HERVAY TAMÁS

AZ ASZTRÁLMÍTOSZI KERETRENDSZER
ALAPJAI
Hervay Tamás: Az asztrálmítoszi keretrendszer alapjai
1. Bevezetés
2. Tartalmi rész
2. 1. Teremtés
2. 2. Számmisztika
2. 3. Fény / árnyék ritmusok
2. 5. Az évkörről
2. 6. A magyar ABC évköri megfeleltetései
2. 9. A Vízöntőről
2. 11. Castor és Pollux az Ikrek
2. 12. A nőről
A KÍNAI ZODIÁKUS
3. Összegzés
4. Bibliográfia
5. Ábrajegyzék

Miskolci Bölcsész Egyesület

Nagy Lajos Király Magánegyeteme
Magyarságtudományi Tanszék

Az asztrálmítoszi keretrendszer alapjai

Szakdolgozat

Témavezető tanár: prof. Dr. Pap Gábor Készítette: Hervay Tamás

Miskolc, 2003.

1. Bevezetés

1. 1. Korábbi kapcsolatom a témával:

Miután 1981. óta hallgatom Dr. Pap Gábor és Dr. Molnár V. József professzorok
előadásait, szükségszerűen meg kellett ismerkednem kultúránk értelmezhetőségének
legalapvetőbb eszközével, az asztrálmítoszi keretrendszerrel.

1. 2. A témaválasztás indoklása:

A témában kisebb dolgozatom is megjelent az általam írt és sokszorosított MaGeRő

füzetek 3. számában "A Napút avagy a zodiákus, az állatőv, az évkör... " címen.

1. 3. A dolgozat célja:
Jelen dolgozat az asztrálmítoszi keretrendszer alapjait tárgyalja. Benne foglaltatik a
keretrendszer elemeinek felsorolása és meghatározásaik, néhány példa a keretrendszer
használatára, illetve néhány rávezető tanulmány, melyek a téma teljesebb megismerésére
is segítséget adhatnak. Ilyenek a szerző teremtésértelmezésének idevágó részei, illetve a
számmisztikai fejezet... stb. Számos ábra is bennefoglaltatik, melyeken az évkör
különböző megközelítésből ábrázolódik, vagy amelyek hozzásegítenek a leírtak jobb
megértéséhez.

1. 4. Az elméleti megalapozottság

Mind fentebb említett professzoraim műveiben, mind a többi, elemzést végző kutató
munkáiban a téma részleges kifejtése esetleg még jelen dolgozatnál részletesebben is
megtalálható, hiszen e nélkül e munkák a laikus olvasó számára érthetetlenné válnának
mégis szükségesnek látszik egy átfogó, bár alapozó munkát letenni. A kifejtés más
hasonló munkát nem tesz ugyan fölöslegessé (gondolok itt Az esztendő köre című
Örökség Könyvműhely kiadványra), hiszen annak több részletét csak említés szintjén,
tartalmazza e munka, mégis létjogosultnak látszik e mű megírása, a téma átfogóbb
megismeréséhez.

Helyesírásomat nem az akadémiai szabályok, de a nyelv sajátosságainak kiemelése, az

összefüggések jobb megismerhetősége irányítja.

Ezért írom a Nyilast Nyilasnak, ezzel is ráirányítva a figyelmet a nyílással kapcsolatos

rokonságára, vagyishogy a szótő a nyíl mindkét esetben, hiszen a nyíllal üt nyílást a
nyílas. A kör szavunk is eredetileg hosszú lehetett, mint ezt mutatja a Kőrösi név, illetve
a Kőrös folyónév régebbi változata. Általánosságban megfogalmazhatónak tartom, hogy
az állapotszerűséget rövid, a folyamatszerűséget hosszú magánhangzókkal jelölhették
eleink. Ennek nyoma a kiejtésben ma is megvan, hiszen sok esetben, a röviddel írt
szavainkat hosszabban ejtjük, mint azt a rövid magánhangzó érzékelteti, illetve sok
esetben megmaradt a hosszítás, még mássalhangzó esetében is! Lásd éppen a hosszú szót,
de a folyó sem folyo! Csak abban az esetben használom ezt az eszközt, ha lényegi
kapcsolatot segít felismertetni.

2. Tartalmi rész

2. 1. Teremtés

Mivel, ha jó házat akarunk építeni, jó alapokat kell raknunk, ez esetben is vissza kell
nyúlnunk a kezdetekig, a teremtésig.

Kezdetben volt a megnyilvánulatlan végtelen. Ezt az állapotot leginkább úgy

képzelhetjük el, mintha a Teremtő alvó állapotban lenne. Onnan tudható, hogy van ilyen
állapota, hogy megnyilvánult, de megnyilvánulni, csak egy megnyilvánulatlan állapothoz
képest lehet!

A megnyilvánulás azonban kétarcúvá (két dimenziójúvá) teszi őt, így megjelenik az Atya
és Fiú kettőse. Ez az állapot azonban kiegyensúlyozott a megnyilvánulás szempontjából.
(Ha a megnyilvánulatlant is beszámítanánk, már három arculat lenne, az azonban más
dimenzió, így nem lehet egyszerre tárgyalni ebből a szempontból!)

Látható, hogy meg is kell jelennie a harmadik arc/ulat/nak (dimenziónak) hogy a teremtés
folyamata elinduljon. Így kettejük által megjelenik a Szentszellem. Így egy a három, s
mégis hierarchia (szent sorrend) van közöttük. Az atyai rész a lelkiségi oldal
(önfeláldozás és szeretettel tartás, az anyai jellegű működés), a fiúi a testiségi ("minden
általa lett"), a szentszellemi a szellemiségi (elvezet majd minden tudásra, "nyelveken
szólást" ad... stb. ). Természetesen itt csak a működésük szerinti meghatározottságról van
szó! (Mi sem a lábunkkal látunk, nem a fülünkkel beszélünk, pedig mindezek részeink,
sőt egyes szélsőséges esetben képesek más funkciót is ellátni, ám minden résznek saját
funkciója van, amiben ő tökéletes, másban azonban a többi rész működésére van utalva,
így minden rész egyszerre vezető és beosztott is egyben, ahogy a régi magyar közösség
minden szinten működött! Mind a család, mind a nemzetség, mind a falu, vagy
pásztorközösség, mind a nemzet szintjén. )

Megnyilvánult tehát a Teremtő, és mert Isten maga a Szeretet, és mert nem narcisztikus,
nem önmagát szereti, létre kell, hogy hozza szeretete tárgyát. Azonban, minthogy minden
benne foglaltatik és mindenható, benne van a sötétség magvalósításának a lehetősége is.
Ezt ki kell zárnia magából, ha tökéleteset és jót akar alkotni, mert az csak a tökéletes
világosság állapotában lehetséges. Így létre jön a külső sötétség, ami a
megnyilvánulatlanon belül, ám a megnyilvánulton kívül lesz. ábra 1. A külső sötétség
fogalom elvi vázlata (saját elképzelés szerinti)

És ekkor, azért, hogy megteremthesse szeretteit, megtörténik az első önfeláldozás!

A teremtett Szellemeknek, kiknek testi arculata az anyagi világ kódrendszere, saját

magából való Lélekfénymagokat ad. Így lesznek azok Élő lélekké, ahogy beléjük "leheli"
az életnek "leheletét", az isteni szeretetfényt.

Eleink komolyan vették a "természeti" jeleket, ezek az Isteni működést mutatták fel
nekik. Ilyen jelről beszél a Biblia is: "És monda Isten: Legyenek világító testek az ég
mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és
meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

És legyenek világítókul az ég mennyezetén, hogy világítsanak a földre. És úgy lőn.

Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék
nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. "
Megteremtődének ekkor a bolygók is! Népünk bujdosó-csillagnak mondja őket. Neveik
szerint: a Vénusz az Esthajnalcsillag, a Mars a Vérszemű-csillag, a Merkúr a
Szaporacsillag, a Szaturnusz a Székelyek csillaga, a Jupiter a Magyarok csillaga. Ha a
CSiLLaG CSiLLoG összefüggést észreveszem, megértem, hogy miért csillag a bolygó is.
"És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;

És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a

setétségtől. "

És mert a keleti mágusok is a csillagok vezetésével találták meg a megszületett messiást,

nekünk sem szabadna feledni az égi tájékozódást, mert az mindig mutatja, mire is kell
számítanunk, milyen erők, energiák működnek éppen.

2. 2. Számmisztika

A számok (1, 2, 3, 4, 5, 7, 9, 12, 27, 28) és számosságok minden kultúrában fontosak

voltak, olyan összefüggéseket mutattak meg, amelyek másként nehezen ismertethetők fel.
Hogy a működésrend összefüggéseit más oldalról is megközelíthessük, nézzük meg azt a
számosságok felől! "Egy a kettő, három a négy" kezdődik egy erdélyi gyermekmondóka.

Az egy nálunk is a mindent magában foglaló egység, mondhatnánk: a megnyilvánulatlan

végtelenek is.

A kettő minden teremtett, tehát egyben a megnyilvánult kétarcúsága, kettős természete.

Nálunk magyari népeknél az Ikrekség alapállapot. ábra 2. KulObai háttársak (L' Art
scythe, 199. kép)

Lásd Hunor és Magor kettősét, akik Nimród ősapától származnak, ki az egyet képviseli.
ábra 3. Vérszerződés italáldozata (?) (L' Art scythe, 196. kép)

(Később látható majd, hogy nem minden kettős Iker!)

A harmadik mindig az, ki megmozdít, továbbvisz. A férfi és a nő a házasságra lépéstől

még nem lettek családdá! Ha azt kérdezzük, hány családod van, tudjuk, hogy a kérdés az,
hány gyermeked van. A szülők kettőse mellett a gyermek a harmadik, ő viszi tovább a
nemzetséget.

A három az égi lét, a háromszög ezért az "Istenszem" kerete. ábra 4. "Isten szeme, oltár
felett, a Szentháromság jelében" ( Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 203. o.
829. ábra)

A négy a földi, az anyagi lét, megidézője. Álljon itt egy párhuzam, egy vietnámi népmese
részlete: "... készíts kalácsokat, az egyiket kerekre, mint az Ég, a másikat
négyszögletesre, mint a Föld. "
A négyes szám általában a hármasságok egyik tagjának megkettőzése által jön létre.
Például a Szentháromságban az Atya egyszerre Apa és Anya arculatú. A Fiú egyszerre
Istenfiú és Emberfia. A Szentszellem egyben Szentlélek is, ha fontos számunkra, hogy itt
lelkiségi működésű, azaz szeretetvezérelt szellemiséggel van dolgunk. A szellem
önmagában bizony önző, és egoista! Lásd a sátánt, aki pedig a szellemek eleje volt, de
mert nem az isteni részét működtette, nem emelte lelkét Istenhez, hogy annak
szeretetfénye egyesülhessen az istenivel, hogy azután teljesen áthassa szellemiségét a
szeretet, vagyis megvilágosodjon, ezért elsötétült, fény nélkülivé lett. Szellemiségi
működése azonban hatalmas! Mindent tud, csak szeretni nem, azt meg sem érti. Okos
("mint a kígyó"), de nem bölcs.

A gyermek által rajzolt (a világ bármely részén születik is a gyermek, a ház

mindegyiküknél egyforma!) házacska "padlása" háromszög, míg alsó része, a "lakótér" az
e világ négyzete. ábra 5. Hat éves leányka rajzának részlete (Molnár: Ég és föld
ölelésében 65. o. 7. kép) című kötetében a ház háromszintű, univerzális tagozását is
bemutatja. ábra 6. Hagyományos magyar parasztház padlás-lakótér-pince hármassága
(Pap: Nefelejts 75. o. )

Ez a háromrétegű emberképpel rokonítható. ábra 7. Csíki hímzés emberképe részletvázlat

(HoferFél: Magyar népművészet 197. o. 229. ábra nyomán)

Kazettás mennyezeteink tanúsága szerint a háromelemű minőség (például a csengersimai

mennyezeten) mint Nap, Hold, és Szél jelenik meg (vö. népmeséinkben a Nap anyja Hold
anyja Szél anyja segítőkkel). ábra 8. A Csengersimai mennyezetkazetták

A Szél itt a Vénusz mint Esthajnalcsillag jelölője, s a hármasság nem a bolygószintű

minőségeket jelöli (akkor ugyanis meg kéne jelennie a többinek is), hanem azok
magasabb, "égibb" minőségét, mit a székely címer, de a sumér pecséthengerek, illetve
agyagtáblák Nap, Hold, Csillag hármassága is hordoz. ábra 9. Babiloni Napisten
Szipparból kő dombormű rajza i. e. 800 körül (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám:
Jelképtár 47. o. 143. ábra)

A Szent Korona felső Pantokrátor képén is ez a hármasság jelenik meg, de összevonja a

hármat kettővé, a hajnali csillagot a Nap jelbe, az esti csillagot a Hold jelbe rejtve. Ezek a
képek a Vénuszt földközeli és távoli helyzetében is jeleníthetik.

Következő fokozat az alászállásban az elemi minőségek négyessége, mik a négy égtáj, a

négy szél mint irány, mint tér és a négy fő időpont a két napéjegyenlőség és a két
napforduló, mint idő. Együttesen felölelik a téridőt.

Az ötödik elem kiemelkedik a négy elem síkjából, kivezet a földi létből, a négy
dimenziós létből.

A nyugati gondolkodás négy, a keleti öt elemmel számol. A négy elem sorrendben: Tűz,
Föld, Levegő, Víz. Az ötödik elem kivezet ebből a síkból, bár benne van ebben a síkban
is. Ezt mi Élőfaként tartjuk számon. A keletiek, inkább az itteni, síkbéli arcát tartják
számon, ez náluk a Fa, míg a Levegőnek a Fém (hangalaki megfelelője a fény) felel meg.
Megjegyzendő, hogy a szakirodalom a fordítottját is mondja, a Levegőt helyettesíti a Fa
és az ötödik elem a Fém, a tibeti jógában pedig Éter az ötödik elem neve. ábra 10.
Gyügyei öt elem: Élőfa, Föld, Levegő, Tűz, Víz

A három és a négy együttese a hét és a tizenkettő egyaránt.

A hét, mely a két említett szent szám összege, a bolygók száma is, míg a tizenkettő, mely
szorzatukból áll elő, többek közt az állatövi csillagképek számossága.

A számosságok közül a párosak, mint láttuk állapotszerűek, míg a páratlanok

folyamatszerűen működnek.

Így is értelmezhető a bolygók hetes számhoz kapcsolása. Bár tudták eleink is, hogy ennél
több bolygónk van, nem akartak hétnél többel foglalkozni. A hetedik bolygót, a
Szaturnuszt, a kapu őrének nevezték, s úgy gondolták, nem jó azon a kapun élő embernek
csak úgy belépni.

Kivételt a beavatottak képeztek, kik akár kilenc szintig is elmehettek, tovább azonban
nekik sem javasolták. A három sokszorosait, főleg a háromszorosát, a kilencet szintén
kiemelten fontosnak tartották őseink. A hagyományok általában kilenc rétegűnél több
eget nem tartanak számon, s lefelé sem megy a sámán sem kilenc vízesésnél tovább.

A hetesség a tudományos és műszaki gyakorlatban is megjelenik. Ha azonos színű és

formájú kezelőszervből hétnél többet raknak egy csoportba, azoknak egy tekintettel
átfoghatósága megszűnik, és nagyságrendekkel megnő a hibás működtetés lehetősége.

A tudóknak tudomásuk volt a többi bolygóról is. Az Inkák bizonyíthatóan ismerték

mindegyik bolygót, hiszen még a Plútó pályáját is jelölték egyik kozmikus modelljükön.
A sumérok is számon tartották a tizenkettedik bolygót is. Népmeséinkben az alvilág
urának Pulútó nevet adtak, ki az ördögök fejedelme.

Ide tartozik még az is, hogy a hetediken túli minőségek olyan sötét erőket hordoznak,
mint a Uránusz > Urániumbomba, Plútó > Plutóniumbomba... stb.

Kilenc meg három a tizenkettőhöz kapcsolódik, míg a kilencszer három az huszonhét. Ha

a teljesség körszerűségéhez igazítom a dolgokat, a huszonnyolcasság lesz lényeges,
négyszer hetességéből adódóan is, a következő ciklus eleje is beszámítódván.

Természetesen a különböző számmisztikai tanok még sok egyebet elmondanak a

számokról, mi azonban csak a számunkra most fontosnak ítélt összefüggéseket vettük
számba, s azokat is csak vázlatosan. Dehát itt csak alapozunk!

2. 3. Fény / árnyék ritmusok

A régiek a fény-árnyék változásokhoz igazították minden cselekedetüket, mert a fény az
Isten megjelenése a világban. A fény vezette őket a sötétben is, a csillogók, a csillagok
fénye.

Ezek a fények maguk is hunyorognak, lüktetnek, de mozgásaik is ritmikusak.

Nézzük hát, hogyan is működik az isteni szereteterő a világban, és ezt a bolyongó

csillogók és az álló csillagjegyek fényváltozásai hogyan jelzik nekünk.

Létünket a Fény, az Isteni Szeretetfény hívta elő, tartja fönn és igazítja.

E Fénynek kétféle arculata van: lelki-szellemi oldala az Atyaság, anyagi-testi

megjelenése a fizikai fény, a Nap fénye, ezt a Fiúsággal hozzuk kapcsolatba. Ő tartja
fönn életünket. Az Atya anyagi-testi megjelenése Ő, a Világ Világossága, az Igazság
Napja. Az Ő fényét tompítja és egyben tükrözi Mária, aki a Világnak Tüköre. A fizikai
fénynek is két megjelenési formája van, hiszen hol hullám természetűnek mutatkozik
(atyai megjelenés), hol részecske, vagyis korpuszkuláris természetűnek (fiúi megjelenés).
A bolygók a Nap fényét tükrözik vissza. A Holddal és a Vénusszal egyaránt analóg
Mária, míg a Nappal és a Vénusszal Jézus. A Vénusz a szerelemmel, a szeretettel is
kapcsolatban van. A szerelem alatt, a Biblia is, a szeretet legmagasabb fokát érti, lásd:
"Ez az én szerelmes Fiam", nem pedig a szexuális kívánást, amire ma ezt a fogalmat
lefokoztuk.

Életünket ritmusok szakaszolják, a fény járására, működésére igazítván minket.

Mesterségesen létrehozott ritmusaink, a 3x8 órás napi beosztás, a szeptemberrel kezdődő
tanév... stb., olyannyira megtörik ezeket, hogy teljesen lehangolódunk róluk és
csodálkozunk, miért vagyunk olyan lehangoltak. Mesterséges környezetünkkel teljesen
mechanikussá tesszük életünket. A kvarckristály rezgésével szó szerint sóbálvánnyá
változtatjuk, anyagba zárjuk magunkat. Miután a természetes ritmusok alig játszanak
szerepet életünkben, iskoláinkban is egyre kevesebb szó esik róluk és ezért a rejtettebb
összefüggéseket, mint amilyen például a Nap és a bolygók által meghatározott ritmusok
és azok összefüggés rendszere, ma már alig ismerjük. Ez odáig vezet, hogy nem tudjuk
kielemezni és ezért megérteni sem hagyományunk mélyebb rétegeit, például kozmikus
síkjait sem.

