ATHENI KARTA, 1931 Az Athéni Konferencia, meggyGzddve arrél, hogy az dsszes dllamok, amelyek a kultiira Grizdi, Grdekeltck az emberiség miveszeti és cégészeti Groksegének meg6reéstben, azt kivinjak, hogy kOlesindsen egyezzenck meg, s egyre széle- sebb és konkrétabb egyiitumGkodést fejtsenek ki a mOvészeti és triéneti emlé- kek védelmének eldsegitése érdek¢ben. A konferencia rendkivl kivinatosnak tartja, hogy a: illetékes intézmények és csoportok, a nemzetkéai jog barmely megsértése nélkul, érdekeltségaker nyilvinithassik azoknak a remekmiiveknck vyédelme dgyében, amelyekben az emberi kultira a legmagasabb fokon jut kife- jezésre, » amelyek fenyegetve lenni litszanak. Hatérozatot hoz, hogy az ilyen tar- gyt beadvinyokat, a Népszdvetség Szellemi Egytttmakodési Szervezete elé ter- jesztve, az dllamok jGindulatd figyelmébe lehessen ajinlani, A Szellemi Egytirt- mikodés Nemzetk6i Bizottsiga hatiskorébe fog tartozni a Miizeumok Nemzet- kizi Hivatala vizsgtlara és nyilatkozni a nemzeti bizotsigok ttjdn, a sakséges informéciok beszerzése utén, minden egyes esetben a megteends intézkedések saiikségességére és a kivetend6 eljaris médjara nézve. Akonferencia meghallgatta a mtemi¢kvédelem dltalénos alapelveinek és tanai- nak kife)tését, Megallapitotta, hogy y kiilinfélék is az: egyes exetek és azok -megoldasai, a jelen lev6 kilOnb6z6 dllamoknil dltalénosan az a tendencia ural- kodik, hogy lemondanak a tees visszaillitisrdl, é annak kockiizatait rendsze- res, tarts karbantartissal kerdlik ki, biztositva az €piiletck Allagmegovaisit Abban az esetben, ha a restaurdlds a pusztulis veszélye miatt elkeralhetetlen, ajinlatos tisztcletben tartani a miilt trténeti és miivészeti alkotésit anélkiil hogy birmely korszak stilusit szimtiznénk. A konferencia azt ajinlja, hogy ha le hetséges, fenn kell tartani a miemiekek rendehtetését, mely biztositia Glettik fo- lyamatossagit, de a modern funkeiénak mindenekeldtt tiszteinie kell a mtiem- lek torténeti és mévészeti jelleget. A konferencia foglalkozow a kdlonbiz6 nemzetek trténeti, mdvészeti é tudo- minyos értékei védelmével kapcsolatos tOrvényeivel, és egyhangilag jovahagy- ta az a tOrekvést, mely a maginérdekkel szemben a kozisség jogait timogatja. Megallapitotta, hogy a rvenyek ellentmondiisai a magin- és kOzérdek Oss exyeztetésének nehGzségeibd! adédnak: kovetkerésképpen, elfogadva © torvé- nyck altalinos tendencidjat, gy véli, hogy azok a helyi kordlményeknek és a k6i ‘yéleménynek megfelelécn alkalmazandok vigy, hogy a lehet6 legkisebb ellenzés- re taliljanak, szimot vetve a tulajdonosok dltal a kozérdekben hozand6 Aldoza- tokkal, Hatérozatként kimondja, hogy a (kz)hatésig minden allamban olyan ha- talommal rendelkezzék, hogy stirgés cscthen megérz6 intézkedésckct tehessen. ‘Végiil azt kivinja, hogy a Mizcumok Nemzetkézi Hivatala vezessen a virggyal kapesolatban dsszehasonlité jegyzéket a kulinb6z6 orsigokban hatilyos torve- nycks6l és publikilja az. Akonferencia megelégedéssel illapitia meg, hogy a kilénbizé beszamolikban, elhangzott elvek és technikai eljarisok azonos torekvést Os7tOndznek, vagyis ha romrél van s26, lelkiismeretes llagmegovas saikséges, s ha a rom illapota é5 koriilményci engedik, szerencsés megoldis a megtalilt clemek eredeti he- lytikre valé visszahelyezése (anastylosis); és az ¢ célra haszniilt tj anyagnak fel- ismerhetOnek kell lennie, Amikor azonban egy dsatis sorin napvilagra kerilt fom konzervatisa Iehetetlennek bizonyul, tandcsosabb azt pontosan felmémni i, mint pusztulisra itéini, Termésactes, hogy a romok iisata- i munkai megkivan)ak a régész és ax Epitésx szoros egyuittma-vL VU. 4 kodését, Ami az egyé méicmlékeketilleti, a szakést6k egybehangzdan zt tani sollik, hogy mivel minden eset specidlis karakterd, minden muemlck allag- megovisa vagy résdleges restaurilisa eldtt lelklismeretes kuratist kell végezni az orvestisea szorulé baj megismerése céljébol A szakért6k a régi épaletek megerGsitésével kapesolatban kilnbdz6 eldadiisok- ‘ban foglalkoztak a modern anyagok alkalmazisaval, és J6vahagytak a modern technika minden segit6 eszkézének jézan alkalmazisit, kul6nos tekintettel vvashetonr. ‘Véleményiik szering a szitarditd eszkdzOket rejive Kell alkalmazni, hogy a res: taurilando épilet megiclenése és jellege ne viltozzék; ezen anyagok hasznila- tit kilOndsen azokban a specidlis esetekben ajinljak, amikor lehetséges az ele- mek in situ konzervalisa, elkerilve ezzel a megsemmistilés 65 az Wjiepites koc- Kevauit A konferencia megallapitja, hogy az egész vikigon a mGemlékeket a mai életk’- ‘ralmények mellett egyre tObb kiros Ktils6 hatds fenyegeti,é mivel nem lehet olyan altalnos szabalytfellltani, mely az esetek bonyolulisiganak megfelelne, alnlja, hogy: 1. Minden orszighan a miicmléki konzervitorok és épitészek miikidjenek cegylitt a termeszettuddominyok szakembereivel, fizikusokkal, kémikusokkal, hogy egyre jobban alkalmazhato biztos eredményeket érjenck el 2. Mazeumok Nemzetkzi Szervezete dolgozatok és rendszeres ismertetések “inn terjessze az eléet eredmenycker, é tijékozrasson a kilonbéz6 orszigoke ban megkezdett munkikrol. ‘Ami a mtiemléki szobraszati mivek konzervalisit illeti, a konferencia gy véli, hogy azok eltivoliuisa abbol a kereth6i, amely samara késziltek, elvi szemponth6l helytelen. Ovintézkedésnek, amikor még megvannak, az ered. t ajanlja; ha hidnyoznak: misolatok elkészitesee targa célsze- A konferencia azt ajinlja, hogy tj Epiletek épitésénél a viros jellegét és arcula- {it tarts tisvteletiben, KulOndsen a régi midemlékek kozvetlen kOmyezetében, amely kOrnyezetre kalnds gondot Kell forditani. Hasonlo tiszwclethen kell é- seesiteni bizonyos egyiittescket és kilndsképpen a fest6i virosképeket, Védelem ali helyezhet6 az egyes miiemlékekhez vagy egylittesekhez tartazé ndvényzet és diszit6 vegeticid, azok régi hangulaténak, jllege: érdekében, A konferencia kalondsen ajinlja, hogy a toriéneti és mavészeti em- lek kozvetlen kornyezetében titsanak meg minden reklimot, a uivieépoendknake és huzaloknak binté elhelyezéset és minden zajos és sért6 tizem telepitesét ‘A konferencia azt hatirozza, hogy: 1. Akulinboz6 éllamok, illetve © célra léresitet vagy erre elismerten jogosult in- ‘tézmények publikiljak miemlékeik szoveges és fenyképekkel ellitott jegyzé- ke, 2. Minden allam létesitsen olyan archivumot, melyben a sajit Wrténed miiemlé- keire vonatkoz6 dokumentumokat Gra 3.4 Miizeumok Nemvetkozi Hivatala szenteljen néhiny cikket publikicisi ket 4 tWritGneti miemlékek konzervalisi eljarisainak és médszereinek, 4 Ugyanezen intézmény dolgozzea ki az ilyen médon dsszegy Gott t6rténeti és technikai adatok legmeglelel6bb terjeszt sit, ‘A konferencia résitvev6i, miutin munkijuk folyamsn meglitogattak Gordgor- seig fObb satis! teruleteit é5 antik emlékeit, egyhangdan tiszteleriket fejeztek d.a grog korminy irint, mely amellett, hogy hosszai évek Gta maga biztositot- fe tekintélyes munkik megvalositisit, megengedte minden orszigh6l szirma- 26 régész szakemberek kizremOkideset. Ezzel példit mutatott és hozzdjacult a szellemi egyuttmiikédés megvalésitisahoz, melynek szuksége oly élénken mus tatkozott munkiink folyaman. A konferencia mélyen meg van gyézédve arr6l, hogy a mGemlékek & miivéss alkotisok meg6rzésének legiobb biztositéka maguknak a népeknek a miicmlé- kek inint Grvetttiszteletébdl és ragaszkodsab6! fakad; megfontolva, hogy ezek az érzelmek nagyban fokozhat6k a hatdsigok dltal kezdeményezett akciOkkal, hhatirozatot hor arrol, hogy a nevelok nagy gonddal szoktassik 22 ifisigot a mie ‘emlékek minden rongakisinak megakadalyorisira, 6s inditsdk ket nagyobb al- talinos érdeklédésce az egész ember! kultira e tanubizonysdgainak védelme int. 15NEMZETKOZI KARTA A MUEMLEKEK E ES MUOEMLI KI EGYUTTESEK KONZERVALASARA ES RESTAURALASARA Velence, 1964 ‘A mit szellemi tzenetét hiordozé monumentilis alkotasok a népek évszizados ha- sgyomdnyainak él6 tani a jelenkor szimira, Az emberiség~ amelynek nap mint nap lel- Kiismeredi Kérdése az emberi Griékek egysége ~ ezeket az alkotisokat kézis Grokség- nek tekinti é egyetemlegesen feleldsnek valja magi védelmiukért a jOx6 genericiot el6ur, amelyeknek hitelességik tees gazdagsigaban kell ezeker az emlékeker stad: Ezért lényeges nemzetkdzl szinten kdzbsen kialakitani és meglogalmaznt azoka dltalanos alapelveket, amelyeknek a mfemlékek konzervakisat és restaurilisde iin ‘aniuk kell, egyben minden nemzetre hagyva a2t a feladatot, hogy alkalmazsisukat sa- uke hagyomnyai szerint, annak keretében biztositsik. ‘Avhéni Karta eldse6 Onchtte forméba ezeket az alapelveket és eldsey cute széles nemvzetktizi mozgalom fejl6dését, Bz hilejezésre jutott pl. nemzeti doku- ‘mentumokban, az ICOM és az UNESCO tevékenységeben és az ez utObbi ‘tal Leure- hhozort, a kulnisjavak konzervalisinak és restaurabisinak tanulminyozisira alakult Nemzetkzi Kozpont megalakivisdban. A kritikal érzék és szellem szonban egyre fino- modott é mind Osszetettehb és dnyaltabb problémakat tir fel, Ugyhogy elerkezett- rick litszik a id6 a karta elvcinek feldlviasgalacia, illetve azok elmélyitesével és & telmik kibSvitésével egy uj dokumentum megfogsimazasira Ennek kOvetkeztében a mtiemlékvédelemmel foglalkoz0 épitészek és szakemberck 1964, mijus 25. és 31. kozOte Velencében cartott Il nemzetkezi Kongresszusa t kOvet- kea6 sriveget hagyta j6 Meghatérozésok 1A mGemlék fogalmén olyan Onall6 épitészeti alkotisokat és viros! vagy falusi egyiit- teseket értiink, amelyek valamely sajitos kultirinak, jelent6s fejlGdesnek vagy tr ténelmi eseménynek tandi. A mdemlék fogalma nemesak a nagy alkotasokra terjed ki, hanem azokra a szerény mtivekre i, amelyek az idk folyamdn kulturilis jelen- rOségre teutek szert 2. A miiemlékek konzervatisa és restauralisa olyan tevékenység, amely minden alkal- mas tudoményagat és gyakoriatieljirist felhasznil a miemléld drvkség tanulms nyozisara & védelmére. ce 3. A mGemlékek konzervélisa és restaurilisa épptigy Wreksvik a mavészeu alkotisok, mint a trténeti emlékek védelmére. Konzervdlas 4. A mibemlékek konzerv ls6sorban. land6 karbantartisukat 5.A mllemlékek konzervilisit a tirsadalom szimira val6. hasenos felhasznalisuk mindig eldsegit: az ilyen felhasznilis teh de az nem wiltortathayja meg az pileiek eredeti elrendezését és disatését. hatirok kuzot kell chit elkepzcini és megengedni a szokisok és rendekteté- sek fejl6dése dltal megkOvetelt dj kialakitésokat. 16 6. 10, 11. w 1B. 4 A méiemlékek védelme kiteried az arinyainak meglelel6 komnyezet védelmére i. Ha a hagyomanyos kOrnyezet megmaradt, azt meg kell Grizni. Minden olyan dj épitkerést, bontist vagy talakitist kerilni kell, ami megviltozcathatja a kornyezet tWmegeinek és saineinek viszonylatat, A miemlék elvétasathatatlan a thrténelemt6l, amelynek tandja és a kimyezett, amelyben all. Ezért barmely miemléket vagy annak egyes résveitesak akkor seabad thelyezni, ha azt a mGemlék megmentése megkovetel, vagy valamilyen nagy nem: zti vagy nemzetkbxi érdek indokolti tes. Azok a szobcisrati, festészeti részletek vagy dlisvitGelemek, amelyek a miemlék serves részei, esak akkor tavolithatOk el rola, ha konzervdlisuk bizwosiisira ex az egyetlen elfogadhat6 lehetOség, Restaurdlds A restaurilis 27 a mtivelet, amelynck meg Kell Griznie a milemiék kivételes jelle- get azzal a céllal, hogy konzervilla és feltirja annak esatétikal 6s wrvéneti éreeke, XX régi dllapot és a hiteles dokumentumok tiszeletben tartisia timaszkodik, de megall ott, ahol a hipotézis kezdddik. Ami a feltevésen alapuld beavatkozisokat illet: az esrtétikai vagy miiszaki oKDOI elkerilhetetlennek mindsitett mindenne- ‘mii klegészités épitészeti alkotisnak mindstl, s mint ilyen, korinak jegyeit kell magan Viselnie. A restaurilist mindig eldzze meg és kisérje veyig a miemlék ré- ‘gészeti és tOrténeti vizsgalata Ha.a hagyomdnyos eljirdsok elégrelennek bizonyulnak, a miemlék megerdsité korszerd konzervilisi és szerkezeti megoldist segitségil leet hvni, amelyek hatékonysdgit a cudomeinyos adatok bebizonyitottdk és a gyakor- lati kisérletek garantaljak. a restauraésnak nem célja, hogy stilusegységet Ha az épulet bb egymmds feleti réteget hord magn, « korabbi dllapot kiszabac sa esik kivételes esetben jogosult, zzalafeltéeliel, hogy az eltsvolitottrészek csekély érvéket képviselnek, mig a felszinre hozow mi nagy twriéneti, régeszedl vagy esztétikai érkii dokumentumor jelent, & silapotit konzervilva kielégit nek itélik. A kérdéses elemek értékének megitélése és a végrehajtand6 cleavolitie sok elhatarozisa nem fligghet egyediil a tervez6tdl A hidinyzd részek kiegészitésére szolgilé hozzitételeknek harmonikusan kell 2z egy tesbe illeszkednitik, meg kell azonan kilombzcetn wokat az eredeti sészekt6l, ne hogy a restauralis meghamisitsa a t6rténeti és mbvészeti dokumentumot A hozaitételek esak tigy engedhetdk meg, ha tiszteletben tarijik sz épiilet vala- ‘mennyi lényeges részét, annak hagyomanyos kereteit, kompoziciojnak egyensd- Iyat é a kOrnyezetével valo kapesolatat, Mriemléki telepitlések A miemléki érvékG egytimescket Kiilnds gonddal Kell kezelni, meg kell Griznt ‘egységuiker, gondoskodni kel felijitisukrol, rendezésikrol és helyredllitisukrol Az ilyen teruleten a konzervilisi és helyreillitisi munkakat az e106 pontokban kifejtert elvek szerint kell végrehajeani, 715. 16. 18 Asatdésok ‘A satis munkikat a tudoményos el 1956-ban elfogadot «A feltirisok nemzetkout irinyelvelnek meghatieo ‘isda vonatkoz6 javisla™Szerint kell végezni ‘A comok helyrealitisar6l,valamint a epitesceui résaletek és cali cirgyak sake séges méri&ki! illands konzervilisirol és védelmérél gondoskodai kellA fentie- cen iva meg kell ragidni minden kezdemenyczest, ami a feltart emlék meget sének megkonnyitése céloza anelkul, hogy megvalioztané annak ertelmet Min en rekonstrukeiGt azonban eleve ki Kell zis, €s esak az anastylosislelveseyet szabad elbicinyorn, vagyis a meglév6, de szétesett részck Gjra Osszealitisdt. AK gear clemek mind felsmesheik Iegenct, és csupin a 4 minimart te ki, amennyi a miemick megscaésének é a formik teljessége visseaalitis fake sabladges feel. Publikedcié A konzervatisi, restaurilisi és 4satisi munkak pontos dokumentici6 Osszelité ssa farjanak egyitt, amelyek keitikal és elema6 beszimol6 forméjaban, rajzokkal 6s fenykepekkel illuszirilva késziljenek. Eben a feltirisi, megerOsitési, ja Osz- sceillitisi &s kiegészitesi munkik minden fizisit, valamint a munkak sorin meg. hhauirozote szerkezeti és formai elemeket le kell rogzitent Eat a dokumentacidt valamely kozgydjtemény archivumaban kell elhelyezni, és a kutatok rendelkezésére kell boesicani. Ajinlatos a dokumenticidk publikilisa MACHU PICCHU KARTA A Nemzetkézi Epitész Szévetség kartdja, 1977 Pablo Neruda, a kil ragyoyé hasonlattal ,csendet hordé dks amforinak" nevez~ te Machu Picchut, a elhagyout vieost. Epiteszck egy esoportia hozzldtott az ambiel6- aus tervhez: megiomi a csender.llyenfata a7 a szindek is, amely e karta megfogalma: iséea késtetet, Imma ize! 45 &v telt el az6%a, hogy Le Corbusier és munkatarsai megalkowtk a késObb »Athéni Kara” néven ismeruc valt dokumentumot.* Az elmalt 415 €y folyaman egész sor, a karta megujtisiér, vagy egy tj 6s viligméretd hati do- fumentum letrchorasieetkitt6 Gj jelenség tnt fel a vilighan. E2t 22 uj dokument mot mindenképpen imerdiszeipliniss alapon kellene dsszellitani, nemzetki vita Ltin, melyben valamennyi onszig szakemberei, egyetemei résat vennének. Kartank € vallaikozis kezdete lehct, Deklaricionk szindéka nem tObb, mint hogy Kindul6 ada- Jékoe aygjtson a munkihoz. Mindenekelou elismerk, hogy az 193328 Athéai Karta Korunkban is alapvews dokumentumot kepez. Korszersten} Iehet, de megiagadnt ‘nem. 95 pont kOzil sok maig érvenyes, rusia ezzel a modern mozyalom életké- pességer, folyamatossigdt a telepaléstervezésben és az épitészeiben exyarint ‘then ~ 1933, Maciu Piechu = 1977. Lenyeges a ke helyszin, Athen az cur6pal vilieicié belesdjét, Machu Picchu egy misik vlig Riggedien kuleurlis hozdjirulést jelképeni. athén a Platon és Ariszrotelése személyeben megeestesit esszeraseg &s Vi- lgossig jelképe. Machu Picchu talin a globalis méretd elviligosult™ gondolkozss- modiol vald menekilésé, valamie, ami annak logikijival nem rendezhets el Soldalta tabb és bonyolultabb kérdést kell ma megvélaszolnunk, mint hajdan wz _Athéni Karta megalkotSinak: Fyes Kérdésekre vias alin nem is adhat, mindenkép- pen kulturilis kotelességtink azonban, hogy kiindulsként legalabb jegyeékbe Foglal- juk az elmilt €vizedekben felmerule uj problémakat. 