban, nevezetesen Kuwaitban.
A kereshedelem es az ipari termetes. Mikozben az 6riasi merteku tiizeloanyag-import lehetove tette, hogy elkepeszt6 utemben novekedjen az ipari termeles,
azt is feltetelezte, hogy az export is ugyanilyen mertekben novekedjen. A gazdasagi erdek azt is megkivanta, hogyvaluta- es nemesfemkcszleteket halmozzanak fel, amib61 fizetni tudtak az importot, abban az esetben, ha az export
visszaesik, fuggetlenul att6l, hogy ennek a visszaesesnek politikai, gazdasagi
vagy mas okai voltak. Az 1950-es evekben, a gazdasag ujjaep1tesfoek idoszakiban J apannak folyamatosan veszteseges volt a kiilkereskedelmi merlege.
Ez megnehezitette a sziikseges berendezesek es mis javak beszerzeset. Az
1960-as evekben viszont megfordult a helyzet. 1965-tOI szinte minden evben
sikeriilt nyeresegesse tenni a kiilkereskedelmet. Ennek koszonhetoen oly
mertekben megemelkedtek az orszig devizatartalekai, hogy az 1980-as evekben, cbben a tekintetben mar a vilig vezet6 hatalmai koze tartozott. A j apan
iizletemberek nagy osszegeket fektettek tengeren tuli vallalkozasokba.
Ekozben j apin tobbfele m6don is gondoskodott arr6l, hogy a hazai piacon ellenorzes alatt tarthassak a kulfOldi versenytarsakat. Kezdetben, amikor
a romokban hevero gazdasig n em tudott versenyre kelni a vilagpiac resztvevoivel, kormanyrendeletekkel pr6baltak visszaszoritani az importot, s ezzel a
kulfOldi gyart6k megjeleneset a belfoldi piacon. Koziiliik nehanyan megis
azt gondoltak, hogy mindenkeppen erdemes betorni a szetbombazottjapan
piacokra. Az 1950-es evekt6l a hat6sagok, gyakran a killfoldiek nyomasanak
engcdvc, fokozatosan enyhitettek a rendeletek szigoran . 1960-ban meg kozel 500 termeknek korlatoztak a behozatalat, 1975-ben viszont mar csak 29
termek maradt a listin. 1987-re ez 23-ra csokkent, amclyek koziil szinte
mindegyik valamilyen mezogazdasagi jellegli arufeleseg volt.
633
(1j
.Sl
.~
"'
........./ ..........
Egyesillt Auamok
'0
.;,
O>
,;i
::g
"O
....
"
......
...............
....................
3
2
................ ....
N
~
.................. .. ~.............
........................................
/ ..........
.....................: .....
.
J apan .....................
.............. ........
....
....
0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990
'--~-"-~-'-~----'-~~'--~--'-~-'-~__,,~~..__~__.__~_._~~'-----'
E.v
36. abra f\:t. egy fOre es6 tenyleges lakossagi fogyasztas mutat6i J apan ban es az USA-ban
(1874-1988). 1930 e16tt az USA-ban gyorsabban n6tt az eletszinvonal, de az 1950-tOl egeszen az 1980-as evekig a ket gorbe lenyegeben parhuzamosan eme lkedett, sotJ apan kismei-ti:kben felzarkozott az USA moge. Fon-as: Gordon , Andrew (ed.): Postwar Japan as llistar)'.
....
I
0..
634
Sok kiilfoldi bcfektet6 meg a Showa- Genroku-korszakban sem tc kintette

vonz6nak a j apan piacot. Alig forditotlak figyelmel a.rra, h ogy ugy tervczzek
mega termekeiket, amivel k.ielegitik ennek a saj atos piacnak az igenyeit es
szuksegle teit. H asonl6an nagy karokat okozott az, hogy sok kiHfoldi gy.in 6
az ipari vilagra nezve ,,egyetemesnek" gondolta a saj at tarsadalm ab an elfogadott iizle ti n ormakat, ezert n em torekcd tck arra , h ogy elsajatitsak azokat
minimalis nyelvi es kulturalis ismereteket, amelyek n elkul nem leh etett
ered menyesen betomi a j apan piacokra. Szamos kulfoldi val.lalat, amelyek a
szamukra megszoko tt m6don pr6baltak eladni a termekeiket, latsz6lag athidalhatatlan falakba iitkoztek, reszben saj at tudatlansagu k, reszben a celkozonseg erdektelensege miatL Az sem vo lt ritka, h ogy a japan kormanyzati es
ipari erdckcsoportok tudatos ellenallasa hiiisitotta meg a tcrveiket.
A szerteagaz6 problemak ellen fre egyre tobb gyorsetteremi h al6zat es mas
kiilfo ld i vallalkozasj elent megjapanban a Showa- Gcnroku-korszakban. A h azai vallalkoz6k rendszerint sikeresek m aradtak, koszonhet6en a gyorsan terj eszked o h azai p iacnak. Ezzel egy idoben meg tan ultak, hogyan kell klilfoldon iizletelni. Ennek kovetkezteben maradt elegend6 idej iik arra, h ogy kib6vitsek a kuls6 piacaikat, amelyek lctfon tossaguak voltak ahhoz, hogy
fizetni tudjak az importfilt nyersanyagokat es egyeb arufelesegcket, illetYC
szolgaltatasokat. Ezekkel a gyarapod6 n epesscg igenyeit es az egy fore es6
n 6vekv6 fogyasztasi szintet pr6baltak fenntartani.
Ennek a kiilkereskedclemnek a min6segi vonatkozasait azen kell kulon i
hangsulyoznunk, mert a mennyiseg tekinteteben a brutt6 nemzcti ossztermek kisebb hanyadat alkotta, m int a h abonl elott. Ez ut6bbi ugyanis n em
tiikrozte azt, hogy az e>..'}Jortmennyirefontos volt a haboru u tanijapanj6Ie te
szempon~ab61. Koszonhet6en a kival6 min6segu japan exportterrnekekre
kivetctt igen magas forgalmi ad6nak, illetve annak, hogy a Sh6wa- Genrokukorszakban rcndkiviili mertekben mcgnott a h azai fogyasztas, a kiilkereskedelem tart6san a GNP 10-15 szazalckat tettc ki, szemben a haboru e l6 tti 20
szazalekkal. Am ha ez a 15 szazalek nem lett volna, illetve, ha az energiaszektor, ami mindezt lehet6ve tctte, nem indult volna ilyen robbanasszcn1 fejlod esnek, akkor nem beszelhetnenk ,,Showa-Genroku-viragkorr61", amire a
kcs6bbi nemzcdekek maig nosztalgiaval emlckeznek vissza.
A Showa- Gcnroku-korszak hihetetlcn gazdasagi fellendiilesenek kulonfelc dimenzi6ir61 es aspekmsair61 szamtalan statisztika sziiletctt. A 6. tdblazat
ezekb61 ad fzelit6t.
A gazdasagi termelcs ugrasszerll novekedese raadasul ugy ment vegbe,
hogy kozben a gyari munkasok letszama csak mersekelten emelkedett.
Mindcz jelentosen javitott a lakossag cletszinvonalin. Enyhitcll a haboru
u tan fclgyii.lemlett szocialis ad6ssagokon, pcldaul a lakashelyzet, a varosi infrastruktura es a lakossag komforterzcte tercn - czek a problcmak meg az
1960-as evekben is leccztek - , cmellett az arucikkeknek es a szolgaltatasoknak egy olyan e llatasi rendszerer teremtette meg, ami hetszer gyorsabban n ovckedett, mint a n epesseg. Ennek kovetkeztebenjclent6sen megnott az cgy
f6re es6 fogyasztas (36. abra). Ebb61 az abrab61 az is kideriil, hogy az USA-ban
esjapanban egeszen az 1950-es evekig sok hasonl6sagot mutattak a fogyasztasi gorbek. A mcgnovekedett termeles emellett biztositotta, hogy az exporttal fcdezni lchessen az importkiadasokat, s hogyJapan felhalmozza a korabban emli tctt oriasi valutatartalckokat. Roviden osszefoglalva, Japan szamara
a globalis croforrasokhoz val6 hozzafercs strategiaja legalabb 40 evig hatekonyabban mukodott, mint a haboru elotti birodalomepitesi strategia.
A politikai elet
A Showa-Genroku-korszak politikai clete nek alakulasara termeszetesen

nagy hatassal volt a korabeli gazdasagi felviragzas. A korszak tortenesei kiva16an illusztraljak, hogy a hivatalban lev6 politikusok miert is kedvelik annyira
a ,,beke es prospcrilas" id6szakait. Hason16an ahhoz, ahogyan a 17. szazadi
felviragzas segitett eletben tartani az ttj Tokugawa-bakufitt, a 20. szazad masodik feleb en a szinte toresmentcs fejl6dcs kedvezo anyagi von zataib61 is olyan
szeles korben rcszcsult a lakossag, ami szilard es kitcrjcdt tamogat6i bazist
biztositou a fenn all6 rendszer szarnara. Termcszetesen voltak elegedctlenkcd6k, am csopor~jaik megosztottak es e lszigeteltek voltak, czert nem tudtak
olyan szeles kon1, orszagos tiltakoz6 mcgmozdulasokat szervezni, mint amilyenekkel 1960 elejen szembesii.lt az akkori miniszterelnok, Kishi Nobusuke.
0
0..
635
80
70
az osszes konzervatfv szavazat
60
__ __ ____ _,,' ,
,- ,
'
....
50
,.""
..:.:
40
""
N
r/}
JSZP
30
20
(1955-ig a baloldali
partokra leadott iisszes
szavazat)
] KP
...... ___
DSZP ..
10
TKP
ULK
0 C:::::::c::r:=:J::::=:L.__L-1..~t__...L__L___l~~~=::E:===::J SZSZ
1952
1955
1960
1967
1972
1979
1983
1990
Ev
:::..
37. abra A parlamenti valasztasok eredmenyei (1952-1990). LDP - Liberalis Demokrata Part Qiyt1minshuto) ,J SZP - Japan Szocialista Part (Nihon Shakaito), DSZP
- Dem okratikus Szocialista Part (Minshushakaito). TKP - T iszta Kormany-Las Pirtja
(K6m eit6). JKP - Japan Kommunista Part (Nihon Kyosanto), ULK - Uj Liberalis
Klub (Shinjiyukurabu), SZSZ - Szocifildemokrata Szovetseg (Shakaimin shurengo).
Az 1970-es evekig az LDP fokozatosan vesztett ugyan a nepszerusegeb61, de a J SZP
nem tudta felsorakozt.ami maga moge az e legedetlen valaszt6kat. Ezek t6bbsege az
akkoriban alakul6 szamos kisebb partra ad ta a voksat. A kis partokjelentosen megne hezitettek a kormany munkajat anelkul, hogy muk6d6ke pes alternativat kinaltak
volna az LDP programjaval szemben . Fomis:Gordon , Andrew (ed.): Postwarj apan as
History. Berkeley, 1993, UCP, 428. p.
Egy ilyen kozegben n em csoda, h ogy a konzervativ frakci6kb61szervezodon

LDP, amely szoros kapcsolatokat apolt az iizle ti elittel es a biirokraciavaL
egeszen az 1990-es evek elejeig meg tudta 6rizni a politikai h atalmat.
Noha az LDP egyb en maradt, cz nem men t minden n ehezseg nelkiiL
Amellett, hogy mindig uj problemakkal kellett szembesiilniiik, a bels6 szem elyeskedesek, a m inimalisra szorfto tt kreativitas, a terjed6 korrupci6 eg)Te
terhesebb or6ksege, valamint a csokke n6 l<imogatottsag (37. tibra) is sok gond o t okozott. Ezek a folyam atok egy ujabb tortenelmi osszehason litast tesznek leh e tovc: az Edo- es a Meiji-k orszak ban a k ezdeti dinamikus, befolyasos
veze test id6vel az erelyte len politizalas cvei kovettek; ugyanez az LDP-r61 ~
elmondha t6, amely az t:vlizedek mulasaval egyre kevesbe tud ta b efolyasolill
az esemen yek men etet.
636
Belpolitilwi probtemdk. A belpolitikai fesziiltsegek tobbek kozott magukban

foglalcik a diakokkal, a gazdilkod6kkal, a bermunkasokkal es az ipari kornyezetszennyezes aldozataival kapcsolatban felmeru lo problemakat.
A:z 1960-as evekben az USA-t lekototte a vietnami habon1 - a helyzet kisertetiesen hasonlitott az egykorijapan-kinai haborura (1937- 1945). A:z LDP
''ezetoi ugyesen kihaszniltik azt, hogy az amerikaiaknak sziiksege volt J apan
timogatasara. A:z orszag visszaszerezte a Ryukyii- es az Ogasawara-szigetek
fele tti ellenorzest. Azt viszont nem tudtak elkeriilni, hogy a kozvelemeny felemelje a szavat Washington Delkelet-Azsiaban fo lytatott politikaja e llen.
Ktilonosen amiatt, hogy az USA a haboruj ahoz fe lhasznalta aJapanban letesitett katonai bazisait. A vietnami kerdes miatt, osszefon6dva mas fejlemcnyekkel, az ertelmisegiek es a diaksag nyiltan es harsanyan szembefordul t
Washington politikajaval, s azzal, hogy J apan kozremukodott ebben.
Ekkorra a haboru utani elso d iaknemzedek mar egyetemista korba lepett.
Egy olyan generaci6 volt ez, amelyik poncosan mdta, hogy milyen nehezs.egek es erzelmi zavarodottsag kisertek a baborus vereseget, sot azt is tudta,
hogy a haboru utani elso evekben milyen remenyeket es ill(1zi6kat keltcttek a
japanokban a beker61, a demokraciar61, az emberi jogokr61 es a szocializmusr61 sz616 hangzatos sz6noklatok. Eh elyett tulzsufolt csoportokat es erdektelen diaksagot talaltak. A jovOkep kiabrandf t6 volt: alacsony bcosztis es
unalmas, az Oket korulvevo marxista ertelmisegi kozeg ertelmezese szerint
jobbira ,,prolccirmunka".
A j6v6 a tudomany es techno16gia teren dolgoz6k szamcira sem kecsegtetett sokj6val. Szerintiik a tudomany es a technol6gia ,,eszkoz Jett egy elnyom6, technokrata rendszer kezeben, amelyben az egyetemi tud6sok nem tobbek egyszeru kozalkalmazottaknal".20 Ez a szemlelet sok tekintetben hasonlitott a Kesei Meiji-korszak egyik d iakjanak a 14. fejezetben idezett keseru
szavaira, meg akkor is, ha a szuleik tettei egeszen mas iranyt szabtak a Sh owaGenroku-korszak ifjusaganak, m int a dicso Meiji-korszak alapit6i az o leszarmazottaiknak.
Ennek a diaknemzedeknek az elegedetlensege - ugy tunik - osszefon6dott az USA politikajat eHtelo kozhangulattal es az ertelmiseg koreben a szocializmus megval6sitasanak veszni latsz6 igerete miatt kibontakoz6 elegedetlenseggel. Mindez az ujult erovel kibontakoz6 diakmegmozdulasokban csap6dott le. Noha a kozvelemfoy egesze nem allt egysegesen a d iakok moge,
1968-69-ben a b eke, a szocialis egyenloseget es az oktatasi reformokat kovetelo aktivistak 115 kulonbozo felsooktatisi intezmenyben robbantottak ki
megmozdulasokat. Akci6ikkal sok iskola mukodeser beni'.tottak meg. Vegiil a
kormanynak karhatalmi erOket kellett bevetnie, amelyek helyreillftottak a
rendet az egyetemeken, megpedig meglepoen csekely eroszak aran. Szembetuno a kulonbseg a haboni el6 tti es utani rendori gyakorlat kozott - leg20
0
C'l
C'l
......
I
>(')
'<t<
C'l
Nakayama Shigeru: Scienre, Technology and Society in Postwar ]afJlln. Londo n, 1991, Kegan
Paul International, 132. p.
637
638
alabbis a ki.ils6 szemlel6 szamara. A kovetk.ez6 cvckben gyors hanyatlasnak

indult a diakmozgalom. 1971-72-re mar csak nehany elszant szelsoseges tetteiben jutott kifejezesre Qapanban es kli.lfoldon egyarant). Ezeket a cselekedcteket a kozvelemeny egyertelmuen elutasitotta.
A diakmegmozdulasok akkorra 6sszcfon6dtak a Showa-Genroku-korszak
egyik legmakacsabb problemajaval, ami a kormany 1966-ban hozott dontcscbOl fakadt. A kabinet ekkor zold utat adott egy ttj nemzetkozi repiiloter megepitesenek. A repuloterre azert volt szukseg, m ert idokozben Japan egyr e
gyorsabban te1jeszkedctt a vilagpiacon. A T okyot61 keletre fekvo Nari ta varosa kornyeki farmgazdasagok tervezett kisajatitasa azonban heves tiltakozast
valtott ki az ebben erintett, mintegy 350 csalad reszer61. 1968-ra mar j61szervezett, messzemen6kig elszant diakcsoportok is tamogattak a tiltakoz6 csaladokat. A repul6ter ellenz6i es a rend6rseg kozotti, esetenken t er6szakos
osszecsapasok nagy nyilvanossagot kaptak a mediaban. A kozvelemeny n agy
resze a tiltakoz6k melle allt. Ez a kozszimpatia azonban n em indftott el orszagos tiltakoz6 m ozgalmat a repulo ter megepitese ellen, am azt clerte, hogy a
kormany m6dositson a terveken, s vegul egyetlen kifut6palyat epltsen meg,
ami vegul rendkiviil zsufoltta valt, miutan Nari ta a vilag hat legnagyobb legikikot6jenek egyike lctt. A vita evekig elhfu6dott, s id6vel a napi politika valtoz6, idOlegesen el6terbe kerli.16 prioritasaival szembeni jogos tarsadalmi tiltakozas j elkepeve valt. Ott visszh angzott benne a fOldmuvesek tarsadalmi
csoportja iranti sajnalat, amely csoport lassankent teljesen eltlint az iparosodas kibontakozasaval.
A kiizdelem tehat tulajdo nkeppen arr61sz6lt, h ogy a gazdak es a foldjeik
fclaldozh at6ak-e az iparosodott nemzet sziiksegleteinek az oltaran . A hattfrben ekozben egy kevesbe dramai, am ugyanennyire elhiiz6d6 kii.zdelem zajlott, ami az 1950-es evekbcn kczdodott, m ajd az 1960-as evekben bontakozott ki teljesen. Ez az alland6 alkalm azasban n cm all6 alkalmi mun kasok
problemaja volt. 6k Ieggyakrabban a haj ogyarakban es az epitk.ezeseken
kaptak munkat, de segedmunkaskent is sokfele vallalkozas alkalmazta 6kcL
Sokan koziiliik problemas emberek voltak, gyakran alkoholistak. Ezek az altalaban iskolazatlan , nem ritkan a kisebbsegbez tartoz6 embcrek rendszerint egyedul eltek, meg a csaladjaikkal sem tartottak a kapcsolaLot. Olyan
munkaszervez61<t61 kaptak allasokat, a kik gyakorta kapcsolatban alltak a kulonbozo yakuza-csoportokkal. Az alkalmi munkasokat mostohan kezeltek.
rosszul fizettck, veszelyes munkakat bfztak raju k, nem biztositottak oket a
balesetek ellen , s megtagadtak toluk az alapve t6 jarulekos j uttatasokat. Az
1960-as evek epftkezesi hullamajelentosen megnovelte a szamukat. A kiilvarosi nyomornegyedck, pe!daul az cszakkelet-tokyoi San 'ya n egyed, twzsli.foltakka valtak, ezert egyre tobben a varosok mas reszein kerestek maguknak
valamilycn szallast. Az idoszakos megmozd ulasok cs zavargasok szem befordftottak a munkasokat a helyi rendorseggel es a rendfenntart6 kulonitmenyekke l. Az osszetlizesek vegii.I arra kenyszeritettek a h elyi allamigazgat<isi
szerveket, h ogy segitscget nyujtsanak ezeknck az emberekn ek. A Showa-
Genrokn-korszak kes6bbi hciben a kimeletlcniil kizsakminyolt bermunkaero problemajat tovabb en:hitettc, hogy mcgn6tt a gazdasag munkaer6igenye, ami egcszen az 1990-ben kczd6d6 gazdasagi recesszi6ig mcgemelte a
bereket.
Mikozben a felduhodott munkasok alaposan felkavartak a politika allovizet, az iparositas egy masik nem kfrant velejaroja is ujra ereztetni kezdte a hatasat: az ipari kornyezetszennyezes. Az 1960-as evekben a n apvilagra kerult
szennyezesi esctek - czek sokfele formaban jelentkeztek, de a legsulyosabb
problemat az ipari hulladek felelotlen tirolasa jelentette - heves jogi es politikai vitikat ercdmenyeztek. A kormany, foleg az 1970-es evekt61, megkcsve
ugyan, de nekilatott, hogy behozza a lcmaradasat ezen a teren. Kido lgozta a
megelozesi es karpotlasi programokat, emellett sokkal szigorubban korlatozta
es buntette a szennyezesi tevekenyseget. Ezek a lepesek 1980-ra felszamoltak
a fclfedezett problemakat. Osszessegeben valamivel szigorubb kornyeze tvedelmi torvenyek leptek eletbe az orszagban (19. fejezet), mint a korabbi evtizedckben. A kevesbe szembetuno, nchezebben felderitheto, am hosszu tivon
ugyanolyan karos kornyezeti problemak azonban korantsem szuntek meg.
Kereskedelmi nehizsigek. A vietnami haboruval kapcsolatos kerdesek, a diakmegmozdulasok, a Narita-i.igy, az alkalmi rnunkasok problemija es a kornyezetszennyezes, az 1970-es evek elejer61 fokozatosan kikerultek a politikai elet
homlokterebo l. A japan vezetOk ugyanis sulyos kereskedelmi n ehi:zsegekkel
talaltak szemben magukat, amelyek reszben az orszag gazdasagi fejl6desenek utcmeb61 es mfreteib61 fakadtak. Az 1970-es evek elejere az USA ipara
elvesztette azoknak a politikai, gazdasagi es technologiai el6nyoknek a nagy
reszet, amelyek 1945-ben megtestesftettck a ,,szabad kereskedelem" elvet ez lenyegeben alig ellen6rzott nemzetkozi arucseret jelentett. Ez rendkivtil
vonzo alternativa volt az amcrikai uzleti vilagnak. A japan ipar id6kozben a
legfelelmecesebb versenytarssa valt. Az amerikai termekek vilagpiaci versenykepessegen tovabb rontott Washington clhibazott penziigyi politikaja a koltscges es eleve kudarcra itelt vietnami haboruval kapcsolatban, illetve a korabeli belpolitikai programok, amelyek sulyos inflaci6 t ideztek elo.
Az amerikai vezetes kiilonfele intezkedesekkel pr6balta rnegoldani a fen ti
problemakat. Richard Nixon, az USA clnoke 1971-ben arra ,,kerte" T6ky6t,
hogy onkentesen csokkentse az USA-ha iranyul6 exportot, f6kcnt a textilkivitelt. Az elnok raadasul egyoldaluan (azaz japan megkerdezese nClkul) felvette a diplomaciai kapcsolatot a Kinai Nepkoztarsasaggal, legitimnek nyilvani:tva a pekingi kommunista kormanyt. Ezzel a lepessel az volt a celja, hogy
segitse a vietnami haboru rendezeset. Mindemellett az USA lcertekelte a dollart a yennel szemben, s megtiltotta aJapanba iranyul6 arnerikai szojaexportot.
Ezek az intezkedesek ,,Nixon-sokkcnt" maradtak meg ajapanok emlekezetcben. A toky6i vezetes es a kozvClemeny minden korabbinal pontosabban
atlatta, hogy mcnnyire keres alapokon nyugszik a haboru ucani politikai szO639
vetsegiik.Japan alig nehany CV alatt megbirk6zott az uj helyzettel, reszben a

szigoru onfegyelem, rcszben pedig az okos diplomaciai lepesek segitsegevel.
A ,,texcilvitat" (ami egyfaj ta el6jateka volt a kes6bbi kereskedclmi vitaknak,
amelyek ujra es ujra fellobbantak, ahogy az egyes iparagak h elyzete megvaltozott a vilagpiacon) sikeriilt kompromisszumos m6don megoldani - amit a
japan tcxtilipar tcrvezett leepitese kovetett. Az USAKlna-politikajaban bekOvetkezett p alfordulas latcan Tokyo, amely addig csak vonakodva, csupan az
amerikaiak nyomasara nem ismerte el a nepi Klnat, azonnal alkalmazkodott
az uj felallashoz. Ajapan iizletemberek szamara egyszeriben sokkal elerhet6bbek lettek a kinai piacok. A kovetkczo evekben mindenkit - meg az amerikaiakat is - maguk mogott hagyva a klnai kulkereskedelem legt0keer6sebb
resztvevoive leptek elo.
Mivel a nemzetkozi penziigyi tranzakci6kat alapvetoen az amerikai dollar
hatarozta meg, Richard Nixon dontese a dollarnak a yennel szembeni leertekeleser61, val6ban vcszelyeztette a japan exportcikkek versenykcpcssegct.
kovetkezeskeppen azt, hogy a szigetorszag fedezni tudja a letfontossagl1 importot, mivel igy a j apan kiviteli cikkek ara az egekbe szokott. A szigetorszacr
fuletemberei alig nehany ev alatt ez is sikeresen megoldottak. Ezt legtobb-_
szor a termelesi koltsegek csokkentesevel es az alacsonyabb h aszonkulcsok.kal ertek el. Olyan sikerrel tettek mindezt, hogyvegiil a kulfoldi vetelytarsaik
is kenytelenek voltakjavitani a sajat hatekonysagukon. Ekozben az ,,olcs6bbdollar egyszen1bbe tette ajapanoknak az importcikkek bcszerzeser es a valutatartalekok felhalmozasat.
A kritikusnak szamft6 koolajimport teren azonban ezek az elonyok rovid
eletunek bizonyultak. Azokban az evekben Japant mar a vilag legnagyobb
olajfogyaszt6i kozott tartotcak szamon. Az importnak kozel a 80 szazaleka a
Kozel-Keletr61 szarmazott. 1973-ban, m ajd kes6bb 1978-80-ban a kozel-keleti rezsimek fegyverkent hasznaltak az olajat a helyi konfliktusok rendezeseben. Ezvilagmeretu hianyt eredmenyezett. Az olaj ara a hord6nken ti 2 dollarr61 (1973) 30 dollarra kuszott fel ( 1980), s csak ezutan allt vissza a korabbi
szintre. Az ugrasszeru aremelkedesre a japan ipar ugy reagalt, hogy egyresz:
fokozta a filt6anyagok felhasznalasanak hatekonysagat, masreszt alternacf\"
e nergiaforrasokat fejlesztett ki - peldaul atomer6muvekct epftett. 6sszessegcbcn 1gy siken1lt megoriznie versenykepesseget a vilagpiacon.
Richard Nixon dontcse a Japanba iranyul6 sz6jaexport befagyasztasaro!
,,sokkent" erte ajapanokat, hiszen ez a noveny alapvet6 etelmiszer volt az orszagban , s az import 90 szazaleka az USA-b6l szarmazott. Washing ton lcpese
egy csapasra radobben te tte a japanokat arra, hogy egy esetleges kulfoldi eleimiszer-embarg6 milyen gyors es sulyos kovctkezmenyekkel jarhat. AJapfu:!
szamara riaszt6 es szornyli tavlatokat sejtet6 dontest szerencsere rovid id6r.
belul felulvizsgaltak Washingtonban , nyilvanval6an azert, mert sertette az
amerikai sz6jatermeszt6k, a nagykeresked6k es az export6rok erdekeit, am!
politikai tekintetben sokkal nagyobb karokat okozott (es sokkal korabban 'm int ahogy azt az amerikai politikusok vart.ak. Vegul tehat eppen az a hi.Ike640
reskedelmi valsag okozta a legkeYesebb kart, ami kczdetben, legalabbis potencialisan, a legriaszt6bbnak tun tjapan szarnara. Lenyegcben elhanyagolhat6 hatast gyakorolt a japan elelmezesi politikara: mig 1950-ben az orszag
meg csak 60 szazalekban fiiggott a sz6jaimportt61, ez az arany 1970-re legalabb 95 szazalekra emelkedett - ami nagysagrendileg a kesObbickben sem
valtozott.
A penzugyek es a korrupci6s botran:yok. ~ikozben az LDP az 1960-as evekben egyrc inkabb mcgerositette h atalmat, az ipari novckedes liteme pedig megnOvelte a sikeres kulkereskedelem te0et, illetve a piac is mind gyakoribb cs nagyobb ingadozasokat mutatott, megszaporodott a tfovenytelensegck szama
cs azok merete. (A kormanyon es a partokon beliil megkotott paktumok
mellett megjelemek a sokkal inkabb torvenyellenes osszefon6dasok a szervezeLt blln ozoi csoportokkal, a )'ahuzahkal. Feltl!ntek a sokaiya'k, akiktOl a reszvcnytarsasagok vezetoi m egvasaroltak az iizleti resziiket, vagy ,,eras emberekkent" alkalmaztak Oket a reszvenytulajdonosokkal folytatott egyezkedcsek
soran. 21 ) Az 1970-es evek elejen a rendezetlen kereskedelmi viszonyok eppugy segitettek ezek elharap6dzasat, mint a miniszterelnok, Tan aka Kakuei
(1972-1974) nagyra toro fejlesztesi tervei. Tanaka a levaltasa utan meg
hosszu ideig felhasznalta az LDP politikai befolyasat a sajat erdekei egyengetesere. Programja, a ,Japan szigetsor atepftcser61" lenycgebcn azt takarta,
hogy az orszag felrees6 videkeire is ipart kell telepi'teni, amivel csokkenteni
lehet a varosok tulzsufoltsagat, s megallithat6 a videki gazdasag folyamatos
hanyatlasa. A tervezet nyoman telekvasarlasi laz kezd6dott az orszagban, ami
inflici6t inditott el. A p olitikai es uzleti erdekcsoportok illegilis uzleteket
kotottek. A sajt6ban megjelen 6 leleplez6 cikkek nyoman egyre dagadt a korrupci6s botrany. Vegul ezek az orszagos botranyok az 1970-es es 1980-as
evekben sorra ellehetetlenitettek az LDP-kabinetek mukodeset. A parton
belul sulyos frakci6harcok zajlottak, a kozvelemeny pedig egyre inkabb kiabrandult az LDP-b61.
Ekkorra a liberalis demokratak egy masik sulyos problemaval is kenytelenek voltak szembesiilni. A gazdasagi fellendiiles eveiben a kormany eves
koltsegvetesei olyan nagy tobbletbevetelek felett rendelkezhettek, ami akkoriban egyedulall6 volt a vilagon: az ad6ssagszolgalati rata, ami 1965-ben 0,2
szazalek volt, s csak 1973-ra emelkedett 3 szazalekra, mikozben a kozponti
kormanyzac altal megallapitott effektiv ad6kulcs jelentosen csokkent 16,4
szazalekr6l (1953) 11,7 szazalekra (1975). A helyi ad6k ugyanebben az id6szakban 5,8 szazalekr61 6,6 szazalekra emelkedtek. KesObb, az 1980-as evektol 2002-ig, az effektiv ad6kulcs 13-14 szazalekra em elkedett, a helyi ad6k
pedig 2002-re elertek a 9,5 szazalekot. 22 1975 utan lelassult a gazdasagi nove21
Szymkowiak, Kenneth: Sokaiya. Extortaion, Protection and theJapanese Corporation. Armonk,

NY. , 2002, Y.L E. Sharpe.
22 japan Statistical Yearbook, 1960, 429. p., 1996, 492., 504. p., 2003, 492., 504. p.
64 1
c:
ell
.0
..>:
ell
N
kedes. A .,Nix.on-sokkok" sokat artottak a gazdasagnak, tobbck kozott felgyorsitottak az inflaci6t. Az LDP vezet6it lcfoglalta, hogy megbirk6zzanak a
belpolitikai problemakkal, s hogy ezzel megtartsak a szavaz6bazisukat. Kiilonfelc javit6 szandeku intezkedeseket vezettek be. Tamogattak a videki termeloket, cmellett olyan szocialis rendelkezeseket hoztak, amelyek javitani
szandekoztak a munkasok, az oregek es a tarsadalmi szempontb6l kiszolgaltatott helyzetu retegek, valamint nehezsegekkel klizdo iparagak helyzeten.
Ezeknek a megfontolasoknak az eloterbe keriilesetjelzi, hogy 1970 es 1990
kozott tobb mint tizenharomszorosara nottek az allam tarsadalombiztositasi kiadasai, 1990-ben elerve a 47 billi6 yent. 1970-ben ezek a nemzetijovedelem 5,77 szazalekat tettek ki, 1990-ben viszont mar 13,45 szazale kra emelkedtek. Kes6bb folytat6dott ez a folyamat- 1999-ben cz az arany elfrte a 19,6
szazalekot. 23
Az ttj iranyba mutat6 tarsadalompolitika es a csokken6 kincstari bevetelek egyiittes hatasai miatt k6ltsegvetesi hiany kezdett mutatkozni. Az ad6ssagszolgalati rata 1980-ban atlepte a 10, 1987-ben pcdig a 20 szazalekot. Az
LDP vezet6inek vegiil szembesiilniiik kellett az fillamhaztanasi deficittel.
Az 1980-as evekben megkezdodott az olyan allami tulajdonll vallalatok priYatiza}asa, mint a Japan Allamvasutak es a Japan Legitarsasag. Ekozben emelni
pr6baltak az ad6kat, s csokkenteni aj6leti kiad:isokat es t:imogatasi programokat. Megnyirbfiltik tobbek kozott az egyetemek es k utatasi intezmenyek
koltsegveteset, valamint az atomeromu-epitesi cs a kornyezetvedelmi programokat.
Egyaltalan nem meglep6, hogy az LDP ezekkel az intezkedesekkel feldiihitette az egyes erdekcsoportokat, s elidegenitette magat6l a szavaz6kat. A pan
hanyatlasat egy ideig meg kesleltette ugyan a kivctclcsen nepszen1 miniszterelnok, Nakasone Yasuhiro (1982-1 987) szemelye es a ,,buborckgazdasagnak" nevezett vakmero, tudatosan gcrjcsztett gazdas:igi strategia. Am cgy sajnalatos es politikailag megsemmisit6 esemenysor utan - Nakasone lemondasa 1987-ben , egy ujabb orszagos korrupci6s botrany kirobbanasa 1988-ban, ~
csaszar halala 1989-ben, illetve az abban az evben kezd6d6 gazdasagi felle~
diiles osszeomlasa - az elbizonytalanodott cs hitelet vesztett konzerva tiv ko:
lici6 frakciokra szakadt. Az orszag elen egymast v:iltottak az erotlen, ro\i(~
e letli iigyvivo kor manyok, amelyek az ideiglenes politikai szovetsegekb6l abkultak. Hatalmuk cgyctlen forrasa az volt, hogy a politikai szinterr6l hianyoztak a val6ban cros e llenfelek. A Showa- Genroku-korszak visszavonhatatlam:..
veget fat.
"''""
0
;:::
<IS
0.
23
642
Japan Statistical Yearbooh, 2003, 625. p.
19. FEJEZET
0 T arsadalom es
kornyezet ( 1945- t 990)
Vl
u.l
(j
uJ
Vl
Vl
:Q
A haboru utani J apan szarnyal6 gazdasagi fejl6dcse es a lakossag anyagijoletebcn bekove t.kez6 gyokeres es kedvez6 fordulat megszamlfilhatatlan publicistat osztonzott arra, hogy megfejtse a j apan ,,gazdasagi
csoda" titkat. Ajozanabb elemz6k azonban nem mulasztottak el megjegyezni, hogy az anyagi tercn vegbemen6 hihetetlen fejl6dest legalabb ilyen gyokeres, de inkabb kedvcz6tlen tarsadalmi es okol6giai
valtozasok kisertek. A 18. fejezetben felsorolt problemak - az elegedetlenked6 diaksag, a bermunkasokkal kapcsolatban felmeriil6 n ehezsegek, a Narita repii16ter epftese miatt kitelepftett csaladok, illetve az
ipari hulladc k okozta szennyezcs - csupan a jeghegy csucsat j elentettek. Eppen ezen korszak problemai komolyabb es alaposabb elemzesr
erdemelnek.
Tarsadalmi kerdesek
1960 az egyik fordulopont a haboru ucinijapan gazdasag- es politikatortenereben . Ez volt az a pillanat, amikor a vereseg es annak politikai kovetkczmenyei miatti legf6bb aggodalmak helyebe az uj, f61eg gazdasagi termeszctu
kihf.vasoknak es celoknak val6 megfeleles vagya lcpett. A tarsadalom szempontjab61 azonban a leginkabb figyelemre melt6 temak az orszag iparositasanak hossz(1 tavt1 kovetkezmenyeivel alltak osszefuggesben. Ide tartozott
a mez6gazdasag tar sadalomban betolto tt szerepe, az urbanizaci6 egyes kiserojelensegei, a n em ek es a kisebbsegek kerdese, illctve a vallas helyzete es
szerepe a mod ern tarsadalomban. A korabbi fcjezetekb61 egyertelmuen kiderult, hogy ezekne k a kerdescknek a h abor(1 elotti evtized ekb en is n agy
jelentoseget tulajdo nitottak, rcngcteget virazt.ak roluk es valamilyen szinten
a torvenyalkorasban is mcgjelentek. 1945 utan ezek a kerdesek ujb61 felszfnre kcrultek, eserenkent meg hangsulyosabban, mint a h aboru e l6tt. Ez kulonosen igaz volt a Showa-Genroku-korszak evtizedeire.
643
A mezogazdasag hanyatlasa
A:z. ,.iparosodas" fogalma magaban hordozza, hogy ez egy olyan atalakulasi

folyamat, ahol a mezogazdasag tobbe nem a tarsadalom mcghatirozo terrne16 tevekenysege, s a kes6bbiekben is csupan marginalis szerep jut n eki. Ennek egyik kiserojelensege az, hogy a tarsadalom terbeli kozpontja videki k6z6ssegekb6l a varosokba tev6dik at. Az iparosodas alapvet6en a fosszilis tuzeloanyagok es a nem szerves eredetu energiaforrasok felhasznalasa reven
szoritja a rnezogazdasagot a nemzetgazdasag periferiajara. Ez ugyanis megfosztotta a parasztgazdasagokat a korabbi szinte monopolhelyzeti.iktol, amit
a videken eloa.Ilitott, az ernberi tevekenysegek alapjanak tekinthet6 energiaforrasok, legf6keppen az etelmiszerek teremtettek meg szamukra. Emellett
az e lkepeszto technol6giai fejlodes, ami ezt a szektort sem keriilte el, lehet6ve tette, hogy a nepesseg mind nagyobb hanyada hag)jOn fel a foldmuvelessel, s mas agazatokban keressen munkat.
A statisztikak azt mutatjak, hogy a j apan rnezogazdasag valsaga mar a
Meiji-korszakban elkezd6dott, de a II. vilagh aboru utan, f61eg a ShowaGenroku-korszakban melyiilt el igazan. I Fuggetleniil att61, hogy a raforditott
emberi munka6rakat vagy a nernzetgazdasagi reszesedest vesszuk a lapul, a
mez6gazdasag az 1950-es evekig meg mindigj elentos szegmenset alkotta a tarsadalomnak es a gazdasagnak (38. abra). 2 1990-re azonban mar valoban csak
rnarginalis szerep jutott ennek a szektornak. Alig 5 szizalekatjclentette az
ossznemzeti gazdasagi mutat6knak - s ez az arany tovabbra is csokken.
A farmgazdalkodas szerepenek 1950 utani gyors visszaesese ellenere a folyarnat rendezetten ment vegbe, s a kozvelemeny csak id6szakosan figyelt fel
erre a folyarnatra. Rendszerint akkor, am.ikor egyes foldmuves erdekcsoportok osszegyliltek T6ky6ban, hogy a Parlament el6tt tiltakozzanak valamelyik
korrnanyrendelet ellen. Nern feledkezve meg az 1920-as es 1930-as evek polirikai feszi.iltsegeir6l es a videket sujto nehezsegekr61, arnit a gyarmatbirodalom teri.ileter61 az anyaorszagba hozott rizs, illetve a selyempiac osszeomlasa valtott ki, joggal csodalkozhatunk, hogy a mez6gazdasag haboru utaru
m eg er6teljesebb hanyatlasa ilyen kisrnerteku tirsadalmi sful6dasok mellen
ment vegbe. A selyemexport esetet vizsgalva peldaul egfaltalan nem vilagos.
hogy mig 1921 es 1931 k6z6tt a selyemkivitel osszertekenek 33 szazalekos
visszaesese hatalmas felzudulast keltett a videki termel6k korcben , addig az
iparagban 1960 es 1990 kozott bekove tkez6 68 szazalekos csokkenes n em
rontott a gazdak helyzeten.
A kezenfekv6 valasz szinte adj a magat: amikor a gazdalkodas nem volt kifizetodo, akkor sok mas rnunkalehetoseg koziil lehetett valasztani (39. allraJ.
N
644
Waswo, Ann - Yoshiaki Nishida (eds.): Fanners and Village Life in Twentieth-centwy japa n_
London , 2003, Routledge Cun:on.
2 H ashimoto Kenji: Glass Stmcture in Contemporary Japan. Melbourne , 2003, Trans Pacific
Press, 135. p.
100
38. abra A mezogazdasagi munkaero
es termeles szazalekos aran ya az orsza-
munkaer6
gos osszesftett mutatokhoz kepest
J870-1 990-es evek) . Ami a mezogaL.- ..>(
dasagnak a nenuetgazdasagban elfog- ~
50
i2-lt szerepet illeti, a h:iboru elotti fo- ~
:vamatos hanyatlas nagyon felgyorsult Vl
3L. 1950-es evekben. Az 1990-es evekre
:nar csupan egy jelentektelen szeletet
alkotta a japan gazdasagnak. Fomis: Kinekai Yano Tsuneta (ed.): Nippon. A
0 '--~~~~~~~--'-'-~1-L~--'-~
0
._...,
o u; ou; o o
Chaited Survey of japan 1994-95. Tiil'00
l!') L."">
l"t"
O'>O
00
00
O>O> O> O>
Cl 0
i.....,o, 1994, Kokuseisha, 60., 121. p.
-- ~"
>Joh a a gepesites - a traktorok szama 1955-bcn 64 000, 1965-ben viszont mar

rnilli6 volt; a csucspont az 1980-as evek kozepere esett 4,4 milli6 jarmuvel
(ekkor a foldeken mar j 6val nagyobb traktorok dolgoztak) - a munkaer6
nagy reszet feleslegesse te tte, 1947 es 1990 kozottJapan ipari korzetciben 28
milli6 uj munkahely letesiilt. Az viszont igaz, hogy ekozben a mcz6gazdasagban cs erdogazdalkodasban mintegy 13 milli6 munkahely megsziint. A farmok gcpesitese osszessegeben n em novelte megjelentosen a m unkanelkiilisegc t. A foldmuvelesb61 kivonul6 k koziil sokan inkabb szabad akaratukb6l,
mintsem kcnyszeri.i sziiksegb61 hoztik meg ezt a dontest. Az id6sebb gazdak
,,kitartottak", sot el6fordult, hogy mas munkahelyekr6l tfrtek vissza gazdalkodni, mikozben a fiatalabbak felhagyh attak, s fel is hagytak ezzel az eletm6ddal.
Az is meglepo, hogy mikozben a falusiak tomegesen ozonlo ttek a varosokba, azokban n em alakultak ki a zsUfolt, koszos, nagy teruletu es rossz hin1
kiil- vagy belvarosi munkasnegyedek, amilyenek peldaul Londontjellemeztek a 19. szazad elejet6l, vagy amilyenek meg napjainkban is elcsUfitjak a vilagvarosokat. T ermeszetesen azert akadtak bonyodalmak, hiszen a megszun6 mezogazdasagi munkahelyek es szenbanyak vegs6 soron elosegitettek a
nyomornegyedekben el6 bermunkas reteg kialakulasat. A vilagatlaghoz kepest azonban elenyesz6volt a szamuk.
A legfontosabb tenyez6 az volt, hogy a nem mezogazdasagi j e llegiI mun kat
vallal6 cmberek n em szakadcak el az otthonukt6l. Mig az 1920-as evekben
5,5 milli6 otthont tartottak hivatalosan gazdalkod6i haztartasnak, addig
1943 utan a szarrmk megem elkedett, mivel a virosokat elpuszti tottak az amerikai gy{tjt6bombak. 1960-ban m eg mindig 6 m:illi6 ilyen rfpusli otthont tarto ttak nyilvan. Ez a szam csak az 1970-es evek kozepen esett vissza 5 milli6,
1990-ben pedig 4 milli6 ala.
A gazdalkod6i h aztar tasok szarnanak tartossagaban szer epet j atszott az,
hogy a gazdalkod6k, szemelyes koto desi.ik miatt nem szivesen adtak el az otthonaikat. Em ellett nem volt konny(i feladat masik, megfelel6 lakast talalniuk, ugyanakkor a birtokhoz tartoz6 fOldeknek igen magas volt a piaci erteke,
~.5
645
60
40
20
20
1970
0
1990
39. a bra A foglalkoztatottsag egyes

mut.at6i (1 947-1990). 1947 utan csokkent a mez6gazdasagban es az erd&
gazdalkodasban dolgoz6k szama. Ezt
ellensi1lyozta, hogy idokozben haromszor annyi, nem mezogazdasagi
j ellegu munkahely li:tesultjapanban ,
ami lgy fel tudta szivni a haborii utan i
munkanelkilli videki lakossagot es a
fenti idoszak megnovekedett nepesseget. Sot az 1980-as evekben meg az
orszagba araml6 .ve nd egmunkaso k~
is talaltak munkat a japan gazdasagban. Forras: j apan Statistical Yearbook,
1950, 36. p.; 1996, 84., 88. p. (A japan
mezogazdasagi statisztikak .hirhcdten " felreveze tOk, mivel a gazdasagokban a munka nagy reszfa a csaladtagok vegzik .masodallasban".)
ami b iztos tartalckotjelentett az insegesebb idokben. De, ami talan a legfontosabb, tobbsegtik n em volt rakenyszeritve arra, hogy eladja az otthonaL
Nagy tobbsegiik osszekapcsolta a nem mezogazdasagi munkat a reszmunkaidos gazdalkodassal, megpedig oly m6don, hogy 6k es csalad tagjaik h elyben
m aradhattak. Ezaltal az iparnsitasba val6 atme net fokozatosabban tortent.
mint amilyen leh etett volna, vagy, mint amire a vonatkoz6 stacisztikakb61
(peldaul a 39. a/Jrabol) kovetkeztetni le he t.
A videki gazdalkod6 csaladok h elyben tudtak maradni annak ellenere.
hogy olyan munkakat vallaltak, amelyek nem kapcsol6dtak a fOldmuvcle hez. Ennek okai elsosorban az orszag fOldraj zi viszonyaiban, masodsorban :i.
kormany politikajaban keresendok. A foldraj zi kornyezct sok tekintctben
megkonnyite tte az ipari tarsadalom kialakulasat. Mivel a japan n epesseg
zome mindossze n ehany parti siksagon koncentralodott, a videki embere~
tobbscge viszonylag konnyen eljuthatott a varosokba, igy konnyen ingazhartak a teljes es reszmunkaid6ben vegzett n em mez6gazdasagijellegu, nehezes konnyliipari, illetve kereskedelrni allasok kozott. Az ingazast meg inkabb
mcgkonnyitettc az, hogy a Showa- Gcnroku-korszakban ugrasszcruen j avul:
az utak min6sege, megnott a szemelygepkocsik szama, ami e llensulyozta a civolsagi buszszolgaltatas es vasuti szemclyszallitas szinvon alanak a romlasat
A varosok rosszul szervezett terjeszkedese miatt az ipari kor munkalehet6segei videken is gyorsan m egjelcntek. Vegiil mivel a gazdasagok apr6k voltak. ~
gepesites lehet6ve tette a reszmunkaid6s gazdalkodast. A gazda viszonyla.c:
szabadon megtcrvezhette a her kozbcni es a h etvegi tcend6ket.
Kihasznalva a kedvez6 foldrajzi viszonyokat, egyr e tobb gazdalkod6 villa!:
farmon kiviili munkat. 1990-re alig 15 szazalekuk maradt f6munkaid6s gazdalkod6. Azen maradtak ilyen kevesen , mert tobbsegiik vagy nem engedhette meg maganak, vagy pedig nem volt erre sziiksege. Az A fiiggeteh IV. es V. tc>
646
ldzatabol kovetkeztethetiink arra, hogy mindez miert tortcnt igy. A statisztikikb61 az deriil ki, hogy az evtizedek mulasaval a gazdalkodasi koltsegek a
bevetelek egyre nagyobb hanyadat cmesztettek fel, mikozben a fennmarad6
haszon egyre kisebb reszfa alkotta a csaladok koltsegvetesenek - az 1950-es
cvek vegen az atlag 60 szazalekr61az 1990-es evekre 25 szazalekra vagy enneI
is kevesebbre esett vissza. Ha belegondolunk abba, hogy a beverelek nagy hanyada a rizsb6l szarmazott, s hogy ennek az id6szaknak a legnagyobb reszeben a kormany termektamogatasi politikija j6val magasabban tartotta a rizs
felvasarlasi arat, mint amilyet a piaci kereslct egyebkent indokolt volna, a
mez6gazdasag valodi nycresegessege meg inkabb visszaesett.
Mas bevetelekb6l azonban fedezni lehetett a kiadasokat, sot egyes reszmunkaidos gazdalkodok a termelesi koltsegeket is ebbol finansziroztik. A
legtobb gazdalkod6 csalad szamara a Showa-Genroku-korszakban a fomunkaidos cillasokban kapott fizetes valt a legfObb beveteli forrassa. Ugyanakkor
az allami szubvenci6k esjaradekok, peldaul az id6sebb gazdaknak foly6sitott
nyugalmazasi tamogatas, az 1980-as evekben nagyobb penzugyijelent6seggel birt, mint m aga a gazdalkodas.
Ezek a szubvenciok es jarulekok a korminy egy szelescbb koru tamogatasi
rendszerenek az elemei voltak. A japan politikusok - hasonl6an a vilag mas
ipari tcirsadalmaihoz - kulonfele programokkal igyekeztek fenntartani a mez6gazdasagi termelest, s ezzel lenyegeben biztositani azt, hogy hivatalban
maradjanak. 1990-ben az LDP egyik kepvisel6je igy magyarazta ennek a kapcsolatnak a politikai logikajat:
,,Gyakran hangoztatjak, hogy ellenterben a multtal, az LDP mindossze a
szavazatainak 10 szazalekat kapja a gazdalkod6kt6l. Am.a gazdak nem olyanok, mint a berb6l cs fizetesb6l el6k. Nekik megvan aj6zan paraszti csziik.
Emellett a nagyvarosok kozeleben mukod6 nokyoknak [egyfajta gazdaszovetkezetek] boven vannak penziigyi forrasai. Ha e llened fordulnak, akkor a parLod nem nyerhcti mcg a valasztasokat. "3
Az idezett politikus ebb6l azt a kovetkeztetest vonta le, hogy sziikseg van a
mez6gazdasagi erdekek tamogatasara.
A mez6gazdasagi politika kozponti eleme a rizs aranak kozponti tamogatasa volt. Ennek erdekeben tobbfele rendelkezest is hoztak: korlatoztak az
importot, szabalyoztak a nagykercskedelem felvasarlasi irait, elraktaroztik a
felesleget, amikor pedig mltermeles jelentkezett, timogatast nyl'1jtottak a gazdaknak a vetesteriilet csokkentesehez. A rizspolitika reszben az agrar erdekcsoportok befolyasat jelezte, reszben pedig visszati.ikrozte azt, hogy a japanok mindig is kiilonlcges jclcnt6seget tulajdonitottak a rizsnek. Felfedezhet6 benne az a regi torekves is, hogy J apan az alapveto elelmiszerek teren az
adott lehet6segek mellett maximalisan onellat6 lcgyen.
3
Yamamura Kozo: LDP Dominance and High Land Price in japan. A Study in Positive Poli tical Economy. In Haley, John 0. - Yamamura Kozo (eds.): Land Issues in japan. A Policy
Failure? Seattle, 1992, Society for Japanese Studi es, 47. p.
647
..."'
0
.><:
T okyo rizspolitikajat az evek soran szamos bid.lat fate. A varoslak6k a magas arak miatt panaszkod tak, d e a kritikak zome a szabadpiac civet vall6 kozgazdaszok es a kiilfoldi iizleti crdekcsoportok reszer61 fate a kormanyt u tobbiak nagyobb reszesedest akartak a japan elelmiszerpiacb61. Mindazonal tal a fen t em litett kompenzaci6s koltsegek, a rizspoli tika es a kiilonfele mezogazdasagi programok val6ban en yhitettek az ipari tarsadalomba val6 atlep es megrazk6dtatasain, mivel segitettek abban, hogy gazd alkod6k megtar tsak az o tthonaikat, j 6llehe t ezek az emberek kiszakadtak a megszokott
komyezetiikb61, s az urbanus, ipari kozeg szerepl6i lettek.
O sszessegebcn teha t, no ha a mczogazd asag sokat veszite tt a jclen t6segeb61J apanban, ez a fclig-meddig szabalyozott folyamat n em okozottj elentos
m egrazk6d tatasokat. A visszaesesnek szamos kovetkezmenyc es u t6hatasa
volt, kedvez6 es kedvez6tlen egyarant. A haboru u tani evtizedekben rengeteg rossz ado ttsagokkal ren delkez6 hegyvideki faluban , szamos tavoli tartomanyban csokken t a nep esseg. Nehan y telepiiles teljesen elneptelenedett.
A megmuvelt teriile tek egy jelentos hanyad a szinten cltun t - az 1980-as es
1990-es evek fordul6j i n evente mintegy 30 000 h ektaron hagytak fel a termelessel. Ennek egy elenyeszo hanyadat ujraerdositeuek, mikozben az elszigetelt falvak n epessege eloregedett vagy elkoltozott, illetvc a gazdak felhagytak
a kicsiny, tcrmeketlen, nehezen hozziferheto parcellak gazdasag talan muvelesevel. Egyes teriileteket egyszeruen felszantottak, maj d p arlagon hagytak.
A foldek zom et azonban a terjeszkedo varosok kebeleztek be: ipari es kcrcskedelmi letesitmenyek, lak6epiiletek, koz- es vasu tak, szabadid6kozpontok.
illetve kiilonfele rakt.arak. Torten tek ugyan kiserle tck arra, h ogy az clveszftc tt fo ldeket uj ten1letekkel p6toljak, de ezek szinte semmilyen ered menyr
nem hoztak. A kudarc oka reszben az volt, hogy sem a kormany, sem a befckte t6k reszer61 nem volt mega kello clszan tsag, illetve, h ogy keves volt a potencialisan megmuvelhet6 foldten1let.
Ahol nem szun t mega fOld muveles, ott a gazdak elkcpesztoen intenziv termelest folytattak, h ogy nemi haszonra tegyenek szert, s verscnykep esek maradjanak az importtal szcmben. Emiatt 6riasi mereteket oltott a vizes a talajszennyezes. A hatalmas m ennyisegben felhasznalt vegyszerek es mutragyak
kiilonosen n agy karokat okoztak. Az 1990-es evck elejen hektaronkent 387
kilogramm mutragyat hasznaltak fel, am i az egyik legmagasabb men nyiseg
volt a vilagon , a nem ipari orszagokat is beleertvc. Messze meghaladta az
USA 100 kilogramm/h ektaros atlagat.4
A mez6gazdasag hanyatlasanak egyik, az esz szempon~ab6 1 kevesbe aggaszt6, am a sziv szamara nagyon is szomortl velejar6j a volt, hogy a fiatal gazdak egyrc n ehezebben talaltak maguknak fcleseget, mivel a fiatal n 6k koziil
kcvcsen gondoltik a ,,felig-gazdalkod6" eletm6dot von zobbnak a varosi clet-
l'1
t:
'~
0.
64 8
IGnenkai Yano Tsuneta (ed.): Nippon. A Charted Suroey ofjapan 1994- 95. Tokyo, 199.;
Kokuseisha, 223. p.
nel. Hiszen vegs6 soron egy izzaszt6 nyari napon az ember szivesebben dolgozik a szamit6gcpe el6tt egy legkondicionalt irodaban , mintsem, hogy a
tuz6 napon kapalja a foldet. Emiatt nehany gazda kiilfoldr61 valasztott feleseget - Ok.et neveztek ,,levelben rendelt hitveseknek" - , de tobbsegiik mas hivacast valasztott, vagy beletor6dott a falusi agglegenyeletbe. 5
A foldmuveles gazdasagi helyzetenek m egvaltozasajelcntosen atformalta
a v-aroslak6 knak a videki tarsadalom szereper61 alkotott velemenyet. A II.
vilaghaboru el6tt a videket sttjt6 nehezscgck az egesz nemzetet kozvetleniil
erintettek, politikai lepeseket eredmenyeztek, fokoztak a lakossag nyugtalansagat es haragjat, az agri6tak (nohon shugisha) irasaiban pedig a retorika
szinrjen is megjelentek (16. Jejez.et). Az agri6tak kozul sokan eras szalakkal k0t6dtek a videkhez. A Showa-Genroku-korszakra azonban, amikor ujra el6Lerbe kerultek a mez6gazdasag akut problemai, teljesen ttj helyzct alakult ki.
A furusato (kb. ,,sajat/ bennsziilott falu") ekkoriban nepszeruve val6 eszmenye tulaj donkeppen egyfajta idealizalL urbanus szemleletm6d volt, amit az
idegenforgalom is er6teljescn propagalt. Ez lenyegeben a nepdalok es n eptancok, a regi epuletek, a nepics ctelek, illetve az egyszeruen el6, szorgos es
erenyes videki parasztcsaladok eszmenyenek a n epszerusitesetj elentette.
Agazdalkod6k, akikgepekkel muveltek afoldet, modern lakasokban eltek, a
rcszben vedett p iacaikkal es nem mez6gazdasagi jellegli f6atlasaikkal aligha
illettek ebbe a romantikus fellangolasba. Am a tobbsegiik, megert6 mosollyal az arcan , bizonyara elfogadta a varosokb61kimereszked6 turistak p enzet, akik videken pr6baltak ujra ,,felfedezni" velt gyokcrcikct.
Miga II. vilaghciboru el6tt az agri6rak kcshegyre men6 politikai csatarozasokat folytattak, addig a Jurusato eszmenye tulajdonkeppen nem volt mas,
mint kulturalis an akronizmus. A falusi eletm6d, ami egykor a japan tarsadalom alapkove volt, vegervenyesen a periferiara szorult, ,,muzeumi tiirggya"
csokevenyesed ctt, hasonl6an mas ipari tarsadalmak ,,skanzenjeih ez".
Az urbaniz.aci6 fejlemenyei
Az urban izaci6 szamos teruleten figyelemre melt6 valtozasokat inditott cljapanban. Ide tartozott a demografia, a foldhasznalat, a lakashelyzet, a csaladok osszetetele es a tarsadalmi mobilitas.
A demogrrijia. Japanban a II. vilaghabori.'1 utan ugrasszenien megnott a varosok merete, gyokeresen megvfiltozott a varosokban es a falvakban el6k aranya. Ezek a folyamatok mar a Meiji-korszakban elkezdodtek. 1940-re a lakossagnak mintegy 29 szazaleka elt 100 000 lakosu vagy annal nagyobb varosokban , 32 szazalekuk pcdig az 5000 lakosnal kiscbb telepiilesekcn. Az 1950-es
Sellek, Yoko: MigrantLabourinjapan. H oundmills, H ampshire, 2001, Palgrave, 178-183. p.
649
evekben felgyorsult az urbanizaci6s folyamat (A filggelek, II. tabldz.at). 1990-re

mar a nepesscgnek kozel 60 szazaleka lakott a 100 000 f6ne! nepescbb varosokban, m ikozben a kis kozossegekben el6k aranya mindossze 2 szazalekra
csokkent.
Az adatok azonban nemikepp megtcveszt6k. Az evek soran, ktllonfele
megfontolasok miatt, szamos falut kozigazgatasilag a kozeli nagyvarosokhoz
csatoltak. Ez a folyamat, amit Ikegami Chinpei es Okayama prefektura kapcsan a 15. Jejezetben mar felvazoltunk, az 1950-es evekben tet6zott, amikor orszagos atszervczesek tortenlek, amelyek kovetkezteben alig n ehany falu es
kisvaros 6rizte meg az onill6sagat. Ez a folyamat nemikepp eltlilozta a lakossag terbeli koncentraci6jat, hiszen latsz6lag tobb milli6 ember Jett varoslak6,
j6llehet tovabbra is ugyanott Cltek. Ennek ellenere a szigetorszag varosai va16ban zsllfoltabbak es nepesebbek lettek, mikozben nott az orszag osszlakossaga es a csaladok elkoltoztek az elszigeteltebb falvakb6l. 1960 es 1990 kozott
koriilbeliil 300 telepiiles lakossaga esetc 5000 fo ala.
A II. vilaghaboru ut<ini urbanizaci6s tcrjeszkedes - legyen sz6 terbeli terjeszkedesr61 vagy a betelepiil6kr61- zome a 300 000, de meg inkabb az 1 mi1li6 lakosnal nepesebb varosokban ment vcgbe. Mig 1920-ban mindossze kett6, 1 milli6snal nagyobb varosa volt j apannak (osszesen 3,4 milli6 lakossal),
1940-re mar 4 (12,4 milli6 lakos), 1990-re pcdig 11 (25,3 milli6 lakos). A 11
m etropoliszb6l 10 a Tokyo-Shimonoseki-tengelycn fekszik. Az itt talalhat6
f6bb telepuleskozpontok gigan tikus meretuek. Tokyo peldaul mar szinte az
egesz Kanto-siksagot elfoglalta. Az orszag teljes nepessegenek mintegy n egycde ebben a korzetbcn el.
A fofJlhasz.nalat. A novekv6 varosok- a II. vilaghaboru elott es utan egyarant kifele terjeszkedtek, magukba olvasztva a kornyez6 telepiileseket. A varostervezesi es z6nasitasi torvenyek, arnelyekkel az ipari, kercskedelmi es lakonegyedek hatiirait akartak kijelolni, nem sok eredmcnyt hoztak. Emiatt a lakOtelepek, a csaladi hazak, a gyarak cs mas iizleti celu letcsitrnenyek egyma
kozvetlen szomszedsagaba keriiltek, kozottiik pedig a megmaradt farmgazdasagok mukodtek. Ez Japanban sokkal gyakoribb volt, mine Eur6palJa.?1
vagy Eszak-Amerikaban, ahol a k6b61 es teglab61va16 epitkezes nagyra erteke!t hagyomanyaihoz az alland6sag fogalma tarsult, ezert a kozossegek naghangsuly fektettek az epiiletek meg6rzesere. J apan ban az ipari kori rcrjeszkcdest sokkal kevesbe korlatoztak a z6nakra vonatkoz6 rendeletek, tala:-.
azcrt, mcrt a szigetorszagban az eptlieteket ,,atmenetinck" tartottak. Eme!lett evszazadokon keresztiiJ fabol epftkeztek, ami CSak a lcgiljabb korban Yi:(OZOtt meg.
Mas tenyez6k, koztiik a fo ldad6, a nyercscgad6 es a foldberleri torvenye-;,.
szinten hozzajarultak ahhoz, hogy a kiilvarosok ilyen tarka kepct mutatta..l...
Mas ipari tarsadalmakhoz hasonl6an, az ad6torvenyek mentcsftettek a gazdakat a magasabb helyi ipar(izesi ad6kt61, fgy tovabb rnukod tcthettck a gazdasagot meg akkor is, h a a kornyez6 telkcket birtokba vettek a terjeszked 650
\<irosok. Az ad6zasijogszabalyok miatt a gazdaszovetkczeteknck el6nyos volt,

ha a kes6bbi fcjlemenye kre Yarva, megtartottak a parlagtenileteket. A ber:6kre vonatkoz6 torvenyek komoly mertekben korlatoztak a birtokos azon
_:ogait, hogy kilakoltassa a berl6ket es birtokot olyan tevekenysegre hasznaija,
am i gyorsabb hasznot credmcnyez. Emiatt azutan sok parccllan minden maradt a regiben,j6llehet koriilotte gyors valtozasok zajlottak. Sorra n6ttek ki a
f6ldb61 a vasbetonb61 kesziil6 epitmenyek, amelyck koltsegei cs tart6ssaga
!5aranciat jelentettek arra, hogy hosszu ideig Ott fognak allni. A Showa-Gcnroku-korszakra vegigjellemz6 volt a ter sokfele m6don torteno felhasznalasa, megpedig a zajirtalom, a leveg6szcnnyezes es a zsufolt utak n6vekv6
problemai ellenere. Ezck miatt az e legedetlen lakossag gyakran hallatta a
hangjat.
.4. lakashelyzet. Az urbanizaci6 a lakasepitesi szokasokban es a lakashclyzetben
is alapvet6 valtozasokat eredmenyezett. Ezcket a valtozasokat egyctlen sz6val
.J omoritesnek" is nevezhetnenk. A ,,tomorftesnek" alapvet6en ketfele m6dja

rnlt, a ,,egymasra helyezes", azaz a toronyhazak, illetve a ,,zsugoritas", tehat a
zorosan egymas mellett all6, kis csaladi hazak. Tulajdonkeppen azokban az
ipari tarsadalmakban is hasonJ6 folyamaLOk mentek vegbe, amelyekben a
izyorsan gyarapod6 nepessegnek megn6tt az egy fore es6 terigenye es -sziikseglete. A varosi agglomeraci6kba osszezsllfol6d6 egyre nagyobb embertomegj elcnsege mashol is a telekirak gyors cmelkedeset eredmenyezte - els6orban a varosokban.
Japan ban az ,,egymasra helyezcs" es a ,,zsugorftas" folyamatai talan meg intenzivebben zaj lottak az orszag domborzati es tektonikai instabilitasa miatt.
'.\1ivcl az orszagban viszonylag keves a siksag, emiatt nagyon felertekel6dtek a
hasznfilhat6 teruletek. Az alland6 foldrengesveszely pedig lassitotta a toronyhazak elterjedeset. Mindemellett a ,,tomorftes" iranti igenyt meg inkabb fokoztak a korabban emlitett ad6zasi es foldberleti szabalyozasok, amelyek miatt a Varosok tcruletenek egyjeJentos reszen ncm lehetCtt epftkczni- CZ kuJonosen igaz volt a szinte korlatlan leh et6segekkel kecsegtet6 Tokyora,
ahova az egesz orszagb61, meg kiilfoldr61 is aramlottak az emberek. Az
1980-as cvek vegen egy rovid ideig az egekbe szoktek a telek- es ingatJ:marak,
aminek rendkiviil sulyos kovetkezmenyei meg a 21 . szazadban is frezte tik a
hatasukat.
Japanban az ,,egymasra hclyezes" modszerc Jett a m eghatiroz6, tehat az,
hogy az embereknck tobbe mar nem horizontalisan , hanem vertikalisan terjeszkedve biztositottak otthont. Az epit6ipari cljarasok fej lodese a ShowaGenroku-korszak elejenjoreszt eloszlatr.a a gyakori foldrengesek miatti felclmcket, cmiatt cnyhitettck a szigor(1 epitcszeti korlatozasokon. Mcgjelentek
az emeletes hazak, sot cgyre magasabb hazakat cpftettek. Az ,,egymasra helyezes" azonban meg 1990-ben is csak gyerekcipoben jart: 1958-ban a japanok 77 szazaleka elt kiilonall6 csaladi h azakban ; ez az arany 1990-ben meg
mindig 60 szazalek korul mozgott. Az embcrek nehezen baratkoztak meg a
651
toronyhazakkal. Egy 1990-ben elvegzett kozvelemeny-kutatas szerint a megkerdezettek 80 szazaleka a csaladi h azakat reszesitette el6nybe n .6 Afolyamatok enne k e lle nere egyertelmuek voltak, mikozben a csaladi h azak es a kisebb , egyvagy ketemeletes lak6 hazak szama a 1968 es 1993 kozott elte lt n cgyed szazadban csak 50 szazalekkal (mas sz6val 1,5-szeresere) n6tt, addig a
harom- es n egyemeletes lak6hazak szam a 5,9-szeresere, a hat- es m eg tobb
emeleteseke pedig 58,~szercsere cmelkedett. Ennek kiser6jelensegekent a
vasbeton epiiletek aranya is n6tt ugyanebben az id6szakban, megpedig 8 szazalekr61 28 szazalekra.
A vasbetonb6l emelt stabil lak6hazak, amelyeket a II. vilaghaboru utan
kczdtek epite ni az egyre gyorsabb iitemben gyarapod6 varosi lakossag elhelyezesere,jobbara egy kaptafara tervezetL, sziirkesbarna, lift nelkiili szalaghazak voltak, apr6 lakasokkal. Az emberek n em kedveltek czekc t, d e jobb hijan
kenytelen ek voltak ezekben elni. Az 1970-es evek elejere megszun t az orszagban a haboru u t:in i lakashiany. Az eletszinvon al emclked escvel p cdig az
ujabb es magasabb toronyhazakba m ar tagasabb, kenyelmese bb es valtozatosabb lakasokat tervcztek - ezeket viszont jobb ara csak a vagyon osabbak engedhe ttek m eg maguknak.
Ekozben a varosi csaladi ha.zak tovabbra is kicsik, az ilyen tipusu h azakb6l
all6 n egyedek p edig elkepeszt6en zsufoltak m aradtak. Az egykor a porns falusi es varosi utcakat szegelyez6 apr6, favazas hazak epitesi elvei szolgaltak
alapul ezeknek a takaros, a teret a vegletekig kihasznal6 csaladi h azak megtervezesehez, am elyek a Showa-Genroku-korszakban m ar megh atarozt:ik az
ftj kiilvarosok arculatat. Ezek az epitesi szokasok alapve t6en m eghatarozcik a
lak6tcrek mereteit, bar ezek is n6ttek az evek saran - az egyik szakerto becslese szerint 1968 es 1990 kozott 7 4 negyzetm eterr6l 90 n egyzetmeterre. 1990
koriil a j apan lakasok atlagos alapteriiletc koriilbeliil akkora volt, mint az eur6pai otthonoke - Franciaorszag 85,4 m 2 , NSZK 86,3 m 2, J apan 92,6 mz.
Nagy-Britannia 97,9 m 2 . 7 Nem h elytall6 tchat annak a gyakran idezett eurOpai latogat6nak (T o tman professzor szerint a francia miniszterelnoknek) a
megallapit:isa, aki ,,nyt'.1loduknak" nevezte a j apan lakasokat
A videki lakasok j6val n agyobbak voltak a varosiakn al, legf6keppen a lOkyoiaknal. A novekv6 a lapteriiletnel sokkal fontosabb fejlemeny volt az, h ogy
az emberek szerte Japan ban elfordultak a klasszikus stilusu, tatamival fedett
es mozgathat6 butordarabokka l berendczert lak6helyisegekt61, helyette a
modern ,,szek-asztal" lakb erendezesi e lveke t kezdtck alkalmazni. A m odern
butorok mellc tt a modern berendezesek is m egjelentck a j apan lakisokban.
Ezzel a legtobb lakasban jele ntosen csokkent a nyitott terek nagysaga, emiatr
azok meg szukosebbn ek tuntek, mint korabban. Egyre nagyobb lett a ku6
Hanley, Susan B.: Traditional Housing and Unique Lifestyles. The Unintended Outcomes
ofJapan's Land Policy. In Haley - Yamamura (eds.): laiul lssues in j apan... 196. p.
7 Waswo, Ann: Housing in Postwarjapan. A Social Histary. London, 2002, Routledge CurLOn.
127. p.
652
lonbseg a val6sag es az clvarasok kozott. A:z emberekjobb lakasokra vagytak

(nyilvanval6an l1gy ereztek, hogy megerdemlik), emiatt n6tt a ta.rsadalmi
elegedetlenseg. A:z 1980-as evek kozepere az egekbe szok6 telekarak latsz6Iag szertefoszla ttak az emberek remenyeit, hogy valaha is jobb lakasokhoz
juthatnak. A korabeli felmeresek szerint a megkerdezettek (folyamatosan
novekv6) tobbsege rendkiviil elegedetlen volt a lakashelyzetevel.
A csalddok osszetetele.Japanban - hasonl6an m as ipari tirsadalmakhoz - az urbanizaci6t es az emberi lak6ter beszfikiileset a csaladok nagysaganak csokkenese kiserte. A haztartasok kisebbek lettek, s csokkent a szuletesek szama.
Mfg az 1950-es evek elejen a csalad okban atlagosan harom gyermek elt, addig 1990-ben ennek csak a fele (33. d!Yra). Raadasul, mivel megn6tt az egyediil vagy a csaladtagjaikt6l tavol el6 nyugdijasok szama (gyermekeik legtobbszor a zslifolt varosi lak6negyedekben eltek a hitvestikkel es gyermekeikkel, a
kicsiny, m odern berendczcsekkel felszerelt lakasukban), ezzel parhuzamosan a hiromgeneraci6s haztartasok szama is csokkent. A vfiltozasok lassan
m entek vegbe. 1985-ben peldaul a 65 ev fcle ttieknek meg mintegy 65 szazaleka egy haztart<isban elt a gyermekeivel. Az emberekben ugyanis m elyen
rogziilt a szokas, hogy a feln6tt gyermekeknck kotelessege gondoskodni id6s6d6 sziileikr61. Ennek reszben az volt az aka, hogy az 6regekr61 gondoskod6 nernzeti szocifilis intezmenyrendszer kiepitese meg c ppen csak elkezd6dott, reszben pedig az, hogy a haztart<isi koltsegek rendkiviil magasak vo ltak.
A tdrsadalmi mobilitds. Az urbanizaci6val a tirsadalmi m obilitas is fokoz6dott.
A munkisok naponta ingaztak az uj munkahelyek es az otthonaik kozott. A
nagyvallalatok is tetszes szerint helyeztek at a dolgoz6kat egy m iisik telephe lyre vagy irodaba, akar az orszag tuls6 vegebe. A csaladok pedig szabadabban koltozhettek kisebb vagy eppen nagyobb lakasokba es hazakba. MivelJapan egyre inkabb a globalis er6forrasokt61 fiiggo tt, emellett a vilagpiac egyik
f0szerepl6jeve lep ett el6, a terbeli mobilit<is n em korla toz6dott kizar6IagJapiinra. A Showa-Genroku-korszakban egy igen markans ,,nemzetkozi" komponenssel is b6viilt.
Ez ut6bbi fejlemenyt az 1960-as evekben fejl6desnek indul6 in terkontinentalis es n emze tkozi legi teher- es szemelyszallitas lehet6ve tette. A Showa-Genroku-korszakban a j apan repiil6terek utasforgalma a szazszorosara
eme lkedett. 1990-ben meghaladta a 10 milli6 f6 t. A:z anyagij6letnek koszonhetoen sokj apan toltotte kiilfoldon a szabadsagat. Ma mar a vilag min den reszen talalkozunk az intezmennye valt ,Japan turistaval". ld6kozben egyre
tobb szigetorszagbeli koltozott kiilfoldre vagy vallalt ott munkat. Egyesek
eveke t t61to ttek killfOldon a csaladjukkal, n eveltek a gyermekeiket, tokeletesen elsaj atitott<ik a h elyi nyelve t, vagyis legalabb annyira otthon ereztek ott
magukat, mint az anyaorszagban. Masok tanulni vagy kutatni utaztak kiilfoldre.
Ezek a vilagjar6k uj n ezetekkel, szemleletm6dokkal es szuksegletekkel ter653
tek haza, amelyek, igaz kismertekben, de uj iranyba tereltek a tarsadalom

egeszet. Termeszetesen idegen hat:isok is ertekj ap anl, mcgpedig a kiilfOldi
diakok, tanarok, turist:ik, alkalmazottak, katonak, arucikkek, illetve a telekommunikaci6 cs a media- koztuk a film, a muholdas televizi6, a telefon es
az internet - kozvetitesevel. Roviden sz61va, mikozben az iparositas soran a
varosi ipar lassankent elnyelte a videket, ugy a j apan kult\rra is fokozatosan beleolvadt az ipari kor globalis vilagkultfuajaba - legyen sz6 a londoni sushibarokr61, a ky6toi gyorsettermekr61, a fiird6kadakr61, a zen buddhizmusrol, a Iabdarugasr61, az elektromos zener61 vagy haszontalan apr6sagokr61.
A nemek kerdese
Amellett, hogy az ipari rar sadalom atformalta a mez6gazdasag szerepet, a , arosok elhelyezkedeset, a haz tarrasok osszetetelec es az emberek mobilitasat,
a n emek viszonyaban is gyokeres valtozasokat okozott. Az 1970-es evekre a
n6'k es ferfiak iskolazottsagi szintje minden korabbinaI magasabb szintre jutott (18. jejezet), am a n 6k tobbsege a fOiskola masodik evebcn abbahagyta
a tanulmanyait, mig a ferfiak szinte kivetel n elkiil elvegeztek a fOisko la negy
evfa. Ez fenntar totta s h uen tiikrozte a nemc k megszerzett tapasztalatai
kozott fennall6 ki.ilonbsegeket. A nemek viszonyanak legfontosabb kerd ese
a munkahelyekh ez kapcsol6dott, de mas temak is figye lmet erdemelnek.
A n5k es a munkavallalds. Az iparositasj apanban is m cgvaltoztatta a foglalkoztatasi gyakorlatot, megpedig alapvet6en ket szcmpontb61: egyreszt a munkahely a legtobb esetben elesen kiilo nvfilt a lak6helyt61, masreszt elkepeszt6en
sokfele allas kozul lehete tt valasztani.
A munka- es a lak6 hely klilonvalasa nem csak az iparosodasnak kosz6n het6 fejlemeny vo lt, am a gyarak az irodak megjelenesevel megszokotra valt.
J apan ban ez a folyamat Meiji-korszakban kezd6dott, majd igazan a ShowaGenroku-korszakban gyorsult fel. A szamok nyelvere lefordftva: 1958-ban a
haztartasoknak meg 34 szazaleka kapcsol6dott valamilyen m6don a f6ldmuveleshez, a halaszathoz, a kereskcdelemhez es a kezm(1ves termeleshez,
1993-ban viszont mar csak 5,6 szazalekuk.
A ,,keres6 foglalkozas", ami j ovedelmet biztosit6 allastjelcnt, a vilagon barhol legalabb annyira sziikseg, mint valaszcas kerdcsc. Felidezye azonban
Tsuda Ume 1915-ben elhangzott szavait: ,,A gazdasagi fiiggetlenscg az egyetlen dolog, ami megmenthet egy not ncm a megfelel6 vagy gy(ilolt hazassagt61, amita rokonai kenyszeritenenek ra. " Mivel a keres6 foglalkozasok tobbe
mar nem az otthonokhoz kot6dtek, a legtobb esetben a ferfiak indultak el
munkat kcresni, igy az l'.tj eletlehetoseget elo ttuk, nem p edig az otthon marad6 es a ferfiak keresetet61 fiigg6 n6k. el6tt nyiltak. meg.
J apan eseteben cz a folyamat kevcsbe volt hangsulyos a tarsadalom als6bb
szintjcin, leginkabb a tcxtiliparban, ah ol mar a kezdctekt61 fogva dont6en
es
654
nOk dolgoztak, mivel ezt az osi selyemgyartas egyik valtozat.anak tekintettek,

ami viszont hossz{1 nemzedekek 6ta ,.asszonymunka" volt. Am meg a textiliizemekben dolgoz6 nOk is rendszerint ugy tckintettek az a llasukra, mint
egyfajta szolgalatra, amivel a csaladjuk boldogulasat segitik, vagy, mint cgy
rovid tavil penzszerzesi forrasra, esetleg a hazassagko tes elo tti tapasztalatszcrzesre. Szaltasaik ,,alcsaladias" munkaso tthonok voltak a gyarak tcriileten.
A vczetes minden szintjen a ferfiak p arancsoltak, a nOknek csakis manualis
feladatok jutottak. A tobbseguk abban a pillanatban, amikor m6 djukban
allt, sokan meg hamarabb, kilepett a munkahelyekr61. Nagyon keves n o dolgozott a textiluzemekben - vagy barrnilyen mas ,,kereso foglalkozasban" - sajat akaracib6l.
Az iparositas kezdeteitol fogva cgyertclmu volt, hogy az ipari tarsadalmakban a n6knek egy clenyesz6 kisebbsege aktiv tarsadalmi szercpre es kiugrasi
lehet6segckre vagyott. Mivel a valaszthat6 munkale het6segek korantsem voltak kielegituek, a haztartasi es a ,,n6i" munka kiilonvalasa a ,,ferfi munkat6 1",
kezdctbcn a legtobbjiik szamara elfogadhat6nak tunt. Ameddig a ferfiak elegendo fizetcssel tertek h aza, a nOk, legalabbis a ferjezettek, erejiiket az o tthonteremtesre es gyerme knevelesre fordithattak, megtakaritva az anyagi haszonnal kccsegtct6, d e ,,piszkos es veszelyes" ketkezi bermunkil.
A korUlmenyek lassan m egvaltoztak, s ezzel egyiitt a hozzaallas is mas lett.
:\ sziilelesek szamanak visszaesesevel cs a h aztartasi eszkozok szetes koru clterjcdescvel a hazimunka a nok egyre kevesebb idejct kototte le. Mar korantsem jclentett annyira faraszt6 elfoglaltsagot a haziasszony szerep, s ami fontosabb, egyre kevesbe volt kielegito. Ezzel parhuzamosan a technol6giafcjl6des es az ipari szervezettseg bonyolultabba valasa rendkiviil valtozatos cs
vonz6 munkalehetosegeket teremtett. Egyre nyilvanval6bba valt, hogy az otthon-munkahely altalanos viszonyrendszereb6l a ferfiaknak sokkal nagyobb
haszn a szarmazik, mint a n Oknek. Ennek fclismeresevel egy id6ben a n6k
szamara az elet mindcn terftle ten megteremt6dtek annak a feltetelei, h ogy
me~'altoztathassak azt a gyakorlatot, ami az iparosodas kezdeti idoszakaban
j ellemezte a nemek viszonyat.
Japan eseteben az e!Okelobb tarsadalmi osztalyokhoz tartoz6 no k kis csoportjai mar a Kesei Meiji-korszakban kovetelni kezdtek ezeket a valtozasokat
(1 4. f ejez.et). Vegiil csak 1945 utan, de lcginkabb a Sh owa-Genroku-korszakbanjelen tek mega nOk a varosi munkaer 6piacokon. Ebben szerepetjatszottak a fen ti fo lyama tok- a sziiletesek szamanak csokkenese, a h aztartasok gepesitese, a valtozatosabb mnnkalehetosegek, a rohamleptekkel halad6 urbanizaci6, illctve a fizetcsek es az iskolazottsagi szint emelkedese. A nOk ekkor
mar nem kcnyszen1 sziiksegb61, hanem szabad elhatarozasb61vallaltak munkat. Ekozben felfcdeztek, hogy a munkiltat6k az esetek tobbsegebcn kiseg1t6 munkaeron ck tekinte ttek oket, s csakis ott kap tak munkat, ahol ez megfelel6 volt a munkaad6knak - ezzel mas orszagokban is szembesiiltek a n 6k.
A ferfiak viszont gyakran nem kivant vetelytarsnak tartottak 61<.et. A munkaltat6k ebben a helyzetbcn mindenfele ,,fortelyt" bevetve igyekcztek vedeni sa655
jat erdekeiket. Nemi alapon muk6d6 felveteli rendszcreket vezettek be, maskent fizettck a ferfiaknak, mint a noknck, masok voltak az eloleptetesi felterelek, fletkori korlatozasokat alkalmaztak, kovetelmenycket tamasztottak a
testi adottsagokkal kapcsolatban, az ala- es folercndcltseget a Jedolgozott id6
fiiggvenyeben hataroztak meg, ,,iivegmennyezeteket" allitotrak fel - azaz
olyan akadalyokat, amelyck lehetetlenne tcttek az egyebkent clfrhe to ceiokat - es belterjes ,,torzsd olgoz6i" csoportokat alapitottak.
A legtehetsegescbb nOkJapanban is m egtalaltak a m6djat, hogy felulkerekedjenck ezeken az akadalyokon. Egy tudomanyos elemzes szerint az 1990-es
cvekre a vezetoi allasok mintegy 10 szazalekat n6k toltottek be. 8 A n6i tarsadalom egcszeben azonban a munkahelyh ez kapcsol6d6 frusztraci6 egy olyan
noi mozgalmat inditott cl, amely azt kovetelte, hogy az iparosodas cl6nyeib61
a nemeknek egyenl6 mertekben kell reszesiilniuk.
Tabb tenyezo egylittes jelenlete miatt cz a mozgalom n cm volt o lyan eroszakos, mint a vilag mas r eszein. A n emeknek a munkalehetosegekkel es a
karrierrel kapcsolatos ellenteteit talan a betolthet6 munkah elyek szamaban
es valtozatossag:iban bek6vetkez6 gyokeres valtozas enyhitette a Iegharasosabban. A II. vilaghaboru utani els6 n chany evet az 6riasi merteku munkanelkulisegjellemezte. Am a munkanelktUiek szama mar az 1950-es evekben
csokkent, majd a Showa- Genroku-korszakban mar kr6nikus munkaer6hiany lepett fel. Ekkoriban szinte mindenki talalhatott munkahelyet, aki dolgozni akart, no ha ezek nem mindig voltak a legjobb allasok. Ennek a vd.ltozasnak a nok voltak az egyik legnagyobb haszonelvez6i, kiilonosen az 1970-es
evekt61, amikor tobb iparag is jelent6sen fellendiilt. Ezekben egyre tobb magas beosztast nok toltottck be.
A munkaleh etosegekert zajl6 kiizdelem hevessegfa val6szinUleg az is csokkentette, hogy a kozvelemeny nagy hangsulyt hclyezett arra, hogy minel inkabb visszaszoritsa a nyilt tarsadalmi konfliktusokat. Emellctt sok pozici6 tovabbra is 6riasi felelossegetjelente tt a poszt betoltojenek, ami csokkentette
ezek vonzerej ct. Ami meg fontosabb, a fem emlitett, a ferfiak erdekeit el6terbe helyez6 politikat olyan h abon1 elotti sz6noki sz6lamok ,,leporolasaval"
is meger6sitettek, mint peldaul a ryosai kenbo (,j6 feleseg, boles anya"). Sok
no orommel fogadta ezt, mivel ez viszonylag szilard, kielegito es a koz megbecsiileset elvez6 tarsadalmi p ozici6t biztositott a szamukra.
Ez ut6bbi m egallapitast nezzuk m eg reszletesebben. J apan ban a n61mek
nagy b elesz6lasuk van a h aztartas i.igyeibe - ez egyben legalabb ekkora terhet
is r6 rajuk. Szinte teljes mertekben Ok iranyitjak a csalad eletet es penzu gyeit:
a gyermekek n evelesi:t, iskolaztarasat es az ezzel jar6 teend6ket, illetve a csalad rarsadalmi statusanak a fenntartasat. Emellett sok esetben a fcleseg d ont
a fcrj ruhatarar6l, megjeleneserOl es arr61, hogy milyen szocialis elvarasok-
656
Renshaw, J ean R.: Kimono in the Boardroom. The Invisible Evolution ofJapanese 'Women Managers. New York, 1999, OUP, vii. p.
nak kell hitvesenek mcgfclclnic. Ez a szcrcp - az otthon es a csalad vedelmezoje - viszont megerositetle azo knak a noi aktivistaknak h elyzctfa, akik vezeto szer epet vivtak ki maguknak azokban a mozgalmakban, ame lyck az otthonteremtes, illetve az egcsz tarsadalom szempontjabol j elentoscggel bfr6
iigyekkel foglalkoztak. Ilyen iigyek rnltak peldaul a Jevego- cs vizszennyezes,
a zajartalom, az e le lmiszerek minosege, az oktatas szinvon ala, a kozbiztonsag, a prostiti'.icio es mas, a kozer kolcsoket erinto problem ak , a hullad ekhaszn ositas, a nuklearis e ne rgia felhasznalasa, az amerikai katonai bazisok iigye,
vala mint a leszerelesi folyamat - lenyegeben azok a kerdesek, am elye k az
ut6bbi fel evszcizadban a lcgelen kebben foglalkozta ttak a j apan kozvelemenyt.
Vegezetul azt is fcltctlcnul meg kell emlftenunk, hogy rnikozb cn a fiatal
gycrmekcket n evelo anyakra nag)' terh et r6tt a h aztartas vezetese, rajottek
arra, h ogy a gyermekek novckcdesevel egyre tobb szabadidejiik marad, amit
a saj a t b elatasuk szerint h asznalhatnak fel: iskola ba jarhatnak, utazhatnak,
mcllckallast vallalha tnak vagy a barataikkal tolthetik ezt az idol. Ennek a kesobbiekben meg n agyobb eneke Jett, hiszen J apan ban j e lentoscn kitolodott
a varh ato ele ttartam. Koszonhetoen a j6val alacsonyabb csecsem6haland6sagnak - 1955-ben 0,398 ezre lek, 1990-ben 0,046 ezrelek - es a szuleshez es
fert6z6 be tegsegekhez kapcsol6d6, javu16 halalozasi mutatokn ak, az 1990ben sziiletelt lanycsecsem6k varhat6 elettartama 82 evre emelkede tt 1955-ben ez 68, 1925-ben viszon t csak 43 ev volt. A Sh owa-Genroku-korszakban a n 6k tobbsege (1gy u1nik, sajat erteket es sikeresseget n e m a ban kszamla
egycnlcgevcl m ertc, h an em az o tthoni e let m inosegcvcl, illetve a gyermekeik elom en e televel.
A n emek viszonyat alakito fen ti tenyezok h atasara kialakult a n ok foglalkoztatottsagan ak ,,M a laku" modellje. A fiatal , egyediilall6 nok az iskola elvegzese u tan munkaba alltak, de a h azassagkotes mia tt vagy a varand6ssag
utols6 id oszakaban kilep tek a munkah e lyiikn51. Kes6bb, amikor a gyermekek n agyobbak le ttek, az an yak ujra mnnkaba alltak, legtobbszor reszmunkaidoben dolgoz tak. A munkaltat6k es a ferfi do lgozok oromme l fogadtak ezt
a re ndszert, mivel megbizhato, olcs6bb es rugalmas munkaerot biztositott a
szamukra, amely munkaero a fizetes, az e l61epte tes, a j ogkorok, illetve a pozici6 teren nem ve te lkedhetett a ferfi d olgoz6kkal.9 Ez a min ta azt isj e le ntctte,
hogy a valaszth a t6 ele tutak tekinte teben a ferfiak tovabbra is ke dvez6bb
helyzetben voltak, amit tovabb erositctt az a terry, hogy a ferfiak voltak tobbsegben a negyeves foiskolakon. Ebb 61 kovetkezoen n em szunt m ega foglalkoztatasi rendszerrel kapcsolatos eleged e tlenscg.
Az 1980-as evekbe n egy szeles tam ogatottsagu fcminista m ozgalom bontakozott ki, am elynek egyik f6 celkituzese a munkah elyi viszonyok mcgvaltoz~Kawash ima
Yoko: The Labor Market, Corporate O rgan ization, Corporate Cu lture an d

Gender in Japan. In Haruko Wakita ct al. (eds.): Gender aml]a/Janese History. Vol. 2. Osaka,
1999, 6saka University Press, 509-535. p.
657
tatasa volt. Er6fcsz1teseik ercdmenyckcppen 1986-ban a parlament elfogadott cgy tO!venyt, ami cgyenlo jogokat biztositott a n6knek a munkahclyeken. A torvenyazo nban csupan elvi allasfoglalast tartalmazo tt, nem h elyezett
kilatasba biinteteseket, ezert kczdetben n em sok eredmenyt h ozott. igy
1990-ben a Sh6wa-Genroku-korszak hatalmas eredmenyei ellenere a ne mek
munkahelyi viszonya korantsem volt kieleg1t6 a n6k, kiilon osen az iskolazottak es fiatalabbak szempontjab61.
mas vonatkozdsai. Mivel az eletiik egyik kozponti eleme az

otthonteremtes volt, a n6k nagy erdeklodessel fordultak a gyermekneveles
kerdesei fele . Az 1970-es evekben hatarozottan es eredmenyesen vedtek az
1940-es evek vegen kiharcolt terhesseg-megszak1tashoz val6 jogukat. Azt viszont ncm sikeriilt kiharcolniuk, h ogy a kormany engedelyezze a fogamzasgatl6 tablettcl.k forgalmazasat. 10
Ekozben egyre gyarapodott a n 6mozgalmi csoportok szama. Egy 1980-ban
keszitett interjuban Atsumi Ikuko, aFeminisuto (Feminista) cimu lap alapit6ja,
a kovezokeppen fogalmaz ta meg a nemi kerdes lenyeget:
,,A ferfiak feladata altalaban az, hogy az otthonon kiviil termel6munkat vegezzenek, mig a n6k feladata az otthonon beliili ertekteremtes .. . [Azo nban ]
a japan feministak elmelete szerint mindket tevekenyscg egyforman fontos.
A ferfiaknak tevekenyebben reszt kell venniiik az otthonteremtesben , a n6'kn ek pedig a termelesben . .. A jelenlegi feminista mozgalom egy olyan tarsadalom megteremteset tiizi ki celul, amelyben a n6'k nemcsak gazdasagilag
valn ak fiiggetlenne, hanem szabadon megvalaszthatjak azt, hogy milyen eletet szer etnenek elni." 11
Az 1980-as evekben ezek a celkituzesek vegigkisertek az egyre er6sebb feminista mozgalmat, amely valtozatos kerdcsekkel es problemakkal foglalkozott:
,,a n6k egeszsege, a sziilesse l kapcsolatos jogok, a munkahelyi n emi diszkriminaci6, az alternativ munkalehetosegek, a gyermekneveles, a h azassagi szokasok kihivasai, a szexista media, haboruellen es megmozdulasok es kornyezetvedelmi kerdesek, a p olitikai szerepvallalas, az 6reged6 n6k helyzcte, a
n6k elleni er 6szak es a szexu alis zaklatas."12
Ketsegteleniil ambici6zus tervek voltak, amelyek meg Fukuda Hidek6 t is
elbatortalanitottak volna.
A mozgalommal egyiitt megjelentek a ,,feminista vitak", az eles h angvetelfi
irasok es a ,,n6i" kurzusok, ut6bbiak f6leg a noi fOiskolakon . A mozgalom felA nemek kirdesenek
10
658
Norgren , Tiana: Abortion before Birth Control. The Politics of &production in Postwar Japan.
Princeton, 2001, PUP, ch apter 7.
11
Uno, Kathleen S.: The Death of 'Good Mother, Wise Mother'? In Gordon, Andrew (ed. ):
Postwarjapan as Histo1y. Berke ley, 1993, UCP, 3 14. p.
12 Tanaka Kazuko: The New Feminist Movement in J apan, 1970- 1990. In Fuj imu ra-Fanselow, Kumiko - Kameda Atsuko (eds.): ]nf1anese Women. N!!W Feminist Perspectives on the Pasr,
Present and Future. New York, 1995, The Feminist Press, 349. p.
batoritotta a tagokat, hogy a dolgoz6 nOk scgitsegevcl meg inkiibb elterjeszzek a feminista eszmeket, il!etYe szervezettebb es hatckon yabb lobbitevekenyscget folylassanak a munkahelyeken es haztartasokban uralkod6 nemi
\iszonyok megvaltoztatasa erdekeben. Ennek eredmenyekeppen a n ok rnegvalaszto ttjelo ltkcnt - eg)Te nagyobb szamban keriiltek be a h clyi es ma~asabb szintu politikai testiiletekbe.
Sok tekintetbenjelentos sikerekct enek el a nok, am sok asszony tovabbra
is kielegit6nek talalta az otthoni hclyzetet. A rcgi ,,anyosproblema", ami egykor annyi keserliseget sziilt a fiaral felesegek koreben, sokat e nyhult a
Showa-Genroku-korszakban, miYcl altalanossii valt a szukcbb csaladm odell
(sziilok es gyermekek). A hiztanasi eszkozok megjelenese pedig megkonynyite tte a korabban igen megcr61tet6 hiizimunkat. A ffrjek, akik kemenyen
dolgoztak, tovabbra sem vettek annyira aktivan reszt az otthoni munkaban,
mint ahogy azt nemelyik feleseg - f61eg az iskolazottabbak es az ambici6zuabbak - elvarta volna. Mivel kevesebb nagyszulo elt a csaliidokkal, a ferjek
pedig nem otthon do lgoztak, a sziiloi feladatok j6val nagyobb resze h arult az
anyakra mint korabban, ez azt jelentette, hogy a haztartasi eszkozok hasznalataval megsp6rolt ,,szabadidot" a gycrckek gondoziisara es feliigyektere kellett forditaniuk. Egy fiatal anya igy panaszkodott 1989-ben:
,,Nern banom kulonosebben, hogy hiizimunkat kell vegeznem. De, amikor
mjndcnt befejeztem, arra vagyom, hogy egy kis id6t szinhassak magamra, de
a gyerekek miatt ez nem lehetseges . .. Olyan sok mindent szeretnek csinalni!
Bir azt hajtogatom magamban, hogy n em fog orokke tartani, kozben folyton
arra gondolok, hogy soh a n em tudom majd behozni az elvesztegetett idot. "13
A fiatal felesegek.nek ez a borulat6 hozzaallasa ketsegtelen ul hozzaj arult a
sztiletesszam csokkenesehcz, ugyanakkor felerositette a feministak torel"'Veseit, hogy valtoztassanak a munkahelyi gyakorlaton, s elomozditotta azt,
hogy a ferfiak maskcnt viszonyuljanak az otthoni iigyekhez es teend6kh 6z.
Kisebbsegek
A nOkhoz hasonloan a szigetorsziigban el6 kisebbscgek - a burakuminok, a

koreai es kinai szarmazasiiak, a kepzetlen bevand orl6k, az ainuk es a ryiikyttiak - elete is megviltozott az iparosodas kibontakozasaval.
A burakuminok. A paria kozossegek tagjai, akik a haborl'1 utan tovabbra is aveliik szembeni hatranyos megkiilo nboztetest tapasztaltak, ujjaelcsztettek a haboni elo tti szervezeteike t. Ezek a szervezetek nyiltan es megalkuvast nem n1r6en emeltek fel szavukat a gyalazkod6 megnyilvanulasok ellen. Nyomast
gyakoroltak a kormiinyra, hogy j avitson a p aria.k helyzeten. Az 1960-as cvek13
J olivet, Muriel: Japan: the Childless Society? The CriJis of Motherhood. London, 1997, Routledge, 5-6. p.
6 59
hen, a gazdasagi fe lviragzas id6szakaban , amikor a koltsegvctes mar rendelkezett elkolthet6 tobbletbevetelekkel, a vezet6k teljesitettek ezeket a koveteleseket. 1969-ben olyan torvenyt fogadtak cl, ami penzalapot ki.i.lonitett el
arra a celra, h ogyjavitsanak a burakuminok kozossegeiben az utak, az iskolak,
egeszsegiigyi intezmenyek min6segen, illetve a lakashelyzeten. Emellett penzbeli t<imogat:isokkal es mas m6don is segitettck a legszegenyebb csaladokat.
A burakuminok id6vel jobban fizet6 allasokhoz jutottak, igy a kozossegek
fiataljai kozul egyre tobben tudtak magasabb szin t:U tanulmanyokat folytatni .
Kapcsolatokat epitettek ki, szabadabban mozogtak, h azasodtak es koltoztek
a kozossegeken kiviil is. Am a jobb allasok nem mindig tartottak lepest a novekvo koltsegekkel. Az aktivist:ik pedig ugy gondoltak, tulsagosan lassuak a
valtozasok. Raadasul a diszkriminativ megnyilvanulasok es 6sszetuzesek sem
szun tek meg teljesen. Az 1980-as evekben a kormany oktatasi programokat
szervezett, filmvetiteseket rendezett, illetve t:ijekoztat6 fuze teket adott k.i,
hogy visszaszoritsa a munkciltat6k es masok reszer61 tapasztalhat6 hatranyos
megkiilonboztetest.
A kormany azonban keslekedett, amikor a burakuminok vezetoi olyan torvenyek b evezeteser koveteltek, amelyek bunte ttnek nyilvanitottak volna a
diszkriminaci6t. A politikusok azzal erveltek, hogy a biintetesekkel csupan
azt crnek el, hogy ,,a diszkriminativ indulatok a felszin ala szorulnanak e
meger6sodnenek. "14 A serelmeket igy n em orvosoltak jogi uton.
Az 1980-as evek vegen meg mindig koriHbeliil 3 milli6 burakumineltJapanban , mintegy 5000 elszigetelt kozossegben, zommel a Kinai-medenceben.
Szamukra meg mindig n ehez volt az elet. Egy burakumin oktat6 1991-ben
osszefillitotta a serelmek list:ijat, ami barmelyik mas az ipari tarsadalomban i
ir6dhatott volna:
,.A munkahelyen , az iskolaban es a hazassagkotesnel, mindenhol szembesilliink a diszkriminaci6val. .. T1zszer val6szinubb, hogy segelyekb6l clunk.
mint egy atlagember. Ketszer gyakrabban betegsziink meg. Minden masodik
burakumin kozossegi szallason el. .. Gyennekeink n agy szazalekban esnek ki
az oktatasb61. Mint tarsadalmi csoportot pocskondiaznak, messzire elkeri.i.lnek es kikozositenek benniinket."15
A n6khoz hasonl6an a burakuminok sem ereztek kielegltonek a ShowaGenroku-korszak eredmenyeit.
A koreaiak. A Showa-Genroku-korszak gazdasagi fellendiilese az itt elo idegen szarmazasu, nyilvantartott lakosok szamara is n agy valtozasokat hozotL
A burakuminokhoz hasonl6an a mintegy 650 000 koreai is kellemetlen helyzetben talalta mag:it. Keves t:irsadalmi csoport helyzete volt akkoriban en~
nyire komplikilt, mint az 6 helyzetiik. (A hivatalos adatok szerint 1992-ben
N
re
::::
'15.
..:;
660
11
Upham, Frank K: Unplaced Persons and Movements for Place. In Gordon: Postwarjapa'I'.
as History .. . 331. p.
15 Hane Mikiso: Ea.stern Phoenix. japan Since 1945. Boulder, CO., 1996, Westview Press, 147. p
. 3 170 koreainak volt alland6 lakhelye Japcinban. Tovabbi 102 974 fo ke~')b telepult be. Ok tobbfcle jogi kateg6ria ala estek. Ehhez adodott meg
.-zza az a 37 491 fo, aki lejart vizummal, illegaLisan tart6zkodott az orszag.....1.) 16 Az 1940-es evek veget61 a koreai kozosseg nagyon megosztott volt- ez
:--akran heves erzelmeket gerjesztett. Egyesek ugyanis az eszaki, masok a deli
:~zsimmel rokonszenveztek. A Kim JI-song (Kim Ir Szen) kommunista rend.:.eret 61tcto Ch' ongryon tagjai kulonultek el leginkabb a japan tarsadalom:. Kiilon iskolakba jartak, s amennyire csak lehetett, tavol tartottak a magu...2.: a befogad6 orszag lakossagat6l. 17
_-\ Ch'ongryon hivei voltak ugyan a leginkibb elszigeteltek, de szinte a ko:-ea.i kozosseg minden tagja tobb dolog kozott 6rl6dott: elni akartak, gyara~ Jdni, elfogadtatni magukat a j apanokkal, kozben szerettek volna megoriz_: korcai identitastudatukat, ami tobbek kozott a neveikben, a nyelviikben, a
ulturalis szokasaikban, pcldiul az eteleikben es az oltozkodesukben elt to~bb. Talan nemikepp meglepo, hogy a korcaiak, f6leg az id6sebbek es a kee be sikeresek, nagyon bizalmatlanok voltak ajapanokkal szemben, akik ezt
diszkrirninaci6val es lenezessel viszonozcik_ Bizalmatlansaguk a kormanyzati
er.ekre is kiterjedt, amelyek nem reagal.tak az etnikai jellegu kiv-.insagaik::i. egyreszt, mert erdektelennek mutatkoztak, masreszt lathat6an nem vol::.:lk kepesek arra, hogy orvosoljak a koreai kisebbseg tarsadalmi es anyagi j el.egt1 serelmeit.
.\Iindazonaltal - a burakuminokhoz hasonl6an - 6k is reszesultek a ShowaGenroku-korszak aldasaib6l. Noha a tobbseguk 1960 el6tt rangy- es 6cska '3Sgyuj tesb61, ketkezi munkab6l elt (a fOldeken es a halaszatban dolgoztak) '
.:!Z 1980-as cvekre a tobbseglik mar ,,fehergalleros" munkat vegzett vagy kep.reu szakcmber lett - a legtobb esetben inkabb a kisebb vallalkozasok fog~lkoztattak 6ket. Az ingatlankereskedelemben helyezkedtek el, ezenkfvul
-penzkolcsonzessel foglalkoztak, nagy- es kiskereskedelmi ertekesit6k lettek,
:! Yendeglatasban dolgoztak, taxi- CS teheraUtOSOforkent kaptak allast, vagy a
szorakoztat6iparban kaptak titkari munkakat". 18
_-\ foglalkoztacisi szokasok megvaltozasaval sok koreai magasabb eletszinrnnalon elt. Tobben f6iskolilia jelentkeztek. 1990-re megn6tt azoknak a
~ama, akik allampolgarsagot kaptak, emellett a japan-koreai vegyes hazasagok is sokkal gyakoribbak lettek. Ezeknek a fejlemenyeknek a kibontakozaaval egy id6ben, a Ch' ongryon fiatal hivei egyre kiabrandultabbakka valtak.
...\ szervezet a tagsag, a belso cro es az osszetarcis szempontjab61 egyarant
:neggyengUlt. Mind tobb koreai kezdctt rokonszenvezni a gyorsan fejl6d6
10
1
1
Komai Hiroshi - v\.'ilkinson,Jens (tr.): Foreign Migrants in Contemporary japan. Melbourne,

2001, Trans Pacific Press, 21. p.
Ryang, Sonia: North Koreans in japan. Language, Ideology and Identity. Boulder, CO., 1997,
Westview Press, 11. p.
Mori Hiromi: Immigration Policy and FOTeign Workers in]af)an. New York, 1997, St. Marlin
Press Inc., 160., 168. p.
661
Dcl-Koreaval. AJ apanban el6 koreaiak 97 szazaleka po li tikai n ezeteikt61 fuggetlcniH a deli tcn:iletekr61 szarmazott. Ekko rra mar sokan elkcpzelhctonek
cs elfogadhat6nak tartottak, hogy i<lovel bcilleszkcdnek a japan tarsadalomba. Ennek cllen ere tovabbra is ertek 61<.et diszkriminatfv atrocitasok- pcldaul a szarmazasuk miatt nem berelhe ttek ki a kiszemelt lakast, vagy mas m6don ercztettek veluk, hogy nem tarljak 6ket ,,va16di"japannak; ugyanakkor a
koreaiak is tamadtak Oket, mivcl szerinti.lk ezek az emberek feladtak ,,koreaisagukat". Emiatt sok fiatal koreai tovabbra sem tudta maradektalanul otthon
frezni magatjapanban.
;:;
1-.
..><
"1
t:
'l'<l
...
0..
"1
662
A hinaiak. A koreaiakhoz hason16an a kinaiak is reg6ta cltekJapanban. Az.