2. 4. Tájékozódás a Tejútrendszerben ábra 11. A Tejútrendszer vázlatos képe (saját

tervezés)

Ez a vázlat azt is segítheti megérteni, miért olyan fontos, hogy merre is találhatóak a
csillagképek.

A méret és arányhűséget nem tartottam igazán fontosnak, inkább a szemléletesség

vezetett. Nem kívánom idemásolni azt sem, amit a különböző könyvek írnak e
tárgykörben, néhány fontos dolgot mégis idéznem kell majd a maga helyén.
A fölső kép felülnézetben, az alsó oldalnézetben adja a Tejútrendszer vázlatos képét.
Látható Naprendszerünk elhelyezkedése, ami a Nap jelével (A) jelölődik, és a
csillagképek köre.

Mindjárt kezdetben feltűnhet, hogy af irányában van a Tejútrendszer közepe, vagyis a

rendszert összetartó és mozgató erők ebből az irányból "érkeznek" Naprendszerünkbe.
Más szempontból megfogalmazva: az isteni szeretetenergia létfenntartó ereje a NYíLaS
NYíLáSán át ér el minket, ezért aki ott áll a "vártán", felelősséggel tartozik annak helyes
"fogadásáért, szétsugárzásáért, hasznosításáért". Ki más fogadhatja MaGába a
létfenntartó eRőt, mint a MaGúR > MaGőR > MaGeRő > MaGYaR.

A másik szembetűnő irányt a Szűz extragalaktikus szuperhalmaz jelöli ki, és éppen

derékszögben az előzőre. Aki foglalkozott már asztrológiával, azonnal tudja, itt bizony az
előbbi erők gátoltatni fognak. És valóban, Naprendszerünk belső erejénél sokkal
hatalmasabb erő jön a Szűz irányából. A SZűz EXtragalaktikus (SZEX!!!) szuper halmaz
még saját Tejútrendszerünk összetartó erejét is próbára teszi, hiszen egyesek szerint, a
spirálkarok "kiszakadása" ennek az erőnek is következménye lehet. Ez a halmaz gyűrűs
galaxisokból áll, melyek nem hordoznak még/már (?) életet. Az életadás, mind a régiek,
mind a jelen tudományosság szerint, a spirál galaxisok tulajdonsága. És most szó szerint
idézném a Virgohalmazról írt sorokat: "... bonyolult szerkezete pedig térbeli térképen
fölrajzolva egy virágra emlékeztet" és itt gondolkozzunk el azon, hogy a szűzi minőséget
éppen virág jelöli. Neve pedig ViRGo > ViRáG, világosan látható, nem latin kifejezés,
hanem a latin nyelv átvétele tőlünk. Ott ugyanis éppen ezen értelmezhetősége hiányzik.
Hogy honnan tudhatták eleink, hogy a ViRGo csillagkép irányában egy ilyen erejű és
formájú halmaz van? Aki ismeri az érzéken túli érzékelések fajtáit, annak ez nem kérdés.

A tudomány azt is csak ma bizonyította be, hogy a Tejútrendszer felőlünk nézvést

ágasbogas képet mutat, leginkább egy szarvasagancshoz hasonlót. ábra 12. Spirálkarok
Tejútrendszerünkben, rádió felvétel Kulin Gy. Róka G. nyomán (Pap: Csak tiszta
forrásból 61. o. 24. ábra)

Eleink már időtlen idők óta hordják sámánkoronáikon az agancsot. ábra 13. Szölkup
sámán agancsos vaskoronája (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 125. o. 495.
ábra)

És ezt nem (csak) a "totemállattal" való azonosulás miatt teszik, sokkal inkább
szellemiségüket óhajtják Tejúterőkkel feltölteni általa, illetve a Tejútrendszer
erőközpontjával venni fel a kapcsolatot. Ezért is a Gímszarvas a Skorpió, míg a Dámvad
a Nyilas egyik Holdháza. Egy újabb idézet: "A számítógéppel végzett vizsgálatok szerint
a legtöbb galaxis és halmaz vonalakba, felületekbe tömörül... ". Ez is magyarázhatja,
hogy ábrásíthatóak. És eleink ábrázolják, testesítik őket. És kinek-kinek az őt jellemző
tulajdonságok, az általa megidézett erőállapotok alapján adnak nevet.
Végül a Sarkcsillag jelölésével beláthatóvá válik, hogy valóban erre vezet a legrövidebb
út, ha valaki (akár az Élőlélek is) ki akar jutni a Tejútrendszerből. Ezért lélekvivő szerepű
a Kis Göncöl.

2. 5. Az évkörről

Lássuk hát, hogyan is néz ki az év körberajzolva. (Lásd: a mellékleten)

Kőrbe, hiszen ezek a ritmusok visszatérnek naponta, havonta, évszakonként, évente.

Nézzük hát, mi mit jelent az ábrán.

(Általánosan érvényes, hogy ha egyenlő szakaszolású ábrázolásban jelennek meg az

állatöv elemei, időbeniségük ábrázolódik. Ekkor nevezhető az ábra évkörnek. )

2. 5. 1. Szkíta, vagy manicheista évkör

A bal felső sarokban az öt elem elhelyezkedését látjuk az ún. Szkíta évkörön, a szkíta
hagyomány egy részét máig őrző manicheista megfogalmazásban

2. 5. 2. Keresztek

A jobb felső sarokban a derékszög kapcsolatokat találjuk, mint keresztszárakat

2. 5. 3. Az évkör

Középütt maga az évkör foglal helyet, melynek felosztása kívülről befelé haladva a
következő:

2. 5. 3. 1. A hónapok népi elnevezéseinek öve.

A Napházakhoz képest elcsúsztatott, mert a hagyományos Gregorián naptár

időbeosztásával működik.

2. 5. 3. 2. Holdházak köre

A második körön jórészt állatneveket találunk, melyek ismerősek ugyan, mégis nehezen
értjük, hogyan kerültek ide. Elnevezésük: Holdházak, Leginkább népmeséinkből ismert
alakok ezek. Ha megszámoljuk a Holdházakat, huszonnyolcat kapunk. Ez a teljes
Holdciklus. Női olvasóimnak nem okozhat ez fejtörést, hiszen ők pont erre vannak
"érzékenyítve", havi ciklusuk meghatározó módon (és nem merev kizárólagossággal)
huszonnyolc napos. A legtöbb Holdházban több "állapot" is található, mert a
népmesékben is előforduló szereplők és a kínai Holdház állatok együtt szerepelnek,
hiszen nagy az átfedés köztük. Apropó mese. Ki ne ismerné a róka és a holló meséjét?
Figyeljük meg, a két állat pont egymással szemben foglal helyet. Egyiktől a másikig pont
fél ciklusnyi a távolság, tehát a holló elejtette sajt (Hold) mire a rókához ér: elfogy.
Megette a róka. A ciklus második felét fölösleges elmesélni, hiszen ugyanezt mondaná el
fordítva.

A kardinális kereszt álla/po/tainak "vége" átnyúlik a következő Napházba!

2. 5. 3. 3. A "kínai" és a "mediterrán" zodiákusnevek

A harmadik övben az úgynevezett "keleti" ("kínai") és "nyugati" ("mediterrán") zodiákus

szereplőivel találkozunk. A nyugati zodiákusneveket a horoszkópokból már ismerhetjük.
Érdemes felfigyelni rá, hogy a Holdházak kezdő állata megegyezik a keleti zodiákus
állatneveivel.

A 12 jegyből 33 tartozik egyazon elemi tulajdonság körébe, mint az a dekanátusok

megjelenésekor is látható. A Tűz elemű jegyek piros, a Föld eleműek zöld, a Levegősek
sárga, a Vizesek kék színnel jelölődnek. (Ez így csak a nyugati beosztásnál igaz, bár a
végén belátható lesz, hogy a keleti jegyek is hordozzák a négy elem tulajdonságát. )

2. 5. 3. 4. A csillagképek asztrológiai/csillagászati, valamint a matematikai jelrendszer

szerinti jelei.

Ez utóbbiakat eredményesen kereshetjük főleg keresztszemes hímzéseinken. Ezért

keresztszemes rendszernek is nevezzük.

2. 5. 3. 5. A dekanátusok köre.

Minden cikkelyben három-három jel van, és ezek a névadó zodiákus jegy jelével
kezdődnek, majd a jobbra legközelebbi azonos elemi tulajdonságú jegy jele (tőle a
negyedik cikkelyben) a következő, míg a harmadik (jobbra a nyolcadik, balra a negyedik
cikkelyben) található jegy jele zárja a sort. Leolvasására egy példa: a Nyilas első
dekanátusa a Nyilas Nyilassága, a második a Nyilas Kossága, a harmadik a Nyilas
Oroszlánsága.

2. 5. 3. 6. A dekanátusok érvénytartamának öve.

2. 5. 3. 7. Az otthonléti és az erőnléti bolygók öve.

Az ` és af mezejében középen a két Holdcsomópont, a felszálló: Sárkányfej K és a

leszálló: Sárkányfarok L jelölődik, illetve az asztrológia által csak újabban számon tartott
három külső bolygó otthonléti állapota.

2. 5. 3. 8. A testiség, vagyis a szembenálló jegy, és a lelkiség öve.

Értelemszerűen a piros szín a szembenálló jegyet, a zöld a lelkiséget, az ún. misztikus

jegyet jelöli.
A Tejút jelölődik középen, mellyel, állása szerint, hol faként, hol útként, hol folyóként
találkozunk a hagyományanyagban. Ugyanitt néhány ismertebb, ill. a magyarság
szempontjából fontosabb csillagkép található még.

2. 5. 4. Az otthonlét erőnlét kereszt

A bal alsó sarokban az otthonléti és erőnléti bolygók elhelyezkedésének derékszög

kapcsolatát lehet tisztábban felismerni. Kiemelve főleg azért közlöm e' kapcsolatokat,
hogy felfigyeljünk a világosság (Nap) és a sötétség (Hold) 3/4 1/4 arányára. Látható
ugyanis többek között, hogy a Hold erőben és otthon léte a Bika és a Rák közti területet
zárja közre, míg a Nap az Oroszlán és a Kos közti területet fogja át otthonléti és erőnléti
állapotával. Ilyen egyszerűen megvilágosodhat az is, hogy a magányos fáknak és
szikláknak miért mohos csak az északi és miért nem a másik három égtájnak megfelelő
oldala. A napórákon figyelhető meg legközvetlenebbül, hogy a fény csak háromnegyed
utat jár be, egynegyed rész mindig árnyékban marad. Ez a negyedrész lesz az óra
"számlapja" ábra 14. Kőnapóra vázlatos rajza (Hahn: Naptári rendszerek és időszámítás
19. o. ) ábra 15. Zsebnapóra elvi vázlata (Hahn: Naptári rendszerek és időszámítás 30.
o. )

2. 5. 5. A misztikus zodiákus

A jobb alsó sarok a lelkiségi kapcsolatokat teszi szemléletesebbé. Itt egy érdekes képre
hívnám fel a figyelmet, nevezetesen, egy (agancsos) szarvas állat képére a Holddal. ábra
16. A misztikus zodiákus szarvasa Pap Gábor nyomán

Ennek egyik értelmezhetősége: a lelkiség megtestesülése, megnyilvánulása a

szarvasság/szervesség.

2. 5. 6. Az évkör állatai, állapotai

2. 5. 6. 1. A nyugati "állat" sor

Kos

A magból kihajtó csíra elemi erejével áttöri a földréteget, mint a faltörő kos, majd hol
erre, hol amarra növeszti hajtásait, ezzel a Nappálya két szélső állapotát is megjelenítve.
Ezt már az alsó világból felemelő Griff ábrázolja meséinkben. Népművészetünk festett,
faragott ábráin az ún. "kétfejű sas" jeleníti a Kost. ábra 17. KosGriff ábrázolás a Tancsi
templommennyezetről ábra 18. "Kétfejű sas" Székelyudvarhelyi párnavéghím (Pap
[szerk. ]: Csodakút 127. o. 2. ábra) ábra 19. Csengersimai Griff. Megjelenik rajta a Kos
lelkisége is a lelki szinten, ami a Halak. [Az egyéb jelentésrétegeket lásd később!] ábra
20. Rudabánya KosGriffje

Bika
A tavaszi érzéki örömök képviselője, mint a falu bikája jelenik meg. Jelként egy
Napkorongon ülő Vénusz / Hold sarlót formáz. ábra 21. Bika ábrázolás a Csengersimai
mennyezetről ábra 22. Csenger Bikája

Ikrek

A két párhuzamos a szárba szökkenést, és a szembenállást egyaránt jelöli. Eldönthetetlen,

hogy éppen ölelkeznek, vagy küzdenek? Így jelölheti őket két egynemű minőség, mint
ikerpár, vagy két különnemű, mint Ádám és Éva kettőse. Növényi formában az Ikrekség
folyamatában jelentkezik. ábra 23. Ikrek egy zodiákusról (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak borítórészlet) ábra 24. "Éva Ádám" Tancsról ábra 25. Rudabánya
"almafejű" emberpárja ábra 26. Csenger "szőlővivői", jól láthatóan a kalap mint
Mérlegjel szerepel, maguk kettősében az Ikrek fedezhető fel, míg a két kígyószerű
alakzat a lábszáraik között a Vízöntő jelét adja ábra 27. Csengersimai Ikrek a Halak
korszakában, folyamatábraként növényesedve ábra 28. Csenger Vízöntő jelleggel átitatott
Ikrek kazettája

Rák

Mint teremtői közeget, spirálkarok jelölik, akárha a Galaxist látnánk. Ennek

egyszerűsítése és más megközelítési lehetőségnek a behozatala a "rákollók"kal való
ábrázolás. A számmisztikában némileg járatosoknak a 6/9 es egyenértékűség kifejezés is
értelmezhető. ábra 29. Rák-Pelikán Csengersimáról

Később még visszatérünk rá. ábra 30. Rudabányán a kígyó is a fiak közt táplálódik ábra
31. Tancs mennyezetén is ott a kígyó a pelikánfiókák közt ábra 32. Csengersimán a
növekedő-növényi formája is látható a Ráknak

Oroszlán

Maga az állat a Nap kapcsán kerül ide, mivel sörénye a sugárzást jelképezheti és színe is
társítható a Nappal. ábra 33. Ez a sárkányfej az Istárkapuról került ide [Koldevey
feltárása, II. Nabúkudurriuszur uralkodása idejéből, i. e. 604562], hogy a mezopotámiai
rokonságot megtámogassuk. Nyilvánvaló, hogy az orr csigája és a fejből kinövő "szarv"
itt és a következő képen ugyanazt a minőséget jelöli (Nicholas Postgate: Az első
birodalmak 54. o. 59. ábra) ábra 34. Szilágylompért "Oroszlánja". A fej maga is leírja az
Oroszlán asztrológiai jelét e, egyik farka Skorpió fullánkot formázhat, figyelmeztetve a
lelki-érzelmi síkú Skorpió veszélyre, míg a másik farok nyílszerűen egyenesedik, hiszen
a Nyilas mint azonos elemi tulajdonságú jegy, jogosan jelenhet meg (Magyar Kalendár)
ábra 35. Nyárádszentlászlói kapufélfa mustrája az Oroszlán-Skorpió (Kígyó) kvadrátot is
megjeleníti. A Nappal "játszó" Oroszlán giccses ábrázolása a macska gombolyaggal típus
(Pap [szerk. ]: Csodakút 91. o. I/b ábracsoport második ábrája) ábra 36. Naparcú
Oroszlán rajza Vas m. i spanyolozott tükrös nyomán (Pap [szerk. ]: Csodakút 92. o. I/c
ábracsoport második ábrája)
Szűz

Arató szűz a teljes megnevezése ennek az időszaknak. A Szűz daraboló, analizáló és

megfogó minőségét idézi a jele is. Az ún. mágikus csomók a legközelebbi analógiák ide.
ábra 37. Szűz ábrázolás Tancsról ábra 38. Ugyanaz Csengersimáról

Mérleg

A jel maga akár egy keleti Napkaput, akár egy kétserpenyős mérleget eszünkbe juttathat.
A görög Ómega (?) jele is benne van kissé áttételesebb módon, hiszen itt van vége a fény
uralmának, innen a sötét növekedik. Képi ábrázolásokon, és meséinkben csónakként,
hintóként, nagykarimájú kalapként áll elénk, de híd szerepet is osztanak rá. ábra 39.
Mérleg-Bárka a Csengersimai templomból ábra 40. Szilágylompért "Noe bárka". Ahogy
az előbbi képen a középső "létra", itt négyzetháló jeleníti a Szűzet, az Ikrek ["tartó"
oszlopok], a Mérleg [maga a "bárka"] és a Vízöntő [energia "fodrok"] jelölései mellett
(Magyar Kalendár) ábra 41. Tancs "Bakus"-nak olvasható feliratú kazettáján a behajlított
láb térd hangsúlyozása adja a Bak jelölést, míg a két kar és a kezek által tartott indák
adják a Mérleget. Ebben a növényi bárkában éli túl Baku/su/nk a szűkös időket

Skorpió

Jele a Szűz elejéből, annak kinyílása által keletkezik. Utal arra is, mitől nyílt ki a szűz!
Még fontos lesz, ezért megemlítem, a skorpió a farkán fullánkot hord. Eleje nagyon
hasonlít a rákhoz, hiszen ollói vannak. Mindez akkor lesz érthető igazán, ha a
dekanátusait is szemügyre vesszük. Az egyik szélén a Skorpió maga, a másikon a Rák
fogja közre a Halakat. ábra 42. Csengersima Gímszarvasa. Teste vadmalac csíkozású,
hiszen testisége a Bika. A test vonala adja a Skorpió jelét

Nyilas

Jele egy stilizált nyílvessző, az íj egy darabjával. Ám nyílhegyben végződő keresztnek is

felfoghatom, és akkor közelebb jutok annak megértéséhez, miért kezdődik itt az egyházi
év? ábra 43. A Nyilas Csengersima kazettái közül ábra 44. A másik Nyilas Csengerről

Bak

Itt is egyszerűsített névről van szó. Eredeti neve ugyanis Bakszarvú, Capricornus! Vagyis
maga az állat nem feltétlenül csak a kecskével rokonítható. ábra 45. Bak Tancsról. A
felirat Babilon sárkányáról szól. ábra 46. "Az asszonyi állatnak magva megrontya a
kígyónak fejét" Hol van itt a nő lenézése? Inkább felemelem az asszonyi állapotban lévőt,
Istenszülő asszonnyá. Csengersima

Vízöntő

Hát ez sem állat! Állapotnak azonban nem akármilyen! Jele hullámtermészetű áradást
idéz. Ábrázolásokon a kanta is megjelenhet. ábra 47. Nemcsak az asztrológiai jele látható
a Vízöntőnek itt, de a működése is: eldönthetetlen, hogy ezek a "virágok" el, vagy vissza
szállnaké éppen? ábra 48. "Istenpap az élet vízének korsóival". Babiloni dombormű, i. e.
22. sz. (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 239. o. 960. ábra) ábra 49. "Vízzel
keresztelés" egyiptomi dombormű (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 239. o.
961. ábra) ábra 50. "Gudea, istenének, Ningizzida feleségének Gestinannának ajánlott
szobra. " Tellóból, i. e. 2130 körül, Louvre. A Halak a víz folyása ellenében úsznak, ami
jelentheti az élet [vize] és a halál [Hal] kettősét, a Halakra ömlő Vízöntőt, vagy
leganyagibb síkon a helyes vízgazdálkodás eredményét, a halban való bőséget (Nicholas
Postgate: Az első birodalmak 44. o. 44. ábra) ábra 51. Későegyiptomi Vízöntő ábrázolás
(Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 138. o. 110. ábra részlete)

A mesékben az idő oda-vissza folyása érhető tetten, mint például a Vízi Péter, Vízi Pál
című mesében a medve, (mert ő precesszió képviselet) visszafelé fordítva forrasztja föl
hősünk fejét, hiszen számára az a menetirány.

