Professional Documents
Culture Documents
KORONÁZÁSOK
1526 MAGYARORSZÁGON 1916
R É G I S Z O K Á S O K – Ú J K I H Í VÁ S O K
Uralkodókoronázások
a kora újkori
Magyarországon
4∞&£∞§™
A magyar uralkodók koronázásának
a késő középkori Magyarországon
három feltétele volt. Egyrészt az
uralkodót a Szent Koronával kellett
megkoronázni, másrészt a szertar-
tást az esztergomi érseknek kellett
végeznie, harmadrészt a ceremóniát
4∞&£∞§™
Székesfehérvárott kellett megtartani.
4∞&£∞§™
alapvető változások következtek be.
4∞&£∞§™
mányokat.
74∞&£∞§™
A magyar herold az utolsó pozsonyi
koronázáson, 1830.
Uralkodókoronázásainkon a koronázási
menetben a felségjelvények mellett Magyar-
országot a magyar herold, azaz címervívŒ is
megjelenítette. Köpenyén a magyar címert
viselte, kezében pedig egy pálca díszelgett.
(a Pozsonyi Városi Galéria metszete)
74∞&£∞§™
6 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
‚ URALKODÓKORONÁZÁSOK A 17. SZÁZADI SOPRONBAN ‚
1622. júl. 26., Gonzaga Eleonóra Anna királyné, 1622. júl. 11.–aug. 8.
Szent Anna napja II. Ferdinánd második felesége – összesen 29 nap II. Ferdinánd
Kelet-Európában kialakult új nagyha- király 1563. szeptember eleji ceremó- elején II. Ferdinándot Pázmány Péter
talmi erőviszonyokat. Az oszmán-törö- niájától 1830-ig Pozsony városa. Sőt esztergomi érsek (1616–1637) még
kök a magyar trónt is betöltő Habsbur- 1563-tól 1825-ig, Karolina Auguszta Pozsonyban koronázta királlyá, a kö-
gokkal szemben olyan jelentős erőfö- (I. Ferenc utolsó felesége) szertartá- vetkező két szertartást, 1622-ben Eleo-
lényben voltak, hogy 1541. augusztus sáig többségében itt koronázták a ma- nóra Anna királyné, 1625-ben pedig
végén előbb a magyar fővárost (Budát), gyar királynékat is. III. Ferdinánd koronázását Sopronban
majd két esztendő múlva a koronázó- A 16. század közepére kialakult új tartották. Ennek hátterében elsősor-
várost (Székesfehérvárt) és a koronázás helyzetben Pozsony kiválasztása a ma- ban az állt, hogy Bethlen Gábor erdélyi
jogát bíró érsekek rezidenciáját (Esz- gyar főpapok és nagyurak részéről tel- fejedelem (1613–1629) a harmincéves
tergomot) is képesek voltak elfoglalni. jesen logikus döntés volt. A Duna-parti háborúban, 1619 őszén nemcsak csat-
Mindezek következtében Székesfehér- szabad királyi város ugyanis az 1530– lakozott a cseh felkelők Habsburg-el-
vár helyére új koronázóvárost kellett 1540-es években fokozatosan a fogyat- lenes mozgalmához, hanem a Magyar
keresni, hiszen I. Ferdinánd korosodá- kozó területű Magyar Királyság új fő- Királyságot megtámadva október kö-
sával utódlása a német és cseh terüle- városává és igazgatási központjává zepén annak fővárosát, Pozsony várát
tek mellett Magyarországon is egyre vált, hiszen Budát előbb 1529-től Sza- és városát is sikerült elfoglalnia, még-
égetőbb kérdéssé vált. polyai János, majd 1541-től az oszmá- pedig az itt őrzött Szent Koronával
nok birtokolták. A város kiemelkedé- együtt. Ezt követően 1620–1621-ben
sét alapvetően elősegítette, hogy Fer- a város további három ostromot élt át,
MIÉRT POZSONY? dinánd főherceget 1526. december 16- hiszen a császári-királyi hadak 1620
án a pozsonyi ferences kolostorban októberét követően csupán másod-
Pozsonyban az első koronázást 1563 választották magyar uralkodóvá, Buda szorra, 1621 májusában tudták vissza-
szeptemberében tartották, azonban János király kezére kerülését követően venni, amit augusztus–szeptember-
az új koronázóváros helyszínéről már pedig 1531-től a Magyar Kamarát is itt ben az erdélyi fejedelem sikertelen
1561 tavaszán döntés született. Még- szervezték újjá. Sőt, a magyar rendek visszafoglalási kísérlete követett.
pedig oly módon, hogy Ferdinánd ki- szintén számos országgyűlést tartot- Így a négy ostromban komoly pusz-
rály teljességgel elfogadta a magyar po- tak a város falai között. 1543 után Vár- tulást szenvedő Pozsony szerepét előbb
litikai elit akaratát. Miután ugyanis day Pál esztergomi érsek (1526–1549) 1622 nyarán, majd Bethlen újabb ma-
1561 márciusában tárgyalásokat kezde- is ide tette át politikai székhelyét, mi- gyarországi hadjáratát (1623) köve-
ményezett fia, Miksa főherceg magyar közben káptalanja Nagyszombatban tően még két ízben (1625, 1681) Sop-
királlyá tételének előkészítéséről, a ce- talált menedékre. ron vehette át. Az utóbbi esetben
remónia helyszínéül a magyar tanácso- A 17. században Pozsony koronázó- ugyancsak elsősorban a katonai hely-
sok egyhangúlag Pozsonyt nevezték városi szerepkörét három alkalommal zet, a főként az ország északi területeit
meg. Miként a koronázást részletesen (1622, 1625, 1681) a nyugat-dunántúli érintő Thököly-felkelés magyarázta a
megtervező beadványukban fogalmaz- Sopron vette át. Ennek ekkor nagyobb nyugat-dunántúli város kiválasztását.
tak: „mivel a törökök Székesfehérvárt részben katonai, kisebb részben poli- Így lett Sopron a 17. században Ma-
[1543-ban] elfoglalták, a legfensége- tikai okai voltak. Noha 1618 júliusának gyarország harmadik koronázóvárosa.
sebb cseh király, a mi legkegyelmesebb
urunk [Miksa főherceg] koronázása a
régi és az ősi szokás szerint ezen ese- Miután az oszmán-törökök a koronázóvárost
mény számára kijelölt helyén nem tör-
ténhet meg, ezért az látszik szükséges- (Székesfehérvárt) és a koronázás jogával rendelkező
nek, hogy azt Pozsonyban, a Szent
Márton társaskáptalani templomban érsekek rezidenciáját (Esztergomot) is elfoglalták,
tartsák meg.” A régi koronázóváros,
Székesfehérvár helyére így lépett Miksa új koronázóvárost kellett keresni.
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 7
A magyar koronázási jelvények:
I. Lipót pozsonyi koronázása gróf Wesselényi Ferenc nádor A koronázási országzászlók.
1655. június 27. a Szent Koronával, gróf Csáky István Felül: Magyarország, Dalmácia,
tárnokmester az országalmával, Horvátország, Szlavónia, Bosznia
gróf Batthyány Ádám és Szerbia (Esterházy Pál kezében).
Gonzaga Eleonóra Magdolna császárné, III. Ferdinánd étekfogómester a karddal, Alul: Galícia, Lodoméria, Kumánia
harmadik felesége, Lipót mostohaanyja az udvarhölgyeivel. gróf Nádasdy Ferenc távozó és Bulgária zászlai (de több esetben
udvarmester és még ki nem téves címerábrázolásokkal).
Lipót fŒherceg megkoronázása a Szent Koronával. hirdetett országbíró
A szertartást végzŒ fŒpap Lippay György esztergomi az eskükereszttel.
érsek, akinek két püspöktársa segédkezik. Udvari zenészek
Lipót édesapja,
Az öt herold, mindegyik díszruhában.
III. Ferdinánd császár
A koronázás színhelye: Középen a magyar herold a Magyar Királyság
és magyar–cseh király
a Szent Márton-templom egyik legfŒbb jelképével, az ország korabeli kettŒs
keresztes címerével. TŒle balra a cseh és az osztrák,
A három, Bécsbe delegált külföldi követ: jobbra a német birodalmi és a császári herold.
a pápai nuncius, a spanyol és a velencei követ
Minthogy Ãcsászári és Királyi Legszentségesebb Felsége [ti. I. említendŒ jótéteménynek emlékezetére Magyarországnak és
Lipót] dicsŒséges és gyŒzedelmes fegyvereivel a keresztény név kapcsolt részeinek összes karai és rendjei kinyilatkoztatják, hogy
iszonyú ellenségét, a törököt számos véres és döntŒ ütközetben mostantól a jövŒben és örök idŒkre senki mást, mint a fent em-
megverte, és az utóbbiak torkából az egykor legvirágzóbb királyi lített Ãcsászári és Királyi Felség fiúörökösei közül az elsŒszülöt-
székhelyet, Budát kiragadta […], ezen oly nagy és örökké hálával tet fogják törvényes királyuknak és uruknak elismerni.
1625. december 8.
74∞&£∞§™ III. Ferdinánd koronázása Sopronban
A magyar Szent Korona legkorábbi hiteles, színes ábrázolása Clemens Jäger
augsburgi történetíró Habsburg-dinasztia-történetében, 1554–1559. Bethlen Gábor újabb Habsburg-
(Bayerische Staatsbibliothek, München) ellenes magyarországi hadjárata
74∞&£∞§™ miatt.
narchiához. Ezek az újítások azért is zékletes jele volt: a monarchia egyes 1681. december 9.
kiemelt figyelmet érdemelnek, mert országegyütteseit képviselő heroldok
nagy részük fennmaradt minden to- felvonulása. I. Lipót egyik koronázási I. Lipót harmadik feleségét, Eleonóra
vábbi pozsonyi és soproni, sőt egy ré- metszetén 1655-ből például jól látha- Magdolna királynét is Sopronban
szük még a budai koronázásokon is. tóak. A 16. században a Német-római koronázzák Thököly Imre kuruc
Ezek közül az egyik legszámotte- Birodalmat egy, majd a következő év- felkelése miatt.
vőbb, a rendek jogait viszont nem században már kettő (a birodalmi és a
érintő változás az volt, hogy Miksa ko- császári), a Magyar Korona országait a 1687. december 9.
ronázásától mintegy másfél évszá- magyar, a Vencel-koronáét a cseh, az
zadra a magyar uralkodókoronázási osztrák főhercegséget pedig az osztrák I. József koronázása Pozsonyban, mi-
szertartás egy különleges „német bi- herold képviselte. Mindegyik díszruhát után a magyar rendek a koronázódié-
rodalmi” elemmel bővült. Mivel szá- viselt, a magyar herold a Magyar Király- tán lemondanak a szabad királyvá-
mos utódjához hasonlóan őt még apja, ság egyik legfőbb jelképével, az ország lasztásról. Az esztergomi érsek és
I. Ferdinánd német-római császár és korabeli bevett címerével, az úgyneve- a nádor ettŒl kezdve már mindig egy-
magyar király életében koronázták zett magyar kiscímerrel, amely a vö- szerre teszi az új uralkodó fejére a
magyar trónörökössé, a német biro- rös-ezüst sávos és kettős keresztes cí- Szent Koronát – egészen 1916 végéig.
dalmi felségjelvények (Reichsinsignien) mert egyesítette.
másolatait, a birodalmi jogart, almát, A 16. századtól a koronázási szertar- 1741. június 25.
kardot és koronát a magyar koroná- tásban a közös Habsburg-udvar kiala-
zási menetben is felvonultatták. kulása és a bécsi udvartartás pozsonyi, Mária Terézia királynŒ koronázása
Mindezek a jelenlévők számára vi- soproni, majd budai megjelenése ho- Pozsonyban: királyként lép trónra, így
tathatatlanul azt mutatták, hogy a ma- zott évszázadokig ható változásokat. a szertartáson még a négy égtáj felé
gyar trónon is a Német-római Császár- Noha az 1526 utáni évtizedekben név- való nevezetes kardvágást is elvégzi
ság uralkodója ül, aki a Magyar Király- legessé vált magyar királyi udvari fő- a város határában emelt koronázó-
ság legfőbb hatalmi reprezentációs méltóságok ténylegesen a koronázások dombon.
ünnepségén utódja vagy felesége ko- alkalmával láttak el legtöbbet közép-
ronázása esetén e legmagasabb tiszt- kori feladatkörükből, hatáskörük jelen- 1792. június 6.
ségében jelenik meg. Ez hosszú ideig tősen devalválódott. A magyar királyi
gyakorlat maradt. III. Károly 1712. évi lovászmesternek például a szálláshe- Az elsŒ uralkodókoronázás Budán.
pozsonyi szertartásán azonban a né- lyek kijelölése kapcsán Pozsonyban és I. Ferenc szertartását még nem
met birodalmi felségjelvények nem Sopronban már egyeztetnie kellett a a Mátyás-, hanem a Mária Magdolna-
voltak jelen. Esetében ugyanis egy- bécsi udvar kvártélymesterével (Hof- , a késŒbbi HelyŒrségi templomban
részt császárrá koronázása (1711. de- quartiermeister), hiszen a Habsburg- tartják. Buda Magyarország ötödik
cember 22-én Frankfurtban) meg- udvar tagjait az utóbbi ismerte és tar- koronázóvárosa.
előzte a pozsonyi szertartást, apja totta nyilván szállásaik kapcsán. Az
(I. József császár) pedig már korábban uralkodó védelmének biztosításában a
1830. szeptember 28.
elhunyt; másrészt a Rákóczi-szabad- magyar ajtónállómester is együttmű-
ságharcot követően a bécsi udvar ez- ködni kényszerült az I. Ferdinánd által V. Ferdinánd király koronázása a re-
zel is gesztust kívánt tenni a vele végre létrehozott testőrség, az úgynevezett formkori Magyarországon. Az utolsó
kiegyező magyar rendeknek. Hartschier-gárda tagjaival. szertartás Pozsony városában,
A Habsburg Monarchiához való A nagyszámú osztrák, német, spa- amelynek szerepét 1867-tŒl végleg
csatlakozásnak egy különleges dinasz- nyol, cseh udvarnok és egyéb külföldi a magyar nemzet fŒvárosa, Buda
tikus reprezentációs elem keretében meghívott jelenléte a 16–18. század- veszi át.
1563-tól hosszú időn át még egy ér- ban a magyar királyi és a bécsi főud-
74∞&£∞§™
A Szent Korona képe két angyallal
Révay Péter koronaŒr (1608–1622)
1613-ban Augsburgban megjelent latin
nyelvı koronatörténetének második
kiadásában (Bécs, 1652). Az ismeretlen
mester által készített rézmetszet
nagyrészt hitelesen ábrázolja a Révay
által szentnek, angyalinak és apostolinak
nevezett magyar koronát.
74∞&£∞§™
14 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
kodói asztalnál még az utóbbin is lők. Ez azután ugyancsak évszáza- 74∞&£∞§™
szinte a teljes magyar politikai elit he- dokra bevett szokássá vált. II. Lipót király aranysarkantyús
lyet kapott. lovagokat avat a pozsonyi ferences
Az 1563. őszi változás igen hosszú x templomban 1790. november 15-én,
koronázása világi részének elsŒ állomásán.
távra döntőnek bizonyult. Az uralko-
dópár mellett még 1916-ban is csupán A kora újkori koronázáson megjelenő A trón két oldalán a koronázási ország-
a pápai nuncius, Csernoch János esz- német birodalmi felségjelvények és zászlók vivŒi és a felségjelvényeket tartó
magyar fŒméltóságok sorakoznak.
tergomi érsek-hercegprímás, a nádort uralkodói heroldok, valamint a koro-
helyettesítő Tisza István miniszterel- názási díszebéd új és hagyományos 74∞&£∞§™
nök, valamint Várady Lipót Antal ka- elemei összességében kiválóan tükröz-
locsai érsek ülhetett. A legutóbbi – bár ték azt a különleges helyzetet, amelyet kező királyság, a legalapvetőbb kérdé-
ezt feltehetően nem tudta – annak kö- a Magyar Királyság a kora újkori Habs- sekben – ugyan a magyarok tanácsai
szönhette a megtiszteltetést, hogy burg Monarchiában elfoglalt. Bár a alapján, de mindvégig – a Habsburg-
Pázmány Péter érsek a világi elit befo- pompás pozsonyi, soproni és budai ce- udvarban hozták meg a végső dönté-
lyásának mérséklésére 1618-ban el- remóniák szemtanúi számára nem le- seket. Az 1526 után közössé vált kül-,
érte, hogy a magyar egyházi elitből a hetett kérdéses, hogy Magyarország a had- és pénzügyek mellett a 16. század
kalocsai érsek is az asztalhoz ülhessen. Habsburg-dinasztia közép-európai bi- második felétől ezek közé számított
Így az egyháziak már kétszer annyian rodalmán belül önálló államisággal és még a magyar koronázási lakoma ülés-
ültek az asztalnál, mint a világi előke- jelentős belső szuverenitással rendel- rendjének összeállítása is.
Az Országház eredetileg csak a parlament alsóházának épületét nokmester, a késŒbbi nádor 1619. március 4-én írta semptei vá-
jelentette, amelyben a 16. század második felétŒl az ország kül- rából feleségének: „Én jó szívvel haza várlak, mert mihelyt megér-
döttei, nevezetesen a nemesség, a városi polgárság és az alsó- kezel, tehát másnap mindjárt én is Pozsonyba megyek az Ország
papság képviselŒi (vármegyénként, szabad királyi városonként, Házát megfundálni.” Jelenlegi ismereteink szerint ez Országház
káptalanonként két-három fŒ) foglaltak helyet. A 16. századi Po- szavunk régies magyar változatának legkorábbi elŒfordulása,
zsonyban az alsóház többnyire a ferences kolostorban tartotta amely a latin domus regni tükörfordítása. Az Országház egykorú
üléseit, mígnem a képviselŒk 1609-ben saját épület emelése mel- jelentése csak azután változott meg, hogy a kétkamarás diéta
lett döntöttek. Sokéves adóbeszedést követŒen ezt végül a po- résztvevŒi 1722/23-tól Pozsonyban a már a felsŒtábla számára
zsonyi Hosszú utcában 1619 tavaszán kezdték építeni. Miként is kibŒvített közös országházi épületben (ám ezután is külön
Thurzó Szaniszló, az evangélikus vallású magyar királyi pohár- üléstermekben) tanácskoztak.
M
agyarország az 1526 utáni tően megváltozott. A magyar trónt országon, hanem az új uralkodói rezi-
négy évtized sorozatos szul- 1527. november eleji székesfehérvári dencián, Bécsben éltek. Külföldön szé-
táni hadjárataiban területé- koronázásától Habsburg I. Ferdinánd kelve a korábbi évszázadokkal ellentét-
nek mintegy negyven százalékát, sőt király (1526–1564) töltötte be, ami a ben külön magyar királynéi udvartar-
fővárosát (Budát) is elvesztette, s eköz- megfogyatkozó területű Szent István-i tást nem, csupán császárnéi udvart
ben kormányzása ugyancsak alapve- állam számára új helyzetet teremtett. tartottak. Így ténylegesen megszűnt a
A török hódítást követŒen Veszprém 1552 és 1566, majd 1593 és Duna között fekvŒ gyŒri fŒkapitányság egyik kulcsvára. A vég
vég-
1598 között két ízben is oszmán szandzsákszékhely lett, a 17. szá- hellyé válás és a város három török megszállása valódi sorsfor-
zadban pedig elŒbb 1605-ben Bocskai István, majd 1620 Œszén dulót jelentett Veszprém püspökei és káptalanjuk számára is.
Bethlen Gábor fejedelem, végül 1683 júniusában a törökök és Thö- Az egykori királynéi kancellárok utódai a növekvŒ háborús fe-
köly Imre hadai együttesen foglalták el. Ezen események a vá- nyegetettség közepette már az 1530-as évek végétŒl a védettebb
rosra és a királynékhoz egykor oly szorosan kapcsolódó székes- Sümegre tették át székhelyüket, a káptalan pedig utóbb Zala-
egyházára tetemes pusztítást hoztak. Még a püspökváros meg- egerszegen talált menedékre. S noha a kanonokok 1630-ban visz-
maradása is kérdésessé vált. szatérhettek a végvárvárosba, a püspökök csak a 18. század ele-
Veszprém az 1540-es évektŒl másfél évszázadra tehát a Habs- jétŒl használhatták Veszprémet újra állandó rezidenciájukként.
burg Monarchia és az Oszmán Birodalom közvetlen határvidékére Mindezek ellenére a több száz éves középkori hagyományok tisz-
került. A királynéi püspökvárosból így lett hosszú idŒre törökelle- telete és a káptalan veszprémi tartózkodása miatt a kortársak
nes végvár, a kereszténység védŒbástyáját alkotó magyarországi még a 17. században is Veszprémet tekintették az egyházmegye
határvédelmi rendszer meghatározó erŒssége: a Balaton és a székhelyének.
A kora újkori királyné-koronázá- Magdolna császárné stb.), to- végig saját császári házi koro- non a kora újkorban a Német-
sok egy részén nem csupán a ki- vábbi két korona is szerephez ju- nája díszelgett (8-as jel), amely római Császárság uralkodója
rályné vállát érintŒ Szent Ko- tott a szertartáson. Mivel ezek- a 19. században az osztrák csá- ült, aki felesége magyar király-
rona és a fejére helyezett házi ben az esetekben a regnáló ma- szári korona lett. névá koronázása esetén e leg-
korona szerepelt, mely utóbbit gyar uralkodó legmagasabb A koronák közül a legna- magasabb tisztségében jelent
a koronázást megelŒzŒen, már címe a német-római császári ti- gyobb szerephez a királyné-ko- meg. A felvonultatott koronák
a szentélybe való bevonuláskor tulus volt, a birodalmi felségjel- ronázásokon is a magyar állami- sora érzékletesen tükrözte
is viselt. Amennyiben a császár- vények is megjelentek a cere- ság szimbóluma, a Szent Ko- mindazokat a lényeges változá-
nét vagy esetleg a magyar trón- mónián: a birodalmi jogart, or- rona jutott. Ezt a 17. század ele- sokat is, amelyek a magyar ki-
örökös feleségét koronázták ki- szágalmát, kardot és koronát jétŒl ugyancsak egy párnán rálynék szerepkörében és koro-
rálynévá (mint ez számos eset- ugyan csak másolatokban, de a mindig a nádor vitte a ceremó- názásaik gyakorlatában a 16.
ben történt, például 1563: Miksa magyar koronázási menetben is nián – 1681 decemberében Sop- század közepétŒl végbemen-
fŒherceg felesége, Mária, 1638: felvonultatták, kis párnákon ronban például Esterházy Pál tek: a Magyar Királyság ekkor
Mária császárné, 1655: Gonzaga hordozva azokat (nyirtóképün- (14-es jel). A jelenlévŒk számára már a Habsburg császárok di-
Eleonóra Magdolna császárné, kön 4–7-es jel). Eközben a szer- a négy korona összességében nasztikus államának meghatá-
1681: Pfalz-Neuburgi Eleonóra tartáson a császár fején mind- jól mutatta, hogy a magyar tró- rozó része volt.