Edo-korszakban egy 2000 fOs, neha nepcsebb kinai kozosseg m{ikodott ~a
gasakiban. Szamukje lenr6scn megnovekedett az 1860-as evekben, arnikor a
kinaiak mint szolga16k es uzle ti alkalmazottak kove ttek az eur6paiakat Yokoh amaba, Kobeba es mas kereskedelmi enklavekba. A Kesei Meiji-korszakban, amikor aj apan ha t6sagok visszaszereztek az ellen6rzest a koncesszi6s kikot6k fclett, a felmercsek szerint 5000 kfnai elt az orszagban. A kovetkezo
cvekben a szamuk nagy ingadozasokat mutatott, a szcszelyesen v:iltakozo
diplomaciai es hadi esem enycknek koszonhet6en. Az viszont teny, hogy a
kinaiak szama mindig sokkal kevesebb volt, mint a koreaiakc. Erdekes tem
- osszeh asonlftva a burahumino kkal cs a koreaiakkal - , h ogy ez a kis nepesseg
mennyire nem izgatta a hat6sagokat. A Korai Meiji-korszakban hat:irozottat!
felleptek az 6piumcsempeszct cllen, de a Kesci Meiji-eraban mar sokkal i1!kabb a balodali erzelmu bevand orl6 politikai aktivistakat tartottak vcszelye~
nek. A nagy kantoi fo ldrenges (1923) utan a Tokyo es Yokohama kornyeker.
e l6 kinaiak egylitt szenvedtek meg a koreaiakkal az ellcniik iranyul6 line~
h angulatot. A ncm hivatalos kinai szervezetek azonban ugy u1nik, hogy el0.:
szilard szocialis tamogatast nylijtottak a bevandorl6knak ah hoz, hogy a kin:u
kozosscg Cletc rendben es bckeben fol)jon, amit altalaban kedvez6en itelt6 ..
meg a japan ha t6sagok.
1945 utan is sokkal kevesebb kfnai elt az orszagban, mint koreai. A j apan
hat6sagok es emberek szamara nem jelemettek killonoscbb ,,problemat". A h i boru utani h azatelepfteseke t kovet6en 35 000 kinai a szigetorszagban m:.radt. 50 szazalekuk T aiwanr61, 50 szazalekuk pedig a szarazfoldr61 szarm..zott. A megszallas cveiben a gyoztesekh ez tartoz6nak tekintettek maguka:.
A kinai emigransok, f6leg azok, akik folyekonyabban beszeltek a nyelvet, fer
sikeresen betolthettek a gyoztesek CS legyozottek kozotci tarsadalmi UrL -"megszallok szolgalataba alltak, vagy a kihasznaltak a feketepiacon ad 6d6 leh et6scgeket. Az 1950-es evckre viszont n o rmalizal6dott a h elyzet j apanbar:
Ezt kovetocn a tokyoi es kobei es mas varosbeli kinai kozosscgek lasst"1 no\-e
kedesnek indultak, mikozben uj, immar hivatalos munkalehetosegek n)ifit=::
meg elottl'ik.
A koreaiakhoz h asonl6an a kfnai kozosscgct is m egosztottak az anyao!'szag politikai fejlemenyei. Egyesek Jiang Jicshi (Csang Kaj-sek) 1.aiwani re-
~et tamogattak, misok Mao Zedong nepi Kin{ijacrt lelkesedrek. Az 1970-es

- :";.,. clejen, a ,,Nixon-sokkok" utan, amikor a klnai diaszp6ra mar Lobb mint
- '00 fut szamlalt, Tokyo dontese miatt, amely legitimnek ismene el a Kinai
- .:p~oztarsasagot, sok klnai fo lyamodolt allampolgarsagen. nehogy hazale-:-'! ek Ok.et a szarazfoldre. Felelmeik megalapozatlanoknak bizonyultak .
..:. ~ 9"0-as evek vegen gyorsan gyarapodolt a kfnai kozosseg. 1990-rc a sza..:~ rneghaladta a 150 000 fOt, tobbek kozott azert, men Iegalisan Yagy ille:-.-!1 an kinai diikok es munkisok ozonlottek cl az orszagot, Yalaszul a japan
_.:.zda ag szarnyalasara, s arra, hogy Tokyo mindent megtettjapan nemzct-zi hfrnevcnek meger6siteseert.
c .~p::.etlen
kulfoldiek. A japan munkaer6piac j elen t6sen kib6vii.lt a beozon l6

:.i:oldi vendegmunkasoknak koszonhet6en. A II. vilaghaboru el6tt Korea
::.epes, ideiglenesen az orszagban tart6zkod6, kepzetlen munkaerovel latta
: Japant. A Showa-Genroku-korszak utols6 evciben, amikor a n em vonz6
:::ankakorokben komoly munkaer6hiany mutatkozott, a ki.ilonb6z6 nemze egli emberek - els6sorban a dClkelet-azsiaiak - val6saggal elozonlo ttck az
:-;;zagot. 1990-re szamuk megkozelftette a 3,5 milli6t (40. a&ra).
h.ezdetben a vendegmunkasok zome no volt. A fiatal n6k a ,,vizkercskede.~mben" - prostitualtkent, tancosn 6kent, hostesskent- kaptak munkat, amit
_japan n6k tobbsege egyre kevesbe tartott elfogadhat6nak. A ferfiak az
~ ~PO-as evek vegenjelcntek meg nagyobb szamban. Nagy reszuk illegalisan
t:-rkczctt Japanba. Ugy vallaltak munkat, hogy nem volt ervenyes viznmuk,
agy annak lejarta u cin is az orszagban maradtak. 1990-bcn egy becsles sze:int mintegy 600 000 ,,n em dokumencilt" munkas tart6zkodottjapanban,
-~ik fokent az epit6iparban es feldolgoz6iparban kaptak munkit. 19
Csakugy, mint a haboru clott a koreaiak, s hasonl6an mas ipari tarsadalr.1ak vend egmunkasaihoz, ezek az emberck a legtobb esetbcn az ,,alantas"
r.nmkakat vegeztek el. H elyzetuket meg inkabb rnegnehezitettek a nyelvi
d.kadalyok, az etnikai kulonbozoseg emelte nehezen athidalhat6 n ehezses ek, illetve a japanokban elo altalanos eloitelet, miszerint az orszig tillsagoan zs(1folt ahhoz, hogy a vendegmunkasok ,,Mckkija" Legyen. A munkaltat6k szempontjab6l az olcs6, sokretuen felhasznalhat6 munkacro szamos
elonnyel rendelkezett. A n 6k a ,,vizkereskedclcm" ,,legszennyesebb" allasait
kaptak. Fonokeik gyakran kapcsolatban alltak a j apan es a kiilfoldi szcrvezett
blin szove tkezetekkel.
1990-re a kormanyzati hivatalnokoknak mar annyi problem at okozott ez a
rosszul ellen6rzott folyamat, hogy felulvizsgiltak a bevandorlasi torvenycket.
Olyan joghezagokat alkottak, amelyek Legitimaltak a vendegmunkasok jelenletet. A hatarozatok engedclycztek az ,,ipari tanul6knak", teh at a szakmai
kepzesben reszesul6knek, hogy legalisan az orszagban maradjanak, annak
1' 1 Komai
C1>
C1>
,.....
I
L'l
'......
H iroshi: Migrant Workers in japan. London, 1995, Kegan Paul International, 1., 82.,
100. p.
663
milli6 (fo')
4,5
4,0
az orszagba erkez6k osszletszirna
3,5
3,0
,
,,
,,
,,
' .. - ............... ,'
,
: ujonnan erkez6k
2,5
,,
2,0
,,
1,5
1,0
visszaten5k
....... .........
0,5
.......
...... ...................................... ......... .....
~
~
~
oo ~
m ooo -oo oo
~ ~
~
~
~ ~
oo oo
m om -m m
~
~
~
~
~
~
~
~
oo oo
oo
oo
oo oo
m
m
m
o~
m m m m m m m m m m m m m m m m m m m m m ~
- -- - - -- -- -- - - - - - -- ~
40. a bra A kiilfoldiek bev-.lndorlasajapanba (1975-1996). Mikozben a fejlodo japan gazdasag a Showa- Genroku-korszakban teljes mertekben felszfvta a haza:
munkaerot, megkezdodott a kulfO ldi munkasok tomeges beiramlasa. Ez a foly2mat egeszen az 1990-es evek e lejeig tartan. Ekkort61 lenyegeben stagnaiL a Yendegmunkasok szama, majd az uj bev:indorlasi torvenyek hat:isara ismet novekedni kezdett. Fomis: Douglass, Mike - Robens, Glenda S. (eds.): japan and ClolxL
Migration. Foreign Worhers and the Advent of Mul!.icullural Society. London, 2000
Routledge, 23. p.
ellenere, hogy a ,,kepzesi programok" gyakran alig alcazott, rosszul fizerei.:

allasokat takartak. Egy rnasik cikkely a ,,sziiletettjapan" fogalmat felhaszncilva megkulonboztctte a japan 6sokkel rendelkezo bevandorl6kat a tobbie~
t61, s elObbieknek lehctove tettc, hogy ,,visszaterjenek" a sziil6hazajukba. EL
ajogi kitetel mintegy 150 000, Latin-Amerikab61, f6leg Braziliab61 erkez.:
munkasnak biztosltott torvenyes allastjapanban, aholjobb munkakat bizrosltottak a szamukra, mint mas nemzctek szulotteinek. Amig viragzou a gazdasag, ezeknek a joghezagoknak koszonhetoen sok munkas erkezett hivaralosan Japanba, de emellett folytat6dott az illegfilis bevandorlas. A hirtele:::
bekovetkez6 gazdasagi visszaeses sok vendegmunkast tett munkanelkuliYe
Ez a csoport nehez helyzetbe keriilt, igy sokkal nagyobb tarsadalmi ,,veszel~:
jelentett, mint korabban barmikor.
664
--\.:: ainuk es a ryukyuiah. A reg6ta a Japan Birodalom pcremen clo ainuk cs

rylikyiiiak tovabbra is komoly nehezscgekkel szembesiih ek, mikozben igye~ezrek megtalalni helyiiket az ipari korszakjapan tarsadalmaban. A mintegy
':?O000 hokkaidoi ainu az 1930-as evekre mar tobb mint ket evszazada szemedeu a wajinok - a Tokugawa-bakufu idejen ig-y neveztck Hokkaido japan ne!-Jesseget - tarsadalmi es gazdasagijelenletet61. Az ainukra 6riasi nyomas ne!'!czedett. Tabb tenyez6 egylittesjelenlete - a wajinok altal behurcolt betegegek, az onall6 megelhetesi forrasok megsziinese, a betclepiil6k rcszerol
megnyilvanul6 tarl6s eloitelctck es diszkriminativ viselkedes, valamint a helyi
;.ormanyzat elkolelezettsege a sziget mindenaron val6 fejlesztese mellett, tekinte t nelkw az ainuk es az 6slakosok kultfuajanak erdekeire - jelentosen lerontott:a az ainuk anyagi helyzetet es megnyirbalta a nemzeti onbecsiilesiiket.
A kormannyal kapcsolatban all6 Ainu Kyokai (Ainu Szovetscg) az 1930-as
C\'Ckben az oslakosok helyzetfoek javitasa erdekeben alakult mcg. Akkoriban ajavul6 kozoktatasi fcltetelek eredmenyekeppen, ha lassu iitemben is,
de n6tt azoknak az ainuknak a szama, akik elsajatitottak a japan nyelvet es
mar tajekoz6dn i tudt:ak a japan kulturaban. Ezek az ertelmisegiek clkotelezetten pr6baltakjavitani az etnikai csoport clctkoriilmenyein. A II. vilaghaboru utan a vezet6k lijjaclcsztettek a szovetseget es annak rarsadalmi celjaita szovetseg 1961-t61 Utari Kyokai (Hokkaidoi Ainu Szovecseg) neven mukodott tovabb.
A.z t"ijjaszervezodes eveiben a.zonban meg mindig nagy kiilonbsegek mutatkoztak az ainuk es a wajinok helyzete kozott. Noha a nemzedekek 6ta tart6
keveredes jelentosen csokkentette az antropol6giai eltereseket, a japanok
tobbsege ugy gondolta, hogy egy ainu, a fizikai kiilseje ellenere, vagy eppen
emiatt, mindig is csak egy ainu marad. A Showa-Genroku-korszak elejen egy
ainu keseru szavakkal jellemezte ezt az allapotot:
,.Haaz ereidben csupan nehany csepp ainu ver csorgedezik, de az arcod egy
ainura emlekeztet, akkor te az emberek tobbsegenek a szemeben ainu vagy.
Hova is mehetnenk mi, ainuk, akiket itt hagytak a semmi kozepen 16gva?"20
Mas tarsadalmakhoz hasonl6an, amelyekben hasonl6 etnikai viszonyok
uralkod tak, az ilyen el6iteletek diszkriminatfvviselkedest, hatranyos megki.iIonboztetest eredmenyeztek, ami demoralizalta a kisebbsegeket.
Az 1960-as evckben, amikor a II. vilaghaboru utan sziiletett els6nemzedek
a kozepiskola befejezese utan, kilepett az e letbe es munkat vfillalt, mar a fiatal ainu aktivist.ak is ott voltak kozottiik. Ok es az 6kec ramogat6 fiatal wajiook
el6deiknet sokkal er6szakosabb m6don kezdtek kovetelni a regi serelmek
hathat6s orvoslasat. 1970-re az aktivistak, folcg Tokyoban, szervczetekbe
tomorultek, hogy igy kiizdjenek az ainu kise bbseg sorsanak jobbitasaert.
Te1jeszteni kezdtek az ,,ainusag" es az ,,ainu felszabaditas" eszmenyeit. A burakumin vezet6k taklikajat koverve hevesen es allhatatosan eli:teltek minden
20 Siddle,
Richard: Ainu: Japan's Indigenous People. In Weiner, Michael (ed.): japan's
Minorities. The Illusion of Homogeneity. London, 1997, Routledge, 26. p.

665
olyan rendelctet es publikaci6t, am it rasszistanak minosite ttek. Nagy scgitsegiikre voltak ebbcn a korabeli, p eldaul az Eur6paban es Amcrikaban szcrvez6d6 fc1szabadit6 mozgalmak. Elesen biraltak azokat az ainukat, akik a saj at
boldogulasuk erdckeben, egyre nagyobb szamban, pr6baltak azonosulni a
wajinokkal. Elutasitottak az iparositasi terveket, amelyek vcszelyeztettck az
oslak.osok halaszati es masjellegu erdekeit. Szembehelyezkedtck a nemkivan atos, n em gazdasagi celu magatartassal, lcgyen sz6 a turistak altal latogaton
muzeumi tarlatokr61, amelyck a ,,primitfv" ainu kulturat mmattak be, Yagy
a mindennapok el6iteleteir6l, amelyekkel az ainu gyerckek az iskolaban, a
munkasok pedig a munkahelyciken szembesiiltek nap mint nap. Ide tanozott az is, ahogyan a hivatalos japan tortcnetiras viszonyult hozzajuk, illet\e
az, hogy a hivatalos allaspont szerintJapan egy ,,homogen" orszag, ahol nem
elnek kisebbsegek.
A ,japanizaci6" helyett egyesiteni es mozg6sftani szcrettek volna az ,,ainu
nemzete t". Zaszl6t terveztek a nemzct szamara. Tanitani kezdtck az ainu miiveszeteket, szokasokat cs nyelvet, megpedig az 6slak.ossag epulesere cs sz6rakoztatasara, nem pedig a turistak kedveert (es penzeert) . Atfrtak Hokkaidt
torteuelmet. Az. uj megkozelitesben nem a wajino k gyozelmeit, hanem sokkal inkabb az ainuk diadalait helyeztek eloterbe a ,,Sziilofold " (Ainu Moshrri) vedelme ben . Az 1970-es evek vegen YCtki Shoji, az Utari Kyokai vezet~e-.
igy fogalmazta meg az ainu nemzeti tudat lcn ycger:
,,Ainu Moshiri volt a Szulofold, mely elctet adott az ainu kulturanak. Ez.,,
mai napig sem valtozott. Az isten ek, rnelyekben a nepunk hisz, nem hagyt.
el orokre Ainu Moshirit.Jelen h elyzctben, amikor az egyes regi6kban csoda~
nepi szertartasokat rendeznek, cs tisztelettcljes imakkal h6dolnak a tcrmeszet nagy Istenc elo tt, mindez, igaz szellemi sikon, de m egerositi nepl.in ke.
abban, hogy Ainu Moshiri, a Szulofold es az ainuk egyilve tartoznak."21
Mindennek a j ogi hattere 1984-ben teremtodott meg, amikor az l.'tx~
Kyokai egy reszle tesen kidolgozott torvenytcnrezetet nylijtott be, ami biinte~
te a diszkriminativ cselekedete ket, biztositotta az ainunak a nyelvhez, a kdturahoz es n emzetisegi oktatashoz, valamint a gazdasagi es politikai egyen; -~
scghez val6 jogait. Narita Tokuhei, az ainu aktivista egy izben a burakur- 1nokb6l all6 h allgat6saga clo tt kifejtette a tcrv mcgval6sitasanak politikai tr-tegiajat:
,,Ko nyvet adunk ki nepiink tortenelmer61, koveteljuk a minket mcgille.
jogokat, tisztazzuk a szarmazasunkat, es vcgre a saj at labunkra allunk. Mik.:-ben ezen munkalkodunk, osszefoghatunk a lmrakuminok felszabaditasi mc-galmaval, a koreaiakJapanban szervezodott csoporgaival, a testi fogyatek1;_
el6kkel, a nomozgalmakkal es a tobbi civil tarsadalmi szervcz6dessel. "21
Remenycik szerint a koalfci6s politika elerte volna mindazt, amire a sze-:vezetek onall6an n em lettek volna kepese k.
A politikai agitaci6ra valaszu l, amelye t az LDP ellenfelei igyekcztek a a_=21
666
Siddle, Richard: Raa, Resistance and the Ainu ofjapan. London, 1996, Routledge, 176., 17~
hasznu kra fordftani, a kormany megcr osftettc e lko cclcze usegc t a m e llcl t,
h ogy az ain uk es a wa1i'11ok ,,u to l1'cny elott egy<.:n /J, japan a //amp o lgarok ". ~
Emcllett tobb intezkedest is h ozott, hogy j avitson az ainuk cletszfnvonalan.
Penzugyi alapokat hozrak !fare az Utari Kyokai kozvetftesevcl, h ogy ezzel is
csokkentsek az elegedctlenseget, s er6sitsek a ,,bcolvadas-partiak" h elyzctet.
Az 1980-as evekben az etnikai viszonyokon sokat j avit6 korulm enye knek
koszonhet6en - p eldaul a Showa-Genroku-korszak gazd asagi fellend ulese ,
a kib6vitett kormanyzati tamogatasok, az ainuk onfejlcsztcsc es a nemzedekYaltas - , meggyengiilt az ainuk nacionalista mozgalma, s az 1984-es reformja\aslatok veghezvitele is lelassult. A wajinok el6fte le tei idOkent meg mindig
feszultsegeket okoztak, de 1990-re az ainuk n agy tobbsege beilleszkedett a j apan tarsad alom mindennapjaiba: wajinokkal hazasodtak es a gyermekciket
is a ,j apan " szellemisegnek megfeleloen neveltek. A to bbseg szakitott a szeparatista eszmekkel. A demografiai folyamatok bebizonyitotcik, hogy a ,,nemLeti let" aligha lehet tobb min t cgy atmen eti, tCmCkeny sz6no ki sz6lam , a
biiszkcscg forrasa, egyikc azoknak a tortenelmi oroksegeknek, am clyck az
ipari korba belepo Japan ban is fennmaradtak.
Ekozben a j ap an szigetsor deli hatarvideken, a Ryi1kyii-szigete k m in tcgy
1 millios kozosscgen ek sokkal biztat6bb eselyei ad6d tak arra, h ogy kivivja a
nemze ti onall6sagot. Az Edo-korszak hajnalan az addig fiiggetlen Ryiikyii Kiralysag a Satsuma-klan fennhat6saga ala keriilt (9. fejezet). A Sa t-Cho-szovetseg 1868-as gyozelme u tan a fClig-meddig meg 6nall6 kiralysag vegleg beepiilt a Meiji-rezsim kozigazgatasaba. A szigetiv eszaki reszet Kagoshima
prcfektt"irahoz csatoltcik. Okinawa szigeteb61 es a d clcbbi reszb61 6nall6 pr efe kturat szcnrcztek.
Tokyo egeszen a II. vilaghaboru vegeig ragaszkod o tt ahhoz, hogy, az
aimtkhoz hasonl6an a szigetek lakossagat beillesszc a j apan tarsad alomba.
:\ ryukyiiiakat cppugy m egoszto tta az, ahogyan a ,,szarazfoldiek" a nyelviikhoz es a ku lturajukhoz viszonyultak, mint eszakon az ainukat. A kivancsisag
es a megvetes kusza kevereke kiserte az asszimilacios p olitikat. Gazdasagi
zempontb61 azonban tovabbra is elegge neh ez helyzetben voltak. Emiatt
1938-ra mar mintegy 72 000 szigctlak6 gondo lta ugy, h ogy nem ker a japan
fe nnhat6sagb61. Sokan koziih'.ik viszont a japan n agyvarosokban vagy Mikronezia szige tcin, esetleg m as gyarmato kon pr6baltak szeren csct. Itt rendszcrin La legalantasabbnak tartott munkakat vegeztette k vellik.
Az 1945-os vereseg kulonosen borzalmas volt az okinawaiak szam ara , mivcl
a csendes-6ceani hadszlnter egyik legvfreseb b iitkozete a szigeten es a sziget
kortil zajlo tt. Ebben a becslesek szerint 150 000 polgari szemely (ferfiak, no k
es gyermek) veszitctte eletet, a sziget lakossaganak kozel a harmada. A pontos szamot azonban soha n em fogjuk megtudn i.23 A vcreseg u tan Okinawa
C>
O'l
Ol
......
I
l.."l
'<!'
Ol
!'! Sidd le: Ainu: J apan's Indigeno us People .. . 34. p .

Feifer, George: Tennozan. T he Battle of Okinawa and the Atomir. Bomb. N ew York, 1992,
T icknor and Fields, 533. p .
~.i
667
amerikai katonai mcgszallas ala keriilt, s hivatalosan csak 1972-ben csatoltak

visszaj apanhoz, tehat sokkal kes6bb, mint ahogy a megszallasjapanban veget ert, s az orszagban megkezd6dott az elkepeszt6 iramu gazdasagi fejlodes.
Okinawan a lakossag, a k6nnyit6 szandeku intezkedesek sora es az ujratelepftcsi programok e llenere, rendkiviil terhesnek erezte az amcrikai hadsereg jelenletct. De 1972 utan, amennyire vagytak arra, hogy tivozzanak az
amcrikaiak, a tobbseg legalabb annyira csa16dott volt a visszaallitott japan
fennhat6saggal kapcsolatban. Ezt u gyanis ugy vezettek be, hogy semmibe
vettCk a szigetlak6k erdekeit. A Ryiikyii-szigeteknek meg a Showa-Gcnroku-korszak felvirigzasab6l sem szirmazott val6di haszna. Csupan kozvet..-e
reszesiiltek bel6le, a kormanyzati kiadasok, a megnovekedett turizmus revcn, illetve annak k6sz6nhet6en, hogy a ,,szarazfoldon" dolgozo - igen na~
szamu - ryllkyliiak a keresetuket hazautaltak_ Am akadtak olyan szigetlak6k.
akik elegedetlenek voltak a nem sziln6 nehezsegek es a diszkriminici6 miatt.
A helyiek, fokent az ertelmiseg koreben meg az 1990-es evekben is megfigyelhet6 volt az a fajta nehezen mul6 frusztraci6, ami altalaban az alabecsulc.
felgyarmati sorban el6 cmbereketjellemzi, akiknek etnikai h agyomanyai e
tortenelmi oroksege, egykori onall6siguk es kulturilis eredmenyei nem
kaptik meg a megerdemelt tiszteletet.
Vallasi elet
1945 es 1990 k6z6tt a vallasi kerdesek - ennek tarsadalmi helyzete es velt szerepe, valamint mukodcsi feltetelei - csak nagyon ritkan keriiltek a kom~le
meny erdekl6desenek a kozeppontjaba. Ez a ,,csend" arr6l arulkodott, hoga hatalom nyitott volt a korszakra jellemzo sokfete vallasi mozgalomra. A \-:lag mas reszein - peldiul Del-Azsiaban, a Kozel-Keleten es Eszak-Amerikiban - sfrlyos problemakat okoz6 szets6seges vallasi megmozdulasok lenyeg&ben teijesen elkeriiltekJ apant a Showa-Genroku-korszakban.
Ketsegtelcn, hogy reszben az orszag gazdasagi fellendiilesenek koszonhetocn, ami sokakat a j6let, masokat a remeny frzesevel toltott el,J apanban a=
emberek konnyebben elfogadtak a masikat. Masreszt a korszak nyugodtsa~
a szinkretista gondolkodas evszazados hagyomanyait is riikrozte, amely p.....,gyomanyok elhallgattattak a fanatikusokat annak ellenere, hogy a lakosS.:=
sokfele vallasi gyakorlatot kovetett_ A teny, hogy a vallast nem tekintem~
,,problemanak", abb61 is fakadhatott, hogy a korszak legsurget6bb prob:e-mai - a diplomaciai kfrdesek, az etnikai fcsziiltsegek, a nemek kerdcse es ::.:
eletszinvonal fenntartasa - kfvlil alltak a vallas hat6koren. A ,,vallast" terrr:cszetesen sokfelekeppen lehet crtelmezni. Az alibbiakban olyan temakat ,-:..;._.;. .
galunk mcg reszletesebben is, amelyek nagy horderejuek voltak: az e~h iz
intezmenyek hanyattatasai, kapcsolatuk az allammal, illetve a vallas szcreptjcllcge es helyzete.
668
Az intizminyrendszer helyzete. A :\i1eiji-korszakban a buddhista templomokat
megfosztottak az allami tamogatast6l. A ,,felbukkan6" uj mozgalmakat a

buddhizmus vagy a shinta rendszcrcbe tagoztak be. A n em szektarianus shinto
szentelyeket, ami mintegy 90 szazalekukat magaban foglalta, nem vallasijellegu intezmenyeknek minosltettek. A legn agyobb szentclykomplexumokat
viszont anyagilag is tamogatta az allam. A kes6bbi sz6rvanyos, az allam es az
egyhaz viszonyaval kapcsolatos konfliktusok alig n ehany ertelmiseginek es
vallasi vezetonek keltette fel az erdeklodesct. A lakossag zomc kiilonosebb
valtozasok nelkiil gyakorolta a hitet, ugy, ahogyan azt a korabbi nemzedekek
te ttck. Ekozben a politika szintjen egyre h arsinyabban hangoztattakjapan
egyediitall6 shinto orokscget es isteni kiilde tcset.
A megszallas evei alatt, egy evtizeddel korabban, hogy az amerikai kongresszus torven yt h ozott (1956) arr61, hogy az USA papirpenzein meg kelljelennie az ,,In God We Trust- Istenben a mi bizodalmunk "feliratn ak, az SCAP egy
betillott allamvallas eszkozenek nyilvinitott minden shintO szen telyt, koztiik
a hosi halottaknak emleket filllt6 Yasukunijinjat cs a hozza Lartoz6 Gokokujinjat. Feloszlattak azt a kormanyhivatalt, amely ezeknek a fenntartasaval foglalkozott. Az SCAP azt is megtiltotta, hogy a szcntelyek kozadomanyokat fogadjanak el. 1952 u tan a politikai vezet6k idonkent tettek o lyan gesztusokat,
amelyekkel meg akartak eroslteni a kormany es a shinto kiilonlegcsnek tartott kapcsolacat, f6leg a Yasukunijinjaval kapcsolatban . Ezek a gcsztusok zajos ellenallast valtottak ki sok vallasi fadekcsoport reszfaOl. Az SCAP altal lefektetett alapelv az allam cs az egyhaz szetvalasztasar61 a Showa-Genrokukorszak egeszeben j6reszt sertetlen maradt.
A shinto szentelyck sorsat - a buddhista templomokehoz hasonl6an -,jobbara n em a kormanypolitika, hanem a tarsadalmi es gazdasagi viszonyok hataroztak meg. Az orszag talpra allasanak nehez eveiben a templomok es a
szentelyek helyzete, vallasi h ovatartozasukt61fl1ggetleni.il, sokat romlott, mivel nem kaptak meg a megfelel6 tamogatasokat a hiv6kt61, raadasul csokkentek a berleti dijakb61 es mas befektetesckb6l szarmaz6 beveceleik. A leghfresebb vallasi intezmenyek sem rudtak o lyan hatekonyan kiakn azni a ,,piaci ertekiiket" mint turistalatvanyossagok cs fi lmforgatasi h elyszinek. KesObb
azonban mar ugyesen ki tud tak h asznalni a Showa- Genroku-korszak gazdasagi fellendiilescbol fakad6 elonyoket, peldaul a magas lelckarakat, a felviragz6 idegenforgalmat es bclfoldi turizmust, illctvc azt, h ogy a kozvelemeny
egyre nagyobb :rdekl6dest mutatott a h agyomanyos kultura targyi emlekeinek megorzese iran t - mondani sem kell, a templomok es a szentelyck epiiletei, valamint a bermiik rejlo kincsek ennek az oroksegn ek a legbecsesebb reszci vol tak. 2~
Ennek kovetkezteben az intezmenyesitett buddhizmus es shinto vallas ismet viragzasnak indult. A falurendezesek evtizedeinek koszo nhetoen az
21
0
Ol
Ol
......
I
\!')
""'
Ol
Nelson, J ohn K.: Enduring Identities. The Guise of Shinto in Contempormy japan. H onolulu,
2000, UHP.
669
1879-ben meg mintcgy 175 000 shint6 szentely szama 1940-re a felere cs6kkent. Az 1950-es evekbcn a falvak atszervezese miatt t'tjabb 10 000 szentcly
szunt meg. Ezt k6vet6en azonban a szamuk 80 000 korll! stabilizalodott. A
buddhista templomok szama tovabbra is 75 000 k6rul mozgott.
Az intezmenyes vallas pcremvideken mukodtck az ,,uj vallasok" (shin
shilkyo). Nehany ezek kozul a szektarianus mozgalmak koziil (koztiik a 13. f ejezetbcn emlftett kurozumikyo, lwnh6kyoes tenrihyo) aKesei Edo-korszakban alakult ki. Tobbsegill< azonban a Meiji-korszakban jelent meg, j6reszt a videki
teriHeteken. (A Meiji-korszakban kis szamban, de a keresztcny tanokat vallo
szcktak is feltuntek.) 1945 utan az ujjaepites keserves eveiben ezek a szektak
nepszen1ek voltak, am a Showa- Genroku-korszakban, mikozben mcgfogyatkozott a videki nepesseg, es a foglalkoztatas sulypontja a varosok ipari kozpon tjaiba tevodott at, sok mozgalom elveszitette a hiveit. Mas felekczetek,
cls6sorban a varosokban mukodo szektak, ekozben t'tj cs izgalmas tanokat
hirdettek, s rendelkeztek a legmoderncbb technol6giai hatterrcl. Ezeket neveztek osszefoglal6 nevcn ,,uj vallasoknak".
Az ,,uj vallasok" k6ziil alig nehany tudott komoly intezmenyi hatteret kiepiteni. Keves szckta rendelkezett annyi hivovel, hogy nagyobb templomokat es alk6zpontokat hozhassanak letre, hitterit6i programokat inditsanak
el, sajat papsagot kepezzenek ki, rendszerbe foglaljak a hittetelciket, rendszeres es pazar szertartasokat tartsanak, illetvc, hogy reszletcsen kidolgozzak
a mozgalom mukodesi elveit. A szektak tobbsege tiszavirag eletu helyi mozgalom volt, amelyek az intezmenyes szervezodes alacsony szintjen maradtak.
Ezekben gyakran valtozott a tagsag 6sszetetele. 1990-ben a mintegy 40 nagyobb szekta kozul mindossze 6 felekezetnek volt 1 milli6 f6s vagy nagyobb
tabora. A legtobb kozosseg letszama kevescbb mint 100 000 f6 korul mozgott. A tudosok egyetertenek abban, hogy ezek az adatokjclentosen eltulozzak a melyen hivo emberek szamat.
A vallri.si. gyakorlat. Ezek az ttj mozgalmak elsosorban nem az intezmenyi harteruk miatt erdemelnek figyelmet, hanem amiatt, hogy kifcjezesre jutou
bennuk a kor emberenck vallasossaga. Egyaltalan nem meglep6 m6don, tekintve, hogy a korabeli vallasi elet sziilottei voltak, sok tekintctben az orszag
gazdag vaUasi hagyomanyaira epultek. Ezek koze tartozott a szinkretista gondolkodasm6d es gyakorlat, tehat az, hogy a kiilonboz6 nezetekct cs doktrinakat a sajat erdckeiknek megfelel6en otvoztek. A masik ilycn sajatossag az
volt, h ogy az uj mozgalmak nagy jelent6seget tulajdonitottak a hit es a valJa gyakorlat ,,evilagi el6nyeinek".
Az tU vallasoknak azonban termeszetszeruleg megvoltak a sajatsagos j ellemz6ik. Ezek nagyon fontosak voltak abb61 a szempontb61, hogy cppe:'!
ezekben az ujszen1 elemekben rejlett a nepszeruscguk. A legti:ibb mozgalm at - meglep6 m6don - a karizmatikus no'k alapitottak. Altalaban a leheu:;
legkisebbre csokkentettek a papokat es a hiveket elvalaszt6 tavolsagot. Nag
670
lclkesed esse l toboroztak a hfveiket, akik azu tan aktfvan rcszt ve ttck a szekta
kozossegi e leteben. Tani'.tasaik:

,,eviJagi e lonyoket igertek a hiYeknek, p eldaul a gy6gyu1ast, a csaladi problerna k megold6 d asat
cs a meggazdagodas t. Etikaju kban h angsu lyoztak a csa-
ladi osszetartast, az oszin teseget, a mertekletesseget, a h arm6nia t, a szorgalm a t es a gyermeki SZUIOtiszte)etet. "2S
Enn ek szelle meben a hit altali gy6gyulas lehetoseget kfnaltak az e mbereknek, segi'.tettek az oregeket, lelki scgClyt ny{tjto ttak a raszorul6knak, illetve a ldast osztottak az otthonokra es az ott lak6kra (sot a h az h a lottaira is).
A tanitasok terjeszt6i hangsulyozt<ik az cgyen onmuvelesenek a fo ntossagat, mivel igy a hfv6 egyben a kozossegjavat is szolgalja: segiti a ,,a bo ldogsagot, az egeszseget, a tarsad alrni rende t, a b6 terrnest es az evszakok rncgszokott valtakozasat". Az onmuvclcs legfontosabb cszkoze az ad o tt kozosseg
szcktarianus tanainak elkotelezett tanulmanyozasa es gyakorlasa volt. Ez
ugyanis a tanit6k allftasa szerint, er6sitette a j ellemet- az odaad6 hiv6 jobb
e mberre valik, teljesebb, igazabb, hasznosabb es sikeresebb ele tet el, el6segi'. tve a legf6bb celkituzes, az egyetemes rend megval6sitasat.
Az egyen onfejlesztesc, amib61 masoknak is h aszna szarmazik, s ami segfr
fenntartani a termeszet re ndjet, korantse m volt ttj eszme . Evszazadok 6ta
m elyen bennc cit a vallasi hagyom an yokban. A II. vilagh aboru utanjapanban a regi es t:tj vallasi mozgalmak egyarant n epszeruek marad tak. Valamikor
1980 korill a Kinpusenji - a templom a Hiei-hegyen a.Jl6 hires Enryakujinak,
a T endai-szekta kozpontjfoak egyik altemploma volt, em cllctl a h egyi aszketasaghoz kotodo shugendO-hagyomanyok kozpontjakent is mukodott Nara
prefektura Yoshino korzctenek h egyei kozott- egyik szerzetese megjegyezte:
,,El6szor magadra figyelj , band mega hibaidat, s javfts magado n, naggya es
er6sse fejlesztve a tudatod (jiri rita) [igy, mikozb en onmagadon munkalkodsz, m asokon is segitesz]. "25
Haaz egyen igy tesz - folytatta a szerze tes - akkor el6segiti ,,a vilag bekejet
es az emberek kozotti nagy osszhangot", megmentvc masokat a szenved est61,
,.segltve 6ket a kivansagaik beteijesiileseben".26
A szam os uj vallas koziH a Soka Gakkai volt a legnagyobb es a legaktivabb.
Eredeti n eve Saka Kyoiku Gakkai (kb. ErtCkter cmt6 Oktatasi Tarsasag) volt.
A mozgalom a II. vilaghaboru m an valt j elentosse. A Showa-Genroku-korszakban vegig j e lentos vallasi mozgalomkent tanottak szarnon. A Soka Gakkait 1930-b an a lapitotta Makiguchi Tsunesaburo. A szekta a 13. szazadba n
e!t hires tanit6, Nichiren tanitasait cleszte ttc ujja. A haboru cveiben be til toltik a mozgalma t, de 1945 utan Makiguchi ut6dai rovid id6 alatt ujra n ep szeruve te tte k. Eloszor orszagos, majd kes6bb nemzetkozi mozgalom valt bcl6le.
Ezt er6szakos teritesekkel, az intezmenyrendszer k6riil tekint6 reformja ival,
25
Hardacre, Helen: Kurozmnikyii and the New Religions of]a/Jan. Princeton, 1986, PUP, 5.,
12. p.
26 Reader, Ian: Religion in Contemporary japan. Honolulu, 1991, UIIP, llO. p.
671
a tevekeny kozosscgi elet fenntartasaval, illet:vc a hlv6k szamara rendkiviil

vonz6 eszmek hi rdetesevcl ertek el. 1964-ben a csoport megalapitotta a sajat
politikai partjat, a Komeitot (Tiszta Kormanyzas Partja). A partnak sikeriUt
bejuttatnia ajeloltjeit a helyi es prefekturalis hivatalokba, sot a Ncmzetgylilesben is mandatumokhoz j utott, ahol kozepen all6 csoportkent egyenst'1lyozott az LDP es a szocialista ellcnzek kozott. Ekkorra a Soka Gakkainak mar
m integy 15 m illi6 tagja vo lt, s a tagok mintegy harmada aktivan rcszt vett a
kozosseg c leteben. A szektanak kes6bb is sikeriHt meg6riznic vallasi es politikai jelenletet a japan kozeletben .
Sok mis uj vallasi mozgalomnak azonban a Showa-Genroku-korszakban
csokkent a tagletszama, mikozben rendkiviil dinamikus ,,uj-uj vallasok" (shin
shin shukyo) tumek fel. Nehanyuk az ,,uj korszak" (new age) vallasanak nyilYanitotta magat, elutasitva a kozponti doktrinak le~ogosultsagat, ehelyett az
egyen spiritualis fej lodeset helyezve a kozcppontba. Ugyveltek, az egyennek:
,,ra kell lelnie sajat bels6 lenyegere, ki kell fej lesztenie sajat spirirnalitasat.
s meg kell val6sitani saj at szellemi atalakulasat. Mivel a celok ennyire szemelyre szabottak, a m6dszerek, koztuk a meditaci6, az aszketikus gyakorlatok, a test fegyelmezese es a pszich oterapia, mind celravezet6k lehetnek. De
emellett el kell melyl"1lni az 6si kulturak misztikumaban, a regi vallasi rendszer ekben, a mitoszokban, a sfunanok hagyomanyaiban es a pszichol6giai elmeletekben. "27
Az (~ mozgalmak hivei, mikozben egyfrtelmuen hangot adtak a ,,tudomanyos igazsagokkal" szem beni bizalmatlansagu knak, egyertelmuve tettek rajongasukat a tudomanyos fantasztikum , a demonok, a foldonkivliliek es a
mitikus, Godzilla-szeru szornyek irant. A m indenh at6 lelkek gazdag hagyomanyai csak meg inkabb erositettek 6ket a hitukben . Szektat61 fiigg6en kulonfele amulettekkcl, szeanszokkal es egyeb spiritiszta szertartisokkal akartak elerni, hogy kapcsolatba keruljenek a magasabb rendu lelkckkel, s vedelmet nyerjenek a gonosz er6kkel szcmben. Egycsek ordogfuesekeL rendezteJ..
a nem kfvant lelkek eluzeserc, illetve a bctegek meggy6gyitasara.
Noha nagyon regi hagyomanyokat elesztettek ujja, az ,,uj-uj vallasok" SOKkal inkabb a varosokhoz kotodtek, mint a regebbi ,,ttj vallasok". Sokkal ir.kabb hajlottak arra, hogy a tanaik tcrjeszteseben es a tagok toborzasaban segitsegiil hitjak a media kiilonfele formiit. 1987-ben az egyik szerz6 a k6Yetkcz6kkel m agyarazta Kiriyama Seiyll, az akkoriban igcn nepszer(i Agonshl:.
alapit6janak a sikereit:
,,Kiriyama Seiyll tudatosan ugy ertelmezi a buddhizmust, hogy a szavait ::
fiatalok be tudjak fogadni - ezert a mUholdas televizios kozvetites, a moder:!
temp lorn, a baratsagos hangvetehi szertartasok es a kozvctlen, nem tavolsac-
27
672
Shimazono Susumu: New Religious Movements. Introduction. In Mulli ns, Mark E. et <!..
(eds.): Religion and Society in Modm1]apan. Sel.ecled readings. Berkeley, 1993, Asian Hum.:i.
nilies Press, 226. p.
tart6 modor. Mindezek osszessege ben egy olyan hivObarat vallasi rendszerre
allnak ossze, amire napjainkban a modemJapannak sziiksege van. "28
Ez feltetlemil egy naprakesz, modem vallas volt, hogy m ennyirc, arra majd
a jov6 ad valaszt.
A vallas sokfete celt szolgalt, de a legtobb ember szamara a gyakorlat nem
kotodott szorosan egyctlen kiemelt do ktrinahoz sem. Magaban foglalta a
kiilo nfele 6nfegyelmez6 gyakorlatokat, a szarnukra utmutatast ado jove nd6mond6k es rnediumok tanacsait, a magikus tulajdonsagokkal felruhazott amulettek m egszerzeset, illerve a szellemvilag j6indulata m egszerzesenek mas
m6djait. A:z. emberek sok mindenre vagytak: bonyodalmak nelkilli gyermekszuletesre, termeszetes halalra, iskolai es munkahelyi sikerekre, a kozuli ba lesetek elkeriilesere vagy kedvez6 es szerencses dolgokra. Reszt vettek az
olyan, tobbe-kevesbe vallasosnak nevezhet6 szertarcisokon, mint az 6sok sirjainak a meglatogat:asa, az ujevi ritualek elvcgzcse vagy a zarandoklatok vegigjarasa. 2'J
A Showa- Genroku-korszak eveiben egyre tobb fiatal no koreben terjedt el
a termeszeces vagy rnesterseges utan elvecelt rnagzatok emlekere rendezett
szertartas (mizulw huy6) szokasa. Te ttek ezt annak ellenere, hogy sokatjavult a
sziiletesszabalyozas szinvonala es hatekonysaga, ernellett pedig visszaesett
a muvi terhesseg-megszakitasok szama. (A hivatalos staLisztikak szerint az
abortuszokszama 1955 es 1990kozott 1,17 rnilli6r61457 000-re csokkcnt, bar
lehetseges, hogy kisebb volt a visszacses merteke, mivel nem derult feny minden esetre. 30) A mizuko kuyo szertartasanak novekvo n epszeruscge azt jelzi,
hogy megvaltozott az abortusz megitelese. A II. vilaghabort'.1 utani nehez
evekben a nOk a sajat szemszogiikb61 n ezvc m asokj avara mondtak le a magzatukr61, igy nem erhette oket az a vad, hogy onzesb61 cselekedtek. A Showa-Genroku-korszakban viszont mar a legtobb esetben a sajat akaratukbol
tettek igy. Ez mindenkeppen onz6seg volt a resziikr61, amivel magukra haragitottak a torodest erdemlo magzat szellerne t. Ezt a hiedelmct az 1970-es
evekt61 kezdve hatekonyan kihasznaltak a vallasi mozgalmak elelmes vezetoi,
akik olyan szertarcisokat ajanlottak, amelyek rnegbekitik a magzatok lelket,
igy konnyitenek az anya lelkiismeret-furdaiasan.
Ekozben a templomok tobbsege mar elsosorban inkabb csak a holtak emlekhclyeikent rnukodott. A papok tevekenysege jobbara a teme tesek es ernlekszertartasok elvegzesere korlatoz6dott. A varhat6 elettartam meghosszabbodasaval a Showa- Genroku-korszakban egyre tobb japan, f6leg a n6k szamar a valt riasztova az a jov6kep, hogy hOSSZll, betegsegekkel sulyosb)tott
oregkor var rajuk, amikor a gyermekeikt61 es masokt61filggenek majd. Emi28
Reader: Religion in Contempormy j apan ... 21 9. p.

Bremen, J an van - Martinez, D. P.: Ceremony and R itual in j apan. Religfous Practices in an
Industrialized Society. London, 1995, Routledge.
30
Hoshino Eiki - Takeda Dosh o: Mizuko Kuyo and Abortion in Contemporary J apan. In
Mullins: RPligion ancl Society in Modem j apan... 179. p.
29
6 73
att tomegesen zarandokoltak a templomokba, h ogy egcszseges eletert vagy

gyors es fajdalommentes halalert imadkozzanak.
Noha a templomok sokfe le szolgaltatast nylijtottak, a szervezctt, intezmenyes vallas osszessegeben n em vonzott magahoz tomegeke t. Az emberek az
egyes hittetelek melyebb gondolataival sem voltak tisztiban. A Showa-Genroku-korszakban a lakossagnak koriilbe liil a harmada tekintette magat vallasosnak,j6lleh et a tobbsegiiknek volt valamifele kotodesiik a templomokhoz,
hiszen sokan apoltak a kapcsolatot a csaladjaik regi tcmplomaival, ruggetleniil azok hitbeli hovatartozasat61. Am csak nehanyukat erdekeltek a templomaikban hirdetett tani tasok.
Annak ellenere, hogy sokan tartottak a kapcsolatot a regi csaladi templom okkal, a korszak szabadabban mozg6 e mbere lassan kcnt elfordult a szen telyekt61 es az 6sok sirj a it61. A szinkretista orokseg azonban leh e tove te tte,
hogy a fiatalabbak es a sokat utaz6k is megtartsanak valamit a regi vallasi eszm ekb61 cs gyakorlatb61. Az otthoni imak es szertartasok egyre ritkabbak voltak, m ivel az osszeszukiil6 elettfr nem tette lche tove, hogy cm berek olyan
kevesbe fontos dolgokat tartsanak az otthonaikban, m int egy o ltar. Vfilaszul
az oltarkeszf tok olyan minia tur oltarokkal jelentkeztek a piacon, amelyek
mar sok ember szamara elfogadhat6ak voltak. A.z 1980-as evckbcn a haztartasok mintegy haromnegyed reszeben Ott filltak a buddhista es/vagy shinto oltarok. Meg az iizletemberek is hasznosnak iteltek, hogy kis szentelyeket alakftsanak ki a munkahelylikon , hogy igy biztositsak az isteni j6indulatot az uzle ti vfilla lkozasaikhoz. A vallasi ritualek tovabbra is kiilonleges eleganciaval
ruhazta k fel a virosi elet sok mozzanatat. Ilyen volt peldaul, amikor a shinto
p apok rituilisan megtisztitottak a foldet az alapk6 letetele el6tt, majd az epftkezes befejezese utan m egaldottak a kesz epulctet, ah ova ezutan mar b ekoltozhetett a kami.
A falvak ele tet egykor szinesse tevo fesztivalok (matsuri) es vallasi unnepsegek lassanken t eltuntek, elsilanyultak vagy atalakultak a helyi kulturat iinnep16 alka lmakka, illetve turistacsalogat6 latvanyossagga. A turistak a furusato
eszmenyehez ko t6d6 nosztalgiat61 ffitve erkeztek ezckre a latvanyossagokra.
Sok resztvevo es b ameszkod 6 szamara az isten segek tovabbra is csodateYO
er6vel birtak, akik segithcttek a boldogulasukat, a di.ihos es boldogtalan szclle m eket pedig olyan veszelynek tartottak, amelyet a spiritualis hatalmak kozbenjarasaval kell m egsziin tetn i. Rovid en osszefoglalva, a II. vilaghaborut k6vet6 evtized ekbcn a j apan emberek tovabbra is a buddhista-shinta vallasi
oroksegbe agyazva hataroztik mega nemzeti tudatukat, no ha a tenyleges hit
ereje es a vallasi aktivitas sokat gyengiilt. Ezck ajellegiiket tekintve sokkal inkabb az etnikai h ovatartozas latszatjelkepeive, mintsem a vallasi doktrin cik
iran ti mely clkotelezettseg szimb6lumaiva viltak.
6 74
Kornyezeti kerdesek
Japanban az iparosft.as rendkfrul karos hatassal volt az okoszisztemara. Az
iparosltas els6 evtizedeiben a kornyezeti karok jobbara lokalisak maradtak
(peldaul az ashi6i rezbanyak esete az 1890-es evekben). A fosszilis tuze!Oanyagok felhasznalasanak megnovekedese, a gyaripar elkepeszto terh6dftasa es kib6viilese, a vegyi anyagok hasznalatanak fokoz6dasa, a Fold lakossaganak gyors novekedese, illetve a globalis nyersanyagfiiggoseg clmHyulese
nyoman a karos kornyezeti hatasok atleptek a rcgi6k cs az allamok hatarait.
1990-re ezek a kovetkezmenyek vilagszerte ereztettek a h atasukat, az Arktiszt61 az Antarktiszig. Emiatt napjainkban mar szinte lchetctlcn megallap ftani, hogy cgy adott kornyezeti katasztr6faert melyik ipari tarsadalom felelos, mivel kisebb vagy nagyobb m ertekben mindcgyik hozzajarul ehhez. A kornyezetszennyezes globalizaci6j a ellenfae van nehany olyan szempont, amit
Japannal kapcsolatban feltetlenul erdemes reszletesebbcn is megvizsgalnunk .
Kornyezetszennyezes
Az ashi6i rezbanyakban tortent katasztr6fat kovctoen fokoz6dott a kornyezetszennyezes merteke, ahogy a banyaszat, a vegyipar es mas iparagak is fejl6desnek indultakJapanban, hisz megn6tt a karos mellektcrmekck cs az ipa1i
hulladck mennyisege. A szennyezesek cs a komyezeti karok azonban egymast61 annyira tavol tortentck, s olyan kismertekuek voltak, hogy ezek nem
keltettek fel az orszagos vezetes es a kozvelemeny figyelmet. A nagy, az
ashi6 ihoz hasonl6 incidensek miatti tiltakoz6 megmozdulasok hclyett csupan helyi karteritesi kove telesek szulettek. Az erintettek azt akartak elerni,
hogy az illetekesek tegyenek lepcseke t a szennyezes megallftasara es visszaszoritasara. A legtobbszor ezt ugy ertek el, hogy magas gyarkemenyeket epftettek, amclyek mashova okadtak a mergezo fiist6t. A ket vilaghaboru k6z6tt
az ertelmiseg nehany esetben figyelmeztetett ugyan a vcszclyre, de azutan
kovetkezett a II. vilaghaboru, utana pedig, a Showa- Gcnroku-korszakban, az
orszag a gyors gazdasagi fellendules utjara lepett. Az ipari kornyezetszennyezes problemaja csak ekkor keriilt ismfa eloterbe, s valt a politikai es tarsadalmi vitak egyik leggyakoribb temajava.
Az 1960-as evekben a gazdasagi fellen diilessel egy id6ben a tarsadalom szamara a kornyezetszennyezes tobb formaja - a zaj, a vibraci6, a szagok, a talajsullyedes, a napfenyt elzar6 toronyhazak, a vizes levcgoszennyezes - is az
clviselheto szint fote cmelkedett, f61eg a nagyvarosi agglomeraci6kban. 31
A szennyezesnek tobb forrasa volt: az ipari uzemek, a gepjarmuvek, az elekt31
Ol
'I
~
L."l
Ol
......
McKean, Margaret A.: Environmental Protest and Citizen Politics in japan. Berkel ey, 1981,
UCP, 19. p.
675
"'c
'"'--,0..
!
676
romos aramot termelo eromuvek, a gazdasagok es a haztartasok. Torrent

azonban n ehany olyan kirivo eset, amit kulonosen ~agy traumakent elt meg
a kozvelemeny. A leghirhedtebb ezek koziil a Chisso Vallalat esete volt,
amcly ipari higannyal mergezte m eg a kyfrshui Minamata-oblot, elpusztitva
az obol elovilagat, igy sulyosan karositva a kornyekbeliek egeszseget. A mergezes mar 1908-ban elkezdodott, de ,,csak" az 1950-es evekben vfilt igazan sulyossa. Az fildozatok vegul szervezkedni kezdtck. A tiltakozasok ellcnere a
kormany es a vallalat egymassal osszefogva evekig tagadta a mergezes tenyet.
A kepmutato gesztusok es a vegtelennck tetsz6 huzavona utan a szervezetten
fellep6 es kitart6an peresked6 tiltakoz6k elertek, hogy megkesett (es viszonylag szereny) karteritest kapjanak.
A Japan ban vegbemen6 iparositas hihetetlen sikercinek egyik kulcsfontossagu elemenek nagy szerepe volt a gatlastalan kornyezetszennyezesben.
Ez nem volt mas, mint a konbiniitointezmenye. Ezeket a komplex gyaroriasokat altalaban a tengerpartra, f6leg a Seto-beltenger partjara telepitettek (18.
fejezet). A konbinatokban tobbfajta szennyezesi tevekenyseg zajlott egyetlen
helyszinre koncentralodva.
A problema mar 1959-ben megjelent a szigetorszagban. A Nagoyatol delnyugatra, az Ise-obol partjan fekv6Yokkaichiban muk6d6 konbinatoabban az
id6szakban kezdte mega termelcst. A petrokemiai reszleg munkafolyamat.ai
es a tobbi ipari tevekenyscg nyoman ,,kiilonfele ken-oxidok es por finomsagu anyagok kerultek a leveg6be; a zaj- es rezgesartalom mellett a leveg6t ehi selhetetlen szagok toltottek mcg".32 A leveg6be keriil6 mergez6 anyagokjarvanyos mereteket olto legtiti megbetegedeseket ideztek el6 a kor.etben .
Emiattjelent6sen megnott a halalozasi arany, s kipusztult a halallomany. A
felhaborodott helyi lakossag itt is tiltakoz6 megmozdulasokat szervezett, beperelte a vallalatot. Hosszu es mocskos jogi kiizdelem kezd6dott az ipari lobbi es annak kormanyzati tamogatoi ellen.
1969-ben, rniut.an tobb ilyen eset is napvilagra kerillt, vegre vilagossa Yak
hogy milyen sulyos a helyzet valoj aban. A kormany mintegy 73 000 embe:-:
nyilv-d.nitott hivatalosan a nagyobb ipari kornyezetrornbolasok aldozaranak.
Am, hogy a kormany elismerje a kornyezetszennyezes tenyet, lepesekct tegyen a h elyzet orvoslasara es ki rteritest fizessen a karosultaknak, az kelle~
hogy az aldozatok csaladjai osszefogjanak. A sulyosbodo betegsegek, az eYekig tart6, koltseges pereskedesek es a tomegrnegmozdulasok vegul mei.s
meghatralasra kenyszeritettek az ipari erdekcsoportokat, valamint az allar::igazgatasban dolgozo szovetsegeseiket es a kozonyos politikusokat.
1970-re a kornyezetszennyezesi ,,csat.ak" olyan, szinte kezzelfoghat6 tor~
n e lmi esemennye tettek Tanaka Shoz6 es az ashioi rezbanyak esetet, ami:-e
korabban nem volt pelda. Az 1970-es evek elejen a civil kezdemenyeze e
rakenyszerftettek tokyoi politikusokat arra, hogy a felallitsik a Kornyezen"t"32 Tsuru
Shigeto: History of Pollution Control Policy. In Tsuru Shigeto - Weidner, H ein-_

(eds.): Environmental Policy in j apan . Berlin, 1989, Edition Sigma, 21. p.
"elmi Hivatalt, illetve, hogy szigorl'1bb torvcnyeket alkossanak a szennyez&-ek szankcionalasira es a termeszetes kornyezet meg6vasara. J apan uj kor:iveLetvedelmi torvenyekkel es intezmenyekkel gazdagodott. Megteremtod:e~ a jogi precedensek. Megkezd6dott a zold mozgalmak szervez6dese .
.\Endezekre a fejlemenyekre a tobbi iparosodott tarsadalomhoz kepcst alig
~- evtizednyi kesessel kerult sor.
Az 1970-es evek vegere azonban az emberek elfelejtettek ezeket a botra::yos eseteket. A kornyezetvedelem iigyet mar korantsem tamogatta olyan
:elkesen a kozvelemeny, mint korabban. Ez lchet6seget adott az. ipari lobbi"'.'?ak, hogy enyhitsen a torvenyek szigoran, s hogy megakadalyozza a hasonl6..1n szigoru rendeletek elfogadasat. Ennek kovetkezmenyekent az 1980-as evekben a legkonnyebben orvosolhat6 esetek szarna csokkent ugyan, de a tobbi
:neg nagyobb problemakat okozott, sot uj, aggaszt6 jelensegek tuntek fel.
A bels6 egesu motorok tart6san szennyeztck(zik) a kornyezetet, a leveg6t,
.! talajt es a viz.et egyarant. Tenneszetesenjapanban is a tobbszorosere nott
az ilyen motorok szama. A szamadatok clkepeszt6k: 1917-ben 3856, 1937-ben
~ ::?8 735, 1960-ban 3,5 milli6, 1990-ben p edig 42 milli6 darab bels6 egesu
:notorral hajtottjarmuvet tartottak nyilvan. Ez meg megdobbentObb, ha fi~e lembe vessziik, hogy az 1990-es adat n em tartalmazza azt a mintegy 18
:ni1li6 ,,konnyiI", ket-, harom- es negykcreku jarmuvet, amely kateg6riat az
1960-as felmeresek meg nem kiilonitettek el. Ami a mai allapotokat illeti,
:?001-ben 52 423 000 ,,nehez", illetve 23 847 000 ,,konnyiI"jirmuvet regisztraltakJ apanban.33
A jirmuvek szamanak ezt a dramai emelkedeser a kormanyoknak az 1950-es
evckben kijelolt politikai iranyvonala es dontesei tettek lehetove. Az orszagot
behal6z6 vasuti es buszhal6zat tokeletesen rnegfclelt Japan domborzati viszonyainak, telepiilesszerkezetenek. A hat6sagok azonban ezeket nern fejlesztettek es bovitettek olyan iitemben, ami kielegithette volna a lakossagi
igenyeket. Ehelyett a kormany es az ipari lobbi , cgyertelmuen az ,,amerikai
modell" hatisara, iigy dontott, a tomegkozlekedest ,,kiegesziti" a magantulajdonban levo gepjirmuvekkel. Az 1959-ben piacra dobott elso ,,polgari auto'',
a ~issan Aut6gyir Datsun Bluebirdje, ennek a dontesnek a jelkcpeve valt.
A Showa- Genroku-korszakban az utcai auc6k tomegevel szaguldoztak az
utakon. Az egesz orszagban lazas utepitesek kezdodtek. Kiepiilt a fizetos
aut6pa!yak uj hal6zata. Ennek kovetkezteben a varosokb61 eltuntek a villamosok. A busz- es vonatjaratok szamajelentosen csokkent. Ezt a folyamatot sikeresen leplezte az akkoriban iizembe helyczett ,,puskagoly6expressz"
(shinhansen), ami a legnagyobb metropoliszokat kototte ossze, a TokyO-Shimonseki ,,varosi folyos6" menten.
A parkolasi lehetosegek szigoricisa, a vezet6i engcdcly megszerzese, a jirmuvek kirosanyag-kibocsatasanak korlatozasa es mas szigorit6 intezkedesek
"'
"')
33 japan
Statistical Yearbook 1962, Tokyo, Nihon tokei kyokai , 227. p.; 1996, 372. p.; 2003,
374. p.
677
hatasara ncmikepp lelassult a teher- es szemelygcpjarmlivek hasznalatanak

ii.teme. Ennek ellen ere a novekcdes sehol sem allL meg, csak Jelassult. ,,:Mellekhataskent" a tomcgkozkkedes nem fejlodott kell6keppen, es az okol6giai
kornyezetet is egyre nagyobb terheles erte. A vegeredmeny ismer t. Kozlekedesi dng6k, zsufoltsag, vegletes fiigg6scg az importalt k6olajt6 1, 6riasi koltsegek aran fenntarto tt es folyamatosan bovitett aut6palyak.
Mas kornyczetvedelmi kerdesek is e16 terbe kerultek. Az 1970-es evekben
szamos atomer6mu letesultJapanban, amelyek id61egesen Jassitottak u gyan
a leveg6t szennyez6 es az er6forrasokat kimerit6 fosszilis tuzel6an yagok felhasznalasanak utemet, de kozben ,,feltuzeltek" az atomenergia hasznositasat
ellenz6 kornyezetvcdo csoportokat. KesObb j elentosen csokkcnt az er6mu-epitcsi laz, de ez vajmi kcvesse oszlatta el az emberek fele lmeit, mivel az
1980-as evekben mar sulyos problemava valt az er6muvekb61, mas ipari letesitmenyb61 es az egyeb forrasokb61 szarmaz6 veszelyes hnllad ek elhelyezese.
A hat6sagok mcg 1990-ben sem mertek fel teljesen azt, hogy milyen 6riasi e
makacs problemaval a llnak szemben.
Az aktivistak szemeben kevesbe riaszt6, am a val6sagban annal komolyabb
kovetkezmenyekkcl jart a h6energia ternycrcsc. A vizi en ergiarol a h6energiara val6 atteres eselyt adott ugyan a helyi biol6giai tarsulasoknak a t11lelesrc - hiszen mas esetben azok eltlintek volna a taroz6k vizeben - , am egylittal
azt is jelentette, hogy a h6cr6muvek a legnagyobb Icgszennyez6k soraba leptek, mivel a fosszilis tuzel6anyagok nagyfogyaszt6i le ttek.
A masik aggaszt6 folyamat a talajszennyczes volt, amit a kereskedclem es
az ipar fejlodesere, illetve a gazdasagok rulzott mutragya- cs vegyszer-felhasznalasara lehetett visszavezetni. Ez a problema szervesen h ozzatartozott a Y!dek h anyatlasanak altalan osabb problemakorehez, amelyhez, igaz burkol:
formaban , az ,,etnikai megbanas" is h ozzatartozott. Inoue Hisashi Kirik:rijin (Kirikiribeli emberek) (1986) cimu regenyeben egy elkepzelt falu (Kirikiri) eletet irja le. A falu kinyilvanitja politikai onallosagat es elutasitja a rnodernseget:
,,Kirikiri videken a fold szine a regi id6ket idezi. M.as, mint a vcgyszerekke:
agyonmergezett fold. Sotet szine melegseget es puhasagot araszt, mivel 16potyadekkal, tehenganejjal es emberi trigyaval fiiszerczik. Ez valoban olya::
hely, ahol emberek elnek. "34
Az ilyen panaszos sirankozasok ellenere a varosi n osztalgia alulmaradt 22'
ipari korszak m ezogazdasagaval szembcn.
A felszin feletti es alatti vizek a talajban fclhalmoz6dott mergezo anyagc~
kat id6vel bemostak a nagyobb foly6kba es tavakba. Ezck kuzc tartoztak .-::olyan fontos ivovizforrasok is, mint a Biwa-t6, Japan lcgnagyobb allo\ize.
amely Kyot6t latta el iv6vizzel. A Showa-Genroku-korszakban a t6 annyira e~
algasodott, hogy az mar a vizi el6vilag fennmaradasat veszelyeztelte. 1990-::-e
Susan J.: The Fantastic in Modem Japanese Literature. Tlw Stt/mersion of Modm n
London , 1996, Routledge, 165. p.
3'1 Napier,
678
a nyari id6szakokban a Biwa-t6 vize csak reszben volt emberi fogyasztasra alkalmas, j6llehet Kyo t6ban mindent megtettek a vizminoseg javitasa erdekeben.
Miveljapan lakossaga es ipara lenyegeben a parLvidek egyes reszeire koncentral6dott, a szennyez6 anyagok klilonosen nagy pusztitast vegeztek a parti vizekben es a parti savokon. A partvideknek alig volt olyan szakasza, amit elkeriilt a szennyezes. A helyzet a Seto-beltenger partjan volt a legsulyosabb,
ahol a hatalmas konbinlitOk. kiterjedt vizfeliileteket h6ditottak el a tengert61,
maj d utana fiistfelhObe boritottak a kornyeke t, s rnergezo veg}'lileteketjuttattak a vizbe. A T6ky6i-6bolben a kornyek mintegy 15 000 halasza az 1980-as
evekre elveszitette a megelhetcset, mivel a szennyezes e lpusztitotta a tajegyseg gazdag vizi es mocsari elovilagat. Az obol zsugorod6 es buzlo, sos vizu
holt vizze valtozott.
A rnocsarak eltunesenek reszben az 6riasi rnennyisegu szilard hulladek lcrakasa volt az oka. Az 1950-es evekig Japan hires volt a takarekossagr61 es az
ttjrahasznositasr6l. A j apanok szinte semrnit sem hagytak karba veszni. A Sh6wa- Genroku-korszakra azonban a gazdasagi felviragzas rnagaval hozta a
>lyugaton is elterjedt, az ipari korszakrajellemzo ,,egyszer hasznalatos" kulrurat. Ezt meg inkabb e losegitette az, hogy a japan varosok rendkivul zsufoltak voltak, ami neh ezkesse es ertelmetlenne tette a regi, nem hasznalt
dolgok hasznalatat. A masik tenyez6 az volt, hogy az eietszinvonal es a munkakol tsegek emelkedesevel a legtobb ipari hulladck ujrafeldolgozasa gazdasagtalanna valt. Bar ennek a gyors iitemben halmoz6d6 szilard hulladeknak
egy reszCt ujrahasznositottak vagy megsernmisitettek, a zorne a part rnenti
hulladektaroz6kba keriilt. A hulladek egy jelentos resze foldtolteskent ,,funkcionalt" tovabb. Vagy tudatosan hasznaltak fel, p eldaul az egetomuvek hamttjat, vagy pedig az iilepit6kb61 szarmaz6 iszap formajaban rak6dott le. Egyre nagyobb mennyiseg(i hulladekot taroltak illegalis ierak6kban . 1972-ben a
rendorsegnek 420 ilyen jellegu ugyc volt, 1986-ban viszont mar 8853. 1990-re
az elegtclen befogad6kepesseg(i szemetlerak6k miatt, parosulva a hulladeklerak6kb61 a kornyezetbe szivarg6 karos auyagokkal kapcsolatos novekv6 lakossagi aggodalommal, J apan ugyanazzal a siirgeto es koltseges fcladattal
szcmbesult, mint mas fejlelt ipari tarsadalmak.
A mocsaras teruletek pusztulasahoz a folye kony hulladekok is hozzajarultak. A Sh6wa-Genroku-korszakban megnott a vizbe engcdett szennyez6
anyagok mennyisege, ami megterhelte a szennyviztisztit6kat, bar ezek kapacitasa is folyamatosan nott. A szennyviz nagy resze az ipari uzemekb61 szarmazott. Osszetetele nagyon valtoz6 volt, de zommel kczcles nelkiil vezettek bele a vizfolyasokba. A problema egyik szakertoje epesen megjegyezte,
,,nines vege annak, hogy az ipari szennyvizet illegfilisan az ulep itokbe ontik,
f61eg ejszakankent",35 ez a megallapitlis barmelyik ipari rarsadalomra igaz le35
0
O>
O>
......
I
>...')
""
O>
Nakanishi Junko: Sewerage Policy and its Problems. In Tsuru- Weidner (eds.): Environmental Policy in j apan ... 314. p.
679
hetne. Az 1970-es evek elejen, amikor a legst1lyosabb szennyezesckrOl (p eldaul a minamatai higanyszennyezes) ertesult a kozvelemeny, a kormanyzati
tanulmanyokban azt leh e lett olvasni, hogy a j apan p artvidek n agy reszen kimutathat6k a higanyszarm azekok. Nern ke tseges, hogy alaposabb vi.zsgalatokkal mas mergez6 anyagokat is kimutathattak volna.
A folyekony szennyez6desek masik resze a haztartisokb61 szarmazott. A
korabbi n emzedekek a foldeken hasznosito ttik ujra a konyhaban es a fiirdes
kozben kele tkezett vizet. A II. vilaghab oru utan azonban ennek a viznek
cgyre n agyobb hanyada szennyez6dott be a h aztar tasban hasznalt vegyszerekkel, peldaul mos6- es old6szcrekkel. Noha a haboru utanijapan kevesbe
tar totta fon tosnak a kozmuvesitest, mint mas ipari tarsadalmak, a Sh owaGenroku-korszakban a kozmuvek kiepitese is megkezd6dott. 1990-ben a
haztartasok 40 szazalcka kapcsol6dott hozza a hclyi csatornahfil6zatokboz.
A csatornak haztartasi szennyvize, amely minden evben tobb rnergez6 es
szennyez6 anyagokat szallito tt, a varosi csatornahal6zaton kercsztiil, ahol elkeveredett az ipari szennyvizzel, vegul beleomlott a tengerbe. Itt azutan, a
partokr a kiontott szilard halmazallap otu hulladekkal egyiitt, lassan fej tettek
ki karos o kol6giai hatasaikat. Az 6ceani aram latok magukkal szallf tottak akaros anyagokat es a viz felszinen lebeg6 hulladekokat, a szennyez6des igy tovabbterjedt, n em tor6dve a kozigazgatasi, nyelvi vagy eppen etnikai h atarcon alakkal.
A legszennyezes szinten teijesen ,,figyelmen kivlil" h agyta a kozigazgatasi
hatarokat. J apan foldraj zi fekvese b iztosito tta, hogy a Sh owa-Genroku-korszakban az orszag egbe toro gyarkemenyeib61 a legtobb fiist kelcti iranyba.
a Csendes-6cean fole ker ult, meg akkor is, amikor a kontincns felol aggaszt6 m ennyisegu szennyezett levego ereszkedett a szigetorszagra. igy eloszor a
tengeri taplalcklancokban okozott pusztitist. A legszennyezes merteke Japanban n agY.iab6l aranyos a felh asznalt fosszilis tiizeloanyagok mcnnyisegevel. Az uj ipari tennekek raadasul uj elemekkel ,,gazdagitottik" a szennyezet~
levego osszetetelet, noha a szennyezcs merteket lelassflotta a fej lcttebb szur6berendezkedesek megjelen ese.
Japanban tehat a ko rnyezetet ert karos hatasok merteke lenyegeben
egyutt n 6 tt a lakossag fogyasztasi szintjcvcl. Meg a legjobb matematiknso~
sem tudjak kiszamitani, hogy a j ov6 emberisegenek es okoszisztem;ijana:. .
hany evszazadnyi j 6le tet aldozzuk fel a j elen egyetlen eve kedvccrt.
Erd6gazdalkodas
~
,~
680
A kornyezetszennyezesr61 sz616 resz minden bizonnyal nyomaszt6 es ismeros olvasmany azok szamara, akik valamclyik ipari tarsadalomban Cln ck. _.;.
II. vilagh aboru utani j apan erd6k ton enete ezzel szemben az orszag korn~ezetvedelrni fcjlemenyein ek egyik legerdekesebb fejezete, megpedig epp er:
azert, m ert teijesen eltert a szokvinyost61 es annyira ketertelmu folyanu.:
volt. A 20. szazadban a szigetorszag mintegy 25 milli6 hektarnyi erd6s ten1letenek tobbsege vagy magankezben, vagy allami tulajdonban volt. (1990-ben
az aranyuk 56 es 30 szazalek koriil mozgott. A maradek teriilct felett az alacsonyabb kormanyhivatalok rendelkeztek.) Az egyrnassal elle ntetesen hato
erdekek eltero m6don h atottak az erd6k mindker fajtajara.
A multban, a Tokugawa-bakufu idejen a tarsadalom igyekezett maximalisan kiterme!ni az crdOket A Meiji-korszak e!ejen a helyzct n em sokat valLozott. Az epillet- es tuzifa iranli 6riasi igeny nyeresegesse Lette a fakitermelest.
:\z 1880-as evekben a megreformalt f6ldad6rendszer sok erdotulajdonost
aggodalommal toltott el, ezert gyorsan kivagtak a fakat addig, amig a teriilet
a tulajdonukban volt. A tomeges fakivagas miatt egesz J apanban gyakoriak
lettck a foldcsuszamlasok es az aradasok. 1900-ban uj erd6gazdalkodasi torvenyeket fogadtak el, de ennek ellenfre tovabb folytak a tulzott tarvagasok.
A magan- es allami erd6k kezel6i csak az 1910-es evekben kezdtek hatekonyabban fellepni a tulzott kitermelessel es a visszaelesekkel szemben. Ekozben szeles koru ujraerdositesi programok indultak, amelyek nyoman megkezdodott a letarolt ten1letek rehabilitaci6ja. Ezek a biztat6 eredmenyek
azonban n agy aldozatokat koveteltek a legszegenyebb falusiakt6l. Mindez
politikai tiltakozasokat sziilt. Feler6sitette az ,,agrarizmushoz" (nohon shugi)
kapcsol6d6 eszmeket es az agri6ta csoportok aktivitasat.
Az erd6k 1tjratelepfteset a szen es a mutragya egyre szelesebb koru felhasznalasa is segitette, mivel csokkentette a tiizelesre es a talajtakarasra hasznalt
fa iranti igenyt. Ez a kett6 szamftott a maganerd6k legfontosabb termekenck. Az iparosit:issal kapcsolatban felmeriilo fasziiksegletet pedig a Hokkaido es Karafuto es a tobbi gyannat osi erdeib61 elegitettek ki (15. Jejezet).
Ennek crcdmenyekent az 1930-as evek kozepfre a Japan teriiletcn fekv6 erd6kben val6szinUleg mar tobb fa notl es azok kevesbe voltak kiteve az er6zi6
veszelycnek, mint a 17. szazad 6ta barmikor.
Kes6bb a tortenet megint gyokeres fordulatot vett. A II. vilagh aboru eveiben 6riasira nott a fa iranti igeny. A magan- es az aHami crd6kben sorra doltek ki a szalfak, hogy tamogassak az orszag h abortlS erofesziteseit. A faszennek es mas erdei termekeknek felszokott az ara a feketepiacon. A yagaserett
erd6ket, amelyek t(1leltek a habon1t, az 1940-es evek masodik feleben termeltek ki. A hibor(l utan eget6 szukseg YOlt az epiilet- es a tfuifara. Az allami
erd6ket a kormany utasitasara vagtak ki, a magancrd6ket p edig azert, mert
az olcs6 munkaer6 nagy hasznot termelt a tulajdonosoknak. Raadasul az
SCAP foldreformja, illetve a bevezeteset megel6z6 riaszt6 hirek miatt, az erd6tulajdonosok er6s kesztctest erezLek arra, hogy kitermeijek az erd6ket,
miclott azokat elveszik t6liik- ebb61a szempontb61a helyzet az 1870-es eveket idezte. A reformok beyezetese utan, amelyek megfosztottak a nagybirtokosokat a berbc adhat6 kisebb parcellak t6bbseget61, sokan a megmaradt ten1letekr61 is kivagattak a fakat, h ogy tobbletbevfaelekre te hessenck szert.Japan tortenclmeben meg soha nem vagtak ki annyi erd6t olyan rovid id6
alatt, mint az 1950 el6 tti evtizedben. 1950-re a japan erdok siralmas allapot68 1
ba keriiltek. Nern csoda, hogy mindennaposak lettek az aradasok es a foldcsuszamlasok. A foly6k medrei felt6lt6dtek a rengeteg hordalekt61. Avarosok faehsege tovabbra sem csokkent, ezert a favag6k minden elerhet6 fat
kidontottek. Ennek kovetkezmenyeij61 lathat6k a 41. abrdn. A kitermelt teriilet nagysaga csak az 1950-es evek vegen kezdett jelentosebb mertekben
zsugorodni, amikor az importalt fa csokkentette a hazai faanyag iranti
igenyt.
Az 1950-es evek vegere a tulajdonviszonyok is rendez6dtek. A kormany
helyzete megszilardult, a gazdasag a fejl6des utjara lepett. Ekkor kezd6dott a
kiterjedt es nepszeru, orszagos ujraerd6sitesi program. A kovetkez6 ket evtizedben a hivatasos es onkentes telepit6k az orszag egesz teriileten helyreallitottak az allami es a magankezben levo erdoket. A csucspont 1954 volt, amikor osszesen 394 522 hektirt telepitettck ttjra. A 41. abrab61 kideriil, hogy a
telepitesek egy resze az iiltetett erd6k faallomanyat p6tolta, de a facsemetek
tobbsege a letarolt, korabban termeszetes erd6segekbe keriilt.
A tervszeru ujracrd6sitesek azert folytat6dtak, noha lassul6 utemben,
mert az egyidos, monokulturas iiltetvenyekr61 hektaronkentj6val kevesebb
900
kilcrmeles
az osszcs ujratelepftes
800
tcrvszer:U ujraerdosftes
-.:;- 700
ncm gatdasagi cclu crdosftcs
-~
.tlOJ
..<=:
600
0
0
0
0
500
"
400
300
200
100
/\:
.............
......, .......................
.................... .-
-----
.. ___ _
---------
o-1-~--+-~--+~~+-~-+-~-+-~--i~~+-~-+-~-+-~--11--~+-~-+-~~
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
41. abra Fakitermelesi es ujratelepftesi mutat6k (1930-1995). Az 1930-as evekben a fokQz6d6 kitermelessel egy id6ben intenziv ujraerdositesi program kezdodott, ami a II. vilagh.ibort1 eveiben felbeszakadt. 1946-ban ujra elkezdtek a telepfteseket. A program az 1960-i,,
evekben is folytat6dott. Ekozben hatalmas, monokulturas telepitett erdokkel gazdagodou
Japan. Koriilbeliil 1970-tOI kezdodoen jelentosen csokkent a ter.szerfi, a termeszetes er d~
rovasara torteno telepitesek iiteme. Az egesz orszagban visszaesett a fakitermeles, ugyana1.kor nott az import.alt fa mennyisege. (Megjegyzis: az 1960 elotti adatok nem tesznek kiilonbseget termest.etes erdOkbe es a kesObb ujra kivagott iiltetvenyekbe te lepitett facsemetek kOzott.) Fom:is: Iwai Yoshiya: Forest1y and Forest Industry in japan. Vancouver, 2002, UBC Pres.>
298. p.
682
munka6ra-raforditassal sokkal tobb fat lehet kitermelni, mint a termcszctcs

crd6kb6l. Ennck eredmenyckent az ilyen tipusu teriiletek nagysaga folyamatosan nott. Az 1940-es evekben az 6sszes erdoterulet kon'ilbelill 20 szazalekat
tettek ki, 1990-re viszont mar 40 szazalekat. Mikozben az egesz orszagban
nott a tervszerucn telep1tett erdok nagysaga, ezzel egyiltt n6tt a mon okulturakra veszelyes jarvanyos betegsegek eselye. Rendszerint azonban nem tortek ki ilyen jarvanyok, igy a telepitett erd6k nem karosodtak kiilonosebben a
fabetegsegek miatt. Egesz J apanban n agyszeru latvanyt ny6jt6, p ar kszeru
szugifcnyo- (Cryptomeria japonica) es japan ciprus- (hinoki, Chamae<,yparis obtusa) ultetvenyek zoldelltek. Emellett mas ipari fak is n agy teriilctek foglaltak el.
A Showa-Genroku-korszakban tobb, egymassal ellentetesen hat6 es egym ast kiegyensulyoz6 tenyezo biz tosito tta, h ogy a j apan erdok nagy reszet
erintetlenul hagytak, ami egyc t jelcntett azzal, hogy, bar a ten'iletuk n 6 tt,
egyre keveset gondot forditottak gondozasukra. A ronkfakiterrn eles szemp on tjab 6l a kormanypolitika a vallalkozasi alapokon mukodo kitermelest
szorgalmazta. A termel6k mindent megtettek azert, hogy fenn tar tsak a hazai
termeles szintjet. Eroszakosan kitermeltek a hozz:iferheto erd6s teruletekct.
Az A fiiggelik VI. tdbldzata azt mutatja, hogy a ronkfakitermeles az 1960-as
cvck kozepen erte el a csucspontot. Az6ta folyamatosan csokken aJ apanban
kitermelt ronkfa mennyisege, noha a rank- cs a zuzalekfa iranti kcrcslct alland6su l6 novckedest muta tott, s emiatt ujabb es (tjabb erd6ket telepite ttek.
A kitermeles csokken eset ket alapveto tenyezore lehetett visszavczetni. Az
19 70-cs evekt6l a fakereskcd ok rajottek arra, hogy a yen meger6s6desevel 1970-ben 1:360, 1980-ban 1:242, 1990-ben 1:150 volt a dollar es a yenatvaltasi
aranya - egyre olcs6bban szerezh etik be a vilagpiacr6l (f6leg Eszak-Amerikab61 cs Delkelet-A.zsiab6l) a ro nkfat, min t a hazai termel6kt6l. Ekozben rnagasba szoktek a hazai munkaberek es olyan bonyolultta valt a hegyekben az
erdok kitermelese, hogy a szigetorszag fest6i szcp segu telepitett erdoit egyszen1en nem erte m eg kivagni. Kovetkezeskeppen nem bolygattak ezeke t az
erdosegeket, azok haboritatlanul novekedhe tte k, a termeszetjar6k lcgnagyobb oromere. Nern mellekes teny az sem, hogy fgy evr6J evre no ttekJapan
fatar talekai.
Az erd os teriile tek mas celu hasznosftasat illet6en kijelenthetjuk, hogy az
okoszisztemar a n ehezcd6 nyomast enyhfte tte, h ogy a fej lettebb technol6giaknak koszonhe toen sok esetben mas anyagokkal kezd tck helyettesiteni a
fat: az epuletek favazat p eldaul vasbeto nnal, a faszcn et cs tuzifa t szennel es
k6olajjal, a talajtakarashoz h asznalt han csot mutragyaval, a gazdasagokban
tartott allatokat pedig gepekkel valtottik ki (fgy sokkal kevesebb olyan takarmanyra volt sziikseg, amit korabban az erd6kb61gylijtottek be). Mivcl a gazdak felhagytak a korabbi gyakorlattal, s n em az erd6kb6J szereztek be a tuze16 t, a takarmanyt cs a tragyat, tobbe mar ne m sok hasznat vehcttck az erdos
do mboldalaknak es a silanyabb foldeken tenyesz6 boz6tosoknak. Ezeke t a
teruletek ujraerdosite ttck. Egycsek kereskedelmi celzattal, de a tobbseg inkabb a kornyezetvcdelmi szempontokat tanotta szem elott.
683
Mas folyamatok viszont kiros hatissal voltak az erd6segekre. Ilyen volt pCldaul az, hogy egyre tobb turista kereste fel az erd6ket. Kornyezetvedelmi torvenyekkel pr6baltak megvedeni a ritka hegyvideki novenyfaj okat a gyti jt6kt6l es az em beri gondatlansagt6l. A terjeszked6 siparadicsomok, szallodik es
kempingek, valamint a fokoz6d6 legszennyezes nagy karokat okoztak az erd6k novenyvilagaban. Az allatvilag ugyanugy megsinylette mindezt. A monokulturas, telepitett erd6k terjeszkedesevel leszukult egyes, specializal6dott
illatfajok el6helye.
Az 1980-as evekre tobb madarfaj es ker eml6sfaj teljesen kipusztult, s tov:ibbi 35 mad:ires 3 eml6sfaj kenilt a veszelyeztetett allatok liscij:ira. Nern tudjuk, hogy a lobbi kevesbe vedett allat- es n ovenyfaj, koztuk aJapanban honos,
mintegy 6000 noveny, mekkora k:irokat szenvedett el az ut6bbi evtizedekben.
Ekkorra a gondosan telepitett es apolt telcpitesekkel kapcsolatban szinten nehezsegek ad6d tak. Az 1990-es evekben, ahogy romlott oreged6 telepitesek allapota, a japan erd6gazdalkodas helyzete ugyvall egyre ketsegesebbe.
Az er6forrasok kimerulese
'
00
684
A II. vilaghabor11 utanij apanban az erd6k h elyzetfa a gyokeres biologiai valtozasok es a tulterheles jelle mezte. Szlikebb mcgkozelftcsben a tortenet az
er6forrasok kimcriileser61 es azok ujjaszuleteser6l sz6lt. A felszin alatti termeszeti er6forrasok esetebcn az ipari kor embere szam:ira sokkal ismer6sebb egyenletes, megujulas nelkuli visszaesest tapasztalunk.
Az ipari korszakot az egesz vilagon alapvctoen a visszaeses, a romlas es mas
kedvezotlcn folyamatok kiserik. Globalis szin ten azonban ezcket a folyamatokat konnyeden el lehe t kend6zni a termekek helycttesitescvel (a szugifenyot fclvalthatja a duglaszfeny6, a k6olajat pedig a foldgaz), uj teruletek
feilar:isaval es kiaknazasaval (peldaul a hokkaid6i szenmez6k es az alaszkai
olajmez6k), vagy ugy, h ogy politikai, gazdasagi vagy katonai nyomassal biztositjak az egyes nyersanyagforrasok feletti ellen6rzest (ilyenek a mandzsuriai,
iraki es Kaszpi-tengeri olaj- es foldgazmezok). A legfonlosabb tenyez6 talan
az, hogy az ember hajlamos arra, hogy ne szerezzen ludomast a kozvetlen
kornyezetcn till kibontakozo folyamatok.rol. A II . vilaghiboru utani J apan
eseleben a nem az crd6kb6l szarmaz6 er6forrasokh oz k6thet6 fontosabb
problemak a felszin alatti er6fornisok, illetve a tengeri es sz:irazfoldi elelmiszerek kerdesetjelentettek. Az USA altal fenntartott vilagkcreskedelmi hal6zatnak k6szonhet6en ezek a kerdesek csak ritkan kerultck a p olitikai erdek16des reflektorfcn ye be 1990 el6tt-ilyen cset volt peldaul az, amikor Richard
Nixon teljes kiviteli tilalmat rendelt el a sz6j ababra -, ezert ebben a fcjezetbcn eleg, ha csak nagy vonalakban vazoljuk fel ezeket.
A fem ek es mas nyersanyagok kemiai es fizikai eljarasokkal torten6 feldo!gozasat a fosszilis tiize16anyagok tomeges felhasznalasa tette lehet6ve. Ez 2
vilag minden iparosodott tarsadalrnaban hiheletlen m erte kben m egno\'elle
a fe lszin alatti asvanykincsek iranti igenyt. A j apan ipar sok nyersanyagot - femeket es mas asvanykincsekel egyarant- a hazai banyakb61 szerzett be. Nehany kiverelt61 e ltekintve czek mennyisege elenyesz6 volt igy tortenhetett,
hogy a kereslet novekedese ell enere csokkent a hazai banyaszat teljesi:tmenye es a banyaszok szama. 1960 es 1990 kozott a nem szenbanyakban dolgoz6k szama 88 szazalekkal csokkent. A fejlettebb technol6giai cljarasok csak
reszben p6toltak a termeles csokkeneset.
A vaserc tovabbra is fontos, strategiai nyersanyag maradt. A visszaes6 belfoldi termelest a novekvo importtal ellensulyoztak (A fuggelik X. tdbldzat). Az
import ket evtizedes eroteljes novekedese utan 1980 tajan stabilizal6dott a
n serc iranti kereslet, majd csokkenni kczdett. Ennek reszben a nagy vasfogyaszt6nak szamft6 iparagak, peldaul a haj6gyartas leepitesenek volt koszonhet6, reszben pedig annak, hogy a termeles szinteret mas orszagokba helyeztek at. Erre az id6szakra gyakorlatilag teljesen kimerultek a hazai vaserckeszletek. A haj6gyartis mt:ikod6kepessege teljes egeszeben az importt61 foggott.
Az elelmiszertermeles szempontjab61 az iparosodas evszazadaban J apan
zamara letfontossaguva valtak a nyilttengeri es a tengeri tl'1li eroforrasok.
A japan balnavadaszato t kulonbozo okok miatt igen kedvezotlenul itelte
meg az eur6pai es eszak-amerikai media, j 6llehet, a balnavadaszat csupan
egy nagyon kis szeletet alkotta a tengeri eroforrasok kiaknazasanak. Arni a
halaszatot illeti (A fiiggelek III. tabldzat), a 19. szazadt6l kezdve egeszen az
I 980-as evekig Japan ban folyamatosan nott a tengeri eredet.U elelmiszerek
fogyasztasa. Az 1970-es evekben a (lassan csokkeno szarnu) halaszatb61 :16
haztartasok kepesek voltak kielegiteni a belfoldi keresletet, megpedig az uj ,
fejlettebb halaszati eljarasok bevezetesevel. Az 1980-as evekben jelent6sen
megvaltoztak a nemzetkozi halaszatban addig elfogadott 6kol6g iai es gazdasagi szempontok. A j apan halaszflotta n agysaga csokkenni kezdett, s ezzel egy
id6ben ugrasszer(ien megnott a tengeri eredetu elelmiszerek behozatala.
A szarazfoldi eredetu elelmiszerek eseteben szinten az egyre n6vekv6 importfuggoseg j ellemezte J apant az 1945 es 1990 kozotti id6szakban (7. tabla:. at). Ez a folyamat csak reszben tiikrozte azt, hogy J apan ban csokkent a muveles ala vont terule tek nagysaga - 1960 cs 1990 kozott 6,3 milli6 hektarr6l
5,2 milli6 hektarra -, ilJetve, hogy j 6val kevesebb lett azoknak a gazdasagoknak a szama, ah ol megtartottak az evi ketszeri betakaritas gyakorlatat. Am az
ezekbOJ. fakad6 termeskiesest, amint arr6l korabban mar sz6 esett, b6ven ellensulyoztak a megnovekede tt termesatlagok. A novekvo importfoggoseg
elsodleges oka a robbanasszeru nepessegnovekedes volt, aminek uteme
messze meghaladta a szigetvilag elelmiszertermelesi kapacitasat. EmelJett
megnott az egy fore cs6 kal6riabevitel, illetve az eletszinvonal emelkedesevel
o lyan elclmiszerek irant is nagy kereslet tamadt, amelyeketJapanban n em lehetett m egtermelni. Vegezetiil meg kell emliteniink, h ogy kulfoldi po litikai
es gazd asagi nyomas hatasara Tokyo kenytelen volt engedelyezni az egyre nagyobb volumenu importot, meg akkor is, ha ezzel sertette a hazai mez6gazdasag erdekeit.
685
7. tablazat Az elelmiszer-onellatas szintjenek

valtozasai (1960-2000) (szazalekos aranyban)
Ev
kb. 1850
1960
1970
1980
1990
2000
Kal6ria
100
79
60
53
47
40
Cabonafelek
100
82
46
33
30
28
Farras:Japan Statistical Yearbooh, 2003, 278. p.
A gabonafclek tercn dramaian visszaesett az onellatas szinge, am ez bizonyos

szcrnpontb61 fe lrevezeto lehet. A behozatal zornet a szarazkulturas gabonafelek tettek ki, amelyeket az allatelelrnezesben hasznaltak fel (csupan elhanyagolhat6 resze kerult emberi fogyasztasra). A rizs behozatalat tovabbra is
szigoruan szabalyoztak. Sokkal meglep6bb fejlemeny volt az onellaras szintjenek altalanos visszacscse: bizonyos mertekben ez szinte mindegyik clelmiszerfajtat erintette - a szarazkult(1ras gabonat, a burgonyiit, a sz6jababot, a
hust, a halat, a zsiradckokat es olajokat, a gyi.imolcsokct, sot m ega zoldsegeket
is. A Showa- Genroku-korszak vegfre a japanok tobbsege tobb cs j obb minosegu etelt evett, mint korabban barmikor, de etelek tobbsege importilt elelmiszerekb61 kesziilt. A jovo titka, hogy azok a vilaggazdasagi folyamatok, amelyek mindezt lehetove tettek, vajon fenntarthat6ak-e hosszu tavon.
Roviden osszefoglalva, 1990-re a korabbi evtizedekben kibontakoz6 ,,gazdasagi csoda" alapjaiban formal ta at Japan helyzetet. A nemzet sokkal inkabb filggott a globalis eroforrasokt61, mint a II. vilaghaboru elotti evckben.
amikor az eroforrasok m egszerzesenek kerdese veszelyes iranyba sodorta az
orszagot. Az iparosodassal egyiittjar6 problemak, mindenekcl6tt a kornyezetszennyezes, sokkal sulyosabbak es tartosabbak lc ttck, mint korabban. A
tarsadalmi kiser6jelcnsegek es a kornyezetszennyezes aggaszto fcjlemenyei
is egyre inkabb ereztettek a harasukat, de a rarsadalomn ak sikerult mcgbirkoznia ezek tobbsegevel. Sem a mezogazdasag csokkeno jelentosege, sem a
nemckkel, a kisebbsegekkel cs a vallasokkal kapcsolatos kerdcsckben bekOve tkezo alapvet6 valtozasok nem gen craltak olyan merteku belpolitikai feszultsegeket, mint a II. vilaghaboru elotti evtizedekben. A kepzomuveszetek
cs az irodalom, mint mindig a korabbi korszakokban, most is huen tlikroztek
a ,,gazdasagi csoda" kibontakozasat kisero fejlemcnyckct.
686
20. H.JEZET
A II. vilaghaboru utani
evtizedek kulturaja ( 1945- 1990)
,t3
t3
~
~
:Q
A politikai stabilitas idoszakaban, a szinfalak mogott,Japanban gyokcres es az egesz orszagra kiterjedo tarsadalmi cs gazdasagi valtozasokra
ken1lt sor (18. is 19. fejezet). A kultur a ter(iletet sem keriiltek c l ezek a
valtozasok. Olyannyira nem, hogy 1990-ben egy fiatal ferfi vagy no sok
tekintetben idegennek, zavarba ejtonek es altalaban taszit6nak talalta
volna az 1950-es viszonyokat. A kozbeeso evtizedekben az ipari korszak mediaja sokkal n agyobb befolyasra tett szert az esztetika, a sz6rakoztat:is es a kommunik:ici6 tercn, mint korabban barmikor a japan
tortenelemben, megpedig abban az frtelemben, hogy 6riasi hatassal
volt a ce!kozonsegiik ertekrendjenek es izlesenek formalasira. Az altaluk kozvetitett kulturalis uzenetek sokkal szerteigaz6bbakka, tiinckenyebbekke valtak. A tartalmuk mcgitelese pedig sokkal nchezebb es
c llentmondasosabb lett.
A muveszetek es az irodalom egyiitt gyarapodott azokkal a kiserletekke l es elmenyekkel, amelyek segltsegevel a muveszek megfogalmaztak es megorokitettek a vereseg es az orszag ujjaepitese kapcsan
felmerulo kerdeseket es folyamatokat. A kulturalis c letre hatassal volt
a kibovitett es megreformalt oktat:isi rendszer, ami kitenneltc magib61 az uj nemzedekeket. A vilagot a vizen es a lcvegOben bejar6 fiatal
japanok ttj elmenyekkel tertek h aza, mikozben az orszigot is uj, eroteljes idegen hatasok ertek. A zeneszerzok es a kepz6muvcszek voltak
azok, akik a leginkabb alkot6 m6don felul tudtak emelkedni a haborl1
elotti id6szakot j e llemz6 sarkalatos kulturalis szemlcletm6dokon, e ls6sorban a ,,Kelet-Nyugat" tudatos szembeallit:isin, s 6nill6, egyedi
alkotasokat hoztak letre. Az iroda lom a szinhaz es a filmmuveszet
ugyszinten uj u takat keresett, f61eg a Showa- Genroku-korszakban.
A kiserletez6 es ujlt6 szellemu muveszek alkot:isaiban feltarult az a folyamat, hogy a japan muveszvilig immir vegervenyesen es c lvilaszthatatlanul a kozos vilagkultura resze lett. A Meiji-korszakb6l erkez6 id6utaz6k minden bizonnyal elkepedtek volna, ha litjak m indezt - nehanyan rosszallva cs6valt:ik volna a fejiiket, de biztosan akadtak volna
olyanok, akik ujjongtak volna oromukben.
0
.D
o;l
..c
bO
,o;:
;.;:
687
A media es a mondanival6
A kultfua tcren 1950 cs 1990 kozott bekovetkez6 valtozasok legfontosabb
elemc a korabban emlitett ,,ipari kori, urbanus, kozeposztaly-kultura" elterjedese volt, ami orszagos popularis kulturava nott. Ez a kulturalis kozeg egyaran t magaban foglalta a tarsa<lalmi elitet es a kozembereket. Anorte a tarsadalmi osztalyok, a nemek korlatait es a foldraj zi hatarokat, sot esetenkent a
generici6s szakad ekokon is ativelt. A masik jelcntosebb fejlemeny az volt,
hogy az ekkoriban kibontakoz6 akademikus vitak tartalmunkban es hangvctelukben messze tulleptek a hibon1 el6tti id6szak intellektualis keretein.
A kulturalis mechanizmusok es a kozeposztaly

