Arc Hi Cad

Bevezetés
Bevezetés
Ez a bevezetô fejezet bemutatja az ArchiCAD Felhasználói kézikönyv
szerkezetét és az ArchiCAD 6.0 új tulajdonságait.
1. fejezet: Az ArchiCAD munkahely bemutatja a felhasználói

felület elemeit abból a szempontból, hogy milyen szerepet
játszanak a teljes munkakörnyezetben.
2. fejezet: Az Alap fogalmak leírása és az alapvetô építészeti
elemek megvalósítása az ArchiCAD virtuális épületében.
3. fejezet: A Szerkesztési eljárásoka különbözô konstrukciós
lehetôségekre, technikákra és tippekre koncentrál, amelyek
segítségével virtuális épület elemeket lehet létrehozni.
4. fejezet: Az ArchiCAD eszközök végigjárja az ArchiCAD
Eszköztárat. Áttekinti az egyes eszközök esetén rendelkezésre
álló általános beállításokat és részletes leírást ad a speciális
lehetôségekrôl és technikákról, amelyek segítségével a lehetô
legtöbbet lehet kihozni az eszközbôl.
5. fejezet: A Menüparancsok az ArchiCAD legördülô menüit
tárgyalja. Minden menü elemet bemutat annak használatával
együtt.
6. fejezet: Az ArchiCAD könyvtár a külsô fájlokban tárolt
elemtípusokat (így például Ajtókat, Ablakokat, Lámpákat és
általános Objektumokat) és adatbázis komponenseket
(például Helyiség pecséteket vagy Jellemzôk tárgyakat) mutat
be.
Az ArchiCAD Felhasználói kézikönyv jól áttekinthetô és
használható tárgymutatóval zárul, mely mind megnevezés, mind
funkció szerint rendezett.
Lásd még...
A kézikönyvben rendszeresen találkozni fog a Lásd még...
hivatkozással, mellyel az érintett kérdéssel kapcsolatos további
információra hívjuk fel a figyelmét.
ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

1
Bevezetés
A 6.0-ás verzió új tulajdonságai

Építészeti modellezés
Új fal típusok
Két új fal típus található a 6.0-ás verzióban. A Trapéz falat,
amelynek felületei nem párhuzamosak, a referenciavonal kezdô
és végpontja, valamint egy kezdô és befejezô vastagság
segítségével, a Poligon falat sarokpontjainak megadásával lehet
definiálni. A vastagság, eltolás és irány paraméterek itt nem
használhatók. A Poligon falak szerkesztése megegyezik más
poligon elemekével.
Lásd még...
A Fal eszköznél a 4. fejezetben és a Poligonok szerkesztésénél a
Szerkesztési eljárások alatt a 3. fejezetben.
Felületháló Eszköz
Az új Felületháló eszköz irreguláris, térbeli csúcspontok által
meghatározott poligonális felületek létrehozására való. A
Felülethálót más poligonális elemekhez hasonlóan lehet
szerkeszteni és lyukak is lehetnek benne. Az egyes csúcsokat
egymástól függetlenül lehet mozgatni. Egy függôleges „szoknyát”
is meg lehet adni. Az ArchiCAD régebbi verzióinak Kontytetôi
funkció a Felületháló elemekké alakulnak át.
Lásd még...
A Felületháló eszközt a 4. fejezetben és a Poligonok szerkesztését
a Szerkesztési eljárások alatt a 3. fejezetben.
Réteges elemek Tetôkben
A Falak és Födémek mellett Réteges szerkezetek is lehetnek
Tetôelemek. Az ilyen elemek tiszta metszôdései biztosítva vannak
még akkor is, ha vastagságuk (azaz a réteges szerkezet típusa)
megváltozik.
Lásd még...
A Tetô eszköznél a 4. fejezetben és a Réteges szerkezetek
parancs leírásánál az 5. fejezet Lehetôség menü alfejezetében.
2 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Bevezetés
Elemek fallal való metszése

A 6.0-ás verzióban az elemek egy adott Tetôfelülettel való
metszése nem korlátozódik Falakra és Oszlopokra. Ezen két
elemtípus mellett lehetséges még Födémek, Ablakok, Ajtók és
Könyvtári elemek tetejének vagy aljának egy Tetôfelülethez való
vágása. Egy Fal komplex alakú Tetôvel történô metszése esetén
nem kell részekre vágni a Falat, sôt konkáv Fal is megengedett,
mert az elmetszés az új verzióban nem egy végtelen síkkal,
hanem magával a Tetô poligonnal történik.
Lásd még...
A Vágd le tetôvel parancs leírását az 5. fejezet Szerk menü
alfejezetében és a Tetô eszközt a 4. fejezetben.
3D Szerkesztés és Navigáció
Az új verzióban lehetôség van a 3D Ablakban közvetlen
szerkesztésre axonometrikus és perspektivikus nézetekben is.
Kijelölt elemeket lehet grafikusan mozgatni és emelni, Könyvtári
elemeket lehet nyújtani, Fal magasságot és Födém vastagságot
lehet módosítani. Új elemeket is lehet létrehozni és elhelyezni a
3D Ablakban. Interaktív navigáció is lehetséges.
Lásd még...
A Munka a 3D ablakban alfejezetet a Szerkesztési eljárásoknál a
3. fejezetben.
2D tevékenységek
Új relatív Szerkesztési módok
A módosított Vezérlôpulton a Relatív Szerkesztési módok lehetôvé
teszi merôleges, párhuzamos, szögfelezô, eltolásos és többszörös
eltolásos szerkesztési módszerek használatát.
Lásd még...
A Vezérlôpult szerkesztési technikákat a 3. fejeyetben.
Új Illesztôpontok
Új, továbbfejlesztett Illesztôpont rendszer teszi könnyebbé az
Alaprajzon az elemek tetszôleges osztópontjainak kijelölését. Az
elemeket el lehet felezni, bárhány egyenlô részre lehet osztani,
fel lehet osztani egy távolság vagy egy arány által meghatározott
mértékben. Átmeneti pontok jelennek meg az osztópontoknál, és

3
Bevezetés
eltûnnek néhány másodperc múlva vagy a mûvelet befejezése

után.
Lásd még...
A Vezérlôpult leírását a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárásoknál.
Varázspálca eszköz
A Varázspálca eszköz segítségével egy alakzatból tetszôleges
típusú elemet lehet létrehozni. Ha üres térre kattint, az eszköz a
környezô elemeket keresi meg.
Lásd még...
A Vezérlôpult leírását a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárásoknál.
Ellipszis létrehozása
A Kör/Ív eszköz három új geometriai módot tartalmaz ellipszis
létrehozására: az ellipszist meg lehet adni a köré rajzolható
téglalappal, a középponttal és a téglalap egy sarokpontjával, vagy
az ellipszis két tengelyével. Az ellipszisek 3D elemekké
alakíthatók.
Lásd még...
A Kör/Ív eszközt a 4. fejezetben.
Elemek szétbontása
A 3D elemek, beleértve a Tárgyakat, Ajtókat és Ablakokat is 2D
vonalakká és ívekké bonthatók szét. A szétbontás után az így
kapott részek egy csoportba kerülnek, így továbbra is kezelhetôk
egyetlen elemként, de 2D eszközökkel is módosíthatók.
Lásd még...
Az Eszközök menü parancsait az 5. fejezetben.
Poligonokon végzett logikai mûveletek
A „pet” paletta új ikonjainak segítségével poligon típusú elemeket
(Födémek, Tetôk, Kitöltések, Helyiségek) össze lehet olvasztani
és ki lehet vonni egymásból.
Lásd még...
A Poligonok szerkesztését a Szerkesztési eljárásoknál a 3.
fejezetben.

Bevezetés
Részletek létrehozása
A Részlet egy új típusú Könyvtári elem, amely csak 2D
információt tartalmaz. A Részlet örökli egy kijelölt terület
tartalmát egy átlátszó 2D jelkép formájában. Ezt a jelképet lehet
szerkeszteni és Könyvtári elemként parametrizálni. Az
elhelyezéskor a Részlet beilleszkedik a rajz rendjébe úgy, hogy
fedi az alatta levô elemeket. Ez az eljárás ideális rajzok apró
részleteinek megadásakor.
Lásd még...
Az Eszközök menü parancsait az 5. fejezetben.
Egyedi Kitöltés
Egyéni vektoriális Egyedi Kitöltések hozhatók létre, hasonlóan az
Egyedi vonalakhoz, az Alaprajzra rajzolt paraméteresen nyújtható
2D elemek másolásával.
Lásd még...
A Kitöltéstípusok parancs leírását a Lehetôségnél az 5.
fejezetben.
Méretezd át
A Szerk menü új parancsa lehetôvé teszi bármely elem méretének
megváltoztatását, numerikusan (itt három választási lehetôség
van) vagy grafikusan. Megadható, hogy a parancs csak bizonyos
típusú elemekre legyen hatással.
Lásd még...
A Méretezd át parancsot a Szerknél az 5. fejezetben.
Helyiségek frissítése
Az új verzióban Falak mozgatása esetén a megfelelô Helyiség
elem igazodik a szoba új Körvonalaihoz. Továbbá a kontúr
bármely szakaszát statikussá lehet tenni, amellett, hogy a többi
dinamikus marad.
Lásd még...
A Frissítsd a helyiségeket parancs leírását az 5. fejezet
Eszközök menü alfejezetében.
Elforgatott hálórendszer
A Koordináták két új eszközzel bôvült. Az elsô lehetôvé teszi a
Végtelen hálórendszer forgatását, ami után a Kötött irányok és a

5
Bevezetés
pozíciók az új szögnek megfelelôen jelennek meg. A másik

eszköz segítségével lehet váltani az eredeti és az elforgatott
hálórendszer között.
Lásd még...
A Háló lehetôségek leírását a Koordinátáknál a 2. fejezetben.
Magasság és gravitáció beállítás
Az új verzióban a Koordináták mutatja az Alaprajzon elhelyezett
elemek Z koordinátáját és a Gravitáció vezérlôgombokat,
amelyek segítségével új elemek helyezhetôk a már létezôk
tetejére.
Lásd még...
A Háló lehetôségek leírását a Koordinátáknál a 2. fejezetben.
Új listázási technikák
A megújult Listák menü lehetôvé teszi a tervhez tartozó
numerikus és leíró adatok, valamint grafikus információ
megjelenítését. A Jellemzôk adatstruktúra magját a Jellemzôk
Tárgy típusú Könyvtári elem képezi, amely a tervre vonatkozó
különbözô részleteket tartalmaz (mint például a kivitelezô, ár,
ütemezési jelkép). Alapvetô numerikus (Összetevô) és leíró
(Leírás) adatok külön szöveg típusú adatbázisokban tárolódnak,
amelyek rekordjaira Könyvtári elemekbôl lehet hivatkozni. A
listákat sima szöveg vagy sablonokkal formázott grafikai
formátumban lehet elôhívni.
Lásd még...
A Listák menünél az 5. fejezetben és a Listák készítésénél a 6.
fejezetben.

1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely
1. fejezet
Az ArchiCAD munkahely
Ebben a fejezetben bemutatjuk az Ar chiCAD legfontosabb felhasználói
jellemzôit. Az áttekintés segít eligazodni az Ar chiCAD munkahely funkciói és
összetevôi között.
Az elektronikus rajzasztal után: a

virtuális épület...
Az ArchiCAD munkahely sok tekintetben hasonlít a megszokott
tervezô vagy rajzasztalunkhoz. Úgy tartjuk, hogy az ArchiCAD ott
kezdôdik igazán, ahol a megszokott eszközökkel már nem lehet
tovább dolgozni.
Az ArchiCAD munkahely olyan eszközöket kínál, melyekkel
kényelmes, kellemes dolgozni, miközben a felhasználó a
számítógépes eszköz pontosságát és teljesítôképességét teljes
mértékben kihasználja.
Amint beindította a programot, képernyôjén megjelenik az
ArchiCAD munkahely, az Alaprajz munkalappal, a Menüsorral, az
úszó palettákkal és a terv egyéb aspektusait mutató ablakokkal.
Ezeket az elemeket az elkövetkezô szakaszokban mutatjuk be.
Részletes tárgyalásukat pedig az alábbi fejezetekben találhatja: 2.
fejezet: Alapfogalmak, 3. fejezet: Szerkesztési eljárások, 4. fejezet:
Eszközök és 5. fejezet: Menü parancsok.

7
Indító párbeszédablak
Mikor elôször elindítja az ArchiCAD-et, megjelenik egy
párbeszédablak, mely arra kéri, hogy azonosítsa magát, és
határozza meg a program következô feladatát.
A következô lehetôségei vannak:

- új Tervet készít;
- Kinyitja a legutóbb elmentett Tervet vagy Vázlat fájlt (az
ArchiCAD TeamWork változatában);
- Bejelentkezik egy már létezô Központi tervbe (az ArchiCAD
TeamWork változatában);
- A Mappaválasztó ablakon keresztül kinyitja bármelyik Tervet
vagy Vázlat fájlt (az ArchiCAD TeamWork változatában).
Ez a párbeszédablak minden alkalommal megjelenik, amikor
elindítja az ArchiCAD-et. Ha nem akarja, hogy megjelenjen,
pipálja ki a Legközelebb ne jelenjen meg ez a tábla kijelölô
négyzetét. Ha újra látni akarja, válassza az Indító
párbeszédablak lehetôséget a Lehetôség/Beállítások/Egyebek
párbeszédablakban.
Szerkesztési és Megjelenítési ablakok

Modelljét az ArchiCAD fô ablakaiban szerkesztheti meg, melyek a
terv különbözô nézeteit mutatják be.
- Az Alaprajz munkalap az a fô szerkesztési felület, ahol a
legtöbb szerkesztési mûvelet végbemegy.
- A 3D-s ablak közvetlen visszacsatolást biztosít a többi
nézetben végzett szerkesztési mûveletrôl, és egyben lehetôvé

teszi, hogy akár perspektivikus, akár axonometrikus nézetben

közvetlenül szerkeszthesse modelljét.
- Bármikor és bárhol annyi Metszet/Homlokzat ablakot
definiálhat egy erre kifejlesztett eszköz segítségével,
amennyire csak szüksége van.
- A Modellfotók a 3D-s ablakban megjelenô aktuális nézet
alapján létrehozott fotorealisztikus képek.
Az alaprajzi ablak
Az ArchiCAD munkafelületének központi eleme az alaprajz.
Ennek az ablaknak két szempontból is kulcsszerepe van:
- az aktuális tervet a megszokott építészeti rajz formájában
jeleníti meg,
- megvalósítja azt a síkbeli/térbeli modellezési környezetet,
melyet ön minden tervezési és szerkesztési mûvelethez
használ.
Bár az Alaprajz 2D-s nézetû, az építôelemek közötti 3D-s
kapcsolatokat is definiálni lehet benne.
Az alaprajzi ablak alapján lehet a rajzot különbözô formátumban

elmenteni.
Az alaprajzi ablak egy tetszôlegesen nagy rajzfelület kiválasztott
részlete. A képernyôn megjelenô részlet helye és nagysága is
megválasztható, így beállíthatja az éppen végzett munkához a
legalkalmasabb nézetet.

9
Habár az ArchiCAD munkalapja végtelen, a gördítôablak

használatával vagy a mellette levô gördítôsáv szürke részére való
kattintással csak a modell mérete harmadának megfelelô
távolságra lehet eltávolodni az aktuális modellen túli üres térbe.
Ha ennél távolabbra kíván menni, akkor ezt a gördítô nyilak vagy
a Told el parancs vagy gomb segítségével teheti meg.
Az alaprajzi ablakban dolgozva az úszó paletták és egyéb
interface elemek minden vagy legtöbb funkciója használható.
A 3D-s ablak
A 3D-s ablak mind az építészeti terv három dimenziós
megjelenítésére, mind pedig a terv 3D-ben való finomítására
használatos. Ez az ablak közvetlenül kapcsolódik az Alaprajz
munkalaphoz és a Metszet/Homlokzat ablakokhoz.
A 3D-s ablakban meg lehet jeleníteni az egész tervet vagy annak
kiválasztott részleteit. Lehetôség van tömbös, drótvázas,
takartvonalas és árnyékolt ábrázolásra az összes axonometrikus
vagy perspektívikus vetítési módban.
- A tervezési fázisban a 3D-s ablak a 2D-beli munkájához
szolgáltat vizuális visszacsatolást, s egyben az építôelemek
3D-ben való közvetlen tervezését, szerkesztését és
módosítását biztosítja.
- A dokumentálási fázisban ebben az ablakban készülnek a
pontos, rajzgépre optimalizált 3D-s rajzok.
A 3D-s ablakban megjelenített modell a Fényképezés funkcióval

tovább finomítható, vagy átadható más programoknak 2D-s vagy
3D-s formátumban.

A 3D-s ablakban a már létezô szerkezeti elemek szerkesztésére és

módosítására, és új elemek létrehozására van lehetôség. Az
Alaprajzon vagy a Metszet/Homlokzat ablakokban végzett
bármely módosítás láthatóvá válik a 3D-s ablakban, és fordítva.
A 3D-s ablakban a legtöbb szerkesztési segédeszköz igénybe
vehetô.
Lásd még...
A 3D-s ablakban való munka címû szakaszt a 3. fejezetben,
valamint az 5. fejezet Látvány menürôl és Ablak menürôl szóló
szakaszait.
Metszet/homlokzat ablakok
Az Eszköztár Metszet/homlokzat eszközét kiválasztva tetszôleges
számú metszetet vagy homlokzatot készíthet a tervrôl, melyek
mind külön ablakban jelennek meg.
Két típusú metszet/homlokzat létezik:
- A modell metszetek épületelemekbôl állnak, ezért amit
ebben az ablakban változtatunk, az alaprajzi ablakban is
változik. Így a modell ablak használata az épület
módosításának egy járható útja.
- A rajz metszetek csak 2D-s kitöltésekbôl és vonalakból

állnak. Emiatt az ilyen metszet-ablakban létrehozott
változások nem jelennek meg az alaprajzon.

11
Lásd még...
A 3. fejezetben a Metszet/Homlokzatban való munkát, a 4.
fejezetben a Metszet/Homlokzat eszközt, és az 5. fejezetben az
Ábrázolás menü parancsait.
Kép ablak
A Fényképezés funkcióval a 3D-s ablakban látható modellrôl
tetszôleges számú fotorealisztikus képet lehet készíteni.
A fotorealisztikus kép ,,pillanatfelvétel”. Amikor elkészült, a
modelltôl függetlenül menteni lehet egy file-ba az Irat/Mentsd
vagy Irat/Mentsd mint... parancsokkal. A vetítési mód vagy a
képméret utólag már nem változtatható.
A modellrôl készült képek már nem szerkeszthetôk. A kép vagy
annak egy, a Területkijelölô eszközzel kijelölt részeábraként
bemásolható az Alaprajz vagy a Metszet/homlokzat ablakba.
A fotorealisztikus képek retusálás céljából exportálhatók
képfeldolgozó programokba.
A Modellfotók az Ablak menü egyik hierarchikus menüjében
vannak felsorolva, a GIF-ben, PICT-ben, BMP-ben, WMF-ben,
EMF-ben, TIFF-ben, JPEG-ben való képfájlokkal együtt, melyek
az Irat/ Nyisd paranccsal nyithatók.
Megjegyzés: Mentéskor sem az ArchiCAD által létrehozott
Modellfotók, sem az Irat/Nyisd paranccsal megnyitott fájlok
nem válnak a terv részévé. Ha meg akarja tartani ôket, az
egyes ablakokat külön fájlokként kell elmentenie.

Lásd még...
A fotorealisztikus képek készítését az 5. fejezet tárgyalja
részletesen.
Könyvtári elem ablakok

A könyvtári elemek olyan parametrikus, elôre gyártott, komplex
elemek, melyeket vagy az ArchiCAD, vagy valamely más program
hozott létre. Ezek a Tervek elemeiként használhatók. A könyvtári
elemeket külön ablakokban lehet kinyitni.
Lásd még...
A Könyvtári elem ablakok teljes leírása a 6. fejezetben, az
ArchiCAD Könyvtárban található.
Lista ablakok
Az ArchiCAD többféle lehetôséget is kínál listák megjelenítésére.
Az egyes listák vonatkozhatnak az egész tervre, vagy csak a
kiválasztott elemekre vagy területekre.
Az Elem- és összetevôlista ablakok vagy az egész tervnek, vagy
annak bármely kívánt részének részletes mennyiségi listáját
mutatják be. Az ArchiCAD a terv építôelemeit a Tárgy
könyvtárban található Jellemzôk leírásokat felhasználva az
elemek és ezek felhasználó által meghatározott összetevôinek
részletes listájával szolgál.
A Helyiség lista ablakok vagy a terv összes helyisége, vagy csak a
kiválasztott helyiségek részletes mennyiségi listáját mutatják. A
helyiségek a szobákat, szobák csoportjait, vagy a terv még ennél
is nagyobb részeit magába foglaló téregységeket jelentenek,
melyeket a Helyiség eszköz eszközzel adhat meg.
Ezekben az ablakokban található listák további feldolgozásra
különbözô fájl formátumokban exportálhatók.
Lásd még...
Az 5. fejezetben a Listák menü parancsait és az Irat menü Mentsd
parancsát, valamint a 6. fejezetben a Listák létrehozását.
Kiegészítô ablakok
Számos kiegészítô abéal ıéé rendelkezésre, melyek a terv aktuális
állapotáról adnak meg adatokat. Ezek az ablakok: a Jegyzetek, a
Bemutató kép, a Jelentés és a Hiányzó könyvtári elemek ablak.

13
A Jegyzetek ablak
Ez az ablak olyan, mint egy jegyzettömb. Ide írhatja a tervre
vonatkozó jegyzeteit, tervezôtársainak szóló megjegyzéseit, vagy
hogy mennyi idôt töltött egy adott munkával. Bármikor hozzá tud
férni az Ablak/Jegyzetek parancs segítségével, függetlenül attól,
hogy éppen melyik ablakban dolgozik.
Valahányszor kinyitja a Jegyzetek ablakot, a dátum és az idôpont

felfrissítôdik, és az aktuális dátum és idôpont mellett megjelenik
egy villogó betoldásjelzô. Amit ide beír, az a Tervvel együtt
elmentôdik.
A Bemutató kép ablak

Ebbe az ablakba betoldhatja terve fényképét. Ez a kép aztán
megjelenik a párbeszédablakban, hogy megkönnyítse a fájlok
azonosítását.
A Jelentés ablak
Ez az ablak az ábrázoló és listázó folyamatról ad felvilágosítást,
feltéve, hogy kipipálta az Készíts jelentést lehetôséget a
Lehetôség/Beállítások/Ábrázolás és listázás ablakban (5. fejezet).

A Hiányzó könyvtári elemek ablak

A Hiányzó könyvtári elemek ablak azokat a külsô fájlokat sorolja
fel, melyekre az éppen használt elemek vagy jellemzôk utalnak,
amelyek azonban hiányoznak a tervvel együtt betöltött
könyvtárból.
Megjegyzés: Ha biztos akar lenni abban, hogy egyetlen
könyvtári elem sem hiányzik a tervébôl, akkor válassza az
Irat menü Egyéb mentések/Archív parancsát.

15
Egyéb interface komponensek

Menüsor
A Menüsor a legtöbb Macintosh és Windows programban ismerôs
elem. Ennek segítségével lehet az ArchiCAD különbözô funkcióit
elérni.
Amikor valamelyik menüpontra rákattintunk, megjelenik a
hozzátartozó menüparancsok listája, melyekbôl választhatunk.
Attól függôen, hogy milyen ablak van az elôtérben, csak az ott
alkalmazható parancsokat látjuk kiemelten, a nem használható
parancsok fakón jelennek meg.
Megjegyzés: Windows környezetben a Menüsor alatt egy testre
szabható Eszközsor is elôhívható, mely a gyakran használatos
parancsok és mûveletek rövidítéseit tartalmazza.
Lásd még...
Az ArchiCAD menüparancsok részletes leírása az 5. fejezetben
található.
A Vezérlô ikonsor rövidítés ikonjai

Minden grafikus ablak tartalmaz, az alsó gördítôsáv mellett, egy
sor olyan ikont, melyek segítségével az Ábrázolás menü több
parancsa és egyéb nézeti lehetôségek is könnyen elérhetôk.
- Az Arány gombra kattintás a Lehetôségek menü Alaprajzi

érték beállítása (vagy a Metszet lépték beállítása) parancs
rövidítésének felel meg.
- A Nagyítási szint gomb folyamatosan mutatja az aktuális
nagyítási szintet (a Lépték szerinti méret százalékában). Ha
kétszer rákattint erre a területre, annak ugyanolyan hatása
van, mintha a Lépték szerint parancsot választotta volna (az
Ábrázolás menüben).
- Az Áttekintô gombra kattintás elôhozza az Áttekintô palettát.
Ez egyenértékû az Áttekintô paletta címsorára való
kattintással, vagy az Ablak menü Úszó paletták almenüjének
Mutasd az áttekintôt elemének kiválasztásával.
- A gombok utolsó csoportja, a Nagyítsd, Kicsinyítsd, Told
el, Mindent mutass, Következô nézet és Elôzô nézet,
alapjában véve megegyezik az Ábrázolás menü ugyanilyen

nevû parancsaival. Ezenkívül a Nagyítsd és Kicsinyítsd

ikonokra való kétszeres kattintás 200 %-os nagyítást, illetve
50 %-os kicsinyítést eredményez.
Úszó paletták
Az ArchiCAD számos úszó palettát kínál. Az alábbiakban az
egyes mezôk és paletták mûködésérôl olvashat valamint azt,
hogy melyik ablakban melyik használható.
Eszköztár
A képernyô bal szélén található Eszköztár a kiválasztásra, 3D-s
szerkesztésre, 2D-s rajzolásra és megjelenítésre alkalmas
különbözô eszközöket tartalmazza.
Lásd még...
Az eszközök közös és egyedi tulajdonságainak leírása a 4.
fejezetben szerepel.
Koordinátamezô
A Koordinátamezô az ArchiCAD kurzornak a rajz
koordinátarendszerében éppen felvett pontos X-Y és
polárkoordináta értékeit mutatja.
Bár az egérrel is egészen pontosan el lehet helyezni az elemeket,

a nagyobb pontosság érdekében lehetôség van a rajzkoordináták
számszerû megadására is a Koordinátamezô segítségével.
A Koordinátamezô tartalmazza az Origó, a Szerkesztôháló és a
Gravitáció vezérlô ikonokat is.
A Koordinátamezô bármely szerkesztési ablakból hozzáférhetô.
Lásd még...
A Koordinátamezô használatát a 2. fejezet tárgyalja részletesen.
Vezérlôpult
A Vezérlôpult több igen bonyolult és gyakran használt rajzolási

segédeszközt tartalmaz ikonok formájában.

17
A lehetôségek között találhatók a Relatív szerkesztési módok, a

Kurzor illesztés és a Különleges pont illesztés vezérlôi, a
Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló és az elemtípusok
átalakítására szolgáló Varázspálca eszköz.
Kiterített formában a Vezérlôpult a Súgómezôt is tartalmazza,
amely arról tájékoztatja Önt, hogy mi a következô mûvelet, amit
végre kell hajtania.
A Vezérlôpult csak a szerkesztési ablakokból férhetô hozzá.
Lásd még...
A Vezérlôpult részletes leírását a 3. fejezet tartalmazza.
Infótábla
Az Infótábla úszó paletta közvetlen visszacsatolást biztosít az
építôelemekrôl. Azt is lehetôvé teszi, hogy bármely elem
beállításaihoz hozzáférjen, és közvetlenül módosítsa annak
paramétereit.
Az Infótábla bemutatja az aktív eszköz ikonját, annak aktuális

szerkesztési és geometriai módjával együtt, az aktuális magasság
és betûméret értékeket, az aktuálisan használt könyvtári elem
nevét, a kitöltés-, betû- vagy vonaltípust, és a fólianevet.
Ha több elem is ki van jelölve, akkor a megjelenô információ az
utoljára kijelölt elemre vonatkozik.
Ha több elem is átfedi egymást, akkor a pipa kurzorral való
többszöri egymás utáni kattintással (Nyíl módban) végigmehet az
elérhetô elemek kiválasztójelein.
A magasság mérése mindig a Terv 0,00 szintjéhez viszonyítva
történik, kivéve az Ajtók és Ablakok esetét, amikor a
viszonyítópont a fal alja.
Az Infótábla csak a szerkesztési ablakokból férhetô hozzá.
Áttekintô paletta
Az Áttekintô paletta segítségével lehet a terv alapértelmezés
szerinti nézetei vagy a felhasználó által megadott (más-más
nagyítási és ablakeltolású) nézetei között váltani az alaprajzi és a
Metszet/Homlokzat ablakokban.

Ez a paletta abban is segítségére lehet, hogy számon tarthassa és

könnyen elérhesse a munkája során létrehozott Szinteket és
Metszeteket/Homlokzatokat.
Lásd még...
Az Áttekintô mûködésének részletes leírása a 2. fejezetben
található.
A 3D-s navigációs paletta

A 3D-s navigációs paletta segítségével valós idejû körsétákat
végezhet a tervén, és ide-oda kapcsolhat a módosítani kívánt
szerkezeti elemek különbözô nézetei között. A 3D-s navigációs
paletta koordinálja a különbözô kamera mozgásokat és
útvonalakat is.
Ez a paletta csak a 3D-s ablakból érhetô el.

Lásd még...
A 3D-s navigációs paletta mûködésének kimerítô leírása a 3.
fejezetben található, A 3D-s elemekkel való munka címszó alatt.

19

2. Fejezet: Alapfogalmak
2. fejezet
Alapfogalmak
Mielôtt be lefogna a terve készítésébe, elôször meg kell ismer nie, hogy az
ArchiCAD hogyan bánik az olyan építészeti fogalmakkal, mint például az
Arányok, Szerkesztôhálók, Koordináták, Szintek és Fóliák. Annak
megtanulását is hasznosnak fogja találni, hogyan lehet a már létezô elemeket
kijelölni, csoportosítani és zár olni az optimális kezelés érdekében.
Lépték
A lépték fogalma a megszokott értelemben nem alkalmazható az
ArchiCAD munkalapjára, melyen valós méretû digitális épületet
rajzolása történik.

21
Itt szabadon megválaszthatja a munkaterület szükséges méretét

attól függôen, hogy mit tervez.
Megváltoztathatja az ablak nagyítását, vagy szabadon mozoghat a
munkaterületen az Ábrázolás menü parancsaival, mint amilyen a
Nagyítsd, a Told el és a Mindent mutass (vagy ezek Vezérlô
ikonsorbeli megfelelôivel), valamint a vízszintes és függôleges
gördítôsávokkal.
A beállított lépték csak akkor lényeges, amikor valamit nyomtatni

kíván, és ennek nyomtatási képét szeretné megtekinteni a
képernyôn.
A lépték és a nagyítás aktuális értékét a Vezérlô ikonsor
állandóan mutatja. A Nagyítsd vagy a Kicsinyítsd ikonra kettôt
kattintva 200 %-os nagyítást, ill. 50 %-ra való kicsinyítést érünk el.
A Nagyítási érték gombra való kattintással a terv az eredeti,
100 %-os nagyságában jelenik meg.
A munkalapon megjelenô (a fenti ábrán is látható)
szerkesztôvonalak távolsága mindenkor jól jelzi az aktuális
nagyítási értéket. Az ArchiCAD segédháló-rendszerét alább
ugyanebben a fejezetben még részletezzük.
A Koordinátamezô mindig megmutatja az éppen rajzolt elem
aktuális méretét és helyét az origóhoz képest, függetlenül a
beállított aktuális nagyítási értéktôl és a terv léptékétôl.

A Koordinátamezôben megjelenô értékek számos

mértékegységgel megjeleníthetôk. A mértékegységrendszert a
Lehetôség/Beállítások/Rajzi egység paranccsal lehet
megváltoztatni.
Lásd még...
A Vezérlô ikonsor leírása az 1. fejezetben, valamint az Ábrázolás
menü parancsainak és a Lehetôség/Beállítások rendelkezésre álló
mértékegységeinek 5. fejezetbeli leírása további információval
szolgál.
Lépték a kész rajzokon

Az építészeti lépték tradicionális értelemben (pl. 1:1000 vagy 1/
4"=1') akkor játszik szerepet, amikor a tervrôl léptékhelyes
(papír-)rajzot készítünk, vagy elmentjük a tervet PlotMaker vagy
bitkép formájában további feldolgozásra egy másik
alkalmazásnak.
A lépték beállítása
Az ArchiCAD bármilyen megadott léptékben ki tudja nyomtatni
ill. rajzolni a tervet.
Ahhoz, hogy a terv léptékét beállítsa:
1) Használja az Alaprajzi lépték beállítása parancsot (Lehetôség
menü), vagy kattintson az Alaprajz ablakban a Vezérlô
ikonsor Arány gombjára.
2) Az alábbi párbeszédablakba írja be a kívánt lépték értékét,
vagy válasszon egy elôre beállított értéket a kiugró menübôl.
Az aktuális léptéket és a léptékhelyes méret százalékában

megadott nagyítás mértékét a Vezérlô ikonsor mutatja.
Megjegyzés: A beállított értéket a rendszer figyelembe veszi
a DXF vagy DWG formátumban való exportálásnál.
A Kinyomtatás/Kirajzolás léptéke
Az ArchiCAD Nyomtasd... és Rajzold... parancsaira megjelenô
párbeszédablakok kirajzolási/kinyomtatási lépték megadását

23
teszik lehetôvé, valahányszor kinyomtatja vagy kirajzolja a tervet.

Ezek leírását a Nyomtasd... ill. Rajzold... parancsoknál találja
meg az 5. fejezetben.
Lépték szerint
A fenti lehetôségeken túl a tervet az aktuálisan beállított lépték
szerinti méretarányban is ábrázolhatja az Ábrázolás/Lépték
szerint parancs kiadásával vagy a Vezérlô ikonsor Nagyítási
érték mezôjére való kattintással.
A Lépték szerint parancs a terv léptékhelyes ábrázolását
eredményez a képernyôn, amit a vezérlô ikonsoron megjelenô
100 %-os nagyítási mérték mutat.
Lásd még...
A Lépték szerint parancsról további részleteket az Ábrázolás
menü leírásánál talál az 5. fejezetben.
Léptékarányos és rögzített méretû elemek
Kétfajta ArchiCAD elemet különböztetünk meg aszerint, hogy
hogyan viselkednek különbözô léptékek esetében.
A léptékarányos elemek mérete arányosan változik,
valahányszor a terv léptékét megváltoztatják. Ilyen léptékarányos
elem az összes konstrukciós elem, mint pl. a fal, tárgy, födém stb.
A rögzített méretû elemek a nyomtatásban is és a képernyôn is
mindig ugyanolyan méretûek, függetlenül az aktuális léptéktôl. A
szövegekhez, méretekhez és nyílhegyekhez állandó méretet lehet
rendelni milliméterben vagy képpontban.
Nyomtatáskor az ArchiCAD segítségével meghatározhatja, hogy a
rajzolási és nyomtatási méretnek megfelelôen módosuljanak-e
ezen elemek méretei. A problémák elkerülése érdekében javasolt
a Lépték szerint választása.
Mind a szaggatott és egyedi vonaltípusok, mind a vektoros és
egyedi kitöltéstípusok tetszés szerint definiálhatók rögzített
méretûként vagy léptékarányosan. Ezt a tulajdonságot minden
egyes vonaltípusra vagy kitöltéstípusra külön beállíthatja a
Vonaltípusok és Kitöltéstípusok párbeszédablakban (Lehetôség
menü). Ez a beállítás az egész tervre érvényes, és az egyes
építôelemek definiálásakor nem változtatható.
A terv léptékének beállítása
A terv léptékének megváltoztatásával az aktuális nézet ennek
megfelelôen megváltozik, ugyanakkor a nagyítás változatlan

marad, azaz a rögzített méretû elemek változatlanul jelennek meg

a képernyôn.
A Koordináták ablak
Az ArchiCAD Koordináták ablaka a munkalap ablakban elfoglalt
helyérôl, az Origóról és a Szerkesztôháló állapotáról szolgál
információval.
A Koordináták ablakban balról jobbra haladva a következô
vezérlôk találhatók:
- a Felhasználói origó gomb lehetôvé teszi, hogy a Tervben

bárhova áthelyezze az origót;
- a Ferde szerkesztôháló gomb a ferde szerkesztôháló szögét
határozza meg;
- a Szerkesztôháló kapcsoló ikon lehetôvé teszi, hogy a
normális és a ferde szerkesztôháló között válthasson;
- a Descartes-i és polárkoordináta mezôk lehetôvé teszik,
hogy vázlatkészítés közben számszerûen írja be a
koordinátákat;
- a Gravitáció ikonok az elemeket a már létezô Födémekhez
és Tetôkhöz viszonyítva helyezik el;
- a Magasság (z koordináta) mezôben az elemek magassága
jelenik meg, s ezt lehet itt módosítani;
- a Magasság kiugró menüben azt választhatja meg, hogy a
Magasság koordináta mezô abszolút vagy relatív értékeket
mutasson.
A fent említett vezérlôket a következô bekezdések tárgyalják, az
alábbi négy fô téma köré csoportosítva: Origók, Koordináták,
Szerkesztôhálók és Gravitáció/Magasság.
Origók
Minden ArchiCAD rajz egy láthatatlan tengelyû síkbeli
koordináta-rendszerben helyezkedik el. Mint minden koordináta-
rendszerben, itt is egy origóhoz képest lehet megadni a
koordinátaértéket.
Az ArchiCAD háromféle koordináta-rendszer kezdôpontot ismer.

25
- A Terv-origó, melynek helye a terv egész élete során

változatlan marad.
- A Felhasználói origó a vázlatkészítésnél és a méréseknél
használt segédeszköz. A Felhasználói origó bárhová
áthelyezhetô, ezzel lehetôvé téve „a nulla pont
újradefiniálását”. Ez gyakran hasznos, amikor már létezô
falakhoz, födémekhez vagy egyéb elemekhez képest kell egy
elemet megrajzolni.
- A Szerkesztési origó, mely csak rajzolási és szerkesztési
mûveletek alatt jelenik meg. Ettôl az origótól mérjük a
rajzolási gumivonal szögét és a végpont távolságát.
Az Alaprajzon és egyéb 2D-s nézetekben az origót mindig egy
Origó jelzô nevû kövér X jelöli, míg 3D-ben a három koordináta-
tengely jelzi a referenciasíkokat, melyek mentén a szerkesztés
végrehajtható.
Amikor a Felhasználói origó meghatározásával vagy új elem
rajzolásával elmozdítja az origót, az Origó jelzô is áthelyezôdik,
és az új origót mutatja.
Lásd még...
A 3. fejezet 3D-s ablakban való munka szakaszát.
A Felhasználói origó létrehozása

Az alapbeállítás szerint a terv koordináta-rendszerének
kezdôpontja az induló ablak bal alsó sarkához közel helyezkedik
el.
Felhasználói origó kétféleképpen hozható létre:
- bármely szerkezeti csomópontnál az [ALT-SHIFT] billentyû-
kombinációval;
- bármely helyzetben a Koordináták ablakbeli Felhasználói
origó gomb segítségével.
Az [ALT-SHIFT]-módszer használatakor:
Tartsa lenyomva mind az [ALT] (vagy [MÓDOSÍTÓ]), mind a
[SHIFT] billentyût, mialatt a kurzort ahhoz a szerkezeti
csomóponthoz viszi, ahová az origót helyezni akarja.

Felhasználói origó gomb használatakor:

Azontúl, hogy az origót bármely szerkezeti csomópontnál
elhelyezheti, ez a módszer azt is lehetôvé teszi, hogy oda
helyezze az origót, ahol éppen nem folyik rajzolás.
1) Kattintson a Felhasználói origó gombra.
2) Kattintson az Alaprajz bármely pontjára. Az Origó rögtön ide
helyezôdik.
A Felhasználói origó nem helyezhetô el éppen létrehozás alatt
álló elemek pontjaiban.
Ha az origót vissza akarja helyezni a Terv origóba, kattintson
kétszer a Felhasználói origó gombra, vagy pedig jelölje ki az
aktuális Felhasználói origót a Nyíl eszköz segítségével (vagy a
shift gombot lenyomva kattint az egérrel, ha éppen valamely más
eszköz aktív), és nyomja meg a [TÖRÖLD] billentyût.
A Koordinátaérték mezôk
A Koordinátamezô jelöli a kurzor abszolút derékszögû ill. polár
koordináta-rendszerbeli helyzetét. Az abszolút és relatív
koordináták ábrázolása között a Delta ikonokra való kattintással
válthat.
- Az abszolút értékek az érzékeny kurzor vízszintes,
függôleges, sugárirányú távolságát és szögértékét mutatják a
terv-origótól vagy a felhasználói origótól, de sohasem a
szerkesztési kezdôponttól.
- A relatív értékek az érzékeny kurzor vízszintes, függôleges,
sugárirányú távolságát és szögértékét mutatják a terv-origótól
vagy a felhasználói origótól, mielôtt egy elem rajzolásához
hozzákezdünk, és a szerkesztési kezdôponttól, ha egy elem
szerkesztése folyamatban van.
Általánosságban elmondható, hogy az abszolút derékszögû és a
relatív polár koordináták adják a legtöbb információt, és ezért
ezeket szoktuk a leggyakrabban használni.
Egy jól megválasztott felhasználói origó mellett az abszolút
derékszögû koordináták jól mutatják a szerkesztés helyét a terv
fontos pontjaihoz képest, míg a relatív polár koordináták az
éppen rajzolt elemek hosszát és szögét adják.
Távolságok mérése
Két kulcspont közötti távolság méréséhez:
1) Helyezze a Felhasználói origót az elsô pontra.

27
2) Vigye a kurzort a második pontra.

3) Olvassa le az x, y és r értékeket a koordinátamezôben.
A mérést akár abszolút, akár relatív koordinátákkal lehet végezni.
Ha nem akarja a felhasználói origót áthelyezni, akkor kezdjen
egy vonalat rajzolni a két pont között, olvassa le a koordinátákat
és törölje a vonalat.
Számszerû koordináták megadása

Az egérrel mozgatott kurzorral való rajzolás helyett megadhatja a
számszerû koordinátákat közvetlenül a billentyûzetrôl is, vagy
vegyes egér-billentyûzet módszert választhat. Az ilyen módszerek
hasznosak lehetnek, ha egy elôre kiszámított koordinátapár-lista
áll rendelkezésre, vagy ha a kívánt pontosság nagyobb, mint amit
egérrel könnyen meg lehet valósítani.
- Számszerû koordináták megadásakor írja be a koordináta
nevét (x, y, a, z vagy r) és rögtön utána azt az értéket, amit
hozzá akar rendelni, például x3 vagy y-4. A + elôtag pozitív
értékeknél elhagyható.
- A koordinátaértékek megadásának sorrendje érdektelen, a
mûveletet ENTER lenyomásával vagy egér-kattintással kell
lezárni.
- Koordinátákat lehet a Tûtáblák/Vágólapra másolni, és onnan
betoldani. A Vágd ki, Másold és Toldd be parancsok a
számszerû bevitel alatt nem aktívak, így a megfelelô
billentyûrövidítést kell használni.
- A koordináta aktuális értékével végezhet összeadási és
kivonási mûveleteket is az érték után elhelyezett + vagy -
jellel. Például x3+ beírása hozzáad 3-at az x értékéhez.
Egész láb-értékek kivonásához két kivonásjelet kell tenni,
mert az elsô kivonásjel azt jelzi, hogy láb-hüvelyk
mértékegységû értékek következnek.
- Ha hüvelyk és láb egységekben dolgozunk, akkor 3 az
ArchiCAD számára 3 lábat jelent. Így 3’6, 3’6" vagy 3-6
megadás 3 láb 6 hüvelyket jelent.
A számszerû bevitel megjelenítése
Mielôtt befejezné egy elem rajzolását, a számszerûen megadott
koordinátákat a koordináta nevének ismételt beírásával
megjelenítheti. Ha ugyanazt a koordinátanevet írja be, ne
mozdítsa meg az egeret, mert különben visszatér a grafikus
megadáshoz.

A számszerû bevitel befejezése

Amint számszerû bevitelbe fogott x, y, a, z vagy r beírásával, a
kiválasztott érték kiemelve jelenik meg. Ekkor több lehetôség áll
rendelkezésére:
- Beadhat más koordinátaértékeket: írja be a másik
koordináta nevét és adja be az értéket.
- Visszatérhet a grafikus megadási módhoz: kattintson az
Eszköztárra, a Vezérlôpultra vagy a Menüsorra, vagy írja be
még egyszer a koordináta nevét.
- Befejezheti a szerkesztett elemet: nyomjon ENTER-t vagy
RETURN-t, vagy kattintson bárhová a munkalapon.
- Megszakíthatja az egész mûveletet: kattintson a
Vezérlôpult Mégsem gombjára, vagy térjen vissza a grafikus
megadási módhoz az egérrel a munkalap ablakban bárhová
kattintva.
Az abszolút és relatív értékek használata közötti különbség
bemutatására rajzoljunk vonalat az x=2, y=2 pontból (a háló
mindkét irányban 1 m).
Most írjuk be: x+3, y-3 (abszolút érték) ez lesz a második pont.

29
Figyeljük meg, mi történk, ha ugyanezeket az értékeket mint

relatív értéket írjuk be (x3+, y3-) az eredeti kezdôponthoz képest.
Segédháló rendszer
Az ArchiCAD által lehetôvé tett nagy pontosságot nem mindig
könnyû kézben tartani. A Koordinátamezô tájékoztat a kurzor
helyzetérôl négy tizedesjegy pontossággal. Segédeszköz nélkül
nem lehet az egeret olyan pontosan irányítani, hogy a falak
csatlakoztatása vagy az elemek elhelyezése pontosan úgy
történjék, ahogy szeretnénk.
Két segédháló rendszer segít abban, hogy az ArchiCAD
pontosságát ki lehessen használni: a Segédháló és a
Szerkesztôháló.
Ugyanúgy, mint a négyzethálós szerkesztôpapír, az ArchiCAD
segédhálója is segíti a tájékozódást és a lépték érzékelését.
- A bekapcsolt háló megkönnyíti a terv fontos részleteinek
kidolgozását.
- A hálót az éppen végzett rajzolási mûvelet igénye szerint ki
lehet kapcsolni, majd bármikor visszakapcsolni.
- Az elforgatott és ferde szerkesztôhálók létrehozásához és
használatához a Koordináták ablak tartalmaz vezérlôket.
Hálóra illesztés
A hálóra illesztési funkció lehetôvé teszi a rajzi elemek méretének
és elhelyezkedésének pontos meghatározását a kurzorral. Amikor
a háló aktív, akkor a kurzorral csak a háló sarokpontjain
mozoghatunk. Így a kurzor helyét még kis nagyítás mellett is
könnyû pontosan meghatározni.
Amikor a hálóra illesztést használ, akkor egy kis fekete pont
követi a kurzor útját és rácspontról rácspontra ugrik. Ez mutatja a
tényleges rajzolási helyet a soron következô rajzolási mûvelethez.

Megjegyzés: amikor hálóra illesztéssel rajzol, akkor a kurzor

mozgatásával a fekete gumivonal rácspontról rácspontra fog
ugrálni.
A 3D-s ablakban nem lehet hálóra illeszteni.
A hálótávolságok megadása
A Segédháló, ill. a Szerkesztôháló távolságainak beállításához
válassza a Lehetôség/Fônézet és segédháló parancsot (ld.
alább).
A Szerkesztôháló
A Szerkesztôhálót célszerû a terv valamely jellemzô
modulméretére állítani. Ha tradicionális japán házat terveznénk,
akkor ez a tatami mérete lenne, gyakorlatiasabb esetben lehet az
alap- vagy a szerkezeti pillérek osztásrendje.
A mellékháló
A Szerkesztôháló kiegészíthetô egy mellékhálóval, mely szintén
látható a képernyôn. A mellékhálót a gyakorlatban egy kisebb, a
tervre jellemzô méretre lehet állítani, mint pl. a falvastagság vagy
az alapok vastagsága.
A szerkesztôháló láthatósága
A Szerkesztôháló alapértelmezés szerint látható az alaprajzon. A
háló ki- vagy bekapcsolható a Lehetôség/Mutasd a
szerkesztôhálót paranccsal.

31
Nyomtatási lehetôség
A Szerkesztôhálót az alaprajzzal együtt ki is lehet nyomtatni, ha
az Irat/Nyomtasd parancsra megjelenô párbeszédablakban a
Szerkesztôháló beállításnál a Nyomtasdot válaszoljuk.
Megjegyzés: Ha a Lehetôség/Mutasd a szerkesztôhálót
beállítás ki van kapcsolva, akkor a Fônézet és segédháló
párbeszédablakban a Szerkesztôháló nem jelenik meg.
A Segédháló
A Segédháló láthatatlan háló, mely a tervben használt legkisebb
hosszméretnek felel meg. Ez lehet pl. 1 vagy 5 centiméter, ha
kisebb épületet tervezünk, de lehet akár több méter is
nagyléptékû helyszínrajzon.
A függôleges és vízszintes segédháló osztása külön adható meg,
lehetôséget adva ezzel különleges geometriai helyzetek
leképezésére.
A Segédháló kezdôpontja a koordináta-rendszer kezdôpontjához
képest függôleges és vízszintes irányban eltolható.
Ferde szerkesztôháló létrehozása

A Koordináták ablak két olyan vezérlôt tartalmaz, melyek az
elforgatott és ferde szerkesztôhálók létrehozásában és
használatában nyújtanak segítséget.
Bekapcsolásához kattintson a balról számított második gombra.
Ekkor megrajzolhatja az Alaprajzon azt a vektort, amely a ferde
háló vízszintes tengelyhez viszonyított szögét fogja meghatározni.
Ehhez bármilyen szerkesztési segédeszközt igénybe vehet, a
koordináta-rögzítést is beleértve, amint azt alább látni fogjuk.
A ferde háló létrejön és azonnal megjelenik.

A következô két Szerkesztôháló kapcsoló gomb lehetôvé teszi,

hogy bármely pillanatban ide-oda váltson a „normális” és az
elforgatott háló között.
Megjegyzés: Amikor átalakított hálót használ, a kötött
irányok és a koordinátaértékek eszerint a koordináta-
rendszer szerint kerülnek kiszámításra.
A 3D-s ablakban nem használható a ferde háló.
Lásd még...
Az ebben a fejezetben késôbb tárgyalt kötött irányok, és a rájuk
vonatkozó Beállítások párbeszédablak az 5. fejezetben további
segítséget nyújthat.
A hálók ki- vagy bekapcsolása

Ha valamelyik háló aktív, akkor a kurzor a háló csomópontjaira
ugrik. Elôfordulhat munka közben, hogy átmenetileg ki
szeretnénk kapcsolni a hálóra illesztést (pl. egy bútort olyan
helyre szeretnénk elhelyezni, ahol nincs hálópont), akkor ezt
egyszerûen megtehetjük.
A hálórendszer vezérlésére három módszer áll rendelkezésére.
Hogy melyiket választja, az attól függ, hogy éppen min dolgozik.
- A Koordináták ablak bármelyik háló aktiválását lehetôvé
teszi, vagy akár teljesen ki is kapcsolhatja az illesztést. A
ferde háló megjelenítését szolgáló vezérlôk ugyancsak itt
találhatók.
- A Lehetôség/Illessz a hálóra paranccsal ki- vagy
bekapcsolhatja a hálóra illesztést, de nem tudja beállítani,
hogy melyik háló legyen az aktív.
- A Lehetôség/Fônézet és segédháló párbeszédablakban
kiválaszthatja azt a hálót, amelyhez az illesztést kéri.
A fenti beállítási lehetôségeken felül a hálóra illesztés átmenetileg
ki-be kapcsolható az ESC billentyûvel. A hálóra illesztés addig
lesz aktív, ill. addig szünetel amíg a billentyût nyomva tartja. Ez a

33
gyorsbillentyû különösen akkor hasznos, ha sok olyan elemet

rajzol, amelyek nem illeszkednek a hálóra, mivel ilyenkor anélkül
kapcsolhatja ki- be az illesztést, hogy a kurzor elhagyná a
munkaterületet.
Lásd még...
A Hálóra illesztésrôl további részleteket a Beállítások menü
leírásánál talál az 5. fejezetben.
Rajzolás háló nélkül

Ha kikapcsolt hálórendszerrel dolgozik, a következô ArchiCAD
segédletekkel rajzolhat nagyon pontosan:
- A számszerû koordinátamegadással lehetôsége van az egér
helyett a billentyûzetrôl megadni a rajzolási pont
koordinátáit.
- A Kötött irányok kijelölésével csak meghatározott (pl.
vízszintes vagy függôleges) irányban tud rajzolni az egérrel.
- A Relatív szerkesztési módok lehetôvé teszik, hogy egy adott
elemhez viszonyítva (pl. arra merôlegesen vagy azzal
párhuzamosan) rajzoljon vonalakat.
Ezekrôl a lehetôségekrôl alább ebben a fejezetben még részletes
leírást adunk.

Magasságértékek és Gravitáció
Az ArchiCAD-ben különbözô módokon ellenôrizheti egy
elhelyezendô elem magasságát:
- A Koordináták ablakban megválaszthatja, hogy a
magasságértékek a Terv 0,00-tól vagy az Aktív szinttôl
számítva jelenjenek meg.
- Mialatt a kurzort egy födém vagy tetô fölött át mozgatja
(feltéve, hogy a megfelelô Gravitáció ikon aktív, lásd alább),
a Koordináta ablakban nyomon követheti a magasságértékek
(z) változását. Ha több Födém vagy Tetô is átfedi egymást,
akkor a legmagasabban fekvô koordinátája jelennik meg.
- Az elhelyezendô elem magassága az Infótáblában jelenik
meg. Ha eltolási magasság is definiálva van, akkor az
Infótábla automatikusan kiszámítja a magasságot. Az elem a
jelzett magasságba kerül.
A Gravitáció segédeszköz lehetôvé teszi, hogy egy Födém vagy
Tetô magasságához viszonyítva helyezzen el egy elemet.
- Ha az elsô gombra kattint, akkor az újonnan elkészített
elemeket az aktuális emelet 0 szintjéhez viszonyítva
helyezheti el.
- Ha a második gombra kattint, akkor az újonnan elkészített
elemeket az alattuk levô Födémhez viszonyítva helyezheti el.
- Ha a harmadik gombra kattint, akkor az újonnan elkészített
elemeket az alattuk levô Tetôhöz viszonyítva helyezheti el.
Megjegyzés: A Gravitáció csak az újonnan elkészített
elemekre van hatással, már létezô elemek módosítására nem
használható.
A Gravitáció mûködésbe hozásának két módja van:
- egy adott elem Beállítások párbeszédablakából, még az elem
létrehozása elôtt;
- a Koordináta ablakból, a bevitel megkezdése elôtt.
Ha egy adott elem Beállítások párbeszédablakából hozza
mûködésbe a Gravitációt, akkor a Terv 0,00-tól és az Aktív
szinttôl mért magasságértékek fakón jelennek meg, és a
megfelelô szerkesztô mezôben definiálhatja az alatta levô
elemhez viszonyított eltolási magasságot.

35
Lásd még...
A 3. fejezetben a 3D-s ablakban való munka címû részt, ebben a
fejezetben pedig a Megfog és áthelyez szakaszt.
Nézetek és Ablakok
Az ArchiCAD a virtuális épület megtekintésére a lehetôségek
nagy variációját nyújtja. Elemek és nézetek elraktározott
kombinációinak visszahívását több rövidítés is segíti.
Szintek és Fóliák
A szintek az elemek „fizikai” elkülönítésérôl gondoskodnak
annak alapján, hogy azok melyik függôleges szinthez tartoznak.
Minden szinthez külön alaprajzi ablak tartozik, ahová az
elemeket helyezheti.
Mivel elérésükhöz szintet kell váltania, mindig csak az aktuális
Szint terv nézete jelenik meg módosítás, nyomtatás vagy fájl
formátumba való mentés céljára. Függetlenül attól, hogy éppen
melyik Szint látható, a 3D-s nézetbe minden szint kivetül (hacsak
úgy nem dönt, hogy behatárolja, hogy mi vetüljön ki).
A szinteket általában egy többszintes szerkezet alaprajzainak
külön-külön való megrajzolására használják. De
házhelyterveknél, tetôterveknél és egyéb olyan terveknél is
használható, melyek egymással függôleges 3D-s kapcsolatban
állnak.
A szintek között a Lehetôség/Szintek hierarchikus menü
parancsaival és rövidítéseivel navigálhat. Ezenkívül az Áttekintô
ablak lehetôséget nyújt arra, hogy az összes létezô szint
bemutatóját megnézze, és hogy átmenjen egy tetszés szerinti
szintre (lásd alább az Áttekintô részletes leírását).
Míg a terveket Szintekre rajzoljuk, a tervek minden eleme egy
adott Fóliába kerül. A Fóliák globálisak, ami azt jelenti, hogy
ugyanaz a Fólia minden szinten és minden Munkalap ablakban
(Alaprajzokon és Metszetek/Homlokzatokon) elérhetô.
A Fóliák odatûzött átlátszó vázlatoknak felelnek meg, és az
elemek „logikai” elkülönítését szolgálják. Egymáshoz kapcsolódó
elemcsoportok, mint például a méretezési egységek, bútorok,
elektromos jelek stb., közös Fóliára kerülnek.
Minden Fóliát külön-külön mutathat vagy rejthet el attól függôen,
hogy mit akar látni fájl formátumba menteni, nyomtatni vagy 3D-

be vetíteni. A Fóliákat zárolni is lehet, ha bizonyos elemek

kijelölését vagy módosítását meg akarja akadályozni.
Ha a Fóliák bemutatásának, elrejtésének és zárolásának

folyamatát automatizálni akarja, a Fólia csoportok alatt különféle
beállításokat tárolhat, melyeket aztán a Lehetôség/Fóliák
hierarchikus menüben név szerint választhat ki.
Mivel minden Eszköz tartalmaz egy alap Fólia beállítást, az adott
Eszköz használatakor az elemek automatikusan külön Fóliákra
kerülnek.
Lásd még...
A Szintek és Fóliák hierarchikus menüit az 5. fejezet Lehetôség
menü szakasza magyarázza el.
Az Áttekintô paletta
Az Áttekintô paletta lehetôvé teszi, hogy ide-oda mozogjon a
különbözô Szintek és Metszet/Homlokzat ablakok között,
valamint a különbözô elôre beállított vagy a felhasználó által
definiált nézetek között, különféle nagyítási szinteken, az alaprajz
munkalap és a Metszet/Homlokzat ablakok különbözô pontjain.
A Menj! gombra kattintás rögtön elôhívja az Alaprajz kiválasztott
nézetét vagy a megfelelô Metszet/Homlokzat ablakot. A
bekeretezett nézetbe való dupla kattintással ugyanezt a hatást éri
el.
Az Áttekintô palettán három olyan gomb található, melyek
segítségére vannak a Szintek, Metszetek/Homlokzatok és ezek
elôre definiált Áttekintôi között való navigálásban.

37
- Az Áttekintô az az alap mód, amelyet az ArchiCAD magától

megmutat. Nézeteket az aktuális szint alaprajzán vagy az
éppen aktív Metszet/Homlokzat ablakban definiálhat.
Mindkét esetben mûködésbe kell hoznia az Áttekintô
gombot.
- A Szintek és Metszetek/Homlokzatok gombok a nézet listákat
csak navigáció céljából mutatják, s amikor be vannak
kapcsolva, akkor nem lehet új nézeteket létrehozni.
Megjegyzés: Az Áttekintô gombra kattintás csak az elôzôleg
kijelölt Szint vagy Metszet/Homlokzat Áttekintôjét mutatja be.
Szintek
Amikor a Szintek gomb aktív, a jobb oldalon a terv aktuális
szintjei jelennek meg, a bal oldalon pedig az éppen aktív szint
nézete. A lista bármelyik szintjét kiválaszthatja, és ahhoz, hogy az
Alaprajz ablakban megjelenítse, kattintson a Menj! gombra, vagy
kattintson kétszer a listában szereplô névre. Ez egyenértékû a
Lehetôség/Szintek/Menj parancs kiválasztásával.
Megjegyzés: Valamelyik Szintre való átmenet automatikusan

maga után vonja az Áttekintô módba való átkapcsolást is és a
kiválasztott szint Áttekintô listájának bemutatását. Új nézetek
létrehozásához a részletes utasításokat lásd késôbb.
Metszetek/Homlokzatok
Amikor a Metszetek/Homlokzatok gomb aktív, a jobb oldalon
megjelenik a definiált Metszetek/Homlokzatok listája. A lista
bármelyik metszetét kiválaszthatja, és a megfelelô Metszet/
Homlokzat ablak megjelenítéséhez vagy kattintson a Menj!
gombra, vagy kattintson kétszer a listában szereplô névre. Ez
egyenértékû azzal, mintha az Ablak menü Metszetek/
Homlokzatok hierarchikus menüjébôl kiválasztaná a Metszet/
Homlokzat ablak nevét.

Megjegyzés: Valamelyik Metszet/Homlokzatra való átmenet

automatikusan maga után vonja az Áttekintô módba való
átkapcsolást is, és a kiválasztott Metszet/Homlokzat ablak
Áttekintô listájának bemutatását. Új nézetek létrehozásához a
részletes utasításokat lásd késôbb.
Áttekintô
Az Áttekintô mind az Alaprajzból, mind a Metszet/Homlokzat
ablakokból hozzáférhetô.
Az Áttekintô paletta bal széle megjeleníti az aktuális szint vagy

metszet minden elemét, valamint annak a nézetnek a határait,
amelyiknek a neve a jobb oldali listán ki van emelve.
Az Áttekintô aktiválásakor a kereten megjelölt nézetet fogja a
munkalapon látni, a Jelenlegi nézet pedig a listán kijelölt elem
lesz. Ahhoz, hogy a munkalapon végzett változtatásokkal
felfrissítse az átnézetet, kattintson kétszer a kereten kívül
elhelyezkedô átnézeti területre.
Megjegyzés: Az összes átnézetet is felfrissítheti, ha a paletta
jobb felsô sarkában található kis nyíllal kinyitható helyi
menübôl a Rajzold újra az összes átnézetet parancsot
választja.
A munkalap ablakban megjelenô nézet tartalmát és méretét a
keret nagyságának és helyének igazításával változtathatja.

39
- A keret nagyságának vagy alakjának megváltoztatásához

húzza odébb annak oldalait vagy sarkait.
- A keret helyének megváltoztatásához húzza odébb azt egy
belsô pontjánál fogva a kis tenyér kurzorral.
- A munkalap ablak keretes rajz részletének használatához
kattintson kétszer a kereten belülre, vagy kattintson a Menj!
gombra.
Ezek a mûveletek úgy mûködnek, mint a Nagyítsd és a Told el
parancsok.
A nézet optimalizálva van, ezért ha a kerete alakja nem egyezik a
munkalap alakjával, akkor az Áttekintô újra lesz méretezve úgy,
hogy torzítás nélkül ráférjen a képernyôre.
Az Áttekintô paletta jobb széle a modell azon nézeteit sorolja fel,
amelyeket vissza lehet hívni. Alapbeállításban ezen a listán a
Jelenlegi Nézet és a Fônézet nevek jelennek meg (a Fônézet az
a nézet, amit a Fônézet és Segédháló párbeszédablakban vagy az
Ábrázolás/Legyen ez a fônézet paranccsal állít be a terve
számára). Saját nézeteit is ráteheti erre a listára, és aztán
bármelyiket megjelentetheti a munkalapon, ha kétszer rákattint a
kívánt nézet nevére. Így különlegesen hasznos, saját beállítású
nézeteteket tarthat a keze ügyében anélkül, hogy hozzáféréséhez
reprodukálnia kellene a Nagyítsd és Told el megfelelô mûvelet-
kombinációit.
Egy-egy nézet neve különféle beállításokkal állhat kapcsolatban,
melyet a név után megjelenô kis ikonok jeleznek:
- A nézet az aktuális Nagyítás beállításokat tárolja.
- A nézet a Fóliák jelenlegi állapotát tárolja (látható/
láthatatlan, zárolt/feloldott).
- A nézet az Megjelenítés párbeszédablakban (Lehetôség
menü) jelenleg beállított összes jellemzôt tárolja.
- A nézet azt a Léptéket tárolja, amelyben felvették.
Ezek a lehetôségek minden újonnan mentett nézetnél külön
beállíthatók (lásd alább).
A Nézet lista szerkesztési menüje
A paletta jobb felsô sarkában található kiugró menü lehetôvé
teszi, hogy nézeteket adjon hozzá vagy vegyen el a listából, és
hogy felfrissítse az aktuális nézetet.
Új nézet hozzáadásához válassza a Mentsd a jelenlegi nézetet...
parancsot, majd adjon nevet az átnézeti terület kerete által leírt

nézetnek. A Nevezd át paranccsal pedig már létezô nézetek nevét

lehet módosítani.
Ekkor megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megválaszthatja,
hogy mely aktuális jellemzôk (Nagyítási szint, Fóliák, Megjelenítés
beállítások, Lépték) mentôdjenek el a nézettel együtt. Olyan
nézeteket is lehet definiálni, amelyek csak az aktuális szinten
láthatók, vagy amelyek minden szinten láthatók.
A Töröld parancs eltávolítja a listáról a kiemelt nevet. Az alatta

levô parancsokkal vagy az összes nézetet törölheti, vagy csak a
Szintekre és Metszetekre vonatkozó nézeteket.
A Rajzold újra a szint/metszet átnézeteket és a Rajzold újra
az összes átnézetet parancsok az összes ön által végzett
módosítást beépítik az adott átnézetekbe. Az egyes Áttekintôknél
ezt úgy is elvégezheti, hogy kétszer rákattint a nézet keretén
kívüli átnézeti területre.
Az Áttekintô paletta használata
Az Áttekintô paletta elôhívásához kattintson a terv munkalap
vezérlô ikonsorának Áttekintô gombjára, vagy válassza az Ablak
menü Mutasd az áttekintôt parancsát (ha a paletta rejtve van).
Ha azt akarja, hogy a paletta állandóan jelen legyen, akkor ezt a
paletta tetején található Rajzszeg gombbal biztosíthatja.
Ha a Rajzszeg gomb ki van kapcsolva, akkor valahányszor
átmegy az Áttekintô palettában kiválasztott nézetbe, a paletta
elbújik.
Az Áttekintô paletta formáját a bal felsô sarok alatt található alak
állítás vezérlôvel lehet módosítani. Megjelentetheti az egész

41
palettát, vagy csak a nézet listát, vagy csak az átnézeti ablakot

(ebben az esetben az elraktározott nézetek és metszet/homlokzat
nevek a Nézet lista szerkesztési menüben vannak felsorolva, és itt
hozzáférhetôk).
Megjegyzés: Mindezek az alak lehetôségek az Ablak
menüben is elérhetôk, ha az Úszó paletták/Paletta forma
parancsot választja. Ezenkívül a paletta kinagyított
változatának megjelentetését is választhatja.
Az Áttekintô mentése
A terv mentésével az Áttekintô mentése is megtörténik.
Megfog és áthelyez
A Megfog és áthelyez mind a Macintosh, mind a Windows
használók számára ismerôs technika, mellyel fájlok nyitását vagy
különbözô típusú elemek másolását és betoldását lehet rövidíteni
egy adott ablakban, ugyanazon program különbözô ablakai
között, vagy akár különbözô programok között is.
Mivel az ArchiCAD több különbözô ablaktípust használ, a Megfog
és áthelyez technika lehetôvé teszi, hogy elemeket más
ablakokba másoljuk, feltéve hogy a betoldott adatok a befogadó
ablakban is értelmesek.
Megjegyzés: A Megfog és áthelyez tuljdonságot a
Lehetôségek/Beállítások/Egyebek párbeszédablak megfelelô
kijelölô négyzetével lehet ki- vagy bekapcsolni.
Különbözô ablaktípusok közti adatátvitel

Adatokat csak akkor lehet egy másik ablakba áthelyezni, ha a
befogadó ablak fel tudja dolgozni a mozgatott adattípust.
Szöveg megfogása és áthelyezése
Szövegátvitelre a következô lehetôségek léteznek:
- az ArchiCAD bármely szövegablakából, vagy bármely
megfogásra és áthelyezésre képes program szövegablakából
bármely másik ArchiCAD szöveg ablakba;
- bármely szöveg ablakból bármely 2D-s ablakba (Alaprajz,
Metszet, Könyvtári elem 2D-s szimbóluma), ilyenkor a szöveg
az alappraméterekkel kerül oda;
- szöveg mozgatása vagy másolása egy adott ablakon belül;

- szövegtípusú kivágott fájlok létrehozása a Macintosh

Keresôben vagy a Windows Asztalon;
- kivágott fájlok betoldása szövegtípusú ablakba;

- szöveg áthelyezése szövegtípusú ablakból a Kukába
(Macintosh) vagy a Szemetesbe (Windows), a szöveg
kitörlése céljából;
- sima szöveg fájlok áthelyezése szövegtípusú ablakba
(bizonyos megszorításokkal).
Képek megfogása és áthelyezése
Képtípusú adatátvitelre a következô lehetôségek léteznek:
- egy egész kép vagy egy részének kiemelése a 3D-s ablakból,
a Modell kép ablakból vagy a Bemutató kép ablakból;
- PICT, BMP, TIFF, GIF vagy JPEG típusú kép fájl áthelyezése a
Könyvtári elemek bemutató ablakába;
- kép fájl behúzása a 2D-s ablakba Ábraként való betoldás
céljából;
- képtípusú kivágott fájlok létrehozása a Macintosh Keresôben;
- kivágott fájlok betoldása a 2D-s bemutató ablakba.
ArchiCAD Könyvtári elem fájlok megfogása és áthelyezése
ArchiCAD Könyvtári elem fájlokat a Macintosh Keresôbôl vagy a
Windows Asztalon foghat meg és illeszthet be az Alaprajzba.
Ablakokat és ajtókat csak már létezô falakra lehet ráhúzni.
Mikor egy Könyvtári elemet beilleszt az Alaprajzba, az aktiválja az
Eszköztár megfelelô eszközét és az újonnan elhelyezett elem
válik az adott könyvtári elemtípus alapbeállítású elemévé.
A Megfog és áthelyez technika egyszerre több Könyvtári elem
mozgatására is alkalmas.

43
Alaprajzi elemek megfogása és áthelyezése

Ha valami ki van jelölve az Alaprajzon, akár a terület kijelölô
által, akár a Nyíl segítségével egyes elemek vannak kijelölve,
akkor az egér gombjának megnyomásával és a kurzornak az
ArchiCAD Alaprajzból való kihúzásával beindíthatja a Megfog és
áthelyez mûveletet.
Ily módon a következô dolgokat tudja átmásolni:
- alaprajzi elemeket (modul formátumban);
- az alaprajzon kijelölt elemeket kép formátumban (például a
Bemutató kép ablakba);
- és a kijelölt elemek 2D-s és/vagy 3D-s leírásait szöveg
formátumban.
3D-s GDL leíráscsak akkor jön létre, ha az áthelyezés a
szimbólum 3D-s szöveg ablakába történt. A kijelölt elemek 2D-s
leírásai bármely más szövegtípusú ablakban megjelennek.
Kijelölés
Az ArchiCAD legtöbb menüje és párbeszédablaka kijelölt
elemekre vonatkozik, így a pontos kijelölés rendkívül fontos. Az
ArchiCAD több hatékony kijelölési módszert kínál.
A szerkesztô parancsok vagy
- kijelölt elemen dolgoznak, ha van ilyen, vagy
- egyáltalán nem vonatkoznak rájuk.
A 3D-s megjelenítés és az anyaglista készítés funkciók vagy
- kijelölt elem(ek)en dolgoznak, ha van ilyen, vagy
- az összes elemet érintik.
Lásd még...
Ablak-specifikus kijelölésekrôl a 3. fejezetben A Metszet/
Homlokzat ablakokban való munka és A 3D-s ablakban való
munka címû szakaszokat.
Kijelölési módszerek
Számos módszer segíti a rajz elemeinek kiválasztását az
ArchiCAD-ben.
- A Nyíl eszköz, mely a kijelölés legtöbbet használt eszköze.

- A Területkijelölô eszköz, mely szintén kijelölést célzó eszköz,

kiegészíti a Nyíl eszközt.
- A SHIFT-kattintás, a kijelölés gyorsbillentyûje, mely az éppen
aktív eszköztôl függetlenül mindig használható
- A jobb oldali egérgombbal (Windows) vagy a [CONTROL]
gomb lenyomásával egyidejû (Macintosh) kattintás, az éppen
aktív eszköztôl függetlenül (ez a kijelölt elemnek megfelelô
környezetfügô menüt is kiugratja).
- A Válaszd ki mind parancs, attól függôen, hogy melyik
eszköz aktív, elemek teljes osztályait jelöli ki, (vagy minden
elemet, ha a Nyíl eszköz aktív).
- A Feltételes kiválasztás parancs számos kritérium alapján
teszi lehetôvé elemek kiválasztását, vagy kiválasztásának
megszüntetését.
Lásd még...
A Nyíl ill. a Területkijelölô eszközök leírását a 4. fejezetben,
valamint a Szerk/Válaszd ki mind és Feltételes kiválasztás
parancsokat az 5. fejezetben.
Kijelölés kulcspontok
Mindegyik elemtípushoz tartoznak jellemzô pontok, melyek
kulcspontként jelennek meg, mikor az elemet kijelöljük.
Ha a Területkijelölô eszközzel jelölünk ki, akkor nem jelennek
meg a kulcspontok, mivel ez az eszköz egy területet jelöl ki, nem
egyes elemeket.
Kijelölés és fóliák
A fenti kijelölési módszerek az aktív fólián lévô elemekre
vonatkoznak.
Az ArchiCAD az elemeket egymásra fektetett átlátszó rétegekre:
fóliákra csoportosítja a szerkesztési vagy nyomtatási
mûveletekhez.
- Ha egy fólia rejtett állapotban van, akkor a rajta lévô
elemeket nem lehet kijelölni.
- Zárolt fólián ugyan az elemre rá lehet kattintani, de kijelölni
ezeket sem lehet.
Érdemes a fóliákat úgy létrehozni és az elemeket úgy
csoportosítani, hogy elôsegítsék a kívánt kiválasztásokat,
elkerülendô a téves szerkesztéseket.

45
Lásd még...
A Fóliákkal kapcsolatban lásd az 5. fejezetben a Lehetôség menü
leírását.
Kijelölés és zárolt elemek

A zárolt elemeket ki lehet jelölni, de nem lehet ôket módosítani.
Ha egy ilyen elemet jelöl ki, megjelenik egy sárga ablak, amely
tájékoztatja arról, hogy az elem zárolva van. Zárolt elemek
kijelölô pontjai szürkén jelennek meg.
Ezen elemek Beállítások párbeszédablakait ki tudja nyitni, de

paramétereiket nem változtathatja meg. A változtatások
érvényesítését engedélyezô Jó gomb szürkén jelenik meg.
Megjegyzés TeamWork használók számára: A saját
munkaterületén kívül esô elemek ugyanúgy viselkednek,
mintha zárolva lennének. A megjelenô sárga ablak ad
tájékoztatást arról, hogy az elem zárolva van-e, egy másik
csapattag számára van-e fenntartva, vagy csak nincs az Ön
munkaterületén belül.
Elemek csoportosítása
Csoportok hasonló vagy különbözô elemek kiválasztásával, és az
Eszközök/Használd csoportként parancs használatával hozhatók
létre. A csoportosított elemeket aztán együtt lehet kijelölni és
módosítani.
A következô mûveletek végezhetôk el egyszerre egy csoport
elemein:
- kijelölés;
- a Szerk menü bizonyos funkciói (pl. Vidd, Forgass, Tükrözd,
Sokszorozd);
- jellemzô-hozzárendelés.
Az elemeket az Eszköz menü Folyamatos csoport-képzés
parancsával is csoportosíthatja. Ha ez a lehetôség be van
kapcsolva, akkor a négyszögletû Falelemek, a Tetôláncok stb.
automatikusan egy csoportot fognak alkotni.

A következô elemtípusok nem csoportosíthatók: Méretezés

típusok, Helyiségek, Címkék, Metszet/Homlokzat vonalak,
Kamerák.
Az Ajtók és Ablakok csak az ôket tartalmazó Fal részeként
csoportosíthatók.
Azok a más Szintekhez tartozó elemek, melyek körvonala
megjelenik az aktuális Szinten, nem lehetnek e Szinten lévô
csoport részei.
Megjegyzés: A csoportosított elemek kiválasztójelei kis
körök, míg a csoportba nem tartozókat fekete pontok jelölik.
A valamilyen csoporthoz tartozó egyedileg kiválasztott
elemeket üres kijelölô pontok jelzik.
A csoportosítás és a csoport-felbontás a 3D-s ablakban nem
férhetô hozzá, itt csak a Szüneteltesd a csoportokat parancs
használható.
A csoportok felbontása és felfüggesztése

Ahhoz, hogy az egy csoportot alkotó elemeket újra különállókká
tegye, válassza az Eszközök/Bontsd szét a csoportot parancsát.
Elôfordulhat azonban, hogy csak egyetlen mûveletet akar
elvégezni a csoport egy bizonyos elemén vagy elemtípusán.
Ebben az esetben a csoportkijelölés teljes megszüntetése elég
kellemetlen lenne, hiszen a csoport újraalkotásához az összes
elemet újra egyenként ki kellene jelölni.
A megoldás a csoportok ideiglenes felfüggesztése az Eszközök/
Szüneteltesd a csoportokat paranccsal. Ha ez a parancs ki van
pipálva, akkor az egy csoportba beosztott elemek külön-külön
választhatók és módosíthatók. Ha a parancs nevét nem elôzi meg
pipa, akkor a csoportok újra együtt vannak.
A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló a Vezérlôpult
rövidítéseként is hozzáférhetô. A 3D-s ablakban a Szüneteltesd a
csoportokat az egyetlen elérhetô csoportosító funkció.
Csoport hierarchia
A csoportok magasabb szintû csoportokba csoportosíthatók.Két
vagy több alsóbbszintû csoportból álló kijelölés a csoport-
felbontáskor elôször az ôt alkotó csoportokra bomlik. Ezért
esetleg többször meg kell ismételni az Eszközök/Bontsd szét a
csoportot parancsot, mielôtt egy elem egyedileg kijelölhetô és
szerkeszthetô.

47
Az Eszközök/Szüneteltesd a csoportokat parancs választásakor

MINDEN csoport ideiglenesen hatástalanná válik, ami azt jelenti,
hogy azonnal kiválasztható és szerkeszthetô bármelyik elem, még
ha egy komplex csoport hierarchiába tartozik is.
Csoportok és Fóliák
Az elemek csoportosítása nem változtatja meg azok jellemzôit,
ami azt jelenti, hogy minden egyes elem a saját Fóliáján marad.
Ha egy Csoport néhány eleme rejtett Fólián van:
- A rejtett Fólia elemei még az alaprajzon is láthatatlanok.
- A csoport kijelölésekor a rejtett elemek nem jelölôdnek ki.
- A csoport szerkesztésekor (mozgatás, forgatás, tükrözés,
sokszorozás) a láthatatlan elemek is megváltoztatják
helyzetüket.
- Az elemek Jellemzôinek vagy paramétereinek módosításakor
a láthatatlan elemek Jellemzôi is megváltoznak.
Ha egy Csoport néhány eleme zárolt Fólián van:
- A zárolt Fólián lévô elemek láthatóak az alaprajzon, de az
egész csoportot zárolttá változtatják. A csoportra nem hat a
mozgatás, a forgatás, és a tükrözés vagy sokszorozás.
- A csoport kijelölésekor annak minden eleme kijelölésre
kerül, de szürke pontokkal. Használja a Szüneteltesd a
csoportokat parancsot azon csoportosított egységek
szerkesztésére, amelyek nincsenek zárolt fólián.
Megjegyzés ArchiCAD TeamWork használók számára:
Egy csoport elemei fenntarthatók bizonyos csapattagok
számára. A csoportok azonban ilyenkor is aktívak maradnak.
A fenntartott elemek Jellemzôi és paraméterei csak a
csoportok elôzetes felfüggesztésével módosíthatók.
Fontos: Ha a tervet ArchiCAD 5.0 formátumban menti el, a
csoportokra vonatkozó összes információ elvész.
Az elemek rajzolási sorrendje

Egy terv ArchiCAD-del való rajzolása során az elemek egy
meghatározott tárolási sorrend szerint fedik egymást. Az
alapbeállítás szerint az elemek tárolása az építészeti rajzokban
általánosan használt sorrendben történik.

A tárolási sorrend alapbeállítása

Az alapbeállítás szerint a tárolási sorrendet az elemosztályok
határozzák meg, melyekbôl hat van. Tekintet nélkül az elemek
elhelyezési sorrendjére, az elsô osztályba tartozók az elôtérbe
kerülnek, a második osztály az e mögötti szintre stb.
Elemosztályok:
1) Magyarázat (Szöveg, Címkék, minden Méretezés típus,
Helyiség pecsétek)
2) 2D-s elemek (Vonalak, Körök, Görbék, Pontok)
3) Könyvtári elemek (Tárgyak, Lámpák, Kiegészítôk, mint a
StairMaker vagy az ArchiSITE elemei)
4) 3D-s szerkezetek (Falak, Födémek, Ajtók, Ablakok,
Oszlopok, Tetôk, Felülethálók)
5) 2D-s poligonok (Kitöltések, Helyiség poligonok)
6) Ábrák
Az ugyanazon osztályon belüli átfedés az elemek elhelyezési

sorrendjétôl függ. Például egymást metszô falak esetén az
utolsóként odahelyezett fedi át a többit. Egy elôzôleg
odahelyezett fal valamelyik jellemzôjének megváltoztatásakor
„újabb keletûvé” válik, és átfedi az összes többit.
Egyedi tárolási sorrend

Az ArchiCAD alap tárolási sorrendje általában megfelelô, de Ön
esetleg bizonyos elemeket más átfedési pozícióba kíván helyezni.
Például ahhoz, hogy egy Kitöltés átfedjen egy 2D-s elemet vagy
egy tárgyat, az Eszközök menüben egy sor parancs található a
tárolási sorrend alapbeállításának elemenkénti hatástalanításához.

49
Az újonnan elhelyezett elemeken a parancsok a

következôképpen mûködnek:
- Hozd elôrébb: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)
átfedi(k) a saját és minden alsóbb osztály összes változatlan
elemét, de a felsôbb osztályok elemei alatt marad(nak).
- Hozd elôre: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)
átfedi(k) az összes többi elemet.
- Vidd hátrébb: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)et
átfedik a saját és a felsôbb osztályok változatlan elemei (ezek
mögé viszi), de az alsóbb osztályok elemeit átfedik.
- Vidd hátra: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)et
átfedi az összes többi elem.
- Állítsd vissza az eredeti sorrendet: Ez a parancs
visszaállítja az átfedési sorrend fentebb leírt alapbeállítását.
Megjegyzés: E parancsok használata az ablak tartalmának
újrarajzolására kényszeríti az ArchiCAD-et. Nagyon nagy
rajzok esetén ez hosszú ideig tarthat. Az újrarajzoláshoz
szükséges idô csökkentéséhez nagyítsa ki az éppen
szerkesztett elemeket.
A tárolási sorrend mechanizmusa
Mind a tárolási sorrend alapbeállítása, mind az egyedi parancsok
két rendezési mechanizmuson alapulnak: az osztályokon és a
tárolási szinteken.
Az ArchiCAD 14 tárolási szintre helyezi az elemeket. Minden szint
tartalmazhatja bármelyik elemtípust. A végsô tárolási sorrend, ami
a képernyôn és a nyomatokon látható, a tárolási szinten és az
elemosztályon alapul. Egy adott szint minden eleme átfedi az
alsóbb tárolási szintek elemeit, osztálytól függetlenül.
Az új elemek mindig a saját osztályuk által elônyben részesített
tárolási szintre kerülnek. A tárolási szintek besorolása a
következô:
1-4) alapbeállítás szerint üres
5) Magyarázat
6) 2D-s elemek
7) Könyvtári elemek
8) 3D-s szerkezetek
9) 2D-s poligonok
10) Ábrák
11-14) alapbeállítás szerint üres

Alapbeállítás szerint a felsô és alsó 4-4 tárolási szint üres. Ezekre

a tárolási szintekre az Eszköz menü fentebb részletezett
parancsaival hozhat vagy küldhet bármilyen típusú elemeket.
Például, egy Kitöltés elôrehozása a kilencedikrôl a nyolcadik
szintre, amely alapbeállításban a szerkezetek szintje, azt jelenti,
hogy ez a Kitöltés át fogja fedni az összes 9. szinten maradó
változatlan kitöltést, ôt viszont az összes 8. szinten lévô
változatlan szerkezet még mindig át fogja fedni.
Ha ekkor újra elôrehozza, akkor az összes fennmaradó

szerkezetet át fogja fedni. Azonban még mindig az összes
változatlan 7. szinti könyvtári elem alatt fog maradni. Ily módon
elôrehozhat egy elemet úgy, hogy az átfedje a felsôbb szinteket.
Természetesen más elemeket is elôrehozhat, melyek ekkor majd

átfedik a megváltoztatott Kitöltést.
A Hozd elôre és a Vidd hátra parancsok addig mozgatják a

kijelölt elemeket, amíg azok az összes létezô elemet át nem fedik
(vagy azok át nem fedik ôket). Ez nem feltétlenül az 1. vagy a 14.
szint, ami azt jelenti, hogy az esetek többségében még egyéb
elemeket is helyezhetünk föléjük vagy alájuk.

51
A legfelsô tárolási szintre felhozott Szöveget vagy Méretezést nem

lehet átfedni. Ha például azt akarja, hogy egy Kitöltés átfedje
ôket, akkor a Szöveget vissza kell küldenie egy szinttel hátrébb.
Ha a legfelsô szintre helyezett elemeket megkísérli elôrébb, vagy
a legalsó szintre helyezetteket hátrébb mozgatni, akkor
figyelmeztetô jelzést kap.
Ha több különbözô szinten elhelyezkedô elemet mozgat elôrébb
vagy hátrébb, minden egyes elem csak egy szintnyit mozdul.
Ha különbözô típusú elemeket hoz elôre vagy visz hátra, akkor
ezek minden létezô elemet át fognak fedni (vagy azok fogják
átfedni ôket), de egymáshoz viszonyított tárolási sorrendjüket
megtartják.
Összetett elemek (Helyiségek, Kitöltések)
A helyiségek és a kitöltések olyan összetett elemek, melyek két
különbözô osztályba tartozó összetevôbôl állnak (helyiség
poligonok és helyiség pecsétek, kitöltések és területük). Ezek az
összetevôk mindig megtartják az osztályuknak megfelelô
sorrendet, például a területek mindig átfedik a kitöltésüket.
Habár az átfedési sorrendjük külön változtatható, a Kitöltések és
a Helyiség poligonok soha nem fedhetik át saját területüket és
helyiség pecsétjüket és fordítva, ezért ha szükséges, a másik
összetevôt rákényszerítik a velük együtt való mozgásra.
Megjegyzés: A Kitöltések és Helyiség tárolási sorrendjét a
Megjelenítés párbeszédablak kiugró menüjében lehet
beállítani, de ez a beállítás csak az egy tárolási szinten belül
elhelyezkedô elemekre van hatással. Például, ha a Kitöltések
úgy vannak beállítva, hogy átfedjék a Helyiségeket, de egy
adott helyiség egy adott kitöltésnél magasabb szinten
helyezkedik el, akkor az a helyiség át fogja fedni azt a
kitöltést.
Ábrázolási sorrend és kimenetek

A Tárolási sorrend mind nyomtató vagy gyors rajzgép kimeneten,
mind PlotMaker kimeneten megôrzôdik.
A tollas rajzgépeken és DXF/DWG kimeneten minden átlátszó
lesz, ami azt jelenti, hogy a rejtett vagy részben átfedett elemek is
teljesen láthatók lesznek. Hogy ennek megnézze a bemutatóját,
állítsa a Megjelenítés párbeszédablak Szerkezeti kitöltéseit és
Poligon kitöltéseit Vektorosra, a Beállítások/Egyebek alatt pedig
az összes Kitöltés háttérszínét átlátszóra.

3. Fejezet: Szerkesztési eljárások
3. fejezet
Szerkesztési eljárások
Ez a fejezet a különbözô szerkesztési segédeszközökr e, eljárásokra és ötletekr e
összpontosít, melyek a V irtuális épület elemeinek megszerkesztéséhez
rendelkezésr e állnak. Elôször az alaprajzi munkalapon elôforduló fogalmak és
eljárások kerülnek bemutatásra, majd ezt követi a csak a Metszet/Homlokzat
ablakokra és csak a 3D-s ablakra specifikus lehetôségek bemutatása.
Alaprajzi szerkesztés
Mihelyt az ArchiCAD elrendezését meghatározta, elkezdhet
falakat, födémeket és egyéb építészeti elemeket rajzolni. Ennek
során a méretmegadás és elhelyezés megkönnyítésére egy sor
ArchiCAD rajzolási segédeszköz áll rendelkezésre:
- Az Infótábla lehetôvé teszi, hogy több rajzolási paramétert
gyorsan és könnyen beállíthasson.
A Vezérlôpult segítségével gyorsan hozhat létre olyan új
elemeket, melyek már létezô elemekkel vannak különleges
kapcsolatban.
- A Vonzáskör olyan állandó “önvezérlô szerkezet”, amely a
szerkesztôhálókhoz és a már létezô elemekhez kapcsolódik.
- A Kötött irányok megkönnyítik az elemek rajzolását kijelölt
vagy más elemek által meghatározott irányban (mint a
megszokott egyenes és háromszögvonalzónál).
A szerkesztési segédeszközök használata a rajzolási folyamat
szerves része. Beállíthatja egy rajzolási jellemzô értékét a
Vezérlôpulton, kinagyíthat egy részletet vagy bekapcsolhatja a
Hálóra illesztést anélkül, hogy megszakítaná ezzel az éppen zajló
folyamatot. Így az összes ArchiCAD Szerkesztési segédeszközt
rajzolás közben is alkalmazhatja.
53
Az Infótábla funkciói
Az Infótábla segítségével az elemek több beállítását és
paraméterét is megváltoztathatja.
- Az adott eszköz ikonjára való kattintás ugyanúgy elôhozza az
eszköz Beállítások párbeszédablakát, mintha azt az
Eszköztáron keresztül nyitotta volna meg. Itt aztán olyan
változtatásokat hajthat végre, amilyeneket akar.
- Egyes eszközöknél a kitöltés típus neve kiugró menüként
szolgál, amely lehetôvé teszi, hogy megváltoztassa az
elemhez rendelt kitöltés típust.
- A magassági információt megjelenítô szám mezôbe kattintás
lehetôvé teszi, hogy módosítsa ezt az adatot.
Megjegyzés: A 3D-s elemeknél mind a felsô, mind az alsó
magasságérték megjelenik. Könnyen hozzájuk férhet a t és b
billentyûk lenyomásával.
- A fólia ikonra való kattintással elôhozhatja a Fólia beállítás
párbeszédablakot, ha egy elem sincs kijelölve, vagy a
Kijelöltek módosítása ablakot, ha van kijelölt elem.
- Ha a fólia ikon melletti kiugró menübôl kiválaszt egy
fólianevet, ezzel módosíthatja az elemek hozzárendelését.
Azonkívül, hogy az aktuális elem beállításokhoz gyors
hozzáférést biztosít, az Infótáblának még további funkciói is
vannak:
- Szerkesztési eljárások, melyekkel a rajzolás elôtt és
közben könnyen hozzáférhetünk az eszközök szerkeszthetô
paramétereihez.
- Geometriai módok, ezzel a funkcióval a megfelelô
geometriai módot állíthatjuk be.
A Szerkesztési eljárásokkal speciális elem illesztéseket,
elhelyezkedéseket és stílusokat, továbbá az éppen rajzolt vagy
szerkesztett elemmel kapcsolatban fontos jellemzôket lehet
meghatározni.
Az alábbi példa a Fal eszköz referenciavonalának beállítási
lehetôségeit mutatja.

Ha a Szöveg eszköz lenne aktív, akkor más ikonok jelennének

meg, és a szövegkizárási beállítások közül lehetne választani.
A Szerkesztési eljárás minden elemmel együtt tárolásra kerül,
megjelenik az elemek Beállítások párbeszédablakában, és ott is
módosítható.
Egy eszköz kiválasztása során a megfelelô Szerkesztési eljárás (ha
van ilyen) is megjelenik az Infótáblán. Kattintson a kívánt Eljárás
ikonjára, hogy kijelölje azt.
Több ugyanolyan típusú elemnek egyszerre is módosíthatja a
szerkesztési eljárását ha kijelöli ôket és az Infótáblán vagy a
megfelelô Beállítások párbeszédablakban nyíltan megváltoztatja a
szerkesztési eljárást.
Lásd még...
További részleteket az egyes eszközök szerkesztési eljárásainál a
4. fejezetben talál.
Geometriai módok
A Geometriai módok automatizált beviteli eljárások, melyekkel az
egyes elemek számára speciális mértani alakazatokat lehet
létrehozni.
A Geometriai módszerek használatával pl. kört készíthet
hárompontos megadással (mint alább látható) vagy elforgatott
négyszög kitöltést a Kitöltés eszközzel.
A Geometriai módok csak az elem létrehozásakor használhatók,

ezen beállításokat a kész elem nem tárolja.

55
Egy adott elem kiválasztásakor annak geometriai módjai (ha

vannak ilyenek) is megjelennek az Infótáblán. Kattintson a kívánt
mód ikonjára annak kiválasztásához.
Lásd még...
Az egyes eszközökhöz tartozó Geometriai módokról további
részleteket a 4. fejezetben az eszközök leírásánál talál.
A Vezérlôpult
A Vezérlôpult sokféle funkcióval rendelkezik:
- A Relatív szerkesztési módok, melyek a kurzort
vázlatkészítés vagy szerkesztés során egy meghatározott
szögben vagy távolságban rögzítik.
- A Kurzor illesztési változatok, melyek azt vezérlik, hogy
a kurzor jelenlegi pozíciója hogyan van vetítve.
- A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló, amely lehetôvé
teszi, hogy egy csoport elemeit együtt vagy külön-külön
szerkessze.
- A Varázspálca eszköz, mellyel már létezô elemek kontúrjait
lehet meghúzni más típusú új elemek megalkotása céljából.
- A Speciális illesztôpont meghatározás vezérlôk, melyek
abban segítik, hogy az élek különbözô részein automatikusan
hozhasson létre átmeneti illesztôpontokat.
- A Vezérlôpult bôvített állapotában, a tervezés és szerkesztés
során a Súgómezô szolgál pontról-pontra szóló
útbaigazítással.
Relatív szerkesztési mód ikonok
A Relatív szerkesztési módok azzal segítik a geometriai bevitelt,

hogy az elemek rajzolása vagy szerkesztése alatt a kurzor
mozgását egy állandó szögben vagy távolságban rögzítik.
- A Párhuzamos, Merôleges és Szögfelezô módok a kurzor
mozgását egy állandó szögben rögzítik.

- Az Eltolás és Ismételt eltolás módok a sokszögû vagy

vonalláncos bevitelt segítik, mivel rajzolás közben grafikus
visszacsatolást biztosítanak.
- A Speciális illesztôpont mód segít önnek az éleken
speciális illesztôpontokat találni, hogy az intelligens kurzort
pontosan egy geometriailag definiált pontra tudja helyezni.
A hat módosító közül egyszerre csak egy lehet aktív. A
módosítókat a Vezérlôpulton lévô ikonjukra való kattintással lehet
mûködésbe hozni.
Megjegyzés: A Vezérlôpult kiterjesztett formájában mind a hat
ikon egyszerre látható, egyébként pedig egy kiugró menübôl
választhatja ki az ikonokat, és ilyenkor csak a legutóbb
kiválasztott mód ikonja jelenik meg.
A Relatív szerkesztési módot az ikonjára való egyszeri kattintással
lehet ki- vagy bekapcsolni. A szerkesztési mód használat után
automatikusan kikapcsolódik.
Párhuzamos és merôleges rögzítés
Az elsô két módszer, a Párhuzamos és a Merôleges, egyformán
mûködik. Bármilyen eszköznél segítenek a geometriai bevitelben,
s csak abban különböznek, hogy milyen geometriai módosítást
eredményeznek:
1)Válassza a párhuzamos vagy a merôleges ikont.
2) Jelölje ki egy elem élét a Mercédesz kurzorral, vagy adja meg
egy új referenciaél két pontját.
3) Rajzolja meg az új elemet.
Az Ön által rajzolt új elem a referenciélre merôlegesen vagy azzal
párhuzamosan fog állni (attól függôen, hogy melyik módosítót
választotta). A Relatív szerkesztési módot azután is kiválaszthatja,
hogy az elemet már elkezdte rajzolni. Ebben az esetben a
rajzolási mûvelet addig áll, amíg meg nem rajzolt vagy ki nem
választott egy referenciaélt.
A következô ábrák bemutatják a folyamatot egy meglévô
referenciaél használatával.
1) Miután elkezdte a Falat rajzolni, kattintson a Merôleges
rögzítés ikonjára.

57
2) Kattintson a referenciaélre a Mercédesz kurzorral.
3) A kurzor a falra merôlegesen lesz rögzítve.
Ismételt Párhuzamosok vagy Merôlegesek rajzolása:

Bármely szög, melyet a referenciaélre való kattintással vagy
referencia vektor rajzolással kijelöl, ismételten felhasználható a
Kötött irányok segítségével. Meghatározhat egy szöget és utána
akárhányszor rajzolhat ezzel párhuzamos vagy erre merôleges
vonalat, ha rajzolás közben nyomva tartja a SHIFT(VÁLTÓ)
gombot.
Az Ön által meghatározott szöget a Beállítások/Kötött irányok
tárolja egyedileg beállított szögként.

Ha a kurzort valamely relatív szerkesztési mód segítségével

rögzítette, akkor a rögzítési szög értéke megjelenik a Koordináták
ablak Polár szögével. A Polár szög értéke is zárolva van, amint
azt az “a:” ikont körülvevô négyzet jelöli.
A szögzárolást fel lehet oldani a MÓDOSÍTÓ-A (Machintosh)

vagy az ALT-A (Windows) gombok egyidejû lenyomásával, ha a
munka során törölni szeretné a beállított értéket.
Ezek a mûveletek nincsenek hatással az elem megadásának
folyamatára, így többféle megoldással lehet kísérletezni, mielôtt a
munkát folytatná.
Szögfelezô rögzítés
Felezô szög definiálására két mód van. vagy elkezdi rajzolni az új
elemet, és menet közben választja a Szögfelezô módot, vagy
elôször kiválasztja a beviteli módot, és csak aztán kezdi el
rajzolni az új elemet.
Ha elôször az elemet kezdi el rajzolni:
1) Kezdje el rajzolni az új elemet.
2) Válassza ki vagy hozza mûködésbe a Vezérlôpult Szögfelezô
ikonját.
3) Definiálja a referencia-vektorokat (használja ugyanazt a
módszert mint a szögméretezésnél).
4) Az egér a felezôszögre van rögzítve.
5) Kattintson, hogy befejezhesse az új elem rajzolását.
Ha elôször a rögzítést választja:
1) Válassza ki vagy hozza mûködésbe a Vezérlôpult Szögfelezô
ikonját.
2) Definiálja a referencia-vektorokat (használja ugyanazt a
módszert mint a szögméretezésnél).
3) Kattintson, hogy elkezdhesse rajzolni az új elemet. Az egér a
felezôszögre van rögzítve.
Megjegyzés: ha lenyomja a [SHIFT] gombot, mialatt az egér
rögzítve van, akkor az felszabadul és az elôre beállított kötött
irányok lépnek életbe.

59
Lásd még...
A 4. fejezetben a Szögméretezés rajzolását.
Eltolás és Ismételt eltolás
Az Eltolás és az Ismételt eltolás módok egy megrajzolt
poligonhoz képest valamennyire eltolt vonalláncot hoznak létre.
Ezeket a módokat elem bevitelkor nem lehet mûködésbe hozni,
és az egyetlen kattintással definiált elemekre sincsenek hatással.
Egy eltolt sokszögû elem rajzolásához:
1) Válassza vagy hozza mûködésbe az Eltolás módot. (Ha az
éppen aktív eszköz nem engedélyezi a sokszögû formákat,
akkor az ArchiCAD errôl sípszóval tájékoztatja.)
2) Rajzoljon egy nyílt vagy zárt vonalláncot. Akár a Varázspálcát
is használhatja, hogy a vonallánc definiálásához meghúzza
egy már létezô elem kontúrjait (lásd késôbb ugyanebben a
fejezetben).
3) Szokás szerint, az alap vonalláncot vagy dupla kattintással,
vagy a Vezérlôpult Jó gombjának lenyomásával fejezheti be.
Amikor befejezte, megjelenik egy gumi körvonal, mely a
vonallánc végpontján kezdôdik és merôleges annak utoljára
bevitt szakaszára.
4) Kattintson egyszer, hogy elhelyezze az elemet.

Az Ismételt eltolás módban ugyanezek a lépések használhatók,
kivéve, hogy a folyamat nem fejezôdik be azzal, hogy egy
kattintással elhelyezte az elemet, hiszen további eltolt
másolatokat helyezhet el, amíg csak úgy nem dönt, hogy befejezi
a bevitelt.

- Egy dupla kattintással, az utolsó eltolt elem megrajzolásával,

befejezi a bevitelt.
- Ha a Vezérlôpulton a Mégsem gombot nyomja le, akkor az
utolsó eltolt elem megrajzolása nélkül fejezi be a bevitelt.
Speciális pontrögzítés
Ezzel az eljárással egy menet közben definiált ideiglenes vektor
valamely osztáspontjára helyezhet egy csomópontot. Az
osztáspontok az aktuális Speciális illesztôpont beállítások alapján
kerülnek kiszámításra (lásd késôbb ebben a fejezetben).
A rögzítést akár a bevitel megkezdése elôtt, akár a bevitel alatt
mûködésbe lehet hozni. A kiválasztott speciális pont típusától
függôen különbözô hatásai lesznek.
- A Felezô (Középponti) és Százalékos lehetôségek során
csak egyetlen illesztôpont jelenik meg.
- Az Egyenletes felosztás vagy Távolság lehetôségek során
több illesztôpont is megjelenhet.
A Speciális pontrögzítés használatához:
1) Válassza vagy hozza mûködésbe a Speciális pont ikont.
2) A vektor kezdôpontjának megadásához kattintson.
3a) Ha csak egy illesztôpont jelenik meg: kattintson, hogy a
vektor végpontját is beírja. A kurzor ráillesztôdik a speciális
pontra. A bevitel rögtön lejátszódik.
3b) Ha több illesztôpont is megjelenik: kattintson, hogy a vektor
végpontját is megadja. A kurzor ide-oda ingázik a lehetséges
speciális pontok között. Kattintson a megfelelô illesztôpontra,
hogy a bevitel végbemenjen.

61
Megjegyzés: A százalék értékek mindig a vektor

kezdôpontjától kerülnek kiszámításra.
Ez a mûvelet a 3D-s ablakban nem áll rendelkezésre.
Kurzor illesztési változatok

Ez az ikonsor azt vezérli, hogy a kurzor jelenlegi pozíciója mely
módon van kivetítve arra a gumivonalra, mely egy elôre definiált
irányban van rögzítve.
A kurzor illesztés akkor lép mûködésbe, mikor elkezd rajzolni
egy vektort. Ha lenyomja a [SHIFT] gombot, és a vektor egy elôre
definiált szögben van rögzítve, akkor alapbeállításban a kurzor a
rögzített szögre merôlegesen vetül ki.
A bevitel ideje alatt bármikor átkapcsolhat a függôleges vagy
vízszintes kurzor illesztésre. Ekkor a kurzor függôlegesen vagy
vízszintesen fog kivetülni, míg a vektor még mindig ugyanabban
a szögben lesz rögzítve.
A vektor befejezésekor, a Kurzor illesztés automatikusan visszaáll

az eredeti merôleges irányba.
Megjegyzés: A Q billentyû lenyomására a kurzor a bevitel
alatt a különbözô változatok között ingázik.
A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló

Ez az ikonpár úgy mûködik mint egy billenôkapcsoló, és
ugyanazt a hatást éri el, mint a Szüneteltesd a csoportokat
parancs.

- Amikor a bal oldali ikon aktív, akkor a csoportosított

elemeket együtt lehet kijelölni és szerkeszteni.
- Amikor a jobb oldali ikon aktív, akkor a csoportosított

elemeket külön-külön lehet kijelölni és szerkeszteni.
A Varázspálca eszköz
A Varázspálca eszközzel az ArchiCAD lehetôvé teszi, hogy új
elemek megalkotása céljából felhasználja adott formák kontúrjait.
Ez a tulajdonság például akkor különösen hasznos, ha olyan kör
alakú vagy sokszögletû elemeket akar elôállítani, melyeket
egyébként fárasztó vagy lehetetlen lenne vonalanként
megszerkeszteni, vagy pedig ha gyorsan akar ugyanolyan alakú
de különbözô típusú elemeket gyártani.
Az átalakítást úgy végzi, hogy elôször az Eszköztárban kijelöli az
új típusú formát vagy elemet, majd mikor a Varázspálca kurzor
megjelenik, rákattint az eredeti formára vagy elemre.
Megjegyzés: Átfedô élekre való kattintáskor a Varázspálca a
kijelöltet részesíti elônyben.
Ez alól a szabály alól egy kivétel létezik: amikor egy másmilyen
típusú elemet egyetlen tetôvé alakít, akkor a szokásos eljárás
szerint elôször meg kell rajzolnia a vezérvonalat és meg kell
határoznia a hajlásszög irányát.
Az eljárásra példaként: a Kitöltés eszközzel rajzoljon egy formát a
tervre. Ezután válassza a Fal elemet. Az Ön által választott
szerkesztési eljárás fogja meghatározni a fal állását a kerülethez
képest.
Kattintson a Vezérlôpulton a Varázspálca eszköz ikonjára és
helyezze a kurzort a 2D-s formára, majd kattintson. A Kitöltés
körvonalán négy Fal fog képzôdni.

