BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

A csoportok szociálpszichológiája

Előadó: Dr. Juhász Márta

E-mail: juhaszm@erg.bme.hu

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
A csoport jellemzői

A csoport meghatározása a tagok száma szerint:

kiscsoport (3-20)

nagycsoport

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
 A csoport jellemzői

A csoport meghatározása az interakciók alapján:

elsődleges (primer) csoportok: szimpátián alapuló, intim

kapcsolatok. A közös cél eléréséért a tagok közt
kölcsönös függés van.

másodlagos (szekunder) csoportok: felülről alakítva,

szervezetten jönnek létre.

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
A csoport jellemzői
A csoportformák meghatározása kialakulásukat
tekintve:
Formális csoport (legális): Különböző szempontok alapján,
mesterségesen kialakított csoportok; hierarchikusan
meghatározott munkamegosztáson alapulnak (család,
vezető, beosztott), amelyben később kialakulhatnak az
informális csoportosulások.

Informális csoport (alegális): A tagok önkéntes, érzelmi

motivációjuk, közös érdeklődésük alapján kapcsolódnak
egymáshoz és vállalják a csoport-hovatartozást.
(kortárscsoport, baráti kártyaparti).
BUTE Department of Ergonomics and Psychology
www.erg.bme.hu
Mit jelent a kiscsoport?

A csoport olyan pszichológiai egység, amely

•tagjai személyesen ismerik egymást,

•a csoporttagoknak közös céljuk van,
•a tagok közt viszonylag stabil kapcsolat van,
•a tagok függnek egymástól,
•egymással folyamatos interakcióban vannak,
•az egyén észleli és fontos számára a csoport tagság,
•mindenkinek meghatározott pozíciója, szerepe van,
•a viselkedést a normák irányítják,
•a csoport több, mint a tagok számszerű összege.
A csoporttaggá válás motivációs alapjai

•Térbeli, fizikai közelség, az érintkezés sűrűsége.

•A csoport kielégít bizonyos szociális szükségletet, pl.
affiliációs szükséglet.
•A csoport kielégíti a tagok biztonságszükségletét.
•Segíti az egyén célelérését, amit önállóan nem érhetne el.
•A csoport tudást, információt nyújt az egyénnek, amelyet
egyedül nehezebb lenne megszerezni.
•A csoporttagság hozzásegít a pozitív szociális identitáshoz.
•Kölcsönös nyereség.
•Tajfel: Minimális csoporthelyzet.
•Percepciós különbségek a saját és a másik csoport
észlelésében.
 Csoportformák

Vonatkoztatási (referencia) csoportok az egyén

önmeghatározásában játszik szerepet.
Normatív funkció: ennek a csoportnak a normáit fogadjuk el
magunkra nézve és e szerint viselkedünk.
Összehasonlító funkció: olyan támpontot nyújt, amihez
mérheti tudjuk saját képességeinket, ismereteinket, önmagunkat.
Pozitív és negatív vonatkoztatási csoportok.
Nem törvényszerű, hogy valaki azt a csoportot tartsa vonatkoztatási
csoportnak, amelybe beletartozik. Ha nem sikerül a referencia
csoportba bekerülni, akkor ez külső-belső feszültség kialakulásához
vezet.

A család és a kortárscsoport szerepe az identitás meghatározásában.

 A csoportfejlődés szakaszai

1. Alakulás (forming)

2. Viharzás (storming)

3. Normázás (norming)

4. Működés (performing)

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
A csoportfejlődés fázisai

Alakulás: A tagok megfigyelik egymást. A

célmeghatározásra és az ehhez vezető útra
összpontosítanak. A tagok igyekeznek jó benyomást
kelteni másokban, megérteni a vezetést és a szerepeket.
Bizonytalanok az elvárásokat tekintve.

Viharzás: Egyre nyilvánvalóbbak az egyéni különbségek.

A tagok között megindul a versengés a szerepekért, a
státuszokért. Vita, nagy mennyiségű kommunikáció
jellemzi.
BUTE Department of Ergonomics and Psychology
www.erg.bme.hu
 A csoportfejlődés fázisai

Norma alakulás: A normák, szabályok és szerepek

kialakulása révén a konfliktusok megoldódnak. Egyértelmű,
hogy milyen viselkedést fogad el a csoport és milyet nem. A
csoporton belüli együttműködés jellemzi.

Működés: A csoport és kommunikációs struktúra és a

feladatmegosztás eredményeként a csoport egyesíti erejét a
célelérés érdekében. Kialakul az összetartó erő, a kohézió. A
csoporttagok figyelmüket a feladatra összpontosítják.

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
Mi tartja fenn a csoport működését?

A csoport pszichológiai jellemzői

A csoport működését
a norma
a szerepek
a csoport struktúrája,
struktúrá azaz
a csoport kohéziója
kohézió tartja fenn.