Mindez egyértelműen a magyar ka- veszprémi püspökkel szemben. Ennek királynéi korona fejre tételének kizá-
tolikus egyház első emberének, az esz- ellenére a magyar történelem folyamán rólagos joga a „királynék városának”,
tergomi érseknek a sikerét jelentette a senki sem kérdőjelezhette meg, hogy a Veszprémnek a püspökét illeti meg.
74∞&£∞§™
Orczy LŒrinc
a magyar koronázási
országzászlóval, 1830
74∞&£∞§™
Koronázási
séget alkotott. Másrészt a magyar
állam a 14–15. században az említett
országzászlók
dinasztiáknak köszönhetően gyakran
állt perszonálunióban Lengyel- és
Csehországgal, sőt olykor, például Lu-
xemburgi Zsigmond (1387–1437) és
Habsburg Albert (1437−1439) uralko-
dásának egy része alatt, a 15. század
első felében még a Német-római Biro-
és zászlóvivő főnemesek
dalommal is. Végül mindezeken túl a
magyar királyok számos egyéb ország
királyi címére is igényt tartottak.
A 13. század egyes időszakaiban
ugyanis perszonálunió formájában
74∞&£∞§™
Az Esterházy család fraknói várbeli kincstára a világ egyik legrégebbi főúri
vagy vazallusállamokként ténylegesen magángyűjteménye. Az egykor a Magyar Királyság területén,
az Árpád-ház kormányozta Magyaror- napjainkban az ausztriai Burgenlandban fekvő hegyi vár (német nevén
szág mellett Dalmáciát, Horvátorszá-
got, Boszniát (régiesen Rámát), Szer- Forchtenstein) ódon falai között valódi kincsgyűjtemény rejtőzik. Kézi-
biát, Galíciát, Lodomériát, Kumániát és lőfegyverek sokasága, török sátrak, csodálatos ezüsttárgyak és főúri port-
vagy másként Kunországot (amely
alatt a román fejedelemségek egy ré-
rék egész sora mellett eddig alig ismert különleges koronázási kincseket
szét értjük) és Bulgáriát is. Ezen orszá- is megőriztek a neves magyar arisztokrata család tagjai. Itt maradtak fenn
gok királyi címeire azután a magyar a magyar királyok koronázási ceremóniáin használt legkorábbi ország-
uralkodók a későbbi századokban is
igényt tartottak. zászlók – mégpedig a 17. századból. Az alábbi írás e páratlan műkincsek
Ezt jelezte, hogy az említett orszá- keletkezésének és a koronázási országzászlók történetének ered nyomába.
gok királyi címei az 1270-es évektől
már mind szerepeltek a magyar ural-
kodók címsorában, majd 1526-tól egé-
szen 1918-ig még Habsburg királyain- Noha az említett országok már év- adott uralkodó által ténylegesen bírt
kéban is. Ezen országokhoz tizedik- századok óta szerepeltek a magyar ki- vagy csupán igényelt országokból ösz-
ként az 1540-es években – a Horvátor- rályok címsorában, koronázási cere- szeálló államokat szimbolizálták.
szággal fokozatosan egyesülő – móniáikon csak a 16. században jutot-
Szlavónia is csatlakozott, amely a tak szerephez. Ez elsősorban azzal állt
Dráva és a Száva folyók között fekvő összefüggésben, hogy a késő közép- A KORONÁZÁSI ZÁSZLÓK
Zágráb, Körös és Varasd megyéket fog- korban a címerek és címeres zászlók KIALAKULÁSA
lalta magába. Mindezek ismeretében Európa vezető dinasztiáinak hatalmi
a Magyar Királyságot, valamint a és művészeti reprezentációjában egyre A legkorábbi biztos adat Magyarorszá-
hozzá ténylegesen vagy igénycímként jelentősebb funkciót kaptak. Elegendő gon használt koronázási zászlóról
tartozó országokat, azaz a Magyar Ko- Luxemburgi Zsigmond király sajnos el- 1490 szeptemberének közepéből szár-
rona országait a késő középkorban jog- pusztult budai címerfalára, Hunyadi mazik. Ekkor Jagelló II. Ulászló király
gal emlegették Európa első három- Mátyás (1458–1490) korvináinak gyö- (1490–1516) székesfehérvári szertar-
négy nagyhatalma között, egyfajta nyörű címereire vagy I. Miksa német- tásán még csupán egyetlenegy zászlót,
„magyar birodalomként” vagy „Szent római császár (1493–1519) innsbrucki a Magyar Királyság lobogóját vitték.
István birodalmaként”. címertornyára gondolnunk. Ezek az Fia, a mohácsi csatamezőn elhunyt
74∞&£∞§™
A Magyar Korona országainak zászlói,
1618, Pozsony.
Az országzászlók legkorábbi, gyönyörıen
festett ábrázolását nemrég a Magyar
Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában
sikerült felfedeznünk II. Ferdinánd király
(1619–1637) 1618. július 1-jén tartott
pozsonyi koronázásának latin nyelvı
rendtartásában.
74∞&£∞§™
32 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
esztergomi érsek (1569–1573) vezette A HABSBURG nádor, öttel pedig a királyi lovászmester
Magyar Tanács tagjai az eseményt meg- URALKODÓK mellett sorakoztak fel. Mivel a zászlók
előzően ugyanis maguk tettek javasla- igen tekintélyes méretűek (a fennma-
MAGYAR KIRÁLYI
tot mind a tíz zászló alkalmazására. radt példányok alapján kb. 120/190 x
Hosszú távra meghatározó dönté- TITULATÚRÁJA 180/310 cm nagyságúak) voltak, messzi-
sükben több tényező játszott szerepet. A 16. SZÁZAD MÁSODIK ről is felhívták a figyelmet vivőikre. Ma-
Egyfelől a királyi titulatúra tíz országá- FELÉTŐL gyarország zászlaja ugyanakkor csak-
nak való teljes számú zászlómegfelelte- nem dupla méretével mindig kiemelke-
tés. Másfelől, s ez volt a leglényegesebb: dett az országzászlók közül.
Szigetvár és Gyula várainak 1566. évi Mindezek ismeretében koronázási
Isten kegyelmébŒl választott római
török elfoglalásával a középkori magyar zászlót vinni igen komoly megtisztelte-
császár, mindig felséges [másként:
állam ekkor már hatalmas területvesz- tés volt. A zászlóvivők többségét ezért
minden idŒben a birodalom gyara-
teségét így legalább szimbolikusan el- mindvégig a Magyar Királyság arisztok-
pítója], és Németország, Magyaror-
lensúlyozhatták. Amikor tehát Hunyadi rata famíliái adták. A 17–18. század for-
szág, Csehország, Dalmácia, Horvát-
Mátyás és elődei hatalmas országának dulóján már alig akadt olyan közöttük,
ország, Szlavónia, Ráma, Szerbia,
közel fele török megszállás alá került, aki ne grófi címmel rendelkező család-
Galícia, Lodoméria, Kumánia, Bulgá-
a magyar politikai elit ezt a veszteséget ból származott volna. Noha a zászlóvi-
ria stb. királya, Ausztria fŒhercege,
a hatalmi-művészeti reprezentáció se- vők névsorai nem nyújthatnak a ma-
Burgundia, Brabant, Stájerország,
gítségével igyekezett csökkenteni. gyar arisztokráciáról pontos „tükörké-
Karintia, Krajna hercege, Morvaor-
E törekvés egybeesett a Habsburg- pet”, mégis önmagáért beszél, hogy az
szág Œrgrófja, Luxemburg, FelsŒ- és
dinasztia érdekeivel is, hiszen a Habs- 1563 és 1712 között tartott kilenc ki-
Alsó-Szilézia, Württemberg és Teck
burg Monarchia 1526 után a régi, je- rálykoronázás 87 zászlóvivőjét a kor-
hercege, Svábföld fejedelme, Habs-
lentős „magyar birodalommal” gyara- szak hosszú időn át meghatározó famí-
burg, Tirol, Pfirt, Kiburg és Görz
podott. A magyar rendek és a dinasz- liái adták.
grófja, Elzász tartományi grófja, a
tia érdekei a 16. század közepén tehát Közülük legelső helyen az Ester-
Szent Római Birodalomban az Enns
e téren egybeestek. Ez döntő szerepet házy család emelkedett ki (9 fővel),
felett lévŒ Burgau és FelsŒ- és Alsó-
játszott a Magyar Korona országai ko- majd a Forgách (7), a Nádasdy (5), az
Lausitz Œrgrófja, Windische Mark,
ronázási zászlainak megteremtésében. Erdődy (4), a Pálffy (4), végül a Rákóczi
Portenau és Salins ura.
(3), a Zrínyi (3), a Thurzó (3), a Széchy
(3) és a Barkóczy família (3) követke-
ZÁSZLÓVIVŐK: A VILÁGI zett. A zászlóvitel a legbefolyásosabb
ELIT REPREZENTÁCIÓJA mágnás családok tagjai vitték, másrészt arisztokrata famíliák gyermekei eseté-
1608-tól évszázadokon át legfőbb kép- ben általában egy fontosabb állomás
A koronázási országzászlók nem csu- viselőjük, a nádor és a királyi udvarmes- volt az ifjú főnemes pályáján.
pán a Magyar Korona országai hatalmi ter jelölte ki a zászlóvivők személyét.
státusának hangsúlyozására kínáltak le- A zászlóvivők a koronázási ceremó-
hetőséget. Mivel a koronázás évszáza- nia minden helyszínén szerephez jutot- A LEGKORÁBBI MAGYAR
dokon át a Magyar Királyság legfőbb tak. A szertartás egyes állomásaira min- KORONÁZÁSI ORSZÁGZÁSZLÓ
reprezentációs eseménye volt, a tíz dig párosával érkeztek, mégpedig a ki-
zászlót saját hatalmuk szimbolizálására rályi titulatúrával fordított sorrendben, Egy-egy feltörekvő arisztokrata életé-
a magyar rendek legfőbb képviselői is azaz elsőként Bulgária és Kumánia, utol- ben a zászlóvitel kiemelkedő, sőt jelké-
felhasználták. E téren a világi elit volt sóként Dalmácia és Magyarország zász- pes esemény is lehetett. A későbbi ná-
kedvezőbb helyzetben. Egyrészt a zász- laja. A koronázótemplomban az oltárnál dornak (1625–1645), Esterházy Mik-
lókat mindig nagyurak, nevezetesen két csoportra oszlottak: öt zászlóval a lósnak 1618. július 1-jén egyértelműen
K I R Á L Y VÁ LA S Z TÁ S – K O R O N Á Z Á S – H I T L E V É L
Noha Magyarországon a rendek 1687-ig elvileg szabad király- számított újdonságnak, hiszen valójában nem volt másként
választási joggal bírtak, a 16. század közepétŒl ez teljesség- a középkori Magyarországon az Árpádok, majd részben még
gel mégsem volt így. A törökellenes védekezés miatti kölcsö- az Anjouk és a Jagellók esetében sem. Ezzel magyarázható,
nös egymásrautaltság következtében az 1547. évi 5. törvény- hogy a kora újkor folyamán – a német és cseh területekhez
cikkben a szabad választást a Habsburg-dinasztia tagjaira hasonlóan – a Habsburg uralkodók mindent megtettek annak
korlátozták. Így a Magyar Királyság ekkortól olyan különleges érdekében, hogy fiaikat már életükben magyar királlyá koro-
választómonarchia lett, amelyben egyszerre beszélhetünk náztassák, hiszen Œk az uralkodó halála után így zökkenŒ-
korlátozott szabad királyválasztásról és korlátozott öröklési mentesen léphettek a magyar trónra. Törekvésüket a 17. szá-
jogról. Különösen hogy a trónt végül a Habsburg-dinasztiából zad végéig siker koronázta, azaz minden utódot még atyja
is csak az nyerhette el, aki törvényes koronázással lett Ma- (rokona) életében királlyá koronáztak. A magyar királlyá ko-
gyarország uralkodója. SŒt 1618-tól emellett koronázási hit- ronázott fŒhercegek közül végül csak IV. Ferdinánd nem kö-
levelet is ki kellett bocsátani, garantálva az ország törvényeit vethette a trónon apját, hiszen Œ még III. Ferdinánd halála
és a rendek szabadságjogait. Ám a történelmünkben ez nem elŒtt elhunyt.
1618 nyarán készült – az eredeti tervekkel ellentétben nem jelentŒséggel, hanem a magyar és a közép-európai történelem
fehér, hanem – kék tafota (taft) anyagból. Formája és jellege szempontjából is. Egyrészt ez az eddig ismert legkorábbi fenn-
a régi magyar hadizászlók hagyományait követte, azaz fecske- maradt koronázási zászló Közép-Európában. Másrészt a legré-
farkú és arany lángnyelvekkel díszített volt. Értékét kiemelten gebbi olyan zászló, amelyen a Szent Korona hiteles ábrázolása
növeli, hogy a magyar címer felett a magyar Szent Korona egy látható. Harmadrészt a legkorábbi olyan magyar zászló, ame-
igen kvalitásos festett ábrázolása látható. Az országzászló lyen ugyanaz a címer díszeleg, mely Magyarország Alaptörvé-
nemcsak az Esterházy család számára bír egészen különleges nyében is látható.
az volt. II. Ferdinánd pozsonyi koroná- pont volt az életében: politikai karri- becsben őrizték. Ennek köszönhetően
zásán nemcsak Magyarország zászla- erjének és családja felemelkedésének az 1618. évi országzászlót nem csu-
ját vihette, hanem a mágnások közül szimbolikus állomása. pán tervéről, hanem eredetiben is is-
elsőként ütötték a ceremónia világi ré- Ezzel is magyarázható, hogy Ester- merjük. Ez ugyanis fennmaradt a csa-
szében aranysarkantyús lovaggá, más- házy Miklós az általa vitt koronázási lád – éppen Miklós nádor által Fraknó
nap pedig már országos főméltóság zászlót gondosan megőrizte. Fontos várában alapított – kincstárában, mely
(királyi udvarmester) lett. Azaz Ester- ugyanis kiemelni, hogy minden egyes várat 1622-ben famíliája számára ő
házy ezzel a Magyarországot irányító koronázásra új zászlók készültek, szerzett meg. A halála (1645) után ké-
legfelső elit tagjai közé lépett. 1618 jú- amelyeket vivőik a ceremónia után ha- szült összeírásban a lobogót az alábbi
liusának első napja így különleges idő- zavihettek, s azokat többnyire nagy szavakkal vették számba: „kék tafota,
I. Rudolf koronázása II. Ferdinánd koronázása IV. Ferdinánd koronázása I. Lipót koronázása
1572 1618 1647 1655
Országzászló ZászlóvivŒ fŒúrak
Magyar Királyság Nádasdy Ferenc Esterházy Miklós ErdŒdy Gábor Barkóczy László
Dalmácia Zrínyi Kristóf Nádasdy Pál Barkóczy László Serényi Pál
Horvátország Báthory István Széchy György Esterházy László Balassi Imre
Szlavónia Balassi János ErdŒdy Kristóf Pálffy Miklós Csáky Ferenc
Bosznia Homonnai Drugeth György Thurzó Imre Czobor Bálint Rákóczi László
Szerbia Révay Mihály Zrínyi György Forgách László Esterházy Pál
Galícia Forgách Simon Bánffy Kristóf Széchy Dénes Batthyány Kristóf
Lodoméria Várday Mihály Rákóczi Zsigmond Illésházy Gábor Draskovics Miklós
Kumánia Perényi György Illésházy Gáspár Forgách Ferenc Lippay János
Bulgária Frangepán Ferenc Károlyi Mihály Forgách István Barkóczy Ferenc
Erdély — — — —
Eddigi ismereteink szerint Esterházy László Fraknón megŒr- címere, azaz az ezüst-vörös sakkozott címerpajzs látható.
zött lobogója a legrégebbi eredetiben fennmaradt Horvátor- Hasonló horvát lobogó magyar koronázásról csupán V. Fer-
szág-zászló. Fecskefarok alakú, arany lángnyelvekkel díszí- dinánd király 1830. szeptember 28-i pozsonyi szertartásáról
tett, kék színı selyemdamaszt zászló. Rajta babérkoszo - ismert. Ez utóbbi jelenleg a zágrábi Horvát Történeti Múze-
rúban a Horvát Királyság ekkor már közel két évszázados umban található.
ország aranyozott zászlója”. Így lett az mára gyakran készítettek halotti és zé. Dániel ekkor Szerbia, Pál pedig Ku-
1618. évi magyar zászló a napjainkban egyéb zászlókat. mánia zászlaját vitte, s ők lettek csa-
már világhírű Esterházy-kincstár Esterházy Miklós nemcsak az általa ládjuk két grófi ágának alapítói.
egyik legkorábbi darabja, sőt különle- vitt országzászlót őrizte meg kincstá- Hasonló csupán 1608-ban a későbbi
ges szimbóluma. S noha a pozsonyi rában, hanem mesterien ismerte fel nádor Thurzó Györgynek, 1625-ben és
Magyar Kamara által megrendelt a koronázási zászlókban a hatalmi rep- 1647-ben a volt nádor, Forgách Zsig-
zászló készítőjét és festőjét sajnos rezentáció lehetőségét is. 1625-ben, mond befolyásos családjának, 1712-
nem ismerjük, személyüket azon vá- III. Ferdinánd király (1637–1657) sop- ben pedig Esterházy Miklós fiának, Pál
rosi mesterek között kell keresnünk, roni koronázásán nádorként már két nádornak sikerült. Az utóbbi III. Károly
akik arisztokraták és polgárok szá- testvérét juttatta be a zászlóvivők kö- király (1711–1740) pozsonyi ceremó-
I. József koronázása III. Károly koronázása V. Ferdinánd koronázása Ferenc József koronázása IV. Károly koronázása
1687 1712 1830 1867 1916
ZászlóvivŒ fŒúrak
Esterházy János Nádasdy Tamás Orczy LŒrinc Orczy György Széchényi Viktor
Károlyi László ErdŒdy György Keglevics Nepomuk János Károlyi István Károlyi László
Keglevics Miklós Esterházy József Bedekovics Lajos Pejacsevics Péter ErdŒdy György
Jakusics Imre Esterházy Ferenc Károlyi Lajos ErdŒdy Sándor Batthyány Gyula
Nádasdy Tamás Batthyány Zsigmond ErdŒdy Kajetán Andrássy Manó Andrássy Géza
Kollonitsch Ádám Andrássy Péter Festetics Vince Keglevics István Keglevich Gábor
Bercsényi Miklós Pálffy János Esterházy József Sztáray Antal Sztáray Sándor
Koháry Farkas Csikulini János Zichy Miklós Batthyány László Esterházy László
Forgách Simon Esterházy Péter Nádasdy Tamás Bánffy Albert Zichy Rafael
Kéry Ferenc Berényi György Szapáry Antal Rudics József Cziráky József
— — — Esterházy Antal Teleki Ádám
G U L Y Á S B O R B Á LA
LÁTVÁNYOS KÜLSŐSÉGEK
A reneszánsz udvari ünnepségek főbb
elemei közé a bevonulások, a lakomák és
táncmulatságok, a tűzijátékok, valamint
a lovagi tornák tartoztak. Pozsonyban
1563-ban, illetve 1572-ben valamennyire
találunk példát. A korabeli ünnepélyes be-
vonulások – megőrizve a középkori ha-
gyományokat is – külsőségeikben már
egyre inkább az ókori Róma diadalmene-
teit (triumphus) imitálták. Ennek egyik
jele volt, hogy az ünnepi menet útvona-
lán megjelentek az antik mintára készült
diadalkapuk. Ezeket rendszerint csak az
adott bevonulásra emelték, vagyis ideig-
lenes (efemer) építményeket kell elkép-
zelnünk, amelyeket fából ácsoltak és dra-
périával vontak be, a valódi épületekre
emlékeztető felületi festéssel, illetve oly-
kor domborműveket, szobrokat imitáló
dekorációval láttak el. 1563-ban a leendő
király, Miksa főherceg két ilyen diadalka-
pun át vonult be Pozsonyba.
Augusztus végén mintegy 2300 ma- A diadalívek felső zónáját (attika) a nyoknak megfelelően zajlott le. A cere-
gyar lovas fogadta a város előtt a Bécs hatalmon lévő uralkodó, I. Habsburg Fer- móniát a koronázási lakoma zárta, ame-
felől érkező Miksát, akit több ezer lovas dinánd (1526–1564), illetve a leendő ki- lyet Oláh Miklós esztergomi érsek po-
kísért. A magyar küldöttséget a későbbi rály (Miksa) és királyné (Mária) címerei zsonyi palotájában rendeztek meg. Más-
szigetvári hős, Zrínyi Miklós (1508– díszítették. A két építmény munkálatai- nap, szeptember 9-én Miksa feleségét,
1566) vezette, a résztvevők pompás hu- nak irányítását egy itáliai mesterre, Máriát magyar királynévá koronázták.
száröltözetet és díszfegyverzetet visel- I. Ferdinánd udvari építészére, Pietro
tek. Oláh Miklós esztergomi érsek (1553– Ferraboscóra (†1588) bízták. Ferrabosco
1568) mondta a Miksát köszöntő ünnepi a korszak egyik legjelentősebb építésze LOVAGI TORNA
beszédet, majd a többezres menet meg- volt, többek között dolgozott a pozso-
indult a város felé. Erre az alkalomra egy nyi királyi váron és számos magyaror- Az ünnepségeket szeptember közepén
ideiglenes hajóhidat építettek a Dunán, szági erődítményen (pl. Győr, Komárom, háromnapos lovagjáték zárta. E célból
amelyet növendék fákkal szegélyeztek. Eger). Valószínűleg részt vett a bécsi egy külön térséget alakítottak ki a város
Ennek a két végén állították fel a diadal- uralkodói rezidencia, a Hofburg ma is határában. A középkori eredetű lovagi
íveket, amelyeken át Miksa bevonult Po- álló Schweizertorjának tervezésében is, torna a korabeli Európában az udvari
zsonyba. Egy beszámoló szerint a két amely szintén antik diadalkaput imitált. ünnepségek elengedhetetlen részét ké-
nagyszerű kapu úgy nézett ki, mintha Miksa koronázása szeptember 8-án pezte. A magyar királyi udvarban a lo-
márványból épült volna. a középkori székesfehérvári hagyomá- vagjáték már a középkor óta jelen volt,
4∞&£∞§™
A koronázást követŒ ökörsütés a Mihály-
Heinrich Wirrich), valamint Zsámboky
János alkalmi röplapjának ábrázolásából
kiderül, hogy a kastély tornyain több fi-
gyaló munkájából Lucretia és Tarquinia.
