Dr.
Gergely Pál
flz Akadémia pincéi
A Magyar Tudományos Akadémia palo-
tájának ö t m é t e r mélyek a pincéi, körbe
f u t n a k az egész épület alatt. Mi mindenről
tudnak regélni ezek a falak, folyosók!
Kezdve az 1890-es évekbeli tudományos
kísérletektől, amiket, báró Eötvös Loránd,
a későbbi akadémiai elnök és kultuszmi-
niszter indított el világhíres torziós ingái-
val. A kriptacsöndű pincében, késő éjje-
lenként, midőn a Duna-parti szekerek se
jártak, mélyen a földbe é p í t e t t szeizmikus
ingáival figyelte a Föld szívének dobbaná-
sát, s jött rá a földrengést is messziről meg-
é r z ő ingája titkára. Ezt az ingát világszerte
most is az ő nevéről ismerik és használják
geológusok, olajkutatók.
A századfordulón a pincék Duna-parti
részét bérbe adták egy Glantz nevű bor-
nagykereskedő cégnek, amely két óriási
betonhordót é p í t e t t a Dunára merőleges
pincerészben. A kétszázezer litert befo-
gadó hordókat, üveggel bélelték ki és cső-
vezetékekkel látták el, hogy a szekéren
vagy hajón é r k e z ő b o r o s h o r d ó k tartalmát
gumicsöveken belefolyassák. A cég irodá-
jának ajtaja ma is megvan a palota Duna-
parti részének közepén, de az úttest alatti
csővezetékeket befalazták. A borászok
bérlete az 1920-as évek elején lejárt, s nem
ú j í t o t t á k föl. Az Akadémia elnöksége nem
t u d o t t mihez kezdeni a borszagú óriás-
hordókkal, de szerencsére nem bontatták
le (nem is lett volna rá pénzük). így ezek
is jó szolgálatot, t e h e t t e k a II. világháború
vége felé reánk zúdult, bombázások idején,
így a pince némely titkairól már mint egy-
kori akadémiai elnökségi t i t k á r (sok más
titkok t u d ó j a . . . ) , immár magam is szól-
hatok.
Az 1943-tól s ű r ű s b ö d ő bombázások mi-
a t t sürgősen m e g é p í t e t t ü k a százszemélyes
óvóhelyet a főlépcsőház alatti k e t t ő s pince-
részben, priccsekkel, mosdókkal, székek-
kel, asztalokkal. Volt is néhányszor szala-
dás! Nem számított, ki volt akadémikus,
ki csak altiszt vagy felolvasó-ülési vendég.
Háromszor a főherceg-elnök: József t á b o r -
nagy is odakényszerült a népség közé . . .
Ekkoriban j u t o t t eszébe Voinovich Géza
főtitkárnak, a h á r o m k ö t e t e s Arany-élet-
rajz kitűnő írójának, hogy a parlagon levő
b o r o s h o r d ó k b ó l tárgyi óvóhelyet: csinál-
tassunk, és így ez a valóban bombabiztos
pincerész (fölötte két emelettel, s közvet-
lenül fölötte m é t e r e s bolthajtással) igen
nagy é r t é k e k m e g m e n t ő j e lett. Csakhogy
előbb ki kellett vágatnunk akkora rést,
hogy azokon át egy e m b e r bebújhasson az
üveggel bélelt b e t o n h o r d ó k b a . Pár nap
alatt légkalapáccsal sikerült is, és mind a
négy hivatali altiszt, sőt a Könyvtár néhány
tisztviselője is, sietve becsúsztatta az ud-
vari ablakok alá szerelt deszka csúszdákon
(kosárláncon át) a könyvtári raktárakból
kiválogatott legféltettebb kincseket, a
Kézirattár pótolhatatlan darabjait: Cso-
konai, Vörösmarty kéziratait, 120 k ó d e x e t
és az ún. Hungaricákat s az 1831 óta folyó
külföldi könyvcsere ezernyi ritkaságát.