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
 A norma funkciói
A norma az a szabályok, elvárások rendszere, amelyet a
csoport hoz létre, s amelyet a tagok betartanak és betartatnak.

Explicit és implicit szabályok, melyeket a csoport alakít ki és

melyek befolyásolják a csoporttagok viselkedését (előíró -
tiltó).
A norma kialakulásának módjai:
•A vezető határozza meg.
•A csoport előtörténete határozza meg.
•Más helyzetből tevődött át.

Kevesebb a konfliktus, ha azokat is bevonják (involválják) a

normakialakításába, akikkel azt szeretnék a későbbiekben
BUTE Department of Ergonomics and Psychology
betartatni.
www.erg.bme.hu
A norma funkciói

•A csoport fenntartása
•A csoportcélok elérése
•A releváns viselkedés létrehozása
•(lehetőség szerint ne csak a vezető jelenlétében; alámerülési
jelenség: a munkacsoport normája miatt az egyén nem mert
nagyobb teljesítményt produkálni).
•A csoporthoz tartozás erősítése
•A normaszegésből származó előnyök

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
 A szerepek

Szerepek: A tagok által elfoglalt szociális státusz.

Tartalmától függően megkülönböztethetünk:

Feladat-orientált szerep (konstruktív): kezdeményező,

információt nyújtó, szervező, ellenőr, adatgyűjtő, kérdező,
szabályalkotó.

Kapcsolat-orientált szerep: bátorító, békére törekvő, kapuőr,

beszédes, mókamester, csöndes, sztár, követő, megfigyelő.
A tagoknak mindkét szerepmegosztásban van helye.

Destruktív szerepek: akadékoskodó, vetélkedő, mindentudó,

hírharang
 Belbin-kérdőív
Kivitelező: „Kényelmetlenül érzem magam egy megbeszélésen, ha
az nincs megfelelő módon előkészítve és irányítva.”
„Nehezen kezdem el a munkát addig míg nem tűztük ki világosan a
célokat.”

Koordinátor: „Képes vagyok kihozni a többiekből, amit a csapatért

tenni tudnak.”
„Meg tudom győzni az embereket arról, hogy mitkell tenni.”

Alakító: „Fő jelszavam a cselekvés, ezért azon fáradozom, hogy a

csapatmegbeszélés ne csupán időfecsérlés legyen, és hogy a
célkitűzést senki s tévessze szem elől.”

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
 Belbin-kérdőív
Ötletgyáros: „Kerülöm a túlságosan kézenfekvő
megoldásokat és a járatlan utat keresem.”
Forráskutató: Gyorsan észreveszem és megragadom a
kínálkozó lehetőségeket.”
„Hasznosítom a csoporton kívüli kapcsolataimat.”
Ellenőr, értékelő: Erőszakosnak és önkényesnek látszom,
amikor megpróbálom elérni, hogy valamilyen problémát elérjünk.”
„Kritikát kapok, mert túlságosan elemző és nem eléggé intuitív
módon gondolkodom.”
Csapatmunkás: „A legkülönbözőbb emberekkel vagyok
képes együttdolgozni.”
„Jó érzéssel tölt el, ha hozzájárulhatok a jó munkakapcsolatok
kialakításához.”
BUTE Department of Ergonomics and Psychology
www.erg.bme.hu
 Belbin-kérdőív

Befejező, lezáró: „Mindent végigcsinálok, amit elkezdtem.”

„Sosem kerülünk időzavarba, hiszen szeretem időben megoldani a
feladatokat.”

Specialista: „Legfőbb erősségem szakmai tudásom és

tapasztalatom.”
„Úgy érzem, hogy speciális tudásomat és gyakorlatomat
valamilyen hasznos cél érdekében használom.”

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
A csoportkohézió
Csoportkohézió: az az erő, amely a csoportot összetartja.
Személyközi kohézió: az erő a csoporttagok jó kapcsolatából
adódik.
Feladat-alapú kohézió: a csoportcél fontossága eredményezi
az összetartást.
Az összetartó csoport jellemzői:
A tagok kedvelik egymást, érzelmileg elfogultak.
Nagy az összetartozás érzése: „Mi-tudat”.
A csoportba kerülés erőfeszítésének mértéke meghatározó.
A kohézió fokozza a teljesítményt, a teljesítmény fokozza a
kohéziót.
A tagok létszámának növekedésével csökken („társas őgyelgés”
jelensége).
 A csoportkohézió

Az erős csoportkohézió hátrányai:

• rigiditás,
•elszigetelődés,
•a „közös ellenség” léte,
•előítéletes gondolkodás,
•deindividualizáció: csökken a csoporttag felelősség
érzete. Ez negatívan hat az egyén motivációjára és a
teljesítményére. Ez később ronthatja a csoport
teljesítményt.