Az estét bankett zárta.
Végül szeptember 16-án egy olyan
kapunál a Pozsonyi Városi Galéria metszetén gura volt látható: egy turbánt viselő párviadalt rendeztek, amely során fapa-
4∞&£∞§™ török, egy sárkány, egy nyúlhoz hasonló lánkkal elválasztva csaptak össze a lova-
BÉCSTŐL POZSONYIG
Mária Terézia
bevonulási ceremóniája
A 18. század folyamán a Habsburg-dinasztiából származó ma-
gyar királyok a pozsonyi országgyűléseken, korabeli elnevezés-
sel diétákon többnyire személyesen jelentek meg. Az ő ünne-
pélyes bevonulásuk két nagy, középkori eredetű részre osztható:
a királyságba, illetve a városba lépés
ceremóniájára. Az alábbiakban a
koronázóvárosba érkező uralko-
dók fogadását mutatjuk be
III. Károly és Mária
Terézia példáján.
A
z uralkodók udvartartásukkal
együtt indultak Bécsből a Ma-
gyar Királyságba. Útjukat meg-
szakították éjszakára Petro-
nellben, a következő napon pedig elér-
ték az akkori magyar határhoz közeli
Wolfsthalt, magyar nevén Farkasfalvát,
ahol a magyar diéta küldöttsége üdvö-
zölte a királyt. A kalocsai érsek vezette
deputációban képviseltették magukat
az országgyűlésen megjelent politikai
csoportok. Az uralkodót az érsek kö-
szöntötte latin nyelvű beszéddel,
amelyre ő válaszbeszédet mondott.
FOGADÁS A HATÁRON
A küldöttség ezután a határnál, Köp-
csénynél (ma Kittsee Ausztriában) csat-
lakozott a király fogadására érkező ren-
dekhez. Az ország határánál a középkor-
ban a külföldről jövő új magyar királyok-
nak esküt kellett tenniük, ahogyan
Jagelló II. Ulászlónak 1490-ben és Habs-
burg I. Ferdinándnak 1527-ben bevonu-
lásuk alkalmával. A 18. században az
eskü letétele már nem volt része a cere-
móniának. 1712 előtt szokásban volt,
hogy a nemesi bandériumok saját zász-
lajuk alatt vonultak fel a határnál, de
ebben az évben III. Károly a pestisre, il-
letve a nemesek anyagi megkímélésére
hivatkozva e szokást eltörölte, és ké-
sőbb sem került vissza a rendtartásba.
A Köpcsénynél felállított sátorban az
esztergomi érsek üdvözölte a rendek
nevében a bársonnyal bevont széken he-
lyet foglaló királyt, aki válaszul csókra
nyújtotta kezét. Innen együtt vonultak csokat, és a magisztrátus tagjai szintén 74∞&£∞§™
Pozsonyba. A városkapunál a pozsonyi kézcsókra járultak. Mária Terézia kísérete
jegyző mondott a városi magisztrátus Ez a ceremónia megfelelt a közép- Mária Terézia a királyság határánál fel-
nevében orációt latinul, és átnyújtotta kori Nyugat-Európában kialakult formá- állított sátorban fogadja a magyar ren-
a királynak a város kulcsait. Az ural- nak, amellyel közös eleme volt a város- dek köszöntését. Balján férje,
kodó, miután válaszolt, visszaadta a kul- kapunál történő üdvözlés, a kulcsátadás Lotharingiai Ferenc látható, nyakában
és Szent Ambrus himnuszának elének- az Aranygyapjas Rend jelvényével,
74∞&£∞§™ lése. A Bécsi vagy másképpen Vödrici
kaputól a magisztrátus fedetlen fővel
a vörös szalagon függŒ arany
kosbŒrrel. Mindketten a királynŒ apját,
Mária Terézia ünnepélyes fogadása kísérte az uralkodó kocsiját, és a Szent III. Károlyt gyászolván fekete ruhát
a magyar határon. Mihály-kapuig négy zászlóaljban sorfa- viselnek. Mögöttük a királynŒ
Franz Messmer-Wenzel Pohl, 1768. lat álló városi polgárok között vonultak udvarhölgyei, a bécsi miniszterek
Bécs, Magyarország Nagykövetsége. a királyi várhoz. Ott az esztergomi és tanácsosok állnak.
Mária Terézia 1741. június 20-án vonult
be a Magyar Királyságba. Köpcsénynél,
érsek főpapi öltözetben várta a királyt,
akit a klérus nevében üdvözölt, majd
74∞&£∞§™
a határnál a királyi pár számára felállított meghintette szenteltvízzel, és csókra
sátorban Lotharingiai Ferenccel együtt nyújtotta a koronázási csókkeresztet. rályság földjére lépett, másodszor ami-
fogadja a magyarok köszöntését. Az üd- A fogadás ceremóniája a várkápolná- kor a városba érkezett, harmadszor
vözlés végén Mária Terézia csókra nyújtja ban zárult a Te Deum laudamus him- pedig amikor a Te Deumot énekelték.
jobbját. A sátor körül jelölték ki a lovas és nusz eléneklésével. A liturgia után az A negyedik, a vár udvarán összegyűlt
gyalogos testŒrcsapatok helyét. Ezután uralkodó várbeli lakosztályába tért. polgárok díszlövését 1687-ben vették ki
továbbvonultak Pozsonyba. Háttérben A bevonulás során háromszor dördül- az ünnepségből egy lovak között oko-
a pozsonyi vár látható. tek el az ágyúk a pozsonyi várban, elő- zott riadalom miatt. Ez utána nem ke-
74∞&£∞§™ ször amikor az új uralkodó a Magyar Ki- rült vissza a ceremónia rendjébe, de a
74∞&£∞§™
Mária Teréziát köszöntŒ fŒurak
A kép elŒterében az ország fŒméltóságai
ünnepi öltözetükben láthatók, többek
között az országbíró, a horvát bán,
a fŒlovászmester, a tárnokmester, a koro-
naŒrök és a fŒpapok, akik rangjuknak
megfelelŒ sorrendben járulhattak
a királynŒ elé kézcsókra.
74∞&£∞§™
sége azonban nem engedte, hogy a be- móniájából szintén mellőzött. Mária Te- 74∞&£∞§™
vonulást lezáró egyházi szertartásokat rézia ekkor férjével és gyermekeivel, a Mária Terézia köszöntése
maga végezze el, ezért a királyi pár római király és magyar trónörökös Jó- Mária Terézia elŒtt Esterházy Imre
szenteltvízzel történő meghintését, a zsef főherceggel, Lipót főherceggel, va- esztergomi érsek meghajolva fejezi ki
csókkereszt átnyújtását és a Te Deum lamint Mária Anna és Mária Krisztina hódolatát. Mögötte, bal kezénél Patachich
laudamus intonálását Erdődy Gábor főhercegnőkkel érkezett. Gábor kalocsai érsek áll érseki jelvénnyel,
egri püspökre bízta. A várnál pedig el- A határnál üdvözölték a királyi család palliummal a nyakában. A kalocsai érsek
maradt az üdvözlő oráció. A magyar tagjait, válaszbeszédet a királynő, Lo- jobbján Pálffy János országbíró áll, akit
egyházi hierarchiában a második főpap, tharingiai Ferenc és József főherceg a bevonulást követŒ második napon nádorrá
Patachich Gábor kalocsai érsek kifogá- mondott. A beszédekben ismét a ki- választott az országgyılés. Nyakában lóg
solta, hogy az egri püspök látja el az rálynő anyai jóindulatát és a magyarok az Aranygyapjas Rend szalagja.
említett feladatokat, ám a vitában alul- hűségét hangsúlyozták. Mária Terézia
maradt, mert az esztergomi érsek a határozata szerint mind 1751-ben, 74∞&£∞§™
pápai bullára hivatkozott, amelynek ér- mind 1764-ben a várbeli fogadás egy-
telmében ilyen esetben jogkörét első házi elemeit az 1741-től társuralkodó őket, amelynek nem voltak tagjai a leg-
suffraganeus püspöke, azaz az egri püs- és 1745-től német-római császár Lotha- főbb világi és egyházi méltóságok, azaz
pök láthatja el. ringiai Ferencnek szolgáltatták ki elő- sem a nádor, sem az esztergomi, illetve
ször. Ennek értelmében az esztergomi a kalocsai érsek nem ment a királyi biz-
érsek mindkét alkalommal először a kö- tosok elé. A küldöttség a város kapujáig
EGYÉB BEVONULÁSI zépen térdelő császárt hintette meg kísérte a biztosokat, ahol a városi jegyző
CEREMÓNIÁK szenteltvízzel, utána az ő jobbján elhe- köszöntötte őket, de a kulcsátadás és a
lyezkedő magyar királynőt, végül a bal- várbeli egyházi rész is hiányzott.
A királynő tíz évvel később, 1751-ben ján lévő trónörököst. Ebben a sorrend- A bevonulás ceremóniájának rendje
ismét összehívta a diétát, amelyen sze- ben nyújtotta feléjük a csókkeresztet is. történelmileg meghatározott volt, és
mélyesen is megjelent. Május 5-i bevo- A 18. század első felében két alkalom- bonyolult szimbolikus kommunikációja
nulásának pompáját azonban anyagi mal, 1708-ban és 1728-ban I. József, il- révén lehetőséget kínált a politikai rep-
megfontolásból csökkentette. Bécsből letve III. Károly két királyi biztost küldött rezentációra. Ez a Habsburg-dinasztiá-
indulva megállások nélkül érkezett a a pozsonyi országgyűlésre. Az ő fogadá- ból származó királyok erényeinek vizu-
magyar határhoz, ahol a magyarok üd- suk eltért a királyétól, annak ellenére, ális ábrázolásában, a politikai életben
vözölhették. Ez a wolfsthali köszöntés hogy az uralkodó nevében és képében részt vevők státuszának a szertartáso-
elhagyását jelentette, amelyet 1764. jú- érkeztek. A Duna partján csupán egy kis kon megjelenő rangsorrend általi kife-
lius 3-i ünnepélyes bevonulásának cere- létszámú rendi küldöttség üdvözölte jezésében nyilvánult meg.
Mária Terézia
pozsonyi
koronázásának
képei
Festményciklus az egykori
Magyar Udvari Kancellária
bécsi palotájában
A POZSONYI KORONÁZÁSI
CEREMÓNIA KÉPEI
74∞&£∞§™4. KÉP
Mária Terézia a pozsonyi
koronázási ornátusban
74∞&£∞§™
50 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
74∞&£∞§™ 5. KÉP
A festményciklus megrendelŒje
gróf Esterházy Ferenc (1715–1785)
királyi kancellár
74∞&£∞§™
az az 1768-ban, vagyis több mint ne-
gyed századdal a koronázás után ké-
szült festményciklus, amely a Magyar
Udvari Kancellária bécsi palotájában,
a kancellár fogadószobájának falain ka-
pott helyet – abban az épületben,
amely ma a bécsi magyar nagykövet-
ségnek ad otthont a Bankgasséban.
Az 1692-ben Johann Bernhard Fi-
scher von Erlach tervei szerint a Stratt-
mann család számára épített palotát
1747-ben Nádasdy Lipót 1700?–1758)
kancellár (vásárolta meg a kancelláriai
hivatal számára, amely korábban külön-
böző bérelt ingatlanokban működött.
Ahhoz, hogy az előkelő főúri palota a
kancelláriai hivatal céljaira is alkal-
massá váljon, jelentős átalakításra volt
szükség, amelyre 1767–68-ban került
sor, s ennek során készült az itt bemu-
tatott festményciklus is. A palota felújí-
tásának kezdeményezője s egyben a
festmények megrendelője a királynő fel-
tétlen bizalmát és támogatását élvező,
1762-ben királyi kancellárrá kinevezett
gróf Esterházy Ferenc (1715–1785)
volt, akit a bécsi udvari körökben csak
„Quinquin” becenéven emlegettek.
Az átépítésre Nicolaus Pacassi csá- illesztett pannósorozat Mária Terézia dószobában, melyet ma Pozsonyi Te-
szári főépítész tervei szerint került sor. pozsonyi megkoronázásának jeleneteit remnek is neveznek, három pedig a
A palota belső terei rendkívül reprezen- ábrázolja, míg egy hetedik kép a kan- szomszédos szobában. Ez az elrende-
tatív kialakítást kaptak: a pazar rokokó cellária dísztermében kapott helyet: ez zés azonban nem felel meg az eredeti
enteriőrök a kor legdivatosabb dekorá- utóbbi a koronázási ünnepséget kö- állapotnak, a palota 1769. évi ingóság-
ciós elveit követik, így sok tekintetben vető, 1741. évi pozsonyi országgyűlés leltára szerint ugyanis a koronázás je-
a schönbrunni palota belső kialakításá- egyik, a trónutódlás szempontjából leneteit ábrázoló hat festmény mind-
hoz hasonlíthatók. A palota felújítására szimbolikus jelentőségű eseményét, egyike a fogadószobában helyezkedett
az uralkodó eredetileg 40 000 forintos II. József bemutatását ábrázolja. el, a rokokó falburkolatba foglalva, míg
keretet hagyott jóvá, ám a költségek A képciklust Martin von Meytens a II. József bemutatását ábrázoló kép
végül ezt sokszorosan túllépték. két tanítványa, az 1765-ben udvari fes- a tanácsterem falán kapott helyet, az
Az átalakítás során a palota két he- tővé (kaiserlicher Hofmaler) kinevezett uralkodópár portréival együtt. 1868-
lyiségét látták el reprezentatív festé- Franz Messmer (1728–1773) és se- ban, amikor már a Király Személye Kö-
szeti dekorációval. Az egyik a kancellá- gédje, Wenzel Pohl festette. Nagler mű- rüli Minisztérium működött az épület-
ria tanácsterme (Ratssaal), ahová 1768- vészlexikonja szerint a portrékon és a ben, jelentősebb átalakításokat végez-
ban a kor ünnepelt mestere, Franz sokalakos eseményképeken Messmer tek a palota belső tereiben: ennek
Anton Maulbertsch a Szent István-rend főleg az arcokat festette, míg a drapé- során a fogadószobát összenyitották
megalapítását ábrázoló allegorikus riák és az építészeti környezet megfes- az udvar felőli folyosóval, illetve áthe-
mennyezetképet festett, középütt tését segédeire hagyta. Feltehetően itt lyezték az ajtókat, s ennek nyomán ala-
Mária Terézia baldachinos trónon ülő is ilyen munkamegosztásban dolgo- kult ki a festmények jelenlegi elren-
alakjával. Ezzel egy időben a kancellár zott társával. Az uralkodó tekintélyes, dezése.
fogadószobájába (Audienzzimmer) ha- 6200 forintos honoráriummal díjazta Említést érdemel még a képciklus
sonló tematikájú, vagyis az uralkodót munkájukat, amit Mária Terézia ma- történetének egy valamivel korábbi
dicsőítő, de immár tisztán történeti gánkasszájából fizettek ki 1770-ben. fordulata: miután 1848-ban megszűnt
tárgyú képciklus készült. A hat nagy- A képciklus hét festménye jelenleg a Magyar Udvari Kancellária, 1851-től
méretű (kb. 2,5×1,4 m-es) olajképből a palota két helyiségében van elhe- a Birodalmi Tanács (Reichsrat) műkö-
álló, az oldalfalak boiserie burkolatába lyezve: négy az egykori kancellári foga- dött a palotában. 1858-ban I. Ferenc
A KORONÁZÁS EGYHÁZI
részt vevő két főpap, Patachich Gábor 74∞&£∞§™
CEREMÓNIÁJA A SZENT
MÁRTON-TEMPLOMBAN
[1., 3., 6. kép]*
A festmény a koronázás egyházi cere-
móniájának csúcspontját örökíti meg,
azt a mozzanatot, amint Esterházy
Imre érsek és Pálffy János nádor – az
1687-től élő hagyományoknak megfe-
lelően – együtt helyezik Mária Terézia
fejére a Szent Koronát. A királynő ma-
gyaros díszruhában térdel a főoltár
előtt, vállára terített koronázási palást-
ban, mellkasa előtt keresztbe tett ka-
rokkal. A koronázás szertartásrendje
szerint a koronának az uralkodó fejére
helyezése után az érsek a királynő jobb
kezébe adta a jogart, bal kezébe pedig
az országalmát, amelyeket előzőleg a
főoltáron lévő – a festményen is jól lát-
ható – bársonypárnákra helyeztek.
A festmény kissé megszépítve ábrá-
zolja a koronázás aktusát, az idős és
köszvénytől szenvedő Esterházy Imre
érsek ugyanis már nem volt képes
állva részt venni a szertartáson, ha-
nem nagyrészt az oltár előtt elhelye-
zett széken ült. A főudvarmesteri hiva-
tal jegyzőkönyve szerint az érsek a ko-
ronázás aktusához is csak segítséggel
tudott felállni, s a koronázás pillanatá-
ban is karjánál fogva támogatták segé-
dei. Ezt a mozzanatot a festők diszkré-
ten mellőzték, jóllehet a ceremóniának
a dómszentély alaprajzán számokkal
jelölt ülésrendje is jelzi az érsek szá-
mára az oltár előtt elhelyezett széket.
Megromlott egészségi állapota miatt
egyébként az érsek helyett a koroná-
zási misét is suffraganeus püspöke, Er-
dődy Gábor Antal celebrálta. Ez idő
alatt az érsek a szentély lecke-, azaz
jobb oldalán elhelyezett karosszékben
foglalt helyet, amely a festményen a
4∞&£∞§™
* Ez a kép látható teljes méretben a borító
belső oldalán kihajtogatható képünkön,
továbbá egy kinagyított részletével
az 48–49. oldalpáron
74∞&£∞§™
8. KÉP
Az Aranygyapjas Rend lovagjai
74∞&£∞§™
54 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
[7. kép] vagjai ültek, nyakukban a rend vörös 74∞&£∞§™ 9. KÉP
A klérus mellett, egy vörös bársonnyal szalagon függő jelvényével, az arany
bevont padon, a nézőnek háttal ülve kosbőrrel. Az 1429-ben Jó Fülöp bur- Mária Terézia rokonai
Pietro Andrea Capello velencei követ,
Camillo Paolucci pápai nuncius, vala-
gundi herceg által a keresztény hit vé-
delmére alapított lovagrend nagymes-
74∞&£∞§™
mint a jobb szélen, a néző felé for- teri címét a kora újkorban a Habsburg- karták: a jobb oldalon Keresztély Ágost
dulva Kollonich Zsigmond bíboros, ház spanyol, majd ausztriai ágának hercegprímás – 1865-ben szintén el-
bécsi megyés püspök portrészerűen uralkodói viselték, ők gyakorolták a ki- bontott – epitáfiumának a kárpit fölé
ábrázolt alakja látható. A ceremónia nevezési jogát, így az a dinasztia egyik nyúló felső része látható, a bíborosi
már említett ülésrendje szerint a szen- legfontosabb rendjele lett. A lovagrend kalap jól felismerhető motívumával.
tély fala előtt álló padban a püspökök tagjaivá elsősorban a birodalmi arisz-
és egyéb prelátusok, előttük pedig a tokrácia katolikus főurait nevezték ki, [9. kép]
titkos tanácsosok és miniszterek fog- így a lovagi cím egyet jelentett a Habs- A festmény jobb oldalán, a klérus cso-
laltak helyet. burg Monarchia elitjéhez tartozással. portja fölött, a szentély ablakában egy
Utóbbiak a francia divat hatását Magyar főurak ritkán kapták meg ezt különös erkély látható. A korabeli for-
tükröző udvari díszruhát viselnek: jus- a címet, Mária Terézia koronázásának rások szerint Mária Terézia férje, Lo-
taucorps néven ismert hosszú, szoro- idején a magyar főnemesek közül csak tharingiai Ferenc, valamint Mária Mag-
san a testhez simuló, gazdagon hím- Pálffy János nádor, valamint Althann dolna és Mária Anna főhercegnők erről
zett selyemkabátot, alatta combközé- Mihály János, Zala vármegye főispánja a templomon kívül felállított emelvény-
pig érő mellényt, csipke kézelőt, nya- volt a rend tagja. ről, úgymond inkognitóban kísérték fi-
kukban csipke zsabót, térdnadrágot és A szentély két oldalfalánál lévő pa- gyelemmel a ceremóniát. (A festmé-
fehér harisnyát. A jobb szélen álló, a dok valójában azokkal a reprezentatív nyen látható negyedik arc minden bi-
nézőre tekintő férfi arcvonásaiban Sin- barokk stallumokkal azonosak, ame- zonnyal Mária Anna férjével, Károly
zendorf osztrák főkancellárra ismer- lyek 1736-ban készültek, oromzatukon Sándor lotaringiai herceggel, császári-
hetünk. Középen talán gróf Kinsky huszonnyolc, különböző szenteket áb- királyi tábornaggyal azonosítható.)
cseh kancellár, mögötte Johann Har- rázoló mellszoborral, amelyeket Georg E sajátos megoldás tulajdonképpeni
rach gróf, az Udvari Haditanács elnöke Rafael Donner műhelyében faragtak. oka az volt, hogy Lotharingiai Ferenc
és Starhemberg, az Udvari Kamara el- (Az 1865-ben, a templom neogótikus toszkán nagyhercegként rangban alat-
nöke állhat. átépítésekor eltávolított stallumok el- ta állt sógornőjének, Mária Anna főher-
helyezését Franz Alt 1848-ban készült cegnőnek, illetve felesége nagynénjé-
[8. kép] akvarelljéről ismerjük.) A stallumok nek, Mária Magdolna főhercegnőnek.