Az el6z6 fejezetekben felvizoltuk a Meiji-korszak uj es modern kult(irajanak
kibontakozasit, ami h atarozott urbanus cs elitistajegycket hordozott, snag:

hatast gyakoroltak ri az eur6pai kulturi lis folyamatok. Egy alapvet6en ,,videki" tarsadalmi kozegben indult fejl6desnek, amely tarsadalom szamara a
Tokugawa-korszak kulturalis oroksege szamitott mervad6nak. Az 1920-as
evekre, az urbanizici6 felgyorsulisaval, az iskolazottsigi szint emelkedesevel, a tomegkultfua es a tomegkommunikaci6 - olcs6 konyvek es magazinok.
a radio es a film - megjelcnesevcl, megkczd6dott az ,,akademiku s" es ,,populiris" kultfua osszemos6disa. A fo lyamat a gyorsan novekvo varosi kozeposztalyra hatott a legeroteljesebben, de az 1930-as evekben mar videken is m egjelent a ,,kozeposztaly-kultura".
1945 utan a japin tirsadalomban, amely a hibor{1 es a vcrescg kovctkeztebcn mind szociilisan, mind gazdasagilag, sot pszichesen is nagyjib61 eg-szintre kerult, a kiviltsigos kevesek kulturilis onteltsege nem tudott igazan
ervenyesuln i. Masreszr61 viszont viragzasnak ind ult az a fajta zene, muvesze:.
szinhiz es irodalom, amelyik egy sze lesebb befogad6 kozeget cclzott meg az
alkotasaival. Az ir6k, szfneszek, zeneszerz6k, kiad6tulajdonosok, kozir6k..
kritikusok es a kulturilis elet mis szerepl6i rendeztek a soraikat, s mindem
ujra kezdvc muveszi formiba ontottCk az erzeseiket es a gondolataikat. Kezde tben az orszag politikai es gazdasagi eletet ural6 Tokyo volt (maradt) az u~
j aeled6 kultfua kozpontja. A gazdasag talpra i llasaval, az eletkonllmenye:;.,.
javulasaval, az urbanizici6 es az iparosodis kibontakozisival ez a kulturahs
kozegfokozatosan az egesz orszigra kiterjedtNahit61Nemur6ig. 1990-rejapanban kialakult egy kozos, n emzeti kozeposztily-kultura. Ennek eleterej c
az emberek magas szintu iskolizottsigib61, a mindenhol j elen lev6 tomegkommunikaci6b61, a b6vill6 tarsadalmi es egyeni tapasztalatokb61 es a so: kal mobilabb tarsadalomb61 szarmazott.
A Showa- Genroku-korszakban a tomegknltfua es a tomegkornmunikaci~
egybemosta a sajatosan j apan es az idegen szokisokat es fogalmakat, a sz6kincset, a szellemi celkituzeseket, sot m eg az anyagi javakat is. Egy olyan fi 688
gyaszt6i tarsadahnat cs kul turat reremrett, amelyben szinte lehctetlen ki1lonvalasztani az akademikust a popularist61, a varosit a videkit61, a ,,keletit" a
,,nyugatit6l", vagy a regit az ujt6l. A kulturalis produktum legfcTub fogyaszt6inak szamit6 fiatalok szamara a komikus kepregenyek (manga), a rajzfilmek
(anirne), a televizi6s musorok es a vi.deojatekok olyan, szinten fiatal hostipusokat teremtettek, aki.k beutaztak a vi.lagurt, legyoztek a gonosz er6ket, kontin enseken ativel6 szcrelmi banatt61 szcnvedtek, s megbi.rk6znak az elet kisebb-nagyobb kihivasaival. 1 A popularis zcne, ami minden clerhct6 zenei
hagyomanyt magaban foglalt, rendk.ivul valtozatos volt, kezdve a horgos-hajlenget6s death metaltol , a Beatlesen es Beethovenen at a nepdalokig, az erzelg6s nepi balladakig cs a samisenb61 el6csalt dallamokig. A nemzc ti baseball-ligaban k.tilfoldi csillagok jatszottak. 1945 cs 2000 kozott Japan egy nyari
(1964- Tokyo) es ket teli (1972 - Sapporo, 1998 - Nagano) o limpiai.jatekokat rendeze tt. 1990-re meg az 6si es rcndkivlil n epszeru japan sport, a sumo is
nemzetkozi.ve valt 2 Ma marvilag-es Eur6pa-bajnoksagokat is rendeznek. S6t a
legnagyobb mesterek kozott napjainkban tobb k.lilfoldi. bi.rk6z6t is tal{tlunk.*
Termeszetesen k.ulonbscgek is voltak.. Az oregek es a fiatalok altalaban nagyon nehezen talaltak. olyan kozos pontot, ami.t minden nemzedek. egyarant
csztetikusnak gondolt. A videkiek kozul sem mindenki talalta vonz6nak vagy
tetszet6snek a varosok kirakatkuln".irajat. A leginkabb kezzelfoghat6 kulturalis kiUonbsegek azonban a munk.asok. es vagyonosabb polgarok kozott mutatkoztak. El6bbiek sokkal jobban kedveltek a ,,hagyomanyos" eteleket, italokat, muveszeteket es sz6rakozasi lehet6segeket. Ut6bbiak ezzel szemben i.nkabb ,,vilagpolgarkent" viselkedtek. A kifinomultabb izlesu cmberek inkabb
estelyi. ruhaba oltoztek, hogy elmcnjenek egy meregdraga koncertre, ahol
Csajkovszk.ij- vagy Brahms-muveket adtak el6 a muvcszek.. A munk.asok viszont szivesebben hallgattak a tranzi.sztoros radi.6ikon az en/w1<.at, az akkoriban igen nepszerii, a maganyos ejszakakr61, elveszett szerelmekr61 es a lctunt
d:icsosegr61 sz616 erzelg6s balladakat. 3
Hiszen azok koziil, akik. az egyhangu mindennapok kesen reit nyogtek, ki
ne erzekenyiilt volna el, amikor meghallotta Murata Hideo rekedtes hangjat, Misora Hi.bari es Koyanagi Rumi.ko vagy mas kedvelt el6ad6muvesz ene
* Olyannyira nemzetkozive valt, hogy az ut6bbi egy evtized harom, tala n legjelentoscbb
sum6sa, akik (ketjapan mellett) megs.lcreztek a legmagasabb, keleti yo!iozuna rangot, kiilfo ldiek voltak. Akebono Ta ro IIawaiin, Musashimaru Koyo Szamoan, ajelenlcg is aktiv
n agymester, Asashoryii Akinori pedig Mong61iaban sziiletett. Mondanunk sem kell, h ogy a
japanok ezt kisebb ncmzeti szegyenkent elik meg.
1
Craig, Timothy J. (ed.): Japan Pop! lmide the Worltl o!Japanm Popular Culture. Armonk, NY.,
2000. M. E. Sharpe.
2 Gutunan, Allen -Thompson, Lee: Japanese Sports. A Histmy. H onolulu, 2001, uHP.
3
(1) Yano, Christine R.: Tears of Longing. Nollalgia and the Nation in Japanese Popidar Song.
Cambridge, MA., 2002, Hanard University Asia Center, 29- 31., 41-42. p. (2) Tansman,
Alan M.: Mournful Tears and Sahe. The Postwar :V1yth of Misura Hibari. ln \'\'hittier Treat,
John (ed.): O:mtemporary]apan and Popular Culture. H onolulu, 1996, UHP, 103-133. p.
689
ket az elet szomoru dolgair61 es remenyeir61? Ezeket az embercket melyen

megindftottik az osakai hidakr61 sz616 dalok, amelyek egyszeriben felideztek benniik az otthonaikat es szomszedaikat, azokb61 az id6kb61, amikor a
csatornakat meg nem toltottek fel, hogy a helyti.kon utak epiiljenck. A szovcgek, amelyek a boldog, am szorong6 menyasszonyokr61 sz6ltak, akik clhagyn i kesziilnek kis falujukat, h ogy a varosba meajenek a hitves'Li.khoz, megerinthettek az embcrekct. Ha egy japan kiallt H okkaido cgyik legkeletebbi
pontjara, a Shiretoko-fokra, majd elnezett keletre, a Kuril-szigetek fele, szomon'.1an gondolt arra, h ogy 1945-ben a Szmjetuni6 elfoglalta egyko1i otthonat. Hasonl6keppen erezhetett az, aki a lak6telepi lakasanak vasbeton erkclyer61 lenezett az elterpeszked6 kertvarosokra, s eszebe jutott a falun toltott
gyermekkor es a videki, haragoszold fli.
A Mozart-raj ong6 lenezhette ugyan az enkalrnt szeret6 embert sekelycsnek
tartott izlese miatt, de volt egy olyan hely, ahol kelloen magas belepti dij fejeben sznob es ,,h:izer " egyarant mikrofont ragadhatott, s mindenki el6tt mcgmutathatta a tehctseget. Ez pedig nem volt mas, mint a karaokl'-bar ,,intezmenye".1 Mobiltelefonnal a kezukben mindketten sz6rakozhattak egy baseball-merk6zesen vagy valamelyik sumO.viadalon. De az is m indennapos volt,
hogy egy pachinkoban egymas m ellett allva buvoltek a flippereket. Az o ltonyosok az inkabb liberalisnak tartott Asahi Shinbunt (Asahi H irek), a kezeslabast visclok a ,,konzervativ" Yomiuri Shinbunt (Yomiuri H irek) olvastik. A ket
t1jsag alig nehany tekintetbcn tert el egymast61: a hirdetesekben, a hirek oszszeteteleben, a publicistak szemelyeben es sz6hasznalatiban. Az azonnal elfeledhet6 neologizmusok vegelathatatlan tomege, az aktualis divat6riilctek
es a giccses twzasok ellenere, a kozos ncmzeti kultura ,,kozeps6" vonulata
egyre tobb cmberhez juto tt el, s olyan szilardan gyokeret vert a koztudatban.
amire a 19. szazad eleje 6ta nem volt pelda.
\..
:
0.
A hulturalis csatornak. A kulturalis produktumo t kozvetit6 csatornak atalakulasa egyarant rukroztc es segitette ,,kozeposzcaly-kultura" kib6viileset. Az i kolazottsag szintje sokat javult a II. vilaghaboru utani evtizedckben. Egyre
tobb fiatal ferfi es n o iratkozott be felsooktatisi intezmenyekbe. Ennek kOvetkezteben a kulrura szcrepl6ine k egy sokkal nagyobb, alacsonyabb szarmazasu es hangsulyosabban feminista kozonseg igenyeit kellett kie legitenie.
A Showa-Genroku-korszakban ennek megfele loen folyamatosan nott az dad ott magazinok es konyvek peldanyszama. A forgalmazott m agazinok szama lenyegcben megduplaz6dott ezckbcn az evtizedekben. A konyvkiadas
megharomszorozta a forgalmat. Ezek az aran yok folyamatosan meghaladtak
a lakossag novekedesenck az iitemet.
A nyomtatott media mellett a II. vilaghaboru elott mar a radio es a film is a
1
690
Kelly, William H.: Training for Leisure: Karaoke and the Seriousness of Play in Japan. Ir.
Raveri, Massimo - Hendry, Joy (eds.):japan at Play. The Ludie and the l..ogic ofPower. London, 2002 Routledge, 152-168. p.
legfontosabb kulturalis csatornak soraba emelkedett. 1945 utan meg inkabb el6terbc keriiltek. 1945 es 1960 kozott megduplaz6dott a radi6-el6fizetesek szama. 1960-ra mar negyszer tobb, 7500 mozi iizemelt az orszagban,
mint 1945-ben. A Showa-Genroku-korszak elso eveben a filmszfnhazakban
1946-hoz kepest nyolcszor tobb hazai keszftesu filmet vetftettck. 1960-tol a radi6hallgarast es a m ozibajarast kiegeszfrette, s nagyreszt felvaltotta a televizi6zas. A mozikbajar6k szama ebben a 30 evben 90 szazalekkal csett vissza.
A 7500 mozib61 csupan 1800 maradt meg. A bemutatott 1~ filmek szama is a
felere csokkent. A j apan filmipar fcnnmaradasa napjainkban szirnen teijescn a kiilfoldrol behozott fihn ckt61 es a pornograf alkotasokt61 fi.igg.
Ekozben a teve-el6fizet6k szama 1955 es 1990 kozott 166 000 f6r61 33,5
milli6 fore nott - 1960-ban kozel 6 milli6 el6fizet6t tarto ttak nyilvan. Az
1970-es es 1980-as evekben a kult{i.ra uj csatornakkal bovi.llt. Kitagultak a kreativiras, a befogadas es a szemleletm6d hatarai, eleg csak a vide6ra, afaxra, az
internetre gondolnunk, vagy arra, hogy repiilovel ma mar gyakorlatilag
egyetlen nap aJatt a vilag b armely reszere eijuthatunk. Ezek a fejlemenyek
meg inkabb betemettek a virost es a videket e lvalaszt6 szocialis es kultmalis
szakadekot. A japan emberek vegervenyesen egy globalis vilagkultura reszesei lettek.
:i nepmuveszetek. A vilagkultlira iranyaba mutat6 fejlemenyek miatt neh any
helyi nepszokas talan orokre a feledcs homalyaba siillycdt, m as hagyomanyok pedig ,,muzeumi targgya", multidezo latvanyossagga valtak. A II. vilaghabor(1 utani els6 evekben sok helyi fesztivalt (ljjaelesztettek a varosokban, a
szukcbb ertelemben vett urban us kozossegekben vagy afalvakban. Ezek nepszenisege csak nott az evtizedck mulasaval. A templomok es szentelyek igy
nemi bevctelre tehettek szert, s bemutathattak nehany becses kegytargyat.
A fiatal parok randevlit adhattak egymasnak a fesztivalokon . Az cgyedulall6
fiataloknak remek sz6rakozasi lehetoseget kinaltak, mig az idosebbek ked\iikre nosztalgiazhattak, orvendezve annak, hogy fennmaradtak a fia talsaguk hagyomanyai. Az erdekl6d6k fenykepezhettek, kes6bb pedig mar vide6ra is felvehettek a latvanyossagokat.
Kiilonosen az 1960-as evekt6l az urbanizaci6, a tarsadalmi mobiliras es az
i1zleti alapokra helyezett kult\1ra (f61eg a televizi6) terjedesevel a k0zvelemeny erdeklodese lanyhulni kezdett a helyi fesztivalok es hagyomanyok
irant. A fesztivalok, a helyi hagyo manyok es a nepi eload6-muveszetek nagy
rcsze ekkorra mar az utazasi irodak, a varosatyik, illetve a ,.lradicionalis"
nepmuveszet es nepi kultfua megorzesere szervezodott koz- es maganintezmcnyek szamara termelte a h asznot. Ez utobbi intezmenyek, amelyek a II. vilaghabor\1 elotti hagyomanyorzo szervczetek, peldaul a Yanagi Soetsu altal
alapitott Nihon Mingei Kyokait Qapin Nepmuvcszeti Szovetseg) , utbdainak
tekintettek magukat, fo kozatosan a hivatalosan is clismert es ramogatott hagyomany6rz6 kiallitasok targyaiva ,,ncmcsitettek" a ncpdalokat, nepmuveszeti targyakat es a hagyomanyokat. Az 1980-as evekt6I kezdve rendszeres
69 1
idoszaki es alland6 kiallitasokat rendeztek ezekb61, leggyakrabban a nagyvarosi kiallit6tcrmekben.

Mas ipari cirsadalmakhoz hasonl6an, a nepi muveszeteket es hagyom;inyokat tamogat6 kormanyprogramok j apanban is egynagyobb program reszet alkottak, aminek a ,,nemzeti" kulturalis hagyomanyok megorzese volt a
celja. A Meiji-korszakban a Kokugakuin es Gakushuin Egyetem testesftette
mega klasszikus elit kultura es tirsadalom megorzesenek eszmenyet. A II. vilaghaboru utan a kormany sokat aldozott a hagyomanyos klasszikus szfnjatszis, a muveszetek es mas kulturalis hagyomanyok megorzesere. A ShowaGenroku-korszak penzugyi bosegszantja lehetove tette, hogy az orszagos.
prefckturalis es korzeti hivatalok egymissal verscngve igyekeztek rulszarnyalni a tobbieket a kultilra teren. Egy hivatalnok, Kimura Hideo szcrint a hel~i
es prefekturalis hivatalok vezetoi:
,,reszben azert epftettek kulturalis kozpontokat, hogy kerkedj enek a saj at
vagyonukkal, reszben pedig azfrt, h ogy orszag-vilag lath assa, a varosok burokratainak mekkora befolyasuk van a kulturalis ugyekb en."5
Barmi volt is a szandeku k, a j ap an vezetok anyagilag tamogattik azokat a
programokat, amelyek kulturalis celu kutatisokat es chhez kapcsol6d6 te\"-kenysegeket vegeztek. Muzeumok es kiallitasi csarn okok epultek, illetve intezmenyek es hivatalok alakultak azfrt, hogy beazonositsak, megorizzek e
b emutassak az ertekesnek tartott kulturalis alkotasokat. Bevezcttek az EiC
Nemzeti Kines cimet, amit a hfres fazekasok, festok, szfneszek, zeneszek e,
kezmuves mesterek kaptak meg.
(<)
Kokusaika, a,, nemzetkozive valds". A kulturalis programokat, amclyeket a kOzos nemzeti miilt ertekeinek - a nepmuveszet es a nephagyominyok - me~
6rzese erdekeben inditottak el, reszben az ad6fizet6k penzeb61 tamogattili
A kormany kulturalis kezdemenyezesei koze tartozott az is, hogyjapin kilepjen a vilag ele, s aktfv resztvevoje legyen az ipari kor globalis vilagkulturajinak. Ennek legismertebb f6ruma es eszkoze az 1972-ben letrehozott J apa=
Alapitvany. Az intezmeny e ls6dleges celja az, hogy o lyan valtozatos programokat szervezzen, amelyek az egesz vilaggal megismertetik a japan civilizan6t, az orsziggal kapcsolatos hasznos tudnival6kt61 kezdve a kivaltsagos ke,esek kulturajaig.
Az orszag vezctoi sok mas m6don is kim utattak elkotelezettsegiiket a tudc.~
minyos kutatisok, a muszaki fejlesztesek, illetve altalaban az ipari kor tar.s<..dalmi fejlodese mellett, kulonosen ab ban a tekintetben, h ogy a j apan iskolt:
tananyagaban egyre tobb ismeret kapott helyet a vilag tobbi reszer61. Haso~
l6keppen a Meiji-korszakhoz, amikor a kormanyzat nagy hangsulyt fekteteL
arra, hogy az uj onnan alapitott csaszari egyetemeken magas szfuvonalu :egyen a termeszettudomanyos oktatis, a II. vilaghaboru urani kormanyok :...
I':
,o;
0..
0:
,_..,
692
H avens, Thomas R. H .: Artist and Patron in Postwarjapan. Dance, Mwic, Theater and ti~ sualA11s, 1955-1980. Princeton , 1982, PUP, 85. p.
szamos LU kutat6intezctet es tudominyos intezmenyt hoztak letre, koztiik a

hires Tsukubai Egyetemet, Tokyot61 eszakra. A leginkabb termeszettudornanyokkal foglalkoz6 intezmeny 1974-ben nyitotta mega kapuit. Az 1980-as
evekben, amikor az orszag a legeroteljesebb torekedett arra, hogy megmutassa magit a vilagnak, egy uj jelsz6 epult be a koztudatba, a lwkusaika, a
,,nemzctkozive valas ". Ennck ketsegkivul az 1986-ban elindl tott]ET-program
(Japan Exchange and Teaching) lett a legsikeresebb eleme. A program alapvet6 celkitfuese az volt, hogy javitsak a japan diakok nyelvi kepessegeit. Az idegen nyelvek oktatasara az egesz orszigban anyanyelvi tanirokat, fOleg angolokat szerzodtettek, akik scgitettek a hazai nyelvtanirok munkajat. A kezdeti nehezsegek ellenere az 1990-es evek vegere a program nagy sikereket hozott.
1987-bcn 813 vendegtan ar dolgozottJapanban, 1998-ban viszom mar 5096. 6
A japan kultura nemzetkozive valasa azonban alapvetoen abb61 fakadt,
hogy az o rszag egyre nagyobb mertekben fiiggott a nemzetkozi er6forrasokr6l, emiatt a japanok tomegesen indultak kiilfoldre, hogy Ott dolgozzanak es
tanuljanak, s ckozben Japant is elarasztottak az idegen aruk, szokasok es emberek. A korminy politikaja csak felerosltette ezt a folyamator, illetve, legalabbis reszben, legitimalta a kokusaikdt. A fen ti fejlemenyek, illecve az egyre
aktivabb media, egylittesen azt eredmenycztek, hogy Japanba addig meg
soha nem ozonlott annyi ismeret es tudas a kiilvilagr61, mint az 1980-as cvek
e lejetOl. Ez az informaci6halmaz, barmennyire is manipulaltak, mikozben
.,nemzetive" tettek, az 1990-es evekben egy egeszen mas es gazdagabb vilagszemlelettel ajindekozta megajapinokat, ahhoz kepest, ahogyan nagyszuleik lauak a vilagot az 1940-es evekben.
A kulturelit parbeszede
A szuken vett ertelmisegen beliil - ami lenyegeben az fr6k, a muveszek, a

p ublicistak, a szinhazi szerz6k es a korszak kulturalisjelensegeivel foglalkoz6
tud6sok nehezen meghatarozhat6 kozosseget jelentette - a kul turalis produktum zome, mindenckel6tt a politikai tirgyil frasok, alapvet6en a koztudatba melyen beleiv6dott idi6makon, a marxizmuson, modernizmuson, illetve a Kelet- Nyugat elemzesen alapultak. Mivel a II. vilaghaboru alig nehany evig tartott, legalabbis kulturfilis szempontb61, az 1945 utini id6szak
politikai es gazdasagi targyii elemzesei es frisai kezdetben olyan szerz6kt6l
szulettek, akik mir az 1930-as evekben is aktivak voltak. Az erintett kerdesek
es ezek megkozelitesi m6djai, illetve iltalaban a szemlelet ezt a folytonossagot tukrozte. Am idovel felnott az uj nemzedek es a Showa- Genroku-korszakban uj hangok es uj kerdesek jelentek meg a kulturalis elet szinpadan.
Ezzel cgy id6ben a multhoz val6 viszony is megvaltozott.
6
McConnell, David L.: Importing Diversity. Inside japan's.JET Program. Berkeley, 2000, UCP,
123. p.
<
693
A kulturalis ptirbeszed szintere es keretei. Kozvetlenul a haboru utan egyes kozir6k a ,,militarizmus" leegyszerusftett, partatlan elftelese mellett foglaltak allast. A vereseg felel6sseget a ,,szabvanyszervezetek" vczet6ire h aritottak vagy
a ,,katonai hatalom " letezcsere. A kritikai irasok egyj6val nagyobb rcsze marxista fogalomrendszert es kifejczesekct hasznalt, amelyeket korabban,j6llehet minden crovel elnyomtak a ..baloldalisagot", a legmagasabb akademikus
korokben is elfogadtak. A marxista szemleletm6d igen ncpszeru lett a vereseg kiiszoben all6 Japanban, amikor ugy tunt, az ertelmisegiek koziil egyediil
a hithu kommunistak voltak azok, akik nem vettek tev6legesen reszt az clbukott haboruban. Ok, akik nem tudtak, vagy nem volt lehet6seguk ,,atncvelodni", csak hallgat6lagosan tamogattak a haborfa, d e neha meg ezt sem tettek meg.
A marxista gondolatok nepszerusegenek egy ideig tovabbi lokcst adtak a
haboru utani reformok, majd 194 7 utan a hideghaboru-ellenes aktivistak., illctve az, hOf,')' az SCAP belekezdett a ,,hatraarc politikajaba". Ez ut6bbi egyertelmlien igazolta, hogy az amerikaiak ,,kapitalista demokraciaja" alapvet6en
kapitalista volt, s csak akkor demokratikus, amikor az erdekiik ugy kivanta.
Ekozben Mao Zedong gy6zelme es a Kinai Nepkoztarsasag kikialtasa szinten
a marxizmus helyzetet cs elfogadottsagat erositctte . Az 1950-es evek elejen a
koreai haboru es a kfserleti atomrobbantasok megint csak a marxizmus tovabbelcset seg1tettekj apinban.7 Az 1950-es cvek veget6l azonban a marxista
tetelek helytall6saga tobb tenyezo miatt is egyre inkabb ketsegesse valt. llycn
tenyez6k vol tak peldaul a baloldali japan ideologusok es az aktivistak kozotti
doktrinalis vitak, a keleti blokk orszagair61napvilagra keriilt kellemetlen tenyek, majd kes6bb a keleti blokk gyengiilcse es szethullasa.
Meg a marxista elemzesek ,,fenykorara" is jellemz6 maradt az elnyuhetetkn ,,Kclet- Nyugat" etnikai kcttosseg. Sok szerzo meg ckkor sem tudott megszabadulni ett6l. Am az cbb6l fakad6 szamos problematikus kerdes, ami
mindig is jcllemczte a beszukiilt szemleletet, 1945 utan clemi er6vcl tort a
fclszfnrc, hiszen a ,,Nyugatot" immar ket, egymast61 alapvetoen kiilonboz6
ertelcmben kezdtek hasznalni. Bizonyos esetekben a korabban is megszokott eur6pai es gorog-r6mai etnikai es kulturalis kozosseget ertcttek rajta .
amely kozosseg markansan eltert a ,,tobbi" tarsadalomt61, s itt most els6sorban az ,,azsiai" kozossegrol beszelunk. Mas szovegkornyezetckben azonban.
kulonosen a brit es amerikai szerz6k eseteben, a ,,Nyugat" puszta geopolitikai elnevezes volt, ami a Washington-kozpontii politikai erdckszferatjelolte.
szembeallitva es megkulonboztet-ve azt a keleti blokkt6l.
A szerz6k gyakran egybemostik a ketjelentest. Sot meg inkabb osszekuszaltak azzal, hogy a ,,Nyugatot" azonositottak a ,,modernst~ggel", ami alapYet6en egyetjelentett az ,,iparival". igy egy o lyan osszetett es kusza kepe t alakitottak ki, amely osszekapcsolta a korabeli nagyhatalmak politikai es katonai
7
694
Gayle, Curtis Anderson: Marxist History and Postwar Japanese Nationalism. London, 2003
Routledge Curzon.
\etelkedesel az ennel osszehasonlfthatatlanul fontosabb, egycdtilall6 tortenclmi orokseggel, ami tobb szempontb61- moralisan, szociilisan es a technol6gia teren is - modellkent szolgalt es szolgal az egesz emberiseg szamara.
Kosz6nhet6cn a tobbretegu es rosszul mcghatirozottjelenteseinek, a ,,Nyugat", tudatosan vagy utalas formajaban, t:Ulsagosan is gyakran szerepelt a globalis vitikban, egy olyan beskatulyazott ertekitelct formajaban, amelyet a
szerz6k, erdekuk szerint, magasztaltak vagy pocskondiaztak.
A II. vilaghaboru utan a ,,Nyugat-Kelct" fogalomparjat egyarant hasznaltik etnokulturalis cs geopolitikai ertelemben. Az inkabb filoz6fiai b eallf tottsagu szerz6k f6leg az el6bbi, mig a pragmatikusabb publicistak jobbara az
ut6bbi jelentesben. A kommentatorok beallitottsagat61 es el6iteleteikt61
fiigg6en igy Japan egyszer marginalis, tiszteletbeli tagja volt a Nyugatnak,
maskor meg egy, a Nyugattal kozremukodo kiviilall6. Ez a kiviilall6sag leherett tart6s es (tulajdonkeppen) elkcrulhetetlen etnikai sajatossag, vagy ideiglenes allapot, amin tUI lehet emelkedni (vagy el is lehet vesziteni) a tarsadalom es a kultlira modernizaci6javal.
Korai ertekeliseh. A Kelet es Nyugat vitajat, ami 6nmagaban is igen keplekeny

dolog volt, tovabb bonyolftotta az, hogy az egyes szerz6k ktil6nboz6keppen
itcltek meg azt, hogyJapan hogyan boldogul a Nyugattal szemben. Kozvetlenul a haboru utan a japan szerz6k azzal a fajdalmas tennyel szembcsultek,
hogy a Nyugatot, J apan lcgnagyobb er6feszitesei cs a haborlis propaganda
cllenere korantsem sikertilt kiuzni Azsiab6l, olyannyira nem, hogy meger6sodve kerult ki a kuzdelemb61, s uralma ala hajtottaJapant. Az orszagban
m egszall6 hadsereg :illom:isozott, eroszakos reformokat hajtottak vegre, a
korabbi japan gyarmatok (egyelore) elvesztek. 1952 ucin pedig a tart6s katonai j elenlet es a diplom:iciai kenyszerpalya miattjapan kozeledni kezdett
a szomszedos azsiai tarsadalmakhoz.
Mindebb61 az orszag azt a tanulsagot szurte le, hogy a japan nepnek felul
kell emelkednie az ,,azsiai" mentalitasin, s ,,modern, demokratikus cmbertipussa kell valnia". 8 Masok az ellenkez6 allasponrja helyezkedtek. Szerintuk
a problema lenyege eppen az, hogyJapan utinozni pr6bilja a ,,Nyugatot". A
nyugatimadat ugyanis, erveltek ezek a szcrz6k, korabban az egykor n agy tiszleleni birodalmat szornyetegge valtoztatta, amelyik feldulta feI Azsiat, s mikozben az erenyr61 predikilt, mindenhol vert ontott. Ezt csakis l"1gy lehet
rendbe hozni, ha Japan ismet felfedezi es ujjaeteszti saj at, eredend6en benne lakoz6 ,,azsiaisagat".
Ez a nezet sziiksegesse tettc, hogy gyokeresen atertekeljek a multat j apanban. Aii. vilaghaboru el6tti evekbcn az ertelmiseg alapvetoen ugy tekintett a
japan nemzetrc, mint ,,tobb faj elegyere", amelynek egyedtilall6 kepessegei
vann ak abban a tekintetben, hogy kepes sikeresen magaba olvasztani mas
8
Koschmann,J. Viktor: Intellectuals and Politics. In Gordon, Andrew (ed.) : Postwarjapan as

H i>t1uy. Bc1~kciey, 1993, UCP, 400. p.
<(
695
nepeket. Ezzel minden nchezseg nflklil igazolni lehetett a birodalomepiles

j ogossagat. A birodalom elveszitesevel azonban egy egeszen mas nezet kerult cl6terbe - amit nehiinyan mar korabban is hangoztattak-, ncvczetesen
az, amelyik a japan ncmzet kivetelesen nagyfokli homogenitasat es alapveto bekeszeretctet hangs(1!yozta. A Showa- Genroku-korszakban Nihonjinronkent (kb. ,,ertekezesek/ clmele tek ajapan emberekr61") valt ismcrtte ez
a nezet.
Egyes tud6sok hasznosnak iteltek a ,,modernizmus" temajanak feleleveniteset, amely akademikus korokben nagyon nepszeru volt az 1930-as cvek vegen. Az lijjaepftes idoszakaban a szellemi elet kiemelked6 alakjai, koztuk az
iinnepelt teoretikus, Kamci Katsuichir6 es a hires emol6gus, Yanagita Kunio
azon vit:iztak, hogyvajon a modemizmus egyetjelent-e a nyugatosodassal, illctvc, hogy erre feltetleniil szuksege van-eJapannak.
Kamei Katsuichir6 egyike volt azoknak a marxistiiknak, akik az 1930-as
evekben atpartoltak a politikailag sokkal elfogadhatobb Nihon Romanhahoz Qapiin Romantikus lskola), amely a ,japan" es az ,,azsiai" mellett foglalt
;l llast. Az evtized vege felc aktivan rcszt vett a ,,modemsegen val6 felulemelkedesr61 sz616" vit:ikban. 1954-ben, amikor az orszagot elhagyta ugyan a
megszall6 hader6 szigortt cenzuraja, de Japan meg mindig nem h even e ki
a vereseg okozta sokkot, Kamei egyik esszejeben azt irta, hogy:
,,Min den ki tudj a, hogy Azsiabanjapan volt az cls6 n emzet, amely a modcrnizaci6 utjara lepett, am meg mindig ncm lehe t tisztan latni, mit is j e-lent Azsia szamara ez a modemizaci6. Az is kerdeses, hogy az azsiai gondolkodasm6d, amely eras hagyomanyokkal biiszkClkedhet, dacara annak, hog\
az ut6bbi id6kben sorozatosan meg kelletl tapasztalnia a vereseg izet es a
nyugati tudomannyal szembeni alarendeltseget, vajon minden kiizdelem
nelkiil bukasra van itelve, vagy esctleg kepes a megujulasra a 20. szazadban .
s olyasvalamil Lud ny(tjtani a szam unkra, amib61 er6t meritve fcliilkerekedhe tiink a mostani valsagon."9
Yanagi ta Kunio, aki az eleteb61 evtizedeket toltott azzal, hogy dokumen~
ja, rendszerezze es n epszerusitse Japan n epi kultl1rajat, masokkal egylitt \"eh cmensen hirdette, hogy a japan hagyomanyokat feltetleniil ujja kell eleszreni, majd erre alapozva lehetne elinditani egy, a nemzet sajatossagait a me"1:szemen6'k.ig figyelembe vevo moderniziici6t.
Egy ilyen vallalkozas azert volt keresztulvihet6, mert a ,japan nemzet kultur ajanak gyors fejlodeSC mindig is a CSaszfu-i udvarhoz kotodott'', ilietYe
mert ,,megj6val a csasziirok megjelcnese cl6tt, teh at 4- 5000 evvel ezel6r:..
a szigeteken :16 japanok. egy bekes, liberalises teljcscn demokratikus tar :.dalomban eltek". 10 Voltak olyanok is, akik. ugy veltek,J apannak mindenes1f:.:
Ryusaku et al. : Sources of theJapan ese Tradition. New York, 1958, CUP, 901 . p.
Eij i -Askew, Da\~d {tr.): A Genealogy of ,Japanese" Seif-images. Melbourne, 20. _
Trans Pacific Press, 308., 310. p.
!! Tsunoda
IO Oguma
696
el kell vetnic a ,,modcrnscget'', mert csakis igy orizheti meg az ,,azsiai szabadsagot es anton6miat". JI
Ekozben a szerz6k tovabbra is alkalmaztak a meg regebbi ercdetu japan-kinai kettosseg fogalmat, noha ennek a kolcsonos viszonynak a jellege
alaposan megvaltozott. Ajapan-kinai kulturalis kapcsolatok az Edo-korszakban a kokugaku (,,nemzeti muveltscg") elven alapultak. Ez az elv azonban
megserult az 1930-as cvekben. A haborl'.1 utan egy olyan vitava alakult at,
amcly arr61 sz6lt, h ogy a ket tarsadalom mikent ervenyesiil a hideghaborus
id6szakban. Kolcsonos bizalmatlansaggal tekintettek cgymasra, s a kapcsolatokat igencsak megterhcltek a kozelmult tragikus esemenyei. Ugyanakkor sokkal tobb okuk volt arra, mint barmikor, hogy feliilemelkedjenek ezeken a
nehezsegeken, s megtalaljak kozos ,,azsiaisagukat'', amivel ellensulyozhaljak a
,,nyugati" elbizakodottsagat. Fiiggetlenlil att6l, hogy a publicistak a modcrnseg vagy ajapan-kinai kapcsolatok szcmszogeb61 vizsgaltak a dolgokat, a II. vilagh aboru utani muvek kozepponljaban alapvet6en a Kelet cs Nyugat viszonyaval, illet:ve a vereseggel es nemzetkatasztr6faval kapcsolatos kfrdesek alltak.
KisObbi ertekelisek. A haborus vereseg utan a japan kozir6 vagyakozhatott
,,Azsia" elvetesere, vagy el is itethette azt, az azsiaisag ,,elvetese" egyik esetben
sem valt val6ra. A Showa-Genroku-korszak fenykoraban nehany szakert6
meg mindig azt a nezetet vallotta, hogy J apan modernizalasa azert elhibazott, mert alapvet6en az eur6pai modelleket koveti, s a valodi fclzarkozas
csakis akkor kezd6dhet, ha megteremtik ennek az azsiai, tehatjapan szamara sokkal megfelel6bb bazisat (ami ad dig nem tortent mcg). Egy masik, sokkal elfogadottabb nezet szerint az orszag gazdasagi sikerei - kovetkczeskeppcn a modcrnscge - eppen a n emzct egyedulall6 kepessegeib61 fakadnak.
Egy tud6s ugy fogalmazta meg ezt a perspektivat, nevezetesen a Nihonjinront, ,,mint egy szeles koru ideologiai viszonyulast a japan nacionalizmus szamara".12 A kozir6k es tudosok sok tudomanyteriileten kiserletet tettek arra,
hogy azonositsak es megmagyarizzak j ap:in allitolagos egyedisegfa. Olyan
tenyekkel peldal.6ztak, mint j apan eghajlata, rizstermesztesi kulturaja, nyelve, a japanok agyszerkezcte, illctve a tarsadalom egyes sajitossagai - a gyermekneveles, a feltfaelezelt etnikai egyseg es ,,tisztasag", a falukozossegek oroksege, ami kialakitotta ajapanokban a ,,csoporthuseg" tulajdon sagat, valamint
a termeszetesnek tartott vagyat a tarsadalmi es spiritualis ,,harm6nia" irant.
Nern mindegyik tudos erezte a japan sajatossagokat ennyire lenylig6z6nek. 1982-ben egy politologus, Kamishimajir6 igy fogalmazott:
,,A haboru elott mindcnki azt vallottajapanban, hogy Yamato egy kevert
(zasshu) nemzet volt. Ezt gondoltak, mikozben a japanizmus eszmejet terjesz11
Doak, Kevin Michael: Dreams of Difference. The ]af1anese Romantic School aiul the Crisis of
Modemity. Berkeley, 1994, UCP, 145. p.
12 Befu Harumi: Cultural Nationalism in East Asia. Representation and Identity. Berkeley, 1993,
Institute of East Asian Studies, 107. p.
697
tettek. A haboru utan azonban valami nagyon furcsa dolog tortcnt. Az emberek, belefrtve a halad6 felfogasu ertelmiseget, egyszeriben ragaszkodni
kezdtek ahhoz, hogy japanok egy homogen nemzetet alkotnak. Ennek az allitasnak nines semmilyen alapja, megis, ez a minden alapot nelkuloz6 elmelet egyre inkabb tcret h odit."13
A szkeptikus hangok ellenerc az egyed\ilall6an homogen es osszetart6
nemzet vonz6 latomasa cgyre nepszerubb lettjapanban, klilonosen az ii.zleti
cs a kormanykorokben.
Ebben az optimistabb legkfaben a sz6kincs is m6dosult. A ,,Ke let" es ,,Nyugat" fogalmait felvaltotta ,,Eszak" es ,,Del". Az uj gcopolitikai megkozelltesben a japanok vallvetve alltak a nyugat-europ aiak, az eszak-amerikaiak es az
ausztralok oldalan, mint modernizalt ,,eszakiak", szembcn a ,,deliek" vilagaval, akiket elmaradottakn ak, fejletlennek vagy az iparosodas utjara lep6knek
n eveztek. Nern mindcn japan iidvozolte ezt az uj strategiat, amiveljapiin elh atarolta magat A.zsiat61. Nehany ,,nyugati", f61eg a britek es az amcrikaiak,
nem hagytcik sz6 nelkiil ajapcinok ,,fOldrajzi uji tasat". Megalkottak sajat kategoriaikat a ,,korai" es ,,kesei" fejlett tarsadalmakr6L 6 k termeszetescn az
e!Obbibe soroltak magukat, mikozben j apan (es a vilag n agy resze) a masod ik kateg6riaba esett.
Ebben az er6sen politikai tOltetu, a ,,bennfentesseg r61 es kfvulall6sagr61"
sz616 elmeleti p arviadalban, a ,,modern" fogalma ncmcsak arra szolgalt.
hogy ujraertelmezze, semlegesitse vagy eppen elutasftsa a ,,Nyugat" fogalmat, hanem arra is, hogy atertekelje a marxista elcmzeseket, elfogad va annak alapvetesfa a tortenelmi fejl6desr61, de atdolgozva a marxista enekrend
egyes e lemeit. Amint azt a ,,modernizaci6s elmeletnek" nevezctt megkozelftesbcn is kifejtettek, a penzalapon mukodo kereskedelem, a bermunka es a
vallalkozoi szellemu ipar (a kapitalizmus) fejl6dese ncm vczctett a tarsadalom tovabbi retegz6desehez, a munkasosztaly fokozottabb kizsakmanyolasahoz, s az ebb61 kovetkez6 forradalmi hullamhoz. Sokkal inkabb ,,esszerusitettc" a tarsadalmat, felszabadftotta az emberek alkot6 energiait, novelte a
lakossag eletszinvonalat, illetve n agyobb szabadsagot biztositott az embereknek. Olyan jov6kep volt ez, ami rendkivi.il vonzonak n1nt mindazok szamara.
akik gazdasagi kerdesekkel foglalkoztak. Korantscm meglep6 m6don, ez a
perspektiva a Showa-Genroku-korszakban volt a legnep szerubb.
A kultura szlnterei
0
A kulturalis torekvesekr e, amelyek sokkal inkabb az alkot6 jeUegu onkifcjezesre, mintsem a tarsadalmi vi.lira helyczlek a hangsulyt, tovabbra isjellemzo
maradt a zavarodottsag es a bizonytalansag, n emcsak a vereseg es az ujjaepites eveiben, h an em a Sh owa-Genroku-korszakban is. A j apan kulturanak is
13 Oguma:
698
A Gmeawgy of .. 320. p.
az volt az cgyik lcgjcllcgzctcsebb sajatossaga, h ogy t1lllepett a mufaji es etnikai hatarokon.

A muveszek szabadon merftettek ihletctt a h azai cs a kulfOldi kulturalis hagyomanyokb6l, hogy megteremtsek egyeni cs eredeti alkotisaikat. Elsosorban az 1960-as evekben , a IDUVCSZCL a h aboru elo tti ,,modemista" iranyzatokra timaszkodva haladta meg azokat. OtvoztCk a pr6zat, a dramat, a zenec, a
kepzomuveszeteket (festeszet, kcramia, szobraszat, epiteszet) es a film eket.
Japanban is megjelentek a ,,happeningek es performance-ok". Ennek eredmenyekent, csakugy, mint egykor a Kesei H eian-kori tekercskepck (emahimono)
esetcben, meg kellett feledkeznunk a hagyomanyos mt'.ifaji kateg6riakr6l,
a II. vilaghaboru utani kulluralis produktum is ujfajta megkozelitest kovetelt
meg. A:z alabbi kisebb elemzesekb61 kiderul, h ogy a korabbi fejezetekben alkalmazott irodalmi es kepzomliveszeti kateg6riak vajmi kevesse hasznalha t6akjapan 1945 es 1990 kozotti kulturalis Cletere.
lrodalom
A II. vilaghaboru idejen a japan fr6k szintc kivetel n elkiil a haborus erofeszitcsc k szolgalataba allitottik a tchctseguket. reszben onkent, reszbcn ke nyszeru sziiksegb61 (16. Jejezet). A vereseg sokukat szellemi valsagba cs nyomorusagba sodorta. A vercscg, a haborus bunosok felcl6ssegre von asa, a tisztogatisok es az uj cenzorok megjelenese tobbcket hallgatasra karhoztatott,
mig masoknak egy ujfajta atnevelcsi program ban (tenhO) kellett reszt ve nniiik. Tcttek ezt sajit m eggy6z6desukb61, kenyelemb61 vagy esetleg mindkett6b61.
A korulme nyek azonban fokozatosan javultak. Megszilirdultak az erkolcsok. Az idosebb szerz6k ismet tollat ragadtak, illetve a szam yaika t bontogat6 fiatalok is hallatni kezdtek a hangjukat. Kezdetben a mfivek tobbsege a haborus vereseget d olgozta fcl valamilyen formaban, de idovel mar mas temakkal is foglalkozni kczdtek: a tudo manyos-fantasztikus temakkal es az fule ti
ele ttel csakugy, mint az elet megszokott d olgaival. Fontos fcj lemeny volt,
hogy a n6k is egyre tobb muveljelentkeztek.
A hdboru es a veresig. A m egfordul6 hadi szerencse es a visszavonul6 hadsereg

keltette mentalis zavar kiUonosen Clesen visszatiikroz6d6tt az irodalmi Clet
szerepl6inel. Takamijun esetej61 peldazza mindezt. 1933-ban a rendorseg
,,kinevelte" bel6le a baloldah meggy6z6dest, olyannyira, hogy 1943-ban mar
igy fogalmazott:
,,Nek1:lnk szazmilli6nyiunknak egyetlen egessze kell valnunk. Fe! kell ajanlani eletunket, cs szembc kcll n ezniink a nemzetet fenyeget6 veszellyel. "
A:z fildozatvallalas azonban hiabaval6nak bizonyult. Alig ker hc ttcl a vercseg utan mar ezt irta a napl6jaba:
,,Ugy tunik, mintha ismet megval6sulna a sz6lasi, a gyiilekezesi cs a szerve699
z6desi szab adsag. Legordiilt a k6 a szivcmr61. Most erzem csak igazan, hogy
eddig a sotet kozepkorban eltiink. A politikusok a sotet korok politikusai voltak, a politika pedig a terror politikaja volt. "11
Takami szavai el6revetitettek azt, h ogy az ir6k orommel fogadtak a megszall6k altal bevezetett valtozasok nagy reszet: a n agyobb szabadsagot az onkifejczes teren, az emberi szabadsagjogokhoz k6 t6d6 szclesebb kon1 alkotmanyos garanciakat, a nemek kozotti egyenlosegre iranyul6 torekveseket, az agressziv militarizmus eli teleset, illetve a csaszari h azhoz fiiz6d6 mitol6gia nagy
reszenek elutasitasat. A vereseg utan a japanoknak a gy(Holet es a kedvezo
valtozasok furcsa, keseredes pirulajat kellett lenyelniiik.
Az fr6k egyszeriben szembesiiltek azzal, hogy egy surget6 temat kell mihamarabb feldolgozniuk - hogyan birk6zhat meg a nemzet a vereseggel, s
h ogyan elheti tul Japan tortenelmenek addigi legsulyosabb katasztr6fajat.
Ugyanakkor jelent6sen kiboviilt az alkot6i mozgaster, amelyen beliil ezt
megtehettek. Ennek a szabadsagnak a legnagyobb gatja reszben a megszall6k altal eletbe leptete tt nehany korlatozas volt. A legnagyobb problemat a
szcgenyseg j elente tte. A korlatok ellenere, mindossze h etekkel a habortt
utan , tehatj6val a gazdasag talpra allasa elott, mar utcara kerultek az uj magazinok, sorra alakultak az ertelmisegi es irodalmi csoportok - igaz egyel6re
megj obbira csak a f6varosban . A ,,szabadjara engedett" lira es pr6za - nem is
sz6lva a vizualis muveszetekrol, a szinhazi muvekr61, valamint a muveszeti es
tarsadalomkritikai irasokr6l - ismet felelesztette a szcllemi kornyezctet.
Az alkotasok zome a haborur61 es a vereseg keserve irol sz6lt. A szerz6k
kezdetben megkeriiltek a m egszall6k cenzorait, megpedig ugy, hogy a szemelyes tapasztalataikat vetettek papirra, illetve azt, hogy a tarsadalom egesze
hogyan kezdett teljesen uj eletet a haboru es a vereseg utan. A haiku-kolt6.
Kato Shuson is ezt tette 1944-tol, amikor hozzakezdett a sajat annotilt verseskote tenck megirasahoz, amit negy evvel kes6bb j elentctett meg:
,,Majus 23-an ejjel nagy bombazasok voltak. Mikozben a hitarnon cipeltem
a be teg fiverem, egesz ejszaka a tuzviharban bolyogtam Michik6t es Akik6t
keresve.
A tuz meheben,
Llttam az emeszt6 langokat A bazsar6zsa halalat. "15
1946 6szen a proletir sziirmazas(1 k6 lt6, Tsuboi Shigcji egy hosszu koltemenyt irt a fegyverletetelt bejelento csaszari radi6beszedr61. A vers igy kezd 6d6tt:
11
15
700
Keene, Don ald: Dawn to the West. Japanese Literature ofModern Era: Fiction. New York, 19 4.
Holt, Rinehart & Winston, 877., 968. p.
Keene, Don ald: Dawn to the West.Japanese Literature of Modern Era. Poetry, Drama, Criticism
New York, 1984, Holt, Rinehart & Winston, 164. p.
,,Lobog6ja a porban,
Isteni hangja remegve tor clo a radi6b6l iires, elcsukl6, keserwel tcli ...
ton enelmi, sorsfordlt6 pillan at ez.
A csaszari mitosz rnesterkclt konyve
ma vegleg bezarul.
Az emberek szeme egyszeriben a val6,
kegyetlen vilagra tarul. "16
A retteges es az atalakulas pillanatai mindennaposak voltak a mlelesert folyta tott monoton evekben. Shiina Rinzu az 1947-ben megjelent, Sin'ya no
shuen (Ejszakai Zakoma) cimu muveben sokak neveben beszett, amikor a mu
f6szerepl6je fazva, ehezve es szamara nem kedves emberekkel m cgosztva
nyomontlt lak6helyet, kijelentette:
,,Szamomra a kitartas egyet jelent a tulelessel. A kitarcis megszabadit engem min den nehezsegt61. A kitartas emellett felruhaz a reszvetlenseg mamorit6 erzesevel. De felreteve mindezt, ebben a vilagban van-e az embernek
mas valasztasa, mint kitartani a vegs6kig?" 17
Nern volt egyszeru kitartani. Eleg csak a Noma Hiroshi regenyeinek elett61
meggyotort h 6seire gondolnunk. 18 A vesztescg erzese, a ketsegbeeses, a nihilizmus, arnibe a korulmenyek hajszoltak belc az embereket, elemi cr6vel j elenik mega hanyatott sorsu, rendkiviil tehetseges ir6, Da.zai Osarnu kesei irasaiban, A han_yatl6 napban (Shayo)* (1947) es a Villon Jelesegeben (Viyon no
tsumar (1947).
Mas lr6k a termeszetben, a mindennapok meghittsegeben, kulonfele mestersegekben es hitrendszerekben, vagy a letunt mu lt kcpeiben es emlekciben kerestek vigasztalast. Tanizaki Jun'ichiro 1948-ban jelentette meg a
Sasame yuki (Szallong6 ho) cimii regenyet, amit a haborl'1 alatt irt meg. Ez egy
terjed elmes es szeretettcljes leiras az egykor elegans 6sakai kereskedoi elit vilaganak hanyatlasar6l. A regeny cselekmenye az 1930-as evekben jatsz6dik a
kapitalizal6d6 Japanban. Tanizaki szavaival etve, az 6 korszakuk egy olyan
kor volt, amikor regi es U.j bekesen megfert egymas mellett, s amikor a civilizalt kozosseget mcg nem osztottak meg az erdekek. A konyv azonnal siker es
lett. Hangvetele bizonyara sokak szamara vigasztalast nyi'tjtott azok kozul,
akik nehezsegekt61 gyotorve, bizonytalan saggal tekintettek a jovObe.
Az 1950-es evekben, a gazdasag talpra allasanak es a tarsadalorn ujjaszerve Dazai Oszamu: F!anyatl6 nap. Budapest, 1987, Europa.
,\ fodemjapan elheszilOk. Budapest, 1967, Europa, 272-290. p.
16 Tsuboi Shigeji - Epp, Robert (tr.): Egg in My Palm. Stanwood, WA., 1993, Yakusha,
122-123. p.
17 Keene, Donald: Dawn to the West. Japanese Literature of 1\,fodem Era:. Fiction ... 991. p.
18 Noma Hiroshi - Raeside, J ames (tr.): ,,Darh Pictures" and Other Stories. Ann Arbor, ML,
2000, Center for Japanese Studies, University of Michigan.
0
70 1
zodesene k id6szakaban folyamatosan nott az irodalmi alkotasok szama, s ezzel egylitt a kommentarok is kib6viiltek. Rengetcg hetilap es olcso, papirfedeles konyvj elent meg. A haiku-, a Lanka- es az ujhullamos kolt6k az irodalmi
formakr61 vitaztak, mikozben rcndkiviil valtozatos koltemenyeket irtak. Az
ir6k ponyvaregenyekkel arasztottak el a kozeposztalynak sz616 magazinokat.
Termeszctcscn komolyabb muveket is alkottak, amelyekben egyarant fel lehcte tt fedczni a hazai cs a kiilfoldi irodalmi hagyomanyok es a korabeli divatos iranyzatok hatasat. Az irodalomkritikusok harsany ideol6giai es mufaji vitakat folytattak. Isrnet eloterbe kerii.ltek a japan pr6za es kultlira sajatosnak
gondolt stlluajegyei, illetve az, hogy a ,,modernizaci6" kibontakozasaval ezek
mikcnt crvenyesulhctnck. A m egszall6k egyaltalan nem neztek j6 szemmel
cnnek a vitanak a kibontakozasat.
1950 utan Ito Sei Jett az irodalom vilaganak a ,,legfeltun6bb alakja", miutan bir6sag ele allitottak, mivel japanra forditotta D. H . Lawrence maig vitatott, pornografnak tartott muvct a Lady Chatterley szeretOjet (1928). Kawabata
Yasunari szinten nagy nyilvanossagot kapott a nemzetkozi irodalmi eletben .
Am megsem ok, hanem a 20. szazad egyik legtehetsegesebb irodalmi alakja,
a sokkal fiatalabb Mishirna Yukio valt az evtizcd meghataroz6 szcrz(ijeve.
Lcgnagyszen1bb alkotasa Az aranytemplom* (Kinkakuji) 1956-ban jelcnt mcg.
Rcndkivlili ir6i kepessegei koziil is kicmelkcde tt az, hogy kival6an ismcrte a
japan es az cur6pai irodalmi hagyomanyokat, illetve, hogy mcsterien ertett
az egyszeru es az osszetett cselekmenyszoveshez is. Nagyszeru tortenelmi, filoz6fiai es lirai muveket (,,ponyvat" es ,,komolyat" egyarant) alkotott, cmellctt szamos szindarab es vcrs is ffizodik a nevehez.
Ahogy sorra megd61tek a megszall6k altal allitott tabuk, a haborut es annak orokseget lassan ujraertelmeztek. Ennek talan a legemlekezetesebb
alkotasa Ooka Shohei mlive, a Nobi (Tiizek a siksagon) ( 1952). A szerz6 fajdalmas oszinteseggel mutatja be a veresege t, a fegyverletetelt es a Fiilop-szigeteken elszabadul6 6ruletet. Az 1950-es evekben a habor(1s irodalom oldalhajtasakent m egjelent az ,,atombomba-irodalom ". A:z e hh ez kapcsol6 d 6 kepz6- es
el6ad6-muveszeti m(ifajokkal egyi1tt, az ,,A-irodalom" a hiroshimai es nagasaki atomtamadasokat es azok emberi kovetkezmenyeit dolgozta fcl.
A bombazasok tule16i (hibalm sha) szamara az iras az egyik eszkoze volt ann ak, hogy feldolgozzak a borzalmakat es az utana erzett felelmet. Egylittal
fgyvisszanyerhettek emberi mivoltukat, hiszen gyaszukat es borzalmas elmenyeiket megoszthattak m asokkal. Eze k a ,,m asok" ugyanis tulsagosan gyakran
tekintettek 6kct ,,megrongal6dott aruknak", amelyeket, s nem, akiket, el kell
keriilni, minel el6bb meg kell feledkezni r6luk. Egy Nagasakihoz k6zcli faluban el6 asszon y allit6lag a kove tkezoket mondta:
,,Senki sem akarja felesegul venni a nagasaki lanyokat. Meg ha h azasuland6 korba lepnek, akkor sem kellenek senkinek. Mi6ta leesett a Bomba, mindenki csak u gy hhja oket a soh a meg nem al16 emberek. A verzes az, ami
* :vlisimajukio: Az aranytempwm. Budapest, 1989, Europa.
702
soha n e m all meg rajtuk. Ezek az emberek erinthe tetlenek - elatkozott szamkivetettek. Senki sem akar hozzajuk m enni soha tobbe."rn
Keves atok volt annyira szorny(i, mint a sugarfertozcs.
Az 1950-es evek ,,atomb omba-irodalma" nem csak az 1945. augusztusi cscmenye kr61 es azok ut6h atasair61 sz61L Helyet kapott benn e a feszu lt hideghaborus helyzel, a kfserle ti atomrobbantasok, az amerikai kulpolitika bfralata, illecve a hazai liltakozas a haboru utani rcndezes egycs elemei ellen. Sok
szerzo szamara eszkoz volt, hogy hangot adj on a haboruellenes es a modern
fegyverkezesi versengest elitel6 nezeteinck. Nehanyan arra h asznaltak, hogy
minde ncstul elutasitsak a csaszarsag intezmenyet. Masok azonnali politikai
t6ket akartak kovacsoln i bel6le . Ugyanakkor eszkoz volt ez a fajta irodalom
arra, h ogy m egerositse a nemzet erteker, mivel az atomtamadasok Ieirasai
reszben arra is szolgaltak, h ogy J apant a haborli es a ,,nyugati er6szak" aldozatanak allitsak be, egy olyan nemzetnek, amclyik jogosan kovetcl valamifcle
karpo tlast. 20 Meg tagabb osszefiiggesciben, az ,,atombomb a-irodalom" Japant peldakent allitotta az egesz vilag ele, h ogy emlekeztesse az emberiseget
a fegyverkezesi verseny csztelenscgere: ,,erre tartasz emberiseg", ,,ez tortenh et a vilaggal", ,,figyeljetek oda, mit cesztek".
A Showa- Genroku-korszakban Hiroshima es Nagasaki tragediajat tovabbra is fcldolgozrak az irodalmi, kepz6muveszeti es szinhazi alkotasok. A legnagyobb tetszesnyilvanitast Ibuse Masuj i muve, a Kuroi Ame (Fekete EsO) (1965)
aratta. 21 1989-ben Imamura Shohci ebbol a mub61 kcszitette azonos cimu,
nagy sikerfi mozifilmjet. Ibuse ugy pro balt ravilagitani a katasztrofa valos mereteire, hogy otvozte a n ap lojegyzeteket a visszaemlekezesekkel, bemutatva,
hogy a m indennapi elet megszokott feladatai mikent valtoztak at egy pillant.is alalt tuzes, mindentfelemcszt6 pokolla, s h ogy a sugarbetegseg es az ezzcl
jaro altalanos felelem es megvetes, mekkora terhet rott a tulel6kre. Az aggodalomban es gyaszban fel6rl6d6 aldozatok ezt csak ugy elhettek till, h a minden erejukkel hittek ajov6ben, s atereztek az elct ironikus es abszurd voltat.
A sci-Ji es az ilzleti regenyeh. Az 1950-es evckben az atomtamadasok es az atomklserletek, illetve az a teny, hogy az emberek egyre tobbet tudtak a radioaktiv
sugarzas genetikai h arasairol, valamint a h aboru el6 tti tudomanyos-fantasztikus irodalom oroksege, egyiittesen Ietrehoztak Godzillat, a mu tins 6sgyikot
(18.fejezet). Kes6bb tomegevel sztilettek olyan muvck, amelyekben mas szornyek, gonosz ro botok es termeszetfeletti, sotet e r6k. fenyegetik. az emberiseg
lfaet, egeszen addig, amig nem jon egy vagy tobb (az esetek tobbsegebe n ja
20
21
Oe Kenzaburo (ed.): The Crazy lrisand Other Staries of the Atomic Aftermath. New York, 1985,
Grove Press, 145. p.
Orr,J amesJ.: The Victim as Hero. ldeologi,es ofPeace and Nationalldmtity in Poslwatjapan. Honol ulu, 2001, UHP.
Whittier T reat, John: Pools of Water, Pillars of Fire. The Literature of lbuse Masuji. Seattle,
1988, University of Washington.
......
703
pan) hos, akik leszamolnak ezekkel a sotet erokkel. Godzilla id6vel szamos
tonenet, kepregeny, mozifilm, majd kes6bb videofilm es vidcojatck visszatero alakja lett. Ezek a muvek els6sorban a fiatalokat celoztak meg, s kikerulve
a vilagpiacra a japan kulturalis export legf6bb kiviteli cikke ive valtak.
Az 1960-as evekben a tudoman yos-fam asz tikus irodalom a vi.ragkora t elte.
A haboru ut:ani sziiletesi hullam n emzcdeke ugyanis ekkor fate el azt a kon,
amikor a fiatalokat mar erdekelni kezdte az olvasas. Sci-fi gylijtemenyek es
magazinok jelentek meg, s mufaj az egcsz Showa-Genroku-korszakban nepszeru maradt. Mas iparosodott tarsadalmakhoz hasonl6an, a japan sci-fiben is hemzsegtek a legkiilonfelebb szellemek, demonok, isten i segit6k,
h 6sok, a gonosz szerep lok, az 6sr egi foldi szom yek es a vilagurb61 erkezett
idegenek, j6k es rosszak egyarant. Mindenfele mfiszaki csoda, biol6giai
mutaci.6 tlint fel e muvekben, peldaul misztikus m6don manipulaltak atere t es az id6t.
A tudomanyos-fantasztikus alkotasok zome a popularis irodalomhoz tartozott. A miifaj elkotelezett alkot6i altalaban a haborli el6tt irodalmi szemleletm6d szerint ertekeltek a muveiket - eszerint letezett ,,tiszta" cs ,,tomegekn ek
sz616" irodalom. Egyes sci-fi (illetve a szelescbb mufaji tavlatokat biztosit6
fantasy) szerz6k, koztUk a termekeny Abe Kob6 es Komatsu Sakyo, arra torekcdett, hogy a ,,tiszta" irodalomhoz melt6, komoly temakat is fcldolgozzanak. A Showa-Genroku-korszakban Abe, Komatsu* es az eredeti gondolatair6l hires Murakami H aruki, valamint tobb mas szerz6 is a j elen es a j6v6 velr
es val6s problemainak es visszassagainak bemutacisat tekintette fr6i hivatisanak: az egyen elidegened csfa, a kozosseget megszuneset, a nemek viszonyan ak problemait, a kulfoldiek alattomos mesterkedeseit, az elmebeteg tudOsok remtetteit, az elszabadul6 technol6gia pusztitasat, az ember rabszolgasorba val6 taszitasat es elallatiasodasat egy techno krata burokratak uraltz
vilagban, a kornyezeti es human katasztr6fakat, amelyek a kegyetlen, penzehes uzleti gyakorlatb61, a fektelen iparosicisb61 es az elkepeszt6 anyagiassagb6l fakadnak. 22
Ez az utols6 temakor ravilagit arra, hogy az 1950-es evek vcgen, a gazdasagi
fellendulessel egy i.d6ben, 'ltj popularis mufaj jelent meg a japan irodalorr..ban, az fule ti r egen y. A sci-fihez hasonl6an ez a mufaj is viragzott a ShowaGenroku-korszakban. Bepillantast nyiljtott az lizle ti vi.lag ele tebe es ertekrendjebe. Ezek a muvek rendszerint az l'tzleti elet rejtettebb es kevesbe puir
likus aspektusait mutattak be az egyes iparagakban, a tozsden es a kormamhivatalokban, egyarant erintve a rangletra tetejen cs aljan all6kat. A cselek* Magyarul megjelent tudorminyos-famasztikus muveik: (1) Abe K6b6: A 1ugyedil1jiglwr..:C:..
Budapest, 1969, Kozmos-L. (2) Komatsu Sakyo: A holnap elrabwi. Budapest, 1971, Kossutl.
(3) Komacu Szakjo: A sarkany haldla I-II. Budapest. 1985, Kozmosz.
.. Magyarul (1) Murakami H aruki: A tv-s emberek. Nagyviwg, 2001. 7. sz. 1027-1041. p. r.:
Murakami H aruki: Vildguege es a hemenyre fott csodaorszrig. Budapest, 1998, Europa.
22 Strech er, Matthew Carl: Dances with SheejJ. The Quest for Identity in the Fiction of Muraka ~
Hamid. Ann Arbor, Ml., 2002, Center for Japanese Studies, University of Michigan.
704
menytlk cletszen1 volt, allalaban valamilyen iizleti katasztrOfat dolgoztak fcl.

A tortenetet legtobbszor a szerepl6k penzehsege es megalomaniaja mozgatta, akiken neha feliilkerekcdnek a becsiiletesebb cmberek, neha viszont ez
n em sikeriil nekik.
Noi szerz.Ok. Eleterejet cs sokszinuseget tekin tve a n oi szcrz6k mlivei meltan
versenyrc keltek a ferfi ir6k irasaival. Mindez alatamasztja, h ogy a n6k egyre
aktivabb szerepl6i lettek a tarsadalmi es kultura.J.is ele mek. Korabban mar
felsoroltuk azokat a tenyez6ket, amelyek lehet6ve tettek ezt: a n6k magasabb
szintu iskolazottsaga, a kifejezetten n ekik sz616 kulturalis csatornak szamanak novekedese, az egyre tobb szabadid6 es szabadon elkolthet6 jovedele m,
illetve az egyre nagyobb n oi szcrepvallalas es befolyas a varosi munkah elyeken. Az akkoriban mar megh onosodott irodalmi kateg6ria, a j01yii bungaku
(,,n6i irodalom"), bizonyar a osztonz61eg hatott a n6kre, mivel e fogalom
puszta lete is azt bizonyitotta, hogy nekik elismert, igaz korla tozott h elyiik
van az irodalmi eletben . Ezenkiviil akorabeli feminista mozgalmak t0, izgalmas tavlatokat nyitottak a n6i szerz6k. szamara (19. fejezet) .
A megszallas es az orszag talpra allasanak. eveiben a n 6i fr6k szamara az enrcgeny hasznos eszkoznck bizonyult, hogy feldolgozzak a vereseget, az ujjaepitest, illetve, hogy felidezzek a korabbi szebb (vagy k.cservesebb) n apokat,
amelyeket szemelyesen vagy csaladi k.orben eltck mcg. Egyes n 6i szerep l6k,
els6sorban a szocialista ir6n6k., koztiik :\1iyamoto Yuriko muvcibcn, optimista m6don a tirsadalmi valtozasokra es igazsagossagra sz6litottak fel. Sokkal
altal:inosabb volt az, hogy a n6k. megtalaltak magukban azt az er6t, a.mire timaszk.odva kitartottak. a nehezsegek es a rendszerint a ferfiak reszer61 megnyilvanul6 igazsagtalansagok ellenere. Ez a hozzaallas els6sorban Enchi Fumiko es Setouchi Harumi szerepl6ire voltj ellemz6.
Az 1960-as evekben azonban megvaltozott az irasok h angneme, mivel kozb en fe ln6tt egy uj nemzedek. Az isk.olazottsagn ak es a korszakot athat6 optimista cleterzesnek. koszonhetoen megn6ttek a m uveltebb n6k elvarasai, j61lehet a ferfiak uralta tar sadalmi es gazdasagi viszonyok megszilardulasa miatt
j elentosen behatarol6d tak. a lehetosegeik. A vagyak es a lehet6segek kozott
mu tatkoz6 eltfresek egyre hangsulyosabbakka es a n6k. szempontjab61 egyre
,,elnyom6bb"jelleguve valtak.. A bek.etilrest h an goztat6 regijelszavak fokozatosan elveszitettek hitelessegiikec. Ekkorra a kritik.usok ismet izeire szedtek
az enrcgeny mufajat, a n6i szerz6k pedig tudatos es alkot6 szellemisegu szerepl6i lettek az orszag irodalmi eletenek.. Kepzelt torteneteket elbeszcl6 muvekct alkottak., olyan n6i szerepl6ket teremcve, akiknek a szemelyisege sokkal osszetettebbe valt. Nyiltabban hangot adcak az elegedetlen segiiknek, s
batrabban kritizaltak. a tarsadalom n6kkel szcmbeni elvarasait es a n6iesscgh ez tarsul6 fogalmakat es el61teleteket.
Nehany n6i szerz6 a fantasy mufajat talalta a legmegfelel6bb formanak
arra, hogy k.ifejezze vagyait es eleged et!enseget. 6ba Minako 1976-ban megjelent elbeszelesenek, a Yamauba no bish6nak (A hegyi boszorkdny mosolya) a f6-
;;.
-<
......
705
hose maganyra es szellemi fiiggetlen segre vagyott. Ez sok n 6 i szcre pl6re jclIemz6 vo lt. A sz6ban forgo f6 h6s arr61 a lmodott, h ogy visszavo nul a hcgyekbe, ah ol ,,sen ki sem zavarja o t, es szabadon , kedve szerint gond olkodhat". 23
Az 1980-as evekre a kicsiny, de annal elszantabb feminista rnozgalom m ar
egy kidolgozottabb id e ol6gia t es uj tirsad alrni kerdeseket ad ott a n 6i fr6k kezebe . Az egyen onrendelkezesi j oganak, a tarsada lmi egyenlosegn ek es az
egyenl6 ervcnyesiilesi lehe tosegnek az eszmenye, mind tcm at szolgaltattak
szamukra. Meg a ,,n oi irodalom " p rokruszteszi fogalmat is tim ad asok ertck.
Megkerd oj eleztek ennek allitasait a sajatos n 6i h an gn emr61. A fogalom tarsadalmi es j ogi vonatkozasair61 ugymon d ,,lehullt a le pel''. Sot a fogalom
puszta hasznalatat is ,,lealacson yit6n ak, tevesn ek es archaikusnak" b e lyegeztek. 24 A kor nem i id ealjai szinten hato ttak rajuk, s ez meg is mutalkozott a n oi
szerzok m uveiben. A n oi szerepl6k a valas n e hezsegeit6l, az egyediilall6
anyasag megpr6b:iltacisait6l, az alkoh olizmust61 es a m aganyt61 szenvedtek.
eme llett viszont elvez tek a fiiggetlenseguket es a ,,szabadsagot, h ogy uj elmenye kkel gazdagodjanak".25 Az elet egymast6l elvalaszthatatlan seb ei es csodai
megh ataroz6 forrasai voltak a n oi szerz6k kreativitisanak, eppugy, mint ferii
kor tarsaik vagy a n agy elod ok, koztiik Murasaki Shikibu eseteben.
Szfnhaz, tanc
es ze ne
A szinh az reszben irod alom , hiszen a szfn eszek iroda lmi szovcgeket adnak
e lo. Ebbo l a szempontb6l a szfnmuveszetben hasonl6 folyamatok zaj lottak
le, min t az irod alom tobbi te riile te n. Eme llett termeszetescn el6ad 6-mli\-eszet is, amely otvozi a vizualis latvanyt es az auditiv Clmenyt. Mint ilycn , a m uveszi hat.as fokozasah oz az irodalom m elle tt segftscgiil hf\ja a zen fa, a tanco~
es a kepzomuveszeteke t. T alan reszbe n a kifrjezesi m 6d ok e gazd agsag:?
miatt, a drama olyan miifaj nak bizonyu lt, am ely p on tos bepillan tast nyttjtot:
a II. vilagh abo rl'1 utaniJapan ele tebe, s amely min dezt hitelesen adta vissza a
kozonsegnek. A zenevel, a tinccal es a kcpzomuveszetekkel egyiitt, a drama
rendkfviil pontosan erzekelte tte, hogy 1990-re J apan mennyire fontos szereploje lett az ipari kor glo balis vilagkultfuaj anak.
Drdmai mUJajok a hdboriJ. elott. A ,,hagyomanyos drama" fogalma alapve t6en :?

not , a kyogent, a kabukit es a tradicionalis jap an b:ibmuvesze tet foglalja ma~2ban. 1945-re azonban a Meiji-korszak szfnhazi ujitasa, a shinpa (,,uj iskolamar annyira elfogado tt es kiforro tt miffaj le tt, h ogy ezt m ar a hagyoman~o,
Napier, Susan J.: The Fantastic in Modem J apanese Literature. The Subversion of Modemi
London, 1996, Routledge, 84. p.
21 Ericson, J oan E.: Be a Woman. HayashiFmnilw and Modmijapanese Women 's Literature. H ,..
no lulu, 1997, UH P, xi. p.
25 Tanaka Yukiko (ed.): Unmaf>ped Territories. New Women's Fiction from japan. Seattle, \ \:-_
1991, Women in Translation, xvi. p.
23
706
drama kateg6riajaba soroltak, tckintve, hogy inkabb hasonlitott a kaliUkira,

mint ,,modern dramara".
A hagyomanyosnak tekintett mufajok lt1leltek a haborut. A szinhazak ujjaepftesc utan ismet szinpadra vittek a rcgi darabokat. Emelle tt termeszetesen
uj alkotasok is szulettek. Az uj ncmzedekhez tartozott Mishima Yukio, aki
korrarsaival egyiitt olyan eszkozze akarta varazsolni a szfnpadot, amely kepes
hlien visszaadni a szerz6k altal mcgfo galmazott gondolatokat. A szerzOk kiserlelezesbe kezdtek: voltak olyan ,,klasszikus" szincszek, akik modern darabokban leptck fel, amelyekben a tradicionalis szinjatszas egycs elemei is
megjelentek. A rcgebbi mufajok, leginkibb a ni5, azonban ragaszkodtak a megszokott formakhoz cs dramaturgiakhoz. Megoriztek azokat a sajatossagaikat,
amelyek tovabbra is odavonzottak a torzskozonsegcike t.
A Showa-Genroku-korszakban a magasabb jovedelmeknek es az erede ti
jap~\n dolgok iranti meg(tjul6 frdeklodesnek koszonhetoen megnott az
igeny a regi drama irant. Az 1970-es es az 1980-as evekbcn, amikor a hclyi,
prefcktualis es orszagos szintu hat6sagok er6teljcsen tamogattak a belfoldi
turizmust, az allami penzekb61 tamogatott tarsulatok uj szinh azakba koltozhettek. Az allam a kezmuveseket es a n epmuveszeket is h ason l6keppcn tamogatta. Uj nO-es kabuki-<larabokat vittek szinre. A szineszek nagyon elfoglaltak voltak ezekben az evtizedekben. Megnott a tarsulatok szam a, ezek hazai
es killfold i tumekon vettek reszt. 1990-re a kabuki es mas, klasszikus japan
dramai mtifajok tobb n ezot vonzottak, mint korabban barmikor a tortenelemben. H atasuk al6l m as szinhazi mufajok sem tudtak kivonni m agukat.
Sok tekintetben viszont magukra vettek a ,,nemzeti kines" fogalmanak szamos jellemz6jet. Bizonyos mertekben olyan muzeu mi targyakka valtak,
amelyeket meg kell 6rizni. Japan e cekin tetben is hasonlitott m as ipari tarsadalmakhoz, ahol szinten nagy buszkeseggel mutogattak az adott allam ,,iparosodas elotti" n emzeti kulturajanak emlekeit, ezzel is hirdetve a n emzet kiva16sagat es cgyediseget.
Eltekintve a ,,nemzeti kultura" mcgorzesenek tamogatasat61, a modcrn ebb dramai mufajok elemi er6veljelenitettek mega kor fontos kerd escic.
A II. vilaghabor(1 u tani j apan szinjatszas tortenete a shingekivel kezdodott. Ez
a mufaj az 1930-as evekben tunt fel, majd nepszeruve valt (16. Ji:jezet). Jellcmzoje volt a ,,realizmus" es a nyiltan ellen seges viszon yulas a kabukiban felbukkan6 demonokhoz cs szellemekhez. Elvetette a kabukiban hasznalt er6ltetetten mesterkelt nyelvezetet. 1945 utan, az ujjaepites eveibcn a shingeki szoros
kapcsolatba keriHt a szakszcrvezeti mozgalommal cs a balodali po litikai szervezodesekkel, f6kent a Japan Kommunista Parttal (JKP) (Nihon Ky6sant6),
megpedig a mufaj realizmus irant er6s clkotelezcttsege, cCltudatos tarsadalmi mondanival6ja miatt, de nem u tols6sorban azert, mcrt anyagi tamogatasra volt szukscge. Az adott koriilmenyek kozott viragkorat elte ez a mufaj. A szocialista realista d arabok vonzotta.k a kozon seget, ami lchetove tette n agyobb
szinjatsz6 csoportok es szinhazak fenntartasat.
Mik6zben kes6bb, a Showa- Genroku-korszakba n a marxista eszmek es el-
0
Cl
Cl
.....
I
lO
-1'
Cl
0
.D
'~
.c
b.O
'~
:;
......
707
vek lassan elveszitettek hitclesseguket es a terjedo televizi6zas clragadta a

szinhazi kozonseg egy jelentos reszet, a shingeki ezt is tulelte, megpedig oly
m6don, hogy a darabok egyre eklektikusabbak. lettek, mivel igyekeztek alkalmazkodni a kozonseg valtozatos igenyeihez. Mishima Yukio, Abe K6bo es
mas szerzOk ujit6 szcllemisegu szinmuvekkel jelentkeztek, mikozben a t:irsulatok is bovitettek a repertoarjaikat: a h azai (regi es uj ) alkotasok mellctt kulfoldi alkotasokat is musoITa tilztek, kezdve a gorog dramat61 az avantgard
muvckig. 1988-ban korulbelul 133 shingeki-tarsulat mukodott Japanban, a
legtobb Tokyoban, de megethetesiik nagymertekben fiiggott az orszagos
turnek bevetcleitol. A turnekat sokkal egyszerubbe tette, hogy idOkozben az
orszagban rengeteg, az uj es modern szinhazi eloadasok megtartasara is alkalmas kulturkozpont epiilt. A turnekkal a tarsulatok segitettek fenntartani
azt a kepzetet, hogy Tokyo a japan kulturalis elet dinamikus kozpontja, am
egyilttal a kozos nemzeti kultura mellett is hitet tettek.
Az uj drama megszilletese. A shingeki a h abort1 utani n epszerusege ellenere

1960-ra elveszitette a japan dramaban betoltott vezeto szerepet. Mikozbcn az
1950-es evek vegen a haboru utani elso nemzedek lassan a fiatal feln ottkorba
l epett, meggyengiiltjapanban a baloldal. 1960-ban a balodali szervezodesek
egylittes erovel scm tudtak megakadalyozni ajapan-amerikai bekeszerzodes
fellilvizsgalatat es a szenbanyak tomeges bezarasat, pedig ebben a tarsadaLom nagy resze is tamogatta Ok.et. Emiatt sok fiatal kiabrandult a haboru utani demokracia es a szocialista fordulat eszmenyebol. Mivel a shingehi ezer
szfillal kotodott a ,,regi baloldalhoz" -a fiatal radikalisok igy neveztek aJKP-t
es annak szovetsegeseit - , a fiatalok hiteltelennek kialtottak ki a shingeki-tarsulatokat es a szocialista realizmus mufajat. Figyelmi"ik az utcai szinjatszas es
mas kiserleti dramai formak fe le ford ult, hogy ezek kozvetitesevel fejezzek ki
clegedetlenseguket a kibontakoz6 tortenelmi folyamatokkal szemben.
A kritikus, Tsuno Kaitaro ugy magyarazta ezt a folyamatot, h ogy a shingeki a
,,sajat jogan hagyomannya valt". Az cur6pai draman ak az a fajta oroksege.
am it a shingel1i megtestesitett:
,,tobbe mar nem egyfaj ta ragyog6 eszmeny, amely meg mindig elfrhetetlen. Ehelyett inkabb egy karos es bekly6ba koto befolyas. A shingeki ragyogo
kulcsfne alatt a belbecs egyre tompabban ragyog. Elveszitette azt az ellenretekben gazdag lendiiletet, ami a kezdetekben jellemezte. A shingeki immar
nem kepes fenntartani a dialektikus szemleleteb61 fakad6 erot, amivel ellentmond es felulemelkedik. Maga valt egy olyan intezmennye, am i egyen esen kifilt azert, hogy meghaladjak."
A shingekit Tsuno szerint meg kellett haladni, mivel elszigeteli a japan dramat mas, ihleto hagyomanyokt61:
,,Manapsag arra torekszunk, hogy ismet felfedezziik es felelesszuk a hagyomanyainkat, de nem ugy, ahogy az el6deink tettck, amivel haboruba sodortak. benniinket. .. Azert pr6baljuk feleleszteni a tradici6kat, meg ha ellenszenvesnek is talaljuk azokat, hogy vegre nyiltan es kritikusan tisztazzuk azok.
708
ertekeiL Azt remeijuk, hogy felhasznfilva j apan ncpies, popularis kcpzeletvilagaban rejlo erot, egyszer es mindenkorra meghaladha0uk a modern drama er6tlen kliseit, s egeszen t".tj alapokra helyezzuk azt, hogy mitjelcntjapannak lenni. "2G
A ,,vegtermek" egy olyan j apan embertipus es szinhazmuveszet lenne, aki
es ami beleilleszkedne egy bckesebb es szellemileg pezsg6bb globalis, ipari
kori vilagkulturaba.
A meresz kfserle tezes cvtizedeben a fiatal dramairok (akiknek tobbsege
1935 es 1945 kozott sziiletett) elutasitottak a shingeki szekularis szocialista elveit, a realista stilust es a linearis cselekmenyszerkezetet. A shingekivel szembeni ellenszenvt61 felt\izelve az avantgard dramair6k es tarsulataik bej artcik
az egesz orszagot. Satrakban , szabadtercn cs a helyi szinhazakban tartottak el6adasokat. Egyesek a kozonseget is megpr6baltak bevonni az el6adasba. A nez6k tobbsege a huszas eveiben jar6 fiatal volt. F6leg az 1960-as evek
vegen szamos kisebb szinhaz alakult, mikozben a szerz6k szinte ontottak magukb6l az uj darabokat.
A shingeki tcmai es dramaturgiaja helyett az avantgard szerz6k ismet szinpadra ideztek a szellemeket, isteneket es termeszetfeletti er6ket. -Ojra fetfedeztek az ember es az emberfeletti kozotti erintkezest, illetve az isteni erok
szerepet a valtozasokban es a vilagjobbitasaban. G6rcs6 ala vettck a kozemberben - a bennunk - lakoz6 demonokat, amelyck ugrasra keszen varjak,
hogy raszabadulhassanak a vilagra. Kar a Jura, az avantgard mozgalom egyik
vezeralakja, a Mandz.sUria dmu dramasorozataban a hirhedt kal6z, J ohn
Silver az imperialista J apan fCnykoraban varatlanul megjelenik Koreaban,
ahol elenekli a ,,szirenek csabit6 dalat" a mandzsfuai aranyr61 es az ott szerezhet6 dics6segr61, arr61az orok csabitasrol, ami konnyen vilagegest okozhat. Az
imperialistaJ apan h6ditasainak evei nem tartoztak ugyan hozza ahhoz a tortene lmi orokseghez, amit a dramair6k gyakran feldolgoztak, de Kara megkozelitese jelzi, hogy a korabeli drama val6ban a temak kib6vitesere t6rekedett.
A shingekzben a szoveget, tehat kozvetve a szerz6t tekinte ttek a darab legfontosabb elemenek. Az avantgard szinh az ezzel szemben a szineszt es annak
j atekat tarto tta a darabot leginkabb meghataroz6 aspektusnak. A korszak
legunnepeltebb szinesze, rendez6je es szerz6j e Hijikata Tatsumi volt, akinek
az apja meg 1924-ben anyagilag tamogatta az Osanai Karou ciltal alapitott
Tsukiji Kisszfnpadot. 1959-ben Hijikata letrehozta a radika lis Ankoku But6
(Sotetseg Tancai) nevu tcirsulato t, amivel nagy hirnevrc tett szert. A tarsulat
el6adasain a sovany, osszeaszott testu Hijikata elemi erovel j elenitette meg
mindazt a pusztulast, amit az ipari kor tarsadalma szabaditott az emberisegre.
1972-ben a dramakritikus, Senda Akihiko lefrja szineszi alakfta.sat az egyik darabban, mikozben a n ez6teret a Songs ofAuve1gne kcllemes dallamai toltottek meg:
,,A meztelen Hijikata ugy kucorgott, mint egy koldus, aki a napon pr6balja
26
Goodman, Da\'id G.. Japanese Drama and Culture in the 1960s. The &turn of the Gods.
Armonk, NY., 1988, M. E. Sharpe Inc, 7., 16. p.
c:
'.':!
;::l
.....
......
709
felmelegiteni magat. Olyan Yolt, mint egyvcrg6d6 h em y6, ami csak nagy ritkan tett egy mozdulatot. Csupa csont es bor! A bordai, mintha szabadon lebegnenek a mellkasa felett. A labai csupa inb61 allnak, ket testbe szfut, el6remercd6 p6zna. Olyba tfint, ahogy vonszolta magat a sajat agyonaszott testeben, mintha a halalara kesziilne ... Val6ban sikcrult erzekelteLnie vellink,
milyen a haldokl6 szeme. Megis megcsillantezekben aszemekben a kozclgo rcszegseg felett erzett orom. "27
Emlekezetes el6adas lehetett. ..
A szinesz szerepenek kiemelesevel egyiittjart a mufaji hararok egybemos6dasa. A szfnhaz kapcsolatba keriilt a per/ormance-muveszcttel, illetve az improvizativ, a k6t6ttsegekt61 szintc teljesen mcntes zenei el6adasokkal. Az
1970-es es az 1980-as evekre azonban 1960 ifju es radikalis diakjai az erett feln6ttkorba leptek. Az 1960-as evek vegenek zajos diakmegmozdulasai is elmultak. Lassankent a shingeki es az avantgard drama hatarvonalai is 6sszemos6dtak. A szerz6k a politikai temaju darabok helyett olyan muveket alkottak,
amelyek fclhasznfiltak a sciencefictionban , a Jantas;1ben es a korabeli popularis
kultUciban rejl6 szinhazi lehet6segeket. Az ember legbels6bb enjet vizsgaltak, fe ltartak - humoros vagy komoly formaban - az eletben rejt6z6 patoszt,
ramutattak a lazadas hiabaval6sagara, az onmagat bccsap6 emberi tudatra, a
modern lerezes unalmas urcssegere, s arra, hogy mindebb61 n cm lehet elmenekiilni. Nehany mu a kor kornyezeti problemaival foglalkozott. Mindent osszevetve, 1990-ben nem volt kiilonosebben vidam a japan szinjatszas,
j6llehet huen tukrozte a korszellemet. A ,,vilagszi'npad" reszc lett, s ez a vilagszinpad mashol is a dramat6l volt hangos.
Zene- es tancmiiveszet. Japanban a zenc- es tancmuveszetet rcg6ta szoros szalak
fliztek a szinjatszashoz. A japan drama a kezdetckt61 fogva alkalmazta, cl6szor a legkorabbi szent shinto tancokb61, az udvari bugakub61, majd kes6bb a
nob 6 1, a kabukzb61, a legkiilonfelebb nepi hagyomanyokb61 atvett zenei elemeket, mozdulatokat, koreografiat, szovegeket es sz6fordulatokat. A shingeki
cs a 19. szazadi cur6pai szinjatszas gyakorlata sokat tett azert, hogy a zene es
tan c kiszoruljon a japan szinpadokr6l,jobbara diszletkcnt hasznalva ezeket.
Csak a Showa- Genroku-korszak avantgard szi'nmliveiben kaptak ttjra (nem
fa-) szcrepct.
A Showa-Genroku-korszak evtizedeiben, eltekintve att61, hogy tovabbra is
szcrepet kapott a ,,hagyomanyos" dramaban, a zene-tanc-drama egyt1ttesCt
elsosorban a megszokott, ,,legitim" szii~atszas ,,hacarara" szorul6 mufajokban alkalmaztak. Az eur6pai stflusu opcrak es opercttek, illetvc az amerikai
musicalok, ilyen mufajnak szami'tottak, fiiggetlenul atr61, hogy hazai vagy
vendegtarsulatok adtak elo azokat. A varicteknek cs a reviiknek fontos szerepe volt abban, hogy zene-tanc-drama tulajdonkeppeni mufaja a popularis
27
710
Senda Akihiko-Rimer,J. Thomas (tr.): The Voyage of ContemporaryJapa nese Theatre. H onolulu, 1997, UHP, 30. p.
kullura szamara is ,,fogyaszthat6va" valt. A T akarazuka-revli nepszcn1segc,

ha lehet, meg nagyobb lett: ujabb csoportokat alakitottak, kibovfrettek a rep er toart, hozziigazitva azt a kozonseg valtoz6 igenyeihcz, iigyesen a rcflektorfenybe allitotrak a legnagyobb sztarokat, s egyre tobb helyen leptek fel. A mGsoraik elsosorban a fiatal lanyoknak es asszonyoknak sz6ltak. Pazar zenes-tancos sz6rakoztat6 mlisoraiknak lelkes rajong6rabora volt Ezek a musorok
felcrositettek a nez6kben az egzotikus vilagokr61, illetve a magaval ragad6 gyOnyor es a paratlan szepseg romantikus birodalmair61 szott titkos aimaikat.
A zenenek is sikeriilt megoriznie a tancos eload asokban betoltott szerepet.
Eloszor 1916-ban mutattak be J apan ban ,,klasszikus" eur6pai bale ttet. A mufaj els6sorban a varosokban Jett nepszeru. Az 1930-as evekben a tancmuveszet 'ltjabb, ,,modern" iranyzatai is b emutatkoztak az orszagban, de ennek ellenfre a klasszikus orosz balett maradt a kozonseg kedvence. A h azai tanccsoportok sajat musorokkal lcptek fel. Az 1960-as evekben az avantgard
dramahoz hasonl6an a tancmuveszetet is a m eresz kiserletezes jellemczte .
Ennek egyik lcghiresebb alakja Hijikata Tatsumi volt, az Ankoku Bu to mellbevag6 el6adasainak a szu16atyja. A japan tancmuveszet regebbi mlifajai
szin ten cgyiitt valtoztak a korszellemmel. A szerz6k, a koreografusok es a tancosok uj stilusokkal es el6adasm6dokkal kfserle teztek. 1990-re mar az elettel
teli valtozatossag es sokszirn1segjcllemezte a mufajt, amely ezer szallal kot6dou a vilag tancmuveszeti hagyomanyaihoz.
Annak ellenere, h ogy az el6ad6-muveszetek szamos valfaja igen sikeres
volt, a zene legragyog6bb eredmenyei eppen abb61 fakadtak, hogy Japan a
saj at utjatjarta ezen a teren. Az ujjaepites eveiben a zeneszerzok, a karmesterck es a zen eszek fo lytattak a haboru el6tt kin'.izott eel megval6sitasat, az eur6pai zcnei h agyomanyok cs stllusok mesteri elsajatitasat, annak ellenere,
hogy tudtak, ezek nagyon gyorsan valtoznak. A zeneszek olyan iij technikakat saj atitottak el, mint a han gn emnelkiiliseg vagy a Schonberg-f<~le ,,12 csak
egymasra vonatkoztato tt hanggal val6 komponalas"*. A Showa-Genrokukorszakra a j apan zen ei elet az egesz vilag zen ejere hatassal volt. AJ apanban
keszitett h angszerek mindenh ol keresettek voltak. A Suzuki Shin'ichi altal
kifejlesztett zen eoktatasi m6dszert** sok helyen atvcttek es alkalmaztak. A vilag szamos pontjan koncerteztek, do lgoztak cs tan ultak japan zeneszek.
Feltetlenul meg kell emlitenlink, hogy a kulfoldon tevekenykedo j apan zeneszek kozott n agyon sok volt a no. A II. vilaghab oru utanjapanban n ep szeru volt az nczet, miszerint a fiatal lanyoknak muveszi ismeretckct kell szerezniiik. Emiatt a fiatalok tomegevcl kezdtck valamilycn hangszeren tanulni.
igy tortenh etett az, hogy a ,japan zenei elet jelen t6s mertekben elnoiese* Szabolcsi Ben ce- Toth Aladar: Zenei lexihon. III. kotet. Budapest, 1965, Zenemukiad6 Vallalat, 323. p.
(1) Suzuki Shinich i: A szeretet fJedagogidja. Budapest, 2004, Aelia Sabi na Alapitvany. (2)
Ilegyi Ivan: Shinichi Suzuki es zeneoktacisi fil oz6fiaja. Parlando, vol. 39 no. 3- 4. (1997),
1-5. p.
......
......
711
clett". 28 A nOk. olyan magas szintu tudasra te ttek szert, hogy sikerrel versenyezhettek a zen ckari allasokert, sot nehanyukb61 hires sz6lista Je tt.
J apanban egyes zeneszek tovabbra is ,,hagyoman yos" zen etjatszottak. Koncerteket tarto ttak es tanitottak a szakma fortC!yait. A zenei fejl6des azonban
mas teruletcken sokkal dinamikusabb volt. A zeneszerzOk sorra alkottak az
credeti, ujit6 szellemisegu mi'.iveket. Kozl'lhik is kicmelkedett Takemitsu
Torn, aki eklektikus m6don otvozte a hangszereket es a zen ei kifejezesm6dokat. A szinte tizatort is alkalmazva olyan modern muveket alkotott, amelyek
feliUemelkedtek a regijapan es egyetemes zenei kateg6riakon . Alkotasai vilagszerte n epszeruve tettek ot. 29 Zenemuvei egyarant hallh at6k filmekben,
szindarabokban, konccrttermekben es hanghordoz6kon.
A zenes performace-ok szinten rendkiviil nepszeruek voltak. A k6rusmuzsika, amit a haborfr el6tt f6lcg iskolikban muveltek, a szelesebb tomegekhez is
eijutott. A munkasszervezete k es a vallasi kozossegek szinten felfedcztek czt a
mufajt mint kozossegepit6 eszkozt. Az orszagban kulfoldi k6 rusok mrneztak, s emellett szamtalan h azai zenckar, k6rus es enekes j arta az orszagot.
O lyan repertoarral alltak a kozonseg ele, aminek koszonh e toen a Sh owaGenroku-korszakban tiilleptek azon, hogy apr61ekos mugonddal eloadjak az
eur6pai klasszikusokat. Musoraikban otle tesen es ujit6 m6don otvoztek a regit az ujjal, a hazait a kiilfOldivel. A zeneoktatas az egesz orszagban elterj edt.
A koncertkozvetites es altalaban a zenei program a radi6allomasok egyik
m egh ataroz6 musorfaj taja lett. A televizi6ban zenei sz6rakoztat6 musorokat
vctitettek, amelye k f6leg a popularis mCifajokra helycztek a hangs'L1lyt. A m usorokra a valtozatossag es az ttjit6 szcllemiscg volt jellcmz6, noha az id6sebb
nezOk neha bizonyara kisse ,,zajosnak" talaltak ezeket.
Festeszet es szobraszat
A festeszet es szobraszat legfigyelemremelt6bb fejlemenyc a mufaj okon val6
fehilemelkcdes volt. A muvcszek mereszen otvoztck a festeszctet, a szobraszatot, az epiteszetet, sot a dramai muveket, a tancot es a filmet is felhasznfiltak. Ekozben megszabadulcak a h aboru elo tt felallitott stilisztikai kateg6riakt6l, sot bizonyos fokig az egyre idejetmultabb ,,Kclet-Nyugat" kett6ssegen is
feliilemelkedtek.
Kozvetlcniil a h aborl't utan nehany kepz6muvesz, az fr6khoz es koltOkh oz
hasonl6an, a haboru es a katasztrofalis vereseg borzalmait pr6balta saj at m ufaj anak az eszkozcivel megr agadni . Furusawa Iwami kulOn osen erzekletesen
jelenitctte m cg a szornylisegeket. 30 Altalanosabban fogalmazva, a hivatalos
28
Havens: Artist and Patron ... 181. p.
2H Burt, Peter: The Music of 1oru Tahemitsu. Cambridge, 2001, UCP.