1. Vérosok és régiok ‘Az Athéni Karta felismerte a viros és kérnyezete alapvetd egységét. Az Altalinos idnyossig. hogy a tirsadalom képtelen volt kezeIni a robbanasszerd varosnoveke~ dés és tarsadalmi viltozisok nyilvinvalé tényét és igényeit, szkségessé teszi, hogy ‘ijra megerSsitsik ext az alapvets elvet, Mégpedig sirgésen 6s az eddiginél speci- kusabb médon. ‘Az urbanizicio val6siga ma 1z egész viligon kritikus igényként vet fel a természe~ ti é emberi javak, az eroforrisok eddigieknél hatckonyabb felhasznilisat. A terepiléstervezés, mely rendszere76 esckizt ad az. igények és a lehetGsegek elem schez, s mely — a rendelkezésre Allo javake korlital kOzOtt ~ alapot szobgiltat a var nOvekedés 6s -ejl6dés szabilyozisihoz, alapvet6 kotelezetséget r6 2z ember! telept lésekkel foglalkoz6 kormanyzatokea. ‘Az urbanizicié mai viszonyai kOzOtt a telepilésterverésnek tikriznie Kell a varo- sok és kémnyezettik dinamikus egységét, éppen igy a seomszédsigok, a kerUlecek és a mds jellega viros! teraletek kozott funkcionslis viszonylatokat is. A telepalésterve- és elveit és médszereit az embed tcleptilések minden szintjén ~ szomszédsigok, vie rosok, nagyvirosi egységek, tartomiinyok, régidk és orszigok ~ alkalmazni kell annak érdekében, hogy a lelesrtésck térbeli elrendezése, itemezése és jellegzetességei sza- blyozhatdk legyenek. (em azonos a milcmletvédclem Athénl Kari Aster) 19Aelepilservezésnk -mely akinosérelmesen maiban fog 3 galas és, a virosterveais, a virosepiteszeter &s az Eptészetet~ véys6 ca az em nyek intexpreticiia,leheiséyes legmegfeleldbb telepilésformak és telepilést svolgitatisok lewehozisa a telepuleslakok seamara. Az igy felfogot wervezes nem née keuldzheti a tervez6 svakemberek, a varoslakok és a mindket fel szamara kor6s polite ka vezetes rendszeres kapesolatit ‘hz orszigos és regionals srint gadasigl tervexés és a telepilésterverés szétvi lasetisat dragan kellet: megizetniink: esokkent mindket oldal harchonysiga, A vito. si teruletek nagyom is gyakran tukrOzik egyes ~ az dtalinos és meglehetdsen absz kt, nagy tiv udasigistatéylakbo kovetkez6 — guadasigi dOntésck misodlagos 6 specitkus hatissit Az ilyenfajta orszigos szints dontéyek nem veszk kbzvetlentt figyelembe a virosi teriletek problemiinak meyoldasaban érvényesitend6 priortiso- et, és ninesenek tekintettelazatalinos gazdanigistratépik esa viros terletck ter- vexése kozotti mikédésioperici6s kapesolatokra sem. Mindezck miatt a telepiles- tervezésben &s az épitészetben rellé potencilis elnyOke a lakossig nagy tbbségcher nem jucouak el 2. Androsok névekedése Az Athéni Karra megjclenése dma a vikig népesstge megkétszerez6d0tt, s ez hirmas ~ bkol6gia, energia- és Elelmiszercermelési ~ krzist ereciményezert. Raa sok népességnovekedési ritija sokkalta magasabb volt, mint a teljes népességé, ez pedig a virosok hanyatlisahoz ~ lakishiinyhoz, a szolgaltatisok és a kOzleked¢si le hetwsegek elégielenségcher, a virosi élet mindségenck romlésihox ~ vezctett. Az ‘Athéni Karta altaljavasolt megoldisok nem vehewtek szimitisha a mezSgnzdasigi te- ruletekrol torténd bevindorlas altal eiplilt felgyorsult nbvekedést, azaz virosaink ‘probléminak gyokeret. Virosaink kaotikus nOvekedésének két j6l elhatarolhar6 foemsja kaloabdztether meg. Kéziik 27 els6 a felettipari tarsadalmaké, ahol a magasabb jovedelma népes- ség az automobil lehet6ségeit kihasznilva a varoskOrnyékre kolt6zik, dtengedve ezzel a bels6 tertleteket az vjonnan bek6lt6z6knek, akik megiclelG anyagl er6 és kulturs- lis havtér hidnyéban képtelenek hozadsirulni a terulet fenntarcisiho és szolgdltatasa inak makodetéschez. A masik jellegzetesség a felOd6 orszigoké, melyek nagyvarosa- ban a mezOgazclasigi népesség womegeinek invizi6ja varosseéli terileteken esapddik Je, olyanokon, amelyek hijin vannak mindenféle kozOsséql szolgiltarasoknak és viro- i infrastrukiGrinak. Ez a jelenség nem orvosolhats, még esak nem is szabalyorhatd a Varostervezés szokisos eszkbzeivel és modsrercivel, Ezckkel wz eszk6zikkel esupin, 4 peremtentileteknek a virosi szervezetbe val6 beolvasztisara van méd, sok esetben aterillerck rendezésére hozott intézkedlésck (kozosségi szolgaltatisok bevezctése, ut- ccik burkolisa, lakisépitést ervek stb.) paradox médon tovabb sulyosbitousk a prob- Iémit: fokozédoxt a migrici6s folyamatokra gyakorolt vonzis. A mennyiséxi viltozi- sok tehat alapvetS mindségi valtozisokat hoztak létre, ezzel — gy tnik ~ a virosoke problémaja is gyokeresen megviltozott 3.4 funkciondlis dvezetek koncepcisja Az Athéni Karta szecint a varostervez¢s alapjaiban négy alapvet6 funkei6t fog at: lax ‘kis, munkahely, pihenés és kézlekedés. Ennek megfclelden a virosok éltalinos ren- dezési verveiben e négy funkeid szerkezerét és elhelyezkedésée kell meghatiroznt azalapelv a virosok funkcionilis felosztisihoz vezetett, a tertletfelhaszndlis ise a virosi yrend” megteremtésére iriayul6 szintetikus eljiriss’ torzult, Végeredményben 4 virost élet ,interperszondlis” kapesolatai rendkivili mértek ben megneheziiltek, az épitészeti alkotasok izolilt objektumoklt valtak, térbeli 20 Japesolataik j6részt csupdn az embert mobilités fltal valdsulnak meg. Az elmdile évek sorin nyllvinvaléva lett, hogy a varosfejlesztés nem dsziOndzheti tovibb a vi- rosok jol lehatérolt funkcionalis Ovezetekre bontisanak trekvéseit, sokkal inkibb a meglelcloen integrilt, tbbfunkeidjd teraletek megterem van satis ‘Az Athént Kartéval szemben azt valljuk, hogy az emberi kommunikicié a varos 1é- {ét alapjaiban meghatiroz6 tényezS. E tényt pedig mind a virostervezésben, mind a lakdsépitésben fel kell Ismerniink. Ezzel egyitt a2 is Allitjiuk, hogy xz élet mindsége é annak a természcti krnyezettel vald integrici6ja alapvews cél kell legyen a lakote- iL pités feladata nem lehet pusitin a fogyasza6t igények kiclégitése, Gsare kell venniink a benne rejl6, a tarsadalmi fejlbdést eldsegité hathat6s eszk62 is. A laksistervezés, a lakdterdletek tervezése kellden flexibilis kell legyen annak érde- kében, hogy kovetai tudja a eissadalom dinamizmusit, s hogy eldsegise a hasznélok reat részv6telét, Exért az épitielemek megtervezése és témeges elGillitisa sorin I gyelemmel kell lenni arra, hogy azok a basandloik gazdasig szintjének megfelelGen Iegyenek alkalmazhatok. ‘Az integricis szellemében a viroslakék kéz6tti kommunikiiei6 a varosi let alapwe- 16 eleméve kell viljon, ez kell legyen a meghatiroz6 a lak6terilewk elhelyezésénél 6s belsé szerkezetik kialakitisindl. A kulonb6z6 telepilési k6zdsségek és esoportok tevekenységiik sorin meg kell hogy akadilyozzik az emberi mélwsag szimra elfo- sgadhatatlan torzitisokat, 5, Kézlekedés a varosban A. virosoknak hatékony tomeghézickedési hil6zatot kell kigpitenitk és fenntarta- nuk; cudatban kell lenntink annak, hogy a tomegkozlekedés a virostervezés egyik alapwets része, Varosaink jovdbeni novekedésének tervezésénél elengedheretlen, hogy a tomegkizlekedési halézat tirsadalmi koliségeit helyesen mérjGk fel, s hogy azt keliden figyelembe is vegyak. ‘Athéni Karta havérozowtan illist foglalt aban, hogy a kOzlckedés egyike az alap> vet6 virosi funkcidknak. Utaltarra is, hogy az aut6t6l mint Kozi61 val6 flggdség egyre inkibb ndvekedni fog. Negyven éy taviatabél nézve nyil- ‘vinval6va vile, hogy az oprimilis megoldis nem a tithil6zat tovabbi ,kibontisaban", Aifferencislisdban, megsokszorozisaban rejlik Hangsalyoznunk kell ezért, hogy a jOv6t Szolgél6 megoldist abban kell keresniink, hogy a kozlekedés egyéni eszkivzet miként rendelhetGk a hatékony virosi tOmegkGz- Iekedési cendszer ald ‘A virostervezSknck meg kell éreniiik, hogy a viros ndvekv6 struktira, melynek .égs6" Formja nem havérozhaté meg, hiszen figyelemmel kell lenniink a flexibilitis 6 hovithetsey elveice. A szlitis és kézickedés olyan egymissal Osszeftigad halézatokat hoz létre, melyek jl tagolt rendszerként mikodnek a varos Kuls6 és beis6 terletel kO- Zot. E rendszert tigy kell megrervezniink, hogy lehetség nyiljék a rendszer formsjé- ban és kiterjedéséhen bekdvetkea6 viltozisolal val6 végtelen sem kisérletre. 6. A rendelkezésre allé teritlet ‘Az Athéni Karta olyan eldirisokat sirgetetett, melyck kiemelt hatiskOrt biztosita- nak egyes teriletek tarsadalmi-szocialis eélokra val megszerzéschez, azaz az cay érdek tirsadalmi érdek ald rendelésehez. 21Tobb, 1933 6a kialakule tényez6 hatisdra a virositeriletek megszerzésének j6lis- ment nehézségei oly mértékben okozodtak, hogy miroir visszarettentenck a varos- tervezéstl, ezzel egytitt a saikséges hatékony megoldisok megiogalmaz:isit6l és el Fogadtatisitdl, a nyleges eldrelepés leherdségét biztosits intérkedésekt, 7, Természeti er6forrdsok és kornyezetszennyezidés A termésretet fenyegets egyik legstilyosabb veszedelem a teryszertitlen urbanizée I6disbal, a természet javale pazarld felhasendlésibsl egyenesen kivetkez6 példat lan és mdemar katasetrOfit sejtet6 mérett kOnyezetszennyeztiés. ‘Sajndlatos tény, hogy szerte a vilagon az urbaniziit veruleteken 610k egyre fokoz6- ‘46 mértékben olyan kornyezeti hatisoknak vannak kitéve, melvek dsszeegyezteth tetlenek a virosi olét és kézegészségugy normdival és elveivel, Elfogadhatatlan egye- bek kozott, hogy'a lakossig leveg6jt, vizet és élelmiszerét mérhetetlen mennyisega mérgez6 anyag szennyedi, s hogy a zaj is elérte az egésaséyre drtalmas szintct. ‘A fejlesatést befolyisolo kizsségi politika keretében haladéktalanul meg kell hoz- ni azokat ax intézkedéscket, melyck megakadilyazzak a virosi kienyezct tovabbt rombolisit, s Osszhangban az ember jolet és egészség elfogadott normaival helyreal ligjk anal alapvetS egyséaet. E lepéseknek tukerdzSdnilk kell a gazdasii és a cele- pilléstervezésben, az épitészetialkotisban, a mémndki-technikai normikban és kve- telményekben, az egész fejlesztési politikiban, 8. A kulturdilis éritkek védelme és megorzése, t6rténeti emlékeink broksége Nyilvinval6, hogy a varos egyedi karakterében a fizikai jellemz5k mellett tarsadal- mi-szociologiaijellegzetesscgek is siritve megjelennek, Scukséges emia, hogy me} SGvjuk é fenntartsuk GrokOlt Wrténelmi emlekeinket, s hogy megvédjuk kulturalis Orbkségunket is. Mindezt abbdl a célb6l is meg kell cenntink, hogy erGsiisik a tele- puilési és nenzzeu jellegzetességeket, mindavt, aminek a kulttira cgeszében autentikus jelentdsége van, Ugyanigy feleétlenal seakséges, hogy a torténeti virosrészck, a tOrténelmi és épité sveti emlékek megSraésének, helyreilltésinak és -sjrahasznositisinak’ feladatal a te- epilésfejlesziés el6folyamataiba Sgyazva jelenjenek meg, lly médon valhat esak lehe- t6vé a munkik finanszirozdsa, a teljes maveletsor fenntartasa. Szimolni kell azzal a Iehetdséggel, hogy az wijraélesztends terileteken magas szin vonali a kor .stiusit” kOvet6 uj épitkezések is folyhatnak. 9. Technolégia Az Athéni Karta csak érint6legesen utalt a technol6giai fejlidés folyamataira annake éedekében, hogy tirgyalni tudja x2 ipari tevékenyséx virosra gyakorolt hatisat. Az el- nile 45 év sorin olyan, eddig példa nélkil 4ll6 technologiat atértékelbdes zajlowt le avilighan, mely valamennyi emberi tevckenységre,igy az epiteszet és telepulésterve- 2és gyakorlatira is hatissal volt, A technolégiat fejlOdes a vilig szimos terdletén ta- paszialhaté volt, annak elterjesziése és hatékony felhaszndlisa korunk egyik legalap- vetdbb problem} A tudominyos és technikat fejl6dés, 1 népek kilesOnds kapesolatai napjainkban mir lehetGséget adnak arra, hogy a heiyi kOrdlmények javithatok legyenek, s hogy a telepiilési és epitészeti problémak megoldasthoz jelentOsebb javak és eszkt20 alja- nak rendelkezésre, E lehetGségek his felhasznalisa gyakran olyan anyagok, techni- kik és formal jellegzetességek megielenéschez vezet, melyekben dOntGen a Gjdon- 2 sigilleg és a komplexitis irinti intellektuslis bizalom érvényesill ly médon a mii- seaki-technikai fejl6dés hatisa az pitesactl tevekenység folyamatat gyakran a termi seetellenes Klima és viigitis fgavenyekent megvalésul6 mesterségesen szabilyozott ‘emberi kOrnyezet letrchozisira késztette. A problémak persze ily médon is megold- hatok, de az épitészeti terverés folyamatinak célja mindig a természeti elemekkel Sssrhanghan lev6 Kornyezet megteremtésc kell legyen. - psan latnunk kell, hogy a technol6gia esak eszk0z, nem végeel. A technol6gi- ban rejlé leheSségek esak tudominyos szintd kisGrleteken alapuld, elmélyale mun: ka eredményeképpen haszndlhatok fel a gyakorlathan. E munkival valamenny! kor- manyzatnak szimolnia kell. A magas szinten gépesitet technolbgial folyamatok vagy ‘4 magas szinten iparositott eljiissal elGallitott épitGanyagok felhaszndlasiban rejl6 nchézségek semmiképpen sem okozhatjak at, hogy a miiszaki diszciplina, vagy eset- leg tz epész épitészeti megoldis kényszerhelyzetbe keruljon a probléma megoldasa sorin. Sokkal inkibb arrol van s26, hogy e nchézségek alapvers kérdésként kezelen- dok a rendelkezésre all6 eszkbzk figyelembevételével hozott lehetséges terviavasla- tokban. Az épitesi technoldgkikban érvényt kell szerezni anak az elvnek, hogy az al- Kalmazott anyagok visszanyerhetk, az épitéelemek 4tepités és felojftés sorin tjea hhasznosithatok, 10. Megualésitas Alkéaisségl testlleteknek és a tervezdknek fel kell ismernitk, hogy a tervezés fo- Jyamata nem zirul le az adott viros vagy régi6 tervének elkészitésével. A korminyok Ea terver6k feleldssége az is, hogy elUsegitsék a tervek és az azok alapjéul szolg 16 telepiléspolitika végrehajtisae. A virosokra, az egyes virosi tertiletekre hat6 val- tozisok llands folyamata a kOzOsséqi testileteknek at is kOtelessegévé teszi, hogy a re Felilvizsgaljak, illetve kar- Litnuink kell aze is, hogy a tervek és fejlesztési politkik végrehajtasi folyamata so~ rin valamennyi virosi terdlenek és régionak egyensilyba kell kerilnie kornyezeté> vel, eréforristinak korldtaival és fizikat megjelenesével. 