A szemközti oldalon, a falnál lévő pad- hátfalát, valamint a szentély ablakai Ez a koronázási lakoma ülésrendjében
ban ugyancsak püspökök, míg előttük alatt elhelyezkedő, nagyméretű sírem- is tükröződött, a két Habsburg főher-
két sorban az Aranygyapjas Rend lo- lékeket kékes árnyalatú falikárpitok ta- cegnő ugyanis közvetlenül Mária Teré-
ARANYSARKANTYÚS
LOVAGOK AVATÁSA
A FERENCES TEMPLOMBAN
[15. kép]
A magyar királykoronázási ceremóni-
ának a középkor óta része volt az
aranysarkantyús vitézek felavatása,
amire a kora újkori pozsonyi koroná-
zások során a ferences templomban
került sor. Mária Terézia 1741-ben 45
magyar nemest – 6 grófot, 18 bárót és
21 köznemest – avatott aranysarkan-
tyús vitézzé, maguk vagy családjuk ér-
demeinek elismeréseként. Az avatás
során a királynő háromszor érintette
a lovagok jobb vállához a koronázási
kardot.
[16. kép]
A ferences templomba való bevonulást
követően Mária Terézia a szentély
evangéliumi, azaz bal oldalán elhelye-
zett trónuson foglalt helyet. A királynő
jobbján gróf Esterházy Ferenc főlo-
vászmester áll, jobbjában a vállához tá-
masztott kivont karddal. Mária Terézia
balján Esterházy József országbíró áll,
amint egyenként szólítja és bemutatja
az uralkodónak az avatásra váró ma-
gyar ruhás nemeseket, akik a főoltár
bal oldalán sorakoznak. A ceremónia
templomtól a ferences templomig ve- bain álló koronás cseh oroszlánnal, jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy ezt a fel-
zető úton ezüstből vert koronázási zse- amint egyik mancsában a magyar adatot Pálffy János nádornak kellett
tonokat szórt a nép közé. A kamarael- apostoli kettős keresztet tartja, a má- volna ellátnia, rossz egészségi állapota
nök előtt és mögött egyaránt negyven- sikkal az osztrák pólyás pajzsra tá- miatt azonban erre nem volt képes,
negyven katona haladt, hogy elejét ve- maszkodik. így az országbíró helyettesítette. A
gyék a tülekedésnek és rendbontásnak. képen a nádor az országbíró mögött
A városháza és a jezsuita templom fala [14. kép] áll, míg a mögötte elhelyezkedő zöld
előtt Hartschier és alabárdos testőrök A ceremónia egykorú leírásai szerint a ruhás nemes talán gróf Zichy Ferenc,
sorfala áll. koronázási menetet harangzúgás kí- aki az avatási szertartás kezdetén
A nép között szétosztott koroná- sérte, a nép pedig „Vivat” kiáltással Szent István kardjával felövezte az
zási érmek egyik oldalán a lebegő an- éljenezte a királynőt. A városháza tor- uralkodót.
gyalok által tartott királyi korona lát-
ható Maria Theresia in Reg. Hungariae
coronata Poson 25. Jun 1741 felirattal,
nyának erkélyén udvari zenészek lát-
hatók, amint dobpergéssel és harsona-
szóval kísérik a menetet, erről azon-
74∞&£∞§™
15. KÉP
másik oldalára pedig a Mária Terézia ban nem szólnak a ceremónia leírásai. Aranysarkantyús lovagok avatása
által kormányzott országokra utaló, Megemlítik ugyanakkor, hogy a koro- a ferences templomban
összetett éremkép került: a hátsó lá- názási menet a Szent Márton-temp- 74∞&£∞§™
60 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
74∞&£∞§™
16. KÉP
74∞&£∞§™
17. KÉP
Mária Terézia aranysarkantyús Egy gránátos katona
vitézeket avat
74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™
Míg a magyar királyi főlovászmes- azaz császári gyalogos katona áll, fején
ter magyaros viseletben, elöl sujtások- háromszögletű fekete kalapban, kezé-
kal díszített, ezüstszállal hímzett kék ben szuronyos puskával.
színű dolmányban és vállra vetett
prémszegélyes mentében áll a király- [18. kép]
nő mellett, addig az Aranygyapjas A szentély lecke-, azaz jobb oldalán ki-
Rend lovagjai, azaz a birodalmi arisz- alakított emelvényen az első sorban a
tokrácia tagjai a francia divat hatását megyés és címzetes püspökök ülnek,
tükröző udvari díszruhát viselnek. mögöttük a koronázási országzászlókat
Nyakukban vörös szalagon függ a rend tartó főurak tízfős csoportja látható.
jelvénye.
[17. kép]
74∞&£∞§™
A szentély jobb oldalán, a pillér mö- 18. KÉP
Püspökök és zászlóvivŒ fŒurak
gött egy ferences szerzetes tonzúrás
alakja látható, mellette egy gránátos, 74∞&£∞§™
62 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
A KIRÁLYNŐ ESKÜTÉTELE
AZ IRGALMASOK TEMPLOMA
ELŐTTI TÉREN
[19. kép]
Az aranysarkantyús lovagok felavatá-
sát követően a koronázási menet a fe-
rences templomtól a Fehér utcán és a
Mihály-kapun át a városfalon kívül
fekvő Vásártérre vonult, ahol sor került
az uralkodó a szokásos ünnepélyes es-
kütételére. Az esküvel a királynő foga-
dalmat tett arra, hogy megtartja az or-
szág érvényben lévő jogrendjét, kivált-
ságait és szabadságát, s megvédi annak
határait. Az eskütétel után a nádor
által megadott jelre az egybegyűltek
háromszoros Vivat Domina et Rex nos-
ter felkiáltással éljenezték az uralkodót.
[20. kép]
Az eskütételhez az irgalmasok temp-
loma és kórháza előtt lépcsős emel-
vényt készítettek, amelyet piros, fehér
és zöld színű posztóval vontak be. Az
emelvény közepén álló királynő mel-
lett az esztergomi érsek ül, amint fel-
olvassa az eskü latin szövegét, melyet
Mária Terézia elismétel, miközben uj-
jait az eskükeresztre helyezi. (A fest-
mény a ceremónia jegyzőkönyvétől el-
térően ábrázolja a jelenetet, aszerint
ugyanis az eskütételhez a királynő
jobbját a magasba emelte, baljában
pedig – a ma az esztergomi Főszékes-
egyházi Kincstárban őrzött – esküke-
resztet tartotta.) Az érsek mellett, az
emelvényen az egri püspök és a kalo-
csai érsek ül, a királynő mögött főud-
varmesternője, balján pedig a főlovász-
mester, Pálffy János nádor és Ester-
házy József országbíró áll. A kalocsai
érsek mögött gróf Pálffy Miklós főud-
varmester és herceg Esterházy Pál
Antal főkamarásmester alakja látható.
[21. ke
! p]
A korábbi Habsburg uralkodók teljes
koronázási ornátusban, lóháton vonul-
tak a ferences templomtól a Vásár-
térre, Mária Terézia számára azonban
ez túlságosan megterhelő lett volna,
ezért nyitott díszhintón ülve tette
meg ezt az utat. A királynő kíséreté-
nek legtöbb tagja, így a magyarországi
megyés és címzetes püspök, valamint
az infulás apátok és prelátusok ugyan-
akkor a hagyományoknak megfelelően
lovas menetben, főpapi ornátusban kö-
vették az uralkodót, majd a Vásártérre
érve lóháton ülve vettek részt az eskü-
tételen.
74∞&£∞§™ 19. KÉP
74∞&£∞§™
20. KÉP
74∞&£∞§™
21. KÉP
A királynŒ eskütétele az irgalmasok A királynŒ eskütétele Püspökök lóháton
temploma elŒtti téren (bal oldalon) (fent) (lent)
74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™
74∞&£∞§™
26. KÉP
II. József bemutatása a magyar
rendeknek
(A festmény teljes nagyságában a borító
belsŒ oldalán látható [2. kép])
74∞&£∞§™
70 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
a vállához támasztott kivont karddal. ben álló magyar ruhás nemes – dere- álló Esterházy Imre főkancellár, eszter-
A trónszék jobb oldalán Lotharingiai kán kardkötőn függő karddal – min- gomi érsek-prímás meghajolva, baljá-
Ferenc áll, nyakában az Aranygyapjas den bizonnyal Pálffy János nádorral ban mellkeresztjét tartva tiszteleg a ki-
Rend jelvénye látható. A kép előteré- azonosítható. A Mária Terézia előtt rálynő előtt.
KORONÁZÁSI
NUMIZMATIKA
Amikor száz esztendővel ezelőtt, 1916. decem- hogy az utolsó magyar királykoronázáson vesz
ber 30-án a budavári Mátyás-templomban részt, sőt néhány évtizeddel később maga a ki-
IV. Károly fejére helyezték a Szent Koronát, rályság intézménye is megszűnik Magyarorszá-
a népes vendégseregből még senki sem sejthette, gon. Ugyanakkor mindenki érezhette, hogy ez a
II. Lajos arany koronázási
emlékérmének hátlapja, 1508
|
koronázás kicsit más, mint a korábbiak: sem visszamenőleg mindig kiemelt szerepet játszottak
a ceremónia egyházi, sem világi részénél nem ke- a protokollban. Az alábbiakban az újkori magyar
rült sor koronázási érmek és zsetonok használa- uralkodókoronázásokhoz fűződő numizmatikai
tára, amelyek pedig több mint háromszáz évre emlékek történetét követjük nyomon.
A KORONÁZÁSI ciós alapot nyújtott az ural-
ÉRMEK TÍPUSAI kodás teljes időtartamára.
Emiatt is fontos volt, hogy
Az uralkodói reprezentáció erről a hírről – a nyomtatott
egyik különleges csoportját és kéziratos hírlevelek, az
képezik a magas példány- eseményt ábrázoló nyomtat-
számban készült numizmati- ványok mellett – érmek és
kai tárgyak, hiszen a jelentős zsetonok útján is minél töb-
propagandaértékkel bíró ve- ben értesüljenek.
retek eljutottak a társadalom
minden rétegéhez, tudato- A legkorábbi ismert koro-
sítva mindenkiben a szuve- názási emlékérmeket Jagelló
rén uralkodó hatalmát. Ez a II. Lajos királynak (1516–
forgalmi pénzeken latensen 1526) még apja, II. Ulászló
meglévő funkció a középkor (1490–1516) életében, 1508-
végén, illetve a kora újkor- ban Székesfehérvárott meg-
ban megjelenő – a pénzektől tartott koronázására verték.
megjelenésükben, súlyviszo- A kétéves gyermekként meg-
nyaikban és használati céljuk- koronázott ifjú királynak
ban alapvetően eltérő – (em- aranyból és ezüstből készült, MIKSA
lék)érmeken teljesedett ki. többféle éremképű emlékér- koronázási emlékérem, ezüst, 1563
Ezek között is sajátos csopor- mei ismertek. Az őt a magyar
tot képeznek a koronázás- trónon követő két uralkodó- ELÃLAP:
hoz, azaz az uralkodó életé- nak, Szapolyai I. Jánosnak Baldachinos trónuson ülŒ, palástos Miksa, jobbjában jogar,
nek egyik legjelentősebb ese- (1526–1540) és Habsburg baljában országalma, nyakában az Aranygyapjas Rend láncon,
egyik lába alatt párna. Feje fölött három korona, melyeket
ményéhez kötődő érmek. I. Ferdinándnak (1526–1564)
a kétoldalt álló Igazság és Béke antik ruhás géniuszai
Az uralkodó megkoroná- eddigi ismereteink szerint
tartanak. Az Igazság másik kezében kard, a Békéében olajág.
zásának eseménye a kora új- nem készültek koronázásuk- Felirat kétoldalt ívesen: IVSTICIAM / VINDICA –– DA PACEM /
kori Európa monarchiáinak hoz köthető érmeik. PATRIÆ (Oltalmazd az igazságot, adj békét a honnak).
többségében biztos legitimá- A következő emlékérme- Alul, öt sorban: VNO ANNO REGEM BOIEMIA / MAXI-
ket az első pozsonyi ural- MILIANVM / VNCTVM ROMANVM VIDIT / ET VNGARICVM
1. ÉREMPÁR kodó koronázás, Habsburg (Egy éven belül látta Csehország Miksát felkent római
II. LAJOS I. Miksa (1564–1576) 1563. és magyar királyként, 1563)
koronázási emlékérem, szeptemberi ceremóniájára Valós átmérŒ: 55 mm
arany, 1508 verték. Ettől kezdve a koro-
ELÃLAP: II. Ulászló nyitott
názási érmek sorozata folya-
koronás, balra nézŒ profilja.
matos, egészen az 1916-ban
Körirat: WLADISLAVS D G R
VNGARIE ET BOHEMIE trónra lépő IV. Károlyig
(Ulászló, Isten kegyelmébŒl (1916–1918), az utolsó ma-
Magyarország és Csehország gyar uralkodóig. Az 1563 és
királya) 1916 között eltelt több mint
Valós átmérŒ: 29,5 mm három és fél évszázadban 24
HÁTLAP:
Középen páva, mellén pajzson az osztrák–burgundi címer.
Körülötte két sorban 12, illetve 10 tartomány címerpajzsa.
A páva alatt három koronás címerpajzs: Magyarország,
a Német-római Birodalom (a rendi láncon függŒ
Aranygyapjas Renddel övezve) és Csehország címereivel,
alattuk a szegélynél koronázási jelvények (jogar,
országalma, kard) és egy kardot keresztezŒ olajág.
olyan magyar király-, király- jeton, Auswurfmünze (koro-
nő- és királynékoronázásra názási pénz/zseton) néven
került sor, amelyekhez kap- emlegetett darabok elneve-
csolódó koronázási érmeket zése némiképp persze archa-
ismerünk. ikus – annak a korszaknak az
x emlékét őrzi, amikor még
A koronázási éremnek nem külön erre a célra ké-
nevezett numizmatikai em- szült emlékérmek, hanem
lékek csoportja felettébb he- forgalmi pénzek töltötték be
terogén. Azokat az éremtí- ezt a szerepet.
pusokat tekintjük koroná-
zási érmeknek, amelyeknek
éremképe és/vagy felirata A FELAJÁNLÁSI
egyértelműen utal a koroná- ÉRMEK
zásra, feltünteti annak idő-
pontját, esetleg helyszínét. A magyar uralkodókoro-
Ezen éremanyag a koroná- názás egyházi ceremóniája
záshoz való kapcsolódása során a legfontosabb darab a
alapján két csoportra oszt- felajánlási érem volt. A kifeje-
ható. Az egyik csoportba a zés alatt eredetileg pénzfel-
PFALZ-NEUBURGI ELEONÓRA MAGDOLNA TERÉZIA koronázási ceremónia egyes ajánlást értettek, amely lehe-
koronázási érem, ezüst, 1681 előre rögzített mozzanatai- tett templomi adakozás vagy
nál szerepet kapott érmek valamely egyéb célt szolgáló
ELÃLAP:
kerültek, míg a másikba a adomány. Esetünkben e foga-
A Szent Korona, alatta két,
koronázásról „csupán” hírt lom alatt azt az adományt
egymást keresztezŒ pálmaág.
Alatta felirat hét sorban: adó kortárs, esetleg néhány értjük, amelyet a frissen meg-
ELEONORA MAG / DALENA TERESIA / évvel az esemény után ké- koronázott király és/vagy há-
ROM:IMPERATRIX / CORONATA IN RE / szült emlékérmek. zastársa a koronázási mise
GINAM HVNGÆ / SOPR IX DEC / 1681 Az első csoportot a koro- felajánlás (Offertorium) sza-
(Eleonóra Magdolna Terézia római császárné, názási ceremónia egyházi, il-
Magyarország királynéjává koronáztatott Sopronban letve világi részére készült
1681. december 9-én) érmek alkotják. Funkciójuk II. FERDINÁND
Valós átmérŒ: 55 mm kettős volt: egyrészt emelték felajánlási érem, ezüst, 1618
az esemény fényét, másrészt
ELÃLAP: A Szent Korona, mögötte
ajándékozási célt szolgáltak.
keresztbe tett pálma- és babérág,
Ezen túl az is kiemelkedő fel-
alattuk felirat hat sorban:
adatuk volt, hogy segítségük- FERDINANDVS •İİ / BOHEMIÆ
kel az esemény híre minél REX, CO / RONATVS IN RE: / GEM
szélesebb körbe eljusson. HVNGARIÆ / DIE · İ · IVLII · AO / ·
A német nyelvű forrásokban 1618 · (II. Ferdinánd, Cserhország
Opferpfennig (felajánlási királya, Magyarország királyává ko-
érem) és Krönungsmünze, ronáztatott 1618. július 1-jén)
Krönungspfennig, Krönungs- Valós átmérŒ: 42 mm
HÁTLAP:
A hullámokat szelŒ tengeri vitorlás,
a kifeszített vitorlán L betı (Leopold/Lipót),
balra az égen a Kis Medve (Ursus Minor) csillagkép,
amelynek a csúcsán lévŒ Sarkcsillag (Polaris)
fénye vezeti a hajósokat.
Felirat fent ívesen: FORTVNANTE DEO (Isten kedvezésével)
I. FERENC
felajánlási érem, ónleveret, 1792
I. JÓZSEF
koronázási zseton, bronz, 1687
ELÃLAP:
I. József balra nézŒ mellképe római
páncélban, vállán fibulával összefogott köpeny.
Feje felett a felhŒkbŒl kinyúló kéz babérkoszorút tart.
Felirat ívesen: IOSEPHVS – REX HVNGARIÆ (József, Magyaror-
szág királya)
Felirat alul mezŒben: MDCLXXXVII / D IX DEC
Valós átmérŒ: 30 mm
HÁTLAP:
Sugaras, egyenlŒ szárú kereszt alatt
HÁTLAP: Koronás cseh oroszlán, egyik mancsával ovális két angyal tart egy koronás, barokk magyar címert.
osztrák címerpajzson támaszkodik, másik mancsában kettŒs Alul mezŒben felirat: I M LINDNER / RECH PF
kereszt. Felirat fent ívesen: LEGE · ET · FIDE (Törvénnyel és hittel) Körirat: IN HOC – SIGNO – VICTORIA (E jelben gyŒzelem)
A
z 1508 és 1916 alakuláson estek át az érmek a súly-
között eltelt viszonyaik tekintetében is. Az aláb-
négy évszázad biakban néhány olyan uralkodó
során mélyreható válto- kerül bemutatásra, akiknek koroná-
záson esett át a koroná- zása és ehhez kapcsolódóan koroná-
zási érmek szimboli- zási érmeinek rendszere, azok fel-
kája. Ahogy nem létezett használása, esetleg egyes érmei va-
két egyforma koronázás lamilyen módon „kilógnak” a sorból
sem, úgy a koronázási ér- és igazi különlegességnek számíta-
mek és zsetonok rendsze- nak a koronázási érmek korántsem
rét is a meg-megújuló aktua- heterogén csoportján belül.
lizálás jellemezte, főként a napi
politika fényében, de természe-
tesen hatott rájuk koruk művészeti
74∞&£∞§™
irányzata is. Időről időre változott I. József koronázása alkalmából
az éremkép, a jelmondatok, de át- kibocsátott érmek
74∞&£∞§™
I. JÓZSEF
koronázási emlékérem, arany, 1687
HÁTLAP:
FellegektŒl övezett földgömb, felette fénysugarakat
kibocsátó, koronákkal körbevett C betı.
Körirat: NON OCCIDIT VSQVAM / CIRCVMFVSO PENDEBAT
IN AERE OVID MET (Sohasem nyugszik le, függött
a körüllebegŒ levegŒben. Ovidius: Metamorphoses)
Felirat ívesen a felhŒk körül:
CONSTANTIA ET FORTITVDINE (Állhatatossággal
és bátorsággal)
MÁRIA TERÉZIA
A harcos királynő
MÁRIA TERÉZIA
felajánlási érem, arany, 1741
HÁTLAP:
Füves talajon álló koronás cseh oroszlán,
egyik mancsával osztrák címeres barokk
pajzson támaszkodik, másik mancsában
apostoli kettŒs keresztet tart. Körirat:
IUSTITIA ET CLEMENTIA (Igazságosság-
gal és kíméletességgel)
MÁRIA TERÉZIA
koronázási emlékérem, ezüst, 1741
HÁTLAP:
A koronás, palástos Mária Terézia
ágaskodó lován sújtásra emelt kard-
dal a koronázási kardvágást végzi
a koronázódombon. A tŒle balra álló
szárnyas puttó ovális, magyar címer-
pajzsra támaszkodik, a jobbra álló
szárnyas puttó kezeiben olaj- és
babérágakat tart, a jobbjában lévŒ
babérágat magasba emelve.
A háttérben Pozsony látképe.
Körirat: NEC PRISCIS REGIBVS
IMPAR (Nem marad el a régi
királyok mögött). Felirat
alul mezŒben: CORONATA
/ POSON XXV IVN /
MDCCXXXXI (Megkoro-
názták Pozsonyban
1741. június 25-én)
KAROLINA AUGUSZTA
felajánlási érem, arany, 1825
ELÃLAP:
Karolina Auguszta balra nézŒ mellképe,
feltızött hajában diadém.
Alul I HARNISCH F jelzet.
Körirat: CAROLINA AVGVSTA FRANCISCI
AVSTR IMP (Karolina Auguszta,
Ferencnek, Ausztria császárának
[hitvese])
Valós átmérŒ: 48 mm
ELÃLAP:
A Szent Korona, alatta keresztbe tett
pálca és babérág. Felirat fent ívesen:
PIE VT CLEMENTER
(Kegyesen, [a]hogy kíméletesen [is])
V. FERDINÁND
Egy unikális felajánlási érem
ELÃLAP:
I. Ferenc babérkoszorús és V. Ferdinánd
jobbra nézŒ, együttes portréi, alul
középen I D BOEHM F jelzet.