30 Winther-Tamaki, Ben : O il Pain ting in Postsurrendcr J apan . Reconstructing
Subjecthi~
through Deformation ofche Body. MN, vol. 58 no. 3 (Fall 2003), 359- 367. p.
7 1Z
haborus muveszcti szervezet feloszlatasa utan a m(freszek - az ir6k es a kepz6muveszek egyar:int - uj szempontok szerint dolgoztak fel az 1930-as evck
temait. Az ujjaeled6 muveszeti szervezetek penzzel tamogatcik a cenzura altal cngedelyezett muvek kj:illft:isat, amely muveket a megszokott kateg6riak
szerint csoportositottak: nyngati es japan stilusu festeszet (yoga is nihonga),
szobraszat, kalligrafia es kezmuvesseg. Az 1950-es evekben azonban a gazdasag talpra al!asaval egy id6ben, a kiilfoldi, f6leg francia es amerikai kepz6muveszek is mcgjelentek az orszagban, m ikozben ajapanok ismet elkezdtek kiilfoldrc jarni. Ez a kul turalis kolcsonhatas ravilagitott arra, hogy mennyire idejetmultak a korabeli muveszeti kateg6riak. A felismcres nagy lokest adott az
avantgard kepz6muveszet ternyeresenek.
A meghonosodott muveszeti kateg6ri:ik meghaladasanak cgyik leglelkesebb ,,harcosa" az osakai muvesz, Yoshihara Jira volt. Arra biztatta kovet6it,
hogy ,,olyasmit alkossanak, amit el6ttuk meg soha senki sem alkotott".
1954-ben Yoshihara megalapitotta kiserleti muveszcsoponjat, a Gutai Bijitsu
Kyokait (kb. Val6s Muveszeti Szovetseg). A szovetsegre tamaszkodva a .,vakmer6 es lelkcs akademikussag-ellenesseget" siirgette a muveszeti ele tben.
A csoport tizenhet eves fennallasa alatt a tagok az alabbi alkotasokat keszitettek es allitottak ki:
,,festmenyeket, szobrokat, kill- es beltcri alkotasokat, akci6darabokat, szfnpadi perjormance-okat, kiserleti filmcket, val6s zenei muvcket [ musique concrete], a Gutai cimu ujsagot es grafikai alkocisokat. "31
Ez a felsorolas h uen tukrozi a csoport muveszeti h itvallas:it, ami a kreativitason, illetve az osztonos, muland6, korlatokat nem ismcr6, s a megszokott,
bcszuki.llt mufaji hatirokon feliilemelked6 alkotasi folyamaton alapult.
Mas muveszck n em hajlottak arra, hogy ennyire gyokeresen szakitsanak a
ncmzeti hagyomanyokkal. O lyannyira, hogy akadtak olyanok, akik muveszi
kuldetesiiknek tekintettek az ,,igazi"japan muveszeti orokseg megmenteset,
azokt61 a torzulasokt61, amiket az imperialista japan onkenyuralmi rendszcre okozott. Ezek kiigazitasa n e hany alkot6 szamara azt j elentette, hogy
cgeszen a csaszarkort megeloz6 id6kig, azaz lenyegeben a ritsuryO-rendszer
elotti korszakig mcrtjenek vissza. ,,Kereses" kozbcn egyesek megragadtak
Asukanal, amelynek 6don, tortenelmi lcgkore es mUtargyai a Man 'yoshil
megsziile tese el6tti korokba rcpftettek a multidez6ket. Egy k6zfr6 1953-ban
irt szavait idezve:
,,(1gy ertheted m eg a regi embcrek kreativitasat, ha megfigyeled azoknak
az e mbereknek a mindennapjait, akik meg ma is a hagyomanyok szerint elnek. Asukaban megtalalhawd Uapiin val6di arcat es gyokereit.] "32
Voltak, akik meg messzebbre utaztak vissza a multba, egeszen Yayoi-kor31
Munroe, Alexandra: Japanese Art A/tiff' 1945. Scream Against the Sk)" New York, 1994, Harry
N. Abrams, 83, 84. p.
32 Fawcett. Clare: Archaeology and Japanese Identity. In Denoon, Donald et al. (eds.):
Afulticulturalfapan. PalRolithic toPostmodem. Cambridge, 1996, CUP, 64. p.
......;
713
714
szak foldmuves tarsadalmaig. A regeszeti asatasok, elsosorban a Shizuoka

prefektiirabeli Toro ban vegzett feltarasok eredmenyeire tamaszkodva a muveszek ugy tekintettek a Yayoi-korszak tarsadalmara, mint bckes, demokratikus, az egycnl6segre epiil6 kozossegek cgyiittesere. Arnikor ernberek mega
rnliveszek szamara ihlet6 forraskent szolgal6 faszerszamokat es faeszkozoket
hasznaltak. A csaszarkor orokscget elvet6k egy masik csoportja szamara a J6mon-korszakban :rt veget az idoutazas, ami lenyegeben egyetjelentett a fazekassaggal cs a ,,primitiv" artallansaggal, s azzal a tiszta eletorommel, amit
ez a korszak, a muveszek feltetelczese szerint, arasztott magab6l. Az Edo-korszakban megjelen6 kokugaku (,,nemzeti muveltseg") eszmenye is egeszen ujszeru ertelmezest nyert.
Fuggctlenul att6l, hogy az ilyen magasztos fogalmak vezereltek-c 6ket,
vagy pusztan az a vagy, hogy tovabb orokitsek a hagyomanyos kepz6muveszeti formak muveszi ertekeit, a muvcszek a keramiaban, a kalligrafiaban, a vizfestmenyek teren, a viragrcndezesben (ikebana) es mas ter\ileteteken, olyan
kifejezesi m6dokat kerestek, amelyek valarnilyen formaban osszhaugban alltak az uj kor igenyeivel. Az 1950-es evekben az igen sokoldalu mlivesz,
Teshigahara Soff1 Tokyoban megalapitotta Sogetsu Muveszeti Kozpontot,
ahol, tobbek kozott, a viragrendezes megl'ijitasaval kiserleteztek: peldaul
6riasi viragkompozici6kat terveztek a hotelck el6csarnokaiba vagy nagy, tagas cs fedett terekbe. A fot6muvesz, Dornon Ken, aki 1960-ban valt egy csapasra hiresse, miutan mcgjelentelte szenbanyaszok gyermckcinek sanyaru
clctkorulmenyeit bemutat6 albumat, az orszagotjarva szentelyekct, templomokat es kulturalis miiemlckeket fot6zott egyrcszt, hogy megorizze ezeket
az orokkeval6sagnak, masreszt, hogy erzekeltesse, ezek meg mindig milyen
osztonz6 hatassal lehetnek a muveszi kreativitasra. A Showa-Genroku-korszakban tehat vegig kozponti cema maradt az, hogy a ,japan" muveszi hagyomanyok milyen szerepet toltenek be a modern vilagban.
Termeszetesen mas temak is foglalkoztattak a muveszeket. A haborur61,
f61cg az atomtarnadasokr61, szamos nyomaszt6 hangulatu festmeny sziiletett, d e masfajta alkotasok is megorokitettek a pokoli borzalmakat. Kes6bb,
1960-ban, az amerikai-japan bekeszerz6des felulvizsgalata mialt az 1950-es
evck sok radikalis muvesze csal6dott a rendszerben. Csalodottsaguknak
grotcszk es anarchikus alkotasokkal adtak hangot. Val6szinu, hogy az cl6
szinhazra volt a legnagyobb hatassal ez a valsag, de a kcpzomuveszeket is radikalisabb kfscrletezesre oszton ozte. Az 1960-as evckbcn a Gutai Bijicsu
Kyokai altal fcnnen hangoztatott muveszeti eszmek sok fiatal muveszrc
nagy hatast gyakoroltak. Hogy csak nehany ,,l'tjftast" emlftsunk: szemetb61
keszitett targyak kiallitasa, assemblage-ok, neodadaista happeningek es peiformance-<>k.
A Showa-Genroku-korszakban a muveszek a lcgvaltozatosabb ujitasokkal
alltak el6. Maguk is formfiltak a legujabb, f6leg parizsi es New York-i ,,trendekct", mikozbcn ,,formal6dtak" altaluk. Nagyon sok japan muvesz toltotr
hosszabb vagy r ovidebb idot ebben a kct varosban . H a rangsort allithatunk,

akkor az ujitasok koziH mindcnkcppen a Monoha (Dolgok iskolaja) nevu
iranyzat a legm eglep6bb. A Monoha az 1970-es evekben volt a legaktivabb.
Ebben nagy szerepe volt az alapit6nak, a muveszeti tanar Saito Yoshishigenek. A csoport alkotasai gyakran ideiglenesen osszeallltott ,,akci6muvek",
assernblage-ok voltak, amelyek a felhaszncilt anyagok tulajdonsagait, a helyszin
es kom yezet osszefiiggeseit, sajatossagait, illetve a forma tunekcnyseget emeltek ki - az irfoyzat meg az 1980-as evekben is letezett.
A IL vilaghaboru utani korszak feszw tsegeit, amclyekkel a korabeli muvcszek szembesl'1 ltek, az epiteszet oldotta fel a legsikeresebben . Bir alkot6i szabadsagukat igencsak behataroltak a felhasznalhat6 anyagok, a megrendel6k
igenyei es az epitkezesck hclyszinci, rakenyszeriiltek arra, hogy elfogadjak es
atvegyek az avantgard szellemiseger, amely nagy hangsu lyt fektetett az anyagokra, a kornyezetre, illetve a muveszet cs a let osszekapcsolasara. Nern sok
mozgasteriik volt abban a tekintetben , hogy varialjak az epiteszc ti orokseg
egyes elemeit, legyen sz6 eur6pai vagy japan tradici6kr61. Ennek ellenere
Tange Kenzo cs partfogoltja, Isozaki Arata tervezoasztalan olyan epuletek
sziilettek, amelyek sorra nyertek cl az epfteszszakma dfj ait. AJapinban es
kulfoldon all6 epuleteiken ugy rendeztck el a betont, az uveget, a kovet es a
tobbi anyagot, hogy azok harmonikusan illeszkedj enek az adott komyczethez es a:L epulet tenyleges funkci6j ahoz, ugyanakkor megis clfogadhat6k voltak az ipari kor enibere szamara.
A japan miiveszet - elsosorban a zene es az epiteszet - tehat j6val 1990
elott szerves resze es meghatciroz6 szereploje le tt a globcilis vilagkulturanak.
A muveszeket tovabbra is foglalkoztatta a kerdes, hogy mikent fcjezzek ki
modern m6don mindazt, am it a sajatosanjapan stflusnak es izlesnek gondoltak. A legtobb esetben olyan sikeresen, az l'tjitcisokkal szembeni nyiltsaggal
tettek ezt, h ogy az alapkerdes mar korantscm uralta annyira az elkeszult muvet, mint a haboru el6 tti muveszek eseteben . Azt sugallta, hogy a muvesz
onillo, tehetseggel m egaldo tt egycniseg.
Film
es vicie6
Az 1920-as es 1930-as evekben clkepeszto utemben fcjlodott a j apan filmgyartas. A kormanyzati felugyelet ala helyeze tt filmkeszftes a habon'.i idejen
sem sziinetelt. A studi6k cpuleteinek a tobbsege, mivel Tokyo es Kyoto olyan
peremkenlleteiben filltak, amclyeket nem bombaztak az amerikaiak, sertetleniil atveszeltc a h aborut, ezert egy egcszen rovid szii.net utan , szinte azonnal forogni kezdtek a felvev6gepek.
Az SCAP cenzorai b etiltottcik a szamurajokr61 keszult es egyeb ,,feudalis"
temaju filmek kesziteset. I 945 vegen meg hatiroztak az elfogadhat6 filmek
ismerveit. Az alapelvek szellemebcn a rendezok olyan optimista hangulat\1
.....
715
filmeket kezdtek forgatni, amelyek demokracia, a liberalizmus, a n6i jogok

cs a szabadsag kerdeseivel foglalkoztak. De akadtak olyan alkotisok is, amelyek a mindennapok n ehezsegeit es a szercncsetlen sorsu emberek szenvedeseit abrazoltik - esetenkent filmes mestcrfogasokkal megkeriiltek az SCAP
korla tozasait, igy a tabutemakat is filmvaszonra vihettek. Viszonylag keves uj
alkotas sziiletett (1946-ban 67, 1947-ben 97 , 1952-ben pcdig 278) . Ennek ellenere a mozik k6ru lbelul ugyanannyi hazai es kiilfoldi filmet vetitettek. Az
egyes studi6k hanyattatasai ellenere viragzott a filmipar.
A rnozi aranykora. A kr6nikus alulfoglalkoztalottsag miatt alacsonyak maradtak a filmgyartas koltsegei, mikozben a Iehetseges kozonseg hatalmas volt,
annal is inkabb, mivel akkoriban n agyon keves masfajta sz6rakozasi lehet6seg ad6dott. Raadasul az elsotetitett mozitermek az elkiilonftettseg frzesevel
tolto ttek el az embercket, akik egy ideig kimcnckultek a zsufolt, kenyelmetle n lakasokb61. A bombazasokat tulel6 mozik zsiifolasig megtcltek. Sorra
e pultek az uj filmszinhazak, amelyekbe val6saggal ozonlott a kozonseg. A
moziba jaras alapvet6en olcs6 m 6dja volt annak, hogy az embere k, kilepve
ajelcn nehezsegeib6l, egy dinamikus, fiiggetlenjapanban talaljak magukat,
amely ,,normalis" eletet el. A kiilfoldi filmek pedig a boldogsag, b6seg es nyugalom egzotikus videkeire repitettCk a nezoket.
A rnegszall6k tavozasaval a japan mozi egy o lyan korszakba lepett, amit, stilusosan , a dolce vita cvtizcdekent vagy ,,boldog bekeidokkent" is jellemezhetiink. Megszabadulva az alkot6i szabadsagot guzsba kot6 bekly6kt61, a rendcz6k elkepeszt6en sokszinu alkotasokkal alltak a nagy es befogad6 szellemu
kozonseg ele. Segitsegiikre voltak ebben a technol6giai ujit.asok, peldaul a
szines film, a szeles vaszon es a feljavitott hangzas. Viragzott a filmipar. A jelen problemaival foglalkoz6 filmek (gendaigeki) temavalasztasukban es stilusaikban egyarant valtozatosabbak lettek. A rendcz6k immar a m1i1Lb61is sokkal szabadabban merithettek temat. A valtozatos multidez6 filmek (jidaigeki)
szinten nepes kozonseget vo nzottak a mozikba.
A rendez6k rendszerinc ugy tekintettek az alkot:isaikra, mint eszkozokre,
amclyek a tirsadalo m velemenyet kozvctitik, s amelyekkel kifejezhe tik saj at
esztetikai elkepzeleseiket. Ez szoges ellentetben allt a haborus evek filmgyartasanak elveivel, amikor a filmek kizar6lag a csaszar iranti felte tlen hlisegr61,
a k6telessegtudatr61es a bccsiiletr61 sz6lhattak. Az 1950-es evekt6l az alkotasokban mar feldolgozh attak a moral es a realitas ellentmondasos aspektusait, de a korabeli filmek altalaban arr61sz6ltak, hogy az er6sek kizsakmanyolj ak a gyengeket - ebb61 a szempontb61 a szocialista realizmus alap elveit kOvettek. Felt:irt:ik, hogy a visszaelesek milyen hatassal vannak az egyenre es a
kozossegre. Id6nkent felbukkant bennuk egy hos (egy szamuraj, egy falusi
vagy mas nagyszen1 ember), aki az igazsag o ldalan harcolt a rossz ellen, vag;valamilyen nemes i'.'igyet ved elmezett. Ennek a stilusnak kival6 peldaja az a
ket jidaigehi, amclyek az egesz vilagon ismert es elism ert rendezove tettek alkot6jukat, Kurosawa Akirat - az 1950-ben forgalolt, Akutagawa Ryunosnke
716
elbeszelcsein alapulo A vihar kapujaban (Rashomon), illetve az 1954-ben elkesziilt Hit szamuraj (Shichinin no Samurai). 33
Voltak olyan rcndez6k, ak:ik Chikamatsu Monzaemon muveit felhasznalva
dolgozt:ak fel ajelenkor kerdeseit A filmkritikus, Sato Tadao ezt igy magyar.izta:
,,sok rendez6 azert fordult egyszeriben Chikamatsu fele, mert 6 a muveiben a szabadsag eszmenyet boncolgatta. A haborC1 el6tt, sot a haboru eveiben is, bunos dolognak tartottak a szerelmet, olyannyira, hogy meg az is
megtitkozest valtott ki az emberekb61, ha egy ferfi es egy n6 egymas mellett
setalt az mean. "31
Az ujfajta moral kivanatosnak tartotta az erzelmek nyilt kimutatascit. A szerelem felmagasztalasa egyct jelemett a ,,feudalis" orokseg megtagadasaval,
s egylittal meghaladasanak eszkoze le tt.
A gendaigeki hasonl6 celokat szolgalt. Kurosawa Akira 1952-ben keszult
megindito filrnj e, az i:Lni (lkiru) az ele t vegs6 ertelrner61 szol. Egy h aldokl6
kishivatalnok arra probaija ravenni a helyi onkormanyzatot, hogy dacolva az
ltzleti erd ekekkel a varos egy kis reszen lctesitsen jatsz6teret a kornyekbeli
gyerekek szamara. Mas r endez6k a h aboru el6tti es utani evek novellait vittek
filmvaszonra. Ezek a csaladi eletet, a nemeket, az irigyseget, a moh6sagot es
a gyermekkort erint6 kerdeseket feszegettek.
Az 1950-es evekben kibontakoz6 tarsadalmi vitibol, ami a haborur61 es a
veresegrol szolt, a mozi is kivette a reszet. Voltak olyan rendez6k, akiket komolyan foglalkoztattak ezek a kerdesek. Ichikawa Kon a h aboru, a civil let, az
e tika es a spiritualitas kerdeseit boncolgatta az 1956-os Burmai luirfa (Biruma
no tategoto) es az 1959-es Tiizek a si1lSagon (Nobi) cimu nagyvisszhangot kavaro
alkotasaiban. 35 Az els6 film Takeyama Michio, a masodik Ooka Shohei muven ek adaptaci6ja. Egyes rendezok a konnyebbnek tuno utat valasztva nyiltan
haboruellenes allaspontra helyezkedtek, de voltak olyanok, akik azt az igenyt
pr6baltak kielegiteni, hogy a haborus er6feszitesek igenis ertek valamit vagy legalabb meltokeppen meg kell emlekezni azokr61, akik mindent megtettek, hogy teijesitsek a kotelesseguket. Egy 1957-ben keszwt haborus filmet
nepszerlislto reklam petdaul azt allitotta, hogy:
,,A film nemjapan csendes-6ceani veresegenek, hanem a hadsereg, a haditengereszet es a legiero dicso gyozetmeinek a kr6nikaja. Eljetek at apaitok es
fivercitek dics6 tetteit! Ingyenes fenykep minden olyan jelen etr6l, amiben
feltunnek a rokonaitok vagy a barataitok! Haborus sebesiilteknek ingyenes a
belepes! "36
0
O"l
O"l
......
I
en
33 Yoshimoto
Mitsuh iro: Kurosawa. Film Studies and Japanese Cinema. Durham, 2000, Duke
U niversity Press.
.
31 McDonald, Keiko I.: Japanese Classical Theater in Films. London, 1994, Associated University Presses, 72. p.
35 Quandt, J ames (ed.) : Kon Ichikawa. Toron to, 2001, Toronto Internation al Film Festival
Group.
36 And~rson,Joseph L.- Richie, Donald: Th.ejapaneseFilm. Art and Industry. Prince ton , 1982,
PUP, 268. p.
717
Mindenkeppen figyelemre mclt6 marketing ...

A habon'.i.s film mufajanak lete is utal arra, hogy mikozbcn a rcndezOk m uveszeknek tekintettek magukat, addig a film ipart - Hollywoodhoz hasonloan - az iizleti frdekck iranyitottak.. A piacra dobottfilmek zome err61 a szemleletr61 arulkodik. Szamtalan sekelyes, az anyagi megfon tolasokat szem cl6tt
tart6 film sziiletctt, amelyek 6riasi hasznot hoztak a studi6knak. A kardsuhogtat6 szam urajokr61. sz616, pikanceriaval es hencegcsscl ffiszerezett filmck (chanbara) rendkfviil nepszen1ek voltak. A komediak es a szajh 6skod 6,
a raszorul6kat segft6 gengszterekr61 (yakuza) sz616 alkotasok is sok nezot
vonzottak a mozikba. A szex szin ten piackepes arunak bizonyult. A haboni
e lott mega szerelmesek cs6kja is tiltott temanak szamitott. Az uj erkolcsokkel osszhangban azonban rovidesen a filmvasznon is elcsattant az els6 cs6k
1946-ban - a szfneszek lathat6an kenyelmetlcniil ereztek magukat ajelenetben. 1950-re az egyszen1 cs6k mar regen a mtt!te Jett, h clyet arvettek az agY.ielenctck, a nyilt meztelenkedes es a naturalis szexualitas. A mufaj sikerre itelterett.
rg
0
CT>
00
A Sh6wa-Genroku-kcrrszak jilmmuveszete. A filmkeszltes 1960-ban erte el a CSllCSpontot, arnikor 547 alkotas kesziilt japanban. Ekkorra azonban mar egyre
nepszcrubb lctt a televizi6zas, emiatt a filmipar fokozatosan vfilsagba keriilt.
Ez a jelenseg mas iparosodott tarsadalmakban is vegbem ent. A Showa- Genroku-korszak el6rchaladtaval a studi6k iranyit6i mindent megtettek a nyeresegesseg fenntarrasaert. Dj befekrctoket kerestek, mas jcllcgu kereskectelmi
tevekenysegekbc kezdtek, peldaul bcszalltak a televizi6zasba, illervc el6nyosnck tun6 kulfoldi kapcsolatokat alakitottak ki.
A h anyatlast azonban nem lehetett megallitani. A filmipar ,,termelese" alland6sul6 visszacsest mutatott. A studi6vezet6k sorra zarattak be a vesztesegct termelo mozikat - 1960-ban 7457, 1970-ben 3246, 1990-ben mar csak
1836 filmszinhaz muk6d6ttj apanban.:i7 Ut6bbi adat meg mindig korulbelul
300-zal tobb volt, mint az 1946-os adat, am az igaz, hogy otodannyi ember latogatta rendszerescn azokat. 1990-re szinte kizar6lag csak a nagyobb varosokban mU.1<.odtek mozik. A nagy mozivallalatok es filmstudi6k cgymas utan
zartak be a kapuikat - felszamolrak a st(1di6ikat cs a mozihal6zataikat, szelnek eresztve a szincszeiket, az alkalmazottaikat, a rendezoiket es mindcn kiilsos munkatarsat.
A tulelesert folytatott kuzdelemben a studi6k bevetcttek a p iaci arukapcsolast es a legravaszabb reklamfogasokat. Kiserleteztck mu.sicalekkel, animacios
filmekkel es mas mufajokkal. Ezek varatlanul nagy beveteleket hoztak. Szellem- es szornyfilmeket is keszitettek a sci-fik mellett. A sikerfilmekb61 soron tokat keszitettek - az 1954-ben bemutatott Godzilla, e konyv megjelenesenek
Yearbooh [Nihon tiikei nenkan] 1962. Tokyo, 1962, Nihon tokei kyokai, .fl~
p.; 2002, 740. p.
37 japan Statistiwl
71 8
pill anataban mar 16 folytatast elt meg. Kihasznaltak a sikeres szineszekben es

szineszn6kben ,,rejl6" kasszasiker lehct6seget. Tanulmanyoztik a fiatalok
kulturalis fogyasztasi szokasait. Celtudatosan olyan filmeket keszitcttek, amelyeket kiilfoldon ertekesitettek. Ugyanakkor a bevcteleik egy nagyobb resze
a ,,puha" es a ,,kemeny" porn6filmekb6l szarmazott. Az 1980-as evekben a
filmkcszit6k - es a masolasb6l Clo vide6kal6zok - felfedcztck a videokazcttikban rejl6 uj es igen kecsegtet6 piaci lehetosegeket. A multiplexek megjelenese is igeretes h elyszinnek ti'int az egesz estes filmek bemutatasara. Mindezek ellenere 1990-ben mar csak 239 uj japan film keszii1t, alig 56 szazaleka
az 1960-as csucsmennyisegnek.
A Showa-Genroku-korszak filmgyartasanak nehezsegei cllenere a fiiggerlen rcndez6k tovabbra is dolgozhartak. Az ,,eletben" maradt studi6kkal fo lytatott versengesben a filggetlen filmes cegekre tamaszkod tak. Ezcket a cegeket is befekte t6k penzeltek, valamint a szinten fiiggetlen szakmai szervezet, a
Muveszeti cs Szinhazi Egyesiilet tamogatasaban is bizhattak. Nehanyan , koztiik Kurosawa Akira, ujabb nagyszeru alko tasokkal alltak a nagykozonseg ele,
amelyckkel tovabb o regbite ttek a japan film nemzetkozi hirnever, igaz,j6val
kevcsebb volt a kiemelked6 alkotasok szama.
Kiilonosen az 1960-as evekben, mik6zben elkezdodott a filmgyartas altalanos hanyatlasa, fiatalabb, (tjhullamos rendez6kjelentek meg. Mig az 1950-es
evekbcn a filmkeszit6k a meger6sod6j apan baloldal ,,halad6 humanizmusanak" g6rcsoven keresztul vizsgaltiik a politikat, ad dig az 1960-as szcrzodesvalsag utan a fiatal rendez6k mar sokkal nihilistabb allaspontra helyezkedtck.
Elegedetlenseguket az ezzel aranyban all6 ujitasaikkal fejcztek ki. Filmjeikben ugyan azok a demonok, istcnsegek, atvaltozasok, transzcenden s vizi6k
valamint a no es a kabuki mas fantasztikus elemei tl'mtek fel, amelyekct a kortars avantgard szfnhazi rendez6k is szfnre vittek. Ezeket a filmes elemeket
arra hasznaltak, hogy kifejtsek mindazokat ajelenhez es a multhoz kapcsol6d6 kerdeseket, amelyeket problemakent eltek meg - peldaul ajapanban el6
koreaiak es mas naci6k, a bermunkasok, a burakuminok , a sugarbctegek es a
higanyszennyezesek aldozatainak n ehez helyzeter.
Az ujhullamos rcndez6k egyik legjelesebb es leghlresebb kcpviseloje,
O shima Nagisa filmjeiben tudatosan dacolt a hagyomanyokkal, kifigurazta a
po litika hangzatos igazsagait, s erzes nelkiil feltarta az cmberi let ,,betegsegeit", peldaul a bunozest, a hatalommal val6 visszaelest es a kormany rlilkapasait. Szamos ujitist kipr6balt. Egyik filmjeben KaraJurot cs tarsulatat szerepeltette, a masikhoz mar Takemitsu Tom irta a zenc t. A koreai bctelepul6k
es a szexualis megszallottsag temai. olyan erosen foglalkoztattak, hogy ezzel
nemzetkozi hirnevre tett szert - j6llehet a hivatalos szervek nem neztek j 6
szcmmel a tenykedeset, s a fi lmjeit mcg a legnagyobb j 6indulattal sem lehetctt kasszasikernek nevezni. Legismertebb muve [\1agyarorszagon is] az 1976ban forgatottE,'rze/tek birodalma (Ai no koriida). A mu egy 1936-ban megtortent
esetet dolgoz fel. Peldatlan 6szintcseggel tarja fel egy par ,,megszallottsagat,
7 19
amivel a szexualis gyonyort hajszolj:ik". 38 Oshima dacosan szembcfordult a

konnany allaspontjaval, miszerint erkolcstelen es bunos tett volt a par rcszer61, hogy szemelyes vagyaikat t:irsadalmi kotelezettsegeik fole helyeztek. *
Erre az id6szakra a gengszterfilmek is atalakultak. Korabban a vegletekig
leegyszenisitett cselekmenyben a Robin Hood-szeni yakuza'k rendithc te tleniil ki.i.zdottek a gonosz ellen. Az 1970-es evekben mar durva, er6szakos es
pusztit6 vilagken t abr:izoltak a yaku:za'k eletet. A tarsadalom megkesve ugyan ,
de elismerte, hogy a yakuza'k, akik a II. vilaghaboru elott fegyelmczett bunszovetkezetekbe tomoriilve illegalis szerencsejatekb61es ,,vedelmi" tevekenysegb61 tanottak el magukat, 1945 utan gyokeresen megvaltoztak, s megjelentek ,,az cp1t6iparban, az ingatlanszektorban, uzsorakamattal foglalkoztak,
ezenkivul a drogli.zletbe is beszalltak", em iatt a yaku:z<G-kerdes egyre sulyosabb tarsadalmi probJemaVa VaJtozott. 3Y Az 1950-es CVekben annyira kedvelt
jidaigeki es chanbara is sokat veszitett a nepszerusegeb61. Az ujhullamos filmek azonban csak reszben toltottck ki a fenti mufajok visszaszorulasava]
kele tkezett lirt. Tovabbra is a ,,filmes kisebbsegh ez" tartoztak, raadasul az
1970-es evekben egyre rosszabb lett a h elyzetli.k.
A Sh6wa-Genroku-korszakban egyre inkabb a ,,gazdasagi csoda" k1ser6jelensegei fele fordult a kozvelemeny figyelme . A filmipar fosodrahoz tanoz6
studi6k igyekeztek lepest tartani a valtoz6 id6kkel, megpedig ugy, hogy at:vettek az ujhullamos filmesek kepi eszkozeit es latcism6djat - ebben a tckintetben ugyanazjatsz6dott le, mint a hagyomanyos szinjatszasban, amely szimen
alkalmazni kezdte az avantgard drama n ehany elemet. A filmipar olyan alkotasokkal jelentkezett, am elyek, legyen sz6 melodramar6l, szatirar6l vagy tarsadalmi mondanival6r61, a korabeli problemakkal foglalkoztak- tobbek kOzott a n 6k megvaltozott t:irsadalmi szerepevel, a csaladon beluli fcszultsegekkel, az elnyomott kisebbsegckkel, az oregedessel es a szenved6kkel. Az
1960-as evekben az 6 rias ikebandir6I elhiresult Tesh igahara S6fii fia, Hiroshi
filmre vitte Abe K6b6 muveit, amelyekben a szerz6 az ipari korszak o lyan
fontos kerdeseivel foglalkozott, mint az ember onertekelese, az eletcel, a szabadsag, a kozossegi osszctartozas es az elidcgenedes.
Mas fihnek ujra es ujra felulvizsgalt:ik a haborut es a j apan tortenelem mas
fontos esemenyeit. Ezt neha a kormanyzat vagy a tarsadalmi elit szemszoge*A filme tjapanban es a vilag t6bb mas orszagaban betiltotcik. A rendezot bir6sag ele allitotcik. A vilagmeretu felzudulas ellenere Magyarorszagon az 1980-as evekbe n vetiteuek
az Erzik.ek Uirodalmtit.
38 Tessier, Max: O shima Nagisa or the Battered Ener6'Y of Desire. In Nolletti, Arthur Jr. Desser, David (eds.): Reframing] apanl'se Cinema. Authorship, Genre, H istory. Bloomington,
1992, In diana University Press, 70. p.
39 (1) Saga Junichi - J ohn, Bester (tr.): The Gambler's Tak. A Life in Japan's Underworld.
Tokyo, 1991, Kodansha International, 78. p. (2) A yakuza-kerdes jelenlegi allasaval kapcsolatba n lasd Herbert, Wolfgang: The Yahuza and the Law. In Eades, J. S. et al. (eds.):
Globalization and Social Change in Con temporary j apan. Melbourne, 2000, Trans Pacific
Press, 143-158. p .
720
bill igen kritikus hangnemben tcttek. Nehany film az ember sebezh e t6segere hivta fel a figyclmet. Kumai Kei 1986-ban forgatott Tenger es mereg (Umi no
dokuyaku) cimU. alkotasa a hadsereg cgyik or msi alakulatanak brntalis ,,kisfrleteit" orokite tte meg. A film kritikaira vfilaszolva Kumai kijelentette, hogy a
cclja nem a kiserletek elitelese volt, hanem:
,,Az emberr61mar reg6ta megfigyeltek, hogy szels6scgcs kon1Imenyek kozott elvesziti a lelkiismere tet. :En ezt a rettcnetet akar tam meghatarozni es
megvizsgalni a film kozvetitesevel. '"10
Meg hiresebb alkotas volt Ibuse Masuji muvenek, a Kuroi Aminak (Fekete
EsO) ( 1965) a filmes fe ldolgozasa. A rendezo, Imamura Shohei, az atomtamadas aldozatainak allltott mClt6 filmes emleket.
A nuklearis h abor\i fcldolgozasa, m int ahogy mas muveszeti agakban, \1gy
a filmkeszitesben sem volt ,,kotelez6 ervenyii", de a filmkeszites technol6giai
ujitasainak koszonh et6en a rcndez6k sokkal radikalisabban tudtak megjeleniteni a temat. A szerz6k es a rajzfilmkeszitok pcldaul a genetikai mutaci6 tenyer es a vilagmeretu antinuklearis mozgalmakat kihasznilva alko ttak m cg
Godzillat. Az eredeti, 1954-ben keszitett filmben az 6sgyik a Bikini-a tollmil
vegzett kiserleti atomrobbantas utan emelkedett ki a tenger m elyeb6l. Az
amerikaiak altal Cletre keltett szorny arra kesziilt, hogy megsemmisitse
Toky6t. A tortenet sok tckintetben a namazu legendajat idezte - a mitosz szerint a fold alatl elo gigantikus harcsa, mi utan Perry fekete haj 6i megjelentek
J apan partjainal, diiheben az uszonycsapasaival foldrengest inditott el, ami
romba don totte Ed 6t. Godzillat kezdetben a nuklearis fenyege tcs rettenetes
j elkepenek tekintettek. Kcs6bb azonban a film esck j apan vedelmezojeve
lep tettek elo az 6sgyikot, aki mindenfete szornnyel szembeszillt: ezeket a
szom yeket n eha az USA vagy a Szmjetuni6 szabaditottaJapanra, vagy az ipari szennyb6l sziilettek meg, esetleg fold alatti vagy idcgen faj ok ter emtmenyei voltak.
Ezeknek az ,,atalakulasoknak" koszonhet6en a Showa- Genroku-korszak
Godzillaj a, az intelligens robotok, androidok es a fiatal szuperh6sok mellett,
az uj, modern animaci6s filmek fontos szerepl6j e Jett. A mozivaszon h6sei ezutan minden nehezseg n elkiil atkerulhettek videokazettara, majd onnan
a videojatekokba. 1990-re mar kulonall6 mufaj kent h6ditottak vilagszerte a
globalis kultilrara fogekony fiatalok koreben. Ekozben pedig szinte teljesen
felcdesbe meriilt, hogy ezeket az alkotasokat egykor a val6 elet komor esemenyei hivtak eleue.
""
~
A nok es a mozi vilaga. A n6i ir6khoz h asonl6an, a II. vilaghaboru el6tt a szf-
neszn6k is komoly szakmai elismerest vivtak ki maguknak, am it a fi.lmgyartas

haboru utani aran ykoraban is megtartottak. A haborus propagandaftlm, a
China Night kap csan (16. fejezet) mar emlltett szineszno, Yamaguchi Yoshiko
..
'~
0
..0
'"'..c:00
'"'
;:
IO MacDonald,
Keiko: Japan. In Lent, John A.: The Asian Film Industry. London, 1990,
Christopher Helm, 57. p.
721
palyafutasa a haboru utan is folytat6dott. Egy ideig szinhazakban lepett fel,

majd tobb filmszerepet kapott. Kes6bb, Shirley Yamaguchi muveszneven az
USA-ban is szerepelt nehany filmben. Hozzament egy Amerikaban elo szobraszhoz, Isamu Noguchihoz. Kes6bb ismet ferjhez ment, ezuttal egy japan
diplomatahoz, aki az LDP belso koreihcz tartozott. Yamaguchi ekkor felhagyott a szfneszkedessel. 1974-bcn kihasznalta ismcretseget es kival6 kapcsolatait, s a NemzetgyCiles fels6hazanak a tagjava valasztottak. Egyike lett azon keves nonek, akik bekerulhettek ebbe a testiiletbe.
Az 1950-es evekben szamos tehetseges szfneszn6 j elent mega filmvasznon,
koztuk a ket all6csillag, Kyo Machiko es Takamine Hideko.11 Ekkorra Japan
mar tu! volt egy masik, szinten elismert, haborus filmekbcn szercpl6 szineszno, Tanaka Kinuyo 6riasi botranyan. Tortent ugyanis, hogyTanaka egy rovid
amerikai latogatasr6l hazatervc, a Haneda repuloteren, miutan feltun t a gep
ajtajaban, cs6kokat dobalt a tomegnek - ez pedig teljesseggel ,Japantalan"
d olognak szamitott. Ennck ellenere atveszelte a kritikusok heves bfralatait,
sot kes6bb 6 lettJapan els6 n6i filmrendez6je. 1953-ban keszult el elso onal16 alkotasaval.
Tanaka Kinuyo sikerei ellenere a filmkeszftest egeszen a Showa-Genroku-korszak vegeig a ferfiak uraltakjapanban. 1979-ben a szineszn6b61 Iett
rendez6, Kurizaki Midori, elkeszi tette elso filmjet, a Kurokamit (Fekete haj). Az
volt a szandeka, hogy ugy ,,abrazolja a no ket, ahogyan arra csak egy n oi rcndezo kepes".42 Kcs6bb mas filmeket is rendezett, ennek ellenerc a n6'k filmbeli abrazolasa szinte kizar6lag ferfi rendezok kepzeleten mf1lott. Az atombomba tulet6ir6l (hibakusha) keszftett alkorasok kapcsan egy kritikus keseruen megjegyezte, hogy ezek az embcrek, ,J6llehet torzak, de nem halalos
betegek; a hibakusha-noket soha n em latni a japan filmekben; a heges arcu
n6k ... soha nem lesznek gyonyoru h6sn6k, a hegck pedig n em halalosak".
A hibakusha-filmekben nem duh os, torz tcstu n6kne k abrazoljak Oket, akiknek keseru es kuzdehncs az elctuk, hanem a ,,szomoru szepseg" megtcstesft6i, ,,a turelem, a melt6sag es a sztoikus kitarcis" alomszep jelkepei. Ebb61 a
szempontb61 sokkal inkabb az eszmenyitett ,Japan noiesseget"jelenitik meg,
a ,J6 feleseg, boles anya" (1yosai kenbo) ideaijat. 13 Olyan hamis kep volt ez, ami
cgyaltalan nem jellemezte a korabeli ontudatos n6'k eletet, scm azt, amit
ezek a nok kerestek az eletben. Rcmek uriigykent szolgaltak viszont azoknak,
akik a n 6k cirsadalmi szcrepvallalasanak bovfteseen kiizdottek.
1990-re J apan szinte semmiben sem hasonlitott arra, a milyen 1950-ben
volt. Az evtizedekig tart6 gazdasagi novekedesnek koszonhet6cn, az orszag
11
Birnbaum, Phyllis: Modern Girls, Shining Stars, The Shies of Tohyo. 5 Japanese Women. New
York, 1999, CUP, chapter 5.
42
McDonald: Japanese Classical Theater in Films ... 83. p.
43 Todeschin i, Maya Morioka: 'Death and the Maiden': Female H ibalmsha as Cultu ral
Heroines and the Politics of A-bomb MemOlJ' In Broderick, Mick (ed.) : Hibalmsha
Cinema. Hiroshima, Nagasaki and t/ie, Nuclwr Image in Japanese Film. London, 1996, Paul
Kegan lntc::rnat.ional, 231. p.
722
nagyobba, gazdagabba, ,,kozmopolitabba", illetvc a vilagban betoltott helyzetet tekimve sokkal befolyasosabba valt Ugyanakkor politikai szempontb6l
csetlenebb, tarsadalmilag es gazdasagilag pedig osszetettebb Je tt. 1990-ben
mar sokkal inkabb Kiggott a globfilis er6forrasokt6l, m int korabban barrnikor, egyilttal elvfilaszthatatlanul belebonyol6dott a vilagmeretu problemakba, pcldaul a kornyezetszennyczes es kiapad6 termeszeti eroforrasok tekintetcben.
j apan, Showa csaszar 1989-ben bekovetkezett halalaval, belepett a jclenlcg
(2005) is tart6 uralkod6i korszakba, a Heisei-eraba. A 18. fejezetben megjegyezttik, hogy a Hcisei-korszak kezde tet igcn balj6s esemenyek kisertek: a
kormany mely valsagot elt at, az ipari terrneles pedig jelcntoscn visszaesett.
~far csak annak a kerdesnek a megvalaszolasa van hatra, hogy a szigetorszag
mikent birk6zott meg ezekkcl a kedvczotlen esemenyekkel, s hogy jelenleg
milyenek a japan emberek kilatcisai aj6v6re nezve.
......
723
EPILOGUS <S>
Vl
'J.J-1
I.)
J.J-1
Vl
Vl
:Q
.:oj
.ei;j
'~
g.
-,
724
japan jeJene
eS jOVOje
Napjainkban J apan a vilag lcgfejlette bb nemzeteinek a soniba tartozik. Egeszen mas helyet foglal el a vilagban, mint szaz vagy ketszaz evvel ezelott. Leginkabb az kiilonbozteti meg a szigetorszag korabbi, a
m ezogazdasagon alapul6 kulturajat61, hogy 6riasi mertekben fiigg
a hatarain kivlil talalhat6 energiaforrasokt61, elsosorban a fosszilis tii.zel6anyagokt61. Ennek elkerulhetetlen kovetkezmenye, hogy J apan
azokt61 a globalis energiafon-asokt61 is fiiggove valt, amelyekre korabban semmi szuksege sem volt. Ezekb61 az alapvet6 valtozasokb61 egy
sor m as, uj - technol6giai, tarsadalmi, gazdasagi, p olitikai, kulturalis
es kornyezeti- fej!em eny is kovetkezett. 6sszessegukben ezek a valtozasok az iparositas novekedesi szakaszaban m entek vegbe . A 21. szazad legfontosabb kerdese az, hogyaz emberiseg, vele egylittJapan, mikor lep a stagnalas szakaszaba, szuksegszcn1en belep-e egyaltalan, s ha
igen, hogyan birk6zik meg az uj helyzettel.
Napjaink Japanjar61 rendkiviil sokfe!ekeppen lehet gondolkodni.
Am m indegyik megkozelitesi m6d zsakutca, hiszen ujra es ujra bebizonyosodik a klasszikus okol6giai alapigazsag, miszerint ,,minden osszefiigg mindennel". igy minden alapvetes alapos vizsgalatot kovetel, s
minden kijelenteshez hosszu ertelmez6 magyarazatokat kell fUzni.
Annak erdekeben, hogy ne bonyol6djunk menth etetlenii.l a vegs6
osszegzesbe, ismet segitsegul hhjuk a tortenelmi fejlodesnek a konp
Iegelejen meghatarozott h arom aspcktusat, a termelest, az elosztast es
a megjelenitcst. Eloszor roviden attekintjiik a jelen legfontosabb kerdeseit, amelyek alapvetoen az elosztash oz es a m egjeleniteshez kotodnck, ezutan sorra vesszuk a termeles alapvet6 fejlcme nyeit. Ezek a fej lemenyek segitenek megvalaszolni azt az alapveto kfrdest, hogy m ilyen iranyt vesz majd az iparosodottJapan fejlodese.
A jelen kerdesei
Az elmult evtizedben a japan gazdasag egyertelmu h anyatlasa es a politikai
vezetes latsz6lagos gyengesege valtotta ki a legtobb vitat a szigetorszagban.
Az 1990-es evek elejen a mezogazdasaghoz, a varosi elethez, a n 6khoz es a kisebbsegekhez kapcsol6d6 problemak, illetve a tiirsadalom eloregedese es a
sziilctesek alacsony szama is nagy nyilvanoss{lgot kaptak. A megjelenites

szintjen tovabb zajlott a vita a Kelet es Nyugat viszonyar61 es kapcsolatar61.
Ez a vitajelentosen atformalta aJapan vilagban be toltott szereper61 alkotott kepet.
2003-2004-ben, amikor ez az Epil6gus fr6dott, ujabb bonyodalmak jelentkeztek a nemzetkozi politikaban. Emiatt Eszak-Korea kerdese is a siirgos
mcgoldasra var6 problemak soraba emelkedett. A p'yongyangi (phenjani)
vezetes hosszii evekig tart6 sulyos belpolitikai valsagot elt at. Napjainkban az
orszag a washingtoni vezetes allando fenycgetesenek arnyckaban a EszakKorea valaszul ketsegbeesett lepesekre szanta el magat. Ehhez olyan retorika
parosult, ami miatt a japan vezetesn ek jelenleg mar azt kell merlegelnie,
hogyvajon az eszak-koreai rezsim nuklearis fenyegetestjelent-e az orszag szamara, s h a igen, akkor milyen lcpcsek lehe tnek a leginkabb celravezetOk enn ek kivedesere.
Politika es gazdasag
Mar j6val 1985 elott nyilvanval6va valt, hogy az LDP fokozatosan veszit a n epszerusegeb61 es kezdeti politikai lendiiletebOl (18.Jejezet). Az 1980-as evek vegen az orszagos botranyok sorozata es a kibontakoz6 gazdasagi valsag, amelyek anyagi es erzelmi karokat okoztak az egesz j apan cirsadalomban, felgyorsitotcik ezt a folyam atot.
1990-re menthetetlenul kipukkadt a ,,buborekgazdasag". A recesszi6 tulajdonkeppen az6ta is tartJapanban. A nagy bankok ad6ssagokban usznak, a lakossag fogyasztasa jelentosen visszaesett, n 6tt a munkanelkuliek - a ShowaGenrokn-korszakhoz kepest kozel a duplajara - es a h ajlektalanok, illetve az
elszegenyedesb61 fakad6 buncselekmenyek szama. 1
A bom1nyok es a gazdasagi visszaeses p szichol6giai hatasa az volt, hogy
mcgkerdojelezte azoknak a kijelenteseknek az igazsagerteker, miszerint az
ipari t<irsadalom japan ,,modellje" az egesz vilag szamara kovetendo peldakent szolgalhat- ez a szemlelet f6leg a tarsadalmi elit koreben volt n epszeru.
Ehelyett ugy tunt, hogy a modell f61eg az alkalmazkod6kepesseg nagyfokii
hianya es a mindenhova elero korrupci6 miatt volt kiveteles. Ezt a kepet
2000 utan sem sikeriilt amyalni, annak ellenere, hogy a gigantikus amerikai
es eur6pai penzugyi botranyok mellett eltorpiiltek a Japanban napvilagra keriilt korrupci6s iigyek.
Az 1990-es evekben mar szinte az clet minden teruleten erz6dtek a gazdasagi visszaeses hatasai. Megrengette a nagyvallalatokat, emellett sok haztartas
vagyona es megtakaritasai is csokkentek. Sok id6sebb alkalmazottat nyugdijaztak korkedvezmennyel, s akiknek megm aradl az allasa, azoknak egyre
1
japan Statistical Yearbook [Nihon tU/u i nenhan] 2003. Tokyo, 2003, Nihon tokei kyokai,
passim.
725
-"'-
N
<ll
726
tobb munkat kellett vcgezni\ik, de tovabbra sem tudtak, mit hoz szamukra a
holnap. A reccsszi6 kulonoscn a fizikai munkat vegz6kct suj to tta kemenyen.
Szamos masodallas megszunt, sot neha a f6allasokb6l is masodallasok lettek.
AJtalanos tendencia volt a munkahelyek szamanak csokkenese. 2 Mikozben a
hajlektalanok aninya az USA-hoz kepest viszonylag alacsony maradt (sokkal
inkabb az eur6pai aranyokat idezte), olyan szintre emelkcdett, amire a haboru utani els6 evek 6ta nem volt pelda japanban.
A gazdasag tart6s hanyatlasaban rcszben kuls6 hatasok is kozrejatszottak.
Mindenekel6tt az 1980-as evek elhibazott belpolitikajanak az ut6hatasai,
amelyeket az 1990-es evek vegen feler6sitettek a vilag mas rcgi6iban, f6leg a
csendes-6ceani partvidck allamaiban mutatkozo kedvez6tlen gazdasagi folyamatok - a japan gazdasagot e hhez a regi6hoz fliztek a legszorosabb kapcsolatok. Kes6bb, miman megkezd6dott a regio gazdasaganak talpra allasa,
az USA clektronikai iparanak osszeomlasa ismet valsagba sodorta az amerikai gazdasagot- ezjapanra is hatassal volt, hiszen az USA az cgyik, ha ncm is
a legfontosabb kereskedelmi partnere a szigetorszagnak. A vilaggazdasagot
kes6bb ujabb kedvez6tlen hatasok ertek - az USA latvanyos keszulodese Irak
ellen 2001-ben, a 2001. szcptember 11-i terrort.amadas a New York-i Vilagkereskcdelmi Kozpont ellcn, valamint az USA 2002-2003-as hadmliveletei Irakban. Ezeknek az esemenyeknek Tokyo szamara az volt a legkritikusabb fcjlemenye, hogy komoly veszClybe kcrultjapan k6olaj- es foldgazutanp6tlasa.
2003 vegen es 2004 elejen tobb jel is utal arra, hogy kezd talpra allni a japan gazdasag. De tekintve, hogy a tokyoi tozsde tovabbra is j6val alatta marad
a recesszi6 el6tti csucsnak, a telek- es ingatlanarak folyamatosan zuhanva
egyre kozelitik az 1980-as szin tet, mikozben a fogyaszt6i arak a lakossagi megtakarf t.asokkal egyiitt (utobbiak az 1973 elotti evekben voltak a legmagasabbak) altalanos csokkenest mutatnak, raadisul regionalis es globalis szinten
egyaran t nagyon bizonytalan a gazdasagi es a pol itikai helyzet, cgyelore senki
sem tudja megj6solni, hogy mikor kezdodik el ismet az cr6teljes gazdasagi
n ovekedes, s egyaltalan elkezd6dik-e. 3
A tart6s gazdasagi valsagnak elore m cgj6solhat6 hatasa volt a belpolitikai
eletre. A hatalmon levo LDP szempontjab61 legalabb annyira karos volt,
mint amennyire aldasosnak bizonyult a Showa- Genroku-korszakban kibontakoz6 ,,gazdasagi csoda". Mikozben a washingtoni vezetesnek 2001-2003ban sikerlilt ellensulyoznia az ottani gazdasag i valsag negativ politikai kovetkezmenyeit, addig a japan vezet6k czt n em tudtak megtcnni az 1990-es evekben. Akkoriban (sot meg napjainkban is) sulyos bckly6ba kototte 6kct a
nemzeti hadsereg korlatozott tamad6ereje, illetve az SCAP altal az orszagra
kenyszeritett Showa-alkotmany 9. paragrafusa, ami egyertelm1ien kimondta,
2
Gill, Tom: Yosebaand Ninjntdashi. Changing Patterns of Employment on the Fringes of the
Japanese Economy. In Eades,]. S. et al. (eds.): Gwbalization and Social Change in Con/em
porary}llpan. Melbourne, 2000, Trans Pacific Press, 123--142. p.
3 New Yo11' Timi's, December 2, 2003, Wl.; December 1, 2003, Cl6.
hogy Japan lemond ,,az era hasznalatar6l es az azzal val6 fenyegetesrOI mint
a nemzetkozi vitik intezesenek eszkozer6l".4
Az LDP, amely tobbe nem tamaszkodhatott a ,,beke cs felviragzas" szilard
alapjiira, de n em tudott masik alterna tiviit felmutatni, a be lpolitikai tamadasok kereszttiizebe kerult. Frakci6k szakadtak ki belO.le, a szavaz6k koziil
pedig egyre tobbcn elfordultak a piirtt6l. Az 1980-as evek veget6l egymas viiltottak a rovid eletu, er6tlcn kabinetek, majd 1993-ban a p art konzervativ vezetese - 1948 6ca eloszor - elveszitette a valasztasokat. De alig egy ev mulva
rendeztek a soraikat, s mas partokkal szovetsegre lepve ujra kepesek voltak
kormanykoalici6t alkotni.
Az uj torekeny koalici6n ak alig nehany h6napon beh11ket varatlan, am annal sulyosabb esemennyel kellett szembesulnie. 1995 januarjaban elemi ereju, pusztit6 foldrenges dontotte romba Kobe varosac, amely mindossze 30 kilomcternyire fekszik Osakat61. A helyzetet sulyosbitotta, hogy az epicentrum
a varos p artvideki reszcnek kozeleben volt, ahol a surun lako tt varosreszek
cs a neh ezipari iizemek epiiletei olyan iiledekes kozetrfaegeken alltak, ameIyeket fellazitottak es elmozditottak a rcngesek. A kormany iigyetlenul latott
hozz;i a valsagkezeleshez, igy a foldrenges n emcsak a regi6t pusztitotta el,
6riasi anyagi terhet rakva az egesz tarsadalomra, hanem megerositette az
embereket ab ban a meggy6z6desukben, h ogy az LDP alkalmatlan az orszag
iranyitasiira.
Haram h6nappal kesObb ujabb esemeny zaklacta fel az orszag lakossagat.
Az Aumshinrikyo-(kb. az Aum LegfelsObb Igazsaganak Tanitasa) szekta gaztamadast intezett a tokyoi metro ellen. A szaringaz 12 ember eletet oltotta ki,
s a jelentesck szerint tovabbi 6000 ember szenvedett seruleseket. A tamadas
celja egyertelmuen a fennall6 p olitikai rendszer megdontesc volt.5 A rendorseg gyorsan cselekedett, hogy elfogja a feltete lezctt felbujt6kat. Noha kesObb
is tortentek kisebb tamadasok, ezek mar korantsem bizonyul tak olyan st1lyosnak, igy a lakossag legrosszabb fclelmei nem valtak valora.
Bar elmulc a sokkol6 ev, az orszag elen 1995 utan is az erotlen LDP-kormanyok valtottak egymast, amelyek csakis azert maradhattak h atalmon, m ert
az ellenzek meg n aluk is gyengebb es megosztottabb volt. Mindezek ellenere
a partnak megis sikcriilt megsziliirditania a hatalmiit. Enn ek tobb oka is volt.
Eloszor is a Showa-Genroku-korszak 6 ta lenyegeben valtozatlan maradt az
orszagban a hatalom es a kivaltsagok elosztasi rendszere es megoszlasa. A kormany ugyanazokat az iizleti erdekcsoportokat szolgalta, mint koriibban, ami
egylittal azt is jelente tte, hogy n em volt szukseg uj szavaz6bazis kiepitesere, illetve olyan politikai iranyvaltasra, ami egy ujszeru tarsadalmi alapra epiilt
volna. Ehelyett p ontosan az allt a hatalom birtokl6inak az frdekeben , h ogy
az intezkedeseikkel ne sertsek azoknak az erdekeit, akik kozel at evtizedig az
1
Borton, Hugh: japan's Modmi Century. New York, 1955, The Ronald Press, 493. p.
Reader, Ian: Reli.gil)V.S Violence in Contemporary Japan. The Case of A um Shinrikyu. Richmond,
Surrey, 2000, Curt0n.
727
orszig elen tarto ttak az LDP-t. A gazdasagpolitikat cnnek megfeleloen az

6\'atossag es a latszatintezkedesek jellemeztek. A politikusok tulajdonkeppen arra vartak, hogy a gazdasag majd magat61 talpra all. Noha szamtalan
kulfoldi szakerto es po litikus figyelmeztctte Tokyot, hogy rossz uton j ar, a saj at gazdasaguk mutat6i igencsak megkerdojeleztek allltisaik igazsagtartalmat, kul6n6sen az amerikai .,buborekgazdasag" kipukkanasa utan, illetve
Washington penzugyi nehezsegeinek es egyoldal{t katonai lepeseinek, valamint a vilag ipari elitjCben terjedo meg fokozottabb haszonehseg es korrupci6 tukreben.
Misodszor az LDP kirosan 6vatoskod6 gazdasagp olitikaja azert n ern okozta a part bukasat, mert a japan kozvelemeny n em elte mcg 6riisi katasztr6faken t a hazai gazdasag melyrepuleset. Bar nott a munkanelkuliek sz:ima, s
mindenhol kezzelfoghat6ak voltak a nehezsegek es a fokoz6d6 elegede tlenseg, a nagyvallalatok altalab an nem szivesen bocsatottak e l a d olgoz6ikat.
A kormiiny megfontoltan viszonyult az elad6sodo tt bankokhoz, igy sok vallalat nem is kenyszerult ra az clbocsatasokra. Kovetkezeskeppen a jelenlegi 5
szazalekos munkanelkulisegi mutate meg mindig igen alacsonynak szamit a
tobbi ipari tarsadalomhoz viszonyitva. Mikozben a hivatalos adatok escteben
biztos, hogy nem ti:1krozik a val6s h elyzetct, a japan statisztikak val6szinltleg
sokkal kevesebb munkanelkulit hagynak ki a szamitasb6l, mint mas orszagokban, f6leg az USA-ban.
Mindemellett a haztartasok bevetelei a recesszi6 kezdetc 6ta csak kismertekben estek vissza. A visszaeses elsosorban a Iakossagi megtakaritasok csokkeneseben , illetve abban mutatkozott meg, hogy emberek kevesebbet koltottek elelmiszerre, butorra es ruhazkodasra. A valsag ellen ere folyamatosan nott
a bel- es ki:ilfoldi utazasok szama, emelkedett a kiskereskedclem forgalma es a
kiskereskedelemben dolgoz6k szama. Tobb konyvet es ujsigot adtak el. Tovabb nott a televizi6-el6fizet6k, illetve az aut6- es lakastulajdonosok szama.
A legnagyobb novekedes a mobiltelefonok piacan ment vegbe - 1985-ben
62 103, 1990-ben 868 078, 2000-ben 60,940 milli6 elofizetot tartottak nyilvan. A kiilonfCle elektromos berendezesekb61 r engeteget visaroltak az
emberek. Ezzel aranyosan nott az aramfogyaszcis - 1980-ban evente 579 milliard, 1990-ben 857 milliard, 2000-ben 1091 milliard kWh.6 Az en ergiafogyasztasi mutat6k osszessegiikben folyamatos gazdasagi aktivitasra utalnak.
Mikozben j apan energiafogyasztasa 1975 cs 1990 kozott aranyaiban ugyanugy n 6tt, m int a vilagatlag, ad dig az 1990-es evekben a gazdasagi recesszi6
ellenfre a novekedes mir ketszer gyorsabb volt a vilagatlaghoz viszonyitva.
(A japan ipari encrgiafogyasztas szenre atszami tott es aranyosi tott mennyisege az 1960-as 108,6 milli6 tonnar611975-ben 401,9 milli6, 1990-ben 512, l
milli6, 1999-ben pedig 662, 7 milli6 tonnira emelkedett. 7 )
6 japan
7
728
Statistical Yearbook 2003... 388., 349. p.

(1) japan Statistical Yearbook 1970.. . 652. p. ; 1978, 678. p.; 1993-1994, 805. p. (2) Ener_e:,
Statistics Yearbooh 1999. New York, 2002, United Nations Publications, 19. p .
Ebb61 kovetkez6en, noha a folyamatosan fenntarrhat6 gazdasagi novekedcs ideol6gusai a keziiket tordeltek zavarukbanjapan egyertelmu ,,bukasa"
latcan - es nagyon sok, kevesbe szerencses ember helyzete val6ban rosszabbra ford ult- a japan atlagcmberck tobbsege szamara az eleL a Heisei-korszakban is lenyegeben ugyanugy zaj lott, mint a korabbi evtizedekben. Az a fajta
6riasi vagyoni cgyenlotlenseg, ami az amerikai gazdasagotjellemezte, s ami
hatalmas merctu elc~edetlenseget es tarsadalmi elidegenedest sziilt, egyel6re clkeriiltcJapant. Igy az LDP a konyv irasanak idejen meg mindig gyoztesen keriilt ki a politikai csatiirozasokb6l.
Nehanyak szamira a Heisei-recesszi6 val6ban valsag volt, de ncm 6k alkottak a tobbsegct. A legtobb japan eleten atvonul6 ,,felhok" n em a korszak
makrookon6miai folyamatait tiikroztek, hanem a sokkal szukebb keresztmetszctu, de hOSSZU taVtl kfadeseket, k.oztiik a tarsadalmi heJyzctet, eletkort es
az egyen ontudatat. Ennek a forditottJa is igaz volt. Az emberek tobbsege szamira a kiiliigyek a legtobb esetben nem sokat szfunitottak. Jelen leg azonban a
japan-amerikai es a j apin- eszak-koreai kapcsolatok komoly aggodalomra adnak okot a szigetorszagban, ezert rovidcn attekintjiikjapin kiilkapcsolatait, sot
Eszak-Korea es Japan viszonyaval egy kicsit reszletcsebben is foglalkozunk.
Kulkapcsolatok
Az ut6bbi evekben Japan nemzetkozi problemai igen sokretuek. Vannak

visszatero, makacs problemak, amelyek a haboruhoz kot6dnek. Koziiliik taIan a lcgsulyosabb a comfort womenek, a kenyszerprostimaltak terhes oroksege, illetve az, hogy mikent ellentetelezhetnek aj6vatehetetlen haborr1s szornyiisegeket. De mas haborr1s bunok is id6r61 idore felkavarjak az elfeledni
akart mult sotet all6vizet, fiiggetleniil att61, hogy ezeket ajapiinok kovettek-e
e l vagy eppen szenved6 alanyai voltak. Meg regebbrc visszatekintve az id6ben, a kfmCletlen gyarmati kizsakmanyolas emlcke sem teszi egyszerubbe az
orszag kiilkapcsolatait. Mas kerdesek Japan ENSZ-ben betoltott szerepehez,
a fegyveres erOk bevetesehez, a terrorizmus elleni kilzdelemhez vagy peldaul a
technologiai eljarasok exportjahoz kotodnek.
Altalaban a legswyosabb es legmakacsabb kovetkezmenyek azokbol a
visszaler6 politikai problemakb61 fakadtak, amely problemakat a nemzetkozi kereskedelemre lehetett visszavczetni - ezekkcl rendszcrint nem valtottak
ki nagy visszhangot a media.ban. A kovetkezmenyek tobbsege specialisan
azoknak az egyenl6tlensegeknek es mukodesi zavaroknak a megtestesiilcse
volt, amclyek napjainkban szintejarvanyszerlien terjednek a nemzetkozi kereskedelemben. Vitiztak a valutak arfolyamair61, az exportiirakrol, a szabadalmi jogokr61, a tengeri haiaszat m6dozatair61, az erd6gazdalkodasr6 1, a
fosszilis tiizel6anyagok beszerzeser61 es a hazai termelok tiimogatasar61.
Ezek a vitak id6vel kivetcl nelkiil elenk es elhtu6d6, ket-vagy tobboldalu targyalasokba torkoilnak.
729
Ezek a targyalasok zomebe n eredmcnyesen mego ldottak a kercskedelmi

jellcgii nezcteltfreseket, ehhez neha pusztan az id6 mtilasa is elegend6nek
bizonyult. Am, amig leteztek, komoly fesziillsegeket sziiltek az erdckelt csoportok kozott. A kcpmutat6 publicistak es politikusok ckozbcn kemeny biralatokkal komrnentaltak az esemenyeke t. Am az, hogy ki oktatott kit, gyakran
valtozott, mive l ige ncsak kiszamithatatlan volt a po litikai es gazdasagi szelj aras. A H cisei-korszak vitai, csakugy, mint a Sh6wa- Genroku-korszakban,
rendszerint teljcsen clveszite ttek a s(1lyukat. Tisztessegtelen, alakoskod6, askal6d6 vadak es ellenvadak kuszasagava silanyultak.
Az ervek es a sz6noki fordulatok tobbseget az fadekek diktiltak, de fiiggetleniil att61, hogy ezek m cnnyire voltak szamitoak es onz6ek, ajogosnak velt
felhaborodas, ami ezeknek a re torikai megnyilvanulasoknak a tobbseget athatotta, arr61 tanuskodott, hogy val6ban leteztek cs feler6sodtek az ctnikai
fesziiltsegck es n6tt a politikai bizalmatlan sag. Ez felbatoritotta a sz6nokokat, hogy feltcpjek a regi sebeket. Mivel ezeknek az erdekvitaknak croteljes
ideol6giai es e tnikai szinezetuk is volt, most, a konyv irasanak idejen (1gy tunik, hogy a bel6luk fakad6 d iplomaciai nezetelteresek inkabb fokoz6dnak,
mintsem enyhi.llnek, mindaddig, amig napjaink vilaggazdasagi problemai es
politikai fesziiltsegei fennallnak.
Az iszak-koreai kirdis. A politikai feszultsegek koziil Tokyo szamara a legriaszt6bbak ketsegkiviil azok a haborura u szit6 tettek cs j elszavak voltak, amelyek
P'yongyang es Washington reszfr61 hangzottak el a ket orszag legujabb konfrontacioja soran.
Ennek gyokerei egeszen 1945-ig, a csendes-6ceani h aboru vegeig nyiilnak
vissza. (Ebben a politikai dramaban Scoulnak is fontos szerep jutott. Az alabbi lefrasban azonban tudatosan nem ejtunk sz6t a dcl-koreai kormany tenykedesfr61.) Ekkor az orosz es az amerikai vezetOk megallapodtak abban,
hogy a j apanok a 38. szelessegi fokt61 eszakra a Szmjetuni6nak adjak meg
magukat - ez a szelesscgi fok lenyegeb en kettevagja a felszigetet Seoult61
mintegy 50 kilometernyire, eszakra - , ett61 delre pedig az USA-nak. A m egosztottsag alland6va valt, m iutan a ket n agyhatalom a sajat m egszallasi ovezetebcn megszervezte a szamara elfogadhat6 hatalrni strukturat. Seoul es
P 'yongyan g Je tt a ke t (1j f6varos.
1950-ben, amikor a p 'yongyangi vezetes haborlit inditott a felsziget egyesitesfre, az ENSZ j6vahagyta, hogy az USA vezetesevel egy nem zetkozi hadsereg szalljon partra a felszigeten, h ogy meghi(1sitsa Eszak-Korea terveit. Az
amerikaiak azonban kudarcot vallottak abban, hogy Seoullal a kozpontban
egyesitsek a felszigetet. Ehelyett patthelyze t alakult ki. A demarkaci6s vonal
lfoyegebe n ugyanott h 6.z6dott(dik), m int 1945-ben. Eszak-Korea ezutan a
hideghaborus versengesbe n a Szo~etuni6 oldalan talalta magat. Szovetsege
sokkal szilarda bbnak bizonyult, mint ajapan-amerikai szovetseg.
Kozel egy evtizedig ugy n1nt, hogy toretleniil fejl6dik a p'yongyangi rezsim, de az 1960-as evckben az orszag gazdasaga elveszitette a kezdeti lendii730
letet, s a zavartalan mukodese egyre inkabb a szovjet segclyekt61 fiiggott.

A problemak orvoslasara P'yongyang lepeseket tett annak erdekeben, hogy
penzt cs technologiakat szerezzen az id6kozben fejlodesnck indul6 japan
gazdasagt61. 8 Ehhez segitsegul hivta a Japan ban cl6 koreai emigransokat,
rendszercs es boseges anyagi ramogarast nylijtva nekik. A:z 1970-es evek elejen P'yongyangnak sikertilt gytimolcsozonck igerkezo kctoldalu kereskedelmi megallapodasokat kotnie Tokyoval. Ezeknek koszonhet6en az eszak-koreai gazdasag jelen t6s segf tseget kapott - cgy becsles szerint evente min tcgy
200 milliard yent.9
A:z 1980-as evekben azonban cgy sor sulyos incidens miatt az eszak-koreaiak elveszftcttek a japanok j6indularat. A legbou-aoyosabb esemeny az volt,
amikor olyan jelentesek keriiltek napvilagra, amelyck szerint az eszak-koreaiak fiatal japanokat raboltak el, f6leg noket, hogy a segitsegiikkel a kemeik
alaposabban elsajatitsak a j apan nyelvct, illetve, hogy ferjhez adjak 6ket az
Eszak-Koreaban el6japan ferfiakhoz. 1991-1992-ben ajapanok megpr6balrak rendezni a felmerulo vitas kerdeseket, tcrmeszetesen sikenelenul. A k0vetkez6 evckben tovabb romlott a viszony Tokyo cs P'yongyang kozott.
Ogy tunik, a folyamat egyik el6idez6je, a keleti blokk es a Szmjetuni6 szethullasa volt 1989 es 1991 kozott. Ez megfosztotta P'yongyangot a Iegfontosabb gazdasagi timogat6jat61 es politikai sz6vetsegeset61. A legkedvczotlenebb fejlemeny az volt, hogy az 1990-es evek clejen Oroszorszag es Kina egyarant befagyasztotta a kcdvezmenyes eszak-ko reai olajkivitelt - el6bbi a
belpolitikai zavarok, utobbi az ugrasszenien megnott bels6 olajfogyaszras
miatt. P'yongyang kenytclen volt a vilagpiaci arakon vasarolni az olajat.
A:z 6riasira novekedett importkiadasok kovctkezteben az eszak-koreai vezet6k ugy probaltak gondoskodni az orszag szilksegleteir61 - mindenekcl6tt
az Clelmiszerr61 es a tiizel6anyagokr6 1 -, hogy eladasra kfnaltak az orszag
aranyat es fegyvcreit. Ekozben olyan reLorikat es politikai lepcseket alkalmaztak, amelyek els6sorban a ncmzetkozi fesziiltseg fokozasit szolgaltak. A
szomszedos orszagok szamara az volt a legriasztobb esemeny, hogy Eszak-Korea nuklearis technologiakat vasarolt. Elsosorban ezert, hogy atomenergiahoz jusson, ezzel akarta kivaltani azokat a fosszilis uzemanyagokat, amelye. keL nem tudo tt megvasarolni. Hats6 szandeka az volt, hogy nuklcaris fegyverekre tegyen szert, amelyekkel a p ozicioit akarta er6siteni a nemzetkozi
diplomaciai cirgyalasokon. Ogy tunt, ezt er6siti az id6kozben clindftott ballisztikusraketa-fejlesztesi program is.
A:z 1990-es evekben kenyes es hosszadalmas targyalasok zajlottak az ENSZ,
P'yongyang, Seoul, Tokyo, Beijing (Peking), Moszkva es Washington kozott.
Ezeken megallapodasok szitlettek - segelyek es fegyverzetcsokken tes -, ame8
Green, Michael J onathan: japan 's Reluctant Realism. Foreign Policy Challengps in an Era of
Uncertain Power. New York, 2001, Pal grave.
9 Ducke, Isa: Status Power. Japanese Foreign Policy Making toward Krma. New York, 2002,
Routledge, 148. p.
731
lyek enyhitettek a fesztillsegeket. De 1998-ban egy eszak-koreai ballisztikus

raketa megsertette a j apan legteret. Bebizonyosodott, hogy P'yongyan g kep es arra, hogy rakccakat 16jj6n Tokyora. Az incidens meg hatarozottabb diplomaciai fellepesre sarkallta a japan diplomaciat. A targyalasok megszakadtak, s az uj szazad elejen egy nehezsegekkel teli, fesziilt idoszak kezdodott a
ket orszag kapcsolataban.
Azzal, hogy sulyos belpolitikai valsagot idezett elo Eszak-Koreaban , a Szovj etuni6 szethullasa olyan kovetkezmenyekkeljart, ami igencsak bonyolultta
tette Japan es Eszak-Korea Yiszonyat. Washingtonra ez kedvez6bb hatassal
volt. Az USA igy egyediili szuperhatalomma lcpett el6. Az 1990-es evekben
azonban Washington ezt nem ereztette olyan szempontb61, h ogy egyoldaluan fe lbontotta volna a megallapodasait, calan azert, mert a gazdasagi fellendulcs elhozta a vezet6knek a ,,beket es felviragzcis" korszakat, amire annyira
vagytak. De az is elkepzelheto, hogy az o nmerseklet mogott azok a partkonfliktusok huz6dtak m eg, amelyek az evtizcd n agy reszeben j ellemcztek az
amerikai kozeletet. Eszak-Koreaval kapcsolatban Washington megelegedett
azzal, hogy egyiittmukodve az ENSZ-szcl cs az eszakkelet-azsiai kormanyokkal, igyekezett egyszerre kordaban tartani P 'yongyang nuklearis programjait, s enyhiteni a kommunista rezsim gazdasagi nehfasegein.
A vitatott vegeredmenyli 2000-es amerikai valasztasok utan osszeomlott a
piac, majd roviddel kesObb, 2001. szeptember 11-en ,,ledOltek a tornyok".
Ezek a fejlemenyek mindcnt megvaltoztattak. A kozossegi es cgyeni erd ekek
miatt, amelyek a mai napig zavarba hozzak az alapos elemz6ket, az uj washing toni vezetes u gy donto tt, hogy katonai akci6 t inditAfganisztan terroristan ak b elyegzett kormanyzata ellen. Az USA lassan kibontakoz6 gerillahaboruba bonyol6dott az orszagban. Kcs6bb, 2003 elejen, figyelmen kiviil hagyva
az ENSZ hatarozatait, az amcrikaiak es a britek egyoldaluan tamadast inditottak Irak ellen . A hadmuveletek i tt is all6h aboruba csaptak at, am ezuttal ez
sokkal koltsegesebb es latvanyosabb fiask6 volt, mint Afganisztan eseteben.
Washington h aborus jelszavai, amclyek a hadviseles jogossagat tamaszto ttak ala, aggodalommal toltottek el a p'yongyangi vezete~t. Kiilon oscn az a kijelentes, miszerint az USA szamara Irak es Iran mellett Eszak-Koreajelenti a
legnagyobb fenyegetest. Az amerikai vezetes a ,,gonosz tengelyenek" nyilvanitotta a h arom allarnot. Elitelte az iraki rezsimet, s olyan propaganda-hadjaratot inditott az arab orszag ellen, amelyet igen ketseges hitelessegu dokumen tumokkal tamasztott ala Washing ton. Vegul, figyelmen kiviil h agyva a
nemzetkozi tiltakozast, az USA 2003 marciusaban megtamadta Irakot. Kes6bb ugy tunt, hogy Washingtonban Iran cllen is h asonl6 lcpesekre keszulnek- esetenkent Sziria neve is felmeriilt. P'yongyangban felmcriilt a kerdes,
vaj on Eszak-Korea szintcn felkeriil a listara.
Szembesiilve a fegyveres tamadas n agyon is val6s veszelyevel, az eszak-koreai vezetes valasza legalabb annyira zavarba ejto volt, mint amerikaiak lep esei. Egyreszt nyitottnak mutatkoztak a n ezetelteresek targyalasos rendezesere, egyertelmuen abban a rem enyben, hogy karp6tlcist kapjan ak az enged732
menyekert, m asrcszt zajos ,,kardcsorgetesbe" kezdtek, hangsulyozva, hogy

ujrakczdtek a nuklearis fegyverkezesi programo t - ezzel egycbkent is gyakran vadol ta Eszak-Koreat a nemzetkozi kozvelemeny.
Nern tudjuk, mi az igazsag a fegyverkezesi programmal kapcsola tban. Am
tekintve, h ogy milye n feszult a viszony J apan es Eszak-Korca kozott, kulonOsen 1998 6ta, n agyon val6szinu, hogy P'yongyang eszmenyi tusznak tekinti
Japa.nt egy Washingtonnal kirobban6 esetleges nuklearis konfliktusban. Az
eszak-koreai vezetes meg vereseg eseten is orokre b efrja m agat a tortenelembe, felteve, h a a konfliktus soran kitolthetik a h aragjukat j apan on. Egy
ilyen tettel a vezetok a legendas kiralyhoz, Kwanggaet' 6 hoz valhatnak hasonlatossa, mivel igy teijes es nemes bosszut allhatnak az evtizedes japan
gyarmati elnyomasert, s mindazokert a tortenelmi serelmekert, amelyeket a
koreaiaknak az id6k soran kellelt elszenvedniuk ajapanokt6l. Ez a lehet6seg
erthet6 m6don n agyon nyugtalanitja a japan vezet6ket es politikai szakert6ket. Az 1950-cs es 1960-as evek szmjet-amerikai nuklearis vetelkedes es katasztr6fapolitika 6ta va16szinUleg ez a legaggaszt6bb fejlemeny a japan kulpolitikaban.
Azzal kapcsolatban , hogy egy esetleges Washington- P'yongyang konfliktusban milyen szcrep jnthat Tokyonak, erdem es egy masik aspcktust is figyelembe vennunk. A helyzet a j apan vezet6kben minden bizonnyal a dijd vu erzetet ke lti. Y!ikozben az iraki helyzetet latva az eur6paiakban es az amerikaiakban felremlenek a Vietnamban lezajlott haborUk, addig ez az id6sebb
japanokban is ismeros, de kisse regebbi emlekeket ebreszt.
1931-ben, Mandzsuriaban a japan katonai vezet6k szinten a regionilis
,,rendszervaltassal" erveltek, majd erre hivatkozva egesz Eszakkelet-Kfnat a
birodalomhoz csatoltak. Azt allftottak, hogy a japan hadsereg megszabaditotta a terseget egy korrupt es nepsanyargat6 hadurt6l. A regi rezsimet az uj
es halad6 szellemli mandzsuriai nemzeti kormany valtotta fe l, amely a terseg
fejlesztesevel minden itt el6 ember javat szolgalni fogja. Mandzsukuo emellett szoros kapcsolatokat apol az anyaorszaggal, s az uj allam sok szempontb61 hasznara lesz Tokyonak. A retorika, az erveles es a tenr kivitelezese egyarant elorevetitettek az amerikai vezetes viszonyulasat Irakhoz. A kozvelemeny mindket esetben lelkesen tarnogatta a katonai intervenci6t.
A ket haboru termeszetesen nem minden tekintetben hasonlitott egymasra. Mig Washingtonban a magas rangu polgari vezet6k h ataroztak meg az
USA kulpolitikaj at, addig a mandzsuriai hadjarat alapvet6en a kozepes rangu liszti allomany onkenyes akci6ja volt, amit Tokyo csak reszben tamogatott. Washington el6sz6r kikerte, majd semmibe vette az ENSZ allasfoglalasat, mie16 tt elinditotta a hadmuveleteket. Tokyo viszont csak ket ewe! a harcok kirobbanasa utan lepett ki a Nepszovetsegbol, miutan mar biztosnak
latszott a gy6zelem, s a Nepszovetseg vizsga16bizottsaga ajelenteseben elfogadhatatlannak nevcztc a japanok katonai lep eseit.
A harmadik kulonbseg az, hogy az USA egyertelmuen egy olyan gerillahaboruba keveredett, ami meggatoija egy, a Washingtonnal egylittmukodni
,.,"'
733
Ol
.0
~
Ol
N
"'....0
(ii
0..
hajland6 rezsim kicpiteset, valamint az iraki gazd asag talpra allitasat o ly m6don, amib61 az USA-nak is haszna szarmazik. Ezzel szemben Mandzsuria lerohanasa ebb61 a szempontb6l sikeres volt. A 17. fejezetben felvazoltuk, hogy
Mandzsukuo kormanya komoly sikereket ert el a regi6 iparositasa, az infrastruktlira fejlesztese es a termeszeti kincsek kiaknazasa teren. Mandzs1:'.lria fcj16desc annak ellenere toretle n maradt, hogy a regi rezsim hivei - az ,,litonal16k" es a kfviilr61 beszivarg6 felforgat6 elemek - id6r61 id6re akadalyokat
gorditettck ennek az utjaba.
A tokyoi vezet6k koziil ezert nehanyanjoggal gondolhattak azt, hogy Washington rosszul kezeli az iraki helyzetet. Ugyanakkor a hosszu tivl"1 fejlemcnyek arra figyelmeztctik 6ket, hogy az egykori mandzsliriai sikerek vegiil
meg inkabb belesodortikjapant a kontinentilis h aboruba, e l6szor Kinaval,
m ajd kes6'bb az USA-val. Az eredmeny ismert: katasztrofalis vereseg. Amenynyiben a j apan katonai vezet6k lenyeltek volna a biiszkesegiiket, leszamoltak
volna a felelmeikkel, s 1933-ban megfogadtak volna a Nepszovetseg intelmeit, akkor a veg korantsem lett volna ilyen szornyliseges.
Mivel az amerikai kalandor katonapolitika nyoman kibontakoz6 drama a
tokyoi vezct6ket sajat orszaguk tortenelmere emlekezteti, aligha tekinthetik
ezt kedvez6 fej lemenynek. Masreszr61 viszont az iraki patthelyzet miatt sokkal kevesbe val6szfnu, hogy az USA katonai akci6t indit a ,,gonosz cengelyen ek" masik ket allama cllen, amivel 6riasi katasztr6fat idezhetne el6 egesz
Eszakkelet-Azsiaban. Most, 2004 elcjen t"1gy tunik, hogy P'yongyang arra
hasznalja fel az USA-val szemben vilagszerte megnovekv6 ellenszenvet, hogy
rendezze a nemzetkozi kapcsolatait, kiilonosen a szomszedos hatalmakkal.
Az atomenergia helyett a Szahalinr6l szarmaz6 foldgazzal es a sziberiai er6muvekb6l importalt arammal akarjak megoldani az orszag energiaellatasat.
Emellett a p'yongyangi vezctes diplomaciai lepeseket tett azert, h ogy, mas
serelmek mellett, rendezze Tokyoval az elhurcolt j apanok kerdcsct. P'yongyan g celja egycnelmGen az, hogy ezzel rabfrja Tokyot a gyarmati id6szakban elkovetett atrocitasok utani j6vatfaelek kifizetcsere, amelyekr61 korabban mar megallapodott a ket fel. 10
Barrnilyen iranyc vegyenck is a fej lemenyek, most meg nagyon nehez
m egmondani, h ogyToky6 mikent tudja a szamara kedvez6 m6don ertelmezni a kialakult globalis geopolitikai helyzetet. Az aggodalmakat noveli, hogy
Tokyo (1gy erezhe ti, mind P 'yongyanggal, mind Washingtonnal szembcn tchetctlen . Tekintve a ket rezsim kepmutatisat, harsany retorikajat, a szigor(1an titokban tartott d onteshozatali mechanizmusokat, a megfoghatatlan celokat es a szeszelycs politikai lep eseket,J apan es mas allamok vajmi keveset
tehe tnek annak frdekeben , hogy frdemben befolyasoljak a konfliktus vegkimen e telet.
Roviden osszefoglalva az eddigieket, a P 'yongyang es Washington kozotti
fesziiltscgek miatt ajapanoknak szamos oka van az aggodalomra. A napi po10
734
New Yori! Times, January 19, 2004, A2.; February 3, 2004, Wl, W7.
litikai fejlemcnyei m ellett arr61 a n agyobb dimenzi6kat nyit6 kerdesr61 sem

szabad m egfeledkezniink, hogyJapant mikent fog beilleszkedni egy olyan vilaggazdasagba, amelyet egy kimelctlen Eszak-Amerika es egy mind egysegesebb Europa {iral, illetve, hogy mikfot fog mcgbirk6zni egy olyan Azsiaval,
amelyet a rohamleptekkcl fejl6d6 Kina vagy e ppen az azsiai cls6bbsegert
kuzd6 Kina es India ve teikedcse j e IIemcz majd.
Belpolitika
A nemzetkozi kerdesek, minden aggaszt6 fejlemeny ellenere - legalabbis

2004 elejeig - sokkal kisebb hatissal voltak a japanok mindennapjaira, igy
kevesebb gond ot okoztak az LDP-nek, mint az orszag belpolitikai helyzetc.
A Heisei-korszak recesszi6ja kozvetleniil sok ember eletet tette nehezebbe,
f6leg a varosokban el6 munkasoket. Hosszu tivt1 hatasai azonbanj6val tobb
embert es tarsadalom sokkal szelesebb retegeit erintettck. Az alabbiakban a
hosszu tavt1 kovetkezmenyeknek a mez6gazdasagra, a n6k h elyzetfre, a kisebbsegekre, az oregekre es gyermekekre, illetve az ertelmiseg gondolkodasm6djara gyakorolt h atasait fogjuk roviden attekinteni.
Mezogazdasag. A Heisei-korszakban folyamatosan es gyorsul6 U.temben csokken t a fanngazdasagok es a mezogazdasagban foglalkoztatottak szama. A farmgazdasagok eseteben ez a csokkenes az 1980-as evekben 18, az 1990-es evekben viszont mar 39 szazalekos volt. 2000-bcn 2,3 milli6 haztartas foglalkozott
mezogazdasagi termelessel j apanban. A legnagyobb mertekben azoknak a
haztartasoknak a szama esett vissza, amelyekben a csaladtagok reszmunkaid6ben muveltek a foldet. A 21. szazadhan is folytat6d6 tendencia a foglalkoztatottak szamaban egyfrtelmuen megmutatkozott: 1990-ben a keres6
foglalkoztatottak 6,6 szazaleka dolgozott a mez6gazdasagban es az erdeszetbcn, 2000-ben mar csak 4,7 szazalekuk. (A szektorban do lgoz6 n6k aranya a
kovetkez6keppen alakult: 1970 - 52,5 %, 1990 - 49,6%, 2000 - 45,8%.) 11
A Showa-Genroku-korszakba n a kormanyzati tamogatasok es a javul6 termelekcnysegi mutat6k egyiittesen biztositottak, hogy a csaladok fedezni tudtak a novekv6 termelesi koltsegeket, ugyanakkor az elctszinvonaluk isjavult.
Am az ut6bbi evekben a megnyirbalt kormanyzati tamogatasok es a termeles
lassul6 novekedesi iiteme miatt a m ezogazdasagi munkabol szarmazo jovedelmck egyre kiscbb h anyadat alkotjak a haztanasok bevfaeleinek (Afilggelik, IV. es V. tdbltizat). Emiatt, fiiggetleniil a recesszi6t6l, a fiatalok szamara tovabbra is sokkal vonzobbak maradtak a varosi munkaleh e t6segek. Az a teny,
h ogy az u tols6 olyan n emzedek, amelyik m eg kepes volt az egykori videki kult1.ira hagyo manyainak eletben tartasara, rovidcsen eltunik J apanban, mcgkonnyitctte a fiatalok donteset, hogy elvagjak a videki gyokereiket.
11
j apan Statistical Yearbook 2003... 84, 229. p.
735
A Showa-Genroku-korszakban a korm:iny amellett, hogy tamogatta a mezogazd asagot, szigoruan szabalyozta az e lelmiszerimportot, igy pr6balva biztosftani azt, h ogy Japan az elelemtermeles teren valamilyen szinten onellat6
maradjon, h ogy a gazdak tovabbra is megcljenek (es az LDP-re szavazzanak)
a foldb6l, s hogy az arak a varoslak6k szamara is elfogadhat6an alacsonyak
maradjanak. A kulfold nyomasara azonban fokozatosan eltoroltek az importkorlatozasokat. Napjainkban ajapan elelmiszerpiacon megjeleno, ko rm:inyzati cimogacisban reszesiilo, alacsony koltsegekkel dolgoz6 kulfoldi
terme!Ok fontos tenyezoi annak, hogy az arak es a gazdasagok nycresegessege egyarant alacsonyan maradnak.
A gazdasagok h elyzetere a japanok etkezesi szokasainak valtozasai is nagy
hat.assal voltak.12 A legmeglepobb fejlemeny az, hogy hosszu t.ivon egyre
csokken a gabonafelek fogyasztasa, mikozben a husfogyasztas n o (8. tablazat).
A bus fele kulf61dr6l szirmazik, mig az elfogyasztott gabona zomer a J apanban megtermelt rizs teszi ki. A h azai termel6k nagy tobbsegc szamara a rizs
biztositja a legnagyobb (es szinte az egyetlen) beve teli forrast. A termeles jclenleg folyamatos csokkencst mutat: a csucspontot jclent6 1967-1968-as
14,2 milli6 tonnar61 az 1930-as evek evi mintegy 9 milli6jara esett vissza. Ezzel egyi.itt a vizkultfuas termoteruletek is zsugorodnak: 1920 - 2,9 milli6 ha,
1975 - 2,7 milli6 ha, 2000 - 1,8 milli6 ha. 13 Az a rizsmennyiseg, ami egykor
n em volt elegendo 70 milli6 ember szamara, napjainkban 127 milli6 j apant
taplal. Raadasul ezt a mennyiseget sokkal kisebb terule ten termeli megj6val
'M
:;;:
kevesebb
munkaskez.
c:
-~
p:;
8. tablazat A gabona- es husfelek fogyasztisi mutatoi (1960-2000) (gramm/ nap)
c:
i
0
O>
Cl()
...
"O
0
;:::
:>
E:v
1960
1970
1980
1990
2000
Gabonafelek
Husfelesegek
452,6
374,l
319,1
285,2
256,8
18,7
42,5
67,9
71,2
78,2
'0
'
Fomis:]apan Statistical Yearbook 2003, 665. p.
0
~
A 7. tablazatb61 (19. fejezet) egyertelmiien kiderul, hogy Japan egyre nagyobb

m ertekben fiigg az importilt elelmiszerekt6l. A gazdasagok tam ogacisa cs a
kereskedelmi politika miatti kormanyok kozotti torzsalkodasok es a tomegdemonstraci6k, amelyek idor6l idore megzavarj ak a Kereskcdelmi Vilagszervezet (WTO) tanacskozasait, azt sej Letik, hogy a mcz6gazdasagi import kortili vicik ajov6ben is folytat6dni fognak. Az is n agyon val6szim1nek tunik, hogy
a kes6bbiekbcn Japan importfiiggosege fokoz6dik, mikozben tovabb csok12
Ishige Naomichi: The Jlistrny and Culture ofJapanese Food. London, 2001, Kegan Paul.
Statistical Yembook 2003... 3., 277. p.
13 japan
736
ken a hazai mezogazdasag nemzetgazdasagi j elentosege. A hanyatlas pedig

egyetjelent azzal, hogy a videk elvesziti azt a kcpesseget, hogy befogadja a varosokb61 elmenekul6 nepesseget, arnely kepesseg annyi ember eletet m egmentette a II. vilaghabor(1 eveiben es a korabbi gazdasagi valsagok idejen .
Ezek a folyamatok korantsem biztat6k a 21. szazad els6 evcinek globalis folyamatait figyelemmel kisero japan szakert6k szam ara.
Ekozben a varosokban a gazdasagi visszaeses kovetkezteben egyre kevesebb luxuslakas epul. A tobbi folyamat- a vasbetonos technol6gia ternyerese, az emberi lak6helyek ,,tomoritese", az emeletes epulctek es a kisebb otthonok tcrjedese - azonban nem szakadt meg. A varosi tarsadalom kenytelen
szembesiilni azokkal a tenyez6kkel, amelyek kedvez6tleniil erinthetik az
eletszinvonalukat.
A nok helyzete. A Showa-Genroku-korszakban kibontakoz6 er6teljes feminista
mozgalom napjainkban is szeles koru nepszen1segn ek orvend, az ebben
reszt vevo n6k szamat tekintve mindcnkeppen. Tovabb no az erdeklodes az
akademikus igenyil ,,noi tanulmanyok" irant. 1999-ig a n6kr61 es a n6knek
sz616 publikaci6k es kiadvanyok szama is emelkedett. A statisztikak ezt mutatjak: 1990-ben 73, 1999-bcn viszont m ar 83 n6i magazinjelent mcg rendszercsenJapanban. Ez a szam azonban 2000-ben 75-re esett vissza. 11 Kevesebben vesznek reszt a ,,magzati szertartasokon" (mizulw kuyo), ami azt mutatja,
hogy a fiatal n6k egyre magabiztosabban hataroznak az elctuket erint6 fontos kerdesekben. Ezt a magabiztossagot tovabb erositi az, hogy a korrnany
1999 n yarat61 vegre engedelyezte a fogamzasgatl6 tablettak e llenorzott forgalmazasat - miutan vonakodva j6vahagyta a ferfi potencian6vcl6 szerek arusitasat.15 Ezenkiviil a n6knek sokkal tobb lehetoseguk van a politikai eletben
val6 aktiv reszvetelre. Mikozben a reccsszi6 sok tekintetben megnehezitette
az cletuket, egyilttal, ha lassan is, de kiterjesztette a noi szerepeket a varosi
gazdasag keretein belul. 16
Mindazonaltal az ,,uvegmennyezet" intezmenye tovabbra is letezik. A hatranyos nemi megkiilonboztetes sem szifot m eg teljesen a munkahelyeken.
A diszkriminaci6 orvoslasara hozottjogi in tezkedesek 6vatoskodasa sem javit
a helyzeten. Manapsag sok ifju ferj sokkal aktivabb reszt vallal az otthoni teend6kben, mint kocibban, de a szemleletvaltas sokkal lassabban megy vegbe, mint mas iparosodott tarsadalmakban, s mint ahogy azt sok no szeretnc.
A helyzetet bonyolitja, Japanban sok idosebb ferfi azt tckinti kivan atosnak,
ha a felesege ,,kegyescn engedelmeskedik" neki, eppugy, ahogy a haboru
el6tt tettek a ,Jo felesegek es a boles anyak".
14 japan
Statistical Yearbook 2003... 737. p.