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
A csoportstruktúrája: Kommunikációs
hálók

Kommunikációs struktúra, Leavitt (1951)

A csoporton belüli kommunikációs csatornák befolyásolják a csoport
teljesítményt és motivációját.

Kerék Kör Lánc Háló

Egyszerűbb feladatoknál a Kerék hatékonyabb, mint a Kör, Háló.
Bonyolult feladatnál a Kör hatékonyabb, mint a Háló.
A tagok a Hálóban elégedettebbek. A Kerékben a központi figura az
elégedettebb.
Személyi változók

Homogén-heterogén csoport összetétel: képesség,

személyiségvonás, feladatspecifikus készségek, tapasztalat, stb.
alapján.
Életrajzi különbségek alapján (nem, életkor, szociokulturális
háttér): Koedukált csoportok alkalmazkodóbbak. Az egynemű
csoportok inkább feladatorientáltak. Inkább versengők.
Képességbeli különbségek a tagok között: általános mentális
képesség és a feladattal kapcsolatos specifikus képességek.
 Személyi változók (Belbin alapján, 1998)
Extravertált Introvertált
Jól tudnak együttműködni.
S Szívesen dolgoznak egy csapatban.
t Rugalmasak, kihasználják a Körültekintő tervezők és jó szervezők.
rendelkezésre álló forrásokat. Lassan reagálnak és nem veszik
a figyelembe, ha változott a helyzet.
Eufóriára és lazsaságra hajlamosak.
b Eredményeik összességében jók, de Eredményeik közepesek.
i az egyének teljesítménye
l nagymértékben a csapattagokétól
függ.

Vállalkozó szelleműek és
dinamikusak. Jó ötleteik vannak, de túlságosan el
Megragadják a lehetőségeket. vannak merülve saját gondolataikban.
L Egészséges véleményütköztetésre Csoportban nehezen működnek együtt.
a hajlamosak. eredményeik általában gyengék.
b Figyelmük könnyen elkalandozik.
Gyakran változtatnak álláspontot.
i
Eredményeik gyorsan változó
l körülmények között jók, máskor
megbízhatatlanok
 Szituációs változók
•Territoriális faktor
Személyes tér: amit magunknak érzünk, ahová nem szívesen engedünk
be másokat.
A téri elhelyezkedés erősen befolyásolja az interakciót.

sarok-sarok sarok-vég face-to-face egymás mellett

legtávolabbi pont vég-vég

 Szituációs változók
•Feladat típusa befolyásolja a csoportműködés hatékonyságát.
Additív feladat (additive task):A csoportteljesítmény a csoporttagok
együttes, összehangolt tevékenységétől függ.
Kiegészítő feladat (compensatory task): A csoport munkájának
kimenetele a csoporttagok eredményének átlagát tükrözi.
Elválasztó feladat (disjunctive task): A csoport teljesítménye a
legjobban teljesítő csoporttag eredményétől függ.
Összekötő feladat (conjuctive task): A csoport eredményességét a
leggyengébb teljesítményt nyújtó csoporttag határozza meg.

Az Additív és a Kiegészítő típusú feladatot érdemes csoportban

végezni, mert a csoport összteljesítménye meghaladja a legjobb
csoporttag teljesítményét.
Az Elválasztó feladat csoportos teljesítése nem haladja meg a legjobb
csoporttag önálló teljesítményét, ráadásul kedvez a „csoportos
lazsálásnak”.
 Motivációs hatások a csoportban
A motivációs hatások segítik, de nem mindig a csoport célok elérését.
„Alámerülési” jelenség (Mullen, 1987): a munkacsoport normái miatt az egyén
alacsonyabb szint teljesítésére kényszerül. A csoport bünteti a szabálysértőket.
Társas őgyelgés (Latane, 1981): A csoportkohézióra negatívan ható folyamat.
A csoportlétszám növekedésével a jobb teljesítményre serkentő motiváció
csökken. Csökken az egyén által egy feladat végrehajtása érdekében tett
erőfeszítés is. A csoport nem szívesen cipeli az ingyenélőt, inkább csökkenti az
erőfeszítését. A csoportmotiváció alapelemei:
•A motivált csoportok többre törekednek, mint amit az egyének
teljesíthetnének.
•Akik úgy érzik, nincsen közük a csoport sikeréhez, elégedetlenebbek.
•A jó vezető felismeri a csoporttagok motivációjának gátló tényezőit.
•A hasonló gondolkodású csoporttagok könnyebben dolgoznak együtt, de
kevésbé kreatívak. heterogén csoportban több a konfliktus, de kreatívabbak.
•A sikeres csoportok jobban dicsérik társaik teljesítményét.
•A csoporttagok kisegítik egymást és felhívják egymás figyelmét a hibákra.
•A hatékony csoportok pozitív kijelentéseket tesznek.
 Csoportdinamika
Csoportdinamika=erő, a csoportban ható erő.
Szociális facilitáció (társas hatás): Triplett (1897)
Mások jelenléte általában növeli, javítja a teljesítményt.
Feladatokban, amelyek ismeretlenek, nehezen tanulhatók, a társas
hatásnak nincs facilitáló jellege.