Ezt azért említem meg külön is, m e r t köz-
tük t ö b b e z e r olyan ritka folyóirat-sorozat
is megmenekült, melyekből alig van a há-
ború alatt lebombázott német, francia,
angol akadémiai könyvtárakban is. Az egész
e l r e j t e t t anyag közel negyedmillió k ö t e t r e
ment!
Volt a két hatalmas h o r d ó mellett egy
kisebb fülke is. Erre vasajtót s z e r e l t e t t ü n k
é s i d e a Széchenyi emlékszobák bútoraiból,
öltözeteiből (kardok, ruhák stb.) t e t t ü n k
be néhányat, valamint az 1944 őszén a
rákoskeresztúri Vigyázó múzeumból hirte-
lenében összekapkodott gobelineket s
egy Mányoki-féle olajfestményt a két kis
Podmaniczky gyerekről (Vigyázóék ősei-
ről). Mindezt sikerült is megőriznünk a
háborús károktól, kivéve Vigyázó Ferenc
gyémántokkal kirakott, aranyláncos dísz-
kardját. Súlyosabb veszteség, hogy össze-
t ö r t e k Babits Mihály emléktárgyai, hang-
lemezei és fotólemezei; 1944 novemberé-
ben ugyanis a költő özvegye, Voinovich
engedélyével, ide küldte megőrzésre egy
nagy ládáját.
Igen ám, de időközben a föld felett is
sok minden t ö r t é n t . 1944 karácsony estéjén
i
akkora bombazáport kaptunk az angolszász
repülőktől, hogy az akadémiai palotával
e g y b e é p í t e t t bérház lakóival (mintegy
nyolcvanan) a nagy óvóhelyre f u t o t t u n k ,
és közel két hónapra be is r e n d e z k e d t ü n k .
Az egyik légi akna a díszterem fölötti üveg-
t e t ő t é r t e . Mintha földrengés szakadt vol-
na reánk. Ezen a szőnyegbombás éjjelen
é g e t t ki a rendőrség szomszédos, Zrínyi
utcai palotarésze, majd pár nap múlva
újabb légibombáktól pusztult el a köze-
lünkben volt háztömb az Akadémia és
T ü k ö r utca közt, rengeteg halottal. Ekkor
újabb félelem vágott belénk, földalatti la-
kókba: mi lesz, ha az égő házról a pernye
átcsap Akadémiánk belső frontjára? így
napokon át vödörláncot alkotva h o r d t u k
fel a vizet, és locsoltuk az akkori Növény-
t á r könyvtárának ablakait. Egyedüli tiszt-
viselőként én maradtam itt; családommal,
a négy hivatalsegéddel és kapusunkkal sza-
kadatlanul o l t o t t u n k . . .
Az Akadémia utcai oldalon volt három
nagy g y ű j t e m é n y ü n k , melyeknek a kéz-
iratait még jókor sikerült ugyan a beton-
h o r d ó k b a vitetnünk, de a sokezer k ö t e t e s
Vigyázó könyvtárat s a mellette volt. Vö-
rösmarty- és Goethe-szobákat, képeikkel
s bútoraikkal éppúgy féltenünk kellett,
mint egyéb kincseinket. Sajnos, pár hét
alatt ezekbe is bevágott néhány gránát-
szilánk. Az I. emeleten levő háromszobás
Széchenyi-múzeumunk két. t e r m é t a t é r
felől becsúszott légiakna s z é t r o b b a n t o t t a ,
kiégette, sőt az egyik szoba az alatta levő
Vigyázó könyvtárra szakadt, e l t e m e t v e a
sok drága könyvet:, amelyeket csak a fel-
szabadulás utáni romeltakarítás után bír-
tunk kitisztítani és újabb helyükre elren-
dezni.
Többször e m l í t e t t e m a Vigyázókat, nos
pár szóval róluk is illik m e g e m l é k e z n ü n k .
A nagy örökhagyó (aki 23 ezer holdat, 3
kastélyt stb. hagyott az Akadémiára) tulaj-
d o n k é p p az első világháború alatt vagyon-
talanná lett Akadémia újraalapítója volt.