Körirat: FRANC AVG ET PER EVM
FERD V CORONATVS POSONII DIE
XXVIII SEPT MDCCCXXX (I. Ferenc és az
általa 1830. szeptember 28-án Pozsony-
ban megkoronáztatott V. Ferdinánd)
Peremirat: VIRTUTE ET CONSOLIO
(Erénnyel és bátorsággal)
Valós átmérŒ: 48,6 mm
ELÃLAP: ELÃLAP:
Középen kör alakú, fényes mezŒben Erzsébet királyné jobbra nézŒ mellképe, hajában diadém.
Ferenc József és Erzsébet balra nézŒ, Alul C. KRAVS EDIT – A. KLEEBERG FEC. jelzet.
együttes portréi. A királyon babérkoszorú, Felirat két sorban, ívesen kívül:
a királyné fején nyitott korona. ELISABETH KAISERIN – VON OESTERREICH
Az emelt, matt szegélyen egy-egy Belül kisebb betıkkel: KOENIGIN VON – UNGARN ETC. ETC.
gyümölcsökkel, búzakalászokkal teli (Erzsébet, Ausztria császárnéja, Magyarország királynéja stb. stb.)
bŒségszaru, amelyeket szalag köt össze. Valós átmérŒ: 42 mm
A bŒségszaruk között korona nélküli,
négypólyás magyar címer.
Felirat fent ívesen, két sorban: A’ BUDA –
PESTI KORONÁZÁS / EMLEKÉÜL 1867.
Valós átmérŒ: 37 mm
HÁTLAP:
Középen fényes mezŒben
a Szent Korona, körülötte
erŒsen emelkedett,
matt mezŒben:
GEKRÖNT ALS KÖNIGIN
HÁTLAP: VON UNGARN IN OFEN
Középen a Szent Korona 4-4 láncfüggŒvel, PEST AM 8TEN JUNI 1867
felette legyezŒ alakban (Magyarország királynéjává
a koronázáson a magyar lobogón kívül koronázták Buda-Pesten
használt 5-5 koronázási 1867. június 8-án)
országzászló. Balról jobbra:
Erdély, Szlavónia, Szerbia,
Galícia, Lodoméria, Kumánia,
Bulgária, Bosznia, Dalmácia
és Horvátország. A Szent
Korona alatt országalma
és egymást keresztezŒ
koronázási kard és jogar.
Mögöttük egymást
keresztezŒ babér-
és olajág.
Alul W – S jelzet.
IV. KÁROLY
koronázási emlékérem,
bevonat nélküli hadifém, 1916
ELÃLAP:
IV. Károly király álló alakja koronázási ornátusban,
fején a Szent Koronával,
miközben a koronázási esküt mondja a budai
Szentháromság téren. Jobbját esküre emeli,
baljában az eskükeresztet tartja.
TŒle balra gróf Tisza István nádorhelyettes,
az eskü szövegét olvasó Csernoch János HÁTLAP:
esztergomi hercegprímás és az apostoli keresztet IV. Károly király koronázási
tartó dr. Walter Gyula c. püspök, ornátusban, fején a Szent Koronával,
jobbra Szmrecsányi Lajos egri érsek, a koronázási dombon lovon ülve.
az imára kulcsolt kezı Várady Lipót Árpád Kardjával kezében a keleti irányú
kalocsai érsek és az ország kardját tartó kardcsapást végzi. Körülötte
herceg Esterházy Miklós Pál Antal Mária díszmagyarba öltözött, zászlót
fŒlovászmester-helyettes látszik. lobogtató tömeg, háttérben
Felirat alul két sorban: 1916 / DECEMBER 30 a várpalota homlokzata.
Valós méret: 42 x 61 mm Felirat alul: IV. Károly
MACZÓ FERENC
December elején lázas készülŒdés vette kezdetét nemcsak a adása. Gondot okozott, hogy a városban nem volt megfelelŒ
koronázási útvonal mentén, hanem az egész városban. A lapok számú bérkocsi, ló és autó, ezért BécsbŒl kellett pótolni Œket.
hadijelentései mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a koro- Az ablakok bérbeadása óriási üzletet jelentett a lakóknak,
názási elŒkészületek hírei. A hirdetési rovatokban megszapo- átlagosan 5 és 8 ezer korona között mozgott az áruk. Nemcsak
rodott a díszmagyar öltözetek és tartozékaik adása-vétele, a hazai, hanem a külföldi sajtó is foglalkozott az eseménnyel.
szŒrmék, bundák eladása, a koronázásra takarítást vállaló A koronázáshoz kapcsolódóan az árusoknál megjelentek az
cégek hirdetései, „koronázásra való” lovak és hintók eladása, uralkodópárt ábrázoló képeslapok, kitızŒk és különféle emlék-
bérbeadása, lakások, házak és természetesen az ablakok ki- tárgyak.
szerűsíteni. A szertartás redukálása kantyús lovagok avatása, a király világi dolgoztak, az országgyűlés a hitlevél,
vagy bármilyen nagyobb eltérés a ha- eskütétele, a négy kardvágás, végül az eskü megfogalmazásával és a nádor-
gyománytól akár az aktus érvényessé- pedig a koronázási lakoma, azaz a dísz- választással volt elfoglalva. A hitlevél
gét és az uralkodó legitimitását von- ebéd. A kora újkorban állandósult gya- és az eskü szorosan összefügg egymás-
hatta volna kétségbe. korlatnak megfelelően az aranysarkan- sal, mindkettő egy ünnepélyes fogada-
tyús lovagok avatása rendszerint nem lomtétel, azonban lényeges szempont
abban a templomban zajlott, ahol a ko- az, hogy időrendben a hitlevél kiadása
A KORONÁZÁS ronázás egyházi része történt. 1916- megelőzte a koronázási aktust és az
MEGSZERVEZÉSE ban ettől eltekintettek, így a koroná- eskü felolvasását is. A koronázás alkot-
zás egyházi szertartása és a lovaggá mányjogi előfeltétele volt ugyanis a
A magyar uralkodókoronázás egyik sa- ütés helyszínéül egyaránt a Mátyás- hitlevél országgyűlés által elfogadott
játosságának számított, hogy egyházi templomot jelölték ki. A mostoha kö- és a miniszterelnök által ellenjegyzett
és világi részből állt. Az utóbbi gyöke- rülmények és a rövid idő miatt túl példányának megléte. A megkoroná-
rei a késő középkorba nyúltak vissza, nagy erőfeszítést követelt volna egy zott király ebben felesküszik az alkot-
Ezek a következők voltak: aranysar- még hosszabb koronázási menet útvo- mány megtartására, a hitlevél körvo-
nalának előkészítése és egy másik nalazza a nemzet alkotmányos jogait.
74∞&£∞§™ templom feldíszítése. A hitlevél megszövegezésénél is na-
A királyi családról készített mıtermi felvétel Miközben a bizottságok a koroná- gyobb vitákat gerjesztett a politikai
74∞&£∞§™ zás megszervezésén, lebonyolításán pártok között a nádorhelyettes-válasz-
tás. A magyar királykoronázások egyik vatalt más vallású személy is elláthatja. 74∞&£∞§™
elengedhetetlen szereplője volt a kora Ezzel elhárult a legnagyobb akadály. IV. Károly a koronázási dombon,
újkortól kezdve a nádor. A koronázást Az ellenzék azonban tovább szí- amelyet a Szent György téren emeltek
ugyanis a késő középkorral ellentét-
ben az esztergomi érsek már az or-
totta a vitát. A hitbéli aggályok felemle-
getése mellett elsősorban azzal, hogy
74∞&£∞§™
szág nádorával együtt végezte, mu- Tisza csak egy felkapaszkodott közne- pályaudvaron megjelent a miniszterel-
tatva, hogy az ország új királya csakis mes, akinek nincs helye a született nök, az országgyűlés két házának tagjai,
a rendek nagyobb részét kitevő világi arisztokraták között. Az egyik legnép- a főváros elöljárói és más méltóságok.
elit akaratából lehet uralkodó. szerűbb arisztokratát, József Ágost fő- Bárczy István budapesti polgármester
Már Ferenc József koronázásánál is herceget jelölték a nádori poszt ellátá- lánya fehér virágokból álló csokrot
gondot okozott a nádori tisztség ellá- sára. Mindez annak dacára történt így, adott át a királynénak, aki ezt a koro-
tása, mivel 1848 után a főméltóságot hogy József főherceg tiltakozott a je- názás után egy pár, Z betűt formázó
számos korábbi rendi tisztséghez ha- lölése ellen, az ellenzék tagjai azonban arany fülbevalóval köszönte meg. A pá-
sonlóan nem töltötték be. Egyébként ezzel nem törődtek. E lépéssel ugyanis lyaudvart örömujjongás közepette első-
a nádori hivatal Bécsre nézve is túl a miniszterelnököt próbálták ellehetet- ként a négyéves Ottó koronaherceg
nagy hatalmat képviselt volna. A koráb- leníteni és kellemetlen helyzetbe hagyta el Károly volt nevelőjével, Wallis
bi évszázadokban, ha a nádori hivatal hozni. Tisza István tudta, hogy hatalmi gróffal. A királyi pár nyitott hintón a
betöltetlen volt, a második főméltósá- pozíciója meginog, ha enged az ellen- Lánchídon keresztül hajtatott fel a
got, az országbírót vagy nádorhelyet- zék követelésének. A miniszterelnök Várba.
tesi minőségben egy idős és befolyásos így szilárdan kitartott. December 20- Este az országgyűlés küldöttsége –
nagyurat bíztak meg e feladattal. 1867- án végül az országgyűlés mindkét há- melyet hagyományosan az esztergomi
ben a közvélemény olyan személyt za megválasztotta nádorhelyettesnek. érsek vezetett – ünnepélyesen átnyúj-
kívánt e posztra, aki élvezi a többség totta a hitlevelet az uralkodónak. Az
bizalmát. Ez a személy Deák Ferenc uralkodó Csernoch érsek ünnepi be-
javaslatára Andrássy Gyula gróf, mi- A KORONÁZÁSI széde vége felé feszengeni kezdett, és
niszterelnök lett. ÜNNEPSÉGSOROZAT próbálta jelezni főhadsegédének, Zden-
1916-ban Tisza István magának ko Lobkowitz hercegnek, hogy a vála-
akarta a nádorhelyettesi posztot, mi- A koronázási ünnepségsorozat három szát tartalmazó papiros a lakosztályá-
vel megfogalmazása szerint a minisz- napig tartott, ez idő alatt a város nyüzs- ban maradt. A helyzetet Tisza minisz-
terelnök képviseli a nemzet akaratát. gő hangyabolyhoz hasonlított. A királyi terelnök gyors fellépése oldotta meg,
Az ellenzék tombolt, s a gondokat pár december 27-én délután érkezett aki odasúgta Csernochnak, hogy ne
csak fokozta, hogy Tisza református meg. Fogadásukra a feldíszített Nyugati hagyja abba a beszédet. A rögtönzött
vallású volt. Bécsi körökben már Tisza
bukásáról pletykáltak. Végül Csernoch
János esztergomi érseknek kellett be- A koronázás a tradicionális magyar elit
avatkoznia. A prímás megnyugtatta az
uralkodót, hogy a koronázás elsősor-
és a történelmi Magyarország utolsó nagy
ban közjogi cselekmény, és a nádori hi- politikai eseménye volt.
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 93
74∞&£∞§™
Zita királyné
74∞&£∞§™
A KORONÁZÁS NAPJA
A koronázás reggelén fél hétkor rende-
zett országgyűlési ülésnek egyetlen na-
pirendi pontja volt: a koronázás jóvá-
hagyása. Nemcsak a képviselők keltek
ezen a napon korán, a sokaság is már
hajnalok hajnalán készülődött, hogy
hamar elindulhasson a Várba. Hét óra-
kor a Mátyás-templomban a két koro-
naőr és más méltóságok vánkosokra
helyezték a koronázási jelvényeket, s
a főoltárra borították a palástot. Idő-
közben a palotából a templomba küld-
ték a királyné házi koronáját, melyre
a középkori szokások szerint a király-
né koronázási szertartásához volt
szükség, hiszen ezzel koronázta meg
őt a mindenkori veszprémi püspök.
Az uralkodópár a 18. századból szár-
mazó koronázási hintón ment a temp-
lomhoz. A menet élén haladt heroldöl-
tözetben Szegedy-Maszák Aladár ma-
gyar királyi hírnök. Alakja a régi közép-
kori magyar birodalmat szimbolizálta,
akárcsak a Magyar Korona országait jel-
képező koronázási országzászlók – ösz-
74∞&£∞§™ vese, Gizella királyné készítette. 1916- szesen 11 darab –, melyekkel a közép-
Ottó trónörökös koronázási díszruhájában, ra már az is a konvenció részévé vált, kori magyar–horvát királyság szerepét
melyet Benczúr Gyula tervezett. hogy az első magyar királyné munkájá- és jelentőségét a magyar politikai elit
Benczúr Gyula festménye nak emlékére az új magyar uralkodó még a 20. század elején is hangsúlyozta.
74∞&£∞§™ hitvese a koronázás előtt ünnepélyes
öltéseket tesz a paláston. A tradíció erő-
A római rítus szertartása szerint a
koronázás kezdetén Károly letérde-
szónoklat azonban egyre akadozott, a sítése végett Zita a ceremóniához pelve – a Csernoch érsek által tartott
bíboros tótos kiejtése mindinkább ugyanazt a varrókészletet használta, evangéliumos könyvet érintve és meg-
érezhetővé vált. A teljes belezavarodás- amelyet Erzsébet királyné 1867-ben. csókolva – letette az igazságosság és
tól végül a papirossal visszatérő főhad- December 29-én reggel 9 órakor béke esküjét, amely hagyományosan
segéd mentette meg. December 28-án tartották a koronázás főpróbáját, ame- az egyház és az elesettek védelméről
délelőtt adták át a főrangú hölgyek lyen az uralkodópáron kívül – néző- szólt. Ez a templomi eskü nem keve-
Auguszta főhercegnő vezetésével Zitá- ként – részt vett Rudolf trónörökös rendő össze a világi ceremónia része-
nak és Ottónak a koronázásra varra- lánya, Erzsébet főhercegnő, illetve a ként a Szentháromság téren letett
tott díszruháikat. IV. Károly – elődjét, közben megérkezett Ferdinánd bolgár másik esküvel. Miután szentelt olajjal
Ferenc Józsefet követve – magyar hu- cár is, aki egyedüli külföldi uralkodó- felkenték és karddal felövezték, sor ke-
szártábornoki egyenruhában vett ként jelent meg a koronázáson. Kora rült a koronázásra. A Szent Koronát az
részt a koronázáson. délután ünnepélyesen átszállították a érsek és a nádorhelyettes együtt he-
E napon kora este került sor a palást koronázási jelvényeket a királyi palotá- lyezte az uralkodó fejére.
ünnepélyes kijavítására. A palástot a ha- ból a koronázótemplomba, ahol a Lo- A királyné koronázását báró Hornig
gyomány szerint Szent István király hit- retói kápolnában helyezték el. Károly bíboros, veszprémi püspök mint
G Ö D Ö L L E M ÁT YÁ S 74∞&£∞§™
Albumból
ILLUSZTRÁCIÓS ROBBANÁS
Míg a korábbi századokban rajzok,
metszetek és festmények születtek, Fe-
renc József 1867. évi koronázásakor
már készültek korai fényképfelvételek
is, de azokat főleg kollázsokhoz és raj-
tuk alapuló művészi alkotásokhoz hasz-
nálták, s az akkor már virágkorát élő
képes sajtó is nagyrészt grafikák útján
szolgálta ki az olvasók „képi közvetítés”
iránti igényét. Az újságok a helyszínre
kiküldött tudósítóikkal próbáltak a
piaci versenyben érvényesülni, hogy
elsők között nyújtsanak gyors és hiteles
beszámolót az érdeklődőknek, akik
közül kevesen lehettek közvetlen tanúi
a koronázásnak. A sajtóillusztrációk
egyszerre próbáltak megfelelni a hite-
les tájékoztatás igényének és kiemelni
a ceremónia reprezentatív jellegét.
Az 1916. évi utolsó királykoronázás
idejére azonban a fényképészet és a
nyomdatechnika fejlődése már lehe-
tővé tette, hogy a sajtóban egyenrangú
– vagy éppen hangsúlyosabb – félként
jelenjenek meg fényképes tudósítások
az ünnepségről. A képzőművészeti
megörökítés jelentősége mégsem csök-
kent a koronázás alkalmával. Ennek
egyik oka az volt, hogy bár próbálkoz-
tak vele, a budavári Koronázó Főtemp-
lom (Mátyás-templom) belső tere a
sötét téli időszakban az ünnepség
megzavarása nélkül nem tette lehe-
tővé beltéri felvételek készítését. Ezért
GYORSASÁGI VERSENY
A koronázáson készült ábrázolások
műfajilag három nagy csoportra oszt-
hatók. Az elsőbe a helyszínen készült
rajzok és vázlatok tartoznak, melyek
nagyrészt a képes sajtó gyors képigé-
nyét szolgálták ki. A másodikba a hely-
színi rajzok vagy fényképfelvételek
alapján műteremben kidolgozott
művek sorolhatók, míg a harmadik
csoportot teljesen fiktív ábrázolások
alkotják. A legnagyobb számban a hely-
színi rajzok és vázlatok vannak, me-
lyek végigkísérik az uralkodópár de-
cember 27-i megérkezésétől a koroná-
' Zádor István: Zita királyné koronázása (lent)
zási jelvények közszemlére tételének
január 2-i végéig a koronázáshoz kö-
tődő eseménysor mintegy 25 aktusát.
A képes lapok már előre beharan-
gozták tudósításaikat, melyekben pró-
bálták minél exkluzívabban megfogal-
mazni rajzolóik kivételes lehetőségeit.
„A Társaság részére a koronázási ün-
nepségen a rajzokat lapunk belső mun-
katársa, Márton Ferenc festőművész
fogja készíteni. Jeles munkatársunkat
az a kitüntetés érte, hogy a legnagyobb
európai képes lap, a Leipziger Illust-
rierte Zeitung megbízta a nagy német
lap magyar koronázási száma címlap-
jának s a legfontosabb koronázási jele-
netek rajzának készítésével.”
3-i számában egységes formátumú,
egész oldalas rajzokban mutatta be az
új király trónra lépésének eseményeit.
A 24 darab, néhány soros magyaráza-
tokkal ellátott illusztráció szinte kép-
regényszerűen követi végig 1916. no-
vember 22-től, a trón schönbrunni kas-
télyban történt hivatalos átvételétől az
első uralkodói kihallgatásokon és a már
Budapesten történt december 27-i hit-
levélátadáson át a koronázás napjának
ceremoniális eseményeit. A többnyire
fiktív ábrázolások egységes kivitelűek
és nem jelzik alkotójukat, csupán né-
hány, a koronázás napján készült raj-
zon olvasható Geiger Richárd szignója,
akit a feliratban a helyszínen rajzoló
művészüknek neveznek.
Ezek alapján úgy rekonstruálható a
ciklus születése, hogy a szerkesztők az
ismert eseményeket idealizálva, egysé-
gesen megrajzoltatták saját művé-
szeikkel, néhány esetben alapul véve
Geiger helyszínen készült vázlatait. Ter-
mészetesen itt sem maradt el az il-
lusztrációciklus exkluzivitásának ki-
hangsúlyozása: „A Tolnai Világlapja raj-
zoló művészeinek sikerült ugyanis leg-
74∞&£∞§™ szítette. A 28, 32 és 34 éves, fiatal mű- felsőbb engedélyt nyerni arra, hogy
Lechner JenŒ: Látványterv a Mátyás- vészek mindhárman hadifestőként IV. Károly király és Zita királyné megko-
templom koronázási dekorációjához működtek az első világháború korábbi ronáztatásán az összes szertartásokon,
74∞&£∞§™ három évében, Batónak a bal karját
lőtte át egy orosz golyó, míg Zádor Ist-
ugy a templomi koronázáson, mint a
koronázó ebéd ősi aktusánál jelen lehes-
Az újságok a koronázást követően is ván tüdőlövésből gyógyult fel. Egyikük senek. E szertartások pompázó dísze és
igyekeztek hangsúlyozni a bennük sem dolgozott kizárólagosan egy új- minden történelmi jelentőségű mozza-
megjelenő rajzok jelentőségét. „Az Uj ságnak, Bató illusztrációi az Uj Idők- nata az élet teljességével és művészi tö-
Idők gondoskodott arról, hogy olvasó- ben és az Érdekes Ujságban, Márton kéletességgel tükröződik vissza azok-
ink e felejthetetlen jeleneteket hű képek- Ferenc képei a Társaságban, a Vasár- ban a rajzokban és képekben, melyeket
ben láthassák viszont hasábjainkon. napi Ujságban és az Illustrierte Zei- művészeink, mint a koronázás szemta-
Egész sor fényképészünk működött a tungban jelentek meg, míg Zádor Ist- nui készítettek és amelyek egykor törté-
helyszínen, közülük pedig a rajz néhány ván rajzait szintén a Vasárnapi Ujság nelmi ereklyék értékével fognak bírni.”
kiváló mestere vállalta a legfontosabb és az Illustrierte Zeitung közölte.
jeleneteknek a megrajzolását. […] E Úgy tűnik, a helyszíni vázlataikról
szép rajzok a gazdag fényképanyaggal később több másolatot is készíthettek KORONÁZÁSI ALBUM
együtt történelmi értékűek és évszáza- – ellátva őket az aznapi dátummal! –,
dokig művészi okmány és forrás gya- mert több nagyon hasonló rajzot is is- Az ünnepségen részt vevő grafikusok
nánt fognak szolgálni.” Az Érdekes merünk tőlük (például Márton Ferenc közül voltak néhányan, akiktől eddig
Ujság pedig 1917. januári első számá- három rajza a kardvágásról vagy Zádor nem találtunk sajtóban megjelent raj-
ban így vezeti be képes összeállítását: István két teljesen egyforma, kidolgo- zot. Kunffy Lajos említi visszaemléke-
„dicsér bennünket az a szándék és törek- zott lapja a koronázási esküről). A zéseiben, hogy a koronázás alatt a
vés, hogy gyorsak és aktuálisak legyünk, többi rajzoló közül Bér Dezső illuszt- Szentháromság téren készített négy
mert íme két nappal a koronázás után rációi az Érdekes Ujságban (A hitlevél vázlatot, amelyeket a templomból ki-
már a közönség előtt van a mi képes be- átadása, Koronázási eskü), Herman Li- jövő Petrovich Elek, a Szépművészeti
számolónk.” A gyorsasági versenyt póté az Uj Időkben (A megkoronázott Múzeum igazgatója és Hatvany Ferenc
azonban mégsem ők, hanem az amúgy királyi pár), Horthy Béláé a Társaság- festő igen értékesnek talált. „Bánffy
nem képes lapként megjelenő Pesti ban (Tisza István a koronázási menet- Miklós, az akkori Képzőművészeti Ta-
Napló nyerte, mely már a koronázás ben, Kardvágás), Pór Bertalané az Ér- nács elnöke a Múzeum részére szerette
másnapján, december 31-én megjelenő dekes Ujságban (Kardvágás), Mühl- volna ezeket megvetetni, de nem volt
számában közölte Gedő Lipót két rajzát beck Károlyé az Uj Időkben (Koroná- szándékom ezeket a történeti értékű
a koronázásról és a kardvágásról. zási menet, Kardvágás) jelentek meg. vázlatokat eladni” – írta memoárjában.