63
Megjegyzés: Hogy a folyamatot lerövidítse, helyezze a

Mercédesz vagy Pipa kurzort a 2D-s formára, aztán a
[SZÓKÖZ] billentyû lenyomásával egyidôben kattintson. A
kurzor Varázspálca formát önt és létrejönnek az új Falak.
Mindezek az elemek most már részei a tervrajznak és egymástól
függetlenül kezelhetôek (például kijelölheti a falat és eltolhatja a
kitöltésrôl).
Az új elem jellemzôit a Beállítások párbeszédablak határozza
meg. Az átalakítás elôtt vagy után érdemes ezt ellenôrizni.
Hasonlóképpen, ha lyukakat akar elhelyezni tetôben vagy
födémben más típusú alakzatok segítségével, akkor át kell
alakítani a lyuk körvonalát födémmé vagy tetôvé olymódon, hogy
kijelöli azt a födémet, ill. tetôt, melybe a lyuk kerül.
Hasonlóképpen készíthet lyukakat bármely sokszögû elemben.
Megjegyzés: Az ArchiCAD nem képes elemeket trapezoid
vagy sokszögû falakká átalakítani. Ha egy görbe, ív vagy
poligon típusú elem kijelölésekor a Sokszög fal geometriai
módot választja, akkor ez az elem egy sokszögû fal sorozattá
alakul át. Ha a létrejövô poligon metszi önmagát, akkor errôl
figyelmeztetô jelzést kap.
Megjegyzés ArchiCAD TeamWork használók számára: Ha
Központi terven dolgozik, akkor a zárolt, mások számára
lefoglalt vagy a saját munkaterületén kívül esô elemek
körvonalát is felhasználhatja, ha más típusú új elemeket akar
létrehozni.
A 3D-s ablakban a Varázspálca nem áll rendelkezésre, kivéve ha
Födémek vagy Tetôk alapján akar új Födémeket létrehozni.
Lásd még...
Az 5. fejezetben az Eszközök menü Varázspálca beállításait.
Speciális illesztôpontok
Ha a kurzor az éleken Mercédesz alakúra vált és a Speciális
illesztôpont illesztés be van kapcsolva, a speciális illesztôpontok
automatikusan létrejönnek. Pontokként viselkednek, ami azt

jelenti, hogy a kurzor föléjük érve pipává változik. Ezek a

speciális pontok csak ideiglenesen jelennek meg, és 4-5
másodperc múlva eltûnnek.
A Speciális illesztôpontok egyszerre több élen is megjelenhetnek,
amikor belép az élekre.
A Speciális illesztôpontok vezérlô jobb alsó sarkában található kis
nyíllal nyitható kiugró menüben négy lehetôség található.
- Felezô: az élt két egyenlô részre osztja.

- Egyenletes: az élt a megadott számú szakaszra osztja.
(Tartomány: 3-20)
- Százalék: az élt a megadott százalék arányában osztja ketté.
(A 0% mindig az elemnek a kurzorhoz közelebb esô
végpontját jelenti.)
- Távolság: az élt a megadott távolság szerint osztja fel. A
távolságot mindig az elemnek a kurzorhoz legközelebb esô
végpontjától számítjuk.
A Súgómezô
Ha a Vezérlôpult jobb szélén lévô Használd ki maximálisan az
ablakot gombra kattint (rögtön a Mégsem gomb mellett), akkor a
Vezérlôpult kiegészül egy olyan szövegmezôvel, ahol pontról-
pontra szóló útbaigazítás jelenik meg arról, hogy az ArchiCAD
éppen milyen szerkesztési mûveleteket vár el öntôl.

65
Vonzáskör
A Vonzáskör egy másik olyan mechanizmus, amely arra szolgál,
hogy segítse önt az ArchiCAD-be beépített nagyfokú pontosság
kihasználásában.
Annak érdekében, hogy a kurzort a képernyôn lévô konstrukciós
elemekre pontosan rá lehessen illeszteni, az élek és a sarkok a
közel lévô kurzort odavonzzák a helyes pozícióba. Ennek a
vonzásnak az erôssége, tehát az a távolság, melyen belül ez a
hatás érvényesül, beállítható a Lehetôség/Beállítások/Egyebek
paranccsal (ld. 5. fejezet).
A Vonzáskör abban is segítségére lesz, hogy a kurzor

automatikusan ráilleszkedjen olyan speciális pontokra mint pl. a
már létezô vonalak vagy élek metszéspontjai, a Szerkesztési origó
merôleges vetületei már létezô vonalakra és élekre, és a
gumivonal már létezô ívek, görbék és hajlított élek menti
érintôpontjai. A kurzor formája tájékoztatja arról, hogy az
ArchiCAD milyen típusú speciális pontot talált.
Lásd még...
a kurzoralakokat részletezô függeléket.
Automatikus pontgenerálás
Metszéspontok távoli összemetszôdéseken
Nincs közvetlen lehetôség arra, hogy elemek képzeletbeli
összemetszôdéseire közvetlenül ráhúzzuk a kurzort. Az elemek
képzeletbeli meghosszabbításával nyert összemetszôdéseken
automatikusan hozhat létre Pontot.
1) Jelöljön ki egy adott vonalat, élt vagy ívet, és helyezze a
kurzort egy másik tetejére (ha a Nyíl eszköz aktív, akkor az
egy Nyíl és egy Mercédesz kombinációjaként jelenik meg, ha
egy másik eszköz aktív, akkor sima Mercédeszként).

2) [ALMA]-kattintson (Macintosh) vagy [CTRL]-kattintson

(Windows), hogy létrehozza a metszéspontot.
Megjegyzés: Egy eset kivétel. Ha egy Tetô élére [ALMA]/

[CTRL]-kattint, miközben egy másik Tetô is ki van jelölve,
akkor a kattintott él a két tetôsík közös gerincéhez fog
illeszkedni (ha van ilyen). Lásd a Tetô eszköz technikák részt
a 4. fejezetben.
Pontok létrehozása távoli érintôpontokon
Nincs közvetlen módszer távoli érintôpontokra való ráhúzásra.
Jelölje ki az ív(ek)et és ALMA-kattintson (Macintosh) ill. CTRL-
kattintson (Windows) a pipa kurzorral bármelyik elemre (Pont
vagy kulcspont).
Ezzel az ívek vagy görbe élek képzeletbeli meghosszabbításánál
létrehozza az érintési pontokat.
Párhuzamosan és merôlegesen vetített pontok
Az alábbi szerkesztéseket ALMA-kattintással (Macintosh) ill.
CTRL-kattintással érheti el:
- Egy fal, egy vonal vagy egy tetôél, egy kitöltés vagy egy
födém párhuzamos kivetítése egy kijelölt pontból.
- Bármely elem pontból (Pipa kurzor helyzet) vagy üres térbôl

(Kereszt kurzor helyzet) való merôleges kivetítés egy kijelölt
falra, födémre, tetôre, kitöltés élre vagy vonalra.

67
Kötött irányok
A Kötött irányok mûvelet az ArchiCAD-ben hasonlóan mûködik,
mintha fejesvonalzót ill. háromszögvonalzót használna az
alaprajzi szerkesztéshez.
Két kötött irány használható:
- A Koordináta megkötés a Koordinátamezô bármely
adatának a zárolását teszi lehetôvé.
- A Rögzített szög eljárás segítségével a szerkesztéshez
gyakran használt szögpárokat határozhat meg.
Ez a technika az összes 2D-s és 3D-s rajzolási eszköz
használatánál rendelkezésre áll.
Koordináta megkötés
Megkötheti a kurzor mozgását a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) ill. ALT
(Windows) billentyû és az x, y, a vagy r billentyûk
valamelyikének leütésével. Az így kiválasztott koordinátaérték a
Koordinátamezôben keretet kap, ez mutatja annak zárolt
állapotát.
A koordináta megkötés után külsô kulcspontokra mutatással is
megadhatók az egyes távolságok.
Az x megkötésével függôleges vonalzót használ, az y
megkötésével vízszinteset.
Az a megkötésével úgy szerkeszthet, mintha ferde vonalzó
mellett rajzolna. Az r érték megkötésével meghatározott
hosszúságú sugárirányú elemeket rajzolhat, ahol a hosszat ismét
számszerûen vagy grafikusan adhatja meg.
A koordináta megkötést a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) ill. ALT
(Windows) billentyû és egy, a fenti négy betûtôl (x,y,a,r)
különbözô billentyû, továbbá a SPACE/Szóköz leütésével oldhatja
fel, vagy úgy, hogy belekattint a zárolt jellemzô négyzetébe a
Koordinátamezôben.
Megjegyzés: A Vonzáskör, a Kötött irányok és a Hálóra
illesztés egymástól független eszközök, de néha elôfordulhat,
hogy együttes használatuk során konfliktusba kerülnek
egymással. Ezt elkerülendô, a Hálóra illesztés elsôbbséget
élvez a többi segédeszközzel szemben, és a Kötött irányok
eszköz kihasználja, de adott esetben felülbírálja a Kurzor
vonzáskört.

Rögzített szögek
A Rögzített szögek módszer helyes használatához két lényeges
alapelvet kell ismerni:
- A gumivonal vastag vonal, mely követi az érzékeny kurzort
az elem rajzolása vagy szerkesztése közben. A Rögzített
szögek csak akkor használhatók, amikor gumivonal
végpontját adja meg.
- A Rögzített szögek átmenetileg zárolja az érzékeny kurzor
mozgásának polár szögértékét a Koordinátamezôben és
ehelyett a Lehetôség/Beállítások/Kötött irányok
paranccsal beállított három szögértékpár valamelyikét vagy a
szerkesztett elem belsô szögértékét használja (alább
részletezve).
A Rögzített szögek módszere
A rajzolási szögérték rögzítése révén pontosan tud új elemeket
egy vonalba hozni vagy csatlakoztatni.
Ahhoz, hogy a Rögzített szögek módszert használja:
1) Helyezze az érzékeny kurzort annak a megadott
szögértéknek a közelébe, melyhez igazodni akar az elem
szerkesztése közben, tehát úgy, hogy a kurzor gumivonalat
húz.
2) Nyomja le a [SHIFT] billentyût, hogy zárolja a kívánt szöget.
Ez egyben a Felhasználói origót is áthelyezi a szerkesztett
elem legközelebbi kulcspontjára.
Rögzített szög mellett bárhová mozgathatja a kurzort a képernyôn
és bármihez odaillesztheti azt anélkül, hogy elvesztené a rajzolt
vonal szögét. Más rajzolóprogramokkal szemben, ahol a
gumivonal egyik rögzített szögrôl a másikra átugrik a kurzor
mozgatása közben, itt a zárolt értéken marad.
Ahhoz, hogy a gumivonal szögét egy másik rögzített szögértékre
állítsa:
1) Engedje fel a SHIFT billentyût és álljon rá a kívánt másik
szög környékére.
2) Nyomja meg ismét a SHIFT-et.
Szögértékpárok megadása
Az ArchiCAD Kötött irányai azokon a szögértékpárokon
alapulnak, melyeket a Lehetôségek menü Beállítások/Kötött
irányok parancsával lehet definiálni a következô módon:

69
Az ArchiCAD négy szögértékpárt definiál:

- A Vízszintes-függôleges szögértékpár, melyek a normál X-
Y irányokat határozzák meg.
- A Vízszintes-függôleges szögértékpár használata a
forgatott háló állaptban is az X-Y irányokat határozzák meg.
- Az Állandó szög, melyet olyan tervben használhatunk,
melynek alaprajzi elhelyezésében egy meghatározó,
ismétlôdô szög jelentkezik, pl. a telken elhelyezett
objektumok adott szögben állnak egy csatlakozó úthoz.
Ezt a szöget akár a “normális”, akár a ferde hálóhoz képest
számszerûen lehet definiálni.
- Az Egyedi szögpár úgy mûködik mint az Állandó szögpár,
kivéve, hogy a rajzolási folyamat megszakítása nélkül újra
lehet definiálni a Párhuzamos vagy Merôleges relatív
szerkesztési mód ikonjára és egy referenciaélre való
kattintással. Úgy is újra tudja definiálni, ha az e fejezetbeli
Relatív szerkesztési módok szakaszban leírt módon rajzol egy
referencia vektort. Az Egyedi szögpárt nem befolyásolja a
ferde háló használata, mert mindig a “normális” vízszintes
tengelyhez képest van definiálva.
Mind a négy szögértékpárt egy elsôdleges szög, egy másodlagos
szög és mindezek ellentétes szögei definiálnak.
- Az Elsôdleges szög értékét mindegyik szögértékpár számára
a Kötött irányok párbeszédablakban lehet megadni.
- A Másodlagos szög értéke az Elsôdleges szög 90°-os
elforgatásával automatikusan adódik.
Az alábbi ábra mutaja a három értékpárt és azok alapbeállításait.

Az alábbi két példa bemutatja, hogy a Fal eszköz használata

során milyen hatása van a Kötött irányok módszernek, ha rajzolás
vagy szerkesztés közben a SHIFT billentyût használja.
Új elem rajzolása Kötött irányokkal
Miután kijelölte a Fal eszközt, kattintással helyezze el az elem
gumivonalának kezdôpontját, mozgassa el a kurzort a
kezdôpontból és nyomja le a SHIFT billentyût.
Az ArchiCAD a következôket teszi:
1) áthelyezi a szerkesztési origót a gumivonal kezdôpontjába
(ezt a vastag X jelzi),
2) megkeresi azt a rögzített szögértéket, mely a legközelebb áll
a gumivonal szögéhez,
3) zárolja a gumivonal-szöget a kijelölt szögértéknek
megfelelôen, majd végül
4) zárolja a Koordinátamezô polárszög értéket a kijelölt
szögnek megfelelôen, és keretet rajzol az a: ikon köré.
Az alábbi ábrán egy normális és egy rögzített gumivonalat láthat
(figyelje meg, hogy a kurzor merre van a vonaltól, és hogy a
vonal végét a kurzor vetülete határozza meg.)

71
Elem szerkesztése Kötött irányokkal

Miután kijelöltünk egy elemet a Nyíl eszközzel (vagy SHIFT-
kattintással, ha másik eszköz az aktív), kattintson az elem
referenciavonalára, vagy a referenciavonal végpontjára, hogy
eltolja vagy megnyújtsa azt. Ha megjelenik a gumivonal, nyomja
meg a SHIFT billentyût.
Az ArchiCAD a következôket teszi:
1) kulcspontot keres a kurzor környezetében. A legközelebbi
választható pont lesz a szerkesztési origó, és
2) elmozdítja a szerkesztési origót a legközelebbi kulcspontba
(az origót vastag X -szel jelöli).
- Ha az origó az elmozdított kulcspont eredeti helyére kerül,
akkor a Kötött irányok mechanizmus a kulcspont elmozdulási
vektorára fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a végpontot
vízszintesen, függôlegesen vagy a további rögzített
irányokban lehet elmozdítani.
- Ha az origó a szerkesztett elem vagy él másik végpontjába
kerül, akkor a rögzített szögértékek az elemre vagy az élre
lesznek hatással, tehát az egész elemet helyezheti el
vízszintesen, függôlegesen vagy valamelyik rögzített
szögérték szerint ferdén.
- Ha az origó nem a helyes pontba kerül, engedje el a SHIFT
billentyût, helyezze a kurzort közelebb a kívánt ponthoz, és
nyomja meg ismét a SHIFT-et.
Válassza ki az elemet Kattintson a

kiválasztási pontra
Eltolási gumivonal a SHIFT Nyújtási/Forgatási gumivonal a SHIFT

megnyomása elôtt megnyomása elôtt

Eltolási gumivonal a Nyújtási/Forgatási gumivonal

SHIFT hatására vége a SHIFT hatására
Választható kulcspont
Vonalas elem szerkesztésekor:
Az ArchiCAD kiválasztja a referenciavonal két végpontja közül az
érzékeny kurzor helyéhez közelebbit.
Sokszögletû elem szerkesztésekor:
Az ArchiCAD kiválasztja a szomszédos pontok (pl. a födém
körvonal kulcspontjával szomszédos két pont) közül az érzékeny
kurzorhoz legközelebbit.
Az ArchiCAD ezen felül:
- Kiválasztja a szerkesztési origóból az érzékeny kurzorral
kijelölt irányhoz legközelebbi rögzített szögértéket
Attól függôen, hogy mely jelölônégyszögek vannak kijelölve a
Beállítások/Kötött irányok párbeszédablakban, az ArchiCAD az
alábbi négy lehetséges szögértékpár közül választ:
Megjegyzés: Ha n számú szerkesztôél végpontja esik egybe
a szerkesztési origóban, akkor az ArchiCAD n lehetséges
belsô szög közül választhat (pl. födém körvonal két
szomszédos szerkesztô éle).
Az ArchiCAD továbbá:
- Zárolja a gumivonal irányát a legközelebbi választható
rögzített szögértékre.
- Zárolja a Koordinátamezô polárszög értékét a kijelölt
szögnek megfelelôen, és az a: ikon köré keretet rajzol a
zárolás jelzéseként.
Koordináta megkötés és Rögzített szögek közötti

választás
A legtöbb esetben a Rögzített szögek módszere egyszerûbb,
gyorsabb és könnyebben kezelhetô, mint a Koordináta megkötés,
bár néhány esetben alkalmazása korlátokba ütközik. A következô

73
két példa olyan esetet mutat, ahol a Koordináta megkötés adja a

legjobb eredményt.
Zárolás a rajzolás megkezdése elôtt
Ha valamely koordinátát rajzolás elôtt kíván zárolni, a
Koordináta megkötés az egyetlen járható út. A Rögzített szögek
csak gumivonalhoz használhatók, tehát a rögzített szögértékek
már csak a megkezdett rajzolás közben jelölhetôk ki.
A kurzor mozgásának szöge rögzített:
A kurzornak a szerkesztési origótól való sugártávolsága rögzített:
A kurzor vízszintes helyzete rögzített:
Egy vonalba rendezett elemek létrehozása

Ha olyan elemet kell létrehoznia, mely rögzített szögeket
tartalmaz, de másrészrôl vízszintesen vagy függôlegesen egy
meglévô elemmel egy vonalba kell kerülnie, akkor a Koordináta
megkötés és a Számszerû megadás módszerét együttesen
alkalmazhatja a következôk szerint:
1) Kezdje el rajzolni az elemet.
2) Érintse meg egy meglévô elem kívánt pontját az egy vonalba
rendezéshez.

3) Zárolja az x vagy az y koordinátát.
4) Írjon a-t és adja meg a kívánt szöget (figyeljük meg, hogy a

Rögzített szögek módszer már nem alkalmazható, ha egy
koordináta már kötött).
5) Írjon ismét a-t, hogy a változtatást ellenôrizze.

6) Nyomjon ENTER-t vagy RETURN-t a mûvelet lezárásához.
Poligonok szerkesztése
Az ArchiCAD hat olyan poligon típusú elemet tartalmaz, melyek
megalkotásuk és szerkesztésük során hasonló viselkedést
mutatnak: a Födémek, a Tetôk, a Felülethálók, a Kitöltések, a
Helyiségek és a poligon típusú Falak. Ezeknek az eszközöknek
sok közös szerkesztési eljárása van, melyeket alább írunk le.
Lásd még...
A 3D-s ablakban rendelkezésre álló további lehetôségekrôl a 3D-
s ablakban való munka címû szakaszt, késôbb ebben a
fejezetben.
Poligon körvonalának megrajzolása

Kétféle módon hozhatunk létre poligon körvonalat:
- Kézi rajzolással, az adott eszköz esetében rendelkezésre álló
geometriai módszerek egyikével;

75
- A Varázspálca eszköz (vagy [SZÓKÖZ]-kattintás rövidítés)

segítségével egy már létezô poligon vagy lineáris elem lánc
(Falak, Vonalak, Ívek, Görbék) bármely élére vagy
kulcspontjára való kattintással.
Ha a lineáris elemek láncolata nem zárt, az ArchiCAD akkor is
létrehozza a poligont: automatikusan lezárja egy egyenes
szakasszal.
Egy vonalat, egy ívet és két görbét tartalmazó láncból alkotott

kitöltött poligon.
Egy fallánc belsô vagy külsô felszínének kihúzása a
referenciavonal irányától függetlenül lehetséges, ha a
Varázspálcával a belsô vagy külsô falsarkok valamelyikére kattint.
Az elemek Varázspálcával való kihúzásakor az eredmény az adott
eszköz aktuális beállításától függ.
Ez különösen akkor fontos, ha egy poligon körvonalát a Fal
eszközzel húzza meg. Az éppen aktív geometriai módtól
függôen, vagy a poligon körvonalára helyezheti a falakat, vagy
pedig egy olyan sokszögletû faltömeget hozhat létre, amely ráillik
a poligon körvonalára.
Poligonok vagy elemláncok kihúzásakor a kör alakú vagy görbe
szakaszok a Varázspálca beállítások párbeszédablakban megadott
beállítások szerint egyenes vagy ívelt szakaszokkal
helyettesítôdnek vagy közelítôdnek.
A körvonalak közvetlen (kézi) megrajzolása nem lehetséges.
Egyenes szegmenseket meggörbíthet a késôbbi “A poligon
körvonalának módosítása” fejezetben leírt módon.
Megjegyzés: Helyiség poligont egyszerûen hozhat létre úgy,
hogy egy zárt tér (pl. szoba) területén lekattint. Az ArchiCAD
automatikusan kiszámolja a poligon határait.

Lásd még...
A Varázspálca beállítások párbeszédablak leírását az 5. fejezetben
(Eszközök menü).
Lyukak poligonokban való elhelyezése

Gyakran van szükség arra, hogy lyukakat készítsen el
poligonokban, különbözô tárgyak pl. lépcsôk elhelyezéséhez
vagy nyitott padlástér kialakításához.
A program lyukként fogja értelmezni, ha egy poligon kijelölése

után, annak határain belül újabb poligont rajzol.
Megjegyzés: Ha elfelejti kijelölni a poligont, mielôtt
létrehozná benne az újabb poligont, az új körvonal annak
ellenére, hogy egy másik poligonon belül van, nem lyukként,
hanem poligonként lesz értelmezve. Ennek ellenôrzésére
jelölje ki a poligont az alaprajz nézeten. Ha lyukat hozott
létre, a poligon külsô és belsô körvonalán megjelennek a
kiválasztást jelölô pontok. Ha nem sikerült lyukat létrehoznia
kiválaszthatja és törölheti a véletlenül létrehozott
poligonokat.
A Varázspálca eszköz segítségével bármilyen formájú lyukat
létrehozhat, mint azt fentebb láthattuk.
A lyuk semleges terület, és úgy használható, mint a munkafelület
más üres részei. A lyuk használható a poligon kiválasztásának
megszüntetésére, vagy a lyukon belüli új, független poligon
létrehozására.
Megjegyzés: Ha a létrehozott lyuk körvonala metszi a
körülötte lévô poligon külsô körvonalát, vagy más lyukak
körvonalát, a program figyelmeztetô üzenetet ad, de ennek
ellenére létrejön az új lyuk körvonala.

77
Lyukak poligonokban való mozgatása

Födémekben, tetôkben, felülethálókban vagy kitöltésekben
létrehozott lyukakat valamennyi Szerk menüparanccsal
szerkesztheti, a lyukakat tartalmazó elem megváltoztatása nélkül.
Ha a Nyíl eszközt alkalmazza, vagy ha a Mercedes kurzorral a
lyuk körvonalára kattint, a lyukat az azt tartalmazó elem nélkül
jelöli ki. A lyukat kiválasztása után szabadon arrébb húzhatja,
forgathatja, tükrözheti vagy sokszorozhatja.
Ha a lyukra a pipa kurzorral kattint, a körülötte lévô teljes elemet
választja ki a benne lévô összes lyukkal.
A lyukakat a területkijelölô eszközzel is mozgathatja. Rajzoljon
kijelölô területet a teljes lyuk köré, majd határozza meg a vektort,
amivel el akarja tolni a lyukat.
Figyelmeztetés: Ha a lyuknak csak egy részét jelöli ki a
területkijelölô eszközzel, nyújtásnál eltorzul az alakja.
A helyiségek speciális poligonok, a bennük elhelyezett lyukakat
nem lehet külön kijelölni és szerkeszteni. A lyukak mozgatása és
változtatása csak a területkijelölô eszközzel lehetséges.
Poligon körvonalának módosítása

Poligonok (és lyukak) körvonalát éleik vagy kulcspontjaik
segítségével lehet megváltoztatni.
Poligonok (vagy a bennük lévô lyukak) alakját csak akkor lehet
megváltoztatni, ha a létrehozó eszköz az Eszköztárban ki van
választva.
Ha rákattint egy kijelölt poligon valamelyik élére vagy
kulcspontjára és lenyomja az egér gombját, akkor megjelenik egy
kis paletta. Ha a kiválasztott ikon fölött elengedi az egér gombját,
a program végrehajtja az adott mûveletet.

Poligon élek szerkesztése

Ha a kiválasztott poligon élére kattint és lenyomva tartja az egér
gombját, megjelenik egy kiugró paletta. Ekkor az alábbiakra
nyílik mód:
- illesszen új kulcspontot a poligon élére, majd húzza a
kívánt helyre. Kettôs kattintással a kulcspontot mozgatás
nélkül az élbe illesztheti.
Megjegyzés: Nem lehet hajlított szakaszra kulcspontot
illeszteni. Ha egy hajlított szakaszra kattint, ezzel azt annak
húrjára cseréli fel.
- hajlítson meg egy egyenes szakaszt egyik pontjának
elhúzásával. Az így kapott ív metszi az elhúzott pontot
valamint az eredeti él két végpontját.
Megjegyzés: Ha a hajlított szakasz metszi a poligon bármely

másik élét, akkor az ArchiCAD kijavítja a poligon alakját, ami
azt eredményezheti, hogy a poligont több darabra vágja.
- valamelyik élénél fogva grafikusan méretezze át a poligont.

A kiválasztott él végpontjai a szomszédos élek, vagy azok
meghosszabbítása mentén mozdulnak el. Ha a mûvelet
önmagát metszô poligont eredményez, akkor az ArchiCAD
kijavítja a poligon alakját.

79
Megjegyzés: Ha egy poligont valamelyik hajlított szakasza

mentén próbál átméretezni, az ArchiCAD a lehetô
legkisebbre csökkenti a kijelölt ívelt szakasz sugarát, hogy a
létrejövô ív metssze vagy érintse valamelyik szomszédos élt.
- terjessze ki a már létezô poligont, vagy új poligon
definiálásával, vagy a Varázspálcát egy már létezô poligonra
alkalmazva. Az új poligonnak metszenie kell a kijelöltet, vagy
legalábbis kell, hogy legyen egy közös élük.
- vegyen el egy élt egy már létezô poligonból. Ez a mûvelet

az elôzô inverze. Itt az új poligon metszett területe kivonódik
a már létezô kijelölt poligonból.
Megjegyzés: Amikor különbözô elemtípusokkal dolgozik,

akkor a kis paletta olyan egyéb ikonokat is tartalmazni fog,
amelyek semmilyen más poligon típusú elemnél nem
jelennek meg. Ezek az adott eszközre egyedileg jellemzô
átalakításokat teszik lehetôvé. Az eszköztípusokra egyedileg
jellemzô eljárások leírását lásd a 4. fejezetben.

Poligon kulcspontok szerkesztése

Ha egy poligon valamelyik kulcspontjára kattint, amikor az ôt
létrehozó eszköz aktív, a megjelenô kis palettából a következô
lehetôségek választhatók:
- kulcspont megfogása és áthelyezése. A kapcsolódó élek
követik az áthelyezést. A kulcspontot úgy szüntetheti meg, ha
egyik szomszédos kulcsponttal egyesíti.
Ha a kulcspontot egy távolabbi kulcsponttal egyesíti, a poligon
kisebbik része törlôdik.
Ha úgy helyez át egy kulcspontot, hogy a poligon élei metszik
egymást, akkor ez automatikus javítást von maga után.
Ha egy íves él végpontját helyezi át, az ívet úgy nyújthatja, hogy

központi szöge, (az ív-húr arány) azonos marad.
- poligon csúcsának lekerekítése. Az így kapott érintôleges
ívet a Lekerekítés sugara párbeszédablakban lehet beállítani.
A sarkokat csak egyesével lehet lekerekíteni, de a sugár
beállítása után a további lekerekítések esetében csak rá kell
kattintani az adott csúcsra, majd a párbeszédablakban
érvényesíteni kell a sugarat.
Ha a lekerekítô ív túlnyúlna a szomszédos csúcsokon, a sugár

mérete addig csökken, hogy az ív végpontja a közelebbi
szomszédos csúcs legyen.
Íves poligon szakaszok esetében ugyanígy történik a lekerekítés.
- grafikusan méretezze át az egész poligont. Az élek
kicserélôdnek és megnyúlnak. Ha a mûvelet önmagát metszô
poligont eredményezne, akkor ez automatikusan kijavítódik.

81
- terjesszen ki vagy vegyen el éleket (lásd fentebb a Poligon

élek szerkesztését).
Megjegyzés: Ha Falon vagy Felülethálón dolgozik, akkor a
kis paletta kiegészül még egy ikonnal, ami csak ezekre az
elemtípusokra jellemzô, s amely lehetôvé teszi, hogy
lerövidítse a poligon falának referencia vonalát, illetve
megváltoztassa a felületpontok magasságát. Lásd a Fal és a
Felületháló eszköz eljárásait a 4. fejezetben.
Poligonok és kijelölt területek

Területkijelölô eszközzel kijelölt területeken lévô poligon
kulcspontokat együtt helyezheti át.
Lásd ennek leírását a Területkijelölô eszközt ismertetô 4.
fejezetben.
Poligonok szétvágása
Poligonokat a Szerk/Vágd szét paranccsal lehet szétvágni. (Lásd
ennek leírását az 5. fejezetben.)
A Poligonok szétvágásához egyenes vonalakat vagy éleket
használhat.
Kurzoralakok
Az ArchiCAD-ban végzett munka során látni fogja, hogy a kurzor
alakja különbözô helyeken és helyzetekben megváltozik. A
kurzor alakja segít a már megrajzolt elemek közötti eligazodásban
vagy a soron következô lépés megválasztásában.
Az ArchiCAD kurzoralakok felsorolását a könyv végén a B.
függelék részletezi.

Javítás
A Mégsem gomb
Ha egy mûvelet végzése közben még a befejezés elôtt
meggondolná magát, akkor a Vezérlôpult Mégsem gombjára
kattintson.
Ha a megkezdett mûveletsort teljesen érvényteleníteni akarja,
akkor a lépéseket visszafelé egyenként visszavonhatja a Mégsem
gombra való ismételt rákattintással. Ha egy ilyen folyamat közben
megváltoztatja az aktív eszközt, akkor az egész mûvelet törlôdik.
Nem kell/Mégis kell
Befejezett mûveletek visszavonására szolgál a Szerk/Nem kell
parancs. Maximálisan 99 elôzô lépést lehet a parancs ismételt
elôhívásával visszavonni. A Nem kell parancsok visszavonására
szolgál a Mégis kell parancs.
Töröld
A nemkívánt elemeket kijelöljük, majd a Szerk/Töröld
paranccsal vagy a DEL/TÖRLÉS billentyû megnyomásával
töröljük ki. Gondosan ellenôrizzük, hogy csak a valóban
kitörlésre szánt elemek vannak kijelölve. Esetleges véletlen
törlések a Szerk/Nem kell paranccsal visszavonhatók.
Egyéb módszerek
Megszakíthatja a rajzolási mûveletet, ha
• rajzolás közben megnyomja a DEL/TÖRLÉS billentyût,
• eszközt vált a mûvelet közben,
• megnyomja a FEL, LE, BAL, JOBB nyilak valamelyikét.
Lásd még...
A Nem kell/Mégis kell parancsokról további részleteket az 5.
fejezetben talál.
Munka a Metszet/homlokzat
ablakokban
A Metszet/Homlokzat ablakok akkor jönnek létre, ha a Metszet/
Homlokzat eszközzel elhelyez az Alaprajzon egy metszetvonalat.

83
Amint definiált egy metszet vonalat, a megfelelô Metszet/

Homlokzat neve megjelenik az Ablak menü hierarchikus
menüjében, és a név kijelölésével kinyitható.
Kétféle Metszet/Homlokzat létezik: a dinamikus Modellek,
melyek hozzá vannak kötve a modellhez és amelyeket az
Alaprajzzal kölcsönhatásban lehet szerkeszteni; és a statikus
Rajzok, amelyek független, szerkeszthetô rajzok.
Modell típusú ablakok

A modellek az épület metszetei vagy homlokzatai. Szerkezeti
elemekbôl állnak, és bármelyik Metszet/Homlokzat ablakban
végzett változtatás automatikusan megjelenik az alaprajzi
ablakban és – aktiválás esetén – bármely másik Metszet/
Homlozat ablakban is.
A Modell típusú Metszet/Homlokzat ablakok szerkeszthetôk, de

új szerkezeti elemek nem hozhatók létre bennük, a már létezô
Ajtók és Ablakok megkettôzésének kivételével.
Megjegyzés: Még akkor is, ha lemásolja és visszatoldja a
szerkezeti elemeket, csak további sima rajzelemeket kap.
A szerkezeti elemeken a 3D-s ablakban vagy egyéb Metszet/
Homlokzat ablakban végzett változtatások akkor jelennek meg,
ha újra aktiválja a Metszet/Homlokzat ablakot, vagy az
Ábrázolás/Építsd újra a modellt parancsot választja. Ez a
felfrissítési folyamat csak a szerkezeti elemeken mûködik, a többi
2D-s elemet változatlanul hagyja.
A szerkezeti elemeket az eszközük Beállítások
párbeszédablakában vagy az Infótáblán módosíthatja.
Figyelmeztetés: Ha a Modell ablakban kitöröl egy szerkezeti
elemet, akkor az az Alaprajzról és a 3D-s modellbôl is
törlôdik.

Rajz típusú ablakok

A Modellek sima Rajzokká alakíthatók az Ábrázolás/Válaszd le
a metszet/ homlokzatot parancs segítségével. Ekkor minden
szerkezeti elem átalakul vonalakká és kitöltésekké. Ehhez az
ablakhoz a 2D-s rajzolás eszközzel, 2D-s tárgyak és feliratok
elhelyezésével, vagy akár másolás-betoldással adhat újabb
rajzelemeket.
A szerkezeti elemeken végzett változtatások az Ábrázolás/

Frissítsd a metszet/homlokzatot paranccsal jelentethetôk meg
a Rajz ablakban. Ebben az esetben a többi elem változatlan
marad, a Kapcsolt méretezés kivételével.
Kijelölés
A Metszet/Homlokzat ablak tartalma azoktól a beállításoktól függ,
melyeket a megfelelô metszetvonalra a Metszet/Homlokzat
beállítások párbeszédablakban kiválasztott, és nem attól, hogy az
Alaprajzon éppen mi van kijelölve. Az Alaprajzon történt
kijelölések semmilyen módon nem befolyásolják a Metszet/
Homlokzat ablakokat.
A Metszet/Homlokzat ablakbeli kijelölés teljesen független a
többi ablakban (Alaprajz, 3D-s ablak, egyéb Metszet/
Homlokzatok) végzett kijelölésektôl.
A Metszet/Homlokzatban való szerkesztés

A Metszet/Homlokzat ablakokban való munka során a Menüsor,
a Vezérlôpult, a Koordináták ablak és az Áttekintô paletta több

85
mûveletét, valamint a gördítôsáv és a Vezérlô ikonsor lehetôségeit

is igénybe veheti.
A Metszet/Homlokzatban való mentés

A Metszetek/Homlokzatok a tervvel együtt mentôdnek el, de arra
is van lehetôség, hogy ezen ablakok tartalmát külön fájlként
különféle rajz formátumokban mentse el, ha az Irat/Mentsd
mint parancsot választja.
Lásd még...
A 4. fejezetben a Metszet/Homlokzat eszközt, az 5. fejezetben
pedig az Ábrázolás menü parancsait.
A 3D-s ablakban való munka

Az ArchiCAD 6.0-beli 3D-s ablak olyan interaktív környezet,
amelyben:
- 3D-s szerkezeti elemeket hozhat létre és módosíthat;
- megváltoztathatja a nézôpontot és a vetítést, azaz
körbejárhatja a virtuális épületet.
Amikor a 3D-s ablak aktív, a 3D-s navigációs paletta is
megjelenik, mely a szerkesztést és a navigációt vezérli.
A következô szakaszok azokra a fogalmakra és technikákra
összpontosítanak, amelyek különböznek az Alaprajznál és a
Metszet/Homlokzat szerkesztésnél használatosaktól.
Alapvetô szerkesztési szabályok

A 3D-s ablakban a kurzor helyzete a térben értelmezendô
annak ellenére, hogy a bemeneti eszköz és a képernyô is 2D-sek.
Ezen “elveszett dimenzió” ellensúlyozására és a kétértelmû
helyzetek elkerülésére több megszorítást és szabályt kell
alkalmazni.
Az Eszköztár és a 3D-s ablak

Amikor a 3D-s ablak aktív, az Eszköztár összes 2D-s elemtípusa
elhalványodik. A 3D-s eszközök mind rendelkezésre állnak.

A Felhasználói origó a 3D-ben

A 3D-s ablakban a Felhasználói origót és az X, Y és Z tengelyt
kövér fekete vonalak jelzik. A vonalak 1 m hosszúak.
Hogy a Felhasználói origót a 3D-s térben mozgathassa, a
következô lehetôségek egyikét kell választania:
- nyomja le az [ALT-SHIFT] gombokat és kattintás nélkül
érintse meg a kurzorral bármelyik elem valamely pontját;
- kattintson az Origó gombra a Koordináták ablakban, majd
kattintson bármely elempontra, felületre vagy bárhová az
üres térben. Ez anélkül mozdítja el az origót, hogy annak
magasságát megváltoztatná.
Megjegyzés: Az origót valamely felületre elmozdítani csak
Takartvonalas vagy Színezett módban lehetséges. Az üres
térbe való kattintás anélkül mozdítja el az origót, hogy annak
magassága megváltozna.
A Felhasználói origó itt nagyobb jelentôséggel bír, mint az
Alaprajznál:
- Ha a Gravitációt kikapcsoljuk, akkor az origó magassága
határozza meg az új elemek magasságát.
- A Koordináták ablakban a Z értékeket vagy a Terv 0,00-tól
vagy a Felhasználói origótól lehet mérni.
- A Beállítások párbeszédablakokban a magasság-értékek a
Felhasználói origóra utalnak az aktuális szint helyett.

87
A 3D-s navigációs paletta szerkesztô elemei

A 3D-s navigációs paletta a 3D-ben való eligazodásban segíti. Az
itt található navigációs vezérlôket késôbb írjuk le részletesen.
Ez a paletta a 3D-beli szerkesztés több segédeszközét is

tartalmazza, mint például a Szerkesztési mód gombot és az
Intelligens kurzor kapcsolót.
A Szerkesztési mód gomb
Az elemek szerkesztéséhez elôször kattintson a Szerkesztési mód
gombra (melyet a Nyíl ikon jelöl) a 3D-s navigációs paletta
Szerkesztés-mozgás mezejében. Ez aktiválja a Szerkesztési módot.
Ekkor az Eszköztár összes 3D-s szerkezeti elemtípusa
hozzáférhetôvé válik.
Az Intelligens kurzor kapcsoló
A Szerkesztési mód gomb alatt található két kapcsoló közül ez a
jobb oldalon helyezkedik el, és a kurzor illesztési módját vezérli.
- Ha kikapcsolt állapotban van, akkor a kurzor mindig csak az
aktuális szerkesztési síkban mozog, és csak az ezen a síkon
belül található elempontokra és élekre illeszkedik rá.
- Ha be van kapcsolva, akkor a 3D-s ablakban megjelenô
összes szerkezeti elem minden éle, referenciavonala stb.
hozzáférhetô. Egy elem létrehozásának és módosításának
folyamatában a megérintett kulcspontok helyzete mindig
kivetül az aktuális referenciasíkra. Ily módon lehetségessé
válik adott elemeknek a fölöttük vagy alattuk elhelyezkedô
elemekhez való illesztése. Amikor azonban a referenciasíkon
kívül található kulcspontokra illeszkedik rá, észre fogja venni,
hogy a mozgatott szellemképes elem “megugrik”. Ez
természetes olyankor, amikor egy kulcspont helyzete kivetül
a referenciasíkra.
A Mutató vonal kapcsoló
A Szerkesztési mód Nyílja alatti két kapcsoló közül ez a bal
oldalon található.

Ha be van kapcsolva, akkor a kurzort pontozott mutató vonalak

kötik össze a koordináta tengelyekkel, hogy fokozzák a térlátást
és könnyítsék a kurzor-pozíció felismerését.
Kurzor illesztés és kijelölés

A kurzornak a már létezô elemekhez viszonyított viselkedését és
ezen elemek különbözô kijelölési módjait a korábbi
szakaszokban már részletesen leírtuk. A következô bekezdések a
3D-re sajátosan jellemzô vonásokra szorítkoznak.
Illesztôpontok és élek
A 3D-s ablakban az intelligens kurzor a szerkezeti elemek alábbi
kulcspontjaira illeszkedik:
- Sima falnál: alul a referenciavonalra és a kulcspontokra, felül
a kulcspontokra;
- Sokszögû falnál: alul az élekre és a kulcspontokra, felül a
kulcspontokra;
- Falnyílásnál: a befoglaló nyílás kulcspontjaira a fal mindkét
oldalán;
- Tárgynál és Lámpánál: az elemek ugyanazon alsó
kulcspontjaira, mint az Alaprajzon. Az ArchiCAD 6.0 érzékeny
elemeinek felül is vannak kulcspontjai;
- Födémnél: az összes kulcspontra és a felsô élekre;
- Tetônél: a felsô felület kulcspontjaira és éleire. Ha kijelöli,
akkor a vezérvonal végpontjai is megjelennek;
- Felülethálónál: az alap poligon kulcspontjaira és éleire; a
gerinc kulcspontjaira.
Ezenkívül a kurzor megjelöli még a metszôpontokat, az érintési
és merôleges kapcsolatokat, csakúgy mint az Alaprajzon. Ez
azonban csak a 3D-s ablakban található élek valóban 3D-s
metszôpontjaira mûködik.
Rejtett kulcspontok és élek megtalálása
Takartvonalas és Színezett nézetben a kurzor nem illeszkedik a
láthatatlan kulcspontokra és élekre. Ezek megtalálásához a
következôket kell tennie:
- Jelöljön ki egy elemet. Ekkor annak rejtett kulcspontjai
elôtûnnek, és a kurzor képes ezekre vagy a rejtett élekre
illeszkedni.
- Kapcsoljon Drótvázas módba. Ekkor az összes elem minden
kulcspontja és éle hozzáférhetôvé válik.

89
Kijelölési módok
- Kulcspontok és élek által való kijelölés:
Ugyanúgy mûködik, mint az Alaprajzon.
- Felületek által való kijelölés:
Bármelyik elemet kijelölheti úgy, hogy a Nyíl eszközzel az elem
látható felületein belül bárhová kattint anélkül, hogy az
intelligens kurzorral megtalálná az elem bármelyik kulcspontját.
Ez a Drótvázas módban is mûködik, de ebben az esetben nincs
vizuális nyoma annak, hogy melyik felület látható.
Ez a módszer csak a Nyíl eszköznél mûködik. A többi eszköznél
a [SHIFT]-kattintás azt kívánja meg, hogy egy kulcspontra vagy
élre kattintson, ugyanúgy mint az Alaprajznál.
- Terület által való kijelölés:
A Nyíl eszköz eset;n, nyomja le az egér gombját bárhol, a
kulcspontokat és éleket kivéve, és a gombot lenyomva tartva
mozgassa az egeret. Ezzel ugyanolyan kijelölési négyszöget fog
rajzolni, mint az Alaprajzon. Minden olyan elem, amelynek van
ezen négyszög belsejében kulcspontja, kijelölõdik.
A kijelölô pontok hiánya
Ha egy elem összes kijelölô pontja az aktuális nézeten kívül esik,
akkor az elemet nem lehet kijelölni.
Ez azt jelenti, hogy egy kinagyított nézetben, ahol egy fal vagy
födém semennyi üres hátteret nem hagy a képen, nyugodtan
rajzolhat kijelölô négyszögeket vagy megszüntetheti más elemek
kijelölését az erre az elemre való kattintással anélkül, hogy azt
kockáztatná, hogy tudomása nélkül elmozdítja.
Bár ez a szabály nagyon szigorúnak tûnik, a belsô terekben való
munkában nagy segítségére lesz.

Ha azonban “automatizált” kijelölô módokat használ, mint

amilyen a Válaszd mind parancs vagy a Feltételes kiválasztás
paletta, akkor még ezek az elemek is kijelölôdnek.
A Levágott modell nézetek és a kijelölô pontok
A levágott 3D-s nézetek esetében, melyek vagy a kijelölt
területbôl vagy a 3D-s metszôsíkok és a 3D-s metszés parancs
hatására jönnek létre, bizonyos elemek csak részben lesznek
láthatók.
Ha kijelöli ôket, akkor az egész elem kijelölô pontjai
megjelennek, és a kurzorral minden kulcspont és él elérhetô lesz.
Szerkesztéskor az egész elemrôl megjelenik egy átmeneti
szellemkép.
Ha új elemeket a levágott modell nézet határain kívül helyez el,

vagy már létezô elemeket ide kimozgat, ezek eltûnnek a 3D-s
ablakból. A létezô elemek visszaszerzésére használja a Nem kell
parancsot, vagy menjen át az Alaprajzra, hogy a megfelelô helyre
tehesse ôket.
A Területkijelölô eszköz használata
A Területkijelölô eszköznek a 3D-s ablakban a következô
funkciói vannak:
- Az Infótábla elsô három eljárását használva, 3D-s dobozokat
vagy prizmákat definiálhat. A dobozok vagy prizmák
esetében, a Válaszd ki mind parancs az összes bennük lévô
elemtípust kijelöli, ha a Nyíl eszköz aktív. Kattintson egy

91
másik eszközre az Eszköztárban, és kijelölheti az összes

olyan típusú elemet a Válaszd ki mind paranccsal.
- Az utolsó eljárás segítségével pedig egy olyan sima
négyszöget rajzolhat, amivel a 3D-s képet a Vágólapra lehet
másolni. A Másold parancs hatására kinyílik egy
párbeszédablak, amely a Vágólap tartalmára vonatkozó
speciális lehetôségek tárháza.
A Területkijelölô eszközt nem lehet a 3D-s ablakbeli elemek
mozgatására vagy nyújtására használni.
Megjegyzés: A Területkijelölô pozíciójának pontos
beállításához mozgassa azt a kulcspontjainál fogva a Nyíl
eszközzel. (Az Alaprajzon a Területkijelölô mozgatása a
Területkijelölô eszköz használatát igényli.)
Új elemek alkotása 3D-ben

Az ArchiCAD 6.0-ban a 3D-s ablakban közvetlenül létre lehet
hozni szerkezeti elemeket.
Magasságvezérlés
Mielôtt elkezdi rajzolni az elemet, állítsa be a vezérlôket és a
beállításokat, hogy az elem biztosan a megfelelô magasságban
kerüljön beillesztésre.
Elôször a Gravitációt állítsa be kívánsága szerint.
Ha a Gravitáció be van kapcsolva:
A Gravitáció segítségével a falak, oszlopok és könyvtári elemek
arra a födém vagy tetô felületre helyezôdnek, amelyikre kattint. A
más típusú már létezô elemek “átlátszóként” viselkednek, vagyis
a kattintás áthatol a falakon és tárgyakon, és megkeresi az elsô
födém vagy tetô felületet.
Ha a kattintott födémhez vagy tetôhöz képest valamennyi eltolást
kíván megadni, akkor nyissa ki a használni kívánt eszköz
Beállítások párbeszédablakát és kívánság szerint állítsa be a
“Lenti elemtôl” mért értéket. Ha eltolást ad meg, a mutató akkor
is rámegy a födém vagy tetô felületre, és a kurzorral mozgó kis
háromszög fogja az elkészítendô elem kezdô pozícióját jelölni.
A Koordináták ablak Z mezôje mutatja majd annak a felületnek a
magasságát, ahol a kurzor található, az Infótábla pedig az
elkészítendô elem alsó és felsô magasságértékeit mutatja.
Mindezek az értékek automatikusan változnak, ahogy a kurzort
különbözô magasságú födémek és tetôk fölött mozgatja.

Ha a Gravitáció ki van kapcsolva:

Ebben a módban a Felhasználói origó magassága az alapvetô
tényezô. A fentebb bemutatott módon vigye a Felhasználói origót
a megfelelô pozícióba, és az eszközök Beállítások
párbeszédablakában kívánság szerint állítsa be a “Az ideiglenes
felhasználói origótól” vagy a “Terv 0,00-tól” magasságértékeket.
Ha a Felhasználói origóhoz képest eltolást ad meg, a mutató
akkor is rámegy a Felhasználói origó által definiált vízszintes
síkra, és a kurzorral mozgó kis háromszög fogja az elkészítendô
elem kezdô pozícióját jelölni.
A Koordináták ablak Z mezôje mutatja majd a Felhasználói origó
magasságát, az Infótábla pedig az elkészítendô elem alsó és felsô
magasságértékeit mutatja.
Ez vonatkozik azokra az elemtípusokra is, amelyek nem
használhatják a Gravitációt: a Födémekre és a Felülethálókra.
Ajtók és Ablakok magassága
A falnyílások magasságát kizárólag az Ajtó és Ablak Beállítások
párbeszédablakokban megjelenô aktuális értékek határozzák
meg, és ezt mindig a kattintott fal aljától mérjük.
A Magasság és a Szintek
A 3D-s ablakban mindig egy bizonyos számú szint látható. Annak
azonban nincs vizuális jele, hogy melyik elem melyik szinthez
tartozik.
Az új elemek mindig arra a szintre kerülnek, amelyik legjobban
megfelel a magasságértéküknek. Ez a következôt jelenti:
- Ha a 3D-s ablak tartalmát egyedi kijelöléssel vagy egy
egyszintes kijelölt terület által definiáltuk, akkor az összes új
elem, magasságtól függetlenül, az aktuális szintre kerül.
- Ha a Vetítendô elemek párbeszédablak beállításának
megfelelôen több szint van jelen, akkor egy bizonyos szint
tartományába esô új elemek az adott szintre kerülnek, a
nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra helyezett elemek
pedig a bemutatott szintek legmagasabbikához vagy
legalacsonyabbikához adódnak.
Ez azonban csak az új elemekre vonatkozik. A már létezô elemek
mindig megtartják eredeti szintjüket, függetlenül a 3D-s ablakban
lejátszódó függôleges módosításoktól. Ahhoz, hogy ezeket másik
szintre mozgassa, az Alaprajz ablakot kell aktiválnia, és az egyik
szintrôl kivágni, majd a másikra betoldani ôket.

93
Elemek létrehozása
A legtöbb esetben egy új elem létrehozása eggyel több lépést
igényel, mint az Alaprajzon. Miután definiálta az elem helyzetét
az aktuális vízszintes síkon, rajzolja meg az elem magasságát
definiáló vektort.
Ha a magasság vektor megrajzolása helyett kétszer kattint, akkor
ez minden esetben azt eredményezi, hogy az eszköz Beállítások
párbeszédablakában alaphelyzetben beállított magasságú vagy
vastagságú elem jön létre.
Rajzoláskor használja az Intelligens kurzor kapcsolót, és kívánság
szerint illeszkedhet már létezô elemekre.
Falak, Oszlopok, Tárgyak és Lámpák:
- Adja meg az elem(ek) aljának alaprajzi geometriáját, mint
ahogy az alaprajzon tenné.
- Kattintson a magasságra. (Régebbi könyvtárak elemeinek
magasságát nem lehet grafikusan beállítani.)
Ajtók és Ablakok:
- Kattintson egy falfelületre vagy egy referenciavonalra, vagy
két referenciavonal metszôpontjára.
- Kattintson a nyílás helyére, ha ez egy élen vagy egy
metszôponton helyezkedik el.
- A magasságértékek az Ajtó/Ablak Beállítások
párbeszédablakból származnak.
- Kattintson a nyílás irányára. A kattintott oldalt kis pálcika
fogja jelezni.
Födémek:
- Adja meg a felsô felület alaprajzi geometriáját, mint ahogy az
alaprajzon tenné.
- Kattintson a födém vastagságára.
Tetôk:
- A 3D-s ablakban nem lehet tetôtípusú elemeket létrehozni.
Rajzolja meg ôket az Alaprajzon, és szerkessze ôket a 3D-s
ablakban.
Felülethálók:
- Adja meg az alap poligon alaprajzi geometriáját, mint ahogy
az alaprajzon tenné.
- Kattintson az alsó sík magasságára.

Létezô elemek szerkesztése

Elôször jelölje ki azt az elemet, amelyet szerkeszteni akar.
A Nyíl eszközzel való szerkesztés

Ha a Nyíl eszközzel a kijelölt elemek bármely élére vagy
kulcspontjára kattint, kinyílik egy kis paletta a négy alapvetô
szerkesztési mûvelettel: Vidd, Emeld, Nyújtsd vízszintesen és
Nyújtsd függôlegesen. Az utolsó kivételével mindezek a
mûveletek a Szerk menü parancsaiként is rendelkezésre állnak.
Vidd a 3D-ben
A Vidd ikon vagy parancs segítségével a kijelölt szerkezeti elemet
valamely más helyre mozgathatja. Elôször a vízszintes
szerkesztési síkban mozgassa a kijelölt elemet, majd kattintson.
Ezután határozza meg a függôleges helyváltoztatást. Az intelligens
kurzor érzékeny a többi elem kulcspontjaira, így aztán a
kiválasztott elemet a környezetéhez viszonyítva mozgathatja.
A nyílásokat a 3D-ben is lehet mozgatni. Az Alaprajzhoz képest
az a fô különbség, hogy különbözô falakon található ajtók és
ablakok sorát lehet egyszerre mozgatni, ha ezek párhuzamosan
vagy koncentrikusan helyezkednek el.
Emeld a 3D-ben
Az Emeld ikon vagy parancs segítségével grafikusan változtathatja
a kijelölt szerkezeti elemek függôleges helyzetét a
környezetükhöz képest. Az elemek vízszintes helyzete változatlan
marad.
Nyújtsd vízszintesen a 3D-ben
A Nyújtsd vízszintesen ikon vagy a Nyújtsd parancs segítségével
szerkezeti elemeket nyújthat meg vagy húzhat össze. Ez a
mûvelet a vízszintes síkban játszódik le, a z koordináta
változatlan marad.
A következôket lehet vízszintesen megnyújtani:
- egyenes falak végpontjait a fal aljánál lévô referenciavonal
kulcspontjainak mozgatásával;
- ívelt falak sugarát a fal aljánál lévô referenciavonal
mozgatásával;
- ívelt falak szögét a fal aljánál lévô referenciavonal
kulcspontjainak mozgatásával;

95
- tárgyak szélességét és mélységét (A és B paraméter) a

befoglaló négyzet valamely kulcspontjának mozgatásával.
Nyújtsd függôlegesen a 3D-ben
A függôleges nyújtás csak a 3D-s ablakra jellemzô.
A következôket lehet függôlegesen megnyújtani:
- falak és oszlopok magasságát;
- födémek és tetôk vastagságát;
- ajtók, ablakok és ArchiCAD-értô tárgyak magasságát;
- az alap poligon és a felülethálók alsó felülete közti
távolságot.
Menü parancsokkal való szerkesztés

A 3D-s ablakban való munka során a Szerk menü bizonyos
parancsai elhalványodnak. A többi ugyanúgy használható, mint
az Alaprajzon.
A Sokszorozd parancs egy kicsit másképp mûködik: a
függôleges áthelyezés számszerû értékei helyett egy kapcsolót
találunk. Ha ki van kapcsolva, akkor a folyamat lépései
megegyeznek az Alaprajzon használatosakkal, és minden másolat
az eredetivel egyforma magasságba kerül. Ha be van kapcsolva,
akkor a folyamat kibôvül egy utolsó lépéssel, mely a függôleges
áthelyezést definiálja grafikusan.
A legtöbb menü parancs által megkívánt referenciavektort vagy
egy elempontból vagy egy felületrôl indíthatja el. Ha a
szerkesztési mûveletet egy felületen akarja elkezdeni, akkor
használja a Takartvonalas vagy Színezett módot. Ha az üres térbe
kattint, akkor a szerkesztés a Felhasználói origó aktuális
magasságában kezdôdik.

Sokszögû elemek szerkesztése, mialatt eszközük aktív

Csakúgy mint az Alaprajzon, ha olyankor szerkeszt egy Födémet,
Tetôt vagy Felülethálót, amikor a megfelelô eszköz is aktív, akkor
kinyílik egy kis paletta, amely az adott eszközre jellemzô
szerkesztési lehetôségeket tartalmazza. Ezek ugyanúgy
mûködnek mint az Alaprajzon, a következô kiegészítésekkel:
- Ha a Tetô kulcspontjaira kattint, megjelenik a Tetô lejtés
ikon. Ezt választva interaktív módon változtathatja a tetô
lejtését. A tetô vastagsága azonban állandó marad.
- Ha a Felületháló kulcspontjaira kattint, és az Alaprajzon is
megtalálható Kulcspont magasság ikont választja, akkor
grafikusan mozgathat felfelé vagy lefelé egy kulcspontot
ahelyett, hogy egy párbeszédablakban számszerûen kellene
megadnia az értékeket.
A 3D-s navigációs paletta

A 3D-s navigációs paletta eszközeivel és vezérlôivel:
- interaktív módon változtathatja a 3D-s nézôpontot;
- valós idôben fedezheti fel a 3D-s tereket (ha a modell mérete
és a számítógép teljesítménye engedi);
- szerkesztheti a mozgatási útvonalak kulcsképeit.
Mind a Perspektivikus, mind az Axonometrikus nézetnek
megvannak a saját vezérlôi.
A paletta jobb felsô részében elhelyezkedô nézetmód kapcsoló

ugyanúgy ingázik a nézettípusok között, mint ahogy ezt a
Nézôpont beállítás párbeszédablakban hasonló funkcióval bíró
vezérlôgomb teszi.
A Szerkesztés-mozgás vezérlôk között található:
A Szerkesztési mód ikon, melyet egy Nyíl ábrázol. Ebben a
módban a 3D-s szerkesztési eszközök vehetôk igénybe, és az
elemek szerkeszthetôk.

97
A Mozgás eszközök, melyek lehetôvé teszik, hogy a 3D-s

nézôpont változtatásával körbejárja a 3D-s ablakot.
Ezek az eszközök különböznek egymástól a perspektivikus és az
axonometrikus nézetben, és a kiválasztott Mozgás mód (Kamera
vagy Zárolt tárgy) alapján is változnak.
A jobb alsó Nem kell gomb, amellyel az utolsó nézetváltozást
lehet visszaállítani.
Navigációs alapfogalmak
A navigációt a Mozgás eszközök és a Mozgás módok vezérlik. A
perspektivikus és az axonometrikus nézetben különbözô
lehetôségek állnak rendelkezésre. Az Eszközök és Módok
minden egyes kombinációja más típusú mozgást eredményez.
Az Eszközöktôl és Módoktól függetlenül, a mozgás elindításához
a 3D-s ablakra kell kattintania. Elôször kattintson a kép közepére.
Ekkor megjelenik a modell leegyszerûsített képe. Az ArchiCAD
elôször figyelmen kívül hagyja a körvonalakat, aztán átkapcsol
vázlatos színezett, drótvázas vagy tömb módba; gyors
számítógépeken a kisebb modellek mozgás közben mutatnak
legjobban.
A kép közepén megjelenik egy négyszög. Ez a “semleges terület”.
Ha a négyszög és az ablakkeret között bárhová kattint, ezzel
elkezdi a mozgást. Kattintson felülre vagy alulra, ha egy bizonyos
fajta mozgást kíván, balra vagy jobbra, ha egy másikat, és a
középsô területekre, ha a kettô kombinációját szeretné.
Ha lassan akar haladni, kattintson a négyszög közelébe, ha
gyorsan, akkor az ablakkeret közelébe. Ha állandó sebességgel
akar haladni, akkor tartsa lenyomva az egeret. Vigye körbe a
kurzort, ha növelni vagy csökkenteni akarja a sebességet, vagy
irányt akar változtatni. A legnagyobb sebesség eléréséhez vigye
olyan messzire a kurzort a 3D-s ablakon túlra, amennyire csak a
képernyô mérete engedi.

Ha abbahagyja a mozgást, megjelenik a leegyszerûsített kép,

amíg meg nem nyomja a Nézet, a Visszaállítás, a Nem kell
vagy a Szerkesztési mód gombok egyikét. Ekkor az aktuális 3D-
s ablak beállítások alapján újraépül a kép. Az Axonometrikus
nézetekben a modell új nézete bele is fog illeni az ablakba.
A Mozgás eszközök segítségével duplán kattinthat a 3D-s ablak
alján található Nagyítás vezérlôkre, és használhatja a Mindent
mutass, és a Következô és Elôzô nézet gombokat. Az ablakon
belül azonban nem tolhat el, és nem rajzolhat nagyítási
négyszöget.
A perspektivikus nézetben való navigáció

A perspektivikus nézetben való navigációt a Mozgás eszközök és
módok kombinációja definiálja.
Mozgás eszközök
A perspektivikus nézetben három Mozgás eszköz áll
rendelkezésre.
1) Séta
- Felsô-alsó: vízszintesen mozog elôre és hátra.
- Bal-jobb: megfordul.
2) Oldalirányú mozgás
- Felsô-alsó: fel-le mozog.
- Bal-jobb: oldalirányban balra és jobbra mozog.
3) Fordul

99
- Felsô-alsó: felfelé vagy lefelé néz vagy fordul. A tartomány +-

90 fok, nem tud a feje tetejére állni.
- Bal-jobb: megfordul.
Mozgás módok
A két perspektivikus Mozgás mód a következô:
- Kamera: A Kamera és a Tárgy közti fizikai távolságot
állandóan tartja.
- Tárgy zárolás: Az aktuális tárgyat tartja a kép
középpontjában. (Lásd még késôbb a “Nézet” gombokat.)
Mozgás eszköz és mód kombinációk
A perspektivikus nézetekben a következô Mozgás eszköz/mód
kombinációk léteznek (a Szerkesztés-mozgás területen az eszköz
ikonok attól függôen változnak, hogy melyik módot választotta
ki):
- Séta - Kamera: Sétál az épületben, körülnéz a szobákban.
- Séta - Tárgy zárolás: Külsô nézetekben mozog körbe,
közelebb vagy távolabb megy.
- Oldalirányú mozgás - Kamera: Fel, le vagy oldalirányban
mozog, de állandóan ugyanabba az irányba néz. (Mint egy
lift- vagy metróút során.)
- Oldalirányú mozgás - Tárgy zárolás: Fel, le vagy
oldalirányban mozog, de állandóan az épület ugyanazon
pontjára néz.
- Fordul -Kamera: Egy helyben áll és minden irányba
körülnéz, mintha egy gömb középpontjában állna.
- Fordul - Tárgy zárolás: Egy “üvegkupola” felszínén mozog
fel, le és oldalirányban, de állandóan a középpont felé néz.
Rövidítések és trükkök
A Séta és az Oldalirányú mozgás eszközöknél nyomja meg a
[SHIFT] gombot, hogy átmenetileg a másik eszközre kapcsoljon.
Amikor a Fordul eszközt használja, nyomja meg a [SHIFT]
gombot és kattintson balra vagy jobbra, hogy megváltoztassa az
Elforgatást.
Egyéb vezérlôk
Kattintson a Nézet gombokra, majd a 3D-s ablak valamelyik
felületére, hogy interaktívan beállíthassa a tárgypontot.

- A bal oldali gomb hatására éppen “szembe fog nézni” a

kattintott felülettel, mivel a kamera tengelye erre merôleges
lesz és a kattintott pozícióra fog mutatni. A kamera és a tárgy
közti aktuális távolság állandó marad.
- A jobb oldali gomb hatására, a kattintott pont lesz a tárgy, az
Ön nézôpontja pedig állandó marad.
A Tárgy zárolás mód használata elôtt a megbízható mozgás
érdekében ajánlatos kiválasztani egy megfelelô tárgyat, vagy ezen
gombok segítségével, vagy a Nézôpont beállítás
A 3D-s ablakban csak látható felületekre mozgathatja a
tárgypontot. Ha az üres térben bárhová vagy az épület belsejében
elrejtett helyre kívánja helyezni a tárgyat, akkor használja a
Nézôpont beállítás párbeszédablak grafikus és számszerû
vezérlôit.
A Visszaállítás gombra kattintással gyorsan normalizálni tudja a
furcsa nézeteket, ha eltéved.
- A bal oldali gomb az Elforgatást állítja vissza nullára, vagyis a
horizont újra vízszintessé válik.
- A jobb oldali gomb a tárgy pont magasságára hozza a
nézôpontját, vagyis újra vízszintes irányba néz, más szóval,
visszatér a “2-pontos” avagy “építészeti” perspektívába.
A Látószög tolóka az egyetlen olyan nézetvezérlô, amely a 3D-s
szerkesztési módban is használható. Ezzel a tolókával válthat
nagy látószögûbôl teleobjektív nézetbe.
Az axonometrikus nézetekben való navigáció

Az axonometrikus nézetekben a lehetôségek száma valamivel
kisebb.
Mozgás eszköz
Az axonometrikus nézetekben a Fordul eszköz az egyetlen
Mozgás eszköz. Bárhová kattint, ez elindít egy bizonyos fajta
forgatást.
Mozgás módok
Az axonometrikus nézetekben két Mozgás mód található.
1) Modell
- A modellt a Terv X, Y és Z tengelyei körül forgatja.
- Felsô-alsó: X körüli forgatás.

101
- Bal-jobb: Z körüli forgatás. Ez a fajta mozgás a függôleges

éleket függôlegesen tartja. Y körüli forgatáshoz nyomja meg
a [SHIFT] gombot.
2) Kép
- A modellt a Képernyô X, Y és Z tengelyei körül forgatja.
- Felsô-alsó: a modellt a vízszintes tengely körül forgatja. Ez a
fajta mozgás is függôlegesen tartja a függôleges éleket.
- Bal-jobb: a modellt a függôleges tengely körül forgatja.
Nyomja meg a [SHIFT] gombot, ha a képernyôre merôleges
tengely körül akar forgatni.
Egyéb vezérlôk
Kattintson a maradék Nézet gombra, hogy valóban úgy “nézzen
szembe” a kattintott felülettel, ahogy a kamera tengelye
merôleges lesz rá. Ily módon torzítatlan képet kaphat a
tetôsíkokról és más ferde elemfelületekrôl.
A Visszaállítás gombra kattintással gyorsan normalizálni tudja a
furcsa nézeteket, ha eltéved.
- A bal oldali gomb a függôleges éleket újra függôlegessé teszi.
- A jobb oldali gomb a szabvány oldalnézetet adja, az aktuális
azimutot állandóan tartva.
Mozgatás vezérlôk
A körséta mozgatások kulcsképének pontos beállításához
használja a paletta jobb felsô részén található kis kiugró menüt.
Ha egy kamera sincs, vagy több kamera is ki van jelölve az
alaprajzon, akkor a következô menüt kapja:
Ennek az egy parancsnak a kiválasztása olyan kamerát helyez az

alaprajzra, amely ráillik a 3D-s ablakbeli jelenlegi nézôpontjára.
Ha már vannak az alaprajzon olyan kamerái, melyek egy
mozgatás útvonalat definiálnak, akkor az új kamera az aktív
kamera mögé kerül, melyet annak látószöge jelöl az alaprajzon.
Ha csak egy kamera van kijelölve, akkor a következô menüt
kapja:

- Menj az elôzôre: visszamegy egy kulcsképnyit a mozgatás

útvonalon, és kiválasztja a terv megfelelô kameráját.
- Menj a következôre: elôremegy egy kulcsképnyit a
mozgatás útvonalon, és kiválasztja a terv megfelelô
kameráját.
- Módosítsd a kijelölteket: használja ezt, ha a 3D-s ablakban
megváltoztatta a nézetet. Felfrissíti a kijelölt kamerát, hogy az
ráilljen az aktuális nézetre.
- Állítsd vissza a nézetet a kijelöltre: az összes kézzel
végzett változtatást félredobja, és a kijelölt kamera által látott
3D-s modellt mutatja.
- Szúrj be egy kamerát a kijelölt után: azontúl hogy
beszúrja az új kamerát, ki is jelöli azt a terven.
Az axonometrikus nézetekben a következô menüt kapja:
- Tárolt nézetek: ugyanazt a párbeszédet kezdi meg, amely a

Nézôpont beállítás párbeszédablakból is hozzáférhetô.
- Nézet tárolása: elmenti az aktuális axonometrikus nézetet a
tárolt nézetek listájában.

103

4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök
4.fejezet
ArchiCAD eszközök
Ez a fejezet az Ar chiCAD Eszköztár általános leírását és az egyes eszközök
használatát, beállításait és a szerkesztési eljárásait tartalmazza. A rajzolás és
a rajz szerkesztésének magyarázatát, ahol lehetséges, hasznos tanácsokkal és
felhasználói trükkökkel is kiegészítettük.
Eszköztár
Az ArchiCAD Eszköztárában számos kifinomult építészeti eszköz
található, melyek nélkülözhetetlenek a tervezés fázisaiban.
Némelyek hasonlatosak a mûszaki rajz készítése során
megszokott eszközökhöz, mások messze túlmutatnak a kézi
munkavégzés lehetôségein. Ha megszokja az ArchiCAD
eszköztárát, az eszközök rajzi és építészeti gyakorlatának
természetes kiegészítôivé válnak. A beállításaik nagyrészt
hasonlóak, ezért bemutatásukkal csak egyszer foglalkozunk, míg
részletes magyarázatukra a késôbbiekben hivatkozunk.
Az Eszköztár alapbeállítási formájában az egymással kapcsolatban
lévô eszközök egy ikon alá rendezôdnek, és az ilyen ikon
felnyitásával megjelennek a meghatározott eszközök. Az összes
eszköz egyidejû megjelenítéséhez válassza az Ablak menü Úszó
paletták/Paletta forma… parancsát, és jelölje ki a bôvített
módosítót.
Eszközcsoportok
Az Eszközök funkcionális csoportokba rendezettek.
Nyíl, Területkijelölô téglalap - Az elsô két eszköz szerkezeti
elemek kiválasztására és kezelésére szolgál.

105
Fal, Oszlop, Ablak/Ajtó, Tárgy/Lámpa, Födém, Tetô, Terep -

A következô eszközsor egyesíti a 2D-s vázlatolás és a 3D-s
modellezés képességeit. Az ezekkel az eszközökkel létrehozott
elemek az Alaprajzon 2D-s szerkezeti elemként, míg a 3D-s
ablakban tömör épület összetevôként jelennek meg. Szöveges
leírásuk és összetevôik az Összetevô vagy Elem listában szerepel.
Méretezési egység/Ívméretezés/Szintméretezés/
Magasságméretezés/Szögméretezés, Szöveg/Címke, Helyiség
- Ezek a méretezô és címkézô eszközök teszik lehetôvé a
szerkezeti elemek különbözô szöveges információinak
elhelyezését az Alaprajzon, a Metszet/Homlokzaton és a Helyiség
listába.
Kitöltés, Vonal/Ív/Kör/Ellipszis/Görbe, Pont - Az ezekkel a
vázlatkészítô eszközökkel készített elemek csak 2D-s nézetben
láthatók. Rajzi segédeszközként, referencia pontként vagy
sablonként használhatók komplexebb 3D-s elemek
létrehozásához.
Metszet/Homlokzat és Kamera/VR - Ez a két eszköz teszi
lehetôvé a homlokzatok és metszetek, a párhuzamos és
perspektikus nézetek, a benapozási tanulmányok, a körséta
útvonalak és a VR kamera állások megadását az Alaprajzon.
Egy hatodik eszközcsoport megjelenhet az eszköztárban, külsô
cégek által fejlesztett Könyvtári elem szerkesztô programok
használatakor. Ezen programok ikonjai akkor jelennek meg, ha
telepített ilyen programot a gépére.
Eszköz elérhetôség
Attól függôen, hogy melyik ablak aktív, elérhetô mindegyik
eszköz, néhány vagy egy sem:
- az Alaprajzon munka közben minden eszköz elérhetô;
- a Metszet/Homlokzat ablakban a Magasságméretezés,
Helyiség, Metszet/Homlokzat és Kamera eszközök szürkék. A
szerkesztô eszközök csak az elemek kiválasztására és
szerkesztésére használhatók, de újak létrehozására nem;
- a Könyvtári elem 2D jelkép ablakban csak a kiválasztás és a
2D-s rajzoló eszközök (beleértve a Szöveg eszközt is)
elérhetôek;
- a 3D-s ablak használata közben csak a kiválasztás és a 3D-s
szerkesztô eszközök elérhetôek;
- a Terület lista ablak vagy egy Modellfotók ablak
megtekintésekor a Terület kijelölô az egyetlen hozzáférhetô

eszköz az ablak másolandó részeinek kiválasztására. Az

Eszköztár mindig rejtett, amikor ezek közül bármelyik ablak
nyitva van.
Az eszközök kiválasztása
Az Eszközöket több módon is kiválaszthatjuk:
- Kattintsunk valamely eszköz ikonjára az Eszköztárban.
- A billentyûzet Fel-Le Nyíl billentyûinek segítségével
mozoghatunk az Eszköztár ikonjai között.
- A Jobbra nyíl billentyû megnyomásával válthatunk az éppen
használt eszköz és a Nyíl eszköz között. Ez akkor hasznos,
ha újonnan létrehozott elemeket gyorsan akarunk mozgatni,
megnyújtani ill. a rajzra visszatérni.
- A MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy az ALT billentyû (Windows)
nyomvatartása mellett kattintsunk egy meglévô szerkezeti
elemre, hogy az ôt létrehozó eszközt kiválasszuk. Ezzel a
mûvelettel egyben fel is vesszük az elem paramétereit (lásd
a Paraméter átadás részt késôbb ebben a fejezetben).
Eszköz Beállítások és párbeszédablakok

Minden eszközhöz beállítások egy csoportja tartozik, melyek
meghatározzák az általa létrehozandó elem megjelenítését és
paramétereit. Ezek a beállítások az eszközökre jellemzô
párbeszédablakokban adhatók meg és módosíthatók. Az Eszköz
beállítás párbeszédablakok közül néhány részben a felhasználó
által megadott jellemzô típus szerint változik, míg a többinek
egyszerûbb a felépítése. A kétféle párbeszédablak számos
funkcióban megegyezik.

107
A párbeszédablakokban a következô mûveletek végezhetôk:

- A késôbbiekben megrajzolandó elemek alapbeállításainak
megadása (amennyiben a párbeszédablak kinyitásakor semmi
sem volt kiválasztva); vagy
- Már létezô elemek beállításainak megváltoztatása,
amennyiben azok ki voltak választva a párbeszédablak
megnyitásakor.
Párbeszédablakok kinyitása
Az Eszköz Beállítások párbeszédablakot több módon is
kinyithatjuk:
- Duplán kattintsunk az eszköz ikonjára;
- Nyomjuk le a Bal Nyíl billentyût a billentyûzeten;
- Válasszuk ki a menübôl a Szerk/Eszköz beállítás parancsot,
mikor a kívánt eszköz ikonja aktív.
- Kattintson az Infótáblán a megfelelô elemre;
- Kattintson egy elemre, miközben nyomva tartja a CONTROL
billentyût (Macintosh), vagy használja az egérgombot
(Windows), majd a menübôl válassza az Eszköz beállítás
parancsot.
Az Eszköz beállítások alapértékei

Egy eszköz kiválasztásával mindig olyan elemeket rajzolunk,
melyek paraméterei az adott eszköz alapbeállítását veszik fel. Az
ArchiCAD elindításakor ezeket az alapbeállításokat tölti be a
program.
Egy eszköz alapbeállítását az Eszköz beállítás párbeszédablak
kinyitásával tudjuk megnézni, amennyiben éppen semmi sincs
kiválasztva. Ha az alapbeállítást látjuk, a párbeszédablak jobb
felsô sarkában az ,,Alapérték” szócska jelenik meg. Ha
megváltoztatjuk egy eszköz alapbeállítását, a vele késôbbiekben
rajzolt elemek mindegyike az új jellemzôket veszi fel.
A beállításokat a terv mindig menti, így a terv legközelebbi
kinyitásakor a legutóbb használt értékek és beállítások maradnak
érvényben, s munkánkat ugyanabban a környezetben
folytathatjuk, ahol abbahagytuk.
Ezenkívül az ArchiCAD-bôl való kilépéssel minden beállítás
mentésre kerül az ún. Beállítások file-ba, ezért a legközelebbi

programindításkor, még ha nem meglévô tervet nyitunk is ki, az

új munkafelületen akkor is a legutóbb használt beállítások
lesznek az alapértékek.
Megjegyzés: Az ArchiCAD telepítés utáni bekapcsolásakor
vagy a Beállítások file hiányakor a párbeszédablakok a gyári
beállítás értékeit veszik fel. Késôbbiekben a gyári beállításhoz
való visszatérés a MÓDOSÍTÓ (Macintosh), illetve az ALT
billentyû (Windows) nyomva tartása mellett a File/Teljesen
új parancs kiválasztásával történhet.
Meglévô elemek beállításai

Meglévô elemek beállításának ellenôrzését és módosítását az
elem kiválasztásával, majd az adott eszköz párbeszédablakának
kinyitásával végezhetjük el.
Az Eszköz beállítás párbeszédablak módosításának hatása az
éppen kijelölt elemek számától függ:
- Amennyiben semmi sincs kiválasztva, az aktuális
alapértelmezés jelennek meg, és az ,,Alapérték” szócska
látható a párbeszédablak jobb felsô sarkában. Az értékek
módosításával az adott eszköz alapbeállítását tudjuk
megváltoztatni.
- Ha egy elemet jelölt ki, a változások csak arra az egy elemre
vonatkoznak, és az alapbeállítás nem változik.
- Amennyiben több elemet jelölt ki, a következô szabályok
érvényesek:
1) A kiválasztott elemek száma megjelenik a párbeszédablak
jobb felsô sarkában.
2) A változások csak azokra a kiválasztott elemekre lesznek
érvényesek, amelyek a bekapcsolt eszközzel készültek. Ez
azt jelenti, hogy egy vonal tollszíne például nem módosítható
a Födém Beállítások párbeszédablakból.
Megjegyzés: A különbözô típusú elemekhez hozzárendelt
fólia és tollszín egyetlen lépésben megváltoztatható egy
megfelelô párbeszédablakban. Lásd 5. fejezet, Szerk menü,
Kijelöltek módosítása… parancs.
3) Amennyiben a kiválasztott elemek nem egyformák, a
legutoljára kijelölt elem beállítása jelenik meg.
Megjegyzés: A Nyíl eszközzel rajzolt kijelölô négyzet
segítségével megtekintheti egy elem beállításait úgy, hogy
megszünteti annak kijelölését, majd újra kiválasztja azt,
mielôtt kinyitja a beállítás párbeszédablakot.

109
4) Csak a megváltoztatott beállítások lesznek érvényesek a

kiválasztott elemekre, tehát külön ki kell jelölni és
megváltoztatni a kiválasztott elemek bármelyikében
módosítandó jellemzô mindegyikét, még ha a Beállítások
párbeszédablakban a helyes érték jelenik is meg. Ez néha azt
is jelentheti, hogy ki kell jelölnie és újra beírni a számokat,
vagy másik kitöltésmintát választani és visszaváltani az
eredetire, hogy az minden kiválasztott elemnél módosuljon.
Kiválasztott elemek Beállítások párbeszédablakon keresztül
történô módosításával nem változik az adott eszköz
alapbeállítása. A kiválasztott elemek kijelölésének
megszüntetésével a kinyitott párbeszédablakban láthatjuk, hogy
az alapbeállítás nem változott.
A kijelölt elem(ek) mind az Alaprajzon, mind a 3D-s ablakban,
mind késôbbi anyaglistákban megváltoznak.
Paraméter átadás
Ha egy meglévô elem jellemzôit szeretnénk alapértelmezés
szerinti értéknek beírni, nem kell minden értéket egyenként
megadni. Az ArchiCAD lehetôséget nyújt arra, hogy egy meglévô
elem beállított jellemzôit két gombnyomással átvigyük egy másik
elemre. Így lehetôvé válik egyrészt a Beállítások párbeszédablak
alapértelmezésének megváltoztatása, másrészt meglévô elemek
paramétereinek módosítása az eszköz kiválasztása és a
párbeszédablakok kinyitása nélkül.
Egy meglévô elem beállításainak átvétele:
Nyomjuk le a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy ALT (Windows)
billentyût a billentyûzeten, és ugyanakkor kattintsunk egy elemre.
Ezzel a mûvelettel az elem paraméterei az adott eszköz
alapbeállításává válnak. (Ellenôrzésképpen kinyithatjuk a
párbeszédablakot.)
A Beállítások átvételekor az eszköz ikonja válik aktívvá. A
következô kattintással már rajzolhatunk is az elôbb rákattintott
elem jellemzôivel.
Az ArchiCAD-nek ez a tulajdonsága lényegesen meggyorsítja a
tervezést, ahogy a tervezés elôrehaladása során egyre több elem
kerül föl a munkalapra. A párbeszédablakok ismételt kinyitása és
a kívánt jellemzôk újbóli beállítása helyett maga a terv válik
elôparaméterezett grafikus könyvtárrá, amelynek jellemzôit
egyetlen mûvelettel átadhatjuk az új elemeknek.
Egy létezô elem paramétereinek átállítása a párbeszédablakban
megadottra:

Nyomjuk le a MÓDOSÍTÓ és ALMA (Macintosh), vagy az ALT és

CTRL billentyûket (Windows) egyszerre, és ugyanakkor
kattintsunk egy elemre. Ez a mûvelet a bekapcsolt eszköz
alapbeállítását adja át annak az elemnek, melyre rákattintottunk.
Megjegyzés: Fedésben lévô különbözô típusú elemekre

kattintásnál az Infótáblán ellenôrizheti, hogy melyik elemet
választotta ki.
Szövegmezôk és számmezôk
Ezekben a mezôkben megjelenô értékek módosítását vagy új
értékek begépelését az egér és a billentyûzet segítségével
tehetjük meg. Az ArchiCAD beépített hibaellenôrzôvel
rendelkezik, ami megakadályozza a helytelen értékek beütését.
Hibás adat begépelésekor (pl. negatív falmagasság) a rendszer
hangjelzést ad, ha megpróbálunk a mezôbôl kilépni.
Összekapcsolt értékek esetén, (pl. az ablak szemöldök magassága
és a parapet magassága, vagy a tárgy bemutató képe), a program
a begépelteknek megfelelôen újraszámolja a szükséges adatokat.
Ez a frissítés a módosítás után kb. egy másodperccel, a Jó gomb
megnyomásakor vagy a mezôbôl való kilépéskor történik meg.
A mezôk egérrel való részleges vagy teljes kiválasztásán kívül az
egymást követô mezôk gyors módosítására használhatjuk a TAB
billentyût is.
A Vágd ki, Másold, Toldd be és Töröld parancsok szintén
használhatók a párbeszédablakokban.
Az eszköz beállítások közös elemei

A különbözô eszközök Beállítások párbeszédablakainak sok
közös funkciója van.
Ezeket a funkciókat itt együtt tárgyaljuk. Az egyes eszközöknek
szentelt részekben már csak a különbségekrôl és az egyes
eszközökre jellemzô beállításokról lesz szó.

111
A nagy számú beállítással rendelkezô eszközöknek olyan

párbeszédablakaik vannak, melyek tartalma a kiválasztott
jellemzô típus szerint változik (Paraméterek, Alaprajz, Modell,
Listázás).
Általános programvezérlôk és jellemzôk

Az általános Eszköz beállítás programvezérlôk mindig
megjelennek ezekben a párbeszédablakokban, még azokban is
melyek tartalma a kiválasztott jellemzôk típus a szerint változik.
Ezek tartalmazzák a geometriai adatokat, a magasság értékeket, a
Könyvtári elem típusú elemek bemutatóját, a fólia hozzárendelést
és a Jó és Mégsem gombokat a módosítások jóváhagyására vagy
érvénytelenítésére.
Függôleges szintmezôk
A szintmezôk segítségével az egyes elemek függôleges
elhelyezkedését határozhatjuk meg.
A Szintek beállításai meghatároznak egy vagy több függôleges

alapvonalat a szerkezeti elemek számára. A Szintmezôk
meghatározzák a szerkezeti elemek függôleges elhelyezését az
éppen aktív szinthez, a Terv 0,00-hoz vagy egy másik elemhez
képest.
A kiválasztott Gravitáció ikon fogja meghatározni, hogy az
elkészítendô szerkezeti elem a beállított függôleges helyzete
szerint vagy egy meglévô elem síkjához viszonyítva lesz
elhelyezve.
Az „E szintrôl: n” és a „Terv 0,00-hoz” mezôk egymáshoz
kapcsoltak: ha megváltoztatja az egyiket, a másik automatikusan
igazodik hozzá.
Lásd még…
A szinteket az 5. fejezetben (Lehetôség menü), és a Gravitációt a
2. fejezetben (Vezérlôpult).

Gravitáció
A Falak, Oszlopok, Tárgyak és Lámpák elhelyezhetôk az éppen
használt szint zéró szintjéhez, a fölöttük lévô födémhez vagy
tetôhöz viszonyítva.
Lásd még…
A Gravitáció jellemzôinek leírását a Koordináták tárgyalásánál a
3. Fejezetben.
A legtöbb eszköznek vannak szerkesztési eljárásai vagy típusai,
melyek kiválaszthatók az Infótáblából vagy a saját Beállítások
párbeszédablakukból. Lásd az eszközök egyenkénti tárgyalásánál
a rájuk jellemzô eljárásokat.
Bemutató terület
A Könyvtári elemek elemei (Ajtók, Ablakok, Tárgyak, Lámpák és
Helyiségek) megtekinthetôek saját párbeszédablakuk általános
vezérlô részében.
A párbeszédablak jobb kéz felé esô oldalán a Bemutató területen

megjelenik a 2D jelkép, a rejtett vonal oldalnézet vagy
axonometria, a 3D nézet színezett axonometria, az elôre
meghatározott bemutató képet vagy a kiválasztott vagy beállított
Könyvtári elem megjegyzéseit. Ha egynél több Könyvtári elemet
választottunk ki, csak az utolsóként kiválasztott jelenik meg.
Jobbra a Bemutató terület mellett egy vagy két gomb lehetôvé
teszi a 2D jelkép és a 3D nézet átbillentését, az alsó gomb pedig
a Bemutató kiugró menüjét nyitja.
Használja a Bemutató kiugró menüjét a jelkép, a 3D nézet, a
bemutató kép vagy a megjegyzések megjelenítéséhez.

113
Lásd még…
Információ arról, hogyan rendelhetô egy bemutató kép vagy egy
megjegyzés egy Könyvtári elemhez, az ArchiCAD Könyvtár
szakaszban találhatók a 6. fejezetben.
Körvonalak más szinteken
A Tárgyak, Lámpák, Födémek, Tetôk és Felülethálók
megjelenését más szinteken három kijelölô négyzet vezérli,
lehetôvé téve a felsorolt elemek körvonalainak megjelenítését az
Alaprajz összes szintjén vagy a közvetlenül szomszédos
szinteken.
Erre a célra vonaltípust választhat a Lehetôség/Beállítások/
Távoli elemek… részben.
Ha a kijelölô négyzetek közül bármelyik aktív, akkor egy adott

elem mindazokon a szinteken szerkeszthetô, ahol látszik, és
nemcsak a saját szintjén.
Ez a lehetôség beállítható és megszüntethetô egyedi elemeknél és
eltehetô az alapbeállítások közé a késôbbiekre.
Fólia kiválasztás kiugró menü
Bármilyen elemet is rajzol az ArchiCAD-ben, az a meglévô fóliák
egyikére fog kerülni. Az elemekhez hozzárendelhetô fóliák a
balra látható kiugró menübôl választhatóak ki. A fóliák ábécé-
rendben vannak felsorolva, a lista elsô elemének kivételével,
melyet „ArchiCAD fóliá”-nak hívnak.
A listában szereplô bármely fólia hozzárendelhetô egy elemhez. E
szabály alól kivételek az Ajtók és Ablakok, melyek mindig
ugyanarra a fóliára vannak elhelyezve, mint a Falak, amelyeknek
részei.
A látható fóliákat egy nyitott szem jelöli, a rejtetteket pedig egy
csukott szem. A zár szimbólum a fólia neve elôtt azt mutatja,
hogy az adott fólia zárolt-e módosításának megakadályozása
végett vagy sem.

A láthatatlan fóliák is kiválaszthatók. De hogyha egy láthatatlan

fóliára próbál rajzolni, egy figyelmeztetés emlékezteti, hogy az
adott eszköz alapbeállítás szerinti fóliája rejtett. Ekkor választhatja
az alapbeállítás szerinti fólia megmutatását, vagy a rajzolási
folyamat teljes törlését vagy az elem számára egy új fólia
választását az adott eszköz Beállítások párbeszédablakában.
A zárolt fóliák nem hozzáférhetôek a szerkesztés számára. Ezek
neve halványan szerepel a kiugró listában. Ha azt szeretné, hogy
ezek egyáltalán ne jelenjenek meg a listában, válassza a
Lehetôség/Beállítások/Egyebek parancsot, és jelöljebe a
megfelelô négyzetet.
Lásd még…
5. fejezet, Lehetôségek menü, Fóliák hierarchikus menü.
A Jó és a Mégsem
A Jó-ra kattintással elfogadjuk az elvégzett módosításokat. A
Mégsem gombra kattintáskor a párbeszédablakban eddig
végrehajtott minden módosítás elvész.
Paraméterek
A könyvtári elem típusú eszköz beállítások párbeszédablakai
megegyeznek az elsô gombjukban, mely lehetôvé teszi a
Paraméterekhez jutást, amelyek meghatározzák az ilyen elemek
általános megjelenését és viselkedését.

115
Lásd még…
Az Ajtó/Ablak, Tárgy/Lámpa és Helyiség eszköz leírásokat
késôbb ebben a fejezetben, valamint az ArchiCAD Könyvtár részt
a 6. fejezetben.
Alaprajz és metszeti tulajdonságok

Tollszín paletta és mezô
Ez a vezérlô minden eszköznél elérhetô. A legtöbbnek két vagy
több Tollszín palettára van szüksége összetevôi számára. A bal
oldalon beállíthatja numerikusan a tollszínt egy 99 db-os
sorozatból; a jobb oldalra kattintva kinyithatja a jelenlegi
tollszínek palettáját.
A tollszín és a szám között a nagyságrendi tollvastagság látható.

A toll száma automatikusan átíródik, ahogy a kijelölô négyzetet
mozgatjuk a palettán.
A paletta a tollszínekbôl álló 10x10-es táblázat, ezért a számokból
könnyû a színeket meghatározni: a 23-as szín például a 3. sor 3.
színe.
Megjegyzés: A 100-as toll a paletta jobb alsó sarkában csak
kitöltés háttér tollként használható. Bármely más esetben
halványan látszik.
Lásd még…
5. fejezet, Lehetôségek menü, Tollak és színek… parancs.
Vonaltípus paletta és név

Ez a vezérlô a legtöbb eszköznél elérhetô. Néhányuknál több
Vonaltípus megadására is lehetôség van az összetevôk számára.
Szabvány beépített vonaltípusok a kiugró palettából határozhatók
meg. Létrehozhatók egyedi vonaltípusok is a Lehetôség/
Vonaltípusok… paranccsal. További információkért lásd az 5.
fejezetben talál.

Kitöltésminta paletta és név

Ez a vezérlô a Fal, Oszlop, Födém, Tetô, Felületháló, Kitöltés és
Könyvtári elem típusú eszközöknél használható. Ugyanúgy
mûködik, mint a Tollszín kiugró paletta.
A kitöltésminták ábécérendben vannak felsorolva, és a tollszín
módosítható számmezôjével ellentétben a minta neve nem írható
át, hanem a kurzor palettán való mozgatásával automatikusan
változik.
A különbözô eszközökhöz rendelt kitöltésminták listája
különbözô.
A falak, födémek és tetôk esetében a kitöltésmintákon kívül a
paletta az alsó sorban megjeleníti az elérhetô réteges
szerkezeteket is. Ezek a kitöltésmintákhoz hasonló módon
választhatók ki.
A fal kitöltése az alaprajzon és a metszeten is látható. A födém és
a tetôsík kitöltése kizárólag metszett felületeken jelenik meg.
Megjegyzés: Mind a kitöltés színe, mind a kitöltés háttér
színe megváltoztatható a megfelelô tollszín mezôben.
Figyelmeztetés: További kitöltési lehetôségek találhatóak a
Beállítások/Egyebek párbeszédablakban. A három kapcsoló
(Minden kitöltés átlátszó, Használd a kitöltések
háttérszínét vagy Használd a rajz háttérszínét)
bármelyikére kattintva egy globális beállítást választhat. Ezek
mind befolyásolják a kitöltések háttérszínének megjelenését,
ami segítheti az ArchiCAD korábbi verzióival készült
alaprajzok beillesztését.
Lásd még...
Munka a Metszet/Homlokzat ablakokban a 3. fejezetben, és a
Kitöltéstípusok… és Réteges szerkezetek… parancsok
(Lehetôség menü) az 5. fejezetben.
Modell tulajdonságok
A Modell tulajdonságok vezérlô jellemzô minden szerkezeti
eszközre. A lehetôségek nagyobb részét itt írjuk le, de csak egyes
eszközökre jellemzô lehetôségek az eszközök egyenkénti
leírásánál találhatóak.
Anyag kiugró menük

Ezek a panelek minden 3D-s eszköznél elérhetôek, melyek közül
némelyiknek, mint a Fal vagy Födém eszköznek különbözô

117
felületekhez különbözô paneljei vannak. A bal oldali képnek

megfelelôen a kívánt felülethez való anyag választásához
kattintsunk a kívánt névre.
A lánc ikonra kattintva ugyanazt az anyagot adhatja meg az
összes mezôben.
A négyzetekben láthatók a felület színei, a 3D kitöltésekkel és az
anyaghoz tartozó textúrával (ha van ilyen).
Az anyagok ábécérendben találhatók, az elsô tag, az ÁLTALÁNOS
kivételével. Ha ezt a lehetôséget választja valamely felületnél,
akkor az 3D-s képnél a felület azzal a tollszínnel lesz kitöltve,
amelyet az elem széleinek rajzolásához választott is alkalmazásra
kerül. Könyvtári elemekhez tartozhatnak egyéb anyag beállítások,
amelyek a paraméterlistában vannak felsorolva.
Lásd még…
5. fejezet, Lehetôség menü, Anyagok… parancs.
Vágás tetôvel
Ha valamely szerkezeti elemet (Falak, Födémek, Könyvtári
elemek) Tetôvel vág el a Vágd le a tetôvel parancs segítségével,
a párbeszédablaknak ebben a részében megjelenik egy gomb,
amely lehetôséget ad a levágás hatástalanítására, és ezzel a
kiválasztott elemeket visszaállítja eredeti állapotukba.
Lásd még…
A levágási folyamat leírása az 5. Fejezetben található, Vágd le a
tetôvel parancs (Szerk menü) alatt.
Listázási tulajdonságok
A Listázási tulajdonságok oldal elérhetô minden szerkezeti
eszköznél, valamint a Kitöltés és Helyiség eszköznél, vagyis
minden olyan elemnél, amely megjelenhet anyaglistában.

Lásd még…
A Listák menü parancsokat az 5. fejezetben és a Listázás
végrehajtását a 6. fejezetben.
ID mezô
Ebben a mezôben megadhat egy azonosítót bármely elemre. Ez
az azonosító megjelenhet az anyaglistákban, és mentôdik is, ha
az Alaprajz vagy annak egy része GDL leírásként elmentésre
kerül.
A szöveg bármilyen karakterekbôl állhat, de hossza nem
haladhatja meg a 15 karaktert.
Ha a 15 karakterben bárhol szerepel egy szám is, a rajz egymás
után létrehozott elemei hozzáadnak egyet ehhez a számhoz
minden új elemnél, feltéve, hogy az Automatikus ID növelés
kijelölô négyzet be van kapcsolva a Lehetôség/Beállítások/
Egyebek párbeszédablakban. Minden új elemnek egyedi ID-je
lesz.
Elemek sokszorozása és duplázása esetén a másolat azonosítója
megegyezik az eredetivel.
Új elemek betoldása esetén problémák merülhetnek fel az
azonosítók körül, az ArchiCAD ugyanis nem ellenôrzi az
esetleges ID egybeeséseket, ez a feladat a felhasználóra hárul.
Megjegyzés: Minden szerkezeti elemnek belsô ID-je van,
amit a program automatikusan hoz létre és tárol a terv
szerkesztése során. Ez az azonosító címkézéskor vagy
listákon szintén megjeleníthetô.

119
Jellemzôk
A jellemzôk összetevôkbôl és leírásaikból állnak. Az ArchiCAD
program által használt elemek több különbözô típusú
összetevôbôl épülhetnek fel (pl.: téglák, szigetelô és habarcs
rétegek) melyek kódja, neve, mennyisége és mértékegysége
listázva van. A leírások további információkat tárolnak a
szerkezeti elemekrôl, beleértve az építési folyamat idôtartamát, a
munkaerô minôségét és az építési terület igényt.
Kétféleképpen lehet összetevôket és leírásokat szerkezeti
elemekhez rendelni: kritérium és hozzárendelés szerint.
Hozzárendelhet változókat állapotok, úgymint kitöltések, tollszín
és elemtípusok kombinációjához. Ehhez alkalmazza a
Kritérium-ot az elsô kapcsoló választásával.
Elôfordulhat, hogy arra van szüksége, hogy további
megjegyzéseket (pl. megerôsített erôsítés) rendeljen a kiválasztott
tételekhez, vagy hogy egy olyan hozzárendelést hozzon létre,
amely eltér a szabvány kritériumtól. Ezekben az esetekben
kattintson a Hozzárendelés szerint kapcsolóra.
Ha egy hozzárendelést egy kritériummal akar összefûzni, válassza
a harmadik kapcsolót: Kritérium és hozzárendelés szerint.
Ha egy hozzárendelést szeretne létrehozni, megkezdheti ennek
meghatározását közvetlenül ebbôl a párbeszédablakból a
Jellemzôk hozzárendelése gombra kattintással. A kritérium
vagy hozzárendelés neve a gomb alatt fog megjelenni. Ezután
eltávolíthatja az elem jelenlegi hozzárendelését a Válaszd le
gombra kattintással.
Csak a Kritériumot választva a két gomb elhalványul.
Eszköz jellemzôk szerkesztése

A jellemzôk a fóliák, tollszínek, felületi anyagok, kitöltésminták
stb. teljes gyûjteménye, melyek elérhetôek a megfelelô
eszközöknél. E jellemzôk beállításai szerkeszthetôk, és az Eszköz
beállítások párbeszédablakban lévô listák és paletták
megmutatják az érvényes beállításokat.
Megjegyzés: Egy jellemzô megváltoztatása (pl. egy adott
tollszámhoz rendelt szín módosítása) az összes ilyen
jellemzôvel rendelkezô elemre hatással van, az Eszköz
Beállításoktól eltérôen, ahol csak egy elem paramétere
változik.
Ezt a tulajdonságot jól ki lehet használni, ha például minden
vonal színét vörösre szeretnénk változtatni. Ahelyett, hogy

egyenként választanánk ki minden egyes szintet végigjárva az

összes vonalat, majd a Vonal beállítás párbeszédablakban
módosítanánk a toll számát, egyetlen lépésben megváltoztatjuk a
Tollszín Jellemzôket a Lehetôség/Tollak és színek parancs
párbeszédablakában.
Megjegyzés: Az általános jellemzôk megváltoztatása, mint
például a tollszín módosítása, nem marad meg, ha egyik
tervrôl egy másikra másolunk elemeket. Csoportmunka
esetén ügyelni kell erre.
Lásd még ...
Az 5. fejezetben részletezett módon is elérhetô a fent említett
általános jellemzô megváltoztatása a Lehetôség menün keresztül.

121
Nyíl eszköz
A Nyíl eszköz a következô feladatok elvégzésére használható:
- Szerkezeti elemek kiválasztása vagy a kiválasztás
megszüntetése.
- Szerkezeti elemek nyújtása vagy mozgatása.
Miután a Nyíl eszköz egyaránt alkalmas elemek kiválasztására és
módosítására, így gyakran ez a leggyorsabb és legkönnyebb mód
a szerkesztésre.
A nyíl eszköz használata

Elemek kiválasztása
Mozgassuk a Nyíl kurzort a szerkezeti elem szélének vagy
sarkának közelébe, és kattintsunk az egér gombbal. A kijelölt
elem körül kulcspontok jelennek meg, jelezve az elem
kiválasztott voltát.
Hasonlóképp kattinthatunk és kijelölô téglalapot húzhatunk a

kiválasztandó elemek köré.

Minden elem, amelynek akár csak egy kulcspontja is a kijelölô

téglalapon belülre esik, kiválasztásra kerül, és mindegyik körül
megjelennek a kijelölést jelzô pontok. Ily módon könnyedén
jelölhetünk ki különbözô típusú elemeket, majd egyenként
megszüntethetjük azoknak a kijelölését, amelyeket nem akartunk
kiválasztani.
Megjegyzés: A kijelölô téglalap által metszett falak, vonalak
és ívek kijelölôdnek, ha a kijelölô téglalap metszi
referenciavonalukat.
Ha több elem átfedi egymást, akkor a Pipa kurzorral való
kattintással végigmehet az elemeken, egyenként sorban kijelölve
ôket. Az Infótábla információt nyújt az utoljára kijelölt elemrôl.
A 3D-s ablakban elemeket kiválaszthat egyszerûen a felületükre
kattintással is. Lásd még a 3D-s ablakban való munkát a 3.
fejezetben.
Elemek kiválasztásának megszüntetése

Egy vagy több elem kiválasztásának megszüntetéséhez a Nyíl
eszközzel kattintsunk a kívánt elemre, vagy húzzunk kijelölô
téglalapot köréjük a SHIFT billentyû lenyomása mellett. Ily
módon egyenként vagy csoportosan is megszüntethetjük az
elem(ek) kijelölését.
Amennyiben minden kiválasztást egyszerre meg akarunk
szüntetni, kattintsunk bármelyik eszközzel (lehet a Nyíllal is) az
ArchiCAD munkafelület tetszés szerinti üres részére.
Elemek nyújtása és zsugorítása

Egy Vonal vagy Fal kiválasztása után kattintsunk a Nyíl kurzorral
az elem végpontjára ill. a referenciavonal végére. A kurzor
mozgatásával a Fal vagy Vonal nyúlik illetve zsugorodik.
1) Kattintsunk a Fal végpontjára.

123
2) Nyújtsuk meg a Falat, és vigyük a végpontját más helyre a

kurzor mozgatásával.
3) A Fal megnyúlik és elfordul úgy, hogy végpontja az új helyre

kerül.
Megjegyzés: Egyszerre több kiválasztott Fal vagy Vonal is

nyújtható, amennyiben közös végpontjaikra kattintunk és a
kurzort odébb húzzuk.
Tárgyak és lámpák megnyújtása kulcspontjaik megragadásával és
elmozdításával történhet.
Egy tárgy megnyújtásához elôször jelölje ki azt, majd az egérrel
ragadja meg egy kulcspontját, és grafikusan módosítsa alakját és
méretét. Ez a mûvelet csak akkor lehetséges, ha a csomópontokat
megfelelôen definiálta, azaz ha a kulcspontok közötti vetítési
távolság megegyezik a tárgy névleges méretével.
Lásd még…
3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben.
Elemek mozgatása
Egy elem mozgatásához kattintsunk a kijelölt elem szélére vagy
kulcspontjára és, mozgassuk odébb a kurzort. Az elem a kurzor
elmozdulása által meghatározott vektor szerint eltolódik.
Több elem egyidejû kiválasztásával is mûködik ez a funkció,

ilyenkor az összes elem ugyanazzal a vektorral tolódik el.

Lásd még…
3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben.
Nyíl billentyû
A Jobb Nyíl billentyû lenyomása vált a legutóbb használt eszköz
és a Nyíl eszköz között, meggyorsítva a szerkesztés és a rajzolás
közötti váltást.
Területkijelölô eszköz
A Területkijelölô eszköz szerkesztési és megjelenítési célokra
alkalmas területek létrehozására használható. Alkalmazási területe
megegyezik a nyíl eszközével, és különösen hasznos ArchiCAD
elemcsoportok kijelölésére és mozgatására.
Szerkesztési módok
A Terven végzett munka közben a Területkijelölô eszköz két, az
Infótáblán elérhetô szerkesztési móddal rendelkezik.
A Vékony területkiválasztó szerkesztési mód elemek
kijelölését, módosítását, törlését, kivágását/másolását/betoldását
teszi lehetôvé az aktuális szinten.
A Vastag Területkiválasztó szerkesztési mód elemek
kijelölését, módosítását, törlését, kivágását/másolását/betoldását
teszi lehetôvé a terv összes szintjén.
Megjegyzés: Ezek a módok nem használhatók, amikor a 3D-
s ablak van elöl, mivel ilyenkor a kijelölés szabja meg a
fizikai korlátokat.
Területkijelölô téglalap rajzolása

A területkijelölô eszközzel történô kiválasztás és szerkesztés elsô
lépéseként meg kell határozni egy négyzetes vagy sokszögû
kiválasztási területet az alábbi geometriai módok közül választva.

125
Valamennyi szerkesztési segédlet elérhetô, beleértve a numerikus

adatbevitelt és vezérlôgombokat is.
Ha figyelmetlenül kezdi meg a kijelölt terület rajzolását egy rossz
ponton, akkor vagy fejezze be és kezdje újra, vagy kattintson a
Mégsem gombra és rajzolja újra a területet.
- Ha egy kulcspontra vagy egy élre kattint a kijelölt területen
belül, akkor a kurzor a Pipa vagy a Mercedes alakot fogja
felvenni. Ha ekkor mozgatja a kurzort, a kijelölt terület és a
benne foglalt valamennyi kulcspont és él elmozdul vele
együtt (lásd késôbb a Területkijelölô mesterfogásokat).
- Ha a kijelölt területen belülre kattint kulcspont és él érintése
nélkül, a kurzor szigony ( ) alakot ölt. Ez esetben a kurzor
mozgatásával csak a kijelölt terület mozdul valamennyi,
benne foglalt elemet változatlanul hagyva.
Geometriai módok
A területkijelölô ikonoknak háromféle formája létezik, melyek az
Infótáblán találhatók meg. Ezeket az Alaprajz vagy egy Metszet/
Homlokzat ablakban használhatjuk.
A Sokszög eljárás tetszôleges számú ponttal rendelkezô
kiválasztási területet határoz meg. A kontúrvonalak tetszôlegesen
rajzolhatók. Az egyik vonal befejezésével egyidejûleg kezdôdik
az új rajzolása. A Sokszög formájú területkijelölô vagy az utolsó
végpontra történô dupla kattintással zárható be, vagy a
Vezérlôpulton a Jó-ra való kattintással, vagy az utolsó
végpontnak az elsôre húzásával és a megjelenô kalapács
kurzorral való kattintással. A kiválasztott terület megrajzolása után
szaggatott kontúrvonal fog megjelenni.

A Téglalap mód olyan területkijelölô négyszöget határoz meg,

amely az alapháló vonalait követi. Az elsô kattintás után a
gumivonal téglalap követni fogja a kurzort láthatóvá téve a
kiválasztási területet. Az átlósan szemben lévô sarokra kattintva a
kiválasztási téglalap szaggatott kontúrvonallal fog megjelenni.
Az Elforgatott téglalap mód egy tetszôleges szögû területkijelölô
téglalapot határoz meg. Ennek a módnak a használatakor
elsôként két kattintással rajzolja meg a téglalap egyik élét, majd
egy újabb kattintással a merôleges oldalak hosszúságát határozza
meg. A területkijelölô téglalap szaggatott kontúrvonallal fog
megjelenni.
Csak a 3D-s ablakban van a Terület kijelölô eszköznek négy

geometriai módja. Az elsô három a Sokszög, a Téglalap és az
Elforgatott téglalap módok kiterjesztései. Elôször a kijelölt terület
alapja van meghatározva ugyanazokkal a lépésekkel, mint az
Alaprajzon, majd a kiválasztott tér magasságát kell megadni.
Segítségül a koordináta-tengelyek folyamatosan jelen vannak a
képernyôn.
A negyedik geometriai mód lehetôvé teszi egy 2D-s terület

kijelölô rajzolását annak érdekében, hogy a 3D-s ablakból
elemeket lehessen másolni/vinni képek formájában.