Konformitás vagy a többség hatása az egyéni ítéletekre: változás az

egyén ítéletében abban az irányban, amelyet a csoport tagjainak
többsége fejez ki. Asch (1956): három vonal kísérlete.

minta vonal
BUTE Department of Ergonomics and Psychology
www.erg.bme.hu összehasonlító vonalak
Konformizmust befolyásoló tényezők

•Csoportnagyság
•Támogatók jelenléte vagy hiánya
•Csoportkohézió mértéke
•Csoport összetétele, tájékozottság mértéke
•Nemzeti, kulturális környezet
•Csoporttagok közti érzelmi kapcsolatrendszer
•Személyiségbeli sajátosságok

Normaszegés, deviáns viselkedés lehet destruktív (bűnözés) és

lehet konstruktív, újító (feltalálók).
 Csoportműködések
Csoportos döntéshozás
A csoportdöntés vagy többségi egyetértésen vagy konszenzuson
alapszik.
Többségi egyetértés: a csoportnyomás legalizált változata.
Konszenzus: sikerült olyan végkövetkeztetést hozni, amit mindenki
elfogad a csoportban.
Janis (1972): A csoportgondolkodás folyamata: Erősen összetartó
csoportban egy dinamikus vezetővel az élen a csoport elszigetelődik a
valóságtól és a csoporttagok nem élnek át kételyt. A csoportkohézió
megakadályozza az eltérő vélemények kifejezését.
Egyéniségvesztés a csoportban: a csoport elrejti az egyént,
felelősségérzése csökken, olyat tesz, amit egyénileg nem tenne. Nő az
agresszív viselkedések száma.
Polarizációs hatások a csoportban: A csoportvita hatására a nézetek
szélsőségesebbé válnak. A miatt az egyéni kockázatvállalás mértéke
megnő.
A VEZETÉSI STÍLUSOK

• Lewin:
– demokratikus
– autokratikus
– laissez-faire (ráhagyó)

BUTE Department of Ergonomics and Psychology

www.erg.bme.hu
 A vezetési stílus
Autokratikus: Demokratikus: Laissez faire
Vezető engedelmességet Önkéntes (ráhagyó)
követel, ellentmondást, együttműködés, a A vezető nem ír
vitát nem tűr. Beosztja a tagok vita után elő semmit, a
munkát, a munkatervet és döntik el ki mit feladatot nem
a végeredményt nem csinál, maguk osztják beszélik meg
ismerteti. Lépésről ki a munkát, a vezető közösen,
lépésre diktálja a technikai tanácsot ad, mindenki azt
műveletet. Minden fontos tanít és beilleszkedik csinál, amit akar.
kérdésben ő dönt. A a cs.-ba. A tagok A vezető ellátja
munka dicséretében vagy szabadon választják a csoportot
bírálatában személyes, meg, kivel nyersanyaggal,
szubjektív. dolgoznak. A vezető megbeszélésben
értékelésében nem vesz részt.
objektív, reális.
A vezetési stílus
É r t é k e l é s
Autokratikus: Demokratikus: Laissez faire:
Értékelése Tárgyilagos A vezető nem
személyeskedő, értékelés, pontos és értékel, nem
visszajelzése fölényes, tárgyilagos bírálta sem a
lekicsinylő. Merev, visszajelzést ad a gyereket, sem a
hierarchikus komm. részfeladatokban teljesítményt.
struktúra jellemzi. nyújtott
teljesítményről
C s o p o r t t e l j e s í t m é ny
Magas szintű teljesítmény, Normál teljesítmény, a Alacsony szintű
de ha nincs jelen a vezető munka üteme teljesítmény, ha a
rohamosan csökken. változatlan akkor is, ha vezető nincs jelen,
a vezető személyesen teljes anarchia van.
nincs jelen. Rossz a végzett
munka minősége.
A vezetési stílus
I n t e r a k c i ó
Autokrata Demokrata Laissez-faire
Nagy a csoportban az Az öntevékeny, A csoporttagok
ellenségesség, a együttes döntés jó nem érzik jól
frusztráció agressziót közösségi életet magukat ebben a
kelt, ami megrontja a eredményez. légkörben.
viszonyokat. Nyugodt Érdeklődés
Bűnbakképzés csoportlégkör, ahol minimális.
jelenség, mint a tagok
indulat-levezetés. megbecsülik
Nagyobb a szociális egymást. Nagy az
távolság a vezető és a érdeklődés a feladat
csoport között. és egymás iránt.
A motiváció itt a
legmagasabb.