A riportrajzolók közül a legtöbb – Különös megoldást választott az Pedig milyen jó lett volna, ha akkor
tízen felüli – helyszíni alkotást Bató Jó- egyik legjelentősebb képes újság, a Tol- közgyűjteménybe kerülnek a vázlatok,
zsef, Márton Ferenc és Zádor István ké- nai Világlapja. Az 1917. januári 2-i és ugyanis a második világháború alatt,
FERENC JÓZSEF
74∞&£∞§™
Ferenc József (1830. augusztus 18.–1916. november 21.) osztrák császár és magyar
király egész életében úgy gondolta, hogy Isten kegyelméből uralkodik, a Teremtő bízta
meg őt azzal a feladattal, hogy az uralma alatt álló népeket kormányozza, ezért ő
csakis Istennek felelős. Aki ez ellen lázad, Isten akarata ellen lázad. Számára tehát az
abszolutisztikus kormányzási forma volt a „testhezálló”, és 1849–1861 között így
irányította egész birodalmát, ahogy saját maga fogalmazott: sutba dobta az 1849-es
alkotmányt. Azonban a külpolitikai kudarcok, a folyamatos belső – nemcsak a ma-
gyarországi, hanem az egész birodalomra jellemző – elégedetlenség, valamint az ál-
landóan ürességtől kongó államkassza (az európai bankházak szívesebben hiteleztek
parlamentáris államoknak) végül eljuttatta füléhez a változó idők szavát, mely szerint
hatalmában, felelősségében osztoznia kell, s valamilyen modus vivendire kell jutnia
az alávetett, állandóan robbanással fenyegető Magyarországgal.
F
erenc József, bár érezte az új delegáltak volna képviselőket, a 343
idők fuvallatát, nem engedett tagból Magyarország 85, Horvátország
könnyen. Az 1859-ben Itáliában 9, Erdély 26 főt küldhetett.
bekövetkezett csúfos vereség után A még 1860-ban összehívott ma-
Bécsben olyan erős rendszer- és dinasz- gyar országgyűlésen egyetértés lát-
tiaellenes hangulat uralkodott, hogy szott abban, hogy a Februári pátenst
menesztenie kellett a közvélemény sze- el kell utasítani, vita csak az elutasítás
mében leginkább gyűlölt Alexander formáját illetően – határozat vagy fel-
Bach belügy- és Johann Kempen rend- irat? – volt. A magyarok mellett a hor-
őrminisztert, 1860 őszén az Októberi vátok sem delegáltak tagokat a Biro-
diplomával pedig megtette az első lé- dalmi Tanácsba, a birodalom többi tar-
pést az alkotmányosság felé – igaz, ezt tománya azonban igen, így az meg-
ő egyben az utolsó lépésnek is gon- kezdte munkáját. Ausztriában tehát
dolta. Édesanyjának, Zsófiának azt írta, 1861-től kezdve már nem beszélhe-
hogy „valami parlamentáris életet fo- tünk Ferenc József neoabszolutizmu-
gunk kapni, de a hatalom az én kezem- sáról, mert – igaz, korlátozott hatás-
ben marad”. Az isteni sugallatra kor- körrel – választott, állandó parlament
mányzott népek persze kevesellték és működött.
nem is fogadták el az Októberi diplo- A birodalmi centralizációt továbbra
mát, legfőképp a magyarok nem, pedig is elutasító, az 1848-as jogfolytonosság-
az éppen a magyar ókonzervatív arisz- terré kinevezett Anton Schmerling ta- hoz ragaszkodó Magyarországon vi-
tokraták mentőötlete volt. nácsára – 1861 februárjában kibocsá- szont visszatértek az 1850-es évek kor-
totta a Februári pátenst, amely első- mányzati módszerei, igaz, „csak” ideig-
sorban az osztrák-német polgárság lenes (provizórikus) jelleggel, amíg –
ABSZOLÚT ÚRBÓL igényeinek felelt meg, erős centralizá- Schmerling szavaival élve – a magya-
ALKOTMÁNYOS URALKODÓ ció érvényesült benne, félliberális al- rok meg nem puhulnak. A következő
kotmányossággal. A miniszterek az néhány évben a magyar politikai elit-
A széles körű, kitartó ellenállás hatá- uralkodónak tartoztak felelőséggel, a ben egyre erősebb lett a kompromisz-
sára Ferenc József csavart egyet az Ok- bécsi központi Birodalmi Tanács alsó- szumra való hajlandóság, az első ko-
tóberi diplomán, és – az államminisz- házába pedig az egyes tartományok moly lépést azonban Ferenc József
P P
OKTÓBERI DIPLOMA
A magyar Széchen Antal gróf által megfogalmazott tervezet külön tartományként irányított Szerb Vajdaság újra magyar
lényegében a birodalom 1848-as forradalmak elŒtti szerkezetét közigazgatás alá került volna, végül összehívták a magyar or-
állította volna helyre, a beligazgatást, a bíráskodást, valamint szággyılést. A magyar közvélemény azonban nem az ókonzer-
a vallás- és oktatásügyet az egyes országok és tartományok vatívokra, hanem a Deák Ferenc és köre által fémjelzett liberális
jogkörébe utalta, minden egyéb ügyet a birodalom központi elitre figyelt, amelynek tagjai ragaszkodtak az 1848-as alkot-
kormányszervei intéztek volna a közös Birodalmi Tanács köz- mányhoz. Ez a föderalisztikus elemeket enyhe centralizmussal
remıködésével. Magyarországon visszaállították volna az 1848 társító és az abszolutizmus jelentŒs elemeit megŒrzŒ elképze-
elŒtti kormányszerveket (Helytartótanács, Kancellária), minden lés azonban nemcsak Magyarországon, hanem birodalomszerte
szinten a magyart jelölték meg hivatalos nyelvként, az addig elutasításra talált.
A dualista állam hivatalos megnevezése 1868-tól kezdve Osztrák– köszöntek – különösen a rövidítések esetében, amelyekbe néha
Magyar Monarchia volt. Bár Ferenc József hivatalosan is Ausztria még a leggyakorlottabb hivatalnokok is belebonyolódtak.
császára (Kaiser von Österreich) volt, és magyar dokumentumok- A közös uralkodót Ausztriában császárnak (Kaiser), Magyar-
ban is olvasható például az „osztrák kormány” kifejezés, az Oszt- országon királynak (König) nevezték. Ennek megfelelŒen a közös
rák–Magyar Monarchia „osztrák felét” a Birodalmi Tanácsban kép- intézmények császáriak és királyiak (német rövidítéssel k.u.k.)
viselt királyságok és országoknak hívták, Magyarország megne- voltak. A Monarchia ciszlajtán felében a k.k. rövidítés dívott (kai-
vezéseként pedig a törvényekben a Magyar Szent Korona országai serlich-königlich, azaz császári-királyi, melyben a királyi jelzŒ a
szerepelt. A Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és orszá- cseh királyi címre vonatkozott). A magyar királyi (königlich-un-
gokra a korszakban elterjedt (hivatalos iratokban is olvasható) a garisch) hivatalokat k.ung.-ként rövidítették. Ha a három pénz-
Ciszlajtánia megnevezés, de Magyarországon a közbeszédben egy- ügyminisztert vesszük példaként, akkor tehát a Monarchiában
szerıen csak Ausztriának hívták. Külföldön viszont Ausztria alatt egyidejıleg létezett egy osztrák (k.k.), egy magyar (k.ung.) és
még sokáig az egész birodalmat értették, és csak a századfordu- egy közös (k.u.k.) Finanzminister, akik adott esetben – mondjuk
lótól kezdett elterjedni az Ausztria–Magyarország megnevezés. közös minisztertanácsok alkalmával – mindhárman részt vettek
Az Osztrák–Magyar Monarchia bonyolult közjogi viszonyai ugyanazon a megbeszélésen. Nehéz lenne irigyelni a jegyzŒ-
az egyes hivatalok és tisztségviselŒk elnevezésében is vissza- könyvvezetŒt.
kon minden esetben láthatjuk az elő- élt sűrűn, mindazonáltal – Szente Zol- dés – után, de önállóan és a saját szem-
terjesztő miniszterelnök ellenjegyzé- tán alkotmánytörténész sorait idézve pontjából nézve következetesen hozta.
sét. A minisztereket állásukból fel- – „e jogosítványnak pusztán létezése Ezért Karl Kraus osztrák költő megál-
mentő királyi kéziratokon viszont okán is erőteljes hatása lehetett a kor- lapítását, aki a „középszerűség démo-
nincs ellenjegyzés, a korszakban be- mány politikájára, amelynek nem volt nának” titulálta Ferenc Józsefet, erős
vett gyakorlat szerint ugyanis Ferenc érdemes konfliktust vállalni az uralko- túlzásnak érezhetjük.
József nem direkt módon bocsátotta dóval olyan ügyek miatt, amelyeket A fentebb felsorolt tények ismereté-
el miniszterelnökeit vagy minisztereit. […] úgysem tudott keresztülvinni. […] ben nem meglepő, hogy ha sorra vesz-
Miután éreztette velük bizalmának Így az egymást követő kormányok min- szük a kiegyezés utáni kabinetek sor-
megrendülését, nekik az íratlan sza- dig igyekeztek eleve olyan döntési alter- sának alakulását, akkor – ifj. Bertényi
bály értelmében kötelességük volt fel- natívákkal előjönni, amelyek összhang- Ivánnak a Rubicon 2014/9-es számá-
ajánlani lemondásukat, amit a király – ban állnak Ferenc József álláspontjá- ban tett megállapítását idézve – arra
megköszönve addigi fáradozásaikat – val.” Tehát bár az egyes kormányok – juthatunk, hogy az uralkodó mozgás-
vagy elfogadott, vagy nem. egy-két speciális esettől eltekintve – tere igencsak nagy volt, és az egyes
A király jelentős szerepet játszott a szilárd többségre támaszkodtak az or- kormányok kinevezésénél, illetve le-
törvényalkotási folyamatban is. Az or- szággyűlésben, a kabinet erősebben mondásánál „többször érvényesült Fe-
szággyűlés mindkét háza által elfoga- függött a királytól, mint a parlament- renc József akarata, mint ahányszor
dott törvényeket ő szentesítette, amit től. A dualista korszak kormányai va- neki kellett lényeges engedményeket
elvben meg is tagadhatott, ezt azon- lójában az uralkodó kormányai voltak. tennie a parlamenti többségnek”.
ban Ferenc József sosem tette meg. A törvények által biztosított hatal-
Nem is volt rá szüksége, mert a sokat mat hatásosan egészítette ki Ferenc Jó-
emlegetett előszentesítési jogával élve zsef személyes uralkodói tekintélye, URALKODÓI JOGOK
megtehette, hogy a neki nem tetsző autoritása. Különösen igaz ez az idős A MINDENNAPOKBAN
törvényjavaslatokat eleve nem enged- királyra, aki 1898. december 2-án
te az országgyűlés elé terjeszteni. Az trónra kerülésének 50. évfordulóját ün- Uralkodói felségjogait Ferenc József a
előszentesítéssel kapcsolatban azon- nepelte, s fél évszázad alatt sok nehéz Kabinetirodán (Kabinettskanzlei) ke-
ban azt is le kell szögezni, hogy min- döntést meghozott már. Ahogy idősö- resztül gyakorolta – kivéve a legfőbb
den egyes képviselőt – az ellenzékie- dött, egyre inkább csak olyan emberek hadúri jogaiból eredő feladatokat,
ket is – megilletett az országgyűlésben vették körül, akik az ő uralmába „szo- mert azok intézése a különálló Kato-
a javaslattétel vagy az interpelláció cializálódtak bele”. Az is köztudott, nai Irodára (Militärkanzlei) hárult. A
joga. Efelett nem rendelkezett kontrol- hogy életét – egyetlen hobbiját, a va- Kabinetiroda nem tekinthető sem
lal Ferenc József, tehát az előszentesí- dászatot leszámítva – gyakorlatilag az osztrák, sem magyar, de igazából kö-
tés nem úgy értelmezendő, hogy az or- uralkodás töltötte ki, szinte minden zös szervnek sem. Az uralkodó a Kabi-
szággyűlés csak azt tárgyalta, amit a idejét az államügyeknek szentelte. A netirodán keresztül tartotta a kapcso-
király akart. századforduló Magyarországának latot az osztrák, a magyar és a közös
Az előszentesítés igazából a min- egyik legrutinosabb politikusa maga a államszervekkel is, ide érkeztek be na-
denkori kormányok felett jelentett na- király volt. Döntéseit általában körül- ponta tömegével a különböző ügyira-
gyon erős ellenőrző pozíciót. Igaz, tekintően, illetékes tanácsosai meg- tok, továbbá ez a hivatal közvetítette
hogy Ferenc József ezzel a jogával sem hallgatása – sokszor hosszas tépelő- az uralkodó döntéseit, rendelkezéseit.
74∞&£∞§™
Ferenc József a Szent István-rend
ornátusában
74∞&£∞§™
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 109
74∞&£∞§™
Ferenc József
74∞&£∞§™
ben kiigazításokat, észrevételeket tett,
és így küldte vissza az aktát az illeté-
kes minisztériumba. Már ez is sok
munkát jelentett, és akkor még nem
említettük a számára mindennap ösz-
szeállított sajtószemlét, a különböző
országgyűlési beszámolókat, a kül-
ügyminisztérium jelentéseit vagy az
osztrák, a magyar és a közös minisz-
tertanácsok hosszadalmas jegyzőköny-
veit, amelyeket Ferenc József szintén
mindig szorgalmasan áttanulmányo-
zott, hogy tudatosan véshesse rájuk
sablonos mondatát: „Ezen jegyzőkönyv
tartalmát tudomásul vettem.” Uralko-
dása alatt csak közös miniszterta-
nácsra mintegy hatszáz alkalommal ke-
rült sor. Életrajzírója, Somogyi Éva sze-
rint egész birodalmában „bizonyosan
ő volt az egyetlen ember, aki valószínű-
leg végigolvasta a 600 jegyzőkönyvet”.
A dualista korszak kezdetén még
gyakran előfordult, hogy a magyar, az
osztrák és a közös minisztertanácso-
kon maga Ferenc József elnökölt, az
ilyen alkalmak azonban az idő előreha-
ladtával egyre ritkábbak lettek, kivéve
az első világháborút közvetlenül meg-
előző heteket.
A MUNKA SZOLGÁLATÁBAN
Az idősödő Ferenc József mindennap-
jainak bemutatására több forrás is ren-
delkezésünkre áll. Ezek közül talán a
legbeszédesebbek a szinte mindig az
uralkodó mellett lévő szárnysegédek
hivatalos naplókönyvei, akik feljegyez- volt a jellemző. Schönbrunnban kelt, lyen – ha volt türelme végigvárni a
ték, hogy Ferenc József mikor merre hajnali 4-kor vagy fél 4-kor, ott fogyasz- hosszú listát – tulajdonképpen a biro-
járt, kiket fogadott, mikor evett stb., totta első reggelijét. A munkát is ott dalom bármelyik polgára személyesen
de természetesen ezekből a napló- kezdte, hajnali 5-6 óra körül kapta adhatta elő kérését, mondhatta el há-
könyvekből sem derül fény mindenre meg az első iratcsomagot, amelyet egy láját uralkodójának.
(Schratt Katalin nevét például hiába is kulccsal zárható bőrtáskában (Kaiser- Ferenc József – ha tehette – ebéd
keresnénk bennük). Ezek a naplóköny- paket) szállítottak neki. Miután ezzel után sétált egyet a Hofburg parkjában.
vek sajnos csak az 1895–1904 és az végzett, áthajtatott a Hofburgba. Kez- Délután 2-kor kapta a második iratcso-
1908–1916 közötti évekre vonatko- detnek mindennap a különböző ud- magot, ebben már benne volt az az-
zóan állnak rendelkezésünkre. vari tisztségviselőket, valamint a Kabi- napi sajtószemle is. Teendői végezté-
A századforduló éveire kialakult az netiroda és a Katonai Iroda vezetőit fo- vel, rendszerint 4–6 óra között vissza-
a gyakorlat, hogy Ferenc József Schön- gadta, azután következett a többi mi- kocsizott Schönbrunnba, következett
brunnban lakott, a Hofburgban pedig niszter és hivatalnok. Rendszerint heti az estebéd – egyedül vagy az éppen
dolgozott. Természetesen bőven akad- két alkalommal, délelőtt 10–12 óra kö- Schönbrunnban tartózkodó családta-
tak kivételes alkalmak, de mégis ez zött általános audienciát tartott, ame- gok társaságában –, majd rendszerint
8-9 óra táján nyugovóra tért. Kiemelke-
A magyar és a közös minisztertanácsok dően fontos ügyekben fel lehetett éb-
reszteni, sőt ha valahol a birodalomban
hosszadalmas jegyzőkönyveit szinte mindig halálos ítélet végrehajtására készültek,
az utolsó kegyelmi kérvényekkel be is
szorgalmasan áttanulmányozta. kellett kopogni a császár-király háló-
P P
A DUALISTA BERENDEZKEDÉS LEGFŐBB ŐRE
Ferenc Józsefben – miután Magyarországon meggyŒzŒdhetett gadta Œket, az emlékiratot felbontatlanul Budapestre küldte a
a kiegyezés kezdeti sikereirŒl – 1870–1871 fordulóján felmerült, magyar kormányhoz.
hogy a magyarokhoz hasonlóan a csehekkel is megpróbál va- Pápay István, az uralkodó Kabinetirodájának magyar osztály-
lamilyen, Ausztrián belüli megegyezést kötni, és cseh királlyá vezetŒje pedig az alábbi levelet intézte Szilágyi DezsŒ magyar
koronáztatja magát. EttŒl az elképzeléstŒl végül a magyarokat igazságügy-miniszterhez 1889. június 6-án: „Újvidéken megjelenŒ
és a cseheket leszámítva a birodalom szinte összes többi népé- némely szerb hírlapokban újabbi idŒben ismét közrebocsátott, a
nek ellenkezése miatt elállt, s ezután következetesen szem- panslavismust dicsŒítŒ cikkek – melyek színezetét részben az ide
beszállt minden olyan törekvéssel, amely a dualista államrend- mellékelt kivonat egy hírlapi szemlébŒl is tanúsítja – újólag fel-
szer megváltoztatására irányult. A magyar ’48-as ellenzék ébresztették à felségének figyelmét ezen lapoknak a Monarchia
szélesebb autonómiát kívánó programját is elvetette, de a du- és különösen a magyar állam érdekeivel ellenséges izgatásaira.
alizmust – és benne Magyarország helyét – fenyegetŒ áram- Visszaemlékezve azon szóbeli eszmecserére, midŒn Excellen-
latokkal akkor is szembeszegült, ha azok osztrák vagy cseh tiád Budapesten à felségénél volt – melynél ezen tárgy is érintetett
oldalról, esetleg családja (például Ferenc Ferdinánd) részérŒl – felséges Uram azon parancsával méltóztatott engem megtisz-
érkeztek. telni, hogy az említett lapok ezen újabbi, vagyis inkább folytono-
Bár többször is igyekezett a magyar kormányokat a nemze- san tartó botrányos kifakadásait, bizalmasan Excellentiádnak kü-
tiségekkel szembeni türelemre inteni, mégis inkább az állapít- lönös figyelmébe ajánljam, minthogy à felsége igen kívánatosnak
ható meg, hogy a magyar állameszmét a nemzetiségekkel tartaná, hogy amennyire csak lehetséges, ezen hazafiatlan, ál-
szemben is megvédte. A Román Nemzeti Párt 1892-ben úgy lamellenes és […] felette káros izgatások a törvény teljes szigorá-
határozott, hogy a románok nemzeti sérelmeit és kívánságait nak alkalmával megfékeztessenek; egészen Excellentiádnak bölcs
emlékiratban terjeszti Ferenc József elé. A memorandumot há- belátására bízván egyébiránt annak megítélését, […] miféle tör-
romszáz tagú küldöttség vitte Bécsbe, a király azonban nem fo- vényes intézkedések által ezen cél netalán elérhetŒ legyen.”
Kézcsókom, Felség
A
usztria az 1833. évi münchen- Hátravolt még a részletek tisztá-
HERMANN grätzi szerződés értelmében zása. Az osztrák fél egy néhány tízezer
számíthatott Oroszország főnyi, osztrák parancsnokság alatt mű-
RÓBERT hadseregének segítségére, ködő segéderő küldését kezdemé-
de az osztrák kormány – presztízs- nyezte. I. Miklós azonban úgy vélte,
okokból – nem szívesen vette volna olyan erős hadsereggel kell fellépnie,
1849. május 21-én igénybe e segítséget. Az orosz inter- amely önmagában is képes eltiporni a
Varsóban került sor venciónak diplomáciai következmé- forradalmat. Ezért közel 200 ezer ka-
nyei is voltak, hiszen Anglia és Francia- tona küldését határozta el, 80 ezer főt
I. Ferenc József osztrák ország beleegyezése nélkül a beavat- pedig készültségbe helyezett. Ekkora
császár és I. Miklós orosz kozás még egy kiterjedt katonai konf- orosz haderő a 19. század folyamán
cár találkozójára. Ekkor liktus veszélyét is magában hordta. A eleddig egyetlen európai háborúban
dunai fejedelemségek megszállása így sem vett részt. A cár kész volt hadse-
véglegesítették azt a is aggasztotta a brit diplomáciát. Az regének kb. egynegyedét Magyarorszá-
megállapodást, amelynek erdélyi orosz intervenció kudarca után gon alkalmazni.