127
Lásd még…
3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben, és a Másold/Toldd
be a Szerk menüben leírását az 5. fejezetben.
A kiválasztás feltételei
Egy kijelölt területen belüli kiválasztásnak különbözô kritériumai
vannak attól függôen, hogy mit szándékozik tenni a kiválasztott
elemekkel és melyik ablakban dolgozik.
Az Alaprajz ablakban:
- Ha kivágni, másolni, törölni, mozgatni, tükrözni, forgatni
vagy kettôzni kíván, az elemeknek legalább egy kulcspontja
a területkijelölô területen belül kell lennie. A szerkesztési
mûveletek a teljes elemre vonatkoznak.
- Ha nyújtani vagy zsugorítani kívánja az elemeket, a
területkijelölônek az egyenes, sokszögû vagy íves elemeknek
csupán azon pontjait kell tartalmaznia, amelyeket mozgatni
kíván. Ha az elem összes pontja a területkijelölôn belül
található, nyújtás helyett áthelyezi a program az elemet. A
részleteket és a példát lásd alább.
- Ha 3D-ben akar megnézni elemeket, egy elem bármely része,
amely a kijelölt terület belsejébe esik, benne lesz (vagy
kizáródik) a 3D-s nézetben, még ha az elemnek ezen a
részén nincs is kiválasztási kulcspont vagy csomópont. (Lásd
még a Vetítendô elemek parancsot a Látvány menüben az
5. fejezetben.)
Megjegyzés: Ha konkáv területhatárt választott a Sokszög
móddal, a kijelölt sokszög egy konvex alakzatként fog
megjelenni a 3D nézetben.
- Ha egy meghatározott területre korlátozódó egyedi
kiválasztást szeretne végrehajtani a Válaszd ki mind… vagy
a Feltételes kiválasztás… parancsokkal, akkor azok az
elemek választódnak ki, melyeknek legalább egy
kulcspontjuk van a kijelölt területen belül.
A Metszet/Homlokzat ablakban:
- Ha kivágni vagy másolni kíván, a kiválasztáshoz az elemek
legalább egy kulcspontjának a kijelölt területen belül kell
lennie. A szerkesztési mûveletek az egész elemre hatnak, de
a szerkezeti elemek esetében csak a 2D rajz elemmé
szétbontott másolat fog valóban átmásolódni.
- Ha mozgatni vagy nyújtani/zsugorítani akar elemeket, a
kijelölô ugyanúgy használható, mint az Alaprajzon, de csak a

2D vázlat elemekre lesz hatással. Lásd a részleteket a Munka

a Metszet/Homlokzat részben a 3. fejezetben.
- Ha egyedi kiválasztást óhajt elvégezni, a kijelölôt ugyanúgy
lehet használni, mint az Alaprajzon.
A 3D-s ablakban:
- Ha egyedi kiválasztást kíván végrehajtani, a kiterjesztett 3D-s
kijelölô ugyanúgy használható, mint az Alaprajzon. A 3D-s
kijelölônek ez az egyetlen funkciója.
- Ha felvételt szeretne készíteni a 3D-s rajzról, a 2D-s
kijelölôvel hozhat létre képkivágást, melyet eltárolhat.
Kiválasztás megszüntetése
Megszûnik a kiválasztás, amikor új kijelölô téglalapot kezd vagy
duplán kattint a munkalapon a kijelölt területen kívül a választott
Területkijelölô eszközzel.
Amikor egy másik eszközt választ, a kijelölt terület megmarad
azért, hogy a legutoljára kiválasztott terület megôrzôdjön további
használatra.
Amikor törli a téglalapot, az érintett elemek kiválasztása
megszûnik.
Területkijelölô eszköz mesterfogások

Az alprajzon a Területkijelölô eszköz segítségével file szerkesztést
hajthat végre. A 3D-s ablakban a Területkijelölôvel elvégezhetô
szerkesztési mûveletek a kiválasztásra és a másolásra (a 2D-s
Területkijelölô módszerrel) korlátozódnak.
Sokszögek nyújtása/zsugorítása esetén

Ha sokszögû elemek (Födémek, Tetôk, Kitöltések, Lyukak,
Felülethálók, Helyiségek) kulcspontjai egy kijelölt terület
belsejében vannak, elmozdíthatók Szerk/Nyújtsd paranccsal
egy, a nyújtás alappontja és a nyújtás végpontja által
meghatározott vektornyira lévô új helyre.

129
Nyújtani a Nyújtsd parancs nélkül is lehet egy elem olyan

kulcspontjára kattintva, mely a kijelölt területen belülre esik.
Ha a sokszög valamennyi kulcspontja a területkijelölôn belül
található, a nyújtás hatása megegyezik a mozgatáséval.
Ha egy elem egyetlen pontja sem esik a területkijelölôn belülre, a
nyújtásnak nem lesz hatása.
Nyújtás/zsugorítás más típusú elemek esetén

Oszlopok, tárgyak és lámpák nem nyújthatók a
területkijelölôvel. Ha bármely pontjuk a területkijelölôn belülre
esik, a területkijelölô áthelyezésekor elmozdulnak.
Falak, ívek, vonalak és görbék szintén nyújthatók a
területkijelölôvel. A területkijelölôn belül esô valamennyi
csomópont új helyre kerül, míg az azon kívül esôk megtartják
eredeti helyzetüket.
Ívek és íves falak területkijelölôvel történô nyújtásakor középonti

szögeik (azaz az ív/húr arányuk) változatlanok maradnak.
A területkijelölôvel történô nyújtás kamerák esetén nem

mûködik.

Más szerkesztési parancsok használata a

területkijelölôn belül
A Vágd szét és Rendezd hozzá parancs kivételével valamennyi
Szerk menüparancs használható a kijelölt területen belül.
- Sokszögû elemek, oszlopok, tárgyak, görbék és ábrák
esetében legalább egy pontjuknak a területkijelölôn belül kell
lennie.
- Falak, ívek és vonalak akkor szerkeszthetôk, ha valamely
részük a területkijelölôn belülre esik.
Alaprajzra másolás 3D-s és Homlokzati nézetbôl

A területkijelölô eszközt használhatja egy 3D ablak, a Metszet/
Homlokzat ablak vagy a Fénykép ablak egy részletének
másolására. Ez lehetôvé teszi például homlokzatok beszúrását az
alaprajzra.
1) Készítsük el a kívánt nézetet.
2) A Területkiválasztóval válasszuk ki az átmásolandó területet.
3) Válasszuk a Szerk/Másold parancsot a terület Tûtáblán/
Vágólapon való elhelyezésére.
4) Menjünk át az Alaprajzra, és válasszuk a Szerk/Toldd be
parancsot.
5) A Szigony kurzor segítségével helyezzük el a képet a
megfelelô helyre az Alaprajzon.
6) Véglegesítsük a mûveletet a téglalapon kívülre kattintással.
- A Homlokzatok teljes nagyságú 2D-s elemként kerülnek az
Alaprajzra.
- Képek részei képernyôfotókként kerülnek az Alaprajzra.
- A 3D-s ablak része vagy 2D-s elemként (teljes nagyságú vagy
léptékhelyes), vagy egyesített képként kerül az Alaprajzra
attól függôen, melyik módot választottuk a másolás során.

131
Lásd még…
A Szerk/Másold és Szerk/Toldd be parancsokat az 5. fejezetben.
3D-s részletek a Területkijelölô eszközön belül

A területkijelölô eszközt 3D modellek egyes részleteinek
megtekintésére is használhatja. A kívánt alaprajzi rész köré
kijelölô területet rajzolva kizárólag a kijelölt rész fog megjelenni a
3D-s ablakban. Ez a mesterfogás alkalmazható az aktuális szintre
vagy az összes szintre a szerkesztési módtól függôen.
Lásd még...
Vetítendô elemek a Látvány menüben (5. fejezet).
Ábrák kezelése
Az ArchiCAD Ábrák kezelése funkciójával a program segítségével
létrehozott 2D-s elemeket (lásd fenn) vagy más forrásból áthozott
file-okat tudunk elhelyezni az Alaprajzi munkafelületen.
A 3D-s ablak tartalmának képernyôfotóként való betoldásakor
vagy bitkép importálásakor az ábrát csak egy egységként lehet az
alaprajzon elhelyezni.
Az ily módon elhelyezett ábra egy Területkiválasztóban jelenik
meg az eredeti méretben és helyen az Alaprajzon, hacsak nem
rajzolunk a betoldás elôtt egy Területkiválasztó téglalapot.
Ilyenkor a betoldott ábra a téglalap méretére torzul.
Az ábráknak csak a fóliabeállításait lehet módosítani az ábra
kijelölésével és a Szerk/Ábra beállítás párbeszédablak
kinyitásával.

Alapbeállításként minden ábra az Ábrák fóliára kerül.

Az ábra elhelyezése után további szerkesztésre is lehetôség van,
akárcsak bármely más tárgy esetén, a Szerk menü parancsai
segítségével, mint a Vidd, Nyújtsd, Forgasd. Az ábrák a Nyíl
eszköz segítségével kereteiknél fogva egyenként, a
Területkiválasztó eszköz bekapcsolásával és a Szerk/Válaszd
ki az ábrákat paranccsal mind kiválaszthatók.

133
Fal eszköz
A fal az építészet alapvetô eleme, amelyet az ArchiCAD a Fal
eszköze segítségével hoz létre. Létrehozza:
- a fal körvonalát és kitöltését 2D-ben és
- egy tömör faltestet 3D-ben.
A falak különleges viszonyban állnak az ArchiCAD-ben
létrehozott más elemekkel:
- Más falak: A falak között automatikusan létrejönnek L és T
csatlakozások. Érintô falak között pedig függôleges élek
alakulnak ki.
- Ajtók és ablakok: Ezek az elemek egyedül falban hozhatók
létre, elôállításukkor a fal részeivé válnak.
- Födémek: Átfedô fal és födém élek 3D-ben eltûnnek, a
homlokzatok simák lesznek Homlokzati és más 3D-s
nézeteken.
- Tetôk: A falakat tetôsíkokkal el lehet vágni.
- Oszlopok: Automatikus fal-oszlop csatlakozások, körbeölelô
falburkolat oszlopok körül.
Falak rajzolása
Van egy sor az ArchiCAD falakkal kapcsolatos jellemzô, melyek
az Infótáblán és a Fal beállítás párbeszédablakban találhatók.
Mielôtt részletesen megvizsgálnánk ezeket a fal paramétereket,
nézzük meg, hogyan kell a falakat rajzolni.
Fal geometriai módok
Tíz Geometriai mód található az Infótáblán egyszerû és speciális
fal alakzatok rajzolásához.
A felsô sorban levô ikonok egyenes falak rajzolását teszik
lehetôvé.
Az Egyetlen fal geometriai mód egyszerre egy falelemet hoz
létre, amelyet referenciavonalának megrajzolásával határozhatunk
meg.
A Fallánc geometriai mód egymáshoz kapcsolódó falelemeket
hoz létre, melyek referenciavonalai automatikusan egymáshoz
kapcsolódnak.
Az elsô falelem meghatározása megegyezik az egyetlen faléval,
azzal a különbséggel, hogy a referenciavonal befejezésével

azonnal megadjuk a következô elem referenciavonalának

kezdôpontját.
Dupla kattintással (vagy a Vezérlôpult Mégsem gombjára
kattintással) tudjuk befejezni a fallánc rajzolását.
A Téglalap fal geometriai mód téglalap négy oldalaként
egymáshoz kapcsolódó falakat hoz létre, amelyeket a téglalap
egyik átlójának végpontjaival határozhatunk meg.
A Négyszög fal négy oldala mindig derékszögben illeszkedik a
merôleges szerkesztôhálóhoz. Ezt nem befolyásolja a ferdített
szerkesztôháló használata.
Az Elforgatott négyszög fal geometriai mód az elôzô
módhoz hasonló falelemeket hoz létre, azzal a különbséggel,
hogy elôször a téglalap elforgatási vektorát határozzuk meg (lásd
alább).
Az elforgatási vektor egyúttal a vele párhuzamos két fal hosszát is
meghatározza, bár a SHIFT billentyû nyomva tartásával
feloldhatjuk a hosszmegadás kényszerét, így a program csak az
elforgatás vektor irányát veszi figyelembe.
Megjegyzés: A Fallánc, Téglalap fal és Elforgatott téglalap fal

módok több egymástól független elemet hoznak létre egy
lépésben. A fallánc vagy a téglalap fal befejezése után
mindegyik fal egyedileg szerkeszthetô. Viszont ha a
Folyamatos csoportképzés tulajdonság aktív volt a falak
létrehozása közben, akkor azok automatikusan csoportosítva
lesznek, és csak együtt szerkeszthetôk.
A második sor ikonjai ívelt falak rajzolását teszik lehetôvé. A
négy rendelkezésre álló mód úgy mûködik, mint a Körök/Ívek
eszköz. Ennek teljes leírása a Felhasználói kézikönyv Körök/Ívek
eszköz részben található.

135
Megjegyzés: Nem lehet 3D-ben falakat létrehozni Ívlánccal

vagy Érintô szerkesztési móddal.
Az utolsó két ikon speciális fal szerkezetek megalkotását teszi
lehetôvé.
A Trapéz vagy Nem-párhuzamos mód segítségével olyan falak
rajzolhatók, melyek vastagsága nem állandó. A fal két végének
vastagság értéke a Fal beállítás párbeszédablak megfelelô
mezôibe írható be.
Megjegyzés: Amikor réteges szerkezetet választ a trapéz
falhoz, látni fogja, hogy csak a mag rétegek vastagsága
változik a fal hossza mentén.
A Fal poligon módot akkor válassza, ha szabálytalan alakú
falakat kíván rajzolni. Ez a mód egyszerûen egy sokszöget
változtat fallá, és megtölti azt az alapbeállítás szerinti kitöltés
típussal.
A sokszögû falakra vonatkozó megszorítások:
- nem helyezhetô beléjük sem Ajtó, sem Ablak;
- nem lehet réteges szerkezetük;
- legalább négy oldaluknak kell lenni, ami azt jelenti, hogy a
sokszögû falak szétvágása furcsa eredménnyel végzôdhet.
A referenciavonal
A vonal rajzolását egy kattintással kezdhetjük el, ezek után a
kurzort egy gumivonal kíséri, melyet újabb kattintással
rögzíthetünk. Ez a gumivonal a falat szimbolizálja, segítve a falak
pontos összekapcsolását és megtalálását a kurzor segítségével.
A faltest referenciavonalhoz viszonyított helyzetét a
falszerkesztési módok segítségével határozhatjuk meg, amelyet a
fejezet végén tárgyalunk.
Ha a kurzort egy fal referenciavonala felett mozgatjuk, a kurzor
Mercédesz alakú lesz, jelezve, hogy megtalálta a
referenciavonalat. A referenciavonal rajzolása közben a faltest
vastagságát szaggatott vonal jelzi, amelybôl egyúttal a fal
referenciavonalhoz viszonyított helyzetét is láthatjuk.

A referenciavonalak végpontjait a dokumentum maga tárolja, és

ezért az helyben marad akkor is, ha a fal vastagságát,
elhelyezkedését vagy irányát módosítjuk.
- A kurzor nem a fal egész felszínét, csak a referenciavonalát
érzékeli.
- Ajtók és ablakok elhelyezése a sarokpontokon és a
referenciavonalak mentén lehetséges.
- Egymáshoz csatlakozó referenciavonalak egymáshoz
csatlakozó falakat hoznak létre.
- A fal átbillenthetô a referenciavonal egyik oldaláról a másikra
vagy eltolható a referenciavonalhoz képest, de a
referenciavonal nem helyezhetô át, amíg a fal helyzete
változatlan.
Sokszögû falak és a referenciavonal
Az ArchiCAD lehetôvé teszi a sokszögû falak referenciavonalának
újbóli megadását.
Amikor befejezte a sokszögû fal rajzolását, kapcsolja ki a Tiszta
metszôdések parancsot (Lehetôség menü), és ekkor az
egymáshoz csatlakozó referenciavonalakat fog észlelni a fal
kerülete mentén.
Válassza a Fal eszközt és válassza ki a sokszögû falat. Kattintson
egy kulcspontra a referenciavonal valamelyik végén.
Megjelenik a „pet” paletta egy kiegészítô ikonnal a végén,
lehetôvé téve a referenciavonal hosszának csökkentését. De
mindig három szomszédos kulcspontra van szükség, még a
rövidebb referenciavonalak esetében is.
Falszerkesztési módok
A Vezérlôpulton (lásd 3. fejezet, Vezérlôpult) megjelenô
falszerkesztési módok és a Fal beállítás párbeszédablak
határozzák meg a faltest helyzetét a referenciavonalhoz képest.
A program a fal referenciavonalát használja tiszta metszôdések
kialakításához, ill. mozgatáshoz vagy nyújtáshoz.
A falirány ikonok egyikének kiválasztása a referenciavonal és a
faltest egymáshoz való helyzetének alapbeállítását módosítja vagy
a kiválasztott fal referenciavonalát helyezi át.
Megváltoztathatja több fal irányát referenciavonalaikkal
egyetemben, ezeket kiválasztva és a szerkesztési módot
változtatva az Infótáblán vagy a Fal beállítás párbeszédablakban.

137
Tipp: A fal rajzolása közben is megváltoztathatjuk a

referenciavonal helyzetét a Vezérlôpulton, még mielôtt
letennénk egy kattintással a gumivonal második pontját.
A Fal beállítás párbeszédablak

A Fal beállítás párbeszédablak teszi lehetôvé a kiválasztott falak
paramétereinek megadását, ill. az alapértékek megállapítását a
jövôbeni falakra. A párbeszédablak megjelenik, ha duplán kattint
a Fal eszközre az Eszköztárban, vagy egyszer kattint rá az
Infótáblán, vagy megnyomja a bal nyíl billentyût a Fal eszköz
kiválasztása után.
A párbeszédablak két részbôl áll. Jobbra vannak a rendelkezésre
álló beállítások, melyek a fal geometriáját határozzák meg, és
mindig láthatók, amikor a párbeszédablak nyitva van. A baloldali
három nagy gomb teszi lehetôvé a fal különbözô
tulajdonságainak megadását.
A beállítások nagy része az összes vagy a legtöbb eszközre
érvényes. E beállítások leírása ennek a fejezetnek Az eszköz
beállítások közös elemei c. részében már megtörtént. Most
részletesen már csak a különbségeket és a csak a falakra jellemzô
beállításokat tárgyaljuk.
Általános beállítások
Magasság
A párbeszédablak jobboldali részén az elsô beállítás a fal aktuális
magassága.
A következô három mezô a fal alsó síkjának magasságát mutatja
különbözô síkokhoz képest. Ezek a beállítások egymással
összefüggnek, ellentmondó értékek beírása ezért nem lehetséges.
A falak jobban kapcsolódnak saját aktív szintjükhöz, mint az
abszolút nulla szinthez, amely azt jelenti, hogyha megváltoztatjuk
egy emelet szintjét (lásd 5. fejezet Szintek rész), minden fal,
amely azon a szinten volt, vele együtt magassági szintet vált, azaz
a falak ,,Terv 0.00-tól” mezôi automatikusan módosulnak.
A „Lenti elemtôl” mezô aktívvá válik, amikor a megfelelô
Gravitáció állapotot választja ki. A részleteket lásd késôbb.
Megjegyzés: Az Infótábla gyors elérést biztosít a
falmagasságok abszolút értékeihez.

Falvastagság
A fal vastagságának beállítására írjuk be a kívánt értéket a
megfelelô szövegmezôbe. A szokásos billentyûrövidítéseket
használva másolhatunk, betoldhatunk és kivághatunk ebbôl a
mezôbôl.
A nem-párhuzamos falaknak két vastagsági mezôje van, a kezdeti
és a végsô vastagsági értékek számára.
A vastagság nem szerkeszthetô, ha Réteges falat választottunk ki
a kitöltésminta kiugró palettáján. Ezeknek a falaknak a vastagsága
csak egy külön erre szánt párbeszédablakban szerkeszthetô, a
Lehetôség/Réteges szerkezetek… választásával.
Tipp: Válasszuk ki a módosítani kívánt réteges falat és
kattintsunk a Jó gombra, majd nyissuk ki a Réteges
szerkezetek párbeszédablakot, ahol automatikusan ezt a
típust módosíthatjuk.
Fal eltolás
A referenciavonal távolsága a fal szélétôl a szövegmezôben
állítható be.
Réteges szerkezetek esetén eltolt referenciavonalú falakkal lehet
a födémek szélét meghatározni. A fal referenciavonalának
eltolásával lehet a referenciavonalat az egyik réteg (pl. a
tartószerkezet) kontúrjára helyezni.
Megjegyzés: Az eltolás paraméter nem használható (fakó)
axiális falak rajzolásakor.
Alaprajzi jellemzôk

139
Réteges fal paraméterek

Az ArchiCAD réteges falainak segítségével különbözô
kitöltésmintákkal ellátott rétegekbôl összeállított falszerkezeteket
hozhatunk létre.
Réteges fal létrehozásakor a fal grafikailag is összetett

szerkezetként jelenik meg az Alaprajzon, sôt az Anyaglista
készítésekor figyelemmel követhetjük az egyes falrétegek
mennyiségeit is.
A Fal beállítás párbeszédablakban számos elôre létrehozott
réteges falszerkezetet találunk, melyek ugyanolyan
könnyedséggel kezelhetôk, mint az egyrétegû szerkezetek.
Megjegyzés: A Tiszta metszôdések mód esetén az érzékeny
kurzor illeszkedik a falak végpontjainál, ill. az
összemetszôdéseknél az egyes rétegek kulcspontjaira.
Választhatunk a már kész réteges falakból a kitöltésminta kiugró
menüjének megfelelô részére kattintással.
A kitöltés-típusok kiugró vezérlôje az aktív kitöltés típust úgy
jeleníti meg, hogy az aktuális tollszín beállítást is tükrözi.
Réteges falat egyszerre több színnel is tud rajzolni. A falak
tollszín-meghatározása hasonló a könyvtári elemekéhez.
Használhatja a Réteges szerkezetek párbeszéd ablakban
meghatározott tollszíneket, vagy mellôzve azokat használhat
egységes tollszín-beállítást is.
A Réteges szerkezet vonal és kitöltés tollai négyzet
megjelölésével a kiválasztott szerkezet sokszínû megadását és a
falra alkalmazását választja. A kijelölô négyzet fakó, ha az aktuális
fal kitöltés szimpla kitöltés. Réteges kitöltésrôl szimplára való
átkapcsolás aktiválja a kijelölô négyzetet.
Megjegyzés: A réteges fal teljes vastagsága nem módosítható
a Fal beállításokban, csak a Réteges szerkezetek paranccsal
rétegrôl rétegre.
Lásd még...
Lehetôség/Kitöltéstípusok és Lehetôség/Réteges szerkezetek az 5.
fejezetben.

Tollszínek
A színek (tollszámok) a falak kontúrjaihoz, kitöltésmintájához és
kitöltés hátteréhez egymástól függetlenül beállíthatók a toll
számmezôk használatával. A tollszám beállításához vagy beír egy
toll számot, vagy rákattint a szín kiugró menüre, és választ egy
színt.
- Az elsô tollszám szabályozza a fal kontúrját.
- A második tollszám a kitöltésminta színét és a réteges
falrétegek belsô kontúrját szabályozza.
- A harmadik tollszám a kitöltés háttér színét határozza meg.
Lásd még...
A Tollak és színek parancsot az 5. fejezetben (Lehetôség
menü).
Felületi anyagok
A falak a 3D-s és a Fényképezés ablakban tömör testekként
jelennek meg.
A fal három különbözô irányú felületének (referenciavonal oldal,
szélek, átellenes oldal) választhatunk különbözô vagy egyezô
anyagot a három kiugró palettáról.

141
Az elôre meghatározott anyagok közül elôször a mezôbe történô

kattintással, majd a kiugró palettán megjelenô anyagok egyikére
kattintással választhatunk.
Saját anyagot is létrehozhat az Anyagok párbeszédablakban,
amelyet a Lehetôség menübôl lehet elérni. Továbbá ugyanabban
a párbeszédablakban tetszôleges anyaghoz 3D kitöltés és textúra
is rendelhetô (lásd 5. fejezet). A 3D kitöltés és a textúra is
megjelenik az Anyagok kiugró menüben.
A lánc ikon bekapcsolásával a három felület anyaga egyszerre
változtatható.
Megjegyzés: Az anyagok és kitöltések közötti lényeges

különbség az, hogy míg az anyagbeállítás csak a 3D-s
Fényképezésre és árnyékolásra, addig a kitöltések az
Alaprajzra és az Anyaglistára vannak hatással.
Lásd még...
A felület anyagválasztékának módosításait a Lehetôség/Anyagok
paranccsal az 5. fejezetben. Az anyagbeállításokról további
információk az Általános beállítások részben a fejezet elején
találhatók.
Metszet tollai
A tollszín vezérlô ezen az oldalon lehetôvé teszi egy szín
kiválasztását a falak metszett széleinek megjelenítéséhez a
Metszet/Homlokzat ablakban.
Gerendafal
Az ArchiCAD 6.0-ban csak egyenes falak alakíthatók gerenda
szerkezetûvé. Gerenda falak megjelennek a Metszetek/
Homlokzatokban és a 3D-s ablakban is néhány textúra
lehetôséggel, melyeket a Gerendafal… párbeszédablakban állíthat
be.
- Alkalmazd a külsô oldali anyagot a vízszintes szélekre: ha

bekapcsolja ezt a kijelölô négyzetet, a felsô és alsó
széleknek, valamint a nyílás káváknak ugyanolyan lesz a
gerenda textúrájuk, mint a külsô oldalé (ha annak van
valamilyen).
- Textúra igazítása a falélekhez: E kijelölô négyzet
bekapcsolásával Fal textúrája illeszkedni fog a falhoz, a
„töredezett” gerenda textúra elkerülése végett.
- Kezdés félmagas gerendával: Ha aktív ez a kijelölô négyzet, a
fal egy fél magasságú gerendával fog alul kezdôdni.
- Szögletes gerendák: Ha be van kapcsolva ez a kijelölô
négyzet, a fal enyhén lemetszett szögletes gerendákból áll.
Ha nincs, a fal kerek gerendákból áll.
- Gerenda magassága: Ebbe a számmezôbe írhatja be a
gerendamagasságot.
Megjegyzés: Amikor meghatározza a gerenda magasságát, ne

felejtse el, hogyha a beírt érték nagyobb, mint a falszélesség
paramétere, a gerendák nem maradnak egymáson.

143
Fal mesterfogások
Falak csatlakoztatása
A falak csatlakozásának módja határozza meg a különbözô
összemetszôdéseket, ez ugyanis csak a megfelelô módon illesztett
falak esetében jön létre.
A csatlakoztatás lényege a referenciavonalak pontos illeszkedése,
egyszerû keresztezésük nem ad megfelelô eredményt.
Vonalaiknak végpontjaiknál fogva kell csatlakozniuk vagy tiszta
T, illetve L metszôdést alkotniuk, mint az alább látható.
A Tiszta metszôdések teszi lehetôvé falak intelligens illesztését.

Tipp: Ha bonyolult kapcsolatokat kíván létrehozni, érdemes
kikapcsolni a Lehetôség/Tiszta metszôdések (5. fejezet)
parancsot, ilyenkor ugyanis láthatóvá válnak a
referenciavonalak, lehetôvé téve a pontos csatlakoz-tatást.
Falösszemetszôdési problémák
Különbözô kitöltésmintájú falak csatlakoztatása
Különbözô falak illesztésénél L csatlakozás esetén a
kitöltésminták a metszôdés szögfelezôje mentén váltják egymást
(ábra). T csatlakozásnál az átmenô fal kontúrja marad folyamatos.
Ha ennél finomabb rajzi részletre van szükség a
falcsatlakozásoknál, a rajzolás vagy nyomtatás elôtt néhány
módosítást is végre kell hajtani a terven a PlotMaker segítségével.
Sorrend háromszoros falcsatlakozásnál
A háromszoros falcsatlakozások bizonyos elsôbbségi szabályokon
alapulnak, és két lépésben jönnek létre. Elôször a két vastagabb
falat illeszti a program, majd ehhez kapcsolja a harmadikat.
Amennyiben mindegyik csatlakoztatandó fal vastagsága
megegyezik, a réteges falak kapnak elsôbbséget a homogénekkel
szemben.

Ha a tripla falcsatlakozás nem felelne meg az elvárásainknak,

mozgassuk az egyik fal végpontját egy kicsivel odébb, így két
dupla csatlakozást kapunk egy tripla helyett.
Függôleges irányban eltolt falak csatlakoztatása
Amennyiben két olyan falat próbálunk összekapcsolni, melyek
függôleges irányban nem illeszkednek vagy csak érintik egymást,
a falak sem az Alaprajzon, sem a 3D-s ablakban nem fognak
csatlakozni.
Réteges falak inteligens T kapcsolata

A kapcsolódó falakat a program automatikusan összeilleszt és
megvizsgálja a kitöltô rétegeket, majd a kapcsolatot ennek
megfelelôen jeleníti meg.
Keresztezôdések átalakítása csatlakozássá

Egy keresztezôdés csatlakozássá alakításához a következô
lépésekre van szükség:
1) Rajzoljon két egymást keresztezô falat.
2) Jelölje ki valamelyiket.
3) Válassza a Vágd szét parancsot a Szerk menübôl.
4) Kattintson a másik falra a Mercédeszes kurzorral (a nyíl
eszköz aktív) vagy a Vonalas ceruza kurzorral (bármely más
eszköz aktív). Megjelenik a Szem kurzor, jelezve, hogy ki kell
választania, a szétvágott fal melyik része maradjon
kiválasztva. Kattintson valamelyik oldalra.
5) Így szétvágta a kijelölt falat. Válassza az Építsd újra
parancsot, amely letisztázza a csatlakozást.

145
Megjegyzés: Ez a módszer egyszerre több kiválasztott fal

esetén is mûködik.
Falak szétvágása
Ha munkája során falakat két vagy több darabra akar szétvágni,
az eljárás hasonló a fent leírtakhoz (keresztezôdések átalakítása
csatlakozássá).
1) Jelölje ki a fala(ka)t, amelyeket szét akart vágni.
2) Válassza a Szerk/Vágd szét parancsot.
2a) Ha egy falat egy csatlakozásnál egy létezô egyenes vagy
íves elemmel vagy egy elem élével szét akar vágni, akkor
kattintson a Mercedes kurzorral az egyenes vagy íves elemre
vagy elem élre.
2b) Ha egy vagy több falat ugyanazon képzeletbeli vonal
mentén akar szétvágni, egyszerûen rajzoljon az alaprajzon
lévô két üres pont között egy vonalat.
3) Amikor a Szem kurzor megjelenik, kattintson a vonal/ív
valamelyik oldalára. Ezzel kiválasztja, hogy mely fal
szegmens maradjon kijelölve.
4) Az így kiválasztott fal szétvágódik.

Megjegyzés: Falak kettévágására bárhol lehetôség van a

Szerk menü Vágd ketté a falat… parancsa segítségével.
Falak igazítása más elemekhez

Ha már megrajzolt falakat akar megrövidíteni vagy
meghosszabbítani egy másik megrajzolt elemig vagy egy
képzeletbeli vonalig, akkor:
1) Jelölje ki a fal(ak)at, amelye(ke)t meg szeretne hosszabbítani
vagy hozzá szeretné igazítani egy már meglévô elemhez.
2) Válassza ki a Rendezd hozzá parancsot a Szerk menübôl.
3) Kattintson az elem azon szélére vagy élére, amelyhez a falat
vagy a falakat hozzá szeretné illeszteni, vagy rajzoljon egy
vonalat az alaprajzon két üres pont között.
4) Valamennyi kijelölt fal, amelynek valamely kattintással kijelölt
éllel, ívvel vagy a most berajzolt vonallal tényleges vagy
vetített metszéspontja van, meghosszabbítódik vagy
megrövidül a meghatározott élig, ívig vagy vonalig.
Megjegyzés: Amennyiben a fallal párhuzamos elem

határozza meg a meghosszabbítás mértékét, a Szerk/Nyújtsd
parancs használatára és zárolt koordináták használatára van
szükség.
Lásd még...
A Szerk/Nyújtsd parancs részletes leírását az 5. fejezetben és a
koordináták zárolásának menetét a 3. fejezetben.
Nyílások készítése a falban

Különleges lyukakat készíthetünk a falakba egymással érintkezô
üres Ajtó- és Ablaknyílások segítségével, ahogy az a következô
ábrán látható.

147
Íves falak készítése

Valamennyi Íves fal geometriai mód használatával elôállított fal
valódi ívekbô,l és nem egyenes fal szegmensekbôl áll.
A 3. fejezetben részletezett elem átalakítási móddal is kihúzhatja
fallal bármely ívelt elem kontúrját. Ebben az esetben az, hogy
igazi ívelt falakat vagy egyenes falak sorozatát használja, a
Varázspálca beállítás párbeszédablak aktuális beállításától függ.
Lásd még…
Elem átalakítás a 3. fejezetben.
Csúcsban végzôdô falak készítése

Amennyiben olyan falra van szükségünk, amely adott
tetôsíkokhoz illeszkedik vagy levágott sarka van, közönséges
faltestek megfelelô tetôsíkokkal való levágásával ezeket
könnyedén elôállíthatjuk.

A falak a rajtuk fekvô tetôhöz illeszthetôk a Szerk/Vágd le a

tetôvel paranccsal. Ezt a parancsot az 5. fejezetben részletezzük.
1) A levágásra váró falnak kezdetben magasabbnak kelllenni a
fölötte elhelyezkedô tetônél.
2) A Vágd le a tetôvel paranccsal végezhetô el a fal felsô
szegélyének levágása, hogy az a felette lévô tetô alsó
felületéhez illeszkedjen, vagy a fal alsó szegélyének levágása,
hogy a tetô felsô felületéhez illeszkedjen.
Ez a mûvelet az összes kiválasztott falra egyszerre is elvégezhetô,
de egyenként az éppen kijelölt falra, illetve tetôsíkra is
végrehajthatjuk.
Megjegyzés: A falak vágása tetôvel a 3D-s ablakban nem
elérhetô.
Oszlop eszköz
Az Oszlop eszköz segítségével négyszög keresztmetszetû
pilléreket, ill. oszlopokat hozhat létre.
Az ArchiCAD-ben az oszlopok két összetevôbôl állnak: a magból
és a burkolatból. Mindkettônek külön kitöltése és tollszíne van. A
mag a terhet viselô szerkezeti rész míg a burkolat tûzvédelmi,
hôszigetelô vagy csak burkoló rétegként szolgál.
Az Oszlop eszköz segítségével készített valamennyi elem téglalap

keresztmetszetû. Az oszlopok állhatnak szabadon vagy
kapcsolódhatnak falakhoz. A kapcsolódás az oszlopok és a falak
között intelligens.
Oszlopok rajzolása
Bármelyik geometriai módban elhelyezhet oszlopokat a kilenc
horgonyponttal: középpont, sarokpontok és négy oldalpont. Az
alapérték a középpont, de kiválaszthatja a Mag bármelyik más
Horgonypontját az Oszlop beállítás párbeszédablak általános
beállítások részében.

149
Geometriai módok
Az Infótáblán két elérhetô Geometriai mód van.
Az Ortogonális oszlop geometriai módban egyszeri
egérkattintással a fôhálóhoz igazított oldalú oszlop helyezhetô le.
A Forgatott oszlop geometriai módban olyan oszlop helyezhetô
le, amelynek állása elhelyezésekor még nincs meghatározva,
szabadon forgatható. Egy kattintással meghatározható az oszlop
középpontja és egy újabb kattintással beállítható a vízszintessel
bezárt szöge.
- Ha bármelyik geometriai módban az oszlopot a mag
valamely sarokpontjánál vagy oldalpontjánál fogva szeretné
lerakni, akkor az új horgonypontot be kell állítani az Oszlop
beállítás párbeszédablakban.
- Egy burkolt oszlop elhelyezése mindig az Oszlop beállításban
beállított mag horgonyponttal történik. Emiatt nem szükséges
a burkolat eltávolítása.
Az Infótáblán két Szerkesztési mód van.
Az Egyszerû móddal létrehozott oszlopok könnyen beépíthetôk
bármilyen falba, ahol helyet vágnak saját maguknak.
Az ily módon létrehozott oszlopok mindig megtartják az Oszlop
beállítás párbeszédablakban beállított felületi anyagokat.
A Borítás móddal létrehozott oszlopok illeszkedései
intelligensebbek. Ha réteges falakat metszenek, akkor az
elmetszett fal speciális rétegei körülölelik az oszlopot. Ez azt
jelenti, hogy a fal külsô vagy belsô rétegei körülveszik a
szerkezeti oszlopot, egységes külsô vagy belsô felszínt biztosítva.
Ezzel az eljárással készült oszlopok minden esetben öröklik a

kapcsolódó falak felszínének anyagát. Amennyiben szabadon
állnak, megjelenítésük a saját anyagaikkal történik.
Részletesebben lásd a Falak csatlakoztatása és Falak burkolása
részeket ebben a fejezetben.

Megjegyzés: A Borítás mód csak a normál és a trapéz

falaknál mûködik, ívelt vagy sokszögû falaknál nem
használható.
Oszlop beállítás
Az Oszlop beállítás párbeszédablakban lehetôség van kijelölt
oszlopok paramétereinek beállítására, illetve alapértelmezés
szerinti beállítások meghatározására késôbb létrehozandó
oszlopok számára.
A lehetséges beállítási módok többsége megegyezik a Fal
eszközével. A leírást lásd a falaknál vagy az Általános eszköz
beállítások résznél a fejezet elején.
Az Oszlopokra jellemzô vezérlôk tartalma:
- a négyszögletû mag két oldalának méretezése;
- burkolat vastagság;
- a Horgonypont, mellyel az oszlop elhelyezése történik.
Megjegyzés: A burkolat vastagsága egyforma a mag körül.
Nulla vastagság használatos a burkolat nélküli oszlopoknál.
Alaprajz és metszeti jellemzôk

151
Mag szimbólum
Három lehetôség létezik az Oszlop mag szimbólumának
megjelenítésére az Alaprajzon: Sima, Áthúzott és X.
Tollszínek
Különbözô tollszínek adhatók meg az oszlop kontúrjához, a mag
kitöltésmintájához és kitöltés hátteréhez, és a burkolat
kitöltésmintájához és kitöltés hátteréhez.
Kitöltésminták
Különbözô kitöltésminták (és hátterek) adhatók az oszlop
magjának és burkolatának.
Oszlopok és Falak
Ha az oszlop elhelyezése Borítás módban történt, és metsz
bármilyen falat, akkor örökli a kapcsolódó falak felületi anyagait.
Burkolás nélküli oszlopok
A burkolás nélküli oszlopok nem módosítják a fal alakját, csak
helyet vágnak maguknak, áttörve valamennyi falrétegen. A fal
rétegei és az oszlop közötti határvonalak eltûnnek, ha kitöltéseik
megegyeznek.
Az átlóval vagy X-el jelzett magok kontúrjait mindig teljesen
megrajzolja a program, figyelmen kívül hagyva a megegyezô
kitöltéseket.
Az alábbi ábrán ugyanezek az oszlopvariációk láthatók három
különbözô esetben.
1) Oszlop a faltól függetlenül áll.
2) Oszlop réteges falban.
3) Oszlop egyszerû falban.

Burkolt oszlopok
Burkolt oszlopok réteges falaknak csak teherhordó rétegeit tudják
megszakítani. A fal többi rétege körülöleli az oszlopot,
vastagságát megtartva.
Ez azonban csak akkor történik meg, ha:
- az oszlopot a Borítás móddal hozta létre,
- az oszlop egy réteges falat metsz,
- a réteges falnak vannak nem szerkezeti rétegei,
- az oszlop érinti vagy metszi a réteges fal szerkezeti rétegeit.
Az alábbi ábrán látható, hogy a fal belseje úgy viselkedik, mint
burkolatlan oszlopok esetén, és a határoló vonalak törlôdnek,
mint az elôzô ábrán. Azonban a réteges fal többi rétege körülöleli
az oszlopot.
Megjegyzés: A borítás nem hozzáférhetô ívelt falak számára.

153
Lásd még:
A Lehetôség/Réteges szerkezetek… menü parancsot az 5.
fejezetben, a mag és a réteges falak borító rétegeinek
meghatározása ügyében.
Oszlopok 3D nézete
A szabadon álló oszlopok egyszerû szögletes tömbként vannak
modellezve.
Oszlopok és falak áthatásának modellezése speciális módon
történik. A falak folyamatosan futnak tovább, és az oszlopok
kiálló részei hasábokként vannak a fal felületéhez hozzáillesztve.
Ez a módszer tökéletes képet eredményez mind színezett, mind
drótvázas nézetben.
Figyelje meg, hogy minden Burkolt módon elhelyezett oszlop

átveszi a csatlakozó fal felületének anyagát, még akkor is, ha a
fal burkolata nincs az oszlop burkolására kialakítva.
Ha az oszlop a csatlakozó fal talapzata vagy teteje mögé kerül,
különálló, egymásra helyezett elemekbôl kell modellezni.
A fenti nézet hat oszlop felhasználásával készült, amint azt az

alábbi ábra mutatja.

4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök
Ajtó és Ablak eszköz

Az Ajtó és Ablak eszközök egyetlen ikonnal szerepelnek az
Eszköztár alapbeállítás szerinti formájában. Az ikon mindig az
éppen aktívat mutatja. A másik eszköz megtekintéséhez,
kattintson rá és tartsa lenyomva az egér gombját addig, amíg egy
paletta meg nem jelenik, amelyikbôl. Vagy válassza az Ablak/
Úszó paletták/Paletta forma… parancsot, és jelölje ki a
Nagyított kijelölô négyzetet az Eszköztárban, hogy egyszerre
láthassa mindkét eszközt.
Az ajtók és az ablakok könyvtári elemek, melyek az ArchiCAD-
hez tartozó elemkönyvtár(ak)ban találhatók és amelyeket több
terven is felhasználhat.
Ablakokat és ajtókat az ArchiCAD tervünkbe csak úgy
helyezhetünk el, ha azok falba kerülnek. Önállóan nem
helyezhetôek el a tervben. Attól a pillanattól kezdve, hogy egy
ajtó vagy ablak belekerül egy falba, annak részévé válik és a fal
mozgatásánál vagy nyújtásánál is benne marad.
Megjegyzés: Emiatt nem lehet egy nyílást önálló 3D-s képpé
alakítani (kivéve a bemutatót az Ablak és Ajtó beállítások
párbeszédablakban), azt csak a befoglaló fallal együtt lehet
megtenni.
Az ajtók és az ablakok valódi átjárható nyílásokat vágnak a falba,
így a 3D-s megjelenítés sokkal pontosabbá és élethûbbé válik, sôt
átlátszó üvegtáblákat is megjeleníthet.
Megjegyzés: Miután Ajtók és Ablakok önállóan nem
helyezhetôk el, automatikusan arra a fóliára kerülnek, ahol az
ôket befogadó fal is van.
Ajtók/Ablakok nem helyezhetôk Poligon falba.
Ajtók és ablakok elhelyezése

Az Ablak vagy Ajtó eszköz Eszköztáron történô bekapcsolásával
és egy fal referenciavonalára kattintással az alapbeállításban
szereplô ablak vagy ajtó a falba kerül. Ha nem a
referenciavonalra kattintunk, vagy csak egyszerûen a
munkafelületre (ahol a kurzor nem vált Mercedesszé), az
ArchiCAD nem teszi lehetôvé az ajtó vagy ablak elhelyezését.
Kétféle nyílás közül választhat az ArchiCAD-ben:
- Üres nyílások: Gyakran segítenek annak érzékeltetésében,
hogyan fog kinézni egy homlokzat a nyílászárók elhelyezése

155
után. Ezek a legegyszerûbb ablak és ajtó elemek, csupán

lyukak a falban, mindenféle részlet nélkül.
- Ajtó és ablak könyvtári elemek: Ezek a komplex elemek a
következôkbôl állnak: 3D-s leírásból, jellemzô leírásból az
anyaglista számára és egy 2D szimbólumból az alaprajz
számára. Ezeken kívül meghatározhat még egy sor részletes
információt a nyílásra vonatkozóan. Lásd még a Speciális
formájú nyílások létrehozása címû részt.
Egyszerû nyílások
1) Nyissuk ki a megfelelô eszköz (Ajtó vagy Ablak)
beállításának párbeszédablakát az eszközre való dupla
kattintással.
2) Kattintson az Üres nyílás gombra a Bemutató területen.
3) Ha szükséges, módosítsuk a nyílás méretének paramétereit a
mezôkben.
4) Kattintsunk a fal referenciavonalára.
5) A kiválasztott falban megjelenik a nyílás.
Ajtók és ablakok elhelyezése a falakban

Az ArchiCAD könyvtárában tárolt nyílásokat elôször meg kell
keresni és ki kell választani a megfelelô beállítások
Részletgazdagabb ajtók és ablakok létrehozásához szükség van a
könyvtári elemek szerkesztésére.
Megjegyzés: Az alaprajz hivatkozik az aktív könyvtárra.
Amennyiben közvetlenül szeretne más mappában elhelyezett
file-okat használni, akkor vagy az Aktív könyvtárak...
paranccsal teheti ezeket könyvtárakat aktívvá (Irat menü)
vagy az alaprajzot archívként kell mentenie (lásd a Mentsd
archívként parancsot az 5. fejezetben). Ha ezeket nem veszi
figyelembe, más könyvtárakban lévô elemek nem fognak
automatikusan megjelenni az alaprajz következô
megnyitásakor.

Figyelmeztetés: Ha egy terv kinyitásakor a ,,Hiányzó elemek

az aktív könyvtárból” párbeszédablak jelenik meg, a jelzett
tárgyak nem fognak megjelenni sem a Munkafelületen, sem a
3D-s ablakban, ill. az Anyaglistán.
Lásd még…
Lehetôségek a Könyvtári elemek elérésére a 6. fejezet ArchiCAD
Könyvtár részében.
Ajtó és Ablak geometriai módok

Kétféle ajtó és ablak geometriai mód található a programban, a
nyílások könnyebb elhelyezése érdekében.
Az Ajtók és Ablakok középpontjaik vagy sarkaik segítségével
helyezhetôk el. Ezek a lehetôségek az Infótáblán lévô Geometriai
mód használatával választhatók ki, amikor az Ajtó vagy az Ablak
eszköz aktív.
A saroknál történô elhelyezéskor a falra kattintás után egy Dupla
szem kurzor jelenik meg (1), és az egér mozgatásával a kattintás
helyének két oldala között változtatja az ablak helyét (2),
lehetôséget adva arra, hogy a kívánt helyen történô kattintással
(3) a nyílást elhelyezzük.
Az elhelyezés ugyanúgy történik falak sarkainál.
Megjegyzés: A kiválasztott elhelyezési mód mindkét

nyílásfajtára addig érvényes, amíg meg nem változtatja azt.
Nyílások elhelyezkedése
Ablak vagy Ajtó nyílást bármilyen Pipa vagy Mercedes kurzorral
elhelyezhetünk a falakban, az nincs a referenciavonal bizonyos
pontjaira korlátozva.
A Lehetôség/Tiszta metszôdések parancs bekapcsolásával
minden olyan ponton, ahol több fal találkozik, elhelyezhetünk
nyílásokat.
Megjegyzés: Némely esetben elképzelhetô, hogy a kurzor
Mercedes alakúra vált, mégsem helyezhetôk el nyílások az
adott ponton, ennek az lehet az oka, hogy egy másik rajzi

157
elem (Födém, Tetô, Kitöltés vagy Vonal) széle egybeesik a

fallal és ezt érzékeli a kurzor. Kapcsoljuk ki a Lehetôség/
Tiszta metszôdések parancsot, hogy meggyôzôdhessünk
róla, valóban a fal referenciavonalát választottuk-e ki.
Rosszul elhelyezett nyílások
Ha egy ajtót vagy ablakot a fal végének vagy tetejének közelében
akar elhelyezni, elôfordulhat, hogy nincs elég hely a falban
annak befogadására. Ilyenkor figyelmeztetés jelenik meg és
visszavonhatja a mûveletet.
Ajtó és ablak szerkesztési módok

Az Infótáblán lévô három Ajtó vagy Ablak szerkesztési mód
segítségével meghatározhatja, hogy az alapbeállítás szerinti vagy
a kiválasztott Ajtó/Ablak hogy legyen elhelyezve a nyílásban.
- A Falsíkú szerkesztési mód az ajtót ill. az ablakot a faltest
szélén helyezi el, ilyenkor a szem kurzorral kattintva a két
falsík egyikét választhatja ki.
Ha ezt a módot választottuk ki, az ablakpárkány mérete
automatikusan nullára áll.
- A Középvonalú szerkesztési mód használatával az ajtó/ablak

a fal közepére kerül, a beállítások párbeszédablakban
megadott méretnek megfelelôen. A szem kurzor teszi
lehetôvé a falsíkok közötti választást.
- A Kávás szerkesztési mód olyan kávás nyílást hoz létre,

amelyet az Ablak/Ajtó beállítások párbeszédablakban állított
be. A szem kurzorral jelölheti ki a falnak azon oldalát, ahová
a káva kerül.

A nyílásirány meghatározása
Miután az ablakok és ajtók 3D-s modellel rendelkeznek, meg kell
adnunk a programnak azt is, melyik irányban nyíljanak.
Egyetlen kattintás elég a nyílások elhelyezéséhez és a nyílásirány
meghatározásához.
- Ablakok: kattintással határozza meg az ablak külsô oldalát. A
parapet mélységet az ArchiCAD mindig ezen az oldalon
állapítja meg.
- Ajtók: a kattintás az ajtó nyílásirányát határozza meg. Nem
német típusú kávájú ajtók esetében ez az oldal, német kávájú
ajtóknál az ellenkezô oldal határozza meg a parapet
mélységet.
Ha módosítani kívánja az ajtó nyílásirányát, akkor, jelölje ki azt és
jelölje meg a tükrözés kijelölô négyzetet annak beállítások
párbeszédablakában. Az ajtó/ablak nyílásiránya így a fal másik
oldalára kerül, de az eredeti oldalon meghatározott káva
mélysége változatlan marad.
A terv 3D-s modelljén nyomon követhetjük ezeket a

változtatásokat. A következô ábrák azt mutatják be, miképpen
kezeli az ArchiCAD az ajtók nyitásirányát. A nyitható ablakokkal
hasonlóképpen bánik a program.

159
Ablak és Ajtó beállítások

Az Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak nagyon hasonlít a többi
eszköz párbeszédablakaihoz. A többi eszközével megegyezô
párbeszédablak elemek Az eszköz beállítások közös elemei c.
részben találhatók. Csak a különbségeket és a specifikus
beállításokat tárgyaljuk itt.
A párbeszédablak jobb kéz felôli részén, Az eszköz beállítások
közös elemei címû részben tárgyalt Bemutató területen kívül
azok a vezérlôk találhatók, melyek a nyílások kávájának és a
méretezési lehetôségeknek a meghatározását teszik lehetôvé.
Káva
Az Ajtó és Ablak beállítás párbeszédablak Káva területén
megtalálhatók ugyanazok a szerkesztési mód ikonok, mint az
Infótáblán (lásd elôbb), valamint a Beállítás gomb (mellyel
meghatározhatja a nyílás keret méretezését), a parapet szélesség
szerkesztô ablak és az Átbillentés kijelölô négyzet.
A nyílás elhelyezési módja a szerkezeti mód ikonokkal a feljebb
említett módon adható meg.
A Beállítás gomb kinyitja a káva párbeszédablakot:

Itt lehet beírni az értékeket a felsô magasság, alsó magasság, bal

és jobb szélesség és mélység számmezôkbe.
Megjegyzés: Réteges falaknál az ArchiCAD nem alakítja át a
nyílásban lévô kávával ellentétes oldalon elhelyezkedô
réteget, ha a kávamélység kevesebb, mint a falvastagság
maradéka.
A párkányszélesség a nyílás távolságát állítja be a fal síkjától,
abból az irányból, amerre a szem kurzorral kattintunk. (A Falsíkú
szerkesztési módban ez nem mûködik.)
Ha a nyitásirányt szeretnénk a másik oldalra helyezni a keret
helyben maradásával, használjuk az Átbillentés kijelölô kockát.
Nyílás méretezési lehetôségek
Az Ablak és Ajtó eszköz segítségével egyedi méretezést
készíthetünk a Ajtó/ablak
méretezés beállítások párbeszédablakban, amelyet a Beállítás
gombra kattintással nyithatunk ki.

161
Ezek a lehetôségek minden ablakra külön meghatározhatók, és a

következôket tartalmazzák:
- A felhasználó által meghatározható méretezés betûtípust és
betûméretet (a rajzgép betûtípusai tartalmazzák a dôlt betûk
dôlési szögét).
- Az állítható hosszúságú középvonalat.
- Választható konszignációs karikát egyedi szöveggel és
átmérôvel.
- Ajtó/ablak keretének választható névleges méreteit.
- Választhat alsó magasságot.
- Részletesen beállítható szöveg elhelyezéseket.
- Belsô/külsô oldalmegadást.
Az Egyedi kijelölô négyzettel kiválaszthat elôre meghatározott
méretezési lehetôségeket, és beállíthatja a referenciaszintet és az
egyedi parapet elôtag feliratát.
Paraméterek
Ha rákattint az Ajtó/Ablak beállítás párbeszédablak baloldali
részén lévô, elsô nagy ikonra, megjelenik az elsô beállítás mezô.
Névleges méretek
A nyílások méretei a Paraméterek négy számmezôjében találja.
A magasság illetve a szélesség az elsô két paraméter
megváltoztatásával állíthatók be. Az ablakpárkány és a
szemöldökmagasság összefüggnek, ha megváltoztatjuk az
egyiket, a másik automatikusan átíródik. Ha a nyílás magasságát
módosítjuk, a szemöldökmagasság kap új értéket.
A fal nyílások fizikai mérete nagyobb lehet, mint névleges
méretük, a helyi szabványoknak megfelelôen.

Lásd elôrébb a rosszul elhelyezettt nyílásokat.

További paraméterek
A párbeszédablak további paraméterei nemcsak a 3D-s képek
készítését, hanem az Alaprajzi jeleket is befolyásolják (ajtók/
ablakok GDL leírásai parametrikus 2D-s leírással).
Alaprajzi és metszeti tulajdonságok

Az Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak második nagy ikonjára
kattintással a második beállítás mezô jelenik meg, választásokat
kínálva a nyílások Alaprajzi és Metszeti megjelenésére
vonatkozóan.
Tollszínek és vonaltípusok
A Jelkép tollak és Jelkép vonaltípusok kijelölésével lehetôvé
válik, hogy ugyanazokat a tollakat és vonaltípusokat használja a
nyílásoknál, mint 2D-s jelképeik megalkotásakor. Amikor ez ki
van kapcsolva, bármelyik tollat vagy vonaltípust használhatja
tárgya 2D-s jelképéhez.
2D-s falkeretezés
2D-s automatikus falkeretezésnél az ArchiCAD a nyílások
elhelyezésekor alapbeállításként szereplô ablak illetve
ajtókeretezési lehetôségeket biztosít.
A 2D-s automatikus falkeretezés ki- vagy bekapcsolható a
falkeretezés kapcsolóra kattintással.
Ha kikapcsolja az automatikus falkeretezést, akkor kézzel
hozzáadhat bármilyen kávát vagy külsô/belsô párkányt az ajtók
és ablakok 2D-s ábrázolásához.

163
Megjegyzés: Ha szeretnénk látni a 2D-s beállításokat a 3D-s

modellen, valódi 3D-s elemeket kell az üres nyíláshoz
rendelni, vagy a kérdéses ajtó illetve ablak GDL leírását
megfelelô módon átírni.
Az Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak harmadik ikonjára
kattintva lehetôvé válik tulajdonságok meghatározása a 3D-s
nézet számára.
A felület anyagai
Azonkívül, hogy a kiugró menübôl kiválasztottak a Felületi
anyagot (ajtókhoz, ablakokhoz), több különbözô anyag
határozható meg az ajtók/ablakok egyes részeire a GDL
leírásban. A menüben a nyílások további paraméterei is
változtathatók (lásd az ArchiCAD Könyvtár részt a 6. fejezetben).
A Tárgy anyagai négyzet megjelölésével a beállított anyag
helyett ugyanaz az anyag kerül alkalmazásra, amit a könyvtári
elem létrehozásakor felhasznált.
Ajtók és ablakok megjelenítése

A Megjelenítés… (Lehetôség menü) beállítása lehetôvé teszi az
Ajtók és Ablakok megjelenítését vagy elrejtését az Alaprajzon,
méretezésük megjelenítését vagy elrejtését, vagy egyszerûen a
Tükrözött mennyezeti nézetre kattintással az ablakpárkányhoz
hasonlóan megjelenik az ajtó szemöldök széle.
Ajtó és ablak mesterfogások

Az alább részletezett mesterfogások további lehetôségekkel
szolgálnak a nyílások szerkesztéséhez és létrehozásához.

Nyílászárók eltolása
A Szerk/Vidd parancs segítségével megváltoztatható az Ajtó vagy
Ablak falban elfoglalt helye.
1) Jelöljük ki a nyílást és válasszuk a Szerk/Vidd parancsot.
2) Mozgassuk a nyílást az új helynek megfelelô irányban, ekkor

gumivonal kezdi el a kurzort követni. A kívánt helyen
engedjük el az egér gombját.
3) A nyílás az új helyére került.

Megjegyzés: A falból nyílást nem tudunk kivinni.
Ha egy íves falban mozgat el egy nyílást, a nyílás gumivonal
kerete a fal mentén mozog, függetlenül attól, hogy hova helyezi a
kurzort. Minden más szempontból az eljárás ugyanolyan, mint
egyenes falakban levô nyílások esetén.
Nyújtás és zsugorítás
Más szerkezeti elemhez hasonlóan ajtókat és ablakokat is tudunk
nyújtani illetve zsugorítani. A méret megváltozását az Alaprajzon
kívül a Beállítás párbeszédablakban is nyomon követhetjük.
Figyelem: Nyújtás mindig a teljes méretre lesz hatással,
amely eltérhet a névleges mérettôl.

165
Nyílások tükrözése és forgatása

A Tükrözd és Forgasd parancsok az ablak vagy ajtó
nyílásirányát az alább látható módon változtatják meg.
Tükrözés
Forgatás
Nyílások sokszorozása
A Szerk/Vidd a másolatát, Tükrözd a másolatát és a Szerk/
Sokszorozd/Eltolás, Emelés parancsokkal sokszorozhatjuk meg
nyílásainkat.
A fent említett parancsok mindegyike hasznos, ha egy már létezô
nyílásnak meg akarjuk változtatni a nyílásirányát, vagy több
egyforma nyílást akarunk elhelyezni egy falban. E parancsok
mûködésének részletes leírását az 5. fejezetben találhatjuk meg.
A Tárgy és Lámpa eszköz

A Tárgy és Lámpa eszközök egyetlen ikonnal szerepelnek az
Eszköztár alapbeállítás szerinti formájában. Az ikon mindig az
éppen aktívat mutatja. A másik eszköz megtekintéséhez,
kattintson rá és tartsa lenyomva az egér gombját addig, amíg egy
paletta meg nem jelenik, amelyikbôl. Vagy válassza az Ablak/

Úszó paletták/Paletta forma… parancsot, és jelölje ki a

Nagyított lehetôséget az Eszköztárban, hogy egyszerre láthassa
mindkét eszközt.
A Tárgy eszköz tárgy könyvtári elemek elhelyezésére és
módosítására szolgál. A tárgyak alaprajzon szimbólumként
láthatók, megjelennek a Metszet/Homlokzat-on, a 3D-s
modellben (ha van 3D-s leírásuk) ill. az Anyaglistán.
A Lámpa eszköz különleges Tárgyként helyezhetô el, melynek
specialitása fénykibocsátó tulajdonságában rejlik.
A tárgyak és lámpák több szabálya és beállítása megegyezik az
nyílásokéval. Ezért ez a rész csak az ArchiCAD tárgyak és lámpák
egyedi jellemzôivel foglalkozik.
A lámpáknak sok igen sajátos további beállítási lehetôsége van.
Tárgyak elhelyezése
A tárgyat az Alaprajzon kattintással helyezhetjük el. A pontos
helymegadáshoz használhatunk begépelt koordinátákat, a
vonzáskört, a vonalzót vagy a szerkesztôhálót. Ez teszi lehetôvé,
hogy bútorokat pontosan a sarokba, berendezési tárgyakat adott
pontokhoz vagy akár egymáshoz képest is nagy pontossággal
helyezzünk el. Tárgyak precíz elhelyezésében (széket egy
asztalhoz például) a rajtuk található pontok is segítenek, ezekre
ugyanis a kurzor érzékeny.
Tárgy kulcspontok
Falakkal vagy más menet közben szerkesztett elemekkel
ellentétben a tárgy jelképeknek elôre meghatározott alakjuk van,
és az érzékeny kurzor csak a jelkép rögzített kulcspontjaira
érzékeny, az oldalaira nem.
A tárgyak e kulcspontoknál fogva helyezhetôek el, választhatók
ki és igazíthatók más elemekhez.
A tárgy kulcspontjait a könyvtári elem 2D-s jelképén
határozhatjuk meg, közülük az egyik az elsôdleges kulcspont,
amely a Tárgy beállítások párbeszédablakon egy kis négyzettel

167
van megjelölve. Ez a tárgy alapértelmezésként vett elhelyezési

pontja.
A többi kulcspontot X jelöli a párbeszédablakban, rájuk kattintva
elhelyezési pontokká válnak, így mindig a megfelelô pontjánál
fogva gyorsan és pontosan tudjuk tárgyakat elhelyezni.
Ha meg akarja változtatni az elsôdleges kulcspontot,
mindenképpen tegye láthatóvá a 2D-s jelképet úgy, hogy a
Bemutó kiugró menübôl kiválsztja a Felülnétetet.
Lásd még...
Többet is megtudhat a Könyvtári elemek használatáról,
létrehozásáról és módosításáról a 6. fejezetben az ArchiCAD
Könyvtár részben, valamint a GDL Felhasználói kézikönyvben,
melyet szintén tartalmaz az ArchiCAD csomag.
Tárgy geometriai módok

Az Infótáblán négy geometriai módot találunk Tárgy és Lámpa
típusú Könyvtári elemek elhelyezésére.
- A Párhuzamos geometriai mód a Könyvtári elemeket
automatikusan a szerkesztôháló irányával párhuzamosan
helyezi el, hacsak nem adunk meg a Beállítások
párbeszédablakban elforgatási szöget az elhelyezés elôtt. A
Tárgy késôbb még ugyanúgy forgatható a Szerk/Forgasd
paranccsal vagy a Beállítások ablak forgatási szögének
utólagos megváltoztatásával.
- Az Elforgatott geometriai mód használatához elôször
határozzuk meg a Tárgy Elhelyezési Pontját egy kattintással,
majd a megjelenô gumivonallal adjuk meg a Tárgy Forgatási
Vektorát, amelyben segíthet például a Kötött irányok
beállítása.
- Az Átlós geometriai mód úgy mûködik, mint a Téglalap
geometriai mód falak, födémek stb. esetén.
- Az Elforgatott átlós geometriai mód úgy mûködik, mint az
Elforgatott téglalap geometriai mód falak, födémek stb.
esetén.
Ezek a módok teszik lehetôvé tárgyak és lámpák A és B
paramétereinek meghatározását az alaprajzon.
Ezen módok használatának eredménye attól függôen változik,
hogy az elemek létrehozásakor milyen elhelyezési pontokat
határozott meg.

Ha a tárgy befoglaló négyzetének sarkain találhatók a pontok,

akkor mind az A, mind a B paramétert grafikusan adhatja meg.
Ha a pontot a tárgy oldala mentén jelöli ki, akkor csak az egyik
paraméter adható meg grafikusan, a másik paraméter pedig a
beállítások párbeszédablakban megadott értéket veszi fel. Ha a
jelkép befoglaló mezôjén belüli pontot jelöl ki, akkor egyik
paraméter sem adható meg grafikusan, és az elem elhelyezése az
egyszerû merôleges vagy elforgatott módok szerint történik.
Megjegyzés: Az Elforgatott geometriai mód használatakor a

Tárgy beállítás ablak kinyitása és az elforgatás szögének
megadása a forgatási vektor meghatározása elôtt hatástalan.
Ha úgy döntünk, hogy inkább a billentyûzetet használjuk az
adatbevitelre, válasszuk a párhuzamos geometriai módot és a
használjuk a Poláris szögértékeket a koordinátamezôben.
A Tárgy/Lámpa beállítás párbeszédablak
A Tárgy és Lámpa beállítások többi eszközzel megegyezô elemeit

Az eszköz beállítások közös elemei c. részben már megnéztük.
Itt csak a különbségeket és a specifikus beállításokat tárgyaljuk.
169
Paraméterek
Méretezés és helyzetparaméterek
A tárgyak és lámpák hosszúságán és szélességén kívül a
vízszintestôl mért forgatási szög is itt állítható be.
A jobb oldalon található lánc ikon bekapcsolásával
összekapcsolhatjuk a tárgy vízszintes és függôleges paramétereit,
így megôrizhetjük eredeti arányait.
Tükrözött tárgyak
A vízszintes szög mezô alatt lévô ikonnal lehet Tükrözött
Könyvtári elemeket elhelyezni, vagy az elhelyezés után tükrözni
ôket. Ez a lehetôség tükrözi a Könyvtári elemek teljes 3D-s
leírását az Y-tengelyre, melyet megadott kulcspont határoz meg a
Tárgy beállítás párbeszédablakban.
Megjegyzés: Ráadásul a Tükrözés paraméter benne van
minden, a Beállítások párbeszédablakon keresztüli paraméter
átvitelben (lásd a Paraméter átvitelt korábban ebben a
fejezetben).
Lámpa paraméterek
Néhány idekapcsolódó paraméter egyedül Lámpa típusú
Könyvtári elemekre jellemzô.
A fény színét a Fény színe mezôre való duplakattintással állíthatja

be. A színt tetszés szerint választhatja ki a szabványos Macintosh
vagy Windows színszerkesztô párbeszédablakban.
A fényerôsség csúszkájától balra található kapcsoló
Fényképezéskor lehetôvé teszi a lámpa fel- és lekapcsolását.
A fény erôssége beállítható a közvetlenül a Fény színe mezô alatti
csúszkával. A maximális fényesség a jobb végénél van.

Tárgy mesterfogások
Tárgyak nyújtása
A tárgyak nyújtásakor ugyanazok a szabályok érvényesek mint az
Átlós geometriai módoknál.
Annak megállapításához, hogy egy tárgy két átellenes ponttal
grafikusan meghatározható-e (vagy a Nyíl eszközzel nyújtható-e),
az ArchiCAD ellenôrzi, hogy léteznek-e olyan pontok a jelképen,
amelyek a megnyújtott négyszög átellenes sarkai lehetnek. Ez a
megnyújtott négyzet elméletileg A*B méretû. A tárgyak
nyújthatósága azon múlik, hogy a könyvtári elem létrehozása
során meghatároztak-e ilyen átellenes pontokat.
Figyelmeztetés: Azok a tárgyak, amelyeknél a pontok nem

pontosan a tárgy jelképének sarkaira vagy éleire
illeszkednek, nem nyújthatók ezen pontoknál fogva.
Kérjük tartsa szem elôtt, hogy mindig a jelkép A és B
paramétereit határozza meg és nem annak befoglaló mezejét.
Paraméteres 2D-s leírások használatával könnyedén hozhat létre
olyan tárgyakat, amelyek jelkép méretei nem egyeznek meg az A
és B paraméterekkel. Ha ilyen jelképet hoz létre, mindig
helyezzen el pontokat az A*B méretû négyszög sarkainál. Így
nyújthatók lesznek a tárgyak.

171
Födém eszköz
A Födémek az ArchiCAD alapvetô vízszintes építôelemei,
amelyeket az Alaprajzon sokszögként rajzolhatunk meg, s ezért
bármilyen alakot felvehetnek. Már megrajzolt Födémeket
könnyedén módosíthatunk a Födém beállítás párbeszédablakban.
Födém geometriai módok

Háromféle Födém geometriai mód használatára van lehetôség az
ArchiCAD-ben.
Sokszög Födém geometriai mód – Az egér vagy a billentyûzet
segítségével könnyedén megrajzolhatjuk a födém körvonalát.
Sarokpontjait sorban végigkattinthatjuk a munkafelületen, amihez
minden szerkesztési segítség (a számszerû adatbevitellel együtt)
rendelkezésünkre áll.
A sokszög körvonalának bezárásához duplán kattintsunk a
legutolsónak szánt saroknál, vagy kattintsunk még egyszer az
elsôre, de ugyanezt az eredményt érjük el a Vezérlôpult Jó
gombjának lenyomásával.
A födém kontúrjának harmadik pontját megrajzolva a Jó billentyû
használhatóvá válik, és rákattintva automatikusan a kezdôpontra
jutunk vissza, szükségtelenné téve a nagyítás használatát abban
az esetben, ha a kezdôpont közel esne valamely másik elem
érzékelhetô pontjához.
A födémszerkesztésbôl bármikor kiléphetünk a Vezérlôpulton
lévô Mégsem gomb lenyomásával.
Téglalap mód - egyetlen Födém elem négy egyenes Födém
poligon oldallal. A négyszöget két ellentétes sarokpontjának (a
kezdôcsúcs és végcsúcs) elhelyezése határozza meg. A
kezdôcsúcs a négyszög egyik sarkát a végcsúcs az ellentétes
sarkot adja meg. A Téglalap Födém mindig ortogonálisan
illeszkedik a szerkesztôhálóhoz.
Elforgatott téglalap geometriai mód - Segítségével a
referenciavonalhoz képest megadott elforgatásvektorral
megrajzolt téglalap alakú födémet hozhatunk létre. Az
elforgatásvektor egyben meghatározza a vele párhuzamos két
oldal hosszát is.
Tipp: A hosszra vonatkozó kényszert feloldhatjuk a SHIFT
billentyû nyomva tartásával, ekkor csak a vektor iránya lesz
mérvadó.

Födém beállítások
A Födém beállítás párbeszédablak tartalma sok tekintetben a Fal
beállítás párbeszédablakéhoz hasonlít. Itt csak a Födémre
jellemzô beállításokat tárgyaljuk.
Vastagság és magasság
A födém magassága és vastagsága egymástól függetlenül
beállíthatók.
A födém felsô síkjának magassága beállítható az aktív szint 0
szintjéhez vagy a terv abszolút 0 pontjához képest. A magassági
értékek összefüggnek, ezért az egyik módosítása a másik
automatikus átírását vonja maga után. Az aktív szinthez
viszonyított magasságnak elsôbbsége van a másikkal szemben.
Ha a Lehetôség/Szintek beállításai paranccsal módosítjuk az
aktív szint elhelyezkedését, a födém vele tart és a 0 szinttôl mért
érték módosul.

Tollszínek és kitöltésminták
Meghatározhat sokszínû réteges szerkezetet a födémek
megjelenítésére a Metszet ablakban.
Amikor réteges szerkezetet választ, beállíthat új kitöltés színt,

kitöltés háttér és metszet körvonal színt a szerkezet számára, vagy
alkalmazhatja a réteges szerkezetek elôre meghatározott színét.
Az utóbbi esetben a Réteges szerkezet kitöltés színei és a Réteges
szerkezet háttér színei ikonokat jelölje meg. Mindkét ikon
automatikusan elhalványul, ha egyszerû kitöltést választ.

173
Födém mesterfogások
Födémek egybeépítése falakkal
Ha falat úgy építünk födém tetejére, hogy az egyik széle
egybeesik a födém kontúrjával, az egybeesô vonalat
automatikusan törli a program a 3D-s képen. Ezzel biztosítja a
program a pontos takartvonalas megjelenítést, ahogy azt a
következô ábrán láthatjuk.
Lásd még...
Sokszögek szerkesztése a 3. fejezetben.
Tetô eszköz
Az ArchiCAD fejlett Tetô eszközének rendkívül rugalmas
tulajdonságai vannak. A tetô létrehozásban kihasznált normális
alkalmazásán kívül elvont 3D-s alakzatok megalkotására is
használható, széleskörû szükségleteket elégítve ki ezzel.
Geometriai módok
A Tetô eszköznek hat geometriai módja van, melyek segítségével
egyszerû és komplex tetôalakzatok hozhatók létre. A szükséges
lépések részletes leírása a különbözô módokkal együtt a
következô részekben található.
- Sokszög geometriai mód - Sokszöggel meghatározott
tetôsíkot rajzol. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsík
rajzolásánál.
- Téglalap geometriai mód - Téglalappal meghatározott tetôt
rajzol. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsík rajzolásánál.

- Elforgatott téglalap geometriai mód - Hasonló a Téglalap

geometriai módhoz, azonban itt megadható bármilyen szögû
vezérvonal. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsík
rajzolásánál.
- Tetôlánc geometriai mód - Bármilyen sokszögû vagy ívelt
alapú és egyenletes meredekségû tetô hozható létre.
Részletes leírását lásd a Komplex tetôsík rajzolásánál.
- A Kupola geometriai mód félgömb alakú kupolás tetôket
rajzol. Részletes leírását lásd a Kupolás tetôk rajzolásánál.
- A Dongaboltozatos geometriai mód lehetôséget nyújt
szabad formájú tetôszerkezetek modellezésére. Részletes
leírását lásd a Dongaboltozatos tetô rajzolásánál.
Egyszerû tetôsík rajzolása

A legegyszerûbbek a téglalap alakú tetôk.
1) Válassza a Tetô eszközt az Eszköztárban és válassza az elsô
három geometriai mód egyikét az Infótáblán.
2) Határozza meg két kattintással a vezérvonal helyzetét.
Téglalap módban a tetô mindig derékszögû lesz.
Legtöbb esetben azt szeretnénk, hogy a tetô vezérvonala
egybeessen valamelyik födém vagy fal referenciavonalával, ennek
pontos elhelyezését a kurzor alakjának megváltozása segíti.
3) A vezérvonal meghatározása után egy új kurzorforma jelenik
meg, a szem kurzor, arra várva hogy megadjuk a tetôsík
emelkedésének irányát.
4) Ezután sorban lekattintva megrajzolhatjuk a tetô körvonalát.
Vezérvonal
A tetôsík szerkesztésének kritikus pontja a vezérvonal
meghatározása, amely tulajdonképpen egy nyomtatásra nem
kerülô egyenes a tetô alsó síkján.
A tetôsík a vezérvonal mentén felhajlított síkként értelmezhetô, s
ezért a tetô alsó szélének magassága a vezérvonal
emelkedésének beállításával adható meg.
Megjegyzés: A tetô vezérvonala, elvont szerkesztési
segédeszköz lévén, csak akkor jelenik meg, ha bekapcsolja a
Megjelenítés (Lehetôség menü) Mutasd a vezérvonalakat
parancsát.

175
Komplex tetôsíkok rajzolása

A Tetôlánc geometriai mód segítségével bármilyen sokszögû vagy
ívelt alapú és változó meredekségû tetô létrehozható. A tetô
alapjának körvonala kétféle módon adható meg.
- Rajzolhat körvonalat az Eszköztár Tetô eszközének és az

Infótábla Tetôlánc módjának kiválasztása után. Így
automatikusan építhet tetôket sokszögû alapokra.
- Használhatja a Vezérlôpult Varázspálca eszközét is, vagy
egyszerûen szóköz lenyomása mellett kattintson egy
körvonalra a Mercédesz kurzorral (ha a Tetô eszköz aktív), és
így változtassa azt tetôvé. A körvonal tartalmazhat ívelt
részeket is. Csak zárt körvonal alkalmas ilyen mûveletre. Ha
ívelt alapon épít tetôt, a létrehozott tetôsíkok száma
(felosztás) az Eszközök menüben lévô Varázspálca
beállítás párbeszédablak aktuális beállításától függ.
Megjegyzés: Összetett tetôknél a Varázspálca eszköz mindig
az Egyenes szakaszok lehetôséget fogja használni, még akkor
is, ha aktív a Legjobban illeszkedô kapcsoló.
A körvonal meghatározása után a Tetô beállítás párbeszédablak
jelenik meg.

Tetôláncok legfeljebb négy szintbôl állhatnak. Az egyes

szegmensek dôlése és maximális magassága egymástól
függetlenül adható meg.
Az ArchiCAD kristálynövekedési algoritmust használ minden
sokszög alap esetén a legjobb megoldás megtalálására. A
beállítások párbeszédablakban megadott magasság a maximális
határ. Ha a tetô a határ elérése elôtt találkozik egy tetôsíkkal,
akkor nem megy magasabbra. Ha úgy éri el a maximumot, hogy
nem találkozott tetôsíkkal, akkor egy vízszintes sík zárja a tetôt. A
tetôszerkezet befejezése után annak részei egymástól függetlenül
szerkeszthetôk.
Kupolás tetôk rajzolása

Kupolás tetô rajzolásához válassza a Kupola geometriai módot az
Infótáblán.
Az elsô kattintás kijelöli az ív középpontját, a második a körvonal
kezdetét és a harmadik a körvonal végét. A kezdôpontra történô
dupla kattintás megrajzolja a kupola teljes ívét.
A körvonal meghatározása után megjelenik a Kupola beállítás
párbeszédablak.

177
Ebben a párbeszédablakban balra fent található számmezô

tartalmazza a kupolatetô saját középpontjától számított
magasságát. Ez az érték az alapérték és a megengedett maximum,
azaz a félgömb szerkezet magassága között változhat. Kisebb
érték bevitelével a kupola lapítható. A következô számmezô a
kupola alapjának magasságára vonatkozó adatot tartalmazza.
A kupolát alkotó sávok és szegmensek számát szintén ebben a
párbeszédablakban lehet megadni. Értékeik 90 illetve 360 fokra
vonatkoztatva adhatók meg.
A tetô magasságára merôlegesen mért vastagsága szintén
beállítható. A tetô éleinek bevágása pedig a jobbra található
kapcsolókkal irányítható. A három lehetséges vágási mód a
merôleges, függôleges és vízszintes mód.
A már elkészült kupola nem kezelhetô egységes egészként,
hanem minden egyes része önálló tetôsíkként szerkeszthetô.
Dongaboltozatos tetô rajzolása

Az Alaprajzon rajzolt görbe a tetô keresztmetszeteként
értelmezett. Kétféleképpen adhatja meg azt a kívánt görbét,
melyet a tetô követni fog:
- Használhatja egy már létezô Ív, Görbe vagy Fal körvonalát a
létrehozandó tetô görbületének megadására, és utána a
Vezérlôpult Varázspálca eszközét a Dongaboltozatos mód
választásával; vagy
- Rajzoljon ívsorozatokat, és nyomja meg a Mégsem gombot,
amikor befejezte.

A görbe megadása után meg kell határoznia a tetô hosszát a

kezdô és végpontjának kijelölésével. Ugyanakkor megadhatja,
hogy a keresztmetszeti göbe alapján a tetô melyik oldala kerüljön
felülre.
A görbe megadása után a tetô körvonala jelenik meg
gumivonalként, amelynek végei a keresztmetszeti görbe két
végpontjához csatlakoznak. Ezen körvonal egyik oldala a
képzeletbeli alsó pont és egyben a tetô oldalsó síkja. Az elsô
kattintással a kezdôpontot és a boltozatos tetô alakját, a
másodikkal a tetô hosszát határozhatja meg. Az eredményül
kapott tetôsíkok önállóan szerkeszthetôk.
A létrehozott tetôsíkok száma a Varázspálca beállítás
párbeszédablak beállításától függ (Eszközök menü).
A tetôsíkok csak sík szegmensek lehetnek még akkor is, ha a
Legjobban illeszkedôt lehetôséget jelöli ki.
Megjegyzés: Az ArchiCAD visszahajló tetôket nem készít,
tehát csak olyan görbe tetôk létrehozását engedi meg,
amelyekre függôleges esô ráeshet. Ez azt is jelenti, hogy
ugyanaz a görbe a körvonal egy adott beállításával helyes,
míg egy másik szögbeállítással nem megengedett tetôt
határoz meg. Ez azért van, mert a tetô alakját nem csak a
görbe határozza meg, hanem a hozzárendelt körvonal szöge
is.
Alakzat rendben Alakzat aláforduló tetô

A tetô kezdô és végpontját úgy kell megadnia, hogy a gumivonal
vastag oldala ne messe az eredeti keresztmetszeti görbét.

179
Tetô beállítások
A Tetôk beállításainak nagy része megegyezik más szerkesztô
eszközökével. Itt csak a speciális beállításokat tárgyaljuk.
A vezérvonal magassága
Mint az ábrán is látható, a vezérvonal magassága az abszolút
nulla ponthoz vagy az aktív szinthez képest is beállítható. A két
beállítás összefügg egymással, és a födémeknél említett módon
az aktív szintnek van mindig elsôbbsége, amely azt jelenti,
hogyha az aktív szint magassági elhelyezkedését változtatjuk, a
tetô vele mozog és az abszolút nullától számított érték
automatikusan módosul.
Tetô hajlásszög
A hajlásszög mértékegységét a hajlásszög módosító mezôje
mellett található kiugró menüben állíthatjuk be, amely lehet fok,
százalék, vagy a 12 láb illetve 12 hüvelyk vízszintes szakaszon
való emelkedés mértéke.
A tetô hajlásszöge általában pozitív érték, de adhatunk neki
negatív értéket is, ebben az esetben a létrejött tetôsík fordított
lesz, a szem kurzorral megadott emelkedésirány valójában
lejtésiránnyá módosul.
Vastagság
A tetô vastagsága a balra látható mezôben akár függôleges
vetületként, akár a megszokott módon beállítható.

Tollszínek és kitöltésminták
Választhat sokszínû réteges szerkezeteket tetôk megjelenítésére a
Metszet ablakokban.

Amikor réteges szerkezetet választ, beállíthat új kitöltés tollat,

kitöltés háttér és metszet körvonal tollat a szerkezet számára,
vagy alkalmazhatja a réteges szerkezet elôre meghatározott tollait.
Az utóbbi esetben jelölje meg a Réteges szerkezet kitöltés tollai
és a Réteges szerkezet háttér tollai ikont. Egyszerû kitöltés
választásakor mindkét ikon automatikusan elhalványul.
Tetô él szöge
Ez a beállítás valójában a tetô ereszvégzôdését határozza meg,
lehet a homlokzatra vagy a tetôsíkra merôleges vagy függôleges.
Az Egyedi lehetôség halvány, hacsak az Eresz vagy a Lejtés
nincsen egy egyedi szögre beállítva (lásd késôbb). Ha az Egyedi
kapcsolót választja, lehetôsége van ezt a beállítást vízszintesre
vagy merôlegesre változtatni.
Egyedi szögeket nem határozhat meg ebben a

Tetôsík mesterfogások
A tetôsíkok roppant összetett tárgyak, számos mesterfogás
alkalmas módosításukra.
Megjegyzés: Tetôk csak az Alaprajzon hozhatók létre, de a
már létezôk szerkeszthetôk a Metszet/Homlokzat vagy a 3D-s
nézetben is.
Tetôsík kijelölése
A tetôsíkok kijelölése történhet referenciavonaluk, kontúrjuk és
kulcspontjaik segítségével.

181
Tetô magassági méreteinek megállapítása

A tetô magassága a hajlás irányában folyamatosan változik, a
vezérvonal függôleges irányú elhelyezkedését és a hajlásszöget
bármikor ellenôrizhetjük a Tetô beállítás párbeszédablakban.
A tetô tetszôleges pontjának függôleges elhelyezkedését a tetôsík
kiválasztásával és a pontra kattintással kaphatjuk meg, miközben
nyomva tartjuk az ALMA (Macintosh) illetve a CTRL (Windows)
billentyûket. Ez a mûvelet egy párbeszédablakot nyit ki, amely a
tetô alsó és felsô síkjának adott ponthoz tartozó magassági
értékeit mutatja meg.
Az ablakban bármely érték módosításával a tetô a vezérvonal

körül fel- illetve lehajlik, miközben hajlásszöge ennek
megfelelôen megváltozik.
Tipp: A referenciavonal egyik végpontjára ALMA/CTRL-
kattintással az egész tetôsík magasságát beállíthatjuk a
hajlásszög módosítása nélkül.
Megjegyzés: A tetô szélére tett ilyen ALMA/CTRL-kattintás
nem nyitja kia magassági értékeket megjelenítô
párbeszédablakot, mert ez a mûvelet csak a tetômetszôdések
készítésére használható, mint azt a továbbiakban látni fogjuk.
3D-s tetômetszôdések
A tetôsík kontúrjának alaprajzi változtathatóságán kívül az
ArchiCAD a térbeli összeszerkesztésre is nyújt lehetôséget.
Nézzük például az alábbi két tetôsíkot:

Két tetôsík csatlakoztatásához a következôkre van szükség:

1) Jelölje ki az alacsonyabbat az alaprajzon, és ALMA-kattintson
(Macintosh) ill. CTRL-kattintson (Windows) a másik tetô
gerincre.
2) Jelölje ki a másik tetôsíkot, és ALMA-kattintson (Macintosh)
ill. CTRL-kattintson (Windows) az alacsonyabbik tetô
gerincre.
3) Ekkor a két felület egymáshoz illesztôdik.
Az alaprajzon összeérô tetôgerincek 3D-ben csatlakozást

jelentenek.
Bonyolultabb csatlakozások létrehozásakor, több mint két tetôsík

esetében (pl. amikor dongaboltozatos tetô csatlakozik egyszerû
tetôsíkhoz), további kulcspontok megadása szükséges a
csatlakozás kialakításához, azonban maga a csatlakoztatási eljárás
hasonló.

183
Az ArchiCAD megengedi, hogy az oldal és uszálylemezeknek

egyéni szögeik legyenek. Ezért elôfordulhat, hogy két tetô nem
csatlakozik pontosan, még ha az Alaprajzon érintkeztek is.
Ezeknél az összemetszôdéseknél létrehozhat habarcskapcsolatot,
vagy összekapcsolhatja a tetôsíkokat függôleges éllel.
Ehhez válassza ki az összes olyan tetôsíkot, melyet szeretne

összemetszeni, helyezze a kurzort a közös élre, és tartsa
lenyomva az egér gombját. Válassza ki a Tetôél szerkesztés
lehetôséget a megjelenô „pet” palettából. Ez megnyit egy
párbeszédablakot.
Az itteni beállítások lesznek érvényesek az összes olyan kijelölt

tetôsíkra, amelyek illeszkednek a közös gerincre az alaprajzon.
Szerkezeti elemek vágása tetôvel
Csak a tetôkre jellemzô tulajdonság, hogy levágható velük falak
teteje vagy alja, oszlopok, födémek, ajtók, ablakok és tárgyak,
annak érdekében, hogy illeszkedjenek a tetô kívánt felületéhez. A
Szerk menü Vágd le a tetôvel parancsa több rövidítéssel együtt
ezt a célt szolgálja. Az aktív szint elemei vághatók csoportokban
vagy egyedileg.
Egy adott tetô alatt lévô összes elem elvágásához:
1) Válassza ki a tetôt vagy bármelyik vágásra alkalmas elemet.
2) Válassza a Szerk/Vágd le a tetôvel parancsot. Ekkor
megjelenik egy párbeszédablak, melyben fel vannak sorolva
azok az elemtípusok, melyeket az adott tetô elvághat.

3) A megfelelô négyzetek bejelölésével válassza ki az

elvágandó elemeket, megjelölve, hogy az elemek tetejét vagy
alját akarja-e elvágni, és kattintson a Vágd gombra.
Csak a metszthetô elemek vághatók tetôvel. A tetô csak azokat az
elemeket vágja, melyek sokszögû alakja alatt helyezkednek el.
Használhat távoli, sôt olyan, más szinten lévô tetôt is, melynek
körvonala látható az adott szinten, hogy elvágjon elemeket ennek
a tetônek a síkjával.
Jelölje ki az elvágandó falakat és oszlopokat, majd ALMA-
kattintson (Macintosh) vagy CTRL-kattintson (Windows) azon tetô
egy élén vagy kulcspontján, amellyel el akarja ôket vágni. A
megfordított eljárás is mûködik: jelölje ki a tetôt, amellyel vágni
akar, majd ALMA-kattintson (Macintosh) vagy CTRL-kattintson
(Windows) az egyes falakra, amelyeket el akar vágni.

185
Megjegyzés: A tetôvel való vágás a 3D-s ablakban nem

elérhetô.
Lásd még...
Poligonok szerkesztése a 3. fejezetben, és Vágd le a tetôvel
(Szerk menü) az 5. fejezetben.
Felületháló eszköz
A Felületháló egy hathatós eszköz bármilyen forma felületének
létrehozására, a jellemzô pontok magasságának meghatározásával
és az ezek közötti interpolálással. Az eszköz segítségével
létrehozhat felületeket, szegélyezett felületeket és tömör testeket.
Geometriai módok
Felülethálók négy különbözô Geometriai móddal szerkeszthetôk:
- Sokszög geometriai mód;
- Téglalap geometriai mód;
- Elforgatott téglalap geometriai mód;
- Szabályos lejtésû felületháló geometriai mód;
Az elsô három mód ugyanúgy mûködik, mint a Födém és Kitöltés
eszközöknél. Részletek ezeknél az eszközöknél a Geometriai
módok címû részekben talál, és a Szerkesztési segédeszközöknél
a 3. fejezetben.
Az Szabályos lejtésû geometriai mód segít sík felületû egyenletes
felülethálók gyors létrehozásában. A felületháló téglalap
alakúkörvonalának megadása után az a szabályos lejtésû felült
háló párbeszédablak automatikusan kinyílik.

A párbeszédablak elsô részében beállíthatja az osztások számát

mindkét koordináta-tengelyt irányban. Ezután be kell állítania a
felületháló három sarkának a magasságát, míg a negyedik
automatikusan állítódik be.
A beállítások megerôsítésekor az ArchiCAD megrajzolja a
felülethálót.
Az Infótáblán és a Felületháló beállítás párbeszédablakban
elérhetô három lehetôséget biztosít: felületként létrehozható
felületháló, függôleges oldalakkal (szegély) létrehozott felületháló
és tömör testként létrehozható felületháló. A választás
korlátozhatja az Anyagok lehetôségeket a Modell
tulajdonságokban, valamint a magassági értékeket.
Felülethálók rajzolása
A felületháló rajzolásának két szakasza van.
Elôször rajzoljon egy poligont valamelyik geometriai móddal,
felhasználva a Beállítások párbeszédablakban már elôzôleg
megadott alapsík magasságot.
A poligon kiválasztása és a Felületháló eszköz (Poligonok
szerkesztése) kiválasztása után szerkesztheti a poligont a 3.
fejezetben leírtak alapján. A poligon határvonalára kattintás
kinyitja a szokásos „pet” palettát. A kulcspontok egyikére
kattintással szerkesztheti a magasságot, ha a „pet” paletta utolsó
ikonját választja, ahogy itt is látható.

187
Ezzel kinyitja a Felületháló pont magassága párbeszédablakot,

ahol új beállítását a felületháló összes kulcspontjára is
alkalmazhatja az Alkalmazd mindre kijelölô négyzet
megjelölésével. Egyetlen pont magasságának változtatása nem
befolyásolja a szomszédos pontok magasságát.
A második lépésben még mindig tartsa kiválasztva a felülethálót,

és válassza a Felületháló eszközt.
Ezután rajzolhat egy nyitott vonalat vagy egy zárt poligont,
kétszer az utolsó kulcspontra vagy egyszer a Vezérlôpult Jó
gombjára kattintva. Zárt poligon megerôsítésekor megnyílik az Új
felületháló pontok párbeszédablak, ahol egy lyuk vagy felület
pontjaiként határozhatja meg az új kulcspontokat.
Ha az elsô poligon körvonalán kívül rajzol, csak a körvonalon

belül lévô kulcspontok válnak a felületháló részeivé.
Folytathatja késôbb is a felületháló fejlesztését új kulcspontok,
poligonok hozzáadásával és a magassági értékek szerkesztésével.

Alapsík és élek
A felületháló létrehozása két fontos dologtól függ: az Alapsíktól
és a Felületháló éleitôl.
Az Alapsíkhoz tervezett felületháló fô körvonalainak megrajzolása
után elkezdheti kiemelni ebbôl a síkból a felületháló felszínének
jellemzô pontjait.
Kétféle él van egy felülethálóban: a felhasználó által megadott és
létrehozott.
A felhasználó által megadott élek mindig láthatók, hisz ezek

alkotják a felületháló körvonalának jellemzô pontjait.
Amikor a poligonok vagy a kulcspontok különbözô magasságon
vannak és a Mutass minden élet lehetôség van kiválasztva, az
ArchiCAD megmutatja a felületháló kulcspontjainak
összekötésével létrehozott éleket.
Az ArchiCAD által létrehozott élek két, különbözô magasságon
lévô kulcspontot kapcsolnak össze, melyek még nem
kapcsolódnak össze felhasználó által meghatározott élekkel. Ezért
csak az élek nem mutatkoznak, ha a kulcspontok egy
magasságban vannak.
Megjegyzés: 3D-s ablakban nem lehet hozzáadni éleket a
felülethálóhoz.
Felületháló beállítás
A Felületháló beállítás párbeszédablak lehetôvé teszi a
kiválasztott vagy alapértelmezés szerinti felülethálók
paramétereinek meghatározását.

189
A párbeszédablak összetétele sokban hasonlít a többi eszközére.

Az általános részleteket a fejezet eleji Eszköz beállítások közös
elemei címû részben találja meg.
Magasság
A felületháló alapsíkjának magasságán kívül beállítható a
felületháló testének vagy oldalainak mélysége az alapsík alatt.
Élek megmutatása
A két kapcsoló segítségével beállítható, hogy minden él látható
legyen, vagy csak azokt, melyeket a felületháló rajzolása közben
adott meg.
Alaprajzi és metszeti tulajdonságok

Vonaltípusok és tollszínek
Választhat vonaltípust a felületháló éleihez. Az ArchiCAD
ugyanazokat a vonaltípusokat használja a felhasználó által
megadott és létrehozott élekhez, de Ön különbséget tehet a
kétféle él között színük beállításával a tollszín kiugró palettában.
Ha tömör testként hozza létre a felülethálót, megadhat metszet

körvonal, kitöltés és kitöltés háttér tollakat.

Anyagok és simított gerincek
Az alkalmazott Szerkesztési módtól függôen rendelhet anyagokat
a felületháló különbözô oldalaihoz.
Az alul lévô kapcsolók irányítják a létrehozott élek megjelenését
a 3D-s modellben. Ha a Simított gerinceket választja, csak a
felhasználó által megadott élek jelennek meg a 3D-s nézetben.
Felületháló mesterfogások
A felülethálók összetett tárgyak, melyek több ArchiCAD
szerkesztési eljárással is megépíthetôk. Lásd a poligonok
szerkesztését a 3. fejezetben.
Kulcspont magasság szerkesztése

Ha egy létezô felületháló kulcspontjait kívánja szerkeszteni,
elôször válassza ki a felülethálót vagy egyet az élei (alpoligonok)
közül, válassza a Felületháló eszközt és kattintson kulcspontjai
vagy élei egyikére. Egy „pet” paletta jelenik meg. Kattintson a
paletta utolsó ikonjára a Felületháló pont magassága
párbeszédablak megnyitásához, ahol szerkeszthetô a kiválasztott
kulcspont vagy a kiválasztott él mindkét kulcspontjának
magassága.

191
Méretezés eszköz
Az Eszköztár alapértelmezés szerinti megjelenítésekor az
ArchiCAD különféle méretezési eszközeit az Eszköztár egy kiugró
ikonjában foglalták egybe. Ahhoz, hogy az összes méretezési
eszközt egyszerre láthassa, válassza az Ablak/Úszó paletták/
Paletta forma, és válassza a Bôvített opciót.
Az egyenes Méretezési eszköz hatékony és kifinomult
sajátosságai lehetôséget biztosítanak az ön tervének egyedi
méretvonal kialakítására. Az ArchiCAD a következô méretezési
sajátosságokkal szolgál:
- Félautomata – Az ArchiCAD segítségével elemeink széleihez
vagy kulcspontjaihoz a szokásos szerkesztési mûveletek
alkalmazásával (vonzáskör, kötött irányok stb.) méretvonalak
illeszthetôk.
- Asszociatív – A méretezett elemek módosítását (például egy
fal megnyújtását) a méretvonalak és a méretezési értékek is
követik.
- Különbözô mértékegységrendszerek – Az ArchiCAD
segítségével a méretezés könnyedén átalakítható angolszász
mértékegységre.
A Méretezési lánc elemei

A méretezés során a következô fogalmakkal találkozhatunk:
- A Referencia pontok az ArchiCAD elemek általunk
kiválasztott azon pontjai, amelyeket méretezni szeretnénk.
- A Méretezési pont a méret segédvonal és a

referenciaponttal meghatározott méretvonal találkozásánál
jön létre, s a az alább bemutatott módon választható ki.
- A Méretezési egység a méretezési lánc alapvetô eleme,

amely a két szomszédos méretezési pontot köt össze, és

tartalmazza a hozzá tartozó írott hosszértéket.

Kiválasztásához kattintsunk a méretvonal felezôpontra a Pipa
kurzorral.
- A Méretezési érték a méretezési egység hosszát tartalmazó

szövegblokk, amit a bal alsó sarkára történô kattintással
választhatunk ki.
- A Méretezési lánc a méretezési egységek egymás utáni
láncolata, melyet a méretezési vonal szabad pontjaira történô
kattintással választhatunk ki a Mercedes kurzorral.
- Az Asszociativitás azt jelenti, hogy minden létrehozott
méretezési pont kapcsolatban van az ôt meghatározó
referenciaponttal és annak változását (mint pl. a fenti ajtó
kiválasztása) követi a lánc értékeinek és méretvonalainak
változása.
Megjegyzés: Fal nyújtásával, áthelyezésével, a benne
elhelyezkedô lyukak módosításával, törlésével, födémek,
tetôk, kitöltések eredeti alakjának megváltoztatásával a
méretezési lánc automatikusan módosul.
Méretezés elhelyezése
Vizsgáljuk meg a Méretezés eszköz által biztosított lehetôségeket
a következô egyszerû példával:
1) Készítsünk egy falat benne lévô nyílással (ablakkal).
2) Válasszuk ki a Méretezés eszközt az ikonra történô

kattintással, majd adjuk meg az elsô referenciapontot. Ezzel a
Vezérlôpult Mégsem gombja kapcsolhatóvá válik.
3) Kattintsunk a fal és az ablak végpontjaira, majd zárjuk le a
méretezési láncot egy dupla kattintással. A Törlés billentyû

193
leütése vagy a Vezérlôpult OK/Jó gombjának lenyomása is

ugyanazt eredményezi. Megjelenik a Kalapács kurzor.
4) A Kalapács érzékeny kurzor megjelenése után kattintsunk
arra a pontra, ahol a méretvonalat el szeretnénk helyezni.
5) Az értékeket a program azonnal kiszámolja, és a Méretezési

lánc megjelenik.
Méretezhetô elemek
A következô elemek méretezhetôk referenciapontjaik
segítségével:
- Építôelemek: falak, oszlopok, ajtók és ablakok (csak a
nyílásszélek és a középpont), tárgyak, lámpák, födémek,
tetôk (a lejtésmutatót nem lehet méretezni), felületháló
- Rajzi elemek: kitöltések (a kitöltés állásának mutatója nem
méretezhetô), vonalak, ívek, körök, görbék, kulcspontok.
Méretezés geometriai módok

Ha a méretezési eszközt kiválasztotta, az Infótáblán három
Méretezés Geometriai Mód közül választhat, melyekkel
meghatározhatja a méretezési lánc állását:
Függôleges méretezés geometriai mód mindig függôleges
irányú méretezési láncot hoz létre, a méretezendô elemek vagy
kulcspontok elhelyezkedésétôl függetlenül.
Vízszintes méretezési geometriai mód mindig vízszintes
irányú méretezési láncot hoz létre, a méretezendô elemek vagy
kulcspontok elhelyezkedésétôl függetlenül.
Ferde méretezési geometriai mód mindig az elsôként és
másodikként elhelyezett Méretvonal Pont által meghatározott
iránnyal párhuzamos méretezési láncot hoz létre a méretezendô
elemek vagy kulcspontok szögétôl függetlenül.
A Méretezési Geometria beállítása az egész láncolatra vonatkozik
és nem módosítható sem egységenként, sem a megrajzolás után.

Méretezés szerkesztési módok

A Méretezéshez három szerkesztési módszer vagy típus áll a
rendelkezésére. Ezek ikonjait elérheti az Infótáblán ugyanúgy,
mint a Méretezési eszköz beállítás párbeszédablakában.
Az Egyenes módban két szomszédos pont közti távolság
mérhetô és jeleníthetô meg.
A Kumulatív módban az elsô referenciapontot tekintjük zéró
pontnak a méretezési láncban. Valamennyi méretezési érték a
referencia és a zéró pont közötti távolságot fogja megadni.
Az Alapvonal eljárásban a méretezési távolságok mérése
ugyanúgy történik, mint a Kumulatív módban, azonban a
képernyôn csupán méretjelek jelennek meg a teljes vonalak
helyett, és a nullpont nincs feltüntetve.
Kilépés és véglegesítés
Az elsô referenciapont meghatározásával a Vezérlôpult Mégsem
gombja kapcsolhatóvá válik, benyomásával kiléphetünk a
méretezési mûveletbôl.
A második referenciapont elhelyezésével a Vezérlôpult OK/Jó

gombja is kapcsolhatóvá válik, jelezve, hogy ettôl kezdve
érvényes méretezési lánc hozható létre.
Referenciapont visszavonása
Bármely Referenciapont érvényteleníthetô, ha a tele ceruza
kurzorral még egyszer rákattintunk.

195
Méretezés beállítás
Ebben a párbeszédablakban attól függôen érhetôk el

lehetôségek, hogy a méretezési lánc mely része van kijelölve.
- Ha a teljes láncot kijelöljük, valamennyi lehetôség
hozzáférhetô lesz.
- Ha egy komplex lánc valamely egysége van kijelölve, akkor
a fólia, a nyílhegy típusa, az elhelyezési lehetôségek éppúgy
mint a méretezési vonalakra és jelekre vonatkozó Toll
beállítások elhalványodnak.
- Ha egyetlen méretezési pont van kijelölve, akkor csak a
méretsegédvonal lehetôségek érhetôk el.
- Ha egy vagy több méretezési egységnek csak az értékét
választotta ki, és Ön a Szerk menü utolsó parancsát
választotta, vagy a megfelelô ikonokra kattintott rá az
Infótáblán, akkor ehelyett a Méretezési Szöveg beállítás
párbeszédablak jelenik meg (akkor nem, ha duplán rákattint
a Méretezési eszköz ikonjára az Eszköztárban).
A Méretezés beállításai közül sok ugyanolyan, mint az egyéb
eszközök esetében. Lásd az Általános eszközbeállítások részt e
fejezet elején. Itt csak azokról az elemekrôl lesz szó, amelyek
csak a Méretezésre jellemzôek.
Tollak
A Méretezés értékeihez, vonalaihoz és jeleihez különbözô tollakat
rendelhet.

Szám típusok
A méretezési szám formátuma a Beállítások/Méretezés
párbeszédablakban adható meg. A formátum megváltoztatása a
terv egészére vonatkozik.
Jelek
A kiugró menü használatának segítségével beállíthatja a kívánt
jelformát. Az utolsó jeltípus különleges, mert az értékeket
keretezô kettôs méretezési vonalat eredményez. Ezzel a jellel az
érték helyzet beállítások nem mûködnek.
Szám stílus
Ezen beállításokkal határozhatja meg a méretezési szövegek
formátumát. A betûméret és Dôlt beállítások méretezési láncokra
és az egyes méretezési egységekre is alkalmazhatók. A Dôlt
lehetôség akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha
bittérképes/TrueType betûcsaládot használ. Vektoros betûk
kiválasztásával dôlt szövegmezô jelenik meg, lehetôvé téve a
dôlésszög beállítását. A bittérképes/TrueType betûcsaládban
használatos Dôlt betûtípus hetvenöt fokos.
A kapcsolókkal megadható a méretezési értékek méretezési
vonalakhoz képesti elhelyezkedése.
Méretsegédvonalak
Ebben a részben állítható be a méretvonal típusa, amely
vonatkozhat az egész méretezési láncra, egyes egységekre vagy
csak a kiválasztott méretezési pontokra.
Ezen kívül a megfelelô gomb benyomásával méretsegédvonal
nélküli, rövid méretsegédvonalas vagy elôre beállított hosszúságú
méretsegédvonalas méretezési mód közül választhatunk.
A rövid méretsegédvonal lehetôséggel a méretsegédvonal hossza
automatikusan a kottavég lezárás típusához (és így magától
értetôdôen a szöveg méretéhez) illeszkedik.
Hosszabb méretsegédvonal rajzolására kétféle mód van:
1) Használjunk egyedi szélességû méretsegédvonalat.
2) Tartsunk azonos távolságot a referenciapont és a
méretsegédvonal végpontja között a Változó méretsegédvonal
segítségével.
A méretsegédvonal szélessége és távolsága egyaránt
meghatározható az Egyebek... gomb segítségével, ahogy azt
késôbb látni fogjuk.

197
Állandó méret
Az Állandó méret kijelölô négyzet bekapcsolásával az asszociatív
méretezést ki tudjuk kapcsolni, amit így egyszerû, grafikus
elemként kezel a program, és nem áll összeköttetésben a terv
2D-s, ill. 3D-s elemeinek egyikével sem.
Miután egy méretezést állandóra átállítottunk, vissza már nem
alakítható, a módosítás végleges. Amennyiben a méretezési lánc
kottavég lezárásai nincsenek szerkezeti kulcspontokhoz kötve, a
méretezési lánc állandó méretnek tekinthetô. Ezek, bár a program
egyszerû grafikus jelekként kezeli ôket, két esetben mégis a többi
méretezéssel azonosan viselkednek:
1) Forgatásnál és tükrözésnél az érték megfordul, hogy alulról is
olvasható legyen.
2) A Beállítások menüben megváltoztatott
mértékegységrendszerrel minden érték átíródik.
Méretezési lehetôségek
Az Állandó méretek kijelölô négyzet alatti Egyebek... gombra
kattintással a Méretezésmód párbeszédablakot nyithatjuk ki.
Ez a párbeszédablak lehetôséget biztosít:

- A kottavég lezárás méretének beállítására mindaddig, amíg a
méretezés szövegének méretét nem változtatjuk meg.
- A referencia pont és a méretsegédvonal végpontja közötti
távolság beállítására, mely a terv léptékével függ össze, nem
állandó érték.
- A méretsegédvonalak egységes hosszának beállítására, mely
a terv léptékével függ össze, ez azonban csak az állandó
hosszúságú méretvonalak beállítása esetén kapcsolható.