Halak

Jele lényegileg egy lezárt útszűkület. Persze képileg két egymás felé forduló, úszó hal is
megjelenik ebben! A halak szembenállása ) ( azonban lényeges! Ezt nehéz nekik
meghaladni! Ha hátat tudnának fordítani egymásnak, vagyis megbíznának a másikban,
"háttárssá" válnának, jelként egy mandorla () jönne létre! ábra 52. A csengersimai
mennyezet Halak jele, közepütt az ún. "JangJin" jellel, 1761ben! ábra 53. Csenger
kazettáján a Szűz testiség is megjelenik, sőt a szöveg "SZ: SZ SZ: AZ SEREGEK URA"
rövidítése SZűZeS az seregek ura értelemmel is feloldható

2. 5. 6. 2. A Keleti "állatsor" és a Holdházállatok

Mint azt már láthattuk, a keleti Napházállatok mindig azonosak az első Holdházállattal.

A keleti állatok, minthogy itt leginkább a precessziós időről van szó általában a nyugatiak
hátsó feléből képződnek, de legalább is hátul hordják azt, ami a másiknál elől van. A
keleti működtetés inkább a negatívabb megnyilvánulásokkal számol, mert főleg ilyen
időközökben inkább azt lehet tetten érni.

Kutya ábra 54. Kínai bronztükör Holdházállatának rajza: Kutya ( (Drössler: Amikor az
istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Címer alakzata a farka, melynek ide-oda csóválásával írja le a Kos jelét. Érdemes
megjegyezni, a rövidszőrű kutyák hátsó felén kétoldalt egy-egy szőrforgó van, mely
egzaktul leírja a Kos jelét. ábra 55. Kutya faragott, áttört támlájú padról, Lőrincz Pál
juhász munkája, 1902 Karancskeszi, Nógrád m. (HoferFél: Magyar népművészet 109. o.
104. ábra) ábra 56. Kínai Fo kutya. Az értékek, a bátorság és az energia jelképe. [Lehner
nyomán] (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 132. o. 519. ábra)
Ha tudom, hogy a Kutyában jelen van az Oroszlán és a Nyilas is, akkor értem meg a fenti
sorokat. ábra 57. Szilágylompért "beszélő Kutyája" kinek szája nyílásán a Nyilas
tendenciák Kos kiáradás formájában jelennek meg, mint energia burjánzás (Magyar
Kalendár)

Farkas

A Kutya "alakváltozata", annak Oroszlánsága ábra 58. A kínai bronztükrön érdekes,

szarvas, vagy szalagos-kutyaként ábrázolódik ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok
voltak 142. o. 48. kép)

Griff

Alakváltozatai között Oroszlántestű is akad, nálunk azonban inkább sólymot formáz, a

Turult idézve meg.

A Jű kutya formájú kínai mitikus lény. ábra 59. Jű a bronztükörről ( (Drössler: Amikor az
istenek... 142. o. 48. kép)

Disznó

Engedtessék meg egy szójáték: "A bikának elől fel van szarva, hátul le van... ". Így már
érthetőbb, ha a Bikába hátulról megyünk, bizony a disznótól semmiben sem különböző
az, amivel találkozunk. De a disznó és a bika hátsó testtájai hasonló intenzitással is
működnek! Állati szinten itt a párzás közege van. Rokon velük az Elefánt. Hímjét
bikának is nevezzük.

Galamb

Ez az érdekes váltás a Vénusznak köszönhető, ez az ő madara. Keleten inkább a fecske

jelenik meg.

Patkány

Ez a sorozatgyártó szaporodás túlburjánzása, annak is a városra jellemző ragadozó

állapota. Mezei közegben az egér jeleníti meg. Jogosan, lásd az eGéR > iKeR
szókapcsolatot.

Bagoly

Keleti megfelelője a Denevér, mely bőregér. Kettejük között formai hasonlóság van. ábra
60. Denevérszárnyú fülesbagoly testű lény a bronztükörről ( (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak 142. o. 48. kép) ábra 61. A Denevér jele áldást jelent. Kínai hímzés
részlete (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 52. o. 164. ábra) ábra 62.
"Beszélő" Bagolyikrek. Sótartó, 1891 Mernye, Somogy m. (Domanovszky: A magyar
nép díszítőművészete 301. o. 77. ábra)
Bivaly

Nálunk inkább a Tehén, vagy az Ökör képviseli ezt az állapotot. Lásd például a
Csonkatehén fia.. ábra 63. Bivaly Holdházállat a tükörről ( (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak 142. o. 48. kép) ábra 64. Felirata helytelenül: "Bika és féltérdén álló hős
az élet vizének korsajával. Sarkalisarri agadei király tisztviselőjének pecséthengeréről
készült lenyomat [itt csak a fele látható!] " Lelőhelye ismeretlen, i. e. 2200 körül, 4cm
magas, Paris, Collection de Clerq. (Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom
kistükre)

A Bika/Bivaly anomália jelenik itt (is) meg, állandóan összetévesztik őket, csak mert
mindkettőnek szarva van. Itt határozottan a Rák-Bak tengelyt látjuk (a Bivalyt szarváról
lehet felismerni, a Bakra a térdeplő tartás utal), Vízöntő hatás alatt, mit a térdeplő alak
oroszlános feje is jelez.

Egyszarvú

Nálunk a Gólya, vagy a Daru jeleníti meg, főleg a templomok mennyezetkazettáin. Ezért
a Gólya és az egyszarvú/csőrű Rák tiszta képlet itt. ábra 65. Atanasius Kircher 1653as
Zodiákus-rajzáról a Rák cikkely egy része. Becker nyomán (Pap: Csak tiszta forrásból
161. o. 98. ábra)

Az önfeláldozó, ingyen kegyelmet gyakorló magatartást képviseli ábrázolásaink

Pelikánja. (Lásd a Ráknál)

A keleti ábrázolásokon egy tigrisszerű testtel bíró lény, hátrafelé nyúló kis szarvacskával.
ábra 66. A kínai "világtükör" egyszarvúja ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak
142. o. 48. kép) ábra 67. "Életfa és antilop" mondja a magyarázó-szöveg, helytelenül.
Ismét az Egyszarvúval van dolgunk. Higgyük el, ha két szavat akar rajzolni, tud! És nem
eszegeti az életfa levelét, de belőle is táplálkozik a fa! Rajzolónk majd kitöri állatunk
lábát, csak hogy az a törzshöz érhessen! Véletlenül? [Agyaglap Suruppakból {mai Fára
rommezői} i. e. 2500 körül. 21x20 cm, Berlin, Vorderasiatisches Museum] (Fénylő
ölednek édes örömében)

Nyugati ábrázolások, főként a középkor óta fehér lótesttel jelenítik meg.

De megjelenik párosujjú patás pl.: kecske képében is. ábra 68. Alkímiai allegória részlete
Abracham Lambsprinck után (Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai
gondolkodásban 94. o. 29. ábra)

Vagy szamárként. ábra 69. Részlet az ábráról (Seligmann: Mágia és okkultizmus... 213.
o. 88. ábra)

Párduc
Mivel félig az Oroszlán / Tigris közegébe is "átlóg", nem kell sok magyarázat hozzá. ábra
70. A bronztükör Párduca. ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48.
kép)

Az erőt is szimbolizálja. Ilyen értelmű lehet a párducon álló fáraó szobra is. ábra 71.
"Schätze TutAnchAmons" (Egyptian Tourist Authority, Mostafa Eissa fotója)

De ez a párducbőr kacagányviselet magyarázata is.

Tigris

Ez a macskaféle (is) a Szűzből hozza macskaságát. ábra 72. Láthatóan eléggé párducos ez
a Tigris ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Róka

Tüzes jegyben vörös bundát illik hordani. A Holdházi működésre itt kapjuk a
legközvetlenebb utalást. ábra 73. Különös egy róka ez ( (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Macska

Amint ezt Dr. Pap Gábor professzor úr magyarázza: a Macska a kifelé, a Nyúl a befelé
forduló arca ugyanazon minőségnek. ábra 74. De azért visszanéz! ( (Drössler: Amikor az
istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Medve

Létezik például Macskamedve is, de itt inkább a nyelvi megfeleltetést helyezném

előtérbe. MeDVe > NeDV, de a MeDVeNő MeDDőNő szókapcsolat is a Szűzre utalhat.
ábra 75. Ez a lény sem igen hasonlít a mi megszokott medvénkre, de azért ő a Medve
Holdház képviselője! ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

A másik állat itt a Borz. BoRZ > BoRS > BoRSó ezek a kis testben megjelenő
erőkoncentrátumok jelölői és, mint a későbbiekben beláthatóbb lesz, az itt dekanátus
értékben megjelenő Bak képviselői.

Sárkány

Tulajdonképpen sárkány pár, melyek egymással szemben állva libikókáznak. ábra 76.
Mérleg-sárkány egy nanaj női, esküvői ruháról (Okladnikov: Ancien Art of the Amur
region 66. ábra)

A régi kétserpenyős konyhai mérlegek nyelvei néhol valóságos sárkányfejet formáztak.

Talán az sem véletlen, hogy a mesében a hős bizonyságul legtöbbször a sárkány nyelvét
vágja ki. ábra 77. A tükör Sárkánya ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142.
o. 48. kép)

A kötéltáncosok legyezőt is használnak kiegyensúlyozó eszköz gyanánt. A szembenézetű

pávának a "legyezője" idézi az egyensúlyozás állapotát. ábra 78. "Felkelő Nap farkú"
Páva Magyarvistai házoromdísz Kalotaszeg (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám:
Jelképtár 175. o. 717. ábra) ábra 79. "Lepedőszél madaras-virágtöves mintarészlete"
Dunántúl XVIII. sz. Budapest, Néprajzi Múzeum (Fél: Magyar népi vászonhímzések,
címlap)

Szarvaskígyó

Igazából egy szárnyatlan sárkánykígyócska, az egyszarvúhoz hasonló szarvacskával a

fején. ábra 80. Van neki kis orrszarva is ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak
142. o. 48. kép)

Giliszta

Én, Dr. Pap Gábor professzor úr nyomán, népmeséink egyik szereplőjét tenném még ide,
a Kolbászt. Ennek a két minőségnek ugyanis a vékony hosszú test, és az egymástól
megkülönböztethetetlen két végződés a lényege. ábra 81 A bronztükrön itt egy
fehérkígyónak nevezhető állat van ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o.
48. kép)

Kígyó

A fej és a farok megkülönböztethetővé válik. És most visszautalnék egy a Skorpiónál tett

korábbi megjegyzésre, a kígyónak ugyanis elől van fullánkja.

82. Tükrünk Kígyója ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) ábra
83. "Hullámindába foglalt virágtöves párnavégminta" Amilyen jól hangzik, akkora
marhaság! Ilyet csak egy tudományos tud leírni. Ha ismerné a fentieket látná, hogy itt
Kígyóról van szó. Ott ám a szeme is! (Fél: Magyar népi vászonhímzések 15. ábra)
Torockó, XIX. sz.

Gímszarvas

Ismét egy folyamat sor indul, most a szellemi kiáradás szempontjából ragozódnak az
állatok. A Rénszarvasra is az ágadzás-bogadzás jellemző, ami a szerves fejlődés
megjelenítője. ábra 84. Rénszarvas a tükörről ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok
voltak 142. o. 48. kép)

A Lónál eltűnik az agancs, mert szétárad, mindenfelől körülveszi a szellemi kisugárzás,

hiszen mindent tudó, táltos, TáToS > TuDóS.

Dámvad
Ismét megjelenik az agancs, de tömöttebb, lapátosabb formában, mint a Jávorszarvasé is,
illetve egészen betömörítve, mint az Őzé. ábra 85. Bokály szarvasa tömött aganccsal és
"keresztbe vetett" lábbal ami a zöld testtel együtt már a Bakba váló "átlógás"
(Domanovszky: A magyar nép díszítőművészete 265. o. 136. ábra)

Kecske

Itt az agancsból egyágú szarv lett. Ábrázolni is inkább oldalnézetből szokták, nem mint a
Kosnál. Ott szemből ábrázolódik. ábra 86. A Kecske Holdház ( (Drössler: Amikor az
istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) ábra 87. Bak csillagkép mai ábrázolása (National
Geographic Map of the Heavens August 1970)

(a fenti négy Holdház jól szemlélteti, hogy energiakiáradás szerinti megkülönböződés

hozza létre az álla/po/tokat!)

Sakál ábra 88. A tükrön itt határozottan hasított körmű, patás, de teljességgel
felismerhetetlen állat van. ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

A SaKáL > SZaKáLL szókapcsolat csak addig tűnik erőltetettnek, míg a Kecskéhez nem
társítjuk: kecskeszakáll. Ezután már érthetőbb az is, miért éppen a szakállánál fogva
erősíti a fához meséink hőse Kaponyányi monyokot, akit fejnagyságú tojásosnak is
fordíthatunk, így elénk áll a nagy nemzőerejű kis emberke. Élve a viccel: Törpe, de nagy
a f..... a. Ha megfosztották a szakállától elveszíttette az erejét a törpe, akárcsak a
hajavesztő Sámson. Dehát SzőR > SZáL > SZéL > SZeLLő SZeLLeMiSéG az.

Nagyerejű csecsemő

Ismét csak a mesékben, születnek hősök, kik pár napos korukban járnak, beszélnek és
erősek.. ábra 89. Jüan majom a bronztükörről ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok
voltak 142. o. 48. kép)

Majom ábra 90. A majom az ember alacsonyabb fokozata, nincs önálló gondolata, csak
másol másokat, utánoz. Ez nem látszik a tükrön ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok
voltak 142. o. 48. kép) ábra 91. A tömegember és az ifjú is majomszerű. Egyik képi
megfogalmazásán pufajkás proletár visz egy felvonulási transzparenst. (Pap: A Napút
festője 33. o. )

Bár ezen csillagkép látható, számunkra igazán a nem emberkéz festette ikon, a
Veronicon, a Veronika kendő ábrázolta Krisztus a legkívánatosabb vezető. Ha másra
hagyatkozunk, bizony pórul járunk, mint abban az esetben, mikor a transzparensre a
Liberté, Égalité, Fraternité szavakat írták, Jézust letörölvén.

Holló

Mint párja a Varjú, az itt otthon lévő Szaturnusz madara. Ők a "halálmadár" is, mert az
csak egy nagy sötét madár, s nem feltétlenül a Bagoly, bár az is Levegős
jegytulajdonságú, éppen a második dekanátusbeli Ikrek második Holdházában. ábra 92.
A bronztükör madara inkább már a Halakat előlegezi ( (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Kakas "A madár az égi vizek hala, a hal a földi vizek madara" ábra 93. Némely
ábrázoláson eldönthetetlen, hogy halat, vagy madarat látunk? Mustrák a nanaj köpenyről
(Okladnikov: Ancien Art of the Amur region 66. ábra)

A kakas farka megelőlegezi a Kos jel felét. Nap hívó szava is már a Kosra mutat. ábra 94.
Kínai Kakas Holdházábrázolás ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48.
kép) ábra 95. Szilágylompért mennyezetének Kakasa (Magyar Kalendár)

Általában a madár a Halakat jelöli. ábra 96. Somogyi tükrös madarai (Domanovszky: A
magyar nép díszítőművészete 296. o. 65. ábra részlete)

Fácán ábra 97. A Főnix a szomszédos Tűzben születik újjá. ( (Drössler: Amikor az
istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

A hosszúfarkú madarak, mint a Fácán és az oldalnézetű Páva is, a szemben lévő

testiségük földjéből töltik föl energiájukat. ábra 98. Halottas lepedő szélmustra részlete
1766 Pécs, Baranya m. Budapesti Néprajzi Múzeum (HoferFél: Magyar népművészet
195. o. 235. ábra)

2. 6. A magyar ABC évköri megfeleltetései

Más ÁBCk évkörrel való kapcsolatát régóta számon tartják ám a miénkkel kapcsolatban
ez a "tudomány" részéről föl sem merült! A legismertebb ebből a szempontból a görög
ÁBC. Ennek 24 betűjét kétszer tizenkettes rendben lehet az évkörrel kapcsolatba hozni.
Ám ebben a magán és a mássalhangzók egyaránt szerepelnek, vagyis egyforma súllyal
esnek a latba (demokratizálódtak!?). Nálunk megkülönböződik a két hangzótípus ahogy
működésük szerint meg is kell, hogy különböződjék!, hiszen a mássalhangzók adják a
"testét" a szónak, a magánhangzók "lelkesítik" azt. Anélkül, hogy mélyebben belemennék
a magyarázatokba, vázlatos áttekintő táblázatot adok hangzóink besorolásáról.
Mássalhangzóból 24, magánhangzóból 14 van a magyar nyelvben. Adódik tehát a Napút
12 jegyével a mássalhangzókat párosítani, míg a 7 bolygóra a magánhangzók jutnak. A
mássalhangzók esetében ún. egyező-keresztező megoldást használunk (amit egyébként
éppen a görög példa enged meg!), vagyis a sorolást hol újrakezdjük (egyező, vagy
párhuzamos, mindkét sorolás lefelé folytatódik), hol folytatjuk, most visszafelé
(keresztező). egyező kereszt. msh msh állatövi jegy msh msh

BM Kos B ZS
CN Bika
Cs NY Ikrek Cs
DP Rák D TY
FR Oroszlán
GS Szűz G SZ
GY SZ Mérleg GY
HT Skorpió
J TY Nyilas
KV Bak K NY
LZ Vízöntő

LY ZS Halak LY M mássalhangzó bokrok elemi tulajdonság magánhangzó kapcsolat

igekötője

DT TY TuDó Tűz DA da áT
KHG GY KöHöGő Gőz Levegő GE ge Ki
RJL LY JeLíRó Láz Élőfa JI ji eL Le
BPVF BeFúVó Víz VO vo Be
MN NY MeNNYei Máz Föld NU nu Meg

CS ZCS SZ ZS CSúSZó SzuSZ, SZöSZ (Géczi Gábor ny. ) öSSZe (SZét) magánhangzó
bolygó elemi tulajdonság

AÁ Mars Tűz
EÉ Vénusz Levegő
IÍ Merkúr Élőfa
OÓ Hold Víz
ÖŐ Nap
UÚ Szaturnusz Föld
ÜŰ Jupiter

Lásd részletesebben Pap Gábor tanulmányában.