Norgren, Tiana: Abortion before Birth Control. The Politics of Reproduction in Postwar japan.
JG Renshaw, Jean R.: Kimono in the Boardroom. The Invisible Evolution of Japanese Women
Managl!l-s. New York, 1999, OUP.
15
737
A kisebbsegek. A kisebbsegek helyzetc nagyon valtoz6 volt. A kicsiny ainu kozosseg nehany tagja tovabbra is a nemzet fogalmat hangoztalja. Mind tobben
tanuljak az 6seik nyelvct. A szakfrtOk azonban att6l tartanak, hogy amig az
iparosodottjapan tarsadalom ereje toretlen marad, a demografiai folyamatok kudarcra itelik czcket a torekveseket, s idovel az ainuk cs a wajinok egy
kozos tarsadalomba tagoz6dnak be, az ainu kultlira pedig, mas iparosodas
el6tti kulturakhoz hasonl6an, a muzeumi targy szinljfre siillyed. 17
Delen aj6val nagyobb rylikyiii kisebbseg- Okinawa prefekturaban 2000ben 1 318 000 lakost szarnlaltak - sokkal jobb helyzetben van, mint a becslesek szerint 24 000 fos ainu kozosseg. Ok tobb j ovOkep koziil valaszthatnak,
o lyanok koziil is, amelyek bizonyos foku auton6miat biztositananak a szamukra. Tekintve, hogy a Ryiikyii-szigetek mennyire kozel fekszenek Kinahoz
es Taiwanhoz, att61 fuggoen, hogy milyen iranyt vesz a Csendes-6cean keleti
partvidekenek a fejlodese, nem elkepzelhetetlen, hogy a helyi vezet6k kepesek lesznek (vagy eppen rakenyszeriilnek) arra, hogy ujragondoljak es atfrtekeljek a viszonyukatj apann al es a szomszedos orszagokka1. Az amerikai ka\.onai je\enlfa meg mindig nyomas-z.toan hat a si.\getlakokra. A teny, hogy
Tokyo eltiiri ezt ajelenletet, csak fokozza a japan fennhat6saggal szembeni

ellenfrzeseket. Ezt nemileg enyhiteni latszik az, hogy Tokyo kesznek mutatkozik elfogadni a ryukyiii nemzeti tudat szimbolikus megnyilvanulasait, illetvc, hogy a japan kormanyzat a szigetvilag tortenelrni orokscgenek elfogadasara biztalja a szeles kozvelemenyt. A gcsztusok ketsegkiviil azt a cclt szolgaljak, hogy a helyi szeparatista mozgalmakat gyengftsek veliik.
A ,,szarazfoldon" ezalatt a burakuminok tovabbra is arra v.igynak, hogy vegre val6ban szervcs reszei lehessenek a japan tarsadalomnak. Vclhet6en az
motivalja Oket, hogy sajat hagyomanyaikban vajmi keves 6nall6 kulturalis erteket tudnak fclmutatni. Tortenetuk sokkal inkabb az elnyomasr61, a kizsakmanyolasr61, a megalazottsagr61es a nehezsegekr6l sz6lt, amelyekt61 vegleg
szabadulni akarnak. A eel megval6sitasat megnehezftik a meg mindig letezo
el6fteletek tudatos vagy akaratlan megnyilvanulasai. A burakuminok a mai
napig kiizdenek azfrt, hogy vegre biincselekmenynek n}'ilv.initsak a diszkriminativ viselkedest. Ahogy egyre tobb fiatal burakumin hagxja el ezt a zart kozosseget, csokken ezeknek a mozgalmaknak a tcimogatottsaga, ugyanakkor a
kozossegbol kiszakad6 fiatalok beilleszkedeset hatraltaljak a miiveltsegbeli
hianyossagok es a gazdasagi hatranyok, amelyeket a Heisei-recesszi6 csak
meg inkabb kiemelt. Ennek ellenfre az elmult cvtizedekben kiharcolt elonyok nem foszlottak semmive. Ha a japan gazdasag talpra all es visszanyeri a
lendiiletet, akkor elkepzelhet6, hogy egyre tobb burakumin reszcsiil majd
magasabb szintu oktatisban, kovetkezeskeppen jobb allasokban tudnak
majd elhelyezkedni, igy vegre beilleszkedhetnek a tarsadalomba. A nemze-
17
738
Fitzhugh, William W. - Dubreuil, Chisato 0. (eds.): Ainu. Spirit of a Northern People. Washington, DC., 1999, Smithsonian Institution.
dckvalt.:is, az aktiviscik faradhatatlan tenykedese es a n emzetek alland6sul6

globalis egymasra hatasa nyoman idovel vcgleg a t6rtenelem szemetdombjara keriilnek a regi eloiteletek, megkonnyitve ezzel a burakuminok beillcszkedeset a japan tarsadalomba. 18
A koreaiakr61 is clmondhat6, hogy koziiliik is egyre tobbcn megtalaljak a
helyiiket a tarsadalomban. A fiatalabbak manapsag sokkal aktivabban vesznek reszt a japan tarsadalom Cleteben , mint a korabbi n emzedekek. Az
1990-es evekbcn a japan kormany is segitette ezt a folyamatot, mivel keszsegesebbnek nmtatkozott a koreai kisebbseg panaszainak orvoslasara. 19911992-ben peldaul elt6r6ltek azt a torveny, amely kimondta, hogy a tan6san
az orszagban tart6zkod6 bevindorl6kt6l ltjjlenyomatot kell venni, emellett
mar nem tettek kiilonbseget az eszak- es del-koreai szarmazastl kozossegck
kozott. Konnyitettek a vizumszabalyokon cs a nevhasznalaton , s rajuk is kiterjesztettek a szocialis juttatasok egy reszet. A kormany arra is kiserlctet tett,
hogy ujra felelevenitse a gyarmati cs a haborus idoszak eddig meg nem rendezett kerdeseit. Ez neha kisse otrombara sikercdetL A koreaiak elleni er6szakos esetek, amelyek egykor kovetkezmeny nClktil feledesbe meriiltck,
mostanra mar rendori intezkedesekct, kozfelhaborodast es nagy sajt6visszhangot valtanak ki.
Mindezek ellenere a Tokyo es P'yongyang kozotti feszult viszony az ut6bbi
nehany cvbcn nagyon bonyolultta tette a ,,koreai" kerdestjapanban. Akoreai kozossegen belul az anyaorszag megosztottsaga egymas ellen forditotta
az embereket. Vannak, akik eltetik, masok viszont clitelik az eszak-koreai rezsimet. Megint masok igyekeznek tudomast sem venni a rnegosztottsagr6l. A
japan hivatalnoki reteg es a kozvelemeny hasonl6keppen megosztott abban
a tekintetben, hogy mi lenne a legmegfelel6bb politika a bevandorl6k k6z6ssegcivel szemben. De eltekintvc ajelenlegi nehezsegektol, nagyon keves politikus es pol gar van felkeszillve arra, hogy eg1' tobbnemzetisegu es tobbnyclvu tarsadalomkent frte lmezze l'tjraJapant. Mivel pedig a koreaiak tobbsege
meg min dig nem keszl:1lt fel arra, hogy fcladja a ,,koreaisagaL" es ,,igazi "j apan
allampolgarra valjon, tovabbra is problematjelent a cirsadalmi es gazdasagi
diszkriminaci6. Meg akkor is, ha megszunnek a diplomaciai feszultscgek cs a
gazdasag ismct novekedesi palyara all, ezek a problemak csak lassan fognak
magukt6l megold6dni.
Aj apanban elo kin aiak, noha a kozosseguk letszama folyamatosan emelkedik- 1990 cs 2000 kozott 150 339 for6l 335 575 fore nott - szinte zavartalanul elik a mindennapjaikat. Sokan kozfrliik kerkezi munkasok, fgy Ok.et, mas
nemzetisegli bcvandorl6kkal egyiitt, szintcn hatranyosan erintette a H eiseirecesszi6.
Ami az idegcn vendegmunkasokaL illeti, szarmazasukt6l ruggetleni11 el
18
CJ
iO'
>
.O......,
Davis, J ohn H. Jr. Blurring the Boundaries of the Buraku(min). In Eades: Globalization
and Social Change.. . 110-122. p.
739
kell fogadniuk a nehezebb korulmenyeket, mivel nines miert vagy mib61 hazaterniuk. Az 1990-es evek elejen a gazdasagi valsag lelassitotta a szakkcpzetlen munkaer6 bearamlasat, am a bevandorlas soha n em szlint meg teljesen.
Sot a Japanban elo nyilvantartott kiilfoldiek szama folyamatosan nott 1990-ben 1 075 317, 2000-ben 1 686 444 f6. Az 1990-es bevandorlasi torveny
elonyben reszesitette a japan 6sokkel rendelkez6 kulfoldieket, illetve azokat,
akik tanulasi szandekkal vagy szakmai tovabbkepzes celjab61 erkeztek az orszagba. A torveny hatasara Brazlliab61 es Kinab6l erkeztek a legnagyobb
szambanJapanba, de a vilag szamos orszagab6ljottek az orszagba kiilfoldiek,
f6leg a kevesbe iparosodott regi6kb6l, elsosorban Azsiabol (Fulop-szigetek,
Indonezia es Thaifold).
J apanban, mint a vilag mas reszein, a bevandorl6k rcndszerint a munkahelylik kozeleben elnek a maguk zart kozossegeiben, megpedig fOkent a nagyobb varosokban. A kozossegek szamanak gyarapodasaval a hat6sagoknak
szembesulniiik kell a kiilfoldiek iskolazasanak kerdesevel es a tarsadalmi
sziiksegleteik kielegitcsenek problemajaval. A nyelvi es szokasbeli kulonbsegek miatt ez gyakran igen zavarosan zajlik es konfliktusokat sziil. A tobbi iparosodott tarsadalomhoz hasonl6an, Japan eseteben sem lehet megj6solni,
hogy a bevcindorl6k szama non i, stagnalni vagy csokkenni fog-e a jov6ben, illetve, hogy beilleszked nek-e a tarsadalomba, vagy a korabbi evszazadok burakumin kozossegekhez hason16an osztalyon es tarsadalmon kiviiliekkent elik
majd az eletiiket.
Az iiregeh es a csecsemffk. Az oregedesi es szuletesi mutat6k szorosan osszefllggenek egymassal. Az elemzOk egy resze szerint ahhoz, hogy egy tarsadalom
megfele16 modon gondoskodhasson az oregekr61, alland6an novekedo fiatal generaci6 sziikseges. Roviden, egy orszagnak gyermekekre van sziiksege.
Am a tarsadalom eloregedese csupan egy a szamos tenyezo koziil, ami miatt a
fiatal hazasparok, f6leg a fiatalabb nOk, kevesebb gyermeketvallalnak. i gy, az
elemzOk ervelesei vajmi keves h atassal vannak a gyakorlatra.
J apanban folyamatosan egyre messzebbre tol6dik ki a varhat6 elettartam.
2000-ben a nOke 84,6, a ferfiake 77,7 ev volt - osszehasonlitasul, 1990-ben
varhat6an 81,9 es 75,9 evig elteka nOk esaferfiak. Ez a tart6s novekedesnagy
es egyre gyarapod6 idos nepesscget credmenyez. Az idosodo j apanok produktiv kepessegei messze alulmaradnak a fogyasztasi sziiksegleteik, f6leg az
egeszsegiigyi ellatas teren. A helyzet orvoslasara tett kiserletek az idos nepesseg novekedesevel parhuzamosan tokeletesednek. Ennek ellenere alland6sul6 bizonytalansagot, eleged etlenseget es egymasra mutogatast szulnek.
A haztartasokban az oregek altalaban nem kivant terhetjelentenek a csaladtagok szamara - ezt erositik a lak6hely terbeli korlatai, az embereknek a nagyobb kenyelem es mobilitas iranti igenye, a mostanaban divatos eszme az
egyen jogos igenyeir61 es a bizonytalan jovOkep. A tarsadalombiztositasi szervezetek {1gy talaltak, hogy a rendszer penzugyi nehezsegei miatt nagyon nehez kormanyzati tamogatast szerezni. A maganpenztarak ezert nem szivesen
740
vesznek reszt az idosgondozasban, mivel, foleg az alacsonyabb tarsadalrni

osztalyokban, ez nagyon kockazatos iizleti vallalkozas. Az idos japan emberek helyzete gyanithat6an a gazdasagi helyzettel egyiitt fog valtozni, mikozbcn szembesiilniiik kell azzal a lesujt6 tennyel, hogy a cirsadalom peremere
szorulnak. rn
A sziiletesszamhoz a legtobb szakert6 a koztudatba melyen beleiv6dott
szemlclet fel61 kozelit, miszerint lehetseges a tart6s gazdasagi es tarsadalmi
novekedes. Ez az ideol6gia a gyarapod6 n epesseget ,j6 dolognak" tartja, mivel a meghataroz6 tarsadalmi osztalyok zome szamara ez a kedvezo. Egy kisebbseg a sziiletesszam csokkencsebcn meg mindig a tarsadalom darwinista
ertelemben vett meggyenguleset latja. Termeszetesen a nacionalista szemleletu japanokat kevesbe aggasztja az, hogy az orszag esetleg elveszitheti nagyhatalmi statusat. A politikusok cs az ad6hat6sag erdeke az, hogy minel tobb
ad6fizet6 allampolgara legyen Japannak. A munkciltat6k b6seges es olcs6
munkaerore ahltoznak. A szolgaltatoipar szamara pedig meg tobb es novekvo szamu fogyaszt6 lenne a kivanatos.
A novekedes egyediil a hadsereg szamara nem Jetkerdes. Korabban ez
nem igy volt, hiszen a haborus er6feszitesekhez 6riasi (felaldozhat6) cmberanyagra volt szukseg. Japan ban manapsag sokkal inkabb a fejlett t6megpusztft6 fegyverekben biznak, hiszen ezeket sokkal konnyebb bevetni, mint a 20.
zazad elejenck 6riasi hadseregeit. A nepes fegyveres erok harci erteke csakis
akkor keriil elotfrbe, ha a tamad6 felnek biztositania kell a megh6ditott teruletek feletti ellenorzest. Kivfil6 pelda erre az USA es Irak esete.
Annak ellenere, hogy nagy a tarsadalmi igeny a tobb gyermek irant, a fiatal
n6k, akiknek a kozremukodese elengedhetetlen ehhez, nem hajlanak arra,
hogy tobb gyermeket vallaljanak. Ennek nagy reszben az az oka, hogy kiabrandultak az otthonteremtes es a gycrmekneveles rajuk vfu-6 ,,megpr6baltatasaib61". Ehelyett masffle, szamukra sokkal elfogadhat6bb tevekenysegekre
forditottak az ideji.\ket es energiaikat. Sok fiatal ffrj is 6dzkodik a gyermekva llalast61. A vagy, hogy energiaikat masfele celokra forditsak, a bizonytalan
jov6 miatti aggodalom, s a lehet6segek, hogy elkeriiljek a nem kfvant terheseget, egyre tobb fiaral not gy6znek meg arr61, hogy nines perspekti'.va a hazassag intezmenyeben. Ugyanezen megfontolasok miatt a fiatal parok is
mind gyakrabban dontene k ugy, hogy egyaltalan nem, illet.ve csak egy vagy
ketto gyermeket vallalnak. A gazdasagi recesszi6 tovabb erosfti a sziiletesLam visszaeseset. 1990 es 2000 kozott az elvesziilesek szama 10 ezrelekr61 9,5
ezrelekre esett vissza. A kivaltsagos helyzetben lev6 ferfiak rosszallasa cs a reziikr61 megnyilvanul6 nyomas ellenere, jelcnleg nehezen elkepzelhet6,
hogy J apanban egy csapasra ismer megno majd a gyermekvallalasi kedv. Ehhez ugyanis tobbfele tenyezonek is gyokeresen meg kell va ltoznia.
i!
T raphagan, J ohn W.: Taming Oblivion, Aging Bodies and the Fear ofSenility in japan. Albany,
2000, State University of New York.
741
Kelet es Nyugat. A megjelenites szintjen, tehat az irodalom, illetve a kepz6- es

el6ad6muveszet teren tovabb folyrat6dtak a Showa- Genroku-korszak utols6
eveitjellemz6 folyamatok. A retorika szintjen a nemzeti hovatartozas eszmenye meg mindig rengeteg m6don kifejezesre jutott a regi es ezerszer kielemzett Kclet- Nyugat kett6ssegeben, ami az 1990-es evekben erezhct6en megint nepszerubb temaja lett a publicistak frasainak.
T ermeszetesen nem mindenki azonosult ezzel a megkozclitessel. Egyes
('3
I...
i:;
('3
.D
~
('3
..."'0
akademikusok es a nehany mediaszerep16 a japan dolgok vizsgalata soran

,,dekonstrualista" es ,,posztmodcrn" retorikat hasznalt Az elvonatkoztatasok
szinvonala es a ,,lila kod" miatt, ami ezeket a vitakat nagyreszt jelle mzi, az elmeleri fcjtegetesek csupan a beavatottak szlik csoportjaira voltak es vannak
hatassal. A tagabb ertelemben Yett mcgjclenitest lenyegCben tovabbra is a
korabban bevalt mintak alkalmazasa jellemzi. A kozf r6k, a filmek es vide6k,
a hivatalos retorika es a kozvetcmeny ugyanazokat az etnikai, hatalmi, nemi
es esetenkent osztilyfogalmakat hasznaljak, mint korabban. Ezek a ,,haladas" fogalmaba csomagolva kerulnek a nyilvanossag ele.
Nehany japan elemz6 mcg mindig a japan es az azsiai kultiira cs tarsadalom iijjaelesztcse mellett kardoskodik, szembeallitva ezt a visszataszit6 ,,nyugati" modernseggel. Ugyanebb61 a megfontolasb61 masok azt hangoztatjak,
hogy mcg nagyobb hangslilyt kell fektetni a japan mt'.1lt ertekeinek meg6rzesere. Az id6s akademikusoknak ez a csoportja 1997-ben letrehozta a ,Japan
Tarsasag a Tortenelemkonyvck Rcformjaert" nevu szervezetet. A tagok h atarozottan elftcltck az eurocen trikus tortcn elcmszemleletet. Vetemcnylik
szerint:
,,mivel a II. vilaghaborli 6ta az ismert m6don oktatjak hazankban a tortenelmet, ezzel megfosztjak polgartarsainkat annak a lehet6seg:t6l, hogy
mcgismerjek a kulturaj ukat cs a hagyomanyaikat, igy tobbc nem bl.iszkek
arra, h ogy japannak szulettek. "20
A Kclet-Nyugat kett6ssege egy ideig ajapanon kivilli vilagban is igen n epszeru volt. Kezdetben a Szovjetuni6 osszeomlasa ,,bizonyitotta" valamilyen
szinten a laissez faire tipusu kapitalista berendezkedcs alapvet6 eletkepesseget, ab ban a formajaban , ahogyan az a ,,szabad vilagban" mukodott. Kes6bb,
az 1990-es evekben a gazdasagi visszaesest Nyugaton elsosorban ,,tavol-keleti
jelensegnek" ertekeltek, amely soran egy szethull6 es az osszeomlas szelen al16 ,,Azsia" nezett farkasszcmet egy gazdasagilag meger6sod6, politikai szempontb61 terjeszked6 ,,Nyugattal", amin els6sorban az Eur6pai Gazdasagi Kozosseget ertettek. Tagabb ertelemben viszont az ,,atlanti kozosseget"jelentette - Nyugat-Eur6pat es Eszak-Amerikat, tehat azl az erot, amely maganak
tulajdonitotta a ,,szO\jet sarkany" legy6zesenek dics6seget.
Ilyen korulmenyek kozott a japan elemz6k nagyon h amar elfeledkeztek az
,,Eszak es Del" szembenallasat hirdet6 szcmleletC1kr6l, ami a Showa-Gen20
The Restoration of a National History. Tokyo, 1997, Japanese Society for History Textbook
Reform, 31 . p.
742
roku-korszakban cgy ideig nepszeru volt. Ehelyettjapant betagoztak Azsiaba, olyan regionalis, faji es kulturalis (elmeleti) egysegbe agyazva a kontinenst, amire a korabbi evtizedekben nem volt pelda. TermeszeteneI fogva
ez nagyon ingatag alapnak bizonyult egy komolyabb perspektiva szamara,
de koszonheton a publicistak kozismert szuklat6kon1segenek, az 1990-es
evekben egy igen befolyasos, az etnikai hovatartozason alapul6 retorikava
valtozott.
Am a nyilvanossag elott zajl6 diplomaciai ugyek cs gazdasagi fejlemenyek
nyoman szinte azonnal vilagossa valtak ennek a perspcktivanak a gyengesegei. A Balkan-felszigeten tombola polgirhaboru, az Eur6pan vegigsopr6
gazdasagi valsag, valamint az cur6pai diplomatak vitai Ielassitottak a konszolidaci6s folyamatot az oreg kontinensen . Az Atlanti-Occan tuloldalan 2001 es
2004 kozott sulyos valsagba kerult az amerikai gazdasag. A napvilagra kerul6
korrupci6s iigyek es az alland6 profitehseg, illetve a washingtoni vezetes
megkerd6jelezhet6 penzugyi dontesei, igencsak hiteltelenne tettek a ,,kultura", a .,faj" es a ,,regi6" fatekeit, mint kateg6riakat, amelyekkel igazolni lehet
torvenyszegeseket es a rossz dontcseket.
Ugy tunik, hogy sokakat elszomoritottak ezek a folyamatok, megpedig azokat, akik elszantan hangoztattik, hogy a ,,liberalis" amerikai (,,nyugati") gazdasagi modell nemcsak a megsemmisiilt szmjet kommunista modellnek,
hanem a ,,atyaskod6nak" tartottjapan gazdasagi felepiunenynek is egyertelmuen felette all. Ehhez a konyvhoz hasonl6an azonban j6val irnyaltabb velemenyekjellemzik azoknak a kutat6knak es szakert6knek tobbseget, akik valamilyen formaban a ,,Nyugattal", ,,Azsiaval" esjapannaHoglalkoznak.
A legut6bbi id6kben raadasul a ,,Nyugaton" mint egyseges fogalmi kateg6rian repedesek kezdenek mutatkozni, mivel a jelek abba az iranyba mutatnak, hogy az egykori szmjet-amcrikai rivalizalas helycbe Europa es az USA
vetelkedese lepett. Ezek ajelek mindenekel6tt azzal a novekv6 nemzetkozi
feszultseggel kapcsolatban mutatkoznak meg, amit Washington egyoldalu,
a ,,gonosz tengelye" elleni katonai akci6i valtanak ki. Ugyanakkor azt is jelzik,
hogy a hatterben sokkal regebbi eredetu gazdasagi es kulturalis fesziiltsegek
es vitak huz6dnak m eg. Tokyo szamara a h eves amerikai-eur6pai vetelkedes
szinten problemakat okozhat:
,,A 20. szazadbanjapan folyamatosan ugy hatarozta meg sajat szercpet a
nemzetkozi viszonyrendszerben, mint egy olyan eszkozt, amclynek segitsegevel szovetscgre lephet a vilag vezet6 n agyhatalmaval. A 20. szazad els6 feleben Nagy-Britannia volt ez a szuperhatalom. A II. vilaghaboruban a tengelyh atalmakhoz kototte a sorsat. Akkoriban a Harmadik Birodalom volt a
legf6bb szovetsegese. A haboru mini evekben az 1952-es es 1960-as szerz6dcsekkel az USA csatl6sa lett. "21
Most, az ttj evszazad elejen, csak talalgatasokra hagyatkozhatunk abban a
<J
. ....,
Michael J.: Armingjapan. Defenc:e Production, Alli.anc.e Politics and the Postwar Seurdi
for Autonomy. New York, 1995, CUP, 22. p.
21 Green,
743
tekintetben, hogyTokyo hogyan fogja a jov6ben meghatarozni helyet, ha valasztania kell Europa es az USA kozott.
Roviden erdemes kifej teniink, hogy megjelenftes szintjere milyen hacissal
vanj ap anban (es a nem ,,nyugati" tarsadalmakban) ez a fajta rivalizfilas. A hideghaboru id6szakaban a ,,Nyugat" fogalma egyarantjelentette Europa kulturalis orokseget es az USA altal vezetett SZO\jetellenes politikai szovetseget
(20. fejezet). Barmelyik dcfiniciot vesszlik is el6, az egyertelmuen megkiilonbozteti a Nyugatot a tobbi lehetseges alternativat61. De mi tortenik akkor, h a
ketteszakad a Nyugat, vajon Euro pa vagy Eszak-Amerika lesz az igazi orokose
mindannak, amit ehhez a fogalomhoz tarsitunk? Nevezctesen a dem okracianak, a liberalizmusnak, az emberijogoknak es a haladasnak - vagy eppen a
b(inoknek, pfldaul az imperializmusnak, a kapitalizmusnak, a materializmusnak es a rosszul ertelmezett kiildetestudatnak. Termeszetesen mind ket
oldal magaenak mondja majd az osszes erenyt, s mivel a j o csakis a rossz viszonylaciban letezik, a terhes orokseget a masik felre fogja atruhazni . Devaj on milyen rossz tulajdonsagok fogjak j ellernezni az uj ,,masik felet", legyen
az Europa vagy Eszak-Amerika? S vajon a kivi.ilall6k melyik oldalt fogjak hitelesn ek tekinteni?
Amennyiben a ,,Nyugat" fogalmat tamadas hi, s ennyire b izonytalan j6v6kepet vetit el6re, akkor ,,Azsia" sem fog jobban j arni. Az azsiai tarsadalmak es
allamok kozotti evtizedes keserli vitak es ellentetek id6r61 id6re frlszitjak az
indulatokat, illetve zajos visszhangot valtanak ki mcdiaban. J apan szamara
azonban ebben az id6szakban Washington es P'yongyang viszalykodasa, illetve Tokyo es P'yongyang ellensegeskedese okozza a legnagyobb problemat.
Amennyiben elsosorban az U SA viselkedese kerdesesse teszi a ,,Nyugat" crenyesseget, akkor az cszak-koreai rezsim, amely Azsia megment6jenek a szerepeben tetszeleg a nyuga ti agresszioval szemben , szinten meghazudtoija az
,,azsiaisag" szellemet.
Jelenleg nem sok oka van egyj apan elemz6nek arra, hogy lelkesen hitet tegyen valamelyik kozosseg m ellett, legyen szo Azsiar61vagy a Nyugatr ol. Talan
pontosan ez az a helyzet, amikor a Iegmeggy6z6bben cseng azokn ak a szava,
akik amellett ervelnek, hogy az orszagnak, a ,Japan Tarsasag a Tortenclernkonyvek Reformjaert" tagjai filtal hangoztatott elvek szellemeben, vegre a saj at {1tjat kell j arnia, bfzva onnon erejeben cs ertekeiben. Mindaddig a saj at
erdekcit kell eloterbe helyeznie, a mfg Washington, P 'yongyang es m as orszagok politikajaban gyokeres fordulatok nem kovetkeznek be - vagy szemelyi
valtozasokra n em kerul sor. Ezek a lehetseges fordulatok azonban n em szuntetik rneg a szorongat6 fllggoseget a globalis energiaforrasokt61.
744
Kitekintes a j6v6re
Az alapveto tcrmelesi tevckenysegek, am elyek gyakorlatilag mukodesbcn
tartjak az ipari tirsadalmakat, a globalis eroforrisokt61 fiiggenek. Ezeknek
szimtalan igenyt es sziiksegletet kell kielegi teniiik.] apan jovoj e szempontjab6l alapveto fontossagu, hogy milyen folyamatok zajlanak majd le az eroforrasokkal kapcsolatban, illetve, hogy a nemzet (a gazdasagi, illetve a politikai
es katonai lepesek ot-vozesevel) milyen hatekonyan tudja kiaknazni az ebben
rejlo lehetosegeket.
A globalis eroforrasok
A japanok szamara a globalis eroforrasok erteket ket alapveto valtoz6 hatarozza meg: a folyam atos fogyatkozas, valamint a fokoz6d6 vcrsenges mindazert, ami megmaradt. A hiany alapvetoen a nem ujratermelodo anyagok,
peldaul az asvanykincsek es a fosszilis t:Uzel6anyagok feleleseb61 fakad, valamint abb61, hogy az ember 6riasi karokat okoz az okoszisztema megujulni
kepes bio l6giai eroforrasaiban. A kornyczet az eIOhelyek megszunesevel es
az elkepcszt6 mereteket olt6 szennyezessel kozvetett es kozvetlen formab an
cgyarant pusztul. Ezek a folyamatok globalisan csokkentik a bolyg6 biodiverzitisat es a termelodo biomassza mennyiseget. A masik tenyezo, a versenges, a fogyatkozassal egyenes aran yban fokoz6dik. A fogyatkozas termeszetesen az er6forrasok feleleseb61 es elpusztitas:ib61 fakad. Ahogy no a Fold
nepessege, tigy n onek az emberiseg sziiksegletei. Egyre tobben akarnak
ugyanis olyan eletszinvonalat, amit az iparosodott tirsadalmakban el6 kisebbseg elvezhet, mikozben ebben a kisebbsegben egyre no az egy fore es6
fogyasztis .
Az alabbiakban ebbe az osszefiiggesrendszerbe he lyezve vizsgaljuk m egj apan es a tengeren tuli eroforrasok viszonyat, megpedig az ipari tiizel6anyagok, a tobbi felszin alatti eroforras, az elelmiszertermeles es az erd6gazdalkodas szempontjab61.
! pari tuzelifanyagok. Az ipari tirsadalmak felemelkedeseben kulcsszerepetjatsz6 fosszilis tiizel6anyagokat a fOld al61 es a tengerfenekr61 egyarant ki lehet
termelni. A to rtenet ismeros: feltaras, kiaknizas es tovibbi kutacis. A tii.zeloanyag-fogyasztis elkepeszto iitemben cmelkedik az ut6bbi evtized ekben.
Emiatt sorra meriiln ek ki az olaj- es foldgazmez6k. A kitermeles szintere
ezfat meg tavolabbi terii.letekre tevodik at. Az uj technol6giakkal lehe tove
valik az olyan mez6k feltirasa, amelyeket korabban meg elerhetetlennek
gondoltak, kovetkczeskeppen tul draga volt a kitermeles. Ami a kiterme les
iitemer illeti, egyre vilagosabba valik, h ogy a 20. szazad k6olajra es fOldgazra
eptil6 vilaggazdasaga es politikai felepitmenye az utols6kat rugja. A borulat6
elemz6k szerint a szenhidrogen-keszletek egy evtizcden belul veszesen kime745
riilnck, de az optimistabb szakert6k is ugy gondoljak, hogy a globalis keszletek 25 evnel tovabb nem fognak kitartani.22
Az 1990-es evekben a recesszi6 miattjapanban es Azsiaban atmen etileg
csokkent a fosszilis tiizcl6anyagok felhasznalasa, ami vilagszerte lejjebb szoritotta az arakat. Am 2000-ben a kezd6d6 gazdasagi konjunktlu-a ismet megemelte a szenhidrogenek vilagpiaci arat. Azota ha leh et, meg hangsulyosabb
lett a megmaradt forrasokert folytatott kiizdelem. Mutatkoznak a fokoz6d6
hianyra es a folyamatos dragulasra utal6 jclek. Ennek kiser6j clen segekent a
kitermeles, a mez6k fcjlesztese es az ertekesitcs egyre zavarosabb es veszelyesebb tevekenyseg lett. Japan k6olaj- es foldgazutanp6tlasa 1941 6ta nem volt
ilyen problematikus, mint most, a 21. szazad els6 evtizedt:ben. Emiatt az
energiakerdes alapvet6en m egh atarozza Tokyo kulpolitikaj at.
A j apan vezetesnek ezert ertelemszeruen a kozel-keleti helyzet minden
rezdiilesere r eagalnia kell, hiszen az orszag mukodese lenyegebcn ennek a
regi6nak az olajat61fiigg. Nohajapanban komoly er6fesziteseket tesznek annak crdekeben , hogy bovitsek a tiizel6anyagok palettajat, az orszag gyakorlatilag ugyanannyira fiigg a k6olajt61, mint 1990-ben - 1990 es 1999 kozott az
osszes cn ergiahord6z6hoz kepest az olaj arall)'a 46-r61 csak 44 szazalekra
csokkent. 23 Ez a teny azert tamasztja ala azt, hogy az orszag vegletesen fiigg a
kozel-keleti olajt61, mert az 1990-es evekben az innen szarmaz6 olajimport
abszolltl es relatfv ertelemben egyarant novekede tt. 1990-ben a J apanba behozott nyers- cs reszben finomitott olaj osszmennyisegenek 71 ,5 szazalcka
szarmazott a Kozel-Keletr61. 2000-bcn viszont ez az arany mar 81 ,7 szazalekra
ugrott.
Tobbek kozott azert aggaszt6 ez a vegletes fugg6seg, mert gyorsan apadn ak a kozel-keleti (es a bels6-azsi ai) k6olaj- cs f0ldgazmez6k. Raadasul fokoz6dik a politikai fesziiltseg a regi6ban, rnikozben a n agyh atalmak egyre
nyiltabban bcavatkoznak a fogyatkoz6 er6forrasokert zajl6 kielezett versengesbe . Korantsem elkepzelhe tetle n, hogy az USA iraki invazi6janak a hattereben is az olajkerdes hfu6dik meg: ebben a kerdesben, csakugy, mint sok
mas esetbcn , a kozvelemeny ismet csak beleutkozik a washingtoni vezetes rejtelyes donteshozatali mechanizmusaiba, amelyek sikeresen elrejtik a dontesek mogott m eghuz6d6 va16di okokat.
A helyzct komoly aggodalmakra ad okot a japan vezet6k szamara. Annak
erdekeben, h ogy csokkentsek az orszag kiszolgaltatottsagat a kozel-kcleti
olajjal es Washington esetleges zsarolasaval szemben , Tokyo az utobbi evekben aktivan keresi az esetlegcs {tj koolaj- es foldgazforrasokar, f6kent Oroszorszagban .24 Az egyik lehetscges forras Szahalin szigete, ahol egy n emzetkozi
olajkonzorcium foglalkozik az ottani k6olaj- es f0ldgazmez6k feltarasavaLAz
itt kitermelt energiahordoz6k lcgf6bb felvasarl6j aj apin cs Del-Korea. A ma22
Sdence News, vol. 154 no. 18 (October 31, 1998), 278. p.

Statislical Yearbook 2003 ... 354., 360. p.
New York Times, May 13, 2003, Wl;January 23, 2004, Wl , W7; February 10, 2004, A4.
23 j apan
24
746
sik fO mezocsoport Sziberia kozponti teriiletein hl1z6 dik. Az iueni mez6k

orosz tulajdon osai csovczetekkel szeretnek clvezetni az olajat. A vezetek egyreszt kifutna Vlagyivosztokig, ahol az olaj part menti taroz6kba keriil, m ajd
behaj6zzak Japan es Del-Korea fele. Egy masik leagazas Eszak-Kinaba vezetne, ahol ertelcmszen1P.n a kinai ipar vasarolna fel a koolajat.
A sziberiai koolaj- es foldgazmezOk feltarasaval egy idoben j apan cgyre b6viti kereskedelmi kapcsolat.ait Oroszorszaggal, mind tobb penz fektet a r egi6
gazdasaganak fejlesztesebe. Mivel Washington lepesei nyugtalansagot okoznak a tersegben ,J apan a keleti terjeszkedessel ellcnsulyozh atja korabbi fiigg6sf~get az amerikai keresked elemt61 es altalaban az amerikai politikusokj6indulat:it61. Ugyanakkor segit meger6siteni Sziberia cs J apan kapcsolatat,
ami nagyon h asznos lehet, tekintve, hogy a szomszedban egy uj 6rias van szulct6bcn, a Kinai Nepkoztarsasag. Ez a fejlemeny szamtalan geopolitikai alternativat vcti t el ore a j ovore nezve.
Osszhangban CZ ut6bbi megallapftassal, kijelenthctjiik, hogy a n epi Kina
az ut6bbi evekben d ont6en meghatarozza a kelet-azsiai olajpolitikat, mivel a
terseg legnagyobb fogyaszt6java lepetL elo. Az 1990-cs fa.ck elejen Kina m eg
mindig nctt6 olajexportomek szamitott. Napjainkban a sziikscgletck mintegy 60-65 szazaleka a hazai kutakb6l szannazik. Am czek r ovidcsen ki fognak
mcriilni, mikozbcn hatvanyozottan no a hazai fogyasztas. Kovetkczeskeppen
Kinanak egyre tobb fosszilis tuzel6an yagot kell kulfoldr61 beszereznie. Akinai olajimpo rt csak a 2003-as evben 30 szazalekkal nott. 25
Kina jelenleg szintcn els6sorban a Kozel-Kelctr61 szerzi be az o lajat. A vczetes celja az, hogy kitermelesi jogokat szcrezzenek Kozep-Azsiaban. Ezt
azonban a tobbi nagyhatalom igyekszik mcgakadfilyozni. Emellett szeretnek
megepfteni a tervezett sziberiai csovezetCket. Ez nt6bbi terv vetelytarsakka
tettc J apan t es Kinat, ami mar most fesziiltsegeket szu l a ket kormanyzat kOzott. Barhogy is oldjak meg ezeket a feszwtsegeket, az biztos, hogy a kozeli j6v6ben Kina olajigenye meg fogja haladni a kon tinentalis fomisokb61beszerzett mennyiseget. Ahhoz sem ferhet ketseg, hogy Kina fogja kitermelni a
partvideket ovez6 tengerek melyen rejt6z6 erintellen tartalekokat. Erniatt az
1990-es evek kozeper61 tobb fegyveres osszecsapasra is sor keriill Kina es a
DCl-kfnai-tcnger orszagai kozott. A jov6ben varh at6an fokozodni fognak
ezek a feszi'iltsegek.
A k6szenb61, a masik fontos energiah ordoz6b61, az ut6bbi evlizedekbcn
szinten egyre tobbet fogyasztottjapan (Afiiggelik, VIII. tablazat). Mivel b6segesek a glo balis szenforrasok, raadasul szetszorva helyczkednek el a vil:igban, a szenutanp6 tlas kerdese nem val6szimI, hogy kozeli j ov6ben si'trgeto
politikai problemava novekszik, mint ah ogy eddig sem okozott kiilonosebb
fesziiltsegeket. Ezert minden j el arra utal, hogy a kovctkez6 n ehany evben a
szen mellctt a koolaj es a foldgaz maradnak a legfontosabb fosszilis t\izcloanyagok. U gyanakkor a szenet az iparban nem leh et olyan sokretuen felhasz2 :;
New Yorh Times, November 18, 2003, C6; February 10, 2004, W7.
74 7
Eszak-
amerikailemez
Eurazsiailemez
Csendes-
6ceanilemez
oil
42 . a bra Tektonikus lemezek es a feltetelezett metanmez6k elhelyezkedese J apan

k6rul. A szigetcsoporc alatti alland6 te ktonikus tevekenyseg arra vezethet6 vissza,
hogy J apan negy nagy Jemez talalkozasanal fe kszik. Az ek6zben kepzodo mecanmez6k (a si.itecebb o,rJ.Jis teruletek) a j ovOben fontos ruzeloanyag-forrasok lehetnek a
szigetorszag szamara. Forras: Fact Sheet D-3, 1998.2, Geological Su rvey ofJ apan.
nalni, em ellett a koolaj- es fo ldgizkeszletek egyre fogynak, mikozben az aruk

egyre magasabbra kuszik a vilagpiacon - az ertii.k foly6 versen ges is cgyre hevesebb lesz. Ezert a felhasznal6knak kesObb valamivel helyettesite niii.k kell
ezeket az :i.svanykincseket. J apan eseteben kozeptavil megold:i.st j elen thetnek a sziget korii.l h uz6d 6 metan mez6k.
A 42. abrao61 kiderii.l, hogy a partvidek menten n agy kiterjedesu metanmez6k huz6dnak, am elyek id6vel esetleg kiterm elh et6k lesznek. A japan hat6sagokat, am elyek tokeletesen tisztaban vannak az orszag en ergiah elyzetevel, s mindent m egtesznek azert, hogy csokken tsekJ ap an kiszolgaltatottsagat
a kiszamithatatlan vilagpiaci valtozasokkal szemben , az ut6bb i evekben komolyan foglalkoztatja a parti vizek alatt rejtoz6 gazmez6k kitermelese. 26 Am
a gaz kitermelese olyan kornyeze tvedelmi kerdeseket vet fe l, ami mellett eltorpulnek a tobbi fosszilis tiize16anyag kiaknizasaval kapcsolatos p ro blemak,
igy a gazmez6k val6szim1leg megj6 ideig h aborltatlan ok maradnak.
A nuklearis en ergia tovabbra is a legfontosab b alternativ er6forras a fosszi26
748
Science News, vol. 154 no. 20 (November 4, 1998), 312- 314. p.
lis iizemanyagokkal szemben. Globalis szinten nagy tartalekokkal rendelkezunk a felhasznalhat6 nuklearis flit6anyagok teren, kiilonosen, ha figyelembe vessziik, hogy ma mar lereznek olyan tenyeszreaktorok, amelyek kepesek a
fUtoanyag t\jrahasznositasara. Sajnalatos modon azonban, mikozben szerte
a vilagban a nuklearis ipar (az allami es maganszektor egyarant) csillagaszati
osszegeket koltott a nuklearis fegyverkezesi programokra es az energiafejlcsztes fokozasara, addig alig szcnteltek figyelmet annak, hogy semlegesitsek
az atomhulladekot es sugarzasmentesse tegyek a kornyezetet. igy a vilag tulajdonkeppen meg nem szcmbesiilt a nuklearis energia felhasznalasanak
hosszu tavU. kovetkezmenyeivel es koltsegeivel. Ezek a koltsegek es az atomen ergia felhasznalasaban rejl6 eredend6 vcszelyek, tovabbra is nagyon problematikussa teszik ezt az energiatermelesi m6dot.
Japan az 1950-es evekben kezdett atomeromuveket epiteni (18. Jejer.et). Az
1980-as evekben azonbanjelentosen alabbhagyott a kezdeti lelkesedes, s lealltak a beruhazasokkal. Az orszag utols6 nagy er6mlive az 1990-es evek elejen kezdte mega termelest. Ezzel az orszag 18 er6muve a korabbi evi 32 milli6 kilowatt helyett immar evente tobb mint 45 millio kilowattot termelt. Am
azota nem epillt uj atomer6mujapanban. Noha a vilag koolajtartalekai miatti aggodalmak miatt esetleg ujraindulhat ez a program, nem val6szinu , hogy
crre a kozeli jov6'ben sor keriil. Sot a regi atomeromuvek leszerelese, illetve
az egyre gyakoribb mukodesi zavarok miatt, egyre csokken az atomenergia
szerepe Japanban.
A megujul6 energiaforrasok sem kecsegtemek tul sok j6val. A fa eltiizelese
mindig is sulyosan szennyezte a leveg6t. Napjainkban a telepltett erdok fai
rcngeteg vegyszert komek le a novekedesiik saran, emiatt a fUstjiik meg
szennyez6bb. Raadasul a vilagban a fa mas celu felhasznalasanak uteme mar
messze meghaladta az erd6k ujratermel6desi kepesseget. Az erd6gazdalkodasra hasznalt teriileteket nem lehet masra hasznositani, noha mas termekeknek esetleg nagyobb lenne a piaci eneke. Emiattjapan eseteben nem valoszinu, hogy a faalap11 tuze16anyagok elsodleges fontossagli energiahordoz6va lepnek el6 - ez a tobbi ipari tarsadalomra is igaz. A napraforg6- es a
kukoricaolaj, illetve mas, novenyi eredetu olajok felhasznalhat6k ipari tiize16anyagkent, de az erre a celra levalasztott term6foldeken nem lchet elelmiszereket termeszteni. A terjeszked6 varosok is egyre tobb termofoldet kebeleznek be. A helyzet mar napjainkban is vilagmeretii ehfnseggel fenyeget.
Eppen ezert nehezen kivitelezhet6, hogy nagyobb foldteruleteket kulonitsunk el ipari novenyek termesztese celjab61. A hulladek sem fog az alapveto
tiize16anyagok soraba lepni, mivel a hulladek zome sokkal ertekesebb ujrahasznosltott formajaban.
A vilag mas reszein az altemativ energiaforrasok - nap-, szeles geotermikus energia, de f6leg az apaly es dagaly valtakozasat kiaknaz6 generatorok nemi sikerrel kecsegtemek ugyan, de a technol6giai nehezsegek, a cirsadalmi terhek es koltsegek, illetve a termelest korlatozo tenyez6K miatt val6szim.1tlen, hogy az altemativ energiaforrasok el tudnak lami annyi energiaval a
749
lakossagot, amivel Japan kivaltana a fosszilis tiizeloanyagok cxpor9at. Ehelyett az ufoik inkabb elkcpzelhetonek, hogy az alternaLiv energiaforrasok tovabbra is ,,altcrnativak maradnak'',Japanban es a vilagban cgyarant.
Roviden fogalmazva, az ipari tarsadalmak lfaet biztosit6 legfontosabb tenyez6 - a nem Clelmiszer jellegu termeszetes er6forrasokb61 eloallitott energia felhasznalasanak elkepeszt6 megnovekedese - nagyon problematikus
jov6kepet vetit el6re. Kiilonosen igaz ez azokra a cirsadalmakra, koztiikJapanra, amelyek az importllt tiizcl6anyagokt61fiiggenek. Egyertelmu, hogy
a jov6ben az energiakerdes tovabbra is kozponti szerepet fogjatszani Tokyo
hossz(1 tavU, globalis politikai strategiajanak kijeloleseben es a kii lkapcsolatok alakulasaban. Gyanithat6, hogy Tokyo rendkiviil 6vatos v-.ilaszlepesci,
amit Washington egyoldalu katonai lepcseire es P'yongyang harsany kardcs6rgctesere, nem pusztan a pillanat sziilte dontesck. Nern is az testesiil meg
benniik, hogy 1945 utan J apan vonakodik fegyveres er6vel mcgoldani a
ncmzetkozi konfliktusokat, sot az sem, hogy nem haj land6 sem verrel, sem
penzzel fizetni mas rezsimek hibaiert. Sokkal inkabb azt jelzik, hogy Tokyo
milyen n ehez helyzetben van, amikor a fenl emlitctt rezsimekkel kapcsolatos, rovid tavu politikai donteseket kell hoznia, illctve, s amikor az cnergiaellatas hosszu tavli kerdcseiben kell hataroznia.
Egyib felszin alatti erifforrasoh. A fosszilis tlizeloanyagok mellcttJapannak mcg

rengeteg mas nyersanyagot kell 6riasi mennyisegben importalnia. Ezek globalis tartalekai rendkiviil tag hatarok kozott mozognak. A felszin alatti en)forrasok a kitermeles es a felhasznalas utan nem termel6dnek ujra, de bizonyos mertekbcn p6tolhat6k, emellett az ujrahasznos!tas is lassi0a a fe lhasznalas iitemet. Egyes n yersanyagokb61 mar most nagyon sz(ikosek a keszletck,
mfg a tobbibol, koztiik a vasb61es az aluminiumb61- egyelore - meg bosegesck a tartalekok.
Avas alapvet6 fontossagu nyersanyag az ipari rarsadalmak szamara.Japan
gyakorlatilag nem rc nde lkczik vasfrcccl. A h azai Lerm eles 2000-re lenyegeben teljesen leallt (A fuggelih, X. tablazat). A becslcsek szerint mindossze
500 000 tonna kibanya.szhat6 ere maradt az orszagban. Ennek erteke megfelel az orszagba ket ev alatt behozott acel es 6cskavas ertekenck.~7 A kozel egy
evszazada zajl6 bchozatalnak koszonhetoen azonban J apan hatalmas, -Ctjra
felhasznalhat6 vas- es aceikeszletekkcl r cndelkezik. Ez lenyegeben az ipari
infrastrukruraba van ,,bcagyazva" - epiileLek, jarmuvek, vas-C1ti sin ck, stb. A
tartalekokat azonban csak lassan, reszben es nagy koltscgek aran lehet ujrahasznositani. Raadasul az ace! egy resze elkerulhetetle11w elhagyja az orszagot, mivel Japan czzel fizet az imporlalt fosszilis tiizeloanyagokert es elelmiszerekert. Kovetkezeskeppcn az orszag tovabbra importfiiggo m arad a vaserc
tekinteteben.
japan szamos helyr61 szerzi be a kii.lonfele femeket es erceket, koztiik a
27
750
japan Statistical Yearbooli 2003... 288, 421. p.
vasercet. 2001-ben peldaul a ,,vaserc es frckoncencratumnak", az Crlekct tckintvc, 49,5 szazalekaAusztrali.ab6l, 22,7 szazaleka Brazlliab6l, 11,7 szazaleka
Indiab6l, mintegy 4 szazaleka Chileb61, Del-Afri.kab6l es a Fiilop-szigetekrol,
a fennmarad6 korulbeliil 9 szazalek pedig m as orszagokb61 szarmazott. 28
Amfg vi.lagkereskedelem vi.szonylag zokken6mentesen mukodik, J apan kepes lesz arra, hogy beszerezze a szamara sziikseges felszin alatti nyersanyagokat, felteve, ha tovabbra is lesz mi.vel fizetnie ertiik. ,,A pr6baljuk meg onmagunk" elve azonban kudarcra van itelve.
Az ilelmiszertermelis. Az ipari tarsadalmak masik fontos energiaforrasat, n evezetesen az elelmi.szert, ketfele csoportosftva celszeru targyalni: tengeri es
szarazfoldi eredetu elelmi.szerek. A h alaszat 20. szazadi torteneseit mar elOrevetitettck a 19. szazad esemenyei, amikor is az Atlanti-6cean balnaillomanyaban nagy karokat okoztak az amerikai cs az eur6pai balnavadaszok. A
II. vi.laghaboru clott a wajinok t(ilhalasztak a Hokkaido koriili vi.zeket. Olyannyira mcgcsappant a heringallomany, hogy a haboni utani. evekben fel is
hagytak az ottani heringhalaszattal. 1960-ra szinte az osszes Japan korii.li tengerben a tulhalaszas jelei kczdtek mutatkozni. Az6ta a vi.lag minden gazdag
halaszteriilete hason16 sorsra jutott. 29 Ez azert erinti kiilonosen erzekenyen
Japant, mert a h altermekek az ctrend sokkal fontosabb osszctev6i, mint mas
husfelek, raadasul aJapanban fogyasztott husok kozel 98 szazaleka tengeri
eredetu. Ennek felfa a hazai halaszok teremti.k e16, felfa pedi.g i.mportaija az
orszag.
A Fold tengeri elovi.laga a vilagmeretu komyezetszennyezes, a felmelegedes es a tulhalaszas miatt gyorsu16 iitemben pusztul. A tulhalaszat okat tobbek kozott a technol6gia fejlodeseben - peldaul a halraj okat kovet6 radarok
- kell keresm1nk. A szennyezcs miatt a tengeri. elovi.lag egyre nagyobb hanyada valik artalmassa a taplaleklanc magasabb fokai.n all6 elo lenyek szamara.
igy csokkenti. ut6bbiak termckenysegfa es karos hatassal van az egeszsegukrc. Emiatt a lane meg magasabb fokan all6knak meg kevesebb taplalekjut.
Mi, emberek, akik szi.nten cs(1csfogyaszt6k vagyunk, fgy olyan tengeri elelmi.szerekh ez jutunk, amely a legnagyobb koncentraci.6ban tartalmazza a higanyt cs mas karos anyagokat. A Minamata-Obolbeli katasztr6fa tulCloi j6l
peldazzak ezt. Ekozben a globalis felmelegedes szinten nagy karokatokoz
a helyi okoszisztcmakban. A legtobb esetben csokkenti. a faj gazdagsagot es a
tcrmelodo biomassza mennyiseger.
A tengeri elovilagra a legnagyobb, kozvetlen hatast a halaszat gyakorolja.
Aradarkovetes szinte atlatsz6va teszi. a tengert, igy a legtobb faj nem tud hova
rejtozni.. A hatalmas von6hal6k az elett61 pezsgo tengcrfenekel saros masszava valtozta~ak, ami. csak lassan es tokeletlenul tud ttjra benepcswni. A fe lszfni von6hal6k mindent elnyelnek, ami csak az utjukba keriil. Bar az ut6bbi.
28 japan
29
St.atistical Yearbook 2003... 424. p.

Scie.m:e News, vol. 164 no. 4 (July 26, 2003), 61. p.
751
idOben a hal6k attervezesevel megpr6bfiljak elejfa venni a ,jarulCkos ka roknak", ez igencsak megkesett igyekezetnek tunik. A felszini halok minden
szinten e lpusztitjak a lchalaszo tt teniletek biol6gia tarsulasait. Az ujitasoknak koszonhet6en vilagszinten az evente kifogott h al mennyisege 19,2 millio
tonnar61 88,6 milli6 tonnara novckedett 1950 es a csucspon tot jelent6
1988-as ev kozott. A termeles szintjet azonban nem lehetelt fenntartani. A
lengeri halallomany rohamos csokkenesevel a legmodernebb halaszati eljarasok scm tudjak felvenni a versenyt. 1988 6ta ,,vilagszinten folyamatosan
csokken a kifogott hal m ennyisege".30
Az ipari korszak m6dszerei alig nehany evtized alatt mar-mar helyre hozhatatlan karokat okoztak az 6cean okban. Nern csak loka.Iis es regionfilis h alcsokkencst eredmenycztek. A mostani becsles szerint ,,a kercskedelmi celb61
halaszott ha lfajtak kozel 70 szazalekara az a llomanyok tulhalaszasa es kimcriilese jellemz6". 31 Napjaikban a ,,masodlagos" fajok tomeges lehalaszasa,
amely faj ok tobbsege nem szamit cul ertekesn ek, ujabb h alaszatokatfcnyeget
cs6ddel. A ten ger jelenlegi, lelcktelen kizsakmanyolasa elorevetiti annak a
le hetosege t, h ogy ajovOben sokkal nagyobb katasztr6fak tortcnhetnek.
A folyamatok egyarant erintik a termcl6ket es a fogyaszt6kat. Mivel egyre
kevesebb halat fognak ki a tengerekb61, az cmberi fogyasztasra szant tengeri
etelme t egyre messzebbr61 kell beszerezni. Ugyanez igaz azokra a tengeri
alapanyagokra, amelyb61 talajjavit6kat es alla ti clelmet keszite n ek. Ylindez
dragabb es rosszabb minosegu arutjelent. A fogyaszt6knak masfele elelmiszereket kell keresniuk: vagy tobbet koltenek husra, vagy kevescbbet esznek.
Ami a terrne16ket illeti, a kisebb halaszgazdasagok egymas utan maradnak
alul a t6keer6sebb vallalkozasokkal szemben, amelyek olcsobb rnunkaerovel
dolgoznak, s inkabb hajlanak a h alfillomany fokozottabb leh alaszasara.
A h elyzet onroslasara tett kiserletek vaj mi keves kfazelfoghat6 ercdmenyt
h oznak. Mivel az 6ceanok legnagyo bb rcsze jogilag semleges teriile t, a hatekony megel6z6 intezkedesekhez nemzetkozi osszefogasra van sziikseg.
A halaszok, a halaszati cegek es a kormanyok kozotti mind gyakoribb konfliktusok ellenere, amelyek a rohamosan fogyatkoz6 eroforrasok m iatti versengesb61 fakadnak, a kezzelfogh at6 veszelyek eddig pusztan jelkepes ellenintezkedeseket sziiltek, s ami meg aggaszt6bb, az erdekelt felek heves ellenallasaba iitkoznek. Egyel6re sem a kormanyok, sem a halaszali vallalatok n em
mutatnak kiilonosebb h ajland6sagot arra, hogy felaldozzak az erdekeiket es
pozici6ikat annak erdekeben, hogy fenntanhat6 szintre szoritsak a tengeri
h alaszato t. Vegiil is a rovid tavil erdekek fenntartasar61 van sz6. Nevezhetjiik
az effele halaszatot nemzeti ,,szokasnak", ,jogn ak", ,,kultur.inak'', ,,eletforman ak", ,,csaladi hagyominynak", ,,szabad vallalkozasnak", vagy barmi masnak,
a halaszati erdekcsoponok tagjai kozul csak kevesen hajland6k felaldozni az
erdekeiket pusztan azert, hogy a jovo n emzedekei szam ara megorizzCk a ten30 Scienc.e News, vol. 164 no. 4 Only 26, 2003), 60. p.
31
752
New York Times, July 26, 2003, Fl.
geri okoszisztema eleterejet - ugyanez a tonhal-, kiralyrak- vagy a sushiimad6kr6 Lis elmondhat6.
A halgazdalkodas egyenelmuen enyhiti a Lermeszetcs vizekre nehezedo
n yomast. Sot id6nkent tulkfnalatot eredmenyez. Erre pelda a garnelarak,
amib61 2003-ban vilagszerte tultermeles mutatkozott. A halgazdalkodas egyre fontosabb lesz ajov6benjapan szamara. A gazd asagok lerjeszkedesenek
azonban mindenhol gatat vet a vizszennyezes es a fOldrajzi kornyezct, illetve
azok a problemak, amelyek a tenyesztes kozben ad6dnak - peldaul az a teny,
hogy egyes mestersegesen tenyesztett halfajokban sokkal magasabb a szenynyez6anyagok mennyisege, mint a vadon el6 fajtarsaikban. 32
Ajapanba importalt szar azfoldi eredem elelmiszerek iranti igeny egyiitt
no a Fold n epessegevel es a j obb etelek iranti igennyel. Mindez annak ellen ere lortenik, hogy a terjeszked6 varosok mind nagyobb kiterjedesu, korabban
muveles alatt all6 foldeket olvasztanak magukba, illetve, h ogy a fennmarad6
fOldek feltalajanak egyre nagyobb hanyada valik hasznalhatatlanna az er6zi6
es a talaj szennyezes miatt. Ezek a kedvezotlen fejlemenyek vilagszerte azt
eredmenyezik, hogy ujabb es ttjabb teruleteket vonnak muveles ala, a regi
foldekkel egyiitt intenzivebben muvelik azokat, illetve koltseges talajjavitasi
programokat inditanak el - igy nemhogy mersekl6dik, h an em ellenkez6leg,
fokoz6dik a term6talaj kimeriilese, szennyezodese es erodalasa. A kovetkezmenyck, a muuagyazas, a novenyvedelem es a gepesftes koltsegeinek cmelkedesevel egyiittesen oda veze tnek, hogy fokozatosan es kiszamithatatlan
m6don ,,esszcrusfteni kell" az ellatasi rendszert - ami tomeges feldolgozast,
szallftast es elosztast, termekp6tlast es -m6dosftast, illetve olcs6bb mezogazdasagi es feldolgoz6ipari munkaerotjelent. Ahol ezek az intezkedesek nem
vezetnek kello eredmenyre, Ott egyre magasabbra szoknek az elelmiszerarak, amivcl cgyre tobb embert zarnak el a globalis elelmiszerpiac termekeit6l. Ezek a folyam atok ajov6ben meg inkabb felgyorsulhatnak, ha a nyilttengeri halaszat tovabbi visszaesest mutat.
Amig az elelmiszer ek egylitt valtoznak a piaci folyamatokkal, addigJapan viszonylag szerencses helyzetben van a kozelijov6t tekin tve. Manapsag
ugyanis az tortenik, hogy az ehinseg eloszor a szegeny tarsadalmakat sujtja,
amelyek nem tudnak nyomast gyakorolni a gazdag allamokra. A fejlett ipari
hatalmakat csak ez utan fogja elerni. A jelen farkaston1enyei kozott mindenesetre va16szfntitlen, hogy az elelmiszerek es az ipari en ergiahordoz6k eseteben a piaci hat6er6k hosszu tavon feliil tudnak kerekedni a nemzeti, etnikai
es osztalyerdekeken. s ebben a pillanatban a nemzetkozi elelmiszerpiacnak
vegletesen kiszolgaltatottjapan igen nehez h elyzetbe keriil.
Az erdogazddlkodas. A globalis fakitermeles gyorsulo ii.temben novekszik, annak ellenere, hogy napjainkra egyertelmuve valtak a kfmele tlen erd6irtas karos kovetkezmenyci es ut6hatasai. A vaserchez hasonl6an , a fakeszletek is el:i2
Science News, vol. 165 no. 4 Qanuary 24, 2004), 61. p.
753
sz6rtan, nem pedig koncent.raltan helyezkednek el a bolyg6nkon. Ennek

megfeleloenjapa11 cobb helyr6l szerzi a sziiksegcs fat. 2001-ben az alabbi orszagokb6l importalt: Kanada (26,l %), USA (19,8%), Eur6pai Uni6 (12%),
Oroszorszag (12%), Kina es Malajzia (6-8%), Indonezia, Uj-ZC!and, Finnorszag es Svedorszag (egyarant 4%). A fennmarad6 resz 30 masik orszagb61
szarmazott. 33
A liscat szemlelve megallapithatjuk, hogy Japan szamara az eszak-amerikai
erd6k a legfontosabbak. Az ottani erd6k feszltett ii.temu kiaknazasa - faanyag, asvanykincsek, fOldfeltores es rekreaci6s hasznositas - komoly karokat okoz a helyi biol6giai tarsulasokban. Ugyanakkor az orszag talan meg fokozottabban fi.i.gg a sziberiai es a tr6pusi erd6kt61.Japan mar kozel fel evszazada imponal nagy mennyisegben faanyagot a delkelet-azsiai es6erd6kb61.
Az ottani erd6k azonban, hasonl6an az afrikai es del-amerikai 6serd6khoz,
az egetes, a fokozott kitermeles es foldmuveles miatt, siralmas allapotba kerii.ltek. Az erd6k elt.Unese vilagszerte hosszu tavu es mclyrehat6 klimatikus es
tarsadalmi valtozasokat inditott el.
Sziberia eseteben, amely sokkal inkabb kiviil esik a kozvelemeny :figyelmen, 6riasi kiterjedesu tUleveh1 erd6k valtak a favag6k aldozatava. A tajgaban hatalmas, lecsupaszitott foltok ektelenkednek. Emiatt egyre nagyobb teriiletek olvadnak fel, a feltalaj osszeesik, igy felszinre keriil, majd elparolog
az altalajban felhalmoz6dott nedvesseg. A mereteit tekintve ismeretlen folyamat eredmenyekeppen kiterjedt sos pusztasagok alakulnak ki. Ezek felsziner61 a szei :Eszakkelet-Azsiaba esJapan fole szallitja a talajt, aminck kiszamithatatlan kovetkezmenyei lehetnek. Nern lehet megj6solni, hogy vajon lelassithat6-e az cs6erd6k es tajga kitermelesenek az ii.teme, az viszont biztos,
hogy ajelen fejlemenyei nem till biztat6ak.
A m~rsekelt egovi erdokbcn, amelyek meghatarozzak petdaul egcsz Europa cs Eszak-Amerika arculatat, az osi facsoportok napjaikra lenyegeben eltuntek, am ezeken a teriileteken sok helyen vannak telepftett es mestersegesen helyreallitott erdok. Uj, gyorsabban novo fafajtakat honositottak meg.
A telepitett erd6k novekedesi utemfa a jov6ben felgyorsithatja a globalis felmelegedcs es a legkor magasabb szen-dioxid tartalma. Ezeket a kedvez6 fejIemcnyeket azonban b6ven ellensulyozni fogjak a savas es6k es m as szcnynyez6anyagok pusztftasai.
Raadasul a telepitett erd6k felhasznal6inak bele kell tor6dnii.i.k abba, hogy
az egyre dragul6 piacon egyre inkabb szuklil a tcrmekvalasztek. Korabban
arr61 is sz6t ejtcttiink, hogy a telepitesre alkalmas teruleteket, ahogy no a
Fold n epessege es varosok terigenye, id6vel mas celokra fogjak hasznfilni. Arr6l sem szabad megfeledkczni.i.nk, hogy a telepitesek, akarcsak a h algazdasagok, fokozottabban ki vannak teve a fabetcgscgek cs tomeges fapusztulas
veszelyenek.
A legaggaszt6bb folyamat azonban a biol6giai tarsulasok fajtagazdagsaga33 japan
754
Statistical Yearbook 2003.. . 424. p.
nak a veszcs csokkenese. Ez nag;jab6l a telepite tl erok tc riiletcnek n ovc kedesevcl aranyosan csokkcn. A globalis monokultiiras erdogazdalkodas kovetkezmenyeivcl a mai n apig nem vagyunk tisztaban. Egy svcd bccsles szerint az
1990-cs evek vegen mintegy 34 000 fafajta t - az ismert fajok korulbeltil egy
nyolcada - fenyegetett a kipusztulas veszelye.~1 A lista, az elcThelyek 6sszezsugorodasa es elapr6z6dasa, illetve a globalis felmelegedes mia tt, minden evben ujabb fajokkal gyarapodik. Ezek a tenyezok egymast er6sitik. Ma m ar ott
tanunk, hogy a Iegtobb biol6gia eletkozosseg egyszerucn n em tud lepest tartani a valtoz6 es roml6 korulmenyekkcl. Most, 2004 elcjen, egy tanulmany
szerint a globalis fclmelegedes varhat6 fokoz6dasa kovetkezteben ,,elofordulhat, hogy 1 milli6 allat- es novenyfaj fog kipusztulni". Ez vilagszerte ,,a fajok 17-50 szazale kat fogja erinteni". ~5
Az elelmiszerekh ez, az ipari ft'.itoanyagokhoz es az alapveto asvanykincse kh ez hasonl6an, ugy tunik, h ogy a kozeli jov6be n J apan biztosftani tudja a
sziiksegcs faanyagok es faaruk beszerzeset. Az ujrahasznositas, az egyes termekek kivaltasa mas anyagokkal es a kevesbej61 hasznosithat6 nyersanyagok
felhasznalasa velhetoen enyh:i'teni fog a szorongat6 problemakon . Am a n em
merhet6 es nem kezzelfoghat6 tenyez6k meg ez esctben is szam os okot adnak az aggodalomra.
A belpolitikai jovokep
A j apan torten elem teh<it ilyen bonyolult es problcmatikus nemzetkozi helyzctben es kornyezetbe n zajlik tovabb. A tcrmeles alapvet6 szinljen az erd6ket
es mas, termeszetes eroforrasokat erint6 folyamatokat erdcmes rovidcn attekin tcnunk.
A.z erdo7' helyzete. A viszonylag magas n cpslirGscg es az intenzfv kitermeles ellenerc a japan szigetvilag okoszisztemainak kozel egy evezredig sike rult fennmaradniuk. Ebben nagy sze repe volt a boseges vizkeszlete knek es annak a
tenynek, h ogy] apan felszinet zommel hegysegek borftjak. Ezek a hegyscgck
meg n apjainkban is gazdag :m at- es novenyvilagnak adnak otthont, jollehe t
id6k6zbenJapan az ipari kor m asodik evszazadab a lepett. A h egyscgek igencsak m egn ehezitettek azokn ak a d olgat, akik reszletes terveket dolgoztak ki
annak erd ckeben, hogy a szigetvilagot az ember szamara elonyos m6don atalakitsak.
A vi lag m as reszeihez hasonl6an a rerjeszked6 varosoknak a videkre gyakorolt nyomasa es a taj cgyre er6szakosabb a tformalasa tovabb csokkenti az erdok, m ocsarak, legcl6k cs tcrm6tcrulctek n agysagat. A talajmozgat6 cszkOzok mostanra mar sok, cgykor faval boritott, illedekes-hordalekos foldteraszt
3'1 Scimu
35 Science
News, vol. 153 no. 17 (April 25, 1998), 264. p.

News, vol. 165 no. 4 (January 24, 2004) , 62. p.
755
gyalultak el, hogy azokat birtokba vchessek a varosok. Biztosak lehetunk abban, hogy tovabbi, meg nagyszabasubb tervek sziiletnek majd ajov6ben. Am
mivel az erd6k tobbsege a meredek h egyoldalakon talalhat6, viszonylag kis
reszi.iket erinti az urban us terjeszkedes, szemben peldaul Eszak-Amerikaval,
ahol a mindent elnyelo metropoliszok elpusztitottak az ottani erdosegeket
zomet. Az erdok beepftesenek i.iteme gyorsabb, mint ahogyan az elhagyott
termofoldek ismet beerdosiilhetnfoek. Am nem nagy az elteres. igy lehetseges az, h ogy n apjainkban.Japanban hivatalosan kozel ugyanakkorra az erdos
teriiletek nagysaga, mint amekkora az 1950-es evekben volt. Egyelore majd
nemhogy erintetlenek a szigetorszag erd6segei.
Japanban meg mindig nagy kiterjedesu erdOk talalhat6k, ez azonban nem
jelenti az t, hogy erdei elovilag is serte tlenul atveszelte az utobbi ezer evet.
Okol6giai szempontb61 a j apan erdok nem tulsagosan ertekesek, mivel sokkal inkabb korlatozzak, mintsem segitik a biodiverzicist. Ennek aka az, hogy
az 1950-es es 1960-as evekben j apanban orszagos erd6sitesi program kezd6d6tt ( 19. fejezet), emiatt a szigetorszag erd6segeinek nagy resze ( 1995-ben
4 1,4 szazalek) monokulturas, zomeben 6rokzoldekb61- szugifeny6b61 (Cryptomeria japonica) es japanciprusb61 (hinoki, Chamaecyparis obtusa) - all6 telepitett erdo. 1995-ben a telepftesek nagy reszenek eletkora 25 es 45 ev kozott
mozgott. A kitermeles viszonylag lass{1 i.itemben zajlik, ezcrt ezek az erd6k
meg ma is allnak.
Mivel tu! koltseges a kitermelesUk es tulsagosan surun vannak iiltetve ahh oz, hogy a fak meg ebben az eletkorban is novekedni tudjanak, a regebbi telepitesekben nagy karokat okoznak a szelviharok es a havazasok. A kiterme16k es az erd6tulajdonosok agg6dva figyelik a fapusztulast, mivel a kid6lt fatorzseket csak j6val alacsonyabb a.ron ertekesithetik. A kid616 fak neha annyi
folde t sz6rnak szet maguk koriil1 ami talajer6zi6t vagy kisebb, id6szakos aradaso kat indfthat el.
Ugyanakkor olyan erd6foltokat nyitnak, amelyet mas novenyfajok is birtokba vehetnek. Ez j6tekony hatassal lehet a terulet fajgazdagsagara. A kisebb gazdasagok sem vagjak ki ma mar az ott talalhat6 ligetek fait, hogy tiize16t, takarmany es mutragyat nyerjenck ki az erd6b61, igy ezekben az erd6cskekben megindulhat a termeszetes regeneraci6. A novenyek haboritatlanul
fejl6dnek, s m egjelennek a kiilonfele allatfajok (madarak, kis- es nagyeml6sok) . Olyannyira, hogy egyes teruleteken. a visszater6 vaddisznok, szikaszarvasok es gyapjassz6ru zergek mar komoly karokat okoznak az erd6kben, az
erdeszek, a z6ldsegtermeszt6k es kiilvarosi lakossag n.agy bosszusagara.36 A j elenlegi folyamatok reszben visszaforditjak az erdositesi programok celjait, YiSZOilt ennek nyoman cgyre n agyobb erdoteruletek alakulnak vissza valtozatos, kevert es eltero eletkoru fas tarsulasokka. Ezeknek ugyan kisebb a piaci
erteke, de hosszu tavu 6kol6giai hatasai sokkal kedvezcThbek.
36
756
Takayanagi Atsushi: Treatment of Forests and WildHfe in Modern Society. In lwai

Yoshiya: Forestty and Forest Industry in japan. Vancouver, 2002, UBC Press, 298-302. p.
Mcgj6solhatatlan, hogy milyen hossz{1 ideig tartanak ezek a folyamatok.

A vilagmeretu erdoirtasok nyoman mindcn val6szinliseg szerint em elkedni
fog afa vilagpiaci ara, emiatt lehet, hogy ismet felertekelodnek a hazai erdok
Japanban. Kovetkezeskeppen ujra megkezdodik a fokozottabb kitermelesuk, s ujabb monokulturas telepitesekbe kezdenek az 6kol6giai szempontb61
kivanatos, am gazdasagilag kevesebb hasznothoz6 kevert erdosegek helyett.
De mindennek az ellenkezoje is bekovetkezhet. A japan erdeszeti szakemberek zavartan szemlelik az esemenyeket, nem tudva, mit hoz a jovo.37 Lehet,
hogy a japan erdogazdalkodas jelenlegi helyzcteb61 fakad6 okol6giai elon yok csak ideiglenesek maradnak, s a szigetvilag biol6giai kozossegeit is utoleri a veg; lehet, hogy a vegs6 osszeomlashoz vezet6 er6k mar lathatatlanul ott
munkalkodnak a felszin alatt; lehet, hogy a szigetek lakossaga ajov6ben allhatatosan kitart majd az 6kol6giai szempontokat figyelembe vev6 kornyezetpolitika melle tt; de az is lehe t, hogy az iparositas lendulete a szigetorszag oszszes erdejer elpusztitja - a vilag maradek fakeszletevel egylitt.
Mas termiszetes erf[forrasok. Japan sokfele felszin alatti er6forrassal rendelkezik. Ezek tobbsegenek azonban nines tu! nagy gazdasagi erteke. Raadasul
nem tartoznak az alapvet6 fontossagu nyersanyagok koze - kiveve talan a m etanmez6ket.
A globalis er6forrasokr61 sz616 alfejezetben mar megemlitettuk a metanmez6k kitermelesenek nehezsegeit. A fogyasztashoz viszonyitva,Japan szenkeszletei ma igen szerenynek tunnek, ellentetben a b6seg latszatat kelt6
1950-es evekkel. 2000-ben a szigetvilag ,,igazolt tartalekait" 8256 milli6 tonnara becsi.iltck. T ekintve, hogy elhanyagolhat6 a kitermeles, ez nagysagrendileg nem valtozott. Az Afuggelek VIII tablazatab61 kiderul, hogy jelentosen
megnott a szen iranti kereslet, f6leg az ut6bbi evekben, amikor az elektromos berendezesek tomeges elterjedese miatt a tobbszorosere emelkedett az
orszag energiasziikseglete. A szentartalekok, a 2000-es ev fogyasztasi szintjevel szamolva, mindossze 50 esztend6re elegendoek. Ha viszont Heisei-korszak novekedesi iitemet vesszuk alapul, akkor ez 35 evre csokken.
Egyes hazai energiaforrasokat ki lehet ugyan b6viteni, am ez nem egyszeru
feladat. A vizi energia eljutott a termelesi maximum hatarara, mivel a tarsadalmi es komyezeti mellekes ut6hatasok miatt egyre koltsegesebbek az uj
beruhazasok, kovetkezeskeppen a kozeli jov6ben igencsak korlatozottak a
novekedes eselyei. A nuklearis energia esszeruen fenntarthat6 szintu hasznositasa tovabbi, alapos kutatasokat es korultekint6 fejleszteseket igenyel.
A napenergia felhasznalasa igeretes tavlatokkal kecsegtet, dacara a szigetek
viszonylag felh6s idojarasanak. A geotermikus energiat, a szel erejet es a tengerszint valtozasat kihasznal6 er6muvekben velhetoen sokkal tobb lehetoseg
rejlik, hiszen ebb61 a szempontb61 rendkiviil kedvez6 Japan fekvese, illetve
geol6giai es domborzati szerkezete. Amennyiben a globalis felmelegedes
37
Iwai Yoship: Forestry and Forest Industry in japan. Vancouver, 2002, UBC Press.
757
meg fokozottabb Iegkori anomaliakat okoz - amire a klimakutat6k nagy

eselyt latnak, s ezt a kutatasok es a kfsfaletek is alatamasztjak - , akkor felfatekelodhetnek czek a meglijul6 encrgiaforrasok, felcevc, ha az ember kepcs
lcsz uralni a foldrengcsek alcal keltett turbulenciakat.
Jelenleg a technol6giai szfnvonal miatt ezck az energiaforrasok cgyelore
mcg nem versenykepesek a fosszilis tiizeloanyago kkal szcmben, am az eljarasok tokeleLesftesevcl ez a helyzet minden bizonnyal valtozni fog, annal is inkabb, merta fosszilis tiizeloan yagok keszletei nem tudnak megujulni. Foncos
megemliteniink, hogy ezekbOl a megujul6 en ergiaforrasokb6l nem lehct
eloallftani azt a megszamlalhatatlanul sokfele vegyipari termeke t, mutragyat, muanyagot es mas arufelesegeket, amelyek gyartasat a fosszilis energiahordoz6k teszik lehet6ve. Ezek nelkiil az an yagok nelkul pedig a jelenlegi
formajukban mukodeskeptelenne valnak az ipari tarsad almak.
A mcz6gazdasag reg6ta tart6 hanyatlasa tovabb folytat6dikjapanban. Sot
a jelek szerint a hanyatlas egyre inkabb felgyorsul - a m egm uvelt teriiletck
nagysaga es a szektor demografiai mutat6i egyaran t ezt mutatjak. Az 1980-as
evekben a term6 teriiletek nagysaga sohasem csokkent tobbel, mint evi 30 000
hektar. Az 1990-es evekben viszon ta csokkenes mar meghaladta az cvi 40 000
hektart. A vesztesegnck kozel a 10 szazalekara erd6ket telepitettek, de a tobbit szinte teljes mertekben a varosok sajatftottak ki - lak6hazak, gyarak es
mas hasznosftas(1 le tcsftmenyck epiiltek az cgykori tcrm6f6ldekre.38
A tovabbra is muveles alatt tarto tt tcriileteket meg hatekonyabban ki fogj ak hasznalni: meg tobb i.'tveghaz es f6liasator n6 ki a foldbol, mcg tobb mutragyat sz6rnak ki a parceUakra, h ogy fenntartsak a talaj tcrmekenyseget, es
meg tobb vegyszert alkalmaznak m ajd a kartev6k es a novcnybetegsegek elleni kiizdclemben. Mindez azonban nagyon koltseges tevekenyseg. Az allami
tamogatasok hianyaban a termenyck nem versenyezhetnek a kiilfoldrOl behozotL elelmiszerekkel. A japan gazdasagokat csakis akkor lehe t majd gazdasagosan iizem eltetni, ha a vilagpiaci arakjclent6sen em clkednek. Ha ez bekovetkezik, akkor a most parlagon hever6 fOldeket ismet bevonjak a muvelesbe, megpedig az erd6k cs a boz6tos teriiktek rovasara.
Ami a halaszatot illeti, a japan nyflttengeri halaszat az 1980-as evckt61 kezdve hanyatlik (19. fejez.et). Az olcs6n dolgozo kulfoldi vetclytarsak megjclencsevel ez a folyamat csak meg inkabb felgyorsult. A j apan h alaszok n em kepesck
erdembcn versenyezni veliik. A p arti halgazdasagok termelese szinten visszacsett- az 1990-cs evekben min tegy 20 szazalckkal - reszbcn azert, me rt Lelit6d o tt a halpiac. Mikozb en a teljes kifogott h almennyiseg egyre n agyobb hanyad a szarmazik a s6s- es ed esvfzi halgazd asagokb61 (1990 - 12,6%, 2000 20,4%), addig 1995 6ta mindkfa adat abszolut ertelemben csokkcnest mutat.39 A csokkenes okai a halbetegsegek j arvanyszer\i terjedescben, a vizszennyezcsben, illetve a zart rendszeru tenyesztesb61 fakad6 problemakban,
38 Japan
39 japan
758
Statistical Yearbook 2003... 233., 235. p.

Stalistical Yearbook 2003... 262. p.
valamint a megnovekcdctt koltsegekben keresend6k. Osszessegeben ajelcnlegi folyamatokb6l az a kovetkeztetes vonhat6 le, hogy aj6v6ben a hazai halaszat egyre kisebb hanyadat alko tja majd az orszag elelmiszerterme lesenek,
tovabb novelve Japan imponfiiggoseget.
Zar6 gondolatok
A glooalis kitekintes saran megemlltett kerdesekb61 es folyamatokb61 azt a

kovetkeztetest vonhatjuk le, hogy a ,,n ovekedes", amit faradhatatlanul szajk6znak a p olitikusok, a szakert6k, a publicistak es a kulonboz6 erdekcsoportok, illetve az ennek hattereben m eghuz6d6 ,,fcjlodes" eszmenyet- ami lenyegeben aztjelenti, hogy az emberi tevekenysegek korlatlanul b6vithet6k val6szinuleg nem lehe t fenntartani. Ezt most, 2004 elejen mar sokkal magabiztosabban kijelentjuk, mint az 1990-es evek Iegvegen, amikor e konyv e ls6
kiadasa megjelent. A globalis ipari tarsadalom kialakulasa azonban meg nagyon az elejen tart, ezert vakmer6 vallalkozas magabiztos kijelenteseket tenni a jov6vel kapcsolatban .
Az iparosodas igencsak gyerekcip6ben jar, hiszen a vilag legnagyobb r esze
meg ncm lepett at ebbe a tonenelmi fejlodesi szakaszba, emellett csak napjainkban kezd6d6tt meg igazan gyors iitemben a fosszilis tlizeloanyagok es a
nem organikus eredetu energiaforrasok kiaknazasa. Az 1960 elo tti ket evszazadban - d e f6leg az ezt megel6z6 nehany evtizedben - a glob<ilis energiafelhasznalas a semmib61 evi 4,32 billi6 tonnara emelkedett (szenre atszamitva).
A kovetkez6 harminc evben ez m egduplaz6dott, s 1990-bcn elerte az evi
10,28 billi6, majd 1999-ben, a globalis recesszi6 ellen ere a 11,97 billi6 tonnat.10 Tekintve az ipari tirsadalmak j elleger es ertekrendjet, a fokoz6d6
energiafelhasznalas mindaddig folytat6dni fog, amig erre a legkisebb esely
van. Ami a k6zeli j6v6t illeti, tovabbi fejlodesre lehet szamitani, mivel a legtobb alapvet6 termeszetes eroforrast (nuklea.ris energia, szeler6, geotermikus es valtoz6 tengerszint energiaj a, illetve a metanmez6k) az emberiseg
meg n em aknazta ki teijesen.
Ajelen hclyzct, miszerint a vilag gazdag cs iparosodott kevesekre, illetve
szegeny es foldmuves sokakra oszlik, nem sokrug tarthat6 fcnn. Ez olyan egyen elmti, hogy nem is igenyel reszletesebb kifejtest. A vilagmeretu chin segek,
a n epmozgasok, nem is sz6lva a nemzetkozi tcrrorizmusr61, mindenkeppen
ezt az iizcnetet hordozzak. Senki nem tudja azonban megj6solni, hogy a vilag iparosodott resze kepes lesz-e a j avak globalis szetosztasa tere n kialakitani
egy sokkal igazsagosabb re ndszert, egy olyat, amely biztositja a sziikseges tarsadalmi rende t, ugyanakkor eleg teret hagy a Fold el6vilaganak ahhoz, hogy
az Jegalabb minirnalis m6don fenn tudj a tartani a fajgazdagsago t es a bio-
40
( I ) japan Statistical Yearbook 1970-. (2) Energy Statistics Yearbook 1956-.
759
massza tcrmel6deset (barmilyen format aItson is ez), amivel elhcto okol6giai kornyezetet biztosithat az emberiseg szamira.
Azt sem tudhatjuk, hogy a fejl6des es h anyatlas mcgszokott valtakozasa,
amely a koribbi tortenclmi korokatjellemezte, vaj on tovabb folytat6dik-e.
A politikusok, publicistak es szakert6k mcgnyilatkozasaib61azt a kovetkcztetest vonhatjuk le, hogy az ipari tarsadalom alapvetoen egy piramisjatekkent
modellezheto: ha nem tud tovabb terjeszkedni, akkor menthetetlenul osszeomlik. Ezert letkerdes a folyamatos novekedes. E szerint az alapvetes szerint
a bolyg6nk n em m as, mint egy vegtelensegig fUjhat6 leggomb.
Az okoszisztema egesze szempontjab61 persze elkepzelheto, hogy fejl6des-hanyatl.as elmelete egyaltalan n em allja mega he lye t, mivel az csupan az
ismeretek egy szuklat6kon1 es helytelen ertelmezese, ami a ,,fajisagon" alapul. Vegs6 soron a j elenlegi tudasanyagunkb61 arra lehet kovetkeztetni,
hogy a fOldi elet szamos alapve t6 j ellemvonasa - a biodiverzitas, a termelodo
biomassza mennyisege, az okol6giai alkalmazkod6kepesseg, az eletter hasznositasa es az energiaaramlasi folyamatok- osszessegeben mar reg6ta (a mezolitikum 6ta?) tobbe-kevesbe stagnalo allapotban van. Globalis szinten a
kedvez6 folyamatokat ellens(tiyozzak a kedvez6tlen va.Itozasok. Napjainkban
a nepesseg novekedeset - legyen sz6 ipari, foldmtives vagy akir gy(ijtoget6
tarsadalmakr61 - el6bb vagy ut6 bb ki fogja cgyenHteni az CI6vilag mas szegmen seinek csokken ese. Manapsag az emberiseg nem vart nyeresegein ek az
arat, amit a hihetetlen mertekben felhasznalt fosszilis tttze16anyagokb61felszabaditott energia tesz lehetove, nemcsak a tobbi fajnak, hanem sajnos - es
ezt mar kesz tenykent kezelhetjuk- az eljovend6 nemzedekekn ek is meg kell
fizetnie.
Mindazonaltal a humankozpontu biol6giai kozossegek szempontjab61 az
iparositas rovid tavil el6nyei, legalabbis azok val6di haszonelvezoi szamara,
elkepeszt6k, mind mennyisegi, mind min6segi ertelemben. Ezek az e16nyok
J apan eseteben igen csak szembetun6k. Korantsem meglep6 m6don, mivel
az el6nyok haszonelvezoi azok, akik rendszerin t szamvetest keszitenek minderrOI, a tortenelmi feljegyzesekben es tortenelmi parbeszedekben az iparosodas kedvez6 folyamatai dominalnak. A nagyobb tavlatokat felolelo kedvez6tlen folyamatok es fejlemenyek felett hajlamosak nagyvon aluan szemet
hunyni. A dolgok jelen allasa e konyv tartalmat is nagyban meghatarozta.
H a azonban kideriil, hogy a novekcdes megsem fokozhat6 a vegtelensegig, abban az esetbenjapan ipari tarsadalma, hasonl6an a korabbi gylijtoget6 es a fo idmuves kozossegekhez, atlep a stagnalas es a hanyatlas korszakaba.
Amennyiben ez b ekovetkezik, akkor a fiatal japan n6k, akiknek gyermekvallalasi kedve messze elmarad att61, amit idoscbb ferfitarsaik elvarnan ak.
t6h1k, akaratlanul is, de lehet, hogy egy fenntarthat6 j ov6 fele iranyitanak
az orszagot.
Meg ha ez be is kovetkezne, szamos tenyezo van, ami ez ellen dolgozik.
Mindenekel6tt az, hogy a fejl6des eszmenye egyel6re sertetlen J apan ban,
csakugy, mint a vilag tobbi iparosodott aliamaban. Ez a hatalmat birtoklok
760
rovid tavli j6lctc szcmpontjab61fontos, a mcg beteljesiiletlen almokat dedelget6 fiatalok szamara megnyugtat6 fejlemeny, aminek j6v6jet jelenleg semmi sem vcszelyezteti komolyabban. Meg a japan k6rnyezetved6k - s ez vilagszene megfigyelhet6 - is a zommel az iparosodas ,,kozeposzt:ilybeli" haszonelvez6i. Ezert n agy resziik nem keszult fel arra, hogy mindenestul elvesse az
ipari tarsadalom ideol6giajanak alapveteseit.
Termeszetesen az eszmenyek es nezetek vegteleniil keplekeny dolgok, s
ahogy valtozik a kontextus, ugy ezek is veluk valtoznak - rendszerint kisse
megkesvc. Az cvtizedek miilasaval es a korulmenyek valtozasaval igy bizton
szamithatunk arra, hogy a japanok szemleletm6dja is valtozni fog. Hogy milyen iranyba, az meg teljesen nyitott kerdCs. Elkepzelhet6, hogy meg mindig
ado ttak lesznek cgy stabilizal6dott es fenntarthat6 ipari (vilag)rend (el6)feltetelci, de az sem lehetetlen, hogy mindezt fclvaltja az emberi eletkoriilmenyek 6kol6giai vonatkozasainak sokkal melyebb, am megkesett megertese es
frte lmezese.
Napjainkbanjapan nem elvezi azt a fajta szeles koru 6nall6sagot, ami kozel egy evezredcn keresztiil jellemezte az orszag gylijtogcto es f6lmuves cirsadalmainak tortenelmet. Ehelyett reszben bctagoz6dott a globilis gazdasagi
vilagrendbe. A japan emberek ezert nem tudjik teljes mertekben ruggetleniteni magukat a vilag mas reszeinek t6rteneseit61. A sorsuk nem a sajat kezukben van.
Amennyiben az ipari tarsadalmak j ov6je bizonyos formaban a stabilizaci6t61, a visszafogottsagt61 es az onkorlatozast61 fiigg, akkor ennek az egesz vilagra kihat6 kovetkezmenyei lesznek. Szuksegesse teszi majd, hogy felhagyjunk a ,,novekedes" ideol6giajaval, s el kell koteleznunk magunkat egy embcrkozpontl'.tbb rend mellett. Meg kell teremtenunk es ki kell dolgoznunk
azokat a tarsadalmi felepitmenyeket es ertekrendeket, amelyek lehetove teszik, hogy ezek az eszmek val6ra valhassanak. Ha mindez igy tortenne, akkor
a fiatal japan n6k, osszefogva mas tarsadalmak asszonyaival a tudatos sziiletesszabalyozas ugye erdekeben, megtehetnek az clso lepest azon az Uton,
ami egy fenntarthat6, mindenki szamara kielegit6, a sz6 legnemesebb ertelmeben vett civilizalt emberi j6v6be vezet majd.
761
Fuggelekek
A FOGGELEK
0 I<iegeszft6 tablazatok
I. tablazat Sziiletesi es halalozasi adatok (1925-2000) (ezrelek)
Ev
1925
1950
1960
1975
1990
1995
2000
Elvesziiletes
Ilalfilozas
Termeszetes
szaporodas
Sziiletesi
arany
Halalozasi
arany
Csecsemo
halan d6sag
2086
2338
1606
1901
1222
1187
1191
1211
905
707
702
820
922
962
875
1433
899
1199
401
265
229
34,9
28,l
17,2
17,l
10,0
9,6
9,5
20,3
10,9
7,6
6,3
6,7
7,4
7,7
142,4
60,1
30,7
10,0
4,6
4,3
3,2
Megjegyzes: az aranyok ezer fOre vonatkoznak.

Fomi.s:]apan Statistical Yearbook 2003, 59. p.
II. tablazat A v:irosi es videki nepesseg szamanak alakulasa (1920- 2000) (1000 fO)
Ev
Japan
nepessege
1920
1950
1960
1990
2000
55 963
83 200
93 419
123 61 1
126 926
A 100 000 A nepesseg- Az 5000-nel A nepesseg- A fal vak

fOs vagy hez viszonyi- kisebb lelek- hez viszonyi- esvarosok
nepesebb tott aranyuk
szamu
tott aranyuk
szama
telepiilesen
telepulesen
(%)
(%)
elOk szarna
elOk szama
6 754
21 327
37 982
72 353
77 008
12,0
25,6
40,6
58,5
60,7
27106
20 671
1 132
l 960
2 209
48,4
24,8
1,2
1,6
1,7
10 048
6 669
329
629
723
Megjegyzfs: az aranyok ezer Ore vonatkoznak.