Szobrát, a díszteremben fel is állítottuk, de
o t t gránátlövés, érte, így fejetlenül ma az
egyik pincében rejtekezik, Ferenc József
31

Az óriás „ h o r d ó '
és Erzsébet királyné szintén sérült (Zala
György mestertől való) hatalmas szobrai
mellett.
A nagy óvóhelyen é r t ü k meg a Lánchíd
f e l r o b b a n t á s á t : 1945. jan. 17-ről 18. hajna-
lára virradólag, midőn félórán át földren-
géshez hasonló morajlás és sorozatos robba-
nás hangja zavart föl b e n n ü n k e t . Amint a
Duna-parti ablakokhoz lopakodtunk né-
hányan, sírva láttuk Széchenyi r e m e k é n e k
e l p u s z t í t á s á t . . . Másnap aztán a Vigyázó
utca felől b e j ö t t e k a szovjet előőrsök, aki-
ket mi, Jeszenszky barátunk szlovák tudá-
sával s persze fehér lepedővel vártunk.
Ó v ó h e l y e i n k e t „ g e r m a n s z k i k " után ku-
tatva bejárták, fönt az ü l é s t e r m e k e t meg-
szállták nehéz-puskás szakaszaik, a palota
Duna-parti sarkára pedig gépágyúkat állí-
t o t t a k , hogy a Budán r e k e d t nyilas és né-
m e t csapatokra tüzeljenek.
A Várhegyről küldött lövedékek t ö n k r e -
t e t t é k üléstermeink b e r e n d e z é s é t (az aka-
démikusok p o r t r é i t sikerült még 1944
nyarán a pince falai mellé levitetnünk).
G y ú j t ó g r á n á t o k a t is k a p o t t a palota dunai
f r o n t j a , ezektől é g e t t ki az I. emeleti nagy
felolvasóterem és a szomszédos, ún. Képes
T e r e m , elnökségi ülésterem is. Az ülés-
32
t e r e m melletti ún. Patkós Terem (Bartók
és Kodály munkahelye) szintén elpusztult,
patkó alakú nagy asztalával és egyéb b ú t o r -
zatával együtt, melyek közt hét éven át
kottázták a 60 éve készült Vi kár-féle fo-
nográfhengerek parasztdalait. Szerencsére
a viaszhengereket is sikerült jókor levin-
nünk a b e t o n h o r d ó k b a . A patkós szoba
melletti két muzeális g y ű j t e m é n y : a Kis-
faludy- és a Mikszáth-szoba kincsei is meg-
menekültek a hordókban, csupán a b ú t o r -
zatuk m e n t t ö n k r e , az egyik szekrényben
maradt legrégibb jegyzőkönyvek s néhány
korai Kisfaludy-társasági tag editio prin-
ceps-kötetei. A Duna-parti II. emeleti
t e r m e k is végig kiégtek, a régi növénytári
tárlókkal együtt.
Az é p ü l e t e t é r t t ö b b mint száz találat
sok helyütt méternyi magasságú romhal-
mazt hagyott. Jó másfél évig ezeknek el-
hordása, a romeltakarítás volt legfőbb gon-
d u n k . A hivatalsegédekkel közösen ellen-
őriztük az alkalmi napszámosok munkáját,
nehogy a t ö r m e l é k k e l együtt é r t é k e k e t is
elhordjanak, avagy „ e m l é k b e " megtart-
sanak maguknak, kiváltképpen a leszakadt
f ö d é m ű Vigyázó könyvtár díszes kötésű
k ö n y v e i b ő l . . . Meg kell jegyeznem, hogy
e t i z e n h é t e z e r kötetes gyűjtemény leg-
nagyobb é r t é k e i t : félezer ősnyomtatvá-
nyát és 55 középkori k ó d e x é t még idejé-
ben levitették gondos könyvtáros kollegá-
ink, Simonyi Dezső kiválogatása után, ama
vasbeton h o r d ó k b a !