- Mutasson a részletes ajtó- és ablakméretezést. Ez a lehetôség

a nyílás magasságát a MéretVonal alá rendeli bármely olyan
Méretezési láncon, amely egy nyílás mindkét sarkának
referenciapontjaival rendelkezik. E kijelölô négyzet
bekapcsoláskor a második, alsó kijelölô négyzet a névleges
magasságu értéken tartja a méretezést. A magasságérték is
felfrissítésre kerül, ha Ön módosítja a nyílás méretét. Ezek az
opciók az összes Mértezési lánc alapbeállításaivá tehetôk,
vagy beállíthatók a már létezôkre.
Megjegyzés: Ez a tulajdonság kiegészítôje a Középvonal és a
SCHEDULE MARKER lehetôségeknek, amelyeket az Ajtó/
Ablak beállítás párbeszédablakok Ajtó/Ablak Méretezés
alpárbeszédablakán keresztül érhet el, és a német típusú
kávák kisebb és nagyobb méreteihez egyaránt felhasználható.
- Réteges falaknak csak a magját méretezze.
Méretszám beállítás
A Méretszám beállításcsak akkor hozzáférhetôek, amikor egy
méretezési egység értékét választja ki. A Szerkesztési menü utolsó
parancsának neve ezután Méretszám beállítás változik. Úgy is
elérheti a párbeszédablakot, ha rákattint az Infótábla megfelelô
ikonjára.
Ha egy vagy több méretezési lánc ki van jelölve, akkor az
Eszköztárban a Szöveg eszköz ikonjára való kattintás is megnyitja
ezt a párbeszédablakot.
Ebben a párbeszédablakban megváltoztathatja a méretezési

szöveg betûtípusát, méretét, stílusát és tollszínét, valamint
meghatározhatja a szögét is. Az értékmezô is szerkeszthetô,
jóllehet ez automatikusan megváltozik, ha a méretezett elemet
megváltoztatja vagy a Beállítások/Méretezésegység valamely
egységét módosítja.

199
Megjegyzés: Ugyanez a lehetôség elérhetô minden

méretezési eszköznél, beleértve a Kitöltés eszközzel
elhelyezett területeknél is.
Méretezés mesterfogások
Falvastagság méretezése
A méretezési láncra merôleges falak referenciavonalára
kattintással a fal mindkét oldalát egyszerre tudjuk kijelölni.
A méretezési lánc befejezésekor csak azok a kottavég lezárások
jelennek meg, amelyek a rá merôlegesen álló falakra kerültek.
Ha a Ferde geometriai módban kezd méretezni úgy, hogy dupla
jelet tesz egy fal két oldalára, akkor ezek a jelek a méretezési
lánc szögét a falra merôlegesre fogják beállítani.
Kattintsunk a referenciavonalra Eredmény

Átfedô pontok
A méretezés asszociatív volta kifinomult kijelölési mûveletet
igényel az egymáson elhelyezkedô elemek fedésben lévô pontjai
miatt.
Az átfedô kulcspontok közüli választás menete a
következôképpen zajlik.
1) Egymást átfedô elemekhez érkeztünk ha a méretvonal
elhelyezô pontokkal együtt a szerkezeti elemeink körül
kijelölô pontok is megjelennek.
2) Ha a megfelelô elemet választottuk ki, egyszerûen
kattintsunk a következô pontra. A OK/Jó gomb
lenyomásával véglegesíthetjük a kiválasztást a Kalapács
kurzor megjelenése nélkül.
3) Amennyiben a méretezési pont nem a megfelelô elem
pontjára utal, folytassuk a kattintgatást ugyanazon a helyen
addig, míg a méretezni kívánt elem körül meg nem jelennek
a kijelölôpontok.
Megjegyzés: Mindennapi használat során nem érdemes sok
idôt tölteni a megfelelô elem kiválasztásával, hisz úgysem
tudjuk elôre, hogy az átfedô elemek melyikét fogjuk késôbb
módosítani.

4) Ha megtaláltuk a méretezni kívánt elemet, kattintsunk a

következôre vagy a fent említett módon fejezzük be a
méretezést. Amennyiben mégis szükségünk van még egy
méretvonalra, kattintsunk az ôt meghatározó pontra újra.
Addig folytassuk a kattintgatást, amíg el nem tudjuk dönteni,
mely elem méretezését akarjuk az adott ponton elvégezni.
Méretlánc módosítása
Az ArchiCAD többi eleméhez hasonlóan a méretlánc is eltolható,
forgatható és tükrözhetô.
- Ha módosítunk minden elemet, melyre egy méretezési lánc
utal, maga a lánc is változik az elemekkel együtt.
- Ha csak az elemek némelyikét módosítjuk, a méretezési
vonal helyben marad, szöge nem változik, csak a kottavég
lezárás, a méretsegédvonalak és az értékek követik a
változást.
- Ha a méretezett elemeket sokszorosítjuk és a méretvonalaikat
is kijelöljünk, a sokszorosított kották az újonnan létrejött
elemekre is utalnak.
Megjegyzés: Méretezési egységek vagy pontok az eredeti
lánctól nem tolhatók vagy forgathatóak el, illetve arra nem
tükrözhetôk.
A fent említett mûveleteket a következô ábrák mutatják be.
Eltolás
A méretláncot eltolhatjuk, de az asszociatív méretezés csak a
méretsegédvonalak irányában tud elmozdulni, még ha a kurzort
nem is ennek megfelelôen vezetjük a Munkafelületen.
Az eredmény:

201
Forgatás
A már elkészült méretlánc irányának megváltoztatására
használhatjuk a Szerk/Forgasd parancsot. A méretpontok
ilyenkor is az elôbbiekben kijelölt referenciapontokra utalnak s
az értékek a méretezési vonal mentén ennek megfelelôen
változnak.
A már elkészült méretlánc irányának megváltoztatására ez a mód
az egyetlen megoldás.
50
25
2.
50 05
1.
05 35
3, 6.
A forgatás után a program minden referenciapontot

automatikusan újraméretez, és az eredeti kótázási sorrendet
megtartva az új irány mentén kivetít.
Tükrözés
A méretlánc a fal másik oldalára tükrözhetô, a mûveletre
ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a forgatásra.
Megjegyzés: Az értékek elhelyezkedésére mindig figyel a
program, így alulról vagy jobbról olvashatóak maradnak.
60 60
3.15 1.20 2.40
6.75

Az eredmény:
6.75
3.15 1.20 2.40
60 60
Lásd még...
Ezeket a módosításokat az 5. fejezetben részletezzük.
Méretezési elemek beillesztése
A már elkészült láncba tetszôleges számú új méretezési pontokat
helyezhet el a méretláncot kijelölve, majd az ALMA (Macintosh)
illetve a CTRL (Windows) billentyûk lenyomásával egyidôben
történô új referenciapontra kattintással. Az új pont bárhol
elhelyezkedhet a láncon belül vagy kívül is.
4.70
Az eredmény:
2.60 2.10
A már létezô méretezési egységek felosztódnak a szükséges

számúra.
2.00 1.20
Az eredmény:
2.00 1.20 1.50
A méretlánc a kívánt mértékben meghosszabbodik. Új pontok

elhelyezésére a méretezési egység közvetlen kijelölésével nincsen
mód, ehhez a láncot kell kiválasztani.
Megjegyzés: Egyszerre csak egy új pont helyezhetô el a
méretezési láncon, és ilyenkor nincs lehetôségünk az
átfedésben lévô elemek közül választani.

203
Méretlánc elemeinek törlése

Amennyiben a lánc közepén kijelölünk, majd törlünk egy
méretezési pontot, a mellette elhelyezkedô két méretszakasz
egybeolvad.
Töröld
2.00 1.20 1.50
Az erdmény:
2.00 2.70
Ha a törölt elem a lánc egyik szélsô pontja volt, az egész utolsó

egység eltûnik és a lánc megrövidül.
Töröld
2.00 2.70
Az eredmény:
2.70
Amennyiben egy középen elhelyezkedô egész méretezési

egységet törlünk, a lánc két részre szakad.
Töröld
2.00 1.20 1.50
Az eredmény:
2.00 1.50
Végül pedig egész láncot úgy szüntethetünk meg, hogy kijelöljük

az egész láncot, majd kitöröljük.
Méretezési láncok összefûzése
Különálló méretezési láncokat kiválasztásukkal és az összefûzésre
szánt láncra kattintással fûzhetünk össze az ALMA (Macintosh)
illetve a CTRL (Windows) billentyûk nyomva tartása mellett.

2.70
3.20
Az eredmény:
2.00 1.20 1.50
A második lánc kitörlôdik, referenciapontjai az elsô (a

kiválasztott) lánchoz kapcsolódnak, és ahhoz rendezôdnek.
Ezt a módot akár olyan méretláncoknál is használhatjuk, amelyek
nem párhuzamosak egymással.
7.72
1. 7.72 1.58
96
ALMA/CTRL - kattintás Az eredmény

Automatikus falvastagság méretezés
A már elkészült méretezési láncot kiválasztva és egy merôleges
fal referenciavonalára kattintva az ALMA (Macintosh) illetve a
CTRL (Windows) billentyûk nyomvatartásával a fal vastagságát
könnyedén elhelyezhetjük a láncban.
6.20
Az eredmény:
4.10 30 1.80
A méretsegédvonal hosszának kézi beállítása

Az egyedi és a változó méretsegédvonalhossz kézzel is
beállítható:
- Egy méretsegédvonalhoz,
- Méretsegédvonalhoz és méretezési egységhez,
- A láncon belüli összes méretsegédvonalhoz.

205
A kézzel történô beállításhoz válasszuk ki a méretezési egységet,

pontot vagy láncot, s mikor a Méretezés eszköz aktív, fogjuk
meg a kiválasztott rész referenciavonalát vagy kulcspontját, és a
szürke távolságjelzô vonalat húzzuk el a méretezési vonaltól.
Pont:
Kattintás
2.00 1.20 1.50
Az eredmény:
2.00 1.20 1.50
Egység:
Kattintás
2.00 1.20 1.50
Az eredmény:
2.00 1.20 1.50
Lánc:
Kattintás
2.00 1.20 1.50
Az eredmény:
2.00 1.20 1.50
A kívánt távolságban történô kattintással a kijelölt

méretsegédvonalak megrövidülnek, illetve megnyúlnak.
A változó méretsegédvonalak sohasem nyúlnak a méretezendô
elem referenciapontjain túlra.
A rövid vagy a méretsegédvonal nélküli méretezés hosszának
kézi beállításához elôször állítsuk vissza a méretezés módját a
Méretezés beállítás párbeszédablakban.

Sugárméretezés eszköz
Az Eszköztár alapértelmezés szerint megjelenítésekor minden
méretezési eszközt egy ikon jelenít meg. Ha az ikon éppen egy
másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson rá és húzza
odébb a kis nyílat az iko sarkában, hogy megláthassa a
Sugárméretezés eszközt, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/
Paletta formákat, és kattintson az Eszköztár kibôvített változatára.
A Sugárméretezési eszközzel íves elemek (Fal, Födém, Tetô,
Felületháló, Kitöltés, Kör, Ív) sugarának értékét is elhelyezheti az
Alaprajzon. A Sugárméretezés félautomatikus és teljességgel
kapcsolódó jellegû.
A Sugárméretezés eszköz sok tulajdonsága megegyezik a
Méretezés eszközével.
Sugárméretezések rajzolása
A sugárméretezéseknek két fô része van: a méretvonal és a
címke.
A méretvonal mindig sugárirányban áll, és a kezdeténél levô jel
mindig az íves elem felé mutat. Az íves elem bármely pontjára
való kattintással elkezdhet rajzolni egy méretvonalat a görbe
középpontja felé vagy az átellenes oldalon. Akárhol nem
helyezhet el sugárméretezést a terven, mivel annak mindig egy
íves elemre kell vonatkoznia.
A címke a méretvonal végéhez tartozik és a méretvonal
sugarának méretét mutatja. Iránya a Sugárméretezés
párbeszédablakban adható meg.
Megjegyzés: a méretezett elem törlésekor a hozá kapcsolódó
sugárméretek is törlôdnek.
Két Sugárméretezési szerkesztési módszer vagy típus áll
rendelkezésére akár az Infótáblán, akár az eszköz Beállítások
párbeszédablakában.
- Középponttal: Ha ezt a típust választja és a tervre helyez
egy sugárméretezést, az ív középpontja automatikusan
megjelölôdik egy kereszttel.
- Középpont nélkül: Ebben az esetben a középpont nem lesz
megjelölve.

207
Sugárméretezés beállítás
A Sugárméretezési eszköz beállításának párbeszédablaka hasonló
az egyenes Méretezési eszközéhez. Itt csak a különbségeket és a
további opciókat mutatjuk be.
Típus
Itt is kiválaszthatja a Sugárméretezés típusát, mint a
Vezérlôpulton.
Címke iránya
Három gomb teszi lehetôvé, hogy kiválassza a címke állását. Ez
lehet a méretezési vonallal párhuzamos, mindig vízszintes vagy
mindig függôleges.
Elôtag
Ez a mezô elôtag definiálását teszi lehetôvé, amely a sugár értéke
elôtt jelenik meg.
Sugárméretezési mesterfogások
Íves elemek középpontjának megjelölése
Sugárméretezés hozzárendelése egy íves elemhez lehetôvé teszi,
hogy megjelölje középpontját, amelyhez késôbb a kurzort
illesztheti.

Sugárméretezések elmozdítása
Sugárméretezést nem lehet attól az elemtôl elmozdítani, amihez
rendelte: csak az elem görbéje mentén mozdíthatja el.
Szintméretezés eszköz
Az Eszköztár alapértelmezés szerinti megjelenésekor az összes
méretezési eszközt egyetlen ikon jeleníti meg. Ha az ikon éppen
egy másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson és húzza az
apró nyilat az ikon aljára, hogy láthassa a Szintméretezés eszközt,
vagy válassza az Ablak/Úszó paletták/Paletta formákat és
kattintson az Eszköztár Bôvített változatára.
A Szintméretezés eszköz lehetôvé teszi, hogy az építészetre és a
környezettervezésre jellemzô pont szint homlokzatjeleket hozzon
létre. Ez az eszköz elsôsorban az ArchiCAD födémek és lapos
tetôk készítésekor kerül alkalmazásra a Födém eszköz használata
során. A Szintméretezés eszköz segítségével ezekre az elemekre
ráhelyezheti a állandó és automatikus homlokzat mintaadatait.
Szintkóták elhelyezése
A szintkóták elhelyezését a Szintméretezés eszköz
Eszköztárból való kiválasztásával kezdjük, ezután kattintsunk a
Munkafelület tetszôleges pontjára. Ekkor az aktív szint magassági
mérete a szabvány szintkótával együtt az alább jelölt módon
jelenik meg.

209
00
3,
+
Szintkóták elhelyezése födémen vagy tetôn

Amennyiben nem az aktív szintre, hanem valamely födémre vagy
tetôre szeretnénk szintkótákat elhelyezni:
1) Válasszunk ki egy födémet, amelynek magassági
elhelyezkedése különbözik az aktív szinttôl.
2) Kattintsunk a Szintméretezés eszközzel a szintkóta kívánt
helyére.
A kiválasztott födém magassági elhelyezkedésének értéke
megjelenik a szabványos szintkóta mellett, melyet még ha el is
húzunk a kijelölt födémtôl, akkor is asszociatív marad.
Asszociativitás
A szintméretezés asszociatív: ha megváltozatja a méretezett
szintek magasságát, ez automatikusan maga után vonja a
méretezési érték igazodását. A födémek esetében a
szintméretezés csak akkor asszociatív, ha a kijelölt födémekre
helyezte azokat.
Szintméretezés beállításai
Az ArchiCAD a szintméretezéshez számos beállítást tesz lehetôvé.

Ezek a beállítások meglehetôsen hasonlatosak az egyéb

méretezési eszközök beállításaihoz. Itt csak a különbségekrôl és a
speciális lehetôségekrôl esik szó.
Szintkóta forgatása
Az elhelyezett vagy elhelyezésre kerülô szintkóta a módosító
mezôbe beütött mértékkel elforgatható, a szöveg ilyenkor együtt
mozog a szimbólummal, megtartva az eredeti kapcsolatot.
Kóta típusa
Számos kóta közül választhatunk a beállítások
Szintméretezés szövegének keretezése
A Szintméretezés szövegének keretezése lehetôség
bekapcsolásával hangsúlyossá tehetjük a függôleges méretezés
értékeit. A keret automatikusan a szöveg méretéhez igazodik, így
külön nem állítható.
Szöveg Plusz Jel Opció
A Plusz Jel Opció plusz vagy mínuszjelet helyez minden
szintméretezési szöveg elé, hogy jelölje a terv zéró szintjéhez
viszonyított pozícióját.
A szintméretezés mesterfogásai
A szintméretezés szövege a szintkótától függetlenül, ahhoz
hasonló módon önállóan is módosítható, eltolható vagy
elforgatható. A szintkóták is önálló elemek, s így külön
módosíthatók a többi elemhez hasonlóan, azaz másolatukkal
vagy anélkül eltolhatók, elforgathatók vagy tükrözhetôk.
Amennyiben a szintméretezéseket a hozzájuk tartozó födémekkel
együtt sokszorosítjuk, az új magassági értékek a másolatokhoz
kapcsolódnak. Amennyiben csak önmagukban sokszorozzuk
ôket, az újonnan létrejövôk az eredeti födémmel (szinttel)
lesznek összekötve.
Magassági méretezés eszköz

Az Eszköztár alapbeállításának megjelenésekor minden
méretezési típusú eszközt egyetlen ikon jelenít meg. Ha az ikon
éppen egy másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson és
húzza az apró nyilat az ikon aljához, hogy láthassa a Magassági

211
méretezés eszközt, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/Paletta

Formákat és kattintson az Eszköztár kibôvített változatára.
A Magassági méretezés eszköz a magasságjeleket a Metszet/
Homlokzat ablakokban helyezi el. Az Alaprajzon is használható,
de van két fontos eltérés azoktól a jelektôl, amelyeket a
Szintméretezés eszköz helyez el:
- A Magassági méretezés eszközzel az Alaprajzon csak a terv
aktuális pontjának a terv/felhasználói origótól a terv Y
tengelye mentén mért távolságát tudjuk jelölni, amely nem
ugyanaz, mint a magassági méret a Z tengely mentén, melyet
a Szintméretezés eszköz helyez el.
- A Magassági méretezés eszköz értékei nem asszociatívok,
pusztán grafikai elemek.
Magassági méretezés geometriai módok

Két Geometria Módszer áll rendelkezésre a Magassági Méretezés
eszköznél, ezek az Infótáblán keresztül érhetôk el.
- Az Egyedi magassági méret geometriai mód segítségével
magasság méretezési jelek helyezhetôk el a tervben az
eszköz kiválasztásával, majd a kívánt helyre történô
kattintással. Ekkor az így meghatározott pontnaka
felhasználói origótól az Y tengely mentén mért aktuális
távolsága jelenik meg az adott helyen egy
magasságméretezési jel kíséretében.
- A Csoportos magassági méret geometriai mód az alább
bemutatott módon egy nem látható függôleges egyenes
mentén helyezi el a magasságméretezési jeleket.
Csoportos magassági méret elhelyezése:
1) Válasszuk a Csoportos mód ikont az Infótábláról.
2) Kattintsunk rá egyesével a méretezni kívánt homlokzati
elemek pontjaira.
3) Duplán kattintsunk a magassági méretezés utolsó pontjának
elhelyezéséhez.
4) A Kalapács érzékeny kurzorral kattintsunk arra a helyre, ahol
el szeretnénk helyezni a kótákat a függôleges egyenes
mentén.
Magasságméretezés beállítások
A Magasságméretezés beállítás párbeszédablak számos beállítási
lehetôséget biztosít a magasságméretezési jelek létrehozására és
beállítására.

A Magassági méretezés eszköz számos beállítása hasonlatos az

egyéb méretezési eszközökéhez. Itt csak a különbségeket és a
speciális beállításokat mutatjuk be.
Kótabeállítások
A kótabeállító mezôk lehetôvé teszik a megjelenô
magasságméretezési jel méretének beállítását. Ezek az értékek
vonatkozhatnak már meglévô magasságméretezési jelekre vagy
lehetnek a jövôben létrehozandók alapértelmezése.
A kóta típusa
A kiválasztó panelrôl számos kótatípus közül választhatjuk ki a
nekünk tetszôt.
Meghatározhatja a jelek formáját, valamint azt, hogy a méretezési
vonal alá vagy fölé kerüljenek.
Egy további gombsor lehetôvé teszi, hogy Ön váltson a tömör
vagy a körvonalas jelek között.
Magassági méretezés plusz jellel
Itt dönthetjük el, hogy a magassági méret jele mellett megjelenô
érték elôtt szerepeljen-e plusz illetve mínusz jel, az Y tengely 0
pontjához képesti irányt jelezve.
A magassági méretezés mesterfogásai

Számos mesterfogásra van lehetôség a magasságméretezési jelek
tervben történô elhelyezésénél, kialakításánál és módosításánál az
ArchiCAD-ben.
Magassági méretezés módosítása
A Magassági méretezés jelei önálló elemek, melyek egyenként
módosíthatók. A többi ismert elemhez hasonlóan eltolhatók,

213
tükrözhetôk, forgathatók, másolatukkal vagy anélkül. Miután

ezek a jelek nem asszociatívok, a szövegek értékei a mozgatás
során nem változnak.
A méretsegédvonal végpontjait úgy lehet kiterjeszteni vagy
lerövidíteni, hogy a Magassági méretezés eszközzel elhúz az elem
azon pontjától, ahol a jel találkozik a méretsegédvonallal.
Megjegyzés: Bár a magassági méretezés jelei elforgathatók,
az érték és a jel megtartja vízszintes helyzetét, azaz a forgatás
csak a jel elhelyezkedését változtatja meg. A szöveg
kulcspontjánál fogva elmozdítható a jeltôl.
Magasság méretezési jelek elhelyezése
A legegyszerûbb mód a magasság méretezési jelek elhelyezésére
a következô:
1) Határozza meg a kívánt nézetet az alaprajzon a Metszet/
Homlokzat eszköz segítségével.
2) Nyissa meg az ehhez tartozó Metszet/Homlokzat ablakot az
Ablak menübôl.
3) Helyezze el a kívánt magasság méretezési jeleket ebben az
ablakban.
Lásd még...
A Metszet/Homlokzat eszközt alább ebben a fejezetben.
Létezik két másik mód is a 3D-s nézetbôl létrehozott,
szerkeszthetô 2D-s másolatok létrehozására, melyek nemcsak
magassági méretezéssel, hanem más 2D-s mûszaki elemekkel is
gazdagíthatók. A Mentsd 2D-s elemként paranccsal, valamint a
Szerk/Másold és Toldd be parancsokkal hozhatók létre ezek a
nézetek.
Mentsd új néven
Ha egy Magassági méretezés elemet szeretne helyezni egy 3D-s
Ablakban létrehozott 2D-s elem homlokzati képre a Mentsd mint
használatával, a következô lépéseket tegye meg:
1) Hozzon létre egy 3D-s vetítést a Drótvázas vagy
Takartvonalas módban. A vetítés bármilyen típusú lehet,
beleértve a Perspektívát és az Axonometriát is. A legjobb
eredmény eléréséért merôleges vetítés ajánlott, mint például
az Oldalnézet a négy fô égtáj valamelyike felôl (égtáji irány/
azimut: Észak/90 , Kelet/0 , Dél/270 vagy Nyugat/180 ).
2) Mentsük a 3D-s ablakot ArchiCAD 2D-s dokumentumként.

3) Zárjuk be a jelenlegi tervet, és nyissuk ki az újat, ekkor a 0

szint automatikusan a terv 0 szintjére áll, tehát a magassági
méretezés elhelyezésekor rögtön a helyes adatokat kapjuk.
4) Kapcsoljuk be a Magassági méretezés eszközt, és valamelyik
geometriai mód használatával kattintással helyezzük el a
kívánt magasságméretezési jeleket.
Ez a mód akkor hasznos, ha külön tervben szeretnénk kezelni a
metszetet vagy a homlokzatot.
Másold és Toldd be
A Szerk/Másold és Toldd be parancsokkal a következô
lépésekben hozhatunk létre méretezhetô homlokzatokat és
metszeteket az alaprajzon:
1) Aktiválja a Területkijelölô eszközt és az Infótábláról válassza
a legutolsó geometriai módszert. Rajzoljon egy 2D-s
területkijelölô háromszöget a 3D-s ablaknak arra a részére,
emelyet másolni szeretne.
2) Válassza a Szerk/Másold parancsot, hogy a 2D-s elemek a
Tûtáblára/Vágólapra kerüljenek.
3) Kattintson az Alaprajzra majd válassza a Szerk/Toldd be
parancsot, így helyezve el a kimásolt elemeket.
Ebben az esetben a homlokzatot vagy a metszetet valahol a
munkalapon kell elhelyeznie. Ahhoz, hogy a magasság méretezés
elhelyezésekor helyes értékeket kapjon, mozgassa a felhasználói
origót a terv 0 pontjára.
Ezt a módszert akkor érdemes használni, ha valamilyen okból az
Alaprajzot és a Metszetetet/Homlokzatot egy terven szeretnénk
elhelyezni.
Szögméretezés eszköz
Az Eszköztár beállításának megjelenésekor minden méretezési
eszközt egyetlen ikon jelenít meg. Ha az ikon éppen egy másik
eszközt jelöl, kattintson és húzza az apró nyilat az ikon aljához,
hogy megláthassa a Szögméretezés eszközt, vagy válassza az
Ablak/Úszó Paltták/Paletta Formákat és kattintson az Eszköztár
kibôvített változatára.
A Szögméretezés eszköz lehetôvé teszi egyenesek és/vagy
egyenes elemek élpárjai között szögméretezések elhelyezését.
Úgy, mint az egyenes és sugárméretezés esetén, a szögméretezés

215
is félautomatikus és teljesen asszociatív. Számos mértékegység és

szabvány áll rendelkezésre a szögméretezéshez.
Szögméretezés rajzolása
Pontosan négy referenciapontot kell meghatároznia ahhoz, hogy
megjelenjen egy szögméretezés az alaprajzon.
Ezek a pontok a következô módokon adhatók meg:
- Ha rákattint bármely létezô vonalra vagy szegélyre (fal,
födém, tetô, felületháló, kitöltés). Ez rögtön két
referenciapontot helyez arra a vonalra vagy szegélyre,
amelyre rákattintott.
- Már meglévô elemek kulcspontjaira való kattintással.
- A tervrajz bármely pontjára való kattintással (ez esetben a
szögméretezés nem lesz asszociatív).
- Egy már meglévô élre való kattintás rögtön négy pontot
eredményez.
Az Ön által megadott négy pont két végtelen vonalat határoz
majd meg, és az ArchiCAD ezeket fogja felhasználni a szög
kiszámításához. Attól függôen, hogy melyik geometriai módszert
választotta ki az Infótáblán vagy a Beállítások
párbeszédablakban, illetve, hogy hova kattint a Kalapács kurzor
megjelenése után, a szög értékének mérése és elhelyezése eltérô
lesz .
A két végtelen vonal a teret négy negyedre osztja. Az ArchiCAD a
szögméretezést abba a negyedbe fogja elhelyezni, amelyre kattint
a Kalapács kurzor megjelenése után. A szögméretezés íve
keresztül fog haladni a kattintás pontján.
A szögméretezési érték automatikusan a méretezési ív
középpontja mellé kerül. A méretezési érték kulcspontjánál fogva
késôbb egy másik helyre húzható.
Geometriai módok
Két geometriai mód közül választhat, a Szögméretezési beállítás
párbeszédablakból vagy az Infótáblán: a elsôdleges szög vagy
kiegészítô szögek.
- Ha az Elsôdleges szög geometriai módban helyez el egy
szögméretezést, akkor a program csak azt a negyedet
méretezi, amelyet a Kalapács kurzorral kijelölt.
A következô példák, amelyek esetében egy általános
négyszögnek ugyanazt a két élét méreteztük, mutatják a
különbözô variációkat.

141.57
°
38.43°
38.43°
141 57
- Ha a Kiegészítô szög geometriai móddal helyez el

ívméretezést, akkor az ArchiCAD a kijelölt negyeddel együtt
a szomszédos két negyed szögét is ki fogja számolni.Az
íveken elhelyezkedô kalapácsok azokat a pontokat jelzik,
amelyekre ráklikkelve ugyanazt a megoldást kapnánk
eredményül.
218.43°
321.57°
321.57°
218.43°
Megjegyzés: 180 fokos méretezést nem tud elhelyezni.

Ehhez használja az Ív eszközt a Dupla nyíl móddal és az
értéket szövegként írja rá a félkörre.
Szögméretezés beállítás
Ugyanazok a beállítások állnak rendelkezésre itt, mint a

Méretezés és Sugárméretezés eszközben a számok stílusát,
tollszínét és a méretvonalak típusát tekintve. Ezenkívül
meghatározhatja még, hogy a méretezés elsôdleges vagy
kiegészítô szögre vonatkozzon.

217
Számok elhelyezése
Az elsô kapcsoló a számértéket mindig a méretezési íven kívül,
míg az utolsó azon belül helyezi el.
Szám iránya
Ha az elsô kapcsolót állítja be, a szögméretezési érték mindig
vízszintes lesz. A második kapcsolót beállítva a szögméretezési
érték mindig sugárirányú, míg a harmadik kapcsoló beállítása
esetén az ív érintôjével lesz párhuzamos.

Szöveg eszköz
E kifinomult eszközzel többsoros szöveget írhat, különféle
betûcsaládokat és stílusokat, valamint tetszôleges irányú
sorkizárást használhat.
Megjegyzés: Az Eszköztár alapformájában a Szöveg és a
Címke eszközt egyazon ikonba tömörítettük. Ha nem látja a
Szöveg eszközt, menjen a Címke eszközhöz, kattintson rá és
tartsa lenyomva az egér gombjátm amíg a paletta megjelenik,
majd arról válassza ki a Szöveg eszköz ikonját, vagy válassza
az Ablak/Úszó Paletták/Paletta formákat és válassza az
Eszköztár Bôvített változatát.
Szövegblokkok elhelyezése
Az ArchiCAD két típusú feliratot használ: tördelt és nem tördelt
feliratot.
Tördelt felirat létrehozása
click
Szövegek elhelyezéséhez a Szöveg eszközzel elôször egy
gumivonal négyszöget kell rajzolnunk, egyik átlójának
végpontjaira kattintva a munkafelületen. Ekkor az így megadott
click
téglalap a szövegblokkban elfoglalt helyén villogó kurzorral
együtt jelenik meg a képernyôn.
A szöveg beírása során a megadott téglalap szélére érve a kurzor
automatikusan új sorba lép. A RETURN billentyû leütésével is
bármikor új sorba léphetünk. Az írás végeztével nyomjuk le a
OK/Jó gombotvagy az ENTER billentyût, az írás megszakításához
a Mégsem gombot a Vezérlôpulton.
Nem tördelt felirat alkotása
Nem tördelt feliratok különösen akkor hasznosak, ha nem tudja
biztosan elôre, hogy milyen hosszúak lesznek a felirat sorai.
Nem tördelt feliratot dupla-kattintással tud létrehozni, ha a
Szöveg eszköz aktív. A gépelést azonnal elkezdheti. Annyi
karaktert gépelhet egy sorba, ahányat kíván.
A Sorvég billentyû leütése automatikusan új sor kezdését jelenti.
A felirat szélességét a felirat leghosszabb sorának szélessége adja
meg.

219
Szöveg beállítás
Ez a párbeszédablak átfogó beállítási lehetôséget nyújt a szöveg
helyzetének és külalakjának meghatározására.
Betûtípus, stílus és méret

Ezek a paraméterek nyújtanak segítséget a betûtípus, a stílus és a
szöveg méretének kiválasztásában vagy megadásában.
A stílus és méret beállításai vonatkozhatnak a kiválasztott
szövegelemekre, de megadhatóak a késôbbiekben írandók
alapértelmezéseként is. A dôlt TrueType betûtípusokat vektoriális
betûvé alakításkor 75°-os dôléssel ferdíti a program.
A szöveg méretét abszolút értékben határoztuk meg, így a
képernyôn megjelenô mérete változni fog, amikor Ön léptéket
vált az Lehetôség/Alaprajzi lépték beállításának kiválasztásával.
Ezt a következô ábrák illusztrálják.
Lásd még...
Ha további információt szeretne a léptékhelyes és a rögzített
méretû elemekrôl, nézze meg az 2. Fejezetet, valamint a
nyomtatással és a rajzolással kapcsolatos parancsok leírását az 5.
Fejezetben (Irat Menü).

A szöveg iránya
A szöveg vezetésének szögét a párbeszédablakban erre
létrehozott módosító mezô határozza meg. Ettôl független a
dôlésszöget állító mezô, amely csak a rajzgép betûtípusainak
használatakor jelenik meg.
Elforgatás vagy tükrözés után a feliratok mindig alulról vagy

jobbról lesznek olvashatók.
Sorköz
A sortávolságot függôvé tehetjük a betûmérettôl vagy
meghatározhatjuk egy érték beírásával.
Sorkizárás és horgonypont
Ezekkel az állítási lehetôségekkel szövegmezôink elrendezését
tudjuk meghatározni. Kattintsunk a jobbra, balra vagy középre
zárás gombok valamelyikére, majd a munkafelület azon pontjára,
ahol a szöveget el szeretnénk helyezni.
A horgonypont a szövegelemek módosításakor nyújt segítséget, a
betûméret vagy más jellemzô megváltoztatásakor, ugyanis
helyben marad, és a szöveg helyzetét a környezô elemekhez
képest rögzíti.

221
Szöveg megjelenítési lehetôségek

A szövegblokkok sarkai megjeleníthetôk, így könnyebb
megtalálni és módosítani ôket, miközben továbbra is olvashatóak
maradnak. A másik lehetôség, hogy egységes szürke mezôvel
(Folt) helyettesítjük a szöveget, így felgyorsítva a terv
megjelenítését. A Folt sarkokkal lehetôség ugyanígy mûködik és a
szöveg sarkain megjelennek a sarkok is.
A fenti beállítások a Lehetôség/Megjelenítés menüben érhetôk
el.
Megjegyzés: A szöveg foltként jelenik meg a nagyítás vagy a
lépték olyan értéke mellett is, amikor az egyes betûk mérete
már túl kicsi ahhoz, hogy a szöveg megjelenjen a képernyôn.
A szövegblokkok szerkesztésekor a foltokat ideiglenesen
kinagyítja a program.
Szöveg mesterfogások
Nagyszámú mesterfogás segít a szövegmezôk kiválasztásában,
módosításában és megváltoztatásában.
Szövegblokkok kiválasztása
Az elkészült szövegblokkot a sarok- vagy középpontjára kattintva
választhatjuk ki, mire fogópontok jelennek meg a szöveg körül.
Nappali - parketta
32.50 m2
tapétázott fal
A szövegblokkot kiválasztás után újra beállíthatjuk vagy

áthelyezhetjük ugyanúgy, ahogy a program más elemeit. Ha
magát a szöveget jelöljük ki, módosíthatjuk ill. kiegészíthetjük
azt.
Tipp: Miután a szövegblokkok sarkait a középponttal együtt
elég nehéz megtalálni (hacsak nem tettük azt láthatóvá a
Lehetôség/Megjelenítés menüben), a legegyszerûbb
kiválasztási lehetôség a Nyíl eszközzel húzott az elsô
karakterek köré kijelölô téglalap.
Szövegblokkok átalakítása
A Szerk/Nyújtsd parancs segítségével a kulcspontjánál
megragadva átalakíthatjuk a már megírt és kiválasztott
szövegblokk formáját. A szövegblokk gumivonalként nyúlik,

miközben a benne megjelenô szöveg az új formának megfelelôen

újraszerkesztôdik, ahogy azt a következô példák is mutatják.
szoba
2 PadlószŒnyeg
szoba
2 PadlószŒnyeg
yeg
A szöveg módosítása a szövegblokkban

A legegyszerûbben úgy tudjuk a szöveg módosítását elkezdeni,
hogy bekapcsoljuk a Szöveg eszközt, majd kiadjuk a Szerk/
Válaszd ki a szövegeket parancsot, és a módosítani kívánt
szövegblokkra kattintunk. Így nem kell a nehezen megtalálható
kulcspontokat keresgélni.
A szöveg tartalmának megváltoztatásához elôször jelöljük ki a
szövegblokkot.
1) Az aktív Szöveg eszközzel kattintsunk a kiválasztott
szövegblokkra, mire a módosítandó szöveg szürke keretben
jelenik meg. Elforgatott szövegek a módosításhoz vízszintesre
állnak.
2) A keretben mozogva másolhatunk, kivághatunk és
betolhatunk szövegrészeket.
3) Ha befejeztük a blokk módosítását, kattintsunk a
következôre.
4) Amikor befejezte a szöveg módosítását, kattintson bárhol a
munkalapra vagy kattintson rá a Vezérlôpult OK/Jó gombjára.
Megjegyzés: A Mégsem gomb lenyomásával megszakítjuk a
módosítás menetét, de a szövegblokk kijelölve marad.

223
Feliratokon belül történô szöveg szerkesztésekor valamennyi

képernyô funkció igénybe vehetô.
Címke eszköz
A címkék szerkezeti elemekhez rendelhetô olyan szövegblokkok,
melyek segítenek a terv egyes elemeinek azonosításában.
Bekeretezhetôek, nyílvég és sorvezetô szög választható hozzájuk,
és a rendelkezésünkre álló lehetôségekbôl a kiválasztott
elemekhez az ID-t vagy a belsô ID-t tartalmazó, esetleg egyedi
címkéket, vagy a szerkezeti elemek adott csoportjához
automatikus címkézést is rendelhetünk.
Megjegyzés: az Eszköztár alapformájánál a Szöveg eszközt
és a Címke eszközt egy ikonba tömörítettük. Ha nem látja a
címke eszközt, menjen a Szöveg eszközhöz, kattintson rá,
tartsa az apró nyilat az ikon bal alsó sarkánál és ugrassa ki a
Címke eszköz ikonját, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/
Paletta Formákat és válassza az Eszköztár kibôvített
változatát.
Címkék elhelyezése
Kétfajta címkézés létezik az ArchiCAD-ben:
- Az egyedi címkéket külön rajzoljuk az Alaprajzra, és így nem
kapcsolódnak a szerkezeti elemekhez.
- Az elemekhez kapcsolt Automata Címkéket az Eszközök/
Címkék almenü segítségével hozhatja létre. Ott vagy minden
újonnan létrehozott elem automatikus címkézését választja az
Automatikus címkézés párbeszédablak kiválasztott
osztályiból, vagy úgy dönthet, hogy csak a kiválasztott
elemekhez rendelôdjék címke. Az Automatikus címkék
megjelenhetnek az Anyaglistán azokkal az elemekkel együtt,
amelyekhez kapcsolódnak. Lásd még az Listák/Lista beállítás
parancsát is az 5.Fejezetben.
Megjegyzés: Az automatikus címkézés elemekhez
kapcsolódik, az elem törlésekor a címke is törlôdik, a címke
törlése az elemre azonban nincs hatással.
Az automatikus címkézés az elemtôl teljesen függetlenül akár
másik fóliára is elhelyezhetô. Ha azonban az elem rejtett fólián
van, a címke sem lesz látható még akkor sem, ha az ô fóliája
látható.

Automatikus címkézés
Ha az Automatikus címkézést választja az Eszközök/Címkék
menübôl, bármely újonnan létrehozott elem a kiválasztott
osztályokból saját ID vagy belsô ID címkéjével együtt jelenik
majd meg aszerint, hogy milyen beállításokat határoz meg az
Automatikus címkézés párbeszédablakban.
A Lehetôség/Címkék/Címkézd a kijelölteket parancs

kiválasztásával a kijelölt elemek láthatók el címkével az
Automatikus címkézés párbeszédblakban megadott
beállításoknak megfelelôen.
Lásd még...
Az Automatikus címkézés párbeszédablak leírását megtalálhatja a
Címkék parancsnál (Eszköz Menü) az 5. fejezetben.
Egyedi címkék
Egyedi címke készítésekor:
1) Kattintsunk a címke nyílvégének megfelelô helyre az
Alaprajzon.
2) Húzzunk egy gumivonalat a kezdôponttól ahhoz a ponthoz,
ahol a címke szárának az elsô részét be akarjuk fejezni.
3) Húzzunk egy újabb vonalat a Címke beállítások
párbeszédablakban megadott irányban, és kattintsunk oda,
ahol a címke szárának második részét be akarjuk fejezni, ez
automatikusan megnyitja a címke szövegmezôjét.
4) Írjuk be a kívánt címke szövegét (max. 25 karakter) a
szövegmezôbe, és nyomjuk le az ENTER billentyût vagy
kattintsunk az OK/Jó gombra a Vezérlôpulton. Az
alapbeállítás szerinti címke megjelenik a munkafelületen.

225
Címke beállítás
A Címke beállítás párbeszédablakban adhatók meg a címke
elhelyezkedését, szövegét és a szöveg jellemzôit meghatározó
adatok.
Itt csak a Címkékre jellemzô különleges beállításokat tárgyaljuk.

Keretezés
A betûbeállítások mellett címkéihez kereteket is rendelhet
egyszerûen úgy, hogy átkapcsol az alsó kapcsolóra (keretezett
szövegszimbólummal). A keret mérete automatikusan illeszkedik
a szöveghez, és külön nem szerkeszthetô. Az alaprajzon a
feliratok átlátszóként jelennek meg, függetlenül attól, hogy
keretezettek-e vagy sem.
Tollak
A címke szövegéhez, a nyílhoz és a mutató vonalhoz különbözô
tollakat határozhat meg.
Kótavég lezárás mérete
Ebben a mezôben beállíthatja a jel méretét pontokban
(angolszász mértékegységben) vagy milliméterben (metrikus
mértékegységben).
Szövegirányultság
Ez a mezô lehetôvé teszi, hogy a mutatóvonal második része és a
címke felirata számára egyedi szöget állítson be.

Címke típusa
Ha egy automata címkét kiválasztva megnyitja a
párbeszédablakot, az annak alján elhelyezkedô gombok
segítségével választhat címketípust az automata címkékhez.
- Az Egyedi beállítás a mezôbe beírt maximum 25 karakter
elhelyezését teszi lehetôvé.
- Az ID beállítás az elem azonosító számát helyezi el a címke
szövegében.
- A Belsô ID beállítás az elem különleges, belsô ID számát
helyezi el a címke szövegében, melyet a program a terv
létének végéig megôriz.
Az automatikus címke helyzete
Négy helyzet állítható be az Automatikus címkékhez:
- Párhuzamos módban a címke az elemmel párhuzamosan
jelenik meg.
- Függôleges módban a címke függôlegesen helyezkedik el, a

szöveg alulról felfelé olvasható.
- A Vízszintes mód a címkéket mindig vízszintesen helyezi el.

227
- Az Egyedi módszer az Automatikus címkéket abban a

szögben helyezi el, amelyet Ön a Szövegirányultság mezôben
meghatároz.
A címke szövege
Itt állíthatók be mind az Automatikus címkézés, mind az Egyedi
címkézés szövegei.
- Az Automatikus címkézés során megjelenô szöveg lehet az
elem ID vagy belsô ID száma. Ennek a szövegnek a
módosítása az alább bemutatott címketípus panelt azonnal
átváltja Egyedi címkézésre.
- Az Egyedi címkéknek csak egyedi szövegük lehet, ezeket
tetszés szerint módosíthatjuk.
Címke mesterfogások
A kiválasztott címke szárának hossza és iránya, valamint a szöveg
fogópontjainak távolsága a kulcspontok odébb húzásával
változtatható.
A címke a három kulcspont bármelyikén megfogható (nyíl, szár
törése, szárvég), és a Szerk menü parancsaival tetszés szerint
alakítható.
Megjegyzés: A címke szöveg eltolásához az aktív Címke
eszköz mellett a címkét elôször ki kell választanunk.
Helyiség eszköz
A Helyiség eszköz segítségével helyiségként kezelt téregységek
adhatók meg a tervrajzon. Helyiségek rendelhetôk szobákhoz,
szobák csoportjaihoz vagy akár a terv egy nagyobb részéhez.
A helyiségek az alaprajzon kitöltésként és a helyiségkitöltésekhez
csatolt helyiségpecsétként jelennek meg. A helyiségkitöltés
kijelöli a helyiség alaprajzi területét a terven, míg a

helyiségpecsét a helyiséggel kapcsolatos szöveges információt

tartalmazza, úgy mint név, kód, terület és más lehetséges
paraméterek, mint például a padlószerkezet anyaga, a fal anyaga,
a fal felülete (nyílásaival vagy azok nélkül) stb.
Az ArchiCAD helyiségpecsétjei könyvtári elemek. Az elôre
meghatározott helyiségpecsétek az ArchiCAD könyvtárban
vannak, azonban számos tekintetben különbözik a viselkedésük
a más típusú könyvtári elemekétôl, mint a tárgy, ajtó, ablak,
mivel a helyiségpecsétek kizárólag 2D-s elemek. A pecsétek
rendelkeznek 2D-s szimbólummal, 2D-s GDL leírással és
Jellemzôk leírással.
A helyiségpecsétek intelligens paraméteres könyvtári elemek,
melyeknek kinézete, tartalma és viselkedése igazodhat a helyi
építészeti gyakorlathoz.
Az ArchiCAD-ben a helyiségek kategóriák szerint vannak

csoportosítva. A helyiség kategóriák a hasonló használatú vagy
rendeltetésû helyiségeket csoportosítják, mint pl. közös terek,
laboratóriumok, irodahelységek stb. A helyiség kategóriák közül
néhány az ArchiCAD-ben elôre meghatározott, de kívánság
szerint lehetôség van saját kategóriák megadására a Lehetôség
menüben, a Helyiség kategóriák... parancsot használva.
A különbözô kategóriájú helyiségek különbözô színekkel
jelölhetôk és hozzájuk különbözô helyiségpecsét könyvtári elem
rendelhetô.
A helyiségekben tárolt információnak köszönhetôen az ArchiCAD
tereinek nyilvántartása könnyen elkészíthetô a Listák menü
Készíts helyiséglistát parancsát használva. A helyiséglista
megjelenít számos egyéb értékes információt, amely a helyiség
jellemzôk számításának eredménye.
Lásd még...
Helyiség kategóriákat (Lehetôség menü) és a Listák menü elemeit
az 5. fejezetben.

229
Helyiség megadási módok

Kétféle helyiség megadási mód létezik: vagy a sarokpontjai
segítségével rajzolja meg a helyiség körvonalait, vagy az
ArchiCAD-re hagyja, amely automatikusan felismeri a fallal
körülvett helyiség határait.
Amint a helyiségkitöltést meghatározta, a helyiségpecsét
automatikusan megjelenik az alaprajzon.
A Sokszögvonal mód olyankor a legjobb választás, amikor
helyisége széleit nem határolják egyértelmûen falak, vagy
olyankor, amikor a helyiség több, fallal elválasztott szobából áll
össze. E mód segítségével egyszerûen egy sokszöget rajzolhat
(ahogyan ezt bármely más poligon esetében tenné) úgy, hogy
rákattint a helyiség minden sarkára. Kötött irányok állnak
rendelkezésére a helyiség meghatározásakor. A sokszög rajzolását
vagy úgy fejezheti be, hogy újra rákattint a kezdôpontra, vagy
úgy, hogy duplán rákattint az utolsó pontra, vagy pedig úgy,
hogy rákattint a Vezérlôpult OK/Jó gombjára: ebben az esetben
körvonal magától bezáródik.
Mindkét Automatikus helyiségfelismerési mód azon a tényen
alapul, hogy a legtöbb helyiséget falak határolják, és rajtuk az
egyedüli nyílások ajtók és ablakok. Kattintson a kurzorral egy
falakkal teljesen körbezárt terület belsejére és az ArchiCAD
automatikusan felismeri majd, hogy az egy helyiség, és helyiség
kitöltéssel és helyiség pecséttel látja el.
A két opcionális mód vezérli ezt a felismerést. Ha az Automatikus
Helységfelismerés elsô ikonját választja, az ArchiCAD a helyiség
területét a fal belsô szélei alapján határozza meg.
Ha a másik mód ikonjára kattint rá, az ArchiCAD a falak
referenciavonalait veszi figyelembe a helyiség határainak
meghatározásakor. Még ha belsô referenciavonalas falakat
tervezett is, a helyiség kitöltése nem fedi a falak szimbólumait,
amíg Ön az Eszközök menüben a Hozd elôre parancsot ki nem
adja.
Ha a helyiségben olyan nyílások vannak, amelyek nem ajtók és
ablakok, az ArchiCAD folytatni fogja a határok keresését a
helyiségként definiálni kívánt téregységen kívül. Ez esetben
elôfordulhat, hogy nem a várt eredményt kap (jobboldali ábra
lent). Ekkor a Sokszög mód használata javasolt.

Egyedülálló helyiségek, azaz más helyiségekkel nem határos

helyiségek esetében az automatikus felismerés még akkor is a
kívánt eredményt adhat, ha a helyiség nyitott. Az ArchiCAD
keresni fogja a helyiséget lezáró falakat, s ha ilyet nem talál,
automatikusan lezárja a helyiséget.
Helyiség beállítás
A Helyiségek a Könyvtár részei, és beállításuk párbeszédablaka
nagyon hasonlít a Tárgy vagy Ajtó/Ablak beállításának
párbeszédablakaihoz.
Kategóriák és Pecsét bemutató

A Bemutató területen látható a helyiség pecsét. A
helyiségpecsétek helyiség kategóriákhoz rendelôdnek, ami azt
jelenti, hogy ha a Paramétereknél megváltoztatja a kategóriát, a
megjelenített bemutatót felváltja az új.
A Bemutató terület melleti kiugró menübôl választhatja ki a

helyiség kategóriákat. Az azonos funkciójú helyiségek egy
kategóriába tartoznak, mint pl. mosdó, konyha, lakóterület stb. A

231
helyiségkategóriák megadása a névvel, kóddal, színnel, a

helyiségpecséttel és a paraméterek egy bizonyos készletével
történik. Az ArchiCAD-ben léteznek elôre megadott helyiség
kategóriák, de létrehozhat újakat a Lehetôség menü
Helyiségkategóriák párbeszédablakán keresztül.
Helyiségn év és Helyiség szám

Ezek a szövegmezôk lehetôvé teszik, hogy megszámozza a
helyiségeket az alaprajzon. Minden egyes helyiségre egyenként
meg kell adni a helyiségnevet, a helyiségszám minden egyes új
helyiség rajzolásával eggyel nô.
A helyiség megadása és a helyiségpecsét alaprajzon való
elhelyezése után a program egyéb geometriai információkat
(helyiségterület, helyiségkörvonal, lyukak körvonala, körvonal
falakkal, fallal határolt terület stb.) automatikusan kiszámol.
Helyiségpecsét szövegméret és szín
A helyiségpecsét szövegméretét abszolút értékben is
meghatározhatja, így annak képernyôn megjelenô mérete
megváltozik, amikor Ön megváltoztatja a léptéket. Ha további
információt szeretne a rögzített és a léptékhelyes elemekrôl, azt
megtalálja a 2. fejezetben.
A helyiség kívánt színét a tollszám számmezôben állíthatja be,
vagy használhatja az elôre meghatározott pecsétszíneket, ha
kiválasztja az alsó Helyiség pecsét színei kijelölô négyzetet.
Helyiségmagasság, elhelyezkedés és padlószerkezet

vastagság
A helyiségeket a tényleges szint feletti tér teljes térfogata
határozza meg. Elôfordulhat azonban, hogy Ön az egész
helyiségb padlószerkezetének térfogatát szeretné ebbôl kihagyni.
Ekkor gépelje be a padlószerkezet vastagságát a megfelelô
mezôbe és ez lecsökkenti a szoba magasságát.
Paraméterek
A helyiségpecsét egyéb paramétereivel együtt beállíthatja a
helyiségpecsét 2D-s megjelenítését és tartalmát éppúgy, mint a
helyiséglista megjelenítését és tartalmát. A 2D-s GDL-ben
korlátlan számú helyiségpecsét írható le és ennek megfelelôen a
Paraméterlista tartalma helyiségpecsétrôl helyiségpecsétre
változhat. Ezek a paraméterek hatással vannak a helyiségpecsét
megjelenésére és tartalmára.

Mért terület
A kiválasztott helyiségek esetében ezen a táblán jelenik meg az
utoljára kiválasztott helyiség területe. Ha egy helyiség
alapbeállítását végzi el, ez a mezô fakó.
Helyiség mesterfogások
A 3. fejezetben a Sokszögek szerkesztése címû részben leírt
eljárások legtöbbjét alkalmazhatja helyiségekre is.
A legfontosabb kivételek a következôk:
- A helyiségen belüli lyukak nyújthatók a Területkijelölô
eszközzel, de a helyiségektôl függetlenül nem jelölhetôk ki
és nem törölhetôk.
- A helyiségek nem méretezhetôek, mivel már tartalmaznak
méretezési adatokat.
Lásd még...
A Frissítsd a helyiségeket parancsot az 5. fejezet Eszköz menü
szekciójában.

233
Kitöltés eszköz
A Kitöltés eszköz lehetôvé teszi, hogy egy sor elôre elkészített
vagy egyénileg kialakított kitöltési minta segítségével különbözô
felületeket jelöljön meg, amelyek megjelennek az alaprajzon és a
2D-s megjelenítéseken. A Kitöltés eszköz különösen hasznos
metszeti rajzok és részletrajzok elkészítése során.
A Kitöltés eszköz hasznosításának jó példája a padlóburkolatok
különbözô anyagainak grafikai eszközökkel való gazdagítása
vagy a homlokzatok finomítása.
A Kitöltés eszköz alkalmas az alaprajzi sokszögek területének
számítására is, ekkor egy asszociatív szöveget is a területhez
rendel, amelynek értéke követi a terület változását.
A Kitöltéseket a kapcsolt Jellemzô leírásokkal és az
alkotóelemekkel együtt az Anyaglista is felsorolja, amelyet
köthetünk adott tollszínhez, a kitöltésmintához vagy mind a
kettôhöz.
Kitöltés geometriai módok

A Kitöltések megrajzolása hasonlít a födémek és tetôk
készítéséhez, ennek megfelelôen háromféle geometriai mód áll
rendelkezésünkre, amelyeket az alábbiakban részletezünk.
Vonzákör és az egyéb szerkesztési segédletek állnak
rendelkezésére, hogy mintáját illeszthesse a már létezô
struktúrákhoz.
A Sokszög kitöltés geometriai mód használatakor a kontúrt
rajzoljuk meg az egérrel.
1) Gyôzôdjünk meg arról, hogy a Kitöltés eszköz van-e
kiválasztva.
2) Válassza a Sokszög geometriai módot az Infótábláról.
3) Határozzuk meg a kitöltés határoló sokszögét a sarokpontok
egymás utáni lekattintásával.
A Téglalap kitöltés geometriai mód használatakor a
szerkesztôhálóval párhuzamos téglalap kitöltést helyezhetünk el.
kiválasztva.
2) Válassza a Téglalap geometriai módot az Infótábláról
3) Határozzuk meg a kitöltés téglalapját egyik átlójának két
végpontját lekattintva a munkafelületen.

Az Elforgatott téglalap geometriai mód használatakor a

megrajzolt referenciavonallal párhuzamos téglalap kitöltést
helyezhetünk el.
kiválasztva.
2) Válassza az Elforgatott Téglalap geometriai módot az
Infótábláról
3) Határozzuk meg a kitöltés elforgatási vektorát az alap
referenciavonal megrajzolásával.
4) Adjuk meg a kitöltés téglalapját az alap referenciavonaltól
való távolodással. Ne feledjük, hogy az elforgatási vektor az
irányon kívül egyúttal a vele párhuzamos oldalak hosszát is
meghatározza, amit azonban feloldhatunk a SHIFT billentyû
folyamatos nyomva tartásával.
A terület jelzése
A Kitöltés beállítás párbeszédablakában lehetôség van a Mutasd
a területét jelölônégyzet kijelölésére, mellyel a megadott terület
méretét lehet megjeleníteni a képernyôn. A kitöltés megrajzolása
után a Kalapács érzékeny kurzor jelenik meg, amellyel a szöveg
elhelyezése végezhetô el. Ez a lépés a geometriai módok
mindegyikénél azonos módon mûködik.
A terület értékek elforgatás és tükrözés után mindig alulról vagy
jobbról olvashatók.
Amikor egy kitöltésnek csak a szövegét jelöli ki, a Szerk menü
utolsó parancsa kinyitja a Méretszám beállítás párbeszédablakot,
és Ön ennek segítségével beállíthatja a kijelölt szövegterület betû
és toll tulajdonságait. Ugyanezt megteheti akkor is, ha rákattint az
Infótábla Szöveg ikonjára.
Ez a párbeszédablak korábban már megjelent a Méretezés
alfejezetben.
Kitöltés beállítás
A Kitöltés beállítás párbeszédablakban a kiválasztott elemek
jellemzôit vagy a késôbbiekben megrajzolandó elemek
alapbeállítását tudjuk megadni.

235
A Kitöltés eszköz beállításainak többségérôl esett már szó a

Általános eszközbeállítás címû résznél. Itt csak a különbségekrôl
és a speciális beállításokról esik szó.
Kitöltések mintái
Kitöltésminta választásához jelöljük ki az alább ábrázolt
kitöltésminta kiugró menü ábécérendben elhelyezett elemeinek
egyikét.
A kitöltési minták kiugró menü gombje az éppen érvényes
tollszín beállítás szerint jelenik meg a kitöltési szín és a kitöltési
háttér tekintetében egyaránt.

Kétfajta kitöltés választható az ArchiCAD-ben:

- A Vektoros kitöltések egyszerû vonalakból vagy
vonaldarabokból állnak, s így könnyen kirajzolhatók tollas
rajzgépekkel. Az egyes kitöltésminták vektoriális alakját a
Lehetôség/Megjelenítés párbeszédablak megfelelô
mezôinek beállításával jeleníthetjük meg a képernyôn.
- A Bitképes kitöltések sokkal részletesebbek a vektorosnál,
mert rengeteg apró képpontból épül fel, ennek megfelelôen
csak nyomtathatón, a tollas rajzgép nem tudja megjeleníteni.
A kétféle kitöltésminta megfeleltethetô egymásnak, ugyanis
minden mintának van egy vektoros és egy bitképes alakja.
E két kitöltési típus mellett választhatja még a Folytonos Kitöltést a
Poligon Kitöltések alatt a Megjelenítés párbeszédablak
menüjébôl.
A hiányzó menüben látható kitöltésminták bitképesek,
mindegyiknek saját hivatkozási neve van, mely a Lehetôségek/
Kitöltéstípusok párbeszédablakban módosítható.
Szintén választhatja még a Minden kitöltés átlátszó beállítást a
Lehetôség/Beállítások/Egyebek párbeszédablakból.
Lásd még...
A bitképes és vektoriális minták használatának különbségérôl
többet a Kitöltésminták, a Megjelenítés menü parancsoknál az 5.
fejezetben találhatunk.
Keretezett és keret nélküli kitöltések
A kitöltéskeretre vonatkozó kapcsolók határozzák meg, hogy a
megrajzolt kitöltés szélei láthatók legyenek-e, vagy sem.
A kitöltéskeret vonaltípusú kiugró menü lehetôvé teszi, hogy a
keret számára különbözô vonaltípusokból válasszon. A
vonaltípusokat a Lehetôség menü Vonaltípusok
párbeszédablakában módosíthatja.
A tollszám mezô mutatja a kitöltéskeret érvényes tollszínét.
A kitöltés iránya
Két kitöltési irány áll rendelkezésre a Kitöltés beállítás
párbeszédablakban, amelyeket megtalálhat az Infótábla
Szerkesztési módjainál is. Ezeket a lehetôségeket csak vektoriális
megjelenyítés esetén lehet a kitöltési mintákra alkalmazni.
- A Kösd a tervhez mód a kitöltést a terv origónál kezdi, és a
kontúrvonalak közé esô részt jeleníti csak meg.

237
- A Kösd a fôvonalhoz mód a mintát a kitöltés

kiindulópontjától kezdi megrajzolni. Ennél a módszernél a
kitöltés kiindulópontját az elsô kattintás, az irányvektor
végpontját a második kattintás szabja meg.
A kitöltés vezérvonalának láthatóságát beállítja a Lehetôség/
Megjelenítés párbeszédablak megfelelô menüjében.
Kitöltés mesterfogások
A 3. fejezetben a Sokszögek szerkesztése részben leírt
valamennyi szerkesztési mesterfogást alkalmazhatja a Kitöltés
eszköznél is.
Üres kitöltés elhelyezése
Gyakran van szükség az Alaprajzon területek meghatározására,
melyre a kitöltések alkalmazhatók a következô módon:
1) Ellenôrizze, hogy a Mutasd a területet kijelölô négyzet
bekapcsolt állapotban van-e a Kitöltés beállítás
2) Válassza ki az üres kitöltés mintáját a Kitöltés beállításnál.
3) Rajzolja a már létezô tervre a kitöltô elemet.
4) Helyezze el a területet a Kalapács kurzor segítségével.
Vonal eszköz
A vonal az ArchiCAD legegyszerûbb és egyben leghasznosabb
szerkezeti eleme, amely segítségével kötöttségek nélkül szinte
bármilyen 2D-s alakzat létrehozható.
Az Eszköztár alapformájánál a Vonal, az Ív/Kör és a Görbe
eszközöket ugyanaz az ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Vonal
eszköz ikonját az Eszköztárban, kattintson rá az Ív/Kör vagy a
Görbe eszköz ikonjára, és a tartsa lenyomva az egér
gomjátmindaddig,míg egy kis paletta meg nem jelenik. Ebbôl
most már kiválaszthatja a Vonal eszközt. egy másik megoldás az,
hogy az Ablak/Úszó paletta forma párbeszédablakban a bôvített
Eszköztárat vá
lasztja.
Vonal geometriai módok

Négyféle vonal geometriai módot biztosít a program.

Egyedi vonal geometriai mód segítségével kezdôpontjával és

végpontjával meghatározott vonalat rajzolhatunk a
munkafelületen.
Vonallánc geometriai mód segítségével végpontjaiknál fogva
egymáshoz kapcsolódó vonalláncot tudunk rajzolni úgy, hogy
mindegyik elem utolsó pontja egyben a következô elsô pontja is.
A vonalláncot a Mégsem gomb Vezérlôpulton történô
lenyomásával vagy az utolsó pontra történô dupla kattintással
tudjuk befejezni. A vonalcsoport minden egyes tagja különálló
elem és ezért önállóan módosítható.
A Téglalap vonal geometriai mód segítségével egy téglalap
alakú vonalcsoportot hozhatunk létre, a sarkoknál egymáshoz
csatlakozó vonalakkal. A négyszöget egyik átlójának
végpontjaival adhatjuk meg, az elsô kattintás az alap
referenciavonal Y koordinátáját, a második a szemben lévô csúcs
X és Y koordinátáját határozza meg. A téglalap geometriai
móddal rajzolt téglalap oldalai mindig párhuzamosak a
szerkesztôhálóval.
Elforgatott téglalap vonal geometriai mód segítségével az
elôbb említett négyes vonalcsoportot hozzuk létre azzal a
különbséggel, hogy elôször az alap referenciavonal elforgatási
vektorát kell meghatároznunk. A vektor egyúttal a vele
párhuzamos oldalak hosszát is megadja, de a SHIFT billentyû
lenyomásával ez a kötöttség megszüntethetô, és így a vektor
forgatási szög komponense marad csak érvényben.
Vonal beállítás
A Vonal beállítás párbeszédablak kezelése hasonló az e fejezet
Általános eszközbeállítás részénél tárgyalt egyéb eszközök
párbeszédablakaihoz. Itt csak az eltéréseket és a sajátságukat
tárgyaljuk.

239
Nyílvég beállítás
A vonalvég nyíltípusának beállításánál ugyanaz a választék áll
rendelkezésünkre, mint a Méretezés eszköznél. A nyílvég a vonal
kiválasztásával és a Beállítások párbeszédablak kinyitásával már
megrajzolt vonalaknál is használható. Itt adható meg a
továbbiakban megrajzolandó vonalakra vonatkozó alapértelmezés
is, amennyiben semmi sincs kiválasztva. Ne feledjük, hogy a
nyílvég mérete, színe és tollvastagsága külön-külön is állítható.
Az utolsó nyílvég típus különleges abból a szempontból, hogy

olyan mindkét végén nyilakkal rendelkezô dupla vonalat hoz
létre, melynek használata esetén a kurzor a két vonal között
húzódó láthatatlan tengelyre illeszkedik.

Vonal szerkesztési módok

Négy vonalszerkesztési mód van az ArchiCAD-ben:
A Nyílvég nélküli vonalszerkesztési mód egyszerû,
nyílvégzôdés nélküli vonalakat hoz létre.
A Kezdôponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget a vonal kezdôpontjára illeszti.
A Végponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget a vonal végpontjára illeszti.
A Dupla nyíl szerkesztési mód az aktuális nyílvégbeállításban
szereplô véget a vonal mindkét szélsô pontján elhelyezni.
Vonal mesterfogásai
Vonalak módosítására és szerkesztésére számos mesterfogás áll
rendelkezésünkre.
A vonal felezôpontja
Egy vonal elem felezôpontjának megtalálásához vigye közelébe a
kurzort, és várjon, míg a pipa meg nem jelenik. Ez a mesterfogás
segít az egyéb elemek közti felezôpontok megtalálásában.
Keresztezôdés, lekerekítés, lemetszés
Ezek a parancsok a vonalak keresztezôdésénél használatosak és
részletes leírásuk a megfelelô parancsokhoz tartozó résznél
történik az 5. fejezetben.
Ív/Kör eszköz
Az Kör/Ív eszközt bármely kör- vagy ellipszis alakú elem
megrajzoláshoz felhasználhatja, amelyre az alaprajza elkészítése
során szüksége lehet. Különösen hasznos olyan ívek
meghatározására, amelyek késôbb a Varázspálca segítségével
alkotóelemekké változnak majd (lásd az Elemátalakítást a 3.
fejezetben.)
Az Eszköztár alapformájánál a Vonal, a Körök/Ívek, és a Görbék
eszközöket egy ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Körök/ívek
eszközt az Eszköztárban, kattintson a Vonal vagy a Görbék
eszközre, nyomja a kis nyilat az ikon jobb alsó sarkára és ugrassa
ki a Körök/Ívek eszközt. Egy másik megoldás az, hogy az Ablak/
Úszó Paletták/Paletta Formákat választja, és kinyitja az Eszköztár
kibôvített változatát.

241
Ív/Kör geometriai módok

Az Infótábla hét geometriai módnak ad otthont, amelyek segítik
Önt, amikor Íveket, Köröket vagy Ellipsziseket rajzol.
A Középpont megadású ív/kör geometriai mód segítségével
a kört vagy ívet három kattintással határozhatjuk meg:
1) A középpont megadása, ez a mûvelet helyezi el az ív/kör
középpontját az alaprajzon.
2) Az kezdôpont megadása, amely a sugár hosszát határozza
meg.
3) A végpont megadása, mely az ívnél a kerület tetszôleges
pontja lehet, körnél vagy körbeforgatjuk a pontot a
középpont körül, vagy egyszerûen duplán kattintunk az
indulási pontban.
Ívet befejezhetünk úgy is, hogy a befejezési pontot a kívánt
helyre húzzuk, és duplán kattintunk. A harmadik pont által
meghatározottól eltérô szögû ív létrehozásához kapcsoljunk át a
Nyíl eszközre, válasszuk ki az ívet, kattintsunk a harmadik
pontjára és mozgassuk körbe a kívánt mértékben, majd egy újabb
kattintással fejezzük be a rajzolást. Teljes kör rajzolásához egyszer
kattintsunk a harmadik pontra, majd mozgassuk körbe a kurzort
a középpont körül, és kattintsunk újra az elsô pontra.
A Hárompontos Ív/Kör geometriai mód segítségével a
kerület három pontjának megadásával határozhatjuk meg az
elemet, majd a rajzolást a kurzort a kívánt szögben elforgatva egy
kattintással fejezhetjük be.
1) Kattintsunk az elsô pontra a pipa vagy kereszt kurzorral.
2) Kattintsunk a második pontra az üres ceruza kurzorral.
3) Kattintsunk a kerületet kijelölô harmadik pontra.
4) Mozgassuk az ívet a kívánt mértékben, majd kattintsunk.
Az Érintô-pont kör geometriai mód segítségével csak körök

rajzolhatók, bár ezek késôbb ívekké is átalakíthatók.
Ez a legösszetettebb és legkifinomultabb a négy kör szerkesztési
mód közül. A módszer attól függôen, hogy a lehetséges érintôk

közül hányat adunk meg, igényelheti a mûvelet végén az egér

mozgatását a mûvelet befejezésekor.
A mûvelet a Hárompontos kör/ív módszerhez hasonlóan három
kezdeti pont kijelölését kéri, de ezek mindegyike lehet érintô,
amit a Mercedes, kulcspont, melyet a pipa, vagy szabadon álló
pont, melyet a kereszt érzékeny kurzor jelez.
Ennél a módszernél a program elemvégpontot nem értelmez
érintési pontként, tehát maximum két végpont lehet a három
megadott meghatározás között. Ha kettônél többet jelölünk ki, a
mûvelet visszaáll a fent említett Hárompontos kör/ív geometriai
módra.
Ez a mód csak egyenes érintôkkel tud dolgozni, tehát az érintési
pontok csak Födémek, Falszélek, Vonalak stb. egyenes élein
lehetnek, ha a Mercedes érzékeny kurzorral íves elem szélére
kattintunk, a létrejövô kör nem érinti az íves elemet, hanem csak
átmegy a ponton.
A meghatározáshoz egy, kettô vagy három érintôt használhatunk:
- Egy érintô/két pont
- Két érintô/egy pont
- Három érintô
Az elsô két esetben az érintôk és pontok tetszôleges sorrendben
adhatók meg.
A geometriai adottságoktól függôen több (maximum 4) megoldást
is kiszámíthat a program, ilyenkor az utolsó pont kattintása után
a szem kurzorral a megoldások között billegô szürke kör jelzi a
megoldási lehetôségeket, melyek közül kattintással választhatjuk
ki a nekünk megfelelôt.
Ha nincs megoldás (például három párhuzamos egyenest adunk
meg érintôként), nem jön létre a kör.
Három érintô megadásakor a szem kurzorral négy megoldás
közül kell választanunk a következôk szerint:
1) Kattintsunk az egyik érintôre a Mercedes kurzorral.
2) Kattintsunk a második érintôre a vonalas ceruza kurzorral.
3) Kattintsunk a szabad pontra az üres ceruza kurzorral.

243
4) Jelezzük a szem kurzorral a kívánt megoldást.

5) Kattintsunk.
Az Ívlánc geometriai mód segítségével egymás utáni ívek

láncolatát tudjuk meghatározni.
Ez a módszer valójában az egy érintô/két pont meghatározásra
támaszkodik a láncolat minden tagjánál. Az elsô érintô és az elsô
ív kezdô- és végpontja szabadon megadható, az ezután
következô ívek mindegyike az elôtte lévô ív végpontjának
érintôjét és végpontját használja kezdôpontnak és érintônek, de
az ív végpontja természetesen szabadon megadható.
Az ívek kiválasztásánál és módosításánál az egyes ívdarabok

önállóan kezelhetôk.
Az Átlós ellipszis mód téglalapba szorított ellipszist hoz létre.
Ez a módszer egy láthatatlan téglalap által határolt elipszist készít,
a befoglaló forma átlójának nyújtása során.
1) Kattintson a képzeletbeli téglalap kezdôpontjára.
2) Ha nyújtja a képzeletbeli átlót, a láthatatlan téglalapba rajzolt
különbözô méretû ellipsziseket kap.
3) A második kattintással válassza ki a megfelelô méretû
ellipszist.

A Félátlós ellipszis mód ugyanúgy mûködik, mint az Átlós

mód, de itt a képzeletbeli téglalapot középpontja és félátlója
végpontjának segítségével határozza meg.
Az Ellipszis sugarak mód ellipszis alakú ívet határoz meg egy

ellipszis fôsugara és egy másik sugara, valamint az ív szögének
segítségével.
1) Kattintson az ellipszis középpontjára.
2) Válassza ki a fôsugár irányultságát úgy, hogy még egyet
kattint.
3) Megkapja a második sugár gumivonalát, amelyet különbözô

irányokba és szögekben nyújthat. Miközben ezt teszi, láthatja
az ehhez tartozó, a két sugárhoz illô ellipszist. Ha a rövidebb
sugarat túlságosan messze, vagy a fôsugárral egy vonalba
húzza, nem tud ellipszist rajzolni.

245
4) Az utolsó szakaszban az ArchiCAD megtartja az ellipszist,

mialatt Ön meghatározza az ív szögének oldalait. Elôször
gumivonal segítségével meghatározza azt az oldalt, ahonnan
a szög kezdôdik. Aztán jön a szöget bezáró másik oldal,
mialatt az ArchiCAD követi a szöget az elliptikus ívvel. A
végleges ív rajzán a szög egyik oldala sem marad látható.
Kör/ív beállítás

A Kör/ív beállítás párbeszédablak vezérlése hasonló az e fejezet

Általános eszközbeállítás részében tárgyalt egyéb eszközök
párbeszédablakaihoz. Itt csak az eltéréseket és a sajátosságokat
mutatjuk be.
Nyílvég beállítások
Az Ív/Kör eszköz ugyanazt a nyílvég választékot használja, mint a
Méretezés és Vonal eszköz, a kettôs vonalú típus kivételével. Ne
feledjük, hogy a méret, a tollszín és a tollvastagság a nyílvéghez
külön beállítható.
Nyílvégeket csak az ívekhez rendelhetünk, a körök zárt elemek
kezdô- és végpont nélkül, így nincs lehetôség vonalvégzôdést
választani számukra.
- Ha egy nyílvéggel rendelkezô ívet végül körré zárunk, a
vonalvégek egyszerûen eltûnnek.
- Ha egy kört nyitunk fel, az alább részletezett módon
rendelhetünk hozzá nyílvégeket az Kör/ív beállítás
párbeszédablak kinyitásával.
Ív/kör szerkesztési módok

A vonalaknál ismertetetthez hasonló négyféle nyílvég szerkesztési
mód áll rendelkezésünkre.
Az ív elkészítése után a nyílvég stílusa szabadon átalakítható a
megadott választék bármelyikére az Kör/ív beállítás
A Nyílvég nélküli szerkesztési mód egyszerû, nyílvégzôdés
nélküli ívet hoz létre.
A Kezdôponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget az ív kezdôpontjára illeszti.
A Végponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget az ív végpontjára illeszti.
A Dupla nyíl szerkesztési mód az aktuális nyílvégbeállításban
szereplô véget az ív mindkét szélsô pontján elhelyezi.
Kör/ív mesterfogások
A következô mesterfogások alkalmazhatók körök és ívek
meghatározásánál és módosításánál.
Ívek és körök módosítása húzással
A Nyíl eszköz segítségével a megfelelô végpontok elhúzásával a
következôk érhetôk el:

247
- Az ív hosszának megváltoztatása, az ív egyik végpontját

megragadva a pipa kurzorral.
- Az ív bezárása (körré alakítása), az ív végpontját a
kezdôponthoz húzva a pipa kurzorral.
- Kör felnyitása (ívvé alakítása), negyedelôpontjainak egyikét
megragadva a pipa kurzorral.
- A kör vagy ív sugarának növelése az elem kontúrjának
megragadásával a Mercedes érzékeny kurzorral.
- A kör elhúzása, középpontját megragadva a pipa érzékeny
kurzorral.
Görbe eszköz
A Görbe eszköz szabad görbék pontos és könnyû megrajzolására
szolgál. Ezen görbék a természetes vagy logikai görbék
osztályába esnek. Az eszköz nagy szabadságot nyújt tetszôleges
formájú szerkezetek és tárgyak rajzolásához, az Ív eszköz
megkötései nélkül.
Az Eszköztár alapformájában a Vonal, a Körök/Ívek, és a Görbe
eszközöket egyetlen ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Görbe
eszköz ikonját az Eszköztárban, kattintson a Vonal vagy a Körök/
Ívek eszköz ikonjára, nyomja a kis nyilat az ikon jobb alsó
sarkára és ugrassa ki a Görbe eszközt. Egy másik megoldás az
lehet, hogy az Ablak/Úszó Paletták/Paletta Formákat választja, és
megnyitja az Eszköztár kibôvített változatát.
Geometriai módok
A görbéket az ArchiCAD programban kétféle módon határozhatja
meg. Ezek különféle görbéket eredményeznek: természetes
görbét vagy a logikai görbét. Azt a kapcsolót, amelynek
segítségével a görbetípust kiválaszthatja a Görbék beállítás
párbeszédablakban és az Infótáblán találhatja meg.
Természetes görbék kulcspontok elhelyezésével határozhatók
meg, amelyeket a program automatikusan összeköt, folytonos
görbét hozva létre. Az érintô szögét és az így létrehozott görbe
alakját az egymás után elhelyezett kulcspontok határozzák meg.
Ezt az eljárást az utolsó kulcspontra való dupla-kattintással vagy a
Vezérlôpulton a Jó gombra való kattintással fejezheti be. A Jó-ra
való kattintás mindig zárt görbét eredményez.

A Bezier-görbe valamivel bonyolultabbak, de jobban megfelelnek

speciális formák meghatározására. A Bezier görbéket is a
kulcspontok határozzák meg, de ezeken kívül a kulcspontok
mindkét oldalán beállítható érintô fogantyúi vannak. A Bezier
görbe alakját az érintô iránya és az érintô fogantyúk hossza
befolyásolja.
Bezier görbék definiálásakor kattintson egyet, ezzel a kattintással
egy kulcspontot helyez el. Tartsa az egér gombját lenyomva, a
kulcsponttól való elmozdulással a kezdeti érintôt és a fogantyúk
hosszát határozza meg. Ha elengedi az egér gombját, az
ArchiCAD feltételezi, hogy a következô kattintással a következô
kulcspontot akarja elhelyezni.
Tartsa a gombot lenyomva, és határozza meg a következô érintôt
és kulcspontot úgy, mint elôbb. Az eljárást az utolsó kulcspontra
való dupla-kattintással, a ENTER billentyû kétszeri leütésével
vagy a Vezérlôpulton lévô Jó gomb lenyomásával fejezheti be.
A Bezier-görbéket az egyes fogantyúk hosszának és helyzetének
megváltoztatásával szerkesztheti. Vegye figyelembe, hogy az egy
kulcsponthoz tartozó két fogantyúnak ugyanaz a szöge, és csak
hosszuk lehet különbözô. Minél hosszabb a fogantyú, annál
simább lesz a görbe az adott kulcspontnál.
Megjegyzés: Egy Bezier-görbéhez tartozó fogantyúk akkor
láthatók az alaprajzon, ha a görbe ki van jelölve. Ha
egyszerre több görbe van kijelölve, akkor csak az utoljára
kijelölthöz tartozó fogantyúk látszanak.

249
A kijelölt görbék típusát a Vezérlôpulton a megfelelô ikonra való

kattintással vagy a Görbe beállítások párbeszédablakban válthatja
át.
Négy Görbeszerkesztési mód található mind az Infótáblán, mind
pedig a Görbebeállítások párbeszédablakban. Ezek
ugyanolyanok, mint a Vonalakra vonatkozóak: Nyílhegy nélkül,
Kezdôponti nyíl, Végponti nyíl vagy Dupla Nyíl.
A nyílhegy stílusát a Görbe beállítás párbeszédablakban elérhetô
14 stílus bármelyikére beállíthatja.
Görbe beállítás
A Görbe beállítás párbeszédablak kezelése hasonló azoknak az

eszközöknek a kezeléséhez, amelyeket ennek a fejezetnek a
Általános eszközbeállításról szóló részében tárgyaltunk. Itt csak
az eltérésekrôl és a különleges vezérlésekrôl esik szó.

Nyílt és zárt görbék

A görbék nyílt végûek vagy zártak lehetnek. A típust a Görbe
beállítás párbeszédablak Alaprajzi tulajdonságainál választhatja ki.
Megjegyzés: Ha egy görbe rajzolását a Vezérlôpult Jó
gombjára való kattintással fejezi be, akkor mindig zárt görbét
kap.
Nyílhegy beállítások
A Görbe eszköz nyílhegy beállításai megegyeznek a Méretezés,
Vonal és Ív/Kör eszközöknél lévôkkel. A nyílhegyek mérete,
vastagsága és tollszíne függetlenül határozhatók meg.
Csak a nyílt görbéknek vannak nyílhegyei: a zárt görbéknek,
mivel nincs kezdô- és végpontjuk, nincsenek nyílhegyeik. Ha egy
görbe megrajzolását nyílheggyel kezdi, késôbb úgy dönt, hogy
zárttá teszi azt, akkor a nyílhegyek automatikusan eltûnnek.
Görbe mesterfogások
Görbék eltolása
A Nyíl eszköz segítségével egy görbét eltolhat annak
végpontjánál, kulcspontjainál vagy kerületénél fogva.
Ha a Görbe eszköz aktív és kijelölt egy görbét, akkor a Vidd
parancsot kell használnia az egész görbe eltolásához.
Görbék szerkesztése
Ha az Eszköztárban a Görbe eszköz aktív, és kijelölt egy görbét,
szabadon szerkesztheti görbét a következô módon:
- A kulcspontokat a rájuk vagy fogantyúikra való kattintással és
elmozgatással helyezheti át (beleértve a végpontokat is).
- A görbe kerületére való kattintással létrehozhat egy új
kulcspontot, amelyet azután áthelyezhet.
Megjegyzés: Egyszerre több kulcspont elmozgatásához
használja a Területkijelölô eszközt.

251
Pont eszköz
Pontok rajzolása
Pontok alaprajzi elhelyezéséhez kövessük az alábbi lépéseket:
1) Válasszuk ki az Eszköztárból a Pont eszközt az ikonra
kattintással.
2) Kattintsunk a kurzorral arra a helyre, ahol a pontot el akarjuk
helyezni. A pontos elhelyezéshez minden megszokott
szerkesztési segítség használható.
Megjegyzés: A pontok sem nyomtatáskor, sem rajzoláskor
nem jelennek meg.
Pont beállítás
Fóliák és tollak
Ezek a beállítások a többi eszköznél megszokott módon
mûködnek, a részletes leírást lásd az Általános beállítások
részben.

Metszet/homlokzat eszköz
Ez az eszköz metszetek és homlokzatok létrehozására szolgál,
amelyet az alaprajzon elhelyezett metszet jelek segítségével tehet
meg.
A Metszet/Homlokzat eszköz szabványos metszet/homlokzat
jeleket és egy metszetvonalat helyez el az alaprajzon. Minden
metszet jel automatikusan egy újabb ablakot hoz létre, amelyben
a metszet/homlokzat modellt ill. rajzot jeleníti meg a program.
A metszet/homlokzat jelek a tervrajz valamennyi szintjén
megjelennek.
Metszetvonalak elhelyezése
A metszetvonalak alaprajzi elhelyezéséhez kövessük az alábbi
lépéseket:
1) A kattintás után megjelenô gumivonallal kezdhetjük meg a
metszet irányának megrajzolását.
2) A második kattintással meghatározhatja a metszési síkot
kijelölô irányt és az elsô szakasz hosszát. A metszetvonal
valamennyi szakasza párhuzamos lesz az elsô szakasszal,
jóllehet alkalmazhat merôleges eltolásokat a vonal további
szakaszain.
3) A rajzolást az utolsó pontra való dupla kattintással vagy a
Vezérlôpult Jó gombjára való kattintással fejezheti be.
4) A megjelenô Szem kurzorral adhatjuk meg a metszet
vetítésének irányát és mélységét.
5) A metszetvonal befejezésével a nyílvégek és a metszet neve
automatikusan a rajzra kerülnek.
Metszet/homlokzat beállítások
A Metszet/homlokzat beállítások párbeszédablak számos
paramétert kínál fel a metszetvonal alaprajzi megjelenésének
módosításához.

253
Tollak
Különbözô tollak közül lehet választani a metszetvonalnál és a
metszet ID-nél.
Vonaltípusok
A metszetet az alaprajzon a kiugró palettán szereplô bármely
vonaltípussal megjelenítheti. Ezenkívül maga is tervezhet egyedi
vonaltípusokat a Lehetôség/Vonaltípusok parancs segítségével.
Megjegyzés: Ha egy olyan metszetvonallal szeretne dolgozni,
amely csak a metszet töréspontjainál jelenik meg, akkor
hozzon létre egy szaggatott vonaltípust 5 mm-es jellel és a
lehetô leghosszabb szünettel, és rendelje az új vonaltípust a
kiválasztott metszethez.
Lásd még...
Vonaltípusok parancsot (Lehetôség menü) az 5. fejezetben.
Nyílvégek
A párbeszédablak közepérôl választhatunk nyílvéget a metszet
irányának kijelölésére. Itt adható meg az is, hogy a program a
metszetvonalnak csak az egyik vagy mindkét végére illesszen
nyilat.

Betûtípus és méret
Ezekkel a mezôkkel állítható be a metszet jelének megjelenési
formája az alaprajzon.
Vízszintes tartomány
A párbeszédablak középsô részén állíthatjuk be a metszet
mélységét végtelenre vagy lehatároltra. Az utóbbi beállításával a
határvonalon túli elemek nem jelennek meg a metszeten.
Függôleges tartomány
A metszetet megadhatja úgy, hogy az eredményül kapott nézet
két vízszintes síkkal legyen lehatárolva.A lehatárolás hasznos
lehet akkor, ha nem kívánja a teljes modell metszetét létrehozni.
Név és jel
A párbeszédablak alsó részében található szövegablak
segítségével megadható az aktuális metszet neve legfeljebb 31
karakter hosszúságban. Ez a név meg fog jelenni az Ablak/
Metszet/homlokzatok almenüben és a Metszet/Homlokzat
ablak sorában is.
Ezenkívül még egy, maximum 7 karakter hosszúságú jel is
megadható, ez az alaprajzi metszetjel mellett jelenik meg.
Elmetszett elemek
Ezek a beállítások adják meg a Metszet/Homlokzat ablakban lévô
elmetszett elemek tollszínét. El nem metszett, de látható elemek
öröklik az Alaprajzon definiált színüket.
A Falak, Födémek, Tetôk és Könyvtári elemek kitöltései
függetlenül beállíthatók minden elemre azok Beállítások

255
párbeszédablakában. A színek megjeleníthetôk a Metszet

ablakban az Elemek metszet színe kijelölô négyzet
aktiválásával.
Metszet/homlokzat mesterfogásai
A következô paragrafusok bemutatják a metszetvonalak
szerkesztését az Alaprajzon. A Metszet/Homlokzat ablakokban
használható technikákról részletes leírást ad a 3. fejezet.
Metszetjelek kiválasztása
Egy metszetvonal bármelyik szerkesztési pontjánál kijelölhetô.
Szerkesztési pontok találhatók a metszetvonal mindkét végén,
minden szegmensének középpontjánál, a határvonal
középpontjánál (ha van ilyen) vagy a metszet-, eltolás- vagy
határvonalaknál, ahol a kurzor Mercedes kurzorra vált át.
Metszetjelek módosítása
A kiválasztott metszetjelet a Nyíl eszközzel és a Szerk menü
parancsaival kezelhetjük egy egységként (a nyújtás kivételével). A
metszetvonal vagy a lépcsôzés vonalának hossza a Metszet/
homlokzat eszköz bekapcsolásával, és a vonal megragadásával
változtatható meg. Lépcsôzetes metszet esetén egy elem
túlhúzása a következôn egy részmetszet kimaradását
eredményezi. Ezzel a lehetôséggel leegyszerûsíthetjük a
túlbonyolított lépcsôs metszeteket, újabb lépcsôk azonban már
nem szúrhatók be. A Szerk menü parancsairól további
információkat talál az 5. fejezetben.
A metszet mélységének módosítása

A kiválasztott metszet mélységét a határvonal áthelyezésével
módosíthatjuk. Kattintsunk a vonalra, majd húzzuk a kívánt
helyre.
Megjegyzés: Gyôzôdjön meg róla, hogy a Metszet/
Homlokzat eszköz aktív-e, mielôtt elkezdi a mûvelet
végrehajtását.
A metszetek módosítása és megjelenítése

A kívánt metszeteket az Ablak/Metszet/homlokzatok
almenüben megjelenô névre kattintással nézhetjük meg.

Az itt megjelenô elemek ugyanazok, mint ami a 3D-s ablakban

jelenne meg, azaz a fóliák láthatósága, a kiválasztás és a
Vetítendô elemek párbeszédablak beállításai mind érvényesek.
Minden ezzel az eszközzel létrehozott nézet a terv részévé válik,
mentéskor a tervvel együtt kerül tárolásra mindaddig, amíg a
ráutaló metszetjel az Alaprajzon marad.
A Metszet/homlokzat ablak tartalmát külön file-ként is
menthetjük számos formátumban. (Lásd az Irat/Mentsd parancsot
az 5. fejezetben.)
Lásd még...
A Metszet/homlokzat ablakban való munkát a 3. fejezetben
tárgyaljuk. A Területkiválasztó eszköz leírását az oldalnézet
elemeinek tervbe helyezésérôl, korábban ebben a fejezetben. A
Szerk menü parancsainak a Metszet/homlokzat ablakban való
hatásáról az 5. fejezetben.
Kamera eszköz
A Kamera eszköz segítségével lehet perspektivikus nézetek,
Körséta útvonalak, Virtuális valóság panoráma helyszínek
beálltításait valamint VR helyszínek és navigálható VR Tárgy
filmek útjait definiálni.
Kamera típusok
Az ArchiCAD Eszköztár Kamera eszköz ikonjára való
duplakattintás megnyitja a Kamera beállítás párbeszédablakot.
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak tartalma a három kamera
típus esetén különbözô.
Ez a párbeszédablak és az alaprajz egyszerre aktívak, így meg
tudja változtatni a beállításokat, a kamerák pozícióját és
irányítását az ablak többszöri megnyitása és bezárása nélkül. A
párbeszédablak eltûnik azonban, ha a 3D-s ablak van felül.
A Kamera típust a párbeszédablak megfelelô gombjára való
kattintással vagy az Infótábla Szerkesztési módjaként lehet
megadni.

257
Perspektívák és körséták
A Kamera elhelyezése
Válassza ki a Kamera eszközt az Eszköztárból, és gyôzôdjön meg
arról, hogy az egyszerû Kamera lehetôség van-e kiválasztva a
Kamera/VR beállítás párbeszédablakban.
Az elsô kattintás elhelyez az alaprajzon egy kamerát az
alapértelmezés szerinti paraméterekkel. A nézési irány
meghatározásához húzzon egy gumivonalat. A második
kattintással határozza meg a tárgypont helyzetét az alaprajzon. A
tárgy magassága lesz az alapértelmezés szerinti magasság. A
mûvelet befejezése után megjelenik a nap ikon az alapbeállítások
szerint.
Lásd még a 3D-s vetítést az 5. fejezet Látvány menürôl szóló
részében.
Körséta útvonalak meghatározása

Több kamera elhelyezésével körséta útvonalat határoz meg,
melynek paramétereit az Útvonal párbeszédablakban állíthatja be.
Ezt a Kamera/VR beállítás párbeszédablak bal alján található
Útvonal... gombra kattintva nyithatja ki.
tárgypont
nap
további kamerák
fogantyú
útvonal
aktív kamera
Egyszerre egy kamera lehet aktív, amit a mellette megjelenô nap
és látószög jelek mutatnak. Az aktív kamera mindig az, amelyet
utoljára helyezett el, hacsak nem jelöl ki egy másikat. Minden

kamera, amelyet elhelyez az alaprajzon, az aktív kamera után

hozzácsatolódik a körséta útvonalhoz.
Megjegyzés: 3D-s párhuzamos vetítések egy csoportjából is
képezhet körsétát, de ezeket a program nem úgy kezeli, mint
a perspektívákat. Csak egy párhuzamos vetítés csoport
létezhet, amelyet nem a Kamera/VR beállítás, hanem a
Nézôpont beállítás.../Párhuzamos vetítések párbeszédablakon
keresztül szerkeszthet. Mivel a nézôpont távolsága
párhuzamos vetítések esetén végtelen, nem jelenítheti meg
azokat az alaprajzon.
Lásd még...
Körsétákról szóló további információkat talál a Készíts körsétát
parancsnál (Látvány menü) az 5. fejezetben.
Kamera beállítások
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak lehetôvé teszi
alapbeállításként adott és kijelölt kamerák paramétereinek
beállítását, körséta útvonalak definiálását és módosítását, és egy
sor más paraméter meghatározását.
A Kamera típus gombok alatt egy sor vezérlô teszi lehetôvé

Körséta útvonalak definiálását és módosítását.
Minden új tervhez tartozik egy alapértelmezés szerinti.”00: Új
útvonal” nevû útvonal, amelybe az elôször elhelyezett kamerák
fognak kerülni. Ezt az utat késôbb ismertetett módon átnevezheti.
Ha egynél több körséta útvonal van a tervben, akkor közülük az
Út név kiugró menü segítségével választhat.

259
3D-s vetítések egy új útvonalát kezdheti meg az Új... gombra

való kattintással. Az Új útvonal párbeszédablakban megadhatja az
új út nevét. A kijelölô négyzet lehetôvé teszi, hogy az aktuális
vetítésrôl másolatot készítsen egy új út definiálásakor. Így
megtarthatja az eredetit, és a másolatot más néven módosíthatja.
Létezô körséta útvonalak nevét az útvonalnak az Út lista kiugró

menübôl való kiválasztásával és a Más név gombra való
kattintással változtathatja meg. Gépelje be az új nevet a
párbeszédablakba és kattintson a Jó-ra.
Az aktuális útvonal törléséhez kattintson a Töröld gombra, ami
után a program a mûvelet megerôsítését kéri. Ezek után az út
neve eltûnik a listából, és az összes hozzá tartozó kamera
törlôdik.
Ha csak egyetlen út maradt, akkor azt már nem lehet törölni.
Az út neve alatt lévô két számmezô tartalmazza az adott kamera
aktuális úton belüli sorszámát és a képkockák számát, amennyit
az animáció az adott képnél vár.
Az aktív Körséta útvonal kamerái közötti navigálást a Kamera

száma melletti nyilak teszik lehetôvé.
Ezen két mezô alatt a Simítsd az utat a kameráknál gomb
lehetôvé teszi a Bezier kamera út simítását a kijelölt kameráknál
az alaprajzon. A parancs visszaállítja az út eredeti vonalát, ha azt
elôzôleg módosította.
Kamera paraméterek
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak közepén levô hat
mezôben állíthatja be a kijelölt kamerához tartozó nézôpont
magasságot, távolságot, látószöget, azimutot, elforgatási szöget és
tárgy magasságot. Alattuk további két mezôben adhatók meg a
naphoz tartozó paraméterek.

Lásd még...
A Kamerák beállítását a 2. fejezet 3D Szerkesztés alfejezetében.
Kamera út lehetôségek
A Kamera beállítások párbeszédablak alján található Útvonal...
gomb lehetôvé teszi az Útvonalak párbeszédablak megnyitását, és
egy sor paraméter és lehetôség beállítását. Meghatározhatja és
módosíthatja az aktuális út nevét, beállíthat hozzá tartozó
mozgásvonalat, és kiválaszthatja, hogy milyen tollal jelenjen meg
az útvonal az alaprajzon.
Mozgásvonalak
A Kamera mozgásvonal a kamera útját határozza meg a körséta
animáció alatt a következô módokon:
- Válassza a Bezier vagy a Poligon módot a kamera útjának
meghatározásához. A Bezier lehetôség nagyon sima
kameramozgást eredményez, míg a sokszög mód valamivel
szaggatottabbat.

261
- A Nyitott vagy zárt kamera mozgásvonal beállítás határozza

meg, hogy az animáció újrakezdôdjön-e, vagy nem az utolsó
kamera után.
A Tárgy mozgásvonal határozza meg, hogy milyen lesz a
tárgypont körséta animáció alatti útjának alakja.
- Ha a Poligont választja, a két képkocka közötti tárgypontok a
két egymást követô tárgypontot összekötô egyenesen
lesznek. A Simított választásával a tárgypontokhoz tartozó út
görbe lesz, de mindig tartalmazza az eredetileg a fôképeknél
beállított tárgypontokat. (A Simított lehetôség csak akkor
aktiválható, ha a kamera mozgásnál a Bezier lehetôséget
választotta.)
Tanács: Használja a Poligon tárgymozgást, ha a kamerája
sokat mozog, de a tárgypont áll vagy csak egy kicsit mozog.
Ez az eset fordul elô, amikor egy épületet körberepül, de a
tekintetét egy ponton tartja. Más esetekben próbálja ki
mindkét módszert, hogy el tudja dönteni, melyik az Önnek
megfelelôbb.
A következô két kép különbözô mozgásvonal beállításokra mutat
példát:
Nézôpont sûrítés
Minden az alaprajzra lehelyezett kamera által létrehozott kép
kulcsképnek számít.
Az ArchiCAD a kulcsképek között interpolálva Közbensô
nézeteket hoz létre, amelyek simább animációt eredményeznek.

A Közbensô képek számának növelése növeli az animáció

simaságát, de ezen további képek létrehozása idôt , tárolásuk
pedig lemezkapacitást igényel.
Megjelenítés
A Megjelenítés kiugró menüben lehet kijelölni négy lehetôség
közül az aktuális Körséta kívánt küllemét az Alaprajzon.
A Csak a kamerák és a Minden kapcsolók segítségével tudja a
kulcsképek számának egy intervallumát megadni vagy jelezni,
hogy az útvonal összes képét látni akarja. Ez a beállítás jelenik
majd meg a Körséta párbeszédablakban. A Körsétának csak a
látható része kerül további feldolgozásra.
Meghatározhatja továbbá a tollszínt, amivel az út az alaprajzon
megjelenik.
Nap lehetôségek
A Nap párbeszédablak a Kamera/VR párbeszédablak alján
található gombra való kattintással nyitható meg. Ezen
lehetôségrôl további információt a Benapozás-vizsgálat parancs
leírásánál találhat (Látvány menü) az 5. fejezetben.
Tollak
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak jobb alsó sarkában
választhatja ki a Kamera tollszínét.
Az út színének megváltoztatásához nyomja meg az Útvonal...
gombot, ami megnyitja az Útvonalak párbeszédablakot.
Kamera beállítások alkalmazása
A kamerára és az útvonalra vonatkozó beállításoknak az aktuális
kamerára illetve útvonalra való alkalmazásához nyomja meg az
Alkalmazd gombot a párbeszédablak jobb alsó részén. Nem kell
becsuknia a párbeszédablakot ahhoz, hogy megjelenjenek a
változások az alaprajzon.
A Kamera beállításának ellenôrzése 3D-ben

A beállított kamera 3D-s nézetének bekapcsolásához válasszuk ki
a kamerát, és kapcsoljunk a 3D-s ablakra.
Megjegyzés: Több kamera kijelölése esetén az aktív kamera
képét láthatjuk.
A 3D-s ablakhoz rendeléssel a kamera által meghatározott
perspektíva paramétereit bemásolja a program a Nézôpont
beállítás párbeszédablakba, bár az itt megadott nézet módosítása

263
csak a 3D-s ablakra lesz hatással, és nem változtatja meg a

kamerát az Alaprajzon. Ennek módosításához a változtatást
magán az Alaprajzon kell elvégezni, és csak ezután átkapcsolni a
3D-s ablakra.
A Nézôpont beállításánál megadott perspektíva használható:
- az ablakok változtatása nélküli gyors perspektíva váltásra
- a könyvtári elemek perspektivikus megjelenítéséhez
(könyvtári elemekkel való munka során ugyanis nem
adhatók meg kamerák).
Lásd még...
A Látvány/Nézôpont beállítás parancsot az 5. fejezetben.
Kamera mesterfogások
A kijelölt Kamerát a legtöbb szerkesztési paranccsal lehet
manipulálni. A szerkesztés után a Kamera (Kamerák) a Körséta
útvonal részévé válnak.
Ha az Eszköztár a Kamera eszközön áll, a kulcspontok
elmozdításával megváltoztatható a kamera alaprajzi
elhelyezkedése. Az útvonal ívét és érintôjét a végpontok
elmozdításával módosíthatjuk.
Megjegyzés: A fent említettek csak a Bézier-típusú
útvonalakra vonatkoznak. Amennyiben az útvonal épp nem
látható, nyissuk ki az Útvonalak párbeszédablakot a Kamera/
VR beállítás párbeszédablakából, és tegyük láthatóvá azt.
VR tárgyak
Az ArchiCAD segítségével szabadon mozgatható tárgyakat hozhat
létre az Apple QTVR technológiájának felhasználásával.
Egy gömbfelületet definiálhat a kamerák számára, amely mentén
a nézôpontok elhelyezhetôk és mozgathatók. Az ezzel az
eljárással készült animációkat a QTVR lejátszóval tekintheti meg.
Megjegyzés: Real VR technológiával csak VR helyszíneket
lehet létrehozni, de VR tárgyakat nem.
VR tárgyak definiálása
Elsô lépésként jelölje ki a VR tárgyat a kamera típus gomboknál
az Infótáblán. Egy egyszerû kattintással az Alaprajzon elhelyezhet
egy alapbeállítású VR Tárgy Kamerát. További kattintások az

Alaprajzon nem hoznak létre új Kamerát, mert egyszerre csak egy

Kamera lehet aktív.
Ha a megfelelô kiegészítôk jól vannak elhelyezve az ArchiCAD
Kiegészítôk mappájában, lehetôsége van a VR tárgy film
elkészítésére a Látvány menü Készíts VR tárgyat parancsa
segítségével.
Lásd még...
A Készíts VR tárgyat parancsot (Látvány menü) az 5.
fejezetben.
VR tárgy beállítás
A párbeszédablak legtöbb beállítása hasonló, mint egyszerû

Kamerák esetén. Itt csak különbségekre és speciális beállításokra
hívjuk fel a figyelmét.
Az Új, Más név és Töröld gombok alatt található egy, az
elérhetô VR tárgyak neveit tartalmazó kiugró menü. Minden új
tervnek van egy alapbeállítású VR Tárgya, 01 Új tárgy néven,
ami az elsô elhelyezett Kamera neve lesz.
Paraméterek
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak középsô részén lévô
számmezôket használva megadhatja a Tárgy távolságát,
középpont magasságát, irányát, elhelyezkedését és számát,

265
továbbá az alapbeállítás szerinti vagy kijelölt VR Tárgyak kezdô

és befejezô szögének értékeit.
Minél több szélességi kört és hosszúsági kört ad meg, annál

nagyobb lesz a felbontás.
Az Alsó nézet és Felsô nézet értékek megadásával definiálhat egy
teljes gömböt, egy félgömböt vagy a gömb egy tetszôleges
szeletét a navigáció számára.
Az A Nap a nézôvel mozog kijelölô négyzet megjelölésével a
Nap pozícióját a program mindig az aktuális nézôpont
függvényében határozza meg.
Lásd még...
A Nap párbeszédablakról szóló további információkat a
Benapozás-vizsgálat... parancsnál (Látvány menü) az 5.
fejezetben.
Nézési irány
A párbeszédablak alján található két kapcsolóval állíthatja be,
hogy a nézési irány a tárgy középpontja felé vagy az ellenkezô
irányba mutasson.
VR tárgy technikák
A kijelölt tárgyra alkalmazhatók a Szerk menü Vidd, Tükrözd és
Forgasd parancsai. Ha a Kamera eszköz aktív, akkor a tárgy
bármelyik kulcspontjának áthelyezésével megváltoztathatja a
tárgy 2D-s pozícióját. A nap és a kamera is áthelyezhetôk
kulcspontjaiknál fogva.
A tárgy valamelyik kulcspontjánál egy látókúp látszik. Ha
aktiválja a 3D-s ablakot, az ArchiCAD létre fog hozni egy 3D-s
vetítést a kijelölt tárgy látókúpjának felhasználásával. A látókúp
helyzetének megváltoztatásához jelölje ki azt, mozgassa el a
kulcspontját és helyezze a tárgy egy másik kulcspontjára.

VR helyszínek
Az ArchiCAD-ben létrehozhat navigálható panoráma jeleneteket a
QTVR vagy a RealVR technológia segítségével. Lehetôsége van
egy vagy több körpanoráma létrehozására, amelyet a megfelelô
alkalmazásokban megtekinthet.
Ha a VR helyszín van kijelölve akár a Kamera beállítások
párbeszédablak Kamera/VR típus gombjával, akár az Infótábla
segítségével, az ablak tartalma az alábbiak szerint változik.
Panoráma kamera elhelyezése

Az elsô kattintás az Alaprajzon elhelyez egy panoráma kamerát,
alapbeállítás szerinti paraméterekkel. Egy gumivonal kihúzása
után a második kattintás definiálja a nézési irányt. (A VR
helyszínen ez a kamera fogja meghatározni a kezdô pozíciót és
nézési irányt.) A mûveletek elvégzése után a panoráma neve és a
nap ikon jelenik meg az alapbeállításokkal.
Ha nem ad több kamerát a jelenethez, egy csomópontú VR
helyszínt hozhat létre.
A nézési irány és a nap pozíciója megváltoztatható kulcspontjaik
elmozgatásával a pipa kurzor segítségével, ha a Kamera eszköz
aktív.

267
QTVR helyszínek definiálása

Több kamera elhelyezésével több csomópontú VR helyszín
adható meg. Egyszerre egy kamera lesz aktív. Ezt a kamerát jelzi
a nap jel. Az aktív kamera mindig az utoljára elhelyezett, hacsak
nem jelöl ki egy másikat. Minden panoráma Kamerához hozzá
van rendelve a Panoráma-x név (x a kamera sorozatbeli száma)
alapértelmezésben. A nevet meg lehet változtatni a Helyszín neve
szövegmezôben a Kamera/VR beállítás párbeszédablak középsô
részén.
Minden pozíciót össze kell kötni legalább egy másikkal,

különben egy erre utaló figyelmeztetés jelenik meg, amikor létre
akarja hozni a VR helyszínt a Látvány menü Készíts VR
helyszínt parancsa segítségével. A kapcsolatok fogják
meghatározni, hogy hogyan tudja változtatni a pozícióját a
végleges VR helyszínen.
Az összekötôket megrajzolhatja a kamerák rajzolásakor, de
elhelyezheti ôket utólag is, a kamerák létrehozása után. Ha egy új
kamerát akar elhelyezni, melyet egy másikhoz kíván kötni, akkor
a rajzolását kezdje azon kamera középsô kulcspontjára való
kattintással, amelyikhez kötni akarja. A második kattintás
határozza meg az új kamera pozícióját. Egyszerûen az alaprajzra
való kattintásokkal szabadon álló kamerákat helyezhet el. Két
össze nem kötött kamera összekötéséhez kattintson a kamerák
középsô kulcspontjára a pipa kurzorral. Bármely kamera
összeköthetô a QTVR helyszín bármely kamerájával.
Ha a Kamera eszköz aktív, megtörheti az összekötô vonalakat a
vonal középsô kulcspontjának elhúzásával (amelyet egy kör
jelöl). A megtörésnek hasznát veheti ha a két kamera egy fal két
oldalán helyezkedik el. A falon való áthaladás helyett a
következô kameráig egy ajtón keresztül juthat el, anélkül hogy
egy extra kamerát kellene elhelyeznie a nyílásnál.