2. 7. Tengelyek ábra 99. A Tengelyek egybeírva a későbbi Máriasággal, hiszen úgyis

együtt működtetjük őket (saját elgondolás)

Feltámadás-Ítélet Itt érthető meg, miért is követi ítélet a feltámadást.

Bűnbeesés-Bűnhődés A bűn zsoldja a bűnhődés! Pl.: ha a Bikában vágyainknak

engedünk, vagyis a Skorpió típusú testiséget nem a megengedett korlátok közt tartva
működtetjük, a Skorpió-farokfullánk/Kígyó-méregfog önsebző eszközzé válik.

Magság-Élet Magság az Ikerműködés legjava, mert a küzdelemnek a másikért való

önfeláldozó magatartás a lényege, hiszen felismerem, hogy egyek, sőt Egyek vagyunk!
Ugyanennek a szerepkörnek másik oldala a megkülönböződés/magkülönböződés is, ahol
a jobb, ez itt az alázatosabb és tisztaszívűbb, emelkedhet feljebb.

Teremtés-Születés A teremtés testiségének, földi síkú működtetésének következménye a

születés.
Királyság-Uralkodás A királyság uralkodásban testesül, ami őrködést,
megtartást/magtartást jelent. Az úR > őR szókapcsolat a mutatója.

ÁtváltozásHalál ci Az átváltozás mindig halálon keresztüli. A Szűz a rendeződés közege

is lehet, hiszen rendet vág az arató. A halál arat.

Ítélet-Feltámadás Az átváltozást és a halált is mindig ítélet követi, de ennek mindig

valamilyen szintű feltámadás a következménye.

Bűnhődés-Bűnbeesés A bűnhődést az élet követi, mert aki megtért a bűn útjáról (legalább
arról az egy bűnéről, ami éppen aktuális), az életet nyert, míg a többiek még halottak.

Élet-Magság Az élet adást születés követi, ha pedig ez az előbb említett életre térés,
akkor újjászületés. Ennek megjelenési formája a Magság, a Magyarság..

Születés-Teremtés A születés következő lépcsőfoka az életadás, mely a teremtés lényege.

ezért kell mindenkinek egyesülnie Istennel, vagyis teremtővé kell válnia.

Uralkodás-Királyság Akkor uralkodhat, hiszen akkor őrködik majd, hogy csak világosság
legyen önmagában is, mert csak azt érdemes, és kell, kiárasztani a többiekre.

Halál-Átváltozás De mindehhez szükséges, hogy az ego meghaljon, hogy átváltoztasd

magadban a gondolkodásodat, hogy megváltozhasson a beszéded és a viselkedésed, hogy
megszülethessen benned az Isteni én boldogsága. Hogy végre feltámadhass!

2. 7. 1. A tengelyhez tartozó dekanátus tengelyek

Feltámadás Királyság Élet

Bűnbeesés Átváltozás Születés
Magság Ítélet Uralkodás
Teremtés Bűnhődés Halál
Királyság Élet Feltámadás
Átváltozás Születés Bűnbeesés
Ítélet Uralkodás Magság
Bűnhődés Halál Teremtés
Élet Feltámadás Királyság
Születés Bűnbeesés Átváltozás
Uralkodás Magság Ítélet
Halál Teremtés Bűnhődés

2. 7. 2. A Máriaság tengely és a hármasságok

Az eddigieket összekapcsolhatjuk a Máriaság (a nőség) három fázisával: leány, jegyes,

anya, hiszen Ő (és rajta keresztül minden nő megélheti ezen állapotokat!) az Atya leánya,
a Szent Lélek jegyese, és a Fiú anyja (a Szűzanya)
Ha az eddigiekhez hozzárendelem a zodiákus "tengelyeket" igen figyelemre méltó
összefüggések tárulhatnak fel.

Néhány dolgot leolvasnék most az ábráról a teljesség igénye nélkül:

A teremtés-születés tengelyre írható MÁRIASÁG-on fordulnak meg a dolgok. Nem

véletlenül, hiszen Ő szülte a Megváltót.

Középre a jegyes kerül, és valóban jegyet vált az isteni létsíkokra aki a Szent Lelket
megkapja.

A leánynál jelentkező bűnbeesés-átváltozás tengely a lányság elveszítésének (alacsony)

módját és állapotát jelölik.

Az anya szintjén jelentkező bűnhődés-halál tengelyt csak a Szűzanyaság szintjére

emelkedő lélekkel, szellemmel és tettel lehet meghaladni.

Azt is leolvashatjuk ábránkról, hogy a leányság és az anyaság a bűnbeesés bűnhődés és a

halál átváltozás tengelyeken mintegy átfordul. Ez az állapotok minőségbeli változását is
jelzi.

2. 8. A kiséves ciklus energia kiáradási diagramja a zodiákus jelekkel, mint tendencia

jelekkel ábrázolva: ábra 100. Energia diagram (saját tervezés)

A legkülső kör magukból a zodiákusjelekből épül föl. Minthogy a csillagképek jelei

egyben az adott időszakot is jelölik, jogos folyamatábrába szervezni őket. Ám, ha
folyamatábraként működtethetők, ki kell zárni az önkényes névadás lehetőségét, és azt
kell mondanunk: ahol és amikor ezek megszülettek, ott és akkor az emberek fel kellett
ismerjék a világ bizonyos törvényszerűségeit, összefüggésrendszerét és az Egy Isten általi
teremtetettségét.

A jelek kiterjedése itt az adott időszak egymáshoz viszonyított energiatelítettségét

mutatja. Jól látható a^ vezető szerepe, hiszen ilyenkor kell a magburkot és a földtakarót
áttörve kibújnia a sarjúnak és ehhez sokkal nagyobb energiára van szükség, mint a
további növekedéshez, továbbéléshez. A már lecsendesülő energiákat gyűjti "magba,
mandolába" és ha megérett rá az idő "ikerszarvat növesztvén" bocsátja őket útjukra,
illetve másfelől nézvést mando/r/lából szüli őket a világra. Az ` birkózásából (mely
megmérettetés jellegű, mert a d-ség is jelen van benne), az önzetlenebb kerül ki
"győztesen" (hiszen csak ő tud valóban szolgálni a világban, mert benne alázat és szeretet
van a másik/mások iránt) és viszi magával a másikat rejtett módon (tehát nem eltaszítja,
megöli, mint ai alacsony működésű kettőséből egyik a másikat: Káin Ábelt, Romulusz
Rémuszt... stb. ). Aa valójában az ` összeölelkezése révén valósul meg. Középpontjában
az Atyai ingyen kegyelem okán a "győztes" oroszlánerőket kap. Így csapódik ki a
központból az b, a világi uralkodó, a király. A dhez érvén dől el, hogy az
életenergiafolyam tovább mehet-e (és milyen szinten: egészében, vagy egy része
"lemarad")? Ha nem tud továbbmenni, c-zé válik, és csak egy meg / mag / termékenyítés
vagy megváltás után és ez a részekre is vonatkozik, tud továbbmenni. Ha tovább tud
menni, e lesz belőle. Ennek szerves továbbmenete az f. Az e elsősorban a férfi nemi
szervet jelenti a test zodiákusán belül, így a fa megtermékenyítő magnak is föl fogható.
De ő a szakrális uralkodó a papkirály is, aki az Ikrekben alázatosan átengedte a
"győzelmet" a fizikai síkon. A g-be érvén vagy tud a felső, lelki-szellemi hullámon
tovább rezegni (ez saját energiáinkra is vonatkozik!), vagy elerőtlenedve a "hurokba
dugja a fejét". Ha a hurokból ki is szabadul, mégis ah alsó hullámán megy tovább, ami a
testiség szintje és a lelkiség-szellemiség nagy részének, vagy egészének pusztulását
jelenti, hiszen ah az élet és halál vizeként is fölfogható. Ezután ismét egy energia
besűrűsödés következhet az i "zsilipkapujában".

Ha elég erős az energia kinyílik a "kapu" és a Halálon át új Élet támad.

A következő két övben az előbbiek bomlanak ketté, a jobb áttekintést segítvén.

Az egyikben csak az energiakülönbségek nagyságát érzékeltetem.

A másikban a zodiákus jelek egymásutánja következik.

A négy képecske a főkereszt szárvégein lévő zodiákus jelek kazettás mennyezeteken

megjelenő általános formáit mutatja, a bennük lévő tengellyel, s annak mozgásával az
energia kiáradás nagyságát érzékeltetvén.

Ezeknek kissé részletesebb kifejtése következik az alábbiakban:

2. 8. 1. A Griff

Kazettás mennyezeteink állandó "lakója". A^ jelölője. ábra 101. Az energia diagram

Griffje kiegészítőkkel (saját tervezés)

Két feje valójában egy fej két szélső állapota. Vegyük észre az azonosságot meséink
griffjével, mely ha erre veti a fejét ezt, ha amarra, azt kell kapjon, mert csak így tudja
hősünket felvinni az alsó világból a (középső) felső világba. A fejek mozgásterülete
háromnegyed körívnyi. A fejek felett ívelő pártázat is a Nappálya megjelenítése a
Napházak, itt a hónapok jelölésével. A menyecske pártája, de a Szent Korona pártázata is
hasonló szerepű, ezek bemérő eszközként is szolgáltak, szolgálhatnak. Érdemes
felfigyelni arra, hogy a párta végein, a fejeken, csak egy-egy jegy kapott helyet, de
mindkettő kiemelt szerepű az évkör működésében, hiszen a Napfordulókról van szó.

Maga a "madár" haltestű, még inkább halfarkú, s a nyak a mellrésszel mintegy kibúvik a
hal száján. Az évkörön, látható, a Kos a Halak után következik. Más megközelítésben az
aLViLáGból, a HaLViLágból emelkedik ki/föl. A PiKKeLY > PeHeLy PiHe szavaink
rokonságára is utalást kapunk.

2. 8. 2. A Pelikán
Ahol a Griffet megtaláljuk, ott a Pelikán is feltűnik, hiszen ő a jelölője, az önfeláldozó
ATYAi/ANYAi tulajdonságok megjelenítője. ábra 102. Az energiadiagram Pelikánja
fészekaljával (saját tervezés)

Az ábra, mint a Griffnél is, több helyről "összeszedett", hogy minél teljesebben láthatóvá
váljék a működésrend. Így látható mind a fészek és benne három fióka, kiket anyjuk saját
vérével táplál, mind a fészket már elhagyó, felnövekedett generáció, amelynek képviselői
majd átveszik anyjuk helyét, tovább folytatván a spirált, amit röppályájuk ír le, és ami az
élet alapjele minden műveltségben. Az anyamadár láthatóan hordozza Griffségét is, de
már a halfarok visszahúzódott, pelyhei is fedőtollakká merevedtek, hiszen csak ilyen
ToLL tudja ToLni a levegőben szárnyaló madarat. Az egyik nyak visszahúzódása növelte
meg a másik ívét. Itt a képen és a mennyezeteken is a fészek inkább a Mérleg irányába
tolódik, hiszen ki kell fejeződnie az a/d kapcsolatnak, mert a szellemiséglelkiség
együttműködése, de inkább a lelki vezettetés a legfontosabb itt. A Református Egyház
címerében is a Pelikánt találjuk, ahogy templomaiban a legtöbb szószék koronán is ott
ékeskedik.

2. 8. 3. A Bárka

A szakemberek Noé Bárkája címen tárgyalják, ha egyáltalán beszélnek róla. ábra 103. Az
energiadiagram Bárkája a Hollókkal (saját tervezés)

Ez valóban egy lehetséges kifejtés, de túlságosan leszűkíti a jelentést ezért inkább

hátráltatja, mint segíti a megértést. Ez a négy közül a legkifejtettebb, legrészletesebb
megjelenítésű kép. A mennyezeteken is. Sőt itt én egyszerűsítettem és olyan mellékjellel
láttam el, ami a többiekkel való kapcsolatát szemléletesebbé teszi. Nevezetesen a Bárka
kihasasodása és a Vízöntő hullámvölgye körülírják a többiek testének körvonalát. Így
látható jobban a nyak és a farok orommá és tattá és a szárnyak részint felépítménnyé,
tornyokká, részint hullámtermészetű víz (öntő) hullámmá alakulása. De a három levegős
jegy, mint dekanátusérték, egymásmellettiségével, sorrendiségével arra figyelmeztet,
hogy bár a Bárkáról, vagyis a Mérlegről beszélünk, mégis az Ikrekség a fontos a
dologban, mert ebben a sorrendben csak az Ikrekben van a három dekanátus. Az Ikrek
tornyát óvja a Bárka öle, melyet két fekete G madár, két varjú, vagy holló tart vissza a
teljes kiegyenesedéstől. A Bárka teste ugyanis a Hold sarlójából alakul ki, mint ez a
csengersimai kazettás mennyezeten jól követhető. De mi másból is lenne, hiszen a Hold a
Rákban van otthon és az mint láttuk a családmegtartó ATYA/ANYA közege. A
szaturnikus megtartó működésű madár pár mellett három galambot is láthatunk, kik a
Vénusz jelölői. Részint aD esti és hajnali, Esthajnalcsillagi működésére utalnak, részint
erőben, otthonlétben és rejtett erőnlétben mutatják meg. A hagymakupolák a Nap járása
által letapogatott virtuális pályagörbe megjelenítései itt (is). A középső toronyban a g
egyik legismertebb, a csillagászat által is használt jele kettőződik meg, míg a szélsőkben
két keresztező vonal jelenik meg. Így tűnik föl például, mint a kútgém két állása, egy
hortobágyi juhászkampón.

2. 8. 4. A Sárkány
Őaj képviselője, innen hurkos farka, és földes jegytulajdonságát jelző, disznóval
rokonítható feje. ábra 104. Az energiadiagram Bak-Sárkánya (saját tervezés)

Bátran gondolhatunk itt a Disznófejű nagyúrra! Maga a fej elég nagyra nőtt, ám
valójában alul van, hiszen a tengelyirány mutatja, hol kellene lennie, így hát seggfej
szegény. (Erre bizony ez a helyes kifejezés!) Tovább vizsgálódva látható, hogy a fej
helyén viszont egy fénymagocska van, hiszen ebben az időben születik meg a fény Jézus
képében. És ide kell születnie, ahogy leszületési helyét is a legsötétebb,
legeltévelyedettebb közegbe kellett helyeznie.

SáRkánykánk teste SzaRu pikkelyes mely a SáR és SZaRV szavakkal rokonítható, és

lám, szarva is van néhány ábrázoláson! Az előbbi az aGYaG > aNYaG analógiáit hozza,
az utóbbi pedig a Bikával való kapcsolatára, ill. Holdszarvúságára is utalhat. A bőr
megkeményedése elszarusodáshoz, egy hajlékony minőség megmerevedéséhez vezet.
Szárnyacskája visszafelé röpítheti csak, mancsai pedig csak RáaKaSZKoDáSra >
RaGaSZKoDáSra, élősködésre alkalmasak. Ez a Bak mindent begyűjtő tulajdonságához
köthető, hiszen ilyenkor nagyon nehéz életerőkhöz jutni, azok a hurok miatt szó szerint le
vannak kötve.

2. 9. A Vízöntőről

Másutt részletesebb leírását is találhatjuk a Vízöntő-paradoxonnak. Én itt csak

felvázolom az érthetőség kedvéért. Nézzük meg részletesebben, mit is tudhatunk a
Vízöntőről mint jegyről és koráról, mint érvénytartamról.

A Vízöntő, nevével ellentétben nem vizes, hanem levegős elemi tulajdonságú jegy. A
"víz" itt hullámtermészetűségére utal. Működése is más mint a többi jegyé.

Vegyük szemügyre az évkör vízöntőkori egyik változatát. ábra 105. A "világtojás" (Pap
Gábor előadásainak táblavázlatai nyomán rajzoltam)

Arról már említést tettem, hogy a Vízöntő, mert levegős, el/szét folyó tulajdonságú jegy,
ráömlik a szomszédos jegyekre, mintegy "eltűnik". Helyén tehát időhiány lép fel, hiszen
a normális 3 tér 1 idő dimenziót 22 tér dimenzióra "váltotta", sajátosan megosztva azt
szétfolyása miatt. Ha pedig itt időhiány van, szemben az Oroszlánban időtöbbletnek kell
jelentkeznie. Így jön létre az időszakadék és vele szemközt az Oroszlánban az időnyúlás.
A két azonos elemi tulajdonságú jegynél szintén megjelenik e módosulás, ám a
dimenziók átváltódása ott nem ilyen mértékű, ezért ott nincs ellenoldali deformáció.
(Bizonyos szempontból azonban a levegős jegyek azonos működést mutatnak, és akkor
egyforma lesz megjelenítésük is, itt azonban ezzel bővebben nem foglalkozom. )

2. 9. 1. A Vízöntő ábrázolásai, megjelenési formái

2. 9. 1. 1. Kútként, vagy lyukként jelentkezhet.

Ábránkon láthatjuk az időszakadékot, mely főleg meséinkben leglátványosabb. Mint
"rókalyuk" a Szürke ló c. mesében tűnik elénk a "horpadás". Ennek szájára fekszik a
szürke (fehér pöttyös, vagyis hópelyhes) ló. A kis rókákat kiküldi az anyjuk, de azok
azzal jönnek vissza, hogy nem lehet kimenni, mert a hó eltorlaszolta a kijáratot. A kis
rókák, (vegyük észre, hogy a Róka az Oroszlán Holdház-állata!) igazat mondanak, most
valóban tél van, eltorlaszolhatta a hó a lyuk száját. Csakhogy, mire visszamennek
anyjukhoz (ott nyár van!) ez már "hazugsággá" válik. Hó, nyár közepén? csodálkozik a
rókaanya.. Ekkor az anya róka, ki a másik oldalon (az Oroszlánban lévő kijáraton) megy
ki, és így megkerülvén a lyukat (kívülről tájékozódva), veszi észre, a szürke lovat a
lyukon, a barlang száján feküdni. Igen, hiszen az Oroszlán középső dekanátusa a Nyilas,
a Ló és ez tud a túloldalon testiséggé válva megjelenni.

Másik hősünk, Kilenc a kútba mászik ahol igyekeznek őt elpusztítani, de nem tudják a
ráhajigált malomkővel, vagy szikladarabokkal agyonzúzni, hiszen a Vízöntőben (és,
melyre ráömlik, a Bakban is) otthonlévő Szaturnusz ezt kizárja. Más nagyon erős
fiatalemberről is szól mese.

A betüremkedés más alakban is jelentkezik. Meséinkben ismerős motívum, hogy a

hősnek egy lyukon le kell ereszkednie az alvilágba. A lyuk pedig vagy egy fa tövestül
kicsavarásával tárul fel, vagy a legyőzött Bakarasz emberke viszi a fát a lyuk szájához,
mert szakálla a fa hasítékába lett szorítva, esetenként magát a fát is leviszi alsóvilági
otthonába. Most sem célom a teljes elemzését adni egy-egy mesének, de így is érezhető,
hogy minden elemükben az évköri működés különböző helyzeteit is taglalják. A fa itt is a
Tejút jelölője, és annak töve egyfelől a Bakban van, tehát a Bakarasz emberke neve is
helyénvaló utalás.

2. 9. 1. 2. Kantából, vagy más víztartó edényből kiömlő, vízbe vagy földre, vagy egy
másik edénybe átfolyó "folyadék" sugaraként is találkozhatunk vele.