Midőn 1946 tavaszán elnökké választot-
ták a folklórtudós Kodály Zoltánt, s mellé-
je alelnökké a Nobel-díjas Szent-Györgyi
A l b e r t e t , mindjárt megindult a helyreállí-
tási munka, legelőször a t e t ő nélküli dísz-
t e r e m fölötti részeken, majd az üléster-
mekben. A hatalmas földbirtokait és kas-
télyait elvesztett Akadémia csak az állam,
a kormány bőkezű segítségével folytathat-
ta, az épület helyreállításán kívül, meg-
szűkült körű t u d o m á n y o s működését, né-
hány folyóirat s félig már kiszedett könyv
kiadásával. A személyzetet állami státusba
vették át. Az új elnök, Kodály mindenre
k i t e r j e d ő figyelmére íme egy kis adalék:
midőn 1946 nyarán vele és Voinovich Géza
főtitkárral együtt végigjártuk az é p ü l e t e t ,
egyszer csak felém fordult Kodály és vala-
mi nagy csomagolópapírt kért, hogy a
Duna-parti t e r m e k leszakadt mennyezet-
darabjait összegyűjtsük. Maga is serényen
válogatta ki a padlók törmelékeiből a szebb
d a r a b o k a t : stukkódísz gipszeket, festmé-
nyeket, hogy aztán szülővárosa, Kecske-
mét híres iparművészeivel helyreállíttassa
a t e r m e k e t . Ez a kőművesmunkák s falfes-
tések után sikerült is. A heti felolvasó
nagyteremben m e g t a r t h a t t u k a 48-as cen-
tenáriumi ünnepséget 1948 nyarán. Kodály
erélyesen k é r t e a kormány további segít-
ségét, hogy a d e m o k r a t i k u s átszervezés
idejére mentsék meg az egész palotát. Jár-
t u n k is sokszor anyagkiutalásért Vas Zol-
tán kormánybiztosnál.
A Roosevelt t é r dunai sarkán állt régi
központi-fűtési kazánok elavultak, e z é r t
sürgősen újakat kellett rendelnünk, és
persze a nagyobb m é r e t e k h e z való alkal-
mas helyiségeket is. Ez a hatalmas vas-
beton hordók közelében sikerült is, az
ócska b ú t o r t ö r m e l é k e k k e l zsúfolt fülkék
egybenyitásával. Itt é r t aztán engem 1949
őszén é l e t e m n e k egyik legnagyobb megle-
petése, mintegy a gondnoki működésem
jutalmául.
Egyik reggel fölrohant irodámba Hor-
váth János, d e r é k öreg kapusunk azzal a
hírrel, hogy valami régi papírokat horda-
nak ki s z e m é t r e a napszámosok, a hátsó
pincéből. Azonnal lementem, s a padló-
köveken szétszórt papírcsomók t e t e j é n
ismerős kézírásokra tapostam, Arany és
kortársai alkotásaira. Az egyik épen ma-
radt udvari helyiségbe, az épp Aranyék
által ü l t e t e t t gesztenyefa melletti altiszti,
ún. Kuti-lakásba hozattam föl a részben
már összepenészedett kézirat-tömeget, és
négy nagy ládába ö n t e t t e m . Sok évig tar-
t o t t ezek szétválasztása, kézirattári sza-
kokba osztása.
Az irodalmi é r t é k ű e k t e t e j é r e volt ö n t -
ve a pincebéli romkamrában a legrégibb
akadémiai számadások, könyvelések anya-
ga, ezek közt is t ö b b s z á z utalványon, nyom-
daszámlán a régi e l n ö k ö k , f ő t i t k á r o k alá-
írása, hogy „ c s a k " Széchenyi, Teleki Jó-
zsef, Eötvös József e l n ö k ö k írásait említ-
sem. Hogyan k e r ü l t e k ide irodalmi kézira-
t o k , f o l k l ó r - g y ű j t e m é n y e k és Arany t i t o k -
noki fogalmazványai?