Bármely összeköttetés megszüntethetô középsô kulcspontjának

kijelölésével és törlésével.
VR helyszínek létrehozása
Ha a megfelelô VR kiegészítôk tökéletesen vannak telepítve, létre
tudja hozni a VR helyszínt a Látvány menü Készíts VR
helyszínt parancsa segítségével. Lásd még a parancs leírását az
5. fejezetben.
VR helyszín beállítások
A legtöbb beállítás ugyanaz, mint Kamera típusok esetén. Itt csak
különbségekre és speciális beállításokra térünk ki.
Csak az aktuális VR helyszín jelenik meg az Alaprajzon. A neve a
helyszín lista kiugró menüben jelenik meg a három vezérlô gomb
alatt.
Paraméterek
A szerkesztô ablak segítségével meghatározhatja a kijelölt Kamera
nézôpont magasságához tartozó numerikus paraméterértéket.
VR helyszín mesterfogások
A kijelölt panoráma Kamera kezelhetô a kurzor vagy a Szerk
menü legtöbb parancsa segítségével. Ha a Nyíl eszköz aktív, új
pozícióba helyezhet bármelyik szerkesztési pontot, így
megváltoztatva a kamera 2D helyzetét. Ha a Kamera eszköz aktív,
megváltoztathatja a nap helyzetét a pipa kurzorral.
Ha egy másik csomópontot akar kezdôpontnak kijelölni,
egyszerûen jelölje ki (miközben a Kamera eszköz aktív) és húzza
a kezdôpontot reprezentáló Kört egy másik csomópont
középpontja fölé.

269

5. Fejezet: A menüparancsok
5. Fejezet
A menüparancsok
Ez a fejezet az ArchiCAD menüsorából elôhívható összes parancsot mutatja
be. Mindegyik legördülô menüponthoz külön alfejezet tartozik. Ezeken a
fejezeteken belül a menüparancsokat a legördülô menüben való megjelenésük
sorrendjében, felülrôl lefelé haladva részletezzük. A menüparancsok hatását,
funkcióit a szöveges leíráson felül ábrákkal illusztráljuk.
Az Irat menü
Az Irat menü parancsaival az ArchiCAD felhasználói környezet
általános jellemzôit lehet beállítani. Ezekkel a parancsokkal lehet:
- a terv összes file-ját és kellékét kinyitni, tárolni vagy lezárni,
- könyvtári elemeket kezelni,
- a nyomtató, a plotter és a digitalizáló beállításait megadni,
- a tervet kinyomtatni/kirajzolni.
A következôkben részletezzük az Irat menü parancsait.
Új
Az Új paranccsal új tervet nyitunk ki. Az új terv, melynek neve
egyelôre Új terv, átveszi az elôzô terv beállításait, az aktív
könyvtárat, a paraméterek alapértékeit, a szerkesztôhálót stb.
Mivel az ArchiCAD egyszerre egyetlen tervet tart nyitva, az Új
parancs kiadásakor az elôzô tervet lezárja. Amennyiben ebben
még el nem mentett módosítások is vannak, figyelmeztetô
üzenetet kapunk.

271
Teljesen új
Ha a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy az ALT (Windows) billentyû
lenyomva tartásával hívjuk elô Új parancsot, az a Teljesen Új
parancsra változik. Ez a parancs egy új tervet nyit ki és az összes
beállítást és párbeszédablakot az alapbeállításra állítja vissza
(Ezek az ArchiCAD “gyári beállításai”.) Ez azoknak hasznos, akik
biztosak akarnak lenni abban, hogy az alapbeállításokat
használják. Például:
- a tervezônek egy –számára ismeretlen– számítógépen kell a
tervét bemutatnia, vagy
- munka közben egy demonstrációs tervet szeretnénk készíteni
az eredeti alapbeállításokkal a program újraindítása nélkül.
Nyisd...
A Nyisd paranccsal már létezô ArchiCAD által felismerhetô
dokumentumokat lehet kinyitni. A File kezelô párbeszédablakban
lehet a file-rendszerben keresgélni és kiválasztani azt a file-t, amit
meg szeretne nyitni. Az alábbiakban találhatja az ArchiCAD által
ismert file-típusokat.
Megjegyzés: a parancs nem használható, ha könyvtári elem-
ablak az aktív ablak.
Ha a Mutasd a bemutatót kijelölô négyzet aktív, további
információk jelennek meg a File kezelô ablakban, beleértve a
Bemutató kép és Bejelentkezési ID-ket is (Csapatmunka
esetén).
ArchiCAD file-típusok
A következô filetípusok nyithatók meg a Nyisd parancs
segítségével: Terv, Archív terv, Kapcsolt terv, Archív kapcsolt
terv. Egy sor további nem ArchiCAD file-t is meg lehet nyitni, ha
a kiegészítôk megfelelôen vannak telepítve a Kiegészítôk
mappába: AutoCAD DXF és DWG, valamint Zoom és Wavefront
file-okat.
Továbbá különbözô típusú képfile-okat is meg lehet nyitni az
ArchiCAD-ben Modell képként.
A különbözô filetípusokat az alábbiakban ismertetjük.
Fontos: Olyan Központi terv file-okat, amelyek megosztva
kezelnek egy Tervet, nem lehet a Nyisd paranccsal
megnyitni. Ilyen esetekben a Csapatmunka/Bejelentkezés
lehetôséget kell választani.

Terv
A Irat/Nyisd lehetôséggel megnyitott vagy a Irat/Új lehetôséggel
létrehozott file-ok Tervek (*.PLN) amelyek ugyanúgy mûködnek,
mint az egyszerû Alaprajz típusú dokumentumok elôzô ArchiCAD
verziókban. A létrehozott Tervek késôbb Csapatmunka tervekké
alakíthatók az ArchiCAD 6.0 Csapatmunka terveket kezelni tudó
példányaival.
A Terv dokumentum az ArchiCAD dokumentumai közül a
legfontosabb. Tartalmazza az épület tervét alaprajzi rajzok
formájában, minden Szintrôl és minden hozzájuk tartozó 3D-s
információval együtt. Leírja a Homlokzatokat, Metszeteket, 3D-s
megjelenítéseket és környezeti adatokat (alapbeállításokat,
attribútumokat és könyvtári utalásokat).
Egy Terv megnyitása után az aktív tervhez tartozó minden ablak
bezárul, és a program kérést intéz a felhasználóhoz, hogy mentse
el a változtatásokat. Ha már létezô Tervet nyit meg, meg kell
gyôzôdnie arról, hogy létezik a könyvtár, amelyet eredetileg
használta. Ha az eredeti könyvtár nem elérhetô, a használt
Tárgyak nem jeleníthetôk meg az Alaprajzon: figyelmeztetés
jelenik meg, hogy az aktuális könyvtárból elemek hiányoznak.
Nyissa ki a Hiányzó könyvtári elemek ablakot az Ablak
menübôl, hogy lássa, mely elemek hiányoznak. Ezt az ablakot
kinyomtathatja vagy elmentheti, és ennek segítségével a hiányzó
elemeket elhelyezheti az aktív könyvtárakban.
Annak biztosítására, hogy ne legyenek hiányzó elemek, és a file-
ok az összes könyvtári elemmel együtt más számítógép
platformon is megnyithatók legyenek, mentse el ôket Archív
formátumban.
Archív terv
Archív (*.pla) dokumentumokat akkor lehet megnyitni, ha az
Archív terv formátum van kijelölve a File kezelô
Az Archív terv nagyon hasonlít a Tervhez, de nem csak a
könyvtári elemekre való hivatkozást tartalmazza, hanem a
tervben használt összes könyvtári elemet és jellemzôt.
Egy Archív file megnyitása után új könyvtár jön létre a beágyazott
könyvtári elemekbôl. Ez a könyvtár fogja tartalmazni az összes,
az Archív file-lal elmentett elemet, és ez lesz az aktív könyvtár.
A könyvtár létrehozása után az ArchiCAD automatikusan
konvertálja a könyvtári elemeket az adott platformnak megfelelô
formátumra (Macintosh vagy Windows).

273
Lásd még...
Az Egyéb mentések/Archív parancsot lejjebb.
Kapcsolt terv
Csapatmunka terveket kezelni képes példányok esetén, ha egy
Csapattag jelentkezik be a Központi tervbe, a számítógépe betölti
a terv egy másolatát. Ezt el is mentheti a Irat/Mentsd
segítségével. Ekkor a Központi tervhez tartozó Kapcsolt terv jön
létre, amelynek mûködése azonos a Tervével, csak tartalmazza a
bejelentkezési és foglaltsági információkat is.
Kapcsolt terv file-okat Csapatmunka tervek kezelésére nem képes
ArchiCAD példányokkal is meg lehet nyitni a Irat/Nyisd
segítségével, de mentéskor a file sima Terv formátumra
konvertálódik.
Archív kapcsolt terv
Ha a Csapattagok saját számítógépeiken dolgoznak, fontos, hogy
a Központi tervhez tartozó összes Könyvtári elem és tulajdonság
rendelkezésükre álljon, amikor elmentik a saját Kapcsolt tervüket.
Ebben az esetben kell az Archív kapcsolt terv formátumot
választani.
AutoCAD DXF és AutoCAD rajzfile-ok

Az AutoCAD DXF (Drawing eXchange Format) és DWG file-okat
2D-s rajzként nyithatjuk ki.
Megjegyzés: Ezek a formátumok csak abban az esetben
elérhetôk, ha a megfelelô kiegészítôk megfelelôen vannak
telepítve a Kiegészítôk mappába.
Zoom (csak Macintosh) és Wavefront file-ok

Az ArchiCAD támogatja néhány elterjedt, az építészetben használt
Macintosh program belsô file-formátumát. Az itt látható ikonokkal
Zoom és Wavefront file-okat lehet kinyitni. Az ezekben a file-
okban található 3D-s modellek vonalcsoportokként (vagyis csak
2D-s rajzként) lesznek értelmezve.
Megjegyzés: Ezek a file-típusok csak akkor érhetôk el, ha a
megfelelô bôvítmények helyesen vannak a kiegészítôk
mappába telepítve.

Bittérképes file-ok
Egy sor más formátumú filet is meg lehet nyitni a File kezelô
párbeszédablak használatával. A Terv, Archív, DXF, DWG és
Zoom fileoktól eltérôen a képek nem tervekként, hanem Modell
képekként nyílnak ki, és nem írják felül az aktuális file-t. Az
ablakukon belül kijelölhet területeket és a Vágólapon keresztül
az Alaprajzra vagy a Metszet/Homlokzat ablakba másolhatja
azokat.
Rendelkezésre álló képformátumok: GIF, TIFF, PICT (csak
Macintosh), Bitmap, JPEG és Metafile (csak Windows).
Lásd még...
A Fûzd össze parancsot alább.
File-ok megnyitása Hálózaton keresztül

Ha a file-on, amit meg szeretne nyitni, már dolgozik valaki a
helyi hálózaton, az ArchiCAD figyelmeztetni fogja, megadva a
felhasználó nevét, Ebben az esetben a következôket teheti:
- mégsem nyitja meg a file-t
- csak olvasható formában nyitja meg a file-t
- teljes hozzáférhetôséggel nyitja meg a file-t
Ha csak olvasható formában nyitja meg a file-t, lehetôsége van

megnézni és változtatni rajta, de elmenteni csak más néven vagy
más helyre tudja. Amennyiben megpróbálná az eredeti file-t
felülírni, az ArchiCAD ismét a figyelmezteti, hogy a file-t valaki
már használja, és nem cserélhetô ki a módosított tervvel.
A tervet teljes hozzáféréssel is megnyithatja. Azonban ilyen
esetben nagyon körültekintôen járjon el!
Több oka lehet annak, ha az ArchiCAD úgy érzi, hogy egy tervet
már megnyitottak, bár valójában nincs használatban:
- az utolsó felhasználó nem megfelelôen nyitotta meg vagy
csukta be file-t az ArchiCAD-ben, pl. rendszerlefagyás történt.

275
- egy, már valaki által megnyitott file-ról másolat készült, és a

másolat szintén tartalmazza annak a személynek a nevét, aki
a másolás alatt a file-on dolgozott.
Megjegyzés: Ha teljes hozzáféréssel nyit meg egy másvalaki
által használt file-t, mindketten felülírhatják egymás munkáját
az ArchiCAD minden további figyelmeztetése nélkül. Ezért
legyen különösen körültekintô, ha nem a fent említett téves
figyelmeztetés miatt nyit meg teljes hozzáféréssel egy, valaki
által már megnyitott file-t.
Fûzd össze
A Fûzd össze parancs lehetôséget ad arra, hogy más tervek
elemeit, modult vagy képet helyezzünk el az alaprajzon vagy a
nyitva lévô Metszet/homlokzat ablakban. a jelen tervben az
aktuélis Metszet/Nézet ablakban.
Másik terv hozzáfûzése

Egy teljes terv hozzáfûzése összetett feladat, hiszen az ArchiCAD-
nak szintenként kell a terveket összefûznie. Ha többszintes
épületet fûzünk az aktuális tervhez, az ArchiCAD megkérdezi,
hogy az importált file melyik szintje illeszkedjék az aktuális
munkaszinthez és fel is ajánl egy lehetséges hozzárendelést. Ha
az aktuális terv nem tartalmaz elegendô számú szintet a
hozzáfûzendô terv befogadásához, akkor az ArchiCAD magától
létrehozza a hiányzó szinteket.
A jellemzôket az ArchiCAD nevük szerint azonosítja, ezért:
- ha a két tervben a jellemzôk neve megegyezik, akkor a
betoldott elemek jellemzôi felveszik az aktuális terv
jellemzôinek értékeit,
- ha viszont a betoldott terv egy jellemzôjének neve nem
szerepel az aktuális tervben, akkor az aktuális jellemzôkészlet
ezzel a jellemzôvel kiegészül.
A hozzáfûzendô terv a végleges helyre való betoldás elôtt
eltolható, forgatható és tükrözhetô.
Modulok
A Modul file (*.mod) az aktuális terv egy szintjén található
ArchiCAD elemek egy csoportját tartalmazza.
A Modul dokumentum a Vágólap/Tûtábla elvén mûködik.

A Modulok nem tartalmaznak a származási szintükkel kapcsolatos

adatokat, így az aktuális terv bármelyik szintjére beilleszthetôk.
A Modulokban megtalálhatók saját jellemzôik (fóliák, tollszínek,
kitöltések, anyagok stb.), de összefûzéskor az elemek a jellemzôk
értékét az aktuális tervbôl veszik egy belsô azonosító szám
alapján. Ha a forrásterv és a célterv azonos jellemzôkészlettel
dolgozik, akkor a Modul képe ugyanolyan lesz a céltervben is,
mint amilyen a forrástervben kimásoláskor volt.
A Modul elemei a betoldás után újra függetlenek lesznek.
A Modul tartalma a mûvelet során a Vágólapra/Tûtáblára kerül,
majd betoldásra kerül az alaprajzba.
Az elemek szaggatott téglalappal lesznek körülvéve. A téglalapba
klikkelve az elemeket a kívánt pozícióba mozgathatjuk. Az
elemeket a téglalapon kívülre vagy a Vezérlôpulton levô OK/Jó
gombra kattintva helyezhetjük le a munkafelületre.
A Toldd be paranccsal ugyanazt az elemet ismételten is
lehelyezhetjük.
A Modul létrehozását a Mentsd mint parancs írja le alább
ugyanebben a fejezetben.
Megjegyzés: Egy Modul Metszet/Homlokzat ablakba történô
fûzésekor csak 2D-s elemek kerülnek bemásolásra.
Kép fájlok összefûzése

A GIF, BMP, PICT, TIFF, WMF, EMF, JPEG formátumok használata
egy sor, más programok által létrehozott filehoz való hozzáférést
biztosít. Ezek a programok lehtnek:
- Rajzoló vagy festô programok;
- ArchiCAD saját nézeteinek és homlokzatainak a mentéseibôl
készült képek;
- csak kép formátumban mentett fotók.
Ha ilyen file-okat nyitunk meg, az aktuális terv egészül ki egy új
elemekkel anélkül, hogy a már meglévô elemeket felülírnánk.
A rajzolóprogramokkal (Pl. MacDraw) létrehozott PICT/WMF
dokumentumokat az alábbi két formátum valamelyikében lehet
beolvasni az ArchiCAD-be. Beolvasáskor a következô ablak
jelenik meg:

277
Ha egy PICT/WMF/EMF file-t rajzelemekként told be, az külön

szerkeszthetô ArchiCAD rajzelemekként (Vonalak, Ívek, Szövegek
és Kitöltési minták) jelenik meg, amelyek az Alaprajzi lépték
beállítása párbeszédablakban (Lehetôség menü) megadott
értékek szerint skálázódnak. Például egy 10 cm hosszú vonal a
PICT/WMF/EMF fileban 10 méteresként jelenik meg, ha a
skálaérték 1:100.
Ha a PICT/WMF file-t egyetlen ábraként olvassuk be, akkor az
összefüggô bitképként fog a továbbiakban szerepelni. Teljes
méretben jelenik meg a képernyôn, függetlenül az ArchiCAD
lépték- vagy nagyítási beállításaitól. A sarkainál lehet kijelölni és
az összes ArchiCAD transzformáció egyetlen grafikus egységként
kezeli.
A Fûzd össze parancs kiválasztása elôtt meg lehet határozni
elôre az ábra méretét és helyét a munkalapon. Ha a
Területkiválasztó eszközzel kívánt méretû téglalapot húzunk a
betoldás tervezett helyén, az ábra ebbe a téglalapba fog
illeszkedni.
Megjegyzés: figyeljünk arra, hogy a téglalap oldalarányai
megegyezzenek az eredeti PICT/WMF kép oldalarányaival,
ellenkezô esetben torzított képet kapunk!
A PICT/WMF file-okat ábra formátumban kinyitva azok az
Ábrafóliára kerülnek. A PICT/WMF file-ok elemeit rajzelemként
kinyitva ezek a megfelelô eszköz alapbeállítás szerinti fóliájára
kerülnek (tehát a vonalak a Vonalfóliára, az ívek az Ívfóliára stb.).
A rajzelem-formátum akkor ajánlott, ha PICT/WMF-kompatíbilis
programból importálunk építészeti tervet vagy elemeket. A rajz-
formátumok általában illusztrációk készítéséhez ajánlottak.
Csukd be
Ennek a parancsnak a hatása ugyanaz, mintha az aktív ablak
csukókockájára kattintanánk. A terv ablakának lezárása után
figyelmeztetô üzenet jelenik meg, hogy bezárás elôtt mentsük a
változásokat.

A terv ablakot bezárva bezárjuk az egész dokumentumot (a

könyvtári elemek nyitva maradnak). Bármely más ablak bezárása
esetén csak azt az egy ablakot zárjuk be.
Az egyetlen kivétel a könyvtári elem ablaka, ennek a bezárása
becsukja a könyvtári elem összes többi ablakát.
Megjegyzés csapatmunkában dolgozóknak: Ha
bejelentkezett egy Központi tervbe, tett néhány változtatást a
Terv behívott másolatán, és a Csukd be parancsot
választotta, a program két lehetôséget ajánl fel: vagy
kijelentkezik és elküldi a változtatásokat a Központi tervbe,
vagy elmenti a saját gépére, egy Kapcsolt terv file-ba.
Mentsd
A Mentsd paranccsal az aktuális aktív ablak tartalmát menti el.
Ha a dokumentumot korábban már elmetntettük vagy ha azt egy
létezô file-ból nyitottuk meg, a Mentsd parancs a módosításokat
fogja tárolni.
Ha a dokumentum új (tehát ha az Új paranccsal hoztuk létre
vagy a programot közvetlenül az ArchiCAD programikonról
indítottuk), akkor a Mentsd parancs ugyanazt a
párbeszédablakot nyitja, mint a Mentsd mint... parancs.
Megjegyzés csapatmunkában dolgozóknak: Ha
bejelentkezett egy Központi tervbe, a Mentsd parancs
választásakor a program felajánlja egy Kapcsolt terv file
létrehozását a bejelentkezési és beillesztési paramétereivel.
Ha Archív kapcsolt tervet akar létrehozni, használja az Egyéb
mentések/Archív lehetôséget.
Központi terv mentése
Csapatmunkát kezelni tudó példányokban az Adminisztrátor
elôször elmenti a Központi tervet, azután a Központi terv már
minden esetben elmentôdik, amikor egy csapattag ki- vagy

279
bejelentkezik, módosításokat tesz, megváltoztatja a kulcsszavát

stb.
Mentsd mint...
A Mentsd mint... parancs hatása hasonló a Mentsd
parancséhoz, kiegészítve azzal a lehetôséggel, hogy:
- a tervet másik, új néven menti el, és az új tervet nyitva tartja,
vagy
- a terv különbözô ablakainak a tartalmát a megfelelô
formátumú file-okba exportálja.
A parancs kiválasztása után válassza ki a file-formátumot,
amelyben a dokumentumot el kívánja menteni.
A formátumok széles skálája áll a terv és a 3D-s modell
mentéséhez rendelkezésre, melyek a Macintosh, ill. Windows
platform választástól függôen kismértékben eltérnek egymástól.
Tervek és Kapcsolt tervek mentése

Ha az Alaprajzon dolgozik és a Mentsd mint parancsot választja,
egy sor lehetôsége van:
- Terv file ArchiCAD 6.0, 5.0 vagy 5.1-es formátumban vagy a
speciális Modul formátumban;
- PlotMaker vagy topCAD (Macintosh) rajz;
- 3D GDL file;
- PICT (Macintosh) vagy BMP formátumú kép.
További lehetôségek elérhetôk a Kiegészítôk mappa tartalmának
függvényében (mint pl. DXF, DWG, Aperture stb.).
A 3D-s ablak tartalmának mentéséhez használható

file-formátumok
Aktív 3D-s ablak esetén a következô formátumok állnak
rendelkezésére a 3D-s kép elmentéséhez:
- kép filek-ok: PICT (MacOS), GIF, TIFF, JPEG, BMP, Windows
Metafile (WMF) és Enhanced Metafile (EMF) (csak Windows )
formátumok;
- rajz filek 2D-s elemek, PlotMaker, topCAD (csak MacOS )
formátumok;
- ArchiCAD Könyvtári elem (MacOS)/Ajtó, Ablak vagy
Tárgy(Windows) formátumok.

Ezeken felül további formátumok közül választhat annak

függvényében, hogy az kiegészítôk mappában milyen más
modellezô programokhoz való exportálási szûrôk állnak
rendelkezésre. Ennek a mappának a tartalma attól is függ, hogy
az ArchiCAD-et melyik országban vásárolta.
A Metszet/homlokzat ablak mentéséhez használható

file-formátumok
Ha a Metszet/Homlokzat ablakban dolgozik és a Mentsd mint
parancsot választja, egy sor lehetôsége van:
- A Terv file ArchiCAD 6.0, 5.0 vagy 5.1-es formátumban és a
3D GDL lehetôség ugyanolyan, mint az Alaprajz esetén.
Bármelyik formátum választásakor az egész Terv elmentôdik.
Az összes többi formátumba csak az aktív Metszet/Homlokzat
ablak tartalma kerül:
- Tûtábla/Vágólap modulként;
- kép file PICT (Macintosh) vagy BMP formátumban;
- rajz file PlotMaker vagy topCAD (Macintosh) formátumban.
További formátumok elérhetôk a Kiegészítôk mappa tartalmának
függvényében (mint pl. DXF, DWG, Aperture stb.).
Modell képek mentése

Az ArchiCAD fényképezési technikájával készült képek PICT
(Macintosh), TIFF, GIF, JPEG és BMP formátumokban menthetôk
el.
Anyaglista mentéséhez használható file-formátumok

Összetevô, Elem és Helyiség listák sima szövegként, tabulált
szövegként vagy táblázatként, míg formátumozott listák (esetleg
grafikus adatokkal) RTF (Rich Text Format), ArchiCAD Terv vagy
PlotMaker rajz formátumban menthetôk el.
Mit tartalmaznak a különbözô file típusok?

Az ArchiCAD-ben elmentett file-ok tartalma a mentéskor aktív
ablak típusától és a választott formátumtól függ. A fôbb file
típusokról itt ismertetett alapvetô információk mellett további
részletes adatokat talál az ArchiCAD minden export szûrôjével
kapcsolatban a Kiegészítôk mappában az OlvassEl file-okban.

281
Terv (*.pln)
Tervének teljes tartalma elmentôdik, beleértve minden 3D és
listázási információt is. Ez a lehetôség csak az Alaprajzról és a
Metszet/Homlokzat ablakokban érhetô el. A mentéskor
keletkezett dokumentumot megnyithatja Terv formátumban a
Nyisd... paranccsal, és dolgozhat rajta, mintha munkája nem
szakadt volna meg.
A Könyvtári elemek, beleértve a Jellemzô Tárgyakat is, nem
mentôdnek el a tervvel, hanem a Könyvtárban maradnak. Ha
ezeket is el akarja menteni a Tervvel együtt, válassza az Egyéb
mentések/Archív lehetôséget.
A fényképezett képek sem menthetôk a tervvel együtt. Ezeket
manuálisan különálló dokumentumként kell elmenteni.
5.0 és 5.1-es formátumú Terv
Ezen formátumok használatakor az ArchiCAD 5.0/ArchiCAD for
TeamWork (5.1 néhány országban) által nem támogatott elemek
és információk elvesznek. Az új elemtípusokról és azok
tulajdonságairól részletes leírást ad az 1. fejezetben az Új
tulajdonságok az ArchiCAD 6.0-ban alfejezet.
PlotMaker file (*.pmk)
Az aktuális szint látható fóliáit ill. a 3D-s ablakban lévô képet 2D-
s vonalak, ívek, szövegek, kitöltések és ábrák formájában menti
el a program. A PlotMaker különbözô CAD programok által
készített rajzok összeállítására és nyomtatására szolgáló program.
Modul
Az ArchiCAD Modul formátum választással a Tûtábla/Vágólap
tartalmát egy satátos ArchiCAD-formátumban menthetjük el; a
formátum neve: Modul. Ehhez elôször ki kell másolni a
kiválasztott elemeket a Tûtáblára a Másold paranccsal. A terv
bonyolult részleteit lehet ezzel a módszerrel más tervekben való
felhasználáshoz elmenteni. Tipikus felhasználása: konyha- vagy
fürdôszoba modulok tárolása.
A modul szabadon befûzhetô akár ugyanazon terv, akár egy
másik terv tetszôleges szintjére.
Megjegyzés: Ha különbözô tervek között másolunk ezzel a
módszerrel és a két terv jellemzôinek neve nem egyezik,
akkor elôfordulhat, hogy a beillesztett elem különbözni fog
az eredetitôl.

További információk találhatók a Nyisd... parancs leírásánál a

Modul alfejezetben.
A Modulokat ajánlott külön könyvtárban tartani, ahonnan

bármikor behívhatók a Fûzd össze/Modul paranccsal.
Kép file formátumok
A különféle kép file formátumok (PICT/BMP/TIFF/GIF/JPEG)
kiválasztásával mind a terv, mind a 3D-s nézet képernyôképét
elmentheti. Ez az egyetlen formátum. mellyel a színezett vagy
fényképezett 3D-s ábrázolások teljes tartalma mentésrek kerül.
Az alaprajzot az aktuális léptékben rajzként mentheti el, beleértve
a vonalakat, íveket és más elemeket.
Ezeket a formátumokat a Nyisd... paranccsal, a megfelelô
formátum kiválasztása után olvashatja vissza az ArchiCAD-be, de
a kapott dokumentum nem kezelhetô a továbbiakban ArchiCAD
tervként.
topCAD file (csak Macintosh)
Ezzel a lehetôséggel a tervet vagy egy 3D-s ábrázolást a topCAD-
be importálhatjuk. A topCAD hatékony 2D-s mûszaki
rajzprogram, mely szintén a Graphisoft terméke.

283
GDL File (*.gdl)

Ezt a formátumot választva lehetôség nyílik a tervet GDL
leírásként menteni. A Geometriai Leíró Nyelv (Geometric
Description Language = GDL), melyet az ArchiCAD-del együtt
szállítunk, az ArchiCAD könyvtári elemeinek létrehozására vagy
módosítására szolgál. Csak aktív alaprajzi ablak mellett
használható.
A GDL lehetôséggel 3D-s ArchiCAD modelleket lehet könyvtári
elemmé alakítani, hogy ezeket aztán más ArchiCAD tervekben
elemként fel lehessen használni.
Azokat az elemeket fogja a program 3D-s GDL-ként eltárolni,
melyek szerepelnek a 3D-s ablakban. Az eltárolandó elemeket a
Kijelölés, a Területkiválasztó eszköz vagy a Vetítendô elemek
paranccsal lehet kiválasztani.
Megjegyzés: Ablakokra és ajtókra vonatkozó GDL
koordináták interpretációjával kapcsolatban további
információk találhatók a 6. fejezetben az ArchiCAD könyvtár
és a 4. fejezetben az Ajtó és Ablak eszköz leírásánál.
2D-s elemek (*.2dl)
Bár a 3D-s modell a program egyik végeredményének tekinthetô,
kiválasztott 3D-s nézetek (általában homlokzatok és metszetek)
akkor lesznek módosíthatók, ha a tervet 2D-s elemekként
tároljuk. Ennek során igazi tervekkel lesz dolgunk, melyeket
méretekkel és más 2D-s elemekkel egészíthetünk ki.
Ez a lehetôség önálló, vonalakat és kitöltéseket tartalmazó
dokumentumot eredményez, melyet mint ArchiCAD alaprajzot
lehet szerkeszteni.
A 2D-s elemek formátum csak az aktív 3D-s ablakból érhetô el.
2D-s elemek file-ok a Nyisd... paranccsal, terv formátum
választással olvashatók be az ArchiCAD-be. A kinyitott 2D-s nézet
méretezhetô, kiegészíthetô 2D-s könyvtári elemekkel,
kitöltésekkel stb.
Könyvtári elem (Macintosh)/ablak file, ajtó file, tárgy file
(Windows )
A könyvtári elem formátumok lehetôvé teszik alaprajzi elemek
három különbözô formátumban való mentését. Csak aktív 3D-s
ablakból lehet könyvtári elemként menteni 3D-s elemeket.
Két lehetôség közül kell választani a könyvtári elem
elmentésénél: a leírást szerkeszthetô GDL szöveg formájában
vagy kódolt bináris leírás formájában akarjuk-e tárolni.

Még egy kiegészítô lehetôséget is kapunk: a felesleges vonalak

eltávolítását az eredményfile-ból. Ezt a lehetôséget kiválasztva
kiszûri a program az egymást fedô vonalakat a file tárolása elôtt.
Figyelem: Néhány estben ez a funkció nagyon hosszú ideig
tart és sok memoriát igényel.
Egyéb mentések
Ez a hierarchikus menü egy sor lehetôséget kínál a
munkakörnyezet elmentésére.
Archív ...
Az ArchiCAD terv többféle könyvtári elemre hivatkozhat, melyek
külsô file-okban találhatók. Az ArchiCAD elindításakor egy vagy
több aktív Könyvtárat kell kijelölni. A terv ezekben a
könyvtárakban fogja a könyvtári elemeket keresni. A terv új
környezetben (például egy másik számítógépen) való megnyitása
esetén ezek a külsô file-ok hiányozhatnak.
Ahhoz, hogy a tervhez tartozó összes file rendelkezésre álljon, az
Egyéb mentések/Archív parancsot kell használni. Az archívként
mentett dokumentumban az összes, a terv által használt könyvtári
elem, és jellemzô mentésre kerül.
A beállításoktól függôen lehetôség van arra is, hogy az archív
dokumentum tartalmazza a fényképekhez szükséges hátteret,
textúra file-okat és olyan kép-file mentéseket, melyek mind a
Macintosh, mind a Windows-alapú PC-ken olvasható
formátumban (TIFF) vannak.
Egy további kijelölô négyzet lehetôséget ad arra, hogy az archív
dokumentum az aktív könyvtárak összes elemét tartalmazza
akkor is, ha azok nincsenek az alaprajzon.

285
Megjegyzés: A Windows-ban az elmentett archiv file-ok

nevét szabályosan képezi az ArchiCAD a Mentsd archívként
párbeszédablakban megadott file-névbôl az automatikusan
hozzáfûzött .pla kiterjesztéssel.
Ha archív típusú tervdokumentumot nyitunk ki a Nyisd...
párbeszédablakból, akkor automatikusan létrejön egy új
elemkönyvtár, melynek nevet kell adni. Ez az elemkönyvtár az
összes könyvtári elemet és jellemzôt tartalmazza, melyet a terv
használ, de annál eggyel sem többet. Miután ez lesz az aktív
elemkönyvtár, ezért ha új elemekre is szükség van a munka
során, azokat külsô könyvtárakból kell átmásolni az aktív
könyvtárba.
A nagyobb tárolt adatmennyiség miatt az archív file-ok
valamelyest nagyobbak, mint a hozzátartozó terv-file. Az archív
formátumot általában a befejezett tervek hosszútávú tárolásához
használják. Ez a formátum használható még teljes tervek másik
ArchiCAD-es munkahelyre való hiánytalan átviteléhez.
Figyelmeztetés: Ha az archív mentéskor bármelyik könyvtári
elem hiányzik az elemkönyvtárból, akkor az archív
dokumentumban sem fog szerepelni.
Fontos: Egy terv archív mentése lehetôvé teszi annak egy
másik környezetben való hiánytalan visszaállítását. Az archív
dokumentumok nem tartalmazzák a tervben használt
betûtípusokat. Ezért ha az eredetivel megegyezô szöveges
megjelenítést kíván elérni, a megfelelô betûtípusokat az új
számítógépre is telepítenie kell.
Kapcsolat...
Ha az ArchiCAD-ben egy file-t PlotMaker formátumban ment el,
és egy PlotMaker tervlapra helyezi az Helyezz el rajzot...
paranccsal, közvetlen összeköttetés jön létre az elmentett file és a
tervlap között.

A Kapcsolat... parancs segítségével ezt a kapcsolatot a

késôbbiekben karbantarthatja, és lehetôsége van egyszerre több
file felfrissítésére is.
Az Egyéb mentések/Kapcsolatok... kiválasztásával az
ArchiCAD elôkészíti és megjeleníti az aktuális terv alaprajz vagy
metszet/homlokzat ablakáról készült PlotMaker formátumú file-
ok listáját, tartalmazva a file-ok nevét, helyét, valamint a mentés
idején aktív fólia kombinációt is.
A Mentsd gombra kattintva az összes felsorolt ablak tartalma
elmentésre kerül az elôzôvel megegyezô file névvel, fólia
kombinációval és léptékkel.
A listáról kijelölt tételeket a Mentsd gombbal tudjuk külön-külön
törölni vagy frissíteni.
Megjegyzés: Mielôtt a Kapcsolatok... paranccsal mentene, ne
feledje el felfrissíteni a Metszet/homlokzat ablakokat.
ArchiCAD Tárgy
Ez a parancs elmenti az Alaprajzot - vagy annak kijelölt részét -
egy új ArchiCAD Könyvtári elem 2D és 3D leírásába.
Megjegyzés: Az így létrehozott Könyvtári elem kisebb és
gyorsabban kezelhetô bináris elemmé alakítható, amely csak
bináris információt tartalmaz.
1) Nyissa meg a Könyvtári elemet.
2) Válassza a 2D nézet ablakot.
3) Válassza a Válaszd ki mind, majd a Másold lehetôséget.
4) Menjen a 2D jelkép ablakra, és válassza a Toldd be
lehetôséget.

287
5) Menjen a 2D leírás ablakba, válassza a Válaszd ki mind

lehetôséget és törölje a leírást.
6) Menjen a 3D nézethez, hogy létrehozza a Könyvtári elem
modelljét.
7) Menjen a Könyvtári elem Vezérlôablakba és válassza a
Mentsd mint... parancsot.
8) A megjelenô párbeszédablakban aktiválja a Mentsd bináris
formátumban kijelölô négyzetet, és kattintson a Mentsd
gombra.
Tervsûrítmény
Ez a parancs az aktuális Alaprajz ASCII leírását hozza létre, amely
az ArchiCAD terv további speciális feldolgozását teszi lehetôvé.
A két kijelölô négyzet a kimenet testreszabását segíti; mindegyik

a terv különbözô tulajdonságainak mentéséért felelôs.
Terv információk...
Ezt a parancsot aktiválva a képernyôn az aktuális Tervrôl szóló
szerkeszthetô információ jelenik meg.

Új Könyvtári elem
Ennek a hierarchikus menünek a menüpontjai új Könyvtári
elemek létrehozására szolgálnak.
Lásd még...
Az ArchiCAD könyvtár alfejezetet a 6. fejezetben.
Nyiss könyvtári elemet...

Ez a parancs szolgál létezô Könyvtári elemek megnyitására. Egy
File választó párbeszédablak is megjelenik, legördülô menükkel,
ahol a file formátumot lehet megadni, és különbözô megnyitási
lehetôségek közül lehet választani.
Megjegyzés: Ha a Nyiss könyvtári elemet... parancsot
választja, amikor egy Könyvtári elem ki van jelölve a
terveben, akkor a parancs automatikusan az elemhez tartozó
Vezérlôablakot fogja megnyitni.
Lásd még...
A Nyiss könyvtárat parancs leírását a 6. fejezet ArchiCAD
könyvtár alfejezetében.
Használj új könyvtárat
Az Aktív könyvtárak... parancs párbeszédablakot nyit meg,
melyben a könyvtár mappáját/elérési útvonalát adhatja meg. Az
aktív könyvtár az itt megadott útvonalon elért könyvtár lesz.
Megjegyzés: Az Aktív könyvtárak... párbeszédablak bal oldala

hasonlít a File kezelô párbeszédablakhoz. A lényeges különbség

289
az, hogy itt Könyvtárat és nem egyetlen file-t választhat ki. A

kiemelt mappa kiválasztásához kattintson kettôt annak nevére
vagy kattintson egyet a Nyisd gombra (Macintosh). Ha a
párbeszédablak jobb oldalán látható Aktív könyvtárak listához
további könyvtárakat akar adni, emelje ki a hozzáadandó
könyvtár nevét és kattintson az Add gombra, vagy fogja meg és
helyezze át (Drag/Drop) azt az Aktív könyvtárak területére
(Windows 95). Az új mappa/könyvtár neve azonnal megjelenik
az Aktív könyvtárak listáján.
Ha kiemelünk egy mappát az Aktív könyvtárak listáján a lista
alatt megjelenik annak elérési útvonala.
Ha az Aktív könyvtárak listájáról el akarunk távolítani egy
mappát, emeljük ki, majd kattintsunk a Töröld gombra, vagy
rákattintva egyszerûen húzzuk ki azt a lista területérôl kívülre
(Windows 95).
Változtatás nélkül is kiléphetünk a párbeszédablakból a Mégsem
gombra kattintva. Ha a változtatásokat meg akarjuk tartani,
kattintsunk a Kész! gombra. A Kész! gombra kattintva az
ArchiCAD beolvassa az aktív könyvtárak tartalmát. Ekkor a
képernyô jobb felsô sarkában megjelenik egy állapotjelzô ablak
mely a beolvasási folyamatot mutatja. Az Állj gombra kattintva a
mûvelet megszakítható.
Ha a terv már látható a képernyôn, az ArchiCAD az eredeti
ajtókat, ablakokat és tárgyakat kicseréli a velük azonos néven, az
új könyvtárakban szereplô elemekre. Azok az elemek,
amelyeknek nincs azonos nevû megfelelôjük az új
könyvtárakban, a terven nem lesznek láthatók.
Az új könyvtárak betöltése után egy ablakban megjelenik azon
elemek listája (ha vannak ilyenek), melyek hiányoznak az új
könyvtárakból.
Megjegyzés: Csapatmunka kezelésére alkalmas példányok
esetén csak a Vezetô építész rendelkezik a rendszerhez való
speciális hozzáféréssel, és csak ô jelölheti ki a Központi
tervhez tartozó könyvtárakat. A Csapattagok használhatnak
más könyvtárakat, de csak saját célokra.
Lásd még...
Az ArchiCAD könyvtár alfejezetet a 6. fejezetben.

Digitalizáló beállítás...
Az ArchiCAD szabályos telepítés után (mely telepíti a Digitware
mappát is) használhatja a legelterjedtebb digitalizálókat. A
digitalizálóval gyorsan és hatékonyan vihet át koordinátákat egy
meglévô rajzról az ArchiCAD-be.
A Digitalizáló beállítás... parancs hatására megjelenik a
Digitalizáló beállítás párbeszédablak. Az ablakban található
beállítási lehetôségeket a következô pontokban ismertetjük.
Lépték beállítása
Ha a digitalizálandó rajz egészen pontos (tehát a papír nem
húzódott el pl. a környezeti nedvességváltozás következtében) és
szabványos lépték szerint készült, akkor igazítsa a digitalizáló
léptékét a rajzéhoz a Lépték mezô megadásával.
Távolság beállítása
Ha a rajz nem szabványos léptékû vagy a papír elhúzódott
valamilyen oknál fogva, akkor használja a Lépték gombot a
lépték beállítására.
Megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megadhatja a
digitalizálóval kijelölt két rajzpont közötti helyes távolságot.
Megjegyzés: a Lépték gomb használata elôtt állítsa a

léptéket 1:1-re. Ha ezt a lépést elmulasztja, akkor a
digitalizáló léptéke nem lesz helyes.

291
Origó beállítása
Ezzel a beállítással megadhatjuk a digitalizálás kezdôpontját. Az
Origó gombra való kattintás után a digitalizáló kijelölôjével
kattintson arra a pontra, ahol a digitalizálandó rajzon ki akarja
jelölni az ArchiCAD alaprajz origójának megfelelô kezdôpontot.
Irány beállítása
Az Irány beállítása gombbal az x tengely irányát lehet a rajzon
kijelölni. A parancs kiválasztása után a program egy digitalizáló
kattintásra vár. Az a vonal, mely az elôzôleg megadott origót
ezzel a most meghatározott ponttal összeköti, megfelel az
ArchiCAD munkalap vízszintes irányának.
Megjegyzés: A fenti három beállítási lehetôség csak
bekapcsolt digitalizáló mellett használható. Lásd alább a
Kapcsold be/ki a digitalizálót parancsot.
Gyártók meghajtói
Macintosh-on lehetôség van a gyártó által készített digitalizáló
meghajtó választására a Graphisoft által felajánlottak helyett.
Ezeket vagy a soros, vagy ADB portra kötött üzemtáblán lehet
beállítani.
Beállítás
A párbeszédablak tetején látszik az éppen használt digitalizáló
neve. A Beállítás funkció csak akkor választható, ha a
digitalizáló ki van kapcsolva. Lásd alább: Kapcsold be/ki a
digitalizálót parancsot.

A párbeszédablak tetején lévô két kiugró menü segítségével

kiválaszthatja a digitalizálójának megfelelô meghajtót a gyártó és
a típus megadásával.
Csatlakozási kapu
Ezzel a vezérlôvel lehet a kaput kiválasztani, amelyiken a
digitalizáló csatlakozik.
Ha a digitalizálót már kiválasztottuk, beállíthatjuk hozzá az adat-
kommunikációs jellemzôket: átviteli sebesség, adatbitek és
stopbitek száma, paritás és adatformátum. Sok elterjedt
digitalizálóhoz még a belsô beállító kapcsolósor helyes állását is
megmutatja az ablak, hogy a digitalizálót is helyesen tudjuk
beállítani. A digitalizáló beállításának további részleteit annak
kezelési utasításából lehet megtudni.
A meghajtó lista tartalma attól függ, hogy milyen digitalizáló-
meghajtókat telepített a számítógépére.
- Macintosh gépek esetében a digitalizáló-meghajtóknak a
Graphisoft mappában lévô DigitWare mappában kell lenniük,
melyet vagy a RendszerMappában, vagy az ArchiCAD-et
tartalmazó mappában találhat.
- Windows-os gépek esetében a digitalizáló meghajtókat a
Digitware alkönyvtárban találhatja meg. A Digitware
alkönyvtár vagy az ArchiCAD-del megegyezô alkönyvtárban
van, vagy abban az alkönyvtárban, melyre a Windows
Registry “Graphisoft Shared Folder” nevû változója mutat.
Kapcsold be/ki a digitalizálót

A Kapcsold be/ki a digitalizálót paranccsal biztosítható, hogy a
digitalizáló csak a digitalizálási folyamat idejére legyen aktív, és
ezzel elkerülhetô a véletlen adatkeveredés az egér és a
digitalizáló között. Kapcsolja be a digitalizálót közvetlenül a
digitalizálás elôtt, és annak befejezése után ismét kapcsolja ki.
Az egér és a digitalizáló egyszerre lehet aktív. Amelyik eszköz
elmozdul, az veszi át a kurzor irányítását.
Rajzgép beállítás...
A Rajzgép beállítás paranccsal kiválaszthatja a rajzgép
meghajtót, és beállíthatja a papírméretet és egyéb rajzgép-
jellemzôket. A továbbiakban a rajzgép beállítási parancsokat
részletezzük.

293
Rajzgép kiválasztása
A jelenleg kiválasztott rajzgép típusa és a gyártó neve megjelenik
a párbeszédablak tetején lévô két kiugró menüben. A márkanév
és a típus megváltoztatásához ezt a két menüt használja.
A rajzgép lista tartalma attól függ, hogy milyen meghajtókat
telepített a számítógépére.
- Macintosh gépek esetében a rajzgép meghajtóknak a
Graphisoft mappában lévô PlotWare mappában kell lenniük,
melyet vagy a RendszerMappában, vagy az ArchiCAD-et
tartalmazó mappában lehet megtalálni.
- Windows-alapú gépek esetében a rajzgép meghajtókat a
PlotWare alkönyvtárban lehet megtalálni. A PlotWare
alkönyvtár vagy az ArchiCAD-del megegyezô alkönyvtárban
van, vagy abban az alkönyvtárban, melyre a Windows
Registry “Graphisoft Shared Folder” nevû változója mutat.
PCI beállítások
CalComp vagy Versatec meghajtó választása esetén egy újabb
nyomógomb jelenik meg a Rajzgép beállítás párbeszédablakban,
amivel kinyithatja a PCI beállítások párbeszédablakot. Ezek a
beállítások a CalComp nyomtatási nyelv szabványos
tulajdonságai, melyeket szintén be kell állítani, hogy megfelelô
minôséget érjen el a nyomtatás során.

Ha a CalComp TechJet sorozatból választ rajzgépet, a PCI

beállítások gomb nem válik láthatóvá, mivel ezek a
meghajtóknak a rajzgéppel való kommunikációja HPGL nyelven
folyik.
Megjegyzés: Azok a felhasználók aki ezeket a rajzgépeket
AutoCAD-bôl való rajzolásra is használják, valószínûleg
tapasztalni fogják, hogy a gépükön lévô PCI beállítás
különbözik ennek a párbeszédablaknak az alapértékeitôl. A
legjobb eredmény érdekében a párbeszédablak beállításait
állítsák át a rajzgéppel megegyezô értékekre.
A rajzgép típusa nem szerepel a listán
Ha a rajzgép gyártóját megtalálta, de a típus nem szerepel a
listán, válasszon egy hasonló méretû rajzgépet a gyártótól (pl. E-
méret). Ha ilyenbôl több is lenne, akkor próbálja ki mindet.
Válassza mindig a Kezelés: Hardveres beállítást.
Megjegyzés: Néhány OCÉ és az összes Schlumberger modell
a kiugró menüben mint Benson szerepelnek.
A rajzgép gyártója nem szerepel a listán
Ha a gyártó egyetlen típussal sem szerepel, akkor tanulmányozza
a rajzgép leírását, és keresse meg abban a kompatibilitásra vagy
az emulációra vonatkozó kitételeket. Ha a rajzgép ismeri a HPGL,
HPGL-2, DMPL, BGL vagy PCI adatformátumok valamelyikét,
akkor van esély arra, hogy tudja használni az ArchiCAD-et.
Állítsuk be a rajzgépet az alábbi listán szereplô valamelyik
grafikus nyelvre (az alábbi lista sorrendje fontos. Ajánlatos a
rajzgép által leghamarabb elfogadható nyelvet használni.):

295
Nyelv Meghajtó
HPGL-2 and RTL (raszteres rajzgép) HP DesignJet 750C
(Hewlett-Packard szabvány)
HPGL-2 (tollas rajzgép) HP DraftPro Plus
(Hewlett-Packard szabvány)
HPGL Generic HPGL
(Hewlett-Packard szabvány) (rajzgép origó: bal alsó sarok)
HP 7885A DraftMaster I
(rajzgép origó: rajzközép)
DMPL DMP 62
(Houston szabvány)
BGL (Benson/Schlumberger/OCÉ) Benson 18xx series
Benson 1645-R
PCI (tollas rajzgép) 1023
PCI (elektrosztatikus plotter) 5855
(CalComp szabvány)
Mindegyik esetben válassza a Kezelés: Hardveres beállítást.
Rajzgép jellemzôk
A párbeszédablak alsó részében a kiválasztott rajzgép jellemzôit
lehet beállítani.
A Papír mezôben megválasztható a papír mérete. A nem
értelmezhetô méretek halványan jelennek meg, és nem
választhatók. Az ez alatt található beállítóelemekkel a rajz állását
lehet meghatározni.

Kapcsolat
Ebben a mezôben lehet az adatkapcsolat módját beállítani,
mellyel a rajzgépet csatlakoztatjuk. Az adatkapcsolati lehetôségek
különböznek a Macintosh és a Windows alatt futó gépeken, ezért
ezeket külön szakaszban tárgyaljuk.
Kapcsolati lehetôségek (Macintosh)
Ez a kiugró menü jelenik meg a Macintosh gépeken. A kiugró
menü tartalma függ a számítógépre telepített CTB adatkapcsolat
típusától.
Szokványos kapcsolati módok:
- Modem kapu
- Nyomtató kapu
Néhány rajzgép csak soros kapcsolatot támogat. Ebben az
esetben a két soros kimenet közül választhat.
- AppleTalk
A szokványos AppleTalk kapcsolat használatához a rendszerre az
Open Transport programot (a MacOS része 7.5.2 verziótól) kell
telepíteni, és a rajzgépnek támogatni kell AppleTalk hálózati
protokol-t.
- Választható adatkapcsolati módok
Az ArchiCAD és a PlotMaker számára választható külsô fejlesztôk
által gyártott adatkapcsolati eszköz:
AppleTalk Printer Tool: Ennek a külsô fejlesztô által gyártott
eszköznek a használatához telepítenie kell a rendszerre a
Microspot AppleTalk Printer Tool nevû programját, és a
rajzgépnek támogatni kell az AppleTalk hálózati protokollt.
TCP/IP CTB eszközök: Ennek az eszköznek a használatához
telepíteni kell a MacTCP-t és egy külsô fejlesztôk által gyártott
TCP/IP CTB eszközt (pl. Outland TCP, TCPack), és a rajzgépnek
támogatni kell a TCP/IP hálózati protokollt.
Megjegyzés: Ha a rajzgépe bármelyik, az itt felsorolt hálózati
adatkapcsolati módot támogatja, inkább ezeket használja,
mint bármely más, sokkal lassabb soros kapcsolatot.
Javasoljuk, hogy amikor csak lehet az AppleTalk-ot használja.
Ha csak soros adatkapcsolatot tud a rajzgéppel használni, a
lehetô legnagyobb sebességre állítsa azt.

297
Kapcsolati lehetôségek (Windows)

Ez a kiugró menü jelenik meg Windows-os számítógépeken. A
kiugró menü tartalma attól függ, hogy a számítógépben milyen
kimenetek állnak rendelkezésre.
- COM1, COM2...
Ezek a lehetôségek teszik lehetôvé, hogy a rajzgépet soros
kimenetre csatlakoztassa.
- LPT1, LPT2...
Ezek a lehetôségek teszik lehetôvé, hogy a rajzgépet párhuzamos
kimenetre csatlakoztassa.
- Network
Ez a lehetôség teszi lehetôvé, hogy hálózatba kötött rajzgépet
használjon, a Windows Print Manager-t használva.
Megjegyzés: Ha a rajzgép támogatja a párhuzamos
kapcsolatot, inkább ezt, mint a sokkal lassabb soros
kimenetet használja.
Kapcsolatok beállítása
A kiugró menü alatti Beállítás gombra kattintva mind a
Macintosh, mind a Windows alatt futó programokban az
adatkapcsolatok beállítása válik lehetôvé.
Ha soros kapcsolatot használ, ezek a paraméterek fogják
meghatározni a számítógép és a rajzgép közötti kommunikáció
sebességét és más jellemzôit. Állítsuk ezeket az értékeket a
rajzgépnek megfelelô értékekre. További információt a rajzgép
kezelési útmutatójában találhat.
Ha AppleTalk kapcsolatot használ (Macintosh), válassza azt a

zónát, amelyben a rajzgép található, és a megfelelô rajzgépet.

Ha CTB eszközt (Macintosh) használ, annak saját

párbeszédablakában állíthatja be a kívánt értékeket.
Amennyiben párhuzamos kimenetet választott (Windows),
semmit nem kell beállítania.
Ha a Windows Print Manager-en keresztül rajzol, telepítenie kell
a megfelelô nyomtató meghajtót, és kijelölni azt az adatkapcsolati
kimenetet, amelyre a rajzgép csatlakoztatva van. Kiválaszthatja a
rajzgép meghajtóját vagy bármelyik más meghajtót is, mivel a
meghajtó csak arra való, hogy a Windows adatot tudjon küldeni a
rajzgépnek. Meghajtót a Kapcsolatok beállítása
párbeszédablakban lehet választani. Ily módon rajzolhat a
számítógépre közvetlenül csatlakoztatott, vagy másik
számítógépre csatlakoztatott, vagy egy, a hálózatba kötött
rajzgéppel is.
DIP kapcsolók
Egyes rajzgépekhez az azon található beállító kapcsolósor képe is
megjelenik az aktuálisan érvényes beállításokkal.

299
Rajzgyûjtô
A Rajzgép beállítás párbeszédablaknak ebben a részében adhat
meg egy mappát, amelyben a kirajzolásra váró file-okat gyûjtheti
össze akár a saját, akár bármely más hálózatra kötött
számítógéprôl.
Betûhelyettesítés
A kijelölt rajzgép neve alatt található a Betûhelyettesítés...
gomb, melynek kiválasztására megjelenik a Betûhelyettesítés
párbeszédablak, ahol a szövegtömbök küllemét lehet beállítani.
A párbeszédablak az összes betûtípust mutatja, melyek a

Betûcsaládok mappában (Macintosh), ill. a rendszer TrueType
betûi között (Windows) megtalálhatók.
Megjegyzés: Az ArchiCAD Windows verziója csak TrueType
betûket tud kezelni. Bittérképes és PostScript betûk nem
használhatók.
Az alaprajzon használt betûtípusok a listában körvonalasan
(Macintosh) vagy dôlt betûvel (Windows) jelennek meg.
Választhatja az adott rajzgépnek megfelelô optimális beállítást,
vagy beállíthatja manuálisan az egyes betûtípusok rajzolásának ill.
nyomtatásának módját.
Egy betûtípust három módon lehet kirajzoltatni:
- A leggyorsabb betûrajzolási módszer: helyettesítsük a
betûtípust a rajzgép egy belsô betûtípusával.

- Használja azokat a vektoros betûtípusokat, melyek a

Vektorors beûk mappában találhatók. A Vektorors beûk
mappa vagy abban a mappában található, ahol az ArchiCAD
van, vagy a RendszerMappában lévô Graphisoft Mappában
(Macintosh), vagy pedig abban az alkönyvtárban, melyre a
Windows Registry “Graphisoft Shared Folder” nevü változója
mutat. A vektoros betûtípusokkal gyorsan rajzolhat, de a
betûk megjelenése egyszerûbb, mint a TrueType betûké.
- Használjuk a bitképes (csak Macintosh), TrueType, ill.
PostScript betûtípusokat, melyek a legszebb betûképet adják.
A beállított betûhelyettesítés megváltoztatásához válasszon ki egy
vagy több betûtípust a listából, kattintson a Kézi beállítás gombra
és válasszon hozzá rajzolási módot a lista alatti elsô kiugró
menübôl.
- Ha a Rajzgépet választjuk további lehetôségek nem állnak
rendelkezésre.
- Ha Vektoros-at választ, akkor egy második menüben
kiválaszthatja a vektoros betûtípust.
- Ha Bittérképest választ, akkor be- és kikapcsolhatja a bitkép
simítást.
- Ha TrueType-ot vagy PostScript-et választ, akkor
megadhatja azt a betû határméretet, amely felett kitöltést is
kell végezni. Az ennél kisebb betûket csak körvonallal
rajzolja idô- és tintatakarékossági okokból.
Megjegyzés: a TrueType, a PostScript és a bitkép alternatív
lehetôségek, egy adott betûtípushoz csak az egyik
választható.
PostScript betûket csak akkor lehet rajzolni, ha az Adobe Type
Manager telepítve van és fut a számítógépen.
A párbeszédablak aljában három gomb található, melyekkel a
három fenti változat egyike kiválasztható.
Lásd még...
PlotMaker Kézikönyv.
Rajzold...
Amikor a Rajzold... parancsot kiadja, megjelenik a Rajzgépek
párbeszédablak, melyben a rajz méretét és léptékét állíthatja be.

301
A párbeszédablak felsô részén lehet kiválasztani, hogy a

kirajzolandó adatok közvetlenül a rajzgépre, egy adatfile-ba
kerüljön, vagy írja be a Rajzbeállítás párbeszédablakban elôzôleg
meghatározott Rajzgyûjtô mappába.
Kijelölheti, ha a file-okat egy késôbbi idôpontban kívánja a
háttérben kirajzoltatni. A file-okat továbbá elküldheti lemezen
vagy modemen keresztül olyan irodákba, ahol vállalnak bér-
rajzolást.
A párbeszédablak középsô részében lévô kezelôgombokkal a
rajzolási folyamat jellemzôi állíthatók be.
- Rajzolás: Több tollal választás esetén az összes toll-helyet
használjuk, hogy a különbözô logikai vonalvastagságokhoz
fizikailag is különbözô tollakat rendeljünk hozzá, míg a Csak
egy tollal választás esetén egyetlen tollal rajzolunk mindent
(ill. feketével raszterplotter esetén).
- Szöveg és jelek: Állandó méret választásánál a
szövegtömböket és a jeleket igazi méretükben rajzoljuk meg,
függetlenül a beállított rajzléptéktôl. Az Igazítsd a léptékhez
választás esetén a szöveg és a jelek mérete a többi elemhez
illeszkedik. Az ilyen választásnál a rajzléptéktôl eltérô
léptékben való rajzolás esetén a szöveg és a jelek mérete is
csökken vagy növekszik, mint a fényképnagyításnál.
- Szerkesztôháló: Ez a választás lehetôvé teszi a
Szerkesztôháló kirajzoltatását és külön tollszín
hozzárendelését.
A párbeszédablak legalsó része a rajz méretét ill. léptékét
szabályozza a papíron.

A rajz méretét megváltoztathatja a rajzolási lépték beállításával a

Rajzolás léptéke szerkesztômezôben.
A Rajz mérete a lapon mezô tájékoztat arról, hogyan fog a rajz a
papíron elhelyezkedni.
Lásd még...
2. fejezet: Lépték a kész rajzon, továbbá a Szöveg és jelek pontot
a Nyomtasd parancsnál itt alább.
Rajzolás a Rajzgyûjtôn keresztül

Hálózati rajzolás esetén nagyon hasznos módszer Rajzgyûjtôn
keresztül rajzolni. Indítsa el elôször a PlotFlow alkalmazást (az
ArchiCAD csomag tartalmazza), majd állítsa be azt a rajzgépet,
amin a file-okat rajzoltatni kívánja. Továbbá meg kell adni a
Rajzgyûjtô mappát is, amibôl a PlotFlow a file-okat kiolvassa.
Ennek a Rajzgyûjtônek ugyanannak kell lennie, mint amit az
ArchiCAD Rajzbeállítás párbeszédablakában kijelölt. Bármikor
küldhet egy file-t az ArchiCAD-bôl a Rajzgyûjtôbe, a PlotFlow
automatikusan kirajzoltatja a Rajzgyûjtôbôl.
A Rajzgyûjtônek nem kell feltétlenül azon a számítógépen lennie,
amelyen a PlotFlow fut: futtathatjuk az ArchiCAD-et,
elhelyezhetjük a Rajzgyûjtôt és futtathatjuk a PlotFlow-t tetszés
szerint akár a hálózat egy másik számítógépén is.
A Rajzgyûjtô segítségével hatékonyan lehet megoldani a PC-ket
és Mac-eket egyaránt tartalmazó vegyes hálózatból adódó
rajzolási problémákat. A Rajzgyûjtôt tegyük egy Windows NT
szerverre, ami mind a Macintosh, mind a Windows-alapú
gépekrôl tud adatot olvasni.
Lásd még...
A PlotFlow Olvass el! file-ját a Rajzgyûjtôn keresztüli rajzolás
legújabb információiért.
A PlotMaker
Bár az ArchiCAD-bôl közvetlenül is lehet nagy pontosságú
rajzgépes rajzokat készíteni, a Graphisoft ajánlja a PlotMaker
program használatát a végleges dokumentumok elôállításához.
A PlotMaker az ArchiCAD-del együtt szállított segédprogram,
mellyel összetett feladatokat is meg lehet oldani. Ennek
segítségével több rajzot is elhelyezhet egy lapon (alaprajz,
homlokzatok, metszetek, perspektívák stb.), egymáshoz pontosan

303
illesztve. Kiemelhet és kinagyíthat részleteket, ezáltal különbözô

léptékû rajzokat helyezhet el ugyanazon a lapon.
A PlotMaker látványos kiegészítô funkciókat kínál, mint pl.
fejlécezés és keretezés, cégemblémás szövegmezô és még sok, a
küllemet javító rajztechnikai fogás.
Lásd még...
További információkért lásd a PlotMaker Felhasználói
kézikönyvet.
Lapbeállítás...
A lapbeállítás paranccsal lehet a nyomtatott lapok méretét, állását
és más jellemzôit a nyomtató számára megadni. A parancs hatása
attól függ, hogy milyen nyomtatóm meghajtót választott ki az
Eszközök-ben (Macintosh) ill. a Nyomtató Vezérlô panelen
(Windows).
Lásd még...
További részleteket a Macintosh, a Windows vagy a nyomtató
kézikönyvében talál.
Nyomtasd...
A Nyomtasd... paranccsal lehet a tervet kinyomtatni. A
nyomtatót célszerûen már korábban kiválasztottuk és beállítottuk
az Eszközökben (Macintosh), ill. a Nyomtató Vezérlôpanelen
(Windows).
A Nyomtasd... parancs választásának hatására megjelenik a
Nyomtasd párbeszédablak, melyben beállíthatja a nyomtatási
jellemzôket. Az ablak felsô részében találhatók a megszokott
nyomtatási beállítások, pédányszám, lapszám-tartomány stb. Az
alsó részben ArchiCAD-specifikus beállításokat találunk.

A nyomtatott nézet és a segédháló

A megfelelô gombra való kattintással választhat, hogy az egész
rajzot nyomtatja-e ki vagy csak az aktuális nézetet. Azt is
megadhatja, hogy a Szerkesztôhálót is nyomtassa-e a nyomtató.
Lásd még...
A 3. fejezet: Léptékarányos és rögzített méretû elemei, továbbá a
Szövegméret gombok ismertetését ugyanebben a
A nyomtatás léptéke
Az alapbeállítás szerinti nyomtatási léptéket a program a
Lapbeállítás párbeszédablakban megadott lapméret és lapállás-
jellemzôkbôl számítja. Az így számított léptéknél a rajz a lehetô
legjobban kitölti a rajzlapot.
Ezt a nyomtatási lépték értéket meg lehet változtatni a
Nyomtatás léptéke adatmezô segítségével. A Nyomtatandó
lapok száma a szükséges lapok számát jelzi elôre, és a rajzok
lapra osztását is megmutatja, ha több lapra nyomtat.
Szövegek és jelek mérete

Az Állandó méret ill. az Igazítsd a léptékhez választás fontos
döntés, ha optimális szövegméretet szeretne a nyomtatott vagy
kirajzolt rajzokon látni.
Ez a választás a szövegen felül más elemeket is érint, pl.
méretnyilakat, léptékfüggetlen szaggatott vonalakat és kitöltési
mintákat. A választási lehetôségek:
- Az Állandó méret a szöveget annak pontos, aktuális papír-
rajzegységben (hüvelyk vagy mm) mért értékével nyomtatja
ki. Ezt a beállítást akkor célszerû választani, ha minden
körülmények között azonos nagyságú szöveget szeretnénk
nyomtatni, bár a terv léptéke esetleg megváltozott. Ez jó
megoldás lehet kinagyított részleteknél, de kicsinyítésnél
esetleg nem kívánt helyzetekhez vezethet. A változatlan
méretû szöveg a zsugorodó rajzelemeket lefedheti.

305
- Az Igazítsd a léptékhez választásnál a szöveg mérete a

többi elem méretével együtt nô vagy csökken. Ez hasznos
lehet, ha bemutatási célból nagyítunk egy tervet, mert a
szöveg így távolról is olvasható lesz. Úgy mûködik, mint a
Lapbeállítás/Kicsinyítés vagy nagyítás értékbeállítása.
Eredeti = 1:100 Kicsinyítés = 1:200 Kicsinyítés = 1:200
Nagyítás = 1:50 Nagyítás = 1:50
Eredeti = 1:100
LegutóbbiDokumentumok
Ez a menüelem sorolja fel az utóbbi idôben megnyitott
dokumentumokat és teszi lehetôvé az azokhoz való gyors
hozzáférést.
Lépj ki
A Lépj ki parancs bezárja az összes ArchiCAD ablakot és kilép a
programból. A parancsot minden ábrázolás módban ki lehet adni,
a kiadás után figyelmeztetô üzenetet kap, hogy kilépés elôtt
mentsen el minden változtatást.
Megjegyzés: Az ArchiCAD minden kilépésnél tárolja az
aktuális beállításokat és értékeket az ArchiCAD Beállítások
file-ban.

A Szerkesztés (Szerk) menü

A hagyományos szerkesztési parancsok (Nem kell/Mégis kell,
Vágd ki, Másold, Toldd be és Töröld) mellett az ArchiCAD
Szerk menüje egyszerû és bonyolultabb transzformációk
parancsait is tartalmazza egy sor, szövegablakok szerkesztésére
vonatkozó lehetôséggel együtt.
A Szerk menü elérhetô minden ablaktípusból (Alaprajz, 3D ablak,
Metszet/Homlokzat, Leírás), de tartalma az aktuális ablak
típusától függôen változik.
Ebben a fejezetben elôször a Szerk menü alapvetô menüpontjait
mutatjuk be, majd a vázlatok készítésével kapcsolatos ablakok és
a szöveg-ablakok speciális szerkesztési parancsait tárgyaljuk.
Megjegyzés: Ha az Alaprajzon valamelyik elemre kattint a
jobb egér gombbal (Windows) vagy lenyomva tartja a [CTRL]
billentyût (Macintosh), egy lokális menü jelenik meg, amely
felkínálja a legtöbb szerkesztési parancsot. Ezt a rövidítést
kijelölt elemek szerkesztésének meggyorsítására használhatja.
Nem kell
Mégis kell
A Nem kell és a Mégis kell parancsok segítségével az utoljára
végrehajtott lépéseket több lépésre visszamenôleg visszavonhatja.
Minden parancskiadással eggyel korábbi lépést von vissza a Nem
kell paranccsal), ill. egy így visszavont lépést mégis végrehajthat
(Mégis kell parancs). Az aktuális visszavont parancs neve
megjelenik a menüben a Nem kell ill. a Mégis kell paranccsal

307
együtt. Ezt a módszert arra is használhatja, hogy akár többször is

kipróbálhat, majd visszavonhat új megoldásokat, amíg meg nem
találja a helyes utat.
A visszavonható lépések száma (1-99) (Lásd: a Lehetôség menü
Beállítás/Adatbiztonság újbóli végrehajtása.). Az alapbeállítás
szerinti érték 20. Egy sor lépés visszavonása után a Nem kell
parancs csak akkor használható, ha befejez egy új visszavonható
mûveletet.
A szöveg típusú ablakokban csak az utolsó lépésre kérhet Nem
kell, Mégis kell parancsot.
Megjegyzés: A terv mentésekor törlôdik a gyûjtött
visszavonható lépések listája. Nem kell folyamatosan
mentenie, hogy rendszer összeomláskor ne vesszenek el az
adatai. Az ArchiCAD automatikus mentési funkciója a
beállításoknak megfelelôen rendszeresen elmenti a tervét.
Az automatikus mentés nem törli a visszavonható lépéseket.
Lásd még...
A Biztonsági mentést a Lehetôség/Beállításoknál késôbb ebben a
fejezetben.
Ismételd (a legutóbbi parancsot)

Megismétli az utolsó szerkesztési parancsot, kivéve: Nem kell,
Mégis kell, Töröld, Válaszd ki mind és Feltételes kiválasztás.
Vágd ki
A Vágd ki parancs kitörli a kijelölt elemeket a tervbôl és a
Vágólapra/Tûtáblára helyezi azokat egy késôbbi, Toldd be
paranccsal való felhasználáshoz. A módszer alkalmazható
párbeszédablak vagy a Koordinátamezô egy-egy számmezôjének
tartalmára is. A Vágd ki konstrukciós vagy szövegszerkesztési
üzemmódokban használható.
A rajz kivágandó részét a kijelölt terület határozza meg.
Megjegyzés: A Vágd ki parancs nem elérhetô a 3D ablakból.
Elemek kivágása Metszet/Homlokzat ablakokból

A Metszet/Homlokzat Modell ablakokból bármilyen elemet
kivághat. A kivágott elem a tûtáblára kerül, és a változások az
alaprajzon azonnal megjelennek. A kivágott elemeket csak

kitöltések és vonalak formájában lehet az alaprajzba vagy

Metszet/Homlokzat ablakokba betoldani.
A Vágd ki/Toldd be parancsokkal nem lehet a Metszet/
Homlokzat ablakokban új elemeket létrehozni.
Másold
A Másold parancs annyiban hasonlít a Vágd ki parancshoz, hogy
a kijelölt rajz- vagy szövegelemeket a Vágólapra/Tûtáblára
helyezi, viszont a kijelölt elemeket az eredeti helyükrôl nem törli.
Másolás a Metszet/Homlokzat ablakokból

A Metszet/Homlokzat Modell ablakokból bármilyen elemet
kimásolhat, de a kimásolt elemeket csak kitöltések és vonalak
formájában lehet az alaprajzra vagy egy Metszet/Homlokzat
ablakba betoldani.
A Másold/Toldd be parancsokkal nem lehet a Metszet/
Homlokzat ablakokban új szerkezeti elemeket létrehozni.
Másolás a 3D-s ablakból

A Vágd ki paranccsal ellentétben a Másold 3D ablakokban is
használható. Ha a 3D ablak aktív és egy 2D terület ki van jelölve,
a Másold parancs kiadása után egy Másold párbeszédablak
jelenik meg, amelyben megadhatja, hogy a kijelölt terület mely
elemei kerüljenek a Vágólapra.
Másolási formátum lehetôségek

A Képernyô kép választás a 3D-s ablak tartalmát mint egyetlen
összefüggô képet (ábrát) fogja kimásolni.

309
A Rajz aktiválása eredményeképpen kapott kép a

párbeszédablakban leírt elemekbôl fog állni. A kép mérete
egyenlô lesz a 3D ablakban lévô kép méretével. Ez fontos lehet,
ha a kimásolt részeket más alkalmazásokba akarja másolni (mint
pl. a SuperPaint vagy a Photoshop).
A Léptékhelyes rajz olyan képet eredményez, mely az alaprajz
méretének felel meg. Ilyen esetben, ha egy oldalnézeti képet told
be az alaprajzra, akkor a méretek meg fognak egyezni az
alaprajzi képével.
Másolandó elemek
A következô kiugró menükkel lehet megadni, hogy a 3D-s
képnek mely elemeit kívánja a Vágólapra/Tûtáblára másolni.
A Felülnézet árnyékait akkor célszerû másolni, ha pontos,

lemérhetô árnyékot szeretne az alaprajzon. Merôleges vetítésû
nézetrajzokon az árnyékok és 3D-s kitöltés valószerûséget
kölcsönöz a homlokzati rajzoknak.
Poligonok
A párbeszédablak alsó felében meg lehet adni, hogy a nem
látható poligonokat is másoljuk-e (pl. egy ablak körvonalát, mely
egy fal mögött van), vagy csak a láthatóakat. Azt is ki lehet
választani, hogy a poligonokat kerettel vagy anélkül másoljuk.
Töröld az átfedô vonalakat

Ez a kijelölô négyzet jelenik meg, ha a Rajz vagy a
Léptékhelyes rajz segítségével másolja a kijelölt területet
drótvázas vagy takartvonalas képrôl. Ha kijelöli ezt a négyzetet, a
pontosan egymáson fekvô vonalak nem másolódnak át az új file-
ba.
Figyelmeztetés: Amikor 3D-s ablakból az elemeket pl. egy
homlokzati nézetbe akarunk másolni, ajánlatos a Számítsd a
kimetszéseket és a Keret nélküli funkciókat használni. A
poligonok metszése nagyon idô- és memóriaigényes.

Lásd még...
Az Irat/Mentsd mint.../2D-s elemek részt.
Megjegyzés: A Másold parancs 3D ablakokban csak a 2D
területkijelölô eszközzel való másolásra használható.
Toldd be
A Vágólap/Tûtábla nemcsak arra használható, hogy ArchiCAD
elemeket tároljon a betoldáshoz, hanem bitképes rajzok és más
típusú adatok importálására is. A Toldd be paranccsal betoldhatja
a Vágólap/Tûtábla tartalmát az aktuális tervre vagy egy
szövegablakba, pl. GDL leírásba.
Alaprajzi elemek betoldása

Alaprajzi elemek betoldásakor azok megtartják eredeti x-y
elhelyezkedésüket. A végleges elhelyezés elôtt eltolhatja,
forgathatja és tükrözheti azokat.
- Ha a betoldott elemek nem jelennek meg az ablakban az
adott nagyítási szinten, egy kijelölô négyzet jelenik meg,
amelyben meghatározhatja, hogy az elemek az eredeti
helyükre vagy az aktuális helyre másolódjanak, és hogy az
ablak a betoldott elemeket nagyítsa-e ki vagy sem.
- Ha több szintre vonatkozó kijelölô téglalappal told be, meg
kell adnia, hogy melyik másolt szintet kívánja az aktuális
szintre betoldani.
- A jellemzôket a nevük alapján azonosítja a program. Ha a
Vágólapon/Tûtáblán lévô elemek olyan nevû jellemzôkre
hivatkoznak, melyek az aktuális tervben nem szerepelnek,
akkor ezeket a jellemzôket is bemásolja, azokkal a terv
jellemzôit kiegészíti.
Megjegyzés: Ha kivág vagy kimásol egy kijelölt részt, majd
betoldja azt változatlan nagyítás mellett egy másik szintre
anélkül, hogy közben elmozdítaná azt, akkor a másolt rész az
új szint azonos helyére tolódik be. A Másold és a Toldd be
parancsok között válthat szintet, így ez hatékony módszer az
elemek szintek közötti azonos helyzetben való
átmásolásához.
Lásd még...
Az Irat/Fûzd össze... parancsot.

311
Metszet/homlokzat ablakok elemeinek betoldása

Bármelyik típusú (Modell vagy Rajz) Metszet/Homlokzat
ablakban vagy 3D ablakban elmentett elemek az alaprajzon vagy
más Metszet/Homlokzat ablakokban vonalakként és
kitöltésekként jelennek meg, amikor betoldja ôket.
Új elemek Metszet/Homlokzat és 3D ablakokban nem hozhatók
létre a Vágd ki/Toldd be vagy a Másold/Toldd be
parancsokkal.
Betoldás más programokból

Ha más programokból betoldott képek rajzelemeket
tartalmaznak, a következô párbeszédablak jelenik meg:
Betoldhatja a képet rajzelemek csoportjaként, melyek aztán mint

ArchiCAD vonalak, szövegtömbök és kitöltések jelennek meg
vagy egyetlen összefüggô ábraként.
Betoldhat az ArchiCAD-be többsoros, szövegszerkesztôbôl
származó szöveget is.
Töröld
A kijelölt elemek kitörlôdnek a terv- vagy szövegablakból, ha a
Töröld parancsot kiadja. A Vágd ki és a Másold parancsokkal
ellentétben a Töröld parancs hatására az eltávolított elemek nem
kerülnek a Vágólapra/Tûtáblára. Téves törlés esetén vissza lehet
azonban hozni ezeket a Szerk/Nem kell paranccsal.
A Töröld parancs billentyû megfelelôje a VISSZATÖRLÉS vagy a
DEL billentyû.
Szerkezeti elemek törlése bármelyik szerkesztési
ablaktípusból (Alaprajz, 3D ablak, Modell típusú Metszet/
Homlokzat) törli ezeket az elemeket a többi ablakból is.
Megjegyzés: Más manuálisan megadott elem törlése Metszet/
Homlokzat Modell és Metszet/Homlokzat Rajz ablakokból a
többi ablak tartalmát érintetlenül hagyja.

Válaszd ki mind...
A Válaszd ki mind... parancs kijelöli az összes olyan elemet az
aktív ablakban, amelyeket az aktív eszközzel hozott létre, és
valamely pillanatnyilag látható szinten helyezkednek el. Az aktív
eszköz neve hozzáadódik a Válaszd ki mind... parancs
menücíméhez.
- Ha a Nyíl eszköz aktív a Válaszd ki mind... parancs
választásakor, akkor az összes elem kijelölôdik az aktív ablak
látható szintjein.
- Ha a Területkijelölô eszköz az aktív, akkor az ábrákat jelöli
ki az aktuális szinten.
Megjegyzés: Ha a Válaszd ki mind... parancsot aktiválja,
amikor egy kijelölt terület már definiálva van, akkor csak
ezen területen belüli elemek lesznek kijelölve. Ebben az
esetben poligonok, tárgyak, oszlopok és görbék akkor
jelölôdnek ki, ha van egy pontjuk a kijelölt területen belül,
vonalszerû elemek pedig akkor, ha legalább egy kis részük a
területen belülre esik.
Lásd még...
2. fejezet: Kijelölés.
Feltételes kiválasztás
A Feltételes kiválasztás parancs lehetôvé teszi elemek
különbözô jellemzôkön alapuló összetett kijelölését az aktív
ablak látható fóliáin. A kijelölés a Típus, Kitöltés típusa, Tollszín,
Vonaltípus, Felületi anyag, Szint, Magasság, Név, ID vagy Betû
tulajdonságok alapján történhet, ezek bármilyen
kombinációjában.

313
Miután az összes szükséges feltételt megadta, kattintson az Add a

kijelöltekhez gombra. A meghatározott tulajdonságoknak
megfelelô elemek kiválasztása megtörténik, a párbeszédablak
bezárása nélkül.
A párbeszédablakot elemek kiválasztásának megszüntetéséhez is
lehet alkalmazni. Ellenôrizze választását, majd kattintson a
Válaszd vissza gombra. Ezután a feltételnek megfelelô elemek
kiválasztása megszûnik.
Példa:
Tételezzük fel, hogy a piros színûek kivételével az összes külsô
falat ki akarja választani.
Elôször válassza ki a Külsô falak fólián szereplô valamennyi falat,
melyek magassága több, mint 2,7 méter.
Ezután a piros tollszínû falak kiválasztását szüntesse meg.

Nyújtsd
A Nyújtsd parancs bármely ArchiCAD elem nyújtására vagy
zsugorítására szolgál. A parancs használatához ki kell jelölni
elemeket az Alaprajzon vagy a 3D ablakban, majd kiadni a
parancsot. Ha a parancs aktív, a kijelölt elemek bármely
végpontja megragadható és új pozícióba vihetô.
Az elem így az új végpont helyétôl függôen megnyúlik vagy

összezsugorodik, míg a másik végpont az eredeti helyén marad.
A nyújtási vektort két kattintással kell meghatározni. Az
elhelyezéshez használhatja a Kötött irányokat vagy relatív
numerikus koordinátamegadást.
Megjegyzés: Egymással érintkezô végpontú falakat,
vonalakat vagy köríveket együtt lehet nyújtani.
Ha a Nyíl eszköz aktív, a 3D ablakban függôleges és vízszintes
nyújtás is lehetséges a „pet” paletta megfelelô ikonjának
aktiválásával, a kijelölt elem egy pontjára kattintva.
Lásd még...
Elemek szerkesztését a 3D ablakban a 3. fejezetben.
Ajtók és ablakok nyújtása

Ajtók és ablakok nyújtásánál különösen elônyös tulajdonsága a
parancsnak, hogy a referenciapontot a fal síkján kívül is
megadhatja.
A nyújtási vektor végpontjából a fal síkjára való merôleges vetítés
fogja meghatározni az új végpont helyét. Ezzel egy ajtó vagy
ablak szélét a szobában vagy akár egy másik szobában lévô
tárggyal hozhatja egyvonalba, mint ahogy azt az ábra mutatja.

315
Ablak nyújtása
Az eredmény
Nyújtás a Területkijelölô eszközzel

Lehetséges poligonális elemek (födémek, tetôk, felülethálók,
kitöltések és lyukak) és Kijelölt vonalak nyújtása/zsugorítása a
Terület kijelölô eszközzel.
1) A Területkijelölô eszközzel rajzolja körbe a nyújtani kívánt
poligonokat.
2a) Definiálja a nyújtási vektort egy, a kijelölt területen belüli
pontra, majd egy külsô pontra kattintva (ebben az esetben
nem kell a Nyújtsd parancsot aktiválnia), vagy
2b) Aktiválja a Nyújtsd parancsot, és adja meg a nyújtási
vektort két tetszôleges pontra kattintva.
3) Az összes elem, amelynek van pontja a kijelölt területen
belül, megfelelôen módosul. Vonalak, falak stb., amelyeknek
valamely végpontja a kijelölt területen belül van, szintén
módosulnak.

Megjegyzés: A Területkijelölô eszközzel történô nyújtást nem

lehet alkalmazni a 3D ablakban.
A Nyújtsd parancs megkötései

Ha egy falat olyan mértékben zsugorítunk, hogy egy benne lévô
nyílás mindkét széle kilóg a falból, akkor a nyílás kitörlôdik.
Amíg csak az egyik széle lóg ki, addig a nyílás megmarad.
Nyújtás elôtt Nyújtás után
Méretezd át
A Méretezd át... parancs használata lehetôvé teszi kijelölt elemek
numerikusan vagy grafikusan megadandó nagyítását vagy
kicsinyítését.
A megnyitott párbeszédablakban további lehetôségek jelennek
meg falak/oszlopok, könyvtári elemek, szövegek, nyílhegyek és
kótajelek vastagságának megváltoztatására.
1) Jelölje ki (bármely kijelölô módszer segítségével) a
transzformálni kívánt elemeket, és válassza a Méretezd át...
parancsot.
2) Jelölje ki a kívánt lehetôségeket, és kattintson a Jó gombra.

317
3) Kattintson bárhová a munkaablakra és a transzformáció

végrehajtódik.
Megjegyzés: A Méretezd át... parancs csak az Alaprajzon

elérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban csak a
szerkezeti elemek megváltoztatására.
Vágd szét
Ez a menüparancs lehetôvé teszi falak, vonalak, födémek,
tetôsíkok és kitöltés poligonok szétvágását egy vonalszakasz, egy
ív vagy egy poligon éle mentén.
1) Válassza ki a szétvágni kívánt elemeket.
2) Válassza ki a Vágd szét parancsot.
3) Rajzolja meg a vágó szakaszt, vagy kattintson egy már
meglévô vonalra, ívre, falra vagy sokszög élre a Mercedes
kurzorral.
4) Kattintson a szem kurzorral a vágó vonal/ív/él valamelyik
oldalán.
5) Azon az oldalon, ahova kattintott, az elemek továbbra is ki
lesznek választva, a másik oldalon pedig az elemek
kiválasztása megszûnik. A kiválasztott elemeket a szokásos
módon lehet szerkeszteni.

Megjegyzés: A Vágd szét parancs csak az Alaprajzon

elérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban csak a
szerkezeti elemek megváltoztatására. Nem használható
azonban a 3D ablakban.
Rendezd hozzá
Ez a parancs falak és vonalak végpontjait rendezi hozzá
vonalakhoz, ívekhez vagy poligon élekhez, meghosszabbítással
vagy lemetszéssel.
1) Jelölje ki a hozzárendezni kívánt falakat és/vagy vonalakat.
2) Válassza a Rendezd hozzá parancsot.
3) Rajzolja meg a szakaszt, vagy kattintson egy már meglévô
vonalra, falra, sokszög élre vagy egy ívre/körre a Mercedes
kurzorral. A kijelölt falak és vonalak végpontjai
hozzárendezôdnek (meg lesznek hosszabbítva vagy le
lesznek metszve) a rajzolt vagy kattintással kiválasztott vonal/
ív/él helyzetének megfelelôen. Az eljárás csak azokat az
elemeket érinti, melyek metszik (vagy metszenék) a
kiválasztott vonalakat/íveket/éleket.
Megjegyzés: Ez a parancs csak az Alaprajzi ablakban és a

szerkezeti elemeknél a Metszet/Homlokzat ablakban
használható. A 3D ablakban ez a parancs nem elérhetô.

319
Vágd ketté a falat

Ezzel a paranccsal egy falat két falszegmensre vághat szét, ha a
Mercedes érzékeny kurzorral rákattint a fal referenciavonalára. (A
fal elvágását más elemek által meghatározott helyeken a 4.
fejezetben a Fal eszköz pontban ismertettük részletesen.)
Megjegyzés: Ez a parancs csak az alaprajzi ablakban
elérhetô.
Vágd ki a szakaszt
Válassza a Vágd ki a szakaszt parancsot, és kattintson egy
elemre. Az elem két legközelebbi metszéspontja közé esô
szakasza törlôdik. Csak látható metszéspontok jönnek számításba,
a látható tartományon kívül esô pontok nincsenek hatással a
mûveletre.
Az [ALMA]/[CTRL] rövidítést is használhatja nem kijelölt elemek

kivágására. Ha bármelyik elem ki van jelölve, a technika
használatakor vagy az elemek lemetszôdnek, vagy a metszetük
marad meg.
Metszhetô elemek a következôk: falak, vonalak, körök és ívek.
Megjegyzés: A Vágd ki a szakaszt parancs csak az
Alaprajzon elérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban
csak a szerkezeti elemek megváltoztatására. Nem használható
azonban a 3D ablakban.
Vágd le a tetôvel...
A Vágd le a tetôvel... parancs használatával szabálytalan
alakokat is lemetszhet falakból, oszlopokból, födémekbôl és
könyvtári elemekbôl (beleértve az ajtókat és ablakokat is), hogy
illeszkedjenek a tetôhöz. Hogy a parancs használható legyen,
legalább egy tetônek vagy egy elemnek a fent felsorolt
típusokból kijelöltnek kell lennie.
Ha falak, oszlopok és könyvtári elemek vannak kijelölve, akkor
ezek alakja az ôket metszô tetôkhöz igazodik. Ha egy vagy több
tetô is ki van jelölve az elôzôek mellett, akkor az elemek

metszése csak a kijelölt tetôk figyelembevételével történik. A

tárgyak metszése csak akkor történik meg, ha egészben vagy
részben a kijelölt tetôk alatt vannak. Mindig meg kell adnia a
megjelenô párbeszédablakban, hogy mely elemeket kell
módosítani.
Ha csak tetôk vannak kijelölve, a párbeszédablakban be kell
jelölnie a lemetszendô elemtípusokat. A bejelölés után az összes
megfelelô típusú elem, amely a kijelölt Tetôk alatt van, módosul.
Vágd a tetejét/alját
A kijelölt elemek a Tetô felsô vagy alsó Ívével metszôdnek, a
párbeszédablakban található kapcsoló állásának megfelelôen.
Ha a Vágd a tetejét kapcsoló aktív, az elemek a Tetô alsó
síkjának megfelelôen módosulnak.
Ha a Vágd az alját kapcsoló aktív, az elemek a Tetô felsô

síkjának megfelelôen módosulnak.

321
Falak, oszlopok és könyvtári elemek lemetszése

Igen bonyolult alakokat is kimetszhet falakból és oszlopokból a
parancs segítségével. A fal mindig követni fogja a felette lévô
tetô(k) alakját, függetlenül attól, hogy hány tetô szegmens van.
Fontos azonban, hogy egy tetô csak párhuzamos vágásokat ejthet
egy falon (lásd a 2. példát alább).
Ha egy falat egy tetôvel metsz el, amely teljesen keresztezi a

falat, akkor a fal két részre esik szét. Egyik része, amelynek egy
vágás van az egyik végén, és a másik része, amelyen nincs vágás.
Ez a fal ott indul, ahol a tetônek vége van.
Van egy kivétel ez alól, amikor nyílás van a falban, amelynek
részei a metszés végrehajtása után mindkét falrészre átnyúlnak.
Ekkor a fal egy darabban marad.
Födémek metszése
Ezen parancs segítségével födémek tetôk alsó vagy felsô ívéhez
történô igazítása lehetséges. Nagy különbség van azonban a
födémek metszésében a falakhoz, oszlopokhoz és könyvtári
elemekhez képest. Míg a többi elemet részlegesen is el lehet
metszeni, addig a födémek lemetszése mindig a födém és a tetô
teljes metszésvonala mentén történik, és a födém kivágott része
eltûnik.

Az elemek helyreállítása levágás után

Ha egy elem tetôhöz igazítása megtörtént, egy további gomb
jelenik meg az elem Beállítások párbeszédablakában (Modell
tulajdonságok rész), amely lehetôvé teszi az eredeti állapot
helyreállítását.
Az egyetlen kivételt a Födémek képezik: ebben az esetben a
helyreállítás csak a Szerk/Nem kell menüpont aktiválásával
történhet.
Lemetszés távoli tetôvel
Ahhoz, hogy egy fal /oszlop tetejét egy távolabb fekvô tetô
síkjával metsszen el:
1) Jelölje ki a falat/oszlopot vagy a tetôt.
2) ALMA-kattintson (Macintosh) ill. CTRL-kattintson (Windows)
a másikra.
Megjegyzés: A falat/oszlopot ezzel lemetszi, akár a tetô alatt

van, akár nem. Állítson be elegendô magasságot az eredeti
falon/oszlopon, hogy a lemetszés szabályos legyen.
Ez a parancs csak az alaprajzi ablakban elérhetô.

323
Vidd
A Vidd parancs lehetôséget ad önnek, hogy bármely
szerkeszthetô elemet mozgathassa a terven belül.
1) Jelölje ki a mozgatni kívánt elem(ek)et.
2) Válassza a Szerk/Vidd parancsot.
3) Határozza meg a mozgatás irányát és hosszát a megfelelô
vonal (elhúzás-vektor) megrajzolásával.
Az elhúzás vektort akárhol rajzolhatja a képernyôn. Általában a

kijelölt elem(ek) jellegzetes pontjáról indítjuk a vektort, de nincs
akadálya annak, hogy két teljesen kívülálló pont között rajzoljuk
meg.
- Minden kijelölt elem az új helyre kerül. Egyedi elemek
mozgatásakor azok halvány képe látszik mozgatás közben, az
elemcsoportokat szürke négyszög jelképezi.
- Ha egy falban egy nyílást kíván mozgatni a fal mozgatása
nélkül, akkor csak a nyílást kell kijelölni.
A 3D ablakban is lehetséges az elemek mozgatása a mozgatni

kívánt elem egy pontjának kijelölésével és a megjelenô „pet”
paletta legelsô ikonjának választásával. További információt
találhat errôl az eljárásról a 2. fejezetben, a 3D-s ablakban való
munka alfejezetben.
A Vidd parancs megkötései

- Egy falból egy nyílást nem lehet egészen kivinni, még úgy
sem, hogy a elhúzás vektor végpontját a falon kívül adjuk
meg.
- Nyílás esetén nem használhat külsô elhúzás vektort.

Megjegyzés: Ha kijelöl az Alaprajzon egy 3D-ben

megjelenítendô területet és az Alaprajzon egy elemet kivisz
errôl a területrôl, akkor az elem eltûnik a 3D ablakból. Ha
egy elemet a Vidd paranccsal emel, ugyanaz a
párbeszédablak jelenik meg, mint az Emeld parancs esetén,
amikor egy elemet egy másik emeletre akar mozgatni.
Forgasd
A Forgasd parancs teszi lehetôvé az Alaprajzon vagy a 3D
ablakban kijelölt elemek vagy a Metszet/Homlokzat ablakban
manuálisan hozzáadott elemek forgatását.
A forgatás a 3D ablakban is csak egy vízszintes sík mentén
történik.
Megjegyzés: Az elforgatott szövegmezôk, címkék,
méretezések és a kitöltés méretek forgatás után is jobbról,
vagy alulról olvashatók.
Ahhoz, hogy a Forgasd parancsot használja:
1) Jelölje ki a forgatandó elem(ek)et.
2) Válassza a Forgasd parancsot.
3) Határozza meg a forgatási középpontot:
– kattintson a forgatási középpontra.
4) Határozza meg a forgatási szöget:

– kattintson a forgatási szög kiindulópontjára
– mozgassa a kurzort
– kattintson a megfelelô sugáron a megfelelô végpontra.

325
Megjegyzés: A helyiségpecséteket nem lehet forgatni.
Nyílások forgatása
Az ablakok és ajtók forgatása másképpen történik, mint az egyéb
forgatási mûveletek.
Ahhoz, hogy egy nyílást forgasson:
1) Jelölje ki a forgatandó nyílást.
2) Válassza a Forgasd parancsot. A nyílás a középpontja körül
180 fokkal elfordul.
Megjegyzés: Egyszerre tetszés szerinti számú nyílást lehet

forgatni. Az ablakméretezések mindig helyesen fognak állni.
Ha lefelé forgatja azokat, a számok a másik oldalra kerülnek
át.
Tükrözd
A Tükrözd parancs az Alaprajzon vagy a 3D ablakban bármely
kijelölt elemnek a tükörképét hozza létre.
Egyszerre tetszôleges számú elemet lehet tükrözni. A szövegnek,
mutató nyilaknak és méretezéseknek csak a befoglaló négyszögét
tükrözzük. Az írott szöveg tükrözés után is olvasható marad.
Tükrözött szöveg mezôk, címkék, méretezések és kitöltések
címkéi a rajz jobb alsó sarkából mindig olvashatóak.
Ahhoz, hogy a Tükrözd parancsot használja:
1) Jelölje ki a tükrözendô elem(ek)et.
2) Határozza meg két kattintással a tükrözés tengelyét, mintha
vonalat rajzolna.

Minden kijelölt elem tükrözôdik.

Megjegyzés: A helyiségpecséteket nem lehet tükrözni.
Nyílások tükrözése
Ha a kijelölt nyílást tartalmazó falon kívülre kattint, a nyílást a
saját tengelyére tükrözi.
1) Jelölje ki a tükrözendô nyílást.
2) Válassza a Tükrözd parancsot.
A nyílást a saját tengelyére tükrözi. A felnyílási (bal/jobb) oldal
megváltozik, de a nyílászáró a falnak ugyanazon az oldalán
marad, mint ahogy az alábbi ábra mutatja.
Ha a kijelölt nyílást tartalmazó fal referenciavonalára kattint,

akkor a nyílást azon vonalra, mint tengelyre tükrözi, amelyik
merôleges a falra és az adott pontban metszi azt. A tükrözés nem
jön létre, ha a tükrözött nyílás teljes egészében kívül esne a
falon. Ha csak részben esik kívül, akkor eldöntheti, hogy meg
kívánja-e tartani a nyílást.
Megjegyzés: Tetszôleges számú nyílást tükrözhet egyszerre.
Vidd a másolatát
A Vidd a másolatát parancs úgy mûködik, mint a Vidd parancs,
azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem érintetlen marad és
csak a másolatát mozgatjuk más helyre.
Megjegyzés: Egy nyílásról legegyszerûbben úgy készíthet
másolatot, hogy az arra való MÓDOSITÓ-kattintással
(Macintosh), ill. ALT-kattintással (Windows) átveszi annak
jellemzôit és a következô kattintással elhelyezi a pontos

327
másolatát. További részleteket ld. a 4. fejezet Paraméretek

átvitele pontjánál.
Forgasd a másolatát
A Forgasd a másolatát parancs úgy mûködik, mint a Forgasd
parancs, azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem érintetlen
marad, és csak annak másolatát forgatjuk.
Megjegyzés: Ezt a parancsot Ajtó és Ablak elemekhez nem
használhatjuk.
Tükrözd a másolatát
A Tükrözd a másolatát parancs ugyanúgy mûködik, mint a
Tükrözd parancs, azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem
érintetlen marad, és csak annak másolatát tükrözzük.
Ezt a parancsot használhatjuk Ajtó és Ablak elemekre is, ha
annak a falnak a referenciavonalára kattintunk, amelyik a nyílást
tartalmazza, és a tükrözött nyílás nem esik a falon kívülre.
Emeld...
Az Emeld... parancs teszi lehetôvé kijelölt elemek mozgatását a Z
tengely mentén.
A 3D ablakban vagy válassza az Emeld parancsot (bármelyik
eszköz aktív lehet), vagy kattintson az elem egy pontjára (a Nyíl
eszköz legyen aktív) és válassza a megjelenô „pet” palettán a
második ikont. Ekkor a kijelölt elemeket grafikusan vagy
numerikusan mozgathatja mindkét irányban. További
információkat talál a 3. fejezet 3D-s szerkesztés alfejezetében.
Az Alaprajzon és Metszet/Homlokzat ablakban az Emeld parancs
választásakor egy párbeszédablak jelenik meg, melyben a
kiválasztott elemek Z tengely irányú (vertikális) eltolás értékét
adhatja meg pozitív illetve negatív irányba.
Ezzel a paranccsal nagyszámú hasonló elem magassági értékét

állíthatjuk be egyszerre (pl. falak, kertterveyéshez használt

könyvtári elemek, padlóburkolatok, lámparögzítô elemek stb.).

Ennek segítségével lehet az elemek relatív magassági
elhelyezkedését mozgatás közben a legjobban megôrizni.
1) Jelölje ki az emelésre vagy süllyesztésre kiszemelt elem(ek)et.
2) Válassza az Emeld parancsot.
Megjelenik az Emelés párbeszédablak.
3) Írja be az értéket a szerkesztômezôbe, és kattintson a Jó
gombra.
Az elemek függôlegesen elmozdulnak.
Ahhoz, hogy az elem másolatát mozgassuk függôlegesen, és ne
magát az elemet, használjuk az alább leírt Sokszorozd...
parancsot.
Ha a kijelölt konstrukciós elemet úgy emeli, hogy az már egy
másik emeletre kerül, egy párbeszédablak jelenik meg, mely
megkérdezi, hogy az elemet az eredeti szinten kívánja-e hagyni,
vagy másik emeletre kívánja helyezni. Utóbbi csak akkor történik
meg, ha ez az emelet létezik.
Példa: tegyük fel, hogy van egy kétszintes épülete, ahol mindkét
szint magassága 3.00 méter. Ha a felsô szinten egy széket két
méterrel lefelé mozgat, megjelenik a párbeszédablak, de ha 4
méterrel felemeli már nem, hiszen nincs több emelet a felsô szint
felett.
Ha több elemet emel egyszerre, és több mint egy elem tesz
eleget a fenti kritériumnak, szintén megjelenik a párbeszédablak,
amelyben eldöntheti, hogy az összes elemet új szintre mozgatja-e
vagy egyiket sem.
Ha az Alaprajzon emeli a tárgyakat és azt választja, hogy a

megemelt tárgyak új szintre kerüljenek, a megemelt tárgyak 2D
jele eltûnik az aktív szintrôl, ha nem láthatóak a saját szintjükön
kívülrôl.

329
Sokszorozd...
A Sokszorozd... parancs a kijelölt elem(ek)bôl tetszôleges számú
azonos másolatot készít a következô változatokban:
- A másolatok egyenes vonalban helyezkednek el a
sokszorozási referenciavonal mentén.
- A másolatok elforgatva helyezkednek el a sokszorozási
referenciaív által meghatározott módon.
- A másolatok függôlegesen emelve (egymás fölött)
helyezkednek el egy megadott emelési érték szerinti
távolságban (hasonlóan az Emeld... parancshoz, csak itt
másolatokat készítünk).
- A másolatok egy mátrixban helyezkednek el két sokszorozási
referenciavonal mentén.
- A másolatok emelve és emellett eltolva vagy elforgatva
helyezkednek el egy megadott emelési érték és egy
sokszorozási referenciavonal vagy egy sokszorozási
referenciaív mentén. Ezt a parancsot jól lehet használni
egyeneskarú ill. csigalépcsôk rajzolásakor.
Megjegyzés: A sokszorozott szövegmezôk, címkék,
méretezések és a kitöltés méretek forgatás után is jobbról
vagy alulról olvashatók.
A Sokszorozd... parancs használatához állítsa be a Sokszorozd
párbeszédablak megfelelô mezôit és jelölje ki a referenciavonalat
vagy referenciaívet. A lépések a következôk:
1) Jelölje ki a sokszorozandó elem(ek)et.
2) Válassza a Szerk/Sokszorozd... parancsot.
Megjelenik a Sokszorozd párbeszédablak.

3) Válassza ki a kívánt paramétereket a Sokszorozd

párbeszédablakban. További részleteket ld. a következô
Sokszorozási beállítások pontban.
4) Kattintson a Jó gombra, hogy visszatérjen a tervhez.
5) Határozzon meg egy referenciavonalat vagy ívet (ha forgatni
kíván) egy sor másolat létrehozására. (Mátrixhoz két
referenciavonalat kell megadni).
Ha úgy dönt, hogy mégsem készíti el a másolatokat, kattintson a
Vezérlôpult Mégsem gombjára. Ha Emelést adott meg a
párbeszédablakban, akkor a másolatok már akkor létrejönnek,
amikor a párbeszédablak Jó gombjára kattint, ezért nincs mód a
mûvelet törlésére a Vezérlôpulton. Ilyenkor a Nem kell parancsot
lehet használni.
Megjegyzés: Ahhoz, hogy egy elem függôleges
elhelyezkedését megváltoztassa másolatkészítés nélkül,
használja az Emeld... parancsot.
Sokszorozási beállítások
Kapcsolósor szolgál a végrehajtandó sokszorozási mûvelet
típusának beállítására.
- Az Eltolás a másolatokat a referenciavonal mentén helyezi
el.
- A Forgatás a másolatokat ív mentén helyezi el olyan szög
szerinti ismétlôdéssel, melyet a referenciaívvel adunk meg.
- Az Emelés a másolatokat egy megadott függôleges eltolási
érték szerinti ismétlôdéssel függôlegesen helyezi el.
- A Mátrix két merôleges referenciavonal által meghatározott
mátrixban helyezi el a kijelölt elem(ek) másolatait. Ha a
Mátrix lehetôséget választja, meg kell határoznia a másolatok
számát a mátrix vízszintes és függôleges dimenziója mentén.
Továbbá meg kell adnia két függôleges eltolási paramétert is.
A párbeszédablak alsó felében az elosztási lehetôségek azt

határozzák meg, hogy a sokszorozási referenciavonal kezdô- és
végpontját hogyan kell értelmezni.

331
- a Növekmény a referenciavonal vagy referenciaív hossza

által meghatározott növekmény szerint helyezi el a
másolatokat.
- az Elosztva választás a referenciavonal vagy referenciaív
hossza mentén egyenletesen osztja el a másolatokat.
- Az Elosztva-1 lehetôség is egyenletesen osztja el a
másolatokat a referenciavonal vagy a referenciaív mentén, de
a távolság a másolatok száma+1 számmal osztódik, így a
végpontra nem kerül másolat.
- A Köv. táv... a másolatokat egyenletesen osztja el a
referenciavonal vagy referenciaív mentén, amíg a
referenciaelem tart. Ebben az esetben nem a másolatok
számát, hanem a másolatok közötti távolságot kell megadnia
hosszúságban vagy fokokban.
Függôleges eltolás
A Függôleges eltolás adja meg az egymás után következô
másolatok közötti függôleges távolságot, ami megmarad a
másolatok mozgatásakor, forgatásakor és sokszorozása esetén is.
Ha az elemek sokszorozása a 3D ablakban történik, a függôleges

eltolást nem a párbeszédablakban megadott numerikus értékkel,
hanem egy referenciavektorral kell definiálni. Ebben az esetben
csak egy kapcsolót kell beállítania a párbeszédablakban, ha
kívánja, hogy legyen függôleges eltolás.
Megjegyzés: Ajtók vagy ablakok sokszorozása esetén vegyük

figyelembe, hogy az ArchiCAD a nyílások másolatait az
aktuális szinten az eredeti falba helyezi el, és nem egy
szinttel feljebb vagy lejjebb, még akkor sem, ha olyan
emelési értéket adott meg, mely az aktuális szint fölé vagy
alá mutat.
Kijelöltek módosítása...
A Kijelöltek módosítása parancs párbeszédablakot nyit ki,
melynek segítségével lehetôség nyílik akár különbözô típusú
kijelölt elemek bizonyos jellemzôinek együttes módosítására.

Minden ArchiCAD elem két meghatározó jellemzôje közös: a

fóliához rendelés és a tollszín ill. tollvastagság.
- A Kijelöltek módosítása párbeszédablakban ezt a két
jellemzôt tudja beállítani tetszôleges számú egyidejûleg
kijelölt elemre anélkül, hogy ezek a kijelölésüket
elveszítenék.
- Az elemek további jellemzôi változatlanok maradnak, és ha a
kettô közül csak az egyik jellemzô értékét változtattuk, akkor
a másik jellemzô értéke is az eredeti marad.
Ablakok és ajtók
Az ablakok és ajtók számára van egy további beállítási lehetôség.
Ha az ajtók és az ablakok nincsenek kijelölve, de a fal, amelyben
ezek benne vannak, ki van jelölve, akkor módosíthatja a tollszín
beállítását. Ahhoz, hogy az ablakok és ajtók tollszínét módosítsa,
kattintson a Módosítsd a kapcsolt ajtókat/ablakokat
jelölônégyzetre.
Megjegyzés: Az ablakok és ajtók mindig a befoglaló fallal
azonos fólián vannak.
Automatikus címkék
A Módosítsd az automatikus címkéket is jelölônégyzettel lehet
beállítani azon automatikus címkék tollszín és fólia módosítását,
melyek nincsenek kijelölve, de az elem, melyhez tartoznak, ki
van jelölve.