Fomis:J apan Statistical Yearbooh 2003, 36. p.
765
Ill. tablazat Tengeri es edesvlzi halaszat (1930-2000) (1000 tonna)

Ev
Tengeri halfogas
Netto import*
A teljes halfogas
3136
4 659
6 381
9 573
10 877
9 570
6 007
5 022
-14
102
951
2 744
6 540
5 695
6 569
10 125
12 458
13 244
12 118
11 063
1930
1955
1965
1975
1985
1990
1995
2000
A halaszatbol elo
haztartasok szama
(1000)
390
324
302
258
215
197***
Megjegyzesek:
Netto import = teijes import - export.
A teljes halfogas az edeS\'izekb61 kifogott halmennyiseget is lartalmazla.
1999-es adat.
Fomis: j apan Statistical Yearbooh 1999, 252., 258., 271. p.; 2003, 258., 262., 277. p.
IV. tablazat A farmgazdasagok mezogazdasagi beveteleinek cs koltsegeinek alaku lasa

(1955-2000) (1000 yen)
Statiszti kak
1955
1958
1970
1975
1990
2000
A: Bevetelek
B: Koltscgek
C: A koltsegek aranya
a be\'etelekhez kepest
(B-;.A) (%)
372
117
31,5
306
109
35,6
985
477
48,4
2081
935
44,9
3002
1839
61,3
3508
2423
69,1
D: Nyereseg (A - B)
E: Csalidi kiadasok
F: A nyereseg aranya
a kiadisokhoz kepesr
255
313
81,5
197
324
60,8
508
1225
41,5
1146
2650
43,2
1163
5504
21 ,1
1085
5397
20,1
(D-;.E) (%)
Forras:japan Statistical Yearbuoh 1960, 100. p.; 2003, 248-249. p.
766
V. tablazat A farm gazdasagokju,eddmeinek alakulasa (1955-2000) (1000 ym)

Statisztikak
1955
1958
1970
1975
1990*
2000
A: 6sszes j ovedelem
B: A gazdalkodasb61szarmaz6
j ovedelern
C: A gazd:ilkodasb61 szarmaz6
j ovedelem ar.:inya az osszes
j ovedelernhez kepest
380
255
377
197
1592
508
3961
11 46
8819
1163
8280
1085
67,l
52,3
31,9
28,9
16,2
13,1
(B7A) (%)
D: Nern a gazdalkodasb61
103
szarmaz6 jovedelem
E: A nem a gazdalkodasb61
szarmaz6 jovedelem aranya
az osszes jovedelemhez
kepest (D 7 A) (%)
F: J aradekok** es szubvenci6k
G: Ajaradekok es szubvenci6k
aranya az osszes jovedelemhez kepest (F 7 A) (%)
153
885
2268
5526
4975
27,1
40,6
55,6
57,3
62,7
60,1
21
5,5
27
7,2
199
12,5
546
13,8
1797
21 ,4
2221
26,8
Megjegyz.ese'1:
*AL 1990-re vonatkoz6 adatok nem pontosak, rnivel a forrasmuben 1430 szerepel a ga.i;dalkodasb61 szarmaz6 jovedelemnel , no ha az ott alkalmazott szamftasi elv szerint (brutt6 bevetelek - kiadasok) 1163 Jenne a helyes adat.
** Evente fize tett, meghatarozott osszegu normativ tamogatasok.
Forrds:japan Statistical Yearbooh 1960, 100. p.; 2003, 249. p.
VI. tablazat Ronkfakitermeles es -import
(1950-2000) (milli6 kobmerer)
Ev
1950
1952
1955
1960
1965
1970
1975
1990
2000
Kitermeles
Import
20,3
38,8
42,8
48,5
49,5
45,4
37,1
31,3
19, 1
0
0
2,5
6,6
16,6
43,0
62,2
81,9
81,9
Forras:]a/1an Statistical Yearbook 1960, 113. p.; 1972,

140. p.; 2003, 256. p. A teijes hazai fakitermeles
mennyisege a Showa-Genroku-kors:i.akban jclentosen visszaesett (1960 - 75 milli6 m3 ; 1991 - 36 milli6 m 3). Ennek els6d leges oka az volt, hogy Cg)TC
kevesebb fat hasznaltak fel fiitoanyagnak. Nippon. A
Charted Survey of japan 1994-1995. Tokyo, 1995,
Kokuseisha, 135. p.
767
VII. tabla:z.at Elsodleges energiaforrasok ( 1955-1999) (bill i6 kilokal6ria*")
tv
1955
1960
1975
1990#
1995#
1999#
Osszes
energia
BelfOldon
eJ6alHtott
energia*
644
952
3 435
4 663
19 518
5 208
21 801
22 358
508
571
445
816
3 414
982
4 110
4 331
Az osszes energia fil t6anyagokra bontva
Szen
Nyersolaj
311
421
602
817
3 420
899
3 762
3 989
88
309
2 436
2158
9 031
2 452
10 264
9 764
Cseppfoly6s
nitrogfogaz
Nukldris
66
472
1 976
567
2 375
2 825
57
455
l 905
655
2 743
2 982
Megjegyzisek
* Az adatok magukban foglaljak a vizi energiat, a fosszilis tiizeloanyagokat, a nuklearis energiat es nehany masod!agos energiaforrast (p!d. SLeJ-, nap- es geotermikus energia).
**A szamok billi6 kilokal6riakatjeleznek, kiveve az 1990-es es 1995-0s adatokat, ahol az also
sorok a petajoule-ban megadott ertekeket tartalmaznak (#), valamint a 1999-es sort, ahol kizar6lag petajoule-ban adcik meg az ertekeket (a Yearbook 2000-ben tert at az uj mertekegysegre).
Forras: Japan Statistical Yearbook 1999, 356. p.; 2003, 360. p.
VII I. tablazat Szentermeles es -import (1930-2000) (1000 tonna)
Ev
1930
1940
1960
1975
1990
1995
2000
Termel es
Import
Export
31 376
56 313
52 607
18 597
7 980
6 166
2 964
2 693
5 076
8 595
62 339
104 835
125 322
149 441
2 131
!i48
14
33
Fanas:japan Statistical Yearboo/11950, 180. p.; 1962, 212. p.; 2003, 355. p.
768
IX. tablazat Koolaj termeles es -import

(1930-2000) (1000 kobmeter)
Ev
1930
1940
1950
1955
1960
1975
1990
1995
2000
Termeles
Import
317
331
328
354
593
699
655
834
761
570
2 292
1 541
8 553
31 116
262 785
238 480
263 792
254 604
Fomis:japan Statistical Yearbook 1952, 170. p.; J962,

215. p.; 2003, 354. p. Az 1930-as es 1940-es evekben
Japan kis mennyisegben meg exportilt koolajat.
X. tablazat Vaserctermeles es -import

(1930-2000) (1000 tonna)
Ev
1930
1940
1960
1975
1980
1990
1995
2000
Termeles
Import
246
1 123
1 218
2 261
5 129
10 280
133 524
134 828
125 581
120 521
131 733
602
477
34
3,0
0,5
Fomis:Japan Statistical Yearbook 1960, 200. p.; 1962,

213. p.; 2003, 289. p. Az 1930-as es 1940-es evekben
Japan kis mennyisegben meg exportilt vasercet.
Megjegyzis. A tiblazatokban fomiskent feltuntetett japan Statistical Yem-booh [Nihon tokei

nenlwn ] a japan Statisztikai Hivatal gondozasaban kiadott an goI es japan nyeiven megjeleno
statisztikai evkonyv. (Tokyo, 1950-,Japan Statistical Association .)
769
s FuGGELtl< ~ A japan kifejezesek
magyarazata
(Zarojelben a nevek magyar nepszen'.i atir.isaval.)
alwmatsu (akamacu) : japan vurosfenyo (Pinus densiflora)

akutii (akut6): .gonosz bandak", a torvenyen kiviiliek neve, elsosorban a Kamakura-korszakban
anime (anime): az angol .,animation" kifejezesb61 kepzett sz6; rendszerint filrnekre, rajzfilrnekre es vidcofclvetclc::kre utaltak vclc, fc51cg az Hl60-as es l!l80-as evek kozott, a ShowaGenroku-korszakban
baiu (baiu): .esos evszak",jellegzetes id~arisijelensegJapanban j tinius masodik felet61 jtilius kozepe ig
bakufu (bakufu): .,satorkormanyzat", a sMgunatus intezmenyenek masik neve
balmhan taisei (bakuhan taiszei): a bakufub61 (sMgunatus) es a daimycik felsegteriileteib61
(han) szervezett kozos kormanyzati rendszer az Edo-korszakban
benshi (bensi): a nemafilmek narratora
bijinga (bidzsinga): .,szepasszony-festeszet", hagyomanyos kelet-azsiai muveszeti ag
bikuni (bikuni): buddhista apica vagy keregeto szerLetesno elsosorban a H eian- es Kamakura-korszakokban
biwa hVshi (biva h6si): biwalanton jitsz6 kozepkori (esetenkent vak) v.indorszerzetes
bonshiigatsu (bons6gacu): a Kaga-binok daimyiii altal tamogatott varosi fesztival a Kesei
Edo-korszakban
bugaku (bugaku) : a H eian-korszak tincos, dramai mufaja
bug;iislio (bugj6so): magisztr.1tusi hivatal az Edo-korszakban
buke (buke): .harcosok haza", a bushi-csalidok egyiittes elnevezese, amivel megkUlonboztettek Okec a hugtit61 (a csiszir csaladja es az udvari elOkelosegek)
bunbu (bunbu): ,,polgiri es hard ismeretek", a mindent atfog6 politikai uralom eszmenye,
elsosorban az Edo-korszakban
bundan (bundan): a modern J apan .irodalrni megalapozasa"
lnmmei kailw (bunrnei kaika): .civilizaci6 es felvilagosodas", a Meiji-korszak reformerei iiltal
hirdetett politikai eszmeny
burakumin (burakumin): a tarsadalmi szamkivetettseg elnevezese Japan ban, arni tulajdonkeppen az Edo-kori eta-hinin ,,nern-ember" statusiinak modern kori megfeleloje
bushi (busi): fegyveres fe rfi, katona; szamuraj harcos
bushido (busid6): ,,a harcos utja", az Edo-korszakban kialakult katonaetika, a szarnurajok erkolcsi normainak osszessege
byobuuta (bj6buuta): . paravandal ", a Heian-korszak nepszeru irodalmi formaja
chanbara (csanbara) : ,,kardjatek", kardparbajokkal teletuzdelt film
chanoyu (csanoju ): teaszertartis, arnely a Muromachi-korszakt61 kezdve fokozatosan muv6szeti agga fejlodott
chigaidana (csigaidana) : a Muromachi-korszakban kialakult epfteszeti stilus, a shoinzukuri
(s/ioin-stilus) egyik sajacos ele me, szo szerint, ,,osztatt szinru polcozat"
chii (cs6): h osszes teruletrnertek; 1 cha= kb. 109 meter, ille tve 0,99 hektir
chiinin (cs6nin ): a kezmuvesek, kereskedOk es varoslak6k gyiijtoneve az Edo-korszakban
chiizen nailcalm (cs6zen naikaku): ,,mindenek felett all6 taniics", olyan korrnany, amely kiza770
r6lag a csaszirnak tartozik beszimolisi k6Lelezettseggel; a Kesei Meiji-ko rszak politikai

eszmenye
chii.sei (csusei): "kozepkor", lenyegeben a Kamakura- es a Muromachi-korszak
daijiidaijin (daidzs6daidzsin) : a legf6bb szemclynok a RitsuryO-rendszerben
daijiikan (daidzsokan): a nagy allamtanacs a Ritsury6-rendszerben
daikan (daikan): "helyi eloljar6", polgiri hivatal az Edo-korszakban
daimyii (daimj6): ,,nagy nev", a kozepkorijapinban igy neveztek a videki nagyurakat; kesobb, az Edo-korszakban mar azoknak a tartomanyi nagybirtokosoknak az egysegesiLett
elnevezese lett, akikne k akkora fOldteriilet volt a tulajdonukban, ame lyen evente legalabb tizezer koku rizs termett (I koku = kb. 180 liter; 10 000 kolm = 1760 m")
daim)Ojin ( daimj6dzsin): ~is teni rendhoz6", aKesei Edo-korszak folk16rjaban igy n evezte k az
emberek kepzeletbeli megmentOit es az igazsig rendithetetlen bajnokai t
daiwa ( daiva): .a Nagy Wa", a ,,Yamato" kifejezesben szere plo kanjik egy m isik lehetseges olvasata
dajokan (dadzs6kan): lasd daijiilwn
dekasegi (dekaszegi): ,,tivol dolgozni az otthont6l", a Kesei Edo-ko rszakban megho nosodott
foglalkoztatisi re ndszer
dengaku (dengaku): ,,rizsfi:ildtinc": ( l ) a Ritsuryo-rendszerbe n, a tem plomok es a szen telyek
birtokaban levo fOldcken eloadott ritualis zcne, tine es enek a rizsiiltetes idejen ; (2) a Kesei H eian-korszakban pantomimjellegu, gyakran humoros elemeket is tartalmaz6, zenekiserettel eloadott tine
dojin (dodzsin): ,,oslakos", a Meiji-ko1szak elott ezt a kifejezi:st hasznaltik a.z eszakon elo
ainukra
diijin zasshi (d6dzsin zassi): k.is pe!danyszamu, egy adott, sziik olvasotibornak mint magas
szinvonalu magazinok neve a Kesei Meiji- es a Taish6-korszakban
edokoro (edokoro): udvari festOk hivatala Ritsuryo-rendszerben
eejanaiha (eedzsanaika): ,,hat nem nagyszeru?"; a kifejezest nehany, Kesei Edo-kori tom egmegmozdulis sorin h aszn<iltik
egoma (egoma): a kinai bazsalikom japanban elterjedt egyik alfaja (Perilla ocimoides)
ehon (eh on) : . kepeskonyv", kozepkori ko nyvformarum
emahimono (emakimono): ,,elbeszelo tekercskep", elsosorban a Kesei Heian- es a Kamakurakorszakban alkalrnaztak kiilonbozo tortfoetek bemutatisira
mka (enka) ; j e llegzetes, fajdalmat tiikrozo enekhangon eloadott er.tel gos ballada elnevezese, amely fOleg a Korai Showa-Genroku-korszakban volt nepszeru
eta-hinin (eta-hinin); ,,nem-ember", a tirsadalom peremen elo, lenyegebenjogfosztott rc teg
etoki hOshi (etoki h 6si): . kepmagyar.U6 szerLetes'', kozepkori utaz6k, akik vallasos tortenereket meseltek
fudai (fudai) : ,,reg6ta daimyo", azok a daimyiik, ak.ik mar a sekigaharai csata e lott ( 1600) a
Tokugawa-ldan csat16sai voltak
Judohi (fudoki ): az egyes tartomanyok fo ldraj zat, hit- es m ondavilagat, gazdasagat leiro, udrnri u tasita.sra fr6dott kronika Ge nmei tennii uralkodasa (705-715) idejen
fulw (fuko) : nem eseknek, m agas rangtJ. hivatalnokokn ak (rang, pozici6 es a sikeres munka
arinyaban ) fi zeteskent adott fOldbirtok es a rajta elo csalidok; lisd meg hehito
fuhoku hyiihri (fukoku kjo he i) ; ,,gazdag orszag, eros hadsereg", a Y!eiji-korszak egyik politikai
j elszava
fimkyubii (funkjub6): a Yayoi- es a Kofun-kul nira nagy, fOldbOI emelt sirhalmai
fumsato (furuszato): ,,sajat falu "/ .sziilofOld ", a Showa-Genroku-korszakban haszn<ilt kifejezes az idealizalt videki eletmodra
jusuma (fuszuma): fa keretes, felrecsusztathat6, rizspapirral fed ett nyilaszar6, a shoin-t:piteszet egyik sajitos eleme
gagahu (gagaku): a.z azsiai kontinensrOI szarmaz6, udvari zenei miifaj a Ueian-ko rszakban, a
bugaliu kiserozeneje
77 1
gekolmjii (gekokudzs6): .az als6k Jegyozik a f0ls6ke t", a mondas a Hadakoz6 fejedelemsegek
konlnak politikai zurlavarat fejezi ki

gendaigeki (gendaigeki): .modern muvek", az 1868 utani temakkal foglalkoz6 filmek
gesaku (geszaku): ,.bolondos" vagy .,konnyii szavak", a Kesei Edo-korszak nepszeru irodalmi
mufaja
gela (geta): fatalpujapan papucs
gii (g6): jaras, keriilet a Ritsuryo-rendszerben

goen (goen): a csaszari palota teriilete a mai Kyot6ban
Gcjira (Godzsira) : Godzilla, az atomsugardst61 muranssa valt moziszorny; az elso, 1954-ben
kesziilt filmet tobb epiz6d is kovette
gokenin (gokenin): a Kamakura-bakufu vazallus szamurajai, ,,csaladi emberek"; az Edo-korszakban kozvetleniil a shiigun ala tartoz6 kisszamu vazallusi csoport tagjaitjelentette
gongen (gongen): a shintii es a buddhizmus harmonizalasa (shinbutsu silgii) soran alkotott fogalom; azokat a shinttiistensegeket (lwmi) neveztek lgy, akiket a kulonbozo buddhak megtestesuleseinek tartottak
gosho (goso): a csaszari palota a mai Kyot6ban
gozan (gozan): .ot hegy", a Rinzai-szekta fo kolostorainak szervezete a Kamakura- es Muromachi-korszakban
goze (goze): vak nOi mesemond6 a kozepkorban
gun (gun): a regi idOkben a tartomanyok, a maijapanban a prefekrurak kisebb kozigazgatasi egysegei
gunken (gun ken): kinai kifejezes,jelentese ,.tartomanyi korzet"; a centralizalt politikai rendszer neve, ellentete a hiiken
gunki monogatari (gunki monogatari): .,haboriis tortenet", a Kesei Heian- es a Korai Muromachi-korszak nepszeru pr6zai mufaja
gun'yaku (gunjaku): ,.katonai szolgalat", ezt a szolgalatot az urak koveteltek mega vazallus
szamurajokt61, f6leg a Tokugawa-sMgunok idejen
hailcai (haikai): lasd haiku
haiku (haiku): tizenhet sz6tagos versforma, arnely a 17. szazadban alakult ki
hajiki (hadzsiki): a rnindennapokban hasznalt, miztalan agyagedenyek neve a Yayoi-korszakt61 kezdve
halcama (hakarna): imnepi alkalmakkor viselt ferfi szoknyanadrag
/zanbatsu seiji (hanbacu szeidzsi): .,klikk korminyzat", a Korai Meiji-korszak kormanyainak
pejoratlv jelzqje; arra utal, hogy az uj rendszer a Satsumaval es Choshuval kotott szovetsegnek (1868) koszonheti a letet
haniwa (haniva): a regi sirdombok, kofunok kore helyezett agyagfigurak
hatamoto (hatamoto): ,,zaszl6vivo", aki a Tokugawa-bakufu idejen rangban kozvetleniil a
daimyii alatt aJl6 harcos volt
hehito (hehito): ,Jarand6sagkent kapott hiztartas", adomanyfoldek a RitsuryO-rendszerben,
amelyeket a templomok, az e!Okelosegek es a hivatalnokok kaptak az udvart61
heimin (heimin): ,.kozember", tarsadalrni oszraly a Meiji-korszakban
hibalmsha (hibakusa): a nagasaki es a hiroshimai atomramadas tuleloje
hijiri (hidzsiri): koldul6 vagy v.indorl6 buddhista szeretes, fOleg a Heian- es Kamakura-korszakban
hinin (hinin) : lasd eta-hinin
hinoki (hinoki): japan ciprus (Chamaeryparis obtusa)
hiragana (hiragana): a katakana mellett a ketfele hangjelolojapan sz6tagiras egyike
hiratake (hiratake): a csiperkefelek csaladjaba tartoz6 gombafele (Agaricus subfu.nereus)
hiiben (h6ben): . ce!ravezeto m6dszer", buddhista fogalom; azt az elvetjeloli, amely szerint a
vallasi gyakorlatok meghatarozasakor figyelernbe kell venni az adott hivo spiritualis fejlettsegi szintjet
772
ho/um (h6ken): kinai kifejezes,jelentese ,,feudalis"; a decen tralizalt politikai rendsLer neve,
ellentete a gunlien
honjaku (hondzsaku): lasd hon.Ji suijaku
honji suijaku (hondzsi szuidzsaku): ..lenyeg es megnyilv-.inulas"; teol6giai alapelv az Igaz Ter-
meszetrOI es annak masodlagos megnyilvanulasair61, kulonosen a Heian-korszakban es a

japan kozepkor elso evszazadaiban volt nepszerii
hyakuin (hjakui n ): a renga1l61 kialakult versforma; legfontosabb ismerve az, hogy 100 hoszszabb-rovidebb (17, ill. 14 sz6tagos) versszakb61 ill, fOkent a Muromachi-korszakban volt
nepszerii
hyakush6 (hjakus6): a fOldmuves elnevezese az Edo-korszakban
hyojun (hj6dzsun): a tokyoi dialektuson alapul6 standard japan nyelv a Kesei Meiji-kort61
kezdve
ichimon (icsimon): az Ashikaga-csalad verrokona; a Muromachi-bakufu egyik politikai kateg6riaja
ie (ie): a csaladon alapul6 rokoni kotelek; a Ritsu1110-rendszer bevezetese utan ez Jett a tirsadalom egyik alapegysege
iguw (igusza): a tatamzk belelesere hasznalt nadfele (funcus effusus), magyar neve bekaszitty6
ikebana (ikebana): a viragrendezes muveszete, amelya Muromachi-korszakt61 kezdve indult
fejl6desne k, s emelkedett a ,,magas muveszetek" soraba
ikki (ikki): ..kozos tudattal'', kozi:is erofeszites valamilyen eel elerese erdekeben; a Muromachi- es az Edo-korszakban igy neveztek a nepfelkeleseket
imay6uta (imaj6uta): .mai stilusu dal'', a Heian-korszak nepszeru zenei miifaja
in (in): a kormi nyLast61hivatalosan visszavonul t (de va16jaban gyakran a hatterb61 ininyit6)
csaszar (jiihu) es palotijinak neve, fO!eg a Kesei Heian- es a Kamakurn-korszakban
insei (inszei): ,,in-kormanyzat", arnikor a hivatalosan tr6non levo csaszar h elyett a juhii <~~sszavonult csaszar) iranyitotta az orszagot
jiban (dzsiban): a parlamenti kcpviselOk szemelyes, helyi hatalmi bazisa
jidaigeki (dzsidaigeki): egy adou korr61 sz616 tortenelmi film, lasd peldfol gendaigeki
jidaimono (dzsidaimono): ,,tortenelmi drama'', a kabuki egyik valtozata
jikatasho (dzsikaraso): foldmiivelesi kezikonyv, a Kesei Edo-korszakban nepszerii, mez6gazdasagr61 sz616 ertekezes
jingihan (dzsingikan): .,az istensegek hivatala" a Ri tsuryo-rendszerben
jinja ( dzsindzsa): shinco szentely
jinrikisha (dzsinrikisa): ,,riksa", a Meiji-korszak elejen feltalalt ketkerekii, ember vontatta
u tasszalllt6 kocsi
jinsha bugyo (dzsinsa bugj6): a szentelyek es templomok fe lvigyaz6i a Tokugawa-bahu/u idejen
jiW (dzsit6): .,intezo", a Kamakurn-korszakban felil litott hivatal, arni tobbfele feladatki:irt takart (j6szagfeliigyelo, ren dfenntart6, torvenyszolga stb.)
jitsugaku (dzsicugaku): gyakorlati ismertek megszerzese, gyakorlatiassag; az Edo-korszakban
kedvelt, kinai e redetii fil ozofiai iranyLat
jiyil minken (dzsiju min ken): ..szabadsig es embei-ijogok", a Meiji-korszak egyik politikai csoportosulasanak jelszava
jumon (dzs6rnon) : ,,zsin6rmin tas agyagedeny", innen szarmazik ajomon-korszak elnevezese
joryil bungalm (dzsorju bungaku) : ,.n6i irodalom", modern kori irodalmi kateg6ria
joryil sahka (dzsorju szakka): ,,noi ir6k", modern kori irodalmi kifejezes
kabane (kabane): ,.csontrang", a melt6sagokatje!Olo cime k egyiittes elnevezese a RitsUl)'Orendszerben (6. szizad )
kabuki (kabuki): az Edo-korszak legnepszeriibb, a mai napig fennmaradt szinpadi miifaja
hagami (kagami): .tiikor", a Kesei H eian- es a Kamakura-korszakban szuletett toneneti mlivek cimeben gyakran szereplo kifejezes
kaisho (kaiso): .,talilkoz6hely", a Muromachi-korszak epiileteiben talalhat6 kozpon ti terem
773
lwmado (kamado): a Yayoi-korszakban elterjedt foz6hely neve

kami (kami): a shinto istensegek neve
kamikaze (kam ikaze) : "isteni szel"; (1) az a tijfun (taifit), amely 1281-ben szetLilalta az inviziO-
ra kesziilo mongol hadiflottat; (2) a II. vilaghaboru ongyilkos pil6tii, akik 6nke nt vallalkoztak a kuldetesre
han (kan): kinai stilusu konyv,jellemzoje a felbehajtottoldal es az eros cernaval kotottjellegzetes konyvgerinc
kana (kana): a japan sz6tagabece; m6dositott kanji, amihez a japan nyelv egyes sz6tagjait
rendeltek hoz.za
kanamajirilnm (kanamadzsiribun): olyan k6zepkori irasrendsz.er, amely lcana'k:at es kanjikat
egyarant tartalmaz
kanazoshi (kanaz6si): varosi, popularis irodalmi forma, sajatossaga, hogy csakis a kana szOtagirassal irodott
kanga (kanga): .,klnai stilusu miiveszet", ami elsosorban a kozepkor evszizadaiban es az
Edo-korszakban volt nepszeru
lwnji (kandzsi): .,kinai frasjegyek", olyan ideografikusjelek, amelyek (keves kivetellel) n em
han1fLisl, hanem j elentest abrazolnak
lwnjin (kandzsin): templomok beveteleinek novelesere szolgii.16 intezkedes, fOieg a Kesei
Heian-korszakban es kozepkor els6 evszii.zadaiban
ka11jo /Jug)6 (kandzs6 bugj6): penzii.gyi biztos a Tokugawa-/Jakufa idejen
kanpaku (kanpaku) : a fiatalkoru csiiszii.r melle kirendelt f6tan acsad6, petdaul Fujiwara-klan
Hokke nemzetsegenek tagjai a Heian-korszakban
lcanrei (kanre i): a Muromachi-korszak egyik legf6bb tisztsege, ,,felii.gyelo"
kanshi (kansi): ,,kinai nyelvu kolteszet'', ami ellentete volt a japan nyelvii verselesnek (waka)
karamono (karamono): ,.kinai aruk", amelyeket f61eg a Muromachi-korszak rangos, befolyasos csaladjai (l:enmon) mutogattak eloszeretettel
karaoke (karaoke): nepszeru dalok eneklese, amelyeknek csak a zenei alapjatjatsszak, s az en ekes megpr6balja az eredeti eload6 stilusaban visszaadni a dallamot es a szoveget; a ,.mufaj" a Showa-Genroku-korszakban szii.letett, s napjaikra az egesz vilagot megh6ditotta
hare sansui (kare szan szui): kulonosen a Muromachi-korszakban nepszen1 kerttipus
katahana (katakana): a hiragana mellett a ketfele hangjelolo japan szotagiras egyike
kawata (kavata}: a H eian-korszakban igy neveztek tirsadalom szii.n1k.ivetettjeit, akiknek .,scatusa" orokletes volt; kes6bb, az Edo-korszakban hivatalosan 6ket hivtik eta-hininnek
luu.ohu (kazoku): az el6kelosegek orokletes rangja a csaszarkoriJapanban
ketn.ishi (kebiisi): a Heian-korszakban fe lallitott csendori szervezet
ken (ken) : hosszmertek, 1hen=6 shalm (kb. 1,82 meter)
hen (ken): . prefektii.ra", a mai Japan kozigazgat.lisi ala pegysege (1868-t61)
kemnon (kenmon): .,eros csalad", tudomanyos elnevezes a befolyasos csoportokra, elsosorban a Muromachi-korszakban
hihin (kikin) : ehinseg
himono (kimono): klasszikus, kopenyszeriijapan viselet
kin (kin}: si'.tlymertek, 1 kin = kb. 0,6 kilogramm
hindai (kindai): ,,modern", a j elzot elsosorban a j apan dolgokra hasznalr.ik 1868 utan, de fO.
leg 1868 es 1945 kozott
kinsei (kinszei): ,,korai modern", alapvct6en az Edo-korszak
ko (ko): a RitsuryO-rendszerben torvenyileg meghatarozott hazcartis egysegenek e lnevezese
kiibugattai (k6bugattai): ,,a lmshik es az udvar egysege'', az 1860-as evek egyik politikai fogalm a
lwfun (kofun ) : ,,regi sir": kulturalis korszak Japan ban (kb. 4-8. szazad ), amely a tarsadalmi
elil tagjai szamara epitett jellegzetes fO!dsfrokrol kapta a nevet
kokka (kokka): kozigazgatasi fogalom; az Edo-korszakban egyaran t jelenthetett ,,tartomii.nyt", .,uradalmat", .,birodalmat", ,,nemzetet" vagy eppen ,,allamot"; a Meiji-korszakt61
jelentese az ,,allamra", a ..nemzetre" es a ,,birodalomra" szukult
774
kohu (koku): urmertek, l koku = 180 li ter gabona vagy 0,27 m'
koku (koku): lasd kuni
lwkubunji ( kokubund zsi): az egyes t.anomanyokban allami koltsegen epftett nffi buddhista
kolostor a RitsuryO-rendszerben
lwkubunsoji (kokubunsz6dzsi): az egyes tartomanyokban allami koltsegen epitett buddhista
kolostor a RitsuryO-re ndszerben
lwkudaka ( kokudaka): egy ado tt term6f0ld, illetve egy falu vagy egy uradalom ffildjeinek becsiilt eves osszterrnese; az Edo-korszakban ez alapjan hataroztak mega jovedelmeket
lwkufu (kokufu): a RitsuryO-rendszerben a tartominy (kuni) szekhelye
lwlmgaku (kokugaku): .,nemzeti miiveltseg", a mull ertekeinek felel evenfteset celul tiiz6
mozgalom az Edo-korszakban
kohugakusha (kokugakusa) : a ,,nemzeti muveltseg" iri nyzatihoz tartoz6 tud6s az Edo-korszakban
kohugaryo (kokugarj6): a tartomanyi hivatal ellenord:se alatt ill6 allami ff>ldteriilet n eve , elsosorban a Kesei Heian-korszakban
lwlrujin (kokudzsin): ,,videki'', fOleg a Kesei Mwomachi-korszakban igy neveztek a kisebb helyi hatalmassigokat
lwkusaika (kokuszaika): ,,nemzetkozive valis", a Korai Showa-Genroku-korszak politi kai j elszava
kokusaku eiga (kok"Uszaku eiga): a korrniny iltal engedelyezett filmek az 1930-as es 1940-es
Mboriis evtizedekben
lwkutai (kokutai ): ,,a nemzet val6s formija", a fogalom a csaszarkorijapin egyediilall6siigiit
es tiszteletre melt6sagat fejezi ki
home shVgun (kome s6gun): .,a rizs-shiigun", Tokugawa Yoshimune (1684-1 751) ragadvanyneve
lwn/Jinatu (konbinit6): a Showa-Genroku-korszak n agy ipari uzernei; a kifejezes a latin
combinare es az orosz kombinat sz6b61 ered
him (k6ri): korzet, kozigazgatasi egyseg a Ritsuryo-rendszerben
lwto (koto): n agy, tobbhuros pengetos hangszer, egyfajta citera
kubunden (kubunden):juttatott ffild a RitsuryO-rendszerben
huge (kuge): a csaszar csaladjinak es az udvari e!Okelosegeknek a neve, amivel megkiilonboztettek 6 ket a buluJt.61 (a bushi-csaladok egyiittese)
kumiai (kumiai): az Edo-korszakban viriigz6 kereskedelmi szervezetek neve
kun (kun ) : a llanjzk sajatsiigos japiin olvasata; lasd meg on (kinai o lvasat)
kuni (kuni): ,,helyiseg", ,,tartomany", "orszig", ,,nemzet"; a kinai nyelvbOI atve tt kifejezes,
amely eredetileg eltero me ntalis horizontotj e lentett
Kuroshio (K.urosio): m eleg, eszakkeleti irinyii tengeriramlat, amely felmelegitijapin delkeleti partvideket
kusemai (kuszemai): n epszeru 14. szizadi tancstilus
lcyogen (kj6gen): a no-eload as kozben eloadott rovid, szatirikus betet
kyomasu (kj6maszu) : iirmertek, ame lyet Toyotomi Hideyoshi vezetett be els6sorban a rizs
meresere (kb. 2 liter)
machi (macsi): ,,varos", fO!eg a Murornachi-korszakt61 kezdve
mad1i bugy6 (macsi bugj6): ,,virosi biztos" az Edo-korszakban
machishU (macsisu): ,,virosi n epek" a Hadakoz6 fej edelemsegek korab61 (Sengoku j idai)
mandara (mandara): ,,mandala", eredetileg egyes hindu es buddhista ir.lnyzatokban haszni lt ritualis alkotis, amely a \~ lagegyetemet vagy az emberi tudatotjelenitette rneg szimbolikusan ;Japanban a Kesei Heian-korszakban es a kozepkor elso szazadaiban terjedt el
mandokoro (mandokoro): a po litikai iigyek hivatala, amelyet 1191-ben aJHtottak fel a K.amakura-ballu/u korai idoszakiiban
manga (manga): j ellegzetes rajzstilus (kepregeny, rajzfilm ), amely ma mar viligszcrte ismert
es igen n epszeru
775
mapp6 (mapp6):
.,a t61veny vege"/,,az utols6 ti.irveny korszaka", a Tiszta Fold (Jodo)-szekta

tanit.asaiban szcreplo kifejezes; azt az idoszakotjeli.ili, amikor Buddha tanitasai ervenyiikcc vesztik, s a vilag a viszilykodas es haboruskodas korszakaba lep
matcha (maccsa): a teaszertartasokon h asznalt porra 6r6lt tealcvel
rnatsuri (macuri): helyi feszcivil
matmtake (macutake): a tolcsergombak csaladjaba tartoz6 gombafaj (Armilla1fo edodes)
metsuke (mecuke): ,,ellen6r", az Edo-korszak egyik legmagasabb tisztsege
rnikky6 (mikkj6): ezoterikus, tantrikus buddhista iranyzat, peldaul a Heian-kors:rnkban ne pszerii Shingon-iskola
milw (miko): ,,samanno" (Korai Heian-korszak)
miyake (mijake): vazallusi fold a 6. szazadban
miyaza (mijaza) : a helyi sLentelyekhez tartoz6 tagok szervezete f61eg a Kamakura-korszakt61
kezdve
mizuho kuy6 (mizuko kuj6) : ,,magzati szertart<is", olyan rftusok, amelyekkel a magzatokat
vedo es segito szellemekj6indulatat igyekcztek elnyerni, f6leg a Shiiwa-Gen roku-korszak
elejen
mizu mondai (mi:m mondai ): vita a viz felhasznalasar61 (elsosorban i.intozes celjab61) az
Edo-korszakban
moga (moga): ,,modern Jany", az 1920-as evekben elterj edt sztereotipia
nwnogatari (monogatari): ,,mese", ,,tortenet", ona116 irodalmi kateg6ria, amely a H eian-korszakban sziiletett meg
mura (mura): falu
my6 (rnj6) : a Kesei Heian-korszakt61 kezdve a helyi, befolyasosabb szemelyek tulajdonaban
i116 fOldteriile t elnevezese
myoshu (mj6su): .,neves f61d gazdaja", roldbirtokos paraszt a Heian-korszakt61 kezdve
myoshu .shiki (mj6su siki) : az a jog, amely biztositja egy adott myoslm szamara a ne ki jar6
myMoldteriiletet (myoden) es az abb61szarmaz6 beveteleket (pl. a f0ldmuvel6k t61 szarmaz6 ad6, kozmunka stb.}
nakama (nakama): az Edo-korszakban vir;\.gz6 kereskedelmi szervezetck neve
namazu (namazu): fO ldrengeseket okoz6, f6ld alatt cl6 mondabeli hal, a mely fUleg a Kesei
Edo-korszakban tun t fel sokszor a fol kl6rban
Namu Amida butm (Namu Amida bucu) : .megidezni I segitsegiil hivni Amida (Amitabha}
n evet", a Tiszta Fold (Jodo)-szekta mantraja a Kesei Heian-korszakt61
Namu Myoh6 Rengekyu (Namu Mj6ho Rengekj6) : ,,megidezni"/,,segitsegi.il hivni a SzemFcher L6tusz-szutrat", a Hokke-szekta mantr4ja a Kesei Kamakura-korszakt61
Nanbolmch6 (Nanbokucs6): deli es eszaki udvarok kora (1331-1382)
nenbutsu (nenbucu): .,Buddha nevenek recitalasa" a namu Amida btttsu, azaz a Tiszta Fold
Qiido)-szekta mantrtanak segitscgevel
nenbutsu odori (nenbucu odori): ,,elcincolni a nmbutsut", azaz elerni a vallasi onkivilletet; ez
elsosorban a kuzepkoriJi-szektara voltjelle mzo
nengiJ (neng6 ): ,,az evek elnevezese", az a nev, amelyet az uralomra keriilt csaszar az adou
uralkodasi idoszaknak; ezta szokasta kontinensr61 vette atJ apan a 7. szazadban; lenyegeben megegyezik a Meiji-korszakt61 bevezetett gyakorlattal, amikor a csaszaro k uralkodasat ki.ilonboz6 j elzOkkel illettek, pl. Showa-korszak (Hirohito csaszar esetebe n)
nihonga (nihonga) : ,j apan festeszet", a Kesei Meiji-korszakt61 hasznalt muveszeti kateg6ria
nikki (nikki): ,,napl6", a monogatari mcllett a Heian-korszak masik nepszeru pr6Lai mufaja
ninennaku (ninennaku) : ,,nines masodik gondolat"; az 1820-as evekben a partvideket vedo
egysegek azonnal, kesedelem nelki.il v.i.laszoltak min den velt es va16s fenyegetesre, a kifejezes erre a magatartasra utal
ningy6 jururi (ningj6 dzs6rnri) : nepszeru babjatek az Edo-korszakban
no (no): dnimai mufaj, amely a Muromachi-korszakban alakult ki;jellemz6je tobbek kozott
776
a szerepl6k idealizalasa, a sajatsagos absztrakci6, a magaszros temak es a hagyoman ros ertekek (a hazafisag, a Csaszar iranti huseg, a sziiJotiszteJet stb.) vedeJme
nohon shugi (nohon sugi): ,,agrarizmus", a videk tamogat.isanak elve az ujkori, imperialista
Japan ban
nuhon shugisha (n6hon sugisa): ,,agri6ta", a videk erdekeinek ve<lelmezoje az ujkori, imperialistaJapanban
odoi (odoi): fOJdsanc Kyoto koriil, amelyet Toyotomi H ideyoshi emeltetett
ofumi (ofumi) : a nenbutsuval kapcsolatos dogmatika egyszen'.i nyelvezeten val6 megfogalmazasa a hivOk szamara,jellegzetes japan levelstilusban, ezeket Renn yo frta a 15. szazadban
ornetmke (6mecuke): ,.nagy ellenor", az Edo-korszak egyik legmagasabb tisztsege
on (on): a kanji'k kinai olvasata; lasd meg Jwn

onbyalmsM (onbjakus6): .,tiszteletre me!t6 fOldmuves", az Edo-korszakban adott tiszteleti
nev
onnagata (onnagata): a kabubban igy nevezik a n6ket megszemelyesito ferfiakat
otogizoshi (otogiz6si): rovid, sz6rakotat6, olvasmanyos, hetkoznapi nyelvezeten frodott kozepkmi tortenet
Oyashio (Oj asio): hideg, delnyugati iranyu tengeraramlat, Japan eszakkeleti pa rtvideke
men ten
pachinko (pacsinko): a kiilonfele flipperek elnevezese a maiJapanban
raigo (raig6): az Egb61 alaszatl6, s a hfrek elott megjeleno Amidar61 keszitett festmeny; foleg
a Kesei Heian- es a Kamakura-korszakra voltjellemzo
ralmgo (rakugo): az Edo-korszakban nepszen'\ve valt vicces torteneteket e16ad6 mufaj
rangaku (rangaku) : ,,holland ismeretek", tehat olyan, Eur6paval es vilaggal kapcsolatos ismeretek, amelyek a hollandok reven jutottak el az elszigetelt Edo-kori Japanba
ren.ga (renga): a Muromachi-korszakban nepszeru versforma (,.lancvers")
ritsury6 (ricurj6): 701-ben kiadottjogtiir, amelybe a biintetojogi cikkelyek (ritsu) mellett a
kozigazgatasi es a ,,polgarjogi" torvenyeket (ryu) is felvettek
ritsuryo seido (ricurj6 szeido): a biinteto es polgari torvenyek egysege a Ritsury6-rendszerben
ruju (r6dzsu): ,,oreg tanacsos", a Tokugawa-baku/u 4-5 tagli tanacsanak tagjait n eveztek igy
ronin (r6nin): ur nelkiil maradt szamuraj az Edo-korszakban
ronsu (ronsz6): frott formaban zajl6 ,.irodalmi vita", velemenycsere, illetYe -iitkoztetes a mai
Japan ban
ryosai kenbo (1j6szai kenbo): ,j6 feleseg, boles anya", az ujkoriJapanban ezt tartottik az eszmenyi asszony ismervenek
saibara (szaibara) : ne pi balladak a Heian-korszakbol
sahe (sake): rizsbor
sankin kotai (szankin k6tai): az Edo-korszakban kialakult szokas; a shiigun rendelete ertclmeben a daimyciknak egy meghatarozott idoszakot (gyakorlatilag tuszokkent) mindig Ed6ban kellett tolteniiik a shcigun udvaraban
sarailie (szaraike): sekely vizu tavacska, amely viztarozokent szolgalt az elarasztott rizsfOldek
ontozeseh ez, aszalyos idoszakokban ezekb61 potoltak ki a hiany6 vizmennyiseget; elsosorban a Kesei H eian-korszakban es a kora kozepkorban volt elte rjedt ez a gyakorlat
sarugaku (szarugaku): ,,majom tanc"; zenes-tancos-akrobatikus darab, a Kesei Heian-korszakban ebbol alakult ki a tanckiserettel elcfadott tortenetek mufaja
samgaku n6 (szarugaku n6): a sarugalm-csoportok eloadasainak neve a Muromachi-korszaktol kezdve
sasara (szaszara): ,,barnbuszcsap6", a kozepkorban a sekll'jii bushi ezzel ad ta meg a tortenetek
meselesenek ritmusat
sashidashi (szasidasi): a jogos foldhasznalat ellenorzese az adott foldte riiletre vonatkoz6 dokumentumok fe liilvizsgalataval; kiiIOnosen a 16. szazad masodik feleben alkalmaztak
gyakran ezt a m6dszert
seihen. (szeihen): kormanyvaltas, politikai valsag
777
seii taishOgun (szeii tais6gun): .,barbarh6dit6 nagy generalis", a sMgunatus (bahufu) idejen ez
volt a shiigunok hivatalos tirulusa; az e lnevezes a RitsuryO-rendszer idoszakabol szarmazik,

amikor azokat illetrek ezzel a dmmel, akikct ideiglenesen a hadjaratok vezetoinek neveztek ki
seinendan (szeinendan ): a csaszarkor idejen hivatalosan el61eptetett ..fiatalok csoportja"
seklryii bushi (szekltj6 busi): kozepkori ti:irtenetmeselu
Sengoku jidai (Szengoku dzsidai) : Hadakozo fejede lemsegek (a daimybk) kora (1467-1568)
sento gosho (szent6 goso): a csaszari tr6n v.iromanyosanak palotaja a mai Kyot6ban
sesshO (szess6) : a gyermekcsaszar melle kinevezett regens (Heian-korszak)
setsuwa (szecuva): aHeian-korszakban kialakult irodalmi mufaj; rovid, tanulsagos anekdota
sewamono (szevamono): ,,cirsadalmi drama", a ka/Juki egyik valtozata (3 fe lvonasos)
shahu (saku): hosszmertek, 1 shalm = 30,3 centimeter
shiki (siki): (1) Ritsury6-rendszer joggyakorlatanak reszletes szabalyai es leirasa; (2) az udvari szcrtartasok szabalyai
shikken (sikken ): a /Jakufu iigyeit osszefogo es ezzel a shiigunt segito regens a Kamakura-bahufu idejen; ebbcn az idoszakban a shilzlien a HojO-klan tagjai koziil keriilt ki
shindenzulmri (sindendzukuri) : ,,hal6palota-stilus", a H eian-kori elOkelosegek szamara epiilt
rezidenciak epiteszeti stilusa
shinden (sinden): ,,uj folde k", a nepesseg novekedesevel, s az ujabb es uj abb szuzfoldek feltUresevel, idonkent sziiksegesse valt a regi te lepiilesek kibovitese vagy uj ,,alfalvak" letrehozasa
shingaku (singaku ): ,,a sziv tanitasa" mint a bolcsesseg eleresenek egyik modja; vallasi es erkolcsi mozgalom az Edo-korszakban, alaplt6ja Ishida Baigan (1685-1744)
shingeki (singeki) : ,.uj drama", az europai szinjatszason alapul6 uj stflus a Meiji-korszakt61
kezdve
Shin Kankakuha (Sin Kankakuh a): ..Uj Erzekek Iskolaja", az 1930-as evek egyik irodalmi
ir.inyLata, amely egyertelmu e ur6pai hacist tiikroz
shinlwnsen (sinkanszen): .. puskagoly6expressz", ajapan gyorsvasuton kozleked6 szerelvenyek neve, az elso palyat 1964-ben, a fOv.irosban rendezettolimpia elott kezdtek cpiteni
shinok6sh6 (sin6k6s6): .szamuraj-fOldmuves-kezmuves-kereskedo", a rarsadalom eszmenyinek tartott fel osztisa az Edo-korszakban
shinpa (sinpa): .uj iskola", az uj es a regi stllusokat otvozo dramai mufaj a Kesei Meiji- es a
Taish O-korszakban
shinpan (sinpan): ,,rokon daimyo", a Tokugawa-shiigunok harom csoportba soroltak a daimybkat, az egyik ilyen csoportot alkottak a shinpanok, lasd m egfudai, tozama
Shin Shinrigakuha (Sin Sinrigakuha) : .Uj Pszichol6giai Iskola", az 1930-as evek egyik irodalmi iranyzata, amely cgyertelmii eur6pai hatast tiikroz
shin shii.hyo (sin sukj6): ,.uj vallas", azoknak a kiilonfele uj vallasi iranyzatoknak a neve, amelyek a Kesi Edo-korszak es az 1930-as evek kozottjelentek megjapanban; a meg ujabbakat
shin shin shii.kyiinak nevezik
shintaishi (sintaisi): ,.tti tipusu kolteszet", a Meiji-korszak egyi k uj kolteszeti su1usa, lenyegeben az eur6pai formak osszefoglalo n eve
shira/Jyiishi (sirabj6si): Heian-kori noi cincos-enekes
shishi (sisi): politikai aktivista (1860-as evek)
shishiisetsu (sisoszecu ): ,,enregeny", a Meiji-korszakban megjelent uj, sajatosan j apan pr6zai
stilusa, amely a Showa-korszakban elte viragkorat
shiso (siszo): a kinai bazsalikom Japanban elterjedt egyik alfaja (Perillafrutescens)
shizen shtigi (sizen sugi): ,,naturalizmus", a gesaku ,.ellenstilusakent" kiaJakult prozai miifaj a
Meiji-korszakban , amely a hatalom tamogatasat is elvezte
shizoku (sizoku): ,,dzscntri", a Meiji-korszakban ezt a cf met adomanyoztak a rangjuktol m cgfosztott szamuraj oknak
~hoen (soen): maganfoldek a H eian-korszakban
778
shoinzukuri (shoinzukuri): a Muromachi-korszak meghatlrozo epiteszeti stilusa, a mai napig

fennmaradt
sh6ji (s6dzsi) : ,,csuszo ajt6", konnyli fakeretes ajt6, amelyet fenyiteresztu rizspapirral fedtek;
a shoin-Cpiteszetjellegzetes eleme
shokunin (sokunin): .,keresked6"; a kereskedUk retege a kozepkorban v-alt ona116, elismert
tarsadalmi retegge
shoshidai (sosidai): a kyot6i helytan6; a Tokugawa-bakufu egyik magas kozigazgatasi hivatala
shaya (soja): ,,faluf6nok" az Edo-korszakban
shugo (sugo): .,vednok"; a Kamakura- es a Muromachi-ba/rufu tisztsegvisellije a kumban
shuin (suin): haj6zasi engedely az Edo-korszakban; ennek birtokosai szabadon kereskedhettekjapanon kiviil
shunga (sunga): .,tavaszi kepek'', erotikus tcmaji'.1 kepek neve els6sorban az Edo-korszakban
shim (suu): uszi eso; a tajfunokkal kapcsolatos fogalom
so (sz6): onmagat kormany-Ll'.i faluk6z6sseg a kozepkorban
soja (sz6dzsa): az egyes tartomanyok kisebb helyi szentelyeinek szertartasait egy helyen elvegzo, kozponti shinwszentely, s emellctta Tartomanyi IIivatal (Kokuga) shinloszertartasaival foglalkoz6 hivatal; eluszor a H eian-korszakb61 vannak r61a forrasok, de a kozepkorban es a kora ujkorban is leteztek
Sonnu jui! (Szonn6 dzs6i!): .,Tiszteld a tennut, \.izd ki az idegeneket!"; az 1860-as evek egyik
legfontosabb politikai elve esjelszava
sueki (szueki): fazekaskorongon kialakitott, magas hofokon kiegetett kemeny falu edenyfeleseg a Kofun-kulturaban
sugi (szugi): japanciprus, szugifenyo (C1yptom.eria japonica)
suibolm (szuiboku): ..tintavonal festmen y", az azsiai kontinensr61 szarmazu festeszeti technika, amely fOleg a Muromachi-korszakban volt nepszen1, sumienek is szokas nevezni
suijahu (szuidzsaku): lasd honji suijalm
suiko (szuiko}: kamattal terhelt kolcsonvetomag (rizs) a R.itsuryo-rendszerben, ennek gyakorlata valamikor az 5. szazadban alakult ki
sumie (szumie): lasd suibolm
suma (szumu): a hagyomanyos japan birk6zas neve
sushi (szusi): etelfeleseg, amelynek fO hozzavaloja az ecetes rizs
taifu (taifU): ,,tajfun"
Taihei (taihei): ,,Nagy beke", az Edo-korszak egyik elnevezese
tandai (tandai): a kozpontt61 tivolabb eso, fontos helyekre (peldaul Ky6t6ba} kirendelt
tisztviselo (felugyel6) a Kamakura- es Muromachi-ba/cu/u idejen
tanha (tanka): ,,rovid dal", 31 (5-7-5-7-7) momb61 (azaz sz6tagb61) a116 waka
tatami (tatami): naddal, sassal toltott matrac, amellyel a bclso terek padlozat:it boritottak; a
shoin-Cpiteszetjellegzetes eleme
tenjinsama (tendzsinszama): Sugawara no Michizane szelleme; a Kesei Heian-korszakt61
kczdve u lett a kitan6i szentely es a Tenjin-kultusz fO istensege
tenka (tenka): ,,birodalom", a 16. szazad vegetOI eloszeretettel hasznalt, eredetileg kinai fogalom
Tenlcafubu! (Tenka fubu!): ,,Erovel konnanyozd a birodalmat! ",Oda Nobunaganak tulajdonitott mondas
tenko (tcnk6): ,,rehabilitaci6", a devians elemck ujb6li beillesztese a tarsadalomba, az
1930-as evek politikai gyakorlata
tenno (tenno): ,,egi csaszar",Japan uralkod6janak ne\e; koriilbe lul 700-tol kezdve nevezik
igy a csaszarokat
tofu (tofu): preselt sz6jababb61 keszult turoszen'.i, puha etc!, altalaban szogletes adagokban
szolgaijak fel
tokonoma (tokonoma): ablakfUlke, alkov; a ~hoin-Cpiteszetjellegzetcs e leme; a padl6 cs a fa!
779
talalkozasanal a padl6t kisse bcsullyesztik, s a bemelyedesbe diszeket (kepek, viza stb.)

helyeznek
tolmsei (tokuszei): ,,rendelet az erenyes kormany.liisr61", az ad6ssagok merseklesi:tvagy eltorleset kimond6 rendelet, elsosorban a Kesei Kamakura-korszakt61
tonseisha (tonszeisa): a vilagt61 visszavonult ember; fOleg a Kesei Heian-korszakban es a kOzepkorban hasznatt kifejezes
to-n'ya (tonja): kereskedcThaz a kozepkorban; viragkoruk az Edo-korszakra esett
tozama (cozama): ,,kulso daimyo": (1) a Tokugawa-shogunok harom csoportba soroltiik a daimyiikat, az egyik ilyen csoportot alkottak a tozamcik, Ok voltak azok, akik csak a sekigaharai
csata utan (1600) ismertek el a T okugawa-klan foseget, lisd meg shinpan,fudai; (2) a kozepkorban azoknak a bushiknak az elnevezese, akik egyik huberes csoporthoz sem tartoztak
tsuchi ikki (cucsiikki): ,.helyi fe lkeles", a videki sze1vezodesek es ezek tiltakoz6 megrnozdula
sai a Muromachi-korszakban
tsulw shoin (cuke soin) : irasra szolga16 falmelyedes, alk6v; a shoin-<!piteszetjcllegzetes eleme
uchi harai (ucsi harai): ,.lon i es uzni", az idegen haj6k tivoltartasanak taktikaja, fOleg a 19.
szazad elejen
uchilwwaslii (ucsikovasi): ,.hazrombolis", a Kesei Edo-korszak varosi felkelesei nek elnevezese
uji (udzsi): ,Jeles nemzetseg", a Yamato-all am ban a hatalmat gyakorl6 reteg elnevezese; egyfajta ,.nemzetsegi-torzsi" csoport, amely egyes elemeiben a sk6t klanokra emlekeztet
ujigami (udzsigami) : az uji istensege
uji no kami (udzsi n o kami): az uji elso embere
ukiyo (ukijo): ,,a muland6 foldi vilag", kifejezes az or6m6ket nylijt6, de tovauino eletre,
amely gyakran felbukkan az Edo-korszak irodalmaban es muveszeteben
ukiyoe (ukijoe): ,.a muland6 fOldi vilag kepe",j apin fametszetek az Edo-korszakban
ukiyozoshi ( ukijoz6si): ,.a muland6 fold i vilag meseje", a varosi emberek i:letet bemutat6, mclankolikus hangvi:telU, ugyanakkor realisztikus elbeszi:les (vagy elbeszelesek lancolata)
ume (ume):japanszilva (Prnnus mume)
utae (utae): a Heian-korszak nepszen1 verselesi stilusa
wabid1a (vabicsa): ,,puritan tea", a teaszertartis egyik formaja, amely Hadakozo fej edelemsegek koraban volt kiilonosen nepszenI a varosi elit kureben
wabun (vabun): ,Japan stilusu iris", a j apan sz6tagibecen, a kandn alapul6 irasm6d
waka (vaka): ,Japan dal", a japan nyelvii kolteszet neve; a Ritsuryo-rendszerben alakult ki, de
csak kesObb terjedt el szeles korben
wakan renlm (vakan renku): olyan verselesi forrna, amelyben felv.:i.lcva talalhat6kjapan es a
kinai stilusban (nyelvezeten) irt verssorok; kulonosen a Kamakura-korszakban volt nepszeru
wah6 (vak6): .Japan kal6zok", a kelet-azsiai vizeket es p artvi~eket rettegesben tart6 ,,ka16z-keresked6k" a Kamakura- es Muromachi-korszakban
watalmshi shOsetsu (vatakusi s6szetcu): lasd shish6setsu
wayu setchil (vaj6 szeccsu): ,,kelet es nyugat6tv6zese", a csaszarkoriJapanban nep~-zen1 kulturalis eszmeny
yaku (jaku) : a f6lddel es mis iigyekkel kapcsolatos jogok es kotelessegek alkalmazasa a
shikzben foglaltak ertelmeben es szellemeben
yalmza (jakuza): bunszovetkezetek a 20. szazadiJapanban, a ,Japan mafia"
yamabushi (jamabusi): hegyi aszketa, elsusorban a shugendii-hagyomanyokhoz kapcsol6d6 fogalom
yamase (jamasze): a Tohoku f6 le ny-aron erkez6 sarki eredet1i levego huslto hatisa
yen (jen): Japan h ivatalos penzneme, amelyet a Meiji-korslakban vezettek be (japii.nul
,.en"-nek ejtik)
yoga (j6ga): .,nyugati festcszet", muveszeti kategoria a Kesei Meiji-korszaktul kezdve
780
yohi hito Uoki hito): ,J6 ernberek'', a Heian-korszak tarsadalmi elitje nevezte igy sajat magat
yoma U6ma): . nyugati stilusu sLOba", f6leg a 20. szazadi lakasok eseteben
)'Dnaoshi Uonaosi): ,,a vilag meglijitisa", a gyokeres tarsadalrni valtozasokat akar6 mozgalmak ,,celkitiizese" a Kesei Edo-korszakban
.~ugei (jugei): ferfihoz melt6 tett; a 17. szazadi Ky6to muertoinek kulturalis eszmenye
yilgen Uugen): ..kecses elegancia" a 116-dramaban; ez az esztetikai alapkovetelmeny a regebbi
korok kolteszetere j ellemzo eszmenyb61, a finom misztikumb61 sziiletetl meg; a tokeletes, titokzatos es rnegfoghatatlan szepseg
za (za): eload6muveszek engedellyel miikodo csoportja, f61e g a Kesei Heian-korsza.kban es a
kozepkorban
zadankai (zadankai): ,,kerekasztal-cirgyalasok", az ertelmiseg eszmecserejenek egyik m6dja,
elsosorban a 20. szazadban
Zaibatsu (zaibacu): gazdasagi tarsuJas, egyfajta konszem; nagyobb meretii Uzleti vallaJkozasi
forma, amely a Kesei Meiji-korszakban alakult ki, s az 1920-as es 1 ~30-as evekben viragzott
zaigo gunjinkai (zaig6 gundzsinkai): a katonai rartalekosok szervezete az ujkori, imperialista
J apan ban
un'ei /Jijutsu (zenei bidzsucu): ,.avantgard", miiveszeti forma az 1930-as evekt61
zuihitsu (zuihicu): ,.az ecset kedve szerint"; vegyes irasok, irodalmi mufaj, elsusorban a Kesei
Heian-korszakban , egyfajta essze
781
c FOGGELtK ~
Kiegeszft6 bibliografia
Megjeg;yzis: A fomismuvek alabbi listaja olyan miiveket is tartalmaz, amelyek az egyes fejezetek labjegyzeteibOl kimaradtak, de swrosan a konyv, illetve az adott fej ezet temajihoz kapcsol6dnak.
Fontosabb altalanos bibliografi ak

A Guide to R.efr!rence Boolu for Japanese Studies. T okyo, 1997, International House of Japan
Library.
Haenisch, Wolf- Praesent, Hans: Bibliographievonjapan 1936-1937. MitErganzungenfardie
Jahre 1906- 1935. Leipzig, 1940, K. W. Hierseman n.
Bibliography ofAsian Studies. Annual edition. Ann Arbor, NIT., Association for Asian Studies.
(www.aasianst.org)
Dower,John W. -George, T. S.:Japanese History & Culture from Ancient to Modmi Times. Seven
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, Marcus '\\Tiener Publishing.
Gardner, James L.:]apanAccess. A Bibliography ofBibliografJhies. Salt Lake City, 1990, Wing of
Fire.
Honjo Eijiro (ed.): Nihon keizaishi dai bunken. 7 vols. Kyo to, 1933-1977, Nihon Keizaishi
Kenkyii.jo of Osaka Keizai Daigaku.
~achod, Oscar: Bibliography of the]a/1anese Empire 1906-1926. 2. vols. London, 1928, Goldston.
Praesent, Hans - Haenisch, Vfolf: Bibliographic von]apan 1933-1935. MitErganzungen fiir die
jahre 1906- 1932. Leipzig, 1937, K. W. Hiersemann.
Silberman, Bernard S.:Japan and Korea. A Critical Bibliography. Tucson, 1962, The University
of Arizona Press.
Wenckstein, Friedrich von : A Bibliography of theJapanese Empire. 2. vols. Leiden, 1895, E. J.
Brill.
Yasuko Makino - Mihoko Muki:Japa n andJapanese. A Bibliographic Guide lo Reference Sources.
Westport, 1996, Greenwood Press.
Szaklapok, peri odikak

ActaAsiatica. T6k)'6, 1961-, Institute of Eastern Culture.
American Historical Review. 1895-, American Historical Society.
Critical Asian Studies. 1967-, Cedar MI., Routledge Journals. Forme rly, 1-32. vol. , Bulletin of
Concerned Asian Scholars.
Early Modem j apan. An lnterdiscifJlinary]oumal. 1995- , Early Modern Japan Network.
Harvard journal ofAsiatic Studies. Cambridge, MA., 1936-, Harvard Yenching Institute.
japan Quarterly. Tokyo, 1954-, Asahi Shinbunsha.
Japanese journal of Religious Studies. Nagoya, 1960-, Naman Institute for Religion and
Culture.
782
journal of Asian Histmy. Wcisbaden, 1967- , Harrnssowitz Verlag.

journal of A.iian Studies. Ann Arbor, MI., 1956--, Association for Asian Srudies.
Journal ofJapanese Studies. Seattle, 1974-, Society ofJapanese Studies.
Joumal of the Amnican Oriental Society. 1843-, American Orient.al Society.
Modem Asian Studies. New York, 1967-, Cambridge University Press.
Monumenta Nipponica. Tokyo, 1938- , Soph ia University.
Shigaku zasshi [HistoricalJournal ofJapan]. Tokyo, 1892-, Shigakkai.
Transactions of the Asiatic Society ofjapan. Tokyo, 1872- , Asiatic Society ofJapan.
Tovabbi szaklapok: In Dower,John W. -George, T. S.:Japanese Histmy & Culturefrom Ancient
to Modern Times. Seuen Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, Marcus Wiener
Publishing.
Kezikonyvek
Angol nyelvii kiadvanyok

Allinson , Gary D.: The Columbia Guide to Modern Japanese History. Ne\v York, 1999, CUP.
Dower,John W. - George, T. S.:japanese Histmy & Culture from Ancient to Modem Times. Seuen
Basic Bibliographies. 2nd ed . New York, 1995, Marcus Wiener Publishing, 417-424. p.
Frederic, Louis: j apan Encyclopedia. Cambridge, MA, 2002, HUP.
H uffman, James. L.: Modem japan. An Encyclopedia of Jlistmy, Culture and Nationalism. New
York, 1998, Garland Publishing.
KudanshaEncyclopedia ofjapan. 9. vols. Tokyo, 1983, K6dansha.
j apan nyelvii kiadvanyok

Asahi nenkan. Annual edition . Tokyo, Asahi Shinbunsha.
Asoshietsu Nichigai (comp.): Jinbutsu refarensu jiten. 2 vols. Tokyo, 2003, Kinokuniya.
Nihonshi daijiten. 7 vols. Tokyo, l 992-4, Heibonsha.
Nihon rekishi daijiten. 22 vols. Tokyo, 1961, Kawade Shobo Sh insha.
A 1talanos muvek
Guttman, Allen -Thompson, Lee:Japanese Sports. A History. Honolulu, 2001, UIIP.
Hall,John Whimey-J ansen, Marius B. - Kanai Madoka- Twi tchen, Denis (chief eds.): The
Camlnidge Histmy ofJapan. 6 vols. Cambridge, 1988-1 999, CUP.
Ishige Naomichi: The History and Culture ofJapanese Food. London, 2001, Kegan Paul.
J ansen, Marius B.: The Making of Modem Japan. Cambridge, MA., 2000, HU P.
Lu, DavidJohn:japan. A Documentary History. 2 vols. Armonk, NY., 1996, M. E . Sharpe Inc.
Mori Osamu: TypicalJapanese Gardens. Tokyo, 1962, Shibata Publishing Co. Ltd.
Sansom, George B.: A History ofJapan. 3 vols. Stanford, 1958-1963, SUP.
Smith, Bradley: Japan. A History in Art. Garden City, NY., 1964, Dou.bleday & Co.
Tsunoda Ryusaku et a l.: Sources of theJapanese Tradition. New York, 1958, CUP.
I. resz
Foldrajzi komyezet
Kimura Toshia c t al.: Geology ofJapan. Tokyo, 1991, UTP.
Teilwku's Complete Atlas ofjapan. Tokyo, 1977, Teikoku-shoin Co., Ltd.
The Association ofJapan ese Geographers (ed.): Geography ofjapan. Tokyo, 1980, Teikokushoin Co., Ltd.
783
Totman, Conrad: Preindustrial Korea and japan in Ecological Pmpective. Leiden, 2004, Brill.
Trewartha, Glenn T.:]apan. A Geography. Madison, l 965, The U niversity of Wisconsin Press.
Yoshida Takashi (ed.): An Outline of the Geology ofjapan. 3rd ed. Kawasaki, 1976, Geological
Survey ofJ apan.
A gyujtogetff eletm6d idffszaka

Barnes, Gina L.: China, Korea and japan. The Rise of Civilization in East Asia. London, 1993,
Thames & Hudson.
Barnes, Gina L.: HoafJinhan, ]Umon, Yayoi, Early &rean States. Bibliographic Reviews of Far
Eastern Archeolof!:Y. Oxford, 1990, Oxbow Books for East Asian Archeology Network.
l kawa-Smi th, Fumiko: Current Issues inJ apanese Archeology. American Scientist, vol. 68 no. 2
(1980), 134--145. p.
Imamura Keiji: Prehistoricjapan. NewPenpectives on InsularEa.st Asia. Honolulu, 1996, UHP.
Koike Hiroko: Exploitation Dynamics During the J omon Period. In Aikens, C. Melvin Rhee, Song Nai: Pacific Northeast Asia in Prehistory. Pullman, WA., 1992, Washington State
University Press, 53-57. p.
Komei Sasaki: T he Wa People and Their Culture in AncientJ apan. The Culture of Swidden
Cultivation. A ctaAsiatica, no. 61 (1991), 24--46. p.
Koyama Shuz6:Jomon Subsistence and Population. Semi Ethnological Studies, no. 2 (1978),
1-65. p.
Mizoguchi Koji: An Archeological History ofjapan 30, 000 B. C. to A.D. 700. Philadelphia, 2002,
University of Philadelphia Press
Pearson, Richard].: Ancient]apan. New York, 1992, Blaziller.
Pearson, Richard J. (ed.): Windows on the Japanese Past. Studies in Archeology and Prehistory.
Ann Arbor, MI., 1986, Center for Japanese Studies, University of Michigan.
Yamamoto Kaoru: Space-time Analysis of Raw Material Util ization for Stone Implements of
TheJomon Culture inJapan. Antiquity, vol. 64 no. 245 (December 1990), 868-889. p .
II. resz
A korai ivszazadok
Aoki, Michiko Y. (tr.): Records of Wind and Earth. Ann Arbor, MI., 1997, Association for Asian
Studies, University of Michigan.
Aston, W. G. (tr.): Nihongi. Chronides ofjapan from the Earliest Time to A.D. 697. 1972, Tuttle
Publishing.
Batten, Bruce L.: To the Ends ofjapan. PremodemFrontiers, Boundaries and Interactions. Honolulu, 2003, UHP.
Brown, Delmer M. (ed.): The Cambridge History ofjapan. Vol. 1. Ancient japan. Cambridge,
1993, CUP.
Crawford, Gary W.: The Transition to Agriculture in J apan. In Gebauer, Anne Brigitte Price, T. Douglas (eds.): Transitions to Agriculture in Prehistory. Madison, WI., 1992,
Prehistory Press, 117- 132. p. /Monographs in World Archeology, n o. 4/
Denoon, Donald et al. (eds.): Multiculturaljapan. Pa/,eolithic to Postmodern. Cambridge, 1996,
CUP.
Farris, William Wayne: Sacred Texts and Buried Treasures. Issues in the Historical Archeology of
Ancient japan. Honolulu, 1998, UHP.
Holcombe, Charles: The Genesis ofEast Asia, 221 B. C. -A.D. 907. Honolulu, 2001, UHP.
Hudson, MarkJ.: Ruins ofIdentity. Ethnogenesisin theJapanese Islands. Honolulu, 1999, UHP.
Hudson , Mark]. - Barnes, Gina L.: Yoshinogari. A Yayoi Settlement in Northern Kyushu.
MonmnentaNipponica, vol. 46 no. 2(Summer1991), 211- 235. p.
Piggott, Joan R.: Chieftain Pairs and Corulers. Female Sovereignty in Early Japan. In
784
Tonomura H itomi et al. (eds.): Women and Classinja/xmese History. Ann Arbor, MI., 1999,
Center for J apanese Studies, University of Michigan , 17-52. p .
Piggott, Joan R. : Th.eEml>rgence ofjap(mese Kingship. Stanford, 1997, SUP.
Tsunoda Ryusaku (tr.) - Goodrich, L. Carringron (ed.): japan in the Chinese Dynastic
Histories. South Pasadena, 1951 , P. D. & Ione Perkins.
Rits ury6- rendszer
A.ttatanos muveh
Dower,Joh n W. - George, T. S.: ] a/>anese History & Culturefrom Ancient to Modem Times. Seven
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, Marcus Wiener Publishing, 27-37., 72-84. p.
Shively, Donald H. - McCullough, \Villiam, H. (eds. ): The Cambridge Hislu1y ofj apan. Vol. 2.
Heianjapan. Cambridge, 1999, CUP.
Gazdasag, politilw, tarsadalom

Adolphson, l.\1ikael, J .: The Gates of Power. MonllS, Courtiers and Warriors in Premodem Japan.
Honolulu, 2000, UHP.
Batten, Bruce L.: Fore ign Threat a nd Domestic Reform. The Emergence of the Ritsuryu
State, Monumenta Nipponica, vol. 41 no. 2 (Summer 1986), 199- 219. p.
Borgen, Robert Sugawara no Michiumr and the Early Heian Court. Cambridge, MA., 1986, HUP.
Cope land, Rebecca L. - Ramirez-Christe nsen, Esperanza (eds.): The Father-Daughter Plot.
Japanese Literary Women and the Law of the Father. H onolulu , 2001, UHP.
Farris, Wi lliam Wayne: Heavenly Warrion-. The Evolution ofjapan's Military, 500-1300. Cambridge, MA., 1992, HUP.
Farris, William Wayne: Popul,ation, Disease and Land in Early japan, 645-900. Cam bridge,
MA., 1985, HUP.
Farris, William Wayne: Trade, Money and Merchants in Nara J apan. Monumenta Nipponica,
vol. 53 no. 3 (Fall 1998) , 303- 334. p.
Goodwin , J anet R: Shadows of Transgression. H eian and Kamakura Constructions of
Prostitution. Monumenta Nipponica, vol. 55 no. 3 (Fall 2000). 327-368. p.
Hall ,J ohn W.: Government and Local Power in j apan, 500-1700. Princeton, 1966, PUP.
Haruko Wakita et al. (eds.): Gender and Japanese History. 2 vols. Osaka, 1999, Osaka University Press.
Haruyuki Tono: J apan 's Embassies to T'an g China and Their Ships. Acta Asiatica, no. 69
(1995)' 39-62. p.
Hurst III, G. Cameron: lnsei. Abdicated Sovereigns in the Politics ofLate Heianj apan, 1086-1185.
Kierstead, T homas: The Geography of Power in Medieval japan. Princeton, 1992, PUP.
~1ass, Jeffrey P.: Court and Bahufu in j apan. New Haven , 1982, YUP.
Morris, Dana Robert: Peasant Economy in Early japan 650-950. PhD thesis. / um Arbor, MI. ,
1980, University Microfilms International.
Tonomura Hitomi: Black Hair and Red Trousers. Gendering th e Flesh in Medieval J apan.
American Historical Review, vol. 99 no. 1(February1994) , 1 2 9-15~ . p .
Tonomura Hi to mi et al. (e.ds.\: WCl11t<ro. <md. (},13:;<; '-"' J<J..1111.~">t H\.<;\ll'I). ~"- ~\)<:>~, ~ .. Y'!J~'i!J,
Cen ter for J apanese Studies, University of Mi ch iga n.
Verschuer, Charlotte von: J apan 's Foreign Relation 600 to 1200 A.D.: A Translation from
Zenrin Kolmh6ki. Monumenta Nipponica, vol. 54 no. 1 (Spring 1999) , 1-39. p.
Ve.rscb.uex, Cb.a'rlotte. -iow. l..oQ\<..\n'b \"1'.Qm W\fu'm and 'N\\'nou\. hnc.\e.n\ Meu1eva\ "Ex ternal
Relations. Monumenla Nipponica, vol. 55 no. 4 (Winter 2000), 537-566. p.

Verschuer, Charlotte von:Japan's Foreign Relation 1200 to 1392 A.D.: A Translation from
Zenrin Kokuhi5hi. Monmnenta Nipponica, vol. 57 no. 4 (Winter 2002), 413- 445. p.
785
Kultura
Abe Ryiiichi: The Weaving of Mantra. Kiikai and the Constmction of Esoteric Buddhist Di~course.
Bargen, Doris G.: A Woman '.s Weapon. Spirit Possession in the Tal.eof Genji. Honolu lu, 1997, UHP.
Breen, Joh n - Teeuwen, Mark (eds.): Shinto in History. Ways of the Kami. Honolulu, 2000,
UHP.
Childs, Margaret H .: The Value ofVulnerabilitr: Sexual Coercion and the Nature of Love in
Japanese Court Literature.JAS, vol. 58 no. 4 (November 1999), 1059- 1079. p.
Grapard, Alan G.: The Protocol of the Gods. A Stud)' of tlie Kasuga Cult inJapanese History. Berkeley, 1992, UCP.
Groner, Paul: Ryogen and Mount Hiei. Japanese Tendai in the Tenth Century. Honolulu, 2002,
UHP.
Groner, Paul: SaichiJ. The Establishment of theJapanese Tendai School. Berkeley, 1984, Berkeley
Buddhist Studies Series.
Grotenhuis, Elizabeth ten: Japanese Mandalas. Representation of Sacred Ceognzphy. Honolulu,
1999, UHP.
Hakeda, Yoshito S.: Kiikai. Major Works. New York, 1972, CUP.
Hori Ichiro: FolkReligi,on injapan. Continuities and Change. Chicago, 1968, UCP.
Keene, Donald: Seeds in the Heart. Japanese Literaturefrom theEarliest Times to the. Late Sixteenth
Century. New York, 1993, Henry Holt.
Kim, Yung-Hee: Songs toMaketheDustDance. TheRyojin hisho ofTwelfth-Centmy]apan. Berkeley, 1994, UCP.
Kishibe Shigeo: The Traditional Music ofj apan. Tokyo, 1966, The Japan Foundation.
Kitagawa, Joseph M.: Religi,on in Japanese History. New York, 1990, CUP.
Lafleur, Wi lliam R.: Awesome Nightfall. The Life, Times and Poetry of Saigyo. Boston , 2003,
Wisdom Publications.
Levy, Ian Hideo: The Ten Thousand Leaves. Princeton, 1981, PUP.
Levy, Ian Hideo: flitomaro and the Birth ofJapanese Lyricism.. Princeton, 1984, PUP.
Mason, Penelope: History ofJapanese Art. New York, 1993, Harry N. Abrams.
McCullough, Helen Craig - McCullough, William H. (trs.) : A Tale ofFlowering Fortunes. 2
vols. Stanford, 1980, SUP.
Morris, Ivan: The World of the Shining Prince. New York, 1964, Alfred A Knopf.
Pain e, Robert Treat - Soper, Alexander: Art and Architecture ofJapan. Rev. edition. London,
1981, Penguin Books.
Takako Tanaka: Medieval Literature and Women. Focusing on Mumyoz6shi. In Haruko
Wakita et al. (eds.): GenderandJapa11ese History. Vol. 2. O saka, 1999, Osaka University
Press, 99-129. p.
Tanabe, George ].,J r. (ed.): Religions in Japan in Practice. Princeton, 1999, PUP.
Teeuwe n, Mark-Rambelli, Fabio: Buddhas and Kami in japan, H onji Suijaku a.s a Combinatory
Paradigm. London, 2003, Routledge Curwn.
Yiengpruksawan, Mimi Hall: Hirazumi. Buddhist Art and Regional Politics in Twelfth Century
japan. Cambridge, MA., 1998, HUP.
Ill. resz
KOZEPKOR
AltaUinos miivek
Keirstead, Thomas: Inventing MedievalJapan: The History and Politics of National Ide ntity.
The Medieval History journal, vol. 1 no. 1 Uan-Jun. 1998), 47-71. p.
Souyri, Pierre Fran~oi s: The World Turned Upside Down. Medieoal Japanese Societ)'. New York,
2001, CUP.
786
Gaz.dasdg, politiha, tdrsadalom

B1-a.zell, Karen (tr.): Confessions of Lad)' Niju. Stanford, 1973, SUP.
Butler, Lee: Emperor and Aristocrac)' in j afJan 1467-1680. Cambridge, MA., 2002, Harvard
University Asia Center.
Carter, Steven D.: &gent Redux. A Life of the Statesman-Scholm; Ichijo Kaneyoshi. Ann Arbor,
MI., 1996, Center for Japan ese Srudies, The University of Michigan.
Dower, J o hn W. - George, T. S.:Japanese H istory & Culturefrom Ancient to Modern Times. Seven
Basic Bibliographie.r. 2nd ed. New York, 1995, Marcus Wiener Publishing, 37-44. p.
Gay, Suzanne: The Mont:)fmders of Late Medieval Kyoto. Honolulu, 2001, UHP.
Goble, Andrew Edmund: Kenmu. Go-Daigo's Revolution. Cambridge, MA., 1996, H UP.
Grossberg, Kenneth A. (ed.): The Laws of Muromachi Bakufu. Kemmu Shikimoku (1336) and
Muromachi Bahufu TsuilwM. Tokyo, 1981, Sophia University, 99-102. p . / Monumenta
Nipponica Monographs, 56./
Hall, John W.: Government and Loe.al Power in j apan, 500-1700. Princeton, 1966, PUP.
Hall, J ohn W. -Toyoda Takeshi (eds. ): j apan in the Muromachi Age. Berkeley, 1977, UCP.
Haruko Wakita et al.: Gmder andJapanese History. 2 vols. Osaka, 1999, Osaka Universi ty Press.
Kang, Etsuko Hae:Jin: Diplomary and Ideology in Japanese-Korean Relations: From the Fifteenth to
theEightet"l'lth Century. Houndmills, H ampshire, 1997, Macmillan.
Mass, Jeffrey P. (ed.): The Origins ofj apan's Medieval World. Courtiers, C/,erics, Warriorsand
Peasants in the Fourteenth Centmy. Stanford, 1997, SUP.
Ruch, Barbara: The Other Side of Culture in Medieval Japan. In The Cambridge History of
j apan. Vol. 3. Medievalj apan. Cambridge, 1990, CUP, 500-543. p.
Sansom, George B.: A History ofjapan. 3 vols. Stanford, 1958-1963, SUP.
Tono mura Hitomi: Community and Commerce in Late Medieval j apan. The Corporate Villages of
Tokuchin-ho. Stanford, 1992, SUP.
T onomura Hitorni: Re-visioning Women in the Post-Kamakura Age. In Mass, J e ffrey P.
(ed.) : The Origins of japan's Medieval World. Courtiers, C/,erics, Warrion- and Pheasants in the
Fourteenth Century. Stanford, 1997, SUP, 138-169. p.
T onomura Hitomi et al. (eds.): Women and Class in Japanese History. Ann Arbor, ML , 1999,
T otman, Conrad: The Green Archipelago. Forestry in Pre-Industrialj apan. Berkeley, 1989, UCP.
T roost, Kristina Kade: Common Property and Community Fmmation. SelfGoverning Villages in
Late Medieualjapan, 1300-1600. PhD dissertation. 1990, Harvard University.
Varley, H. Paul: The Onin War. New York, 1967, CUP.
Yamamura Kozo (ed.): The Cam/Jridge History ofJapan. Vol. 3. Medieval japan. Cambridge,
1990, CUP.
Kultura
Berry, Mary Elizabeth: The Culture of Civil War in Kyoto. Berke ley, 1994, UCP.
Blum, Mark L.: The Origi.ns and Devewpment of Pure Land Buddhism. A Study and Translation of
Gyonen'sjodoHii~n Genrus/W. New York, 2002, OUP.
Bodiford, William M.: Siitu Zen in i'Wedievaljapan. Honolulu, 1993, UIIP.
Brower, Robert H . (tr.) : Conversations with ShUtetstt. Ann Arbor, ML, 1992, Center for
J apanese Studies, University of Michigan .
Conlan, Thomas: In Little Need of Divine Intervention. Scrolls of the Mongol Invasions ofJapan.
Ithaca, 2001, Cornell Asian Series.
Dobbins, J ames C.: ]ado, Shinshu. Shin Buddhism in Medieval japan. Bloomington, 1989,
Indiana University Press.
Hare, Tho mas Blenman: liami's style. The Noh Plays of Zeami Motokiyo. Stanford, 1986, SUP.
Horton, H. Mack: Song in an Age oJDiscord. Stanford, 2002, SUP.
Horton, H . Mack (tr.): Thejounial of Suchii. Stanford, 2002, SUP.
787
Keene, Donald: Seeds in the Heart. Japanese Literature from the Earliest Timel to the Late Sixteenth
Centmy. New York, 1993, Henry Holt.
Marra, Michele: Representations of Power. The Literary Politics of M edil'Val japan. H onolulu,
1993, UHP.
Morell, Robert E.: Sand & Pebbles. Albany, 1985, SUNYPress.
Pandey, Rajyashree: Writing and Renunciation in Medieval Japan. The Works of the Poet-Priest
Kamo no Chiimei. Ann Arbor, MI., 1998, Center fo r J apanese Studies, University of
Michigan.
Paul, Diana Y.: Women in Buddhism. Images of the Feminine in Mahayana Tradition. 2nd ed.
Berkeley, 1985, UCP.
Payne, Richard K (ed.): R e-Visioning 'Kamahura' Buddhism. H onolulu, 1998, UHP.
Phj llips, Quitman E.: The Practices of Painting In Japan, 1475-1500. Stanford, 2000, SUP.
Ruch, Barbara: Medieva!Jongleurs and the Making ofa National Litera ture. In Hall, J ohn
W. - Toyoda Takeshi (eds.):japanintheMuromachiAge.Berkeley, 1977, UCP, 279-312. p.
Skord, Virginia (tr.): Tales of Tears and Laughter. Short Fiction of M edieval japan. H onolulu,
1991, UHP.
Stone ,Jacqueline I.: Original Enlightenment and the Transformation of Medieval Japanese Buddhism. Honolulu, 1999, UHP.
Teeuwen, Mark: Watarai Shinto. An Intellectual H istory of the Outer Shrine in Tse. Leide n, 1996,
Research Sch ool CNWS.
Terasaki Etsuko: Figures ofDesire. Wordplay, Spirit Possession, Fantasy, Madni'ss and M ourning in
J apanese Noh Plays. Ann Arbor, MI ., 2002, Center for Japanese Studies, University of
Michigan.
Thornton, S. A.: Charisma and Community Formation in M edievalJapan. The Case ofthe YugyiJ.ha
(1300-1700). Ithaca, NY., 1999, East Asia Program, Cornell Unive rsity.
Tyler, Royall: The Miracles of the Kasuga Deit:y. New York, 1990, CUP.
Varley, H . Paul (tr.): A Chronicle of Gods and Sovereigns. Jinn6 Shiil6ki of Kitabatalle Chikafusa.
Varley, H. Paul - Karnakura Isao (eds.) : Tea in japan. Essays on the H istory of Chanll)'u. Honolulu, 1989, UHP.
Korai modern kor
Altal,O,nos miivek
Brown, Philip (ed.): Early Modern j apan. An ln terdisciplinary Journal. Vol. 10 no. l (Spri ng
2002); vol. 10 no. 2 (Fall 2002); vol. 11 no. l (Spring 2003) .
Brownlee, J ohn S.: J apanese Historians and the National Myths, 1600-1945. The Age of the Gods
andEmperorjinmu. Vancouver, 1997, UBC Press.
Culle n, L. M.: A History ofj apan, 1582-1 941. Internal and External Worlds. Cambridge, 2003,
CUP.
Dower, J ohn W. - George, T. S.: J apanese H istory & Cult:urefrom A ncient to Modern Times. Sct1en
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, :\<farcu s Wiener Publishing, 43-48., 100138. p .
H all,J ohn Whitney (ed.) : The Caml11idge H isto1y ofJapan. Vol. 4. Early ModemJapan. Cam bridge, 199 1, CUP.
Jansen, Marius B. (ed .) : The Cambridge Histo1y ofJapan. Vol. 5. The Nineteenth Centmy. Cam bridge, 1989, CUP.
J ansen, Marius B.: The M aking of M odern.japan. Cambridge, MA., 2000, HUP.
Kracht, Klaus (comp.): Japanese Thought in the TohugawaEra. A Bibliography of W estern-Language Materials. Wiesbaden, 2000, Harrassowitz Verlag.
Totman, Conrad : Early ModmiJapan. Berkeley, 1993, UCP.
788
Bel- es kulpolitika, hornyezet

Beerens, Anna: Inten iew with a Bakumatsu Official. A Translation from Kyitji Shimonrolm.
Monument a Nipponica, vol. 55 no. 3 (Fall 2000) , 369-398. p.
Bodart-Bailey, Beatrice M. - i\1as;arella Derek: The Furthest Goal. Engelbert Kaempfer's Encounter with Tolmgawa j apan. Folkstone, Ken t, 1995,Japan Library.
Bu tler, Lee: Emperor and A1istocracy in j apan 1467-1680. Cambridge, MA., 2002, H arvard
University Asia Center.
Cornell, Laurel L.: Infanticide in Early Modern J a pan? Demography, Culture and Population Growth. }AS, vol. 55 no . 1 (February 1996), 22-50. p.
Hanley, Susan B.: Ever)'day Things in Prerrwdem japan. The Hidden Legacy of Material Cttlture.
Kurosu Satomi: Bibliography of Histori cal Demography and Family in Early Modern
J apan. Early Modern japan. An Interdisciplinary j ournal, vol. 10 no. 1 (2002 Spting), 3-21.,
6&-71. p.
Lamers, J eroen: japonius Tyrannus. The Japanese Warlord Oda Nobunaga Reconsidered. Leiden,
2000, H otei Publishing.
Macfarlane, Alan: The Savage Wars of Peace. England, Japan and the Malthusian Trap. Oxford,
1997, Blackwell.
Ooms, H erman: Tohugawa Village Practice. Clan, Status, Power, Law. Berkeley, 1996, UCP.
Pratt, Brian W.: Elegance, Prosperity, Crisis. Three Generations of Tokugawa Village Elites.
MonwnentaNipponica, vol. 55 no. 1 (Sp1ing 2000), 45-81. p.
Pratt, Edward E.: j apan's Protoindustrial Elite. The EconomicFoundations of the Cono. Cambridge, MA., 1999, Han-ard University Asia Center.
Ravina, Mark: Land ancl Lurdship in Early Modem j apan. Stanford, 1999, SUP.
Roberts, Luke S.: Mercantilism in a Japanese Domain. The Merchant Origins ofEconomic Natio1w.lis?n in l 8-0mtury1 Tosa. Cambridge, 1998, CUP.
Richards. J ohn F.: The Unending Frontier. J\nEnvironmentalHistory of the Earl)' Modem World.
Walker, Brett L.: The Conqttest of Ainu Lands. Ecology and Culture in Japanese Expansion,
1590-1800. Berkeley, 2001, UCP.
Tarsadalom es a kultura
Bernstein, Gail Lee (ed. ): Recreatingjapanese Women, 1600-1945. Berkeley, 1991, UCP.
Brandon, J ames R. - Leiter, Samuel L. (eds.): KalmkiPlays on Stage (1697-1905). 4vols. Honolulu, 2002, UHP.
Groemer, Gerald: The Creation of the Edo Outcaste Order. ffS, vol. 27 no. 2 (Summer
2001), 263-293. p.
Groemer, Gerald: The G uild of the Blind in Tokugawa J apan. Monumenla Nipponica, vol. 56
no. 3 (Fall 2001), 349-380. p.
Hareven, Tamara T.: The Silk Weavers of Kyoto. Family and Work in a Changing Traditional
1ndmtry. Berkeley, 2002, UCP.
Haruko Wakita et al. (eds.): Gender ancljapanese History. 2 vols. Osaka, 1999, Osaka U niYersity Press.
I Jib bet, H oward: The Chrysanthemum and the Fish. Japanese Humor since the Age of the Shoguns.
Tokyo, 2002, Kodansha Inte rnational.
Kita, Sandy: The Moon Has No Home. Japanese Color ivoodblock Prints from the Collection of the
University of the Virginia Art Museum. Charlottesville, 2003, University of the Virginia Art
Museum.
Leu pp, Gary: Mal.e Colon-. The Construction of Homose.wality in Tolmgawa j apan. Be rkeley,
1995, UCP.
Marcus, Andrew Lawrence: The Willow in Autumn. R:y11tei Taneshiho (1783-1842). Cambridge,
MA., 1993, HUP.
789
Matsunosuke Nishiyama - Groemer, Gerald (tr.): Edo Culture. Daily Life and Diversions in
Urban japan, 1600-1868. H onolulu, 1997, UHP.
McC!ain,James L.- Osamu Wakita: Osalu.t. The Merchants' Capital ofEarly Modem japan. Ithaca, 1999, Cornell University Press.
McMullen,Jarnes: Idealism, Pmlest and the TaleofGenji. The ConfucianiJm of KumazawaBanuzn
(1619-1691). Oxford, 1999, OUP.
Ooms, Herman: Tohugawa ldeolo!fj. Early Constructs, 1570-1680. Princeton , 1985, PUP.
Screech, Timon: The Shogun's Painted Culture. Fear and Creativity in the Japanese States
1760-1829. London, 2000, Reaktion Books.
Screech, Timon: The Western Scientific Gaze and Popular / magi.nery in Later EdoJapan. The Lens
Within the Heart. Richmond, Surrey, 1996, CurLOn.
Shirane Haruo (ed.): Early Modem Japanese Li1.e1ature. New York, 2002, CUP.
Tonomura Hitomi et al. (eds.): Women and Cl.ass in Japanese History. Ann Arbor, MI., 1999,
Toshikazu Shinno-Nenzi, Lau ra (tr.) :Journeys, Pilgrimages, Excu rsion s: Religious Travels
in the EarlyY!oden1 Period. MonumentaNipponica, vol. 57 no. 4 (Winter 2002), 447- 471. p.
Walthall, Anne: The Weak Body ofa Useless Woman. Matsuo Taselw and the Meiji RPstoration. Chicago, 1998, UCP.
Yonemoto, Marcia: Mapping Early Modern Japan. Spac.e, Place and Culture in the Tokugawa
Peiiod, 1603-1868. Berkeley, 2003, UCP.
Korai Meiji-korszak
Akita, George: Foundations of Constitutional Government in Modern japan 1868-1900. Cambridge, MA., 1967, H UP.
Ban no Junji - Stockwin, J. A. A. (tr.): The Establishment of theJapanese Constitutional System.
London, 1992, Routledge.
Baxter.J ames C.: The Meiji Unification through the Lens ofIshilwwaPrefecture. Cambridge, MA.,
1994, H UP.
Beasley, W. G.: The Meiji Restoration. Stanford, 1972, SUP.
Bowen, Roger W.: Rebellion and Democracy in Meiji japan. A Stud) of Commoners in the Popular
Rights Mauement. Berkeley, 1980, UCP.
Braisted, William Reynolds (tr.): Meiroku z.asshi. journal of the Japanese Enlightenment. Cambridge, MA., 1976, H UP.
Breen, John - Teeuwen, Mark (eds.): Shinto in llistory. Ways of the Kami. Honolulu, 2000,
UHP, 230-251. p.
Dower, J ohn W. - George, T. S.:japanese History' & Culture from Ancient to Modem Times. Seven
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, Marcus Wiener Publishing, 135-150. p.
Esenbel, Seli;:uk: Even the Gods Rebel. The Peasants ofTakaino and the 1871 Nahano Uprising in
japan. Ann Arbor, MI., 1998, Association for Asian Studies, University of Michigan.
Fujitani Takashi: Splendid Monarchy. Power and Pageantry in Modem japan. Berkeley, 1996,
UCP.
J affe, Richard M.: Neither Monie nor Layman. Clerical Marriage in Modem Japanese Buddhism.
Jansen, Marius B. - Rozman, Gilbert (eds.): Japan in Transition, from Tokugawa lo Meiji.
J ansen , Marius B. (ed. ): The Cambridge HistCfry ofjapan. Vol. 5. The Nineteenth Centllry. Cambridge, 1989, CUP.
Keene, Donald: Emperor ofjapan. Meiji and His World, 1852-1912. New York, 2002, CUP.
Lewis, Michael: Becoming Apart. National Power and Local Politics in Tayama, 1868--1945.
Cambridge, MA., 2000, Haivard University Asia Cen ter.
Lincicome, Mark E.: Piinciple, Praxis and the Politics of Educational &form in Meiji japan. H onolulu, 1995, UHP.
790
Nish , Ian (ed.): The lwakura Mission in America and Euwpe. A New Assessment. Richmond,
Surrey, 1998, Curwn.
Perez, Louis G.: Mutsu Munemitsu and Identity Fonnation of t/ie Individual and the State in Modem Japan. Lewiston, NY., 2001, The Edwin Mellen Press.
Pyle, Kenneth B.: The New Generation in Meiji Japan. Problems in Cultural Identity 1885- 1895.
Stan ford, 1969, SUP.
Ravina, Mark: The Last Samurai. The Life and Battles ofSaigi5 Takamori. New York, 2003, Wiley.
Shively, Donald H. (ed.): Traditivn and Modernization inJapanese Culture. Princeton, 1971, PUP.
Smith, Thomas C.: Political Change and IndustrialDe:uelvpment inJapan. Government Enterprise,
1868-1880. Stanford, 1955, SUP.
Studies in the Modernization ofjapan. 6 vols. Princeton, 1965- 1971, PUP.
Waters, Neil: Japan's Lvcal Pragmatists. Th.e Transition from Bakumatm w Meiji in th.e Kawasaki
Region. Cambridge, MA., 1983, HUP.
Wigen, Karen: TheMahingoJJapanesePeriph.ery, 1750-1920. Berkeley, 1995, UCP.
Yates, Charles L.: Saigu Tahamori. The Man Behind the Myth. London, 1995, Kegan Paul
International.
IV. resz
A.ttalanos muvek
Large , Stephen S.: Sh6wa]apan. Political, Ewnomic and Social Histary 1926-1989. 4vols. London, 1998, Routledge.
Sims, Richard: Japanese Political History since the Meiji Renovation 1868-2000. New York, 2001,
Palgrave.
Nakamura Takafusa- Whenmouth, Edwin (tr.): A Histvry ofShOwajapan 1926-1989. Tokyo,
1998, UTP.
Wray, H arry - Conroy, Hilary: j apan Examined. Perspectives on Modem Japanese History. Honolulu, 1983, UHP.
Japan 1890-1 945

Diplomricia es hadiigy
Al len, Matthew: Identity and Resistance in Okinawa. Lanham, MD., 2002, Rowman & Littlefield.
Brook, Timothy: Documents on the Rape of Nanhing. Ann Arbor, MI., 1999, Center for
Japanese Studies, University of Michigan.
Brooks, Barbara J.: Japan's Imperial DiplC'rnacy. Consuls, Treaty Ports and Weir in China 18951938. H onolulu, 2000, UHP.
Burkman, Thomas W.: Nationalist Actors in the Internetionalist Theatre. )Jitobe Inaz6 and
Ishii Kikujiro and the League of Nations. In Stegewerns, Dick (ed.): Nationalism and
Internationalism in Imperial japan: Autvnomy, Asian Brotherhood or WOJ'ld Citizenship? London, 2003, Routledge Curzon, 89-11 3. p.
Cook, Haruko Tara - Cook, Theodore F. (eds.): Japan at War. An Oral History. New York,
1992, The New Press.
Craig, William: Th.eFall ofjapan. New York, 1967, The Dial Press.
Dickinson, Frederick R.: War and National Reinv1mtion. Japan in th.e Great War, 1914-1919.
Cambridge, MA., 1999, HUP.
Dower,John W. -George, T . S.:JapaneseHistOJy & CulturefrvmAncient to M odem Times. Seven
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, Marcus W iener Publishing, 205- 214.,
253-345. p.
791
D rea, Edward J .: Jn the Seroice of the Emperor. Essap on the ImperialJafmnese A?m)' Lin coin, 1998,
University of Nebraska Press.
Duara, Prasenjir: Sovereignty and Authenticity. Manchu/mo and the East Asian Modem. Lanham,
MD., 2003, Rowman & LiLtlefield.
Duus, Peter: 1/ie Abacus and the Sword. TheJapanese Penetration of Korea, l 895-1910. Berkeley,
1995, UCP.
Duus, Peter (ed): The Cambridge History ofjapan. Vol. 6. The Twentieth Century. Cambridge,
1989, CUP.
Duus, Peter - Myers, Ramon H. - Peattie, Mark R. (eds.): The Japanese Informal Empire in
China, 1895-1937. Princeton, 1989, PUP.
Evans, David C. - Peattie, Mark R.: Kaigun. Strategy, Tactics and Technology in the Imperial
japa11ese Navy. Annapolis, MD., 1997, Naval Institute Press.
Feifer, George: Tennozan. The Battle of Ohinawa and the Atomic Bomb. New York, 1992, Ticknor
and Fields.
Fogel,JoshuaA. (ed.): TheNanjingMassacreinHistoryandHistiriography. Berkeley, 2000, UCP.
Fujitani Takashi et al. (eds.): Pe1ilous Memories. The Asia-Pacific War(s). Durham, 2001, Duke
University Press.
Gibney, Frank B. (ed.): Sensu. TheJapanese Remember the Pacific War. Letters to the Editor ofAsahi
Sinbun. Armonk, NY. , 1995, M. E. Sharpe.
Havens, Thomas R. H.: Val!J!y of Darltness. TheJapanese People and World War Two. New York,
1978, W.W. Norton & Co.
Howes, John F. (ed.): Nitobe !naz6: Japan's Bridge Across the .Pacific. Boulder CO., 1995,
'Westview Press.
Huber, Thomas M.: Japan's Battle of Okinawa, Aprilfune 1945. Leavenworth, KN., 1990,
Combat Studies Institute.
Jones, F. C.:Japan's Nroi Order in East Asia. Its Rise and Fall, 1937- 45. London, 1954, Oxford
UniYersity Press.
Jones, F. C.: Manchuria since 1931. London, 1949, Royal Institute oflnternaLional Affairs.
Kawamura Noriko: Turbulence in the Pacific. japanese- U.S. Relations During World War I
Westport, CT., 2000, Praeger.
Krug, H ans:Joachim et al. (eds.): Reluctant Allies. Germanja/mnese Naval Relations in World
War II Annapolis, MD. , 2001, Naval Institute Press.
Matsusaka, Yoshihisa Tak: The Making ofJapanese Manchuria, 1904-1932, Cam bridge, MA.,
2001, H arvard University Asia Center.
Mayo, Marlene]. et al. (eds.): War, Occupation and Creativity.Japan andEastAsia 1920-1960.
Mitter, Rana: The Manchurian Myth. Nationalism, &sistance and Collaboration in Modem China.
Morley, James William: j apan's Foreign Policy, 1868- 1941. A Research Guide. New York, 1974,
CUP.
Oe Kenzaburo (ed. ): The Crazy Iris and Other Stories of the Atomic Aflennath. New York, 1985,
Grove Press.
Peattie, Mark R.: Sunburst. The Rise ofJ apanese Naval Afr Power 1909-1941. Annapolis, MD.,
2001, Naval Institute Press.
Rosenfeld, Da,~d M.: Unhappy So/,fJ.ier. Hino Ashihei and Japanese Wor/,(J. War Two Litfrature.
Lanham, MD., 2002, Lexington Books.
Schmid, Andre: Colonialism and the 'Korea Problem'. In Historiography of Modern japan. A
ReviewArtick.JAS, vol. 59 no. 4 (November 2000), 951-976. p.
Selden, Kyoko - Selden, Mark (eds.): The Atomic Bomb. Voices from Hiroshima and Nagasaki.
Armonk, NY., 1989, M. E. Sharpe.
Shillony, Ben-Ami: Politics and Culture in Wartime japan. London, 1981, OUP.
Tanaka, Stefan: japan's Orient. Rendering Pasts into History. Berkeley, 1993, UCP.
792
Tamanoi Mariko Asano: Knowledge, Power and Racial Classifications. The 'Japanese' in
'Manchuria'. ]AS, vol. 59 no. 2 (May 2000), 248-276. p.
Tatsuzo Ishikawa - Cipris Zeljko (tr.): Soldiers Alitle. Honolulu, 2003, UHP.
Wakabayashi, Bob Tadashi: The Nanjing Massacre. Now You See It.. . MN, vol. 56 no. 4
(Winter 2001), 521-544. p.
'White, J ames W. et al. (eds.): The Ambivalence of Nationalism. Modem japan between East mul
West. Lanham, MD., 1990, University Press of America.
Wilson, Sandra: The Manchurian Crisis and Japanese Society 1931-33. London, 2002, Routledge.
Yanaga Chitoshi:]apan lince Pim)', 1853-1947. New York, 1949, McGraw Hill.
Young, Louise: Japan's Total Empire. Manchuria and the Culture of Wartime Imperialism. Berkele), l 998, UCP.
Zhang Kaiyuan (ed.): Eyewitnesses to Massacre. Armonk, NY., 2001, M. E. Sharpe.
A politikai berendezkedes es a politihai gondollwdds fejlodese

Banno Junji - Fraser, Andrew (tr.): Democra01 in Prt~War j apan. Concepts of Government,
1871-1937. CollectedEssays. London , 2001 , Routledge.
Bergamini, David: japan's Imperial Conspiracy. How Emperor Hirohito Led]a/Jan into War Against
tlie West. New York, 1971, \.Yilliam ::VIorrow.
Berger, Gordon Mark: Parties out of Power in japan, 1931- 1941. Princeton, 1977, PUP.
Bix, Herbert P.: Hirohito and the Making ofModern japan. New York, ,2000, H arper Collins.
Dower,John W. - George, T. S.:japanese Hist.ory & Culture from Ancient to Modem Times. Seven
BaJic Bibliographies. 2nd ed . New York, 1995, Marcus Wiener Publish ing, 43-50.,
179- 205. p.
Du us, Peter: Party Rivalry and Political Change in Taishojapan. Cambridge, MA., 1968, HUP.
Fujitani Takashi: Splendid Monarchy, Power and Pageantry in Modem japan. Be rkeley, 1996,
UCP.
Garon, Sheldon: The State and Lab()r in Modern Japan. Berkeley, 1987, UCP.
Garon, Sheldon : Molding]apanese Minds. The State in Everyday Life. Princeton, 1997, PUP.
Inoue Kyoko: Individual Dignity in Modem Japanese Th.ought. Ann Arbor, Ml., 2001, Center
for Japanese Studies, University of Michigan .
Large, Stephen S.: Emperor Hirohito and Shiiwajapan. A Political Biography. London, 1992,
Routledge.
Mitchell, Richard H.:Justice in japan. The NotO"rious Teijin Scandal. H onolulu, 2002, UHP.
Najita Tetsuo:HaraKei inthePoliticsofCompromise, 1905- 1915. Cambridge, MA., 1967, HUP.
Oguma Eiji - Askew, David (tr.): A Genealogy of ,Japanese" Self-images. Melbourne, 2002,
Trans Pacific Press.
Scalapino, Robert A.: The Japanese Communist Movement, 1920-1962. Berkeley, 1967, UCP.
Thomas, Julia Adeney: Reconfiguring Modernity. Concepts ofNature inJapanese Political Ideology.
Tipton, Elise K.: The Japanese Police State. Tohho in Intenuarjapan. Honolulu, 1991, UHP.
Titus, David Anson: Palace and Politics in Prewar]apan. New York, 1974, CUP.
Totten, George 0.: The Social Democratic Movement in Prewarjapan. New Haven , 1966, YUP.
Wetzler, Peter: Hirohito and War. Imperial Tradition and Military Decision Mahing in Prewar
Japan. Honolulu, 1998, UHP.
Mezogazdasag es a videki tarsadalom

Embree, J ohn F.: Su)'e Mura. A Japanese Village. Ch icago, 1939, UCP.
Francks, Penelope: Technology and Agricultural Develapment in Pre-war Japan. New Haven,
1982, YUP.
Havens, Thomas R.H.: Farm and Nation in Modem japan. Agrarian Nationalism, 1870-1940.
Prin ceton, 1974, PUP.
793
Nakamura,James I.: Agricultural Production and the Economic Development ofjapan, 1873-1922.
Partner, Simon: Taming the Wilderness. The Lifestyle Improvement in Rural Japan, 19251965. Monumenta Nipponica, vol. 56 no. 4 (Wincer 2001). 487-520. p.
SagaJunichi - Carpenter, Juliet Winters (tr.): Memories of Wind and Waves. A Self-Portrait of
Lal1RsideJapan. Tokyo, 2002, Kodansha International.
Smethurst, Richard].: Agricultural Development and Tenancy inJapan, 1870- 1940. Princeton,
1986, PUP.
Smith, Kerry: A Time of Crisis. Japan, the Great De/nession and Rural Reuitalization. Cambridge,
MA., 2001, Harvard U niversity Asia Center.
Tamanoi Mariko Asano: Under the Shadow of Nationalism. Politics and Poetics ofRuralJapanese
Japanese Women. Honolulu, 1998, UHP.
Waswo, Ann: Japanese Land/iJrds. The Decline of a Rural Elite. Berkeley, 1977, UCP.
Waswo, Ann: The Soil. A Portrait of Rural Life in Meiji japan. London , 1989, Routledge.
Wigen, Karen: The Mahing ofJapanese Periphery, 1750-1920. Berkeley, 1995, UCP.
Kereskedelem es ipar
Al len, G. C.: A Shart Economic History of Modem Japan, 1867- 1937. London, 1946, George
Allen & Unwin Ltd.
Bartholomew, James R.: TheFonnation of Science in Japan. New Haven, 1989, YUP.
Dower.John W. - George, T. S.:Japanese History & Culturefrom Ancient to Modem Times. Seuen
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, Marcus Wiener Publishin g, 157- 174. p.
Gordon, Andrew: Labor and ImpmalDemocracy in PrewarJapan. Berkeley, 1991, UCP.
Gordon, Andrew: The Evolution ofLabor Relations in Japan. Heavy Indust1y, 1853- 1955. Cambridge, MA., 1985, HUP.
Johnston, William: The Modern Epidemic. A History ofT1tbercu/iJsis in Japan. Cambridge, MA,
1995, HUP.
Lockwood, William W.: Development of japan. Growth and Structural Change 1868-1938.
Nimura Kazuo: The Ashia Riot of 1907. A Social Hist01y of Mining in j apan. Durham, 1997,
Duke University Press.
Minami Ryoshin: Power Revolution in the Industrialization ofjapan, 1885-1940. Tokyo, 1987,
Kinokuniya.
Morris-Suzuki, Tessa: The Technological Transformati<m ofJapan. From the Seventeenth to the
Twenty-first Century. Cambridge, 1994, CUP.
Nakamura Masanori (ed.): Techno/iJgy Change and Female Labour in japan. Tokyo, 1994,
United Nations University Press.
Pauer, Erich (ed.): Papers on the History of Industry and Technology ofJapan . 3 vols. Marburg,
1995, Fordenerein Marburger Japan-Reihe.
Patrick, Hugh (ed.): Japanese Industrialization and Its Social Consequences. Berkeley, 1976,
UGP.
Project on Technology Transfer, Transfo1mation and Development. Tokyo, 1978-1982, United
Nations University Press.
Schran, Peter: J apan's East Asia Market, 1870- 1940. In Latham, A.J. H. - Kawakatsu Heita
(eds.): Japanese Industrialization and the Asian Economy. London, 1994, Routledge,
201-238. p.
Stegewerns, Dick (ed.): Nationalism and Internationalism in lmpmaljapan:. Autonomy, Asian
Brotherhood or World Citizenship? London, 2003, Routledge Curzon.
Tsurumi, E. Patricia: FactO'f')' Girls. Women in the Thread Mills of Meiji japan. Princeton, 1990,
PUP.
Tsutsui, William M.: Manufactu1ing Ideology, Scientific Management in Twentieth-Century japan.
794
Kiirnyezetvedelern, kiirnyezetgazddllwdds
Strong, Kenneth: Ox Against the Sturm. A Biography of Tanalw SMw, Japan's Co11Snvationist
Pioneer. Tenterden, Kent, 1977, Paul Norbury Publications Limi ted.
[S. a.) Symposium: The Ashio Copper Mine Pollution Incident. ffS, vol. 1 no. 2 (Spring
1975), 347-407. p.
A nOk helyzete es a nemek kirdese

Dower, John W. - George, T. $.:Japanese History & Culture fromAncimt to J'\-fodem Times. Seuen
Ba.iic Bibliographies. 2nd ed . New York, 1995, Marcus Wiener Publishing, 232-23 7. p.
Fruhstiick, Sabine: Managing the Truth of Sex in Imperia l Japan. ]AS, vol. 59 no. 2 (May
2000). 332-358. p.
Hane Mikiso: Reflections on the Way to the Gallows. Rebel Women in PrewarJapan. Berkeley, 1988,
UCP.
H enson , Ma1;a Rosa: Comfort Woman. A Filipina's Story of Prostitution and Slavery under the
Japanese Military. Lanham, MD., 1999, Rowman & Littlefield.
Hopper, Helen M.: A New Woman ofjapan. A Political Biography of Kato Shid.zue. Boulder, CO.,
1996, Westview Press.
Huber, Kristina Ruth: Women in Japanese Society. An Annotated Bibliography of Selected English
Materialr. Westport, 1992, Greenwood Press.
Hunter, Janet: Female Migration and the Farm Family Eco nomy in Interwar J apan . In
Sharpe, Pamela (ed.): Women, Gender and Labour Migration. Historical and Global Perspectives. London, 2001, Routledge, 244-258. p.
Hunter.Janet (e d. ):japanese Women Working. London, 1993, Routledge.
Mackie, Vera: Creating Socialist Women in Japan. Gender, Labour and Activism, 1900- 1937.
Cambridge, 1997, CUP.
Mackie, Vera: Feminism in Modem japan. Citizenship, Embodiment and Sexuality. Cambridge,
2003, CUP.
McLelland, Mark J.: Male Homosexuality in Modem }a/Jan. Cultural Myths and Social Realities.
Richmond, Surrey, 2000, Curzon.
Nakamura Masanori (ed.): Technology Change and Femak Labour in japan. Tokyo, 1994,
United Natio ns University Press.
Nolte, Sharon H.: Women's Rights and Society's Needs: Japan's 1931 Suffrage Bill. Comparative Studies in Society aml History, vol. 28 no. 4 (October 1986), 690- 714. p.
Pflugfelder, Gregory M.: Cartographie~ of Desire. Male-Male Sexuality in Japanese Diswurse,
1600-1950. Berkeley, 1999, UCP.
Robertson, Jennifer: Yoshiya Nobuko. Oul and Outspoken in Practice and Prose. In
Walthall, Anne (ed.): The Human Tradition in Modem japan. Wilmington, DE., 2002,
Scholarly Resources Inc., 155-174. p.
Rowley, G. G.: Yosano Akiko and tM Tale of Genji. Ann Arbor, MI., 2000, Center for Japanese
Studies, University of Michigan.
Ryuichi Narita: The Overflourishing Sexuality in 1920s J apan. In Haruko Wakita et al.
(eds.): GenderandjapaneseHistory. Vol. I. Osaka, 1999, Osaka University Press, 345-370. p.
Sievers, Sharon L.: Flowers in Salt. The Beginnings of Feminist Consciousness in Modern j apan.
Stanford, 1983, SUP.
Schmidt, David Askew: Ianfa - The Comfort Women of the Japanese Imperial Anny of the Pacific
Wm: Lewiston, NY., 2000, Edwin Mellen Press.
Smitl1, Robert]. - Wiswell, Ella Lury: The Women of Suye Mura. Chicago, 1982, UCP.
Stetz, Margaret - Oh, Bonnie B. C. (eds.): Legacy of the Comfort Women of World War II.
Armonk, NY., 2001, M. E. Sharpe.
Tanaka Yuki [Toshiyu ki]: Japans Comfort Women. Se>."Ual Slavery and Prostitution During World
War II and the US Occupation. London, 2002, Routledge.
TokuzaA.kiko: The Rise oftl~Feminist Movement injapan. Tokyo, 1999, Keio University Press.
795
Tsurumi, E. Patricia: Factory Girls. V\-'omen in the Thread Mills of Meiji japan. Princeton, 1990,
PUP.
Yosano Akiko - Fogel,Joshua A. (tr.): Travels in Manchuria and Mmigolia. A Feminist Poet from.
Japan Encounters Prewar China. New York, 2001 , CUP.
Yoshiaki Yoshimi - O'Brien, Suzanne (tr.): Comfort n'omen. Sexual Slavery in the Japanese
Military During World H~r fl. Ne w York, 1995, CUP.
Egyib tdrsadalmi Mrdesek

Asquith, Pamela J. et a l. (tr. ): A Japanese View of Nature. The Wm'ld of Living Things. London,
2002, Routledge Curzon.
D eVos, George - Wagatsuma Hiroshi: j apan's Invisible Race, Caste in Culture and Penmiality.
Rev. edn. Berkeley, 1972, UCP.
Dower,J ohn W. - George, T. S.:j apaneie Hiltory & Culturefrom A nci.mt to Modem Times. Seum
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1993, Marcus Wiener Publishing, 242-244. p.
Fitzhugh, William W. - Dubreuil, Chisato 0. (eds.): Ainu. Spirit ofaNorthem Peaple. Washington, DC., 1999, Smithsonian Institution.
H ane Mikiso: Peasants, Rebels, & Outcasts. Tfie Underside of Modem japan. New York, 1982,
Pantheon Books.
Hanes, Jeffrey E.: The City as Subject. Seki Hajime and the Reinvention ofModem Osaka. Berkeley,
2002, UCP.
Harootunian , Harry: Overcome Uy Modernity. Histmy, Culture and Community in Interwarjapan.
He isig, James W.: Philosophers of Nothingness. An Essay on the Kyoto School. H onolulu, 2001,
UHP .
Hiroharu Kobayashi: Royama Masamichi's Perception of Interne tional Order from the
1920s to 1930s and tl1e Concept of the East Asian Community. In Stegewerns, Dick (ed. ):
Nationalism and Internationalism in Imperial Japan: Autonomy, Asian Brotherhood or World
Citizenship?London , 2003, Routledge Curzon, 135-167. p.
Kinmonth, Earl H .: The Self-Made Man in Meiji Japanese Thought from Samurai to Salary Man.
Lin cicome, Mark E.: Nationalism, Imperialism and the In te rnational Education Movement
in Early Twentieth Century.JAS, vol. 58 no. 2(May 1999), 338-360. p.
Marshall, Byron K.: Capitalism and Nationalism in Prewmjapan. The Ideo/,ogy ofthe Business Elite,
1868-1941. Stanford, 1967, SUP.
Marshall, Byron K.: Learning to be Modern. Japanese Political Discourse mi F,,ducation. Boulder,
CO., 1994, Westview Press.
Ohnuki-Tierney, Emiko: Ko.mihaze, Cherry Blossoms and Nationalisms. The M ilitarization of
Aesthetic in Japanese History. Chicago, 2002, UCP.
Pincus, Leslie : Autlunticating Culture in japan: Kuki Sh6zo and the Rise of National Aesthetics.
Refsing, Kirsten (ed.): Early European Writings on Ainu Culture. Travelogues and Descriptions. 5
vols. Richmond, Surrey, 2000, Curwn.
Roden, Donald T.: Schooldays in Imperialj apan. A Study in the Culture of a Student Elite. Berkeley, 1980, UCP.
Siddle, Richard: Race, Resistance and the Ainu ofj apan. London, 1996, Routledge.
Smith II, Henry Dewitt:japan'sFirst Student Radicals. Cambridge, MA., 1972, H UP.
Waal, Franz de: The Ape and the Sushi Master. Cultural &factions try a Primatologist. New York,
2001, Basic Books.
We iner, Michael: Race and Migration in bnpe1ial Japan. The Limits of Assimilation. London ,
1994, Routledge.
Yamada Takako: The World View of the Ainu. London, 2001, Kegan Paul International.
796
Kulturalis kerdisek es a Jogyaszt6i tarsadalorn

Anderson,Joseph L. - Richie, Donald: The Japanese Film. Art and bulustry. Princeton, 1982,
PUP.
Conant, Ellen P .: Nilwnga, Tram rending the Past.Japanese-Style Painting, 1868-1968. St. Louis,
1995, Saint Louis Art Museum.
Davis, Darrell William: Picturing japaneseness. Monumental Styl, National Identit.y, Japanese
Film. New York, 1996, CUP.
Doak, Kevi n Michael: Dreams of Difference. The Japanese Romantic School and the Crisis of
Modernity. Berkeley, 1994, UCP.
Eppstein, Ury: The Beginnings of Western. Music in Meiji Era japan. Lewiston, 1994, Edwin Mellen Press.
Ericson, Joan E.: B e a Woman. Ha;ashiFumiko and Modern Japanese Women'.s literature. Honolulu, 1997, UHP.
Fail-ban ks, Carol: Japanese Women Fiction Writers. Their Culture and Society, 1890s to 1990s. English Language Sources. Lanham, MD,. 2002, The Scarecrow Press.
Ferranti, Hugh De: Japanese Musical Instrummts. New York, 2000, OUP.
Fowler, Edward: The Rhetoric of Confession. ShishOsetsu in Early Twentieth-Century Japanese
Fiction. Berkeley, 1988, UCP.
Keene, Donald: Dawn to the West. Japanese Literature of Modern Era. Poetry, Drama, Criticism. 2
vols. New York, 1984, Holt, Rinehart & Winston .
Malm, William P.: Six Hidden Views ofJapanese Music. Berkeley, 1986, UCP.
Malm, William P.: The Modern Music oL\1eijiJapan. In Shively, Donald H. (ed.): Tradition
and Modernization in Japanese Culture. Princeton, 1971, PUP, 257- 300. p.
Malm, William P.: Traditional Japanese Music and Musical Instruments. Tokyo, 2001, Kodansha.
Mamola, Claire Zebroski: Japanese Women Writes in English Translation. An Annotated Bibliography. 2 vols. New York, 1992, Garland Press.
Marra, Michele (ed.):Japanese H ermeneutics. Honolulu, 2002, UHP.
Marra, Michele (ed.): Modern Japanese Aesthetics. A Reader. Honolulu, 1999, UHP.
McDonald, Keiko I.: Japanese Classical Theater in Films. London, 1994, Associated University
Presses.
Merritt, Helen - Yamada Nanako: Woodblock Kuchi-e Prints. Refl.ections of Meiji Culture. Honolulu, 2000, UHP.
Minichiello, Sharon A.: Japan's Competing Modernities. Issues in Culture and Democracy,
1900-1930. Honolulu, 1998, UHP.
Munroe, Alexandra: Japanese Art After 1945. Scream Against the Sky. New York, 1994, Harry N.
Abrams.
Munsterberg, Hugo: The Art of Modern Japan. From the Meiji Restoration lo the Mriji Centennia~
1868- 1968. New York, 1978, Hacker Art Books.
Powell, Brian: Japan's Modern Theatre. A Century of Change and Continuity. London, 2002,
Japan Library.
Suzuki Tomi - Shirane Haruo (eds.): Inventing the Classics. Modernity, National Identity and
Japanese Literature. Stanford, 2000, SUP.
Suzuki Tomi: Narrating the Self. Fictions ofJapanese Modernity. Stanford, 1996, SUP.
Weisenfeld, Gennifer: M avo. Japanese Artists and the Av ant-garde 1905- 1931 . Berkeley, 2002,
UCP.
797
Japan. a vallalkozasok orszaga, 1945-2000
Altalanos muvek
Allinson, Gary D.: Japan 's Postwar Hist01y. Ithaca, 1997, Cornell U niversity Press.
Bailey, Paul].: PostwarJapan. 1945 to the Present. Oxford, 1996, Blackwell Publish e rs.
Beauchamp, Edward R.: History of Contemporary japan, 1945- 1998. New York, 1998, Garland
Publishing.
Borton, Hugh: j apan's Modem Century. New York, 1955, The Ronald Press.
Gluck, Carol - Graubard, Stephen R. (eds.): SMwa. The j apan of Hirohito. New York, 1992,
W.W. Norton & Co.
Gordon, Andrew (ed.): Postwarjapan as Hi5tory. Berkeley, 1993, UCP.
Hane Mikiso: Eastern Phoenix. ]a/Jan Sinc.e I 945. Boulder, CO., 1996, Westview Press.
Japan Statistical Yearbook [Nihon toh:ei nenkan]. Tokyo, 1950-,J apan Statistical Association.
Moore, J oe (ed.): The Other japan. Conflict, Compromise and Resistance Sinr:e 1945. Armonk,
NY. , 1997, M. E. Sharpe.
Smith, Dennis B.: ]apan Since 1945. The Rise of an Economic Superpower. New York, 1995, St.
Martin 's Press.
Nemzetkiizi kapr,so/,atok es belpolitika

Dower,J ohn W.: Embracing Defeat.japan in the Wahe ofWorld War II. New York, 1999, Norton.
Dower, John W. - George, T . S.: Japanese History & Culturefrom Ancient to Modem Times. Seven
Basic Bibliographies. 2nd ed. New York, 1995, Marcus Wiener Publishing, 373- 411. p.
Ducke, Isa: Status Power. Japanese Foreign Policy Making towaid Korea. New York, 2002,
Routledge.
Eiji Takemae: Inside GHQ. The Allied Occupation of japan and its Legacy. London, 2002,
Continuum.
Green, Michael J.: Armingjapan. Defence Production, Allianc.e Politics and the Postwar Search for
Autonomy. New York, 1995, CUP.
Hane Mikiso: Eastern Phoenix. Japan Since 1945. Boulder, CO., 1996, Westview Press,
235-236. p.
Hellegers, Dale M.: We the J apanese People. world War 11 and lhe Origins of the Japanese
Constitution. 2 vols. Stanford, 2001 , SUP.
Hook, Glenn D. et al.: japan 's International Relations: Politics, Economics and Security. London ,
2001, Ro utledge.
lnogu chi Takashi (ed .): Japan's Asia Policy. Revival and Response. New York, 2002, Palgrave
Macmillan.
Kawai Ka:z.uo:Japan's American Interlude. Chicago, 1960, UCP:
A politilrni berendezkedis is a politikai gondolkodas Jejlodise

Christensen, Ray: Ending the LDP Hegemony. Party Cooperation in Japan. Honolulu, 2000,
UHP.
Cunis, Gerald L.: The Logic ofJ apanese Politics. Leaders, Institutions arul the Limits of Change.
~ewYork , 1999, CUP.
Feldman , Eric A.: The Ritual of Rights in j apan. Law, Society and Health Policy. Cambridge,
2000, CUP.
Green , Michael J onathan: japan's Reluctant Realism. Foreign Policy Challenges in an Era of
Uncertain Power. New York, 2001, Palgrave.
H ane Mikiso: Eastern Phoenix. j apan Since 1945. Boulder, CO., 1996, Westview Press.
Johnson, David. T.: The J apanese Way ofj ustice. Prosecuting Crime in j apan. New York, 2002,
OUP.
Johnson, Ste ph en: Opposition Politics in j apan. Strategies under a One-Pmty Dominant Regime.
798
Kohno Masaru:japan 's Postwar Pmty Politics. Princeton, 1997, PUP.