Ezek az ábrázolások körébe tartozó megjelenési formák. Itt angyal, vagy nőalak kezében,
esetenként kezeiben van (nak) a kanta (ák). Ma legtöbbet a Tarot ábrázolásokon
találkozhatunk így velük a XIV. Mértékletesség, ábra 106. Marseillei tarot 16. sz.
(Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 215. o. 883/b ábra részlete) és a XVII.
Csillag elnevezésű lapokon. ábra 107. Marseillei tarot 16. sz. (Hoppál-Jankovits-Nagy-
Szemadám: Jelképtár 215. o. 883/b ábra részlete)

2. 9. 1. 3. Ugyancsak képi ábrázolásokon találkozhatunk vele, mint forrás, patak vagy

folyó. ábra 108. Jézus megkeresztelése a Jordánban, illetve a 113. zsoltár illusztrációja a
Khludovpszaltérium miniatúrái Scsepkina 1977 nyomán (Pap: Csak tiszta forrásból, 72.
o. 33. és 74. o. 35. ábra)

De a Cantata profana tiszta forrásaként, és Réka és Attila koporsója fölött átömlő

folyamként is a Vízöntő van jelen.
2. 9. 1. 4. Angyalként is megjelenhet, mint pl. a Jelenések könyvének angyala. "És az
angyal, a kit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, És megesküvék
arra, a ki örökkön örökké él, a ki teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és a
benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen. " ábra 109.
Eleanor angol királynő apokalipszis-kézirata 1230 körül Cambridge, Trinity College, Fr.
v. d. Meer 1978 nyomán (Pap: Csak tiszta forrásból, 79. o. 38. ábra) ábra 110. Máté
evangélista "állata" (állapota) is angyal (i), részlet a Toulousei székesegyház
kőfaragványáról (Chadwick-Evans: A keresztény világ atlasza 193. o. )

2. 9. 1. 5. Majom, vagy ún. tömegember ábrázatában is megtalálhatjuk.

Mint láttuk, így általában az ázsiai népek mai ábrázolásaiban jelenik meg.

Ez jelzi, hogy nincs saját akarata, a táblán lévő ábrák vezérlik. A táblán, jó esetben, veron
ikon van, a Veronika kendő. Kőrmeneteken jelölik így a "vezérlőt"!

2. 9. 1. 6. Holló, vagy varjú is jelölheti.

Ezek a Szaturnusz madarai. Így például a csengersimai mennyezet "Noé bárkája"

kazettáján is velük találkozunk a kardinális jegyeket megjelenítő ábránkon (lásd: 39.
ábra).

2. 9. 1. 7. Asztrális jelölése (a kettős hullámvonal) is megjelenik képjelként.

Főleg kazettás mennyezeteken, ezt már láttuk, de pásztorfaragásokon szintúgy. ábra 111.
Kanászbalta berakásos nyele, hullám a hullámban. Őrhalom Nógrád m. 1911 (Manga:
Magyar pásztorfaragások VIII. színes tábla részlete)

ábra 112. Sulykoló részlete Kalotaszeg XIX. sz. (Domanovszky: A magyar nép... 272. o.
12. ábra)

2. 9. 1. 8. Diagramszerű ábrázolásai.

Vízöntőkori évkörként, illetve nyitott, ábra 113. Pap Gábor táblai vázlatai nyomán vagy
csukott ábra 114. Pap Gábor táblai vázlatai nyomán könyvként, ábráinkon láthatóak. A
"Nyitott könyv", a "sors könyve" maga a szétömlés képi megjelenítése. És itt meg kell
említenem egy esetet, melyről most hallottam egy erdélyi ismerősömtől:

A forradalom előtt közvetlenül, mikor még senki nem gondolta, hogy milyen változások
következnek be, egy újságíró azt a hírt hallotta, hogy egy parasztember Szent helyről
hozott tölgyfát hasogatván, abban egy könyvet talált, és abból ő is és a többiek is azt
olvasták ki, hogy nagy változások jönnek nemsokára. Utána járt, mi is történt, és azt látta,
hogy a ketté hasított rönkben valóban egy nyitott könyvre emlékeztető rajzolat van, s még
"betűk" is vannak benne
Az itt látható hasadék, az idő "betüremkedése". ábra 115. Vízöntőkori évkör Pap Gábor
táblai vázlatai nyomán

Ha beleesünk, vagyis nem tudunk átkerülni a Bakba (illetve a Nyilasba, erre még később
kitérek), szó szerint időtlenidőkig kárhozatra kerülünk, a külső, hiszen a lyuk belseje
valójában az évkört körülvevő térhez tartozik sötétségre vettetünk. ("És bevetik őket a
tüzes kemencébe... ". Hiszen ha rókalyuk lehet, akkor tüzes kemence is lehet az Oroszlán
tüzes volta és az ott uralmon/otthon levő Nap miatt. ) "És ott lészen sírás és fogaknak
csikorgatása... "! Pont azért, mert tudjuk miért kerültünk ide, mert tudjuk, hová kerültek a
többiek, és mert nem tudjuk elhinni, hogy mégis kegyelmet nyerhetünk (Natália nővér
könyvében egy atya, aki halála után léleklétben jelentkezett nála ezt mondja: "... irgalmat
nyert, de rettenetes így az igazságos Isten kezébe kerülni. Tudni. hogy aki ellen vétett, az
irgalmas hozzá. ")

Korunkban, mely a precesszió szerint a Halak elején jár, a Szűz a mértékadó, mint testi
megjelenés. Ezért van a kanta nőalaknál, ezért szaporodnak a Mária jelenések, de ezért
erősödnek a feminista mozgalmak, és ezért "kurvul" el a világ szó szerint. A Vízöntőkori
évkör ábráján látható "hasadék"ba ha beleesünk, vagyis nem jutunk át a Bakba illetve,
mint ez a "csukott könyv" ábráján jól követhető, a Nyilasba, szó szerint időtlen időkig
kárhozatra kerülünk a külső sötétségre vettetvén, hiszen a lyuk belseje az évkört
körülvevő térhez tartozik. Csak ha sikerül az anyagi világ vonzásától elszakadva
szellemi-lelki/hullám természetűvé válni, akkor tudok "átrezegni", átugrani a "szakadék"
fölött.

Átkelhetek a "hídon" (szivárványíven), átkelhetek az alvilág folyóján a csónakban,

lélekvesztőben bárkában (ez mind maga a Mérleg), hiszen ez bizonyos értelemben
valóban a halálom a világ számára, mert például nem válok fogyasztóvá, átugorhatok a
szakadékon (Ezoterikus körökben ezt hívhatják quantum ugrásnak. ).

Látható, hogy a magyarság (Nyilas-Ikrek) középtengelye a Kos-Mérleg dekanátusok

tengelye. A Nyilas mint szellemiségünk ikerpárban testesült meg: Hunor és Magor, Atila
és Buda... stb. Ezt ne tévesszük össze a Káin és Ábel, Romulus és Rémus kettősökkel, ők
mint már láttuk, a Halakat képviselik, hiszen gyilkosság árán "emelkednek" a másik fölé!
Az ikerkapcsolatban legfeljebb én adom életemet a másikért, és vetélkedésünk is a másik
segítésén alapszik. Keresztelő János mondja Jézusról: "Annak növekednie kell, nékem
pedig alább szállanom. "

Megtestesüléskor átkerülvén az Ikrekbe, ez immáron szellemiséggé válván, testi hordozó

a Ló lesz, hiszen most ez a testiség, és megnyilvánulása is a nyílazás lesz, mert Nyilas ő,
de ez tulajdonképpen szellemiségi megnyilvánulás (ma keleten a "Nyíl ösvénye"
meditációs technika) és mert birtokukban volt akár csak szellemi síkon is az Isten Kardja,
lehettek a Világ Pörölye (láttuk már, a pöröly a Nap jelölője). A dekanátus tengely is
működésük irányultságát mutatja, mely szellemiségében Kos, itt pedig Nap erőnlét van,
testiségében Mérleg, vagyis ítélethozó és végrehajtó szerepű, ezt Isten Kardja mint pallos
is jelöli, és ez Marsikus, ez a Kos otthonléti bolygója.
A Vízöntő Oroszlán tengely dekanátustengelye az Ikrek-Nyilas tengely. Ezért van a
magyarságnak most kiemelt szerepe. Sőt, mivel a "sors könyve" eredetileg csukva van, és
csak a pecsétek feltörése után nyitható ki a Vízöntő kor működése szempontjából a
továbbhaladás a Nyilasba és nem a Bakba történik, ez utóbbit ugyanis már végigjártuk a
Halak korában. Erre is utalhat az időkiesés! Ide mutat az is, hogy a Szűz és a Bak is
földes jegyek, ha tehát a szellemiségben vizes közegben járok, a testiséget földes
viselkedéssel élem, így jó esetben minden földes megnyilvánulást magam mögött hagyva,
a vizes és a levegős tulajdonságokat is megélve, a tüzes jegybe kerülhetek. De ez csak a
földhözragadtság meghaladásával érhető el.

Mérlegségünkre, illetve ítélkező szerepünkre, mely inkább a helyes viselkedés,

gondolkodásmód életünkben való felmutatása, semmint elítélés kell legyen és az is volt,
Atilla, mítoszainkból kirajzolódó viselkedése már rámutatott. Vízöntőkori működésünk
azonban környezetünknek szóló szellemi, lelki segítségnyújtás, áldozatos Iker viselkedés
kell legyen, hogy tudjak végre helyesen dönteni. Tennünk kell ezt a legnagyobb alázattal,
és a fizikai síkon is adakozó jósággal (Jupiter), de mert ez az Oroszlán testiségében van,
uralkodói (szakrális királyság!) közegben.

Érdemes felfigyelni az évkör körte illetve hegedű formájára, de a lyuk harsona, trombita
alakjára is. A szó, a hang által történt a teremtés de igével!

A jelenések könyvének elején kimondottan ezt írja János: "... és hallék hátam megett
nagy szót, mint egy trombitáét. ". Mind a kifúvás, mind a húr mozdítása által
megrezgetett levegő, de maga a rezgő húr is, a Vízöntő képjelét idézi. Népünk az okarinát
körtemuzsikának nevezi. A hegedű is e kor szülötte. Mivel pedig tudjuk, azonos formai
megoldások azonos tartalmat hordoznak, megérthetjük a fentiek összefüggésbe
hozhatóságát, és annak fontosságát.

2. 10. A naptári hónapok elrendezése, a hónapok napjainak száma

A február 28 napos, és "minő véletlen", a Vízöntő és a Halak jegyében van. Szemben, az

Oroszlánban két 31 napos hónap fele fele található, a július és az augusztus hónapokból.
Ily dupla 31et a Bakban lelünk, a december és a január hónapok révén. Mindezekből
idevágóan is levonható néhány következtetés: A Vízöntő időhiánya a Halak felé
mutatkozik meg. A Bak felé időtöbblet látszik kialakulni, mely két azonos tulajdonságú
jegy (itt a Bak és Szűz) összevonhatóságára is utalhat, ugyanúgy, mint a szemben jegy
(mert ez a csukott könyvnél a Bak) időtöbbletének törvényszerű voltára. És ez, mint
láttuk az Oroszlánban is megjelenik. Korábbi feltevéseinket tehát mintegy visszaigazolja
a Gergely naptár, figyelmeztetve, hogy az évköri jelzéseket komolyan kell venni.

2. 11. Castor és Pollux az Ikrek

Az égi ikerpár ők, kikről e csillagkép is neveztetik. ábra 116. Jan Hevelius nyomán
Kezükben az őket jellemző tárgyakat (attribútumokat) tartják, melyek mintegy
kimozdítják őket ikerségükből.

Castornál flagellumot (ostor, korbács) találunk. Ez, mert önsebzésre is alkalmas, de a test
nógatásánál fogva is, a Skorpióhoz tartozik. Arra való, hogy a Bikaságba tespedt testet
segítse kimozdulni, vagy, hogy a vágyakat "kiverje" belőle (flagellánsok) [Népünk az
ostort "Jancsi"nak nevezi "zörög a kocsi, pattog a Jancsi... ", János pedig a Skorpióban
van, sasként jelölődve, a Skorpió felfelé emelkedő "felét" idézve. ]. Csak így juthatunk a
Nyilas-Ikrekbe a kis évben vagy a Kos-Mérlegbe a nagy, a precessziós évben.

Die Flagge, lobogó németül, a flag lobogó oroszul, Flag, zászló angolul... és még
sorolhatnám. Látható tehát, hogy az ostorhoz, a korbácshoz a lobogó, a zászló képe is
hozzátartozik, mely megjelenésére nézve a Vízöntőt mutatja, de csattogásában az ostor
pattanását halljuk, vagyis a Skorpióságot. A Vízöntőnek, úgy látszik, valami módon
minden (át) változásnál jelen kell lenni!

Pollux malleusa (bunkó, pöröly) is kétfelé mutat. Mint ütőszerszám, kalapács a

kovácsság, a tüzesség felé mutat, ez a Nyilas is lehet, sőt az ütés, törés-zúzás a Kost
jellemzi, a Nyilas középső dekanátusa pedig a Kos. És éppen itt lehet belátni a
Tejútrendszer közepébe! Vágószerszámként a Skorpiót idézi (fejbe vág és nem fejbe üt)
malleusPolluxpallos megfeleltetéssel.

Ide tartozik meséink botocskája, mely eltángálja az ellenséget, vagy a tolvajt.

Ítéletvégrehajtás: Mérleg-Skorpió (ha élve hagyja), Mérleg-Szűz (ha halálát okozza). De
a Szűzön belül a Bakságot jeleníti meg mikor a vesző ütése nyomán kővé válik valaki.

Ez a pálca, botocska, bunkó mind a Tejútfát jelzi, illetve abból származik.

A titokzatos "Merkúrpálca" is innen ered. Erre két (kundalini?!) kígyó kúszik föl. Merkúr
egyébként a tolvajok védője is. Mint bolygóminőség pedig mind az Ikrekben, mind a
Szűzben otthon van, sőt itt erőben is. Másik (rejtett) erőnléti helye éppen a Nyilas.

Láthattuk azt is, hogy e "jelek" nem szeretik az egyértelműsítést, hiszen pontosan a
mozgás kifejezése a feladatuk.

2. 11. 1. A fecske (koreai népmese)

Volt egyszer, hol nem volt két testvér. Az idősebb, Nor Bu gazdag volt és gonosz.
Gyűlölte az embereket, különösen a szegényeket. Bántotta a gyengéket, a nyomorékokat,
beleköpdösött, beleszemetelt a szomszédok kútjába. Ám a legtöbbet mégis a tulajdon
öccsét, Hin But bántotta.

Hin Bu, a fiatalabbik testvér szegény ember volt ugyan, de jóságos és előzékeny. Sok
gyermeke volt. Szűkösen és szűkölködve, mégis nagy egyetértésben éltek roskadozó
házikójukban.
Történt egyszer, hogy Hin Bu a bátyjához indult, segítené ki egy kis vetőmaggal. Amint
az meglátta öccsét a háza előtt, nyomban kitalálta, hogy kérni akar tőle valamit.
Szidalmak özönével fogadta és elzavarta. Hin Bu egy szót sem szólt gazdag bátyjának,
csak szomorúan hazament. Látta a felesége, hogy üres kézzel tért meg, de nem is
panaszkodott, nem is hibáztatta.

Ne búsulj, egyszer majd mi is jól fogunk élni vigasztalta kedvesen. Rövidesen

beköszöntött a tavasz, megjelentek az első fecskék. S az egyik fecske a szegény Hin Bu
kunyhója fedele alatt rakott fészket.

Miért az én kunyhómnál rakod a fészked? kérdezte Hin Bu a fecskét. Nem véd az meg a
hideg szelektől, és az udvaromon sem találsz majd se magot, se morzsát.

A fecske azonban megépítette a fészkét és kiköltötte a kisfecskéket. Nőttek-nődögéltek a

fiókák, a fecskemama pedig fáradhatatlanul, vidám csiviteléssel hordta nekik az
ennivalót.

Egyszer egy kígyó kúszott a fészekhez, falni kezdte a kisfecskéket. Hin Bu azonban
észrevette, kiabálni kezdett, zajt csapott. A kígyó megijedt, tovasurrant. Ám már késő
volt: csak egyetlen kisfecske maradt életben. Kipottyant ugyan a fészekből, a lábát is
eltörte, de mégsem esett a kígyó áldozatául.

A szegény Hin Bu fölvette a kisfecskét a földről, gyógyítgatni kezdte. Kihúzott egy szálat
a ruhája szövetéből, azzal kötötte be a törött lábát. Puha fészket készített neki,
szúnyogokkal táplálta.

A kisfecske helyrejött, megnőtt. Ősszel Hin Bu szabadon engedte. Repülj, fecske! Élj
boldogan! mondta.

A fecske felröppent, körözött egyet búcsúzóul Hin Bu házikója fölött és eltűnt a kék
égben.

Elmúlt a tél, újra kitavaszodott. A fecskék is visszatértek a faluba, ahol a két fivér, Hin
Bu és Nor Bu élt.

Hin Bu szomorúan üldögélt a háza előtt. Beköszöntött a vetés ideje, neki meg nem volt se
földje, se vetőmagja.

Váratlanul megjelent a fecske, vidáman csivitelve körözött egyet a feje fölött és valamit a
lábához ejtett.

Hin Bu igencsak meglepődött, mikor egy közönséges tökmagot pillantott meg. Fölvette a
földről és elültette a háza mellett.

Hin Bu egész családja odaadóan gondozta a tököt. Az gyorsan nőtt, s indáival rövidesen
az egész tetőt elborította. Három fehér virág nyílt ki rajta, majd megjelent a magtok.
Őszre három óriási tök nőtt a tetőn. Örvendezett Hin Bu meg a felesége: akárhogy is, de
ez a saját termésük volt. Nemegyszer beszélgettek róla, mit kezdenek a tökökkel.

Mikor mind a három tök megért, óvatosan leszakították őket az indáról, és úgy
határoztak, félbevágják őket, hogy víztartó edényeket csináljanak a héjukból. Ám
alighogy az elsőt felvágták, hát lássatok csodát, mindenféle ennivaló került elő belőle, de
olyan finomak ám, hogy csak úgy olvadoztak az ember szájában, s ráadásul minden
betegségüket is meggyógyították. Mind a százféle kórságtól megszabadították az embert,
bizony ám!

Félbevágták a második tököt, hát csak úgy hullott belőle a mindenféle ruhanemű! De
hogy hányféle ruha volt ott! Hin Bu egész családja egy szempillantás alatt tetőtől talpig
átöltözött, de a ruha csak egyre több lett.

Felvágták a harmadik tököt hát ezüsthalmok, aranyhegyek ragyogtak fel szemük előtt, a
drágakövek meg csak úgy szórták a fényt. De ami a legmeglepőbb volt: akármennyit
vettek is el a tökökben lévő kincsekből, az csak nem fogyott. Sőt, mintha gyarapodott
volna.

Most aztán Hin Bu és a családja semmiben nem szűkölködött, boldogan éltek. Új, tágas,
cseréptetős házat építettek maguknak. A fecskékről sem feledkeztek meg: az eresz alját
úgy hajlították meg, hogy a fecskefészkeknek jó helyük legyen. Koreában azóta is
mindenki ilyen hajlított tetőt épít.