333
Speciális eset
A fólia hozzárendelések mindig szabályosan történnek, de van
egy speciális eset, amikor a tollszín és tollvastagság beállítás a
leírt szabálytól eltérôen viselkedik:
- A könyvtári elemek tollszín és tollvastagság értékei
módosíthatók, kivéve, ha a könyvtári elem 2D-s jelképe a
jelképben megadott tollal jelenik meg. De még ilyen esetben
is, ha az elemet szerkesztjük, a tollszín ill. tollvastagság elôre
beáll a szerkesztett elem tollszín és tollvastagság értékére.
Összetett elemek
Az összetett elemek (mint pl. méretláncok, vonalszakaszokból
felépített szintkóta tárcsák, nyilak és szövegek) összetevôi együtt
változnak.
A kijelölt elemek táblája

A Kijelöltek módosítása párbeszédablakban a kijelölt
elemtípusokat, valamint azok darabszámát egy táblázat mutatja.
Ez a tájékoztató kijelzés hasznos az elemek szerkesztésekor.
A Kijelöltek módosítása parancs a 3D ablakban nem használható.
Eszköz beállítások
Ez egy dinamikus menüelem, mert a menüpont neve változik az
aktuálisan kijelölt elem ill. a választott Eszköz szerint.
- Ha nincs kijelölt elem, a parancs kinyitja az aktív eszköz
beállítások párbeszédablakát az adott eszköz alapértékeivel.
- Ha egy kijelölt elem van, akkor a program annak az elemnek
megfelelô párbeszédablakot nyitja ki az elem beállítási
jellemzô-értékeivel.
- Ha több elem van kijelölve, akkor a program az utoljára
kijelölt elem párbeszédablakát nyitja ki.
Lásd még...
Az egyes eszköz beállítások párbeszédablakainak leírását a 4.
fejezetben, valamint a Függelékben található magyarázatot a
külsô szerkesztôkkel létrehozható elemek természetérôl.

Szöveg ablakokra vonatkozó Szerk menü

parancsok
Ha szövegablakban dolgozik, a legtöbb Szerk menü elem
megváltozik, és a szövegszerkesztôknél megszokott menü áll
rendelkezésére.
Formátum
A Formátum parancs megnyit egy párbeszédablakot, amelyben
meghatározhatja szövegének megjelenését a képernyôn és a
nyomtatón.
Tabulátor
Az itt megadható szám azon szóközöknek a száma, mely a TAB
billentyû leütésének felel meg.
Betûtípus és méret
A Betûtípus és a betûméret beállításokkal a rendszerben lévô
típusok és méretek közül választhat. A típus és/vagy a méret
megváltoztatása az egész szövegablakra vonatkozik.
Megjegyzés: A különbözô szövegablak típusok számára
eltérô betûtípust és betûméretet adhat meg. Egy új tervben az
ablakok azt a beállítást hozzák magukkal, amely az ArchiCAD
utolsó használatakor volt érvényben. Visszatérhet az eredeti
alapbeállításokhoz úgy, hogy a MÓDOSÍTÓ billentyût
(Macintosh) illetve az ALT billentyût (Windows) lenyomva
tartja és az Irat menüben lévô Teljesen új parancsot
választja.
Keresd és cseréld...
A Keresd és cseréld parancs kiválasztásával kinyílik a Szöveg
keresés párbeszédablak, melyben a szövegszerkesztôknél
megszokott szövegkeresési és cserélési funkciókat adhatja meg:

335
- Egy szó, mondat, vagy egy karaktersor összes elôfordulási

helyének megtalálása az ablakban vagy a kijelölt szövegben.
- Szavak megtalálása és cseréje az írásmód pontos
figyelembevételével.
- Keresés és csere visszafelé haladva a szövegben.
Keresd a kijelöltet
Ez a parancs a kijelölt karaktersort keresi a szövegben olyan
irányban, amilyen a Szöveg keresés párbeszédablakban be van
állítva.
Keresd újra
Ez a parancs megismétli az utolsó keresési mûveletet olyan
állítva.
Cseréld újra
Ez a parancs megismétli az utolsó cserét (mûveletet) olyan
állítva.
Menj...
Ezzel a paranccsal valamelyik sorra ugorhat a sor számának
megadásával. Ez a funkció különösen hasznos GDL leírások
szerkesztésénél vagy ellenôrzésénél.

Megjegyzés / Nem megjegyzés

Ezek a parancsok a könyvtári elemek 2D-s, 3D-s, illetve
Jellemzôk leírása ablakaiban használhatók. Ezekkel lehetôség van
a kijelölt parancssort megjegyzéssé változtatni és fordítva. A
Megjegyzés parancs felkiáltójelet (!) helyez a kijelölt sorok
elejére, míg a Nem megjegyzés parancs a felkiáltójeleket
eltávolítja. Ez a funkció kényelmes megoldást nyújt arra az esetre,
ha a leírásnak csak egy részét szeretné végrehajtatni.
Tipp: Az ablak egész tartalmára is kiadhatja bármelyik
parancsot úgy, hogy elôzôleg kiválasztja a Szerk/Válaszd ki
mind parancsot.
Megjegyzés: Ezek a parancsok a szövegablak alján
elhelyezett rövidítésekkel is elérhetôk.
Növeld a bekezdést/Csökkentsd a
bekezdést
Ez a parancs elhelyezi/eltünteti a paragrafusok elején az üres
karaktereket, amelyek számát a Szöveg ablak Formátum
párbeszédablakában lehet megadni.
Megjegyzés: Ezek a parancsok a szövegablak alján
elhelyezett rövidítésekkel is elérhetôk.
Ellenôrizd a leírást
Ezzel a paranccsal ellenôrizheti az aktív ablakban lévô GDL leírás
szintaktikai helyességét.
Ha ellenôrizni akarja az aktuális Könyvtári elem teljes leírását,
aktiválja a hozzá tartozó Vezérlôablakot, mielôtt kiadja a
parancsot.
Megjegyzés: Ez a parancs a szövegablak alján elhelyezett
rövidítéssel is elérhetô.
Indítsd a hibakeresôt
Ez a parancs csak akkor elérhetô, ha GDL leírás ablak van a
képernyôn. További információk a GDL hibakeresô ablak
leírásnál a 6. fejezet ArchiCAD könyvtár alfejezetében állnak
rendelkezésre.

337
Az Eszközök menü
Az Eszközök menü a következô szolgáltatásokat nyújtja:
- csoportosít elemeket, ill. a csoportosítást megszünteti;
- módosítja az egymásra rajzolt elemek megjelenési sorrendjét;
- zárol fontos elemeket, hogy megvédje ôket a véletlen
módosítástól vagy törléstôl;
- új elem transzformációs módokat kínál;
- elemeket automatikusan vagy egyénileg címkéz;
- helyiség információt frissít;
- ArchiCAD kiegészítôként definiált funkciókat hív meg.
Használd csoportként
A parancs kijelölt elemek csoportját hozza létre. Különbözô
típusú elemek is kerülhetnek egy csoportba, és lehetôség van
létezô csoportok csoportosítására is.
A csoportok viselkedésével kapcsolatos további információkat az
ArchiCAD alapvetô fogalmainak leírásánál talál a 2. fejezetben.
Fontos: Ha Tervet ArchiCAD 5.0 formátumban menti el,
minden csoportinformáció elvész.
A csoportosítás/csoport szétbontás nem elérhetô a 3D ablakból.
Bontsd szét a csoportot

Ez a parancs megszünteti a kijelölt elemekhez tartozó
csoportinformációt, így azok a továbbiakban külön-külön
kezelheôk.
A csoportinformáció hierarchikus, azaz ha két csoport egy
magasabb szintû csoportba kerül, a Bontsd szét a csoportot
parancs elôször a két csoportot választja szét, majd a parancs
újbóli kiadásával lehet a csoportokat önálló elemekre bontani.
Szüneteltesd a csoportokat
A parancs átmenetileg minden csoportinformációt megszüntet.
Minden csoportosított elem nemcsoportosítottként viselkedik. Ez
lehetôvé teszi a csoport egyes tagjainak egyszerû és gyors
módosítását a többi csoportelem módosítása nélkül. A parancs
újbóli kiadása után a csoportok ismét helyreállnak.
A parancs neve elôtti pipa jelzi, hogy a parancs aktív-e vagy sem.

Megjegyzés: A Vezérlôpulton két ikon valósítja meg a

parancs funkcióit.
A Szüneteltesd a csoportokat parancs a 3D ablakból is elérhetô.
Folyamatos csoportképzés
Ez a kapcsoló parancs lehetôvé teszi elemcsoportok automatikus
létrehozását. Ha a Folyamatos csoportképzés be van
kapcsolva, az egy idôben létrehozott elemek (téglalap
keresztmetszetû falak, tetôláncok stb.) egy csoportba kerülnek.
Hozd elôre
A parancs kiadásával a kijelölt elemek az összes többi elem fölé
kerülnek.
Hozd elôrébb
A parancs kiadásával a kijelölt elemek a saját és az alacsonyabb
osztályba tartozó elemek fölé kerülnek, de a magasabb osztályba
tartozó elemek alatt maradnak.
Vidd hátrébb
A parancs kiadásával a kijelölt elemek a saját és a magasabb
osztályba tartozó elemek alá kerülnek, de az alacsonyabb
osztályba tartozó elemek fölött maradnak.
Vidd hátra
A parancs kiadásával a kijelölt elemek az összes többi elem alá
kerülnek.
Állítsd vissza az eredeti sorrendet

A parancs visszaállítja az elemek eredeti átfedési sorrendjét.
Az átfedô elemek kirajzolási sorrendjérôl szóló további
információk találhatók az ArchiCAD alapvetô fogalmainak
ismertetésénél a 2. fejezetben.
Zárold
A parancs segítségével a kijelölt elemeket lehet zárolni a véletlen
módosítás elkerülése érdekében. A zárolt elemeket továbbra is ki

339
lehet jelölni és szerkesztésre használni, valamint beállításaikat

kiolvasni paraméterátvitellel.
Megjegyzés Csapatmunkában dolgozóknak: Csak lefoglalt
elemeket lehet zárolni. Zárolt elemeket más nem foglalhat le.
A zárolási információ a Központi tervbôl való kijelentkezés
után is megmarad.
Oldd fel
A parancs segítségével lehet elemek zárolását megszüntetni.
Megjegyzés Csapatmunkában dolgozóknak: Csak olyan
elemeket oldhat fel, amelyeket saját maga zárolt.
Oldj fel minden elemet

Ez a hierarchikus menü teszi lehetôvé minden zárolt elem
feloldását.
Saját elemeimet
Felold minden elemet, amelyet saját maga zárolt.
Mások elemeit
Ez a Csapatmunka-specifikus menüelem csak a Csapatmunkába
bejelentkezett Vezetô építész számára elérhetô. Ô bármelyik
Csapattag által zárolt elemeket feloldhatja a Csapattag nevének a
megjelenô párbeszédablakban történô megadásával.
Az egész csapat elemeit
Ez a Csapatmunka-specifikus menüelem csak a Csapatmunkába
bejelentkezett Vezetô építész számára elérhetô. A parancs
segítségével az összes Csapattag által zárolt elemet feloldhatja.
Készíts részletet
A parancs segítségével a 2D Területkijelölô eszközzel
meghatározott területet lehet elmenteni paraméterezett 2D-s
könyvtári elemekként. Az így létrejövô elemeket „felragaszthatja”
a rajzokra, így biztosítva az alaprajz vagy a metszeti rajz kellô
részletezettséget, miközben modellezési idôt takarít meg.
Egy részlet létrehozásához zárjon körül egy területet az
alaprajzon vagy a Metszet/Homlokzat ablakban a Területkijelölô
eszközzel, és válassza a Készíts részletet parancsot az Eszközök
menübôl. A megjelenô párbeszédablakban adhatja meg a
létrehozott elem nevét és tárolási helyét.

A párbeszédablak kiugró menüjének segítségével könnyedén

navigálhat a felkínált könyvtárak között.
Ha bekapcsolja a Helyezd el a Részletet most jelölônégyzetet, a
létrehozott elem rögtön a mentés után beillesztôdik a rajzba.
Megjegyzés: Az így létrehozott Tárgyak viselkedése

paraméterek segítségével szabályozható, amit egy speciális
sablon biztosít az ArchiCAD könyvtárban. Ha ez a sablon
hiányzik a betöltött könyvtárakból, még mindig lehetséges
Részletek elmentése, de csak mint leképezés, minden
speciális intelligencia nélkül. Az ArchiCAD jelzi, ha nem
találja meg a Részlet sablont, és fölkínálja a mûvelet
folytatásának ill. megszakításának lehetôségét.
Varázspálca beállítás
Ez a parancs befolyásolja ívek, körök és göbék görbe falakká és
poligon típusú elemekké történô átalakítását.
Az átalakításról a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárások alatt talál
részletesebb leírást. Az átalakítás során a görbét az ebben a

341
párbeszédablakban beállított lehetôségek alapján rajzoja vagy

közelíti a prorgram.
A közelítés módja
A jobboldali két kapcsoló segítségével két átalakítási módszer
között választhat.
- A Legjobban illeszkedôt kapcsoló választásánál íves
szakaszok követik a körívek, ívek és görbék alakját a lehetô
legpontosabban.
- Az Egyenes szakaszokat kapcsoló választásánál a közelítés
csak egyenes szakaszokkal történik.
Megjegyzés: Görbe elem felülethálóvá és vonallá történô
átalakításakor az ArchiCAD csak egyenes szakaszokat
használ.
Egyenes szakaszok lehetôségei
A baloldali négy kapcsoló segítségével több lehetôség közül
választhat íves elemek egyenes szakaszokkal történô
közelítésekor.
- Az elsô lehetôség segít meghatározni a poligon és az eredeti
íves elem közötti maximális eltérést.
- A középsô két gombbal egy ívet vagy egy egész kört közelítô
szakaszok számát lehet meghatározni. A második esetben
minden ív annyi szegmensbôl fog állni, amennyi a hozzá
tartozó képzeletbeli körbôl rá esik.
- A negyedik gomb választásával az átalakítás azonos
hosszúságú szakaszokkal történik.
Megjegyzés: Ha a Legjobban illeszkedôt módszert
választja, és valós görbék létrehozására nincs mód, a program
a görbéket a párbeszédablakban jelölt hierarchikus
sorrendben megpróbálja közelíteni.

Bontsd szét
A parancs segítségével az aktuális szinten vagy Metszet ablakban
kijelölt elemeket lehet alapelemeikre bontani (vonalak
nyílhegyek nélkül, körök, ívek, elliptikus ívek, görbék, keret
nélküli kitöltések, egysoros szövegek). Az eredeti elemek
megszûnnek.
Kivételek:
- Metszet/Homlokzat ablakokban elmetszett szerkezeti
elemeket nem lehet szétbontani, hiszen ezeket nem lehet
törölni Metszet nézetben;
- Helyiség poligonok és pecsétek;
- Metszetvonalak és kamerák;
- 2D-s alapelemek.
Néhány példa:
- födémek, tetôk, felülethálók szétbonthatók vonalakká;
- falak és oszlopok szétbonthatók vonalakká és kitöltésekké (a
falakba illesztett ajtók és ablakok is szétbontódnak);
- ajtók és ablakok (ha nem az ôket tartalmazó fallal együtt
jelölte ôket ki) könyvtári elemként bontódnak szét, és üres
lyukkal helyettesítôdnek.
- Méretezési egységek vonalakká és nyílvégek alapelemeivé
(vonalak, körök, ívek, kitöltések) bontódnak szét.
- Könyvtári elemek könyvtári elemek alapelemeivé bontódnak
szét.
Megjegyzés: Ha a Folyamatos csoportképzés be van
kapcsolva, a szétbontott elemek csoportosított formában
jönnek létre.

343
Vonal extrák
A Vonal extrák menüpont három parancsot kínál, melyek két
kijelölt vonal kapcsolatát változtathatják. Segítségükkel
nyújthatjuk vagy rövidíthetjük a vonalakat annak érdekében,
hogy a választott parancsnak megfelelô vonalcsatlakozás jöhessen
létre.
Kerekítsd le
A vonalak végét egy körívvel köti össze.
Ha ezt a parancsot választja, megjelenik egy párbeszédablak,
amelyben meghatározhatja a lekerekítés sugarát.
Mesd
A vonalak végét egy vonalszakasszal köti össze.
Ha ezt a parancsot választja, megjelenik egy párbeszédablak,
amelyben meghatározhatja a lemetszés sugarát.
Kapcsold össze
Meghosszabítja/lerövidíti a vonalakat, hogy azok találkozzanak a
metszéspontban.
A vonalak csatlakoztatásának három módja
Tetô szintvonal készítés

Ez a parancs teszi lehetôvé szintvonalak kijelölt tetôkre
helyezését, a megjelenô párbeszédablakban megadott
magasságokban.

A párbeszédablak felsô részén található két kapcsoló segítségével

adhatja meg, hogy a szintvonal(ak) a kijelölt tetô(k) alsó vagy
felsô síkján jelenjen(ek) meg.
A középen levô mezôkben megadhatja a szintvonalak értékeit. A
magasságot meg lehet adni a szint saját magasságához vagy a
Terv 0,00-hoz viszonyítva.
Ha bekapcsolja a A tetôn kívül ne legyen vonal
jelölônégyzetet, a szintvonalak nem jelennek meg ott, ahol a Tetô
alaprajzi poligonján kívül esnek. Ha a jelölônégyzet nincs
bekapcsolva, minden szintvonal megjelenik. Ebben az esetben a
szintvonalak alaprajzi poligonon túli része is megjelenik, és
minden szintvonal hossza megegyezik a tetô vezérvonalának
hosszával.
Ha A tetôvel csoportban kijelölô négyzet be van kapcsolva, a
szintvonalak a tetôvel egy csoportba kerülnek.
Megjegyzés: Ez a lehetôség szürkített abban az esetben, ha a
Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló aktív.
Címkék
A Címkék menüparancsot választva kinyílik egy almenü, mellyel
az elemek automatikus címkézésének módja állítható be.
Automatikus címkézés
Ezzel a paranccsal az alábbi párbeszédablakot nyitja ki:

345
A párbeszédablak bal oldalán található jelölônégyzetekkel a

különbözô elemtípusok automatikus címkézését lehet be- vagy
kikapcsolni.
A párbeszédablakban megválaszthatja továbbá, hogy a Címke
szövege az elem azonosító száma (ID) vagy a belsô azonosítója
(belsô ID) legyen-e.
A Címke helyzete ikonok megtalálhatók itt is és a Címke eszköz
Beállítások párbeszédablakában is a címkék elhelyezése után. A
részletes leírás a Címke eszköz pontban található.
Címkézd a kijelölteket/Töröld a kijelöltek címkéit

Ezzel a két paranccsal a kijelölt elemeket automatikusan
felcímkézheti, ill. eltávolíthatja a címkét azokról.
Az így elhelyezett automatikus címkék helyzetét az Automatikus
címkézés párbeszédablakban tett címkehelyzet választás fogja
meghatározni.
Lásd még...
A 4. fejezetben Címke eszköz leírását.
Frissítsd a helyiségeket
Az épület módosítása esetén a kapcsolt helyiségek nem
módosulnak automatikusan a változásoknak megfelelôen. A
Frissítsd a helyiségeket parancs illeszti a helyiségeket a
megváltozott körülményekhez, és figyelmeztet a problémás
helyiségekre is. A megjelenô párbeszédablakban lehetôsége van
ellenôrizni, hogy az egyes helyiségek hogyan változtak meg.

A párbeszédablak felsorolja a módosított helyiségeket, és elôre

helyezi a problematikus eseteket.
A párbeszédablak a következô oszlopokat tartalmazza:

Állapot: Az ArchiCAD itt jelzi, hogy a helyiség módosítása
sikerült-e, illetve ha nem sikerült, milyen jellegû a probléma. Az
itt megjelenô ikonok a következôket jelentik:
Minden rendben, az ArchiCAD sikeresen módosította a
helyiséget.
A helyiséget manuálisan hozták létre, és nem lehet
automatikusan módosítani a változásoknak megfelelôen.

347
A fólia, amelyen a helyiség elhelyezkedik, zárolt. Oldja fel a fóliát

a Fólia beállítás párbeszédablakban és ismételje meg a frissítést.
A helyiség önmagát metszi. Mint poligonok esetén, a helyiséget is
megváltoztathatja úgy, hogy érvényes geometriája legyen vagy
két helyiségre vághatja szét. Megvizsgálhatja a helyiséget, ha
kijelöli és megnyomja a Mutasd a kijelölt helyiségeket gombot.
Ezek után ismételje meg a frissítést.
A helyiség referenciapontja a határain kívül van. Minden kapcsolt
helyiség referenciapontjának a helyiségen belül kell lennie. Ha
ezt a hibaüzenetet kapja, mozgassa a referenciapontot a
Helyiségen belülre, és ismételje meg a frissítést.
A helyiség nincs a saját munkaterében. Ez központi terv esetén
tud elôfordulni, ha egy másik Csapattag is dolgozik a megosztott
terven, és a helyiség hozzá van rendelve. Kérje meg a másik
Csapattagot, hogy tegye lehetôvé a helyiség elérését.
A helyiség módosítása azért nem lehetséges, mert nem lehet
megtalálni minden élét. Használja a Mutasd a kijelölt
helyiségeket gombot, hogy megtalálja a helyiséget, és ismételje
meg a frissítést.
Sorsz.
Ez az oszlop tartalmazza az adott helyiséghez rendelt számot.
Név
Ez az oszlop tartalmazza a helyiség nevét.
Hozzáadott m2:
Ez az oszlop mutatja, hogy mennyire változott meg a helyiség
területe. A nem négyzetméterben történô megjelenítéshez
válasszon mértékegységet a párbeszédablak jobb felsô részében
található kiugró menübôl.

Kiegészítô betöltése
A Kiegészítôk kis szoftver egységek, amelyek bôvítik az
ArchiCAD képességeit.
- Az Import/Export kiegészítôk szûrôk, amelyek lehetôvé
teszik különbözô idegen formátumban lévô ArchiCAD adatok
megnyitását és elmentését, beleértve DXF és DWG
formátumúakat is. A betöltött Kiegészítôk neve megjelenik a
Nyisd ill. a Mentsd mint párbeszédablakokban.
- Az Eszköz típusú kiegészítôk neve a Kiegészítôk betöltése
menüparancs alatt jelenik meg az Eszközök menüben.
Minden, az ArchiCAD-del egy mappában lévô Kiegészítôk
mappában elhelyezett kiegészítô a program indításakor elérhetô.
A Kiegészítôk betöltése paranccsal lehetséges a program futása
közben nem a Kiegészítôk mappában elhelyezett kiegészítôk
betöltése.
A parancs elindítása után megjelenô párbeszédablak felkínálja a
betölthetô kiegészítôk listáját (ha egyáltalán van ilyen).
A Kiegészítô betöltése után az ArchiCAD megjeleníti a kiegészítô

funkciójával kapcsolatos információkat.
Ettôl fogva a kiegészítô elérhetô lesz az ArchiCAD számára.

Megjegyzés: Ha kilép és újra elindítja az ArchiCAD-et, a
Kiegészítôk betöltése paranccsal betöltött kiegészítôk nem
lesznek elérhetôk. Megint be kell töltenie vagy még az indítás
elôtt a Kiegészítôk mappába helyeznie a kívánt elemeket.

349
A Lehetôség menü
A Lehtôség menübôl választva a következô mûveleteket tudjuk
végrehajtani:
- a léptéket és a hálószerkezetet vezérelni,
- egyedileg meghatározni az elemosztályok megjelenési és
kimeneti lehetôségeit;
- definiálni és kezelni a terv szint- és fóliaszerkezetét;
- módosítani a tervben használt jellemzôket, többek közt a
tollszíneket, az anyagokat, a vonal- és kitöltéstípusokat, a
réteges szerkezeteket és a helyiség kategóriákat;
- meghatározni a programban általánosan használt
beállításokat, beleértve a menü rövidítések testre szabását is.
Az alaprajzi lépték beállítása

A hagyományos terv léptéknek csak a nyomatokra és tervrajzokra
van közvetlen hatása. A megjelenítés mérete nem változik, ha
átméretezi a dokumentumot. Csak az állandó (vagy papír-)
méretû elemek, mint a szöveg vagy a vektor kitöltés mintája,
viszonylagos mérete változik, szemben a szerkezeti elemekkel,
amelyek világkoordinátákkal vannak definiálva.
Amit a lépték beállítása után lát, az annak a bemutatója, hogy
milyen lenne a terv, ha ilyen lépték szerint nyomtatnák ki vagy
rajzolnák meg. Ha egy VALÓDI bemutatót akar látni - és nem egy
kinagyítottat – akkor a lépték beállítása után válassza az
Ábrázolás/Lépték szerint parancsot.
Megjegyzés: Ha megváltoztatja a terv léptékét, akkor ennek
megfelelôen az aktuális nézet is megváltozik, de az aktuális
nagyítás ugyanaz marad. Ahhoz, hogy visszatérjen az ablak
elôzô nézetéhez, válassza az Ábrázolás/Elôzô nézet
parancsot.
Dokumentuma léptékének beállításához válassza az Alaprajzi
lépték beállítása parancsot, és a megjelenô Lépték
párbeszédablakban adja meg a léptéket.

A kiugró menübôl kiválaszthat egy szabványos léptéket vagy

pedig a számmezôbe beírhat egy speciális, nem szabványos
léptéket.
A szabványos léptékek vagy a metrikus vagy az amerikai
szabvány szerint vannak megadva, attól függôen, hogy a
Beállítások/Rajzi egység párbeszédablakban melyik egység van
beállítva. Ennek leírását lásd késôbb ebben a menüben.
Megjegyzés: Ha a vezérlô ikonsoron a Lépték gombra

kattint, az is aktiválja ezt a parancsot.
Metszet lépték beállítása
Ha a Metszet/Homlokzat ablakban választja ezt a menüelemet,
akkor annak neve Metszet lépték beállításra változik. Minden
Metszet/Homlokzat ablaknál külön változtathatja a léptéket.
Megjelenítés...
A Megjelenítés parancs párbeszédablakot nyit ki, melyben a
különbözô elemek alaprajzi megjelenítési módjai állíthatók be. A
menük második csoportja (az elválasztó vonal alatt) nem csak az
elemek alaprajzon való megjelenését, hanem azok nyomtatási és
kirajzolási képét, valamint exportált file-jait is érinti.

351
Tiszta metszôdések
Egyezik azzal a Tiszta metszôdések paranccsal, melyhez
közvetlenül a Lehetôség menübôl lehet hozzáférni (lásd késôbb).
Tetô vezérvonal
Ezzel a paranccsal elrejtheti vagy megmutathatja a tetôsíkok
vezérvonalait.
Lásd még...
4. fejezet: Tetô eszköz.
Kitöltés vezérvonala
Ezzel a beállítással elrejtheti vagy megmutathatja a vektoros
kitöltések vezérvonalait.
Lásd még...
4. fejezet: Kitöltés eszköz.
Szöveg
A szövegtömböket többféleképpen lehet ábrázolni:
– Egyszerû szövegábrázolás keret nélkül.
– Keretezett szöveg sarokpontokkal, melyek megkönnyítik a
szöveg kijelölését és szerkesztését, miközben a szöveg
olvasható marad.
– Foltszerû szöveg (olvashatatlan szövegtömb, melyet szürke
minta tölt ki).
– Foltszerû szöveg sarokpontokkal.
Megjegyzés: Azok a szövegek, melyek betûnagysága az
aktuális beállításban 5 képpont alatt van, mindig foltszerûek,
48 képpont felett pedig mindig normál ábrázolásúak.
Lásd még...
4. fejezet: Szöveg eszköz.
Képsarkok
Az Ábrák megjelentethetôk képsarkokkal vagy anélkül, vagy csak
egyszerû befoglaló téglalapként.

Metszet mélysége
A metszet mélysége az alaprajzon megmutatható vagy elrejthetô.
Lásd még...
4. fejezet: Metszet/homlokzat eszköz.
Vonalvastagság
Az alaprajzi vonalakra két beállítási lehetôség van:
- a Tollvastagság szerinti, melynél az összes vonal a Tollak és
színek párbeszédablakban beállított vastagsággal jelenik meg,
és ezzel a vastagsággal kerül nyomtatásra ill. rajzolásra.
- a Hajszálvékony mód, melynél minden vonal a
legvékonyabb, 1 képpont vastagságú vonalként (vagy a
nyomtató minimális vonalvastagságával) lesz ábrázolva,
nyomtatva és rajzolva. Ezzel a lehetôséggel meggyorsíthatjuk
a képernyô újrarajzolását.
Szerkezeti kitöltések
A szerkezeti elemek kitöltésének megjelenítésére négy lehetôség
van:
- Az Üres lehetôség hatására a szerkezeti elemek kitöltés
nélkül jelennek meg. Az esetleges vizuális szempontokon túl
ennek egyértelmû elônye, hogy a képernyô gyorsabban
újrarajzolható.
- A Folytonos lehetôség hatására a szerkezeti elemek tömör
(100%-os) kitöltéssel jelennek meg.
- Szerkesztéshez általában a Bittérképes lehetôség
használatos. A Bittérképes minta módban a szerkezeti elemek
bittérképes mintával jelennek meg.
– a Vektoros (vonalkázott) módnál a bitképet vektoros
vonalkázás helyettesíti.
Poligon kitöltés
A poligon kitöltésekre három lehetôség áll rendelkezésre: a
folytonos, a bittérképes minta és a vektoros kitöltés.
Ajtók és ablakok
Az ajtók és ablakok alaprajzon való megjelentetéséhez négy
lehetôség áll rendelkezésre
- Az ajtók és ablakok a méretezésükkel együtt jelennek meg;

353
- az ajtók és ablakok a méretezésük nélkül jelennek meg;

- az ajtók és ablakok rejtve vannak;
- az ajtók és ablakok rejtve vannak, a födém vonalak
megjelennek.
Helyiség poligonok
Három lehetôség nyílik a helyiség poligonok megjelenítésére:
- A helyiség színek rejtettek, csak a helyiség pecsét látható.
Megjegyzés: Ha ezt a lehetôséget választja, nem
szerkesztheti a helyiség poligonokat.
- A helyiség színek a kitöltések fölött láthatók
- A helyiség színek a kitöltések alatt láthatók
Fônézet és segédháló...
A Fônézet és segédháló paranccsal a Szerkesztô ill. a Segédháló
jellemzôit lehet beállítani, továbbá egy Fônézetet lehet a terv
számára meghatározni.
A Szerkesztô- és Segédháló szerepét a 2. fejezet és az alábbi
Illessz a hálóra szakasz tárgyalja.
Válassza a Fônézet és segédháló parancsot, hogy megjelentesse
a párbeszédablakot.
A párbeszédablak felsô részében ki lehet választani, hogy a

Szerkesztô- vagy a Segédhálóra illesszünk, amikor a hálóra
illesztést az Illessz a hálóra paranccsal bekapcsoljuk.

Szerkesztôháló
A vízszintes és függôleges hálóvonal-távolság egymástól
függetlenül adható meg a megfelelô adatmezôben. A
konstrukciós paraméterek értelmezése az alábbi:
- A távolságértékek a hálóvonalak közötti távolságot jelentik.
- A db-érték a mintázat ismétlôdésének számát határozza meg.
- A Fôháló db-értéke szerinti hálóvonal után a Mellékháló db-
értéke szerinti számú mellékhálóvonal következik, majd a
minta ismétlôdik. A Mellékháló távolságbeállításával egyenlô
és eltérô lépésközû hálót egyaránt meg lehet adni, ahogy ezt
az ábra mutatja.
Segédháló
A Segédháló vízszintes és függôleges osztástávolságát egymástól
függetlenül lehet megadni. A Segédhálót meglévô szerkezetekhez
vagy a Szerkesztôhálóhoz képest eltolhatjuk az Eltolás értékének
megfelelô megadásával.
Miután a Segédháló eltolása az aktuálisan beállított felhasználói
origóhoz képest mérôdik, ajánlatos inkább a felhasználói origót
áthelyezni, mint eltolási értékeket megadni.
Megjegyzés: Az eltolás értéke nem lehet nagyobb, mint az
aktuálisan beállított távolságérték.
Háttér, hálóvonalak és részletrajz

A Háttérrel a 2D-s munkalap színét lehet beállítani. Ha duplán a
háttérre kattint, kinyílik a színszerkesztô párbeszédablak. A kívánt
színt grafikusan jelölheti ki, vagy numerikusan a HSB
komponensek (árnyalat-telítettség-fényesség) vagy az RGB
színkomponensek (vörös-zöld-kék) megfelelô arányának
megadásával.
A hálóvonalak színbeállítása ugyanúgy történhet, mint a háttéré.
A szerkesztô háló színe maga a háló vonalak színe.

355
Ha megnyomja az Ez a nézet gombot, akkor a munkalap jelenlegi

nagyítási szintje és eltolási helyzete megjelenik a háló bemutató
ablakban. Ha megnyomja a Jó/OK gombot, a munkalap nézete
lesz a fônézet. Ehhez a részlethez aztán bármikor visszatérhet az
Ábrázolások/Fônézet parancs segítségével vagy az Áttekintô
palettából a Fônézet kiválasztásával.
Megjegyzés: A Fônézetet az Ábrázolások/Legyen ez a
fônézet paranccsal is megváltoztathatja.
Példa: Háló definiálása
Állítsuk be a hálót a megfelelô értékre egy szabályos oszlop- és
gerendaháló-szerkezetû ipari csarnok tervezéséhez, amelynek
oszlopmérete 60x45 cm, oszloptávolsága 6x9 m.
1) Írja be a következô értékeket a Fônézet és segédháló
párbeszédablakba:
2) Az újonnan megadott, a tervezési méretekhez illeszkedô

háló megjelenik az alábbi hálóminta-ablakban. Kattintson az
ablakra, hogy a legutolsó módosítást érvényesítse.
3) A Fônézeten látható alaprajzi terület nagyságát a

sarokpontok koordinátái határozzák meg. Írja be az elôzô
ábra adatait a hálóminta-ablak négy sarkánál található
szövegmezôbe. Ezzel meghatározza a Fônézet méretét.

Hálóra illesztés
Az Illessz a hálóra parancs kapcsolóként mûködik az utoljára
használt hálótípus (Szerkesztési vagy Segédháló) bekapcsolása és
kikapcsolása között. Ha a parancs ki van jelölve, a hálóra illesztés
aktív, ha nincs kijelölve, akkor nincs hálóra illesztés.
Az Illessz a hálóra parancs kiválasztása egyenértékû a
Koordináták ablak valamely Illesztés ikonjának kijelölésével. Ha a
hálóra illesztés aktív, a kurzor csak a Szerkesztô és Segédháló
kulcspontjai között mozoghat. A kurzor aktuális helyzetét egy
hálópontról hálópontra ugró kis pont jelzi.
Lásd még...
A Szerkesztô és Segédháló szerepét a 2. fejezet tárgyalja. A
hálórendszer felállításához további információt a Fônézet és
segédháló parancs leírása szolgáltat.
A hálóra illesztés idôszakos felfüggesztése/felélesztése

Két billentyûrövidítés áll rendelkezésre a hálóra illesztési funkció
gyors ki- és bekapcsolásához:
- A hálóra illesztés idôszakos felfüggesztéséhez nyomja meg az
ESC billentyût, ha az Illeszd a hálóra aktív.
- Az ESC billentyûvel idôszakosan aktiválhatja a hálóra
illesztést, amikor az egyébként nincs bekapcsolva.
Mutasd a szerkesztôhálót
Ha a parancs aktív, a képernyôn látható a háló, ha nincs
kijelölve, akkor láthatatlan. A hálószerkesztôt a Fônézet és
segédháló paranccsal állíthatjuk be.
A parancs választástól függetlenül nem látható a háló, ha az túl
sûrû lenne a képernyôn (ha két szomszédos hálóvonal közelebb
lenne egymáshoz, mint 3 képpont). A háló láthatóvá tételéhez
ilyenkor nagyobb hálóvonaltávolságot vagy nagyobb nagyítást
kell választani. Ez a beállítás a Fônézet és segédháló
párbeszédablakra is vonatkozik.
Tiszta metszôdések
A Tiszta metszôdések parancs kapcsolóként mûködik. Amikor a
parancsot kiválasztja, a funkció aktiválódik, ha a kijelölést
megszünteti, a funkció a továbbiakban nem mûködik.

357
Tiszta metszôdések bekapcsolva

Amikor a kapcsoló be van kapcsolva, akkor az alaprajzi kép a
képernyôn is olyan, mint a kinyomtatott vagy kirajzolt
dokumentum. A fal metszés-vonalak szabályosan jelennek meg, a
referenciavonalak nem láthatók.
A kurzor érzékeny a falmetszôdések belsô és külsô pontjaira,
mint pl. egy szoba sarkaira. Ez megkönnyíti és pontosabbá teszi a
területszámításokat és a falak méretezését.
Ha a falak ábrázolása hibás (pedig a referenciavonalaik

megfelelôen csatlakoznak):
1) Kapcsolja ki, majd újra vissza a Tiszta metszôdéseket.
2) Válassza az Árázolás/Építsd újra parancsot:

A fal metszôdéseket a program újraszámolja és újraépíti.
Tiszta metszôdések kikapcsolva

Amikor a Tiszta metszôdések parancs ki van kapcsolva, a
képernyôn a szerkesztô ábrázolási módot látjuk.

A falak és tetôk referenciavonalai elkülönültebben láthatók. A

falak egyszerûsített, tömbös képpel jelennek meg, elhagyva a
bonyolult metszôdések kiszerkesztését az áttekinthetôség és a
gyors újrarajzolás érdekében.
A parancs kikapcsolása olyankor célszerû, amikor egy
csomópontban több elem metszôdik. Ilyenkor a
referenciavonalak láthatósága segít az elemek szerkesztésénél.
Szintek
A Szintek menüpont választásakor almenüt kapunk, ahol az
alábbi funkciók találhatók:
- Az épület függôleges struktúrájának meghatározása
szintenként.
- A szintek közötti mozgás, a mindenkori aktív szint kijelölése.
- Elemek mozgatása szintek között egy speciális kivágás/
másolás és betoldás lehetôség segítségével.
Az összes Szint funkciót a Szintek almenü vezérli. A Szintek és a
Szintek beállításai párbeszédablakban megadott magasságértékeik
az almenü alján találhatók. A listán az aktuális Szintet pipa jelöli,
s ennek neve megjelenik az alaprajzi ablak címsorában.
Megjegyzés: A Szintek az Áttekintô navigációs úszó
palettában is fel vannak sorolva, és itt is hozzáférhetôk. A
paletta leírását lásd a 2. fejezetben.
Szintek beállításai...
A Szintek beállításai... parancsot választva megjelenik a Szintek
párbeszédablak, melynek segítségével meghatározhatja az épület
függôleges struktúráját. A párbeszédablakban található összes
beállítási lehetôséget az alábbiakban ismertetjük:

359
Szintek hozzáadása és törlése

A párbeszédablak felsô részében a terv szintjeinek gördítômezôje
található. Új terv esetén csak egy szint van. Új szintet adhat a
listához az Új e fölé ill. az Új ez alá gombokkal, ill. törölhet egy
szintet a Töröld gombbal.
Az új szint a listában a megfelelô helyen kiemelten jelenik meg. A
szintek automatikusan újraszámozódnak. A szintek számának
gyakorlatilag nincs korlátja.
Szintek számozása
A használt ArchiCAD-változattól függôen a földszint sorszáma 1
(amerikai változat) vagy 0 (nemzetközi változat).
Szint kijelölése
A szint kijelöléséhez ki kell azt választani a listából. Amikor
bezárja a Szintek párbeszédablakot, az alaprajzon megjelenik a
kijelölt szint.
Szint beállítása
A kijelölt szint jellemzôi beállíthatók a szerkesztômezôkkel. Az
automatikusan generált sorszám mellett a szintnek nevet lehet
adni, meg lehet adni a padlószintet és a szintmagasságot.
Megjegyzés: A padlószint a terv nulla szintjétôl mért
függôleges távolság, a szintmagasság a következô fölötte lévô
szintig mért függôleges távolság.

A szintmagasság és a padlószint értékének módosítása eltérô

hatású:
- A szintmagasság módosítása érinti az összes felette lévô szint
padlószintjét (pozitív szintsorszám esetén), ill. az összes alatta
lévô szint padlószintjét (negatív szintsorszám esetén). Tehát
az egész épületet nyújtjuk vagy zsugorítjuk, ha egy
szintmagasságot változtatunk. Az összes többi szint
szintmagassága változatlan marad.
- Ha a szint padlószintjét változtatjuk, ettôl megváltozik a
felette és alatta lévô szintmagasság. Ilyenkor ennek az
egyetlen szintnek a helyét változtatjuk, de az épület egésze
nem változik. Az összes többi szint a helyén marad.
Elemek mozgatása szintek között
Amikor az alaprajzon dolgozik, az elemek egyik szintrôl a
másikra való kivágás/másolásához és betoldásához a Szerk menü
megfelelô parancsai használhatók. Az elem kijelölése után a
Vágd ki ill. a Másold paranccsal kivágjuk/kimásoljuk az elemet,
majd a cél-szint kijelölése után erre a Toldd be paranccsal
betoldjuk azt vagy annak egy vagy több másolatát.
Az összes elem egyetlen lépésben való mozgatásához
használhatja a Szintek párbeszédablakban található Vágd ki,
Másold ki, ill. Toldd be gombokat is.
A betoldandó, elhelyezendô elemek és tételek kijelöléséhez a

Ezeket az elemtípusokat ikonsort lehet használni. Jelölje ki
azoknak az elemeknek és tételeknek a jelölônégyzetét, melyeket
mozgatni, ill. másolni szeretne.
Megjegyzés: Az elemek jelölônégyzetei csak akkor
hatásosak, ha megnyomta a Toldd be gombot. A Másold ki ,
Vágd ki és Töröld a tartalmát gombok mindig a szint összes
elemére vonatkoznak.
A Másold ki ill. a Vágd ki parancs a kijelölt szintrôl az összes
elemtípust kimásolja ill. kivágja.

361
A Vágd ki az eredeti szintrôl eltávolítja az elemeket, míg a

Másold ki érintetlenül hagyja az eredeti szintet és az elemek
másolatát viszi át az új szintre.
Jelölje ki a szintet, ahová be kívánja toldani a kimásolt vagy
kivágott elemeket. Ezután kattintson a Toldd be gombra a
párbeszédablakban. Minden olyan elemtípus, melyet az Ezeket
az elemtípusokat ikonokkal kiválasztott, betoldódik az új
szintre.
Ha egy szinten, ahová be kíván toldani, elôször törölni szeretné a
korábban ott lévô elemeket, jelölje ki a szintet, és kattintson a
Töröld a tartalmát gombra. Ezzel minden elemet törölt, most
már betoldhatja az újakat.
Megjegyzés: Ezek a mûveletek akkor hajtódnak végre,
amikor az OK/Jó gombra kattint, és kilép a
párbeszédablakból.
Mûveletek
Az összes szintszerkesztési mûvelet egy eseménylistában jelenik
meg. Amikor az OK/Jó-ra kattint, egy végsô figyelmeztetô
üzenetet kap, hogy biztosan folytatni akarja-e a munkát.
Egy szintet fel/Egy szintet le

Az Egy szintet fel parancs az aktuálisan kijelölt szintrôl átvált
egy szinttel feljebbi szintre, az Egy szintet le parancs egy szinttel
lejjebbre. Ha a Biztonsági mentés be van kapcsolva, akkor ez a
parancs kivált egy automatikus mentési folyamatot.
Ha olyan szintre kísérel meg lépni, amelyik nem létezik,
figyelmeztetô ablak jelenik meg, mely megkérdezi, hogy az
érintett szintet létre kívánja-e hozni.

Menj...
Ezzel a paranccsal kinyit egy párbeszédablakot, melynek
segítségével közvetlenül ugorhat egy létezô szintre, és egyben
tájékoztatást kap a létezô szintek számáról. Ha nem létezô
sorszámot ad meg célszintnek, akkor ezt a program figyelmen
kívül hagyja, és az OK/Jó gombra való kattintás után a korábbi
szinten marad.
Megjegyzés: A Szintek közti mozgás további kényelmes

módját nyújtja az Áttekintô paletta.
A szintek felsorolása
A Szintek almenü alsó felében látható felsorolva minden olyan
szint neve, melyet a Szintek párbeszédablakban létrehoztunk. A
szintek ebbôl a listából kiválasztva is kijelölhetôk.
Megjegyzés: Minden Szint a nevével (vagy sorszámával, ha
nevet nem definiált számára) és magasságával együtt jelenik
meg.
Fóliák
Az ArchiCAD fóliái lehetôvé teszik a rajzelemek csoportosítását
szelektív megjelenítéshez vagy az anyaglista elkészítéséhez.
Ha a Lehetôség menüben kiválasztja a Fóliák hierarchikus menü
egységet, ebben talál egy almenüt, amely a Fólia parancsokat
tartalmazza. Az aktuális Fólia parancsot pipa jelöli.
Mindegyik fólia parancsot külön tárgyaljuk a továbbiakban.
Fólia beállítás
A Fólia beállítás... paranccsal a Fóliák párbeszédablakot nyitjuk
ki, melyben a fóliaadatokat lehet a terv számára megadni.

363
A tervben éppen élô fóliákat a párbeszédablak bal oldalán

található gördítômezô mutatja. Valamelyik fólia kiválasztásához
kattintson rá annak nevére. A kijelölt fólia neve kiemeltté válik.
A kijelölt fólián az alábbi mûveleteket lehet végrehajtani (az
ArchiCAD fólia kivételével).
Új
Az Új gombra kattintva párbeszédablak nyílik, melyben
megadhatja az új fólia nevét. Az OK/Jó gombra kattintva
létrehozza a fóliát.
Töröld
Ahhoz, hogy egy fóliát a listáról kitöröljön, kattintson a Töröld
gombra. A kijelölt, törlésre kerülô fóliához rendelt összes elem
kitörlôdik. A Töröld gomb hatása minden kijelölt fóliára
vonatkozik.
Megjegyzés: Ez a mûvelet nem visszavonható a Nem kell
paranccsal, sôt, törli a Nem kell/Mégis kell lépéslistát. A nem
kívánt véletlen törlések elkerülésére a program a törlés
végrehajtása elôtt figyelmeztetô üzenetet küld.
Más név...
Ahhoz, hogy a fólialista egy tételének más nevet adjon, kattintson
a Más név... gombra. Bármely név után pontot tehetünk és egy
kiterjesztést írhatunk hozzá. A kiterjesztéssel a fóliákat
csoportosítani lehet.

Mutasd és rejtsd el
Ahhoz, hogy egy fólia tartalmát láthatóvá tegyük a munkalapon,
kattintsunk a Mutasd gombra. Ez a mûvelet az összes kijelölt
fóliára vonatkozik a listában.
Rövidítésként a szem ikonra kattinthat, amely a listán kijelölt fólia
mutatott/rejtett állapotát ábrázolja. Az ArchiCAD ekkor vagy
megmutatja vagy elrejti az összes kijelölt fóliát.
Kattintson a Rejtsd el gombra, hogy a kijelölt fóliák tartalma
láthatatlanná váljon.
Zárold és Old fel
Ahhoz, hogy a kijelölt fóliákat zárolja vagy feloldja a zárolásokat,
kattintson a Zárold ill. a Oldd fel gombokra. Ennek hatására a
fólia neve elôtt lévô kis lakat ikon bezáródik ill. kinyílik. Ezek a
funkciók is az összes kijelölt fóliára vonatkoznak.
Amikor a lakat nyitott, a fólia aktív. A tartalma szerkeszthetô és
az Eszköz párbeszédablakokkal elemeket lehet ezekhez rendelni.
Rövidítésként rákattinthat egy kijelölt fólia lakat-ikonjára. Az
ArchiCAD kinyitja vagy zárolja az összes kijelölt fóliát.
Amikor a lakat zárva van, a fólia tartalma látható a képernyôn és
a kurzor érzékeny az azon lévô elemek kulcspontjaira, de az
elemek nem szerkeszthetôk, törölhetôk, vagy módosíthatók, és
nem rendelhetôk új elemek a fóliához az Eszköz
párbeszédablakokban.
Listázási lehetôségek
Ezek a lehetôségek megkönnyítik a hosszú fólialistákban való
mozgást, tájékozódást.
- Kattintson erre a gombra, hogy a listát névsorba rendezze.
- Kattintson erre a gombra, hogy a listát a kiterjesztés alapján
rendezze. A kiterjesztések betûsorrendben fogják követni
egymást.
- Írja be a keresett kiterjesztés nevet az Ezt a kiterjesztést
felirat melletti mezôbe. Kattintson a gombra, hogy az ilyen
kiterjesztésû fóliák legyenek felsorolva.
Válaszd mind
A Válaszd mind gombra kattintva az összes létezô fóliát kijelöli.
Ha a fólia zárolt, akkor a zárt lakat ikonja látható bal oldalt a név
mellett.

365
- Ahhoz, hogy egy fóliatartományt kijelöljön, lenyomott SHIFT

billentyû mellett kattintson a sorokra vagy húzza végig rajtuk
a kurzort.
- Egy nem folytonos fóliatartomány kijelöléséhez a ALMA/
CTRL billentyû nyomva tartása mellett kattintson a sorokra
vagy húzza rajtuk végig a kurzort.
Tipp: Ha meg akarja szüntetni az összes aktuális kijelölést,
akkor kattintson a fólialista melletti fekete területre, 2-3
képpontra a fólialista gördítôsávjától jobbra, a két lista közötti
területen.
Fóliacsoportok
Értelmezhet fóliacsoportokat, létrehozhatja és tárolhatja ezeket a
Fólia beállítás párbeszédablak jobb felén található
vezérlôelemekkel. Az egyszerû kezelés érdekében az összes
létrehozott fóliacsoport neve megjelenik a jobb oldali listában.
Mindegyik fóliacsoport „pillanatfelvétel” a terv fóliáinak aktuális

állapotáról, és elôhívható a nevének a listán való kijelölésével.
Megjegyzés: Ha új fóliát hoz létre, az nem fog szerepelni
egyetlen meglévô csoportban sem.
Például egy fóliacsoport kiválasztása nem lesz hatással sem a
láthatóságukra, sem a zároltságukra. Alapbeállításban a fólia
látható lesz és nem lesz zárolva, függetlenül attól, hogy az
almenüben melyik fóliacsoportot választja.
Tanácsos, hogy új fóliák létrehozása esetén sorban kiválasszuk a
fóliacsoportokat, beállítsuk igény szerint az új fóliák láthatóságát
és zárolását, és kattintsunk a Módosítsd gombra minden
módosított fóliacsoport után.
Új fóliacsoport definiálása:
1) A Fóliák párbeszédablak bal oldalán lévô fólialistában állítsa
be a fóliák láthatóságát és zároltságát.

2) Írja be az új fóliacsoport nevét a fóliacsoportnév mezôbe, és

kattintson az Add-ra.
Már létezô fóliacsoport módosítása:
1) Jelölje ki a csoport nevét a fóliacsoport listában.
2) Ha szükséges, jelölje ki a fóliacsoport nevének
szövegmezôjét és írja be az új nevet.
3) Módosítsa a kijelölt fóliák körét a bal oldali fólialistában, és
kattintson a Módosítsd gombra.
Tipp: Ahhoz, hogy egy meglévô alapján hozzon létre új
fóliacsoportot:
1) Jelölje ki a fóliacsoport nevét a fóliacsoport listán.
2) Módosítsa a kijelölt fóliák körét a fólialistában.
3) Írjon be új nevet a fóliacsoport név szövegmezôbe, és
kattintson az Add gombra.
ArchiCAD fólia
A Fólia lista elsô elemét, az ArchiCAD fóliát nem lehet törölni,
elrejteni vagy zárolni. Ez a fólia gyûjti össze mindazon elemeket,
melyek elvesztették fólia meghatározásaikat.
Mutasd az összes fóliát

A Mutasd az összes fóliát parancs az összes fólián az összes
elemet egyszerre láthatóvá teszi.
Fóliacsoport nevek
A Fóliák almenüben a fóliacsoport neveinek listája az összes
létrehozott fóliacsoport nevét sorolja fel (lásd a Fóliacsoportok
pontot feljebb). Ezek a menüpontok az adott fóliacsoportok
gyors ki-be kapcsolását teszik lehetôvé.
Az aktuális aktív fóliacsoportot a listában a neve mellett
megjelenô pipa jelzi.
Tollak és színek...
Az ArchiCAD toll- és színbeállításai ellenôrizhetôk és
megváltoztathatók ezzel a paranccsal. Az ArchiCAD-ben a tollak
szimulált rajzeszközök, melyeknek színe és vonalvastagsága van.

367
- Minden ArchiCAD szerkezeti elemhez hozzárendelhet egy

vagy több tollat, az elem típusától függôen. Az elemek színét
és vonalvastagságát a kiválasztott tollak határozzák meg.
- Az elem kirajzolási színét és vonalvastagságát úgy
változtathatja meg, ha másik tollat rendel az elemhez, vagy
ha a Tollak és színek párbeszédablakban megváltoztatja a toll
tulajdonságait.
Tollak
A táblában 99 toll található. Ezek sorszáma megegyezik a
táblában elfoglalt helyükkel. A legfelsô sorban az 1-10. sorszámú
tollak találhatók, a második sorban a 11-20. sorszámúak stb.
Színek
Minden tollhoz tartozik egy alapbeállítás szerinti szín, melyet
megváltoztathat a toll négyszögére való kettôs kattintással. A
megjelenô színszerkesztô párbeszédablakban a kívánt színt
grafikusan jelölheti ki, vagy numerikusan a HSB komponensek
(árnyalat-telítettség-fényesség) vagy az RGB színkomponensek
(vörös-zöld-kék) megfelelô arányának megadásával.
Amikor az OK/Jó gombra kattint, az új szín megjelenik az adott
toll négyszögében.
A toll színének megváltoztatása után az érintett elemek színe
azonnal az újra változik.
A Rajzgép tollaihoz rendelt színeket az határozza meg, hogy az
adott tollszámhoz tartozó tolltartó helyre a valóságban milyen
színû toll kerül.
Vonalvastagság
Az ArchiCAD a Tollak és színek párbeszédablakban mind a 99
tollhoz vonalvastagság beállítási lehetôséget kínál. A
vonalvastagságot milliméterben vagy képpontban mérjük attól
függôen, hogy milyen rajzolási egység van a Vonalvastagság

szerkesztômezô melletti kiugró menüben beállítva. Így a

vonalvastagságok széles skálájával kifogástalan kivitelû bemutató
alaprajzokat vagy akár csak jól áttekinthetô munkarajzokat
készíthetünk.
- A vonalvastagság megjelenik a képernyôn, ha a Lehetôség/
Megjelenítés/Vonalvastagság/Tollvastagság beállítást
választjuk. A Hajszálvékony választása esetén az összes
vonal egy képpont széles lesz.
- A vonalvastagságok a nagyfelbontású lézernyomtatókon, ill. a
megfelelô tollkészlettel ellátott rajzgépeken mérethelyesen
jelennek meg.
- Külön rendelhetô szín és vonalvastagság a méretnyilakhoz,
egyéb méretezési rajzelemekhez és a vektoros kitöltési
vonalakhoz a megfelelô eszköz és jellemzô
párbeszédablakokban.
- Amikor az ArchiCAD tervet az Irat/Mentsd mint...
paranccsal a PlotMaker számára exportálja, a
vonalvastagságokat is elmenti.
Megjegyzés: A 0.00 vonalvastagság mindig a legvékonyabb
vonalat eredményezi (azaz egy képpont szélességû vonalat a
képernyôn és hajszálvékony vonalat a lézernyomtatón).
Az ArchiCAD 99 toll meghatározást tartalmaz. Az ArchiCAD 99
tollát különbözô összerendelésekkel tudjuk a konkrét kimeneti
eszköz által használt vonaltípusokhoz hozzárendelni. Az
összerendelés szabályait az alábbi táblázat mutatja:

369
Kiviteli eszköz Toll hozzárendelés
Nyomtató Nincs toll hozzárendelés, a tollszín és a tollvastagság

megjelenik a nyomtatón, ha ez lehetséges.
Tollas rajzgép Az ArchiCAD tollakat nyolcasával rendeli a rajzgép

táraihoz. Ez azt jelenti, hogy az 1,9,17,stb. tollszíneket
rendeli a rajzgép elsô tárához, a 2, 10,18,stb. ArchiCAD
tollszíneket, a második tárhoz. Az egyes tollszínek
végleges vastagsága és színe a rajzgépben elhelyezett
tollaktól függ.
Raszteres rajzgép Ugyanúgy mûködik, mint a tollas rajzgép, de a tollakat be

kell állítani a rajzgép vezérlôpultján is.
PlotMaker A PlotMaker-formában elmentett rajzok megtartják az

ArchiCAD-es hozzárendeléseket.
PlotMakerbôl Az ArchiCAD-es tollszíneket kézzel kell hozzárendelni az

tollas rajzgépre egyes tollakhoz, de használhatja az elôre definiált értékeket
is. Az egyes tollszínek végleges vastagsága és színe a
rajzgépben elhelyezett tollaktól függ.
PlotMakerbôl Nincs toll hozzárendelés, a tollszín és a tollvastagság

raszteres rajzgépre megjelenik a nyomtatón, ha ez lehetséges.

Vonaltípusok...
Amikor a Vonaltípusok... parancsot választja, kinyílik a
Vonaltípusok párbeszédablak, melyben kijelölheti, módosíthatja
vagy törölheti a vonaltípusokat (folytonos, pontozott, szaggatott
stb.). Létrehozhat saját vonaltípusokat is.
Saját vonaltípusok létrehozása

Új vonaltípust hozhat létre, ha az Új gombra kattint. Az alábbi
párbeszédablakban választhat, hogy szaggatott vagy egyedi
vonalakat hoz létre. A kijelölt vonaltípust meg is duplázhatja, és a
másolatot módosíthatja.
Szaggatott vonalak
Miután módosította a létrehozni kívánt új vonal nevét, gyôzôdjön
meg arról, hogy vonaltípusnak a szaggatottat választotta, majd
kattintson az OK/Jó gombra. Ezután megjelenik egy két részbôl
álló párbeszédablak. Az ablak alsó részén, közvetlenül a
kiválasztott típus szerkesztése alatt, grafikusan szerkesztheti a
létrehozni kívánt vonal elsô összetevôjét. A fekete és fehér
zászlók a szaggatott vonal szakaszait jelölik. A numerikus beviteli
mezôk alatti kis piramis alakú jellel új szakaszokat lehet a
vonalhoz hozzáadni vagy törölni.

371
A fekete zászlók a vonalban egy-egy szakasz végét jelölik,

aminek a hosszát a zászlók megfogásával és vízszintes irányú
áthelyezésével lehet módosítani. A szakaszok hosszát a Jel:
szerkesztô mezôkben is módosítani lehet. A kis fehér zászlók a
szakaszok közötti szünetek végét jelölik, és módosításuk is
hasonlóan történik. A számmezôkben szereplô értékek
mértékegységét a Lehetôség/Beállítások/Rajzi egységek... rész
mutatja. Ha például a rajzi egységek méterben vannak megadva,
a mezôkben milliméteres skála szerepel. Ugyanígy, ha rajzi
egységként a láb és hüvelyk mértékegységrendszert választja, a
mezôben az értékek hüvelykben jelennek meg.
Egyedi vonalak
Ha speciális vonaltípust szeretne létrehozni, akkor vonalakkal,
ívekkel és Pontokkal az alaprajzon elôször rajzolja meg, hogy
milyen komponensbôl álljon az új vonal. A vonalas vázlat
rajzolása után a nyíl eszközzel válassza ki minden elemét, és
válassza a Szerk/Másold parancsot. Ezután válassza a
Lehetôség/Vonaltípusok... parancsot, és kattintson az Új
gombra. A párbeszédablakban válassza az Egyedit vonaltípusnak,
és adja meg az új vonal nevét.
Az alábbi párbeszédablak jelenik meg:
Kattintson a grafikus szerkesztési rész alatti „Toldd be a

vonalrészt” feliratú alsó gombra. Az elôzôleg létrehozott
vonalrész megjelenik a grafikus szerkesztô ablakban. Mind a
vonalrész hosszát, mind a szünetet módosíthatja az ablakban lévô

kis zászlók megfogásával és áthelyezésével, vagy az alsó

numerikus értékek megváltoztatásával. A vonalrész egészként
nyújtható ill. zsugorítható A méretbeli változtatásokat a
számmezôben lévô értékek is azonnal mutatják.
Megjegyzés: Csak íveket, vonalakat és pontokat lehet a
jelképes vonalak meghatározásához használni. Ha az
alaprajzból másolt összetevôk között görbék, kitöltések,
szövegek és más elemek is találhatók, ezek nem kerülnek át
a Vonaltípusok párbeszédablakba.
Ebben a párbeszédablakban a szokásos másolási és betoldási
mûveletek nem alkalmazhatók.
Egyedi vonalak módosítása
Ha egy jelképes vonalat módosítani akar, miután a vonalrészek
az alaprajzból ki lettek törölve, elôször a Vonaltípusok...
párbeszédablakban ki kell választania a szerkeszteni kívánt
vonalat, majd ezután a Másold a vonalrészt gombra kell
kattintania. A vonalrészeket az alaprajzba betoldva újra lehet
szerkeszteni. Lásd a fenti leírást, hogy ezt az újonnan módosított
elemcsoportot hogyan lehet újra vonaltípussá alakítani.
Vonaltípusok törlése
Ha az elérhetô vonaltípusok közül egyet törölni szeretne, jelölje
ki annak nevét a Vonaltípusok párbeszédablakban, majd
kattintson a Töröld gombra.
Megjegyzés: A törölt típushoz tartozó vonalak a Nincs
hozzárendelés nevet kapják és folytonos vonalként jelennek
meg.
Vonalak léptékfüggôsége
A vonalaknak a képernyôn, a nyomtatón vagy a rajzgépes rajzon
való megjelenése az alábbi beállítástól is függ:
- Ha ezt a lehetôséget választja, akkor a vonalvastagságok a
megadott léptéknek megfelelôen kerülnek a munkalapra, és
a többi szerkezeti elemhez hasonlóan értelmezôdnek. Ha
megváltoztatja a munkalap léptékét, akkor a
vonalvastagságok is arányosan nônek vagy csökkennek.
- Ha ezt a lehetôséget választja, akkor a vonalvastagságok
ugyanolyan méretûek mint a párbeszédablakban, a valóságos
léptéktôl függetlenül.
Az összes olyan párbeszédablakban, ahol vonaltípusok vannak
felsorolva (pl. Vonaltípusok, Vonal beállítás, Távoli elemek

373
körvonala stb.), a vonaltípusok aszerint a lépték szerint jelennek

meg, melynek alapján eredetileg definiálták ôket.
Megjegyzés: Ne szerkesszünk léptékfüggô vonaltípust eltérô
terv- és vonaltípuslépték mellett, mert ilyenkor a vonal képe
torzul a szerkesztômezôben.
Kitöltéstípusok...
A kitöltések geometriai minták, melyeket falakhoz, oszlopokhoz,
födémekhez tetôsíkokhoz és kitöltött sokszögekhez használhat.
Minden kitöltésnek két megjelenési formája van: bitképes és
vektoros. A tervben egyidejûleg az összes kitöltés bitképes vagy
vektoros lehet. Ezt a Lehetôség/Megjelenítés paranccsal lehet
beállítani.
A Kitöltéstípusok parancs hatására párbeszédablak jelenik meg,
melynek segítségével szerkesztheti a bitképes mintákat és a
vektoros kitöltés a Fal és a Kitöltés eszközök számára. Mind a két
kitöltéstípus megjeleníthetô a képernyôn és kinyomtatható, de
rajzgéppel kirajzolni csak a vektoros kitöltést lehet.
Ha az aktuális kitöltéstípus gombjára kattint, akkor a

párbeszédablak jobb szélén megjelenik egy lista, amely az összes
rendelkezésre álló kitöltéstípus grafikus ábrázolását megjelenteti.

Egyedi kitöltések létrehozása

Egyedi kitöltésminta létrehozásához kattintson az Új gombra. A
megjelenô párbeszédablakban vagy létrehoz egy egyedi kitöltést,
vagy megkettôzi az aktuális kitöltéstípust, és aztán a másolatot
módosítja igényeinek megfelelôen.
Ahhoz, hogy a felesleges kitöltéstípusokat eltávolítsa, jelölje ki a

törlendôt, és kattintson a Töröld gombra.
Ha egy meglévô minta nevét szeretné megváltoztatni, kattintson
az Új név gombra és írja be az új nevet.
Az alapbeállítás szerinti mintára az Irat/Teljesen új parancs
segítségével térhet vissza.
Bitképes kitöltések
A kisebbik minta-ablak lehetôvé teszi a bitképes minták
képpontonkénti szerinti megjelenítését és szerkesztését. Egy
létrehozott új minta továbbra is a kijelölt névhez és vektoros
kitöltéshez kapcsolódik. A bitképes mintákat sokkal gyorsabban
lehet megjeleníteni, mint a vektorosakat. Nyomtathatók, de
léptéküket nem lehet változtatni, nem nagyíthatók és nem
forgathatók.
Ahhoz, hogy bitképes mintákat szerkesszen, jelölje ki a mintát a
listán, majd kattintson a nyíllal a bitkép-ablakban a megfelelô
képpontra, hogy azt be- vagy kikapcsolja. A módosított minta
megjelenik a minta-listában.
Vektoros kitöltések
A vektoros minták a bitképes kitöltésmintákkal ellentétben
egyéni vonalszakaszokból épülnek fel. Az ArchiCAD lassabban
jeleníti meg ôket, viszont kirajzolhatók, léptékük módosítható,
forgathatók és nagyíthatók.
A párbeszédablak bal oldalán található nagyobb minta-ablak a
kijelölt kitöltés vektoros képét mutatja abban a formában, ahogy
az alaprajzon meg fog jelenni az aktuális nagyítási beállítás
mellett.

375
Mindkét irányban nyújthatja vagy zsugoríthatja, vagy akár

forgathatja is a vektoros kitöltést, ha a párbeszédablak jobbján
található három szerkesztési négyszögbe beírja a megfelelô
értékeket. Ezenkívül kijelölheti a példa ablak kívánt nagyítási
szintjét a nagyítási gombok szabvány skálája segítségével, vagy a
számmezôbe beírt nem-szabványos skálával.
Megjegyzés: A vektoros minták belsô geometriája nem
szerkeszthetô az ArchiCAD-ben.
Vektoros kitöltési minták léptéke
A vektoros minták megjeleníthetôk a terv léptékében a
Léptékfüggô választással vagy abszolút rajzméretben a
Léptékfüggetlen beállítással.
- Léptékfüggô beállítás mellett a kitöltés a mindenkori
tervléptéknek megfelelô méretarányú lesz.
- Léptékfüggetlen beállításban állandó méretû lesz a kitöltés.
Megjegyzés: Az itt beállított léptékfüggôség csak az éppen
kijelölt aktív kitöltési mintára vonatkozik, az nem általános
érvényû beállítás.
Válasszunk például Léptékfüggetlen-t az egyszerû átlós
vonalkázásra, melyet a téglafalak jelölésére használunk. A
vonalak távolsága változatlan marad, függetlenül a léptéktôl.
Használjunk viszont Léptékfüggô beállítást pl. egy 30x30 cm-es
négyzethálós padlóburkolat mintához. Ez a vektoros minta
minden lépték mellett helyesen fogja mutatni a burkolólapok
számát. Amennyiben a Kitöltés eszköz Kösd a fôvonalhoz
beállítását is alkalmazzuk, egészen pontosan tudjuk a burkolatot
modellezni.
Ahhoz, hogy egy kitöltési minta vektoros képét megváltoztassa:

1) Jelölje ki a módosítani kívánt kitöltést a listában.

2) Kattintson a Töröld gombra.
3) Jelöljön ki egy másik kitöltést, melynek vektoros mintája
megfelelô.
4) Kattintson az Új gombra. Ennek eredményeképp a kijelölt
minta átveszi a kitörölt minta helyét. Minden olyan elem,
amely eddig a kitörölt mintát használta, most az új mintával
jelenik meg.
5) Állítsa be a léptéket, az elhelyezkedést és a vonaltávolságot
igény szerint.
6) Ha kész, kattintson az OK/Jó gombra.
Egyedi kitöltések
Egyedi kitöltések készítésénél elôször rajzolja az Alaprajzra a
sablont, vonalak, ívek és pontok felhasználásával. Miután
megrajzolta a kitöltéstípus sablonját, a Nyíl eszköz segítségével
jelölje ki ennek összes összetevôjét és a Szerk menübôl válassza
a Másold parancsot. A Lehetôség menübôl válassza a
Kitöltéstípusok parancsot, és kattintson az Új gombra.
Kitöltéstípusnak válassza az Egyedi kitöltést a párbeszédablakban
és módosítsa a nevet kívánság szerint.
Ekkor megjelenik egy újabb párbeszédablak:
A minta-ablak fölött nyomja meg a Toldd be gombot. Az elôzôleg

lemásolt kitöltés összetevô megjelenik a minta ablakban. A
számszerû értékek módosításával változtathatja a vízszintes és
függôleges vektorokat, a léptéket és a motívum méretet, valamint
a forgatási szöget.

377
Megjegyzés: Egyedi kitöltések definiálása során csak ívek,

vonalak és pontok használhatók. Ha az alaprajzról átmásolt
összetevôk között görbék, kitöltések, szövegek vagy egyéb
elemek is találhatók, ezek nem toldódnak be a vonaltípusok
párbeszédablakba.
Ebben a párbeszédablakban a szokásos Másold/Told be
mûveletek nem mûködnek.
Az egyedi kitöltések módosítása
Ha azután kíván módosítani egy egyedi kitöltést, hogy annak
eredeti összetevôit már kitörölte az Alaprajzról, akkor elôször ki
kell választania a módosítandó jelképet a Kitöltéstípusok
párbeszédablakból, és aztán meg kell nyomnia a Másold
gombot. Ha betoldja az egyedi kitöltést az Alaprajzra, akkor az
újra szerkeszthetôvé válik. Lásd a fentieket arra vonatkozólag,
hogy hogyan lehet ezt az újonnan módosított elemcsoportot
egyedi kitöltéssé alakítani.
Kitöltések szerepe más eszközöknél

Kattintson azon elemek kijelölô négyzetére, amelyeknél szeretné,
ha a kitöltésminta rendelkezésre állna.
- Felsô kijelölô négyzet: 2D-s kitöltések.
- Alsó kijelölô négyzet: szerkezeti elemek.
Megjegyzés: A 3D-s vektoros kitöltéseknél (ld. az Anyagok
részt) csak vektoriális kitöltés alkalmazható.
A kitöltések megjelenítése
A Megjelenítés/Szerkezeti kitöltéseknél és poligon kitöltésekmél
választott beállítás dönti el, hogy bittérképes minták vagy
vektoros kitöltések jelennek-e meg.
A kinyomtatott kép is a Megjelenítés... menü beállításaitól fog
függeni, míg a rajzgépes rajz és a PlotMaker számára kivitt rajz
mindig vektoros kitöltéseket tartalmaz.
Lásd még...
A Lehetôség/Megjelenítés parancsot az 5. fejezetben.

Kitöltések viselkedése
Az alábbi táblázat ismerteti a kitöltések viselkedését a képernyôn,
a nyomtatón, a raszteres és a tollas rajzgépeken ArchiCAD-ben és
a PlotMaker-ben is.
Megjelenítési lehetôségek: VEKTOROS KITÖLTÉS
Sorköz nélkül Sûrû sorköz Érvényes
sorköz
(0.1 mm) (>0.1 mm)
Képernyô, nyomtató Nem Folytonos kitöltés Vektoros
Raszteres rajzgép Nem Folytonos kitöltés Vektoros
Tollas rajzgép Nem Folytonos kitöltés Vektoros
Megjelenítési lehetôségek: BITTÉRKÉPES
100 % 75, 50, 25 & 0 %* Egyéb
minták
Képernyô, nyomtató Folytonos Szürke 72 dpi-s a
kitöltés minta** bittérképes
Raszteres rajzgép Folytonos Szürke ahogy vektor
kitöltés minta módban
Tollas rajzgép ahogy vektor módban
* Szabványos bittérképes minták, az ArchiCAD és PlotMaker elôre
beállított palettájához tartoznak.
** Nem Apple nyomtatókon, nem Apple nyomtató-meghajtó
(driver) használata esetén a felbontás 72 dpi-re korlátozódhat
(csak Macintosh).
Réteges szerkezetek...
A falak és a födémek is lehetnek réteges szerkezetûek. Az
oszlopok külön mag és burkolat kitöltést kapnak.

379
Réteges szerkezetek listája

A jobboldali gördülô listából választhat réteges szerkezetet. Ha
egy réteges szerkezet nevére kattint, összetevôinek nevei
megjelennek a párbeszédablak bal oldalán található szerkesztô
mezôben.
A listát háromféle módon lehet szerkeszteni:

- Új réteges szerkezet hozzáadása a Duplázd gombbal
történhet. A kiválasztott réteges szerkezet megduplázódik, és
a „másolat” felirat hozzáadódik a nevéhez.
- Meglévô szerkezet átnevezése a Más név... gombbal.
- A listaelem törlése a Töröld gombra való kattintással.
Rétegek meghatározása
A párbeszédablak baloldalán kattintson a kívánt réteg nevére,
vagy a megfelelô grafikus részre. A lista alatti beállítókkal
egyenként módosíthatja a rétegeket.
Módosíthatja a vastagságot, a kitöltési mintát, a kitöltés szögét a
tollszíneket minden szerkezeti réteg esetén.

Minden réteg körvonala, kitöltése és kitöltés háttere független

tollszínû lehet.
Két réteg közötti vonal meghúzásakor az ArchiCAD ellenôrzi
körvonalakat és a vastagabb körvonal tollszínt választja ki.
Megegyezô tollvastagságok esetén az alsóbb réteg tollszínét
választja a program.
Falak vektoros kitöltéseinek szöge választástól függôen követheti
a fal szögét.
Szerkezeti (mag) rétegek
Minden réteges szerkezet tartalmaz épületszerkezetileg fontos,
teherbíró rétegeket, amik falak és oszlopok kapcsolódásánál
fontos szerepet játszanak. Alapbeállítás szerint a szerkezeti réteg
a legvastagabb, de a megfelelô kijelölô négyzetek segítségével ez
megváltoztatható. Több réteget is lehet a mag részeként
megjelölni, de a szerkezeti rétegeknek egymás mellett kell
elhelyezkedniük.
Megjegyzés: Azok a kitöltési minták, melyeket a
Kitöltéstípusok párbeszédablakban a Fal eszköz számára
kijelölt, a falrétegek számára is rendelkezésre állnak.
Fontos: Ha egy réteges szerkezetû trapezoid Falat rajzol,
észre fogja venni, hogy csak a magrétegek vastagsága követi
a fal vastagságát a fal egész hosszában.
Felhasználhatóság
Réteges szerkezetek a falak, födémek és tetôk számára állnak
rendelkezésre. Kiválaszthatja azokat a szerkezeti elemeket,
melyekkel a kijelölt réteges szerkezet típusokat használni kívánja.
Lásd még...
A Fal, Födém, Tetô és Oszlop eszközöket a 4. fejezetben.
Anyagok...
Az Anyagok... parancs választása után megjelenik az Anyagok
párbeszédablak, melyben az elemek anyagainak jellemzôit lehet
megadni.
A 3D-s rajzeszközök Beállítások párbeszédablakában lehet az
ArchiCAD elemekhez anyagot rendelni. A 3D-s ablak színezett
képei csak az anyagok színét használja, de ha a tervet a
Látvány/Fényképezd paranccsal fényképezi, akkor ez a mûvelet
az anyagok minden tulajdonságát felhasználja. Az Anyagok

381
párbeszédablak tartalmazza az összes beállítási lehetôséget az

ArchiCAD anyagok felületi megjelenésével kapcsolatban.
A párbeszédablakban felül található kiugró menü mutatja a

tervben éppen használt anyagválasztékot.
Duplázd, Új név, Töröld

Az anyaglistát az anyagnév kiugró menü alatti három gombbal
lehet módosítani.
- Ahhoz, hogy új anyagot adjon az anyaglistához, kattintson a
Duplázd... gombra, majd nevezze át a másolatot a megjelenô
- Kattintson a Új név gombra, ha a listában kiválasztott
anyagnak más nevet akar adni, majd írja be az új nevet a
párbeszédablakba.
- Az aktuális anyag törléséhez a listáról kattintson a Töröld
gombra.
Megjegyzés: Ha új anyagot kell felvennie a listára, duplázza
meg azt az anyagot, mely a legjobban hasonlít arra, amelyet
létrehoz. Ezután kevés szerkesztéssel létrehozhatja a kívánt
újat.
Az anyag jellemzôinek szerkesztése

Az anyag felületi jellemzôit szerkesztheti a szín és anyagtípus
megadásával az alább leírtak szerint. A szín és a típuskategória
megadásával a tapasztalatlan tervezô is könnyen létrehozhat
látványos új anyagokat.
Szín
Adja meg az anyag színét a Szín mezôre való kettôs kattintással.
A megjelenô színszerkesztô párbeszédablakban a kívánt színt

Anyagtípus
Az anyagtípus kiugró menü felületi változatokat kínál, melyek
közül kiválaszthatja a megfelelôt.
Mindig mutasd
Annak kipróbálására, hogy az új anyag hogyan mutat, kattintson
a Mindig mutasd kijelölô négyzetre. A parancs a baloldali
mintamezôben az aktuálisan beállított napfényadatoknak
megfelelôen bemutatja az új anyag jellemzôket.
Ha furcsa képet kap, ellenôrizze, hogy a napfény színe fehér-e.
Megjegyzés: A Mindig mutasd funkció nem elérhetô, ha a
próbamodell (Apply Data) file nem volt megfelelôen
telepítve, vagy ha törölték az ArchiCAD mappából.
Haladó
A Haladó... gombra kattintva az Anyag párbeszédablak kibôvül.
Így a fényvisszaverôdés, a fényáteresztés és kibocsátás
jellemzôinek beállítására is számos lehetôség nyílik. A szabvány
vagy egyedi anyagokkal kapcsolatos 3D-s kitöltés és textúra
lehetôségei közül is választhat.
Megjegyzés: A párbeszédablak addig látható a kibôvített

formában, amíg a Kezdô... gombra nem kattint.
Visszaverôdési jellemzôk
A legtöbb fényvisszaverôdési jellemzô értéke az elméleti
határértékhez viszonyítva, százalékban van megadva. Az
értékeket numerikusan és a csúszkával is beállíthatja.

383
A Környezetrôl beállítással azt a százalékértéket lehet megadni,

amennyit az anyag a környezeti fénybôl visszatükröz. Ez
meghatározza, hogy az anyag milyen mértékben jelzi vissza a
megvilágítás változását (szembeállítva az árnyékkal vagy egyéb,
irányított fényekbôl adódó hatásokkal).
A Diffúzió beállítás az anyag felületi minôségét mutatja.
Egyenetlen, durva felületek a beesô irányított fényt általános,
nem irányított, diffúz módon verik vissza (közel 100 %-os
beállítás). A diffúz fényvisszaverés inkább mutatja az anyag saját
színét, mint a fényét.
A Tükrözôdés beállítás az ellentéte a diffúziónak. Ez irányított
visszaverôdés, mely a fény színét viseli inkább, mint az anyagét.
Egy különösen sima és tömör kemény anyag erôs tükrözôdést
fog mutatni (közel 100 %-os beállítás), míg a könnyû, puha
anyagok szinte egyáltalán nem tükröznek (közel 0 %-os
beállítás).
A Tükrözôdés színe elméletileg a ráesô fény színével egyezik
meg, de a program lehetôvé teszi a külön beállítást. Kattintson
kettôt a minta-színre, hogy megnyissa a színszerkesztô
párbeszédablakot, melyben elvégezheti a szükséges beállításokat.
A Csillogás a görbült felületek azon tulajdonsága, hogy
pontszerû fényforrásból (pl. nap, villanófény, reflektor) származó
fényt többé-kevésbé fókuszáltan verik vissza. Minél jobban
fókuszált a visszaverôdés, annál csillogóbb a felület. Ha a
beállítást 100-hoz közel választjuk, a fényes felületrészt kis
területre koncentráljuk, míg alacsony értékek nagyobb fényes
területeket adnak.
Az átlátszóság jellemzôi
Az alábbi jellemzôkkel azt állíthatjuk be, hogyan hatol át a fény
egy anyagon.
Az Átbocsátás azt a százalékos arányt mutatja, amilyen
mértékben a fény az anyagon áthatol. Az üveg magas, az
átlátszatlan anyagok alacsony átbocsátási értékkel rendelkeznek.
A Törésmutató azt jelzi, hogy milyen mértékben csökken az
átbocsátott fény, ha az anyag felülete a merôleges beesési
iránytól elfordul. A megadható érték 0 és 100 között állítható be.
A fénykibocsátás jellemzôi
Az alábbi jellemzôk az anyag fluoreszcenciáját mutatják.
Kattintson duplán a Szín mezôre a fénykibocsátás beállításához. A
megjelenô színszerkesztô párbeszédablakban a kívánt színt


A Törésmutató azt jelzi, hogy milyen mértékben csökken a
kibocsátott fény, ha a nézôpont távolodik a tárgytól.
3D-s kitöltés
Az anyagokhoz rendelhet kitöltést is, mely a 3D-s ablakban
jelenik meg, ha Színezett mód/Pontos vagy Takartvonalas mód/
Pontos beállítást választ, és bekapcsolja a 3D-s vektoros kitöltést.
A Kitöltés eszköznél megjelenô kitöltés minták közül választhat.
Megjegyzés: A 3D-s kitöltés nem érinti a fényképezést, így
ez nem jelenik meg a jobboldali minta-mezôben.
Lásd még...
A látvány menü, 3D-s ablak beállítást alább a fejezetben.
Textúra
Minden szabványos és egyedi anyaghoz rendelhet textúrát.
A választott textúra neve megjelenik a mezôn, és az Anyagok

kiugró menü anyagnév mezôje mellett is látható lesz.
A textúra mintázatát a textúra neve feletti mezô mutatja, és
ugyanezt mutatja a Bemutató terület is, ha az Apply Data file
telepítése megfelelôen történt.
- Ha a Töröld gombra kattint, megszûnik a textúra és az
anyag közötti kapcsolat.
- Ha a Textúra módosítása... gombra kattint, megjelenik a
Textúra beállítások párbeszédablak, ahol, ha még nem
rendelt textúrát az adott anyaghoz, választhat az élô
könyvtári készletbôl, vagy kicserélheti az anyaghoz eddig
rendelt textúrát.
A Textúra beállítás párbeszédablak a textúrák módosítására
számos lehetôséget nyújt.

385
Az aktuális textúra file neve a párbeszédablak címsora alatt

olvasható. A képpontokban vett méret is itt látható.
A párbeszédablak baloldalán egy minta-mezô mutatja a textúrát.
A minta-mezô alatti kiugró menüben kiválaszthatja, hogy
hányszor ismétlôdjön ugyanez a textúra a minta-mezôben.
A textúra méretét, dôlésszögét, kezdôpontját és arányait a
párbeszédablak középsô részén állíthatja be: Ezek a beállítások a
baloldali mintamezôn nem, de az Anyagok párbeszédablak
bemutató mezôjében megjelennek.
- Az elsô két szerkesztô mezô a textúra függôleges/vízszintes
arányait szabja meg.
- A két mezô alatt látható az Ôrizd az eredeti arányt kijelölô
négyzet. Itt beállíthatja, hogy az eredeti textúra fájl arányai
szerepeljenek, függetlenül attól, hogy a textúra milyen
elemhez lesz rendelve.
- A következô mezôben meg lehet határozni, hogy a textúra
milyen szögben borítsa az elemeket.
- A kapcsolókkal beállíthatja, hogy egy textúra sorozat milyen
elforgató és tükrözô mûveletekkel jöjjön létre.
- A Véletlen kezdôpont kijelölô négyzet választásával a pont,
ahonnan a textúra egy-egy elemen megjelenik,
véletlenszerûen lesz kiválasztva. Ez a lehetôség akkor
hasznos, ha a tervben lévô hasonló elemeknek
különbözôképpen kell kinézniük.
A párbeszédablak jobboldalán az Alfa csatorna lehetôségei
láthatók.
32 bites színes képeknél az RGB színkomponensek (vörös-zöld-
kék) mellett rendelkezésre áll az Alfa csatorna, ami egyes

rajzolóprogramokban (mint pl. az Adobe Photoshop) beállítható.

Az ArchiCAD biztosítja az Alfa csatornán belüli információ
többféle felhasználását, így pl. fényképezésnél ezzel lehetséges
egyes elemek elrejtése.
Felület: Ha az alfa érték színe fehér, a textúra színe látszik, ha
fekete, az anyag eredeti színe lesz látható az adott felület adott
képpontján. Ha az érték szürke, a két szín keveredik, és ennek
eredménye lesz látható a fényképezésnél.
Környezetrôl: A Felületnél leírtak vonatkoznak ide; de a felület
színe helyett a környezet színe értendô.
Tükrözôdés: Azt mutatja, hogy a tükrözôdés-hatás milyen
mértékben érvényesüljön. Ha az alfa érték fehér, a tükrözôdés
hatása teljes az adott képponton. Ha az alfa érték fekete, a
tükrözôdés hatása egyáltalán nem érinti az adott képpontot. Itt is
szerepelhetnek köztes értékek.
Diffúzió: A diffúz fény hatását jelöli a fentiekhez hasonlóan.
Domborzat: Az adott képponthoz tartozó tárgyfelület állását adja
meg, lehetôvé kidomborodó hatás elérését a felületen. A fehér
értékek kiemelkedéseket, a feketék pedig bemélyedéseket
jelölnek.
Átlátszóság: Ha az érték fehér, a textúra színe látható; ha fekete,
a textúra teljesen átlátszó az adott képpontnál. Itt is
szerepelhetnek köztes értékek.
A párbeszédablak alján Keresd gombok láthatók. A gombokkal
az élô könyvtárakban lehet textúra file-okat keresni.
A textúrák számára elérhetô file-formátumok között találjuk a
Macintosh-on a PICT, TIFF és GIF formátumot, Windows-on
pedig a BMP, TIFF, GIF és JPEG formátumot. Windows-on csak a
BMP és a TIFF file-ok tudnak alfa-csatorna információt kezelni.
Megjegyzés: A Könyvtári elemekkel ellentétben csak az
Aktív könyvtári készletbôl választhat. Ha a tervet Archív-ként
menti el, valamennyi hozzárendelt textúrát is ezzel együtt
elmenti, ha kijelöli a Mentsd a kapcsolódó textúrákat is
kijelölô négyzetet. Ha egy kapcsolt textúra hiányzik az Aktív
könyvtárból, annak neve megjelenik a Hiányzó könyvtári
elemek listán.
Lásd még...
Az Irat/Mentsd mint... parancs leírását.

387
Helyiség kategóriák
A hasonló funkciókat ellátó helyiségeket különbözô kategóriák
szerint lehet csoportosítani. Az ArchiCAD helyiség kategóriái a
Helyiség eszköz használatát teszik még hatékonyabbá.
A helyiség kategóriák meghatározása az alábbiak szerint történik:
- A Kategória kód segíti a kategóriák gyors meghatározását.
Egyes országokban ezt a számot a helyi szabványokhoz kell
igazítani. Megjelenhet a helyiségpecséten is.
- A Kategória név leírja a kategória célját vagy alkalmazási
területét. Vegye figyelembe, hogy az egyes helyiségeknek
külön nevük van, ami különbözik a kategória névtôl.
- A Kategória szín segít az alaprajz azonos kategóriájú
helyiségeinek megtalálásában.
- Helyiség pecsétet lehet minden helyiség kategóriához
rendelni. Valamennyi kategória paramétereire alapbeállítás
szerinti értéket lehet meghatározni.
A Helyiség kategóriák parancs választásával megjelenik egy
párbeszédablak, ahol létrehozhat, módosíthat vagy törölhet
helyiség kategóriákat.
Helyiség kategória létrehozása

A párbeszédablak bal felsô részén az elôre beállított helyiség
kategóriák láthatók. Ha új kategóriát akar létrehozni, kattintson

az Új gombra, majd töltse ki a Név és Kód mezôket. Ha duplán a

Szín mezôre kattint, a meghatározott kategóriához bármilyen
színt hozzárendelhet.
Ha a helyiség pecsét bemutató mezô (baloldalt alul) nyíl ikonjaira
kattint, vagy ha a helyiség pecsét melletti kiugró menübôl
kattintással egy új könyvtári elemet jelöl ki, az új kategóriának
helyiség pecsétet választhat.
Helyiség kategóriák törlése

Egy helyiség kategória törléséhez válassza ki a kategóriát a
kategória listából, majd kattintson a Töröld gombra.
Helyiség pecsétek paramétereinek alapértékei

Helyiség pecsétek alapbeállítás szerinti paramétereit az éppen
használt kategóriához rendelt pecsét paraméter listájában lehet
szabályozni.
A paraméterek közül néhány beállítása a Helyiség beállítás
párbeszédablakban történik:
- helyiség név
- helyiség szám
- helyiség szint
- helyiség magasság
Az itt bevitt alapbeállítás szerinti értékek a helyiség kategóriák
kiválasztásánál megjelennek a Helyiség beállítás
A pecsét paraméterlistája a Helyiség beállítás mezônél sokkal
több elemet tartalmaz.
A paraméterek egy része a Helyiség könyvtári elem belsô
változója. Ezek a változók az alaprajzi helyiség meghatározásakor
veszik ki a megfelelô értékeket a tervbôl. A helyiség pecsét
szerkezetétôl függôen ezek a változók is megjelenhetnek benne.
A helyiség meghatározásakor az alapbeállítás szerinti értékeket
automatikusan felülírják a valós, mért értékek.
Az alapbeállítás szerinti paraméterlista belsô változói:
- mért terület
- helyiség kerület
- helyiség lyukainak kerülete
- a kerületek menti falak hossza
- a környezô falak felülete

389
- összes ajtó felülete

- összes ajtó szélessége
- összes ablak felülete
- összes ablak szélessége
- konvex sarkok száma
- konkáv sarkok száma
A Helyiség könyvtári elem felhasználó által meghatározott
változói az alapbeállítás szerinti paraméterlista végén találhatók.
Ezek a paraméterek a Helyiség beállítás párbeszédablak
paraméterlistájában is megjelennek.
Lásd még...
A 4. fejezetben a Helyiség eszközt és ebben a fejezetben késôbb
a Lista beállítás és a Helyiség lista parancsokat (Listák menü).
Beállítások
Amikor kiválasztja a Beállítások hierarchikus menü egységet,
megjelenik egy hét beállítás parancsot tartalmazó almenü,
valamint a Menü billentyûkódok parancs, amely lehetôvé teszi,
hogy testre szabja a menü rövidítéseket.
Ezen parancsok mindegyike egy-egy párbeszédablakban
folytatódik, melyek azokat a mûködési lehetôségeket vezérlik,
melyek az Ön mindennapos ArchiCAD használatát egyszerûsítik.
A beállítás parancsok listája mind a hét beállítások
párbeszédablak tetejérôl is hozzáférhetô. A következô szakaszok
a különbözô beállításokat és az ArchiCAD Beállítások file
használatát írják le.
Rajzi egység
A Rajzi egység párbeszédablak a használatban lévô rajzi egység
rendszert vezérli, a megjelenítendô törteket vagy tizedesjegyeket,
a szögmérték rendszert, a szög pontosságot, és a szöveg
magasság és forgatási szögértékek kívánt tizedes megjelenítését a
párbeszédablakokban, a Koordináták ablakban és az Infótáblán.

A következô nyolc hosszegység és szögegység-rendszer állítható

be:
Geodéta egység választása esetén a szögeket az északi iránytól

mérjük (melyet a Nap párbeszédablakban állíthatunk be), minden
egyéb esetben a horizonttól, az óramutató járásával ellentétes
irányban.
A numerikus méret- és szögmegadás, továbbá a betûmagasság és
elfordulási szög adatok pontosságát a megfelelô kiugró
menükben lehet megadni.
Méretezési egység
A Méretezési egység beállításokkal lehetôség van különféle
méretezési szabványoknak megfelelô szabályrendszereket tárolni
és a munka jellegének megfelelôt kiválasztani. Ez hasznos lehet,
ha különbözô részletezettségû terveket készítünk vagy külföldi
megrendelônek készítünk tervet, ahol más szabványok
érvényesek.
Módosíthatja a különbözô méretezési eszközök pontosságát a
szokásos, elôre megadott szabványokat alkalmazva, mint például
az USA építô vagy a DIN, illetve egyedi beállításokat adhat meg.

391
Ebben a párbeszédablakban egyedivé teheti a méretezés

beállításokat és meghatározhatja a mértékegységeket a különbözô
méretezési eszközök esetében: Hosszméretezés, Szögméretezés,
Ívméretezés, Szintméretezés, Magassági méretezés, Ajtó/Ablak
méretezés, Parapet értékek és Kitöltés területek.
A Méretezési egység párbeszédablak többféle szabványt, ill.
értékmegjelenítési módot kínál.
A méretezési egység párbeszédablak ezenfelül lehetôséget ad:
- A nulla egész értékek elhagyása: a program a 0.25-öt 25-ként
és az 1.25-öt 1.25-ként jeleníti meg.
- A nulla egész hüvelyk értékek kiírása: az 1/2'’-t 0 1/2'’-ként
ábrázolja.
- A tizedesjegy különös pontosságú megadása: például a
0.12...25.
A párbeszédablak alján a példa ad visszajelzést a beállításoknál
használt szám formátumról.
Kötött irányok
A Kötött irányok párbeszédablak a szögpárok beállítását teszi
lehetôvé a SHIFT gombbal való kötött irányú rajzoláshoz.

Megjegyzés: Amikor a Vezérlôpult Relatív szerkesztési

módjait használja egy referenciaél vagy vektor beállításához,
az Egyedi szögpár mezôbeli értéket felülírja az adott elemél/
vektor szöge. Ha ebben a párbeszédablakban kikapcsolja az
Egyedi szögpár értékét, és ezután használja valamelyik
Relatív szerkesztési módot, akkor az Egyedi szögpár azzal a
szögértékkel kapcsolódik be újra.
Lásd még...
A 3. fejezet Kötött irányok pontját a kötött irányok mûködése és
beállítási lehetôségeivel kapcsolatban.
Távoli elemek
A Távoli elemek párbeszédablak lehetôvé teszi, hogy
meghatározza azt a vonaltípust, amellyel a szerkezeti elemeket a
létrehozásuk szintjétôl különbözô szinteken akarja megjeleníteni.
Az elemek párbeszédablakainak megfelelô jelölônégyzetét
használva dönthet, hogy a födémeket, tetôket, felülethálókat és
tárgyakat csak a saját szintjükön, vagy egy szinttel feljebb és/vagy
lejjebb, vagy minden szinten megjelenteti. Azok a vonaltípusok
állnak rendelkezésre, melyeket a Vonaltípus paranccsal definiált.

393
Ábrázolás és listázás
Az Ábrázolás és listázás párbeszédablak lehetôségeket nyújt a
3D-s ablak újraépítésére, a fényképezési folyamat figyelemmel
kísérésére, jelentés készítésére és a hibajelzések kezelésére.
Automatikus újraépítés
Ha bekapcsolja az Építsd újra a 3D-s ablakot, ha aktivizálódik
lehetôséget, akkor a terv 3D-s képe az ablak aktivizálásakor
újraépül, ha az alaprajz idôközben változott.
Ha ezt a választást kikapcsolja, akkor a 3D-s modell mindaddig
nem mutatja az alaprajzi változásokat, amíg az Ábrázolás/Építsd

újra parancsot ki nem adja. A kikapcsolás olyankor lehet

hasznos, ha egy meglévô 3D-s képet hosszabb ideig változatlanul
szeretne tartani és el szeretné kerülni a véletlenszerû újraépítést.
A 3D-s beállítások...
Ha kijelöli a 3D-s beállítások aktivizálják a 3D-s ablakot
jelölônégyzetet, akkor a 3D-s modellezés beállításaiban
bekövetkezô bármilyen változás hatására a 3D-s ablak az elôtérbe
kerül, és elkezdôdik modellezési folyamat.
Ha ez a lehetôség nincs kijelölve, akkor megváltoztathatja mind a
vetítés beállításait, mind pedig a modellezés típusát, és a
modellezés nem indul el eközben.
Ilyenkor nyugodtan dolgozhat a 3D-s vetítési beállítások
párbeszédablakban is és az OK/Jó gombra való kattintás
véglegesíti az új beállításokat, de nem indítja el a modellezést.
Képkivágás megôrzése...
Az Újraépítésnél ôrizd meg a képkivágást kijelölése esetén a
3D-s ablak korábbi kivágását megtartja akkor is, ha újraépíti a
3D-s ablakot. Ha ez a választás nincs kijelölve, akkor az
újraépítés után az eredeti kivágás és nagyítás lesz érvényes.
Mutasd a feldolgozás állását
Ezen lehetôség segítségével a 3D-s és listás feldolgozás állását
egy speciális idôzítô jelöli. Ez segíteni fogja annak megítélésében,
hogy mikor szakítson félbe egy hosszadalmas 3D-s újrarajzolást
vagy számítást.
Megjegyzés: A jelzô mozgása nem az eltelt idôvel, hanem a
feldolgozott adatok mennyiségével arányos.
Megszakítás hibajelzésre
Ez a vezérlô lehetôvé teszi, hogy a hibajelzések még az ábrázoló
folyamat befejezôdése elôtt megjelenjenek a képernyôn. Ha
kikapcsolja, akkor a hibajelzések a Jelentés ablakban fognak
megjelenni.
Írj jelentést
A jelentés több, mint az üzenetek listája. Ennek segítségével
végigkövetheti a modellezés folyamatát, összevetheti a különbözô
képek modellezéséhez szükséges idôt. Valahányszor a 3D-s ablak
újraépül, a Jelentés ablak törlôdik és a megjegyzések listája
újrakezdôdik. Új vetítések, 3D-s metszetek vagy újraépítés utáni

395
fényképek nem törlik a Jelentés ablakot, az új üzenetek a lista

végére kerülnek.
Adatbiztonság
Az adatbiztonság párbeszédablak számos olyan funkcióval
rendelkezik, amely az adatvesztés és a file-sérülés elkerülésére
szolgál. Ez különösen akkor fontos, ha számítani kell hálózati
feszültségingadozásra vagy kimaradásra vagy pedig a számítógép
hajlamos az összeomlásra.
Biztonsági mentés
A Biztonsági mentés részben állíthatja be azokat a jellemzôket,
amelyekkel az adatvesztést elkerülheti. Ha valamilyen okból újra
kell indítania számítógépét, és elindítja az ArchiCAD-et, a
párbeszédablak beállításainak megfelelôen lesz lehetôsége a
megszakított munka folytatására.
Amikor a Biztonsági mentés elindul, egy pillanatra megjelenik a
bulldózer kurzor a képernyôn. A terven az elôzô kézi mentés
vagy biztonsági mentés óta történt összes változás tárolódik egy
ideiglenes könyvtárban. Nagy tervek esetén is néhány másodperc
alatt megtörténik a biztonsági mentés.
A biztonsági mentés alapbeállítás szerint be van kapcsolva. A
kézi bekapcsoláshoz, egyszerûen nyissa meg az Adatbiztonság
párbeszédablakot és aktiválja a Biztonsági mentés: Be gombot.
Ha biztos abban, hogy az automatikus mentésre nincs szüksége,
akkor a Biztonsági mentés: Ki gombra kattintson.

A biztonsági mentés módjának beállításához kattintson

valamelyik Mentsd gombra. A két változat az alábbiak szerint
mûködik:
- Az idôtartam szerinti változatnál a két mentés közötti
másodpercben mért idôtartamot lehet beállítani.
- Az esemény szerinti változatnál a biztonsági mentés a
megadott számú érvényteleníthetô tevékenységi lépés
végrehajtása után indul el.
A kézi mentéssel ellentétben a biztonsági mentés után
használhatja a Nem kell és Mégis kell parancsokat (Szerk
menü).
A biztonsági mentés funkciónak három korlátja van. Az alábbi
tételeket kézzel kell menteni:
- Nyitott könyvtári elemek
- Teljes fényképek
- Bármilyen típusú lista.
Visszalépések száma
A Biztonsági mentés lehetôségek alatti szerkesztési mezô teszi
lehetôvé a visszalépések számának beállítását. Az alapbeállítás
szerint ez a szám 20. Lásd még a Nem kell és Mégis kell
parancsokat a Szerk menüben.
Biztonsági másolat
Ha Biztonsági másolat kijelölô négyzetet bejelöli, a program
mindig készít egy biztonsági másolatot az elôzôleg elmentett
változatról és „.bak” kiterjesztéssel.
Folyamatos adatellenôrzés
Kijelölve a Folyamatos adatellenôrzés jelölônégyzetet a program
folyamatosan ellenôrizi az adatokat a tervrajzon (nem csupán a
file kinyításakor vagy mentésekor). Ha a file valamely adata
megsérül, az ArchiCAD azonnal megpróbálja kijavítani azt, és
jelzi az eredményt.

397
Egyebek
Az Egyebek párbeszédablak az ArchiCAD-del való munka
többféle lehetôségét, valamint az ArchiCAD ideiglenes mappa
helyét tartalmazza.
Vonzáskör
A Vonzáskör szerkesztési ablakbeli beállítás vezérli azt a
tartományt, amelyben a kurzor vonzás érvenyesül.
Az érték 0 és 9 pixel között adható meg. Ezen a távolságon belül
a kurzor egy élhez vagy egy ponthoz odavonzódik. Nagyítás
esetén ez a képpontban mért távolság változatlan, a méretek
megnônek, így a vonzás határa viszonylag közelebb kerül az
elemhez.
Túl kis távolság megadása lelassíthatja a szerkesztési munkát,
mert nagyobb pontossággal kell a kurzort elhelyezni. Viszont így
könnyebben lehet egymáshoz közel fekvô pontok esetén a
megfelelôt kiválasztani. Nagyobb vonzáskör érték esetén csak
nagyobb nagyítási fokozatban lehet dolgozni. Általánosságban
mondható, hogy a nagyobb vonzáskörérték vázlatkészítéshez,
gyorsabb munkához alkalmas.
Így tehát az 1 érték nagyobb pontosságú munkához, a 3 érték a
gyors, könnyû munkához alkalmas.
Megjegyzés: A nulla érték kikapcsolja a vonzáskört.

Lásd még...
A 3. fejezetet az ArchiCAD vonzáskörrôl szóló további
információért.
Rajzolási mód
A rajzolási mód megválasztása minden, a képernyôn történô
vektoros rajzolási mûveletet érint, mint pl. falak rajzolása vagy
egy elem odébbhúzása.
Két rajzolási mód között választhatja ki a munkastílusának jobban
megfelelôt. A Mac-szerû (Macintosh) ill. Szabvány mód
(Windows), és a CAD-szerû (Macintosh) ill. CAD-mód
(Windows).
Szabvány módban:
- Kattintson az elemre, és húzza azt a megfelelô helyre.
- Engedje el a gombot.
Többlépéses mûveleteknél, mint pl. ív rajzolása, az elsô vektort
ilyen módon adja be, a további lépéseket már a CAD-módszerrel,
ahogy alább leírjuk. Ha a Standard módú mûvelet közben x, y, r
vagy a -t nyom le vagy felengedi az egér gombját az Eszköz
ablakban vagy a menüsorban, akkor átmenetileg a CAD-mód lesz
érvényben.
CAD-módban:
- Kattintson a kezdôpontra.
- Mozgassa a kurzort a végpontba, és ismét kattintson.
Kitöltés háttérszíne
Szerkezetek metszeteinek megjelenítésénél választhat a rajz
háttérszíne, az átlátszó kitöltések vagy a kitöltések háttérszíne
között.
Induló az indító párbeszédablak.
Ha ezt a lehetôséget kipipálja, akkor az ArchiCAD beindításakor
megjelenik a képernyôn egy párbeszédablak, amely lehetôvé
teszi, hogy eldöntse, új tervet akar-e létrehozni, ki akar-e nyitni
egy tervet, be akar-e jelentkezni egy központi tervbe (csak
ArchiCAD TeamWork esetén) vagy ki akar-e nyitni bármely létezô
dokumentumot.

399
Alaprajz újrarajzolása
Ha kijelöli a Minden mûvelet után rajzold újra az alaprajzot
jelölônégyzetet, akkor az alaprajzok újrarajzolása minden
módosítás után automatikusan megtörténik.
‘Fogd és vidd’ szerkesztés
Ezzel a lehetôséggel a Fogd és vidd funkció hozzáférhetôségét
vezérelheti. A Fogd és vidd lehetôségek leírását lásd a 2.
fejezetben.
Automatikus ID növelés
Ha kipipálja ezt a kijelölô négyzetet, akkor egy új elem
létrehozásakor az ID szám automatikusan megemelkedik.
Ne mutasd a zárolt fóliákat a kiugró palettákon
Ha ezt a lehetôséget kipipálja, akkor a zárolt fóliák nem jelennek
meg egyetlen kiugró fólia palettán sem. Természetesen azért még
megnézheti ôket, ha a Lehetôségek/Fóliák alatt szükség szerint
megváltoztatja státuszukat.
Ideiglenes mappa/könyvtár helye
Ezzel a beállítással megválaszthatja, hogy az ArchiCAD ideiglenes
mappa melyik lemezen legyen. Ez a választási lehetôség akkor
jelenik meg, ha egynél több lemezt lehet akár közvetlenül, akár
hálózaton keresztül elérni. Ha nincs több egység, akkor a gomb
szürke.
Ezzel a választással lehetôsége van az ideiglenes tárolási helyet

egy második nagykapacitású háttértárra áthelyezni. Így az induló
egységen kevesebb helyet foglal el és az ideiglenes tárterület
idôközbeni növekedésének sincs akadálya.
Az ArchiCAD ideiglenes könyvtár egy sor fontos file-t tartalmaz,
többek között:

- A biztonsági mentés anyagát a félbeszakított munka

helyreállításához.
- 3D-s ideiglenes memória-területeket, melyek mérete 3D-s
vetítési (Macintosh) vagy fényképezési mûveletek során a
képek bonyolultságától függôen változik.
Macintosh-on nagyon nagy szabad merevlemez területre van
szükség, ha teljesen ki akarja használni a program képi
lehetôségeit, mert az ideiglenes mappa több tucat megabyte
nagyságú is lehet, ha egy nagyon bonyolult tervrôl készít
árnyékolt színezett képet.
A Windows-os ArchiCAD ezeket az adatokat a virtuális
memóriában tartja. Bonyolult tervekrôl készített árnyékos képek
esetén állítsa a lap (page) file méretét a lehetô legnagyobbra.
Ha távoli hálózati lemezt használ, az ArchiCAD mûveletek
sebességét befolyásolhatja a hálózat sebessége. A lehetô
leggyorsabb mûveletvégzéshez a közvetlen, SCSI (Small
Computer Systems Interface) csatolású háttértárak alkalmazását
javasoljuk, függetlenül a feladat bonyolultságától.
Megjegyzés: Ha az induló egysége nem rendelkezik az
ajánlott mennyiségû szabad területtel az ArchiCAD
beindításakor, akkor (egy figyelmeztetô tábla segítségével)
lehetôséget kap arra, hogy a beindítási folyamat alatt egy
másik egységet jelöljön ki.
Menü billentyûkódok
Ez a parancs lehetôvé teszi, hogy minden menü parancsra saját
rövidítést definiáljon.