11. Varostervezés 6s éptiészet ‘Az Athéni Karta nem foglalkozot részletesen 22 Epitészeti terverés re nem vole saikség, hisven akik a kartat aldirtik, valamennyien egyetértettek aban, hogy az epiteszet nem mas, mint: ,jew savant des volumes purs sous la lumitre"*._ ‘A Ville Radicuse ilyen tOmegek egyuttese volt, a nyely, melyen sz6l, a kubista mét- rx Epiteszeti nyelve vol, teljes egyscgben azokkal a virostervezési koncepcidkkal és ‘megkézelitésekkel, melyek a virost funkcionilis részeire bontottak fel. jizedekben a modem épitészet elGrelépert, A {6 kérdés wbbé mir nem a2 egyszerd,tiszta témegek vizudls jatéka, hanem olyan erek Kétrehozisa, me- Iyekben a tarsadalom élni tud. 4 hangstly ma mir nem a kereten, hanem a benne fos lalrtartalmon, nem az elszigetelt kubuson — birmilyen szép é kifinomult legyen is a7 =, hanem a viros szdvetének folytonossigan van. 1933-ban az épitészeti objektum és a varos alkotorészekre bontisira tOrekedtunk, 1977-ben sje egyestendink kell az al- Kotorészeket, melyek eredeti kapesolataikb6! kimozditva elveszitették minden vitali- risukat és jelentOségiket. ja meek okos itéka 2 leayben™ 23s természetesen sem a varosépitészetben, sem az épitészetben nem. jelentheri a klasszicizmus, ,a prion” integriciojat Hatarozottan ki kell jelentendink, hogy a Beaux-Arts hagyomnyok feldlesstését cél- 26 legajabb irinyzatok a groteszkségig trténelmietlenek és emlitésre sem méltok. Minthogy azonban egves szimpiomak tz épitészeti nyelv elszegenyedeset jelzik, résen kell lenntink, hogy ne visszalelé, valamiféle XIX, szizadi eklektielzmushoz, hanem clére, a modern épitészeti mozgalom érettehb korszaka fele haladjunk. Hogy ponto- sabban fogalmazzunk: a harmineas évek, az Athéni Karta kihivisa ma is teljes egesee- ben évényes, ‘Mais igaz és fontos: a) a2 épilletek rendeltetésének, bels6 funkci6inak elemzése, b) a disszonancia elve, ©) a térid6 probléma \antiperspeltivikus” kezelése, 4) a hagyominyos ,€piilewdobo2” felbontas €) a szerkezctépites es az épitesz tijmaegyesitése Az épitészeti nyelv ezen fllandéihor, ,konstansaihoz" hoz kell rendelniink még, ett Da tér iddbey 8) az épulet, a varos és a tij wjbol val6 integréeiOja. ‘Atér idébeni kontinuitasinak elve Frank Lloyd Wright legjelent6sebb szellemi hoz ziyarulssa volt. Az elv megfelel a kubizmus dinamikus térid6 kepenek azzal, hogy az az Epilletwmegek mellett az ember dltal hasznlt werekre, a vizwalis érvékek mel tssadalmi értékekre is alkalmazni kell. Az €pulet-viros-tj Ujbol val6 integrici6ja vros és videk kozOrt létrej6U ij egység természetes kivetkezménye. Flot az iG ah- how, hogy felhivjuk az épitész tarsadalmat a modern épitészeti mozgalom trténett fjldésének megértésére s arra, hogy hagyjon fel annak az idejétmule viroskepnek sokszorositisival, mely monumentilis ,skatulyskb6I” dll, legyenck bar azok vertkall- sak vagy horizontilisak, atitse6ak vagy fényt visszavikrG26k. Az urbanizicié ti fello- sit fgenyli, az, hogy az exyes épilet ne legyen be- hhanem olyan alapelem, mely a viros kepénck kiteljesitéschez igényli a kontinuum elemével val6 pirbeszédet. ‘A ,befejezetlenség” elve nem uj, mara manieristik fOltértdk, s ezt vee kicobband cer6vel Michelangelo is. Napjainkban azonban az elv nemesak vizuli, hanem foként térsadalmi tartalmat hordoz. Az elmalt Gvtizedekben a mivészetekben ~ a zenét6l a képzimiivészetig ~dltalénosan az vole mpasztalhat6, hogy a mtivész nem alkot tobe belejezett méiver. Mell éhiton vagy az alkoc6folyamat hiromnegyed részénél. Igy a szemlél6 nem marad a mOalkotis egyszerti befogaddja, hanem aktiv tényezGve vali annak sokszilu dzenetében. Fz egyszertien aztjelenti, hogy a lakessignak a texvezé- si folyamat minden wakaszaban tevékenyen részt kell vennie, hogy ezzel a jovobent haszndlok eldsegitsék az épitész munkijinak integrilisit A ,befejezetlenség” szemiélete semmiképpen sem esdkkenthetl a virostervez6 é az épitész presziizsét. A relatvitis és az indeterminizmus elméletei sem esdkkenteuch a tudésér, Ellenkezdleg: ndvelték, a dogmatizmustol elszakad dist sokkal inkabbh mél- ‘ényoljék, mint a ,deus-ex-machina” hajdant hirdesGit. Ha a lakossigot bevonjuk az épi tésceti folyamatba, az Epitése tissadalmi fontossiga egyre élesebben rajzolédik ki. A visszacsatolis pedig esak ndvelheti és gazdagithatja az épitészetltaldlékonysigot, mint az Epitészek felscabaditjik magukat a belejezeuség akadémikus elOirisa all, képzel6- crejaket nagyban serkenteni fogja a populiris épitészet gazdag broksége (a gieeset is belegrive), az ut6bbi évtizedekben oly soka kutatore ,épitész neki épitészet’ Itt sem lehetéink azonban eléggé Ovatosak. Az 2 felismerés, hogy a kOznép dialek- tusokban is gurdag épitészeti nyelve sokat adhat hoz ax épitészi talélékonysiighoz, rnem jelentheti a ,népnyely” puszta utdnzssat. Az effajta, ma igencsak divatos megko- zelités legalibb annyira nevetséges, mint amiiyen pélaul a Parthenon utinasa lene 24 ne. A tényleges probléma messze All az imiticié Kérdését. Bebizonyosodort, hogy 2 piteszetttervexés leginkabb kilinomult, konvencioktol megsaabaditon szemléle- tea vitruviuszi szabalyok, a Beaus-Arts viliga, ugyanigy Le Corbusier wt elve™ 1921 {61 — természetes médon taldlkozik és olvad eqgive a népt idiSmakal. A hasendlok résavétele sokkal szervesebhe és igtvabb tehctt 8 ket épiteszeti nyelv =a magas kul tra" & a nepnyely ~ egymasra wlalasit. Monumentaltisuk miatt nchdnyszor 42 egyiptomt piramisokhoz hasonlitottik Pe- ru magaslatainak Osi emlckett. A seo mindset éreimében veut grandiGas megjclen€. sik alapjin igaz lehet a2 osszehasoniitis. De mig az elabhick a haldl emlckere, a fe idk dlesdségére, utdbbiak a Kozosség sedmira, a let emlékmnGveként épultek let Aesteson, hall 4 skon, két kUlonbOud ut, meiyet a két Orokkévaldsignak pile Sst ilizaiojelol ki maga seimra 25,A TORTENETI KERTEK KARTAJA, AZ UN. FIRENZEI KARTA, 1981 Bevezetés ‘Az ICOMOS.IFLA TOrténeti Kervek NemzetkOzi Bizoisiga 1981, mdjus 21-6n Ossze- fit Firenzében s elhatirozta, hogy kidolgozza a torcéneti kertek védelmének e viros- r6l elnevezend6 kartajit. A bizottsig measzerkesztette ezt a kartit, §azt az ICOMOS 1981, december 15-én azzal a céllal regisztrilta, hogy a Velencei Karta ezen 2 sajitos svakcerileten kiegészittessék, A) Meghatdrozdsok és szempontok 1a A torténeti kertolyan épitészeti & névényi alkotis, amely Wrténeti vagy mivészi seempontbol kozérdelc, Mint ilyen, miemleknek tekintend6, 28 ‘Atdrcéneti ker olyan épitészetalkotis, amelynek anyaga nbvény, tet £16, s mint ilyen: pusctul6 és megijithato, Megiclenése igy allando egyenstlyt hor. letce ax ev svakok cildikus valtakozisa, a természetfejl6dése és hanyatlasa, valamint azon miive= sdi és mesterséges Wrekvésck kéziut, hogy dllapotit dllandésitsak, 38 A Wrténeti kertet ~ minthogy mGemlék ~ a Velencei Karta szerint kell védeni. Ele- ven mtiemlekként viszont védelme egyedi szabilyokat hatéroz meg, egyedieket, ame- Jyekkel 7 a karta foplalkozik, 4g A torténeti kert épitészeti kompozici6jinak meghatéroz6t “teriletének alaprajaa és kulonbozé metszetei, = novenyzeti tomeget: azok lenyege, terjedelme, szineik jitéka, téebeli elhelyezke- de tou magassiga, ~epiten vagy di ~foly6- és dllovizei, az €g tikrdzbdése 58 Akert a elilizicié és a termésret kisz6tt szoros kapesolat kilejezie, gyGn svinhelye, ami alkalmas a mediticiora és az almodozasra, igy a vilig idealizilt ke rack kozmikus értelmet veszi fol, a s26 eredeti értelmében vett ,paradicsom", ami azonban egy kultira, egy stilus, egy korszak, esetleg ey alkot6 eredetistgérd Is ta- rndiskodik os A torténet! kert elnevezés éppigy alkalmazhat6 szerény kertekre, mint tervezett vagy tjparkokra. 18 A6rténeti kertet nem lehet elvilasztani vicosi vagy falusi, mesterséges vagy termé- szetes kornyezetet6l ~ fggetlenil atl, hogy van-e vagy nines kapesolatban épilet- tel. Ha van, Uigy annak elvalasahatatlan kiegeszit6je. 26 Bs A tWrténeti hely meghatirozot tj, amely emlékezetes esemény felidézdje: fontos wriéneti esemény suinhelye, hites legend vagy epikus hare s7lGhelye, hires fest- smény témaja stb, 9.8 A trténeti kertek védelme megkoveteli, hogy azonositésuk és nyilvantartisba ver tlk megtortenjék. Dillerenclilt beavatkozsokat igényel: karbantartist, konzervilist, restaurilist Bsetenként az eredeti illapot rekonstrukeiojat leher eldimi, A torténeti kere hiteles- ségét clemeinek alaprajza és womege hatdrozza meg, de a ndvényl és Asvanyi diszitS alkotelemek vilasztéka is B) Fenntartés, konzervdlds, restaurdlds, rekonstrukct6 10.8 ‘A tOrténedl kere vagy egy része fenntartisival, konzervilisaval, restaurilisival vagy rekonstrukci6javal kapcsolitos birmilyen beavatkozis soran egyidejdleg minden al- kot6elemre tekintettel kell lenni. A récaleges beavatkozs megvaltoztatna a kert epy- ségeinck kapesolatait Fenntartis és honzervdilés 1g A tirténeti kertek karbantartisa elsddleges s satikségképpen folyamatos feladat Minthogy a {6 anyag novényi, az alkotist pontos helyettesitésekkel, hossai tivon eik- likus Feltjftésokkal (wisszanyeséssel és a mar kialakult egyedek Gjjilietésével) lehet fenneartani 12.§ A periodikus péitlisok sorin a fik, bokrok, ndvények, virigok fijittigy kell meg vilasztani, hogy’ kilonbo76 botanikal és kulturilis zOnik fennallo és bevett szoka- sal azzal a torekvéssel vétessenck tekintetbe, hogy az eredeti fajcik megtartisra vagy felkutavisra kerljenek. 13.8 ct -grins reset képex6 Epitészeti, szobriscati, beépitett vagy smorgathato diszit6elemeket csak akkor lehet cltivolitani vagy dthelyezni, ha konzer- vildsuk vagy restaurilisuk azt megkiveteli, A verzélyeztetett elemek potlisi vagy restaurilisa a Velencel Karta elvet szerint tOrténjék, minden beavatkozis vszimat fel kell wintetni 48 A tOrténcti kertet a megfclel6 kOmnyezetben kell megdrizal. A fizikai kOmyezet bir. milyen megyaltoztatésa, ami az Okol6gial egyenstlyt veseélyeztetné, dikdGzendd. Az el5- inisok a kils6 és bels6 infrastrukturdls léesitményekre enyarnt vonatkoznak (csator- nizis, omizérendszer, utak, parkolhelyek, keritések, felgyeleti és mtivelési berende- ‘ések stb), 27Restauriilis é rekonstruket6 15.5 A toncéneti kent birmilyen restaurilisit, méginkibh eekonstrukei6t elmely ta- nnulmanyok elzzék meg, ezck terjedjenck ki aatasra, a szdban forgo vagy anal ker tckre vonatko76 dokumentumok dsszcuyGjtésére, hogy biztosthats legyen a beavat- kris tudomanyos jellege. A kvitelezés menkezdése elt a kutatist miiszakl trv RO ‘esse, amit alaposan tanuimdnyozzon és vtasson meg exy szakmal tenet 16.5 A cestaurilis! mdiveletnek tsuteletben Kell tartania a sedban forg6 ker Feld sét, Fhileg nem szabad egy-egy korszakoe misik rovistra elGayben részesitent, ki veve, ha a kert egyes részeinek leromlasa vagy pusaulasaallalmat nyaje a marad- vinyok vagy a vitatharatlan dokumenticiok alapjan keszil6 rekonstrubci6ra, FokO- ban kepecheuik esetlewes eckonstrukeid tirgyat & kertnek épuletkizel re ‘i, hogy ezalal egyséuak viligossa viljék. i 17.5 Ha egy kert teljesen elpusztul, vagy egymist kivetS periédusainal esak feltétele- zeut elemeit ismerjk, tOrténeti Kertre ulald rekonstrukei6t nem készithetnk. Hyena esetekben a hagyomdnyos formikra wtal6 mii a régi kert helyén, vagy akir ott, ahol kkert sose volt, az utalis vagy ij alkotis fogalmivalillethet6, de semi esetre sem mic nésiithet (Orténeti kertnck ©) Felbaszndlds 18.§ Ha az a szindlék, hogy a torténeti kert egésze megrekinthet és litogathaté legyen, a belépést akkor is korlitozni kell a terulet kiterjedése és éraékenysege fliggvenye- ben, igy Gwva meg a lényeget, a kulturilis dzenetet, 19.8 A torténeti kert — természeténél és hivatsindl fogya ~ békés hely elényben része- siti a természettel valo kapcsolatot, annak csendjt és hallgatasét. Ehhez az altalinos gyakorlathoz képest kivételesen képezhet kontrasztot a torténeti kert unnepségek svinhelyéul valo hasznilata. Ha erre keri sor, meg kell bai a Wriénett kert meg- tekintésének feltételeit, hogy a kivételesen tartott Unnepseg mag is fokozhassa a kert iewinyét, ne pedig eltorztsa vagy csokkentse at 20.§ Ahogy 4 mindennapi életben a kertekhez békésebb jétékok jl illenek, tigy az 6lénk é erdszakos jéxékokhoz, sportolishoz jobban illenek a pdrhuzimosan létesitett meg- felels teruletek, olyanok, amelyek gy tesznek eleget ennek a tirsadalmi igenynek, hogy a tOnGneti kertek s egyiitesek megorzését nem gaol 2g ‘Az évscakok dltal meghatirozou fenntartisi és konzervilisi svunkiknak, a hiteles- ség visszzilliisira szolgil6 Ovid beavatkozésoknak els6bbséget Kell élveznide a haszndlati szolgattatisokkal semben. A torténeti kert LitogathatOxdgsinak megszerve- ‘ését ala kell vetnia lényeg megévisa szabalyainak. 28 2.§ Ha egy kertet fl ves kOrll,tgy azt esak akkor szabad elt nick minden elérelathats kovetkezmennycl, amit ez a valtoztatas hangulatilag és ve elmiley exedményer D) Jogszabiilyi és adminisztrativ védelem Be A felel6s hat6sigok feladata, hogy a hozedért6 seakemberek véeleménye alapjin -meptegyék a tOrténeti kertek Osszeirisshoz, nyilvintartisahoz és védelméhez SZiks¢- ‘ges jogszabilyi és adminisztrativ intézkedléseket, Vedelmuket bele kell vena a katasz- teri tetvekbe, a tertiletrendezési és fejlesztésl tervekbe. Az isa felel6s hat6sigok fel- adata, hogy a szakemberek véleménye alapjdn biziositsak a Wrténeti kert fenntartasi- hoz, konzervilisihoz, restaurilisihoz, eseeg rekonstrukcidjihor szikseges pénz= ligyi eszkizo ket 24.5 At6rténcti kert a kulturils GrOkségnek olyan eleme, amelynek fennmaradisihoz, termésceténél fogva, 2 szakemberek illandé gondoskodasa saikst} ‘ezért, hogy ezeknek a személyeknek ~ irénészeknek, épiteszekne kerttervezdknek, botanikusoknak ~ a képzése megfelelé médon biztositva legyen. At. ris Ugyelni kellenc, hogy termesszenck olyan nOvényeket, amelyekre a Wrténeti kertkompovicidban srikscg van. 25.5 A trténeti kertek irdntiérdekl6dést minden olyan akci6val serkenteni kell, nick az Ordkségnek az érickelésct, jobb megismerését, meghecsilését elds; tartozik a tadominyos kutatis timogatisa, xz informicidk nemzetkbzi csereje & ter- jesztése, a kiadvinyok és az ismeretterjesctés, a kertek kizonség szimira val6 ellen= Grzot megnyitisanak Osztonzése, a teemeszct és a torteneti OrOkség ieinti érzékeny- ‘ség felkelesét szolgil6 tGmegtijékozatis. A legjelesebb wrténeti kerteket felvételre kell javasolnt a vilig kulturilis Orokségének listijira Megiegyzés: exek a vilig torténeti kertegyatteseire vonatkor6 javastatok. Ez a karta uidlag Kiegészithers a kulnbdz5 kertek sajitossigainak megfeleléen, tipolégidjuk Ovid lefrisival egyitt.A TORTENETI VAROSOK VEDELMENEK NEMZETKOZI KARTAJA Washington, 1987 Bevezeté és fogalommeghatarozasok A vilig valamennyi virosa ~ akir spontiin fejl6dés, akir tudatos wervezés erediné- nye — torténet viros, mert tortenelmileg meghatirozott tarsadalmak anyagi kifejez’- dese. Ez a nemetkozi karta a virosokra vonatkozik, kiesikre és nagyokra, ezek centru- mmaira és trténeti virosnegyedeire — beleérive természeti vagy épitett kornyezetaket amelyek dokumentiljak wrténelminket, Sraik a virosi cWvilizicié hagyomnyos Es sajitos értékeit, mégis silyosan fenyegett Oket a fizikai Leromlas, értékcik elvescté- se, akar a lebontas is. Minder — fuggetlenall a kilinbéz6 tarsadalmi formaciokt6l — Sparositissal egytt jaré urbanizacio mind ltalinosabb kovetkezménye. ‘A MUemalékek és Tménett Egyattesek Nemzetkiri Tansesa (ICOMOS) szembené: ‘ve © drdmai kihivissal, kulturills, gizlasigi, tirsadalmi ériékeink jovatehetetlen pusz- tu irosok védelmének Nemzetkézi Kartajit", az 1964. évi Velenced Karta ~ a ,Mtiemlékek és tOrcéneti egytttesek konzer vildsinak és restaurdlisinak Nemzetk6zi Kartija” ~ kiegéscitéseképp, melyben meg- hatirozza a wWrténeti virosok jellegeetességeinek meyOrzését szolgalo modszereket és eszkozoket. Mindezzel az egyen és a tirsadalom életének harménidjat kivanja szol- gilni— hiszen ezckben testesil meg az emberiség emickezete, bizwositva az aki ese- Kélyebb ~ értékek fennmaradisit is ‘Az UNESCO-nak .A triéneti és hagyomanyos egyuttesek védelmérdl s napjaink dletében bewhte serepérsl” $2616 1976-08 varsbi-nairobi konvenciSjival és mas nemvetkGzi okményokkal megegye76 médon a torténett vdrosok megérzésér tartjuk védelmilk, konzervalisuk és restaurdlisuk salkséges mércéjének, xz egységes fell6- dés és a mai élethez t6rténd harmonikus illeszkedés kilejezSdésének Elvek és cétok 1. AtOrténeti virosok és virosnegyetlek védelme csak akkor lehet hatékony, haa mine denkor! yacdasigi-irsadalmi fejlesztés szerves részévé valik, ha a regional rostendezési terverés minden szintjén szimolnak vele 2. A wiros wrténedi jellegénck védend6 érékeit az anyagi és szellemi elemek dsszes- sége alkotja, kivltképpen: a) a telkckbdl és 27 ureahalézatokb6l adéd6 virossziv b) a viros kUlnb6z6 terdleweinek: a beépitet, tires és zdkdteriileteknek kiles6- nds viszonya, ©) épilletek Kils6 és bels6 formala, megjelenése, ahogyan azt a szerkezetek, témegek, stilusjegyek, formak, anyagok, szinck és diszitések kifejezik, 4d) a viros KolesOnhatisa természetes és mavi kOmnyezetével, ‘) a viros hivatisinak ~ rOreénelme sorin szerzett — ismertetGjegyel Ezen értékek barmilyen sérelme a térténeti virosok hitelesseget ssn al 3. A meggrzés csak abkkor leher sikeres, ha az egész wiros Inkossiga részt vesz és kOzre- miikidike benne, e2ért minden eszkozzel erre kell Gsabnozni, és fel Kell kelteni a nemzedékek felelésségtudatit. Soha nem szabad szem el6l téveszteni, hogy a tore neti virosok és virosnegyedek megdrzése elsSsorban lakoikra tartozik. 30 4,4 tOrténeti varos vagy virosnegyed védelmét mindenkor a megfontoltsig, érzé- kenység és pontossig,jellemezze. Kerulni kell mindenféle dogmatizmust és min- deen lehetséges eset valamenay sajstos viltozataval szdmolni Kell Médszerek és eszkizike 5.A timténeti virosok és virosnegyedek védelmi munkiinak terveit multidiszeip- liniris viesgilatok el6zz6k meg. A védelmi tery feleljen meg az adottsagok régésce- i, trténet, épitészeti, miiszaki, szociolégiai és gaudasigh elemze ‘meg az akcidik iranyit képzelésekben, Biztosisa a wreéenett ne bi részével, Hatdrozza meg, mely Gpuletcket vagy épiletegyutteseket Kell fetétle ‘nll megvédeni, melyeket kell -a lehetSséy biztositisa eveten — konzervalni, é me- Iyeket leher kivételes esctekben lebontani. Mindennemd beavatkozis cl6tt ponto- ssan dokumentaln! kell a meglév6 allapotor. A tervet a lakossignak kel jOvahagynia. 6. Hla még nines jovihagyort védelmi tery, a mepraés sxikséyes akeiitajelen és a Velencei Karta elveinek és modszereinck figyelembevételevel kell elvegezni. 