Mitchell, Richard H.: Political B1ibe1)' in japan. Honolulu, 1996, UHP.
Packard, George: Protest in Tokyo. The Security Treaty Crisis of 1960. Princeton, 1966, PUP.
Peng-Er, Lam: Green Politics in japan. London, 1999, Routledge.
Pharr, Susanj.: Losing Face. Status Politics in japan. Berkeley, 1990, UCP.
Ruoff, Kenneth J.: The People's Emperor. Democracy and the Japanese Monarchy, 1945- 1995.
Sasaki-Uemura, Wesley: Organizing the Spontaneous. Citizen Protest in PostwarJapan. Honolulu,
2001, UHP.
Sims, Richard: Japanese Political History since the Meiji Renovation 1868-2000. New York, 2001,
Pal grave.
Smith, Sheila A. (ed.): Local Voices, National Issues. The Impact of Local Initiative in Japanese
Policy-Making. Ann Arbor, MI., 2000, Center fo r Japanese Studies, University of Michigan.
Takao Yasuo: National Integration and Local Power in japan. Aldershot, England, 1999,
Ashgate.
Thayer, Nathaniel B.: How the Conservatives Rule japan. Princeton, 1969, PUP.
The &storation ofa National History. Tokyo, 1997,Japanese Society for History Textbook Reform.
Kereskedelem is ipar
Blomstrom, Magnus et al. (eds.):japan's New Economy, Continuity and Change in the TwentyFirst Century. Oxford, 2001, OUP.
Cole, Robert E.: Japanese Blue Collar. The Changing Tradition. Berkeley, 1971, UCP.
Cutter, Suzanne, Managing Decline. Japan's Coal Industry Restruduring and Community &sponse. Honolulu, 1999, UHP.
Fowler, Edward: San ya Blues. Laboring Life in Contemporary Tohyo. Ithaca, 1996, Cornell
University Press.
Freedman, Craig (ed.): EconomicR.eform injapan: Can t11ejapanese Change?Cheltenham, UK.,
2001, Edward Elgar.
Gibbs, Michael II.: Struggle and Purpose in PostwarJapanese Unionism. Berkeley, 2000, Institute
of East Asian Studies.
Gill, Tom: Men of Uncertainty. The Social Organization of Day Laborers in Contempormy japan.
Albany, 2001, State University of New York Press.
Gordon, Andrew: The Wages ofAfjluence. Labor and Management in Postwarjapan. Cambridge,
MA., 1998, HUP.
Grimes, William W. - Schaede, Ulrike (eds.):japan's Managed Cl-Obalization. Adapting to the
Twenty-first Century. Armonk, NY., 2003, M. E. Sharpe.
Grimes, William W.: Unmaking TheJapanese Miracle. Macroeconomic Politics, 1985-2000. Ithaca, 2001, Cornell University Press.
Hane Mikiso: Eastem Phoenix. japan Since 1945. Boulder, CO., 1996, Westview Press, 236238. p.
Hein, Laura E.: Fueling Growth. The Energy Revolution and Economic Polic;y in PostwarJapan.
Cambridge, MA., 1990, HUP.
Inkster, Ian: Japanese Industrialization. Historical and Cultural Perspectives. London, 2001,
Routledge.
Inkster, Ian: The Japanese Industrial Economy. Late Development and Cultural Causation. London, 2001, Routledge.
Iwai Yoshiya: Forestry and Forest Industry in japan. Vancouver, 2002, UBC Press.
Kawaninshi Hirosuke (ed.): The Human Face of Industrial Conflict in Post-Warjapan. London,
1999, Kegan Paul International.
Kinenkai Yano Tsuneta (ed.): Nippon. A Charted Survey of japan 1994-95. Tokyo, 1994,
Kokuseisha.
799
Kume Ikuo: Disparaged Success. Labor Politics in Postwarjapan. Ithaca, 1998, Cornell University Press.
Low, Morris et al.: Science, Technology and Society in Contempm-ary Jaj1ai1. Cambridge, 1999,
CUP.
Milly, Deborah].: Poverty, Equality and Growth. The Politics ofEconomic Need in PostwarJapan.
Morris-Suzuki, Tessa: The Technologfral Transfcmnation of japan. From the Seventemth to the
Twent)'-jirst Century. Cambridge, 1984, CUP.
Murakami Yasusuke - Hugh, Patrick T. (eds.): The Political Econom)' ofjapan. 3 vols. Stanford,
1987-1992, SUP.
Nakamura Takafusa: The PostwarJapanese Economy. ltsDe:uelop1nent and Structure. Tokyo, 1981,
UTP.
Nakayama Shigeru: Science, Technology and Society in Postwar japan. London, 1991, Kegan
Paul International.
Partner, Simon: Assembled in japan. Elect7ical Goods and the Making of the Japanese Conmmer.
Rohlen, Thomas P.: For Harmony and Strength. Japanese White-Collar Organization in Anthropological Perspective. Berkeley, 1974, UCP.
Samuels, Richard J.: The Business of the Japanese State. Energy Marhets in Comfmmtive and
Historical Perspective. Ithaca, 1987, Cornell University Press.
T sutsui, William M.: Manufacturing ldeolcgy, Scientific Management in Twentieth-Century japan.
Turner, Christena L.: Japanese Worher.1 in Protest. An Ethnography of ConsciousneH and Experience. Berkeley, 1995, UCP.
Kornyezet, harnyezetvedelem
Broadbent, Jeffrey: Environmental Politics in japan. Cambridge, 1998, CUP.
Dauvergne, Peter: Shadows in the Forest. Japan and lhe Politics of Timber in Southeast Asia. Cambridge, MA., 1997, MIT Press.
George, Timothy S.: Minamata. Pollution and the Struggle/orDemocracy in PostwarJapan. Cambiidge, MA., 2001, Harvard University Asia Center.
Huddle, Nolie et al.: Island of Dreams. Environmental Ciisis in japan. H ayama,Japan, 1975,
Autumn Press.
MishimaAkio: Bitter Sea. The Human Cost of MinamataDisease. Tokyo, 1992, Kosei Publishing
Co.
McKean, Margaret A.: Environmental Protest and Citizen Politics inJapan. Berkeley, 1981, U CP.
T suru Shigeta - Weidner, Helmut (eds.): Environmental Policy injapan. Berlin, 1989, Edition
Sigma.
Ui j un (ed.): Industrial Pollution injapan. Tokyo, 1992, United Nations University Press.
Wong, Anny: The Roots ofjapans International Environmental Policies. New York, 2001, Garland Publishing.
A nOh helyzete is a nemek Mrdise

Bernstein, Gail Lee: Haruho's World. A Japanese Farm Woman and Her Community. Stanford,
1983, SUP.
Birnbaum, Phyllis: Modem Girls, Shining Stars, The Skies o/Tok)'o. 5 japan~se Women. New York,
1999, CUP.
Brin ton, Mary C.: Women and the Economic Mira cle. Gender and Work in Postwarjapan. Berkeley,
1993, t:CP.
Chalmers, Sharon: Emt~ng Lesbian Voicesfrom]apan. London, 2002, Routledge Curzon.
FLtjimura-Fanselow, Kumiko - Kameda Atsu ko (eds.): Japanese Women. New Feminist Perspectives on the Past, Present and Future. New York, 1995, The Feminist Press.
800
Hardacre, Helen: Marketing the Menacing Fetus inJapan. Berkeley, 1997, UCP.
Imamura, Anne E.: Urban Japanese Housewives. At Horne and in the Community. Honolulu,
1987, UHP.
lwao Sumiko: ThejafJanese Woman. Traditional Image and Changing Reality. New York, 1993,
The Free Press.
Joli\et, Muriel: Japan: the Chiull.ess Society? The Crisis of Mothedwod. London, 1997, Routledge.
Kelsky, Karen: Women on the Vei;ge. Japanese Women, Western Dreams. Durham, 2001, Duke
University Press.
:-..forley, Patricia: The Mountain is Moving. Japanese Women's Lives. Vancouver, 1999, UBC
Press.
Norgren, Tiana: Abortion before Birth Control. The Politics of Reproduction in Postwar japan.
Ogasawara Yuko: Office Ladies and Salaried Men. Power, Gender and Work inJapanese Companies.
Pharr, Susan].: Political W01nen in j apan. The Search for a Place in Political Life. Berkeley, 1981,
UCP.
Renshaw.J ean R.: Kimono in the Boardroom. The Invisible Evolution of]nf;anese Women Managers.
New York, 1999, OUP.
Roberts, Glenda S.: Staying on the line. Blue-Collar YJ0rnn in Contemporary japan. Honolulu,
1994, UHP.
Rosen berger, Nancy: Gambling with Virtue. Japanese Women and the Search fur Self in Changing
Nation. Honolulu , 2001, UHP.
Egyeb tarsadalmi kirdisek

Bailey, J ackson H.: Ordinmy Peap!R, Extmordinary Lives. Politi'cal and Economic Change in a
Tohoku Village. Honolulu, 1991, UHP.
Ben-Ari, Eyal: Changing]apaneseSuburbia. A Study of Two Present-Day LocalitU!s. London, 1991,
Regan Paul International.
DeVos, George - Lee, Changsoo (eds.): Koreans inJapan. Ethnic Conflict and Accommodation.
Dore, Ronald P.: City Life in japan. A Stud)' of a Tohyo Ward. Berkeley, 1958, UCP.
Dore, Ronald P.: Shinohata. A Portrait of aJapanese Village. New York, 1978, Pantheon.
Douglass, Mike - Roberts, Glenda S. (eds.): Japan and Global Mf.lfJ'ation. Foreign Workers and
the Advent of Multicultural Society. London, 2000, Routledge.
Fukuoka Yasunori - Gill, Tom (tr.): lives of Young &reans in japan. Melbourne, 2000, Trans
Pacific Press.
Gayle, Curtis Anderson: Marxist Hi.story and Postwa1japanese Nationalism. London, 2003,
Routledge Curzon.
Goodman, Roger et al. (eds.): Gwbaljapan. The Experience of japan's New Immigrant and
Overseas Communities. London, 2003, Routledge Cun:on.
Haley.John 0. - Yamamura Kozo (eds.): Land Issues inJapan. A Policy Failure? Seattle, 1992,
Society for Japanese Studies.
Hayami Yuji ro: J apanese Agriculture Under Siege. The Political Economy of AgriCLLltural Policies.
London, 1988, Macmillan Press.
Hein, La ura - Selden, Mark (eds.): Islands ofDiscontent. Okinawan R.esponses to Japanese and
American Power. Lanham, MD., 2003, Rowman & Littlefield.
Hie ks, George: Japan 's Hidden Apartheid. The Korean Minority and the Japanese. Aldershot,
England, 1997, Ashgate.
Kisala, Robert].- Mullins, Mark R.: Religion and Social Crisis in japan. Understandingjapanese
Society through the Aum Affair. Houndmills, Hampshire, 2001 , Palgrave.
Komai Hiroshi - Wilkinson, Jens (tr.): Foreign Migrants in Contemporary]apan. Melbourne,
2001, Trans Pacific Press.
801
Komai H iroshi: Migrant Workers in japan. London, 1995, Kegan Paul International.
Lifton, Robert J ay: Destroying the World to Save it. Awn Shinrillyii, Aj;ocal~ptic Violence and the New
Global Terrorism. New York, 1999, Henry Holt.
Mehl, Margaret: Private Academies of Chinese Leaming in Meiji Japan. The Decline and Transformation of the Kangakujulw. Copenhagen, 2003, NIAS Press.
Metraux, Daniel A. : Aum Shinrihyu's Impact on Japanese Society. Lewiston, NY, 2000, The
Edwin Mellen Press.
Malasky, Michael- Rabson, Steve: Southem Exposure. ModernJapanese Literaturefrom Okinawa.
Murakam i Haruki : Underground. The Tohyo Gas Attach and thejapane.ie Psyche. London, 2000,
The Harvill Press.
Norbeck, Edward: Changing japan. 2nd ed. New York, 1976, Holt, Rinehart & Winston.
Orpett, Susan: Caring/or the Eldeiy in japan and the U.S. London, 2000, Routledge.
Orr,J amesJ.: The Victim as Hero. Ideowgies ofPeace and National Identity inPostwa7japan. Honolulu, 2001, UHP.
Ota Kaoru: The Labour Conflicts of the Mitsui-Miike Coal Mines, 1959- 60. In Kawaninshi
Hirosuke (ed.): The Human Face of Industrial Co11jlict in Post-War Japan. London, 1999,
Kegan Paul International, 202-236. p.
Reader, Ian: Religious Violence in Contemf1orary]apan. The Case ofAum Slmirikyii. Richmond,
Surrey, 2000, Curzon.
Robertson, Jennifer: Native and Newcomer. Making and Remaldng a Japanese City. Berkeley,
1991, UCP.
Ryang, Sonia (ed.): Koreans in japan. Critical Voices from the Margin. London, 2000, Routledge.
Ryang, Sonia: Nqrth Koreans in japan. Language, Ideology and Identity. Boulder, CO., 1997,
Westview Press.
SagaJ unichi - John, Bester (tr.): The Gambler's Ta/,e. A Life injapan's Underworld. Tokyo, 1991,
Kodansha International.
Sellek, Yoko: Migrant Labour in japan. H oundmills, Hampshire, 2001, Palgravc.
Siddle, Richard- Hook, Glen D. (eds.):japan and Okinawa. Structure and Subjectivity. London, 2003, Routledge Curzon.
Siddle, Richard: Race, Resistance and the Ainu ofjapan. London, 1996, Routledge.
Szymkowiak, Kenneth: Sokaiya. Extortaion, Protection and the Japanese Corporation. Armonk,
NY., 2002, M. E. Sharpe.
Traphagan, J ohn W.: Taming Oblivion, Aging Bodies and the Fear of Senility in japan. Albany,
2000, State University of New York.
Vogel, Ezra F.: Japan's New Middle Class. The Salary Man and his Family in a Tokyo Suburb.
Weiner, Michael (ed.): Japans Minorities. The Illusion of Homogeneity. London, 1997, Routledge.
White, Merry Isaacs: Perfectly Japanese. Malling Families in an Era of Upheaval. Berkeley, 2002,
UCP.
Kulturalis herdesek es a Jogyaszt6i tarsadalom

Allison, Anne: Permitted and Prohibited Desires. Mothers, Comics and Censorship in japan. Boulder, CO., 1996, Westview Press.
Befu Harumi: Cultural Nationalism in East Asia. Representation and Identity. Berkeley, 1993,
Institute of East Asian Studies.
Befu Harumi: Hegemony of Homogeneity. An Anthropowgical Anal)'sis of Niho11jinron. Melbourne, 2001, Trans Pacific Press.
Breen, J ohn - Teeuwen, Mark (eds.): Shinto in History. Ways of the Kr~mi. Honolulu, 2000,
UHP.
802
Bremen, J an van - Martinez, D. P.: Ceremony and Ritual in j apan. Religious Practices in an
lndmtrialiud Society. London, 1995, Routledge.
Broderick, Mick (ed.) : Hibakusha Cinema. Hiroshima, Nagasahi and the Nuclear Image in
Japmuse Film. London, 1996, Paul Kegan International.
Burt, Peter: The Music ofT6ru Taliemit.su. Cambridge, 2001 , UCP.
Clarke, B. Peter (ed.): A Bibliography ofJapanese New Religions. Richmond, Surrey, 1999,
Curzon.
Clarke, Peter B.:JapaneseNewReligiansin Global Perspective. Richmond, Surrey, 2000, Curzon.
Copeland, Rebecca L. - Ramirez-Christensen, Esperanza (eds.) : The Father-Daughter Plot.
Japanese Literary Women and the Law ofthe Father. Honolulu, 2001, UHP.
Craig, Timothy]. (ed.): Japan Po/1! Inside the World ofJapanese Popular Culture. Armonk, NY.,
2000, M. E. Sharpe.
Desser, David: Eros Plus Massacre. An Introdu ction to theJapanPse New Wave Cinema. Bloomington , 1988, Indiana Un iversity Press.
Eades,]. S. et al. (eds.): Globalization and Social Change in Contemporary Japan. Melbourne,
2000, Trans Pacific Press.
Eiji Oguma - Askew, David (tr.): A Genealogy of ,Japanese" SelfimagPs. Melbourne, 2002,
Trans Pacific Press.
Goodman, David G.: Japanese Drama and Culture in the 1960s. The Return of the Gods. Armonk,
NY., 1988, M. E. Sharpe Inc.
Goodman, Roger - Phillips, David (eds.): Can theJ apanese Change Their Education System? Oxford, 2003, Symposium Books.
Hane Mikiso: Eastern Phoenix. Japan Since 1945. Boulder, CO., 1996, Westview Press, 244246. p.
Hardacre, H elen: Kurozumikyii and the New Religions ofJapan. Princeton, 1986, PUP.
Havens, Th omas R. H .: Artist and Patron in PostwarJapan. Dance, Music, Theater and the Visual
Arts, 1955- 1980. P rinceton, 1982, PUP.
Hitoshi Miyake: Shugendii. Essays on the Structure ofJapanese Folk Religion. Ann Arbor, :VU.,
2001 , Center for J apanese Studies, Un iversity of Michigan.
Iida Yumiko: Rethinhing Identity in Modem j apan. N ationalism as Aesthetics. London, 2002,
Routledge.
Keene, Donald: D awn to the Wes/. Japanese Literature of lvlodern Era. 2 vols. New York, 1984,
Holt, Rinehart & Winston.
Kinsella, Sharon: Adult Manga. Cull.ure and Power in Contemporary Japanese Society. Honolulu,
2000, UHP.
Law, J ane Marie: Puppets of Nostalgia. The L ife, Death and Rebirth of theJapanese A waji Nin~ii
Tradition. Princeton, 1997, PUP.
Lent,John A. : TheAsianFilmlndustry. London, 1990, Christopher Helm.
Matthew, Robert: Japanese Science Fiction. A View of a Changing Society. London, 1989,
Routle dge.
McConnell, David L.: Importing Diversity. InsideJ apans JET Program. Berkeley, 2000, UCP.
McDonald, Keiko I.: From Book to Screen. Modem Japanese Literature in Film. Armonk, NY.,
2000, M. E. Sharpe.
Mitsios, Helen: New Japanese Voices. The Best ContemporaryFictionfram] apan. New York, 1991,
Atlantic Ylonthly Press.
Mitsui Toru - Hosokawa S. (eds.): Karaoke Around the World. Global Teclmolo~, Local Singing.
Miyoshi Masao - H arootunian, H . D. (eds.) : j apan in the World. Durham, 1993, Duke
University Press.
Mullins, Mark E. et al. (eds.): Religion and Society in Modem japan. Selected readings. Berkeley,
1993, Asian Humanities Press.
803
Munroe, Alexandra: Japanese A rt After 1945. Scream Against the Slry. N ew York, 1994, Harry N.
Abrams.
Napier, Susan J.: The Fantastic in Modern Japanese Literaltlre. The Subversion of Modemity. London , 1996, Routledge .
Nolletti, Anhur Jr. - Desser, David (eds.): Reframing Japanese Cinema. Authorship, Genre,
History. Bloomington, 1992, Indiana University Press.
Noma Hiroshi - Raeside,James (tr.): ,,Dark Pictures" and Other Stories. Ann Arbor, MI., 2000,
Ortolani, Benito: T he Japanese Theatre. From Shamanistic Ritual to Contemporary Pluralism.
Powell, Brian: Japan's Modern Theatre. A Centmy of Change and Continuity. London, 2002,
Japan Library.
Prindle, Tamae K. (tr.): Made in japan and Other]apanese ,,Business Novels". Armonk, NY.,
1989, M. E. Sharpe.
Quandt, James (ed.): Kon Ichilwwa. Toron to, 2001, Toronto International Film Festival
Group.
Raveri, Massimo - H endry,] oy (eds.): Japan at Play. The Ludie and the Logic ofPower. London,
2002 Routledge.
Reader, Ian: Religion in ContempmwyJapan. Honolulu, 1991, UHP.
Reader, Ian - Tanabe, George J. Jr.: Practically Religious. Worldly Benefits and the Common
Religion ofJapan. Honolulu, 1998, UHP.
Schodt, Frederick L.: Dreamland Japan. Writings on Modem Manga. Berkeley, 1996, Stone
Bridge Press.
Sekimori, Gaynor: Shugendo. The State of the Field. M onumenta Nipponica, vol. 57 no. 2
(Summer 2002), 207-227. p.
Senda Akihiko - Rimer,]. Thomas (tr.): The Voyage of Contempormy Japanese Theatre. Honolulu, 1997, UHP.
Shizimu Ikko - Prindle, Tamae K. (tr.): The Darh Side ofJapanese. B1lsiness. Three ,,Industry
Novels". Armonk, NY., 1996, M. E. Sharpe.
Siddons,James: Ti'iru Tahemitm. A Bio-Bibiliography. Westport, CT., 2001, Greenwood Press.
Snyder, Stephen - Gabriel, Philip: 6e and Bryand. Fiction in Contemporary japan. Honolulu,
1999, UHP.
Strecher, Matthew Carl: Dances with Sheep. The Quest for Identity in the Fiction of Murakami
Haruki. Ann Arbor, MI. , 2002, Center for J apanese Studies, University of Michigan.
Tanaka Yukiko (ed .): Unmapped Territories. New Women's Fiction from.Japan. Seattle, WA.,
1991, Women in Translation.
Tanaka Yukiko: Women Writers of Meiji and TaishO]apan.Jefferson , NC., 2000, McFarland &
Co.
Tanaka Yukiko - Hanson, Elizabeth (eds.): This Kind of Woman. Ten Stories &y]apanese Women
Writers, 1960-1976. Stanford, 1982, SUP.
Thornbury, Barbara E.: The Folh Peiforming Arts. Traditional Culture in Contemporary japan.
Albany, 1997, SUNYPress.
Tsuboi Shigeji -Epp, Robert (tr.): Egg in My Palm. Stanwood, WA., 1993, Yakusha.
Walthall, Ann (ed.): The Human Tradition in Modem Japan. Wilmington, DE., 2002,
Schorarly Resources.
Wei-hsun Fu, Charles - H eine, Steve (eds.): Japan in Traditional and Postmodern Perspectives.
Albany, 1995, State University of New York Press.
Whittier Treat, John (ed.): Contemporary j apan and Popular Culture. Honolulu, 1996, UHP.
Whittier T reat, J ohn : Pools of Water, Pillars ofFire. The Literature ofl uuse Masuji. Seattle, 1988,
University of Washington.
Wilson , Michiko Niikuni: Gender is Fair Game. (Re) Thinking the (Fe) Male in the Works of Oba
Minako. Armonk, NY., 1999, M. E. Sharpe.
804
Winther-Tamaki, Bert: Oil Painting in Postsurrende r Japan. Reconstructing Subjectivity

through Deformation of the Body. MN, vol. 58 no. 3 (Fall 2003), 359-367. p.
Yano, Christine R.: Tears of Longing. Nostalgia and the Nation in Japanese Popular Song. Cambridge, MA., 2002, Han>ard University Asia Center.
Yoshimoto Mitsuhiro: Kmosawa. Film Studies and Japanese Cinema. Durham, 2000, Duke
University Press.
Yoshino Kosaku: Cultural Nationalism in Contemporary japan. A Sociological Enquiry'. London,
1992, Routledge.
Ajanlott magyar nyelvu irodalom

(Osszeallitotta Antoni Csaba)
_.\z itt kozolt lista a konyv temajahoz kapcsol6d6 fontosabb, magyar nyelven megjelent muveket sorolja fel. Terjedelmi okok miatt a lista nem teljes. Nern szerepelnek peldaul benne a
Japannal kapcsolatos ujsagcikkek, egyes ne pszerusito muvek, valarnint a kis peldanyszamban megjelem, a szakemberek szuk csoportjanak irudott tanulmanyok. Tovabbi tajekoz6dashoz, a listiiban szereplo bibliografiak mellett, a Terebess Kiadu honlapjan talalhatu Azsia
E-Tarat (unuw.terebess.hu) aj:inljuk, ahol szamos, csak elektronikus kiadasban megjelent, nagyon jul hasznalhat6 essze es fo rditas olvashat6. A magyar bibliogrfiliaba fel nem vett legujabb (1995 utani) konyvekrol, tanulmanyokr61 es ujsagcikkekr61 az Orszagos Dokumentum-ellacisi Rendszer honlapjan (U!Ww.odr./ib.klte.hu), iUetve a nagyobb konyvcirak elektronikus katal6gusaib61 kaphatnak tajekoztatist az erdekludOk.
Megjegyzes: A japan szerzOk ncvei nem egyseges atirasban szerepelnek. Ennek oka az, hogy,
f6leg a regebbi muvek eseteben, elter6 volt a magyar kiad6k atirasi gyakodata. A felreertesek elkeriilese erdekeben nem valtoztattam a neveken .
.4.ttalanos bibliografiak
Apor Eva - Ecsedy lldik6: Magyar szerw7ulzsiar6l es Afrikarol 1950-1962. Budapest, 1962, Akademiai.
Bassa Zoltan: A japan gnzdasdgr6l Magyarorszdgon megjelent miivek annotalt bibliografiaja
1970-1992. Budapest, 1993, MTA Vilaggazdasagi Kutat6intezet,Jap:in, Kelet- es Delkelet-Azsia Kutat6 Kozpont.
Bassa Zoltan: Ajapannalfoglalkozo, Magyarorsuigon megjelent ldrsadalomtudomanyi temaju m1Zvek annotalt bibliografiaja 1970-1993. Budapest, 1994, MTA Vilaggazdas:igi Kutat6inti:zet,
J apan, Kele t- es Delkelet-Azsia Kutat6 Kozpont.
Bassa Zoltan: A viUighinivi vdlt hagyomdnyos japan teuikenysigekliel foglaUwz6 Magyarorsuigon
megjelent muvek annotdlt bibliogrdfiaja 1970-1 996. Budapest, 1995, MTA Vilaggazdasagi Kutatuintezet,Japan , Kelet- es Delkelet-Azsia Kutat6 Kozpont.
japdnra vonatkow magyar nyelven megjelent muvek bibliograjidja. Budapest, 1937, Egyetemi
Nyomda.
Nagy Csaba: A japan jogra vonatkoz6 1980-1990. ivi valogatott kulfoldi bi/Jliogrrijia. Budapest,
1990, O rszaggyillesi Konyvtiir.
Szekacs Anna: A japan irodalom, n)'elvisut is nyelvok.tatds timajcival Joglalkow, Magyarorszdgon
megjelent muvek annotdlt bibliogrtijidja 1970-1994. Budapest, 1995, MTA Vilaggazdasagi Kutat6intezet, J ap:in, Kelet- es Delkelet-Azsia Kutat6 Kozpont.
Szekacs Anna: A japan epitisut, film, Joto, kipzJ- es iparmiivisut, szinhdz, tdnc es une limajdvalI oglo,Uww, Magyarvrszdgon megjelent muvek annotdlt bi/Jliogrrijitija 1970-1995. Budapest, 1996,
MTA Vilaggazdasagi Kutatointezet, Japan , Ke let- es Delkelet-Azsia Rutat6 Kozpont.
805
Attatanos muvek
Collcuu, Martin - Jansen, B. Marius: A japan viUig atlasza. Budapest, 1997, llelikon .
Nemeth Istvan (szerk.): 20. suizacli egyetemRs tiirte11et. 2 kotet. Budapest, 2005, Osi ris. AJ apanra vonatkoz6 reszek a II. kotet 54-71. es 204-224. oldalain talalhat6k. SzerLo: Szerdah elyi
G. Istvan.
Fodor Istvan (fuszerk.): A vitag nyelvei. Budapest, 1999, Akademiai, 27- 29. , 622-630. p.
J amadzsi Maszanori (szerk): Irodalom, kultura i's tarsaclalom a kozepes kora ujkorij apanban. Budapest, 1997, ELTE BTKJ apan T anszeki Csoport.
Jamadzsi Maszanori (szerk): j aptin-kutatds Magyarorsztigon: mult es Jelen. Budapest, 1996,
ELTE BTKJapan Tanszeki Csoport.
Kiszely Istvan: A fokl nepei. 2. kotet Azsia. Budapest, 1984, Gondolat, 518-536. p.
Tartinelem, ttirsadalom
Acta Orientalia. 1950-, MTA.
llisturia. 1979-, Histori a Alapitvany.
Keletkutatds. 1973-, Korosi Csoma Tarsasag.
Tavol Kelet. 1936-1937, Magyar-Nippon Tarsasag.
Biro Klara: japan a mcisoclih lliltigluiboni utan. Budapest, 1967, Kozgazdasagi es j ogi Konyvk.iad6.
Frederic, Louis: japan Mtkiiznapjai a szamurdjok horri.ban, 1185-1603. Budapest, 1974, Gondolat.
Hani Goro: A japan nep tiirtinete. Budapest, 1967, Gondolat.
Hmbos Ildik6: AjaptinfelsOolaatdsi modeU. Budapest, 1999, OI.
Hudson , Mark.].: Az egyseges J apan megszuletese (i. e. 400-1600). In Goran Burenhult
(szerk.): Nagy cillilizdci6h. Budapest, 2005, Kossuth , 335-352. p.
J amadz.si Maszanori:japdn. Tiiltenelem es hagyomdn)'Oh. Budapest, 1989, Gondolat.
Kidder, Edward: Az osijapdn. Budapest, 1977, Helikon.
Kirchmann, Hans: Hirohito. .,japan utolsu cstiszdra". A Tennu. Budapest, 1990, Gondolat.
Mason, R. H . P. - Caiger,J. G.: Japan tiirtenete. Budapest, 2004, Piisk.i.
Macdonald, Fiona: Az ohqri j apan. Budapest, 2000, Egmon t Hungary.
Mayeme Zsadon Eva: j apan olttatrui rendszere. Budapest, 1986, OPKM.
O lah Csaba: Konfliknisok, incidensek a hivatalos japan-kinai kapcsolatok torteneteben a
15-1 6. szazadban . A ningboi incidens (1523) es annak hatasai a kinai tengervedelmi politikara. In Fii.gguhert. Piliscsaba, 2005, Mondat Kft. / Orien talisztikai Ta nulmanyok, 2./
Reischauer, Edwin O.:Japcin tortenete. Budapest, 1995, Magyar Konyvklub.
Vay Peter: Kelet csdszdrai es csciszdrsdgai. Budapest, 1906, Franklin.
H adtiirtinet
J akovlev, Nyikolaj N.: Pearl Harbarrejtilye. Budapest, 1978, Kossuth.
Lord Russel of Liverpool: A Bushido lnvagjai. A jafHlnoh <.iltal ell~ovetett htibonis lmnolc rovit.l wrtCnete. Debrecen , 2002, Gold Book.
Lord, Walter: Hihetetlen gyJzelem. Budapest, 1994, Zrinyi.
Maszanobu Cundzsi: Szingapur, 1942. Debrecen, 1999, Hajja es Fiai.
Nemere Istvan : Hcibonl.japcin ellen: a mdsodik vilaghciboni a Csendes-6cean ters~11;iben. Budapest,
2003, Puedlo.
Sides, Hampton: Kishtethatoncik: a masodih vikighciborn Legclramaibb kiildetisenek elfeledett wrte'TU'te. Budapest, 2003, Gabo.
Wiest, Andrew: Hare a Csendes-6cednon. Pearl llarbourtfJl Jliroshimaig, 1941- 1945. Debrecen,
2002, Hajja es Fiai.
806
H arcmuveszet
A Szoga-jivirek J:r6niluija [Soga manogatari]. Budapest, 2005, Szenzar.
Blomberg, Catharina: Szarmmijok.japiin harcos nemesseginek tiirtenelmi es valLiisi hiittere. Buda
pest, 2001, Szenzar.
Craig, Darrell Max: Mugai ryu: a hardriintiis klasszikus szamuriij miiviszete. Budapest, 2004,
Lunarimpex.
Daid6dzsi Juzan: A bushido alapjai. Budapest, 2002, Szenzar.
Gy. Horvath Llszl6: Nindzsdk. Budapest, 1988, Hungaria Sport.
H eITigel, Eugen: Az ij is a nyil iisvinye. Budapest, 1981, Buddhist.a Misszi6.
Jamamoto Cunemoto: Hagahure. A lZarnurtijok h6dexe. Budapest, 2000, Szenzar.
Jennings, William Dale: A. ronin. Budapest, 2000, Szenzar.
Mijamoto Muszasi: A nyughatalan giniusz. Az iit elem kiinyve. Budapest, 2004, Szenzar.
Sey Gabor: A japan kard tiirtinete. Pees, 2001, Alexandra.
Shaw, Scott: Swmurdj zen. Budapest, 2000, Lunarimpe".
Stevens, John: A legyozhetetlen harcos. Budapest, 2002, Szenzar.
Stevens, John - Uesiba Morihei: Az ailiido esszencicija. Budapest, 1999, Szenzar.
S.taotome Micugi: Aikido is a temiiszet harm6nicija. Budapest, 2000, Szenzk
Szugavara ':vfakoto: japan kardviv6 mesterei. Budapest, 2004, Szenzar.
Tamura Nobujosi: Az aikido titadiisa is etikettje. Budapest, 2001, Szencir.
Tarnowski, Wolfgang: Szarnurdjoh: a Ttivol-Kelet lovagjai. Budapest, 1993, Tessloff es Babilon
Kiad6.
Turnbull, Stephen: Nindzsa.japdn titohzatos harci hullusztinak hiteks tortinete. Budapest, 1992,
Zrinyi.
Turnbull, Stephen: Szamurdjoli. japan nemes harcosainak tiirtinete. Budapest, 2005, Kossuth.
Ueshiba Morihei: Budo. Budapest, 2001, Szenzar.
Ueshiba Morihei: Az ut hizi/,iinyve. Budapest, 2003, Szenzar.
Ujvari Miklos: A szamurtij harci szellern is ldizdismuviszet. Budapest, 1997, Tisza Star.
Vallas, mitowgi.a
101 zen tortinet. Budapest, 1994, Farkas Lorine Imre Kiad6.
Doris, David T.: l.en-kabarti: barangolas a jluxus hataruide1tin. P ;zsony, 2000, Kalligram.
Enomiya-Lassalle, H ugo M.: Zen. Szentendre, 1995, Media.
Fromm, Eric - Suzuki, D. T .: Zen-IJUddhizrnus es psziclwanalizis. Budapest, 1989, Helikon.
Herrigel, Eugen: A zen-ut. Budapest, 1997, Ur Kiad6.
Japan regek is mondak. Budapest, 2005, Mora.
Komacu Csik6: Buddha ilete is tanitdsa I-II. Budapest, 2002, Szenzar.
Kosen , Barbara: l,en ill is most. Budapest, 2002, Farkas Ufrinc Imre Kiad6.
K6un Edzs6: Eihen D6gen zen-mester tanitiisai. Budapest, 2004, Filosz.
Kirnos Ignac: Nipponfoldi mondavilcig. Budapest, 1924, Bet.a.
Leong, Kenneth S.:jizus zen tanitdsai. Budapest, 1998, Edesviz.
Lux Eva: ld5tlen idu: a zen. Idokipek. Katalogus. Budapest, 2001, Neprajzi Mfueum.
Percheron, Maurice: Japan hJsi legenddja. Budapest, 2005, Torii.
Merton Thomas: Azen es afaldnk rnadarak. Budapest, 2000, Terebess.
Nagai Isaburo: Tolsztoj es a buddhizmus. Nyugat, 1911. 8. sz. 719-125. p.
Nishijima, Gudo Wafu: Taldllwzds az igazi stirluinnyal. Budapest, 1997, Tulpart.
Reader, Ian: A sintoz'z1nus. Budapest, 2000, Kossuth.

Satori Bhanre, Bhikkhu: A sintoizmus. Budapest, 1989, Gondolat.
Shiller, David: Zen bolcsessige/1. Budapest, 2003, Saxum.
S6d6 Harada: B6ddhidharma iisvenyin. Budapest, 2005, Filosz.
Storm, Rachel: Keleti mitolugidk encihl1>pedicija. Budapest, 2000, Gloria.
St. Ruth, Diana: A zen IJUddhizmus. Budapest, 2000, Kossuth.
Sudo, Philip Toshio: Zen szex: a surekm ttja. Szeged, 2003, Szukits.
807
Sungsan: 7..en leveleh. Budapest, 2002, Farkas Lo rine Imre Kiad6.

Suzuki Shunryu: Azen sz.ellem, az oroh k.ezdoh szelleme. Budapest, 1987, Buddhista Misszi6.
Szigeti Gyorgy: Naparcu Buddha. Budapest, 2004, Vizsom .
Taiszen Desimaru: Az ut gyalwrlasa. Budapest, 1995, Farkas Lorin e Im re Konyvkiad6.
Taiszen Desim aru: Zen es a harc1m1veszetek. Budapest, 1994, Farkas Lorine Im re K6nyvkiad6.
Terebess Gabor: Folyik a hid. Csan lm.ddhista anekdotahincs. Budapest, 1990, Officina Nova.
Terebess Gabor: Azen med itici6 pszichofizio logiija. A KoriJsi Csoma Sandor lntb.et Kozleminyei, I 977. 1-2. szim, 72- 80. p.
Tokarev, Sz. A. (foszerk.): Miwl6giai encildopedia. II. kotet. Budapest, 1988, Gondolat,
181-202. p.
Watts, Alan W.: A zen utja. Budapest, 1997, Po lgar Kiad6.
Zeisler Istvan: Azen atadasa. Budapest, 1996, Farkas Lorine Irnre KOnyvkiad6.
Gazdasdg
K&gazdasagi Sunde. 1954-, MTA Kozgazdasagtudomanyi Bizottsag.
A mai] apdn. Budapest, 1971,J apin Kiilugyminiszterium.
Bakos Gabor: japan csoda. Budapest, 1995, Dunakon yv.
Biro Klara: A japan liihivds. Budapest, 1970, Kozgazdasigi es J ogi Konyvkiad6.
Ehrlich Eva: japan, afelzdrkoztis anat6mitija. Budapest, 1979, Kozgazdasagi esJogi Konyvkiad6.
Engel, Dean William: japan: bevezeto a japan uzkti elet, szokdsok es etikett vildgaba. Bud apest,
2001, Adoc-Semic.
Ferber Katalin: A sikerdra. Budapest, 1998, Laszlo es Tirsa.
Hajdu J 6zsef: Nehany gondolat a japan szakszervezeti modellrol. Szeged, 1997, JATE Allam- es
J ogtudominyi Kar.
Hernidi Andris: A japan gazdasag a 70-es evekben. Szakaszvtiltds es hiilgazdasagi kapcsol.atok. Budapest, 1980, Kossuth .
H ernadi And ras: A japan gazdasag es tarsada1.om a harmadik ivezred kiiszijben: valtozdsok versus
hagyomanyoh. Buda pest, 1997, MTA Vilaggazdasigi Kutat6intezet.
Hernadi Andras: Magyaromtig es japan:. hogyan tovabb? Budapest, 1998, MTA Vilaggazdasagi
Kutat6 intezet, J apin , Kelet- es Delkelet-Azsia Kutat6 Kozpont.
H ernadi And ris - Szekics Anna: A japan gazdasag, tarsadawm is lwmmunihacio atalakulas(L az
ezredforduwn. Budapest, 2003, Budapesti Gazdasagi F6iskola, Kulkereskedelmi F6iskolai
Kar.
Kojima Ryo: A modernseg peremin: osszehasonlit6 tanulmri.ny a magyar es a japan agrarradihalizmusrol. Debrecen, 1997, KLTE.
K6s Pe1er:japan - milyponttol a csucsig, 1945- 1992. Budapest, 1 993, Villinyi iiti Konfe renciakozpont es Szabadegyetem Alapitvany.
Marosi Miklos: japan, horeai es kinai menedzsment. Budapest, 2003, Aula.
Marosi Miklos: Tai1ol-keleti numedzsment:japan, Del-Korea, a tengerenttlli Kina, a Kinai Nephoztarsasri.g. Budapest, 1997, Kozgazdasigi esJogi Konyvkiad6.
M6cza1-J6zsef: Gazdasagiranyittis es tervezes japan 1n6dra. Budapest, 1987, Kozgazdasagi esJogi
Konyvkiad6 .
NemenyiJudit: MdsoUiat6-e a japan csoda? Bud apest, 1991, Gazdasagkutat6 l ntezet.
Trom Andras: japan valaszai a valtoz6 viltig kihivdsaira. Miskolc, 1996, Miskolei B6Icsesz Egyesiilet.
Varga Gy6rgy: A japrin business. Budapest, 1972, Kossuth .
Kultura, kulturtortenet
Aihara Kyoko: Cesak: elJ hagyomany. Budapest, 2000, Dee-Sign.
Dalby, Lisa Crihfield: A cseresznyeviragok viilgye: a titohwtos gesah. Bud apest, 2002, Magyar
Konyvklub.
808
De Mente, Boye: Az ilet miivelUte.japan osi bolcsessege. Budapest, 1997, Edesviz.

Dilrckheim, Karlfried: A nyuga/,())n japan lmltusza. Budapest, 2001, Szenzar.
Gallagher,John: Gesak. Budapest, 2005, Kossuth.
Cy. Horvath Ll.szlo:japan kulturrilis lexilwn. Budapest, 1999, Corvina.
Hegyi Ivan: Shinichi Suzuki es zeneoktatasi filozofiaja. Parlando, vol. 39 no. 3-4. (1997).
Kutas Gabor: japan ku.tyajajtah. Pees, 2001, Alexandra.
Mido1; Sarai: j apan lwnyha. F6t, 2001, Paginarum.
Morsbach, Helmut: Egyszerii japan etikeu. Budapest, 1992, Realex.
Olah Csaba: Kinai irodalom, kinai nyelv es a go.lan-szen:etesek a kozepkori Japanban. In Kinai nyelv is irodawm. Budapest, 2003, Balassi. / Sinol6giai muhely, 4./
Racz Istvan: Fenyes telihold. Negy ivszak Nipponban. Haikuk is tanluik. Budapest, 1988, Kozmosz.
Schwalm, Erika: n,ebana: a viragrendezis osi japan miiveszete. Szeged, 2001, Szukits.
Suzuki Shinichi: A suretet pedag6giaja. Budapest, 2004, Aelia Sabina Alapi&J.ny.
Yutaka Tanazawa et al.: A japan lmltura tiirtinete. Budapest, 1987, Artimon.
A muveszeteh vildga
Filmlexilwn I-II. Budapest, 1994, Totem Konyvkiad6.
Oj filmlexikon I- II. Budapest, 1973, Akademiai K6nyvkiad6.
Berkes Ildik6- Nemes Karoly: A japan film vil<iga. Budapest, 1997, Magyar Filmintezet.
Bognar Borond: Mai japan epitiszet. Budapest, 1979, Muszaki K0nyvkiad6.
Cseh Eva: japan buddhista miiviJzet. Budapest, 1996, Hopp Ferenc Kelet-azsiai Muveszeti Miizeum.
Cseh Eva: Japan miiviszete. 1987, Iparmuveszet Miizeum Rath Gyorgy Muzeuma.
Cseh Eva: Necuhe. japan miniatiirJaragv<inyok. Budapest, 2000, Hopp Ferenc Kelet-azsiai M iiveszeti Muzeum.
Ferenczy Laszlo: japan iparmuveszet, >.'VII-XIX. szdzad. Budapest, 1981, Corvina.
Ferenczy Laszlo: Ho, hoUi, cseresznyeufrag. A japan fametszetek vitaga. Budapest, 1989, Kepz6muveszeti Kiad6.
Fcrenczy Laszlo: Rigijapan kertek. Budapest, 1992, Mezogazda Kiadu.
Balzer Gyorgyi: Valogatris a csasz<iri Kina es japan d iszit6 motivwnaib<Jl. Budapest, 2003,
Komaromy.
Ito Nobuo - Maeda Taiji :Japan miiveszet. Budapest, 1980, Corvina.
Ivaki Tosiko: Iilebana. Budapest, 1978, Natura.
Karpati Janos: Kelet zenije. Budapest, 1981, Zenemukiado.
Ka.rpati Janos: Tanc a mennyei barlang elott. Zene is mitosz a japan ritucilis hagyomrinyban. Budapest, 1998, Kave Kiad6.
Kokubu Tamocu: A japan szinhdz. Budapest, 1984, Gondolat
Nakamura Matazo: Kabu},i az iiltQzo"ben is a szinpadon. Budapest, 1992, Gondolat.
Martinez, Rosa (fOszerk.): A miiviszet tiirlinete. Azsia. Budapest, 2001, Magyar Konyvklub,
156-200. p.
Miklos Pal: A zen is a miiuiszet. Szeged, 2000, Lazi Bt.
Mitsui Sen: A japan kert tit/1ai. Budapest, 1987, Mezogazdasagi Kiado.
Newland, Amy - Uhlenbeck, Chris (szerk.):ja/1an JametszeU!k. Budapest, 1994, Corvina.
Szekacsne Vida Maria: G)ennekmiivisutj apanban. Budapest, 1971 , Corvina.
Szentirmai Jozsef: japan ipitiszet. Budapest, 1983, Conina.
Szepesi Attila: A barlang, a csercsznyevirag, a szent hegy es a zold szal. Uj Magyar Szemle,
2003. 12. evr. 1- 2. sz.
T erebess Gabor: A japan kert. Miivesut, 1979. 20. evf. 9. sz. 8--11. p.
Tercbess Gabor: A japan raku es amerikai reneszansza. Miiviszet, 1982. 23. evf. 9. sz.
12-14. p .
Vagvolgyi B. Andras: Tokyo underground. Budapest, 2000, Uj Mandatum.
Vekerdy Tamas: A sziniszi hatris eszi,oui - :l.eami mester miivei szeri11t. Budapest, 1988, Gondolat
809
Eletrajzok, memoarok
Berkes Ildik6: Kurosawa Ahira. Budapest, 1991, Magyar Filmintezet.
Csicsibu Szecuko: Az eziistdob. Budapest, 2002, Kossuth.
Dalby, Lisa Crihfield: Muraszaki mesije. Budapest, 2002, Magyar Konyvklub.
Hirotada Ototake: Senki sem tohiletes. Budapest, 2001, Trivium.
Iwasaki Mineko: A gesdh gesdja. Budapest, 2003, Trivium.
KavabataJaszunari: A gyonyoruJapan es en (Nobel-beszed). MagyarNapl6, 1999. november,
24-27. p.
Kiharu Nakamura: Kiharu., a gesa: egy ismeretlen vilag rejtelmri. Budapest, 2001 , Trivium.
Klein, Rudolf: Tadao Ando, az epitesz Kelet es N)'ugat ldiwtt. Budapest, 1995, Pont.
Kosa Zoltan: Kenzu Tange. Budapest, 1973, Akadi:miai.
Perry, Susan: Emli!U'k a nagymesterrOl. Budapest, 2003, Szenzar. / Harcosok Osvenyen./
Soos Sandor: Sinran (1173-1262). Evangelikus Mt"ihel)', 2003. 9. evf. 3-4. szam.
Stevens, John: jamoka Tessu. A ,,Kardne!Mili Islwla" megalapit6janak elete. Budapest, 2005,
Szemar. / Harcosok Osvenyen./
Stokes, Henry Scott: Misimajukio etete es haltila. Budapest, 2001, Szenzar.
utteirasok, orszagismeret
~
~
'~
~
bJJ
;:!
~
810
Cvetov, Vladimir: A lwlostcn1iert tizenotodik hove. Budapest, 1988, Kossuth .

Feher Klara: Cesdk, paguddk, titlwh. Budapest, 1965, Tancsics.
Felvinczi Takacs Zoltan: Kinai es japan kepek. N)'ugat, 1914. 11. sz. 729-743. p.
Felvinczi Takacs Zoltan: Hangok a Tavol-Keletr61. N)'ugat, 1914. 16--17. sz. 260-2. p.
Felvinczi Takacs Zoltan: Ismetjapan. N)'ugat, 1915. 5. sz. 276--277. p.
Gaal Zoltan: flubana t<in)'irokon. Budapest, 1985, Kozgazdasagi esJogi Konyvkiad6.
Gergely Jl"1Jia: Akita-. japan n)'ugati kapuja. Budapest, 2002, Balassi.
Hamori Tibor: Ki.tnon6ban. Budapest, 1971, Sport.
Hidasi Jud it: Na es, hog;: tetszik japan? Budapest, 1999, Terebess.
HidasiJudit: Visszajapdnba. Budapest, 2005, T erebess.
Kanazava J6zsef: Meg egy sz6t japtinr6l: betekintes japan es a Tavol-Kelet hulturajdba. Budapest,
1998, Filum.
Keope Viktor Geza:japan hit area. Budapest, 1943, Vorosvary.
Kiglics Istvan: japan. Mult a lwlnapban. Budapest, 1989, Pszichoteam.
Koestler, Arthur: A l6tusz is a robot. 2. resz. Japan. Budapest, 1999, Terebess.
Koml6ssy Viktor: Cselgdncs, judo japtinban; japan versforditdsoh ... Budapest, 2002, BIP.
Kunos Ignac: Mosolygo Japan. N)'ugat, 1930. 22. sz. 701-703. p.
Kunos Ignac: Nipponorszag naposhertje. Budapest, 1923, Atheneum.
Lacko Zsuzsa- Radnai Tamas: Papriluiskrumpli er.1opalcihaval. Szekszard, 1993, Babits Kiad6.
Makosch, Ulrich: A maijapan. Budapest, 1961, Gondolat.
Mees Alajos: Az ismeretlen japan. Budapest, 1996, Terebess.
Molisch, Hans: A felkelif nap orszagaban. Budapest, 1930, Kiralyi Magyar Termeszettudomanyi Tarsulat.
Morita Akio: Made in Japan. Budapest, 1989, Arkadia.
Nadai Pal: Japan lzles. N)'ugat, 1938. 12. sz., 431-435. p.
Nagai, Paul Takashi: Nagaszaki harangjai. Budapest, 1986, Ecclesia.
Nomachi Kazuyoshi: Fotografiai zartindokutun. Budapest, 2005, Geographia.
Okamatsu Yoshihisa:japannah szuletni. Buda pest, 1995, MTA Vilaggazdasagi Kutat6intezet.
Raucat, Thomas: Tisztel.etremelt6 hirdndul<is. Budapest, 1998, T erebess.
Scott, David: japan. Budapest, 1993, Kartogrifia.
S6lyom Sz. Ferenc: Mithell tudnijapdnrol? Budapest, 1978, Kossuth.
Szabo P. J6zsef: Pillantds a csdszar htiwszobtijtiba. Budapest, 1985, Panor-dina.
Szentirmai J 6zscf: Japan. 2., atdolgozott kiadas. Budapest, 1999, Panorama. / Panorama
nagylitikonyvek./
Winkelhoffer,Jan: A swwrcii japan. Budapest, 1965, Condolat.
Zolcin Anita: Toki6t6l Kiot6ig. Budapest, 1988, Officina Nova.
Irodawmtortinet, mufajelmelet
Nagyvildg. Vildgirodalmi foly6irat. 1956-, Nagyvilag AlaplrV'.iny.
Vildgirodalmi kisenciklopedia /-11. Budapest, 1994, Gondolat.
Vild1,Tirodalmi Lexi/ton 1- 19. Budapest, 1970-1995, Akademiai.
Alb~rt Sandor: Fordithat6-c a haiku? UJ Dunatdj, 2001. 6. evf. 3. sz. 73- 8 1. p.
Bakos Ferenc: Egy kavics, ha pottyan. NagyuiUig, 1996. 7-8. sz. 513- 514. p. (Fordltasok:
515-519. p.)
Barthez, Roland: Becsempeszen jelentes. A jelek birodalma: Japan c. esszekotet reszlete.
Nagyuilrig, 1978. 10. sz. 1461-1468. p.
Benedek Marcell (szerk.): lrodalmi Lexi/ton. Budapest, 1927, Wodiane1- es fia Kiad6.
Ecsedy Ildik6:Japan metamorfozis-tortenetek. Nagyuilag, 1978. 10. sz. 1469-1470. p.
Faludy Gyorgy: japan hiiltiszet. Budapest, 2000, Gloria.
Fenyvesi Anna: Japan zen haiku. llarmadkor, 1988. 8. sz. 40-42. p.
Greguss Sandor: Amye1birodal01n. Budapest, 1986, Magveto.
Jamakava Szogcn:J6zsef Attila es a megvilagosodas. Heti Vtilasz, 2001. okt. 5., 62. p.
Kyoko Bani: A japan irudalom. Kezirat. 1967.
Marrin, S.: A beszed szintjeiJapan ban es Koreaban. In Papp Maria - Sz.epe Gyorgy (szerk.):
Szociolinguisztikai irdsoh. Budapest, 1974, Gondolat.
Prohle Vilmos: A japani nemzeti irodalom Ids tiikre. Budapest, 1937, Kiraly Magyar Egyetemi
Nyomda.
Sari Laszlo - Molnar Daniel: A japan hailmr6l es vtindorlo kiiltiiir{il. In Sari Laszlo: Beszelgetiseh a
KFkt hapujaban. Budapest, 2003, Magyar Konyklub.
Schonau Beatrix: Hagoromo, Tomoe,Jamam/Ja. Budapest, 1992, Primo.
Szepes Erika: Haiku: egyseg - teljesseg - magany. Pamassws, 2001. VII. evf. 1. sz. Tavasz,
106-120. p.
Uj Symposion, 1991. 1-2. sz.
VeghJ6zsef: A halal pitvaraban. Uj Forrds, 2000. 32. evf. 10. sz. December, 36-40. p.
Veghjozsef: Fordul avers. UjForrds, 2000. 32. e\f. 10. sz., December, 51- 54. P
Vihar Judit: A japan irodah>m riivid tiirtinete. Budapest, 1994, Nemzeti Tankonyvkiad6.
ViharJudit: Macuo Bas6. Budapest, 1996, Fortuna Printer Art.
Vihar Judit: Siki, a verLo corku kolto. Magyar Napl6, 2002. oktober, 43-45. p.
Versek, antol6gjak
A japan haiku.
Osszegyiijtiilt magyarforditdsoh. Budapest, Terebess Azsia E-T:ir.

Bakos Ferenc: Haikuk. Si6fok-Kiliti, 2000, magankiadis.
Barczikay Zolt:in - Bakos Ferenc: Klasszikusjapan haikuk. Nagyuiltig, 2005. 10. sz. 772-774. p.
Bardocz Arpad: japan verseh. Timisoara, 1920, Csendes.
Barnajanos:Jap.in antolugia. Satu-Mare, 1924, Weisz.
IsikaYa Takukobu (1886-1912) vcrsei. Nagyvildg, 1992. 5. sz. 666-668. p.
japan haihu versnaptar. Budapest, 1981, Magyar Helikon.
Jank Karoly: Hetvenhit haiku. Kolozsvar, 2005, Koinonia.
Kapw.z.kodom belid: japan szerelmes uersek. Budapesl, 2002, General Press.
Kosztolanyi Dezso: Ujjapan versek. Nyugat, 1933. 7. sz., 386-388. p.
Kosztolanyi Dezso: Irkgen ki5ltok. 6sszegyiijtiitt miifordittisoh. Budapest, 1966, Szepirodalmi,
609- 650. p.
Kosztolanyi Dezso: JOO japan vers. Budapest, 1989, Helikon.
Kulcsar F. lmre: Siitet fenyfJ-dmy: 276 japan hailm. Szentendre, 2002, Kairosz.
8 11
Macuo Bas6: S:uizhetven hailm. Budapest, 1998, Te re bess.

Matsuo Basho: Kavicsoh. Budapest, 2004, Print-X.
Rjokan Taigu: 44 haiku. Budapest, 1999, Terebess.
~okan Taigu: Ab/,akban fe/,edett hold. Budapest, 1999, Terebess.
Szantai Zsolt: Haikuh is wakdk. Szeged, 2001, Szukits.
S:i:ombati Szabo Istvan : Rigi japan kiilto7i. Kolozsvar, 1923, Kali ka.
Somogyvari Zsolt (szerk.): jisei. Zen szerzetesek es haiku /WltOk a versei a halal mezsgyijirOl. Budapest, 1994, Farkas Lorine Imre Konyvkiado.
Takahasi Sinkicsi (1901-1981) versei. Nagyvilag, 1990. 6. sz., 843-846. p.
Takahasi Sinkicsi (1901-1981) versei. Nagyvilag, 2001. 9. sz. 1370- 1372. p.
Terebess Gabor: Virt luiny a kakukk. (Maszaka Siki haikui). Budapest, 2005, Artorient.
Villanyi G. Andris: Egy tenyer, ha csattan: haiku. Nagyvilag, l 988. 3. sz. 363. p. (Fordit.asok:
364-369. p. )
Villanyi G. Andris: Zitalt hajam. Sunnorn jatikok: Mt sz<iw.dfordul6s japan lwltJ tankai. joswno
Akiko; lsihava Takukobu. Budapest, 2003, General Press.
Regenyek, elbeszeUseh, drrimdk, mesik

Abe Kobo: A bot. Nagyvilag, 1978. 10. sz. 1471-1473. p.
Abe Kubo: A dobozember. Budapest, 1978, Magveto.
Abe KObo: A homok asszonya. Budapest, 1972, EuTopa.
Abe K6b6: A negyedikjegkarszak. Budapest, 1969, Kozmosz.
Akantisz Vik tor:Japan mesik az ijjusiig s:uimara. Budapest, l 901, Szent Istvan Tarsulat.
Akutagava Rjunoszuke: A hottoko alarc. Budapest, 1979, Magvet:o.
Akutagava Rjunoszuke: A vihar kapujaban. Budapest, 1992, Europa.
Akutagava Rjunoszuke: Az inekw borz. Bukarest, 1982, Kriterion . / Horizont konyvek./
Akutagava Rjunoszuke: Egy felkegyelmu ele te. Nagyvilag, 1989. 10. sz. 1345-1359. p.
Akutagava Rjunoszuke: Pokoli borutlom. NagyviUig, 2005. 10. sz. 747- 771. p .
Akutagava Rj tinoszuke: Viz alatti emberek. Budapest, 1975, Magyar Helikon.
A Nmnetoko medve. Budapest, 1992, Primo.
A nyolcfefr1 sarhany. Budapest, 2003, Alfabeta.
A pehelyru.ha. [Hagoromo.] Szinmu. Budapest, 1905, Franklin.
Banana Yoshimoto: G.sipker6z.sika-alom. Budapest, 2005, Trivium.
Banana Yosh imoto: Telihold. Budapest, 2003, Trivium.
Banana Yoshimoto: Viszltit, Cugumi! Budapest, 2004, Trivium .
Biibdjosok versengese. Japan nipmesek. Budapest, 1990, Muzsak Kozmuvelodesi Kiad6.
Clavell,James: A s6gun. Budapest, 1987, Europa.
Csusingura. (.Kabuki-drama.) Injanosy Istvan: Bosszu is emberseg. Budapest, 1975, Magveto.
Dazai Oszamu: Hanyat/6 nap. Budapest, 1987, Europa.
Eidzsijosikava: Muszasi. 5 kotet. Budapest, 1992-1994, Edesviz.
Endo Suszaku: Nemasag. Budapest, 1987, Szent Istvan Tarsulat.
Fukazava Hicsiro: K6sui biilcsJdal. Budapest, 1968, Europa.
Fukazava Hicsiro: Zarandokenek. Budapest, 1965, Europa.
Ibusze Maszudzsi: Afekete esO. Budapest, 1978, Europa.
I hara Szaikaku: Minden ber!Ok leggazdagabbika. In Vilagirodalmi antol6gia. III. kotet. Budapest, 1962, Tank6nyvkiad6.
Inoue j aszusi: A tengerre szallis. Nagyvilag, 1981. 2. sz. 164-179. p.
I none J aszusi: Utaziis a Fudaraku-Paradicsomba. Budapest, 1986, Europa.
Inoue Tetsujiro: 6szir6z.sa. japan eposz es meg neluiny kisebb lfrai kiilteminy. Budapest, 1907, Revai-Salamon.
Ishiguro Kazuo: Afffkomomyili szabadsaga. Budapest, 1992, Europa.
Japan mesik. Budapest, 2001, Papp-Ker.
Junicsi Vat:anabe: Japan ~uretffk. Budapest, 2001, Ulpius.
8 12
Kaiko Takesi: 6szalwi ijswluik. Budapest, 1984, Europa.

Ka\'abataJaszunari: A to. Budapest, 1978, Europa.
KavabataJaszunari: H6arszag. Budapest, 1969, Magveto.
KavabataJaszunari: AI. izui tancosno. Nagyvilag, 2004. 10. sz. 779-798. p.
Kavabatajaszunari: Kiot6i szerelmesek. Budapest, 1975, Kozmosz.
KavabataJaszunari: Leheletnyi tortenetek. Nagyvitag, 1981. 1. sz. 64-66. p.
KavabataJaszunari: Lirai dal. Nagyvitag, 1978. 6. sz. 815-828. p.
KavabataJaszunari: Szepseg es szomcmisag. Budapest, 2004, Ulpius.
Kemenczky J. - Dur6 Gy.: N6-dramak Kihipk01i japan szinjdtekok. 2 kotet. Budapest, 1994,
Orpheusz.
Kitagava Utamaro: Ptimadal. Budapest, 1998, Terebess.
Komatsu Sak.yo: A holnap elrabloi. Budapest, 1971, Kossuth.
Komacu Szakjo: A sdrktiny haltila I- II. Budapest. 1985, Kozmosz.
Kono Taeko: A ho. Nagyvildg, 2005. 1. sz. 22-42. p.
Macutani Mijoko: Levelek To/1i6b6l. Budapest, 1986, Mora.
Macutani Mijoko: Taro kalandjai a heg)eh orszagaban. Budapest, 1979, Mora.
Misima Yukio: Aoi. In Gergely Er.lsebet: A jdtszma vege. Modern egyfelvondsosok. Budapest,
1969, Europa.
MisimaJukio: Arc a rukorben. Nagyvildg, 1964. 7. sz. 1011- 1021. p.
Misima Jukio: Az aranytemplom. Budapest, 1989, Europa.
Misima J ukio: Egy maszk vallomisai. (Regenyreszlet.) Nagyvilag, 1988. 4. sz. 548--564. p.
MisimaJukio: Hui/amok suriijeben. Budapest, 2001 , Magyar Konyvklub.
Modem japan elbeszel6k. Budapest, 1967, Europa.
Momotar6, a barackfiu. Budapest, 2001, Alfabeta.
Mori J 6ko: Falatnyi boldogsag. Nagyvilag, 2004. 5. sz. 393-399. p.
Mori 6gai: A vadlud. Budapest, 1983, Europa.
Murakami Haruki: A tv-s emberek. Nagyvilag, 2001. 7. sz. 1027-1041. p.
Murakami Haruki: Vif.ligvege es a keminyre fott csodaorszag. Budapest, 1998, Europa.
Murakami Ryu: Nyakig a miszoban. Budapest, 2004, Ulpius.
Muraszaki Sikibu: Gendzsi regen)'e. Budapest, 1963, Europa.
Nacume S:t.oszeki: A hapu. Budapest, 1962, Europa.
Nasume Szoszeki: A kolyok. Budapest, 2003, Balassi.
Nacume Sz6szeki: Macsha vagyoh. Budapest, 1988, Europa.
Nagai Kafu: Szumida. Budapest, 1989, Europa.
Nakadzsima Acusi: A tigriskolt6. Nagyviltig, 1978. 10. sz. 1474-1479. p.
Noma H irosi: Ugii.res ovezet. Budapest, 1964, Europa.
Noriaga Akira: A kgszebb virtigok. Budapest, 1990, Notarius.
NoszakaAkikuji: Amerikai herkentyii. Nagyvildg, 1981. 9. sz. 1290-1315. p.
6e Kenzaburo: Birkaembere k. Nagyviwg, 1968. 12. sz. 1763-1772. p.
6e Kenzabur6: A szabad tengerjarok. (Regenyreszlet.) Nagyvilrig, 1967. 2. sz. 245-250. p.
6e Kenzaburo: Futball-ltizadds. Budapest, 1997, Image.
Okakura Kakudzo: TeashOnyv. Budapest, 2003, Terebess.
Pamakiinyv. Japan irodalmi naplok a X-XI. sztizadb6L Budapest, 1966, Europa.
Suga Szenszuke: Cappo es leanya Csuji. (Drama.) Nagyviwg, 1979. 11 . sz. 166&-1697. p.
Szanjutei Encso: Kfsertettampas. Budapest, 1994, Szephalom Konyvmilhely.
Szimota Szeidzi: A japan lr.atona. Budapest, 1982, Kozmosz.
Takakura Tern: A diszno dala. Budapest, 1958, Europa.
Tanidzaki Dzsunicsir6: Aki a keserufuvet szereti. Budapest, 1986, Europa.
Tanidzaki Dzsunicsiro: Egy hibbant venember napl6ja. Budapest, 1980, Europa.
T anidzaki Dzsunicsir6: A kulcs. Budapest, 1990, Europa.
Thein Alfred (szerk.): Mai japan dekameron. Budapest, 1937, Nyugat.
T omoe Hagoromo:Jamamba. Budapest, 1992, P1imo.
813
Tokunaga Naoshi: A sotil sikcitor. Budapest, 1962, Europa.

Ueda Akinari: Esu is Hold mesii. Budapest, 1964, Europa.
Urasima Taro, a szeginy haldsz.Japdn nipmesek. Budapest, 1965, Europa.
Szotarak, nyelvkonyvek
Davies, Helen: Ko.dukjap1in nyelvkOnyve. Budapest, 2003, Holnap.
Hadamitzky, Wolfgang - Kazar Lajos: Kanji is kana. A japdn ird~rendszer kb.ihiinyve es szutdra.
Budapest, e. n., Scholastica.
.
HidasiJudie: Japan nyelvl!onyv lU!1.dolmek. Budapest, 1996, Klilkereskedelmi FO'iskola.
Jamadzsi Maszanori:japtin nyelvkOnyu. Budapest, 1990, Tankonyvkiado.
Kondo Ken: japan nyelv I-IV. Budapest, 1970-1973, Tankonyvkiado.
Kos Peter - Emmer Rita - Varga Szabo Ics: Jap1in irdsjegyeh (kandzsik) 1nernmizdldsi szutdra. Budapest, e. n. , Kiilkereskedelmi FO'iskola. / Keleti flizetek./
Lutterjohann, Martin: japan - Kapd elii. Budapest, e. n ., Assimil.
Papp Istvan: Magyar-japan;japdn-mag)'ar gazdasrigi szutdr. Budapest, 2000, Szent Istvan Egyetem.
Varga lstvan: japdn-magyar tarsalgds. Szeged, 2004, Gold Bridge.
Varga lscvan: Magyar-japtin;japdn-magyar szutar. Szeged, 2000, 2001, Gold Bridge Kiado.
Varga Istvan: Tanuljunkjapdnul! Szeged, 2004, Gold Bridge.
Z. Matejudit: 1000 kanji szutdra. Budapest, 2003, Nobara.
Zsolt Peter: japtin- may;yar karate szalmutdr. Budapest, 1992, Hunorsport.
814
Rovidltesek listaja
A labjegyzetekben es a bibliografiaban kggyakrabban el5fordul6 egyeterni kiad6h

neveinek roviditisei:
CUP (London) - Cambridge Universit)' Press
CUP (~ew York) - Columbia University Press
HUP-Hazvard University Press
OUP - Oxford University Press
PUP - Princeton University Press
SUP - Stanford University Press
UCP (Berkeley) - University of California Press
UCP (Chicago) - University of Chicago Press
UHP - University of Hawai'i Press
UTP - University of Tokyo Press
'YUP - Yale Un iversity Press
A labjegyzetekben is a bibliografuiban kggyakrabban elijorduto szaklapok neveinek

roviditesei:
AA -Acta Asiatica
FIJAS - llaniardjoumal of Asiatic Studies
]AS - Journal of Asian Studies
.JJRS - JapaneseJournal of Religious Studies
.DS - Journal ofJapanese Studies
MN - Monumenta Nipponica
TASJ- Transaction of the Asiatic Society ofjapan
Megjegyzisek
I. A konyvben szerepl6 j apan szemelynevek tagjai az ebben a kulrurkorben megszokott
sorrendbcn kovetik egymast: csahidnev- adott nev. Az egysegesseg erdekeben a labjegyzetekben es a bibliognifiaban e16'fordul6 nevek eseteben ugyanez az elv ervenyesul.
II. A sziiletesi es halalozasi evszamok, valamint az esetleges nevvaltozatok a mutat6ban talalhatok.
Ill. A mutat6ban a nemzetkozi tudomanyos (Hepburn-fele) atfras ut:in z:irojelben az adott
tirgyszo magyar nepszerii atir:isat is megadjuk (afard.).
8 15
I<iegeszito fi.iggelekek
a magyar kiadashoz
(Ossze:illitotta Antoni Csaba)
japan csaszarai
(a hagyomanyos shinto szamozas szerint)
Megjegyzes: (1) A szogletes zar6jelben megadott szamok, Kinmei csaszart61 kezdodoen, a

tennak sziiletesenek es halalozasanak evetjelzik. (2) Az elso 28 csasz:ir eseteben az evszamok
a Nihcmshollzb61 szarmaznak. Ezeket kuniv szamok jelolik. A legelso 14 csaszar a legendas
uralkod6k koze tartozik, az u tanuk kovetkezo 14 tennoviszont mar feltetelezheton elo szemely vol t, de a turtenelerntudomany m eg nem bizonyitotta minden ketseget kizar6an regnalasuk pontos evszamait. (3) Amennyiben az uralkodas kezde te es a hivatalos beiktat3.si cerem6nia nem ugyanarra az evre esett, akkor az ut6 bbi esemeny da nima zar6jelben szerepel
az uralkodas kezdetetjelolo evszam utan. (4) Egyes csaszarok eseteben csakis a beiktatas datuma ismert. Ilyenkor az evszam zar6jelben szerepel. (5) A lista nemje!Uli kiilon, ha a ket
esemenyre ugyanabban az evben keriiltsor. (6) Amoku es Gotoba lennriuralkodasi peri6dusa atfedi egymast. Abban az idoszakban Japannak kec csaszara volt. Antokut a Taira-klan,
Goto bat pedig a Minamoto-nemzetseg e melte a tr6nra.
Jelmagyarazat: * csaszarno; t uralkodas visszavonultsagban (mint joM)
1.Jinmu (i.e. 660) - i.e. 585
2. Suizei (i. e. 581) - i. e. 549
3. Annei i.e. 549- i.e. 511
4. Itoku (i. e. 510) - i. e. 476
5. Kosho (i. e. 475) - i. e. 393
6. Koan (i.e. 392) - i. e. 291
7. Korei (i. e. 290) - i. e. 215
8. Kogen (i. e. 214) - i. e. 158
9. Kaika i.e. 157 - i. e. 98
10. Sujin (i.e. 97) - i. e. 30
11. Suinin (i. e. 29) - i. sz. 70
12. Keiko (71)-130
13. Seimu (131)-191
14. Chuai (192)-200
(200-209, interregnum)
Jingu Kogo (noi regens) 209- 269
15. Ojin (270)-310
(310-313, interregnum)
16. Nintoku (313)- 399
17. Richu (400)-405
18. Hanzei (406)- 410
19. lngyo (411)-453
20. Anko 453-456
816
21. Yuryaku 456-479

22. Seinei (480)-484
23. Kenzo (485)-487
24. Nin ken (488)-498
25. Buretsu 498-506
26. Keitai (507)-531
27. Ankan 531 (534)-536
28. Senka 536-539
29. Kinmei [509-571], 539-571
30. Bidatsu [538- 585], (572)-585
31. Yomei [?-587], 585-587
32. Sushun [?-592], 587-592
33. *Suiko [554-628], 593-628
34.Jomei [593-641], (629)-641
35. *Kogyoku (a kesObbi Saimei) [594-661] , (642)-645
36. Kotoku [597-654], 645-654
37. *Saimei [594-661] , (655)- 661
38. Tenji [626-672), 661 (668)-672
39. Kobun [648-672], 672
40. Tenmu [?-686], 672 (673)-686
41. *Jito [645-703] 686 (690)-697
42. Monmu [683-707), 697-707
43. *Genmei [661-722], 707-715
44. *Gensho [680-748], 715-724
45. Shomu [701-756], 724-749
46. *Koken [718-770], 749-758
47. J unnin [733-765], 758-764
48. *ShOtoku [718-770], 764 (765)-770
49. Konin [709-782] , 770-781
50. Kanmu [737-806], 781-806
51. Heizei [774-824], 806-809
52. Saga [786-842], 809-823
53. Junna [786-840] , 823-833
54. Nimmyo [810-850], 833-850
55. Montoku [827- 858] , 850-858
56. Seiwa [850-881], 858-876
57. Yozei (869-949], 876 (877)- 884
58. Koko (830-887], 884-887
59. Uda [867-931], 887-897
60. Daigo [885-930] , 897-930
61. Suzaku [923- 952], 930-946
62. Murakami [926-967], 946-967
63. Reizei [950-1011], 967-969
64. En'yti [959- 991), 969-984
65. Kazan [968-1008], 984-996
66. Ichijo [980-1011], 986-1011
67. Sanjo [976-1017], 1011-1016
68. Goichijo [1008-1036], 1016-1036
69. Gosuzaku [1009-1045], 1036-1045
70. Goreizei [1025- 1068], 1045-1068
71. Gosanjo [1034-1073], 1068-1073
72. Shirakawa [1053-11 29]. 1073-1087; tl086-1129
8 17
73. Horikawa (1079-1107), 1087- 1107

74. Toba (1103-1156], 1107 (1108)-11 23, t ll 29-1156
75. Sutoku [1119-11 64] , 1123-1142
76. Konoe (11 39- 1155], 1142-1155
77. Goshirakawa (11 27- 1192], 11 55-1158, tll58-1192
78. Nijo [1143- 1165], 1158 (1159)- 1165
79. Rokujo [1164-1176], 1165- 1168
80. Takakura (1161-1181) , 1168-1180
81. Antoku (11 78-1185], 1180--1185
82. Gotoba [1180- 1239], 1183 (11 84)- 1198
83. Tsu chimikado [1195-1231), 1198-1210
84.Juntoku [1197-1 242], 1210 (1211 )- 1221
85. Chu kyo [1218-1234], 1221
86. Gohorikawa (1 212- 1234], 1221 (1222)-1 232
87. Shijo (1231-1 242], 1232 (1233)-1 242
88. Gosaga [1220-1272], 1242- 1246
89. Gofukakusa (1243-1304], 1246--1260
90. Kam eyam a (1 249-1305], 1260-1274
91. Gouda [1 267-1324], 1274-1287
92. Fushimi [1265-1317) , 1287 (1288) - 1298
93. Gofushimi [1288- 1336) , 1298-1301
94. Gon ijo (1 285-1308], 1301-1308
95. Hanazono (1297-1348]. 1308-1318
96. Godaigo (1288-1339], 1318-1339
97. Gomurakami (1 328-1368], 1339- 1368
98. Chokei (1 343-1394), 1368-1383
99. Gokameyama [?- 1424], 1383-1 392
Az eszaki u dvar
EL Kogon [1313-1364], 1331 (1332)-1333
E2. Komyo [1322- 1380], 1336 (1 338)- 1348
E3. Suko [1334-1398], 1348 (1350)- 1351
(1351. november 26. - 1352. szeptember 25., interregnum)
E4. Gokogon [1338-1374], 1352 (1354)- 1371
E5. Goen'yll [1359- 1393], 1371 (1375)- 1382
100. Gokomatsu [1 377-1433], 1382 (1392)- 1412
101. Shoko [1401- 1428], 1412 (1 415)-1428
102. Goh anazono [1419-1 471], 1428 (1430)- 1464
103. Gotsuchimikado [1442-1500] , 1464 (1466)-1500
104. Gokashiwabara [1464-1526], 1500 (1521)- 1526
105. Gonara [1497- 1557], 1526 (1536)- 1557
106. 6 gimachi [1517- 159:1]. 1557 (1560)-1586
107. Goyozei [1572- 1617], 1586 (1587)-1611
108. Gomizunoo [1596--1680], 1611-1629
109. *Meish6 (1624-1696) , 1629 (1630)- 1643
110. Gokomyo [1633- 1654] , 1643-1654
111. Gosai (1 637-1685], 1655 (1656)- 1663
11 2. Reigen (1654-1732), 1663-1687
11 3. Higashiyama [1675-1709], 1687- 1709
114. Nakamikado [1 702-1 737], 1709 (1710)-1735
115.Sakuramachi [1 720-1750] , 1735- 1747
8 18
116. Momozono [1741-1762], 1747-1762

1J7. *Gosakuramach i [1740--1813], 1762 (1763)-1771
118. Gomomo:wno [1758-1779), 1771-1779
119. Kokaku [1771-1840], 1780-1817
120. Ninko [1800-1846], 1817-1846
121. Komei [1831-1867] , 1846 (1847)-1867
122. Meiji [1852-1912], 1867 (1868)-191 2
123. Taisho [1879- 1926], 1912 (1915) -1926
124. Hirohito (Showa) [1901-1989], 1926 (1928)-1989
125. Akihito (1937-J, 1989-
Fujiwara-regensek
Regens
Fttjiwara no Yoshifusa (804-872)
Fujiwara no Mototsune (836-891)
Fujiwara no Tadahira (880--949)
Fujiwara no Saneyori (900--970)
Fttjiwara no Koretada (924-972)
Fttjiwara no Kanemichi (925-977)
Fttj iwara no Yoritada (924-989)
Fttjiwara no Kaneie (929-990)
Fttjiwara no Michitaka (953-995)
Fujiwara no Michikane (961-995)
Fajiwara no Michinaga (966-1028)
Fujiwara no Yorimichi (990-1074)
Fujiwara no Norimichi (997- 1075)
Fujiwara no Moro:i:ane (1042-1101)
Fujiwara no Moromichi (1062-1099)
Fttjiwara no Tadazane (1078-1 162)
Fujiwara no Tadamichi (1097-1164)
Fujiwara no Motozane (1143-1166)
Fujiwara no Motofusa (1144-1230)
Fujiwara (Konoe) no Motomich i (1160--1233)
Fujiwara no Moroie (1172-1238)
mint sesshii
866-872
873- 880
930--941
969-970
970-972
986-990
990-993
1016-1017
1017-1020
1087-1091
1107-1114
1123-1129
1142-1151
1165-1166
1166-1173
1180--1183
11 84-1186
11 84
mint kanpohu
887-891
941-949
967-969
973-977
977-986
990
993-995
995
1020- 1068
1068-1075
1075-1087, 1091-1094
1094-1099
1106-1107, 1114-1121
1121-1123, 1129-1142
1151-1158
1158-1165
1173-1179
1179- 1180
Sh6gunok
Kamakura-bakufu
1. Minamoto no Yoritomo (1147-1199), 1192-1199
2. Minamoto no Yoriie (1182-1204), 1202-1203
3. Minamoto no Sanetomo (1192-1219), 1203-1219
4. Kujo Yoritsune (1218-1256), 1226-1244
5. Kujo Yoritsugu (1239-1256), 1244-1252
6. Munetaka herceg (1242-1274), 1252-1266
7. Koreyasu h erceg (1264-1326) , 1266-1289
8. Hisaaki h erceg (1276-1328), 1289-1 308
9. Morikuni herceg (1301- 1333), 1308- 1333
819
Hoj6-rigensek
1. llojo Tokimasa (1138-1215), 1199-1205
2. Hojo Yoshitoki (116;>-1224) , 1205-1224
3. Hojo Yasutoki (1183-1242), 1224-1242
4. Hojo TsuneLoki (1224-1246), 1242-1246
5. Hojo Tokiyori (1227-1263), 1246-1256
6. Hojo Nagatoki (1229- 1264). 1256-1264
7. Hojo Masamura (1205-1273), 1264-1268
8. Hojo Tokim une (1251-1284), 1268-1284
9. Hojo Sadatoki (1271-1311), 1284-1301
10. H ojo Morotoki (1275-1311), 1301-1311
11. Hojo Munenobu (1259-1312), 1311-1312
12. Hojo Hirotoki (1279-1 315), 1312-1315
13. Hojo MoLotoki (? - 1333), 1315
14. Hojo TakaLoki (1303-1333), 131 6-1326
15. Bojo Sadaaki (1278-1 333), 1326
16. Hojo Moritoki (? - 1333), 1326-1 333
Muromachi-bakufu
1. Ashikaga Takauji (1305-1358), 1338-1358
2. Ashikaga Yoshiakira (1330-1368), 1359-1368
3. Ashikaga YoshimiLSu (1358- 1408), 1368-1394
4. Ashikaga Yoshimochi (1386-1428), 1395--1423
5. Ashikaga Yoshikazu (1407-1425), 142;>-1425
6. Ashikaga Yoshinori (1394-1441) , 1429-1441
7. Ash ikaga YoshikaLSu (1434-1443), 1442- 1443
8. Ash ikaga Yoshimasa (1436-1490), 1449-1473
9. Ashikaga Yoshihisa (1465-1489), 1474-1489
10. Ashikaga Yoshitane (1466-1523), 1490- 1493
11. Ashikaga Yoshizumi (1480-1511 ), 1495-1508
12. Ashikaga Yoshitane (2.) 1508-1521
13. Ashikaga Yoshiharu (1511-1550), 1522-1 546
14. Ashikaga Yoshiteru (1536-1565), 1546-1565
15. Ashi kaga Yoshihide (1538-1568), 1568
16. Ashikaga Yoshiaki (1537- 1597), 1568-1573
Oda Nobunaga (1534-1582), 1568-1582

Toyotomi Hideyosh i (1536-1598), 1582- 1598
Tokugawa-bakufu
1. Tokugawa Ieyasu (154;>-1616), 1603-1605
2. Tokugawa Hidetada (1579-1 632). 1605- 1623
3. Tokugawa IemiLSu (1604-1651), 1623- 1651
4. Tokugawa Ietsuna (1641- 1680), 1651- 1680
5. T okugawa Tsunayoshi (1646-1709), 1680- 1709
6. Tokugawa lenobu (1662- 1712) , 1709-1712
7. Tokugawa letsugu (1709- 1716), 1713- 1716
8. Tokugawa Yoshimune (1684-1751), 1716-1745
9. Tokugawa Iesh ige (1712-1761), 1745- 1760
10. Tokugawaleharu (1737-1786). 1760- 1786
11. Tokugawa Ienari (177;>-1841), 1786-1837
12. Tokugawa Ieyoshi ( l 79;>-1853), 1837- 1853
820
13. Tokugawa Iesada (1824--1858), 1853-1858

14. Tokugawa Iemochi (1846-1 866), 1858-1866
15. Tokugawa Yoshinobu (1837-1913), 1867-1868
Japan min iszterelnokei

Megjegyzes: (1) A nevek utini zaroj elben az adott minis-..:terelnok kormany-..:ati ciklusinak sorszama szerepel. (2.) Gyakran el6fo1-dult, hogy a kormiinyfo panonkiviili szeme!yvolt, ebben
az esetben a da tumok utin nem szerepel a part neve. (3.) A listiban e16fordul6 panok
Kenseito = Alkotmanyos Kormanyzas Pirtja, Rikkenseiyiikai = Alkotmanyos Politika Baritainak Kore, Min seito = Ne pi Kormanypart,Jiyuto = Liberalis Part, Nihon Shakaito =Japan
Szocialista Pan, Minshuto = Demokrata Part, Jiyt:1minshuto = Liberalis Demokrata Part,
Nihon Shinto =J apan Uj Part, Shinseito =Japan Megujulas Part, Shakai Minshuto "' Szocialdemokrata Part
1. Ito Hirobumi 1885. dee. 22.-1888. apr. 30.
2. Kuroda Kiyotaka 1888. apr. 30.- 1889. okt. 25.
3. Yamagata Aritomo 1889. dee. 24.-1891. maj. 6.
4. Matsukata Masayoshi 1891. maj. 6.-1892. aug. 8.
5. Ito Hirobumi (2.) 1892. aug. 8.-1896. aug. 31.
(Kuroda Kiyotaka, a Titkos T anacs elnoke mint ideiglenesen megbizott miniszterelnok)
6. Matsukata Masayoshi (2.) 1896. szept. 18.-1898.jan. 12.
7. Ito H irobumi (3.) 1898.jan. 12.-1898.jun. 30.
8. Okuma Shigenobu 1898. jun. 30.-1898. nov. 8.; Kenseito
9. YamagataAritomo (2.) 1898. nov. 8.-1900. okt. 19.
10. Ito H irobumi (4.) 1900. okt. 19.-1901. maj. 10.; Rikkenseiyiikai
(Saionji Kinmoehi, a Titkos Tanacs elnoke mint ideiglenesen megbizott miniszterelnok)
11. Katsura Taro 1901.jun . 2.-1906.jan. 7.
12. Saionji Kinmochi 1906.jan. 7.- 1908.jul. 14.; Rikkenseiyiikai
13. Kat.sura T aro (2.) 1908.jul. 14.-1911. aug. 30.
14. Saionji Kinmochi (2.) 1911. aug. 30.-191 2. dee. 21.; Rikkenseiyiikai
15. I<atsura Taro (3.) 1912. dee. 21.-1913. febr. 20.
16. Yamamoto Gonnohyoe 1913. febr. 20.- 1914. apr. 16.
17. Okuma Shigenobu (2.) 1914. apr. 16.-1916. okt. 9.
18. Terauchi Masatake 1916. okt. 9.-1918. szept. 29.
19. H ara Takashi 1918. szept. 29.-1921. nov. 4.; Rikkenseiyiikai
(Uch ida Yasuya, kuliigyminisztcr mint ideiglenesen megbizott miniszterclnok)
20. Takahashi Korekiyo 1921. nov. 13.- 1922.jun. 12.; Rikkenseiyiikai
21. Kato Tomosaburo 1922. jUn. 12.-1923. aug. 24.
(Uchida Yasuya kiilugyminiszter mint ideiglenesen megbizott miniszterelnok)
22. Yamamoto Gonnohyoe (2.) 1923. szept. 2.-1924.jan. 7.
23. KiyouraKeigo 1924.jan. 7.-1924.jun. 11.
24. Kato Takaaki 1924.jun. 11.- 1926.jan. 28.; Kenseito
(Wakatsuki Reijiro, be!Ugyminiszter mint ideiglenesen megbizott miniszterelnok)
25. Wakatsuki Reijiro 1926.j an. 30.- 1927. apr. 20.; Kenseito
26. Tanaka Giichi 1927. apr. 20.-1929.jul. 2.; Rikke nseiyiikai
27. Hamaguchi Osachi 1929.j ul. 2.- 1931. apr. 14.; Minseito
28. Wakatsuki Reijiro (2.) 1931. apr. 14.- 1931. dee. 13.; Minseito
29. Inukai Tsuyoshi 1931. dee. 13.- 1932. maj. 16.; Rikkenseiyukai
(Takahashi Korekiyo, penziigyminiszter mint ideiglenesen megbizott miniszterelnok)
30. Saito Makoto 1932. maj. 26.-1934.jul. 8.
821
31. Okada Keisuke 1934.jul. 8.-1936. mare. 9.