401
Válasszon egy menü nevet a kiugró menübôl, majd a Parancsok

ablakból válasszon egy parancsot.
A kijelölt egységre úgy készíthet rövidítést, hogy a
párbeszédablak jobb szélén definiál egy billentyû-kombinációt.
Hogy a definiált rövidítést megerôsítse, kattintson a Rendeld
hozzá gombra. Ha többé már nincs szüksége a rövidítésre,
kattintson a Válaszd le gombra.
Rövidítések egész Elrendezését definiálhatja, ha a Mentsd mint

gombra kattint. Így ugyanazon a gépen több felhasználó is
használhatja saját kedvenc beállításait, ha ebben a
párbeszédablakban az Elrendezés utáni kiugró menübôl
kiválasztja a megfelelô nevet.

5. Fejezet: A Menüparancsok
A Látvány menü
A Látvány menü tartalmazza azokat a parancsokat, melyek a 3D-
s modellezéshez és a fényképezéshez kapcsolódnak.
A Látvány menü felépítése a következô:
- Az elsô három parancs általános modellezési beállításokat
tesz lehetôvé, beleértve a nézôpont beállítást, a vetítendô
elemek kiválasztását és a 3D-s ablak alapvetô jellemzôinek
beállítását.
- A következô két parancs az ArchiCAD speciális
metszetkészítési funkcióinak a beállítására szolgál, melyekkel
a tervet egyidejûleg több síkkal is el lehet metszeni a
megszokott építészeti metszetrajzok számára, valamint
speciális nézetek készítéséhez.
- A következô négy parancs a négy alapvetô modellezési
módszer valamelyikének kiválasztására szolgál. A Tömb
módszer –a leggyorsabb– az elsô a sorban, míg a Színezett ,
amelynél minden látható felület a hozzárendelt anyag helyes
színével látható, az utolsó. Meg kell jegyezni, hogy a
modellezési idô nemcsak a választott módszertôl függ, hanem
a 3D-s ablak beállítások párbeszédablakban választott
beállításoktól is.
- A fényképezés, animáció és a benapozási tanulmány
parancsok következnek. Ezekkel a menü pontokkal
létrehozhatja a legkidolgozottabb álló és mozgó képeket,
amire az ArchiCAD csak képes, beleértve a speciális VR
(virtuális realitás) jeleneteket.
Nézôpont beállítás...
Mielôtt egy 3D-s képet megjelenítene vagy egy fényképezést
elindítana, kiválaszthatja a megfelelô nézôpontot a Nézôpont
beállítás párbeszédablakban.
A párbeszédablak két változatban áll rendelkezésre a 3D-s
nézetek beállítására: a Párhuzamos vetítések, ill. a Perspektíva
beállítás párbeszédablak formájában. A jobb felsô sarokban lévô
nyomógombra kattintva lehet az egyikrôl a másikra át, ill.
visszakapcsolni.
Perspektíva beállítás
Az ArchiCAD minden beállítási lehetôséget megad, hogy a tervrôl
a legigényesebb perspektívikus képek készüljenek. Az összes
ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézikönyv

403
lényeges jellemzôt beállíthatja, mint pl. a nézôpont helyét,

magasságát, a tárgy helyét és magasságát, a látókúp szögét és a
nap helyzetét, ahogy alább részletesen leírjuk. Ahhoz, hogy az
így beállított modellt megjelenítse, kattintson az OK/Jó gombra a
jobb alsó sarokban.
A megjelenítô mintamezô
A párbeszédablak bal oldalán a mintamezôben látható az alaprajz
úgy, ahogy éppen az alaprajzi ablakban látható. Ha más részletet
szeretne a mezôben látni, akkor hagyja el a párbeszédablakot és
az Ábrázolás menü parancsaival állítsa be a kívánt részletet,
majd nyissa ki ismét ezt az ablakot.
A perspektíva szerkesztése
A folytonos vonal a mintamezôben a nézôpontot és a tárgyat
összekötô nézetirányt jelképezi. Mind a nézôpontot, mind a
tárgypontot egymástól függetlenül rákattintással odébbhúzhatja.
Kattintson bárhová a mintamezôben és a nézetirány vonala a
tárgypont körül elfordul és odafordul a kattintás helyéhez.
A látókúp szöge látható a mintamezôben és ha a nézetirány
vízszintes, akkor ez a szög helyesen mutatja a látószöget. Ha a
nézetirány eltér a vízszintestôl, akkor a szög csak tájékozató
jellegû.
Számszerûen is megadhatja a nézôpont és a tárgypont relatív
helyzetét a Távolság, ill. Azimut adatmezôk kitöltésével a
párbeszédablak jobb oldalán. A megadott értékek hatása a
mintamezôben grafikusan értékelhetô (ilyen esetben a tárgy helye
kötött, az nem mozog). A nézôpont és a tárgy magasságát, a
404 ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézikönyv

látókúp szögét és a kamera forgatását a többi adatmezô

segítségével lehet megadni.
Tippek
1) Egypontos perspektívához állítsa a nézôpont és a tárgypont
magasságát azonos értékre. Állítsa az Azimut értékét a terv fô
tengelyével párhuzamosra.
2) Kétpontos perspektíva esetén állítsa a nézôpont és a
tárgypont magasságát azonos értékre. A többi beállítás
tetszôleges lehet.
3) Hárompontos perspektíva esetén állítsa a nézôpont és a
tárgypont magasságát különbözô értékre.
4) Ahhoz, hogy felülnézeti perspektívát készítsen, állítsa a
nézôpontot magasabbra, mint a tárgypont, húzza a
tárgypontot a megfelelô helyre a terven, végül csökkentse a
távolságot nullára úgy, hogy a nézôpontot addig húzza, amíg
a numerikus mezô nullát nem mutat (a Távolság mezôbe
nem lehet nullát beírni).
5) Gyors próbavetítés készítéséhez használja a Tömb
modellezést (alább részletezve). Ilyen ábrázolással nagyon jól
és gyorsan ellenôrizheti a vetítést a 3D-s ablakban.
A nézôpont és a tárgypont visszaállítása
Nagyítás, eltolás vagy numerikus távolságmegadások után a
nézôpont és/vagy a tárgypont kívül rekedhet a mintamezô
területén. Ahhoz, hogy visszahozza a pontokat, SHIFT-kattintson
oda, ahova a nézôpontot szeretné, ill. MÓDOSÍTÓ/ALT-kattintson
oda, ahova a tárgypontot szeretné elhelyezni. A pontok azonnal a
kívánt helyre mozdulnak. (A nagyítás és az eltolás részleteire
vonatkozóan lásd alább az Ábrázolás menü leírását).
Megjegyzés: Ha csak a nézôpont irányát kívánja
megváltoztatni, megteheti ezt egyszerûen a bemutató ablakba
kattintással.
Kamera a perspektívában
Egy kamera beállításait átmásolhatja a Perspektíva beállítás
párbeszédablakba úgy, hogy kijelöl egyetlen kamerát és kinyitja a

405
Perspektíva beállítást. A kamera beállítását azonban itt már

módosítani nem tudja.
A megvilágítás irányának beállítása (nap)
A mintamezôben a mezô közepét szaggatott vonal köti össze a
nap ikonjával. Ez a vonal jelzi a megvilágítás irányát a színezett
modellezés és a fényképezés számára. A nap ikont a terv szélén
körbe lehet mozgatni, de nem lehet közelebb hozni. A távolságát
végtelennek tekintjük. Mind a magassága, mind az azimut értéke
numerikusan megadható a nézôpont és tárgypont beállítások
alatti adatmezôkben.
Nap...
A Nap... gombra kattintva kinyílik a Nap párbeszédablak, mely
egy sor további ügyes napfénybeállítást kínál a fényképezéshez.
Megjegyzés: Ezt a párbeszédablakot a Kamera beállítás

párbeszédablakból is ki lehet nyitni.
A napfény jellemzôk
A fény jellemzôit a Nap párbeszédablak felsô részében lehet
beállítani.
A Szín mezôre duplán kattintva kinyílik a Színszerkesztés
párbeszédablak, melyben a fény színét állíthatja be. A fény
erôssége 0 és 100 százalék között adható meg.
- Megadhatja, hogy a közvetlen fény milyen mértékben járul
hozzá a környezô fényhez.
- A közvetlen fénynek mind a színe, mind az erôssége
befolyásolhatja a környezô fényt annak a százalékos értéknek

megfelelôen, amelyet a Hozzájárulása a környezôhöz (%)

adatmezôben megad.
Környezô fény
A közvetlen fénnyel (pl. nap) szemben a környezô fény nem
irányított és azt a gyakorlatban jól ismert szórt fényt jelképezi,
mely a közvetlen fénynek a különbözô tárgyakon való akár
többszöri visszaverôdésébôl keletkezik. A szórt fény deríti fel az
egyébként árnyékos felületeket.
A környezô fénynek saját színe van (pl. egy rózsaszínû szobában)
és az erôssége is változtatható a különbözô fényképezési hatások
elérése érdekében.
- A színét a színszerkesztô párbeszédablakban lehet megadni.
Kattintson kettôt a minta színére, hogy kinyissa a
párbeszédablakot.
- Az erôssége 0 és 100 % között állítható.
Köd
A fényképek valósághû megjelenítésének további javítását segíti
ez az idôjárási hatás, melynek következtében a fény erôssége
változik a nézôponttól mért távolság függvényében. A köd színe
is beállítható a ködmezôre való kettôs kattintással, az itt
megjelenô Színszerkesztés/Színbeállítás párbeszédablakban. Az
erôsségét négy fokozatban lehet a megfelelô választókapcsoló
kijelölésével beállítani.
(Ahhoz, hogy tipikus ködös hatást érjen el, állítsa a színt fehérre,
halványítva a távoli tárgyakat. Ahhoz, hogy ellenfényes hatást
kapjon, állítsa a színt feketére, ettôl a távoli tárgyak sötétebbek
lesznek.)
Megjegyzés: Ahhoz, hogy ezt a hatást használni tudja, ki kell
jelölnie a Fénykép beállítás/Hatások/Köd jelölô négyzetet,
melyet alább részletezünk.
Példa
Kattintson erre a gombra, hogy egy semleges fehér alapon
kipróbálja a napfény, környezô fény és köd-beállításokat.
Város...
Kattintson a Város... gombra, hogy megadja a földrajzi
hosszúsági és szélességi adatokat vagy egy, a tervhez közeli
nagyobb várost válasszon a gördülô listáról.

407
Új hely hozzáadása
1) Írja be a következôket a megfelelô mezôbe:
– a hely nevét,
– a pontos földrajzi fekvést, és
– az idôzónát.
2) Kattintson az Add gombra.
Az új hely megjelenik a betûrend szerinti helyen a listában.
Hely törlése
1) Válassza ki a törlendô város nevét a listában való
rákattintással. A név kiemelten jelenik meg.
2) Kattintson a Töröld gombra.
Dátum és idô beállítása
A Nap párbeszédablakban a Város... gomb alatt lehet az aktuális
dátumot és idôt beállítani. A +1 óra (nyári idôszámítás)
jelölônégyzettel az idôszámítási korrekciót lehet beállítani.
Ezeknek a beállításoknak az eredményeként a nap irányának

pontos értéke leolvasható; egy kiegészítô ikon azt mutatja, hogy
nappal van-e vagy éjszaka.
Tájolás
Az alaprajzot az északi irány megadásával lehet tájolni. Ehhez az
iránytût elhúzhatja vagy numerikusan megadhatja az északi
iránynak a terv X tengelyével bezárt szögét.

Ha így adja meg a nap helyzetét, hogy a helyet határozza meg

dátummal és idôvel kiegészítve, akkor a nap azimut értékét a
program automatikusan kiszámítja. A Keleti irány a 0.00 fok.
Megjegyzés: A Lehetôség/Beállítások/Rajzi egység
ablakból Geodéta egység választása esetén a
Koordinátamezô északi iránya ugyanaz lesz, mint az itt
beállított.
Párhuzamos vetítések
A Párhuzamos vetítések párbeszédablakban a vetítési típusok
kiugró paletta a vetítési módok széles választékát kínálja, míg a
próbamezô és a nézôpontbeállítás segítségével a kívánt
eredmény beállítása finomítható.
12 vetítési mód közül választhat a terv leképezésére, beleértve az

elôre megadott axonometrikus, oldal-, felül- és alulnézeteket,
továbbá a saját axonometriákat.
Ellenôrizheti a választott vetítési típust és a további beállításokat a
próbamezôben látható egyszerû kis házon.
Párbeszédablak tetején az adatmezôk minden vetítési típusra
megmutatják az x, y és z tengelyek szögállását és rövidülési
arányát.

409
Saját axonometria beállítása

Saját axonometriát is beállíthat a három koordinátatengely
szögének és rövidülési arányának numerikus megadásával. De
megadhatja ugyanezt a ház ikon megfelelô alakításával a
mintamezôben:
– Ahhoz, hogy valamelyik tengelyt elforgassa az origó körül,
kattintson a tengelyre vagy annak közelébe, és húzza azt a
megfelelô irányba.
– Ahhoz, hogy egy tengely rövidülését megváltoztassa és
forgassa azt, kattintson a tengely végénél lévô körbe és húzza
a pontot a kívánt helyzetbe. (Ha csak a rövidülését akarja
megváltoztatni, egyszerûbb, ha megadja a kívánt értéket a
szerkesztômezôben.)
Az így végrehajtott módosításokat mind a kijelzett értékek, mind
pedig a ház ikon alakja folyamatosan követi.
Nézôpont és Nap-szögek
A mintamezôtôl jobbra lévô beállító elemekkel és
szerkesztômezôkkel megadhatja a nézet irányát és a nap
helyzetét. Éppen úgy, mint a perspektivikus vetítésnél, a nap
távolsága a tárgytól végtelen és a párhuzamos vetítéseknél a
nézôpont távolsága is végtelen.
Kattintson egyszerûen a kamera vagy a nap ikonokra és húzza

azokat a megfelelô helyre. A változtatás hatása látható a ház
ikonon a mintamezôben és az attól jobbra esô
szerkesztômezôkben is.
Ahhoz, hogy a nap vagy a kamera szögét 45°-os lépésekben
változtassa, kattintson egyszer a két szürke kör valamelyikre a
kívánt szög közelébe.
Ahhoz, hogy 5°-os lépésekben állítson, fogja meg és húzza el a
nap vagy a kamera ikonját.
Ha valamely közbensô szögértéket szeretne beállítani, adja meg a
szöget a szerkesztômezôben.
A kamera és a nap azimut értékét grafikusan is és numerikusan is
megadhatja, de a napmagasság szögét csak numerikusan lehet
beállítani.

Tipp: Ha még nem rendelkezik nagy gyakorlattal az

ArchiCAD-ben, akkor azt tanácsoljuk, hogy válasszon kész
beállítást a palettáról, ezt forgassa el szükség szerint a kamera
szög beállításával, végül kisebb finomításokat hajtson végre a
beállításokon.
Nap...
A Nap párbeszédablakot kinyithatja ebbôl az ablakból. A
beállítási lehetôségeket feljebb a Perspektíva beállítások pontban
részletesen ismertettük.
Tárolt nézetek
A Tárolt... gombra kattintva újabb párbeszédablak nyílik,
melynek segítségével tárolhat beállítási jellemzôkészleteket, ill.
elôhívhatja azokat. Az így tárolt beállításokat késôbbi
mozgóképek elôállítására ismét használhatja. Axonometrikus
nézetekbôl összerakott mozgóképek nem azonosak a
perspektívákból összeállított körsétával, még akkor sem, ha
ugyanazzal a paranccsal hozzuk létre azokat. Közbensô képeket
használva a nézetek közötti lágy átmenetet lehet létrehozni.
A Tárold a jelenlegit... gombra kattintva az aktuális beállításokat

hozzáadjuk a listához. A listán tárolt nézetek a körséta
kulcspontjait képezik. Minden ilyen kulcsponthoz nevet is
rendelhet a következô párbeszédablakban.
Ha nincs vetítés kijelölve, akkor az Új a lista végére kerül. Ha
most bármelyik vetítést kijelöli, akkor az az Új elé kerül
betoldásra.

411
Az Állítsd át a jelenlegire hatására az eddigi kijelölés (a listában

kiemelt) helyett a Tárold választás elôtt utoljára beállított vetítés
lesz az aktív.
A Töröld gombbal egy tételt törölhetünk a listáról.
A bal alsó sarokban található Beállítások a körsétához keretben
beállíthatja a közbensô képek számát, melyeket az ArchiCAD
interpolálással számít ki a kulcspontok jellemzôibôl (pl. tengelyek
rövidülése, kamera szög stb.).
A Nyitott és Zárt gombokkal állíthatjuk be, hogy a körséta
ciklikusan ismétlôdjék-e, tehát az utolsó kép után a legelsô
következzék-e ismét.
A Kimerevített képek megadás ugyanolyan hatású, mint ahogy
azt a 4. fejezetben a Kamera eszköznél leírtuk.
Vetítendô elemek...
A Vetítendô elemek parancs hatására megjelenô
párbeszédablakban kijelölhetjük azokat az ArchiCAD
elemtípusokat, melyek részt vesznek a 3D-s modellezésben és
megjelennek a Metszet/homlokzat ablakokban. Az alaprajzon
történô elemkijelölés (kivéve a Területkiválasztó téglalappal való
kijelölést) felülbírálja a párbeszédablakban tett bármilyen
kijelölést.
Kijelölheti akár a fél alaprajzot vagy csak egy GDL leírást tárol el
a 3D-s nézet számára. Ez a válogatós módszer nagyon hasznos
összetett terveknél, ahol az egész alaprajz modellezése túlzottan
sok idôt venne igénybe.
A szelektív modellezéshez kijelölheti elôre tételesen az alaprajzon
a kívánt elemeket vagy a párbeszédablak Vetítendô elemek...
választási lehetôségeinek a felhasználásával általánosan
megadhatja ôket.

Vetítendô szintek
A modellezendô szintek meghatározhatók egy folyamatos
tartományban, ill. a Minden szint lehetôségen keresztül. Ez függ
az alaprajzon történô kijelöléstôl.
Elemtípusok
A Vetítendô elemtípusok jelölô négyzetekkel az elemtípusok
modellezését lehet be- vagy kikapcsolni. Kikapcsolt Ajtó és Ablak
típusok mellett a falnyílások üres lyukakként jelennek meg.
Egyedi kijelölések felülbírálják ezt a beállítást, de a
területkiválasztóval végzett kijelölésekre ez nem vonatkozik.
A Területkijelölés hatása
Ha a Területkijelölô eszközt használja téglalap alakú terület
kijelölésére a modellezés elôtt, akkor ezt közvetlenül vagy
invertáltan lehet értelmezni. Inverz értelmezésnél a négyszögön
kívüli elemek vesznek részt a modellezésben, pl. egy ház külseje,
míg a belsô elemek nem. Az így kijelölt négyszög több szintet
érinthet, nemcsak az aktuálisat, mint ahogy a 4. fejezetben a
Területkiválasztó eszköz pont ezt részletesen leírja.
Ha bekapcsolja az Igazítsd az elemeket a kijelölôhöz kijelölô
négyzetet, a modellt levágja a Kijelölô határainál a program,
egyébként a modell nem lesz levágva, minden olyan elem
megjelenik, amelynek legalább egy csomópontja van a Kijelölôn
belül.

413
3D-s ablak beállítás...

A 3D-s ablak beállítás parancs választására megjelenik egy
párbeszédablak, melyben a 3D-s ablakban megjelenô kép
jellemzôit lehet beállítani.
A lehetséges beállítások az alábbiak szerint csoportosíthatók:
– Eljárások a takartvonalas és a színezett módok jellemzôinek
beállítására.
– Hatások, melyekkel a 3D-s vektoros kitöltést és vektoros
árnyékvetést lehet beállítani.
– Megjelenítés, amely csoportban a 3D-s ablak méretét és
hátterét, továbbá a megjelenítéshez használt vonalvastagságot
lehet meghatározni.
Alább részletesen tárgyaljuk a három csoportot.
Takartvonalas mód
Megválaszthatja, hogy a takartvonalas vetítést pontos vagy gyors
módszerrel kívánja-e végrehajtani.
A Pontos módszerrel pontosabb nézetek hozhatók létre.
Gyors módszert akkor célszerû használni, ha egy bonyolult
tervet a képernyôn csak ellenôrizni szeretnénk és a pontos
módszer túl sokáig tartana.

Színezett mód
Színezett módban is választhatunk a Pontos és a Gyors módszer
között, melyekre szintén érvényesek a takartvonalas módnál
elmondottak. A két módszer néhány fontos jellemzôjét
felsoroljuk.
A pontos módszer jellemzôi:
- pontos felületi sokszögek
- nagyítható kép, független a felbontástól
- 3D-s vektoros kitöltés és 3D-s vektoros árnyékvetés
alkalmazható
- több formátumban, így PlotMaker formátumban is menthetô
- bármilyen méretben kirajzolható a raszterplotterekkel (pl. HP
DesignJet).
A gyors módszer jellemzôi:
- bitképes képek
- hatások nem alkalmazhatók, rajzgéppel nem rajzolható ki.
Azt is megválaszthatja, hogy akarja-e látni az elem kontúrját
Színezett módban. A kontúr modellelemek éleit mutatja.
• A Vázlatos módszer gyors eredményt ad, de nem tünteti el
az összes vonalat, amelyeket a Takart vonalas Pontos
módszer eltüntetne.
• A Pontos módszer tökéletes eredményt ad, azonban
alkalmazása meglehetôsen lassú lehet nagy kiterjedésû és
bonyolult 3D-s modellek esetében.
A közelítés finomsága
Ezzel a beállítással megadhatja a függôleges vonalak számát,
mellyel a takartvonalas modellt leképezi. Nagyobb számú vonal
realisztikusabb képet ad, egyben tovább tart a feldolgozása.
Gyors, de tiszta képhez válasszon 3 és 10 közötti értéket, a
képernyô nagyságától függôen. Ne válasszon semmiképpen 50
fölötti vonalszámot, mert ez a gyakorlatban már nem javítja
tovább a képet, de nagyon megnô a feldolgozás ideje. Adott
határon túl a kép minôségét már csak a pontos takartvonalas,
pontos színezett vagy fényképezés módokkal tudja javítani.
3D-s vektoros kitöltés

Ez a hatás csak a pontos takartvonalas és a pontos színezett
képekhez használható. Ha már kiválasztotta a 3D-s vektoros

415
kitöltést az Anyagok párbeszédablakban az egyes anyagok

számára, akkor most elhatározhatja, hogy ezt az anyagot a 3D-s
ablakban kitöltéssel vagy anélkül kívánja ábrázolni. Az alábbi
ábra tetôcserép anyagot mutat tetôcserép 3D-s kitöltéssel.
Lásd még...
Anyagok és kitöltések választását a Lehetôség/Anyagok
pontban tárgyaltuk részletesen feljebb ebben a fejezetben.
Átlátszóság színezett nézetben

Ez a vezérlô lehetôvé teszi az elemek megjelenítését átlátszó
anyag megadásával nemcsak fényképezésnél, hanem
árnyékolásnál is. Ez a lehetôség nem elérhetô PostScript
nyomtatóval nyomtatásnál.
Vektoros árnyékvetés
A 3D-s ablakban bekapcsolhatja az ArchiCAD árnyékszerkesztési
funkcióját és eldöntheti, hogy az árnyék kontúrvonalát is meg
kívánja-e jeleníteni.
Megjegyzés: Az ArchiCAD minden egyes elemre külön
kiszámítja az árnyékot. A Kontúr nélkül választás esetén
minden árnyék önálló egységet képez. Kontúrral
választással az egyes árnyékok összeolvadnak az átfedési
helyeken és egyetlen vagy néhány nagy árnyékot képeznek.
(Ennek akkor van jelentôsége, ha eltárolja a 3D-s képet 2D-s
formátumban és kijelöl egy árnyékot szerkesztéshez.) Ha a
nézet kontúr nélkül készült, akkor minden egyes árnyékot
külön-külön kijelölhet és mozgathat, egyébként csak az
egészet tudja egyben kijelölni és mozgatni.

Ha az árnyékvetés be van kapcsolva, akkor eldöntheti, hogy

minden felületen kíván-e árnyékot látni, vagy csak egyetlen
vízszintes síkon. Ez utóbbi felülnézeti árnyéktanulmányokhoz
alkalmas.
Ablakméret képpontokban
Ezzel a beállítással meg lehet adni a 3D-s ablak vízszintes és
függôleges méretét képpontokban.
A jelölônégyzetet bejelölve aránytartóan módosíthat.
Megjegyzés: A fényképezés méretét a 3D-s ablak méretéhez
igazíthatja a Fényképezés beállítás/Képméret és háttér
paranccsal.
Vonalvastagság
Ezzel beállíthatja, hogy egy vagy két képpont vastagságú vonallal
rajzolja a tömb, drótvázas és takartvonalas modelleket és a
színezett elemek kontúrjait.
Háttér
Választhat egyszínû hátteret a 3D-s kép számára, vagy ugyanazt a
hátteret, amelyet a fényképezéshez állított be. Az ott beállított
színek vagy képek megjelennek a 3D-s modell háttereként a
képernyôn.
3D-s metszôsíkok...
A paranccsal a 3D-s metszôsíkok párbeszédablakot nyitjuk ki.
3D-s metszetekkel elôállíthat szokásos metszeteket vagy speciális
metszeteket, melyekkel a tervet új oldalról mutatja be. Ez a
parancs nem érhetô el, ha a 3D-s ablak üres vagy még nem volt
kinyitva.
Megjegyzés: A Metszet/Homlokzat eszközzel a szokásos
metszetrajzokat készítheti el, a 3D-s metszés speciális 3D-s
megjelenítéseket tesz lehetôvé, módot adva az épület
belsejébe való betekintésre.

417
A 3D-s metszôsíkok párbeszédablakban beállíthatja a 3D-s

metszési funkció jellemzôit. A párbeszédablak kezelôelemeit az
alábbiakban tételesen leírjuk.
3D-s metszések
Az épület három fô merôleges vetületét (elölnézet, oldalnézet és
felülnézet) látjuk a 3D-s metszôsíkok párbeszédablakban.
Ahhoz, hogy kijelöljön egy metszetet, rajzoljon vonalat ezen
nézetek bármelyikén, mely egy –az adott nézetre merôleges–
metszôsíknak a képe lesz. Minden vonal rajzolása után
megjelenik a Szem kurzor annak jelzésére, hogy kattintson a
vonalnak arra az oldalára, amely rész felesleges. A terv árnyékolt
részeit a program a 3D-s képrôl törölni fogja, míg a másik
lemetszett rész megmarad.
Ahhoz, hogy szabályos metszeteket készítsen, rajzoljon egyetlen
vonalat és állítson be egy olyan nézetet a 3D-s párhuzamos
vetítési beállításokban, mely merôleges a metszôsíkra.

Amikor a metszési vonalat rajzolja, ugyanúgy használhat vonalzót

vagy numerikus adatmegadást, mint az alaprajz szerkesztésénél.
Ha az elsô kísérlet nem sikerül, kattintson kettôt a metszésvonalra
a Mercedes kurzorral. A vonal eltûnik, megadhat egy másik
metszésvonalat.
Ha az összes metszôsíkot szeretné eltávolítani, kattintson a
Törölj minden metszôsíkot gombra.
Ha a metszôsíkok rendben vannak, kattintson az OK/Jó gombra,
hogy visszatérjen a 3D-s modellhez.
Tipp: A lehetséges metszések számának felsô határa
lényegesen magasabb, mint amennyit általában az építész
használ. Mindemellett jól ki lehet használni a nagyszámú
metszet készítésének lehetôségét, ha alapvetôen nem
merôleges elemmel van dolgunk vagy ha anyagminta-
metszeteket kell készíteni. A szokásos metszetek készítéséhez
használja a Metszet/homlokzat eszközt. (Lásd 4. fejezet)
Az elmetszett felületek és élek kiemelése

Az elmetszett részek anyaga és tolla beállítóelemekkel lehet a 3D-
s metszeteknél elmetszett elemek elmetszett felületeit és éleit
kiemelni.
Speciális metszeti felületeket hozhat létre különbözôképpen
színezett élekkel, továbbá anyagjellemzôt rendelhet a metszett
felülethez. Ezek a jellemzôk minden 3D-s elemre érvényesek
lesznek, hogy kiemelje az elmetszett felületeket, melyeket a 3D-s

419
metszôsíkkal metszett el. Ahhoz, hogy ilyen kiemelést hozzon

létre, kattintson az Egyedi gombra és válasszon anyagot az kiugó
menübôl és/vagy tollat a palettáról.
Ha a Használd az elemekét gombra kattint, akkor az elmetszett
falak, födémek és tetôk metszett felületei ugyanolyan anyagúak/
színûek lesznek, mint a nem elmetszettek, ahogy azok a
megfelelô beállítási párbeszédablakban szerepelnek.
A könyvtári elemek metszett felületei olyan színûek lesznek, mint
amilyen anyagot a könyvtári elemnek megadtak. Ha a könyvtári
elemnek belsô anyagleírásai vannak, akkor a leírás elsô anyaga
képezi a metszett felület anyagát.
Megjegyzés: A 3D-s metszôsíkokkal való metszés nem
mutatja a réteges falak rétegeit. Ahhoz, hogy olyan
metszeteket készítsen, melyeken ezek is látszanak (pl. kiviteli
tervek számára), használja a Metszet/Homlokzat eszközt.
Metszések mentése
A kijelölt 3D-s metszetek a terv dokumentumaival együtt
tárolódnak és a terv késôbbi ismételt kinyitásakor újra
megtekinthetôk.
3D-s metszés
A 3D-s metszés az ArchiCAD egy ábrázolási módja. Ha ki van
jelölve, akkor a 3D-s metszôsíkok párbeszédablakban kijelölt
metszések minden alkalommal végrehajtódnak, valahányszor a
modellt újraépíti a rendszer. A 3D-s metszés aktiválásához ki kell
választania ezt a menüpontot. A parancs neve elôtt elhelyezett
pipa mutatja, hogy ki van jelölve. A 3D-s metszés
kikapcsolásához válassza ki ismét a parancsot, a pipa most
eltûnik.
Megjegyzés: A 3D-s ablaknak nyitva kell lennie ahhoz, hogy
ez a parancs kiválasztható legyen.

Ha a metszéses 3D-s modell elkészült, akkor eltárolhatja azt

többféle formátumban a további munkához. (Lásd az Irat menü
parancsait korábban ebben a fejezetben.)
Tömb
Ha Tömb módot választ, a 3D-s ablakban az elemeknek csak a
tömege jelenik meg, lyukak, nyílások nélkül. A használt tollszín
az elemhez rendelt tollszín lesz.
A Tömb a leggyorsabb 3D-s ábrázolási mód. Csak arra alkalmas,
hogy az elemek terven belüli elhelyezkedésérôl tájékozódjunk,
de ezen belül gyorsan megmutatja, hogy pl. a nézet szögét
helyesen választottuk-e meg.
Megjegyzés: Elkülönített blokkokat adhat meg a 3D-s GDL
leírásban a BODY parancsot használva. Lásd még a GDL
felhasználói kézikönyvet.
Drótvázas
A Drótvázas módban az elemeket azok éleivel és vonalaival
ábrázoljuk, a használt tollszín az elemhez rendelt tollszín lesz.
Ez az ábrázolási mód sokkal több részletet megmutat, mint a
Tömb mód, de még így is viszonylag gyors. Ha sok elem van
egymás mögött, akkor ez az ábrázolás nehezen értelmezhetô
képet ad. Ilyenkor használja az alábbi módot.

421
Takartvonalas
A Takartvonalas mód a Drótvázashoz hasonló képet ad, de a
háttérben lévô átlátszatlan tárgyak által takart élek és vonalak
nem szerepelnek a képen. Ez a mód is az elem saját tollszínét
használja.
Ez a mód a legjobb a gyors ábrázoláshoz, ha nincs szüksége
színezett képre. Az ilyen képrôl nyomtatott rajzot is készíthet.
Rajzgépes rajzokon is a Takartvonalas mód adja a legjobb
eredményt, különösen Pontos választással. A takartvonalas kép
több file-formátumban eltárolható mind 2D-s, mind 3D-s file-
ként.
Színezett
A Színezett módot választva a 3D-s modell minden látható
felülete színezett lesz annak a fénynek megfelelôen, amelyet a
Nézôpont beállítás párbeszédablakban állítottunk be. A felületek
színét az elemek anyagbeállítási adatai határozzák meg és ez
független a fény színétôl, melyet a Nap párbeszédablakban
állítottunk be.
Ha a 3D-s ablak beállítás párbeszédablakban a Kontúrral
választás be van kapcsolva, akkor a kontúrvonalat az elem
tollszínével rajzolja a program.
A színezés elônyösen használható:
– gyors visszajelzésre a képernyôn,
– a felületi színek könnyû ellenôrzésére, végül
– bármely ábrázolásban, ahol a fényképminôség nem
követelmény.
Megjegyzés: A Takartvonalas és a Színezett módokban a
pontosság rovására növelheti a sebességet, ha a Gyors
módszert választja a Pontos helyett. Lásd feljebb a 3D-s
ablak beállításról leírtakat.

Ugyanaz a tárgy tömb, drótváz, takartvonalas és színezett

módban.
Fénykép beállítás
A Fénykép beállítás almenü négy parancsot tartalmaz. Ezek
ismét párbeszédablakot nyitnak ki, melyekben a fényképezés
különféle beállításai találhatók. A négy parancs elérhetô mind a
négy párbeszédablak felsô részében. A továbbiakban
részletezzük a párbeszédablakokat.
Megjegyzés: A Fényképezés sebességét leginkább a kép

mérete határozza meg, míg a modell bonyolultsága csak
akkor befolyásolja a sebességet, ha árnyékolást alkalmazunk.
A Fénykép beállítások az eredmény küllemét, jellegét
határozzák meg.
Hatások
A Hatások választására az alábbi párbeszédablak jelenik meg.
A párbeszédablak tetején választhatja ki a fényképezôgépet.

423
Megjegyzés: A kiugró menü aktuális tartalma a Kiegészítôk

mappában lévô fényképezôgép kiterjesztésektôl függ.
Eljárás
A választott Eljárás határozza meg, hogy a program milyen
finomsággal alkalmazza a képkiszámítási algoritmusait.
A Pontos választással a program a megvilágítási viszonyokat
minden egyes képpontra számítja. Az egyre gyengébb minôségû
eljárásoknál az ArchiCAD minden második, minden harmadik stb.
képpontra végzi el a számítást. Az eljárásválasztás hatása a
görbült felületeken jelentkezik leginkább.
Több fényforrás alkalmazása vagy képráfeszítés választása esetén
célszerû a Végsô vagy a Pontos eljárás választani.
A Kitöltött választás esetén a formákat durván közelítjük sík
felületekkel. A speciális hatások, mint pl. Átlátszóság, Síma
felületek, Csillogás és Lámpafény gyengülés nem
alkalmazhatók.
A Kitöltötteljárás a leggyorsabb a párbeszédablakban felkínált
összes eljárás közül, de lassabb, mint a Színezett, vagy a
Színezett kontúrral beállítás az eredeti 3D-s ablakban.
Simítás
A fényképek kontúrjainak a minôségét állíthatjuk be a Simítás
megfelelô megválasztásával. A kontúrvonal töredezettsége
csökken, ahogy a Nincs választástól a Pontos választás felé
haladunk.
A Pontos választást célszerû a végsô, kész dokumentum számára
fenntartani, mert a feldolgozási idô a minôséggel együtt nô.
A következô jelölônégyzet-csoport fény- és anyag-hatások
kiválasztását teszi lehetôvé. Ezek közül néhányat a Lehetôség/
Anyagok paranccsal korábban beállítottunk.
Csillogás
Ha ezt a jelölônégyzetet kiválasztjuk, a Lehetôség menü
Anyagok párbeszédablakában beállított tükrözôdési jellemzôket
figyelembe veszi a program a fénykép számításánál a csillogási
hatás kialakításához.

Megjegyzés: Ha a Csillogás nincs kijelölve vagy Kitöltött

eljárást használ, akkor ezek a tükrözôdési hatások nem
jelentkeznek a fényképen.
Köd
Ezt a jelölônégyzetet kell kiválasztani, ha a Nézôpont beállítás
paranccsal megadtunk köd színt és fokozatot és ezt a
fényképezésnél érvényre akarjuk juttatni.
Megjegyzés: Ha Kitöltött eljárást használ, akkor a
ködhatások nem jelentkeznek a fényképen.
Köd bekapcsolva Köd kikapcsolva

Fénykibocsátás
Kapcsolja be ezt a lehetôséget ahhoz, hogy a Lehetôség menü
Anyagok párbeszédablakában beállított fénykibocsátó tulajdonság
a fényképezésnél is láthatóvá váljék.
Megjegyzés: Ha Kitöltött eljárást választott, akkor a
fényképen a fénykibocsátási hatások nem lesznek láthatók.
Átlátszóság
Ezzel a választással lehet megadni, hogy az anyagok átlátszóságát
a fényképkészítés figyelembe vegye-e. Lásd még a Lehetôség/
Anyagok leírást az anyagok átlátszósági fokának beállításához.

425
Megjegyzés: Kitöltött eljárásnál az átlátszóság beállításait a

program figyelmen kívül hagyja.
Sima felületek
A görbült felületek, melyeket síkokkal közelítünk, életszerûbbé
válnak, ha ezt a hatást bekapcsoljuk. A simítás mértéke megfelel
a választott Eljárásnak, egészen egy képpontig finomítható.
Megjegyzés: A Kitöltött eljáráshoz nem tartozik simítás.
Lámpafény gyengülés
Ha ez a hatás nincs kijelölve, akkor a GDL leírásokban megadott
szög- és távolságfüggô gyengülési adatokat a program nulla-
értékûnek veszi. Ez éles határvonalat okoz a fényes és a sötét
területek között. Ha ki van jelölve, akkor az eredetileg megadott
értékek hatásosak, a fényes és sötét részek között az átmenet
lágy lesz.
Megjegyzés: Ahhoz, hogy a gyengülés hatásos legyen,
szükséges, hogy a Fényforrásoknál a lámpák be legyenek
kapcsolva.
Textúra
Ha ez a négyzet ki van jelölve, akkor egyes könyvtári elemek
GDL leírásából hivatkozott bitképes képek is megjelennek a
megfelelô felületen.
Ez azt is meghatározza, hogy az Anyagok párbeszédablakban az
anyagokhoz rendelt textúrák megjelenjenek-e fényképezéskor.
Fényforrások
Itt lehet megadni, hogy milyen fényforrásokkal kívánja a modellt
megvilágítani a fényképezéshez (Nap, Lámpák vagy mindkettô).
A kettô közül legalább az egyiket ki kell jelölni.
A Lámpák választás csak akkor hatásos, ha a terven már van
Lámpa típusú könyvtári elem. Ezeket be kell kapcsolni a
megfelelô beállítások párbeszédablakban.
Megjegyzés: Nem választhat lámpákat fényforrásként, ha
Kitöltött eljárást állított be.
Árnyékvetés
Itt megadhatja, hogy a kiválasztott fényforrások közül melyek
képezzenek árnyékot a fényképen. Ha helytelen eredményt lát a
fényképen, pl. kisebb elemek árnyéka hiányzik, akkor kapcsolja
be a Nagy pontossággal kapcsolót. Ez olyankor fordulhat elô,

ha egy egyébként nagy tervbôl egy kis részletet kinagyít a 3D-s

ablakban és errôl a részletrôl készít fényképet.
Egyebek…
Az Egyebek… gomb csak akkor jelenik meg, ha az ArchiCAD
fényképezôgép választja a Hatások párbeszédablakban. Ha
rákattint erre a gombra, egy új párbeszédablak jelenik meg, ahol
két további lehetôség közül választhat:
Ha bekapcsolja az Átlátszóság figyelembe vétele az

árnyékszámításnál jelölônégyzetet, az ArchiCAD különbözô
árnyékokat fog létrehozni a különbözô átlátszóságú anyagok
számára. Az átlátszó anyag színe is befolyásolja az árnyék színét
a végsô fényképen. Ez érvényes az alfa csatornás anyagokra, ahol
az anyag átlátszóságának megadása az Alfa csatorna segítségével
történt.
Ha a 100 %-os simítás jelölônégyzetet jelöli be, akkor sokkal
jobb, bár lassabb eredményt kap a végsô fényképezésnél. Ez a
fényképezés jobb simítási eredményt ad, mint ha a Hatások
párbeszédablak Simítás részének Pontos kapcsolóját nyomja le.
Képméret és háttér
Ebben a párbeszédablakban lehet a fényképezett 3D-s modell
hátterének jellemzôit beállítani.
Színek
Ha a Színek gomb van kijelölve, akkor az Égbolt színe, ill. a
Föld színe gombokra kattintva beállíthatja az ég és a föld színét
a kinyíló színszerkesztô párbeszédablakban. A fényképezési
folyamat során az ArchiCAD a háttér horizontvonalát
automatikusan a kép horizontjához illeszti.
Párhuzamos vetítéseknél, ha az elemek alja is látszik, akkor az ég
színe, egyébként a föld színe lesz a háttér. A 3D-s ablak az itt
megadott színekkel is dolgozhat.

427
Ha csak egy sima egyszínû háttérre van szüksége, kattintson a

bemutató ablak melletti lánc ikonra, és állítsa be az Égbolt vagy
Föld színét gombjaik megnyomásával.
Kép
Az ArchiCAD fényképezés meghatározott vízszintes és függôleges
képpont-méreteket, ill. felbontásokat támogat. Ez adja meg a
lehetôséget, hogy ismert méretarányú és felbontású bitképes
képet betoldjunk háttérként a fényképbe.
Hatásos grafikus ábrázolást lehet azáltal elérni, hogy a
fényképezett modellt egy létezô háttér elé helyezzük. Válassza ki
a Kép gombot és keresse meg a megfelelô háttérképet a

Ha másik hátteret szeretne, kattintson a Nyiss képet gombra és

jelöljön ki egy másik képet.
A fényképezett modell megfelelôen bele fog illeszkedni a
háttérbe, letakarva abból a nem látható részeket, ahogy az alábbi
ábra mutatja.
Megjegyzés: A háttérképet tárolhatja a tervvel együtt a

Mentsd archívként paranccsal (lásd az Irat menü leírását).
A háttérkép megjelenik a párbeszédablak mintamezôjében,
jellemzôit a Felbontás és a Nagyítás beállításokkal módosítani
lehet.
A kép mérete meg fog változni a mintamezôben, az eredeti
méreteket elolvashatja a párbeszédablak jobboldalán levô
vízszintes vonal felett megjelenô számokról. (A méretváltozás
érzékelhetô a fényképkerettel - lásd késôbb - való
összehasonlításban, mely viszont nô vagy csökken a beállítások
változtatásakor.)
Mutasd az eredményt/képet
Ha a kapcsoló Képet -re van állítva, akkor a mintamezôben a
teljes háttérkép jelenik meg és vastag keret mutatja benne a
fénykép helyét és nagyságát. Elhúzhatja a keretet, ha belekattint a
belsejébe.
Ha a vastag keret nem látható, akkor az túl nagy. Ilyenkor meg
kell változtatni a nagyítást, a felbontást vagy a kép méretét, hogy
a bejövô és a kimenô képek viszonyát közelítsük. Ideális esetben
a keret kisebb, mint a háttér kép, így ki lehet választani a
legmegfelelôbb részletet.
Ha az Eredményt jelöli ki, akkor csak a bekeretezett részt látja a
háttérbôl a mintamezôben. Választhat másik részt a háttérképbôl
úgy, hogy rákattint a mintamezôre, a háttérképet megfogja és
odébbhúzza a keret mögött.

429
Használd az alfa-csatornát
Ez a kijelölô négyzet lehetôvé teszi a nyitott háttér kép alfa-
csatorna megjegyzéseinek használatát, amennyiben léteznek
ilyenek. Az alfa-csatorna fehér színe a háttér képet teszi
dominánssá, míg az alfa-csatorna fekete színe az ArchiCAD
fényképezett képét teszi dominánssá a háttér felett.
Lásd még…
E fejezet Lehetôség/Anyagok/Textúrák része részletesebb
információt tartalmaz az alfa-csatorna használatáról.
A kép mérete
A fénykép méretét numerikusan lehet megadni vagy illeszteni
lehet az aktuálisan használt 3D-s ablak méretéhez a Mint a 3D-s
ablak gombra való kattintással. A fénykép magasság/szélesség
aránya a mintamezôben megjelenik.
Kötött oldalarány
Ha kijelöli a Kötött oldalarány jelölô négyszöget, akkor a
fénykép magasság-szélesség aránya megtartja az aktuális értékét.
Ha akár a függôleges, akár a vízszintes értékeken változtat, a
másik érték ezt automatikusan követi.
Mint a 3D-s ablak
Kattintson erre a gombra, ha azt szeretné, hogy a létrejövô
fénykép mérete megegyezzék a 3D-s ablak aktuális méretével.
Ha az arányok eltérôek, akkor a fénykép mellett jobbra-balra
vagy alatta és fölötte a háttérszínnek megfelelô színû csíkok
jelennek meg. Ez elôfordul belsô vagy külsô perspektívák esetén,
ha a nézet nem az egész tervet tartalmazza.
Fényerô és részletkép
Ennek a párbeszédablaknak a segítségével az exponálás
mértékére vonatkozó választásokat lehet megadni és részletkép-
fényképezést is lehet választani.

Kép fényereje
A tolókával beállíthatja a megfelelô fényerôt a Sötét és a Világos
határok között.
Túlexponálás korrigálása
Három lehetôsége van az esetleges túlexponálás korrigálására (A
túlexponálás azt jelenti, hogy a számítási módszer fényesebb
értéket kívánna, mint a legfényesebb fehér a monitoron.)
1) Az ArchiCAD az összes felületet sötétíti a számított értékhez
képest és a legfényesebb érték lesz a fehér. Ezzel megtartjuk
a kontrasztot a kép sötét és világos részei között, de a
sötétebb részeken a részletek elveszhetnek.
2) Csak a túlexponált felületeket sötétíti a program. Így a sötét
részek nem lesznek túl sötétek, de a fényes részek veszítenek
a kontrasztosságból.
3) A túlexponált felületeket a program jelzésképpen megadott
színre színezi. Ez szerkesztési eszköz, mely a fenti általános
korrekciós módszerekkel szemben lehetôséget ad arra, hogy
a világítás finombeállításával, lámpák áthelyezésével vagy
fényerejének megváltoztatásával oldja meg a problémát.
A beállítás bemutatása a legutóbbi képen
Amikor rákattint a Mutasd gombra, akkor az ArchiCAD új képet
fog készíteni a legutolsó fényképbôl a beállított fényerô- és

431
túlexponálási korrekciós beállításokkal. Ennek a képnek a

létrehozása már lényegesen kevesebb idôt igényel.
Részletkép
Ezekkel a beállításokkal a képpontoknak egy sor- ill.
oszloptartományát lehet kijelölni, melyek a fényképezésben részt
vesznek. Ez olyankor hasznos, ha nem szeretne sok idôt
elveszíteni az egész kép kiszámításával.
Ezzel a módszerrel össze lehet hasonlítani egyetlen képen belül
különféle anyag- vagy fénybeállításokat. Arra is jó, hogy
folytasson egy képet, melynek feldolgozását megszakították.
(Tárolja a félig kész képet és nyissa ki azt háttérképként.)
Akkor is ezt célszerû használni, ha olyan változtatást végzett a
terven, mely csak egy kisebb részletet érint. A fényképezést is
csak erre a részre kell újra végrehajtani.
Tár
A Tár párbeszédablakban tájékozódhat a rendelkezésre álló

tárterület nagyságáról. Ha rákattint a Becsült helyfoglalás
gombra, az ArchiCAD becslést tud készíteni a készítendô fénykép
tárigényérôl.

Fényképezd
Ezzel a paranccsal lehet az aktuális vetítésrôl a fenti beállítások
szerinti fényképezési funkciót elindítani. Az elkészült fénykép új
ablakban jelenik meg, amely azonban nem szerkeszthetô.
Egyszerre több Fénykép ablak lehet a képernyôn a különbözô
beállítások összehasonlítására. Menteni is lehet ezeket bitképes
file-ként további feldolgozásra, vagy más programokban való
felhasználásra.
A képek részleteinek kiválasztásához és másolásához használható
a Területkijelölô eszköz.
Fontos: A fényképezett Modell képek nem mentôdnek a
tervvel. Ha meg szeretné tartani ezeket, saját magának kell
menteni azokat. Egy nem mentett Modell kép ablak bezárása
azt jelenti, hogy ehhez a képhez nem tud többé hozzáférni.
Készíts...
Ennek a parancsnak változik a neve a Kamera/VR Beállítások
párbeszédablakban aktuálisan választott kamera típus szerint
(Kamera, VR tárgy, VR jelenet).
Megjegyzés: A második és harmadik lehetôség
használatához a szükséges kiegészítôknek kell megfelelôen
telepítve lenniük.
Lásd még...
A Kamera eszközt a 4. fejezetben.
Készíts körsétát...
Ha egyszerû Kamera van kiválasztva a kamera beállító táblán, a
“Körséta” is hozzáadódik a parancs nevéhez.
A Készíts körsétát... parancs létrehoz egy sorozat normális vagy
fényképszerû 3D-s képet annak megfelelôen, ahogy azt a
beállított párhuzamos vetítések vagy egy kamera-útvonal
meghatározza. A létrejövô (mozgó)képsorozat megjeleníthetô
azonnal a képernyôn vagy tárolható megadható file-
formátumban. Ezt késôbb lejátszhatja a Playback
segédprogrammal, mely az ArchiCAD része. Ez a program
lehetôvé teszi, hogy a tervet mozgóképen megnézhesse anélkül,
hogy az ArchiCAD-et elindítaná.

433
Ahhoz, hogy kiadja a Készíts körsétát parancsot, lennie kell egy

beállított párhuzamos vetítés-csoportnak vagy egy eltárolt
útvonalnak legalább két kameraállással.
A megjelenô párbeszédablak két fô részében a Körséta forrásával
és eredményével kapcsolatos beállításokat lehet megadni.
Forrás
Választhat, hogy a terv 3D-s nézeteit veszi kiindulásnak, melyeket
a Nézôpont beállítás párbeszédablakkal, ill. a Látvány menü
módválasztásával (Drótvázas stb.) állított be, vagy pedig
fotorealisztikus képeket hoz-e létre a Körsétával.
A Körséta útvonalát meghatározhatja a beállított párhuzamos
vetítések révén vagy az aktuális Útvonallal.
Az Újraépítés minden képalkotáshoz megjelölésével mindegyik
képkockánál, további animációs hatásokat hozhat létre, feltéve,
hogy elhelyezett a tervben bármilyen Könyvtári elemet, melynek
megjelenése minden képkockával változik. Megtudhatja, hogyan
valósítható ez meg a megfelelô GDL Globális változó
használatával.
Lásd még...
A Párhuzamos vetítések leírását feljebb ebben a fejezetben.
A Forrás rész alsó felében megadhatja, hogy csak a kulcsképeket
használja-e a kijelölt útvonalból vagy közbensô képeket is,
továbbá, hogy a Körséta az összes képre kiterjedjen-e, vagy csak
azoknak egy tartományára.

Eredmény
Ebben az ablakrészben kiugró menükkel állíthatja be az
tárolandó képek formátumát és színmélységét.
A lehetséges kimeneti formátumok:
- egy sorozat PICT (Macintosh)/BMP (Windows) kép
- PICS (Macintosh)/BMS (Windows) file-ok
- Album (csak Macintosh)
- QuickTime film
- AutoDesk Animation Pro FLC file-ok (csak Windows)
- Video for Windows (AVI) film fileok (csak Windows)
- 2D-s elemek
- PlotMaker rajzok
- topCAD rajzok (csak Macintosh)
Attól függôen, hogy az ArchiCAD kiterjesztések mappában/
könyvtárban milyen kiterjesztések találhatók, használható még
néhány többkamerás elrendezéseket támogató program
formátuma: pl. a RenderMan-é és a Camerá-é.
Kijelölô négyszögekkel megadhatók az alábbiak:
– Átfedô vonalak törlése párhuzamos vetítéseknél.
– Képtömörítés a kimenô file-okban.
– A képek tónusainak finomítása színkeveréssel.
Tömörítés
Macintosh-on: A Tömörítés kiválasztása esetén az ismert
QuickTime tömörítési eljárások egyikének a felhasználásával
csökkenthetô a kimenô file-ok mérete. Ajánlott az Animáció
választása. A tömörítés csak akkor használható, ha a QuickTime a
gépen telepítve van.
Az elsô négy kimeneti formátum támogatja a tömörítést. A
Beállítás gombra való kattintás után megjelenô
párbeszédablakban lehet a tömörítés részleteit megadni.

435
Adja meg a tömörítési módszert és a színmélységet a kiugró

menükben a párbeszédablak felsô részében. Néhány tömörítési
módszerhez csak Színes ill. Szürkeárnyalatos választás
lehetséges.
Az Méretezd át gombra kattintva a megjelenô
párbeszédablakban beállíthatja a tömörítendô képek méretét.
Windows-ban: Az FLC file-okat automatikusan tömöríti a

program.
Körséta megjelenítése a képernyôn
Kattintson a Mutasd gombra, ha a körséta eredményét a
képernyôn kívánja megjeleníteni. Emellett az eredményt
tárolhatja is, ahogy azt fentebb leírtuk.
Készíts VR tárgyat
Ha a Kamera beállítás párbeszédablakban ki van választva a VR
tárgy típus, a Készíts… parancsnévhez hozzáadódik a „VR tárgy ”.
Csak akkor élvezheti e lehetôség elônyeit, ha gépén telepítve van
a megfelelô QuickTime VR bôvítmény.
A parancs kiválasztása után párbeszédablak nyílik meg, ahol a
létrehozni kívánt navigálható tárgy néhány paraméterét állíthatja
be, amelyet késôbb az Apple QTVR lejátszóval tekinthet meg.

A Forrás és Eredmény lehetôségek részletes leírását megtalálja a

Körséta... parancsról szóló részben.
Megjegyzés: Az Apple és a Graphisoft a Cinepack tömörítô
eljárás használatát javasolja.
Ha a Mentsd... parancsra kattint, párbeszédablak jelenik meg,
ahol megadhatja a navigálható tárgy file nevét.
Minden 3D-s adatot, amelyre szüksége van, a program ebben az
új formátumban ment el.
Az eredményt a QTVR lejátszóval nézheti meg.
Készíts VR helyszínt
Ha a Kamera beállítás párbeszédablakában a VR helyszínt
lehetôség van kiválasztva, a Készíts… parancsnévhez a „VR
jelenet” adódik hozzá.
Ez a lehetôség csak akkor használható, ha a megfelelô VR
bôvítmények (QuickTime VR vagy RealVR) telepítve vannak a
gépen.
A parancs választásával kinyílik egy párbeszédablak, ahol
beállíthatja panorámák vagy képek készítésének bizonyos
paramétereit, melyeket azután megnézhet a megfelelô lejátszó
programmal.

437
A Látószög és Kezdôszög lehetôségek segítségével beállíthatja a

kamera látószögét és a kezdô nagyítást/kicsinyítést, amely a
panoráma nézet alapértelmezése lesz. Ez a kezdeti nagyítás/
kicsinyítés faktor nem lehet nagyobb, mint a látószög.
VR panoráma jelenetek létrehozására három lehetôségbôl lehet
választani.
Ha a Helyszín lehetôséget (alapbeállítás) választja, akkor az
alaprajzon definiált összes panorámát elmentheti, egy a
navigációs adatokat tartalmazó vezérlô file-lal együtt.
A Panoráma lehetôség választásával elmentheti az alaprajzon
definiált panorámákat vezérlô file nélkül. A panorámákat a QTVR
lejátszóval egyenként megnézheti, de nem tud átjárni közöttük.
A Kép választásával lehetôvé válik a panoráma képeinek
mentése, melyeket aztán bittérképes képekként szerkeszthet.
Ezek a file-ok nem nézhetôk meg QTVR lejátszóval. A file-ok
szerkesztése (a háttér módosítása, további elemek hozzáadása)
után az Apple QTVR eszközét kell használnia QTVR lejátszóval
nézhetô file kézi létrehozásához.
A QTVR helyszín párbeszédablak egy sor lehetôséget tartalmaz.
Beállíthatja a kép magasságát és szélességét, valamint a QTVR
lejátszó ablakméretét (mindet pixelben mérve).
Az Aránytartás kijelölô négyzet kijelölése biztosítja, hogy a
létrehozott kép nem torzul.
Benapozás-vizsgálat...
A Benapozás-vizsgálat parancs segítségével a Körséta...
parancshoz hasonlóan egy sor egyszerû vagy fotószerû 3D-s
képet hozhat létre a Nézôpont beállításokban, a 3D-s ablak
vagy Fényképezés beállításokban ill. a Benapozás-vizsgálat...
párbeszédablakban a Nap beállításokban megadott paraméterek
szerint. Az így elkészített animációt azonnal megnézheti vagy a
képeket elmentheti a kívánt file-formátumban és késôbb
lejátszhatja az ArchiCAD Playback programjának segítségével.
A Benapozás-vizsgálat párbeszédablak részben megegyezik a
Körséta párbeszédablakkal, melyrôl ebben a fejezetben már szó
volt. Ezért ebben a részben a Benapozás-vizsgálat
párbeszédablaknak csak azon részeivel foglalkozunk, amelyek
különböznek a Körséta párbeszédablaktól.
A Forrás és Eredmény részek leírását a Körséta résznél találja
meg.

Egy benapozási tanulmány vetítéseit a program a Nézôpont

beállítások párbeszédablakban megadott párhuzamos
vetítéseknek ill. perspektíva nézetnek megfelelôen állítja elô. A
modell helyzetének geográfiai adatait és a nap paramétereket a
Nap párbeszédablakban állíthatja be.
Geográfiai helyzetekrôl és a napra vonatkozó beállításokról
további információt talál a Nézôpont beállítások... részben
ebben a fejezetben.
Dátum
A párbeszédablak bal felsô részében állíthatja be a dátumot a már
megadott geográfiai hely mellett. A kiugró menüben
kiválaszthatja a hónapot és begépelheti vagy a nyilak segítségével
beállíthatja a napot.
A párbeszédablak bal középsô részén lévô kapcsolóval állíthat be
teljes benapozás-vizsgálatot a kijelölt napon napfelkeltétôl
napnyugtáig, vagy kiválaszthatja az adott nap egy részét is a
vizsgálathoz.
Az egyes képek percekben megadott távolságát az Intervallum
szerkesztô mezôbe gépelheti be vagy beállíthatja a nyilak
segítségével is.
Benapozás-vizsgálatok megtekintése és mentése

Ha azonnal meg akarja nézni az elkészült benapozás-vizsgálatot,
akkor kattintson a Mutasd gombra.
Ha el akarja menteni valamilyen file-formátumban a benapozás-
vizsgálatot, akkor kattintson a Mentsd gombra.

439
Listák menü
A Listák menü parancsai lehetôvé teszik különbözô listák
elkészítését. Teljes Anyaglisták, Ablak jegyzékek, Kulcs
megjegyzések, stb. hozhatók létre automatikusan.
Lásd még…
A jellemzôk szerkezete és egy áttekintést a listázás beállításáról
részletesen a 6. fejezetben.
Új jellemzôk
A jellemzôk az ArchiCAD-ban Könyvtári elem típusokként
létrehozott, Jellemzô könyvtári elemeknek nevezett logikus
meghatározások.
A Jellemzô könyvtári elemek kétféleképpen köthetôk az
elemekhez: vagy automatikusan a Kritérium párbeszédablakban
(lásd késôbb) beállított megfeleltetési feltételek szerint, vagy
egyedileg a különbözô elemek (Falak, Födémek, Tetôk, stb.)
Beállítások párbeszédablakaiból, a Jellemzôk hozzárendelése
gombra kattintva és a Jellemzôk file-t kiválasztva. A két mód
kombinálása is lehetséges.
Az Új jellemzôk parancs választása kinyit egy új, üres Jellemzôk
tárgyat, amit ezután szerkeszteni lehet.
Jellemzôk szerkesztése
E parancs választásával lehetôvé válik egy már létezô Jellemzôk
tárgy kiválasztása és szerkesztése annak vezérlô ablakában.
Megjegyzés: Ha akkor választja ezt a parancsot, amikor a
Tervben ki van jelölve valamelyik szerkezeti elem (vagy
elemek), akkor ez automatikusan kinyit minden közvetlenül
ahhoz rendelt Jellemzôk tárgyat.
Paraméterek
A párbeszédablaknak ebben a részében állíthatók be az
alapbeállítás szerinti értékek, típusok és nevek a változók
számára, melyek megadják a Jellemzô típusú Könyvtári elemek
tulajdonságait. Ezek a paraméterek segíthetnek annak
ellenôrzésében, hogy az összetevôket pontosan adták-e meg.
Megjegyzés: A paraméterek nem jelennek meg az anyaglistákban.
Csak beállíthatja az alapbeállítás szerinti értékeiket, mint bármely
más Könyvtári elem típusnál és elôírás szerint használhatja.

Lásd még…
Paraméter beállítás a 6. fejezet Könyvtári elem megadás részében
van leírva.
Helyi összetevôk
Az Új gombra kattintással egy új helyi összetevôt hozhat létre,
vagyis egy olyan összetevôt, amely csak ahhoz a Könyvtári
elemhez rendelhetô hozzá, amelyben megadták.
Szerkesztheti kódját, nevét és mennyiségét a helyi összetevônek,
melynek Kulcs kódját a megfelelô kiugró menübôl választotta. A
mértékegységek is változtathatók a Mértékegység kiugró menün
keresztül, egy kifejezés beírásával az Erre vonatkoztatva
szerkesztô mezôben. Ez lehet bármilyen GDL kifejezés globális
vagy lokális változó felhasználásával. Ha pl. csak a tetô él fa
borítású felületét kívánja listázni, írja be a „TETÕ_ÉL_FEL”
kifejezést.
Lásd még…
A globális változók fel vannak sorolva az ArchiCAD-del együtt
járó GDL Felhasználói könyvben.
Helyi leírások
Az Új gombra kattintással létrehozhat egy új helyi leírás vonalat,
vagyis, egy olyan leírást, amely csak ahhoz a Könyvtári elemhez
rendelhetô hozzá, amelyben definiálták.
Szerkesztheti a kódját és szövegét a helyi leírásnak, melynek
Kulcs kódját a megfelelô kiugró menübôl választotta. A Szöveg
gombra kattintás az elem vagy szerkezet egy hosszabb leírását
adja. Ez a leírás tartalmazhat olyan technikai paramétereket,
melyek függetlenek az ArchiCAD-ben elôre beállítottaktól, vagy
egyéb hasznos összeállítási vagy biztonsági utasítástól.
A központi adatbankhoz kötött összetevôk és leírások
A Kösd az adatbankhoz kijelölô négyzetre (mûködôképessé
válik, ha akár az Összetevôk akár a Leírások gomb aktív)
kattintás lehetôvé teszi egy már létezô helyi Összetevô vagy
Leírás hozzákapcsolását a központi adatbankhoz, feltéve, hogy a
referenciát létrehozták. Ez a referencia kicserélhetô egy másikkal
ugyanabból az adatbankból a Beállítások gombra kattintva.
Fel is bontható a kapcsolat a Kösd az adatbankhoz kijelölô
négyzet megjelölésének megszûntetésével. Ebben az esetben
megmarad az adatbank állomány egy helyi másolata.

441
Lásd még…
Összetevôk és Leírások leírása késôbb e fejezetben.
Kritérium
Ez a parancs kinyit egy ablakot, mely lehetôvé teszi a listázási
kritériumok megadását. A kritériumok a következô paraméterek
kombinációi lehetnek: Elemtípus, Tollszín, Kitöltés tolla, Kitöltés
típusa, Fólia, Vonaltípus, maximum három különbözô Anyag,
Név, ID és Jellemzôk.
A már létezô Kritériumok egy listában jelennek meg a
párbeszédablak alsó részében. Egyszerre csak egy kritérium
választható ki, és szerkeszthetô a lentebb leírt módon.
Minden kritérium hozzárendelhetô egy Jellemzôk tárgyhoz. Azok
az elemek, melyek megfelelnek valamelyik kritériumnak a
megfelelô Jellemzôk tárgy jellemzôit felhasználva lesznek listázva.
A paraméterek azon értékei, melyek egy adott kritériumnál

meghatározóak, megjelennek a listában, míg a mellôzötteket „-”
jellel jelölték meg.
A meghatározó értékek a párbeszédablak felsô részében lévô két
tabulátor oldalon állíthatók be, melyek közt a párbeszédablak
felsô részén lévô két kapcsoló segítségével lehet váltani.
A bal gombra kattintással férhet hozzá az Elemtípus, Tollszín,
Kitöltés tolla, Kitöltés típusa, Fólia és Vonaltípus lehetôségekhez.
Ezek mindegyike a megfelelô kiugró menük használatával
állítható be.

A jobboldali gombra kattintás egy második lehetôség sorozatot

aktivál, mint az Anyagok mindhárom felületre, Név (Könyvtári
elemek esetében) és ID szám.
Jellemzôk hozzárendelése
Ahhoz, hogy egy kritériumhoz jellemzôket rendeljen, válassza ki
a listából és kattintson a Jellemzôk hozzárendelése gombra.
Egy párbeszédablak jelenik meg, ugyanaz, mint ami az egyedi
elemek Beállítások párbeszédablakaiból elérhetô.
Ebben a párbeszédablakban választhat egy Jellemzôk tárgyat a
betöltött könyvtárakból. Megjelennek a választott Jellemzôk
típusú Könyvtári elem összetevôi és leírásai, hogy könnyebb
legyen a választás.
Visszatérve a Kritériumok párbeszédablakhoz, megjelenik a
kiválasztott Jellemzôk tárgy a kiválasztott kritérium sorában.
Fontos: Ha rákattint a párbeszédablakban a Jó gombra, az
ArchiCAD felülírja a már létezô listcrit.txt file-t vagy újat hoz
létre, ha nincs ilyen.
Megjegyzés: Ha hiányzik egy hozzárendelt Jellemzôk tárgy
az aktív könyvtárakból, minden ehhez rendelt kritérium sor
szürkén fog megjelenni. Ha a betöltött könyvtárakban

443
egyáltalán nincsen Jellemzôk tárgy, akkor nem tud új

kritériumot létrehozni.
Összetevôk…
Az adatbankok, melyekre a Jellemzôk típusú Könyvtári elemek
utalnak, ezzel a paranccsal szerkeszthetôk. Az adatbank
állományok a Kulcs kóddal és a Kóddal vannak azonosítva.
E parancs választása kinyitja az összetevô adatbankot
(compdata.txt) szerkesztôjével együtt.
Kattintson az Új gombra egy új összetevô beillesztéséhez a

jelenlegi kulcs alatti összetevô listába.
Megjegyzés: Új Összetevôk csak akkor hozhatók létre, ha
van egy elérhetô Kulcs Adatbank (listkey.txt) file valamelyik
aktív könyvtárban.
- Ha a Kulcs kapcsolót kikapcsolja, a Kulcs kiugró menü
szûrôként mûködik a lista tartalmához, jelezve, hogy a
jelenlegi Kulcsot be tudja állítani. Csak az adott Kulcshoz
tartozó összetevôk jelennek meg.
- Ha a Kulcs kapcsolót bekapcsolja, a szûrôként mûködés
mellett, a kiugró menü aktívvá válik, lehetôvé téve a kulcs
megváltoztatását a kiválasztott összetevô számára.
Szerkeszthetô a Kód, a Név és a Mennyiség a fentebb lévô
szöveg mezôben. Ezek a paraméterek csak akkor szerkeszthetôk,
amikor aktív a megfelelô kapcsoló. Mértékegységek és
Referenciák a kiugró menükbôl választhatók.
Megjegyzés: A Referencia, mint alapbeállítás szerinti beállítás
mûködik elemek mennyiségi listázásánál, és felülírható az
Erre vonatkoztatva mezôbôl, ha egy összetevôre egy
Jellemzôk tárgyból van hivatkozás.

Egy létezô összetevô eltávolításához emelje ki a nevét, és

kattintson a Töröld gombra.
Fontos: Ha rákattint a Jó gombra, az ArchiCAD felülírja a
létezô compdata.txt file-t a Könyvtárban.
Leírások…
Az adatbankok, melyekre a Jellemzôk típusú Könyvtári elemek
utalnak, ezzel a paranccsal szerkeszthetôk. Az adatbank
állományok a Kulcs kóddal és a Kóddal vannak azonosítva.
E parancs választása kinyitja a leírás adatbankot (descdata.txt).
Kattintson az Új gombra egy új leírás beillesztéséhez a jelenlegi

kulcs alatti leírás listába.
Megjegyzés: Új Leírások csak akkor hozhatók létre, ha van
egy elérhetô Kulcs Adatbank (listkey.txt) file valamelyik aktív
könyvtárban.
- Ha a Kulcs kapcsolót kikapcsolja, a Kulcs kiugró menü
szûrôként mûködik a lista tartalmához, jelezve, hogy a
jelenlegi Kulcsot be tudja állítani. Csak az adott Kulcshoz
tartozó leírások jelennek meg.
- Ha a Kulcs kapcsolót bekapcsolja, a szûrôként mûködés
mellett, a kiugró menü aktívvá válik, lehetôvé téve a kulcs
megváltoztatását a kiválasztott leírás számára.
Szerkeszthetô a Kód és a Rövid szöveg a fentebb lévô szöveg
mezôben. Ezek a paraméterek csak akkor szerkeszthetôk, amikor
aktív a megfelelô kapcsoló.
A Teljes szövegre kattintás kinyitja a Teljes szöveg szerkesztôt,
ahol az elem vagy szerkezet egy hosszabb leírását írhatja be,
beleértve a technikai részleteket, mint az összeállítási vagy
biztonsági utasítások.

445
Megjegyzés: A Rövid szöveg mindig a Teljes szöveg elsô

sora, és a Teljes szöveg szerkesztô megnyitása nélkül
szerkeszthetô.
Egy létezô leírás eltávolításához válassza azt ki, és kattintson a
Töröld gombra.
létezô descdata.txt adatbank file-t.
Kulcsok…
A Kulcsok olyan kategóriák, melyek segítenek az összetevôk és
leírások logikus csoportosításában, pl. alvállalkozó, rendeltetés
vagy kiadás szerint.
A Kulcsok… parancs választása kinyitja a Kulcsok adatbankot
(listkey.txt), melyben szerkeszthetô a kiválasztott Kulcs Kulcs
kódja és Neve.
Az Új gombra kattintás egy új kulcsot helyez a listába, a Töröld

gombra kattintás pedig eltávolítja a listából a megjelölt kulcsot.
létezô listkey.txt adatbank file-t.
Egységek…
Ez a parancs kinyitja az Egységek adatbankot, ahol azokat a
mennyiségi mértékegységeket állíthatja be, melyekre az
Összetevôk adatbankból lehet hivatkozni. Minden
mértékegységnek van egy Kódja, melynek egyedinek kell lennie
azonosítási okokból.

Egy új mértékegység megadásához kattintson az Új gombra.

Mértékegység megadásához elérhetô lehetôségek:
- Kód: erre a gombra kattintással lehetôvé válik a
mértékegység szerkesztése.
- Egység: amikor aktív ez a gomb, adhat valamilyen nevet a

mennyiségi mértékegységnek. A párbeszédablak jobb kéz
felôli részén az Átváltás gomb is aktív, lehetôvé téve egy
átalakítási mértékegység kiválasztását. Az ArchiCAD
átalakítási mértékegységeket használ belsô átalakításhoz.
- Lehetôségek: amikor aktív ez a gomb, öt további lehetôség

elérhetô a mértékegység megjelenítéséhez. Az aktív
lehetôségeket „+” jel jelzi a mértékegység listában, míg a
kikapcsoltak egy „-” jellel jelennek meg.

447
- Számjegyek: erre a gombra kattintás lehetôvé teszi a

kiválasztott mértékegység használatakor megjelenô
számjegyek és tizedesek számának megváltoztatását.
Általános adatbank szabályok

Azonosítás
A Kulcs és Mértékegység adatbankok egységes adatbankok. A
rekordokat Kód azonosítja, ezért a kódoknak egyedinek kell
lenniük.
Az Összetevô és Leírás adatbankok részekre osztottak a Kulcsok
alatt. A rekord azonosító a Kulcs kód és a Kód. Ez azt jelenti,
hogy egy adott Kulcs alatt egyedi azonosítókra van szükség, de
ugyanaz a Kód több kulcs alatt is létezhet egy idôben.
Hibakezelés
Az adatbank rekord érvénytelen, ha hiányzik a Kódja, vagy nem
egyedi az azonosítója. Egy rekord szerkesztése közben az
érvényesség folyamatosan ellenôrzôdik. Egy érvénytelen rekord
észlelésénél a program sípol, és az rekord szöveg stílusa dôltre
változik.
Ebben az esetben rendbe kell hoznia a Kódot mielôtt rákattintana
bármely más vezérlôre a Kód szerkesztô mezôn kívül,
máskülönben az érvénytelen rekord azonnal törlôdik. Amint a
Kód rendben van, és az rekord érvényessé válik, a stílusa
visszaváltozik simára.
A Kritériumok adatbankban egy rekord érvénytelennek tekintett,
ha minden meghatározó feltétel ki van kapcsolva, vagy ha
azonos rekordok vannak (pl. minden feltétel, sôt még a
hozzárendelt Jellemzôk tárgy is azonos).
Az érvénytelen rekord a prorgram nem ellenôrzi, amikor az
adatbank az ArchiCAD-beli szerkesztôjével nyitja ki.
Amikor rákattint a Jó gombra, a program megjelöli az érvénytelen
állományokat, és figyelmezteti, hogy ezek mind hiányozni fognak
a mentett file-ból.

Megjegyzés: Az Összetevô és Leírás állományok hiányzó

kulcs kóddal nem számítanak érvénytelennek, ami azt jelenti,
hogy ezek elmenthetôk és hivatkozni lehet rájuk a Jellemzôk
tárgyból (az azonosító Kulcs kód része üres lesz). Minden
ilyen rekord megjelenik a szerkesztôben, ha a Kulcs kiugró
menübôl a Hiányzót választja ki.
Az új rekordokat már létezô Kulcsok alatt kell létrehozni. Ezért az
Új gomb szürke, amikor a Hiányzó Kulcsot választja ki.
A Kritériumok állományok szürkén jelennek meg, ha a hozzájuk
rendelt Jellemzôk tárgy nem található a betöltött könyvtárakban.
Lista beállítás…
Az Alaprajz alapján részletes lista készíthetô, amely az Alaprajzon
lévô Falak, Födémek és más szerkezeti elemek jellemzôin alapul.
A Lista beállítás… parancs segítségével adható meg, mely
elemek, összetevôk és zónák legyenek listázva a jelentés
elkészítéséhez, ezenkívül a kimenet komplexitása és formája.
A Lista beállítás… választásával következô párbeszédablak jelenik
meg.
A lista típusa kiugró menüben kiválaszthatja a létrehozandó lista

típusát (Elem, Összetevô vagy Helyiség). Az ablak tartalma a
szerint fog változni, hogy itt mit választ. A listák különbözô

449
nevek alatt tárolhatók, és csak a választott típushoz tartozó

készletek nevei jelennek meg a Lista készlet kiugró menüben.
A lista készletek megkettôzhetôk, újranevezhetôk és törölhetôk a

megfelelô gombokra kattintással. Csak az a lista készlet
szerkeszthetô, melynek neve megjelenik a Lista készlet kiugró
menüben. Minden tárolt lista készlet elérhetô a Készíts elemlistát,
Készíts összetevô listát és a Készíts helyiség listát parancsok
hierarchikus menüiben (lásd késôbb).
A párbeszédablak fô vezérlôi alatt lévô négy kapcsoló teszi
lehetôvé a különbözô Listák finomítását különbözô Szûrôk
szerint, egyedizált Komplexitásban, Formátumok széles
tartományában, és a Helyiségek esetében, több hozzáférhetô
lehetôséggel a Kapcsolódó szerkezetek számára.
A párbeszédablak tartalma a választott Lista típus és a beállítás

lehetôségek számára választott kapcsoló szerint változik.
Fontos: A Jó gombra kattintás a Lista beállítás
párbeszédablakban felülírja az összes megváltoztatott lista
készletet, amely az Alaprajz Beállítások file-jában és a
Könyvtárban elhelyezett listakész.txt adatbank file-ban van
tárolva. Ez lehetôvé teszi ugyanannak a beállításnak a
használatát különbözô alaprajzoknál.
- Amikor az ArchiCAD-et egy alaprajz file megnyitása nélkül
indítja el, a lista készletek a Beállítás file-okból töltôdnek be
(a listakész.txt nem töltôdik be egyik betöltött könyvtárból
sem);
- Egy Alaprajz file kinyitásakor az alaprajzban tárolt lista
készletek lesznek betöltve (a listakész.txt nem töltôdik be
egyik alaprajzi könyvtárból sem);
- Az Irat/Aktív könyvtárak… választásával a kiválasztott
könyvtárakból az elsôként megtalált listakész.txt file lesz
betöltve.

Elemlisták
A Lista típus menüben az elsô választás az Elemlista. Az Elemlista
információt ad azokról a szerkezeti elemekrôl, melyeket kiválaszt,
hogy szerepeljen ebben a párbeszédablakban.
Szûrôk
A Szûrôk határozzák meg, mely elemek legyenek a listában. Az
Elemlista tovább finomítható további kijelölô négyzeteken és más
vezérlôkön keresztül, azáltal, hogy elemek bekerüljenek vagy
kizáródjanak-e bizonyos kritériumok alapján.
A párbeszédablak Elemtípusok részében egy szerkezeti elem
típust képviselô gomb bekapcsolása hozzáadja azt a jelentéshez,
míg kikapcsolása törli azt a típust a jelentés listából.
A Jellemzôk gombra kattintás kinyit egy párbeszédablakot,
melyben kiválaszthatja a kívánt Jellemzôk tárgyakat az aktív
Könyvtárakban. Csak a kiválasztott Jellemzôk tárgyhoz
hozzárendelt elemek (kritérium szerint vagy közvetlenül az elem
saját Beállítások párbeszédablakában) lesznek listázva. A Mind
kijelölô négyzet aktiválásával választhatja, hogy az összes
Jellemzôk szerepeljen.
Az Elemlistából kizárható bármely olyan elem, melynek nincs
címkéje vagy ID száma, a megfelelô kijelölô négyzet
bekapcsolásával.
A Minimális nyílás fal meghatározza, hogy egy bizonyos méret
alatt lévô nyílások figyelembe legyenek-e véve fal felületek és
térfogatok számításánál. A mérethatár a szöveg melletti mezôben
adható meg. Ez a lehetôség hasznos az anyagok átlagainak
meghatározásánál, mivel a kis nyílások nem befolyásolják a
munkához szükséges összes anyag mennyiséget.
A párbeszédablak alján a Fólia és Szint listák lehetôvé teszik
adott fóliákra vagy szintekre helyezett elemek felvételét vagy
kizárását az Elemlistából.

451
Komplexitás
A párbeszédablaknak ezen a részén lévô vezérlôk határozzák
meg az egyes elemekrôl a jelentésbe belefoglalt információ
mennyiséget. Minden elem egyedi jellemzôi hozzá vannak téve a
jelentéshez a nagyobb részletességért, vagy törölve vannak a
rövidség kedvéért.
Balra az elemek jellemzôi ellenôrizhetôk, míg jobbra
paramétereket lehet kiválasztani.
A Kulcsok listában kiválaszthatja a kívánt Kulcsokat az

összetevôk és leírások szûréséhez. A Mind kijelölô négyzet
aktiválásával minden Kulcs alatti minden jellemzô szerepelni fog.
A Kulcsok alatt egy sor gomb segíti az összetevôk és leírások
kombinációjának megadását. A Válaszd… gombra kattintás egy
újabb párbeszédablakot nyit ki Összetevôk és Leírások
kiválasztásához, közvetlenül ezekbôl az adatbankokból listázva.
Megjegyzés: Csak a kiválasztott Kulcsok alatti Összetevôk és
Leírások elérhetôk itt.

A Globális elem paraméterek listából kiválaszthatja az összes

elemtípusra jellemzô paraméter bármelyikét, mint felület, térfogat,
magasság, vastagság, felhasználói ID, stb. Itt is választhat egy
vagy több tagot, vagy megjelölheti a Mind kijelölô négyzetet,
hogy az összes szerepeljen a jelentésben.
A Globális paraméterek alatt, a Kiválasztott elemtípusok
paraméterei vannak listázva az elôzô tabulátor oldalon (Szûrôk)
tett választástól függôen.
Balra lent, elhelyezett könyvtári elemek további paraméterei
választhatók listázásra. Vagy megejtheti a listázandó paraméterek
kijelölését a Válasszon könyvtári elemet párbeszédablakban a
Mint a könyvtári elemeknél gombra kattintással.
Formátum
A Formátum gombra kattintás vezérlôket ad a Lista Beállítás
ablakhoz a tulajdonságok és paraméterek logikus sorrendjének
beállításához a választott Szûrôk és Komplexitás lehetôségek
szerint. A jelentés teljes tervlapja meghatározható itt.
Két választási lehetôség van: listázhat sor adatokat a Sima
kapcsoló aktiválásával, vagy választhat egy elôre meghatározott
sablon file-t a Formatált kapcsoló bekapcsolásával.
A Formatált lehetôség választásakor kattintson a Sablon
gombra, majd válasszon egy sablon file-t a könyvtárból. A
sablonok elôre meghatározottak a helyi szabványok szerint, és
további kifinomult lehetôségeket kínálhatnak az összetevôk és
leírások listázásához.
A Sima lehetôség választása sor adatokat listáz szerkeszthetô

szöveg formátumban. Néhány alap alternatíva még ebben az
egyszerû formátumban is elérhetô.

453
- A Címsor kijelölô négyzet aktiválása egy fejlécet hoz létre a

jelentés lap tetején.
- A Minden elem külön sorban lehetôség elemenkénti listát
hoz létre még az azonos elemekre is, míg a Vond össze az
azonosakat összeadja az azonos elemeket és csoportosítja
ôket a listában.
- Az Összetevôkre bontva lehetôség az összetevôk összes
paraméterét listázza, mint a Kulcsuk, Kódjuk, stb. A Csak
mennyiségek választása a mennyiségeket jeleníti meg
mértékegységek nélkül.
- A Teljes leírások vagy Csak rövid szövegmeghatározza,
hogy a leírások összes paraméterei listázva legyenek,
beleértve a Kulcsokat, Kódokat és Teljes szöveget, vagy csak
a Rövid szöveg, azaz a Teljes szöveg elsô sora jelenjen meg a
listákban.
Megjegyzés: Amikor a Nyers formátum lehetôség aktív, a
Paraméterek lehetôség ki van kapcsolva.
Összetevô listák
A Lista típus menüben a második választás az Összetevô lista. Ez
a lista azon szerkezeti elemek összetevôirôl nyújt információt,
melyeket elôzôleg választott ki, hogy megjelenjenek ebben a
Szûrôk
A Kulcsok listában kiválaszthatja a kulcsokat a listázandó
összetevôk és leírások szûréséhez. A Mind kijelölô négyzet
aktiválása bekapcsolja az összes összetevôt és leírást minden
kulcs alatt.
A többi lehetôség ugyanaz, mint az Elemlistáknál.
Tovább szûrheti a Jellemzôket a listázáshoz az összetevôk és
leírások közvetlenül az adatbankból választásával és a helyi
tulajdonságok ki-, vagy bekapcsolásával.
Az elemek globális paraméterei, melyekbôl a Jellemzôk
származnak, a megfelelô listából választhatók.

Komplexitás
A Globális elem paraméterek és a Jellemzôk az Elemlisták
részben leírtak szerint választhatók.
A Választható összetevôk gombok meghatározzák, hogy az

összetevô mely részei lesznek listázva (a név és a mennyiség
mindig megjelenik).
A Választható leírások gombok meghatározzák, hogy a leírás
mely részei lesznek listázva (a rövid szöveg mindig jelen van).
Formátum
Ugyanazok a lehetôségek elérhetôk itt is, mint az Elemlistáknál,
néhány különbséggel.
A Nyers összetevô listák nélkülözik az Összetevôkre bontva és a
Teljes leírások lehetôségeket, mivel a lista elemek maguk
Összetevôk és Leírások.
A paraméter listában alul megjelennek a globális elem
paraméterek és az Összetevôk és Leírások kiválasztott részei a
Komplexitás tabulátor oldalon tett kiválasztástól függôen.
Helyiséglisták
Szûrôk
A Helyiségekre jellemzô vezérlôk vannak ebben az ablakban.
Használhatja az Alaprajz összes helyiség kategóriáját a Mind

kijelölô négyzet megjelölésével, vagy kiválaszthatja kattintással
azokat a helyiségeket, melyek benne legyenek a jelentésben.
A helyiségek is szûrhetôk a Helyiség számukra vonatkozó
feltételek meghatározásával egy kiugró menü és egy szöveg
mezô segítségével.

455
A Hagyd ki a sorszám nélküli helyiségeket kijelölô négyzet

lehetôvé teszi a szám nélküli helyiségek kihagyását a jelentésbôl,
míg ha a Hagyd ki az ID nélküli helyiségeket kijelölô négyzet
aktív, az ID szám nélküli helyiségek lesznek mellôzve.
Komplexitás
A Helyiséglistákra jellemzô vezérlôk a következôket tartalmazzák:
- A Kulcsok lista lehetôvé teszi a listázandó összetevôk és
leírások szûrését.
- A Mind kijelölô négyzet, ha aktív, megjelenteti az összes
Helyiség kategóriához rendelt elhelyezett Helyiség típusú
Könyvtári elem egyéb paramétereit a listában.
- A Mint a könyvtári elemeknél gomb lehetôvé teszi a
Helyiség típusú könyvtári elemek kiválasztását a betöltött
Könyvtárakból a Válasszon könyvtári elemeket
párbeszédablakban. Ebben az esetben csak azok az egyéb
paraméterek lesznek benne a listában, melyek azonosak a
kiválasztott Könyvtári elemekben lévôkkel. A kiválasztott
Könyvtári elemekben található paraméterek tovább szûrhetôk
kiválasztott paraméter típusokra.
- A Kapcsolódó szerkezetek lehetôség segít a választott
helyiséghez kapcsolódó elemek és szerkezetek
kiválasztásában (lásd alább).
Kapcsolódó szerkezetek
Ez a gomb csak a Helyiséglisták számára elérhetô, az Elem és
Összetevô listáknak nem.
A Helyiség definíció nem korlátozódik geometriai információra,
hanem tartalmazza a helyiségekhez kapcsolódó szerkezeti
elemeket is, fôképpen a helyiségek kerületén lévô falakat, a
körülvevô falak ajtajait és ablakait és a helyiség belsejében lévô
tárgyakat.
Ezen a tabulátor oldalon állíthatók be a Komplexitás tabulátor
oldalon kiválasztott kapcsolódó szerkezetek kulcsai, összetevôi,
leírásai, egyéb paraméterei, globális elem paraméterei és
kiválasztott elemtípusainak paraméterei.

Formátum
A Helyiséglisták Formátum tabulátor oldalán a Helyiség
paraméterek (jellemzôk) és a Kapcsolódó szerkezetek
paraméterei (jellemzôk) szét vannak választva. Ez azt jelenti,
hogy a Helyiség paraméterek mindig az elsô részben jelennek
meg, a Kapcsolódó szerkezetek paraméterei pedig a lista alsó
részében. Mindazonáltal a Helyiség a Kapcsolódó szerkezetek
paramétereit olyan sorrendben rendezheti, ahogy kívánja.
Készíts elem, összetevô, helyiség listát

Ezek a parancsok a Lista beállítás párbeszédablakban megadott
listákban beállított feltételek alapján készítenek listákat. A
megadott listakészletek egy hierarchikus menüben jelennek meg,
mely a megfelelô parancs névvel nyitható.
- Ha egy lista Nyers formátummal volt megadva, akkor
szerkeszthetô szöveg típus ablakban fog megjelenni.
- Ha egy lista a Formzott lehetôséggel volt megadva egy
sablon file felhasználásával, akkor egy rajz ablakban fog
megjelenni, ami nem szerkeszthetô.
Az elsô parancs minden hierarchikus menüben Alap, ami egy
sima listát készít csak néhány paraméterrel.
Listázó program
Az ArchiCAD melletti Kiegészítôk mappában elhelyezett listázó
eszközök egy hierarchikus menüben jelennek meg. Alapbeállítás
szerint az ArchiCAD Listázó eszköze aktív lesz.
A hierarchikus menübôl választott listázó eszköz kinyitja a saját
párbeszédablakát, melyben listázási tulajdonságok (az ArchiCAD

457
Listázó eszköze esetén a Jellemzôk tárgy) rendelhetôk az alaprajz

elemeihez. Ez a párbeszédablak elérhetô az egyedi eszközök
beállítás párbeszédablakainak Listázási tulajdonságok tabulátor
oldaláról a Jellemzôk hozzárendelése… gombon keresztül.
Megjegyzés: Külsô listázási Kiegészítôk is dolgozhatnak
rajzoló elemekkel, mint vonalak, ívek és görbék, de az
ArchiCAD saját beépített eszköze csak a 3D-s szerkezeti
elemeken és kitöltéseken mûködik.
Ha bármely listázási eszköznek egynél több parancsa van, akkor
azok egy almenüben jelennek meg a megfelelô listázási eszköz
neve alatt.

Az Ábrázolás menü
Az Ábrázolás menü parancsai az aktuális ArchiCAD ablakban
látható nézetet érintik.
A parancsok elsô fele lehetôvé teszi a képernyô felfrissítését,
megtisztítását az Alaprajzban, a Metszet/Homlokzat-ban és a 3D-s
nézetben, és a Metszetek/Homlokzatok leválasztását, felújítását.
A parancsok többi része teljes vezérlést adnak a nézetek felett:
nagyíthatja és kicsinyítheti ôket, szabadon körbemozoghat az
ablakokban vagy mehet elôzô vagy elôre meghatározott
nézetekhez.
Megjegyzés: A legtöbb parancs parancsikon formájában is
hozzáférhetô a vezérlô ikonsor ikonjaiból a vízszintes
gördítôsoron, ahogy az 1. fejezetben bemutattuk Az
ArchiCAD munkahely részben.
Rajzold újra
Transzformációs és törlési mûveletek után gyakran marad
„törmelék” a képernyôn. Ez csak átmeneti ábrázolási gond (a
nyomtatásban vagy a kirajzolásban ezek nem jelentkeznek).
Ezeket lehet eltüntetni a Rajzold újra paranccsal, mely így
megtisztítja a képernyôt.
Építsd újra
Az Építsd újra paranccsal a képernyô alaposabb felfrissítésére
kerül sor, mint a Rajzold újra esetében.
Amikor a Tiszta metszôdések be van kapcsolva, akkor némely
metszôdés után „törmelék” marad a szerkesztésnél. Az Építsd
újra parancs még a legbonyolultabb esetben is biztosítja a
teljesen tiszta újraépítést.
A 3D-s ablak újraépítése

Ha a 3D-s ablak automatikus újraépítését kikapcsolja a
Beállítások/Ábrázolás-ban és a Listázási párbeszédablakban,
akkor az utolsó 3D-s bemutató marad meg a 3D-s ablakban,
tekintet nélkül a késôbbi módosításokra az alaprajzon.
Az Építsd újra parancs hatására a program a korábbi 3D-s
modellt felfrissíti. Ez a mûvelet nagyobb tervek esetén hosszabb
idôt vehet igénybe.

459
Építsd újra a modellt

Ha modell metszeten dolgozik, az Építsd újra a modellt lesz az
érvényes parancsnév.
Ha Modell ablakban dolgozik, néhány bonyolultabb változtatás
(például egy könyvtári elem módosítása) nem jelenik meg
automatikusan az ablakban. A pontos modell megtekintéséhez
használja az Építsd újra a modellt parancsot.
Építsd újra a rajzot

Ha a csak 2D-s elemekbôl álló rajz metszeten dolgozik, az Építsd
újra parancsnév az Építs újra-ra változik. Az Építsd újra
parancsot választva felfrissítheti a képernyôt, azonban a Rajz
ablak kiválasztása után az alaprajzon rajzolt új elem vagy
módosítás nem fog megjelenni a metszetablakban. Ezek
megjelenítéséhez használja a Metszet/Homlokzat frissítése
parancsot.
Válaszd le a Metszet/Homlokzatot
Ez a parancs csak abban az esetben használható, ha modell
metszet/homlokzat ablakban dolgozik. Modell típusú metszet/
homlokzat ablak leválasztásakor a metszet/homlokzat szerkezeti
elemei 2D-s rajzi elemmé (vonalak, ívek és kitöltések) alakulnak
át.
Figyelmeztetés: E parancs végrehajtása után a Nem kell
parancs nem használható.
Frissítsd a Metszet/homlokzatot
Ha a dinamikus metszet/homlokzatot leválasztotta az alaprajzról,
a Válaszd le a Metszet/Homlokzatot parancs neve Frissítsd a
Metszet/homlokzatot paranccsá változik. Ez a parancs csak
statikus, rajz típusú metszet/homlokzat esetében használható.
Ez a parancs felfrissíti a Metszet/homlokzat ablakot az alaprajz
pillanatnyi állapotának megfelelôen. Az ArchiCAD újraépíti az
ablakot anélkül, hogy érintené azokat az elemeket, melyeket a
Metszet/homlokzat ablakban adtunk hozzá az ott elérhetô
eszközökkel.
Lásd még...
A Metszet/Homlokzat ablakot az 1. fejezetben és a Metszet/
Homlokzat eszközt a 4. fejezetben.

Építs újra minden modellt/Frissíts

minden rajzot
Ezzel a paranccsal egyszerre építhet újra minden Metszet/
Homlokzat ablakot.
Nagyítsd
A következôképpen nagyíthatja a rajzok részleteit és a 3D-s
nézeteket:
1) Válassza a Nagyítsd parancsot.
2) Rajzoljon téglalapot a Nagyító kurzorral a részlet köré, melyet
ki szeretne nagyítani. A téglalapot bármelyik aktív eszköz
mellett rajzolhatja.
A körbekeretezett terület az aktuális ArchiCAD munkalap
méretére nagyítódik fel.
Megjegyzés: a Vezérlô ikonsor Nagyítsd gombjára kattintva

ugyanezt a parancsot hajtjuk végre.
Kicsinyítsd
A Kicsinyítsd parancs hatása a Nagyítsd parancsénak az
ellentéte. Az egész munkalap tartalma a Kicsinyítô kurzorral
kijelölt téglalapba zsugorodik. A zsugorítás (mint a nagyítás is)
optimalizált, így torzulás nem következik be.

461
Megjegyzés: a Vezérlô ikonsor Kicsinyítsd gombjára

kattintva ugyanezt a parancsot hajtjuk végre.
Told el
A Told el paranccsal a rajzot az egész képzeletbeli munkalapon
lehet eltolni olyan mértékben és irányban, melyet az Eltolási
vektor határoz meg. Az érvényes nagyítási érték mindig
változatlan marad.
Ahhoz, hogy a munkalapon eltolja a rajzot, adja ki a Told el
parancsot és rajzoljon egy vonalat a Tenyér kurzorral. Az egész
képernyôterület elmozdul a vonal hosszának megfelelô
mértékben, a vonal irányában. Vonalzót vagy numerikus
adatmegadást is használhat, hogy a munkalap távoli, láthatatlan
részeit elérje.
Megjegyzés: A Told el parancsot használhatjuk a

Párhuzamos/Merôleges kapcsolók, ill. a Kötött irányok
egyidejû alkalmazásával, hogy pontosan egy elemfüggô vagy
a tervhez kötôdô irányban tudjunk eltolni.
Mutasd a kijelölteket
E parancs választása a kijelölés elvégzése után, felnagyítja a
nézetet annyira, hogy csak a kijelölt elemek látszanak.

Mindent mutass
A Mindent mutass paranccsal olyan léptéket állít be, mellyel a
terv összes, a látható fóliákon lévô eleme megjeleníthetô a
képernyôn. Ez jó ellenôrzési módszer arra, hogy nem helyezett-e
véletlenül egy hibás numerikus megadás vagy többszörözési
mûvelet következtében valamely elemet a rajz távoli sarkába.
Megjegyzés: A vezérlô ikonsorban lévô Mindent mutass
gombra kattintás is ezt a parancsot hozza mûködésbe.
Lépték szerint
A Lépték szerint paranccsal olyan nagyítási értéket állít be, mely
mellett az elemek a képernyôn olyan méretûek lesznek, mint a
rajzon lennének a Lépték beállítás paranccsal beállított lépték
figyelembevételével.
Ez a funkció hatásosan azoknál a nagy monitoroknál használható,
ahol a képernyô mérete összevethetô a rajzlap méretével.
Tipp: Adja ki ezt a parancsot, mielôtt egy rögzített léptékû
képet (pl. beszkennelt helyszínrajz) illeszt be a munkalapra.
Megjegyzés: A Vezérlô konzol Nagyítási érték gombjára
kattintva ugyanezt a parancsot adja ki, miközben a kijelzett
nagyítási érték 100 % lesz.
Teljes képernyô
Ez a parancs csak Windows alatt használható. Eltünteti a
státuszsort és az Eszköztárat, felnagyítja a fôablakot és csupán
egy képpontnyi magas menüsort mutat.
Egy úszó ablak megjelenik meg a bal felsô sarokban. Ha az
ikonra kattint, visszaáll a normál képernyôméretet.
Az F12 billentyû leütésével ugyanezt érheti el.
Fônézet
A Fônézet paranccsal visszatérhet a Fônézet és segédháló
párbeszédablakban (Lehetôség menü), megadott jelenlegi
fônézethez.
Az eredeti állapot megváltoztatásához menjen vissza a Fônézet és
segédháló párbeszédablakba, és változtassa meg a bemutató
terület sarkainak értékeit, vagy kattintson a Jelenlegi nézet
gombra. Választhat nézetet a Bemutató menüpontokkal és

463
gördítôsávokkal és az Ez a nézet parancs (lásd elôbb)

választásával.
Ha kilép az ArchiCAD-bôl, a jelenlegi beállítás az ArchiCAD
Beállítások file-jában mentôdik el.
Tipp: Állítsa a Fônézetet a leggyakrabban szerkesztett
nézetre, hogy ide könnyen visszatérhessen.
Megjegyzés: Úgy is visszatérhet a fônézetbe, hogy kiválasztja
annak nevét az Áttekintô palettáról.
Legyen ez a fônézet
A Fônézet és segédháló párbeszédablakban (Lehetôségek menü)
hozzáférhetô numerikus megadási lehetôségek mellett, bármelyik
pillanatban úgy határozhat, hogy a jelenlegi nézetet Fônézetként
menti. Így bármikor visszatérhet ehhez a nézethez a Fônézet
parancs választásával.
Elôzô nézet
Az Elôzô nézet parancs egy lépéssel visszamozdítja az elôzô
Nagyítsd, Kicsinyítsd, Told el, Fônézet vagy Mindent mutass
mûveletekhez képest.
A parancsot az utolsó 19 nézetváltásra lehet ismételten kiadni.
A vezérlô ikonsor Elôzô nézet gombja is ezt a parancsot
mozgósítja.
Megjegyzés: Visszaállíthat bármelyik korábbi megjelölt és
névvel ellátott nézetet, ha kiválasztja a nézet nevét az
Áttekintô palettáról.
Következô nézet
Ez a parancs az elôzô fordítottja. Amikor visszafelé ment több
lépést, a Következô nézet választásával visszatérhet elôrefelé
(egészen a legutoljára létrehozott nézetig).
A vezérlô ikonsor Következô nézet gombja is ezt a parancsot
mozgósítja.

Az Ablak menü
Ez a menü a sokféle ArchiCAD ablak és paletta kezelésére szolgál. A menü

egy további almenüt kinyitó tételbôl (Úszó paletták) és az éppen nyitva lévô
ablakok listájából áll.
Úszó paletták
Az Úszó paletták menüvel tudja az Eszköztár, a Koordináta mezô,
a Vezérlôpult, az Infótábla és az Áttekintô paletta megjelenési
formáját beállítani. Az Úszó paletták parancsot kiválasztva az
Ablak menübôl a baloldalt látható almenü jelenik meg.
Az ebben található parancsokkal elrejthet és zárhatóvá tehet
palettákat (az Eszköztárat, a Koordinátamezôt és a Vezérlô
pultot) és beállíthatja azok méretét és alakját.
Paletta forma...
Ezzel a paranccsal kinyílik a Paletta forma párbeszédablak,
melyben az összes úszó paletta megjelenési formája beállítható.
Nagyított
A Nagyított választása esetén a paletta nagyítva jelenik meg. Ez
hasznos lehet, ha nagyméretû monitort használ és nem akar
közel hajolva dolgozni.

465
Egyszerû vagy bôvített

Kattintson a megfelelô ikonra vagy nyomógombra, hogy
meghatározza, hogy a paletta egyszerû alapváltozatát vagy a
bôvített változatát kívánja-e használni.
Mutasd/rejtsd el a palettát
Az almenüben a Paletta forma parancs alatt találhatók azok a
választási lehetôségek, melyekkel az egyes paletták láthatóságát
lehet beállítani. A választások oda-vissza kapcsolják a paletták
láthatóságát. Ha elrejt egy palettát a Rejtsd el a parancsra
kattintva, akkor ez a menüpont átváltozik Mutasd-ra, és fordítva.
Ablaklista
Az ablaklista az Úszó paletták menüpont alatt található.
Amikor elôször indítja el az ArchiCAD-et, akkor ez a lista az
alapállapotot mutatja. Ahogy a munka során további ablakokat
nyit ki, ezek nevei is rákerülnek a listára.
Ha kiválaszt egy ablakot, az aktívvá válik és az elôtérbe kerül. Az
aktív ablakot pipa jelzi a listában.
A 3D-s ablak, az Anyaglista ablakok és a Jegyzetek ablak akkor is
megjelennek a menüben, ha éppen zárva vannak. A nyitott
könyvtári elemek ablakai is kinyithatók és az elôtérbe hozhatók
egyetlen lépéssel.
Az egyes ablaktípusok részletes leírását az 1. fejezetben találja
meg.

6. Fejezet: Az ArchiCAD könyvtár
6 Fejezet
Az ArchiCAD könyvtár
Ez a fejezet a külsô file-okban tár olt elemeket mutatja be, beleértve az
Ajtókat, Ablakokat, Lámpákat, általános Tár gyakat és a listázási adatbank
összetevôket, mint a Helyiség pecsétek és Jellemzôk tár gyak.
Könyvtárak az ArchiCAD-ben
Bármikor, ha az ArchiCAD nyújtotta alapkészlet adottságait
felülmúló komplex elemre, vagy specifikus szerepû és
viselkedésû elemtípusra van szüksége, számíthat a
Könyvtár(ak)nak nevezett mappákban tárolt elôre megadott,
teljesen parametrikus tárgyakra.
Ez a mappa vagy mappa készlet meghatározható az Irat/Aktív
könyvtárak párbeszédablakban, és az ArchiCAD elindításakor
betöltôdik.
Könyvtárkezelés
Az ArchiCAD könyvtárak nagyszámú elôregyártott elemet
tartalmaznak. Normális körülmények között ezek hierarchikus
elrendezésben vannak a fô elemkönyvtár mappájában.
A különbözô alkalmazásokhoz eltérô könyvtárakat használhatunk
(pl. lakóépületek tervezéséhez, ipari épületek tervezéséhez stb.)
és ezzel elkerülhetjük a túlságosan nagy könyvtárakat. A
különbözô nemzeti szabványok szerint is eltérôek lehetnek az
elemkönyvtárak.
Könyvtári elemek mozgatása

Az aktív Könyvtárakon kívüli könyvtárak egyedi tételeit is
használhatja a tervekben a Másik tárgy/ablak/ajtó/lámpa

467
parancsokon keresztül a megfelelô Eszköz beállítás

párbeszédablakokban (Szerk menü). A tárgyaknak ezzel a
módszerrel való Tervbe helyezése nem jelenti azt, hogy az
elemek hozzáadódnak az aktív Könyvtárhoz.
Ha egy új elemet akarunk az aktív Könyvtárakhoz adni, a Finder
(Macintosh), a Filekezelô (Windows NT) vagy a Windows
Explorer (Wwindows 95) segítségével helyezze át ezt az elemet
az elemkönyvtár mappájába/könyvtárába. Ekkor az új elemet
közvetlenül ebbôl a Könyvtárból éri el a terv.
Induló elemkönyvtár
A legelsô indításkor az ArchiCAD automatikusan az ArchiCAD
Könyvtárat kezdi el keresni.
Ha az ArchiCAD alapértelmezés szerinti könyvtára abban a
mappában található, ahol az ArchiCAD, akkor ezt megnyitja és
aktív könyvtárként kezeli.
Amennyiben nem találja meg, akkor megjelenik az Aktív
Könyvtárak... párbeszédablak, melyben kiválaszthatja az induló
Könyvtárat.
- Ha már használta az ArchiCAD-et és a programot az ikonra
való kettôs kattintással indította el, az utoljára használt aktív
könyvtár kombináció lesz ismét aktív.
- Ha megváltoztatta az aktív könyvtár kombinációban ez egyik
mappa/könyvtár nevét vagy helyét a file-hierarchiában, akkor
a program nem fogja azt megtalálni, és az Aktív könyvtárak...
párbeszédablak fog megjelenni.
- Ha az ArchiCAD-en belülrôl nyit meg egy tervet (a Nyisd...
paranccsal), vagy egy tervfile-ra való kettôs kattintással a
Finderben/File kezelôben, akkor az azzal a könyvtár
kombinációval fog megjelenni, amellyel eredetileg
létrehozták.
Ha idôközben megváltoztatta az aktív Könyvtár-kombinációban
valamelyik mappa/könyvtár nevét vagy helyét a file-
hierarchiában, akkor a tervmegnyitásakor a következôk
történnek:
- Ha a jelenleg aktív könyvtár kombináció tartalmaz az
eredetivel megegyezô nevû mappákat, akkor a terv ezzel a
jelenlegi aktív könyvtár kombinációval nyíli meg.
- Ha az eredeti könyvtár kombinációban lévô mappák neve
különbözik a jelenlegi aktív könyvtárakban lévôktôl, akkor az
ArchiCAD megpróbálja a terv mappájában megtalálni az

eredeti nevû könyvtárakat. Ha talál ilyen nevû mappákat, a

terv ezekkel nyílik meg.
- Ha nincsenek az eredetiekkel megegyezô nevû mappák, az
alábbi párbeszédablak jelenik meg. Ebben meghatározhat
egy új könyvtár kombinációt, elfogadhatja a jelenlegit, vagy
Mégsemmel visszaléphet.
Megjegyzés: Ebben az esetben ha a Kész!-re kattint, a terv

könyvtár nélkül nyílik meg. Az összes könyvtári elem ekkor
hiányozni fog.
Elemkönyvtárak és az archív file-formátum

Amikor archív tervet nyit ki, akkor különleges könyvtár jön létre,
mely tartalmazza a terv összes használt könyvtári elemét és
jellemzôjét. Valahányszor kinyitja ezt a dokumentumtípust,
megjelenik egy párbeszédablak és kéri ennek a különleges
könyvtárnak a nevét. Ezután ez lesz az aktív könyvtár.
Megjegyzés: Ha a terv archív mentésekor hiányzott könyvtári
elem az akkor aktív könyvtárból, akkor ezek az elemek az
archív dokumentumból is hiányozni fognak, függetlenül attól,
hogy az elemnév-hivatkozások esetleg szerepelnek.
Lásd még...
Egyéb mentések/Archív mentés parancsot az Irat menü alatt.
Hiányzó könyvtári elemek

Ha olyan elemkönyvtárral nyit meg egy tervet mely nem
tartalmazza az összes szükséges elemet, egy figyelmeztetô ablak
jelenik meg.