Arany 1877 nyarán k ö s z ö n t le (beteges-
k e d é s e miatt) akadémiai f ő t i t k á r i ( „ t i t o k -
n o k i " ) állásáról, de é l e t e végéig meghagy-
ták a f ő t i t k á r s á g t e r m e i melletti családi
lakásában. Ennek negyedik szobája, Arany
és fia hálószobája, a palota belső sarkában
volt, a mai K é z i r a t t á r IV. szobája, a nagy
cserépkályhával, melyet kegyeletből meg
is hagytak e r e d e t i f o r m á j á b a n . Arany öz-
vegyének halála u t á n , 1885-ben Arany
László és neje kiköltözvén, régi szobájában
hagyta „ g o n d o s ő r z é s r e " apja hivatali
fogalmazványainak k ö t e g e i t és azokat a
népköltési g y ű j t é s e k e t , melyekből ő és
Gyulai Pál húszévi s z e r k e s z t ő i munkássá-
guk alatt a Kisfaludy Társaság Magyar N é p -
költési G y ű j t e m é n y é t adták ki t ö b b k ö t e t -
ben. A volt Arany-lakás átalakítása idején
R a i n p r e c h t g o n d n o k m i n d e z t l e v i t e t t e az
e m l í t e t t pincerészbe, és utódai is o t t f e l e d -
ték. Az altisztek pedig e g y r e t ö b b b ú t o r -
t ö r m e l é k e t h o r d t a k rájuk, míg a szerencsés
véletlen a k e z ü n k r e adta e z e k e t a becses
k é z i r a t o k a t . N é h á n y fiatal könyvtári gya-
k o r n o k k a l e g y ü t t s z é t v á l o g a t t u k az Arany-
fogalmazványoktól a folklór-anyagot. A
már j ó r é s z t olvashatatlanná vált, penészes
(a pincében legalul h e v e r t ) i r a t c s o m ó k ki-
s e l e j t e z é s e után ö s s z e s z á m o l t u k e népköl-
tési k é z i r a t o k a t . Hatalmas mennyiség volt
ez a Kisfaludy-társasági h a g y a t é k : tízezer-
nél t ö b b lapot t u d t u n k összeszedni, gon-
dosan kiválogatva a székelyföldieket, me-
lyeket Kriza János özvegye k ü l d ö t t Gyulai-
éknak, mintegy a Vadrózsák II. köteteként.
Ebből ki is adtak a N é p k ö l t é s i G y ű j t e m é n y
3. k ö t e t é b e n 29 balladát, 35 régi székely Pincerészlet (Siklós Péter felvételei)
n é p d a l t s néhány m e s é t . De aztán Kriza
özvegye is elhalván, az egészet f é l r e t e t t é k ,
maga Arany László sem t ö r ő d ö t t t ö b b é
velük.
lakás kincseit fölhozatni az egykori f ő t i t - s z ö v e g é t . Ezért hiányzanak t e h á t az eddigi
Kriza anyagának m e g m e n t e t t ezernyolc- kárság t e r m e i b ő l á t a l a k í t o t t K é z i r a t t á r ún. A r a n y - é l e t r a j z o k b ó l azok a r o p p a n t meny-
száz lapnyi kincséből éveken át t a r t ó mun- páncélszobájába, mely a k k o r még be sem nyiségű fogalmazványok, melyekkel a k ö l t ő
kámmal két k ö t e t r e valót bírtam kiválo- volt r e n d e z v e , s így csak a padlójára ö n - közel t i z e n n é g y éven át k ü z k ö d ö t t . Ezek-
gatni, m e r t hagyatékában e g y b e k e v e r e d - t ö t t , d e már é v e k e n át s z á r í t g a t o t t , f e r t ő t - nek a saját kezű vázlatainak alapján tisztáz-
tek a Vadrózsák 1862. évi kiadásának f o r r á - l e n í t e t t p a p í r c s o m a g o k a t kellett széjjel ták le az í r n o k o k Arany válaszait a t e m é r -
sai a későbbi gyűjtéseivel. A részben m á r válogatnom, rendeznem. Akadt köztük dek c í m z e t t h e z , k ö z t ü k néhány n é m e t ,
penésztől pusztuló, e l r o n g y o l ó d o t t kézira- egy s z é t m á l l o t t spárgájú j ó k o r a csomag is, angol, francia k ü l t a g h o z is. S z e r e n c s é j e
t o k hosszas szárítás, f e r t ő t l e n í t é s után vál- „Toldy F. úr h a g y a t é k a " jelzettel és e b b e n t u d o m á n y t ö r t é n e t ü n k n e k , hogy e k k o r i b a n
tak csak olvashatóvá. A Magvető Könyvkiadó egy pár e r e d e t i tudósi levél, még Vörös- még nem volt írógép, a m e l y b e ő e g y s z e r ű -
1955-ben adta ki „Székely N é p k ö l t é s i m a r t y t ó l is; u t ó b b i a k a t hamarosan ki is en lediktálta volna e z e k e t , s másik s z e r e n -
G y ű j t e m é n y " címmel. A dalok k ö t e t é t az adta az A k a d é m i a I. osztálya. De a legna- c s é n k r e : becses fogalmazványai mégiscsak
éri magyarázó j e g y z e t e i m m e l , a m e s é k é t a g y o b b é r t é k ű e k Arany János 1865—78. évi m e g m a r a d t a k a nyírkos p i n c é b e n .