7. A tOnéneti virosok és virosnegyedek megSrzése az épilletek folyamatos karban cartisat igényll, 8, Mindennemg tj rendeltetés legyen dsszhangban a tOrténct viros jellegzetesséxe- vel, de a varos feleljen meg a mai élet igényeinek is, rendelkezzék a srilkséges infrastrukuuiraval és kozmivekkel 9. A lakisviszonyok megjavitisa a védelem egyik alapvets eélja 10, Ha az épiletek stalakitisa vagy Wjak épitése vilik szdkségessé, minden gj elem tarssa tisztcletben a meglév6 térbeli rendszert, annak ardnyalt é léptekét, a2 Ot Allo épiiletek mindséget és Grtékeit. A korcarsiclemek — ha nem zavarjik a7 e@yit- tesek harménisjét ~ hozzajrulhatnak annak gazdagstésdhoz, 11, A torténeti vérosok maltjinak jobb megismerését closegithetik a régéscetifeltéri- sok és az igy talilt maradvinyok bemutatisa, ha mindez nem zavarja a virosszer- kkezetet és virosszbvetet 12..A torténeti virosokban és virosnegyedekben szigorian seabilyozni kell a jérmé- forgalmat, a parkoléz6ndkat pedig Ggy Kell kijellni, hogy azok ne rontsak a tOr- téneti egytitest és kbenyezetét 13. Aregionilis és virosrenderési tervekben el6irdnyzott forgalmi utak nem haladhatnak keresail a tréneti viroson, de bizzositaniuk kell jé megkézelithewsséget, 14, Mindent meg kell tenni a trténeti virosoknak a természeti katasztrofiktsl é ‘dliinb02b karosodasoki6l (kulondsen a levegdszennyezsdEst6l és a vibriciSt6) vald megrédéséért. Ez nemesak az épitészeti Orokség, hanem a lakossig biztonsé- a1 és j6 Gletk6rilményei szempontjabol is fontos. A természeticsapasok megel6- ését és a2 okozott kirok helyreillitisie célz6 intézkedéscket be kell épiteni a vé- delem specidlisfeladatai kizé. 15.A lakossig részvételének és egyutumikodésének biztositisa érdekében az dltalé- ‘nos felvikigositast mar az iskoliskorban el kell kezdeni, E16 kell mozditani a ki Lonb6u6 tirsadalmi szervezctek résevételét az Epitészetl Orokséy vedelmében, a restaurdlis és konzervilis k6ltségeinek elGteremtésében. 16.A meg6rzés ~ a véclelmi munkik idevig6 szakmdiban ~ specilis képzés létreho- visit igényl 31IRANYELVEK A MUEMLEK-, MOEMLEKI EGYUTTES- ES MUEMLEKI ‘TERULETVEDELEM OKTATASAHOZ ES TRENINGJEIHEZ, 1993 A Milemlélek és Miiemléki Egyittesek Nemzetkizi Tandicsa (ICOMOS) 1993. jie us 30.—augusztus 7. kOzOU Sef Lankin, Colomboban megrartott kongressusa ~ megjontolea wt a tig Srdkséget, amely a mMemlékek, maemleki egyuitesck és mé- emiéki terdletek fogalmaba tartozik ~megfontoloa az exen rdkségi mindségck konzervilisihor stikséges tevekenysé- zgek és beavatkozisok nagy valtozatossigit és annak sziikségességet, hogy ezek ite nyitisira egyséxes discciplina szolgiljon; ~felismerve, hogy a konzervilisi folyamaiok egységes diszeiplindiban sedmos kiilon- baz6 szakma kell, hogy egyiitimdkodjék, és hogy a munkilatok sonin j6 kommuni- kkicid és dsszchangolt tevekenyséx biztosittathassck, 2 megiclelé képzetiséyet & ‘gyakorlator ki = figyelembe véve a Velencei Kartit & hogy a tréningcket kidolgovo imtézményeket és szervezeeker el kell Lit impon- tokkal, tovabba annak elosegitésére, hogy definiljanak és kifellesszenek oly kr \ériumokat €3 szabilyozott szinteket, amelyek minden kozsscghen és régidban, specifikus kulturalis technikai kiverelmenyként alkalmazhatGal; elfogadja a kivetkexd iranyeiveket, és terjesziésre ajdnlja a megfelel6 intézmények, scervezetek és hatdsigok samira Az irdnyelvek célia 1. £ dokumentum céija, hogy szabdlyozott szintek és ininyelvek lefekterését segitse €l6a miiemlekek, memIcki egvittesek és az 1972-ben elfogadout Viligordkség-lis- ta sverint kulturilis Orokségnek tekintett teruleti egylittesck konzervalasaval kap- csolatos oktatis & tréning Szainnira Konzervdlds 2.4 kulturilis Grdkség konzervilisin ma azt értjk, hogy megmaradunk a kéenyezctt s kulturlis fjlOdes atakinos keretein belil. Fenntarthac6 kezelési stratégidk, ame: Iyek valtoztatast céloznak meg, de tiscletben tart a kuleurilis Grokséget, meg] vanjak a konzervilisi megkOzelités és a korszerd guzdasigi és szocilis cok, s6t még a turizmus szempontjainak integrals is, 3. A konzervilis célja a kulturilis 6rokség életének meghosszabbitdsa és ha lehet, a benne foglalt mavészi és trténelmi Gzenet tisziizisa, hitelesség- Cs jelentéstartae lomevesztés nélkil. A konzerviis humin és természettudomanyos tanulményo- ‘sea, valamint médszeres kutatisrs alapozott kulturalis, miivészi, milszaki és kéz- iipari tevékenység. A konzervilisnal tiszteletben kell tartania a kulcurilis kKon- textust, Oktatdsi és szakképzési programok és tanfolyamok 4, Ki kell alakitani a kulturlis Orokség egységre és teljességre tind meghdzel sealkemberek, kivitelezSk és hat6saigok altal egyarint tisztelethen tartand6 kulturlis pluralizmus és viltozarossdg alapjin. A konzervilés a megfigyeles, elemzés és szinte- tizdlas kepességét koveteli meg, A mGemlékvédlének minden gyakorlat evékenyse 36 5. 96 dthaté kulturilis tudatosségon alapulé rugalmas, im pragmatikus szemlélettel, megfelelé tanulisaggal és képzetiséggel, jGzan ielOképesseggel, j6 arinyérzékkel & a kbzOsség igGnyei irinti érzékenyseggel kell rendelkeznie. Ex az interdisreiplinais tevékenység nagy svakmai és gyakorlat fitassagot feltetelez Konzervilisi munikilatokkal esak olyan szakembert szabadl megbizni, aki kompe- fens ebben a sajdtos tevékenységben. Olyan szakembergirdat kell oktatassal és szakképzéssel kialakitani, amely kepes leszs = miéemléket, eyyittest és mélemléki teruletet értelmezni és ezek érzelmi, kultu- fils és hasznlati ertekée meghatarozni; imiiemlékck, egytittesek és miiemléki terdletek Wrénelmér és ted megérteni, hogy meghatarozhassa identitisukat, védelmuk megtervez telmezhesse a kutatisok eredményei megérteni a miiemlék, egyattes és miemléhi vrilet elhelyezkedésér, tartalmst és kkornyezetet mis épiletek, kertek vagy tak vonatkozassban; ~ megialilni és felhaszndln! minden, a tanulminyozandé miiemlék, egyittes és mé- ‘emicki tertlet szempontjibol relevins hozziférhets informaciot, megérteni és clemezni a mifemléket, egyaittest és miemléki teruletet mint egy komplex sziszaéma =a meplelelé beavatkozis bizisaként a pusztulis kils6 és bels6 okait diagnoseti ‘alni, ~ellendrizni és a nem szakmabeli olvasé semana is értelmezhets grafkai eszk- ‘okkel (pl. vizlatrajzokkal és forskkal) illusatrale jelentést készitent a maemle ekrd, egytittesekr6l és méemléki reraletekr6 smerni, erteni és alkalmzni tudni az UNESCO-egyezményeket és ajinlisokat, vvalamint az ICOMOS-kartakat és mis elismert kartakat, rendelkezéseket € aja. lasokat; = kos euikai elvekre alapozottan kiegyenstlyozott véleményt form €s felel6s- séget vallalni a kulturdlis Grokség hosszi viv helyzeréért, = felismerni a scaktandcsadist igényl6 eseteket, és meghatarozni azokat a terilete- ket, amelyekhez tovihbi szakemberck tandesira van szikség, pl. falfestmenyek, szabrok és mas mivésel vagy torténelmi ertékkel kapesolathan ésivagy anyaggal 6s szisztémaval kapesolatban; = szaktandcsot nyéjtani a karbantartist &s gondozast stratégiatillewen és a miiem- lékek é tartalmuk, covibbi a miemléki teriletek kornyezeti védelmének & megévisinak menedzsclés! stratéglairdl; ~dokumentalni és azt hozziferhetve tenn, ~ multidiszciplindris esoportokban ésszerden egyiitimikidni; = képesnek lenni egyitt dolgozni a lakosokkal és a hat6sdgokkal, valamint a rerve- 26kkel a konilikrusok feloldésiban és a konzervilis stracgidknak a helyi igényele hz, lehetSségekhez és forrisokhoz igizitésiban, A tanfolyamok célja Igény van a konzervilisi megkOvelitésekeil és felfogisokrél kialakult tudisanyag megosatisira mindazokkal, akik kOzvetlen vagy kozvetett befolyéssal bienak a kul: turilis vagyonra, A konzervilisi gyakorlat indetridszciplinaris tevekenység, ebbdt az kovetkeztk, hogy a tanfolyamoknak is interdiszciplindrisoknak kell lennidk. A szakemberek az egyetemi végzettségtick is sa specializilt kézmévesek is -, mind2zok, akik mir megszerezték a okisos képesitéstiket tovibb képzendok, hogy konzerudlds! szak emberekké valjanak, s ugyanigy 220k is, akik a wrréneti kOrnyezetben kivinnak ‘kompetensen dolgoznt 7a 10, 4 1B. Ma 15, 38 A milemlékeseknek bizositantul: kell, hogy minden szakmunkis, minden kizrem6- kod felismerje a miiemlek és miiemiéki terdlet jelentd A katasarofikésziltség és kulturilis vagyont ért kiresbkkentés médszer 4 tdavédelem erdsitése és javitisa, vagy mas bizzonsa! imézkedések, a A hagyomdnyos szakmnak értékes kulturlisforrisanyagot képeznck. A mar magas scintd mesterségbeli cudassal rendelkez6 mesterembereket tovibb kell képezni a iiiemiékvédeimi munkiban, megismertetve Oket mesterséauk trténetével, «Or- ténelmi részletckkel és eljarisokkal és a miemlékvédelem elméletével, ezen be- dl a dokumentilis igényével. Nem kevés tOrténeti mesterségbeli tucase uj Kell éleszteni. Az oktatds és szakképzés szervexise A kivint képzés és szakképzés elérésének sokiéle kielégité médszere lehetséges. A valtozatok a hagyomdnyoktol és a tOrvényi szabilyozasto, valamint minden kul- turilis Ovezet adminisztrativ és guzdaségi visconyaitél fuggenek. E16 kell segite- \ink a orsziigos imézmények kztt, valamint a nemzetkGi seint, at) okt tisi és képzési modszerekre vonatkoz0 dtletck és velemények eseréiét. Ehhez a cserchez egyének és intézmények kozremak0d6i halbzatara van szikség. rédelmt nevelésnek és a milemI¢kyédelem problémai irinti érzékeny- isinak az iskoliban kell kezdGdnie és az egyetemen, sOt azon il is seg kiala Tolytat6dnia Kell. Ezeknek az intézményeknek fontos szerepik van a vizuilis és Jaulturilis tudatossig fokozsiban, kulturilis drdkségunk clemei megértési &s &r telmezési képességének a javitiséban, valamint a szakmal képzés és oktatis majda- fi részwvevbinek kulturilis felkészitésében. Batoritani kell a szakkepaés gyakorlad oktatasit is Folyamatos szakmal tovibbképzéssel Iehet a szakemberek alapvets képzetségét fe} leszieni. Hossai é kOzéptind tanfolyamok, melyek a nagyobb kozpomtokban bizo- nyulnak hasznosnak, 2 magasabb szintd oktatis ért¢kes eljérisal. ROvidebb cantor Iyamok nem oktathatnak szakmal ismereteket, nem nyijthatjie a konzervilis lenye- ‘gi megértésct, de befolyasolhatjik a hozziallst, és bevezethetnek az épitet és termé- Seeti kOmyezet meg az ott talllat6 targyak gondozisa koncepeiojiba és techikiiba. A tovibbképz6 tanfolyamok részveybinek magas szinvonalii seakembercknek kell lennidk, akik szakiranya képesitésvel és szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A tanfolyamoknak multidiszeiplinarisnak kell lenniuk, kotelez6 alaptantirgyakkal és vilaszthatoakkal, hogy a hallgatok tovabb specializélodhassanak, éswvagy potol- hassdk az eredett képzéstik esetleges hiinyossigait. Ajdnlatos a seakmal tovibb- képzést gyakornoki munkaval kiegesziteni, ‘Tamogatni kell legalibb egy, szakképzéssel és oktatisal, szakmai tovibbképzésck: kel foglalkoz6 intézmeny életre hivisit minden orszighan vagy orseagesoporthan. Meglehet, hogy egy teljesen kompetens mtiemlékvédelmi seolealtat6 rendsver ki- alakicisa évizedeker is igenybe vehet, exért sedkségessé vilhat olyan kulénleges r0- Nid tiv rendszabilyok bevezetése, amelyek Wj keademényezésekkel disitanak m: létez5 programokat, hogy igy tljesen kifejlett Gj projektek jojienck Ketre, Tamogat- ri kell vabba a tandrok, seakemberek és hallgatOk orszdgon bell, régidbell és remezetkzi eserejet. Feltédlentil szikséges, hogy a seakéntOk folyamatosan éetckel jeka képeés! programokat. Mire van szitlség? 16, A szakmal ovibbképaéshez szilkség van: va megkivane szinvonald, meglclelé szirnd résuavevOre, desis esetben 15-25 fre; = egy Willis koordiniorra, akitclégsCges seimt adminiszaratiy személyzet sewit, = instraktorokra, akilnek a milemiekvédelemben alapos elméled ismeretuk é gyakor- Jat tapaszalatuk, valamint tanitisi adouséguk van; = jo felszerelt infrastruktisdra, amely audiovizuilis és videoberendezésse elltott el adétermekbél, stidiGkbol, Iaborat6riumokbol, muhelyekh6l, szeminariumi szobske bbl, irodakt all; = konyvtiera és dokumenticiés kéizpontra, amelyek referenciagyiijteményhez, Koordi+ nal kutatishoz és seimitogepes informicidbzishor vald csatlakozist tesznck le t6e; = végil ara, hogy éssverd tivolsigon bell Gs milemleki teriletek. 17, Amdemlékvédelem a miemlék, memlékegyuttes, miiemlékt terilet és elhelyez- kedésik megénéschez szkséges dokumenticién alapszik. Minden orszignak rendelkeznic kell kulturilis Grbkséget kutat6 és az arra vonatkoz6 konzervalisi tevékenységer szamon tard intézetre é levéltirra. A tovabbképz6 tanfolyamnak ‘a nemveti szinten meghatirovor archivalisi felel6sségen belil kell dolgoznis. 1B.A tanfolyam részrvevdinck esetlegesen koleségtGritést kell juttatni, mert a mir ‘seakemai gyakorlattal bird hallgatoknak lehet mas személyes korelezcttségul is sgyenck mlemiékek, mfemlékegyattesek 39NARAI DOKUMENTUM A HITELESSEGROL, 1994 Bevezeté 1. Mi, a Naraban Gapénban) Ossvegyille szakemberek Gdvév6lni kivénjuk a japan hae tosigok nagyvonaldsagit és intellektuilis érdekiGdését, amivel lehetove tettek, hogy egy nagyon is aktuilis frumon kihivis tingyiva tehessik a konzervalissal kkapesolatos hagyomuinyos eszméinket, hogy vitathassuk litokGrunk kiszélesitésé- nick dtjait é lehetdségeit, s ezzel nagyobb meghecsilést biztosithassunk a sokte kkultdra és drOkség konzervélisi gyakorlatinak, 2. Egyuttal méltsképpen tidvozOln! kivinjuk a vitinak a Vikigdrbkség Bizottsig dleal javasolt kercteit. A bizouség az eldterjesztett javaslatoke tanulmanyozisa sorin sakségesnek talalta, hogy értékelje a kulonbo26 orszagok kuleurilis €s ties éniékeit a hivelesség szemszge6h. 3.4 Narat dokumentian a bitelességrdl wz 1964-¢8 Velencei Karta szellemében fo gant, Arra épill és azt eyésciti ki, gyelembe veve azt a kilbnleges jelentéséget, amelyet a kulturilis 6r6kség majd mindenhol betole napjainkban a vilagban, olyan vilighan, amely egyre inkabb dldozata a globalizélédisnak és a homoge- nizilédisnak, ahol a kulturalis identitis keresése er6szakos nacionalizmust, « ki sebbségi kultirik elnyomasit valthatja ki, a konzervalisi gyakorlat hitelességének rvényre juttatisa lényegi hozzajdrults az emberiséy kollektiv emlékezésenek tise tizisihor és megviligitisihoz, 4 A kulturdlis soksziniiség és az OrOkség soksziniisége 5. Viligunkban a kultGrik és az Orokség sokszintisége az egész emberiség szellemi és intellektualis gazdagsiginak massal nem potolhaté forrisa. A kulsurdlis és Orok- segbeliviltozatossagot, mint az emberi fejl6dés lényegi aspeknusit, az egésr vile ‘gon védeni és fejleszteni kell 6. Akulturilis Orbkséy sokszintségének idabel adni a tisztcletet mas kultdraknak és mas clemédoknak. Abban a esetben, ha a kulturilis éniékek osszetitkizésbe kerulnek egymissal, a kulturilis viltozatossig tiszteletben tardésa minden fel kulrurilis értéket legtimitisdnak elismerésct igeny= i téebeli dimenzii vannak. Meg kell 7. Minden kultira é minden térsadalom sajdtos formakban és eszk6zdkben fejezt- dik ki: targyiasultakban €s szellemickben. Ezek alkotjik rokséyet, s ezt kell tiszte- lethen tartani. 