Most aztán volt Hin Bunak bőven szántóföldje, kertje. Dolgozott is szorgalmasan
nemcsak ő, hanem a felesége meg a gyerekei is, hiszen munkaszerető emberek voltak
mindahányan, nem szoktak a tétlenkedéshez. Házuk teteje ősszel csak úgy vöröslött a
paprikától, sárgállott a töktől! S a boldog Hin Bu szívesörömest segített minden szegény
embernek, aki csak kérte.

Nor Bu, a bátyja, irigységében és fösvénységében aludni sem tudott. Hogyan eshetett
meg, hogy a koldusszegény Hin Bu meggazdagodott? Ráadásul még a felesége is
zsémbeskedett, nem hagyott neki békét. Nem is bírt magával az asszony, kapta magát s
meglátogatta a férje öccsét, hogy kitudja, hogyan tett szert ekkora gazdagságra.

Beleremegett az irigységbe, ahogy belépett Hin Bu takaros új házába. A száját

összeszorította, de a tekintete csak úgy futkosott, ahogy ide-oda forgatta a fejét. Hin Bu
felesége szíves szóval kínálta, Hin Bu is nyájas közvetlenséggel beszélgetett vele, nem
titkolta, miért is titkolta volna, a fecsketörténetet.

Nor Bu feleségét csaknem szétvetette a méreg. Hazasietett és mindenről beszámolt az

urának. Azt azonban hozzáfűzte, mennyi erőfeszítésébe került, hogy mindezt megtudja,
mert Hin Bu igencsak fennhordja az orrát, nemhogy a házba, még a ház közelébe sem
engedte és semmi szín alatt nem akarta elmondani, honnan ez a nagy gazdagság.
Csakhogy ő, mármint az asszony, mégiscsak kitudakolta. Meg is átkozták ezerszer Hin
But feleségestül, gyerekestül. Nor Bu, az idősebb testvér türelmetlenül várta a tavaszt.

A tavasz pedig beköszöntött, megérkeztek a fecskék is. Nor Bu házának teteje alatt
fészket rakott egy fecske. Kikeltek a kisfecskék.

Egyszer azonban, mikor a nagy fecske eleség után járt, egyedül maradtak. A gazdag Nor
Bu felmászott a fészekhez és megölte a fiókákat. Csak egyet hagyott életben, de annak is
eltörte a lábát... Aztán meg gyógyítani kezdte. Mikor a fecske felgyógyult, szabadon
eresztette, s azt mondta:

Repülj, amerre akarsz, de ne feledd: én gyógyítottalak, én tápláltalak. A jóságomért

gazdagon meg kell jutalmaznod. És intézd úgy, hogy Hin Bu újra szegény legyen, nekem
jusson minden gazdagsága.

Elszállt a fecske a hazájába. Ott pedig mindenről beszámolt a többi fecskének, s

elhatározták, megbüntetik a gonosz Nor But.

Ismét beköszöntött a tavasz. A faluba, ahol Hin Bu és Nor Bu lakott, megérkeztek a

fecskék. Nor Bu már régóta a háza előtt üldögélt. Dolgoznia nem kell, hisz gazdag. Ott ül
a fekete bolyhos sapkájában, szívja a hosszú csutorájú kis rézpipáját. Az arca fénylik,
zsírpárnák közé süppedt szeme lecsukódik a gyönyörűségtől... Nor Bu új gazdagságról
álmodik.

Hirtelen föléröppent egy fecske, körözött egyet, ledobott egy tökmagot és elszállt.

Nor Bu reszkető kézzel kapott utána, és körbepislogva, nehogy meglássa valaki, elültette
a házánál a tökmagot. Majd láncra vert kutyákkal kezdte őriztetni, nehogy bárki is a sarj
közelébe mehessen.

A tök nagyon gyorsan nőtt. Akárcsak Hin Bunál annakidején, indái és levelei ellepték az
egész tetőt, mindent körbefontak.

Elérkezett az ősz, Nor Bu háza tetején három hatalmas tök ért meg. Nor Bu sötét éjszaka
tépte le őket, s nekilátott, hogy felvágja őket. Mohóságában remegve ott állt mellette a
felesége.

Ahogy Nor Bu kettévágta az első tököt, rémséges óriáshernyók másztak ki belőle, s

azonmód nekiestek Nor Bu kertjeinek és szántóinak.

Alig vágta ketté a másodikat, tengeri rablók ugrottak ki belőle, elrabolták tőle minden
kincsét és már el is tűntek a tengeren.

Sietve vágta fel Nor Bu a harmadik tököt abból meg hatalmas tüzes lángcsóva tört elő.
Ebben aztán elégett az irigy gazdag Nor Bu meg a gonosz felesége.
Ezzel pedig a mese is véget ért.

1954-es Orosz kiadás nyomán fordította: Vándor Anna.

2. 11. 1. 1. A meséről röviden

Maga a mese, de egyik illusztrációja is, tanulságos, és már címéből látható, a Bika
működése érhető benne tetten. Később kiderül, itt inkább egy Bika-Ikrek / Skorpió-
Nyilas sávtengellyel kell számolnunk.

Indulásként egy kettőst kapunk (Ikrek). Gazdag és szegény kettőseként a Bika-Skorpió

tengely is tettenérthető. Az öregebb testvér gazdagsága, önzősége, Bika/Bakságából
fakad, de a Szűzség (gyermektelenség) is megjelenik, mint a Bika dekanátusa. A sok
gyermek az Ikrek szaporaságát hozza képbe, s a Nyilasság jósága is megjelenik a szegény
testvérnél.

A vetőmag szerintem a Nyilast idézi, hiszen az energetikai működésben, mint láttuk, az

életadó magnak feletethető meg.

A tavasz beköszönte ismét energetikai szempontból fontos. A fecskének, Hin Bu, magot
és morzsát nem tud adni. Mindkettő az életet jelképezi. A morzsa a kenyér apraja, ami
viszont átváltoztatott magtest.

És most jön a kép! ábra 117. A könyv egyik illusztrációja a 4. oldalról

(????????.???????????????????????. )

A szövegben a fára és a botra nincs utalás, mégis ezt látjuk a képen. A művész, lehet
maga sem tudván, tökéletes ábráját adja a Skorpió-Bika tengelynek, a Tejútfán felkúszó
kígyóval. Ezt, természetesen, csak a szintén Tejút erőt képviselő bottal lehet elkergetni.
Azt is kérdezhetnénk: Fecske, fecske, kisfecske, mitől véres a lábad? Ruhája szövetéből
kihúzott szál már megint a Szűz közege, tán mert a gyógyítás a Merkúrhoz kötődik? A
szövegben olvasható kiabálás, zajcsapás tipikus gonoszűző tevékenység, s a kígyó így a
sátánt is megjeleníti, mint a testiség fiakat pusztító (abortusz!) arculatát, hiszen a
Skorpióban a Szaturnusz rejtetten, de erőben van! Ráadásul a fióka földre esik a
fészekből, ami a Földes elemi tulajdonságot jelzi. Ősszel, már megint vetési időben,
elszáll a fecske.

Visszatértekor, tavasszal, tök magot hozott, ami a kicsinysége folytán is érdekes,

közönségessége pedig látszólagos értéktelenségére utalás is lehet. A kicsinység, a Bak
dekanátust jelölheti, a jelentéktelenség a Lóságot (Jóságot), hiszen a táltos csikó is
jelentéktelen külsejű, amíg nem működik. Ez a Bika Bakságából a Nyilas Nyilasságába
vezethet át, ami az Ikrek Ikrekségének testisége. A magot már megint a földről kell
fölvenni! Fehér virágai a tisztaságot, de a Szűziességet is jelölik. És őszre kikelt a tök! A
Tök, formájával is a Bikát idézi. Örvendeznek, mert van saját (ez is a Bika önzése, de
még nem mértéktelen!) tökük. Azt tervezik, víztartó edények lesznek belőlük, ami az
Ikrek Vízöntőségére utal. Az első tökből ennivaló, a másodikból ruhanemű, a
harmadikból fém, fény kerül elő, ami elemi tulajdonságával a keleti elemek közül a
Levegő váltótársa. A bőségszaruként működés (nem fogy ki soha) szintén a Bikaság
megnyilvánulása a Rák Holdján keresztül. Egészen bizonyos, hogy nem véletlen a Bika-
Bivaly-Ökör-Tehén külalakbeli hasonlósága. Ebből fakad összekeverésük is! Nor Bu
önzése oly feneketlen, hogy el sem tudja képzelni, hogy amit tesz az másnak (illetve
neki!) mekkora baj, csak neki legyen meg mindene! Mert neki jár! Ez a Bikaságon belüli
Bak magatartás legfeneke. Ennél még a most dúló vadkapitalizmus is (látszólag)
önzetlenebb! Képviselői, vezetői csak az egész világot (Globalizáció!) akarják! A rézpipa
a Vénuszi működés élvezeti, nem utódért történő, tevékenységének jelölése. A láncra vert
kutyák a Nyilas Kosságát képviselhetik. A sötét éjszakai tökszüret a Hold Bakbeli
száműzetését sejteti. Az óriáshernyók az Ikrek Mérlegségét, a tengeri rablók a Skorpió
vizes közegében működő Marsikus, de testiségében a Szűzben és az Ikrekben egyaránt
jelenlévő Merkúr képviselői. A harmadik tök lángcsóvája a Nyilas Kosságából kicsapó
Naperő megjelenése, mely végül elemészti a gonoszt, megtisztítván tőlük az Ikrekből
tovább menő minőség útját.

2. 12. A nőről

A nő, ha eredeti szerepkörét nézzük, sokkal esendőbb, mint a férfi, szó szerint ő a
gyengébb nem. Ez nem fizikai erejére, teljesítőképességére vonatkozik, hanem arra, hogy
értelmileg és érzelmileg egyaránt megfogható. A NőNövéNY NöveKeDő szóbokor
megmutatja lényének folyamatszerűségét és a folyamatba könnyebb változást vinni, mint
az állapotba. "Egyenjogúsodása", emancipálódása, csak súlyosbítja e' helyzetet.

Alapvetően a Hold ciklusára van érzékenyítve, ezt mindenki tudja. Ám azt már kevesen,
hogy a Hold a sötét, a nedves és a hideg képviselője, lásd a HoLD HoLT szóösszefüggést
is. Asztrálisan a Hold a Bikában van erőben, mely földes tulajdonságú jegy, és
dekanátustársa a Szűz és a Bak.

Amúgy ez a nász közege, az érzéki vágyak és örömök helye az évkörben. A Hold

otthonléti helye a Rákban van, mely a (család) teremtés közege. Itteni dekanátustársa a
Skorpió és a Halak, melyek vizes tulajdonságúak.

Az évköri működés néhány részletét fel kell vázolnom a továbbiak megértetéséhez.

Kezdjük a nő születésével. A Biblia szerint Ádám oldalbordáját vette ki az Isten és ebből

lett a nő. ábra 118. A "bűnbeesés" (saját tervezés)

Ha ezt képileg ábrázolom (és nem zsáneresítem el, ahogyan a festők tették!) egy
tipikusan sarjadzásos, azaz növényi jellegű szaporodást látok. ábra 119. Egy
elzsáneresedett ábrázolás, bolgár könyvillusztráció 1796 Szófia (Jankovics: "Csillagok
között fényességes csillag"128. o. 32. ábra)
Ennek közege a Rák, a kettős spirál, ami ezen aktus kozmikus jellegét jobban
kidomborítja. Ikrekké (`) válván Ádám és Éva nemi szervei helyére (és nem rá!)
fügefalevél kerül, jelezvén, hogy itt már mint egyes fügefajtáknál szűznemzéssel történik
a szaporodás, ám még mindig nem a férfi "indulatából". Csak amikor a Bikába (_) érünk,
történik meg a bűnbeesés.

Miért és hogyan?

Azt, hogy a Bika milyen kapcsolatban van a női minőséggel, már láttuk. Az Évkörön itt
metszi a Tejút egyik vége az égboltot, míg a másik épp vele szemben, a Skorpiónál
ereszti le "gyökere" felét, míg a másik fél a Bakban ér a látóhatár peremére. Tudjuk már,
hogy a Skorpió keleti megfelelője a Kígyó. Ez a Kígyó fog felkúszni a Tejútfán, fog
megtestesülni a túloldalon. Megkínálja Évát saját szellemiségével (tudás almája), mert ő
érvekkel és érzelmi ráhatással meggyőzhető, megfogható. És Éva "elveszik". Az alma
képjele a Kos energiák lecsengéséből, önmagába fordulásából adódik. Így érthető, miért
ültetnek sokfelé még ma is almafát a leány életfája gyanánt. A következő ábrát ne vegye
senki zokon, de az almaság ebből a nézetből is fakad.

Gondoljunk a születés kapuját jelölő "WC rajzra". ábra 120. Vénusz rombusz, mint ősi jel

És hasonlítsuk össze a templomok "Jézus mandorlában" ábrázolásaival. ábra 121. A

Toulousei székesegyház kőfaragványa, középen Krisztus, a madorla körül az apostolok
"állatképviseletei": Máté Angyalát már láttuk, mellette János Sasa ül, alatta Márk
Oroszlánja, szemben vele Lukács Bikája látható (Chadwick-Evans: A keresztény világ
atlasza 193. o. )

Így olvasván az ábrát, a következő jelentést kaphatjuk:

A Bika időszakában tárul ki a nő befogadó öle, hogy a túloldali Skorpió-Kígyót

beengedje, az ugyanis a test zodiákusán belül a hímivarszerv képviselője. A megszülető,
a születés kapuján kilépő gyermekek a kebleken (melyeket önmagukban is neveznek
almáknak) "Ikresednek" el, hogy biztosítsák a Rákba, az életgeneráló atyai közegbe való
átfordulást. Ha a nász nem a gyermeknemzésért történik, vagy más okból marad meddő a
kapcsolat, a Szűz állapot jelenik meg. Ennek legrosszabb fokozata az állandó kéjben
tobzódó örömlány, de különösen a vén banya, aki maga is szex centrikus, meséink
tanúsága szerint is.

Ádám érzelmileg, érzékileg fogható meg ezen okból van annyi meztelen nő a
reklámokban, ezért Évától elfogadja a felkínált "almát".

Nézzük, mi is lenne a nő szerepe:

Az élet növelése, először méhében, mely sötét és nedves közeg, majd világrahozatal után
a család keretében. Táplálni, és meleg szeretettel körülvenni. Gyógyítani és érzelmileg
tölteni a gyermeket. Általában az otthon és az élet (kert, udvar) ellátása, tisztántartása. A
nő idősebb korában az ünnepek elsősorban érzelmi, lelki előkészítése, lebonyolítása a
legfőbb feladat. Kiemelendő életindító (bába) és halott (lélek) kísérő (siratóasszony)
szerepe, melyre a nők közül sem alkalmas mindenki.

Az asszonyi állat kifejezés, miután az állat szó állapot jelentésű még a múlt század végén
is, a nő asszonyi állapotát jelentheti, ezért ez nem durva leszólása a női minőségnek.
Áldott állapotban lévőnek mondtuk a "kismamát", amiből mára csak az állapotos, sőt a
terhes maradt és ezek is teljesen negatív töltésűekké váltak.

Az emancipáció ami egyébként nincs is, hiszen a férfi (még egyenlőre) nem tud szülni
csak azt eredményezte, hogy senki sincs otthon a gyermekkel, ezért nincs is szükség a
gyermekre, az nem áldás, de teher.

A nagyszülők sem azok a bölcs öregek mint régen, mert saját kultúrájukat kihúzták
alóluk, a teljesség helyébe még részlegességet is alig adtak. A társadalmi elvárások pedig
jórészt életellenesek, mert az egyéni érdekek pillanatnyisága, a kényelmi szempontok
kiszolgálása érvényesül bennük, nem a kozmikus, isteni működésre hangolódás szándéka.

2. 13. Az agy kéttengelyűsége, avagy összefüggés van az agy, az évkör és a Szent Korona
között?

Bal féltekei tulajdonságok Jobb féltekei tulajdonságok beszéd és nyelvhasználat néma,

látó, térmanipuláló szekvenciális, digitális egyidejű, analóg logikus, analitikus
szintetikus, holisztikus algebrikus geometrikus intellektuális ösztönös konvergens
divergens következtető képzelőerő, kreativitás racionalitás irracionalitás absztrakt
gondolkodás tárgycentrikus gondolkodás realisztikus, objektív impulzív, szubjektív
humorérzék nincs humorérzék irányított szabad időérzék időtlen

Az agyféltekék eltérő működése közismert dolog. Kevesebben tudják azonban, hogy az

agyféltekék elülső és hátulsó fele is eltérő működést mutat. ábra 122. Az agyféltekék
tájolása összevetve a Szent Koronáéval (saját tervezés)

Még kevesebben vannak azzal tisztában, hogy ez a működésbeli sajátosság, mint az az

ábráról is leolvasható, férfias, azaz Nap tulajdonságú és nőies, azaz Hold tulajdonságú
megfeleltethetést rejt magában. Innen vizsgálva a működéseket, összefüggést
fedezhetünk föl közöttük. Míg a bal félteke inkább Nap jellegű működést mutat, addig a
jobb inkább Holdas. A bal félteke elülső fele ismét Napszerűbb, a hátulsó fele
Holdszerűbb működést mutat. Ám a jobb féltekének szintén Napos az eleje és Holdasabb
a hátsó fele. Éppen úgy, ahogy az évkörön a bolygók erőnléti és otthonléti tengelyei
elhelyezkednek. Innen is látható annak igazsága, hogy mi analóg módon azonosak
vagyunk az Univerzummal, Isten képére és hasonlatosságára vagyunk teremtve. E két
működés közti összefüggés a szerves gondolkodás "úgy a kicsiben, mint a nagyban"
igazságát is erősíti. A piros szín az erőnléti kapcsolatot mutatja és a Nap erőket is jelöli, a
kék az otthonléti kapcsolatot mutatja és a Hold erőket is jelöli. Érdekes, hogy a Nap
típusú működést mutató éppen a jobb oldalon, a Hold típusú működésű a bal oldalon
fejlettebb. Itt már megjelenik a tükrözés /keresztezés is. Azt, hogy így és éppen így kell
"elhelyezni" az agyat a tengelyeken az ismert gyermekmondóka is alátámasztja:

Előttem van Észak,

Hátam mögött Dél,
Balra a Nap nyugszik,
Jobbra pedig kél.

A Szent Korona meglepő módon ugyanígy épül fel. Elől a pártázat Nap jelleget hordoz,
bár a Holdas típusú félköríves párták is megjelennek, a hegyes, háromszögletű Napos
típusok mellett.

Hátul gyöngypártát találunk, amely Hold jellegű. A jobb és bal oldal különbözőségét a
felső Pantokrátor két oldalán az agyhoz képest tükörfordítottan megjelenő Nap és
Holdszimbólumok jelölik. A fényarányokat tükrözi Szt. György és Szt. Demeter pajzsa
is.