469
Kattintson rá a Jó gombra. A terv a hiányzó könyvtári elemek

nélkül kerül beolvasásra.
Ha látni kívánja, mely elemek hiányoznak, aktiválja a Hiányzó
könyvtári elemek ablakot az Ablak menübôl. A hiányzó ajtók,
ablakok és tárgyak listája megjelenik egy szöveges ablakban. Ezt
a listát elmentheti vagy kinyomtathatja emlékeztetôül.
A hiányzó elemeket behozhatja egyenként a megfelelô Ablak,
Ajtó, Tárgy és Lámpa beállítások és Helyiség kategóriák
párbeszédablakok Válassz másik... vezérlôjét használva. Ha
egyszer az elemet megtalálta, az a terven is szerepelni fog.
Másik megoldás, hogy visszatér a Finder-be (Macintosh) vagy a
File kezelôbe/Windows Explorer-be (Windows95), behelyezi a
hiányzó elemeket a jelenlegi könyvtár kombináció valamelyik
mappájába teszi, és felfrissíti azt az Aktív könyvtárak
párbeszédablakot kinyitva és a Kész!-re kattintva. Harmadik
megoldás, hogy azt a mappát, amelyben a hiányzó elemek
vannak hozzáadja az Aktív könyvtárak párbeszédablak Aktív
könyvtárak listájához. Mindkét esetben az összes elem megjelenik
a terven.
Könyvtári elemek lehelyezése

Az ArchiCAD Könyvtári elemek lehelyezhetôk az Alaprajzra a
típusuknak megfelelô eszközzel: Ajtó/Ablak, Tárgy, Lámpa,
Helyiség. Ezek az elemek többször használhatók ugyanazon a
terven, vagy akár egyidejûleg több tervhez, több számítógépen.
Több tallózási lehetôség is elérhetô a megfelelô eszközök
Beállítás párbeszédablakaiban.
A legegyszerûbb navigációs eszközök a bemutató terület sarkán

lévô nyíl ikonok, melyek az aktív könyvtárban való lapozást
teszik lehetôvé. Az ablak párbeszédablakban csak ablakok, az
ajtó párbeszédablakban csak ajtók jelennek meg.
A könyvtári elem neve melletti kiugró nyíl egy hierarchikus
menüt nyit meg:

- A Válassz Másik ablakot/ajtót/tárgyat parancs egy egyszerû

file kezelô ablakot nyit meg, mely lehetôvé teszi a szabad
navigálást a file rendszerben, az aktív könyvtárakon belül és
kívül is.
- Az aktív mappában lévô ablakok/ajtók listáját az Üres nyílás
lehetôség és a mappa neve alatt találja. A mappa
megváltoztatásához használja a Másik ablak... parancsot.
Megjegyzés: A Windows alatt ez a lista tartalmazza a
Könyvtári elemek dokumentumainak nevét. File-neveik
megtekintéséhez kattintson a kiugró nyílra az [ALT] billentyû
lenyomva tartása mellett. Lásd az Elsô lépések kézikönyvet
bôvebb információért a file-nevekrôl és dokumentum
nevekrôl.
- A Válassz bôngészôt parancs lehetôvé teszi egy másik
tallózó használatát.
Könyvtári elemek létrehozása
Ha az ArchiCAD Könyvtárban elérhetô könyvtári elemek készlete
nem tartalmazza a szükséges tárgyat, akkor létrehozhatja azt saját
maga is, az ArchiCAD beépített GDL (Geometrikus leíró nyelv)
programozási nyelvének segítségével. Megtanulhatja egyszerû és
igen bonyolult elemek létrehozását is a GDL Felhasználói
kézikönyvbôl, mely szintén az ArchiCAD csomag része.
Az is lehetséges, hogy az Alaprajzon szerkeszt elemeket, majd az
eredményt ArchiCAD Könyvtári elem formátumban menti. Lásd
az Egyéb mentések/ArchiCAD tárgy parancs leírását az 5.
fejezet Irat menü részében.
Új Könyvtári elemek készíthetôk a semmibôl az Irat/Új
könyvtári elem választásával. Információkhoz juthat a
különbözô Könyvtári elem típusokról, ha tovább olvas.
Könyvtári elem típusok

Az Ajtó, Ablak, Tárgy, Lámpa és Helyiség elemek speciális 2D-s
és 3D-s elemek, melyek az elemkönyvtárban kész elemként
szerepelnek és a megfelelô eszközök segítségével elhelyezhetôk
a terveken.

471
Az ArchiCAD elemkönyvtárban található sokféle kész elemet ki

lehet egészíteni felhasználói elemekkel, melyeket meglévô vagy
új könyvtárakban lehet tárolni.
A legtöbb Könyvtári elemet egy, az Alaprajzokban megjelenô 2D-
s jelkép, az e jelképet megadó 2D-s leírás és egy, az elem 3D-s
modelljét megadó 3D-s leírás határozza meg. Van néhány kivétel:
Textúrák, Általános jellemzôk leírás (GPS) file-ok és Listázási
sablon file-ok, melyek bár könyvtárban vannak elhelyezve, nem
tartalmaznak semmilyen geometriai információt. Viszont
hozzákapcsolhatók geometrikus könyvtári elemekhez, hogy
valószerûbbé tegyék a fényképezett nézeteket és parametrikus
jellemzôket, ami a listázási parancs végrehajtásakor megy végbe.
A Nyiss könyvtári elemet parancs választása egy Mappa
választó ablakot jelenít meg, mely két kiugró menüt tartalmaz az
elérhetô file formátumok és nyitási lehetôségek felsorolásával.
Alapbeállítás szerint az ArchiCAD a file-okat saját formátumukban
engedi szerkesztésre (Tárgyat Tárgyként, Ablakot Ablakként, Ajtót
Ajtóként, Lámpát Lámpaként, Helyiséget Helyiségként). Ha GDL
file formátumot választ, a Leírásként tétel lesz aktív a Nyisd …-
ként kiugró menüben. Ezen a lehetôségen keresztül nyithat ki és
szerkeszthet, vagy hozhat létre GDL file-okat tiszta szöveges file-
okként, 2D-s jelképek vagy jellemzôk bevonása nélkül. Az ilyen
fajta GDL beilleszthetô más tételek GDL ablakába, vagy más GDL
leírásokból közvetlenül lehet hivatkozni rá, mint belsô makró. A
GPS file-ok csak saját formátumukban nyithatók.
Külsô programok (pl. StairMaker, ArchiSITE stb.) által létrehozott
könyvtári elemeket alapbeállításban az alkalmazásban megadott
könyvtári elemként lehet kinyitni. Könyvtári elemeket más,
például DXF, DWG, Zoom vagy Wavefront formátumban is
importálhatunk. Alapbeállításban ezeket tárgyként nyithatja meg.
Megjegyzés: A fent említett file formátumok csak akkor
elérhetôk, ha a Kiegészítôk mappába már telepítve vannak a
megfelelô kiterjesztések.

A Könyvtári elem szerkesztô ablaka

Ha meglévô könyvtári elemet nyit ki vagy újat hoz létre, a
könyvtári elem saját ablaka jelenik meg. Ebben az ablakban lehet
a méreteket és egyéb értékeket beállítani, ill. az elem GDL
leírását létrehozni vagy szerkeszteni. A párbeszédablak pontos
megjelenése és tartalma attól függ, hogy Tárgy, Ajtó, Ablak vagy
Lámpa típust választott.
A Könyvtári elem saját ablakának öt fô jellemzôje van:

- Parancs nyomógombok és ablakválasztó menük, melyekkel
parancsokat lehet elôhívni és az elem ablakait lehet kinyitni.
- Speciális jellemzôk, melyekkel az elem különleges jellemzôit
lehet meghatározni,
- a GDL leírás paraméterei.
- A Könyvtári elem összetételét megadó összetevôk, listázási
vagy számítási jellemzôk használatához;
- Leírások, melyek pontosan leírják a Könyvtári elemet.
A parancs nyomógombok és menük a következôk:
2D-s szimbólum mérete
Ez a nyomógomb csak Tárgyak, Lámpák és Helyiségek számára
elérhetô. Betoldja a 2D-s jelkép befoglaló négyzet akkori méretét
a jelkép szerkesztési munkafelületen ebbe a párbeszédablakba.
Ezeket a méreteket alapbeállítási értékekké teszi a tárgy számára.

473
Aktív ablak
Választhat, hogy a könyvtári elemhez tartozó tíz ablak közül
melyik legyen aktív ebben a menüben.
A Könyvtári elem ablakok vagy szöveges (leírás) vagy grafikus
típusúak.
A leírás ablakok alján néhány, a leggyakrabban használt
eszközök közül, nyomógomb formájában is elérhetô.
- Az elsô gombra kattintás a kijelölt sorokat megjegyzésekké

alakítja át, vagyis olyan sorokká, melyek nem lesznek
végrehajtva a leírásban. (A megjegyzések egy felkiáltójellel
vannak megjelölve a sor elején.) Ez a Szerk/Megjegyzés
parancs megfelelôje.
- A második gombnak ellentétes a hatása: rákattintva minden
kijelölt megjegyzés végrehajtandó sorrá alakul át. Ez a Szerk/
Nem megjegyzés parancs megfelelôje.
- A harmadik vagy negyedik gombra kattintással a leírás ablak
formázható a kijelölt bekezdések balra vagy jobbra tolásával.
Ez a Szerk/Növeld a bekezdést vagy Csökkentsd a
bekezdést megfelelôje.
- Végül az ötödik gomb ellenôrzi az aktív ablak GDL Leírását.
Vezér leírás
A Vezér leírás minden más leírás végrehajtásakor végrehajtódik. E
leírás elsôdleges elônye, hogy segítségével globálisan adhat meg
változókat és mûveleteket, vagy hozzáférhet külsô adatokhoz
más Leírások megnyitása elôtt.
2D-s jelkép
Minden Könyvtári elem, amit elhelyez a tervében, 2D-s jelkép
formájában jelenik meg a tervrajzon. Szerkeszthet egy már létezô
jelképet, vagy létrehozhat egy újat a szabvány ArchiCAD kijelölô
és 2D-s eszközökkel, mint a Nyíl, Területkijelölô, Szöveg,
Kitöltés, Vonal, Ív/Kör, Görbe és Pont. Be is toldhat ide elemeket
a 3D-s ablakból. Alább látható egy példa:

Az alaprajzon megjelenô végleges jelkép ennek az ablaknak az

elemeibôl és a 2D-s leírásból –ha van ilyen– áll össze.
A kicsit késôbb bemutatandó 2D-s jelkép rétegek kapcsolótábla
segíti a 2D-s jelkép ablakkal való munkájában.
2D-s leírás
Ebben a leírás ablakban létrehozhat egy parametrikus 2D-s
jelképet, felhasználva a GDL-ben a kétdimenziós tér számára
elérhetô átalakításokat és elemeket.
2D-s nézet
A 2D-s nézet ablak lehetôvé teszi, hogy ellenôrizze a jelképet,
mely az Alaprajzon fog megjelenni.
Ha van egy megadott 2D-s leírás, a 2D-s nézet a leírás szerint lesz
tervezve, akkor is, ha a 2D-s jelkép ablak tartalmaz rajzokat is.
De a 2D-s leírás hivatkozhat 2D-s jelkép rétegekre is.
A 2D-s jelkép szerkesztését úgy lehet abbahagyni, hogy bezárjuk
a jelkép-szerkesztô munkalap ablakát vagy másik ablakot
választunk az elem saját párbeszédablakának Aktív ablak
menüjébôl vagy az Ablak menübôl.
3D-s leírás
Ebben a leírásban találja meg és szerkesztheti a Könyvtári elemek
(ajtó, ablak, tárgy vagy lámpa) 3D-s GDL leírását.

475
A szövegszerkesztés befejezése után a szerkesztô ablakból úgy

lehet kilépni, hogy másik ablakra vagy a szerkesztési ablak
csukókockájára kattintunk.
Megjegyzés: Ez az ablak nem elérhetô Helyiségek és
Jellemzôk tárgyak számára.
3D-s nézet
Ebben az ablakban a GDL leírásából kialakuló Könyvtári elemek
3D-s nézetét láthatja. A nézôpont és az egyéb szempontok a
Nézôpont beállítás párbeszédablak (Látvány menü) vagy a 3D-s
navigációs úszó paletta használatával vezérelhetôk. Ez nem
ütközik a Terv 3D-s ablakának beállításaival, mivel ezek a
beállítások külön vannak tárolva a Terv 3D és a Könyvtári elem
3D számára.
Megjegyzés: Ez az ablak nem elérhetô Helyiségek és
Jellemzôk tárgyak számára.
2D-s és 3D-s leírások összevetése
Az elem 2D-s jelképét és 3D-s leírását a rendszer automatikusan
összerendeli, ezek az elemkönyvtárban egy elemként
szerepelnek.
A két komponens geometriai összeférhetetlenségének
ellenôrzésére nincs beépített eszköz. A leggyakoribb
összeférhetetlenségi ok a két összetevô eltérô elhelyezkedése
vagy eltérô állása a referenciaponthoz képest.
Az ilyen problémák elkerülésére tegye a következôket:
1) Kattintson a könyvtári elem ablakára, hogy kijelölje azt.
2) Válasszon Nézôpont beállítás/Felülnézetet és állítsa a
szöget 270°-ra.
3) Válassza a Szerk/Válaszd ki mind, majd a Szerk/Másold
parancsokat. Élessze fel a 2D-s jelkép ablakot és válassza a

Szerk/Toldd be parancsot. Ez behelyezi a tárgy felülnézetét

(drótvázas vagy rejtett vonalasként) a jelkép ablakba. A 2D-s
jelkép méreteinek és helyzetének illeszkednie kell.
4) Válassza a Nem kell-t, ha az ellenôrzést elvégezte, hogy a
3D-s vonalakat eltávolítsa.
Ezzel a módszerrel az ArchiCAD-del el is készíttetheti a 2D-s
jelképeket. Csak kiegészítô pontokat, vonaltípusokat, stb. kell a
végén hozzáadnia.
Az eljárás Ajtóra és Ablakra hasonló az alábbi eltérésekkel:
- Válasszon Oldalnézetet a Felülnézet helyett (a szög legyen
változatlanul 270°).
- Tükrözött nézet jelenik meg. Jelölje ki a rajzot és tükrözze a
fal referenciavonalára.
Megjegyzés: amikor drótvázas nézetet készít, az ismétlôdô
(fedésben lévô) vonalak elmaradnak. A takartvonalas
ábrázolás pontos nézetet fog szolgáltatni, de az alul lévô
vonalak nem fognak látszani.
Úgy is biztosíthatja a könyvtári elem 2D-s jelképének és 3D-s
képének azonosságát, hogy GDL-ben megírja a jelkép leírását.
(Lásd 2D-s leírás, feljebb).
Az Aktív ablak kiugró menüje alatt vannak egyéb vezérlôk,
melyek segítik a Könyvtári elemek 2D-s jelképével való munkát.
2D-s jelkép rétegek
Ez a kapcsolótábla lehetôvé teszi a 2D-s jelkép rétegeinek
megmutatását és elrejtését, szerkesztés közben. A rétegek úgy
mûködnek, mint a fóliák, és a különbözô grafikus elemek
(vonalak, ívek, szöveg stb.) szervezésében hasznosak, melyek a
Könyvtári elem terv jelképét képezik (a 2D-s jelkép és 2D-s leírás
ablakok tárgyalását lásd fentebb). Tizenhat réteg használható
minden Könyvtári elemnél.
A rétegek különösen hasznosak a jelkép részleteinek
csoportosítására és ismételt felhasználására (ilyenkor mindegyik
réteg makróként viselkedik). Rajzoljon egy ábrát a 2D-s jelkép-
ablakban a rendelkezésre álló grafikus eszközökkel, majd
hivatkozzék erre az ábrára a rétegszámmal a GDL 2D-s leírásban.
(lásd a GDL kézikönyvet a 2D-s leírással kapcsolatos
részletekrôl.)
A 2D-s jelkép ablakban való szerkesztésnél annak megadása,
hogy melyik rétegre rajzolunk éppen, az éppen használt eszköz
Beállítások párbeszédablakában lehetséges.

477
A kapcsolótábla gombjainak a következô jellemzôi vannak:

- Mutasd mind a jelkép összes rétegét mutatja egymásra
helyezve.
- Rejtsd el mind láthatatlanná teszi az összes réteget a 2D-s
jelkép ablakban
- A számok listája egytôl tizenhatig biztosítja, hogy egy vagy
több réteget jelenítsen meg a szerkesztéshez. Megmutathat
vagy elrejthet egy réteget a kapcsolótábla megfelelô gombjára
kattintva.
Megjegyzés: Rejtett rétegre nem lehet rajzolni. Ha rejtett

réteget választ ki az eszköz párbeszédablakában, akkor
figyelmeztetést kap, hogy változtassa meg a kijelölést vagy
tegye láthatóvá a kijelölt réteget.
Összetevôk
Összetevôk sorozata rendelhetô minden Könyvtári elemhez a
Könyvtári elem összetételének megadásával, listázási vagy
számítási jellemzôk használatához. Ha megnyomja az Összetevôk
gombot a Könyvtári elem párbeszédablakban, a párbeszédablak
alsó része megváltozik.
Egy összetevôt összeköthet a betöltött könyvtárak

valamelyikében lévô külsô adatbankkal, a Kapcsolat gomb
használatával.
Késôbb megszüntetheti az összeköttetést az összetevô és az
adatbank között a Kapcsolat gomb újbóli megnyomásával, ezután
az összetevôt átállíthatja.
Amíg egy összetevô össze van kötve egy adatbankkal, nem
szerkeszthetô, ezért a megfelelô mezôk szürkén láthatók a
címsorban.
Az összetevôk a következô mezôkbôl állnak: Kulcskód, Kód,

Név, Mennyiség, Egység, Erre vonatkoztatva.

Kulcskód
A Kulcskód jellemzôk egy csoportjára utal — név, gyártó vagy
bármilyen beállított tetszôleges kritérium szerint csoportosítva -,
és egy sima számmal lehet rá hivatkozni, mint pl. a 09-cel a
befejezésre. A Kulcskód kiugró menü tartalmazza a rendelkezésre
álló kulcskódok teljes listáját.
Kód
A Kód megadja az adott összetevô referencia számát a Kulcskód
csoporton belül.
Név
Ez a mezô tartalmazza a nevet, mely leírja az összetevôt, pl. „fa
zsindely”.
Mennyiség
Ez a mezô numerikus természetû, megadja a Mértékegységek
számát, melynek listázva kell lennie az Összetevôkkel az
Anyagok jegyzékében.
Mértékegység
Erre a mezôre kattintva megjelenik egy kiugró menü, ahol
választhat az elôre megadott mértékegységekbôl, melyek a
Egységek alatt (Listák menü) vannak beállítva.
Erre vonatkoztatva
Ez egy szabadon választható mezô, ha üresen hagyja, az
ArchiCAD lineáris kapcsolatot fog feltételezni a Mennyiség és a
jellemzô (pl. Felület, Térfogat) között, ami a meghatározott
Mértékegység definíciójában van megadva. Másrészt
meghatározhat bármilyen GDL kapcsolatot ebben a mezôben,
felhasználva a Paraméterek részben megadott paramétereket,
vagy bármilyen kötelezô paramétert, ami automatikusan
kapcsolódik a Tárgyhoz.
Összetevôk szerkesztése
Létrehozhat új összetevôket az Új gomb megnyomásával a
párbeszédablakban. Az új összetevô létrejön és rögtön

479
rendelhetôk hozzá értékek a címsorban, rákattintva arra a

mezôre, melyet szerkeszteni óhajt, majd begépelve az értéket
vagy kiválasztva azt a kiugró menübôl.
A Beállítás gomb csak akkor válik aktívvá, ha a kijelölt
összetevônek van élô adatbank kapcsolata. E gomb
megnyomásával különbözô értékeket rendelhet az összetevôhöz
az adatbankból.
Bármikor törölhet egy összetevôt, ha egyszerûen kijelöli azt a
listából és megnyomja a Töröld gombot.
Leírások
Leírások sorozata rendelhetô minden Könyvtári elemhez, a
Könyvtári elem leírására listázási vagy számítási jellemzôk
használatához. A Leírások ugyanúgy viselkednek, mint az
összetevôk.
A Leírások a következô mezôket tartalmazzák: Kulcskód, Kód és

Rövid szöveg. A Kulcskód és a Kód mezô leírását lásd fentebb az
összetevôk leírásánál.
Rövid szöveg
A kijelölt leírás szövegének elsô sora látható ebben a mezôben.
Rövid leírások esetében használhatja ezt a mezôt egy sor szöveg
bevitelére.
A Szöveg… gombra kattintva egy új párbeszédablak jelenik meg,

mely egy nagyobb szövegmezôt tartalmaz, ahol többsoros
szövegek vihetôk be és tárolhatók. A leírás Kulcskódja és neve is
megjelenik.

Jellemzôk leírás
A Jellemzôk leírás ablak megnyitásával rendelhet Könyvtári
elemekhez összetevôket, felhasználva a Könyvtári elem változóit,
a hozzátartozó változókat és GDL kifejezéseket. A Jellemzôk
leírás ablak egy a 2D-s leíráshoz ill. 3D-s leírásoz hasonló
egyszerû szöveges ablak.
Az összetevôk mennyiségét (súlya, ár, felület) a Jellemzôk

leírásában megadott kifejezések alapján számolja a program. Ezek
a mennyiségek az Anyaglistában jelennek meg.
Értéklista leírás
Az Értéklista leírás használatával megadható egy adott anyag
értékeként elérhetô választék. Pl. egy asztallap anyagának
választéka faanyagokra korlátozható, vagy név szerint
megadhatók egy adott ajtó ajtótábla stílusai. A munkafelület
szöveges típusú ablak, hasonló a 2D-s és 3D-s leírás ablakokhoz.

481
Megjegyzés
A Megjegyzés, hasonlóan a 2D-s és 3D-s és Jellemzôk leírás
ablakhoz szöveges típusú ablak, mely lehetôvé teszi, hogy a
Könyvtári elemhez megjegyzéseket vagy üzeneteket csatoljunk. A
Megjegyzés ablakban lévô leírás nincs semmilyen hatással a
Könyvtári elem viselkedésére vagy megjelenésére. A leírás a
Tárgy, Ajtó, Ablak, Lámpa párbeszédablakokban, a Bemutató
terület felsô részén lévô kiugró menü segítségével jeleníthetô
meg. A Bemutató terület ezen párbeszédablakoknak a jobb felsô
részén található.
Lásd még...
A Bemutató területrôl további információ a 4. fejezet erre
vonatkozó részében található.
Bemutató kép
A Bemutató kép teszi lehetôvé, hogy a Könyvtári elemhez
felismerhetô képi információt csatoljunk. A Bemutató kép
ablakban látható kép semmilyen módon nem befolyásolja a
Könyvtári elem megjelenítését vagy viselkedését.
A Bemutató kép a könyvtári elem alapbeállítás szerinti
ábrázolásaként jelenik meg a Tárgy/Ajtó/Ablak/Lámpa beállítás
párbeszédablakaiban.
A Bemutató kép egy PICT (Macintosh) vagy .bmp (Windows)
típusú ablak, mely nem szerkeszthetô. A tûtábla/vágólap tartalma
betoldható az ablakba.
A könyvtári elem ablakok felhívása
A fentebb leírt összes ablak hozzáférhetô az Ablak menün
keresztül is, ahol minden elérhetô Könyvtári elem ablak listázva
van az elôzôleg megnyitott Könyvtári elem neve melletti
almenükben.
Pont kijelölô négyzet
Ahol alkalmazható, megjelenik a Befoglaló téglalap ponjai
kijelölô négyzet a Könyvtári elem párbeszédablakban.
Ha megjelöli ezt a jelölônégyzetet, az ArchiCAD öt pontot fog
összekapcsolni a Könyvtári elem 2D-s jelképével, melyek
függetlenek az elem GDL leírásában megadott pontoktól. Ez az öt
pont a négy sarkon és a jelkép befoglaló téglalapjának(a jelképet
körülrajzoló képzeletbeli négyszög) közepén helyezkedik el.

A 2D-s jelkép aktív pontja

Befoglaló téglalap pontjainak választásával az elem
lehelyezéséhez használt pont a bal alsó pont lesz az öt közül.
(Ezt egy vastag négyzet jelzi az elem 2D-s jelképén a könyvtári
elem Eszközbeállítások párbeszédablakában, ahol a lehelyezési
pontot lehet megváltoztatni.) Ezek a pontok ill. funkciók mindig
elérhetôk, függetlenül attól, hogy a könyvtári elem GDL
leírásában szerepelnek-e.
Ha nem a befoglaló téglalap bal alsó sarkát szeretné aktív
pontnak választani, akkor ne jelölje ki a jelölônégyzetet, hanem
írja be a kívánt pontot vagy pontokat a GDL leírásba. (Ebben az
esetben a leírásban szereplô legelsô pont lesz az aktív pont. Lásd
még a GDL kézikönyvet a további részletekrôl.)
Ha sem a befoglaló téglalap nincs megadva, sem GDL pontok
nincsenek a leírásban, akkor az ArchiCAD elhelyez egy pontot a
könyvtári elem origójába és ezt fogja aktív pontnak tekinteni.
(Ez az origó ajtó és ablak esetén azok középpontjában lesz,
lámpa és tárgy esetén pedig egy nem meghatározható
koordináta-rendszer kezdôpontjában.)
Ablakok esetén:
Ajtók esetén:
Kontúr lehetôség gombok (Keretezés 3D-ben)

A következô ábra megmutatja néhány nyílás megjelenését a
Kontúr lehetôség kiválasztásával. Mint látható, látszik az
ArchiCAD által létrehozott négyszögû nyílások körvonala, és
látható a Könyvtári elemben a módosított nyílás létrehozásánál
használt kiegészítô részek alakja.

483
Amikor a Nincs kontúr lehetôség aktív, ezek a kiegészítô részek

beleolvadnak a fal testbe, ahogy a következô ábra is mutatja.
A Keretezés a Terven gombok és a szerkesztô mezôk ugyanúgy

mûködnek, ahogy az Ajtó/Ablak beállítások párbeszédablakban.
Leírásukat lásd a 4. fejezetben.
Tokméret és Névleges méret
A Tokméret és Névleges méret mezôkben valós számokkal vagy
paraméteres GDL kifejezésekkel adhatja meg a geometriai
kapcsolatot a falnyílás és az ajtó vagy ablak könyvtári elem
között.
Lásd még...
A GDL leírások használatáról részletes információt az ArchiCAD
csomagban található GDL Felhasználói Kézikönyvben olvashat.
Paraméterek
Alapbeállítás szerint a Paraméterek gomk aktív. A Párbeszédablak

alsó részén hozzáadhat és szerkeszthet paramétereket a Könyvtári
elem GDL leírása számára. Ezekhez a változókhoz
hozzárendelhet értékeket egy bizonyos Könyvtári elem
jellemzôinek megadásához. Az itt hozzárendelt értékek lesznek a
Beállítások párbeszédablakban található alapbeállítás szerinti

értékek, amikor olyan eszközt választ, amely Könyvtári elemeket

használ.
Kötelezô paraméterek
Vízszintes vonal választja el a kötelezô paraméterek csoportját a
szabadon választhatóktól. A kötelezô paraméterek:
– Ablakok és Ajtók x és z mérete
– Tárgyak x és y mérete
– Lámpák x és y mérete, Be/ki kapcsolója, Fényszín és
Fényerôsség beállítása.
- a Helyiségek kötelezô paramétereit lásd a Helyiség
Kategóriák parancsot a Lehetôség menünél.
A kötelezô paraméterek azok, amelyek biztosítják az adott típusú
könyvtári elem meghatározását. Ezek a jellemzôk a könyvtári
elem létrehozásakor már eleve a paraméterlista elején
szerepelnek, bár hozzárendelt értékük még nincs. A könyvtári
elem GDL leírása használja ezeket a paramétereket (Az A és B
értéket Tárgy, Ajtó és Ablak esetén, A-tól G-ig Lámpa esetén),
hogy létrehozza a kötelezô jellemzôket. Ezeket a paramétereket
megtaláljuk ikon formában is a könyvtári elem
párbeszédablakának felsô részében. Az értékeket megadhatjuk
ezek segítségével, de közvetlenül a listába való beírással is. (Lásd
feljebb: Speciális jellemzôk ill. Paraméterek szerkesztése alább.)
Megjegyzendô, hogy egy Lámpához kétfajta kötelezô paraméter
létezik:
– fizikai jellemzôk (x és y méretek, lásd A és B paramétereit)
– megvilágítási jellemzôk (Be/ki, szín és fényerôsség, lásd C-G
paramétereit)

485
A Helyiségek lényegesen több kötelezô paramétert tartalmaznak,

mint más könyvtári elemek. Ezen paraméterek nevei utalnak a
paraméterek tartalmára is.
További paraméterek
A paraméterlistában a vonal alatt egy szerkeszthetô lista található
a további paraméterekkel. Ezek a paraméterek szabadon
használhatók a könyvtári elem GDL leírásaiban, ezekre mint C,
D, E stb. (Lámpa esetén H, I, J) jellemzôkre vagy karaktersorokra
hivatkozhat. Az ezekhez rendelt értékek mint alapértékek
jelennek meg az Eszköztár megfelelô Beállítások
párbeszédablakának megnyitásakor.
Szabadon választható jellemzôk lehetnek az ablak- vagy
ajtószárnyak száma, valamely elem anyaga stb.
A szerkeszthetô paraméter minden sora tartalmaz egy ikont
(kötelezô), egy paraméter betût vagy változósort (adott), egy leíró
szöveget (nem kötelezô, de ajánlott) és egy numerikus értéket.
Az ikon vezérli azt, hogy az ArchiCAD hogyan értelmezze a
változó értékét. Az ikonra kattintva kiugró paletta jelenik meg,
melyben egy újabb ikon kiválasztásával újra definiálhatja a
paraméter típusát. (lásd a Paraméterek szerkesztését alább.)

A megfelelô paramétertípus megválasztása különösen fontos,

mert pl. hosszmértékben (méterben vagy miliméterben) megadott
értékeket csak Hossz típusú paramétereknek adhatunk. Helytelen
típusmegadás a dimenzió nélküli paraméterek esetén
félreértelmezéshez is vezethet (pl. fokérték és darabszám
összetévesztése).
Megjegyzés: Attól függôen, hogy hogyan írja meg a GDL
leírást, a használt paraméterek befolyásolhatják a könyvtári
elemeknek mind a 2D-s, mind a 3D-s megjelenését.
Kösd az értéklista leíráshoz/Tömb megadás
E két kapcsoló közül egyszerre csak az egyik vagy egyik sem
aktív. A gombok a Paraméterek, Összetevôk, Leírások gomboktól
jobbra jelennek meg, ha a Paraméterek aktív.
Kösd az értéklista leíráshoz gomb használatával az adott
Paraméter értékeinek választéka az Értéklista leírásban
megadottakra korlátozódik.
Ha megnyomja a Tömb megadás gombot, megjelenik egy új
párbeszédablak, ahol beállíthat egy tömböt e paraméter számára,
ami irányítható lesz az elem 2D-s, 3D-s, Jellemzôk vagy Értéklista
leírásából.
A tömb mezôit rájuk kattintással szerkesztheti; a mezô a

párbeszédablak jobb oldalán szerkeszthetô. Ahol a változó típusa
megengedi, választhat értékeket a kiugró menübôl.
Betoldhat sorokat a tömbbe, kijelölve a gombot a tömb
sorszámával a párbeszédablak bal oldalán, és megnyomva a
Toldd be gombot. A törlés hasonlóképpen történik.

487
Betoldhat oszlopokat a tömbbe kijelölve a gombot a tömb

oszlopszámával a párbeszédablak tetején, és megnyomva a Szúrd
be gombot. A törlés hasonlóképpen történik.
További információkért az Értéklista leírásról és a tömbökrôl,

forduljon a GDL felhasználói kézikönyv megfelelô részeihez,
mely könyv szintén az ArchiCAD csomagja része.
Paraméterek szerkesztése
Megváltoztathatja a paraméter lista tartalmát arra a vonalra
kattintva, melyet szerkeszteni kíván. A kötelezô paramétereknél
csak a „=” jel után lévô numerikus értékek szerkeszthetôk. A
szabadon választható paramétereknél szerkesztheti a típus ikont,
a leírás szöveget és a numerikus értéket.
A szerkeszteni kívánt sor kiemeléséhez kattintson rá a kurzorral.
A Változó, Típus, Név és Érték mezôk szerkeszthetôvé válnak a
címsorban.
A lehetséges paramétertípusok mind a kötelezô, mind pedig a
szabadon választható paraméterek esetében a következôk:
Hossz: A Könyvtári elem fizikai méreteit határozza meg (és
átalakítja bármilyen használt mértékegységre)

Szög: Forgatási értékeket határoz meg tizedes alakban olyan

GDL mûveletekhez, mint forgatás vagy ívek meghatározása.
Valós szám: Tizedes és nem tizedes értékeket határoz meg
olyan GDL számításokhoz, mint például nagyítási érték.
Egész szám: mértékegység nélküli egész számok.
Boolean: A Boolean paraméter értéke csak 1 vagy 0 lehet.
Olyan esetekben javasolt ilyen változótípust használni, ahol igen/
nem értékeket kell megadni a könyvtári elemek meghatározása
során. Ezeket az értékeket közvetlenül begépelheti az
értékkockába, vagy a paramétersor jobb végén lévô kijelölô
négyzetre kattintva adhatja meg a megfelelô beállítást.
Szöveg: A szöveg változó típus maximálisan 255 karakterbôl
állhat.
Anyag: az anyagot GDL paraméterként határozza meg. Az
ArchiCAD-ben elérhetô anyagok közül bármelyiket kiválaszthatja,
az anyag szerkesztô táblára kattintva. Lásd az Anyagokat a 4.
fejezet Az eszköz beállítások közös elemei címû részében és az
Anyagok parancsot (Lehetôség menü) az 5. fejezetben.
Vonaltípus: a vonaltípust GDL paraméterként határozza meg.
Az ArchiCAD-ben elérhetô vonaltípusok közül bármelyiket
kiválaszthatja, a kívánt vonaltípus kiemelésével a gördíthetô
listában. Lásd a Vonaltípusok parancsot (Lehetôség menü)
késôbb az 5. fejezetben.
Kitöltés: a kitöltést GDL paraméterként határozza meg. Az
ArchiCAD-ben elérhetô kitöltések közül bármelyiket
kiválaszthatja, rákattintva a minta táblára, és kijelölve a kívánt
mintát a palettán. Lásd a Kitöltéstípusok parancsot (Lehetôség
menü) az 5. fejezetben.
Toll színe: A Toll színét mint GDL paramétert határozhatja
meg. Az ArchiCAD által használt bármelyik tollszínt kiválaszthatja
elôbb a mintanégyzetre, majd a palettán található kívánt tollszínre
való kattintással, vagy a kívánt tollszín számának a
szerkesztômezôbe gépelésével.
Megjegyzés: Ha az Anyag, Vonal, Kitöltés vagy Tollszín
típust kiválasztotta, a paramétersor jobb végén nyomógomb
jelenik meg, mely megnyomásával egy kiugró listából
választhat új értéket.

489
Lásd még...
A GDL kézikönyv részletesen megadja, hogyan kell GDL
leírásokat létrehozni vagy módosítani és hogyan lehet azokban
paramétereket használni.
Forrás hibakeresés GDL leírás ablakokhoz
Egy Könyvtári elem 3D-s vagy 2D-s leírás ablakának
megtekintésekor a Szerk menü utolsó parancsának választása
lehetôvé teszi a hibakeresést a leírásban.
A nyíl ikonokkal jelölt gomb készlet a következô mûveleteket

hajtja végre:
A hibakeresô folyamat balról az elsô gomb (Indítás)
megnyomásával indítható.
Balról a második gomb (Lépés) lehetôvé teszi a kiemelt
utasítások végrehajtását és a 3D-s modell (vagy a 2D-s rajz)
frissítését. Ha az utasítás egy makró hívás, a hibakeresô a
makróba belépés nélkül hajtja azt végre.
Ha rákattint balról a harmadik gombra (Belépés) egy kiemelt
makró hívás utasítás fölött, akkor a hibakeresô belép a makróba,
és a hibakeresô folyamat a makró belsejében folytatódik. Ha

bármely más utasítás fölött nyomja meg, akkor a hatás ugyanaz,

mint az elôzô gomb esetében.
Balról a negyedik gomb (Kilépés) megnyomásakor, a hibakeresô
elhagyja a makrót, és a folyamat egy magasabb szinten
folytatódik, a makró hívást követô elsô utasítással. Ha ezt a
gombot egy fô makró belsejében nyomja meg, ennek hatása az
egész makró végrehajtása lesz.
Végül, a kereszttel ellátott gomb megállítja a hibakeresô
folyamatot.
A hibakeresô folyamat vezérelhetô a leírásból is, egy speciális
GDL parancs, a TÖRÉSPONT használatával. A hibakeresô megáll
a TÖRÉSPONT-nál, ha a paramétere igaz.
A töréspontok be- és kikapcsolhatók vagy kiugró menü
segítségével, a Hibakeresô ablak jobb felsô sarkában.
A hibakeresô folyamat során vizsgálhatók a globális változók,
paraméterek és makró változók a listához hozzáadva ôket, az
Új… (egyet ad hozzá) vagy az Add mind (minden paramétert és
változót hozzáad a listához) gombok használatával. Az értékük
módosítható a folyamat megszakítása nélkül, az új érték
beírásával a táblába, és a Módosítsd gomb megnyomásával.
Bármely tétel törölhetô a listából, kiemelése után a Töröld
gombra kattint. A változó vagy paraméter típusa jelölve van a
listában: „_…_” jellel a numerikus változók és „…” jellel a
karaktersor változók.
Könyvtári elemek mentése

A Könyvtári elemek ablak bezárásakor az ArchiCAD figyelmeztet
a változtatások elmentésére. Ha kéri a változtatások mentését, az
elem összes komponense (2D-s jelkép és leírás, 3D-s leírás és
jellemzôk leírása, megjegyzések és bemutató kép) mentésre
kerül.
A könyvtári elem ablakának lezárása helyett használhatja a
Mentsd vagy Mentsd mint... menüparancsot is, bármelyik
könyvtári elem ablakból. Mentés után válassza az Ábrázolás/
Rajzold újra parancsot az alaprajzon vagy a 3D-s ablakon, hogy
a megváltoztatott könyvtári elem új formájában jelenjék meg.
Listázások végrehajtása
Minden, az ArchiCAD-ben létrehozott szerkezeti elem tartalmaz
információt a méretérôl, geometriájáról és mennyiségérôl. A

491
járulékosan kötött jellemzôk segítségével, különbözô listázások

valósíthatók meg, melyek eredménye képernyôre listázható
különálló ablakokban, nyomtatható és kivihetô különbözô
formátumokban utólagos feldolgozásra.
Az Anyaglisták tartalmaznak numerikus adatokat, leírás szöveget
és még grafikus információt is a tervrôl. Listák a Listák menü
bizonyos parancsainak választásával hozhatók létre.
A következô bekezdések azt tárgyalják, hogyan szervezôdnek a
jellemzôk az ArchiCAD-ben, és hogyan adható meg a különbözô
listatípusok tartalma és tervlapja.
Lásd még…
A Listák menü parancsainak részletesebb magyarázatát az 5.
fejezetben.
A jellemzôk szerkezete
Az ArchiCAD-ben a jellemzôk szerkezete a Jellemzôk tárgyakból,
Összetevô és Leírás adatbankokból és a szerkezeti elemek
Jellemzôibôl áll.
Jellemzôk tárgyak
A jellemzôk szerkezetének magja a Jellemzôk tárgy, mely olyan
részleteket tárol, mint a gyártó adatai, ár, munkaterv jelképek és
más jellemzôk. Ezeknek a Tárgyaknak speciális kapcsolatai
vannak:
- Hozzáférés egyszerû adatbankokhoz, melyek az
Összetevôknek és Leírásoknak nevezett alapvetô numerikus
és leírás adatokat tartalmazzák.
- Kapcsolatok szerkezeti elemekkel (falak, födémek, ablakok,
stb.), melyek paramétereit képesek összekapcsolni
listázásokhoz.
Lásd még…
Listák/Új jellemzôk és Jellemzôk szerkesztése az 5.
fejezetben, valamint az ArchiCAD Könyvtár leírása elôbb ebben a
fejezetben.
Összetevô és Leírás adatok

Az alap numerikus (Összetevô) és leíró (Leírás) adatok
ugyanazon szöveges típusú adatbankokban vannak tárolva,
melyek állományára hivatkozni lehet bármely Könyvtári elembôl

és az egyedi Jellemzôk tárgyakból. Ez segít a redundancia

elkerülésében, és lehetôvé teszi a helyi építési elôírások könnyû
összeillesztését az ArchiCAD-del.
Mindkét adatbank részekre van osztva Kulcsok alatt. Kulcsok
lehetnek különbözô márkák vagy rendeltetések, ár vagy
szerkezet osztályok stb. a felhasználó által testre szabva vagy a
helyi szabványok szerint.
Vannak Összetevôkhöz használható Mértékegységek is, hasonló
egyszerû adatbankokban tárolva, kapcsolatban az elôbbiekkel.
A szerkezeti elemek jellemzôi

A szerkezeti elemek listázhatók a kapcsolt Jellemzôk tárgyakban
elôre megadott jellemzôikkel. Kétféleképpen lehet kapcsolatot
létrehozni szerkezeti elemek és Jellemzôk tárgyak között.
- A Dinamikus kapcsolatok különbözô Kritériumok
felhasználásával adhatók meg. A Kritériumok egyszerû és
szerkeszthetô adatbankban vannak tárolva. Bármely egyedi
kritérium alkalmazható több elemhez is feltételként, úgy mint
hozzárendelés egy Jellemzôk tárgyhoz. Valahányszor egy
elem megfelel egy kritériumnak, a kapcsolat létrejön.
Bármely szerkezeti elem megfelelhet egyszerre több
kritériumnak is. Ilyen esetben az azonos vagy egymást
tartalmazó kritériumok el lesznek távolítva, egyébként pedig
minden összekapcsolt Jellemzôk tárgy Jellemzôi egyesítve
lesznek listázáshoz.
- Az Állandó kapcsolatok az eszközök saját Eszköz
beállítások párbeszédablakából állíthatók be a Listázási
tulajdonságok tabulátor oldalon.
Anyaglista beállítás
Három listatípus határozza meg az adatok szerkezetét anyaglista
készítésnél: a lista tételek lehetnek szerkezeti elemek,
összetevôk (leírások) vagy helyiségek. A különbözô típusú
listáknál némileg eltérô vezérlôk érhetôk el a tartalom és a
tervlap megadásához.

493
A megadott beállítások tárolhatók név szerint. A tárolt listák a

Listák/Lista beállítás párbeszédablakban szerkeszthetôk. Ha
kiválasztja egy ilyen tárolt lista nevét a megfelelô hierarchikus
menüben, akkor végrehajtódik a listázás, és létrejön egy lista.
Minden listatípushoz van egy alaplista beállítás is belefoglalva a
programba. Ezekbôl az egyszerû listákból hiányzik a formátum
sablonok gazdag környezete.
Megjegyzés: Ha már egyszer létrejött egy lista, ez
automatikusan felfrissül, valahányszor elölnézetbe hozza.
Lista tartalom
Minden listatípusnál szûrheti a listázandó tételeket, valamint
megadhatja, vagy az egyes tételek leírása milyen komplex legyen
a jelentésben. Ezenkívül a helyiség listák esetében a kapcsolódó
szerkezetek is hozzáadhatók minden részletükkel együtt.
Lásd még…
Szûrôk, Komplexitás és Kapcsolódó szerkezetek a Listák menü
Lista beállítás részében (5. fejezet).
Lista tervlap
A kimenet listák lehetnek nyers adat lapok egy egyszerû
szöveges ablakban vagy formázott tervlapok grafikus
tartalommal.

Mindkét esetben hatékony válogató eszközöket használhat, és az

alapbeállítás szerinti paraméter elnevezések egyedi nevekkel
helyettesíthetôk.
Habár a Nyers lehetôség fô használati területe az adat kivitel
tabulált szövegben vagy táblázat formátumban, de ezenkívül is
van még néhány lehetôsége, mely az állományok és mezôk
számát befolyásolja: pl. azonos tételek csoportosíthatók és
listázhatók együtt. Az ilyen típusú kimenet szövegként is utó-
kezelhetô az ArchiCAD-bôl.
Formázott listák olyan sablonok felhasználásával készíthetôk,
melyekre jellemzô, hogy van rajtuk oldal megadás, fejléc és
lábjegyzet további adatokkal, mint vállalati embléma, terv
információk, az aktuális dátum, oldalszám stb., valamint
befoglaló téglalap a listázandó paraméterek számára. A paraméter
nevekre és értékekre, valamint az összetevôk tartalmára a
befoglaló téglalap segítségével lehet hivatkozni.
Anyaglisták kivitele
A nem formázott listák kivihetôk tabulált szövegben és táblázat
formátumban is. A formázott listák menthetôk 2D-s ArchiCAD
vagy PlotMaker rajzokként, valamint RTF (Rich Text Format) file-
okként.
Lásd még…
Anyaglisták mentése az 5. fejezetben (Irat menü).

495

Függelék
Függelék A
Kurzor formák
A Munkalap érzékeny kurzorai
Nyíl - üres terület a munkalapon (Nyíl eszköz)
Kereszt - üres terület a munkalapon (más eszközök)
Nyíl pipával - vonzás meglévô kulcspontokhoz vagy

pontokhoz
Pipa - vonzás meglévô kulcspontokhoz vagy pontokhoz
Nyíl Mercédesszel - vonzás meglévô élekhez (Nyíl

eszköz)
Mercédesz - vonzás meglévô élekhez (más eszközök)
Nyíl keresztezôdéssel - vonzás meglévô élek

keresztezôdéséhez (Nyíl eszköz)
Keresztezôdés - vonzás meglévô élek keresztezôdéséhez

(más eszközök)
Nyíl merôleges jellel - merôleges vonzás meglévô élhez

vagy ívhez elemmozgatás közben
Nyíl érintô jellel - érintôleges vonzás meglévô élhez

vagy ívhez elemmozgatás közben
Rajzoláshoz és szerkesztéshez használt kurzorok:
Üres ceruza - üres terület a munkalapon
Tele ceruza - vonzás meglévô kulcspontokhoz és

pontokhoz
Csíkos ceruza - vonzás meglévô élekhez
Ceruzahegy keresztezôdéssel - vonzás meglévô élek

keresztezôdéséhez
Ceruzahegy merôleges jellel - merôleges vonzás egy

meglévô élhez

497
Függelék
Ceruzahegy érintô jellel - érintôleges vonzás meglévô

élhez
Varázspálca- létezô elemek kontúrjainak kihúzására más

elem aktív eszközzel történô létrehozásához
Eszközfüggô kurzorok:
Szem - A tetôsík lejtési irányát mutatja, valamint a

szétvágandó elemek azon részét, ami kiválasztva marad
Dupla szem - sarkaival elhelyezett Ajtó/Ablak helyzetét

mutatja
Kalapács - Méretláncot, Magassági méretet, szintméretet

vagy Kitöltés helyez el
Szigony - a Területkiválasztóval kijelölt négyszöget vagy

a Tûtábla/Vágólap tartalmát mozgatja betoldáskor.
Az ábrázolás megváltoztatásához használt kurzorok:
Nagyító - nagyítás
Kicsinyítô - kicsinyítés
Tenyér - eltolás
Kis tenyér - az Áttekintô keretének mozgatása
Az ArchiCAD tevékenységeit jelzô kurzorok:
Bulldózer - automatikus mentés alatt

B Forgó - számítások közben (Macintosh)
Óra - számítások közben (Macintosh)
Homokóra - számítások közben (Windows)

Függelék
Függelék B
Külsô könyvtári elem
szerkesztôk
Külsô könyvtári elem szerkesztô programokat illeszthet az
ArchiCAD-hez. Ezeket mint különálló programokat vagy mint az
ArchiCAD-en belüli kiegészítôket használhatja. Ahhoz, hogy az
ArchiCAD-en belülrôl megfelelôen mûködjenek, speciális helyre
kell a programokat elhelyezni:
- Macintosh-on a Graphisoft mappában lévô Kiegészítôk
mappában. A Graphisoft mappát az indítólemezen lévô
RendszerMappába vagy abba a mappába kell helyeznie,
amelyben az ArchiCAD is található.
- Windows alatt a Kiegészítôk mappában a Graphisoft közös
mappán belül az ArchiCAD mappájában vagy a “Graphisoft
közös mappa” Windows Registry elem által mutatott
mappában.
A megfelelôen telepített külsô programok ikonjai megjelennek az
ArchiCAD Eszköztárában.
A külsô szerkesztôkkel létrehozott könyvtári elemeket saját
ikonjára duplán kattintva, vagy a Lehetôségek menü (ablak, ajtó,
lámpa és tárgy beállítások) utolsó parancsát kiválasztva nyithatja
meg.
Az itt bemutatott példa az ArchiSITE, amely a PracSYs által
fejlesztett terepmodellezô program. Mivel a terepek többnyire
szoros kapcsolatban állnak a tárgyakkal, a Terep beállítások
párbeszédablak igen hasonló a Tárgy beállítások
párbeszédablakhoz.

499
Függelék
A “Terep” elnevezés általánosan használatos az ArchiSITE-ban

létrehozott könyvtári elemekre. Más programok más általános
elnevezést használnak.
Az alaprajzon vagy az alapbeállítás szerint kiválasztott elem neve
melletti kiugró menü kismértékben különbözik az ArchiCAD
tárgyaknál használatos menütôl.
Az almenü segítségével a kiválasztott elemet szerkesztheti vagy
teljesen újat hozhat létre. Mindkét parancs azt a programot indítja
el, amely létrehozta a kiválasztott elemet.
Ha a Szerkeszd ...név... parancsot választja és a kiválasztott
elembôl már több példányt is elhelyezett az alaprajzon, az
ArchiCAD felkínálja a lehetôséget, hogy csak a kiválasztott
könyvtári elemet vagy az azonos nevet viselô valamennyi
könyvtári elemet módosítsa.
Az elsô esetben a könyvtári elem másolata készül el és felhívja a

figyelmet az új névadásra.
A második esetben az eredeti file-on fogja folytatni a munkát,

ami azt jelenti, hogy az alaprajzon az azonos nevet viselô
valamennyi könyvtári elem módosulni fog; sôt bármely elhelyezni
kívánt további példány módosult formában jelenik meg.
Megjegyzés: Ha a külsô szerkesztô nem áll rendelkezésre,
akkor az ikonja nem jelenik meg az Eszköztárban és az általa
létrehozott könyvtári elem az ArchiCAD ajtó, ablak, tárgy és
lámpa beállítások paranccsal nyitható meg. Ha egy külsô
szerkesztôvel létrehozott könyvtári elemet az ArchiCAD-del
módosít és ment el, az elemek ArchiCAD könyvtári elemekké
válnak, amelyek az eredeti programmal többé nem nyithatók
meg.

Tárgymutató
Tárgymutató
2D
~ tevékenységek 3
2D-s Elemek 284
~ mentés a 3D-s ablakban 280
2D-s falkeretezés 163
2D-s jelkép 474, 483
~rétegek 477
2D/3D-s modellezés 9
3D
~ Szerkesztés és Navigáció 3
3D ablak 417
3D nézôpont beállítás 403
3D-s
~ szerkesztési szabályok 86
3D-s ablak beállítás 414
3D-s ablakban való munka 86
3D-s beállítások 395
3D-s jelentés 395
3D-s metszés 418
~ drótvázas 421
~parancs 420
3D-s metszôsíkok 417
3D-s navigációs paletta 19, 97
3d-s nézet másolása 131
3D-s rajzok 10
3D-s tetômetszôdések 182
3D-s vektoros kitöltés 415
A
Ablak 333
~ 3D-s 8
~ alaprajz 8
~ bemutató kép 14
~ hiányzó könyvtári elemek 15
~ jegyzetek 14
~ jelentés 14
~ kiegészítô 13
~ könyvtári elem 13

501
Tárgymutató
~ lista 13 Anyagtípus 383

~ Metszet/Homlokzat 9 ArchiCAD Beállítások file 306
~ modell típusú 84 ArchiCAD eszközök 105
~ rajz típusú 85
ArchiCAD fólia 367
~ szerkesztés és megjelenítési 8
ArchiCAD könyvtár 467
Ablak eszköz 155
ArchiCAD kurzorok 82
Ablak menü 465
ArchiCAD munkahely 7
Ablak/ajtó nyújtása 165, 315
ArchiCAD terv file 282
Ablaklista 466
Archív file-formátum 273, 469
Ábrák
~ eszköz 132 Archív mentés 285
~ fólia 133 Árnyékvetés 426
Ábrázolás és listázás 394 Asszociatív
Ábrázolás menü 459 ~méretezés 192
abszolút értékek 27 Átbocsátás 384
Adatbiztonság 396 Átlátszóság 384, 387, 425
Adatellenôrzés 397 Áttekintô paletta 18, 464
Ajtó 157, 333 AutoCAD 274
Ajtó beállítások 160 AutoDesk animáció 435
Ajtó eszköz 155 Automatikus címkézés 225
~parancs 345
Ajtó/Ablak 137, 163, 353
~ általános beállítások 160 Automatikus pontgenerálás 66
~ eltolása 165 Automatikus újraépítés 394
~ káva 160 Axiális falak 139
~ nyílás méretezési 161 Axonometria 410
~ paraméterek 162 ~ saját 410
~ tollszíne 163 Azimut
~ tükrözés és forgatás 166 ~mezô 404
~ vonaltípus 163 Azimút beállítása
~a falban 134 ~digitalizáló táblán 292
Ajtó/ablak orientációja 159
Ajtók nyitásiránya 159 B
Ajtók/ablakok 158
Aktív ablak 474 Beállítás
Aktív elemkönyvtár 286 ~ Felületháló 187
Aktív Könyvtárak 468 ~ lépték 350
~ magasság és gravitáció 6
Aktív könyvtárak 289
~ szintek 359
Aktuális tervméret 24 ~ Szöveg 220
Alapbeállítások ~ Tárgy/Lámpa 169
~eszközöknél 108 ~ távoli elemek 393
Album állomány 435 ~ Varázspálca 341
Állandó méret 198, 305 Beállítás gomb
Állandó szög 70 ~ablak méretezés 161
ALT-kattintás 327 Beállítások a körsétához 412
Anyag kiugró menük 117 Beállítások parancs 390
Anyaglista 281 Beállítások/Egyebek 398
Anyagok 142, 381 Becsült helyfoglalás 432
~ 3D-s kitöltés 385 Bemutató kép 482
~ fénykibocsátás jellemzôi 384 Bemutató terület 113
~ jellemzôinek szerkesztése 382 Benapozás 438
Anyagok fényvisszaverése 383 Benapozás-vizsgálat 263

Tárgymutató
Betoldás 311 Csoportos magassági méret geometriai

~ egyéb 312 mód 212
~ Metszet/homlokzat ablakokban 312 Csoportos vonal geometriai mód 239
Betûhelyttesítés 300 Csukd be 278
Betûtípus 300
Bézier görbe 249 D
Billentyûkódok 401
Bittérképek 375 Dátum és idô beállítása 408
Bittérképes DEL billentyı 83
~betûtípusok 301 Diffúzió 387
~kitöltések 237 Diffúzió beállítás 384
Bittérképes file 275 Digitalizáló 292, 293
Biztonsági másolat 397 Digitalizáló beállítás 291
Biztonsági mentés 396 Digitalizáló bekapcsolása 293
BMP 435 Dimenzió eszköz 192
~ mentés 3D-ben 280 Dimenzió lehetôségek 198
BMS 435 Dimenzió mesterfogások 200
Bontsd szét 343 DIP kapcsolók 299
Boole mûveletek Dokumentumok 306
~ poligonokon 4 Domborzat 387
Boolean Dongaboltozatos tetô 178
~ paraméter könyvtári elemnél 489
Drótváz 421
Borítás 153
Dupla nyíl szerkesztési mód 241
Burkolás nélküli oszlopok 152
Dupla szem kurzor 157
Burkolt oszlopok 153
E
C
Egész szám
Címke 226, 333, 345 ~ könyvtári elem paraméter 489
~ beállítás 224
Egy szintet fel 362
~ elhelyezése 224
~ eszközök almenü 345 Egy szintet le 362
~ speciális esetek 334 Egyéb Mentések/Archív 285
Címke beállítások 226 Egyedi címkék 225
Címke eszköz 224 Egyedi magassági méret geometriai mód 212
Címke mesterfogások 228 Egyedi szögpár 70
Címke szövege 228 Egyedi vonal geometriai mód 239
Címkézd a kijelölteket Egyetlen fal geometriai mód 134
~parancs 346 Egyidejû kiválasztás 124
Csatlakozás 293 Egypontos perspektíva 405
Cseréld újra Egyszerû nyílások 156
~parancs 336 Egyszerû szövegábrázolás keret nélkül 352
Csillogás 384, 424 Elektronikus rajzasztal 7
Csoport 338 Elemek
~ Állítsd vissza az eredeti sorrendet 339 ~ szerkesztése 74
~ Hozd elôre 339 ~ szétbontása 4, 343
~ Hozd elôrébb 339 Elemek Fallal való metszése 3
~ Vidd hátra 339 Elemek kiválasztása 122
~ Vidd hátrébb 339 Elemek mozgatása
Csoportképzés 339 ~ nyíl eszköz 124

503
Tárgymutató
Elemek mozgatása szintek között 361 ~ poligon 2, 136

Elemek nyújtása és zsugorítása 123 ~ réteges 140
Elemkönyvtárak 469 ~ toll színek 141
~ tollai 142
Elemtípusok
~ trapéz 136
~vetítése 413
~ trapéz alakú 2
Elforgatott geometriai mód tárgyaknál 168 ~ új típusok 2
Elforgatott négyszög fal geometriai mód 135 ~ vastagság 139
Elforgatott négyszög geometriai mód 235 Fal beállítások párbeszédablak 138
~ tetô 175 Fal és oszlop összeszerkesztése 323
~ vonal 239
Fal eszköz 134
Ellenôrizd a leírást
Fal geometriai módok 134
~parancs 337
Fal mesterfogások 144
Ellipszis 4, 244
~ átlós mód 244 Falak és födémek 134
~ félátlós mód 245 Falak és tetôk 134
Elsôdleges szög 70 Falak födémmel történô levágása 323
Emeld 328 Falak keresztezôdése 145
Emeld a 3D-ben 95 Falak kettévágása 146
EMF Falak összekaocsolása 144
~ mentés 3D-ben 280 Falak rajzolása 134
Építsd újra a modellt 460 Falak szétvágása 146
Építsd újra a rajzot 460 Falirány ikonok 137
Érintô-pont kör geometriai mód 242 Fallánc geometriai mód 134
Érzékeny kurzor 497 Falvastagság méretezése 200
Eszköz Fel-Le Nyíl billentyû
~ beállítások 111 ~hatása az eszközökre 107
~ Felületháló 186 Félautomata
~ Magassági méretezés eszköz 211 ~méretezés 192
~ tárgy és lámpa 166 Felhasználói origó
Eszköz Beállítások 107, 116, 117, 334 ~ 3D-ben 87
Eszközcsoportok 105 Feltételes kiválasztás 313
Eszközök aktiválása 107 Felület 387
Eszközök kiválasztása 107 Felületek anyagai 164
Eszközök menü 338 Felületháló 2, 186
~ Bontsd szét a csoportot 338 ~ alapsík és élek 189
~ Csoport 338 ~ anyagok 191
~ Készíts részletet 340 ~ beállítások 187, 189
~ Oldd fel 340 ~ egyenletes lejtô geometriai mód 186
~ Oldj fel minden elemet 340 ~ elforgatott négyszög geometriai mód 186
~ Szüneteltesd a csoportokat 338 ~ geometriai módok 186
~ varázspálca beállítás 341 ~ kulcspont magasságok 191
~Zárold 339 ~ magasság 190
Eszköztár 17, 105 ~ négyszög geometriai mód 186
~ 3D-s ablakban 86 ~ sokszög geometriai mód 186
~ szerkesztési mód 187
F ~ tulajdonságok 190
Fényforrások 426
Fal Fénykép beállítás
~ anyagok 141 ~parancs 423
~ csúcsban végzôdô 148 Fényképezd 433
~ gerendafal 142 Fényképezési beállítások 423
~ magasság 138

Tárgymutató
Fényképezési lehetôségek 424 csatlakoztatása 145

Fénykibocsájtás 425 Függôleges méretezés 194
Fénzképezd 432 Fûzd össze parancs 276
Ferde méretezési geometriai mód 194
Filetípusok 272 G
Födém
~ geometriai módok 172 GDL 284
~ beállítások 173 GDL makró 164
~ elforgatott négyszög geometriai mód 172 Geodéta egység 391, 409
~ geometriai módok 172 Geometriai leírás 284
~ kitöltésminták 173 Geometriai módok 54, 55, 194
~ négyszög mód 172 ~ Felületháló 186
~ tollszínek 173 ~ Ív/Kör 248
~ vastagság és magasság 173 ~ oszlop 150
Födém beállításai párbeszédablak 172 ~ területkijelölô 126
Födém eszköz 172 ~ tetô 174
Födém mesterfogások 174 Gerendafal 142
Födémek metszése 322 GIF
Fólia ~ mentés 3D-ben 280
~ kiterjesztése 365 Görbe 248
~ kiválasztás 114 Görbe beállítások 250
~ Más név 364 Görbe eszköz 248
~ megmutatása 365 Görbe mesterfogások 251
~ Töröld 364
Gravitáció 92, 113
~ Válaszd mind 365
~ zárold és nyisd 365 Gumivonal 69
fólia 45 gumivonal 31
Fólia elemek listázása 365 Gyári beállítás 109
Fólia létrehozása 366
Fólia takart/zárt 365
H
Fóliabeállítás... Hálók 33
~párbeszédablak 363
Hálóra illesztés 30, 357
Fóliacsoportok ~ felfüggesztése 357
~ létrehozása 366 ~kiktatása 33
Fóliák parancs 363 Hárompontos Ív/Kör geometriai mód 242
Folt sarkokkal 222 Hárompontos perspektíva 405
Foltszerû szöveg 352 Hatások 423
Fônézet 463 Háttér 355, 427
Fônézet és segédháló 31, 33, 354, 357 ~ 3D-s ablak 417
Forgasd a másolatát ~ képen 428
~parancs 328 Helyiség
Forgasd parancs 325 ~ automatikus felismerési mód 230
Forgatás 326 ~ paraméterek 232
~ 3D ablakban 325 ~ sokszögvonal mód 230
Forgatott Háló Rendszer 5 Helyiség beállítások 231
Forgatott oszlop 150 Helyiség eszköz 228
Formátum másolás 309 Helyiség kategóriák 229, 388
Frissítsd a helyiségeket 346 ~ létrehozása 388
Függôleges elhelyezkedés 112 ~ törlése 389
Függôleges irányban eltolt falak Helyiség megadási módok 230

505
Tárgymutató
Helyiség mesterfogások 233 K

Helyiség pecsét 388
Helyiség poligonok 354 Kalapács kurzor 194
Helyiséglista 229 Kamera a perspektívában 405
Hibajelzés 395 Kamera beállítások 259, 263
Hibakeresô 337 Kamera eszköz 257
Hibás adat begépelése 111 Kamera mesterfogások 264
Horgonypont 221 Kamera paraméterek 260
Hozz be könyvtárat 289 Kamera típusok 257
Hozzájárulása a környezôhöz (%) mezô 407 Kamera út lehetôsége 261
Hozzákötött értékek 111 Kamerák 258
Kapcsolat 286
I Kapcsolati lehetôségek 297, 298
Kapcsold össze 344
ID Kapcsolt terv 274
~ automatikus növelés 400
Kategória kód 388
ID mezô 119
Kategória név 388
Ideiglenes mappa 400
Kategória szín 388
Igazítsd a léptékhez 305
Kategóriák és Pecsét bemutató 231
Illesszd a hálóra 33, 357
Kép
Illesztôpont 3, 89 ~ részletkép 432
Indító párbeszédablak 8, 399 Kép file 283
Induló könyvtár 468 Kép mérete 430
Infótábla 18, 53 képek betoldása
Infótábla funkciói 54 ~ más alkalmazásból 312
Intelligens kurzor kapcsoló 88 Képernyô kép
Irat ~ mentése 309
~ Kép fájlok 277 Képernyôfotó 131
~ Teljesen új 272 Képkivágás 395
Irat menü 271 Képméret és háttér 427
Ív bezárása 248 Képsarkok 352
Ív/Kör 242, 247 Kerekítsd le 344
~ geometriai módok 248
Keresd a kijelöltet 336
~ szerkesztési módok 250
Keresd és cseréld 335
Ív/kör beállítások 246
Keresd újra
Ív/Kör eszköz 241
~ parancs 336
Ívcsoport geometriai mód 244
Keresztezô falak 137
Íves falak 148
Kétpontos perspektíva 405
Kezdôponti nyíl szerkesztési mód 241
J Kicsinyítsd 461
Jelek 197 Kiegészítô betöltése 349
Jelkép Kitöltés 5 Kijelölés 44, 85
Jelképes vonalak 372 ~ Add a kijelöltekhez 314
~ felületek által 90
Jellemzôk 120, 440
~ módok 90
~ hozzárendelése 443
~ terület által 90
~ paraméterek 440
~ Válaszd vissza 314
Jellemzôk szerkesztése 440
Kijelölô pontok 90
Jobbra Nyíl 125
Kijelölô Téglalap 123
Jobbra nyíl billentyû
~hatása az eszközökre 107

Tárgymutató
Kijelöltek módostása 332 elemek 284, 467, 469, 473, 482, 491
Kimerevített képek 412 Könyvtárkezelés 467
Kitöltés Koordináta megkötés 68, 74
~ keretezett és keret nélküli 237 Koordináták 17
~ könyvtári elem paraméter 489 ~ megkötés 68
Kitöltés beállítások 235 Koordinátamezô 22, 30
Kitöltés eszköz 234 koordinátarendszer 25
Kitöltések 144, 235, 378, 379 ~kezdôpont 26
~ egyedi 375 Kör megnyitása 248
~ megváltoztatása 5 Környezet 384, 387
~ szerepe más eszközöknél 378 Környzet fénye 407
~ szerkezeti 353
Körséta 258
Kitöltések geometriai módjai 234
Körséta útvonalak 258
Kitöltések iránya 237
Kóta típusa 211
Kitöltések mintái 236
Kótavég lezárás méretének beállítása 198
Kitöltéstípusok 374
Kötött irányok 34, 53, 68, 71, 392
~parancs 374
Közelítés finomsága 415
Kitötés mesterfogások 238
Középpont megadású ív/kör geometriai
Kivágás
~ Metszet/homlokzat ablakokból 308 mód 242
Kiválasztás Központi adatbank 441
~ feltételei 128 Kritériumok 442
~ feltételes 313 Kulcspont 497
~ fólia 114 ~ rejtett 89
~ Metszet/Homlokzat ablakban 128 ~ választása elemeknél 73
~ területkijelölô eszközzel 125 ~ változtatása 168
Kiválasztás megszüntetése 123, 129 Kupola tetô 177
Köd 407 Kupola tetô beállítás
Komplex tetôsík 176 ~ párbeszédablak 177
Konszignációs karika 162 Kupola tetô geometriai mód 175
Könyvtár Kurzor forma 82, 497
~ aktív 468 Kurzor illesztési változatok 62
Könyvtári elem
~ 2D-s leírás 475 L
~ 2D-s nézet 475
~ 3D-s leírás 475 Lámpa
~ 3D-s nézet 476 ~ fényesség 170
~ anyaglista beállítás 493 ~kötelezŒ paraméterek 485
~ behelyezése 470 Lámpa és Tárgy
~ felülnézet 477 ~ eszköz 166
~ hibakeresést 490 Lámpafény gyengülés 426
~ kontúr lehetôség gombok 483 Lánc ikon 142, 170
~ kötelezô paraméterek 485 Lapbeállítás
~ létrehozása 471 ~nyomtatásnál 304
~ mentés 3D-ben 280
Látvány
~ nyiss 472
~ drótvázas 421
~ oldalnézet 477
~ elmetszett felületek és élek 419
~ szerkezeti elemek jellemzôi 493
~ forrás 434
~ tallózás 470
~ Készíts... 433
~ további Paraméterek 486
~ körséta 433
Könyvtári elem típusok 471 ~ közelítés finomsága 415
Könyvtári ~ simítás 424

507
Tárgymutató
~ színezett 422 Megvilágítás beállítása 406

~ takartvonalas 422 Mellékháló 31
~ tömb 421 Menj... 336, 363
~ vonalvastagság 417
Mentés 279
Látvány menü 403 ~ ArchiCAD Tárgy 287
Lehetôség menü 350 ~ modell képek 281
Leírások 441, 445 Mentsd 2D-s elemként
~ azonosítás 448 ~parancs 214
~ hibakezelés 448 Mentsd mint 280
~ Kulcsok 446
Menü billentyûkódok 401
Lépj ki 306
Menüparancsok 271
Lépték 23, 373, 376
Menüsor 16
~ alaprajzi 350
~ beállítása 350 Mercedes kurzor 57, 136, 320
~ metszet 351 Méretezd át 5, 317
Lépték 2D-ben Méretezés
~ gomb 473 ~ egyenes mód 195
Lépték a digitalizálón 291 ~ alapvonal eljárás 195
~ automatikus falvastagság 205
Lépték szerint 24, 463
~ kumulatív módban 195
Léptékhelyes rajz ~ méretezési láncok összefûzése 204
~mentése 310 ~ méretlánc elemeinek törlése 204
Levágott modell nézetek 91 ~ méretvonal hosszának kézi beállítása 205
Lista tartalom 494 ~ szerkesztési módok 195
Lista tervlap 494 ~ tollak 196
Listák menü 440 ~léptéke 24
Listázás 394 ~referencia pont 192
~ könyvtári elem 491 Méretezés beállítások 196
Listázó program 457 Méretezési egység 192, 391
Lyuk 78 Méretezési elemek beillesztése 203
~ poligonokban 77 Méretezési érték 193
Lyuk a falban 147 Méretezési lánc 192
Méretezési pont 192
M Méretezhetô elemek 194
Méretlánc módosítása 201
Magassági méretezés 212, 213 Méretszám beállítások 199
Marquee tool. See Marquee Tool: zooming with Méretvonalak 197
the Mértékegységek 446
Másodlagos szög 70 Metszet
Másolandó elemek ~beállítása 353
~ 3D-s ablakból 310 Metszet mélysége 255
Másolás Metszet mélységének módosítása 256
~ 3D-s ablakból 309
Metszet/Homlokzat 11, 83
~ az elem mozgatása nélkül 329
~ elmetszett elemek 255
~ Metszet/homlokzat ablakokból 309
~ frissít 460
Másold 131, 309 ~ függôleges határok 255
Mégis kell 83, 307 ~ tollak 254
Megjegyzés 337 ~ vízszintes határok 255
Megjelenítés lehetôségek 351 Metszet/Homlokzat ablak 256
Megjelenítések 263 Metszet/Homlokzat beállítása 253
Mégsem gomb Metszet/Homlokzat eszköz 253
~a Vezérlôpulton 83 Metszet/Homlokzat mesterfogások 256

Tárgymutató
Metszetjelek módosítása 256 Nyílások sokszorozása 166

Metszetvonalak elhelyezése 253 Nyílhegy
Metszôdés 459 ~léptéke 24
Mindent mutass Nyílhegy beállítások 251
~parancs 463 Nyílt és zárt görbék 251
Modell kép 12 Nyílvég beállítások 240
Modell típusú ablakok 84 Nyílvég nélküli vonalszerkesztési mód 241
Modell tulajdonságok 117 Nyisd parancs 272
Modellfotók 9 Nyiss
Modem 297 ~ könyvtári elemet 472
MÓDOSITÓ-kattintás 327 Nyiss könyvtári elemet parancs 289
Modul 282, 283 Nyomtasd 304
Modul fájl 276 Nyomtasd a szerkesztôhálót 32
Mozgás eszközök 99 Nyomtasd parancs 301
Mozgásvonalak 261 Nyomtatás léptéke 305
Mozgatás vezérlôk 102 Nyomtató 297
Mozgatás-vektort 324 Nyomtatott nézet 305
Mutasd a kijelölteket 462 Nyújtsd 147, 315
Mutasd a szerkesztôhálót 31 Nyújtsd függôlegesen a 3D-ben 96
Mutasd a területét 235
Mutasd az összes fóliát 367 O
Mutató vonal kapcsoló 88
Oldd fel 340
~ egész csapat elemeit 340
N ~ saját elemeimet 340
Nagyítási érték 24 Origó beállítása 292
Nagyítsd 461 Ortogonális oszlop 150
Nap Összefüggô ábra 312
~gomb 406 Összetett elemek 334
~párbeszédablak 411 Összetevôk 441, 444
Nap azimut 410 ~ könyvtári elemhez 478
Nap lehetôségek 263 ~ Kulcsok 446
Nap szögek 410 Összetevôk szerkesztése 479
Navigáció 98 Oszlop
~ axonomikus nézetekben 101 ~ kitöltésminták 152
~ mag szimbólum 152
Négyszög fal geometriai mód 135
~ rajzolása 149
Négyszög kitöltés geometriai mód 234 ~ toll színek 152
Nem kell 83, 307 Oszlop 3D nézete 154
Név és Referencia ID 255 Oszlop beállítások 151
Névleges méretek Oszlop eszköz 149
~ Ajtó/Ablak 162
Nézési irány 266 P
Nézetek 464
Nézôpont 404 Padlószint 361
~visszaállítása 405 Paletta formák 465
Numerikus koordinátamegadás 34 Panoráma kamera 267
Nyíl eszköz 44, 122, 125 Paraméter átadás 110
Nyílások forgatása 326 Paraméterek 115
Nyílások készítése
~falban 147

509
Tárgymutató
~könyvtári elemeknél 484 ~parancs 390

Paraméterek szerkesztése 488 Rajzlépék 21
Parametrikus 2D-s leírás 163 Rajzolás
Párbeszédablakok megnyitása 108 ~ rajzgyûjtôn keresztül 303
Párhuzamos geometriai mód Rajzolás léptéke 303
~tárgyaknál 168 Rajzolási mıvelet 83
Párhuzamos vetítések Rajzolási mód 399
~parancs 409 Rajzold 304
Párhuzamosan és merôlegesen vetített Rajzold újra 400, 459
pontok 67 Referenciavonal
PCI beállítások 294 ~ falaknál 136, 359
Perspektíva 258 Rejtett kulcspontok 89
Perspektíva szerkesztése 404 relatív értékek 27
PICS 435 Rendezd hozzá 319
PICT 435 Részletek létrehozása 5
~ mentés 3D-ben 280 Rétegek 380
Pillanatnyi érték 24 Réteges fal 145, 153
PlotMaker 144, 282, 303 Réteges szerkezetek 379
~ mentés 280 ~ szerkezeti (mag) rétegek 381
PlotMaker rajzok 435 Rögzítés
Plotter 295 ~ párhuzamos és merôleges 57
Plotter betûtípusai 300 ~ szögfelezô 59
Polár szög 69 Rögzített méreı elemek 24
Poligon Rögzített szög 68, 73
~ élek szerkesztése 79
~ szerkesztése 75 S
Poligon kitöltés 353
Pont eszköz 252 Segédháló 30, 32, 355
Pontok beállítása 252 ~eltolása 32
~nyomtatása 305
Pontok létrehozása távoli érintôpontokon 67
Segédháló rendszer 30
Pontok rajzolása 252
SHIFT-kattintás 45
Q Sima felületek 426
Simítás 424
QTVR helyszínek 268 Simítsd az utat a kameráknál 260
QTVR tárgy Sokszög Födém geometriai mód 172
~ paraméterek 265 Sokszög geometriai mód
~ technikák 266 ~ tetô 174
QuickTime tömörítés 435 Sokszög Kitöltés geometriai mód 234
Sokszorod parancs 330
R Sokszoroz
~ eltolással 331
Rajz típusú ablakok 85 ~ emeléssel 331
Rajzelem 278 ~ forgatással 331
Rajzgép 294 ~ függôleges eltolás 332
Rajzgép beállítás 293 ~ mátrixal 331
Rajzgép jellemzôk 296 ~ parancs 166
Rajzgép kiválasztása 294 Sokszorozási beállítások 331
Rajzgyûjtô 300 Sorkizárás és horgonypont 221
Rajzi egység Sorköz
~állítása 221

Tárgymutató
Speciális illesztôpontok 64 ~ mûveletek 362

Sraff háttér 117 ~ törlése 360
Sugárméretezés ~ vetítendô 413
~ szerkesztési módok 207 ~parancs 359
Sugárméretezés eszköz 207 Szintek felsorolása 363
Sugárméretezés rajzolása 207 Szintkóta forgatás 211
Súgómezõ 65 Szintkóták elhelyezése 209
Szaggatott vonalak 371 Szintmagasság 361
Szám stílus 197 Szintméretezés 210
Számmezôk Szintméretezés eszköz 209
~megadása 111 Szintméretezés födémen 210
Szem kurzor 253 Szintméretezés mesterfogások 211
Szerk. (Szerkesztés) menü 307 Szintméretezések beállítása 210
Szerkesztés Szintmezôk
~ 3D-ben 3 ~ függôleges 112
~ alaprajzon 53 Szög
~ elemek 74 ~ könyvtári elem paraméter 489
~ eszköz jellemzôk 120 Szögértékpárok 69, 73
~ menü parancsokkal 96 Szögméretezés beállítások 217
~ mód gomb 88 Szögméretezés eszköz 215
~ nyíl eszközzel 95 Szögméretezés rajzolása 216
~ perspektivikus nézetben való navigáció 99
Szögpárok 69
~ poligon élek 79
~ poligon kulcspontok 81 Szöveg
~ poligonok 75 ~ beállítások 220
~ betûtípus, stílus és méret 220
Szerkesztési eljárások 53, 54, 113
~ keretezés 226
Szerkesztési módok ~ könyvtári elem paraméter 489
~ Felületháló 187 ~ nem tördelt felirat 219
~ Ív/Kör 250 ~ stílus 335
~ Méretezés 195 ~ tabulátor 335
~ oszlop 150
Szöveg és jelek
~ relatív 3, 56
~ rajzolása 302
~ Sugárméretezés 207
Szöveg eszköz 219
Szerkesztési origó 26
Szöveg iránya 221
szerkesztési origó
~áthelyezése 71 Szöveg írás 223
Szerkesztôháló 30, 31 Szöveg megjelenítés lehetôségek 222
~parancs 355 Szöveg mesterfogások 222
~rajzolása 302 Szövegblokkok
Szerkezet ~léptéke 24
~ kitöltések 353 Szövegblokkok átalakítása 222
Szigony kurzor 131 Szövegblokkok elhelyezése 219
Szín 382 Szövegblokkok kiválasztása 222
Színek 368 Szövegek és jelek
Színezés 422 ~nyomtatása 305
Színezett mód Szövegmezôk 352
~ kontúr 415 ~megadása 111
~parancs 415, 422 Szövegtömb ábrázolás 352
Szintek 360
~ beállítása 359 T
~ hozzáadása 360
~ kijelölése 360 Tájolás 408

511
Tárgymutató
Takartvonalas ábrázolás 414 ~ tollszínek 180

Tár 432 ~ tulajdonságok 180
Tárgy ~ vastagság 180
~ átlós geometriai mód 168 Tetô vezérvonal
~ elforgatott átlós geometriai mód 168 ~ beállítása 352
~ elhelyezése 167 Tetôlánc 176
Tárgy anyagai Tetôsík beállítások 180
~ ikon 164 Tetôsík eszköz 174
Tárgy elsôdleges kulcspontja 167 Tetôsík kijelölése 181
Tárgy és Lámpa Tetôsík mesterfogások 181
~ eszköz 166 Textúra 385
Tárgy geometriai módjai 168 TIFF
Tárgy mesterfogások 171 ~ mentés 3D-ben 280
Tárgy nyújtása 171 Tiszta metszôdések 140, 352, 357
Tárgy/Lámpa ~ bekapcsolása 358
~ beállítások 169 ~ parancs 157
~ paraméterek 170 Tolak és színek 367
~ tükrözött 170 Told be
Tárgypont 167, 404 ~parancs 311
~visszaállítása 405 Told be parancs 131, 311
Tárold a jelenlegit... gomb 411 Told el 462
Tárolt nézetek 411 Tollak 368
Távolság 355 Tollak és színek 368
~mezô 404 Tollszín 116
Technikák ~ Jellemzôk 121
~ listázás 6 ~ paraméter könyvtári elemnél 489
Tégalalap eszköz 125 Tollvastagság 116, 368
Teljes képernyô 463 Tömb modellezés 405
Terep magassága 188 Tömörítés 435
Területkijelölés hatása TopCAD 283, 435
~a vetítésre 413 ~ mentés 280
Területkijelölô téglalap 105 Tördelt felirat 219
Területkiválasztó 498 Törésmutató 384
Területkiválasztó eszköz 45 Töröld 83
Területkiválasztó rajzolása 125 ~parancs 312
Területlista beállítás 459 Töröld a kijelöltek címkéit
Területszámítás 234 ~parancs 346
Terv TrueType
~ Kapcsolt terv 274 ~betûtípusok 301
Terv hozzáfûzése 276 Trükkök
Terv Információk 288 ~ perspektívában 100
Terv sûrítmény 288 Tükrözd a másolatát
Terv-origó 26 ~parancs 166, 328
Tetô Tükrözés 327
~ emelés 180 Tükrözôdés 387
~ eresz 181 Tükrözôdés beállítás 384
~ geometriai módok 174 Tükrözôdés színe 384
~ hajlásszög 180 Tükrözzd parancs 326
~ kitöltésminták 180 Tulajdonságok
~ magassági méreteinek megállapítása 182 ~ modell 117
~ összetett 176 Tûtábla 311

Tárgymutató
Tûtábla/Vágólap 498 Vidd 324

Vidd a 3D-ben 95
U Vidd a másolatát 327
~parancs 166
Új 364 Vidd parancs megkötései 324
Új parancs 271 Virtuális épület 7
Üres kitöltés elhelyezése 238 Visszavonás
Üres nyílások 155 ~elôzô lépések 307
Úszó paletták 17, 465 Vízszintes méretezési geometriai mód 194
Útvonal 261 Vízszintes-függôleges szögértékpár 70
Vonal beállításai 239
V Vonal eszköz 238
Vonal extrák
Vágás tetôvel ~ Kerekítsd le 344
~ szerkezeti elemek 184 ~ parancs 344
Vágd ~ Vágd le 344
~ tetejével/aljával 321 Vonal felezôpontja 241
Vágd le 344 Vonal geometriai módok 238
Vágd le a Tetôvel 320 Vonal mesterfogások 241
Vágd szét 318 Vonal módosítása 373
Vágólap 311 Vonal szerkesztési módok 241
Vágólap/Tûtábla 276 Vonalfajták 371
~másolás 308
Vonaltípus
Válassz könyvtár tallózót 471 ~ könyvtári elem paraméter 489
Válassz másikat 470 Vonaltípusok 373
Válassz várost 407 Vonaltípusok...
Válaszd az összes ábrát 133 ~parancs 371
Válaszd ki a vetítendô elemet 412 Vonalvastagság
Válaszd mind 313, 365 ~beállítása 353
Varázspálca 4, 341 Vonzáskör 53, 66, 398
~ közelítés módja 342 VR tárgy 264
Varázspálca eszköz 63
Város... W
~gomb 408
Vastag Területkiválasztó 125 Wavefront 274
Végponti nyíl szerkesztési mód 241 WMF
Vékony területkiválasztó 125 ~ mentés 280
Vektor kitöltések 237
Vektoros 353 Z
Vektoros árnyékvetés 416
Zárold 339
Vektoros kitöltések 375
Zoom 274
Vetítendô elemek
~parancs 412
Vetítendô szintek 413
Vezér leírás 474
Vezérlôpult 17, 53
~Jó gombja 115
~Mégsem gombja 115
Vezérvonal 175

513
Tárgymutató

• Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Bevezetés 1
A 6.0-ás verzió új tulajdonságai __________________________________________________ 2
Építészeti modellezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
3D Szerkesztés és Navigáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
2D tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Új listázási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1. fejezet: Az ArchiCAD munkahely 7

Az elektronikus rajzasztal után: a virtuális épület... __________________________________ 7
Indító párbeszédablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Szerkesztési és Megjelenítési ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Az alaprajzi ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A 3D-s ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Metszet/homlokzat ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Kép ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Könyvtári elem ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Lista ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Kiegészítô ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
A Jegyzetek ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A Bemutató kép ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A Jelentés ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A Hiányzó könyvtári elemek ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Egyéb interface komponensek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Menüsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A Vezérlô ikonsor rövidítés ikonjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Úszó paletták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Koordinátamezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Vezérlôpult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Infótábla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Áttekintô paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A 3D-s navigációs paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

i
2. fejezet: Alapfogalmak 21
Lépték ______________________________________________________________________ 21
A lépték beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
A Kinyomtatás/Kirajzolás léptéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
A Koordináták ablak __________________________________________________________ 25
Origók _____________________________________________________________________ 25
A Felhasználói origó létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
A Koordinátaérték mezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Távolságok mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Számszerû koordináták megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
A hálótávolságok megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
A Szerkesztôháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Ferde szerkesztôháló létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Rajzolás háló nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Magasságértékek és Gravitáció __________________________________________________ 35
Nézetek és Ablakok ___________________________________________________________ 36
Szintek és Fóliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Az Áttekintô paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Az Áttekintô mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Megfog és áthelyez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Különbözô ablaktípusok közti adatátvitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Kijelölési módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Kijelölés kulcspontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
Kijelölés és zárolt elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Elemek csoportosítása _________________________________________________________ 46
A csoportok felbontása és felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Csoport hierarchia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Csoportok és Fóliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Az elemek rajzolási sorrendje ___________________________________________________ 48
A tárolási sorrend alapbeállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Egyedi tárolási sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Ábrázolási sorrend és kimenetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
3. fejezet: Szerkesztési eljárások 53

Alaprajzi szerkesztés __________________________________________________________ 53
Az Infótábla funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Szerkesztési eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
A Vezérlôpult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Relatív szerkesztési mód ikonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
ii ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Szögfelezô rögzítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Kurzor illesztési változatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
A Varázspálca eszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Speciális illesztôpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
A Súgómezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Vonzáskör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Automatikus pontgenerálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Kötött irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Koordináta megkötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Rögzített szögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Választható kulcspont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
Koordináta megkötés és Rögzített szögek közötti választás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
Poligonok szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Poligon körvonalának megrajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Lyukak poligonokban való elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Poligon körvonalának módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
Poligonok és kijelölt területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Poligonok szétvágása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Kurzoralakok ________________________________________________________________ 82
Javítás ______________________________________________________________________ 83
Munka a Metszet/homlokzat ablakokban _________________________________________ 83
Modell típusú ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
Rajz típusú ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Kijelölés ____________________________________________________________________ 85
A Metszet/Homlokzatban való szerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
A Metszet/Homlokzatban való mentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
A 3D-s ablakban való munka ___________________________________________________ 86
Alapvetô szerkesztési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Az Eszköztár és a 3D-s ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
A Felhasználói origó a 3D-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
A 3D-s navigációs paletta szerkesztô elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Kurzor illesztés és kijelölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Új elemek alkotása 3D-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Magasságvezérlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Elemek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Létezô elemek szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
A Nyíl eszközzel való szerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
Menü parancsokkal való szerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Sokszögû elemek szerkesztése, mialatt eszközük aktív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
A 3D-s navigációs paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Navigációs alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
A perspektivikus nézetben való navigáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

iii
Mozgás módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100

Az axonometrikus nézetekben való navigáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Mozgatás vezérlôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
4.fejezet: ArchiCAD eszközök 105

Eszköztár __________________________________________________________________ 105
Eszközcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Eszköz elérhetôség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
Az eszközök kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Eszköz Beállítások és párbeszédablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Párbeszédablakok kinyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Az Eszköz beállítások alapértékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Meglévô elemek beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Paraméter átadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Szövegmezôk és számmezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Az eszköz beállítások közös elemei ______________________________________________ 111
Általános programvezérlôk és jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Függôleges szintmezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Gravitáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Szerkesztési eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Bemutató terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
A Jó és a Mégsem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Alaprajz és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Tollszín paletta és mezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Vonaltípus paletta és név . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Kitöltésminta paletta és név . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Modell tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Anyag kiugró menük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Vágás tetôvel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Listázási tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
ID mezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
Eszköz jellemzôk szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Nyíl eszköz _________________________________________________________________ 122
A nyíl eszköz használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Elemek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Elemek kiválasztásának megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
Elemek nyújtása és zsugorítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
Elemek mozgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Nyíl billentyû . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Területkijelölô eszköz ________________________________________________________ 125
Szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Területkijelölô téglalap rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
iv ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

A kiválasztás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Kiválasztás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
Területkijelölô eszköz mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
Sokszögek nyújtása/zsugorítása esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
Nyújtás/zsugorítás más típusú elemek esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
Más szerkesztési parancsok használata a területkijelölôn belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
3D-s részletek a Területkijelölô eszközön belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
Fal eszköz __________________________________________________________________ 134
Falak rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
A Fal beállítás párbeszédablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
Általános beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
Alaprajzi jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
Fal mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Falak csatlakoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Falösszemetszôdési problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Réteges falak inteligens T kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
Keresztezôdések átalakítása csatlakozássá . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
Falak szétvágása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Falak igazítása más elemekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Nyílások készítése a falban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Íves falak készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Csúcsban végzôdô falak készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
Oszlop eszköz _______________________________________________________________ 149
Oszlopok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Oszlop beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
Alaprajz és metszeti jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
Oszlopok és Falak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Oszlopok 3D nézete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
Ajtó és Ablak eszköz _________________________________________________________ 155
Ajtók és ablakok elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
Egyszerû nyílások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
Ajtók és ablakok elhelyezése a falakban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
Ajtó és Ablak geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
Nyílások elhelyezkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
Ajtó és ablak szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
Ablak és Ajtó beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
Alaprajzi és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
Ajtók és ablakok megjelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

v
Ajtó és ablak mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

A Tárgy és Lámpa eszköz _____________________________________________________ 166
Tárgyak elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Tárgy kulcspontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Tárgy geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
A Tárgy/Lámpa beállítás párbeszédablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Tárgy mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
Födém eszköz _______________________________________________________________ 172
Födém geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
Födém beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
Födém mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
Tetô eszköz _________________________________________________________________ 174
Egyszerû tetôsík rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
Komplex tetôsíkok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
Kupolás tetôk rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
Dongaboltozatos tetô rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Tetô beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
Tetôsík mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
Felületháló eszköz ___________________________________________________________ 186
Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
Szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Felülethálók rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Alapsík és élek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
Felületháló beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
Alaprajzi és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190
Felületháló mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
Kulcspont magasság szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
Méretezés eszköz ____________________________________________________________ 192
A Méretezési lánc elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
Méretezés elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193
Méretezhetô elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
Méretezés geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
Méretezés szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
Kilépés és véglegesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
vi ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Referenciapont visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195

Méretezés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
Méretszám beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
Méretezés mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
Sugárméretezés eszköz ________________________________________________________ 207
Sugárméretezések rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
Sugárméretezés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
Sugárméretezési mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
Szintméretezés eszköz ________________________________________________________ 209
Szintkóták elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209
Szintméretezés beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
A szintméretezés mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211
Magassági méretezés eszköz ___________________________________________________ 211
Magassági méretezés geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
Magasságméretezés beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
A magassági méretezés mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213
Szögméretezés eszköz _________________________________________________________ 215
Szögméretezés rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
Szögméretezés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217
Szöveg eszköz _______________________________________________________________ 219
Szövegblokkok elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Szöveg beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Szöveg megjelenítési lehetôségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
Szöveg mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
Címke eszköz _______________________________________________________________ 224
Címkék elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
Automatikus címkézés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225
Egyedi címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225
Címke beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226
Címke típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227
A címke szövege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
Címke mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
Helyiség eszköz _____________________________________________________________ 228
Helyiség megadási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
Helyiség beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Kategóriák és Pecsét bemutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Helyiségn év és Helyiség szám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
Helyiségmagasság, elhelyezkedés és padlószerkezet vastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
Helyiség mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
Kitöltés eszköz ______________________________________________________________ 234

vii
Kitöltés geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

A terület jelzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
Kitöltés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
Kitöltés mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
Vonal eszköz ________________________________________________________________ 238
Vonal geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
Vonal beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239
Vonal szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
Vonal mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
Ív/Kör eszköz _______________________________________________________________ 241
Ív/Kör geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
Kör/ív beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
Ív/kör szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
Kör/ív mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
Görbe eszköz _______________________________________________________________ 248
Görbe beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250
Görbe mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
Pont eszköz _________________________________________________________________ 252
Pontok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
Pont beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
Metszet/homlokzat eszköz _____________________________________________________ 253
Metszetvonalak elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253
Metszet/homlokzat beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253
Tollak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Vonaltípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Nyílvégek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Betûtípus és méret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Vízszintes tartomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Függôleges tartomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Név és jel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Elmetszett elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Metszet/homlokzat mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Metszetjelek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Metszetjelek módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
A metszet mélységének módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
A metszetek módosítása és megjelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Kamera eszköz ______________________________________________________________ 257
Kamera típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257
Perspektívák és körséták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
A Kamera elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
Körséta útvonalak meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
viii ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Kamera beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259

Megjelenítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
A Kamera beállításának ellenôrzése 3D-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
Kamera mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
VR tárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
VR tárgyak definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
VR tárgy beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265
VR tárgy technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266
VR helyszínek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
Panoráma kamera elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
QTVR helyszínek definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268
VR helyszínek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
VR helyszín beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
VR helyszín mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
5. Fejezet: A menüparancsok 271

Az Irat menü _______________________________________________________________ 271
Új . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Teljesen új . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
Nyisd... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
ArchiCAD file-típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
AutoCAD DXF és AutoCAD rajzfile-ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274
Zoom (csak Macintosh) és Wavefront file-ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274
Bittérképes file-ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
File-ok megnyitása Hálózaton keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
Fûzd össze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276
Másik terv hozzáfûzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276
Modulok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276
Kép fájlok összefûzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277
Csukd be . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278
Mentsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279
Mentsd mint... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280
Tervek és Kapcsolt tervek mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280
A 3D-s ablak tartalmának mentéséhez használható file-formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280
A Metszet/homlokzat ablak mentéséhez használható file-formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
Modell képek mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
Anyaglista mentéséhez használható file-formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
Mit tartalmaznak a különbözô file típusok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
Egyéb mentések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285
Archív ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285
Kapcsolat... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286
Terv információk... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288
Új Könyvtári elem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289

ix
Nyiss könyvtári elemet... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289

Használj új könyvtárat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289
Digitalizáló beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291
Lépték beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291
Távolság beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291
Origó beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292
Irány beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292
Gyártók meghajtói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292
Beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292
Csatlakozási kapu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293
Kapcsold be/ki a digitalizálót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293
Rajzgép beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293
Rajzgép kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294
Rajzgép jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296
Kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297
DIP kapcsolók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299
Rajzgyûjtô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300
Betûhelyettesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300
Rajzold... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
Rajzolás a Rajzgyûjtôn keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303
A PlotMaker . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303
Lapbeállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304
Nyomtasd... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304
A nyomtatott nézet és a segédháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305
A nyomtatás léptéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305
Szövegek és jelek mérete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305
LegutóbbiDokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306
Lépj ki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306
A Szerkesztés (Szerk) menü ____________________________________________________ 307
Nem kell
Mégis kell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307
Ismételd (a legutóbbi parancsot) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308
Vágd ki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308
Elemek kivágása Metszet/Homlokzat ablakokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308
Másold . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309
Másolás a Metszet/Homlokzat ablakokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309
Másolás a 3D-s ablakból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309
Toldd be . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311
Alaprajzi elemek betoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311
Metszet/homlokzat ablakok elemeinek betoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
Betoldás más programokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
Töröld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
x ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Válaszd ki mind... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313

Feltételes kiválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313
Példa: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314
Nyújtsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315
Ajtók és ablakok nyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315
Nyújtás a Területkijelölô eszközzel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316
A Nyújtsd parancs megkötései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317
Méretezd át . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317
Vágd szét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318
Rendezd hozzá . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319
Vágd ketté a falat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320
Vágd ki a szakaszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320
Vágd le a tetôvel... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320
Vidd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324
A Vidd parancs megkötései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324
Forgasd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325
Nyílások forgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326
Tükrözd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326
Nyílások tükrözése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327
Vidd a másolatát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327
Forgasd a másolatát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328
Tükrözd a másolatát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328
Emeld... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328
Sokszorozd... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330
Sokszorozási beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331
Kijelöltek módosítása... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332
Ablakok és ajtók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333
Automatikus címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333
Speciális eset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
Összetett elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
A kijelölt elemek táblája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
Eszköz beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
Szöveg ablakokra vonatkozó Szerk menü parancsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Formátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Tabulátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Betûtípus és méret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Keresd és cseréld... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Keresd a kijelöltet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336
Keresd újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336
Cseréld újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336
Menj... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336

xi
Megjegyzés / Nem megjegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337

Növeld a bekezdést/Csökkentsd a bekezdést . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
Ellenôrizd a leírást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
Indítsd a hibakeresôt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
Az Eszközök menü ___________________________________________________________ 338
Használd csoportként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338
Bontsd szét a csoportot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338
Szüneteltesd a csoportokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338
Folyamatos csoportképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Hozd elôre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Hozd elôrébb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Vidd hátrébb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Vidd hátra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Állítsd vissza az eredeti sorrendet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Zárold . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Oldd fel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340
Oldj fel minden elemet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340
Készíts részletet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340
Varázspálca beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341
Bontsd szét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343
Vonal extrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344
Kerekítsd le . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344
Mesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344
Kapcsold össze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344
Tetô szintvonal készítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344
Címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345
Automatikus címkézés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345
Címkézd a kijelölteket/Töröld a kijelöltek címkéit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346
Frissítsd a helyiségeket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346
Kiegészítô betöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349
A Lehetôség menü ___________________________________________________________ 350
Az alaprajzi lépték beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350
Megjelenítés... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351
Tiszta metszôdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352
Tetô vezérvonal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352
Kitöltés vezérvonala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352
Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352
Képsarkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352
Metszet mélysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353
Vonalvastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353
Szerkezeti kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353
xii ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Poligon kitöltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353

Ajtók és ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353
Helyiség poligonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354
Fônézet és segédháló... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354
Szerkesztôháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
Segédháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
Háttér, hálóvonalak és részletrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
Hálóra illesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357
A hálóra illesztés idôszakos felfüggesztése/felélesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357
Mutasd a szerkesztôhálót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357
Tiszta metszôdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357
Tiszta metszôdések bekapcsolva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358
Tiszta metszôdések kikapcsolva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358
Szintek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359
Szintek beállításai... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359
Egy szintet fel/Egy szintet le . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362
Menj... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363
A szintek felsorolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363
Fóliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363
Fólia beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363
Mutasd az összes fóliát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367
Fóliacsoport nevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367
Tollak és színek... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367
Tollak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368
Színek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368
Vonalvastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368
Vonaltípusok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371
Saját vonaltípusok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371
Vonalak léptékfüggôsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373
Kitöltéstípusok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374
Egyedi kitöltések létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375
Bitképes kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375
Vektoros kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375
Egyedi kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377
Kitöltések szerepe más eszközöknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378
A kitöltések megjelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378
Kitöltések viselkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379
Réteges szerkezetek... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379
Réteges szerkezetek listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380
Anyagok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381
Duplázd, Új név, Töröld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382
Haladó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383
Helyiség kategóriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388
Helyiség kategória létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388

xiii
Helyiség kategóriák törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389

Helyiség pecsétek paramétereinek alapértékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389
Beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390
Rajzi egység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390
Méretezési egység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391
Kötött irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392
Távoli elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393
Ábrázolás és listázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394
Adatbiztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396
Egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398
Menü billentyûkódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401
A Látvány menü _____________________________________________________________ 403
Nézôpont beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403
Perspektíva beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403
Párhuzamos vetítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409
Vetítendô elemek... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412
Vetítendô szintek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413
Elemtípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413
A Területkijelölés hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413
3D-s ablak beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414
Takartvonalas mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414
Színezett mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415
A közelítés finomsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415
3D-s vektoros kitöltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415
Átlátszóság színezett nézetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416
Vektoros árnyékvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416
Ablakméret képpontokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417
Vonalvastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417
Háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417
3D-s metszôsíkok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417
3D-s metszések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418
Az elmetszett felületek és élek kiemelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419
Metszések mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420
3D-s metszés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420
Tömb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421
Drótvázas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421
Takartvonalas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422
Színezett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422
Fénykép beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423
Hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423
Képméret és háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427
Fényerô és részletkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430
Tár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432
xiv ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Fényképezd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433
Készíts... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433
Készíts körsétát... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433
Forrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434
Eredmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435
Készíts VR tárgyat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436
Készíts VR helyszínt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437
Benapozás-vizsgálat... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438
Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439
Benapozás-vizsgálatok megtekintése és mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439
Listák menü ________________________________________________________________ 440
Új jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440
Jellemzôk szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440
Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440
Helyi összetevôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441
Helyi leírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441
Kritérium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................... 442
Összetevôk… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................... 444
Leírások… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................... 445
Kulcsok… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................... 446
Egységek… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................... 446
Általános adatbank szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448
Lista beállítás… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449
Elemlisták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451
Összetevô listák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454
Helyiséglisták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455
Készíts elem, összetevô, helyiség listát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457
Listázó program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457
Az Ábrázolás menü . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459
Rajzold újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459
Építsd újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459
A 3D-s ablak újraépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459
Építsd újra a modellt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460
Építsd újra a rajzot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460
Válaszd le a Metszet/Homlokzatot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460
Frissítsd a Metszet/homlokzatot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460
Építs újra minden modellt/Frissíts minden rajzot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461
Nagyítsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461
Kicsinyítsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461
Told el . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462
Mutasd a kijelölteket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462

xv
Mindent mutass . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463

Lépték szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463
Teljes képernyô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463
Fônézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463
Legyen ez a fônézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464
Elôzô nézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464
Következô nézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464
Az Ablak menü _____________________________________________________________ 465
Úszó paletták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465
Paletta forma... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465
Nagyított . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465
Egyszerû vagy bôvített . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
Mutasd/rejtsd el a palettát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
Ablaklista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
6 Fejezet: Az ArchiCAD könyvtár 467

Könyvtárak az ArchiCAD-ben _________________________________________________ 467
Könyvtárkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467
Könyvtári elemek mozgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467
Induló elemkönyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468
Elemkönyvtárak és az archív file-formátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469
Hiányzó könyvtári elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469
Könyvtári elemek lehelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470
Könyvtári elem típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471
A Könyvtári elem szerkesztô ablaka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473
Aktív ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474
Összetevôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478
Összetevôk szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479
Leírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480
Jellemzôk leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481
Értéklista leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481
Megjegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482
Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484
Könyvtári elemek mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491
Listázások végrehajtása _______________________________________________________ 491
A jellemzôk szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492
Jellemzôk tárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492
Összetevô és Leírás adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492
A szerkezeti elemek jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493
Anyaglista beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493
Lista tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494
Lista tervlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494
Anyaglisták kivitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495
xvi ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Függelék A 497
Kurzor formák ______________________________________________________________ 497
Függelék B 499
Külsô könyvtári elem szerkesztôk _______________________________________________ 499
Tárgymutató 501

xvii
xviii ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

Arc Hi Cad

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Arc Hi Cad

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezetés

1. fejezet: Az ArchiCAD munkahely bemutatja a felhasználói

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

A 6.0-ás verzió új tulajdonságai

2 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Elemek fallal való metszése

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

eltûnnek néhány másodperc múlva vagy a mûvelet befejezése

4 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

pozíciók az új szögnek megfelelôen jelennek meg. A másik

6 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Az elektronikus rajzasztal után: a

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

A következô lehetôségei vannak:

Szerkesztési és Megjelenítési ablakok

8 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

teszi, hogy akár perspektivikus, akár axonometrikus nézetben

Az alaprajzi ablak alapján lehet a rajzot különbözô formátumban

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Habár az ArchiCAD munkalapja végtelen, a gördítôablak

A 3D-s ablakban megjelenített modell a Fényképezés funkcióval

10 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

A 3D-s ablakban a már létezô szerkezeti elemek szerkesztésére és

- A rajz metszetek csak 2D-s kitöltésekbôl és vonalakból

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

12 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Könyvtári elem ablakok

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Valahányszor kinyitja a Jegyzetek ablakot, a dátum és az idôpont

A Bemutató kép ablak

14 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

A Hiányzó könyvtári elemek ablak

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Egyéb interface komponensek

A Vezérlô ikonsor rövidítés ikonjai

- Az Arány gombra kattintás a Lehetôségek menü Alaprajzi

16 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

nevû parancsaival. Ezenkívül a Nagyítsd és Kicsinyítsd

Bár az egérrel is egészen pontosan el lehet helyezni az elemeket,

A Vezérlôpult több igen bonyolult és gyakran használt rajzolási

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

A lehetôségek között találhatók a Relatív szerkesztési módok, a

Az Infótábla bemutatja az aktív eszköz ikonját, annak aktuális

18 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Ez a paletta abban is segítségére lehet, hogy számon tarthassa és

A 3D-s navigációs paletta

Ez a paletta csak a 3D-s ablakból érhetô el.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

20 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

Itt szabadon megválaszthatja a munkaterület szükséges méretét

A beállított lépték csak akkor lényeges, amikor valamit nyomtatni

22 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

A Koordinátamezôben megjelenô értékek számos

Lépték a kész rajzokon

Az aktuális léptéket és a léptékhelyes méret százalékában

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

teszik lehetôvé, valahányszor kinyomtatja vagy kirajzolja a tervet.

24 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

marad, azaz a rögzített méretû elemek változatlanul jelennek meg

- a Felhasználói origó gomb lehetôvé teszi, hogy a Tervben

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

- A Terv-origó, melynek helye a terv egész élete során