8, Fontos hangsilyozni az UNESCO-nak art az alapvet6 elvét, hogy a exyesek kultu- tls Groksége egyben mindenki droksége is. Ennélfogya a kulturilis orokségért va 16 felelosség és tOrdides fOkEnt azé a kulturilis kozosséné, amely létrehovta azt, de ae is, amelyre az ra van bizva. Ez azt jelent, hogy 2 kulturilis Srokség kartaiho ¢ konvencisihoz val6 esatlakozis egyet kell hogy jelentsen e kartdkon és konvenciG- kon alapuld kovelezettségek és clvek elfogadisival, Minden kozisségnek egyen: ssdlyt kell teremtenie a sajic kOverelményei é mis kbzdsségel kit, hacsak cz a leerejott egyensily ald nem dssa alapvet6 kulturilis értekeike, 40 Erték és bitelesség 9. Barmely és birmely korbdl szirmaré kulturilis drbkség konvervilisa esake a Grdkséget meghatiroz6 ertékekkel igazolhat6, Eueknek az értckeknek a Iehetd legegzaktabb ésvlclése tGbbek kizdw attol fgg, hogy a roluk s2616 inforaciok ‘mennyire hitelt érdeml6ek. Ezen adatok forrisanak ismerete és megestésc, Ossze- fggésben a kulturalis Orokség eredeti és KesGbbi jcllegzetességeivel, mindlenneke értelmezése jelenti elengedhetetlen alapjat annak, hogy valamit hitelesnek ismer- hesstink el. 10. Az igy elfogadott és a Velencei Kartaban kinyilvinitot hitelesség az érékek Kenye- ‘gi meghataro76 tényezoje. A hitelesséy megértésének alapvet6 szerepe van a kul- turdlis Grokséggel kapesolatos mindentajta tanulmny, x Konzervakis| vagy restau rilisltervek, nemkilonben a viligorokséggé nyilvinitasi eljiris vagy barmilyen, & kulcurilis Grdkségre vonatkoz6 inventariziei6 esetében, LL. Az Orokség értékeinck megitélése, de éppiigy a rijuk vonatkoz6 informéciés for- fisok hihetOsége kultdrirOl kuledrira viltozhat, s6t e7 el6fordulhat még azonos ‘kultdrin belil is, Az érték és hitclesség megicélésér ennélfogva nem lehet merev kovetelményekre alapozni, Fllenkezdleg a kultdrak sokasiginak tisauclete at ki veteli meg, hogy az Orokscget annak a kultGranak a bsszellguésében havirozaule 6s itéljak meg, amelyher a tartozik 12, EbbOI eredéen kaldnlegesen fontos és sUrgds, hogy elismerjik minden kulvit- bban azokat a sajitos jellegzetességeker, amelyek az Orokseg értekeire utalaak. Epp: ‘gy az ehhez tartoz6 informécids forrisok hitelességet és valédisigat is 13,4 kulturills Ordkség természetéhdl é kulturilis artalmibél eredéen a hiteleség ‘megitélése az informecids forrisok széles kivrevel lige éasze, E forrisok vonatkoz- hhatnak @ koncepcidra és a forméra, az anyagea és a tartalomra, a hasen‘latea €5 a funkci6ra, a hagyomdnyokra és a technikira, az elhelyezésre és a telepités szellemiségre és a benyomésokra, «2 eredet illapowa vagy area, amive 4 Wor lem folyaman valt, a informiciés forrisok és kalsGdleges vonatkozisa- ira, Ezek a forrisok lehetdvé tes is Grokseg sajaton muveszi, trténet térsadalmi és maszaki jelentSségenek meghatéeazsit Definiciok Konzerudlds: minden olyan léket, megismerjak rorténet s€ges, a restaurilisat és revalorizilisit is. Informaciés forrdsok: minden, a memlékre vonatkozé irott, sedbell, kept forris, ami lehet6vé teszi az emlel -setenck, jellegzetességeinek, jelentdségenek & tWrénetének megismerését. nek axa célja, hogy megerisiik az em- itositsuk anyagi mivoltat és ha sake aUJ ATHENI KARTA, 1998 A Varostervez6k Eurépai Tanacsanak (ECTP) tervezési iranyelvei ‘Az Athéni Karta viligméreti hatisa és alkalmazisa rosok és telepilések szerkezetthen, és szikséxess€ tettck egy dj karta meglogalma- Zisit, Ennek 2z Gj kartinak jobban meg kell feleinic az elkOvetkezend6 évtizedek ki hivasainak azzal, hogy a polgarokat sllitja a politikai események kéizeppontjaba. A vic meg. Az ECTP szemszogel remiése, ha meg akarunk feleini a ma és a joy6 genericid kulturilis é szocili anyeinek. Az ilyen médon megvaltozott Kent mUkOd6 varostervez0 6 struktirik és viszonyok ‘mesteri” szerepet, neki itt a fejl6dést kell IehetGve tenni és azt szabilyoeva Atervezénck kell a viros oj feladatait definidlni, heluledt fakadva tenni, és a part- nerekkel a pirbeszéder helyi, nemzeti és eurdpai santen megteremteni. A vérosok febdését sokféle csoportosulis és érdek havirozza meg. A wervez6 feladata abban reli, hogy elképzeléseket vazoljon fel a jOvGrdl, kérdéscket vessen fel a j6v6 lako- inak és kindljon motivaciot, ‘Atervezés dllands folyamatihoz a karta csupin a kezdetet mutatja meg. Az ETCP a harmadik bekezdésében a .felismerések és ajinlisok” els6 mondat kotatja ~ tervezdkre, politikusokea és mis személyckre ~, akik x eurSpal vos jOv6- jével foglakoznak. Célunk, hogy ezcket 1 ajinlésokat rendszeresen ellendrizzik & négyévenként tovabbiejlessvuk, hogy értékeljake a kezelési terdletek viltozisait 6s a terverési médszerck strukciravdltozasait Eurépaban, Roviden s2élva az Uj karta ~ meghatirozea az aktualis virosi kezelési ceriletet (1. szakas2), =a varostervezOk scerepét Gsschangolja a kezclési teraleick kidolgovdsiban (2. seakasz), ~ Irényelveket ajénl a tervez6k és a kilnbéz6 szinten milkdd6 politikai déntésho- 26k szimara (3. svakas2) INGtelek kozStt ax irdnyit6kent és koordinator- 6 swereper jltszik. Az uj karta 10 cary I. Aktudllis kezelési teriiletek VAROSOK és KORNYEKUK sztimara Bevezetés 41.1, A mai eurdpai viros problémakkal és kényszerliségekkel keri Osszeitkiizés amelycket a tervezés sorin kell feloldani. A 90-es években az Europai Bizottsag (EC) jelentései sorin, majd az ENSZ, 1996 jGniusdban, Isetambulban megrende- ett Habitat Il. konferenciajén formaldott kia virosi kezelésiteruletek fogalma, A bizottsig kiemelkeddbb jele = Old Irat a virosi kOmnyezetrol (1990), = Europa 2000. Kitekintés a telepulesi terdlet fejlbdésére (1991), = Europa 2000+. Eyuttmakodés az eurdpai teruletfejlesztésben (1994), —Fenntarthat6 fellbdést: curépai virosok. A virosi kirnyezetet tanulminyoz seaként6 esoport jelentése (1996), 31ivea véleménynyilvés [A jelentés rogyiti, hogy 22 eurdpai virosok igenylik a fejlodéshez a jal kona sratégiat, amely’szmitisba vesei az EU politikajat é» kompetenciaia A bizousig 1998-ban Osszehiv egy ,virosférumot", hogy pontosan meghatiroz ‘aa kérdés pozitiv kezelésée tdmogats feladatokat 1.3, Osssességeben a jelentés egy sor olyan témat nevezett meg, amelyek a kirajzolodo kezelési terletekre vonatkoznak. Ez négy kulesfontossagu teriletet jell meg —a guzdasigi versenyképesség és munkaerdpiac timogatisa, tgazdasigi és szocilis Osszetartis pirtolisa, Koclekedés és 1z ,Eurdpit dtszel6 hildzat” (TENS) javitisa, fenntarthat6 fejlddés és az életmindséy timogatisa. 1.4, Az ECTP varosi kezelési teriletekre vonatkox6 vizsgilata a kOvetkeaS fejezeteke| ben, tematikus tagolisban keril tirgyalisra. Az elemzés megerdsit sok, 22 Eu rOpii Bizortsig dltal megfogalmazott témat, 68 felsorol szimos, ‘talunk jclens ipesolbd6 pontot Demografia és laksitgy 1.5. Burpa demogrifiai szerkezete az elnnilt Otven évben dtalakult. Bar jéllehet, hogy aggaszc6, robbanisszerd sailetésszm-ndvekedés nem kOvetkezett be, 3 haztartasok szima mégis jelent6sen novekedet. Ezt a jelenséget kilonboz6 ie 26k Hincolata idézte el6: a vilisi szdzalek novekedése, a kes6i hazassigh0- és, ax egyszemélyes hazcartisok szimanak emelkedése, 4 magasabb élet(kor) €5 4 jobb eleimindseg. Feleletet kell taldIni az Uj haztartdsok elhelyezkedésére € Osszetételére vonatkozGan Europaban, valamint ezek kOrnyezetvédelml szempontok szerinti kezelésére is. A képet osszetettebbé teszi a nemzetk0 svindorlas”, ami a munkaerdpiac tovibbi nyitasival ktléndsen Europan bela ‘oval sik. A problémat befolyasoljak a globalis népmozgalmak 5 a 10> ‘megek mozgis is, 16. szoctilis lakisellitosig minden eddigi hagyominya é tapasatalata ellenére| szimos eurdpai virosban még sok teend6 van a hajléktalanok, a szegények, az Gregek, a gyermekiiket egyedul nevel6k, valamint a kulonbéz6 kisebbségi nép- esoportok korében, hogy biztositsik lakéterulettel, munkaval 6s koz0sséa kap- csolatokkal val6 ellitottsigukat, Ezek a feladatok a varostervezés fontos kompo- nensei és a jov0 nagy kihivasait jelentik. Sevetdlis feladatok 17. A demogrifiai viltozisokkal parhuzamosan az eur6pai virosok szocilis struke Uirii alapveten megvaltoztak, A megfigyel6k szimira egyre jobban ismert, hogy a szociilis esoportok kulnbozdsege folytén ndvekszik a vicost élet vital tisa, amelyet a koresoportok, etnikumok és anyagi javak is befolydsolnak. 1 létrejOnnck multikuk is Cs gauasigl clevenséget hozea magukkal, de masrészt ugyanez néhiny virosrész, szomszédsig svaimara hétranyt, szegenysé. ‘get, seocidlis kirekesstést is jelent 18, Ezzel egy iddben alapjaiban megviltoztak az életminta és a lakisok inintl elvé- -Fisok is, €5 a étezi a lakissal valo ellicousigra és a tervezésére regionals ki 52 rakterisztka, az a kultucls kilonbséger Gletmédon és kimin nyugszik. A ter- vyezési feladatok a szocidlis fenntarthatésiggal foglalkoznak abbol kiindulva, és elfogadiak a la: hogy felismerik a kilbségek és a pluralizmus tendenci kossagon belli az exyre sokszindbb esoportok i vyerés szerepet jaascik x hajléktalansig, a szegenység és a hatrinyos helyzetben. leyOk esetén a negativ hatisok esOkkentésében, ami sorin Osszchangoljak a k= osség meghjtisira vonatkor stratégiat, 19. Olyan rendezvények, mint a Rio de JancirSban megrendezett esteskonferencia, vagy a Habitat I Isztambulban, megerdsitették a virostervezés novekv6 secre pet a srodidlis Osszera ‘dr jlleher, a tervezés nem tudja a viros- fejlesciés minden peoblémajit megoldani, a varostervezik megoldasi koncepc wukség van, a kutatis! és a gyakorlal jellegdckre egyarant, 1ck kia wirosi tevékenységre a kovetkez6 gencriciok ényeinek figyelembevévelével Kulttira és oktatds 1.10, seinvonalat elér5, technilailag fejlett térsadalomban mind- inkabb ndveksuik az igeny 4 kikapesclodasra és a wabadido clioltese. A csOk- end munkaidé és a noveks6 életkor az eur6pai polgir szdmara tobb szabad- {d6t biztosit. Az Europai Union belul n6 a seabadid6 és ezaltal a virosi turizmus fs, a virosok, mint a torténelmi Orokség részei,¢ jelenséy fontos célillomasai Ezen clemek kapesolata kUlndsen nagy ayomést jelent a varosi kulturilis Grdke ségre és a helvarosi szabad teniletekre is, Avilig mas részével dsczchasonlitva az Grokség kuleskifejexés az eurbpai sa- Fitossig és kultira meghatarozisdhoz. A legrObb ott lak6 és oda kitogat6 sz- ‘mira jellemz6 a varos épuleweinek és nyilvinos tereinek milyensége. Sok he- lyen a virosszerkezetet, nemegyszer értékes miemlékillomanyaval egyatt cl Pusaitorttak az dtgondolatlan ujratervezessel, az utcik atépitésével €$ ax in- zatlanok ellendrizetlen kezelésevel. Kéz0s erdfeszités satkséges ahhoz, hogy ‘meg6rizvlk a tOrténelmi Srdkséger, és sikeres példikkal a magacartisukat ti mogassuk, Ez az eljérds és a hozzdlapesolodo teriletstratégia clengedhet len a varos jOvobeli jlete, sajitossiigai megtartisa szempontjabol A képués kuleskifejezés lesz a virosfejlewtés teriletén, ami az elemi olvasison, sz4molison és irison til a virosi torténelem és Gntudat érzését is korvet fejleszti A lakOkkal .megérteti” a virost, fontos informéci polgirtudatot. Eziltal erGsbdnek a leheiSstaek, és a nek résat a viros életében és a dGntéshozatalban. Informécibs tdrsadatom 1.13. Az informicids technolbgia és az elektronikus kommunikicié forcadalmi fejl6- dése mar most kimutathats hatassal van virosaink mikbdésére. A kivlekedés Irdnt igény esdkkenése, a munkahelyek vileozisa, valamint a polgarok igénye, hogy gyorsan jussanak informaci6 birtokaba és hatékonyan kommunikiljanak, siéles kor elvirisokat timaszt. Az otthoni és a tivoktatis dtfogo és széles kore lehetove tes7i a képzés javitisit. Alapvet6 kihatastjelenthet a nagy terdletd iro- ‘dak és ipan seerkezetek teriletfelhasznilist igenyének kikuiszobolése, ami cs0k end teriletkereslethez vezet a virosokon beldl. Masrészs6l ez megkOnnyithe- a vegyes hasznositisd teriletek fejl6dését, és megsokszorazza a szocilis in- terakeiokat 33Lad, 11s, 1.16, 117. 1s, 34 Mindent dsszeverve az informci6s térsadalom feltcherdleg pozitiv haxissal lesz a virosok fejlGdésére. Ennek ellenere szikkséges a lehetseges negativ hae tisokra is figyelemmel lenni, a szocidlis izoléciora, valamint az ,informé- ciGgazdagok” és ,informécidszegények” kod szakadék kialakulésdra, mial- tal egyes esoportok a térsadalomtdl elszakitva érezheuik magukat, Az Onkor- ‘minyzatoknak kell villalni a felelOsséget ezen a terileten, hogy a2 el6nydk mindenk szimdraclereiGek legyenck, a viros pola szimarawolashato* legyen, Kornyezet ‘Az elmiilt iz Evben a fenntarthat6 fejlbdés biztositisa vilt a virostervexés eqyik kulesfoladativa. A fenntarthats fejlédes alapelvét sikertilt a virostervezés é8 fe} lesziés integrilt részeként elfogadtatni. A modern virosok jelentGs szemétmeny. nyiséget és kirnyezetet kérositd anyagot ,termelnek", ami a kOrnyezetmindség 5 az altakinos életszinvonal ronilisihor. vezet. A 21. szizadi virostervez6k lew. rnagyobb kihivasa az a szikségszertiség, hogy fenntarthato virosokat hozzanak lee, Ahogy az egyre romlé komyezeti kbrulményeket meg Kell sauintetni,tigy kell Grizni és védeni a virosi Grokséget, a be nem épitett részeket, a z6ldterile- teket a varoson bell és korulotte, valamint a kultaetajat is. Blengedhetetlen a blodiverzitis ovisa, gondozasa a virosokban és a videki tertilereken, Av energi takarékossig a holnap virosinak fontos feladata, Mindezeket nemzetk0z si. ten is elfogidtik az 1992-ben megrendezett Viigestics Konferencin, az ENSZ Habitat I konferencisjén 1996-ban, valamint a fenntarthat6 eur6pal varost cel 26 kampiny sorin is Gazdasig A gazdasigi feladatok mindig komoly befolyést jelemtettek a wirosszerkezetre ‘Az elmailt kéx évtized alata gazdasig szerkezcie az Eurépai Union beldll rend kkivali gyorsasiggal megvdltozott. A fejlidést ket silyos vissraesés) szakasz esbk: kentette, amely hatott a termelési és a szolgiltatist iparra, privat és kéz6ssey, scinten égyarint. Bar jollchet, az eurdpai gazdasig tevckenysége tovabra is 2 vvirosok felé irinyul, vannak olyan tendencidk, amelyek a jOv6 tervezését befor Iyisolhasjak. A gazdasigh fell6dés — privie & nyilvinos szervezetek, valamint Uigztcletbeli szerepkorok és partnerkapesolatok bevondiséval ~ nagyon is alapve, 16 sverepet fog jatszani, amihez azonban pontos és j6l itthat6 eljaraisokra,jé svakemberekre, menedzserekre és virostervezSkre van szilkséx, ‘A gazdasig szerkezeti étalakulsa nagyon gyors, Makrodkondmial szinten a vi rosok nemzeu és nemzctkbzi szincen versengenck péliul 2 Csendes-Scean mentén fekv virosokkal a ndvekvé munkahelyek tekintetCben. A telekormmts nikiiié és az informécids technologia forradalmi fejlbdése ezta folyamatot ket ségtelenil erdsit. A munkaformak novekedése, a melléktevékenységek, atime sharing, az id0szakos megbiz4sok illandéan valtoziayjak a szervezetl struktirt kat, Nemzetkizl az a tendencia, hogy a nagyvillalatokat karesistjak, esbkken- tik munkahelyeik szimat, Ez nagyaranys és hesszan tarté munkanéliliséghez veret, Ennek kévetkeztéhen a varosszerkezeten belal felil kell vizsgalni a gaz- dasigi tevekenységek és munkahelyek helyigényének kritériumait, Mikrogazdasigi szinten a helys guzdasigl vevékenység fellendiilése varhat6, ami Burépa-szerte a kis- és kizépvillalatok sziménak emelkedésében tukrd 26dik. A fenntarthat6 viros érdekében a politikai irinyultsignak a nagyobb aarinyd helyi munkiea és tevékenysegre kell rekednie. Ez novell az alkot6- 119, 120. 