Györgynél negyednyi ábra 123. A Szent korona szent György képének rajza (Csomor:
Szent István koronája nyomában 150. o. 7. rajz)

Demeternél háromnegyednyi látható belőle. ábra 124. A Szent korona szent Demeter
képének rajza (Csomor: Szent István koronája nyomában 151. o. 9. rajz)

Ketten így tesznek ki egy egészet. Nos (többek között) ezek biztosítják azt, hogy a Szent
Korona különböző képei valóban az aktuális agyterület fölé kerülhessenek és
"működésükkel" befolyásolják annak működését. A koronáról bővebbet Pap Gábor: "A
Szent Korona nevében... " című CDn lehet hallani!

2. 14. A "keleti" és "nyugati" állatöv "tudományos" összepárosítása

2. 14. 1. A kínai állatöv kínai leírásából (HOZZÁFŰZÖTT MAGYARÁZATAIMMAL)

A KÍNAI ZODIÁKUS

Kortárs iparművészet Tajvanról

A bevezetőt írta: Dr. Ueng Shyude A Tajvani Kézművesség-Kutató Intézet Igazgatója
Az ismertetőt írta: Chuang Buoho
Fordította: Fajcsák Györgyi és Kardos Tatjána
Szerkesztette: Ferenczy Mária

A kínai naptár szerint az 1999. év a Nyúl éve. A zodiákus tizenkét állata közül a
nyúlszerű rágcsálók rendjébe tartozó emlős, a mezei nyúl a legtörékenyebb, a
legszeretetreméltóbb, nyugodtsága és szelídíthetősége miatt az emberiség egyik
legkedvesebb állata. "Tigris évében beszéljünk a tigrisről, nyúl évében a nyúlról" szól a
régi kínai mondás. Cselekedjünk eszerint, s közben ismerjük meg a kínai állatöv
sajátosságait.
Legendák és költemények szólnak arról, hogy az állatöv milyen befolyással bír a kínaiak
életére. A kínai kultúrkörben mind a mai napig a naptári előjelekkel összhangban
döntenek az üzleti életben, házasságkötéskor és más sorskérdésekben. A napjainkig
használatos kalendáriumok nemcsak a mezőgazdasági év huszonnégy szakaszát jelölik
meg, hanem segítségükkel kiválaszthatók a házasságkötésre, temetésre, ünneplésre
legalkalmasabb szerencsés napok is, eldönthető, hogy kinek-kinek a születési jegye
összhangban áll-e a küszöbön álló esemény időpontjával. A naptár még fontosabb
szerepet játszik az egy évre vagy egész életre szóló döntésekben. Bár babonának tartják,
de a naptári előjelek ötezer éve befolyásolják a kínaiak életét és gondolatvilágát.

A kínai zodiákus tizenkét mennyei állata nemcsak az előjelek kiszámításában nyújt

segítséget, hanem szerencseállatként és jókívánságok kifejezésére is nagyon népszerű.
Utóbbiak egyaránt eredhetnek az állatok vélt vagy valódi tulajdonságaiból és a nevükhöz
kapcsolódó szójátékból. Például a "Patkány esküvői menet" ábrázolása az utódok
végtelen sorát kívánja;

MIUTÁN A PATKÁNY AZ IKREK KELETI VÁLTÓTÁRSA, MINT ILYEN A

(MÉRTÉKTELEN) SZAPORODÁS JELKÉPE IS. az erőteljes bivaly az eseményeket
kézben tartó, azok menetén változtatni képes ember jelképévé vált;

A RÁKBAN IS ERŐBEN LÉVŐ JUPITER, MINT AZ ATYAI ERŐK BIRTOKOSA,

ILYENKÉNT IS ÉRTELMEZHETŐ. az öt tigrist ábrázoló kép boldogságot kíván.

LEHET, MINT AZ OROSZLÁN KELETI MEGFELELŐJE, ADAKOZÓ, S ÍGY

NYILVÁN BOLDOG IS, HISZ VAN MIT ADNIA.

A nyúl szerencsét hordoz ugyan, de a példázat a "fát őrző, nyulat váró" parasztról aki
várja, hogy ugyanannak a fának egy másik nyúl is nekiszalad a hiú ábrándokat kergető
emberről szól. (A szólás ugyanazt jelenti, mint magyarban "a sült galambot várni. ")

A NYÚLBAN, ILLETVE NYUGATI MEGFELELŐJÉBEN, A SZŰZBEN A MERKÚR

VAN OTTHON ÉS ERŐBEN EGYARÁNT. Ő A KERESKEDŐK, ÉS A TOLVAJOK
VÉDŐJE, (sic!) EZÉRT NEM MEGLEPŐ A SZERENCSÉT EBBENI ÉRTELMÉBEN
IDEKAPCSOLNI, HISZEN A SZERENCSEJÁTÉK IS MERKÚRIAS. A SZERENCSE
A MAGYAR HAGYOMÁNYBAN EGYÉBKÉNT SOKKAL MÉLYEBB ÉS
MAGASABB JELENTÉSSEL BÍR, ELÉG, HA A SZER SZÓTŐRE, MINT A
SZERELEM ÉS SZERETET TÖVÉRE IS, MINT ROKONRA, RÁMUTATUNK. ITT
ÉRDEMES ARRA IS FELFIGYELNI, HOGY A GALAMB, MINT HOLD-
HÁZÁLLAT ELEMI ROKONA A NYÚLNAK.

A jóindulatú sárkány szerencsés előjel, "Aki átlépi a sárkánykaput (hírnevet szerez), egy
életen át gazdag lehet" tartja a mondás.

A NYUGATI IRODALOM IS A KINCSEK ŐRZŐJÉNEK TARTJA A SÁRKÁNYT,

ÁM MI AZ ÉLETET ŐRIZTETJÜK VELE, EZÉRT LÁTHATÓ PÉLDÁUL
KAPUKON, DE RUHAHÍMEKEN IS. JÓL PÉLDÁZZA EZ IS, HOGY EGY
EREDETILEG MAGAS JELENTÉSTARTALOM (ÉLET), HOGYAN
DEVALVÁLÓDIK ANYAGI KINCSEKKÉ (ARANY TÁRGYAK).

A vizeket jelképező kígyót Tajvan őslakói, a pajvan nép fiai, ősállatukként tisztelik.

ÉS A KÍGYÓ, VAGYIS A SKORPIÓ, VALÓBAN VÍZ ELEMŰ!

A ló gyors sikert és fölemelkedést jelent. A "juh" és a "szerencse" kínaiul azonos

hangzású szavak, ezért a juhábrázolás olyan jókívánságokat idéz, mint "szerencse
kísérjen mindenben. " Gyors hivatali előmenetelt kíván a lóháton ábrázolt majom (a szó
azonos hangzású a "nemesember" szóval), mivel a "lóháton" kínaiul azt jelenti: "gyorsan,
azonnal. "

A MAJOM ÉS A NEMESEMBER AZONOSSÁGA VALAMIT BIZONY

MEGMUTAT ABBÓL, HOGY EGY HANYATLÓ KULTÚRA, HA MÉGOLY
NAGYRA IS NÖVEKSZIK A TESTE, HOL ÉRT FÉLRE VALAMIT AZ ŐSI
BÖLCSESSÉGBŐL. A LÓHÁTON GYORSAN KIFEJEZÉSEK EGYBECSENGÉSE
SZINTÉN A LOVASNÉPEK "HATÁSA".

Tajvani szokás szerint szerencsét hoz, ha új házban a vendégeknek első fogásként kakast
szolgálnak fel, mert a kakas neve egybecseng a kezdet szóval, és a jólét kezdetét ígéri.
Hűsége miatt a kutya Kínában is a megbízhatóság jelképe. A disznó a jólét jelképe, neve
kínaiul azonos hangzású a "gyöngy" szóval is, ezért felidézi a mondást, hogy "termeid
teljenek meg gyönggyel. drágakővel.

A "Kínai zodiákus" című újévi iparművészeti kiállítás anyagát a Tajvani Kormány

Kulturális Kapcsolatok Bizottságának megbízásából a Tajvani Kézművességkutató
Intézet válogatta. A kiállítást a világ több nagyvárosában, köztük New Yorkban és
Párizsban, az ottani Kínai Kulturális Központ Tajpej Galériájában is bemutatták. A
kiállítás összeállítói a kulturális kapcsolatok fejlesztésén túl hazájuk művészeit is
támogatni kívánták azzal, hogy a nemzetközi nagyközönségnek bemutatják a
hagyományos kínai kultúra, a kínai állatöv iparművészeti ábrázolásainak klasszikus és
népi ízeit. Ez a kiállítás sok neves, az iparművészet különböző ágában alkotó tajvani
művész állatövi témájú munkáját foglalja össze. Az alkotásoknak mind anyaguk fa,
bambusz, fém, kerámia, kő, bőr, lakk és textil, mind felfogásuk igen különböző, van
közöttük hagyományos felfogású, naturalisztikus és egyéni megfogalmazású.

Reméljük, hogy minden tárgy az újdonság erejével hat majd az Önök kifinomult ízlésére,
örömet okoz és megérinti Önöket.

A kínai naptár minden évet az állatöv tizenkét jegyének egyikével jelöl meg. Ezeket a
jegyeket, noha valójában csillagképek nevei, "tizenkét földi ágnak" nevezi, és kombinálja
a "tíz égi törzs" egyikével (utóbbi egy tíztagú, hagyományos szósor, amelynek tagjai
egyenként nem értelmezhetők). Az így kapott hatvan különböző, kettős név jelöli meg
sorban mind a napokat, mind az éveket.

A háromezer éves jóslócsontok feliratai arról tanúskodnak. hogy a napok jelölésére már a
Jinkorban (i. e. 14. század) is azt a hatvanas ciklust használták. amelynek elnevezései a
tizenkét földi ág és a tíz égi törzs párosításából adódnak. Az égi törzsek tíz tagja a
következő: Csia, Ji, Ping, Ting, Mu, Cs, Keng, Hszin, Ren és Kuj

Az időszámításhoz használt "földi ágak" tizenkét ciklikus jegyének mindegyikéhez egy-

egy földi állatot társít a hagyomány. A Ce jelképezi a Patkányt, Csou a Bivalyt, Jin a
Tigrist, Mao a Nyulat, Csen a Sárkányt, Sze a Kígyót, Vu a Lovat, Vej a Juhot, Sen a
Majmot, Ju a Kakast, Hszü a Kutyát és végül Haj a Disznót.

ÉRDEKES, ÉS KÉSŐBB MAJD UTAL A TANULMÁNY ERRE IS, HOGY A

HATVANASSÁGOT A 12 X 5-ÖSSÉG IS KIADJA, S MI EZT ÍGY ISMERJÜK.

Ezek az állatok, a Sárkányt kivéve, mind létező jószágok, részei a mindennapi életnek,
hosszú idő óta helyük van a népi világképben. A tizenkét állatövi jegy jól példázza, hogy
a kínaiak szeretik a természeti jelenségeket az állatvilágban található formákkal és
tulajdonságokkal jellemezni.

Több bizonyítéka is van annak, hogy már a korai időktől állatok testesítették meg a földi
ágakat. Erről tanúskodnak a Sujhuti mellett (Alvó tigris földje, Hupej tartomány,
Jünmeng járás) talált Csinkori (i. e. 221206) feliratos bambuszlapocskák, és más, korábbi
feljegyzések, sőt a Dalok Könyve is. Legkorábbi ábrázolásukat tigris, nyúl, sárkány, juh,
majom, kakas, disznó és más állat alakú, kisméretű bronzfigurát a Csecsin faluból
(Lojang városa mellett) előkerült lelet tartalmazza a Hadakozó Fejedelemségek korának
végéről (i. e. 403221).

AZT AZONBAN NEM TUDJÁK ŐK SEM, HOGY AZ ÁLLAT ÁLLAPOT!

A kínai állatöv legteljesebb leírását Vang Csung filozófus (i. sz. 27 kb. 99)
"Mérlegelések'' című művének "A dolgok természete" című fejezetében olvashatjuk.
Ebből a kínai állatöv teljes leírásán túl kiderül, hogy az állatöv elképzelése a jin-jang és
az öt elem elméletével együtt alkotott rendszert a régi kínaiak világképében, és ezeket a
tér és idő felosztásában is kombinálták.

A Keleti Han kor (i. sz. 25220) végén élt Caj Jung "Párbeszéd az évszakokról" című
művében olvashatjuk a következőket: "A teljes napi ciklust jelképező tizenkét állat közül
csak öt ehető és ezért feltétlenül tartandó: a Csou, vagyis a bivaly, a Vej, vagyis a juh; a
Hszü, tehát a kutya; a Ju, tehát a kakas és a Haj, a disznó. A sárkány, a tigris és a többi
állat nem ehető. Tavasszal a fa eleme az uralkodó; a fa legyőzi a földet, amely uralja az
évszakokat. A négy évszakot képviselő állatok közül a bivaly a nyár végéhez tartozik, a
kutya az őszutóhoz, ezért lehet a Vej, a juh a tavasz étele. Nyáron a tűz az uralkodó elem;
a tűz legyőzi a fémet, ezért a nyár étele; a Ju, a kakas. Nyár végén a föld eleme az
uralkodó; a föld legyőzi a vizet, ezért kell disznót és bivalyt enni. A föld az összes elem
közül a legelső, a bivaly az öt háziállat közül a legnagyobb. A többi négy elem áldozati
állatai közül egyik sem párosítható a föld kiválóságával, ezért a bivaly a nyár végének az
étele. Ősszel a fém eleme az uralkodó, a fém legyőzi a fát; a Jin, a tigris nem ehető; a
kutyának és a disznónak nincs szarva ugyan, de ugyanabba a csoportba tartozik, ahová a
tigris, ezért az ősz étele a kutya. Télen a víz eleme uralkodik. A víz legyőzi a tüzet, ekkor
loval kellene enni, de a szertartások tiltják a lóáldozatot, ezért az ugyanabba a csoportba
tartozó disznót kell enni. "

Caj Jungnak ez az elmélete az állatöv, az étkezési tilalmak és az öt elem

kölcsönhatásairól, továbbá, hogy ezek az egymást kölcsönösen legyűrő folyamatok az
állatövből indulnak ki, a mai napig elfogadott nézet. A X. századból, a híres tun-huangi
barlangtemplomokból előkerült kéziratokban is találunk olyan részletet, amely a címe
szerint is az állatövön alapuló jövendőmondás módozatait tárgyalja.

Sokféle, bonyolult elmélet született annak magyarázatára, hogy miért éppen állatokkal
azonosítják a földi ágak tizenkét tagját. Ezek az elméletek a jin-jang és az öt elem
hatásában vagy az állatok jellegzetes tulajdonságaiban keresnek magyarázatot. Például
Lang Jing a Ming korban (13681644) az égtájakat és a napot is tizenkét egységre
osztotta, és az állatövi jegyekről nevezte el. Így lett a Ce jel (állata a patkány) Észak
jelképe és a kettős óráé az éjszaka közepén; a Vu jel (állata a ló) Dél jelképe és a kettős
óráé a nappal közepén. A Mao ebben a rendszerben Kelettel és a napkelte órájával került
kapcsolatba, noha a napkelte jin és jang, fény és árnyék együtthatásának a pillanata, a
Mao állata azonban a Holdat jelképező nyúl. A Ju jel Nyugattal és a naplemente idejével
került kapcsolatba, pedig állata a Napot jelképező kakas, Mint látjuk, a kakas és a nyúl
esetében ez az elmélet ellentmond a hagyománynak. A történelem során tudós
hivatalnokok és művelt közemberek fáradhatatlanul gyártották az elméleteket az
ellentmondások feloldására.

CSAK ÉPPEN AZ EREDETHEZ NEM NYÚLTAK VISSZA! TALÁN GŐGBŐL,

MERT ŐK VÁROSLAKÓKKÉNT NEM AKARTAK A LÓSZAGÚ, SÁTRAS,
VONULÓ NÉPEKTŐL TANÁCSOT KÉRNI. "MAJD MI
MEGMONDJUK"GONDOLHATTÁK. EZ ISMERŐS LENNE!

Az égi jelenségeknek a kínai állatövhöz vagy a földi ágakhoz hasonló tizenkettes tagolása
megvan a csillagképek babilóniai eredetű tizenkettes beosztásában, a tizenkét babiloni
ház elvében is (Vízöntő, Halak, Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió,
Nyilas, Bak). A nyugati asztrológia és jóslás Tajvanon is nagyon népszerű.

Máig is népszerű dalok magyarázzák, hogy a néphit szerint melyik születési jegyek
párosítása nem hoz szerencsét: "A fehér ló árt a zöld bivalynak; a juh és a bárány gyors
elválást jelent.

EZ A KOS ÉS A BAK, S ŐK DERÉKSZÖGŰ KAPCSOLATBAN (KVADRÁTBAN)

ÁLLNAK EGYMÁSSAL.
A kígyó és a tigris elválnak, mintha késsel választanák őket szét;

UGYANCSAK A KVADRÁTRÓL VAN SZÓ! a sárkány és a nyúl együttlétéből sok

bánat ered.

MIUTÁN NINCS MEG A KELLŐ HARMÓNIA, NINCS LEGALÁBB LELKI

KAPCSOLAT KÖZTÜK, VALÓBAN KILÁTÁSTALAN A DOLOG.

Az arany kakas fél a jáde nyúltól,

ITT SZEMBENÁLLÁSRÓL BESZÉLHETÜNK! a disznó és a majom együtt nem

marad. "

ÚJRA CSAK KVADRÁT. "Öreg korában a fehér ló fél a zöld bivalytól, a tigris és a nyúl
sorsa az elválás. Az arany kakas nem élhet együtt a kutyával;

A KUTYÁNAK UGYAN LELKI KAPCSOLATA A KAKAS, FORDÍTVA AZONBAN

NEM ÍGY VAN! MONDHATNI: A KAKAS NEM TUD RÁHANGOLÓDNI A
KUTYÁRA, BÁR A KUTYA IGEN A KAKASRA. a disznó és a majom együtt nem
marad. "

Vannak, akik máig is egybevetik a. házasulandók születési jegyeit. A hagyomány szerint

"a kakas és a kutya között sohasem lesz béke; " "a tigris és a sárkány harcias lények,
kapcsolatuk nem lesz tartós; " "két juh nem tud sokáig együtt élni. " "A. bárány besétált a
tigris torkába" mondják, ha egy juh és egy tigris jegyű fiatal házasodik össze. Tigris
jegyében született vendégnek az esküvő alatt tilos belépni az új házasok szobájába.
Természetesen ezek csak hiedelmek.

Az állatövhöz kapcsolódó szokások és hiedelmek köre, a mély bölcsességen és humoron

túl kifejezi a nép boldogság utáni vágyát is.

MOST BÖLCSESSÉG, VAGY HIEDELEM?