Kossuth és Bem is abban reményke- Oroszország ezzel egy időben dip-
értelmében az orosz cár dett, hogy Anglia és Franciaország dip- lomáciai szempontból is biztosította
200 ezer katonát ad lomáciai lépéseket fog tenni ennek az akciót. Május 1-jén Baltalimánban
megismétlődése ellen. szerződést kötött Törökországgal,
„kölcsön” az osztrák amely egyenrangú szerepet biztosított
császárnak az egyre inkább számára a dunai fejedelemségekben. E
VÉGEZZENEK VELÜK szerződés ugyan aggasztotta a brit po-
elharapódzó „magyar GYORSAN litikusokat, a Habsburg-monarchia
lázadás”, azaz az Ausztriát megmentésére indítandó hadjárat vi-
1849. március végére egyre nyilvánva- szont megnyugvással töltötte el őket.
létében fenyegető magyar lóbbá vált, hogy a magyarországi cs. Anglia számára ugyanis az volt a fon-
szabadságharc leverésére. kir. hadsereg önmagában képtelen le- tos, hogy Oroszország ne tudjon elő-
verni a magyar „lázadást”. Az orosz be- renyomulni a Balkánon, s ehhez erős
Ekkora haderő önmagá- avatkozásról egyre több szó esett Bécs- Ausztriára volt szüksége. „Végezzenek
ban képes volt eldönteni ben és Budán egyaránt. Bécsben előbb velük gyorsan” – mondta Palmerston
a bukovinai és galíciai cs. kir. csapatok- angol külügyminiszter a brit reagálás-
a magyar szabadságharc kal akarták növelni a magyarországi ról érdeklődő londoni orosz nagykö-
sorsát. Ferenc József haderőt, oly módon, hogy azokat vetnek. Azaz fontosnak tartotta, hogy
orosz megszálló csapatok váltják fel. az orosz haderő a háború befejezése
császár tehát kétségkívül Windisch-Grätz viszont már március után mielőbb térjen vissza az orosz ha-
hálás lehetett Miklós 24-én legalább 50 ezer orosz katona tárok mögé.
magyarországi beavatkozását tartotta
cárnak ezért a testvéri szükségesnek. A javaslatnak némi sze-
segítségért. Több történeti repe volt a herceg pozíciójának meg- KÉZCSÓK – KITŐL, KINEK?
ingásában, de a tavaszi hadjárat sikerei
munka szerint köszönetét után a politikusok és katonák több- Az első olyan magyar történész, akinél
egy színpadias gesztussal sége sem látott már más megoldást. a kézcsók leírásával találkozunk, An-
Március végén megkezdődtek az inter- gyal Dávid, aki 1942-ben jelentette
is kifejezte: a varsói venciót előkészítő tárgyalások, s a hi- meg Az ifjú Ferenc József című kötetét.
Lazienki-palota erkélyén vatalos segítségkérés már április 21-én A szerző, aki korábban inkább a 16–17.
megtörtént. I. Ferenc József május 1- századi magyar történelem feldolgozá-
letérdepelt a cár előtt, jén saját kézzel írt levélben fordult sával vált ismertté, igen komoly anyag-
s megcsókolta a kezét. Miklós cárhoz ez ügyben. gyűjtést folytatott a bécsi levéltárak-
74∞&£∞§™
Ferenc József cs. kir. tábornoki egyenruhában,
nyakában az Aranygyapjas Rend, mellén a
Mária Terézia Katonai Rend kitüntetésével
74∞&£∞§™
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 117
vaszán „ha a Habsburgok trónját meg ban oroszul és németül megjelent mű- élére, s annak élén tisztelgett a császár-
akarta tartani magának, nem maradt vében (Russland im Jahre 1848) sem nak, mint egy feljebbvalónak. A csá-
más választása, mint hogy útra keljen, találjuk nyomát. szár fogadásán megjelent Paszkevics
és könyörögjön Oroszország segítségé- herceg, helytartó, a cár kísérete, a Len-
ért”, s azért ment Varsóba, „hogy Mik- gyel Királyságban lévő magas rangú
lós cártól megmentését kérje”. A VARSÓI TALÁLKOZÓ tisztek, illetve valamennyi, itt lévő
Ivan Ivanovics Oreusznak az orosz RÉSZLETEI osztrák tiszt is. A császárnak csak két
intervencióról megjelent nagyszabású személyt mutattak be: Paszkevics her-
összefoglalója is csak a varsói talál- A kérdés az, mit mondanak a korabeli ceget és Orlov grófot; a cárnak pedig
kozó tényét rögzíti, majd áttér a had- források a varsói találkozóról. Ezek csak Schwarzenberg miniszterelnököt
műveleti tervek ismertetésére. Pjotr közül jelenleg több is ismert: I. Ferenc és Günne grófot, a császár főhadsegéd-
Vlagyimirovics Alabin 1888-ban közzé- József 1849. május 21-én Varsóból jét. Nesselrode külügyminiszter nem
tett emlékirata szerint 1849 tavaszán édesanyjához, Zsófia főhercegnőhöz volt jelen a palotában; az egyetlen pol-
Ferenc József „kifejezetten könyörgött írott levele, I. Miklósnak feleségéhez gári személy, aki részt vett az esemé-
legfelségesebb szövetségesének, hogy írott aznapi, csak töredékesen kiadott nyen, Wallenbourg varsói osztrák kon-
segítse meg őt, s találkozva vele Var- levele, végül du Plat varsói angol kon- zul volt. Noha Grünne be akarta mu-
sóban, a legszívélyesebb érzelmeiről zul május 21-i és 24-i jelentése. tatni Wallenbourgot és az osztrák tisz-
tett vallomást, szomorú ellentéteként A császár levelében beszámol arról, teket a császárnak, erre ekkor nem
mindannak, ami ezek után hamaro- hogy aznap délután érkezett meg Var- került sor. Este színházi előadás és bál
san bekövetkezett”. A. O. Sztrengnek, sóba, az állomáson a cár fogadta őt, volt, amelyet a császár a cár páholyá-
a II. orosz hadtest első segédtisztjé- majd a varsói kormányzósági szék- ból nézett végig.
nek 1889-ben megjelent emlékirata házba vezették, ahol együtt lakik a cár- Május 22-én került sor a nagy dísz-
csak a két uralkodó varsói találkozásá- ral. A cár végtelenül jóságosan és szí- szemlére, amelynek során a cár a ma-
nak tényét rögzíti azzal, hogy ekkor vélyesen fogadta őt, délután 4-kor ket- gyar Szent István-rendet viselte (ame-
állapodtak meg az orosz beavatkozás tesben ebédeltek. Majd áttér arra, lyet ez alkalommal Paszkevics is meg-
részleteiről. hogy igen gyorsan utaztak, s különö- kapott). A cár maga állt a díszelgő
Vlagyimir Abramovics Dokudovszij sen az orosz vasút tűnt ki rendjével és menet élére, kardjával tisztelgett a fi-
hadbíró, vezérőrnagy szintén 1889- a kellemes utazással. „Egyébiránt itt atal császárnak, majd az ő oldalán
ben megjelent emlékiratában ír arról, minden oly rendezett és nyugodt, hogy állva, kivont, lefelé tartott karddal
hogy 1849. május 21-én „aztán megje- ez jót tesz” – ti neki. Végezetül megem- nézte végig a csapatok menetét. Maga
lent – szó szerint őfelsége [I. Miklós] lá- líti, hogy másnap nagy szemlét tarta- a császár egész varsói tartózkodása
bainál az osztrák jezsuita császár, Fe- nak az itteni csapatok felett, amelyek- során a cári gárda egyenruháját viselte,
renc József, akinek Miklós cár másnap ből eleddig csak egyetlen gyalogszáza- rajta a Szent András-renddel. Amíg a
megmutatta a tartalékban maradt csa- dot látott, de az fenséges volt. császár Varsóban volt, az osztrák lo-
patokat”. Szintén ő jegyezte fel azt az A cár aznapi levelében szintén csak vagrendekkel kitüntetett orosz tisztek
anekdotát, hogy amikor a két uralkodó a benyomásairól számol be: „Igen is csak ezeket viselték.
a varsói találkozó alkalmával együtt nagynak és jól fejlettnek találtam őt [ti. Ezt követően a varsói fellegvárba
ment színházba, a szünetben I. Miklós, Ferenc Józsefet]; anélkül, hogy szép mentek, ahol a cár beszédet intézett a
ahogy felállt, felbillentette a székét, volna, érdekes és megnyerő arcú; sok császárhoz – ennek tartalmát du Plat
mire Ferenc József utánakapott, ne- nyugalom, bizonyos mélység és szigo- magánlevélben írta meg Lord West-
hogy eldőljön. „Amikor ezt az esetet el- rúság látható a vonásain. Minél többet morelandnek; ez azonban jelenleg nem
mesélték, valaki megjegyezte, hogy ha látom és hallom, annál jobban csodá- ismert. A Lazienki-palotába visszatérve
Miklós talpra állítja Ausztria trónját, lom értelmességét, alaposságát és fel- a császár fogadta Wallenbourg osztrák
akkor Ferenc József igencsak utánakap- fogásának becsületességét. Ausztriá- konzult, Caboga tábornokot, illetve
hat Miklós székének.” nak szerencséje van, hogy őt magáé- együttesen a Varsóban lévő osztrák
Mint láthatjuk, az orosz szerzők nak mondhatja.” tiszteket. Este ismét opera- és balett-
többé-kevésbé érzékeltetik Ferenc Jó- Du Plat konzul május 21-i jelentése előadás volt; ezúttal Paszkevics is a két
zsef megalázó helyzetét és megalázko- Palmerston külügyminiszterhez arról felséggel egy páholyban ült. Nesselrode
dását – de magáról a kézcsókról nem számol be, hogy a császár megjelenése külügyminiszter és Schwarzenberg mi-
olvashatunk náluk. Úgy tűnik, nem ta- viszonylag kis feltűnést okozott, nagy niszterelnök azonban – akárcsak előző
lálta nyomát az epizódnak a cár angol nyilvános rendezvényekre nem került este – nem volt jelen – nyilván ők fog-
monográfusa, W. Bruce Lincoln sem, sor. A cár bánásmódja a császárral in- lalkoztak azokkal az ügyekkel, amelyek
legalábbis 1978-ban angolul, majd kább udvariasnak, mint szívélyesnek miatt a találkozó létrejött.
1981-ben németül megjelent mono- mondható, és inkább a megmentő és Május 23-án ismét katonai szemle
gráfiájában nem szól róla. S ugyanígy a támogatott, mint két egyenrangú fél volt – ezúttal a kaukázusi muzulmán
hallgat az epizódról az angol és az baráti találkozója volt. lovasság csillogtatta meg tudását. Du
orosz levéltári anyagot, illetve az orosz Május 24-i jelentésében már sokkal Plat kiemelte, hogy a találkozó során
emlékirat-irodalmat alaposan haszno- részletesebb beszámolót küldött a brit a két uralkodó – az osztrák etikettnek
sító Ian W. Roberts is az orosz inter- külügyminiszternek. Eszerint a cár az megfelelően – mindig kettesben étke-
vencióról 1991-ben megjelent mono- állomáson átölelte a császárt, majd a zett; noha a cár amúgy, főleg, ha Var-
gráfiájában. De a későbbi orosz össze- Lazienki-palotába kísérte, ahol saját sóban van, mindig asztalához invitálja
foglalókban, így Averbuch említett lakosztályát engedte át neki. Előtte Paskevicset, Orlov grófot, Adlerberg tá-
munkáján kívül A. S. Nyifontov 1948- még a cár személyesen állt a díszőrség bornokot és nem túl gyakran más,
A HÁBORÚ MELLETT
VAGY ELLEN?
rálják.
rozottan a háború pártján voltak, és-
pedig gyakorlatilag a szarajevói me-
illuszt
rényletet közvetlenül követő napoktól
kezdve. De vajon mi volt az álláspontja
ok
az uralkodónak? Ez a kérdés természe-
slap
tesen nem Ferenc József végső állás-
épe
FER
sk
és legfelsőbb hadúrnak háború és
EN
orú
béke kérdésében egy személyben neki
áb
CJ
gh
kellett az Osztrák–Magyar Monarchi-
ÓZ
ilá
ára nemzetközi jogilag érvényes dön-
I. v
SE
t
tést meghoznia. Ezt meg is tette: 1914. ke
F
kün
július 28-án az ő jóváhagyásával küld- Cik
ték el a hadüzenetet Szerbiának, azaz
nyilvánvalóan támogatta és helyeselte
a háborús megoldást.
A kérdés valójában arra vonatkozik,
hogy Ferenc József háborút támogató
POLLMANN FERENC
Ferenc József
álláspontja vajon mikor alakult ki.
Menet közben, tehát Tiszához hason-
lóan őt is meg kellett győzni a Szerbia
elleni háború szükségességéről? Vagy
az uralkodó is azon döntéshozók közé
tartozott, akik kezdettől határozottan
a fegyverekre bízták volna a déli szom-
széddal kialakult konfliktus megol - és az első világháború
dását?
A kérdés megválaszolásához termé-
szetesen hiteles történeti forrásokra
74∞&£∞§™
van szükségünk. Az uralkodó azonban Ferenc József császár-király hosszú uralkodását mondhatni háborúk
köztudomásúlag nem vezetett naplót, foglalták keretbe: trónra lépése az 1848–49-es forradalmak és a ma-
és fennmaradt levelezése sem alkal-
mas arra, hogy abból releváns infor-
gyar szabadságharc idejére esett (1848. december 2.), és javában zaj-
mációkat nyerjünk. Így maradnak leg- lott még az első világháború, amikor földi pályafutását befejezte
közvetlenebb munkatársainak naplói, (1916. november 21.). Ez utóbbi, a világtörténelem első totális há-
visszaemlékezései, amelyekből azon- borúja ráadásul az ő tevékeny közreműködése révén robbant ki, végét
ban nem rekonstruálható teljes rész-
letességgel Ferenc József korabeli ál-
(és birodalma pusztulását) azonban már nem érhette meg. Milyen
láspontja, illetve annak esetleges vál- szerepet játszott az agg uralkodó a nagy háború létrejöttében? – ez
tozása. a kérdés immár kerek száz esztendeje foglalkoztatja a történetírást.
Egy aranykor
lenyomata
A magyar képz
képző
képzőművészeti
őmű
űvészeti
vészeti élet
megteremtése Ferenc József korában
4∞&£∞§™
NÁDLER RÓBERT
Országos kiállítás, 1885–86.
X
BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM,
KISCELLI MÚZEUM –
4∞&£∞§™
FŐVÁROSI KÉPTÁR, BUDAPEST
F centenáriuma lehetősé-
get ad arra, hogy fel-
idézzük az uralkodó egy ke-
zolta albummal lepte meg,
amelyben a napóleoni hábo-
rúk tiroli szabadsághősének,
meg. Még a litográfia techni-
káját is elsajátította.
nagyon sokat kellett modellt
ülnie kora jelentős portréistái-
nak. Ha a művész érdekes sze-
véssé ismert tulajdonságát: Andreas Hofernek az életét mélyiség, jó társalkodó volt,
nagyon szerette a festészetet. örökítette meg. Amikor 14 MECÉNÁSI BUZGALOM akkor ennek a penzumnak is
A császári ház gyerekeinek éves korában nevelőjével és szívesen tett eleget. A magyar
neveltetéséhez hozzátarto- testvéreivel észak-itáliai utazá- Trónra lépése után természe- festők közül Benczúrt ked-
zott a rajztanulás is. Ferenc Jó- son vett részt, jó megfigyelő- tesen már nem maradt ideje velte legjobban, neki adott
zsef számára ez kivételes örö- ként rajzolta le a látottakat. rajzolni, de a gyerekkori von- megbízást arra is, hogy fesse
möt jelentett, leginkább „fej- Nem annyira az épületek és zódás a rajz és a festőművé- meg Rudolf trónörökös és Er-
ből” szeretett rajzolni olyan tájak, mint inkább az utcák szet iránt hozzájárult ahhoz, zsébet királyné posztumusz
jeleneteket, amelyeket elkép- és piacok mindennapi életé- hogy az uralkodói pozícióval portréját.
A magyar képzŒmıvészeti élet intézményi és Wlassics Gyula – egyaránt rajongói voltak Ráadásul baráti szálak fızték Œket a kultu-
kereteit az állam teremtette meg. A kiegye- a mıvészeteknek, és mindent megtettek rális intézmények, a Nemzeti Múzeum,
zéstŒl az oktatási és kiállítási intézmények- annak érdekében, hogy a magyar képzŒmı- (Pulszky Ferenc) és az OMKT vezetŒihez (az
nek nyújtott állandó szubvenció jelentette vészek jó képzéshez, megfelelŒ kiállítási le- Andrássyak, Ipolyi Arnold, Ráth György). Ez
a fejlŒdés alapját. Ennek egyik feltétele volt, hetŒségekhez és megbízásokhoz jussanak. a szık, de igen mıvelt, nemzetközi látó-
hogy a döntéshozók körében fontosnak tart- Egy olyan országban, ahol a (magas) kul- körı és az össznemzeti fejlŒdés ideáját
sák a képzŒmıvészetet. Ritka szerencse, túra szerkezetében a szó kultúrájával szem- szem elŒtt tartó kulturális elit a lehetŒsé-
hogy a korszak kulturális tárcát irányító mi- ben a vizualitás mindaddig hátrányt szen- gekhez mérten nagyvonalúan szponzorálta
niszterei – Trefort Ágoston, gróf Csáky Albin vedett, ennek igen nagy jelentŒsége volt. a magyar mıvészetet.
74∞&£∞§™
STETKA GYULA
74∞&£∞§™
PACZKA FERENC
74∞&£∞§™
NEMES ELIZA
74∞&£∞§™
BURGER LAJOS
Eötvös József, 1884 Trefort Ágoston, é. n. Gróf Csáky Albin, 1898 Wlasics Gyula, 1905
X X X X
MAGYAR NEMZETI MÚZEUM, MAGYAR NEMZETI MÚZEUM, MAGYAR NEMZETI MÚZEUM, MAGYAR NEMZETI MÚZEUM,
BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST
74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™
székhelye. 1890-től évi két szet és szobrászat született, szerepét és lélektani fontossá- között fia, Tivadar, majd pe-
nagy tárlatot rendeztek: a ha- amely méltó volt egy modern gát. Ebbe az elitbe tartoztak dig 1905-től ifj. Andrássy
gyományos tavaszi mellett európai nemzethez. az Andrássyak. Gyula követett ebben a pozí-
egy télit is, de az épület ek- A Magyar Képzőművészeti cióban, amely nem csupán
kor már kicsinek bizonyult. Társulat a hetvenes évektől formális volt: mindhárman
1894-ben az OMKT veze- gyakorlatilag a képzőművésze- A MINTAADÓ aktív szerepet játszottak a
tői – tekintettel az ezredéves ti élet centruma lett, de hogy MECÉNÁS CSALÁD szponzorálásban és a kiállítá-
ünnepségekre és kiállításra – ez megvalósulhasson, ahhoz a sok szervezésében.
elhatározták az új Műcsar- vezető művészeken (Ligeti An- Ritka egy demokratikus intéz- Id. Andrássy Gyula értékes
nok reprezentatív épületé- tal, Telepy Károly) kívül a me- mény történetében, hogy há- festményeket örökölt édes-
nek megépítését. 1896. má- cénások és a kultúrpolitiku- rom választott elnöke is egy anyja révén, aki Szapáry lány
jus 4-én Ferenc József már a sok segítsége is kellett. Nagy családból kerüljön ki. Nem- volt, és a Szapáry család jelen-
Schikedanz Albert által terve- szerencséje volt a művészet- csak társadalmi rangjuk miatt tős műgyűjteménnyel rendel-
zett új Műcsarnokban nyi- nek, hogy a 19. század máso- választották meg őket, ha- kezett. Igazából a szabadság-
totta meg a millenniumi kép- dik felében a kultúrpolitikát nem mert őszintén, felelős- harc utáni emigrációban, Pá-
zőművészeti kiállítást. 268 rendkívül művelt politikai elit ségteljesen és lelkesen meg- rizsban és Londonban tá-
művész 1350 művet állított irányította, amely európai ho- tettek mindent a magyar kép- madt fel Andrássy Gyulában
ki, bizonyítva, hogy Magyar- rizonttal bírt és szenvedé- zőművészet támogatásáért. a gyűjtőszenvedély, ekkor
országon virágzó képzőmű- lyesen szerette a képzőművé- Idősebb gróf Andrássy Gyula vett néhány – később híressé
vészeti életet sikerült terem- szeteket, mi több, felismerte a 1861–1866 között volt az vált – képet, amelyek meg-
teni; sokszínű magyar festé- vizuális kultúra nemzetnevelő OMKT elnöke, akit 1891–1905 alapozták hírnevét mint jó
4∞&£∞§™
MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ
Tátrai táj, é. n.
X
MAGYAR NEMZETI GALÉRIA,
BUDAPEST
X
Báró Mednyánszky László
(1852–1919) már az 1870-es
évek közepe óta kiállított,
de az igazi sikert a millennium
hozta meg számára. Ettől
kezdve a közönség és a kriti-
kusok egyaránt felfigyeltek rá,
és poétikus hangulatú tájképei
elvarázsolták a nézőket.
Hihetetlenül sokféleképpen
ábrázolta a természetet,
pedig képeit nem a szabadban
festette (plein air), hanem em-
lékezetből idézte fel a látvány
legapróbb, de érzékien közvet-
len részleteit éppúgy, mint
a panorámák kozmikussá
táguló látványát.