k i t ű n ő m e s e t u d ó s , Kovács Ágnes jegyzetei- fogalmazványai voltak. Ezeket kellett „ t e r v -
vel. Igy s i k e r ü l t k ö z ö l n ü n k 7 i s m e r e t l e n m u n k á b a n " r e n d e z n e m , i k t a t n o m , hogy
balladát, 66 népdalt, igen bőséges k ö z m o n - majdan kiadhatók legyenek. A kritikai ki-
dási, népszokás és táncszó g y ű j t e m é n y t és adás 13. és 14. k ö t e t é b e n adtam k ö z r e Kollegáim é v e k e n át „ p i n c e m e s t e r n e k "
28 n é p m e s é t , mint ú j d o n s á g o k a t ; á m d e 1964—66-ban a nagy k ö l t ő közel négy és t i t u l á l t a k . Ezeken kívül másik két „ l e l e t -
közéjük válogattuk a Vadrózsák legszebb félezer lapnyi k é z i r a t t ö m e g é b ő l , a még b e n " is részem volt. 1946-ban a Pénzügy-
darabjait is, hogy a m á r nem k a p h a t ó leg- Kisfaludy társasági igazgatói k o r á b ó l is minisztérium József t é r i s z é n p i n c é j é b ő l
első Kriza-gyűjtésből is a d j u n k k ó s t o l ó t . m e g m a r a d t a k a t , illetve a 14. k ö t e t b e n h o z t u k át a Mikszáth-emlékeket, könyveket
„ N u n c venio ad f o r t i s s i m u m !" Az Arany- a z o k a t az akadémiai t i t o k n o k i j e l e n t é s e i t s levelezést az Akadémiai K ö n y v t á r rak-
k é z i r a t o k s e g y é b akadémiai papírok fel- s ezernyi levélfogalmazványát, m e l y e k r ő l t á r a i b a ; s n e m r é g i b e n Szabó Dezső e g y k o r i
tárása, r e n d e z é s e s részbeni kiadása végte- csak annyit t u d t a k é l e t r a j z í r ó i , a m e n n y i t ügyvédje ö z v e g y é n e k jóvoltából az író
lenül sok ö r ö m m e l j á r t . Midőn k é r é s e m r e a k i n y o m t a t o t t Evkönyvek vagy Akadémiai (részben szintén pincebeli penésztől pusz-
a k a d é m i á n k f ő t i t k á r a , Alexits G y ö r g y p r o - É r t e s í t ő f ü z e t e i k ö z ö l t e k , ti. az éven-
t u l t ) kiadatlan kéziratait, az ún. Ludas
fesszor e n g e m a K ö n y v t á r k é z i r a t t á r á b a kénti nagygyűlésekre í r o t t f ő t i t k á r i be-
Mátyás f ü z e t e k vázlatait h o z t u k be a Kéz-
o s z t o t t be, első d o l g o m volt a volt Kuti- számolói, avagy néha egy-egy rövid bírálói
irattárba.

33