32. Hirota Koki 1936. mare. 9.- 1937. febr. 2.
33. Hayashi Senjuro 1937. febr. 2.- 1937.jun. 4.
34. Konoe Fumimaro (hereeg) 1937.jun. 4.-1939.jan. 5.
35. Hiranuma Kiiehir6 1939.jan. 5.-1939. aug. 30.
36. Abe Nobuyuki 1939. aug. 30.-1940.jan. 16.
37. Yonai Mitsumasa 1940.jan. 16.-1940.jul. 22.
38. Konoe Fumimaro (2.) 1940.jul. 22.-1941.jul. 18.
39. Konoe Fumimaro (3.) 1941.jul. 18.-1941. okt. 18.
40. Tojo Hideki 1941. okt. 18.-1944.jul. 22.
41. Koiso Kuniaki 1944.jul. 22.-1945. apr. 7.
42. Suzuki Kantaro 1945. apr. 7.-1945. aug. 17.
43. Higashikuni Narnhiko (hereeg) 1945. aug. 17.-1945. okt. 9.
44. Shidehara Kijuro 1945. okt. 9.-1946. maj. 22.
45. Yoshida Shigeru 1946. m<ij. 22.-1947. maj. 24.;Jiy\ito
46. Katayama Tetsu 1947. maj. 24.-1948. mare. 10.; Nihon Shakaito
47. Ashida Hitoshi 1948. mare. 10.- 1948. okt. 15.; Minshut6
48. Yoshida Shigeru (2.) 1948. okt. 15.-1949. febr. 16.;jiyi'lto
49. Yoshida Shigeru (3.) 1949. febr. 16.-1952. okt. 30.;Jiyuto
50. Yoshida Shigeru (4.) 1952. okt. 30.-1953. maj. 21.;Jiyi'lto
51. Yoshida Shigeru (5.) 1953. maj. 21.-1954. dee. 10.;Jiyi'lto
52. Hatoyamalchiro 1954. dee.10.-1955. mare. 19.; Minshut6
53. Hatoyama Ichiro (2.) 1955. mare. 19.- 1955. nov. 22.; Minshuto
54. Hatoyama Ichir6 (3.) 1955. nov. 22.-1956. dee. 23.;Ji)r\lminshuto
55. Ishibashi Tanzan 1956. dee. 23.- 1957. febr. 25.;Jiyi'lminshuto
56. Kishi Nobusuke 1957. febr. 25.-1958.jun. 12.;Jiyuminshuto
57. Kishi Nobusuke (2.) 1958.jun. 12.-1960.jul. 19.;Jiyi'lminshuto
58. Ikeda Hayato 1960.jul. 19.- 1960. dee. 8.;Jiyliminshut6
59. Ikeda Hayato (2.) 1960. dee. 8.- 1963. dee. 9.;Jiyuminshuto
60. Ikeda Hayato (3.) 1963. dee. 9.-1964. nov. 9.;Jiyliminshuto
61. Sato Eisaku 1964. nov. 9.-1967. febr. 17.;Jiyi'lminshuto
62. Sato Eisaku (2.) 1967. febr. 17.-1970.jan. 14.;Jiyliminshuto
63. Sato Eisaku (3.) 1970.jan. 14.-1972.jul. 7.;Jiyuminshuto
64. Tanaka Kakuei 1972.jul. 7.-1972. dee. 22.;jiyi'lminshuro
65. Tanaka Kakuei (2.) 1972. dee. 22.-1974. dee. 9.;Jiyi'lminshuto
66. Miki Takeo 1974. dee. 9.-1976. dee. 24.;Jiyi'lminshuto
67. Fukuda Takeo 1976. dee. 24.-1978. dee. 7.;Jiyi'lminshuto
68. Ohira Masayoshi 1978. dee. 7.-1979. nov. 9.;Ji)r\lminshuto
69. Ohira Masayoshi (2.) 1979. nov. 9.-1980.jun. 12.;Jiyi'lminshut6
(Masayoshi Ito, a kormany Titkari Hivatalanak elnoke mint ideiglenesen megbfzott miniszterelnok)
70. Suzuki Zenko 1980.jul. 17.-1982. nov. 27.;Jiyi'lminshuto
71. Nakasone Yasuhiro 1982. nov. 27.-1983. dee. 27.;Ji)r\lminshuto
72. Nakasone Yasuhiro (2.) 1983. dee. 27.-1986.jul. 22.;Jiyliminshuto
73. Nakasone Yasuhiro (3.) 1986.jul. 22.-1987. nov. 6.;Jiyliminshut6
74. Takeshita Noboru 1987. nov. 6.-1989.jun. 3.;Jiyliminshuto
75. Uno Siisuke 1989.jun. 3.- 1989. aug. 10.;Jiyuminshuto
76. Kaifu Toshiki 1989. aug. 10- 1990. febr. 28.;jiyliminshuto
77. Kaifu Toshiki (2.) 1990. febr. 28.- 1991. nov. 5.;Jiyliminshuto
78. Miyazawa Kiichi 1991. nov. 5.-1993. aug. 9.;Jiyliminshuto
79. Hosokawa Morihiro 1993. aug. 9.-1994. apr. 28.; Nihon Shinto
80. Hata Tsutomu 1994. apr. 28.-1994.jun. 30.; Shinseito
822
8 1. Murayama Tomi 'ichi 1994.jun. 30.-1996.jan. 11.; Shakai Minshut6

82. Hashimoto Ry11tar6 1996. jan. 11.-1996. nov. 7.; J iy11minsh ut6
83. Hashimoto Ry11tar6 (2.) 1996. nov. 7.-1998.jw. 30.;Jiy11minshuc6
84. Obuchi Keizo 1998.jul. 30.-2000. apr. 5.;Jiy11minshut6
85. Mori Yoshiro 2000. apr. 5.-2000. jiil. 4.;Jiy11minshut6
86. Mori Yoshiro (2.) 2000. j (1l. 4.-2001. apr. 26.;Jiyflminshuto
87. Koizumijun 'ichiro 2001. apr. 26.-2003. nov. 19.;Jiy11minshut6
88. Koizumijun 'ichir6 (2.) 2003. n ov. 19.- 2005. szept. 21.; Jiyflminshuto
89. Koizumijun'ichir6 (3.) 2005. szept. 21.- ;jiy11minshut6
823
Terkepek
1. terkep Kelet-Azsia es a Csendes-6cein
824
Sziberia
....................""""7~...
;:,.....................,. N omonhan
.../
.....
M a n d z sur i a
(. ...................
-;
....
.....
Peking
(Beijing)
japantenger
Tianjin
(}
0~~~~-4~o_o~~~~sookm
2. terkep Eszakkelet-Azsia
825
jap dn-tenger
:E
..
3. terkep Japan es Korea
826
t
0
100 200km
4 . terkep Japan hegyes vizraj za

827
Sendai
japan - tenger
5~"0
\ ..........
......
...:)J::~kagi.-hegy
_...-..
-.../~ ,/~Asaina-hegy ~
} ~ ...
: zo ..
KANTO
T k
&/;;_..
'.>
";o yO
(.. \Fuji-hegy...
..........
Oki-szi.getek 0
&1
Tsushima
Shimon
Fukuok
E
0
100 \
200
1: 8 500 000
5. terkep Japan alta.lanos attekinto terkepe
828
300km
Tartomanyok
32. Iga
1. Mutsu
33. Ise
2. Rikuchu
34. Shima
3. Ugo
35. Kii (Kishu)
4. Rikuzen
36. Yamato
5. Uzen
37. Izumi
6. Iwaki
7. Iwashiro
38. Kawachi
39. Yamashiro
8. Hitachi
40. Settsu (Sesshu)
9. ShimOtsuke
10. Kozuke
41. Awaji
11. Shimosa
42.Awa
43. Tosa
12. Kazusa
13. Awa (Boshu) 44. Iyo
45. Sanuki
14. Sagami
46.Suo
15. Musashi
47. Nagata
16. Echigo
48. Aki
17. Noto
18. Etcho
49. Bitchu
50. Bingo
19.Kaga
20. Echizen
51. Bizen
21 . Wakasa
22. Omi
23. Mino
24. Hida
25. Shinano (Shinshu)
26. Kai
27. Suruga
28,Izu
29. Totomi
30. Mikawa
31. Owari
G>
E
100 \
200
0
0
l.?igi,6k:
1- 7
8-15
16 - 21
22- 26
27 -34
36-40
42 - 45
46 - 53
54 - 60
61 - 69
~0
52. Harima
53. Mimasaka
54. Tango
55. Tanba
56. Tajima
57. Inaba
58. Hoki
59. Izumo
60. Iwami
61. Chikuzen
62.Buzen
63. Bungo
64. Chikugo
65 . Hizen
66.Higo
67. Hyuga
68. Satsuma
69. Osumi
300km
~~-~-~
Tohoku
Kanto
Hokuriku
Tosan
Tokai
Kinai
Shikoku
San'yo
San'in
Kyushu
Megjegyzes:
A Tc;ikugawa-korszak elejfo az eszakkeleti regi6t
mindossze keno, nem pedig a terkepen feltiintetett
het tartomanyra osztottak.
Az 1., 2., 4., 6. es 7. sz. teriilet alkotta Mutsu prefekturat,
a 3. es 5. sz. reszek pedig Dewa tartomanyt.
6. terkep Japan kozigazgatasa 1867 elott

829
OshimafClsziget
y;;;.:;.f{
o
Akita
if Morioka
\. Hiraizumi
)..... ........
aguro-Jgy
/A-.
,ama~t~
'\
'
J Se
/' ...............
)Ai~
sado-szigeVL
/ ()
A siiirakawai soromp6
'.., . . . . ---x'"' ,-.. _..
--1--fochjzi y-
Naoetsu
,, ..- .., ,./
,,,,
,)'
\/
.............
..)...
....!J.sama-hefi}\
Ih~raki
,,Sai~a-;-- --~~
or--~~(..~;~~.~~:-\
:E
~ \
;..,.
'....
\._$iizo~
!
(pref.
7. terkep Es:iakkelet-Japan
830
~ ...,
_'---,(piefekrur
i'
!.)"...- _.)
.
\ (pret.) ~
100
200km
40km
8. terkep Kanto
83 1
Kanazawa
Yokkaichi
<::!
.$
!f
"
9. terkep Tokai
832
ffe...
Asama-hegy
30
60km
20km
Hikone
I
TANBA
Shi/araki
Oszakai-obiil
Negoroji
v;,-fot~6
,.
~ KfJya-hegy
1o. t erkep Kinai
833
6km
l
0
Yakushiji
(temp lorn)
oHoryuji
(templorn)
/A
Miwa-hegj'
Asuka
/A .
Katsuragi-lzegy
I I . terkep Yamato-medence
834
2km
r
Takagamine
Daisen'in
(buddhista templom
KITAYAMA
Hiei-hegy
Kinkakuji
Shokokuji
(templom) (templorg)
Kitano-szentelyo NISHIJIN
SAGA
Suzak Oji
f6ut )
Yoshida-szentely
0
o Ginkakuji
ota
(templom)
o Heian-szentely
o Nanzenji
Shijo-hld (templom)
o Kenninji
(templom)
Rokuhara
OH6k6ji
(templom) Yamashina Honganji
(buddhista temp1om)
HIGASHIYAMA
oTofukuji
(remplom)
YAMASHINA
o Inari-szentt!ly
'<>
-Q
I 2. terkep Kyoto (IGoto) es kornyeke
835
60km
r
0
. . . .
~Dazaifu
Yoshinogari
./
mamata
.......r............
....\
~
- - - - .
13. terkep E-szaknyugat-Kytishu t:s
, 1N agasaki
836
1llusztraci6k listaja
A.brak
I. abra Ajapan tortenelmi korszakok attekinto tiblazata 29
2 . abra A Fold es Japan nepessegcnek hosszu tivli v.iltozasai 32
3. abra A japan szigetvilag a miocen korban 40
4. abra Japan partvonala a pleisztocen korban 50
5. abra J apan novenyvilaga a kesei plcisztocen korban 51
6. abra Kerimiak a Kozepso Jomon-korszakb61 54
7. a bra Kanto partvideke koriilbeliil 6000 ewel ezclott 55
8. abra Targyi emlekek a j omon-korszak kiilonbozo peri6dusaib61 56
9. a bra RizsfOldek a Korai Yayoi-korszakban 59
I 0. a bra Egy okori telepiiles maradvanyai (Yayoi-korszak) 71
1 I . abra A rekonstrualt Yayoi-korszakbeli telepiiles, Yoshinogari latkepe 74
12. a bra Hajihi-kcriimiab61 keszitett hamado (tt'izhely) 78
I 3. a bra A ritsuryO.rendser korai idoszakanak vezetOi 98
14. a bra Fujiwarakyo rekonstrualt latkepe 108
15. abra A Todaiji a 8. szazad vegen 115
16. a bra Heiankyo es a Csaszari palora alaprajza 134
17. a bra A Byodoin templom Fonix-csarnoka 174
18. a bra Reszlet a Genji monogatari ema/11bol 197
19. abra Labbal hajtott vizkiemelo szerkezet 209
20. abra Kyoto a kozepkorban 220
2 1. abra Shinden-stilusban epiilt rezidencia 248
22. abra Shoin-stilusban epiilt Iak6haz belso tere 250
23. abra Toyotomi Hideyoshi 287
24. ,f ora A himeji varkaste!y latkepe 325
25. abra A nepi megmozdulisok fontosabb mutat6i (1590-1880) 381
26. abra Perry kapi tany flottajanak egyik hadihaj6ja 390
27. a bra Bio16gia szakos hallgat6k a Japan Noi Egyetemen 470
28. abra A Mitsui-zaibatsu belso felepltese 518
29. abra A tuberkul6zisos halalesetek aranyanak alakulisa 1886 es 1990 kozott 542
30. a bra Takabatake Kasho: Jslwlris !any (1925) 568
3 t . abra Hiratsuka Uni' chi: Koizumi YalnL1no rigi otthona (1 948) 569
32. abra Nagasaki varosa az atomtamadas u tan 587
33. abra A japan nok teljes terrnekenysegi aranyszamainak valtoasai ( 1920--1998) 624
34. a bra A fe lsooktatisi intezmenyekbe beiratkozottak szama (1955-2001) 625
3 5 . abra A kawasaki NKK Vas- es Acelkombinat alaprajza 628
36. abra Az egy fOre eso tenyleges lakossagi fogyasztis mutatoi Japanban es az USA-ban
(1874-1988) 634
37. abra A parlamenti valasztisok eredmenyei (1952- 1990) 636
38. abra A mezogazdasagi munkaer6 es termeles szazalekos aranya az orszagos 6sszesitctt
mutat6kh oz kepest (1870- 1990-es evck) 645
837
39. a bra
40. a bra
41. abra
42. a bra
A foglalkoztatottsag ei,')'CS mutatoi (1947-1990) 646

A kulfOldiek bevandorlasa j apanba (1975-1996) 664
Fakitermelesi es ttiratelepitesi mutat6k (1 930-1995) 682
T ektonikus lemezek es a felterelezett metanmezOk elhelrezked csc
Japan ki:iriil 748
T ablazatok
I. tablazat
2. tablazat
3. tablazat
4. tablazat
5. tablazar
6 . tablazat
7. tablazat
8. tablazat
A korai modern korszak binokviszonyai a 17. es 18. sdzad fordulujan 311

A kiilfi:ildon elo emigransjapan nepesseg (1890-1920) 447
Demografiai folyamatok a modern korijapanban 450
Az ashioi rezbanyak terrnelesi rnutatoi (1877-1917) 452
A japin kiilkereskcdelem regi6k szerinti mcgoszl~isa (1893-1936) 584
A gazdasagi noveked es mutatoi (1960-1990) 632
Az elelmiszer-o nellatas szintjenek valtozasai (1960-2000) 686
A gabona- es h(tsfelek fogyasztasi mutat6i (1960-2000) 736
A f iiggele7c Kieg6 zi tff tablazatok

I. tablazat
II. tablazat
Ill. t ablazat
IV. tablazat
V. tablazat
VI. tablazat
VII. tablazat
VIII. tablazat
IX. tablazat
X. tablazar
Terkepek
Sziiletesi es halalozasi adatok ( 1925-2000) 765

A v.irosi es videki nepesseg alakulasa (1920- 2000) 765
T engeri es edesvizi halil;zat (1930-2000) 766
A farmgazdasagok mezogazdasagi beveteleinek es koltsegeinck alakulasa
(1955- 2000) 766
A farmgazdasagokjovedelmeinek alakulasa (1955-2000) 767
Ronkfakitenneles es -import (1950- 2000) 767
Elsodleges energiaforr:i.sok (1955-1999) 768
Szentermeles es -import (1930-2000) 768
Koolaj termeles es -import (1930-2000) 769
Vaserctermeles es -import (1930-2000) 769
I. terkep Kelet-Azsia es a Csen des-6cean 824

2. terke p Eszakkelet-Azsia 825
3. terkep Japan es Korea 826
4. terkep Japan h egyes vizraj za 827
5. terkep Japan altalanos attekinto terkepe 828
6. terkep Japan kozigazgacisa 1867 elott 829
7 . te rkep Eszakkelet:Japan 830
8. terkep Kam o 83 1
9. terke p T okai 832
Io. terkep Kinai 833
I I . terkep Yamato-medence 834
J 2. terkep Kyoto (Kiot6) es kornyeke 835
13. te rkep Eszaknyugat-Kyushil es Nagasaki 836
8 38
Szemelynevek, kifejezesek
mucfmek mutat6ja
es
Megjl'!!J'Zeseh: (1) A szavak utan zar6jelben ott sLcrepel a magyar nepszen'.i itiris szerinti kiejtesiik. Abban az esetben, ha a ketfele kiejtes SLintc teijesen megegyezik, akkor eltekintettiink a magyar atiras megadas<it61. (2) ALoknak a szemelyeknek a iWutatu nem tartalmaZLa az
eletrajzi datumait, akik szerepelnek a Fiiggelekehben. A szakkifajezcsek eseteben ugyanc::zt
az e lvet kovettuk. (3) R o,~dftesek: (lrn. ) = helyncv, (sz.) = szekra, (l.) = tenno.
I. vilaghaboru 429, 431, 435, 437, 451 , 471,
490,493,494,495,497,498,510,515,
5 16,519,520,524,525,527,533,537,
538,539, 545,558, 560,561,562,564,
565,572, 573,574,575,580
II . vilaghaboni 498, 517, 523, 533, 535,
558,561,569,586,588,595,603, 612,
623, 627, 6,10, 631, 644, 649, 650, 652,
656,663,665,667, 671,673,674, 675,
680, 681, 68'1, 686, 690, 691 , 692, 693,
695, 697, 699, 706, 707, 7 12, 715, 720,
721, 737, 742, 743, 751
1947-es (Showa)-alkotmany 432, 608, 617,
726
5. cikkely (1890) 468, 470, 526
.,6 iskola " 116
9. paragrafus (1947) 608, 609, 617, 726
21koveteles431, 574
Abe Kobo (Abe K6b6) (1924-1993) 704,

708, 720
Abe Masahiro (Abe Maszah iro)
(1819- 1857) 388
Agonshu (Agonsu) 672
Ai nu /urriida (l~'rulcfh birodalma) 719
ainuk 305, 308-309, 356, 367, 414,
441-442,451,523,533, 536- 537,659,
665- 667, 738
Ainu Kyokai (Ainu Iqokai) 537
Ainu Moshiri (Ainu ~losiri) 666
Aizawa Seishisai (Aizawa SLcisis:i:ai)
(17~2- 1 863) 506
Aizu (Im.) 395, 397 1 405
Akamatsu Mitsusukc (Akamacu
:\1icus:wkf;') ( 1381- 1441 ) 203, 234, ~35
Akawme Emon 175, 178

Akcchi Mitsuhide (Akecsi Micuhide)
(1526-1582) 286, 288
Akutagawa-dij 554
Akntagawa Rytinosuke (Akutagava
Rjimoszukc) (1892- 1927) 557, 558
akullJ 163, 226
AJlam tanacs 117, 129
Amaterasu (Amatcraszu) 93, 105, 186
amerikai megszallas 432, 535, 560,
603-607, 608, 6 11- 615, 617, 662, 668,
669, 705, 730
Amida-kulrusz 68, 112, 115, 155, 171, 173,
174, 186, 187, 188, 195, 252, 253, 263,
267- 269, 270, 271,272, 274,275,328
Ando Hiroshige (And<) Hirosige)
(1797-1858) 3li4
Ando ShOeki (Ando S6eki) (1703?-1762?)
366,367
1mime 698
Ankokn Buro (Ankoku Butt>) 432, 709, 711
AnkokL~ i (Ankokndzsi) ( hn. ) 230, 404
antikomintern paktum 589
Antoku (t.) 140
,-\n'.ya hvru (,-\nja !:uro, Uta sou.:t ij5zaluiba)
490
Araki Sadao (Araki S:i:adao) ( 1877-1966)
50 1
A1-:rnyfP.ny-.1~i. tm 11 2, 113
Arisawa Hirnmi (Ariszava Hiromi)
(1896-1988) 613
Ariwara no Narihira (825-880) 136, 178,
183, 182
Asahi Jhinbun (A .u ahi .1inlnt11) 597, G90
Asai Ryoi (Aszai Rj6i) ( 1612?-1691 ) 339
839
Ashikaga-ba/cufu (Asikaga-ba/cufu) 205, 216,

23 1
Ashikaga Takauji (Asikaga Takaudzsi) 203,
227,228,230,286,404
Ashikaga Yoshiaki Oosiaki) 283, 284
Ashikaga Yoshimasa Oosimasza) 203, 235,
236,251
Ashikaga Yoshimitsu (Josimicu) 203, 229,
230, 231- 234, 236, 246, 251 , 255,
258- 260,302
Ashikaga Yoshinori Oosinori) 203, 233,
234,235
ashi6i (asi6i) rezbany.ik 431, 452, 453,
457-458,460,461 , 464,466, 475-476,
523,675
Asuka (Aszuka) 89, 97, 107, 110, 167
Asukadera (Aszukadera) 94
Atsumi Ikuko (Acumi Ikuko) 658
Aumshinrikyo (Aumsinrikj6) 433, 727
Ausztralia 427, 574, 575, 576, 581, 698, 751
Ayukawa Yoshizuke (AjukavaJosizuke)
(1880-1959) 582
Azuchi (Azucsi ) (hn.) 285, 286, 302
balcuhan taisei 200, 201, 278, 299, 306,
310-312,334,384,385,393,394, 401
Bauhaus 565
Beliigyminiszterium 466, 472, 474, 533, 546
benshi 561-562
bijinga 567, 568
Bikini-atoll 615, 721
bikuni 172, 189, 272, 273, 274, 338
Biruma no tategoto (Bumiai hdrfa) 317
biwa hiishi 274, 275
bonsMgatsu 383
Bu lasd Yiil)'aku
buddhizmus 66, 73, 89-91 , 93-95, 100,
104, 106, 111 , 112, 126, 154, 166, 168,
171, 184-186, 243, 247,264, 265, 269,
371,372,404, 411,486,487,495,511 ,
669,672
bugahu 168, 710
bugyosho 309
bu/ce l31, 140, 162-1 64, 260,282
Bukkoji (Bukk6dzsi) (hn.) 268, 269
bundan 553, 555, 556, 558
Bungei Shunju (Bungei Sundzsu, Jrodalmi Annales) 553
bunmei kaika412, 415, 416, 419, 423, 438, 487
burahuminok 431, 499, 523, 533-534, 536,
537,659-660,661,662,665,666, 719,
738-740
840
bushi 131-133, 138, 139, 141, 142, 143, 152,

156, 161-164, 188, 194, 205,21 1, 212,
223, 224, 227, 244,246,249, 250, 255,
257, 262,268,274,293, 299, 306,307,
308, 313-316,330,332, 361,362,365,
370,372,378,382,384,391,392,394,
395,397,398, 402,403,405
bushido 307, 372, 564
byiibuuta 180
Byodoin (Bj6d6in) 68, 173, 174
Cecille,J ean Baptiste 388

chan lasd zen
clianbara 718, 720
chanoyu lasd teaszertartas
Cheng-Zhu (Cseng-Csu)-iskola 371, 375
Chikamatsu Monzaemon (Csikamacu Monzaemon) (1653-1724) 326, 717
Ch'ongryon (Csonrj6n) 661
Ch6shii (Cs6sii.) 395, 397
Chosokabe Motochika (Cs6szokabe Motocsika) (1539-1599) 233
chiizen nailwhu 437, 496
Chuo Karon (wuu Karon, Kozponti Szemle)
553,563
Chushingura (Csusingura, A 47 JnZseges ronin
t6rtmete) 562
comfwt women 598, 729
Csang Kaj-sek lasd JiangJieshi

csaszar lasd tenno
Csaszari Alapeskii (1868) 412
Csaszari Ediktum a katonakhoz es a tengereszekhez (1882) 505
Csaszari Haztartas Miniszteriuma 408
Csaszari Palotamii.zeum 408, 485
Csaszari Oktatasi Ediktum 410, 411 , 413,
479,505,601
csaszari palota 96, 97, 107, 108-110, 11 3,
117, 133, 134, 135, 137, 173, 235,236,
293,328, 394,401,409,565
csendes-6ceani haborii. 432, 495, 564, 573,
575,579, 593,594,608,615, 667, 717, 730
dailtan312
daimyo 204, 215- 219, 223, 230-238, 240,
241,255,261,265,278-295,297-303,
306,309,310-313,315, 316,322,323,
327, 332,335,337-339,345-347, 356,
360,361,367,372,374, 376-381,383,
384,387,388,392- 399,401-404,408
daimyiijin 376
Dai Nihon ishin shinryo ho/ion (Dai Nihon isin

sinrj6 h6hon) 485
Daisen'in (Daiszenin) (hn.) 251
Daitokuji (Daitokudzsi) (hn.) 251
daiwa86
Dannoura 141
Date Masamune (Date Maszamune)
(1567- 1636) 290
Dazai Osamu (Dazai Oszamu) (1909-1948)
432, 701
Dazaifu (hn.) 100, 117
Dejima (Dedzsima) (hn.) 304, 309, 332
dekasegi 318, 353
Deli udvar 228, 229, 231, 234, 237
Delkelet-Azsia 216. 289, 303, 330, 449, 451,
495,531,560,583,590-594,637,663,
683, 754
Del-Korea 630, 730, 739, 745, 747
DCl-mandzsuriai VasUt 445, 446, 582
dengahu 194, 258
diarchia 135, 166, 205, 214, 219, 223,
224-226,245, 265
Dogen (Dogen ) (1200-1253) 156, 188,
189, 265,340
d6jin zasshi 489, 553, 555, 558, 560
Dornon Ken (1909-1990) 714
Doshisha (Dosisa) Egyetem 481, 483
Ebisu (Ebiszu) 263

edokoro 254
eejanaika 376, 377
Eiga monagatari (Kivirdguis-lurtenet) 175, 178
Eiheiji (Eiheidzsi) (hn.) 340
Eisai (Eiszai) (1141-1215) 156, 188
Ejima Kiseki (Edzsima Kiszeki) (1667-1736)
336,362
Ema Saik6 (Ema Szaiko) (1787-1861 ) 364
emakimana 180, 190, 196, 209, 243, 253,
254,255,256,274
emislt1k 100, 104, 115, 127, 128, 135, 142,
152, 305,340
Enchi Fumiko (Encsi fumjko) (1905-1986)
705
Engishiki (Engisilii, Az Engi-era szabalyai) 173,
340
En 'i 253
enha 689, 690
Ennin (794-864) 340
Enryakuji (Enijakudzsi) (hn.) 139, 154,
155, 156, 169, 170, 187, 188,203,233,
234, 239,240, 262, 263,284
ENSZ 433, 616, 729, 730, 731, 732, 733
Eszak-Korea 433, 612, 725, 729, 730-733,

739, 744
eta 318, 353, 380- 383, 414, 456
etohi h6shi 274, 338, 561
ezoterikus buddhizmus 170, 188
Ezo (hn. ) 305, 308, 309, 356, 385, 386, 393
februar 26-i incidens 432, 502
Fertozo Betegsegek Intezete 431, 484
Foster, Stephen 565
fov-.i.rosok 68, 82, 85, 97, 105- 110, 113, 117,
123, 133, 142, 153, 188
Franciaorszag 384, 385, 388, 389, 397, 437,
445,579,626,652, 71 3
Frois, Lws 328
fudai290,301,302,311,312
fujikii (fudzsilc6) 376
Fujin Koran (Fudzsin Koran, NOi Sumle) 556
Fujin Kurabu (Fudzsin Kurabu, Noh Klubja)
556
Fu.jin Sekai (Fudzsin Szehai, Noh Vilt.iga) 556
Fujishima T akeji (Fudzsisima Takedzsi)
(1867-1943) 567
Fujiwara (Fudzsivara)-klan 29, 67, 98, 100,
120, 135, 136, 137, 138, 141 , 143, 144,
145, 15~ 161, 16~ 170, 175, 191, 197
Fujiwarakyo (Fudzsivarakjo) (hn. ) 97, 107,
108-110, 111, 147,214
F ujiwara no Fuhlto (659-720) 32, 91, 98,
99, 100, 135
Fujiwara no Hirotsugu (Hirocugu) (?-740)
100, 101, 112, 114, 116, 154, 229
Fujiwara no Mich inaga (Micsinaga)
(966-1027) 137, 175
Fuj iwara no Miyako (Mijako) (?- 754) 98
Fujiwara no Mototsune (Motocune)
(83!>-891) 136
Fujiwara no Sadako (Szadako) (977-1000)
179
.
Fujiwara no Teika (1162-1241) 192, 193,
245,256
Fuj iwara no Toshimori (T osimori) (1120kb. 1180) 254
Fujiwara no Yorimichi Qorimicsi)
(990-1074) 68, 137, 138, 173-174
Fujiwara no Yoshifusa Qosifusza) (804-872)
135-136
Fujufuse (Fudzsu fusze) (sz.) 309
fulwku hyuhei 399, 411 , 423, 438, 458
Fukuda Hideko (1867-1927) 469, 470, 658
Fukuzawa Yukichi (FukuzavaJukicsi)
(1835--1901 ) 344, 416, 478, 484, 517
841
Furukawa Ichibe (Furukava Icsibe) (18321903) 453,457,458,461,476,514

fumsato 649, 674
Fu rusawa Iwami (Furuszava lvami) (19121998) 712
Fusen Kakuco ku Domei (Liga a NOk Szavazati J ogac rc) 529
Fushimi (Fusimi) (hn.) 293, 297, 300, 329,
495
Futabatei Shime i (Futabatei Simei) (18641909) 488
Futon (A paplan) 490
gagalm 168, 492

Gaki zoshi (Gaki z6si) 196
Gakushuin (Gakusuin) Egye tem 414, 489,
692
Gan (A vadltiri) 488
gelwkujo 224, 237
gendaigeki 562, 563, 716
Genji monogatari (Gendz.si regenye) l 37, 166,
178, 182, 192, 373,555
Genji monogatari emahi 196, 197, 254
Gautama 171 , 190
Genmei (t.) 68, 90, 98, 99-100, 102, 104,
108-110, 128, 129, 138
Genpei-haboru 29, 45, 68, 139, 140, 141,
153, 196
Cenroku 204, 361, 622
Censho (Cens6) (t.) 98, 99, 100, 126
gesahu 363, 487, 488, 489, 553, 554, 560
Cido (Gido) (1334-1388) 246
Gifu (hn.) 283, 285, 286
Ginkakuji (Cinkakudzsi) (hn.) 203, 236,
251
Gion-fesztival 361
Codaigo (t.) 203, 227-228, 230, 260
Godzilla 432, 616, 672, 703, 704, 718, 721
goen 314
gokenin 227, 311, 312
Gokokujinja (Gokokudzsindzsa) (hn.) 596,
669
Condo Seikei (Condo Szeikei) (1868-1937)
507
Gooshikoji Kintada (Goosikodzsi Kintada)
(1324-1383) 258
Gosaga (Goszaga) (t.) 226, 227
Gosanj6 (Goszandzs6) (t.) 138
Coseibai shiliimoku (Goszeibai sihirnolm, Birdslwd<iJi $zabdlyz.at) 143
Gosh irakawa (Gosirakava) (t.) 138, 139,
140, 142, 194
842
Gotoba (l.) 142, 163, 186, 191 , 192, 193, 194

Gould, Stephen ]. 28
goz.an 247, 25 7, 265, 272, 314
goze 274
Guan wuliangslunt jing (Kuan vuliangsou
csing, Vizualiuici~siitra) 174
Gukanshii (Gukans6, E!!J egyugyii emberfeljegyzesei) 191
gunken 396, 399, 409
gimki monogatari 162, 176, 191 , 274, 276,
277
Gutai Bijutsu Kyokai (Gutai Bidzsucu
Iqokai, Valos Miiveszeti Szovetseg) 432,
71 3, 714
Gyaki (Gjoki) (668-749) 126, 127
gyanorveny (1911) 431, 464, 476

Hachiman (Hacsiman) 112, 114, 115, 116.
148, 154, 186, 188, 195
hajiki 77-78
haiku 257, 333, 334, 335, 337, 338, 339,
362,363, 488,552, 700, 702
Ha/iai (Tiirott parancsolat) 490
Hamaguchi Osachi (H amagucsi Oszacsi)
(1870- 1931) 515, 547, 579
Hamamatsu chiinagon monogatari (Hamamacu csunagon monogatari, A hamam.acui
kozipso tanacsos tiirtenete) 158
Hana no Gosho (Hana no Coso) (hn.)
23 1,246
hanbatsu seiji 418, 436
Han-<iinasztia 68, 72
haniwa85
Hara Kei (1855-1921) 453
Harris, Townsend 389, 392
Hashimoto Kingoro (H asimoto Kingor6)
(1890-1957) 525
hatamoto 311, 312, 315
Hayashi Fumiko (Hajasi Fumiko) (19031951) 556
H ayashi Razan (Hajasi Razan ) (1583-1657)
307.313
Hazafias Noszovets~g 466, 471, 472, 474
Hearn, Lafcadi o 569
hehito 116, 122
H eiankyo (H e iankjo) 65, 66, 68, 107, 110,
120, 130, 131, 133-135, 138-140, 146,
147, 150, 152, 154, 155, 158, 160, 169,
173, 177, 184, 185, 189
Heiji monogatari emaki (Heidz.si monogatari
emaki) 196
IIeijOkyo (Heidzs6kj6) 68, 99, 107, 109,

110, 115
Heikf mmwgatmi (Hei!U! tiirtenete) 191, 259,
277
heimin 403, 414
H eisei-recesszi6 729, 735, 738
H eizei (l .) 133, 133
helyi kr6nikfil< 99
IIeusken, Henry 392
hibalmslta 702, 722
hideghaboro 600, 602, 603, 604, 605, 607,
608-610,612,616,629, 694,697, 703,
730, 744
Hiei-hegy 140, 169, 188, 262, 263, 284, 288
H ijikata Tatsumi (Hidzsikata Tacumi)
(1928-1986) 432, 709, 711
hijiri 172, 189, 273
Hikone (hn.) 302
H imeji (hn .) 283, 325
H im iko 67, 81, 82, 92, 104, 189, 228
Hiraizumi (hn.) 139, 141, 163, 338, 340
hiralake 215
Hiratsuka RaichO (Hiracuka Raics6)
(1886-1971) 431, 526, 527, 532
Hiratsuka Un 'ichi (Hiracuka Unicsi)
(1895-1991) 569
Hishikawa Morono bu (Hisikava Morono bu)
(1620?-1694) 204, 338
Hitler, Adolf 586, 588, 590, 591, 592, 593
HMS Phateon 385, 388
lwbenl85, 187,254, 263,275, 333,367
Hojohi (H6dzs6ki, Felj.egyziseh a fiikun)h6b6l)
330
Hojo (H6dzs6)-klan 142, 226, 227, 286
Hoj6 Masako (Maszako) (1157-1 225) 142
Hojo Shigetoki (Sigecoki) (1198-1261)
162, 163, 246
Hojo Soun (Szoun) (1432-1519) 282
H ojo Ujimasa (Udzsimasza) (1538-1590)
283, 290,294,299
H Ojo Ujinao (Udzsinao) (1562-1591) 282
Jlokekyo (Jlokelr.j6, L6tmz .stilra) 169, 188,
253, 265
hiJhen 396-397
Hokkaido (H okkaido) (h n.) 38, 41, 46, 49,
72, 213, 305,306,308,356,402, 408,
414,419, 441,442,451, 454, 513, 520,
525, 536, 537,591, 665, 666,681,684,
690, 751
Hokke (sz.) 187, 219, 221, 222, 226, 239,
240,262, 265, 266-267, 270,272, 288,
304, 309, 314,671
IIokoj i (H6k6dzsi) (hn. ) 94, 294, 297

Hollandia 303, 304, 308, 309, 367, 374,
385,386, 387,392, 416
Hon 'ami Koetsu (H onami K6ecu) (15581637) 330, 334
Honen (1 133- 1212) 155, 187-188, 189,
266, 268
Ifonganji (Hongandzsi) (hn ., sz.) 203, 239,
240, 268, 269,284,285, 286, 289,335
honji suijaku 185, 186, 187, 188, 195, 254,
263, 264, 267,275, 276,307
IliMiki (H6r6!1i, Egy csavarg6 feljeg)'risei) 556
H oryitii (H orjudzsi) (hn.) 94
Hosei (H6szei) Egyetem 418
Hosoi Heishu (Hoszoi H e isu) (1728- 1801)
370
Hosokawa Katsumoto (Hoszokava Kacumoto) (1430-1473) 235, 238
H osokawa Masamoto (Maszamoto)
(1466-1507) 238
Hosokawa Yoriyuki Oorijuki) (1 329-1392)
230, 231
Hosshoji (Hosszodzsi) (hn.) 139
h6tohu 370, 466
H ouhanshu (Houhansu, A Kdeti Han-dinasztia tiirtenete) 72
hyakuin 257
hyi5jun482
Ibsen, H enii k 488

lbuse Masuji (lbusze Maszudzsi) (18981993) 703
Ichikawa Danjuro (Icsikava Dandzsur6)
(1838-1903) 717
Ichikawa Kon (1915-?) 487
Ichinotani (Icsinotani) (hn .) 141
ie 281, 316
Igazsagiigyi Miniszterium 504, 512
igusa 249, 251
!hara Saikaku (!hara Szaikaku) (1642-1693)
204,335,362, 487
Ii-klan 311
Ii Naotaka (1590-1659) 302
Ikarugaji (Ikarugadzsi) (hn.) 94
ilU!bana 714, 720
Ikeda Hayato (Ikeda Hajato) (1 899-1965)
619,621
Ikegami Chinpei (Ikegami Csinpei) (18621920) 418, 419,439-440,451 , 452,453,
454,465, 467,473,481, 497,498,650
Ikegami Taizo (Ikegami Tai1:6) (1900-1988)
473, 599
843
fl1iru (f'lni) 432, 717
VJ
"'
;;.,
' <!..>
E
0
en
844
ihki294
lkkyll Sojun (Ikkjii Sz6dzsun ) (1394-1481 )
271
Imagawa Ryoshun (Imagava Rj6su n)
(1325- 1420) 229, 231, 245
lmagawa Yoshimoto (Josimoto) (1519-1560)
281, 283
Imamura ShOhei (Imamura S6hei)
(1926-?) 433, 703, 721
imayouta 193, 194, 195
lngyo (lngj6) 87
Inoue Hisashi (Inoue Hiszasi) (1934-?)
678
Inoue Kaoru (1835-1915) 420
Inoue Kinga (1732- 1784) 370
in-kormanyzat29, 131, 138- 139, 142, 147,
153, 158, 166, 186, 190, 191, 193, 197,
219
insei 138
Inukai Tsuyoshi (Inukai Cujosi) (18531932) 418,431,438, 439, 453,497, 498,
501,516,539
I ppen (1239-1289) 253,268,273
lppen sMnin eden (lppen scinin eden, lppen
szerzetes kipes ikttortinete) 253
Irak 433, 726, 732, 733, 741
lrozange (Bunbanci vallomas) 557
Tse (lsze) (hn.) 112, 235
lse monogatari (lsu monogatari, lsei tiirtinetek)
183, 184, 192, 254,330
Ishida Baigan (Isida Baigan) (1685- 1744)
370
Ishiwara Kanji (Isivara Kandzsi)
(1889-1949) 579, 580, 583
lsh iyama Honganji (lsijama Hongandzsi)
(h n. ) 285, 286, 335
Isozaki Arata (Iszozaki Arata) (1931-?) 715
Itagaki Taisuke (l tagaki Taiszuke)
(1836-1919) 405
Ito Hirobumi (It6 Hirobumi) (1841-1909)
406,407,408,409,410,436, 437,444,
449
ItoJinsai (Dzsinszai) (1627-1705) 333,
334,366
Ito Noe (1895-1923) 528, 529
Ito Sei (Szei) (1905- 1969) 558, 559, 702
Iwakura Totomi (Ivakura Totomi) 401, 407
Iwanami Shigeo (lvanami Sigeo)
(1881- 1946) 473
Iwasaki Yatar6 (lvaszakiJatar6)
(1834-1885) 422
Iwash imizu Hachiman (Ivasimizu Hacsiman)-szentely 148, 154, 239

Izawa Sht!_ji (lzava Siidzsi) (1851-1917) 492
Izumi Kyoka (Izumi Kj6ka) (1873-1939)
487,557
Izumo (hn.) 64, 82, 88, 92, 93, 111
lzu no odmilw (Az i::ui tii.nwsnO) 559
Japan Alapitvany 692
japan- amerikai bekeszerzodi':s 729
japan-amerikai beke- es baratsagi szerzOdes (1854) 389
japan- angol szovetseg 445, 479, 573
Japan Ipari Klub 546
japan-kinai habon'.1k 431, 482, 491, 510,
558,563,575,578,585,586,588,590,
592,595
Japan Kommunista Part 636, 707
Japan Nepmuveszeti Szovetseg 431, 691
jegkorszak 41, 47, 50
JET-program 693
jezsuirak 289, 297, 331
J i (Dzsi)-szekta 239, 268, 273
JiangJieshi 503, 577, 578, 579, 585, 586,
588,589,591,592,662
jidaigehi 562, 563, 564, 716, 720
ji.daimono 337, 562
J ien (Dzsien) (1155-1225) 191
j igokuhen (Dzsigokuhen, A poklok kinja) 557
jikatasho 349, 353, 374, 420
jingikan 11 7
Jingil (Dzsingil) (t.) 104
J inmu (Dzsinmu) (t.) 103, 104
finno sh6t6ki (Dz.sinnci scitciki, A z isteni uraUwdcik tiirvenyes utcidldsanak krcinikaja) 229
jinrikisha 421
Jinshin (Dzsinsin)-habon'.i 89, 91, 96, 103,
107
jiW 142
Jito (Dzsito) (t.) 90, 97, 98, 99, 101, 104,
107, 110, 111, 126, 129, 138, 144
jitsugalm 373, 374, 416, 478, 480
jiyu minken 405, 436
Jiyllminshuto (Dzsijuminsut6) lasd LDP
J iyllto (Dzsijut6, Libera.tis Part) 436
Jodo (Dzs6do) (sz.) 155, 171, 173, 212,
219, 262,265,267- 268,271
Jodoshin (Dzsodosin) (sz.) 239, 271, 281,
285,288,301, 309, 310,311,314
jogaku Zasshi (Dz.sogaku l.assi, Niioktattisi Magazin) 471
Jomei (Dzsomei) (t.) 98, 167
Jomon-korszak (Dzsomon-korszak) 29, 36,

53,54,56, 57, 61, 79,97, 100
joryil bungaku 705
joryil saMa 556
Josetsu (Dzsoszecu) 255
Jurakutei (Dzsuraku tei) (hn.) 293, 298
ka/Jane 87, 92
lm/Juki 319, 334, 336, 337, 338, 362, 363,
364, 487, 488, 492,560-563,565, 706,
707, 710, 719
Kabukiza (hn.) 565
Kaempfer, Engelbert 332
lwgamil91
Kagerunikki (Kager6nikki, Olliirnyal napl6) 177
Kaikei 195, 253
Kaishinto (Kaisinto, Alkotmanyos Haladas
Part) 418, 436
haisho 249, 255, 257, 260
Kakizaki Yoshihiro (Kakizaki Josihiro)
(1549-1611) 305
kamado 77, 78
Kamakura-/Jakujit 68, 160, 162, 163, 231,
232, 302
Kamegiku 194
Kamei Katsuichiro (Kamei Kacuicsir6)
(1907-1966) 510, 696
Kamigata-kulrura 334, 335- 340, 360, 361
Kamigyo (Kamigj6) 219, 220, 236, 264,
294,329,332
lzamikaz.e225, 594
kana l 66, 190,247,335
Kanai En (1865-1933) 434, 441, 446, 447,
463
hanamajiri/Jun 190, 191, 247
Kan'ami (1333-1384) 203, 246, 258, 272
kanazoshi 331
Kaneko Fumiko (1903-1926) 529
Kane naga herceg (1329?-1383) 228, 229,
233
lwnga 255, 256
Kani hUsen (Kani k6szen, Rdluiszhajo) 555
kanji86, 166, 190,247
kanjosho 321
Kanmu (t.) 68, 133, 135, 153, 169, 173, 176,
236,293
Kanno Suga (Kanno Szuga) (1881-1911)
471,475
Kannon 112, 263, 270, 275
Kano Motonobu (Kano Motonobu) (14761559) 203, 256
kanV-iskola 203, 256, 314, 334, 337, 338, 362
lumpalm 133, 136, 137, 173, 293

lcanrei230, 233, 235, 238
Kansei (Kanszei)-reformok 204, 375
kanshi 167, 256, 363, 488
kantoi foldrenges (1923) 431, 499, 529,
535,555,560,561,565,576,662
kanuza 259, 260
Karafuto 445, 447, 513, 520, 521, 525, 526,
583,608,681
Karajuro (KaraDzsuro) (1940- ?) 709, 719
Karako 82
karamono247, 249, 251 , 255, 260
karaoke690
Kasuga gongen genki (Kaszuga gongen genki,
Kaszuga istensegenek csodds tettei) 254
Kasuga (Kaszuga) (hn.) 137, 150, 254, 258,
263,275
Kato Komei (Kato Komei) (1860-1926)
431,499,500, 574
Kato Shizue (Kato Sizue) (1897- 2001) 525,
526
Kato Shuson (Kato Suszon) (1905- 1993)
700
Katonai Tartalekos Szovetseg 431 , 467, 475,
505,507
Katonai Ugyek Miniszteriuma 119
Katsura Taro (Kacura Taro) (1847-1913)
437, 438,439,445,474,475,497
Katsuragi (Kacuragi) 84
Katsushika Hokusai (Kacusiga Ho kuszai)
(1760-1849) 204, 364
Kawabata Yasunari (KavabataJ aszunari)
(1899- 1972) 559, 702
kawata 318, 380
kazoku 408
Kaya (Kaja) 82, 83, 87, 88, 92, 93, 104
kebiishi 152
Kegon (sz.) 113, 116, 254, 265
Keio (Keio) Egyetem 481 , 483
Keitai 67, 89, 90, 93
kenmon-rendszer 224, 230- 236, 238, 239,
241, 242,243,244-250,255- 261,262,
265, 268, 272,273,275,278,279,280,
284, 286,292,298,313,320,330
Kenmu-restaurkio 224, 227
Ken ninj i (Kennindzsi) (hn .) 235
Kenpeitai 504
Kenseikai (Kenszeikai, Alkotmanyos SzOvetseg) 499
Kereskedelmi Kamara 463
keresztenyek 303, 304, 309, 310, 386, 387,
403, 417,476, 486, 487, 530,670
845
Kibi 82, 88
Kido Takayoshi (Kido Takajosi) (183~1877)
408
Kinkakuji (Kinkakudzsi) 236, 246, 251
Kinlwkuji (Az aranytemplom) 432, 702
Kinmei (t.) 67, 89, 90, 93
Ki no Tsurayuki (Ki no Curajuki) (kb.
872-945) 176, 178, 183, 193
Kina szerepe az osiJapanban; 44, 47, 65,
67,69, 72, 73, 75 , 76, 77,81,82,86,90,
91, 92,95,98, 102, 104, 106, 112, 113,
124, 156, 158, 159, 166-1 68, 172,
17~174, 176, 181, 188, 190-191
Kina sze repe a kozepkorijapanban 203,
217,222,225,228,229,231,232,233,
246, 247- 250,253,255- 257,264,283,
293, 294-297
Kina szerepe a Tokugawa-korszakban 302,
304,305,306,309,314,326, 331,340,
345,363,371, 373,386 ,387, 389,396,
416,418
Kina szerepe a ket vh. kozott 427, 428, 436,
439, 441 , 442,443,445, 446,448,477,
478,479,480,482,491,495,508-512,
515, 558,563,567, 574-579, 580,585,
586,589,590,591-593,595,598
Kina szerepe 1945 utan 601 , 605, 607, 612,
640,659,662- 663, 694, 731, 735, 739,
747, 754
Kinai Nepkozcirsasag 607, 612, 614, 639,
663,694, 747
Kinpusenji (Kinpuszendzsi) (hn.) 671
Kirihirijin (Kiiihiridzsin, Kiriliiribeti emberek)

678
Kirishitan (Kirisitan) 310
Kiriyan1a Seiyil (Kirijama Szeiju) (1921- ?)
672
Kishida Toshiko (Kisida Tosiko)
(1863-1901) 467, 469
Kishi Nobusuke (Kisi Nobuszuke)
(1896-1987) 617, 619, 620, 621, 635
Kitabatake Chikafusa (Kitakabane
Csikafusza) (1293-1354) 227, 230
Kitahara Hakushu (Kitahara Ilakusu)
(1885-1942) 486
Kita Ikki (188~1937) 431, 507, 508
Kitamura Kigin ( 1624-1705) 337
Kitano Tenji engi (Kitano Tendzsi engi) 197
Kitano T enmangu (Kitano Tenmangii)
(hn.) 136, 148, 197, 234, 235, 239
Kicasato Shibasaburo (Kitaszato Sibaszabur6) (185~1931) 431, 487, 541
846
Kitayama (Kitajama) (h n.) 246, 260

Kiyomihara (Kijomihara) (hn.) 107
Kobayashi Issa (Kobajasi lssza) ( I 76~1827)
364
Kobayashi Kiyochika (Kijocsika) (18471915) 491
Kobayashi Takiji (Takidzsi) (1903- 1933)
555, 556
kobei fOldrenges (1995) 433, 727
k6bugattai 394, 397
Kobun (K6bun) 103
Kodaira (hn.) 350
Kofukuji (K6fukudzsi) (hn.) 116, 135, 137,
141, 150, 170, 186, 187, 234, 239, 254,263
Kofun-korszak 29, 49, 83, 85, 124, 125
Kognryo 67, 82, 83, 86, 87, 104
Kojihi ( Kodzsiki, Rigi. dolgoh feljegyzisei) 84,
93, 99, 102, 110, 167
Kojo no tsul1i ( Kodzso no cuki, Hold a romos
lw1otely fefett) 493
Koken (K6ke n) (t.) 101, 116, 131
KokinwalwshU (Kohinvakasu, Rigi, es uj dalok
gyujtemi.nye) 176, 178, 183
lwlclw281
Kokoro (A szfo) 431, 490
lwku 281, 291
lwkubunji 230
lwlmlnmniji 113
lwkubunsiiji 113
lwkufu 118, 121 , 149, 151
kokugaku 364, 373, 374, 392, 404, 428, 692,
697, 714
Kokugakuin Egyetem 485, 692
hokugal)'O 149, 150, 226, 241
kokujin 224, 229, 233, 234, 236, 279, 282,
283,288, 290
Kolmmin Shinbun (Kokumin Sin/nm, Ne1nzeti

Ojsag) 444
kokusaika 692, 693
hohusaku eiga 563
lwkutai 388, 389, 479, 485, 500, 501, 504,
549,572,594,607,611
Komatsu Sakyo (Komacu Szakj6) (1931-?)
704
Komeito (K6meit6, Tiszta KormanyLas
Partja) 636, 672
kommunizmus 501, 603, 607, 610, 636,
639, 654,661,687
KomuraJutaro (Komura Dzsutar6) (18551911) 447
Komyo Kogo (K6mj6 K6g6) (701- 760) 98,
99, 101
lwnbinatU514, 627, 628, 629, 632, 676,
679
konfucian izmus 93, 111 , 227, 264, 313,
369,371,372,373, 374
Konjaku monogatari (Kondzsalm monogatari,
Rigi es mostani turtenetek) 192, 558
kon/Wkyo (konlwkj6) (sz.) 376, 670
Konoe Fumimaro (1891-1945) 510, 549
KO no Moronao (?-1351) 229
Korea szerepe az osi j apanban 39, 58, 69,
72, 73, 75,82,83,85,87-91,92-94, 97,

102, 105, 146, 159
Korea szerepe a kozepkoriJ apanban 203,
208,216,225,226,296-298,302,303,
304, 309,331,386,405
Korea szerepe a Meiji-korszakban 428, 436,
441,442,443, 444,445,447,449,451,
473, 475
Korea szerepe a ket vh. kozott 511, 519,
523,529,533,534-536,544,563,573,
574, 575,576,583,590,598
Korea szerepe 1945 utan 612, 614
koreai habon'.i 432, 612, 614, 694
Koryo 159
Kornyezetvedelmi H ivatal 676
KOtei (K6tei) (hn.} 263
K6toku (Kotoku} (t.) 94, 95, 111
Kowku Shflsui (Suszui) (1871-1911) 458,
475,476
Koya (K6ja) (hn.) 169, 275, 284, 288
Koyanagi Rumiko (Kojanagi Rumiko)
(1952-?) 689
koznyugalmi torveny 431, 500
Kubilaj kan 225
kubunden 122
kuge162, 163,224,231, 237, 243,244,248,
254, 260,273,293,311 ,313,330,361,

401,404,408
Kukai (Kukai) (774-835) 68, 169, 170, 193,
340
kulcslyu k alaku sirok 67, 84, 94
Kumai Kei (1930-?) 721
Kuni (hn.) 110, 113, 114, 118, 129
Kunikida Doppo (1871- 1908) 472, 489
Kurizaki Midori (1937- ?) 722
Kuroi ame (FelU!te EsO) 433, 703, 721
Kurokami (Fekete haj) 722
Kurosawa Akira (Kuroszava Akira)
(1910-1998) 432, 416, 417, 419

hurozumihyo (hurozumily6) (sz.) 376, 670
Kusakabe (Kuszakabe) (662- 689) 98
lmsemai 258
Kusunoki Masashige (Kuszunogi Maszasige) (1294-1336) 227, 228, 492

Kwanggaet'o 83, 86, 733
Kwantung-hadsereg 431, 447, 496, 502,
525, 578,579, 580,581,582, 585, 586,

589,606
l9cigen 259, 706
Kyoho (Kj6h6)-reformok 204
Kyo Machiko (Iq6 Macsiko) (1924-?) 722
kyomasu 29 1, 326
Kyoto 124, 133, 135, 136, 141-1 43, 148,
156, 157, 162, 169, 188, 189,203,204,
214, 215,218, 219-223,225,227-230,
231,234-240, 242,244,255,261,263,
264,265,267, 279, 283, 284,286, 288,
289,291, 292- 298,299-301,308,311,
314,316,318,321,324,327,328-333,
334,335,336-339, 360-364,368,382,
386,393,394,395,396,397,401,409,
453, 481, 494,550,551,555,561,562,
679, 715
Kyot6i Egyetem 509
Kjci warabe (Kj6 varabe) 339
Kyilbahufi1 (Kjubal>ufu) 484
Lady Chatterley sze1e1Jje 702
Latin-Amerika 603, 664
LDP (Liberalis Demokrata Part) 432, 433,
617, 620, 621, 636, 637, 641,642, 647,

666, 672, 722, 725, 726, 727, 728, 729,
735, 736
Liaodong (Liaotung)-felsziget 437, 445,
454,479
Liu-Song (Liu-Szung) -dinasztia 67, 72, 73,
86
L6tuszstitral l 6, 169, 187, 188, 194, 253,
265, 271
.MacArthur, Duoglas 606
machishO 222
Maeda-klan 311
Mahavairocana (:Mahavairocsana) 169,
170, 174, 186

Maitreya (Maitreja) 263, 275, 367, 376
Makiguch i TsunesaburO (Makigucsi
Cuneszabur6) (1871-1944) 671
Maliura no soshi (Maliura no swsi, PamakOnyv)
177, 179, 181, 182, 244, 254
Mandzsukuo 579, 580, 582, 583, 584, 606,
607,617, 733, 734

Mandzsuria 69, 75, 146, 296, 431, 432, 434,
445,446,448,449,496,501,502,508,
847
509, 510,516,5 19,520, 525,526,531 ,

543,544,563,573,575-582,583,586,
589,590,592, 607,608, 684, 709, 733,
734
mandala 196, 253, 338
manga689
Man 'yiishil (Manjusu, Tizezer /evil gyiijteminye)
848
68, 167, 168, 373, 713

Mao Zedong (Mao Ce-tung) 585, 607, 663
mappiil71, 174, 176, 187, 190, 191, 193,
255,270
Marco Polo hidi incidens 432, 560, 585,
588
marxizmus 474, 509, 510, 551, 559, 610,
616,637,693,694,696, 698, 707
Masamune Hakuch6 (Maszamune Hakucs6) (1879-1962) 480, 481
Masaoka Shiki (Maszaoka Siki)
(1867-1902) 488
Matsudaira Sadano bu (Macudaira Szadanobu) (1758- 1829) 204, 375
Matsukata Masayoshi (Macukata Maszajosi)
(1835- 1924) 204,406,437,498
Matsumae-klan 305, 306, 308, 309
Matsunaga Sekigo (Macunaga Szekigo)
(1592-1657) 333
Matsunaga Teitoku (Macunaga Teitoku)
(1571-1653) 333, 337
Matsuo Basho (Macuo Bas6) (1644-1 694)
337,339,340
Matsura no Miya monogatari (.Macura noMija
monogatari, Macura no Mija tortinet,e) 158
m,atsutake 21 5
Meiji (t.) (1852-191 2) 401, 412, 431, 485,
494,495,505
Meiji (Meidzsi) -alkotmany 204, 409, 435,
601
Meiji-restauraci6 202, 204, 380, 381, 399,
428,429,441,444,453,512,551
Meirokusha (Meirokusa) 415
Meiroku Zasshi (Meiroku Zassi) 415
metsuke 312
Mich itsuna (Micsi cuna) an)ja 177
miikei szenbanyak 432, 617, 619, 621
Mikronezia 574, 583, 667
Minamata (hn.) 676, 680, 751
Minamoto-klan 141, 153, 154, 162
Minamoto no Sanetomo (Szanetomo)
(1192-1 219) 142
Minamoto no Yoritomo (Joritomo)
(1147- 1499) 68, 141-1 42, 153, 154, 162,
163,205, 277,300
Minamoto no Yoshitsune (Josicune)

(1159-1189) 141, 340
Ming-dinasztia 203, 216, 217, 228, 229, 232,
233,296,297,302,303,305,396
Mino be Tatsukichi (Minobe Tacukicsi)
(1873-1948) 499, 504
miocen 40
Minseito (Minseit6, Nepi Kormanypirt)
431,499,500
Mishima Yukio (MisimaJukio) (1925-1970)
432, 702, 707, 708
Misora Hibari (Miszora Hibari)
(1937-1989) 689
misszionariusok 202, 216, 226, 240, 262,
265,268,270, 273,281, 289,297,303,
304,309,310,369,371, 384,387
Mitogaku-iskola 386, 392
Mitsubishi (Micubisi)-zaibatsu 421, 464,
517,609
Mitsui (Micui)-zaibatsu 517, 518, 609, 619
miyake88
Miyake Setsurei (Mijake Szecurei) (18601945) 417, 458
Miyake Yasuko (MijakeJaszuko) (18901932) 532
Miyamoto Yuriko (Mijamoto Juriko)
(1899-1951) 705
Miyazaki Antei (Mijazaki Antei)
(1623-1697) 204, 349,374
mizulw kuyv 673, 737
mizu mondai 358
Mochihito (Mo csihito) herceg (1151-1180)
140, 141
moga531, 532, 563, 568
mongolok 159, 203, 225, 228, 229, 254, 506
Monmu (t.) 98, 99, 101, 108
monogatari 169, 258
Monoha 715
Mori-klan 311
Mori 6gai (Mori Ogai) (1862-1922) 488,
490,557
Mori Terumoto (Mori T erumoto)
(1553-1625) 283,285, 286,288,290
Mugai Nyodai (Mugai Njod ai)
(1223-1298) 272
Muju Ichien (Mudzsu Icsien) (1226-1312)
263
Mukyokai (Mukjukai) (sz.) 487
Mumyiiziishi (Mumj6z6si, Niutelen tortineteh)
192
Munakata Shik6 (Munakata Sik6)
(1903-1975) 569
Murakami H aruki (1949-?) 704

Murasaki Sh ikibu (Muraszaki Sikibu) 68,
137, 166, 178, 182, 184, 193, 197, 706
Murata Hideo (1929-?) 689
Murayama Tomoyoshi (Murajama Tomojosi) (1901-1977) 566
Muromachi (Muromacsi)-baktifit 203, 219,
227,228,229,231,232,233,250,256,
260,267,268,274,276,279,313
Muveszeti es Szinhazi Egyesiilet 719
Myoe (Mj 6e) (1173-1232) 254
myoshu 157, 158, 160, 210-211, 351
Nagai Kafii (Nagai Kafu) (1879-1959) 490,
554
Nagaokakyo (Nagaokakj6) 110, 133
Nagata Tetsuzan (Nagata T ecuzan)
(1884-1935) 502
Nagatsuka Takashi (Nagacuka Takasi)
(1879-1915) 564
Nagy-Britannia 303, 304, 385, 386, 389,
393,443,446, 449,463,499,507,517,
526,579,586,588,591,592,593,594,
652,698, 732, 743
Nagy Kelet-Azsia Kazi.is Felviragzasi Ovezete 590, 597
. nagy tanitas" 404, 408
Naito Konan (Naito Kon an) (1866-1934)
509
Nakagawa Kiun (Nakagava Kiun) (16381705) 339
Nakai Chikuzan (Nakai Csikuzan)
(1730-1 804) 358
Nakamoto Takako (1903- 1991) 556
Nakanoin Michikatsu (Nakanoin
Micsikacu) (1556-1610) 330
Nakasone Yasuhiro (Nakaszone jaszuhiro)
(1918-?) 642
Nakatomi no Kamatari (614-669) 91, 98,
101
namazu 376, 721
NanbokuchO (Nanbokucs6, Deli es eszaki
udvarok) 29, 203, 216, 228, 258
Naniwa (Naniva) (hn.) 84, 85, 89, 92, 104,
107, 110, 293
Nanzenji (Nanzendzsi) (hn. ) 214, 220,
239, 265
Naoki-<lij 554
Nara 26, 94, 99, 116, 117, 123, 125, 126,
129, 137, 139, 141, 146, 147, 148, 166,
167, 168, 170, 176, 187, 197
Nara ehon 274
Nari ta (Im.) 638, 639, 643

Nari ta Tokuhei 666
Narusejinzo (Nar usze DLsinzo) (1 8581919) 470
Natsume Soseki (Nacume S:Loszeki)
(1867-1916) 431, 480, 481, 490, 554
Ncgoroji (Negorodzsi) (hn .) 288
Negy Mennyei Kiraly-sutra 113
Nemetorszag 437, 445, 482, 498, 499, 502,
508,517,549,559,565,573,574,575,
579,583,588,589,590,591,594
Nemzeti Egyenloslt6k Tarsasaga 431, 534
Nemzetkozi Munkaiigyi Szervezet 545
nenbutsu 171 , 187, 187, 188, 268, 269, 271,
274
nenbutsu odori 274
nengii 9l
neolitikum 29, 48, 52

Nepszovetseg 431, 512, 574, 581, 733, 734
Nichiren (Nicsircn) (1222- 1282) 188, 189,
219,240, 267, 271,281,506
niguruma 421
Nihon lr.aizii hiian taikii (Nihon kaizo Man
taiho, Vdzlatokjafuin ujjaszeruezesehez) 431,
507
N ihon Romanha (Nihon Romanha,J apan
Romantikus lskola) 552, 559, 696
Nihon ryiiilii (Nihon rjoiki,japan kisirt.ettiirtineLek) 168, 177
nihonga 491 , 564, 568, 713
Nilumjinron (Nihondz.sinron) 696
Nihonshoki (Nihonsohi,japan hronikaja) 68,
84, 86,90,93,94,95,96,99, 101- 105,
111, 167, 175
Nijo (Nidzs6) (hn .) 300, 329
Nijo Yoshimoto Qosimoto) (1320-1388)
203,256,258
.
Nijo urholgy 203, 245
nihlii 169, 177
Nikko (Nikko) (hn.) 306
ninennaku 387
Ninomiya Sontoku (Ninomija Szontoku)
(1787-1856) 370, 466,498
Nintoku (t.) 85, 86
Nishida Kitaro (Nisida Kitaru) (1870-1945)
431 , 486, 510, 511
Nishijin (Nisidzsin) (hn.) 332, 361
Nishitani Keiji (Nisitani Keidzsi)
(1900-1990) 511
Nissan (Nisszan) 432, 582, 677
Nitobe Inazo (Nitobe Inazu) (1862-1933)
576
849
Nixon, Richard 639, 640, 684

Nixon-sokkok 639, 640, 641, 663
n6203, 243, 246, 259, 273, 314, 333, 336,
337,362,487,561, 706, 707, 710, 719
Nobi (Tiiuk a siksrigon) 702, 717
NotrJ6 zensho (Nogjo zenso, Mezogazdasrigi encildopidia) 204, 349
Noma Hiroshi (NomaHirosi) (1915-1 991)
701
Nomonhan (hn.) 432, 589, 595
n6i szavaz6jog 431 , 500, 527, 528, 529
6 an shinshihi (Dan sinsiki, Az 6an-b-a uj szabrilyai) 25 7
Obaku (Obaku) (sz.) 314
Oba Minako (Oba Minako) (1930-)) 705
Oda Nobunaga (1534-1582) 203, 278,
283-286,288,290, 291,294,298, 302,
309,328,360
Odawara (Odavara) (hn.) 244, 282, 290,
370
odoi220,293, 294, 329
ojumi268
Ogasawara (Ogaszavara) -szigetek 38, 41,
389,441, 608,637
Ogata Korin (Ogata K6rin) (1658-1743)
334,362
Ogawa Kurobei (Ogava Kurobei) 350
Ogyf.1 Sorai (Ogju Szorai) (1666-1728)
366,369,370,374,396
Oharida palota 94
Ojin (Odzsin) (t.) 85
61wgami (Okagami, NatrJ tilltii11 l37, 191
Okakura Tenshin (Okakura Tensin)
(1862-1913) 490
Okinawa (Okinava) (h n. ) 302, 303, 306,
432, 667,668, 738
6kochi Denjiro (Ok6csi Dendzsirci)
(1898-1962) 562
Okubo Toshimichi (Okubo Tosimicsi)
(1830-1878) 406, 415
Okuma Shigenobu (Okuma Sigcnobu)
(1838-1922) 405,458,498
Okumura Ioko (1845-1907) 471, 474
Olm no hosomidii (Oku no hoszomicsi, Kesken)'
ut Ohuba) 339
timetsuhe 312
onltyal:ushti 353, 354, 375
Onjoji (Ondzs6dzsi) (hn .) 139
Onin (Onin) -haboru 203, 219, 220, 222,
223,236,237,238,239, 244,250,255,
261,263,264,265,279
850
onnagata 562
Ono no Komachi (Ono no Komacsi) 178,
183, 184, 192
Ooka Shohei (Ooka S6hei) (1909-1988)
702, 717
opiumhaboru 204, 387, 389, 391
Oroszorszag 384, 385, 386, 387, 389, 393,
434,437, 440,441,442, 443, 445,447,
479,482, 495,508, 573,574,575, 591,
731, 746, 747, 754
orosz forradalom 476, 498
orosz-japan haboru 447, 454, 461, 464,
465,491,552
Oryza sativa japonica 45, 58
Osaka (Oszaka) 215, 240, 285, 293, 300,
305, 316,318, 335, 336,339,362, 366,
393,405, 422
Osanai Kaoru (Oszanai Kaoru)
(1881-1928) 560, 709
Oshima Nagisa (Osima Nagisza) (1932-?)
719
otogizushi 276, 335
Otomae (1085-1169) 194
OLSuka (Ocuka) (hn.) 71, 82
Ouchi Masahiro (Oucsi Maszahiro)
(1446-1495) 255
Ozaki Yukio (OzakiJukiu) (1859-1954) 438
pachinko 627, 690

Parlament 409, 435-439, 453, 457-458,
464,465,497,499,502,507,539,540,
597,608,616,620- 622,644,658
Paekche (Pekcse) 82, 83, 86, 87, 91 , 92, 93,
104
paleolit 29, 36, 50, 55
Parhae (Parhe) 146
pariil 380-382, 414
Pearl Harbor 432, 593, 597, 598
Perry, Matthew C. 389, 390, 391, 721
pleisztocen 28, 29, 41, 42, 43, 46, 47, 48,
49,50,51,52
Poe, Edgar Allen 557
portsmuuthi szerzodes 445
Portugalia 289, 303, 304, 386
P'yongyang (Phenjan) 725, 730-733, 734,
744, 750
Qing (Csing)-dinasztia 303, 387, 389, 435,
436, 444,445, 478,573,577
raig6l95, 253
Rajomon (Radzs6mon) (hn. ) 133, 134, 135
ralmchii ralmgai zii (ralmCS?i. mlmgai zti, .,uitMpek Kyot6rul kiviil es beliil'J 330, 339
rakugo560
rangahu 374, 395, 483, 491
Ras/Wmon (Ras6mon, A vihar kapujaban)
557, 717
renga 203, 243, 246, 247, 256, 257, 258, 260,
333
Rennyo (Rennjo) (1415- 1499) 240, 268,
269
Rikkendoshikai (Rikkendosikai, Alkotmanyos Barati Szuvctseg) 438, 499
Rikkenseiyitkai (Rikkenszeijiikai, Alkotmanyos Politika Baratainak Kore) 437, 438,
439,497,499,500,579
Rildwhushi (Rihlwlwsi) 175, 403
Rikugien (lm.) 362
Rinzai (sz.) 214, 244, 245, 246, 247, 251,
257,260,263,265,271,272,314,330
ritsmy6 (ricurj6)-rendszer 29, 61, 64-67, 73,
80,91-92,96-105, 11 1, ll&--1 23,
124-130, 131- 132. 135-139, 143, 144,
146, 147,148, 149, 151, 152-155,
156-161, 162-164, 165, 166, 170, 171,
173, 175, 185, 189, 200,201,202,205,
206,213,215,217,218,224,231,241,
242,244,247,252,258,260, 263,265,
270,272,278, 281,282,302,307, 308,
310, 312,313,359,394,401 ,402,404
Rodin, Auguste 489, 491
Rodrigues,Joao 329, 337
roju 312
Rokuhara (hn.) 140, 142, 162, 227
ronin 300, 304
Royarna Masamichi {R6jama Maszamicsi)
(1895-1980) 510
Rushana (Rusana) 113, 114. 115, 169, 294
ryubu shintii 186
1yiisai lumbo 468, 471, 567, 598, 656, 722,
737
Ryukyt1 (Rjt119li)-szigetek 44, 46, 47, 72, 74,
235,302,303,304,305,306,308,309,
386,388,414,441,608,637,667,668,
738
Ryi1kyit Kiralysag 241, 302, 303, 308, 441,
667
RyitShintaro (RjliSintar6) (1900-1967) 549
Ryushi shinron (Rjtisi sinron, Ryu mest.er tij tizisei) 367
Saga (Szaga) (t.) 135, 169, 177
Saga bon 330, 33 1, 361
snibam 193
Saicho (Szaics6) (767-822 ) 68, 169
Saidaiji (Szaidaidzsi) (hn.) 236
Saiga (Szaiga) (1111.) 288
Saigo Takamori (Szaig6 Takarnori)
(1827- 1877) 405, 492
Saigyo (Szaigj6) (1118-11 90) 186, 189,
193, 196,257,340
Saigyo monogatari emaki 196
Saiji (Szaidzsi) (hn.) 236
Saionji Kinmoch i (Szaiondzsi Kinmocsi)
(1849-1940) 437
Saito Kiyoshi (Szait6 Kijosi) (1907-1997)
569
Saito Yoshishige Uosisige) (1904-2001)
715
Sakai (Szakai) (hn.) 203, 218, 222, 244,
261,314,335,336,393
Sakamoto Kin 'ya (Szakamoto Kinja)
(1865-1923) 439, 452, 453, 5 17
samanok 76, 80, 189
Sanbiie (SzanbUe, Haram e1d;O) 177
sankin kotai 301, 313, 315, 335, 393, 402
sannii ichijitsu shinlii (szann6 icsidnicu sin to)
186
San'yt1tei Encho (Szanjutei Encs6)
(1839-1900) 487
Saris,John 324
sarugaku 194, 195, 196, 246, 247, 249, 258,
273,336
sarugahuno247, 258, 336
Sasame )'Uki (Sza.izame juki, Sr.allong6 116) 701
Sat-Cho (Szat-Cs6)-szovetseg 395, 397, 398,
399,402,405,407,412,413,415,418,
436,438,484,485,502,667
Sato Haruo (Szat6 Haruo) (1892-1964)
555,557,558,559
Sato Tadao (1930-?) 717
Satsuma (Szacuma)-klan 303, 309, 31 1,
386,388,393, 395,398,405,406
SCAP 432, 606, 607, 608, 609, 610, 611614, 616, 669, 681, 694, 715, 716, 726
seii laishcigun 142, 300
seinendan 466
Sei Shonagon (Szei S6nagon) 177, 178,
179, 181, 244
Seiwa (Szeiva) (t.) 135, 141 , 153, 154
Seiwa Genji-csalad 141, 154, 306
Se/iaiFujin (SzellaiFudzsin, A Viltig Nm) 469,
470
Sehen munl'Zan yo (Szelwn munezanju, FoUli elszamol<isoh) 335
851
Sekigahara (Szekigahara) (hn.) 203, 298,
299,300, 301,399
sekimon shingaku (szekimon singalm) 370,
371,372,374
Sekirankai (Szekirankai, Voros Hulhi.m
Tarsasag) 431, 528, 529
sekkan 136-140, 147, 149, 152, 153, 158,
161, 166, 169-173, 175, 180, 182, 183,

184, 194
sekllyii bushi 274
Senda Akihiko (Szenda Akihiko) (1940-?)
709
Sengokujidai 203, 216, 217, 220, 224, 241,
255,257, 261, 267, 280,282,308,313,
319,322, 328, 333,334,338,346,380,
394,395,398, 399
Sen no Rikyu (Szen no Rikju) (1521-1591 )
261
sesshii 136, 137
Sesshu (Szessu) (1420-1506) 255
setchi1gaku (szetcsugaku) 370, 374
Setouchi Harumi (Szetoucsi Harumi)
(1922-?) 705
setsuwal76, 177, 181, 191, 192, 194, 196,
258,272, 273,274,276
sewamono 337, 562
Shakai Minshut6 (Szakai Minsut6, Szocialdemokrata Part) 474
Shakushain (Sakusain) 306
Shayii (Saj6, A hanyatw nap) 432, 701
Shibata Katsuie (Sibata Kacuie)
(1522-1583) 285,286,288
Shibusawa Eiichi (Sibuszava Eiicsi)
(1840-1931) 444,453,484, 517,546

Shichinin no samurai (Sicsinin no szamurai,
Hit szamurdj) 717
Shiga Naoya (Siga Naoja) (1883-1971)
490,554
Shigaraki (Sigaraki) (hn.) 110, 11 3, 114,
129
Shiina Rinz6 (SiinaRinz6) (1911-1973)
701
shihil5 1, 163, 174, 359
shikken 142
Shimabara (Simabara)"felkeles 304

Shimazaki Toson (Simazaki Toszo n)
(1872- 1943) 490

Sh.imam (Simazu) -klan 302, 303, 306, 311 ,
388
Shimazu Narioki (1791-1859) 388
Shimazu Yoshih isa (Josihisza) (1533-1611 )
283,288, 290, 296,303

852
Shimogy6 (Simogj6) (hn.) 219, 220, 221 ,
236,239, 261,267,288,294, 314,328,

329
Shimonoseki (Simonoszeki ) (hn.) 454,
513,650
sh imonoseki szerzodes 436, 445, 454
Shina no yoru (Sina no joru, Kinai ijszaka)
531,563
shinden 322, 323, 350, 380
shindenzuhuri 248, 249, 252
shingeki 488, 530, 560-563, 707-709, 710
Shingon (Singon) (sz.) 68, 135, 169-172,
180, 186, 187, 190, 193, 195, 230,265,

284,288
Shinjinkai (Sindzsinkai, Uj Ember Tarsasag) 538
Shinkei (Sinkei) (1406-1475) 257
Shin lwkinwakashu (Sin lwkivakasu, Rfgi is uj
dalok uj gyiijteminye) 193, 330
shiniih6sh6313, 315, 316, 317, 320, 359, 372,
414
shinpa 488, 560, 562, 706
shinpan 301, 311
Shinran (Sinran) (1173-1262) 68, 187,
188,212,266,268,270
Shinshichii (Sinsics6, Uj Gondolat) 560
shintaishi 488
shintii 65, 97, 100, 107, 110, 111, 112, 11 4,
117, 118, 145, 154, 155, 168, 180, 186,

189, 195,234,239,253,254, 263, 264,
266, 272, 307, 309,334, 364, 366,369,
373,376,404,408,411,436,465,485,
487,497,596,616,669, 670, 674, 710
Sin ya no shuen (Sinja no suen, Ejszahai lafwma) 701
shirabyiishi 194, 195, 258
Shirahaba (Sirahaba, Feher Nyirfdh) 431, 489,
553
Shirakawa (Sirakava) (t.) 68, 138, 139, 140,
142, 184, 186, 194

shishi 392, 506
shizolm403, 414
shUen 137, 138,
140, 142, 149-152, 153, 155,

157, 171,210, 211,217, 222. 226,
232- 234,236, 237, 267,286,351
shiigun 29, 142, 188, 202, 227, 230, 231-234,
235, 237,238,239,246, 252,256,258,
262, 278,281,283, 284,299,300,301,
303,304,306,307, 309,311,312,313,
315,316,325,337, 339,345,351,361,
362,366,367,368,369, 378,384,388,
391, 394,396,397,401
shoin 248, 249, 250, 251, 252, 253, 261

Shiijo Kurabu (Sodzso Kurabu., uin)klub) 532
Shokokuji (S6kokudzsi) (hn.) 239, 246,
255,257,265
ShOkonsha (S6konsa) (hn.) 405, 406, 596
Sltoku Nihongi (Soku Nihongi, Japan kr6nilui.jdnak folytatcisa) 101, 229
ShUmonld (Somonki) 176
Shomu (Somu) (t.) 68, 98, 99, 129, 144,
154, 169,201,230,294
shoshidai 314
Shocetsu (Sotecu) (1381-1459) 245
Shotoku (Sotoku) herceg (574?-622) 90,
103, 105, 1 11, 133, 140, 141, 183, 186,
196, 264,367
Showa (Sova) (t.) (190 1- 1989) 433, 503,
622, 723
Showa Kenkyukai (Sova Kenkjukai) 510,
549
Showa-restauracio 503, 580
sh6ya312
Shubun (Subun) 255
Shufu no Torno (Hdziasszonyok Bardtja) 532,
556
shugendo 168, 171, 185, 186, 263, 264, 340,
404
Shunzei (Sunzei) lea nya (1 114-1204) 193,
246
Shuri (Suri) (hn.) 302, 303
Silla (Szilla) 68, 82, 83, 91, 92, 93, 101, 146,
152
sli 210, 218, 242
Socho (Sz6cso) 218, 239, 257, 241
Soga (Szoga)-klan 67, 89, 90, 91, 98, 101,
103, 10~111, 167,1 76
Soga monogatari (A Szoga testvirek tartinete)
277,339
Soga no Emishi (Emisi) (?-645) 90
Soga no ! name (?- 570) 89
Soga no Iruka (?- 645) 90
Soga no Umako (?-626) 89, 90, 94
Sogi (Sz6gi) (1421-1502) 241, 242
soja 118
Soka Gakkai (Szoka Gakkai) 671, 672
scikaiya 641
Song (Szung)-dinasztia 146, 159, 188, 225,
246, 250,253, 255,302,371,396
Songshu (Szungsu, A Song-dinasztia tiirtenete)
72,86,87
surmu jui 392, 394, 397, 577
Soto (Szoto) (sz.) 266--267, 271, 314, 367
meki 77, 85
Sugawara no Michizane (Szugavara no Micsizane) (845-903) 136, 197

suiboku 253, 255, 256
milw shintii (szuika sinto) 373, 374
Suiko (Szuiko) (t.) 67, 90, 94, 102, 103, 104
suilw 79, 80, 121
Suminokura Soan (Szuminokura Szoan)
(1571-1632) 330
Sumito mo (Szumitomo)-zaibalsu 517, 609
Sumiyoshi (Szumijosi) 84, 85, 215
sumo 485, 689
Sunpu (Szunpu) (hn .) 300
Susano-6 (Szuszano-0) 93
siit1a'k 95, 112, 113, 168, 171, 18 7, 253, 267
Suzuki Shin'ich i (Szuzuki Sinicsi) (18991998) 711
Srahalin 38, 41, 49, 57, 305, 445, 575, 608,
734, 746
szamuraj 222, 223, 227, 236, 241, 243, 282,
294,295, 297,300,301,307,313, 315,
317,319,332,333,337,338,343,344,
353,358,360,363, 366,371, 372, 374,
378,379,380,383, 388,393,394, 400,
401,403, 405,406,408,412 , 413, 414,
416
sziberiai hadjarat 499, 576, 577
szocialdarwinizmus 443, 524
szocializmus 434, 458, 463, 465, 466, 469,
470, 474-477,499,506,528,529,538,
545,547,555,563,567,572, 604, 615,
616, 637,672, 705, 707, 708, 709, 716
Szovjctuni6 432, 499, 576, 586, 598, 590,
591,592,602-605,608,610,629,690,
721, 730, 731, 732, 733, 742, 743, 744
Tachibana Kosaburo (Tacsibana
Koszabur6) (1893-1974) 501, 508, 509,
549
T achibana Shiraki (Siraki) (1 881-1945)
509,580
Tade /mu mushi (Tade /mu musi, Aki a heseriifiivet szereti) 431, 555
T aga (hn. ) 100, 340
Taiho-ryo (Taih6-Tjo/ 98, 99, 116
Taika-refonnok 68, 91, 103, 146
Taira-klan 139, 140, 153, 161, 163, 195
Taira no Kiyomori (Taira no Kijo mori )
(1118-1181) 107, 140, 141, 145, 153,
162, 163
T aira no Masakado (Maszakado) (?-940)
176
853
Taisha (Tais6) -v<'1siig 431, 437, 439, 453,

497
Taiwan 444, 445, 447, 448, 449, 451, 511,
519,525,526,577,583,584,590,608,
630,662, 738
Takabatake Kash6 (Takabatakc Kas6)
(1888-1966) 567, 568
Takagarnine (hn.) 361
Takakura (t.) 140
TakamiJun (Takarni Dzsun) (1907-1965)
699, 700
Takamine Hideko ( 1924-?) 722
Takamura Koun (Takamura K6un) (18521934) 491
Takamure Itsue (Takamure Icuc) (18941964) 511, 512
Takarazuka-revii 431, 530, 551, 560, 568,
711
Takeda Shingen (Takeda Singcn) (15211573) 281, 283, 305
Takemitsu Torn (Takemicu T6ru) (19301996) 712, 719
Takemoto Ryi1hei (Takemoto Rj11hei )
(1769-1820) 355
Takeyama Michio (Takejama Micsio)
(1903-1984) 717
Taki Remaro {Taki Rentar6) (1879-1903)
493
Tanaka Giichi (Tanaka Giicsi) (1863-1929)
500,505,506,538
TanakaKakuei (1918-1993) 641
Tanaka Kinuyo (Kim~o) (1909-1977) 722
Tanaka Kyitgu (Kjugu) (1663-1729) 347
Tanaka Sh6z6 (S6z6) (1841-1913) 457,
458, 459, 465, 676
tandai 162
Tang-dinasztia 68, 91, 92, 106, 260, 396
Tange Kenzo (Tange Kenz6) (1913-?) 715
Tange Sazen (Tange Szazen) 562
TanizakiJun'ichiro (Tanizakijunicsir6)
(1886-1965) 431 , 554, 555, 559, 568,
701
lanha 176, 488, 552, 702
taoizmus 111, 155, 171, 186
talami249, 250, 251, 261
Tawaraya Sotatsu (Tavaraja Sz6tacu)
(157?-1643) 334
Tayama Katai (Tajama Katai) (1871-1936)
490
teaszertartas 203. 242, 243, 247, 249, 251,
252,253, 260-262, 314,331,333,335,
336,337,490
854
Tendai (sz.) 68, 135, 139, 169, 170, 171 ,

172, 186, 187, 188, 191,230,233,262,
263, 265
Tenji (Tendzsi) (t.) 90, 91, 97, 98, 101, 103,
107
tenk.a 283, 284, 293, 396
tenha fulm 283
tenhu 504, 556, 559, 699
Tenmei-ehinseg 45, 204, 358, 380, 381
Tenmu (t.) 68, 91, 97, 98, 99, 101, 102, 103,
104, 107, 110, 111, 112, 140, 141, 146
t.ennu98, 99, 100, 104, 105, 111 , 113, 117,
131, 133
Tenpo (Tenp6)-ehinseg 45, 204, 380, 381,
382
lenrik)'u (tcnrihju) 376, 670
Tenryii.ji (Tenrjudzsi) (hn.) 230, 235, 239,
265,330,331,404
Teshigahara Hiroshi (Tesigahara Hirosi)
(1927-2001) 720
Teshigahara SofU (Sz6fo) (1900-1 979)
714, 720
Teshima Toan (Tesima Toan) (1718-1786)
371,372
Titkos Tamlcs 409, 436
To ba (t.) 138
Todaiji (T6daidzsi) (hn.) 68, 11 5, 116, 118,
135, 141, 154, 169, 170, 195,214, 230,
235, 236, 239, 294,404
Tofukuji (T6fukudzsi) (hn. ) 214, 220, 245
Toji (T6dzsi) (hn.) 165, 235, 239
Tojo Hideki (T6dzs6 Hideki) (1884-1948)
592,597
TUhaido meishohi (Tukaid6 meisohi) 339
Tokaimura (T6kaimura) (hn.) 631
Tokugawa (Tokugava) -balm/u 202, 203,
256,299,300, 302, 303, 305,313,323,
364,365, 366, 374, 384,385, 386,391,
395, 396,399,400,401,402,410,413,
418,421
Tokugawa Hidetada 299, 300, 301, 304, 306
Tokugawa Iemitsu (Iemicu) 204, 299, 301,
304,305,306
Tokugawa Ieyasu (lejaszu) 203, 278, 283,
286,288,290,294, 298, 299, 300,302,
303, 304,305,306,307,310,314, 326,
328, 329,330,331,337, 345
Tokugawa ~ariaki 387, 388
Tokugawa Tsunayoshi (Cunajosi) 306, 362,
378
Tokugawa Yoshimune (Yosimune) 204,
351,366, 368,378
tolmsei 235
Tokutomi Soho (Tokutomi Szoh6) (18631957) 444
Tokyoi Csaszari Egyetem 434, 481, 483,
484,489,538,692
Tuhyo Nichi Nichi Shin/Jun (T6h)'U Nicsi Nicsi
Sin/Jun) 458
Tokyoi Szepmuveszeti Foiskola 485, 490
Tominaga Nakamoto (1715-1746) 366,
369,372
tonseisha 189
tonya327
Toro (hn .) 714
Tosa (Tosza) (hn.) 383, 405, 422
toSll-Stilus 314, 338
Tosanikki (Tosai napw) 177
Towazugatari (Tovazugatari, Kiretlen tiirtenetek) 203, 245
Toyotomi Hidetsugu (Tojotomi Hiden1gu)
(1568-1595) 290, 298
Toyotomi Hideyori (Hidejori) (1593--1615)
298,300,405
Toyotomi Hideyoshi (Hidejosi) (153!>-1598)
203,220,278,283,285,286,287, 288295,29!>-298,299-305,309,310,326,
328,329,331,335,345
tozama 228, 290, 301, 311
Tripitalw 112
Tsuboi Shigeji (Cuboi Sigedzsi) (1897- 1975)
700
Tmchi (Cucsi, AFiilll) 564
tsuchi ihki 211 , 234
Tsuda Ume (Cuda Ume) (1864-1929) 471,
526,654
Tsuda Nm Egyetem 471
Tsukiji (Cukidzsi) Kisszinpad 431, 560, 709
Tmhubashit. (CuhubaStt, Tsuhuba-gyujteminy)
203,257
Tsukubai (Cukubai) Egyetem 432, 693
Tsukushi no Iwai (Cukusi no k ai) (?-528)
93, 100, 229
Tsuno Kaitaro (Cuno Kaitaro) (1938-?) 708
Tsurezuregusa (Curezuregusza, Ures orak hordaliha) 203, 244
Tsushima (Cusima) (hn.) 46, 161, 302, 309
Uchida Tomu (Ucsida Tomu)

(1898-1970) 564
uchi lwrai 387, 388, 389, 391
ud1ihowashi 370, 382, 498
Uchimura Kanzo (Ucsi mura Kanz6)
(1861 -1930) 458. 476, 487
Uda (t.) l 75
Ugaki Matome (1890-1945) 594
Uj Erzekek Iranyzata 558
uji 87, 95
Uj Noszovetseg 527, 528
Uj Pszichol6giai Iskola 558
vallasok" 487, 670, 672
Ultigutno (Suillo felho7l) 488
ukiyo 338, 361, 362
ukiyoe 334, 338, 362, 364
uliiyouishi 204, 334, 335, 336, 337, 338, 362,
487
Umi to dohuyalm (lhni to dohujalm, Tenger is
mireg) 721
Unkei (?-1 223) 253, 491
Uno Chiyo (Uno Csijo) (1897-1996) 557
Usa (Usza) (hn.) 112, 115
USA 344, 389, 391, 393, 396, 407, 412, 433,
44!>-449,492,495,517,525,550,
573--576, 579,584,586,588,590-593,
595,600,602-606,607,611,612,
614-615,620,626,629,631,635,637,
639,640,648,669,684, 721, 726, 728,
730, 732-735, 741, 743--746. 754
utae 180
Utari Kyokai (Utari Iq6kai) 665
. iu
Vairocana (Vairocsana) 113, 115

versaillesi bekekonferencia 575, 576
vietnami haboni 637, 639
Viragfilzer-sutra 113
Viyon no tsmna (Vijon no cmna, Villon fe/,esige)
701
Wa (Va) Kiralysag 75, 80, 82, 86, 92, 93,
101, 189
Wa (Va) 6t Kiralya 86, 87, 102, 104
wa/Jicha 203, 249, 260, 261, 262, 314, 335, 337
wabun 166, 173, 175, 180, 190, 247
Wajinchi (Vadzsincsi) 305, 356
Worenzltuan (Vo.tSenc.rnan, Feljegyzesell Wa nipirJl) 75, 77, 78, 80-81, 104, 189
walia167, 176, 196,243, 245,246, 256,257,
259,333,337,362,364,488
waha11 renhu 256
Waseda (Vas:i:eda) Egyetem 481, 483, 489
washingtoni konferencia 431, 499, 575, 577
Walara i-sltinlci (Valarai-sintu) 264
Wei (Vej) Kiralysag 67, 75, 81
Wilson , Woodrow 590
wilsoni elvek 498, 499, 527, 529
Wu (Vu) csaszarno l 04
855
Yahata Uahata) Acelmuvek 454

yahu 359
Yakushiji Uakusidzsi) (hn.) 235
yahuza 563, 638, 718, 720
yamabushi 186, 263, 267
Yamada Waka Uamad a Vaka) (1879-1 957)
527
Yamaga Soko Uamaga Szok6) (1622-1 685)
307
Yamagata Aritomo Uamagata Aritomo)
(1838-1 922) 409,437,498,505
Yamagata Daini (1725-1767) 204, 366, 367,
368
Yamaguchi Yoshiko UamagucsiJosiko)
(1920-?) 531, 721, 722
Yamakawa Kikue (Jamakava Kikue) (18901980) 431,528,529,532
Yamashina Honganji Uamasina H ongandzsi) (hn.) 240, 269
Yamatai (Jamatai) (hn,) 81
Yamato Uamato) (hn.) 29, 64, 67, 82, 83,
84,85,87,88,89,91-95,97, 106, 107,
110, 111, 116, 124, 128, 137, 140, 150,
168, 186
yamatoe 175, 197, 253, 255, 256
Yamauba no bisho (Jamauba no biso, A hegyi
/Joswrluiny mosolya) 705
Yamazaki Ansai Uamazaki Anszai) (16181682) 313, 333, 373
Yanagisawa Yoshiyasu (JanagiszavaJosij aszu) (1658-1714) 362
Yanagi Soetsu (Janagi Sz6ecu) (18891961) 431, 568, 691
Yanagita Kun io (janagita Kunio) (18751962) 696
Yao (Jao) 82
Yasud a (Jaszuda)-zaibatsu 517
Yasukunijinja (Jaszukunidzsindzsa) (hn.)
405,406,596,669
Yayoi Uajoi)-korszak 29, 48, 49, 58-61, 70,
71, 73, 74, 77, 79,80,81, 83,84, 124
Yi (Ji) (Choson) -dinasztia 296, 444, 446
Yin-yang (Jin-jang)-iskola 171, 186
Yi Sonj o 296
Yi Sungman (Li Szin Man) 620
Yi Su n-sin 297
Yodogimi (Jodogimi) (?-1615) 297
yiiga 491, 564, 565, 713
yohi hito 180
856
Yokoi T okiyoshi (Jokoi Tokijosi) (18601927) 465

Yokomitsu Riichi (Jokomicu Riicsi)
(1898-1 947) 558
Yokota Hideo (Jo kota Hideo) (1 889-1926)
476
Yomiuii Shin/Jun (Jomiuri Sin/Jun, Yomiuri Hireh) 690
yonaoshi 376, 382
YorO-ritsuryo (J6r6-ricurj6) 99, 1 16, 117,
118, 120
Yosano Akiko (Joszano Akiko) (1878- 1942)
527
Yoshida (Josida) (hn.) 220, 264
Yoshid a Kenko (Kenk6) (1283-1350) 203,
244
Yoshida Shigeru (Sigeru) (1878-1967)
613,614
Yoshida Kanetomo (1434-1511) 264
YoshiharaJiro (Josihara Dzsir6)
(1905-1972) 432, 713
Yoshinogari Uosinogari) (hn.) 67, 74, 75,
80,82
Yoshino Sakuzo (Josino Szakuz6) (18781933) 499
Yoshiwara (Josivara) (hn.) 37, 318
Yuan Shikai (Ji.ian Si-kaj) 573, 574
yugei 331, 360
yugen 259
YuiitstL-shinto (Juiicu-sint6) 264
Yuiliguni (Juhiguni, H6ormig) 559
Ytiki Shoji Quku S6dzsi) (1938-1983) 666
Yuryaku (Jurjaku) (t.) 86, 87, 88, 89, 92
YUzonsha (Juzonsa) 506
zal60, 194,217,218,222,258,286,316
zaibatsu 452, 501, 502, 507, 517, 518 , 582,
607,609,610. 613
Zeami (1 363?-1 443?) 246, 258, 259
zen buddhizmus 187, 188, 214, 247, 251,
256,260,263,265,307,314,340, 367,
371
zen 'ei bijllt5U 566
Zenkoji (Zenk6dzsi) (hn. ) 275
Zen no henhyu (Zen no lumlgu, Tanulmanyoh
Istenroi) 431, 486
Zhang Zuolin (Csang Co-lin) 578
Zhou (Csou)-dinasztia 69, 93, 104, 109, 283
zuihitsu 177, 244, 553
ISBN 963 389 840 4
.111111J~l11111~ ~~ ~m

Conrad Totman - Japán Története

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Conrad Totman - Japán Története

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

,

A fordicis az alabbi kiadas alapjan kesziilt

Fordftotta Antoni Csaba

Minden jog fenntartva. Barmilyen masolashoz,

Osiris Kiado, Budapest

ISBN 963 389 840 4

..:... :;OROZAT SZERKESZTOJENEKELOSZAVA

_:,. FORD ITO MEGJEG\'ZESEI

1. frjeLet FOLDRAJZ, EcHA]L<\T, ALI.AT Es NOvENYVILAG

_-..ipan foldrajza napjainkban

2- fejezet A KEZDETEKTOLA MEZOGAZDASAG ELTERJEDESEIG

norai gy(ijtoget6 kozossegek

0 A kulterjes gazdalkodast folytat6

3e,eze t6 a II. reszhez

5.. :ejeLet A POLITIKAI HATALOM KIEPULESETOL 671-IG

. .,_ .ontinensr61 erkez6 hatasok

A hegem6n allam felemelkedese

5. fejezet RITSURY6-RENDSZER: AZ All<ALMAZKODAs

ES HANYATLAs KORSZAKA (750-1250)

A belterjes gazdalkodast folytat6

Bevezeto a III. reszhez

7. fejezet A ZURZAVAR EVSzAZADAI (1250-1550)

A termelesi es az elosztasi folyarnatok valtozasai

9. fejezet JAPAN EGYESITESE ES A BAKUHANRENDSZER

1 L fejezet STAGNALAs ES HANYATrAs (1700-1850)

Nyersanyagtermeles: folyarnatok es kovetkezmenyek

0 japan az ipari korszakban:

Bevezeto a IV. reszhez

13. fejezet A BIRODALO'MEPITO JAPAN: KEZDETI SIKEREK (1890- 1914)

Belpolitikai folyarnatok es fejlernenyek

14. fcjczet A BIRODALOMEPITO JAPAN: AZ ELSO EVfIZEDEK

15. fejezet A BIRODALOMEPITES KEsEI SZAKASzANAKPOLITIKAI

Es GAZDASAG1 FOLY<\MATAI (1914-1945)

20. fejezet All. V1LAGHABORU UTA.NI EVTlZEDEK

Epil6gus JAPAN JELENE ESJOVOJE

A fii.ggelek. Kiegeszit6 t:iblizatok

KIEGESZITO FUGGELEKEKA .MAGYAR KIADAsHOZ

Ikegami Chinpei, a rendldvuli Jalufonok is fia,

A sorozat szerkeszt6je rendkivlil ha.las mindenkinek, aki tanacsaival vagy

El6sz6 a masodik, javftott

Amikor a Blackwell Publishing felkert az els6 kiadas atdolgozasara, nagy

gazdasagi es kulturalis folyamatokat az ember es kornyczet alland6an valtoz6

okoszisztemat, ami lenyegeben korlatlan eroforrasokat biztos1tott oseink szamara.

haszonallatainak (es a haszonnovenyek) szimit; vagy ha merseklik az egy

,,ncm-nyugati" nemzetnek sem sikeriilt. A szemlelet hivci, lcgyen sz6 annak

allatfaj. A mehekhez es viragokhoz hasonl6an, amelyek egyiittmiikodese

Vaclav: Energy in World History. Boulder, CO., 1994, Westview Press.

1. abra A japan tortenelmi korszakok attekinto tii.blazata

Megjegyzis: A konnyebb attekinthetoseg kedveert a tablii..zatban szerepl6 evszamok tohbseget

Minden bizonnyal aJ.talanos tortenelmi igazsag, hogy a csoport vagy az

ja, amelyek azert jottek letre, hogy megjclenitsenek, megmagyarazzanak,

az irasos feljegyzesek megjelencse e16tti evezredben kevesen Cltek a japan

,' 600000 ~<.>

A - ----- - ------- -- - ---- - ---- -

... _____ ____ ...,,

c .. ------- ----------------- -- ------0

ban kovetkeznek be, mint a tortenelem barmely mas korszakaban. Am ugy

megjelenik az ember a japan szigetvilagban

Totman, Conrad: Early 1'viodem japan. Berkeley, 1993, UCP, chapter 1.

korabeli el61enyek eleterc voltak nagy hatassal, hanem a szigctvilag

japan foldrajza napjainkban

az e rdei flora osszetetclenek eltfreseibol fakadtak az ellentetek. Nevezetesen

:enelem, a szigetvilag mindig is tagas es valtozatos lak6hely volt. SzeJesebb,

... _ ...,,