121. ‘ex6t, misrészr6ljavitja az Eletmindséget is. Az elmile tz év tapasztalata alap- jin az sztithets le, hogy a virosterveztsnek jelentOs szerep jut a helyi kOz0s- ségek gazdasigt fejlodesének serkentésében. A felGdés novekv6 sebessége Seuikségesse teszi a helyi és a globalis piac diland6 figyclését és éreckelésct annak érdekében, hogy 2 ij feltérelekre azonnal reagilni Iehessen. Mobitités Xz Eurdpai Bizottsig, 1996-ban nyilvinossigra hozote egy .Zild Irat™-or a kale kkedéstol A varoslaktbk hil6zata. Teljesfsuk a kozlekedés feladatait” cimmel. Fx 4 jelentés leszdgeai, hogy a hetwenes évekt6l az autdbirtoklis és -hasznlat j TentGsen megnivekedett ¢s tovibb ndveksik, az elkivetkez6 25 évben becslé- sek szerint 200%-kal. Ez minden bizonnyal osszefiige a k7ép- és keleteuropal orszgoknak a nyugat-curopai orsz4gok szinvonalira val6 tOrekvést igényével, A kézlekedési forradalom hatisa kuldndsen ismeretes a légszennyezodes, a forge lomstiriiség & az egészségiuyi kérdésck teruletén, valamint a nem megijithae {6 energiaforrisok kerdésevel kapesolatban. A kéiti forgalom kiilondsen ter letigényes, ami kirositja a virosszerkezetet & az életmindséger. Altalénos hat sit a varos robbanasszerd kiterjedése mucatja, 6 ,elvarosiasodow” régidkat hoz ltr Jollehet a mobiliti ldtvinyosan javult, de 2 hatrinyos helyzetd esoporto- kat megfosctotta a fontos ellatisi és szolgaltatisl lehetdsegek eléshetGsegét6l. Sok virosban jelent6sen megnétt az autoforgalom, htranyos helyzetbe hozva 1 gyalogosokat és 1 kerékparral kOzlekeddket. Ezek jelenleg! irinyvonalak semmi médon sem tarthatdk Fenn, hiszen vesuélyez- tetik a hagyomvinyos eurdpai viros kuluirijit & kOrnyezctét. A tervezés soran a kkényszerhatisok ellen pozitiv megoldast kell tani, ami a jobb eléchetdséget, ewe a tisatibb kornyezetet célozaa meg. StratGgiai szinten a Trans-Eurépai Szil- litisi Hal6zat (TEINS) megsvervezése jelent megoldist « virosok jobb etérhetS- ségchee, ami segiti a virosok és régidk kizotti grzlasigi aktivitis és esere kibon- takozisit, Helyi szinten a virostervezésre fontos feladat hirul a terlethasznos tis és a kézlekedéstervezés teljes integrilisa formajaban. Fzen a terileten nagy a befektetés irinti igény, tekintettel a kozlekedés! infrastrukttira Gj formaira, kul: nésen a tOmegkézlekedés vonatkozistban és a gyalogos,iletve a kerékpiros kox Iekeclés ajinkataban. A lakossig részére sokkal tagabb Iehetseget kell biztositani a kbalekedési eszkozdk megvalaszsa és horzaferhetdsége teriletén, Veilasztds és solesziniiség A21, szézad embere a7 egyre globylisabbd val6 tarsadalomtd! még. nagyobb sokszintiséget és vilasztist lehetSséget kivain meg és var el mind a lakis, a te mékek és a virosi szolgiltatisok, mind az intézmények tekintetében. Mint ‘mindig, most is a tirsadalom legerGsebb része levy abban a helyzetben, hogy a legiobb Iehewséggel éljen, Fz a réteg egyre inkibb abban a helyzetben lesz, hogy sajét elkepzelese! szerint vilassza meg virosit, timogassa a helyi guzda- sagot, 65 czaltal befolydsolja a munkahelykindlatot. A varosi gazdasig szerke- uetenek wervezésckor és a gazdasigl élet vimogataskor gondosan mérlegelni keel a vegyes beépitéstiteriletek elonyeit a hagyominyos, széwvalasrtott keres- kedelmi és lakGovezetek rendszerével szemben. Egyszerdien arrol van 26, a vegyes hasznositast ek a régi virosokban fordulnak el6, és isan, mind gazdasdgilag is aktivab- bal, ami altal az életmiadség is altalinosan javul, Ennek ellenére felmertil az igény a kiros anyagokat kibocsit6 és potencialisan veszélyes tzemek kitelep- tésére és kulonleges szabalyozisok bevezetésére Is. 38Biztonsdg és egészseg 1.22. Jollehet a nemzetkOzi kapesolatok ‘talnos javulisa éslethet, aonban Eur ‘paban még mindig vannak polgirhabord sijtotta terletek és visosok, alol he- Iyi zavargisok vannak. Csak remélhet6, hogy ezek a konfliktusok politikal ton a lcheté legeyorsabban rendezhetdk lesznek. Az eurépai virosokban novekszik a kriminalitistl valé félelem, amely bizonyos fokig az cletfeltévelek mindsege (Gl, a szocilis szerkezetekil és 22 ott lakOk egészs¢ dllapotdtsl is fgg. Ezek k, amelyck megokdlasa a virosterverket & mis veraletek seakem- ereit egyarint érintik, mert az 6 feladatuk, hogy biztositsik a kornyezet javull ‘sit, a jobb lakisfeltételeker, a munkahelyek gyorsabb elérhetSséger, valamint az intézményeket & a szolgiliacisokat is ‘Szintézis: vdrosszerkezet és a fenntarthaté vdros 1.23. Mindezek az elemek részet a tervezés térbeli aspektusainak, 2 j6v6 ideals viros- seetkezetére vonatkor6 virosszcrkezeti vizsgalatban és szemleletben egyarint Néhany helyszin és seabilyozis ényez6 belolyasolja a varos szerkezetét. Ehhez jarul cyyrészr6l a kozpontositis szemlelete, egy kizponti teriletrészen cllitist rendszer és a szolgiltatasok koncentrilt megléte, misrészrd ralizile elosatis, a vi eile ségi feladatokat a fejlesziést programok i genericiojanak kell megolania, AA viroskiszpomtok kiterjesztése ritkin veszi figyelembe azt a problémst, amé Iyet a kilsO teriletek és virosperemek jelentik. A decentralizalt vagy robband. vyiros esetében a szétbomlasi problémak leggyakrabban szubregionilis sikon lepnek fel. A varosszerkezetet a viros karaktere & a ,hely szelieme” (ger loc) jellemi. A virosfejlesztésben 2 szubregionalistervezésnck meglelel6 ran got kellene biztosicani. Ennek kellene gondot viselnie arra, hogy egyértelmi funkciondlis kapesolat legyen a varoscentrum és az elévérosok, valamint a pe Alérilis terletek, illetve mis varosok és varosréxiOk kOzbut, Sok terileten j6 elGfeltétcle van virosfiizér koncepci6 fejlesztésének. Lehetne olyan yiroshilo- zatot alkotni, amelyben minden vérosnak megvan a maga megmésithatatlan identitisa és feladata, és valamennyien meglelel6 sali rendszerrel vannak ésszekapesolva, {Az Bur6pai Bizoussig elképzelésének megielel a falvak esoportja vagy kéveségek savetsége a fenntarthato varos koncepeiojaként, ami egyben 22 stiog6 kOrnye: ‘Ontudatot is megtestesiti. A probléma ‘ttekintését hozza nyilvinossigea 42, rope’s Environment: The Dobris Assessment (European Environment Agens 6% 1994) cimii mG, ami Gtvenegy varos vizsgilatit tartalmazea. Ebben ot kules kkerdést hataroztak meg; a levegomindséget, a zajt, a kGzlekedést, a lakismin6- séget, valamint a 76ld- é5 a szabad teruletek meglétet és cléshetGséget, Bit zek a ténye2Sk a mindenkori virosok esetchen nagyon kulonboréek, 4 kéz- y etnek ah 1.24, 1.25, sak, valamint jvigik a szemet, a levegS €s a vamindség problémabrenek ‘mepoldisat 1.26. E jelenségek és a nyitott demokratikus folyamatok dltalinos megértésének. fejleszréscher a déntéshozatalban jobb kommunikicis, valamint a polgarok nagyobb arinya résavétele sziikséges. Az elmilt 20-30 évben 2 tervezdk Vol. tak elsGsorban azok, akik a polgirok részvételének technikal lejlesetését szor- galmaztik. Sok orsz4gban ezek a technikak a tervezés integrilt részei lettek, Ezeket az alapelveket mindeniatt hasznalni kellene. Itt az ideje, hogy anor 56 imativ tervezésr6l dutérjdink a tervezésre mint olyan folyamatra, amely a véros hasznaloinak igényeit elégii ki. A polgirorientilt terverés elkepzelése, amely a virosi élet alapigényér céloza meg, ¢ karta kiindul6pontiat jelent 2. A vdrostervezts szerepe Bevezeids 2.1. Azelmuilt hatvan év tapasztalatai és kutat virosok vagy tisztin véletlensvertien, vagy kivalasztott mintik alapjan fejlédnek. FeilGdéstik egyériclmd varostervezési alapelveket kover, vagy legalabhis uijéko- z6d4si szinten alkalmazztk azokat. Ezek az alapelvek hoswabb iddn at is viltoz lanok maradhatnak, és lehet irinyvonalként is alkalmazni Oket, Minden esetben aazonhan bellr6l fakadénak kell lenniik, mici6te ti alapelwvel kertilnének felese- rélésre, mieléet az infrastruktira vagy a tajkOrnyezet keruine megvaltoztatisea, vagy valamilyen exyéb ,akci6” kerdlne lebonyolitisra, amelyek kilonben az alap- elvek pontos megertése nélkail feldletesek maradninak. AZ alapelveket KEL es0- portra lehet asian: 1. a miiltban kifejl6d6t, ltalinosan érvényes alapelvel 2.2.21, saizadea érvényes W), kivanatos alapelvek, azt litsranak megerdsitent, hogy a A kévetke26 szakaszokban ezckl lesz $26. A felsorokis nem levirt. A Virosterve- 26k PurGpai Tanicsa vitira bocsitja azokat A vdrostervezés diltaldnos irényelvet 22. Tag iddhacir szakséges, amig a politika intézkedések hatisa mérherdvé valk, gyakran évtizedek kellenek, hogy a hibis déntések helyrehozhatok legyenek. A tervezés folyamatos tevekenyseg, Az elmult huszonot évben a nagyobb ayitoussig ininyzata érvényestil a tervezésben és a virostervezésben val6 részvételben is. 1a a tervek eredményt céloznak meg, akkor a dialgusban val6 részvétel lehetGse- .gét még nagyobbra kell igitani. A tervezSknek kell a civil szervezetckkel & a he- Iyi gazdasaggal trddnivik, hogy pozitiv reagilas szilessék, Manapsig bevalt gya- korlat, hogy a tervezéstfigyclemmel kisérik és rendszeresen ellendrzik. Az infor- ‘miciGaramlis elengedhetetlen. A eélok és az eredményjelabk a virostervezbk ceszkbatiraban egyre fontosabb helyet kapnak, kiléndsen, ha 4 folyamat- 61 vagy dontéshozatalrol van S26, 23. Aterverés sorin cekintettel kell lenni a térségi adousigokra, a viros fekvé Kornyezetére, de szociilis srerkezeté kérnyék fontosabb forrisaira domborzat és a klima, a terulethasznositis jelenlegi és korabbi struktirii tovib- bi fontos tényez5k. A‘hasenositis sok elemet tartalmaz, telkeket, épileteket, fie csoportokat és erdoket, visfelileteker é kozlekedést hilGcatot, Szabad cerdlete- ket, utakat, kultura és toriénelmi szempontb6l fontos elemeket éppGy, mint Kozigargatisi hatirokat. Kildndsen fontos a virost kornyezetével kapesolatha hozni. Ez érinthet olyan terdleteket, amelyek a viros és a videk koz5tt, kOzigaz- sgatisi hatérokon talalhatok, mis ki térségek és pihendteriletek, Ezek a tényez5k a viros rendjénck dsszchangokisakor, a varos és kOmnyéke jOv6- beli megformalisakor kilbnds fontossigot kapnak. A kGzpontositis nem & ad- ek mobiliis és az vj technologitk miatt kerile egy koncepeidba, ez kiment a divath6L Az éyszazaclok soran a varosi élet egy kézponti hely és az azt kérulvev6 terulet kapesolacabol fejl6d6rt ki. Nines okuink feltérelezni, hogy e2 a folyamat hirtelen meg fog szakadni. Mir esak azért sem, mert egyes tOrténeti kdzpontok 24, 7bizonytalannd vilisa a kereskedelem és a gazdasig kOrnyékre val6 kivonuliséval hozedjérule a viroskOzpontok revializilisihoz. Sok tényez6 utal arra, hogy a vi 0s a joven inkibb poli- mint monocentrikus lesz. A virostervezésnek kell a ki alakulé Uj viroscentrumokra Bigyelni &s elsSsorban a kornyezetalakitis mindsé e helyezni a hangsilyt. A vegyes hasznositist terdleteket — ahol az emberek ‘nemesak laknak, hanem dolgoznak is - lehet 6 szélére kell kitelepite- ni, A virosterveziknek és a kozigazyatisnak dja atgondolnia és ériékelnie kelle nie a hasznositisok kérdésének méltinyossigat. 25.4 virosok fenmtartha6 fel6désének vizsgilatinal Osszvérosi szinten tekintette kell lenni a kOrnyezeti kritériumokra és alapelvekre. Minden érdekeltet, az er6- antiveket, a koenyezet, a szocidlis é a gazdasigi erdker stravégiai és dufogé szem- pontok szerint kell figyelembe venni, Nem szabad ezeker Onallo egységkent kezet ni, Ea kiindulisi alap, amely gyakorta magiban foglal karnyezet teherbirs ke pességet vizsgalé tanulmanyt is, a fenntarthato feil6des vezérfonala. Ahhoz, hogy az elGrejutis tekinterében lenyeges informacidkhoz jussunk, a hisnyz6 eszkiz0k- Tol eltekintve nines technikal nehézség. A modern adatieldolgozis segiségével inden esetben lehetséges az ilyen tipust komplex rendszerck szabilyozisa 2.6. A virosok kétségteleniil tovabbea is a gazdasigifel6deés motorja lesznek, é be fost videls Koenyezetket. A hossai tau wsgaledisok cs progndzsok sxe Fint a fellGdési mintik ciklusait gondosan meg kell vizsgalni. Kétséges a politika 5 gazdasigi alapokon ayugvd talsigosan elsitett akeiok & dntések haszna. A kivicel cirelmeddensége, hossca tivti projektcknél a megfelel6 wechnika héwér bie Anyossiga, a helyi vizonyok nem megicleld Grtékelése vagy a lakossig kEszseyé rack esokkenése patthelyzetet teremtenek, vagy ross irinyu fejlOdéshez veretnck yen hibsk elkenithetetlentl hatriltatjak a fejl6dést és felkész projekteket hagy nak maguk utin. A virostervezésnek ezért szigori llaporfelmérést kell vegeznie minden Onkormanyzaunl, tekintettel a fontos szocilis, yazdasigl és komnyeze_ tényezbkre, és meg kellene hatiroznia a tényezbket, a jOvoben befolyasol6 clbte. jelzés iranyvonalat is. 27. Igy szemlelve a virostervezés elsésorban a kbvérdeket szolgalja, Bat nem szabad alabecsulnh, és a7t sokszor fee is enemerik. A terverés egycbirint az érdekkont Iikxus felotdisiban is szerepetjatszik, & kOzvett kilonboz6 frakeiok és esopos tok kéz6ut, Neha tervezdknck kell eidonteniuk, hogy mely érdekekre Kell fgye: lemmel lenni smelyek azok, amelyck nem meghatroz5ak, nem torvényszerick ‘AN konfiktusok ichetnek nyiivanvaldak és retettek, a konfiktus kezeése a feladat amely a virostervezeést rendszeresen, elkerilhetedientil belolyasolja. A viros jo Nobel szocils, ulturlis és esacukal meglormalisa a szocilis és kulturalis & Xekck béseyebol kovetkezk, amely minden lakos szimara elesheto. A viros, Seinpad” szerepldinck ~ abik a konfliktuskezeles sori magukkal hoz sajt Prloritisuka~ egy asvathor Ultetése a tervezés fontos része. A szocilis é5 Kor hyezeti kérdések eyyenjogl kezelése is « hindulishelyzethez tartezik, ahonnat AkGzvettG szerept tervezds kiindul | Uf, kivdnatos irinyelvek a 21. szdzadra 2.8. A fenticket kiegészitheti még egy sereg tovabbi irinyely. Az elképzelés eldterébes fa virosi forrisok igazsigos elosztasinak kell dllnia, a jog alapelvén, a helyi rnyeknek és a szubszidiaritis elvenek legmesszebbmendkig megfelelve. A beépitettteriletek mellett a svabad teriletck helye, a védeut tijak, a 2bldfel etek és a szabadid6 eltoliésére szaint eriletek kérdése egyre nagyobb fontosss got kap, Ezen terliletck kieserélése, amelyek a viros és részei, valamint a kornyé 29. 210. 2a, 212, 203. kilénbdab karakterd rcénelmi fel6désGnek leképezése, a viros mint urbanus falvak Osszességenck uj meghatarozisaho vezet, Ez a polgiridentitis koncey cidjval is mindenféleképpen Osszefligaésben van. Nagyon fontosak a srabad tertletek, zoldfeliletek &s a természeti teriletk. A virosi politikinak mé kibb meg kell eéloznia a kellemes kirnyezet kialakitisit, a .z6ldet” behozni a vvirosba, Jollehet, ez azt az iltalinos katelességet jelenti, hogy a parlagon heve- 6 teruleteket zbldfeliletként hasznositsik, de ezt nem szabad a szabad tertle- tek altal okozott teherként felfogni. A zoldterdleteket a varosban és azon kivil Is érzékenyen kell kezelni Szintézis Avirostervezésben ae kartadltaljavasolt kezelési terdleteken erGsddnie kell kreativitisnak, hogy azokkal a kenyszerité korulményekkel, amelyeknek a viro- Sok és a kézésségek ki vannak téve, jobban Iehessen szembestilni. Ezt erre a fel- adatra kiképezett szakériGknek kell megtenni, mect a kérdés etikus kezelést ryel, amelyet a tirsadalom széles réteyeinek érdekeltsége hatroz meg, A varo- si tervek megval6sitisihoz elkerilhetetlentil sziksegessé vilik a még tobb és jobban képzett virostervers. A képzési rendszert, az igények szcrint, megfelel6 eszkizbkkel kell kiegészivent. A virosterverés feladata az, hogy a viros jOwbeli vezetéschez ,térbel felszere- lest” biztositson, Kezelési terdlete a t6bbi tudominyaggal dsszevetve sokkal ni _gyobb és egyedi, A virosterve7és kézvetlentl egyitt Golgozik a virosi cirsadalom gyakran konflikrusban allo erdivel. Leghatckonyabban a problémateriletek felis- merésénel, yalamint a hivatisos szakemberek, a lakossig és az eyyént érdekeso- portok kOzditl kommunikicio timogatisiban miikidik. A médian keresctdl a fontos ddintéshozik befolyisolisival, a kézésség dltal megvitathat6 alteraativ amegoldsok kidolgozisival teszi wz érvékelést lehetve. ‘Av europai virostervezbk ECTP slaps karija (Amsterdam, 1986. november) G kiegesstese (Strasbourg, 1988, december) kis itfogoan iy foglalja Ossze terezdk munkdj. Aki scabad foglalkoisdként, aki alkalmazoként, gyakorlat vagy tudom: iyos,allami vagy maginszektor teruletén a varostervezOk fOKEnt az aKbD\ terd- Ietek réscein vagy epewén tevchenyednek = meghatirozztc a tirsadalom jlenleg! és jOvObell igéaye met az intérkedések lehetOseyeire, hatisti, KEnysvertségeire és kvetke menyei rogramokkal & javaslarokkal sllnak el6,dtkivteuk, szailyozztk, egyezteik "Ee ehettve tesa a valtorAsolat, valamint a kutatis segiséyére éplive mind fet gyaborlatiterdletre ltt it = felesttesi tervek és programokalapiin térségi koncepeist késitenek, tingyalnak ezcknek & pollikiba és a terverésbe valé MesmésérOl, Tfolyamatosan gondozzak é ellentraik a polikat é a terveatst,duilieuk az eqyentetéseket a viltozd Ege ligyelembevételevel, ~ aviltozisok bevezetéscvel igylik cs Erckelika koavetien kovetkezményeket = Seempontokat anak a kutatisokho és kOzremdkédnck a képzésben.” {A Virostervezbk Bur6pal Tanicsa azon a véleményen van, hogy a tervezSknek, mint felel6s slkmal Agnak,kiejezet €s stkségesfeladarak van 4G) vdrost ke Zelesi programok és specifi, hosst ivi eélkitGrések kidolgozdsdban, Avi rosok Cleteeje,jOléte nem valdsul mega techalkal tuds, a kreauviis sa xe. lekvés, a Kulonboz6 szakigak egyiumukodesének keze “valamint a politika. 9sok és a kézdsséx koordindlisa nélkil, A virosok terveaését a 21. szizadban az eyyeztetés és a mepfogalmazis folyamat ¢ kell vonni. Bhhez hozzitarozik ‘hem a programterv megalkotasa fogia jellemezni, hanem sokkal inkabb a lakos: az is, hogy a kozOssegen bell megtorténjék térségh integeiciojuk sig Oléte érdekchen trtén6 targyabisok sorozata. Ez olvan folyamat, amelynek ‘inden polgir sedmara nyitottnak, hozziférhetGnek kell lennie. 