4∞&£∞§™
nőségét megjavító harmoni- festőiskolától, az itthoni tá- területén lévő Hadseregtör- tartotta életben a reményt,
kus látványt szerették, azok- jak, a Balaton és a Tisza vidé- téneti Múzeum (Heeresge- hogy az ország egyszer visz-
nak ez a festészet jelentette ke ihlették festészetét. schichtliches Museum) belse- szanyeri szabadságát. A fiatal
a derű és a szépség forrását. jét díszítette. Matejkót érzelmileg nagyon
Ligeti haláláig festett ilyen A három nagy historikus mélyen érintette a történe-
itáliai, hazai vagy – ritkábban AHISTORIZMUS kolorista közül a lengyel Jan lem, számára a történelmi
– egzotikus tájat, és mindig ARANYKORA: Matejko (1838–1893) volt a festészet témái a nemzeti
vevőre talált. MATEJKO, MAKART, legidősebb. Képeinek drama- sorskérdések lettek, és a hat-
A másik, haláláig népszerű MUNKÁCSY turgiája a hatvanas években vanas évek közepétől profeti-
mester Telepy Károly (1828– még a bűn és bűnhődés, a kus vagy sorsfordító jelene-
1906) volt, aki a topografiku- Ez a három, M-mel kezdődő történelmi felelősség körül teket örökített meg. Első je-
san is hű tájképfestés késő ro- név fémjelezte az 1870-es forgott. Az első igazán mo- lentős képe a Stańczyk (1862).
mantikus felfogását képvi- években és az 1880-as évek numentális méretű pannót, Az udvari bolondot ezen a
selte. Elsősorban a felvidéki elején az Osztrák–Magyar Mo- a Rejtant 1866-ban festette.
várakat, a Tátrát és a Balaton
környékét festette szívesen,
narchia művészetének mo-
numentális vonulatát a „világ”
Itt mind kompozicionálisan,
mind koloritjában szakít az
4∞&£∞§™
JAN MATEJKO
de a kilencvenes években az számára, különösen, ha a pá- akadémikus hagyománnyal.
Alpok hegyvonulatairól is szü- rizsi világkiállításokat vesz- A kép kikerült az 1867-es pá- A várnai csata, 1879
lettek friss, fényteli vásznai. szük figyelembe. rizsi világkiállításra, ahol
X
SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM,
A romantikus tájak mel- A történeti festészet való- aranyérmet nyert, és ahon- BUDAPEST
lett már a hetvenes évek leg- jában a 19. század eleje óta vi- nan Ferenc József megvette X
elejétől az intim tájképek – rágzott Európa-szerte, de na- (bécsi) képtára számára.
Matejko (1838–1893) szinte
többnyire igen kisméretű, le- gyon sok változata volt, s el- Kevés művésznek adatott
mindegyik fontos képét kiál-
vegős, friss színekben ra- sősorban az uralkodói vagy meg, hogy egy egész nemzet
lították Budapesten, de csak
gyogó festmények – lettek nemzeti reprezentációt és a festőfejedelme legyen, és a
múltat mintegy száz éven át ezt az egyet tudta a Kép-
népszerűek. Ennek a plein air nemzeti identitás erősítését
fény- és atmoszféraköltészet- szolgálta. Ferenc József korá- az ő fantáziájában született zőművészeti Társulat megvá-
nek legnagyobb magyar mes- ban Bécsben is szorgalmasan hősökkel, jelenetekkel, az ál- sárolni. A viszonylag kis mé-
tere a rövid életű Mészöly művelték. A legrészletesebb tala alkotott képeken keresz- retű, magyar vonatkozású
Géza (1844–1887) volt, akit és gazdag festészeti együttes tül képzelje el egy egész nem- csatakép I. Ulászló, az első Ja-
kortársai is nagyra becsültek. ott az 1850-es évtized végé- zet. Neki sikerült. A független- gelló-házból származó len-
Bécsben tanult, de hamar től készült éveken át, a biro- ségét elvesztett és területileg gyel–magyar király elestét
elszakadt az ottani akadé- dalom sorsfordító csatáit je- három szomszédja között fel- ábrázolja.
mián virágzó Zimmermann- lenítette meg és az Arzenál osztott Lengyelországban ő 4∞&£∞§™
4∞&£∞§™
VLAHO BUKOVAĆ
Dubravka, 1894
X
SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM,
BUDAPEST
X
Vlaho Bukovać (1855–1922)
volt a horvátok nemzetközi-
leg legsikeresebb mestere.
Fotografikusan precíz, fran-
ciás naturalizmusa az újdon-
ság erejével hatott. A kép Ivo
Gundulić (1589–1638) dub-
rovniki dalmát költő Dub-
ravka című pásztorjátékának seum lépcsőháza mennyezet- végül egy philadelphiai áru- es évek vezető mestere. Buko-
képének, A renaissance apo- ház-tulajdonos vásárolta meg vać mint a naturalista plein
1628. évi premierjét örökíti
teózisának az elkészítésével. a Golgotával együtt. air szalonfestészet képviselője
meg, de a közönség soraiba
A Krisztus Pilátus előtt ebben a kortársak által franci-
saját és az 1890-es évek egy-
című képet 1882 tavaszán ál- ásnak tartott stílusban fes-
két fontos horvát személyisé-
lították ki Pesten, és 80 000 CSATAKÉPEK tette történelmi tárgyú képeit.
gének portréját is becsem- ember nézte meg. (Mivel A budapesti 1896-os, millenni-
pészte a festő. A millenniumi egy korona volt a belépődíj, Az első nemzetközileg is el- umi kiállításon a horvátok
horvát pavilonból vásárolta 80 000 koronát hozott, ami- ismert dalmát-horvát festő, külön pavilonban állították ki
meg a magyar kulturális ből a szervező, Hans Sedel- Vlaho Bukovać fotografikusan festészetük legjelesebb mű-
tárca az Országos Képtár meyer jutaléka 63 000 ko- precíz szalonnaturalizmusa, veit. A magyar kulturális tár-
(a későbbi Szépművészeti rona volt. Az európai körút világos palettája az újdonság ca két fő művet vett meg a
Múzeum) számára. után a képet Észak-Ameriká- erejével hatott. Miután vissza- jövendő Szépművészeti Mú-
4∞&£∞§™ ban is köbeutaztatta, míg tért Zágrábba, ő lett az 1890- zeum számára, hogy a horvát
4∞&£∞§™
JOSEF MARIA AUCHENTALLER
a Beethoven-zeneszoba pannóiból.
Második tétel: A patak, 1898–99
X
VICTOR & MARTHA THONET GYŰJTEMÉNY, BÉCS
X
Josef Maria Auchentaller (1865–1949), a Wiener Secession
tagja apósa megrendelésére festette a családi villa
zeneszobájának pannóit. A Scheid család rajongott
Beethovenért, kedvencük a VI. szimfónia, a Pastorale volt,
amelyet zongoraátiratban maguk is játszottak. A pannók
a négy tételben megfogalmazott, természeti élmények
szülte érzelmeket fejezik ki. A második tétel felirata
„A pataknál”, amelyet a nyírfaliget szélén, egy kecses fiatal
lány alakja mögött kanyargó patak illusztrál.
4∞&£∞§™
154 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
1900 után kezdték háttérbe
szoríta ni a többiek kísérle-
4∞&£∞§™
FRANZ MATSCH
teit, addig csupán első volt Katharina Schratt portréja, 1895
az egyenlők között, de utána X
is kivétel maradt. SZÍNHÁZMÚZEUM, BÉCS
X
Franz Matsch (1861–1942) egy sor
BUDAPEST színészportrét festett arany háttérrel.
Ez a poétikus arcmás Katharina
A kilencvenes évek remény-
Schrattról, a császár híres „félhivata-
teljes fellendülést hozott a
los” barátnéjáról szerencsésen ötvözi
magyar művészetben, az al-
kotók tele voltak tervekkel, az élethűen, finoman megfestett
kísérletező kedvvel, és készü- arcot a dekoratív képi elemekkel.
lődtek a millenniumra. A fia- A Burgtheater színészei Bécs ünne-
tal festőgeneráció még min- pelt sztárjai voltak. Közéjük tarto-
dig Münchenben vagy Párizs- zott a valóban tehetséges, okos és
ban készült fel a pályára, de művelt Katharina Schratt, akit
Budapesten is mozgalom in- a fáma szerint Erzsébet királyné
dult egy modernebb és szín- maga szemelt ki helyettesének
vonalasabb művészeti élet
Ferenc József mellé.
megteremtése érdekében.
Ennek köszönhető a Nemzeti
Szalon megalapítása 1894-
4∞&£∞§™
ben. Míg a festők korábban a egy újfajta, kolorisztikusabb
finom naturalizmus művelői- festőiség hatására új színeket
ként festették jelentős képei- és új, bársonyos ecsetkezelés-
ket, most a szimbolizmus és sel párosított stílust terem-
4∞&£∞§™
OTTO FRIEDRICH
Elsa Galafrés portréja, 1908
X
BELVEDERE, BÉCS
X
A győri születésű Otto Fried-
richnek (1862–1937) Bécs egyik
tehetséges, művelt és kivételes
zenei tehetséggel megáldott
drámai színésznője ült modellt,
aki a Hoffmannsthal és Arthur
Schnitzler köré szerveződött
bécsi irodalmi elit köréhez
tartozott. 1910-ben Bronisław
Huberman (1882–1947) világ-
hírű hegedűművészhez ment
feleségül. Amikor Dohnányi
Ernő Pierrot fátyola címmel
megzenésítette Arthur
Schnitzler egyik darabját, Elsa
Galafrés játszotta a főszerepet,
és sikerre vitte a pantomimot.
A kezdeti művészi-intellektuel
barátságból hamarosan
szenvedélyes szerelem lett.
Dohnányi és Galafrés sok
nehézség árán váltak el
korábbi párjuktól, hogy
összeházasodhassanak.
4∞&£∞§™
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 155
4∞&£∞§™
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF
A Kossuth-imádó Rippli bácsi, 1897
X
MAGYAR NEMZETI GALÉRIA, BUDAPEST
X
Rippl-Rónai (1861–1927) nagyon tisztelte családja idősebb
generációját, és szívesen festette meg tagjait. A cím az öreg
nagybácsi ellenzéki beállítottságára utal. A Kossuth-imádat
különösen a száműzött politikus 1894-ben bekövetkezett
halála után lángolt fel az országban. A festő áttételesen
ennek a kultusznak is emléket állított a képen. Az öreg
vidéki bognár így a töretlen ellenzékiség, a negyvennyol-
casság emblematikus érvényű megtestesítőjévé válik.
4∞&£∞§™
156 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
4∞&£∞§™
FERENCZY KÁROLY
Dombtetőn, 1901
X
MAGYAR NEMZETI GALÉRIA, BUDAPEST
X
A levegős, tágas terű kép közép-
pontjában álló kalapos, sétapálcás
úr sziluettje kicsi, mégis uralja
a tájat. Szeptemberi napsugár csillog
a fák sárguló lombján. Az előtér
árnyéka már hűvöset lehel. Derű
és békesség tölti meg a természetet.
Ferenczy (1862–1917) „tájképein
szinte rajta van a megfigyelés
dátuma: nemcsak a tavasz vagy
az ősz általános karaktere, hanem
a perc hangulata, s ez éppoly bizto-
san, oly szélesen és oly találóan van
a vászonra rögzítve, mintha
arcképről volna szó” – írta
Lyka Károly.
4∞&£∞§™
tette, a magyar táj és ember
együttes megörökítése.
A MILLENNIUM
4∞&£∞§™
4∞&£∞§™ tosak tudnak lenni a képek,
szobrok. A vizuális kultúra
ben a tervezett Szépművé-
szeti Múzeum számára.
POLL HUGÓ
Hazatérés a búcsúból,
VASZARY JÁNOS
öröme elragadta őket, és a A kilencvenes évek jelentős 1903
Ádám és Éva, 1900
„képek kultúrája” lassan kez- modern kísérletezői 1900 X
X
MAROS MEGYEI MÚZEUM, dett felnőni a „szó kultúrája” után is évekig kiállítottak a
MAGYAR NEMZETI GALÉRIA,
MAROSVÁSÁRHELY mellé. Már csak a lelkes vásár- Műcsarnokban, ahol kifejezet- BUDAPEST
X lóközönség hiányzott. ten a stiláris sokszínűség volt X
Igen sok Ádám és Éva-ábrá- 1896 után csak nagyon las- jellemző. Az évenkénti két
nagy tárlatról az állam rend- 1900 körül sok festő ábrázolt
zolás született a századfordu- san kezdett a magyar, azaz
budapesti műtárgypiac kiala- szeresen vásárolt nagyméretű, zarándoklatokat, búcsúkat,
lón, mivel alkalmat adott
kulni, pedig egyre több mű- ún. „kiállítási képeket”, ame- a falusiak vallásosságát,
a nemek ellentétének hang-
vész élt és igyekezett megélni lyek méretüknél és témájuk- nemcsak a pszichológiai
súlyozására. Vaszary (1867–
Budapesten, miután a mün- nál fogva feltűnést keltettek. érdeklődés miatt, hanem
1939) nyugtalan kereső volt,
cheni műtárgypiac összeom- Ide tartozott 1897-ben Kerns- mert a viseletek dekoratívak,
sok stílust kipróbált, itt a
lott. 1897 telén már három tok Károly Agitátor a gyár kan- festőiek voltak. Poll Hugó
német jugendstilhez áll közel.
nagy kiállításon lehetett kará- tinjában című képe, Révész (1867–1931) képén az esti,
Színben és tartásban is ellen-
csony előtt képeket látni és Imre Mindennapi kenyerünket fáklyákkal megvilágított,
tétes a két ősszülő; Éva teste
vásárolni: a Műcsarnokban, a című alkotása 1901-ben vagy éneklő menet különleges,
szinte világít a sötét kertben,
Nemzeti Szalon kiállítóhelyi- Poll Hugo képei (Miatyánk,
míg Ádám – aki már ráesz- ritka jelenetnek számított
ségében és a régi Műcsarnok 1898, Ingyen kenyér, 1902, a
mélt fatális tettére – szinte be- és érmet nyert. A ma kevéssé
épületében, ahol a nagybá- Hazatérő búcsúsok, 1903).
süppedni látszik a sötétségbe. ismert mester szinte mind-
nyai festők először állítottak A realizmus megannyi
Szorongató atmoszférájú kép ki csoportosan. Wlassics egyéni stílusváltozatában let- egyik ilyen tárgyú képét,
a bűnbeesés utáni, de a bűn- Gyula kultuszminiszter mind tek megfestve, de mind a tár- így ezt a pasztellt
hődés előtti szituációról. a három kiállításról vásárolt sadalom kisemmizettjeinek is megvette az állam.
4∞&£∞§™ festményeket az állam nevé- életéből merítik témájukat. 4∞&£∞§™
158 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
4∞&£∞§™
VASZARY JÁNOS
Udvarlás, 1892
X
MAGÁNGYŰJTEMÉNY
X
A kedves jelenet természetes
és életszerű, beállítás és póz
nélkül; olyan, mint egy pilla-
natfelvétel. Valószínűleg fény-
kép után készült és nem
hosszú modellállás gyümöl-
cse. Ezt megerősíti az is, hogy
a teniszütőt tartó fiatalem-
ber alakja el van vágva. Így
még spontánabb és közvetle-
nebb, az életből ellesett lett a
pillanat. A fiatalok választé-
kos öltözete elárulja, hogy
arisztokrata családhoz tar-
toznak. Virtuózan, anyagsze-
rűen megfestett, derűs kép,
igazi finomnaturalizmus,
amely a színek harmóniájá-
tól átlényegül és választéko-
san esztétikussá válik.
4∞&£∞§™
2003/6 A történész mestersége 448 Ft 2011/1 különszám DicsŒséges dinasztia: Árpád-ház 645 Ft
2003/9–10 Deák Ferenc, a haza bölcse 699 Ft 2011/2 különszám Náci örökség 645 Ft
2004/4 Bibó István, a nemzet lelkiismerete 448 Ft 2011/3 különszám Magyar középkor 645 Ft
2004/7 Történelem az interneten 448 Ft 2012/1–2 Magyarország a mérlegen 995 Ft
2004/8–9 60-as évek 699 Ft 2012/3 Kitörés 645 Ft
2004/10 IV. Károly 448 Ft 2012/4–5 Történelmi tévhitek – Krasznahorka büszke vára 995 Ft
2004/12 Az Andrássyak világa 448 Ft 2012/6 Adók és adófizetŒk – Hitler stílusa 645 Ft
2005/1 A háború sötét arcai 498 Ft 2012/7 Újkori olimpiák – Lovagok világa 645 Ft
2005/8 Az NSDAP története 498 Ft 2012/8 Horthy István halála – Kádár arcai 645 Ft
2006/2–3 Háború a modern korban 789 Ft 2012/9–10 Klebelsberg – Aktuális Horthy kép 995 Ft
2006/7 Terrorbombázások – Tortúra 545 Ft 2012/11 Volksbund kontra Hıségmozgalom 645 Ft
2006/8 Che Guevara – Keresztesek 545 Ft 2012/12 Sztálin – Nagy perek – A „Kossuth címer” 645 Ft
2012/1 különszám Boszorkányság 645 Ft
2007/1–2 Második Trianon 889 Ft
2012/2 különszám A Magyar nemesség 645 Ft
2007/3 Állambiztonság – Titkosszolgálat 595 Ft
2013/1 Híres merényletek – Gestapo 695 Ft
2007/6–7 A magyar bor századai 889 Ft 2013/2–3 Nagy Szulejmán – Pápák és a Pápaválasztás 995 Ft
2007/8 A 20. századi nŒ 595 Ft 2013/4 Mozaikok az európai zsidóság történetébŒl 695 Ft
2007/9 Személyi kultuszok 595 Ft 2013/5 Horthy Istvánné – Grófok, hercegek, bárók 695 Ft
2007/10 Horthy Miklós kultusza 595 Ft 2013/6 Szent István nyomában – Fehérvár 695 Ft
2007/1 különszám AVO–AVH–III/III 595 Ft 2013/7 Bethlen Gábor – Kis magyar lótörténelem 695 Ft
2008/1 Emigrációk 595 Ft 2013/8 A mohácsi csata – II. Lajos kontra Szulejmán 695 Ft
2008/2–3 Reform, modernizáció 595 Ft 2013/9–10 Napoleon – A hatalom és a szélsŒjobb a Horthy-korban 995 Ft
2008/4 Szlovákia + Híres asszonyok 595 Ft 2013/11 HŒsök tere – Nemzet és emlékezet 695 Ft
2008/5 A repülés úttörŒi + Edvard Beneš 595 Ft 2013/12 A Bethlen-korszak 695 Ft
2008/6 Ókori olimpiák + Katyn 595 Ft 2013/1 különszám A borgiák – Firenze és a Mediciek 695 Ft
2008/7–8 Fekete krónika 895 Ft 2013/2 különszám Mi történt Mohács után? 695 Ft
2008/9 Fekete-fehér Amerika 595 Ft 2014/1 A székelység története 695 Ft
2008/10 A doni kálvária + ‘68 világa 595 Ft 2014/2 Zrínyiek 695 Ft
2008/1 különszám Titokzatos ókor 595 Ft 2014/3 Dózsa György, 1514 – Megszállás, 1944 695 Ft
2009/1–2 Magyar jobboldali hagyomány 895 Ft 2014/4–5 Seuzo-kincs – Az I. világháború 995 Ft
2009/3 A királysíroktól a 301-es parcelláig 595 Ft 2014/6 A béke kálváriútján – Apponyi Albert gróf 695 Ft
2009/4 AmirŒl a címerek mesélnek 595 Ft 2014/7 Egy magyar mítosz – Az aranycsapat 695 Ft
2009/5 Délvidéki tragédia 595 Ft 2014/8 Sopron – A hıség városa 695 Ft
2009/6 Út a háborúhoz 595 Ft 2014/9 Isonzó – Doberdó – Caporetto 695 Ft
2009/7–8 Vadászat Magyarországon 895 Ft 2014/10 Az Oszmán Birodalom 695 Ft
2009/9 A téli háború – Kálvin és a reformáció 595 Ft 2014/11 A kiugrási kisérlet 695 Ft
2009/10 Egyenruha-történet – Középkori magyar királynék 595 Ft 2014/12 Magyar béketörekvések – Szent-Györgyi Albert 695 Ft
2009/11 Középkor 595 Ft 2014/1 különszám Európa 695 Ft
2010/1 A csendŒrség története 1881–1945 645 Ft 2015/1 A nagy háború, 1914–1918 695 Ft
2015/2 Iszlám radikalizmus – Vitriolos karikatúrák 695 Ft
2010/2 SzabadkŒmıvesek 645 Ft
2015/3 Haditengerészet 695 Ft
2010/3 SzélsŒjobboldali radikalizmusok 645 Ft
2015/4 1945, egy végzetes év – Hóman Bálint 695 Ft
2010/4–5 Trianon és 20-as évek Magyarországa 995 Ft 2015/5–6 Örmény genocídium 1915 – Német kapituláció 1945 995 Ft
2010/6 Kitelepítések – Ki volt Biszku Béla? 645 Ft 2015/7 PetŒfi élete és halála 695 Ft
2010/7 A szex és erotika kultúrtörténete 645 Ft 2015/8 NŒi szerepek a történelemben 695 Ft
2010/8 Sikertörténetek a 19. században 645 Ft 2015/9 A Nádasdyak – Málenkij Robot 695 Ft
2010/9 1956-os sortüzek – Kulákok 645 Ft 2015/10 Koncepciós perek 695 Ft
2010/10 Hitler és Sztálin tábornokai – Károlyi Mihály 645 Ft 2015/11 Gróf Tisza István 695 Ft
2010/1 különszám Trianon és a revízió 645 Ft 2015/12 Koronás fŒk 695 Ft
2010/2 különszám Ormos 80 595 Ft 2016/1 Migráció 695 Ft
2011/1 A Szent Korona viszontagságai 645 Ft 2016/2 Széll Kálmán 695 Ft
2011/2 Vörös terror, fehér terror 645 Ft 2016/3 A Mein Kapf és a Hitler mítosz 695 Ft
2011/3–4 A 19. század – Bethlenek 995 Ft 2016/4 Mátyás király 695 Ft
2011/5 Weimar arcai – Megszállások 645 Ft 2016/5–6 Teleki Pál – Báthori István – GULAG 995 Ft
2011/6 A Hitler–Sztálin paktum 645 Ft 2016/7 Honfoglalók 695 Ft
2011/7 Háborús bınösök 645 Ft 2016/8 Verdun, 1916 695 Ft
2011/8 Királykérdés Magyarországon 645 Ft 2016/9 Széchenyi István – a legnagyobb magyar 695 Ft
2011/9–10 Bethlen István 995 Ft 2016/10–11 1956–2016 – Végzetes sorsok 995 Ft
2011/11 Az avarok 645 Ft 2016/12 Amerikai elnökök – 1789–2016 695 Ft
|
a királynő eskütételére.
EMMI
E számunk a Nemzeti Kulturális Alap
9 770865 634092
támogatásával készült.