3.2, Resavérel . coe ‘Az cur6pai varosokban igen nagy a kilinbség a virositigyekben val6 polga rész- 3. A bolnap varosa igényeinek kielégitése vétel ekintetchen, Egyes eurdpal orszdgokian a részvételi leherSség igen fejlett, mis és lakossdgdnak elvdrdsai helyeken ezt még mindig akadilyozza a demokratikus-reprezentativ rendszer szerke- zo, amely gyakora wen kzpontostiot, A polgdrok jojanal, igenyelnck és vine A dintéseknek az illand6 vilrozisok és djitisok, valamint a vérosi teriiletek terve: Sigainak kifejezését, kuléndsen so a helyi kornyezeti mindséget illeti, aése soran megsacretterjet tur és seep} rapasaltokes Kell pul, MEM lehet Hel! KBzponds nce kideag vision képMsebkelKezeln. A kor captains ic spies Savas fiat niga mice ren ase rs Pa, fo, salami poise, atervezdker s mindazolea int aka vir jowSjenck 2 4 polgsrOk soya is Konayebben aera kegyen. A péavek closes Plier ern een ioe sper ea ‘Az alibb kidolgozott eredmények és ajinkisok, figyelembe véve wz eurdpai virosok _A részesedés vj formait a legals6 szinten kell beveze i sealonhdadscget es komplexitisit,inkabh dltainos jelleyrctesséyet mutatnak. "Tekin; ®ACOK stdmira a kOzvctlen betekintésté a dOnt tettel kell enn a tervezést befolvsolo tenyerOkre, mint pl a idee, 4 komplentie HeWsGeet sheave vamopati £1, a politkai hatérokra, a kozpontosisra és a terse szervezctekre. Ezek adjik a jo, Neemberek kort kapesolat és pirbesvéd timogatisa érdel *6 Meo hevt, nha hl ron ene Hye,» evo és tls intenenpe enna ‘he redmények a tervezealfalyamat intopelt résetncalapelckenr mela a snes eae ach alike silo he neg, 33: Pibeszéd és kapesolt megfleinek a fenmiarhatOsig Brundand detncionak: A mal generic Bt det nepoaickian a Spey nave incense meat x iets hg onda jo perigee wl feaor} leche,» a scales ar epee meow Buca meghatirozist az ETC? megerell, mert cz Legesdt karan me Beieie (eiktenn fu uritorealouy w cigs. a pass, ce erdelae zt a polgirokra vonatkoas resrectel kone feast a hobo clk ts anole nedemenpeatork vert itdennapl let A pet ' kata sindenckelGt zon van, hogy poipirokat a tervets kbpponijba Atal Wag nbwekedce vsseatakebabe a sbed terdetek, portal, tecl esl _ Anemact vrosterverélseovesegek metogalmarhatak és 3 karthor tapesolhat_ Gs kosdnse! inérmenyek sak vasa, chit miaden olan tevleten,amely 9 jai sat, a hel fedtelckre iranyule alapetetie cs ajanisalin fallkoriookecinbclytjelenthet Eflyamat kovedkerchen a Lrealtisl és fejne ee aa ngyeenkn lg Ar credmenyeket zat meg, lenge rst va na renderéare kerio tlesoken wana meg. A torres hlerarchllus saetkezevénck a tdrség-éptiet, szoills 6s administra szincen is meg kell alana kfejeebdeset, serueret ise epyseqeinek- mint pl. Fe slewaoport vagy ssomssédede, eacticg vireoncayed! ~ dontd fectepet lallenc Stania az ember! Eapcsolatok kereenckfejleszres¢ben,valamint a virsl Ugyek & 3 Homméayeds erleten is Alves eéscvctell eljirisok Osezvdros| slnten Yad meg: Scene efelcelnt sole & el GL Gl scfeit lametélere kelenekeltcn, hogy fj helyet adjon €s cgyben subg jaa koz6sségi szcllem létrejottét és fejlodését. Erofeszitéscket kell tenni ahhoz, hogy Z vérosban kalaaljon és fennmaradjon, llewe mogerGsdd)Gk a saad teriletce Faro, sabadido-& pihenokoupontostalbvas. az) felestiesekndl x paragon ke é | terletebkr leben I cbtrbe venn starsat cSloka feliasredinv a mde eo mibdO lcesmmenye fi, epyton gyiralat vagy katona épaleteket 3.4, Varosi folyamatossig A viirosi komnyezet hagyomdnyos kulesszerepe visszatiikrOzddik a lakossig képzé- sében, kultucilis életében, A civilizicié motorja, a varos koncepei6ja, évszizadokon Keresztill alakult ki, és az minden torténelmi viros alakzataban felfedezhet6. Az el- ‘ile Evtized intenziv varosiasodasnak hatasa a varos kulturilis integetast aldista Esvtctkal format, alakzatat leértékelte, és a virossaovetet conkretette. A varosterve- aésnek specidlis feladata az alakmindség biztositisival tekinrettel lennl a varoskarak- terre anclkil, hogy mesfojtand az épitészeti kreatvicist, letve a beépitetlen terek ke zelesének kérdesct, Tis ajanlas viros - mindenki samara szimos teriletén ~ elssorban a kornyer6 videki cerdletekrl, illetve ké sobb a tigabb eurdpai és nemzetkozi terdletckrol is ~ a virosokba hiizédnak 2%. em berek. Ez a folyamat néha a fennill6 szoctilis stuktra feszUltségeihez vezet. Az eb iuile évtized ket gazdasigi recessziOja a visosi szegénységet nOvelte, ami oka, de KO- nye is lett az egyre esokken6 szocidlis Osszctartisnak, A vrosokban valioad nagysgban talilhato meg a rasszizmus, a kriminalitis, a szocialis kirekesstés, val ‘mint olykor rettenetes konfliktusok is kicobbannak. Eppen a politikusoknak és terve- zbknek kell a hitrinyos, forrishiénnyal kuszk6d6 tirsadalmi esoportokra figyelniuk, ‘mert eek nem rendelkeznek sajit lehetdséyekkel. A virostervezésnek kell ¢ varsadal. ‘mi esoportok kulonleges igényeit megfogalmaza Minden esoportot, beleérive a bevindorlékat is, integrilni kell a varosfejlesztés tervekbe, a szocio-gazdasigi intézkedésckbe, a viros gazdasigi, szacilis és kulturili eletébe. ‘A tervezési folyamat igényli a lokilis szint résaivewinek exyilttmdkidésé ant Grdekében, hogy kifejlesszék a tervezes és a kOrnyezet, valamint a szocialis és @ dasigi viszonyok javitisa irinti nyilvinos érdeklbdst. Ha a viros a tervezés és a fejlesaés sorin a tirsadalmi esoportok i vinsigaira tekintewel van, akkor ezeket a esoportokat igenyeikkel és kivinségai 60 oA tervezés sorin meg Kellene érizni a vieosi kéenyezet hagvomsinyos elemeit é cayerlisée, belecrive az épileteket, a tOnténelmi virosreszeket, 4 szabad teri 6 zoldleleteker is, Ezeket az elemeket a virosépitesi alapelvek szerint tals nos virosszbvetbe kellene integral Ty viros vagy cay rexisjellegzetességett, exvedlisegét épitést hagyomnyai adjak cexeket a varosterverdsnek kellene megerOsitenie, ilewe tovabblelesstenie. Az pie suetnek és ax épuletterverésnek az egesz varost és kornyezetét is sem clot kellene tarania, A formal megolddsoknak a terdlet viudlis, kulturdll, fankelondlis 65 1r6, neti vizsgalatain, iletve kilonleges mindségen kellene ayugodnivk. A varosterverts ‘nck olyan folyamatot Kellene meginditania, amelybe a polgdrokat stfogéan és nyitae bevonnak. E Yolyamat parbesatd a virosterveuSk és a trssalemak ~ epiteszele, (ld mérdk, mémdkik, tjepitessek, Skologusale, kigardészok, szociolOgusok, mivé Sick — kzott, més seakertGk bevondsival 35. Uj technolo haszndlata ‘Ax informacids technolbgia vilégméseti fejlédése tirsadalmi viltozésokat is hot agival, befolyasolja a varos jovdbeli secrkeretet és kilckedés rends7créns hasendladt. Ennck ellenére nagyon fontos a személyes kapesolat, ameclyct az cl ronikus kommunikicio semmilyen formaja sem potol Az informéeids technol gyre inkabb hiterjenati a lehet@seqeket a Kommunikiio €s a tapasetaatok sokre Ségcher. A demokeatikus folyaratoejanilnak szalta, hogy exc a techno tok samira is clerherbvevalnak, alk korabban ezzcl nem cendelketek. Peters leave a forrisoktho vald ignzsdgos ejutist, potencialisin lehetOve vali a polgirol képaése aval a cella, hogy ret vegyenck & virosi menedasmentben. Az inform cigs halézat kisebb egynegeinek kulesezerepetkellene kapnivk 3x ember kapso tok keretiehételel birostisihor, ml A syocalis Oserctartozas és a kala nossigtudat alapeleme. Az) technoloiak lehet6seqet kindlnak a polgarok sm ‘2 hogy az dlalanos érdeklGdesedt Kosvetlenal a temira vagy problémaa terelj ta figyelmet, mind dsvevirosisznten, mind kovetlen kornyerctkben ‘nek 7 informaciostechnolgia optimalis hasendlaat keene batortan mialal bizosthats az iazsagos hozzaterhetsseg, é meg lehet celozni 4 poll Scimira a maxims hasznlhatsigou “Tekimettelexy thbcentram, skin viros feilidéséce, a tervexéaneke meg lene vizaalnia 2 flyamatokinan az atfogs ely résvcte,valamint a decentraleic ichexdseget i. Hasonloan keliene a tevekenysce, terbel sine megosztisat is ogni 3.6, KOrnyezeti vonatkoxisok A fenntarthat6 fejl6dés alapelveinek olyan vérostervezés magiat kellene bemui nia, ahol a tervezési folyamat kizeppontjiban a polgirok llnak. A virosi Iakoss sscimanak emelkedése és a forrisokho7 valo igausigos hozziférhetOsey sxlikségess ge kuldndsen kivinatossd teszi a varos fenntarthatd menedzsmentjét, A folyamatn: 4 kellene dletnie a biodiverziti, az ember és a természet viszonya, a forrésokkal 16 takarékos guzdilkodis (beleérive a fOldtertilet kérdését) tirsadalmi és guzdas tulajdonsigait. A virost mint Okorendszert ,inputtal & ourputtal” kellene szemalél a virosmenedzsmentnek tOrekednie kellene 4 virosi forrasok fenntarthato médo valé closztisinak szabalyozsira. A témik egy sori, mint példdul a hulladékkezelés ist és a koslekedést, az energiafelhaszndlst, a sil vexés folyamatiban kell végiggondolni. A térségi hasznositisi megosztis éppen ez 4 varos fenntarthat6sil profiljat jelentOsen belolyésolja. Minden tervezést a fennt hhat6 fejl6dés alapelvére kellene felépiteni. A kOrnyezeti uirdkepesség vissgilatit nyilvanossig bevondsival a tervezés integrins részeként kellene elvégezni, ‘Artervezésnek a kovetkezdket kellene timogatni 62 is hnolégidkat, “a kdmnyezetszennyezés esbkkentéset, ~ahulladék megscuntetésér, csOkkenését és djrahasznositisit, = ax Onkorminyzatok timogatisara a dontéshoras rugalmassigit, a mez6gazdasigot mint a parlagon heverd teruletek reaktivalistinak forrasit ‘A dontéshovatal soran a polgirok érdeklédéscben a megel6zés alapelvét kellene al Jalmazni, hogy megakadilyozzik a nem megijithat6 forrisok sulkségiclen elutinésé Abiodiverzitisnak a virostervezés jelentos elemévé kell vilnia, amire az 6korend- sver megtartisaval, a virosha benyilé zoldsavok fejlesztésével és erdsitescvel kellene {tOrekedni. Kulénds figyeimet kellene a kils6 virosi teriletcknek szentelni 3.7. Gazdasigi aktvicis Avirostervexés a mailtban a vicosi tere felhaszndlisaval és alaktandval foglal- kozott, é& keveschb éreklddést tantisitort a gazdasigi és szocidlis természett problémak irint. A salypontsthelyez6dout, id6szerd az incegrilevirosifelbdest Mogan, a varosszerkezetl vonatkozisokit szociilis é gizasigh wujraelesztes programokkal bsszekapesolni. A foglalkartatisi lehetOsegek fortos clemet jelent nek, és saikséges minden polgir szimara ignzségosan biztositani a viros intézme- nyek és szolgiltauisok elérhetdséget. A el: pozitiv kerettelételek teremtése a m: fin. és a korseféra partnerkapesolataiban, hogy cz minden polyir seamara a leg- {bb hasznot jelento fejlodést hozza Afoglalkoztatonsig, és a termelés réseben a varos politikai eélkitzéseitl és slats fos belolyisitdl fgg. A maginszekior és a gardasigh hOzOsseg,viriga FellOdésenck bisositisa erdckében a virostervezésnck kulonos felelbsseye van. A virosok gazda- Sigh versengesben allnak cyymassal Eat a versengést befolyasolja a kulturdis Visz0- yok Osszchasonlitasa, az exyetemes megielenés € mindség,ilewe az életminds¢ ‘alamine hagyoményos tenyezok is, amelyek minden varosban és telepolésen mega- lathat6k, mine példaul az ipar szerkezete, a szalitis és a hbalehedés rendszere, a he- Jyi polka ¢s korminyzisi rendszer. A virosflesatés strategaja befolyasolhatja a sazlasigifl6dest, a szomszédos virosok kiz61t kapesolato, valamint a varost for Fisok kombingciojit. Mexteremthet az ingalanfelesetés elGnyos fetetelet & a helyi pénzlgyl intézetck szolgdlacisait, Hozzdparulhat covabbi a partnerkapcsolatok enleményezésck felesmtéscher, amelyek oj plac lehetSségeket teremthetnek € kit valthayjik a nyile kereskedelmet ‘Az eurOpai virosok kézigazgatisinak exért dwtekinthetS pénztgy\ hitérrel kell rendelkeznivk, mer a varostervezésben vezet6 saerepet kell jtscaniuk, me Aberuhizds és a guzdasig wevekenység samira a port keretieleteleket. Igy tekint ‘yea viros mindsexe egyljtaforris, amely hovzijarul a gazdasig)jolethez ‘A torténeti és Uj varosrészck tervertsénck és alakitisinak mindsége, valamint a Altus imévs, amelyer a viros a Kulik felé mutat, ugyananayica fontos, mint tnénelmi Grokseg és a kOrnyezer vedelme. ‘Amunkanclkillség, a szegenysea sa szocilis kirckesztés a tervezés intewralt ré- sae, & exck yudasigy, svocilis cs kirayezetmeghatirozs vonatkorasaira tekiacttel Jel lenni. A tervezésnek timogatnia kell a partnerkapesolatokat és kezdeményezése Aer, munkahelyet és kisvilalkordsokar kell teremtente, valamint oktatassal, Kepzessel novelnie a mindseget. A piacl er6t meg kell ragadni, hogy a kézberuhizis lehetOség szerint a virosban maradjon. Hasonioan kell a maginszektornak redlis keretek kOz5tt a wiros alakiti ban és vennie és a fenntartis! Kolisgekboreszesednie. a befektetett Koepénzek- nek mindig 6 pelt kell mutatniuk (koltségek - hasznok’elGnyOk - kapesolatok) ‘Atervezésnek a ksvllalaiokat kellene vimogatnia, hogy a hell lakossigsAmira smunkalehetSseet bistositson és erdsitse a viros gavdasaa} alpjalt. 63.8. Mobilitis és hozziférhetdség esse sére, A tomegkdrlekedesi eszkozdk haszndlata csokkent, a gépjirm(-korlekedes ni velése érdekeben tet erds kOzlekedés Gsokkenéschez € a belvirost és a kirnyéken lev6 teriletek exy sihoz-vezetett. Kilénbo76 tapasztalatok avonban azt is bebizonyitottak, hogy av. ext s0el6 kordsségi Gntudat és a tapasztalati megoldasok beveretése timogathatjik a kéz lekedéspoliika Gj médjait. Ezek tartalmazaik a KOzlekedést-menedzsment, sat €8 a gyalogosokra, valamint a kerékpirosokra vonatkoz6 kiew sek kombinaciojat is, Osszckapesolva mindezt a viroskOzpontok kornyeze: ‘Gnek javitésval, Arr van s24, hogy kenyelmes, felhaszndldbarat kzleked saertfejlesszenek ki, ami minden lakos sedméra elérhet6, és teljesen illesekedik a 10s teruleiguzdalkodasi stratégidjshoz. ‘Az elérhetdseg tamogatisa megkivinja a vésostervezOkK6l aZt a felismerést, hogy tenilethasznositast 6s a korlekedestervezést ne kilonalé feladatként kezel bilitis! Kenyszert ~ figyetembe véve a esclekvest intenvitis terdleteit ~a vegyes hase. nositisd terdletek tamogatisaval és a hatékony koelekedési kapcsOlat fejlesziéséve kellene cykkenteni. A megfelels helyzcick és intézkedések hatdigi és elerhetdséxi mucatdkat kell segitseg hiv ‘A motorizalt Kézlekedés fenntartisse az vithasenélati dijak és parkolisgazdalkodas segitsegével kellene meggyiloltein. A bevonasea javasolt ter {ck koordindle rervezésével kellene az OPNV fellesaésct javitani€s a gyalogosok és ke rékpirosok részére seolgiltatisokat biziositani. Igy mozisigényik hele grok tObbiéle lehetSseg koztil vilasztharnanak, Abberuazésoknak a kornyezctkimél6 megoldésokat kellene elGnyben résvesite {ik, hogy esokkents¢k a hajtGanyagok melléktermékeit és kikiszdbo|iék a kozleked és. bal szirmaz6 karos hatisokat, valamint 22 egyéb szennyezddéscket. 3.9. Sokszintiség és kuilonbozdseg Mindenki tudja, hogy a virostervezés nem tud mindent ellendrizni, de ex nem i feladata. Ennck elienére sok varosban a tertilet- & épiletgazdalkodas Szigord polit kia til monoton hasenositisi szerkezcther vezetett, megtorve a varostélet kontinws itdsae és sokszindségét ‘A varos alaprajza és fejl6dési folyamata eltorzult, mert a tervezés soran nem veutéh figyetembe a belulrol fakado terulcti ismertetG jeayeket. A varosi életsokszind tapase- talata esokkent. A tervezésnck kellene feleletet adnia a viros és lakossiga folyamat san felmeru igenelkielégesére, mikod6 vérost endszerlegnagyobb nyereség mellet, A varostervezés sorin a eél a aagy, monofunkcionilis terdlethasznositis megvalé sitisa. Kivételt képeznek azok a funkci6k, amelyek a kozbistonsig és koxegészseg & dekében a hasznositisok szétvilasztisit teszik SzAkse yess AA vegyes hasznositist kellene ~ kuldndsen a viroskOzpontokban ~ timogata, hogy ez is a virossaivetet gucdagisa éy az eletkepességet novel. A lakisnak és munkinak, mint mas Gsszeegyeztethet6 hasznositisoknak, iddben és térben s20- ros kapesolathan kellene allniuk, hogy esdkkentsék a mobilitisi kénysvert és a kin, nyezetszennyezeést, akarckoskodjanak az energiaval is ‘A. megfizethetS lakiskdralmenyek suéles vilasztékat kellene megteremteni, hogy, kiclégithet6 legyen minden népesoport igénye, Otletes megoldisokkal kellene olyan 1 rovidids Flosa a2 erode seg em lapithats meg (sere) 64 r 6 épilleteker Iétrehozni, amelyek mindenekeldit jelentOs energiamegtakaritist és hO- _ szigetelést tesznek lchetvé. A megoldasoknak G) épitesi technoldgiak és épitdanyz- Ok segitségével a gardasigossig maximalizélisit kellene megeélozniuk, amivel a hat- inyos helyzett lakossdg is megiizethetS lakisokhoz juthatna, Atervezésnek kellene a lakossig srimira eléshevvé tenni azt, hogy vilasztani le- infrastrulcurlis intéakedésck a forgalom hessen 4 munka, alakis, a KOslekedés és szabadd6 chioltexének kblonbiz6 lehewS- sl val elseakadl: get kézt, hogy e7 is x mindennapok mindseyet novele 3.10. Egészségescbb és biztonsigosabb varosole Az emberek és eselekvési teriletik virosokban valo koncentrilédisa miatt kild- nds jelentdséagel bir az egéswseg és a biztonsag kérdése. Ez hiirom tényezOvel van Osszeliggésben, a2 iddben és térben behatdrolt katonai konfliktusokkal, a természe- tilausairofikkal és szocilis konflikrusok dltal okozott veseélyekkel, illewve a bizony- talan kcbiztonsiggal vagy bGndzéssel. A sregényscg, a rossr egészsegiigyl viszonyok yakran részei a nelkilézes és az clembertelenedés spiriljanak, ami Europa bizonyos virosainak egy-cey részét is fenyegetk. Hare nélkuli zOnaként” kellene a virosi terletek koncepci6jét timogatni és ke- resatilvinni, hogy helyzeviker kotelez6 érvényt nemzetkiizi szerabidések és meyilla- odisok biztositsik. ‘Atermésveti katasrtrfik elleni védelemhez szidkséges intézkedésekera virosterve: abs & a kOzigazgatis minder Jembe kell yenni. Atervezésnck intézkedésekkel kellene timogatnia a szocialis nyugtalansig és a bO- ‘nozés okainak kikliszobolését. Térekednie kellene tovabba arra, hogy a kOz0sséqi tw dat és 2 kéxjolét ismét megvalésuljon, hogy a biztonsag szinvonala személyes és Ossaviros! szinten javuljon. ‘Atervezésnek kellene az segésaséyes viros” fejlOdését a vildg egéssegigyl szerve- zeténck (WHO) mérickadé megfogalmazisa szerint timogatnla, Hat kozvetlenil alae kis és a komnyezet mindségének javitisival teheti meg, kozvetve pedig a szennyczes esbkkentésére, ilerwe a szk0s forrisok takarékos kezelésére lehet hatassal, 65KRAKKOI KARTA 2000 Az 6pitett krnyezet védelmének és restauralasanak alapelvei Mi, a .Krakk6 2000" Miemlékvédelmi Nemzetkizi Konferencia résavev6l - figye- fembe véve mindazon egyenek és intézmenyek hozzajarulasit, akik é amelyek a rakk6i konferencia és ,A kulturalis GrOkség mint a civilizicio fejlddésének aly plenirs tlés elokeszitésén harom éven st dolgozta tésnek, ami a kulturilis Grokséguel Osszefliggésbe hozhat6, a2 am@emlékek megéreéséért kifejiett sunk ininyelveit hozzuk az GrOkségért felel6- sek tudomasira Bevezets fale a kOrilménynek, hogy az azonossaguidat egyre szélesebb értelmezésben és 2 kt lonbozdségek egyre vikégosabb meghatirozasival kap alulturilis sokszindséggeljellemezzik. Az ing6, ingatlan és szellem éxdkséghez Kot GB alapwets értekek somfelesége viszont sokféle éedek SssvettkGzisét klézi el6. Mind: cxek miatt az Orokségért dolgozdk atra yannak kotelezve, hogy egyre nagyobb figyelem. mel kezeljék a felmertl6 problémakat annak érdekében, hogy sajat hessék. Minden kozdsséx — a kolleltiv emdékezet alapjin és saat milyfénak tudatéban ~ fete 16s sat GrBksGgének azonositisdér: és keveléstért. Erre dltalinos definici6t nem lehet adni. Csupain annak médjét hatérozhatjuk meg, hogy hogyan lehet az Grokséxet azono- sini. tarsadalmi sokstindséy a memlékvedelmi KoncepciGk sokyleséger ered ‘yer, minthogy avokat az adott kazSsségek hatdrozcik meg. A muienlétek, mint az mel, az éridhel hordazot, mely érékek az id6vel valtorhatnak, A mtiemle- ek egyedi éntéhénck soksiintisége ,minden alkalommat” xz Orokség kalOnlegességére ‘ligt rd. A viltozis folyamata minden kozdsséqer rigbeesat a memlékekkel val6 wr6- ss fontossigara, minthogy ezek az épitmenyek safit OrOkségik értékeinek a hordoz6l ‘A megfelelé miiemlékvedelmi eszkizoknek és médszereknek mindig az adott kG rllményeknek megfelelénck kell lennitik, de ezek a korilmenyek dllandé vdliozds ala linak, Az Griékek meghatirozisihoz és megirzéscher milemfékwddetnd tervre 63 dOntések eyész sorinak meghovatalira van szilkseg, Mindezeknek egy olyan bely- redllitsi tervben kell testet oltenic, mely a technikai és sverkezeti eloirisoknak Is meget ‘AVelencel Karta alapwerd értékeinek rudatdban és ugyanazon eétok el dol gozia ez id6 szerint a kovetke26 miiemickvédelmi és restaurilist clveket ajinljuk. Célok és modszerek ctl, virosi és tiji GrOkséy ugyandgy, mint a mUalkotésok, a Wriénelem kilonbé76 pillanaaival és azok szocio-kulturalis vonatkezasaival valé azonosuliis ceredményct. Ennek az Ordkségnek a megdraése-védelme a célunk, A mifenuGkesdelem kilbabed beavatkozisokon keresail walbsulhat meg, Gey mint kornyezetvedelmi szabilyozas, karbantartas, helyrell rchabiliticid. Valamennyi beavatkozas olyan felelOs dntéseket és vilasatisokat kv, amelyek az egész droksegi terete figy ia reszeket is, ame. Iyeknek jelenleg nines, de a jovdben Icher kulbaleges jelentdsége. 72. A karbantartds és dllagmegsvds a milemlékvédelem alapvetsen fontos részét ké: pedi. Ezcket a munkikat szisatematikus kutatis, ellendres, feligyelet és vizsgala: {ok alapjin kell vegrehajtani, A lehetséges allagromlist eldre meg kell dllapitani, tudomasra kell hozni, és megel6z6 intézkedéseket kell foganatositan. Az épitett drbkség védelme a helyreillitisi terv végrehajtisin keresztil yalésul meg, mely terv a hossai tvra val6 megirzés strategidjin alapul, A ,helyredllitas, terv" egy sor helyesen megvilasztou technikai megoldist jelent, s az adott pier: 5l vagy egylittese6l nyerhets dtfogs tudis és a helyszin érvékenek megértésces gitd adatok Osszegytjtesén alapszik. A helyszin megismerése & megertese érdeke: ben végzett vizwgilatok kiterjedhetnck az anyagok hasenalatiea, szerkezcti vise latokra, szerkesztési clemzésekre, felmérésekre és a milemlck tOrténeti, mavésze ti és szocio-kulturalis jelentOségenek értékelésére. Minden, a tirgyhoz tartoz6 elt rack meg kell jelennie a helyrealltisi ervben, sa tervkészités koordinalisae olyaa, smélynek kell végeznie, aki megfelel6 miiemlckvédelmi és restaurilist képzctt séggel rendetkezk, 4. A milemlek egészének vagy jelentés részénck ,2v. épilet eredeti stilusiban” t8rté: ‘iG rekonstrukciojit el kell Kerulni, A fontos épitészet jelentGségeel bird egészen kis eészek rekonstrukcioja kivételesen elfogidhat6, de sak akkor, ha a rekonstruk. ci6 vitathatatlanul pontos dokumenticiok alapjin késvil, Ha az épilet megfeleld hhaszndhat6siga megkivinja, nagyobb térbeli és funkeionalis egységek helyredlité, ‘sta kortirs épitészet eszkOzeivel elfogadhatd. Fegyveres vagy termeszeti katasztré- Finak aldozatul esett teljes épUilet rekonstrukcidia akkor fogadhat6 el, ha annak 2 cegész kozOsség Onazonossigira nézve van kivételes tirsadalmi vagy kulturilis mo- tivieigja, Az épitett Grokség kiilnbo26 esoportjai 5. A régészeti Srokeség esexéhen ~ minthogy kuléndsen sérilékeny rdkségrél van sid = mindenfajea beavatkozisnak szigordan figyelemmel kell lennie 2 kornyezetre, 2 se régészeti terlletre é a tijra vonatkozGan is. Az Zsatis! munka rombol6 jelle- ‘get a Iehet6 legkisebbre kell esokkenteni. Valamennyi réyésvetiterileten a ott fO- Iy6 munkk teljes egeszchen dokumentilni kell, Mint minden mis esetben, a régészetileleteken végzert konzervihisnak is a mi: rnimilis beavatkozas elvét kell kOvetnie. A munkit szakembercknek kell végeznidk, az alkalmazott technoldgia és médszer szigord ellendrzése mellet A régeszeti teriletek védelménél és a koz szimara valo bemutatisinal timogat ‘i kell az Uj adatkezelési, informicids és bemutatis! technikak alkalmazsit, 6. A miientiék épiiletek és egyiitiesek esetében, legyenck az0k visos nnyezethen, hitelességik € sértetlenségik megorzése a cél, beleértve a bels6 terek diszitésck és biitorok ered illapotban val6 megGr2ését is. Ennek feltétele a meg. Felel6 ,hrelyredllitisi xv", mely a célokat és médszereket meghatirozza. Sok eset ben az épiilet térbeli adottsigainak és jelentOsegenck megiclel6 hasznositist meg kell hatérozni. A miiemiékeken végzett munka folyaman valamennyi jelen Ie v6 épitési periéduse maximilisan tekintetbe kell venni 7. Ax épitészeti discitéseket, szobrdseati és egyéb mitvészeti alkotdsokat, mint a mik ‘emlek integrins részet, a helyreillitisi tervhez kapesoléd6 kil6n cerv alapjin kell megOrizni. Bz fetételezi, hogy a restauritor meglelel6 tudissal és képesitessel ren delkezik a kulturili, technikai és szervezési vonatkozasokon til annak érdekébed, hogy a kulonbozs mivészcw alkotisok egyittes bemutatismadja hiteles legyen. helyreillitisi tervnek eirancilnia kell azt a megkézelitési médot, hogy a meré a diszitések vagy a szobriszati elemek egeszének a megdrzésére wrekszik, § hi 8 10. _gyominyos épitési mesterségekre is Hgyelmet fordit, ment st is az seg integralt részénck tekint fet Grok. Atorténeti vdrosoke és falvake kOrnyezetikkel val6 kélesbnhatasukkal egyitt egye- temes Srokségink alapvets részét képzik. Egésvukben, sverkezetiikkel,tereikkel 6 ember tényezOkkel egyutt kell szemléinunk Gket, rendes korulmenyek kozott a Alland6 valtozis és fell6dés folyamatiban, Ez a fajta OrOkség magiban foglalja, 4 lakossig valamennyi esoportat, é» integrile fejlesztési szemlelecct kivin, mely tbbiéle tevékenység, szakima tudisae egye: A virosi léptékti miiemlGkvédelem kisebb virosl vagy falusi heépitések egészé vel vagy olyan épiletegyittesekkel és nyile terekkel foglalkozik, amelyek gyobb virosi tertileteknek a reszei, A Wrteneti telepalések a fizikailag jelen 1ev6 Giékeken til ceych értékeket is képviselack. Ennek alapjin a varosi miemlék védelem beavatkozisal a virost mint morfol6giai, funkcionalis és szerkezeti cgy- séget crintik, terdletével, kornyezetével és a kornyez6 tdjjal egytirt. Az epuletek, melyek a tort nem képviselnck sailkseyszeriien egyedi épitészeti Erker, de organikus egységuk, térmeghatirozo szerepuk, technolo: lai, térbeli,diszitésbeli és szinhatisbeli értékeik miatt megorzenddk, mert Gk alkorjak a viros onginikusan kialakult, pétolhatatlan jellegzetességet A torténeti viros vagy flu miiemlékvédelmi terve mir eldre szdmoljon ‘zisok kezelésével, 6 biztositsa a vilasrtott megoldsok fenntarthatosigat az hogy az Ordkségvédelmi kérdéseket a tirsadalmi és gazdasigi kerdésckkel egyutt vyesai fomol6ra. A virosszerkezewl szerzett tudas mellett a viehat6 viltordsokat Vizsgilni kell azokkal a modsverekkel egy, ‘zelhetok lesznck. A wrténeti jelent i saOvetet alkot6 épilletek kericle jelentOsewet veszi tekintetbe; a térmeghatdroz6 szerepét, b) a belsé terek bidlakitasat Atdinake a kulturilis brikség részeként valé megieldlése az ember, a természet fizikai korayezet egymisra hatisl 4k tovdbbi fennmaradisira ‘ural. A tj mintegy bizonyitéka a kozisseg, az egyen és a kOrnyezet llandéan valto 26 kapesolatinak. Ebben az dsszefiigaéshen a ta védelme, megorzése és fejlesése ‘ax emberi és természeti aspektusoks Al, a materiilis és eszmet értekeket is figyelembe véve. Fontos, hogy megérisik és tsztelethen tarsuk ati jellegét, s hogy olyan kezelési normakat alakitsunk ki, amelyek az ériékének megfelel6 hasendlatat biztositjik. Sok térsadalomban 2z a kialakult gyakorlat, hogy a Lijat egyitt kezelik a vvirosok teruletével és annak vonatkozisaival A kuledrtij védelmének integraisa, a régiok, helyi kizOsségek fenntarthats fej- lodésénck a gazcasig! tevekenységgel valb Osszekapesokisa €s 2 termescett KO nyezettel valo egyuttes szemiclete megkieanja, hogy widataban legyink és meg: éristik ezeknek a tényezdknck az idbk sorin alakulé kapesolatat. Vezsgilni kell a nagy- és kisvarosok épitett kornyezetével fennall6 kapesolatokat, ‘Az skori és réyészetitijak integrilt vécelme, valamint a dinamikusan viltozd tijak fejlesztése cirsadalmi, kulturilis és esatéuka értckeket is int, Amiemlékvédelani meg6raési technikikat szorosan ri kell épiteni az épitett Srbk- ség helyreailittsinal, restauralasinal hasanlt anyagok é technologiik interdisz- iplinaris kutatésaira. A vilasztott beavatkozisoknak tiszicletben kell tartaniuk az Epler eredeti funkcioji, és dsszhanghan kell lenniiik a meglev6 anyagokkal, szer- kezcickkel és épi srgkekkel, Micl6tt ij anyagokat és technologidkat hasz- niindnk, azokat eldszir is meg kell értenuink, de teszrelésukre és Gsszehasonlitie ssukra is Ssaikség van, Bir az oj technikik in situ haszndlaca a mUemlek hosszi vi megdrzése érdekéhen kézeniekv6 lehet, salkseges 1 clért exedmények tke ben val dlandé ellendrzésik, figyelembe véve az Mlokozhen bekovetkez5 viselke: désbeli viltozisokat és a folysmat végleges visszafordithatosigainak leheéségét 7912, B 14. 80 Kilonds figyelmet kell fordicant aera, hogy gyarapltsuk a hagyoményos anya- gokrdl és mesterséyekr6l val6 ismereteinket, » biziositsuk azoknak a jelen koruk mények kizout valo wovabbfolytatisét, minthogy ezek maguk is fontos résvét ke pezik kulturalis Ordkséginknek, Menedzsment A tOrténeti virosok és dltalaban a kulturilis Srokség dinamikus viltozisinak, 4 lakulésanak és felddésének kezelése megfelel6 szabalyozist, vilasztisok meg telet és az eredmények ellendrzését jelenti, Ennek a folyamatnak alapvet6 réseét képeri a veszelyeatetS tényerk megillapitisa, a megel6z6 technilkik elOzetes fo- ganatositisa és a veszélyelhirtisi akciGtervek kidolgozisa, A kulturilis turizmus, a helyi guzdasigea gyakorolt kedvez6 hatasa mellet, ien veszélyertet6 tényeat= kent veends figyelembe. Az épiilerizemeltetést kbltségek optimalizlisanak fs fr agyeimet kell szentelni ‘A kulturdlis GrOkséy védelme képezze integrile részét a kozdsség fejlesztési és kezelési elképzcléscinek, minthogy az hozzajarulhat a tirsadalom fenntarthat6, mindséqi, gazdasigi és szocialisfel6déshez. Az Oridkséyi Grtékck sokfelesége és az érdekek kilnfélesége srkségessé testi at 4 fajta kommunikicios rendszert, amelyben a szakemberek és az adminisztréci6 imellet lakosség is hatékonyan hallahasja véleményét, A kizdsségeknek a fele- lssége, hogy létrehozzik azt a struktiirat és bevezessék azokat a modszercket, amelyek bistositiak az egyénck é intezmények részvetelét a dontéshozatal folys ‘mataban, Képzés és oktatds A kulturilis Srdkséngel kapesolatos képzésher és oktatishor svilkség van a thirst: dalom bevonisira és az orokségnck a7 oktatds valamennyi szintjén a nemzet tan tervben val integrilasira, A komplex szemléletd méemlekvédelmi tery, vagy bare mely mas helyreailitis tery, amely toreéneti, technikai, kulturilis és giuzdasigi kee ‘désekkel is foghilkozik, megkivanja kompetens és j6l képzett vezets szakemberek kinevezését. A miiemlekvédelmi svakemberek oktatdsinak interdiszciplinarisnak és alapos épitészettinénen, elméleti és gyakorlati védelmi oktatison “Megfelelé kepzést kell nyuijtania ahho, hogy helyreallits: és re tkozsokat kell6 srakmai tudssal és feleldsségae! lehessen megal- lapitani. ‘A svakemberek és technikusok képzésénél az. dllandéan fej16d6 médszerekrdl és technikai megoldisokro! teljes tijékoztatist kell adni, és tudataban kell tenn a mGiemlékvédelmi p Arestaurilisl munkik mivess sel kell biztosicani elésckr6l folytatottviknake és scinvonalit & magasabb szintd szakképzés- Jogi intéxkeedések Jelentésebb jogi és adminisarrativ Kepésck megtétele esetén az pitett Oroksey ve delme és helyredllitisa hatékonyabba vilhat, Mindennek arra kellene irinyulnia, hogy ertékvédlelmi tevekenyseg csak miiemlékvédelmi sakember dltal, vagy anniak cllendrzése mellett legyen vegezhet6. Mindazondltal torvényi szabilyozissal fel kellene allitani azt a rendszert, mely. ben a gyakorlati tpaszialar megszeraésének ideje biztositva van, Szabilyozni kell at is, hogy hogyan szerezhet dnill6 szakmagyakor délyt egy Gjonnan végzett seakember. Fiiggelék — meghatérozasok A Krakk6i Karta szerkeszcObizousiga a kivetke26 cerminolégia-koncepcidkat KO vette, @) Ordkeség, Az brokség mindazon embesi tevékenység eredméaye, melyben & k6- osség folismeri sajat kilonleges és egyéni értékeit, é amelyekkel azonossigot érez ‘Az Orokség azonositisa és meghatdrozisa igy Ossvelling az értékvslaszssal 0) Mivernlék & miiemlck Kenyege, hogy ériékek hordoz6ja és az emlékezet fennma- radisinak timasza, A mGemlékben az emlckezet az id6vonal folyamin beksvetkezett ‘emberi cselekedetek és gondolatok kifejezddését ismeri fel. A szimunkra még belit- ‘hat id6 (kozelmail) is idetartovik. 6) Hitelesség. Minclen lenyeges és tudonvényosan megallapitot jellegzetesség Osz- svessége, ami az 1d6 folyamdn az eredeu dllapotl fogya mostandig alakitoua 4 mi- cemicket. 4) Azonossdg. Ugy értelmezend, mint kéz6s vonatkortatisi bazisa mind a kéiz6s- 6g dltal a jelenben létrehozott, mind a hitelesnck elfogadott miltheli értekeknek ©) Mifemiékoddelem. A kizisség aon erbleszivéseinek dsszefoglalé értelmezts amely ara icinyul, hogy 2 Orokség's annak mijemlékei fennmaradjanak. A mem Yédelem a kildnlegesscgnek és a hozzikapesolodd értekeknck x megoraésere i yal. D Restaurdlds. 4 restaurilis olyan miivelet, amelyet egy Ordkségi tulajdonon azzal a cella hajtanak végre, hogy annak hitelesséxet & a kOzOsség dltal neki sant rendel- tetést megorizel 2) Helyredilitdsi tere. Aterv a helyrealltssi politikak megvalasrtasinak eredménye- kkéne azt a folyamatot irja le, amelynek sorin az épitew brokség vagy tij vedelme-meg- Grzése megvalésil. 81