Az újévi rímpárok például mindig az új jegy tulajdonságaiból fakadó boldogságot

köszöntik: "A nyúl jegye boldogságot hoz, a nyúl éve nyugalmat jelent. " "Ahol a sárkány
él, ott csillagok gyülekeznek, Ha fölszáll az égbe ( kezdődik az éve), milliók örülnek. "
"Kígyó év tavasza beragyogja a végtelen tengereket, A kígyó gazdagsággal tölt be folyót
és hegyet. "

A népi hiedelmek, mesék magyarázzák a legszínesebben az állatöv eredetét. Az egyik

történet szerint a legendás Sárga Császár tizenkét állatot keresett a testőrségébe, ahova
elvárták minden állat jelentkezését. A macska megbízta a patkányt, hogy jelentkezzék
helyette is, de a patkány erről elfelejtkezett. Ezért hiányzik a macska az állatövből, és
ezért. üldözi azóta is a patkányt. Egy másik mese azt beszéli el, hogyan lett a patkány az
állatöv első állata. A patkány a bivaly hátán tette meg az utat a Sárga Császár palotájáig,
amikor azonban odaértek, átugrotta a bivaly fejét, így ért elsőnek célba. A harmadik
történet szerint az állatok futóversennyel akarták eldönteni, melyik tizenkét állat legyen a
császár testőre. Végül az elefánt, a patkány és a bivaly lett a leggyorsabb. Ekkor a
patkány bebújt az elefánt ormányába, amitől az úgy megijedt, hogy elszaladt. Így a
patkány lett az állatöv első állata.

A kínaiak élete régi idők óta összefonódott az állatövvel, s ez számtalan formában jelenik
meg épületeken, sírkamrák falán, eszközökön és ruhadíszeken. Ezek az ábrázolások
helyenként csak az égtájra vagy az időszakra utalnak, máshol szerencsejelek, de egyéni
ízlés és kedv szerint is díszítenek velük.

Tajvan régiségboltjaiban az utóbbi években sok Han kori (i. e. 206 i. sz. 220) sírfigura, a
halottak mellé temetett kisebb-nagyobb szobrocska bukkant föl, több közülük az állatöv
egyes állatait ábrázolja, igen természethűen. A sírfigura szó kínaiul őrt is jelent, ezért kap
az állatfigurák egy része emberi testet. A Tajpeji Történeti Múzeum gyűjteménye is őriz
egy teljes sorozat ilyen sírfigurát. Kína nyugati részén, Kao-csangban egy X. századi
falfestményen, a "Gyógyító Buddha szutrája" ábrázolásán megjelenik tizenkét démonikus
őristenség, közülük hat férfiruhában, hivatalnoknak öltözve, táblácskával a kezében, hat
pedig díszes női öltözékben. Az emberi alakok az állatöv egy-egy állatának fejét viselik.
A patkány, a tigris, a sárkány, a ló, a majom és a kutya férfiruhában, a bivaly, a nyúl, a
kígyó, a juh, a kakas és a disznó női ruhában látható.

TEHÁT VÁLTAKOZVA. A NYUGATI ASZTROLÓGIÁBAN EZT POZITÍV,

NEGATÍV TULAJDONSÁGGAL FEJTIK KI.

Tegyük még hozzá, hogy az állatöv egyesíti magában az emberi, az állati és a mennyei
elemeket, úgy, hogy a középpontban az ember áll. Állatfejet viselő emberalakok
formájában az ember és az állat együtt válik mitikus lénnyé, az állat emberi, az ember
állati tulajdonságokkal ruházódik fel. A halandóból így lehet halhatatlan, de egy botlás
következtében az emberből állat is válhat.

A SZELLEMISÉG (ÁLLATFEJ), A TESTISÉG AZ (EMBERI TEST) A LELKISÉG

(MENNYEI ELEM) HÁRMASSÁGÁRÓL LEHET ITT SZÓ.

A mai ember életében ugyanolyan fontos szerepet játszanak a zodiákus állatai, mint a
múltban, ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a modern művészetekben az állatöv
tizenkét állata legalább olyan népszerű téma, mint volt korábban. Ezt leginkább Holdújév
idején figyelhetjük meg. Ekkor Kínában, akárcsak Japánban, az új évet jelképező állat
díszít mindent, mint az új év, az új remények szimbóluma. Sokan gyűjtik saját születési
jegyüket vagy valamely más szerencsejelet ábrázoló kézműves alkotásokat. Mindegyik
állatövi jegy ábrázolása jó szerencsét és boldogulást kíván, jelképes értelmüket a
következőkben foglalhatjuk össze:

A patkány "A patkány ugrik, az. ég megnyílik"

AZ IKREKKEL SZEMBEN A NYILAS NYÍLÁSA! DE CSAK MAGYARUL VAN
ENNEK IS ÉRTELME! és a "Patkány esküvői menet" jellegzetes témái az újévi
képeknek. "A patkány olajat dézsmál" szintén gyakori témája az írástudók képeinek.
Gyakran ábrázolják a patkányt tökkel vagy aranytömbbel együtt. Ezek az ábrázolások az
állat szaporaságára célozva, sok utódot vagy gazdagságot kívánnak. Szójátékon alapuló
jókívánságot rejt az is, hogy ékszereken, kitűzőkön, nyakkendőtűkön, denevér hátán
lovagolva ábrázolják a patkányt, mert a "denevéren lovagol" azonos hangzású a
"boldogságért könyörög" kifejezéssel.

A NAPHÁZÁLLAT A HOLDHÁZÁLLAT HÁTÁN. EZT A MAGYARÁZATOT

MIÉRT NEM ISMERI?

A bivaly

A földműves társadalom legfontosabb állata, legtöbbször vele találkozhatunk, olyannyira,

hogy a "Tavaszi bivaly" című képre minden évben szükség van. Az olyan képek, mint "A
bivaly a nagyföldet szántja" és "A bivaly egész évre szóló gazdagságot szánt" a
földműves világ vágyakozását tükrözik a gazdag élet után.

HOGY ITT A RÁK, AZ ATYAI KÉPVISELET MIATT FONTOS A BIVALYÁLLAT,

EZT SZINTÉN TUDNI KELLENE!

A tigris

Bátorsága miatt az egészség megtestesítője. Gyermekruhák kedvelt díszítőeleme, a ruha

viselőjét óvja a betegségektől. Épületeket, használati tárgyakat is gyakran díszítenek vele,
ilyenkor bajelhárító szimbólum. A "Szárnyaló sárkány, ugró tigris" ábrázolásban a két
állat a két égtájat, Keletet és Nyugatot jelképezi.

EZEK AZ ÚN. ÉGI PALOTÁK, ITT NEM A ZODIÁKUS SÍKJÁN VAGYUNK!

A nyúl

A nyúl engedelmes, jámbor. A kínaiak takarékos állatnak tartják, de híres a szaporasága

is, ezért a délkínai Jünnan tartomány területén gyakran a bőség jeleként díszíti az
épületeket. Mivel a Hold szimbóluma, alakja a Holdünnepen (a nyolcadik hónap 15.
napja) is kedvelt. Tajvanon a parasztházakon gyakran párban szerepel a kakassal: "A Nap
közepében arany kakas, a Hold közepében jáde nyúl" azt a bölcsességet jelképezi, hogy
"a Nappal együtt kezdd a munkát és pihenj, ha felkél a Hold. "

ALAPVETŐEN A NYÚL ÉS A KAKAS TESTISÉG-SZELLEMISÉG

KAPCSOLATBAN ÁLLNAK. (HALAK-SZŰZ) A HOLD IDE A BIKASÁG RÉVÉN
KERÜLHET, ENNEK DEKANÁTUSA A SZŰZ, VAGYIS A NYÚL BENNE
TARTÓZKODIK! A KAKAS A KOS KELŐ NAPJÁBAN JELENÍTŐDIK.
"UDVAROMON ARANYVÁLYÚ ARANYKÚT,
ABBÓL ISZIK ARANYKAKAS ARANYTYÚK" (NÉPDAL)

A sárkány

A jóságos sárkány hosszú ideje a türelem, az állhatatosság és az erő jelképe, ezek a

tulajdonságok alapozzák meg a megbecsülést és a vagyoni helyzetet, és a köznapi
emberek fölé emelhetnek bárkit. A kínaiak szemében a sárkány a legbecsesebb, a
leggyakrabban ábrázolt szerencseállat, bármely alkalomra, tetszés szerint használják.

AZ ÉVKŐRBEN 4 FÉLE SÁRKÁNY KÜLÖNBÖZTETHETŐ MEG: A MÉRLEG

SÁRKÁNYPÁRJA, A SÁKÁNYFEJ, A SÁRKÁNYFAROK ÉS AZ ÉGITESTRABLÓ
AZ HIDRA, MELY CSILLAGKÉP AZ IKREKTŐL A NYILASIG HÚZÓDIK.

A kígyó

Viszonylag ritka szimbólum. Népszerű mondás, hogy "ha kígyó tekeredik a nyúlra, az a
biztos gazdagság előjele. " A mondás ábrázolása is gazdagságot jósol. Észak-Kínában a
kígyóról azt tartják még, hogy találékony, tevékeny, ügyes a pénzszerzésben. Kígyóval
álmodni meggazdagodást jelent. A kígyó és a nyúl jegyben születettek házassága szintén
szerencsét hoz.

ITT TULAJDONKÉPPEN AZ ÁTBILLENÉS "GAZDAGÍT", HISZEN TUDJUK, A

MÉRLEG CSAK EGY TENGELY, MELYEN ÁTBILLEN A SZŰZ A SKORPIÓBA,
VAGYIS FOLYTATÓDIK AZ ÉLET, NEM MARAD SZŰZEN A "TERMÉSZET".

A ló

Hatalmas életereje miatt a ló a népi ábrázolások egyik legkedvesebb állata. A legenda

szerint a Csou dinasztia egyik első uralkodójának, Mu fejedelemnek (i. e. 947928) volt
nyolc táltos paripája, melyek hátán beutazta az egész világot. Innen ered a "nyolc táltos"
ábrázolása, mely kiugró sikereket jelent.

NYILVÁN, MERT A LOVAS NÉPEK MAGAS KULTÚRÁJÚ, KORUKBAN A

LEGSIKERESEBBNEK MONDHATÓ NÉPEK VOLTAK! ÉS MERT A KOZMIKUS
MŰKÖDÉST VITTÉK SIKERRE AZ ÉLETÜKBEN, NEM VOLTAK POFÁTLANUL
GŐGÖSEK!

A juh

A régi kínai szövegekben mind összetételekben mind önmagában a "szerencse" írásjegy

egyszerű formáját találjuk, amely megegyezik a "juh" írásjegy ma használatos alakjával.
A juh a régi használati tárgyak gyakori díszítő motívuma volt, a disznóval és a bivallyal
együtt a legbecsesebb áldozati állatok közé tartozik. A "Három juh békét hoz" és a
"Kilenc juh békét terjeszt" szintén igen népszerű ábrázolások.
ITT A BAK BÉKE HANGALAKI MEGFELELÉSSEL LEHETNE MÉLYEBB
ÉRTELMET NYERNI, DE EZ CSAK MAGYARUL ÉRTELMEZHETŐ. TALÁN
MERT MI MÉG HORDOZZUK A LÉNYEGI KAPCSOLATOKAT IS.

A majom

A régiek az ügyes majmot a ló oltalmazó állatának tartották. A majom és a ló együttes

ábrázolása szójátékkal a "gyorsan hivatalhoz jut" mondásra utal. A hátán kölykét cipelő
anyamajom képe, a "hát" és a "nemzedék" szavak azonos hangzásán alapuló szójátékkal,
"nemzedékről nemzedékre magas hivatalt" kíván. A méhkaptárral együtt ábrázolt majom,
a "méh" és a "kinevez" szavak azonos hangzása miatt szintén jókívánság. A hivatali
pecsét zsinórjára juharágon függeszkedő majomfigurát is szokás akasztani, amely
ugyancsak a szavak egybecsengése alapján utal az "előkelő hivatalnok pecsétet visel"
mondásra, és ezzel kíván viselőjének sikeres előmenetelt.

TALÁN A LEGJOBB PÉLDA ARRA, HOGY A KÍNAIBAN A SZAVAK

EGYBECSENGÉSE NEM LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEKBŐL ADÓDIK, MINT
NÁLUNK!

A kakas

A kakas az öt legfontosabb erény: a műveltség, a harciasság, a bátorság, a jóindulat és a

megbízhatóság jelképe, a korai időktől szerencsét hoz. A kakas bajűző képességéről
tanúskodnak "A kakas megvédi a házat" témájú újévi képek. Tajvanon a kakas a
családalapítás jelképe is.

A KAKASÁLDOZAT NÁLUNK SEM ISMERETLEN. EGY "HONFOGLALÁS"

KORI HÁZ TŰZHELYE ALATT IS TALÁLTAK KAKASÁLDOZATRA UTALÓ
TELJES KAKASCSONTVÁZAT.

Taraja a hivatali rangot jelképezi; kakastaréjvirág mellett ábrázolt kakas magas hivatali
rangot jelent, peónia mellett pedig hírnevet és gazdagságot. A kakast öt csibével együtt is
szokták ábrázolni, ami a "mind az öt fiad viseljen magas hivatalt" és a "taníttathass öt
fiút" kívánságokra utalva, jólétet, biztos öregséget kíván.

ITT AZ ÖTÖSSÉG, MINT AZ ÖT TIGRIS ESETÉBEN IS, NYILVÁNVALÓAN AZ

ÖT ELEMBŐL ADÓDIK!

A kutya

Sok műtárgy ábrázolja a kutyát, az ember leghűségesebb társát. Például a Hankori

sírokban gyakran találtak kutya szobrocskákat, melyek bizonyítják, hogy a kutya és az
ember elválaszthatatlan társak. A kutya is lehet a gazdagság jelképe, a mondás szerint "a
kutya gazdagságot hoz. "
A SOK MALACPERSELY MELLETT EMLÉKEZHETÜNK EGY KUTYAHÁZBAN
ÜLŐ KUTYÁRA, MELYNEK NYELVÉRE KELLETT RAKNI A PÉNZT. TALÁN EZ
A KELETI SZELLEMI HAGYATÉK VOLT AKÁR TUDATTALANUL IS A PÉLDA?

A disznó

A disznó ősidők óta az emberiség fontos vagyontárgya, ezért régóta szerencsét hozó népi
díszítő motívum a hátán nagy értékű ezüstrudakkal ábrázolt disznó, amely a váratlan
szerencsét jelentő mondást idézi, hogy "kövér disznó áll a kapu előtt" A disznóláb is
sikert jelent, mert azonos hangzású a "sikeres vizsga" kifejezéssel

HA A BIBLIAI TANÍTÁS "SE GYÖNGYEITEKET NE HÁNYJÁTOK A DISZNÓK

ELÉ, " PÉLDÁZATÁRA GONDOLUNK, ELÉG ÉRDEKES A DISZNÓ GYÖNGY
AZONOSSÁG. AMÚGY, A DISZNÓ SZERENCSEHOZÓ SZEREPE (LÁSD ÚJÉVI
MALAC, DE A DISZNÓD VAN KIFEJEZÉS IS EZT MUTATJA) NÁLUNK IS
ISMERT. IDE HAJAZ A JUH IS MINT FÖLD ELEMŰ JEGY. A TERMÉSZET
BŐSÉGE GAZDAGSÁGA A BIKA IDŐSZAKÁBAN LETAGADHATATLAN. AZ
"ITT A KEZEM, NEM DISZNÓLÁB" MONDÁSUNKNAK VAJH KÖZE LEHET
EZEKHEZ?

Az állatöv tizenkét jegye gazdag jelképrendszerével mélyen benne él az emberek

tudatában, hatással van képzelőerejükre. Hagyománya nagyon gazdag és sokszínű, hatása
a kínaiak gondolkodásmódjára mind a mai napig nem csökkent.

Készült a Tajvani Képviseleti Iroda felkérésére a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti

Múzeumban 1999. március 29. és április 20. között bemutatott kiállításhoz

2. 14. 2. A "kínai" és a "nyugati" állatöv elemeinek "tudományos" összepárosítása, és az

ebből eredő problémák

A melléklet ábráján (piros keretes kép) jól látható, hogy a megfeleltetés a már említett
Bika-Bivaly azonosításon csúszik el. ábra 125. Eredeti [és hibás] Keleti-nyugati állatövi
jegy összevetés (Shuang Long kínai étterem és büfé 2002. évi naptára)

Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy Bikaként (vagy Disznóként) viselkedem-é, vagy
Ökörként. Másként: áldott állapotban lévő asszonyom mellett egy időre le kell
mondanom férfiúi képességem gyakorlásáról, önkéntes áldozatot vállalva, mert Ő most
nem alkalmas a női szerep ezen részére.

Ha itt Bikáskodom, vagy pláne Disznólkodom, megnézhetem a házasságunkat, illetve a

gyermek (a család!) jövőjét! (Sajnos a mai kapcsolatokra ezen sorok egyre kevésbé
állnak!) Nézzük a többieket is!

Az Ikrek vetélkedést sem lehet fölcserélni egy Tigris minőséggel, ami Oroszlán
szerepkörű és erre éppen a keleti mesék adnak alapot. Az azonban érdekes, hogy éppen a
mezopotámiai ábrázolásokon az akkád/semita uralkodók oroszlánként jelenítik meg a
szabir/szubartui törzseket, mint ellenségeiket, és nagyon kegyetlen módon ölik meg
azokat. A Tűz jegyű Ló/Nyilas megidézhető a szintén Tűzes Oroszlán/Tigris által, az
előbbinek pedig szembenálló jegye az Ikrek/patkány.

A Rákot a Nyúllal összekeverni komoly probléma forrása lehet, hiszen a Szűzre az

ingyenkegyelem és a családalapítási késztetés nem igazán jellemző. Igencsak
megkérdőjelezhető meséink tanúsága alapján a Nyúl szelíd jámborsága is. Gondoljunk
csak a Csonkatehén esetére, aki csak a Nyúltól félt, s az le is győzte, a Bikák, másutt
Sárkányok meg se kottyantak neki!

Az Oroszlán mint Sárkány megfelelés, még védhető rövid ideig, hisz a Sárkány mind a
Víz, mind a Levegő, de a Tűz elemével is kapcsolatban áll. Azonban az Oroszlánnál
éppen a Nappal való kapcsolat adja a kulcsot a minőséghez, azt pedig a Sárkányról a
keletiek sem állítják, hogy Napállat lenne.

A Szűz és a Kígyó kapcsolata mindössze a Merkúrpálcán tekergő két kígyóra

szorítkozhatna, vagy áttételesen: a Szűz szűzességének elvételét eszközölheti a férfi
nemiszervet jelképező Skorpió/Kígyó.

Ha valaki a Lovat, mint a kiegyensúlyozás, mérlegelés elvét tárgyalná, hát bizonyosan

megmosolyognák erőfeszítéseit.

A Kecskének nincs fullánkja, ellenben van szakálla, amiben áll az ereje! A Skorpió nem
testi erejével, hanem mérgével harcol. Hát elég nagy különbség.

A Ló és a Majom összefüggése valamilyen szempontból igazolható, hisz a Vízöntő

testiségének az Oroszlánnak a Nyilas középső dekanátusa, de ettől még nem váltótársak,
sőt!

A Kakas mint a hajnal hírnöke, nem feleltethető meg a Baknak, bár ott születik a fény, s
azt is hírnök jelzi! Van tehát itt is némi analógiás lehetőség a két tulajdonságképviselő
közt.

A Vízöntő és a Kutya, talán a két legtávolabbi minőség, és sehogysem hozhatók össze.

A Halak és a Disznó szintén csak erősen megerőszakolva kapcsolhatók egybe. ábra 126.
Az előbbi ábra képei helyes sorrendbe "csúsztatva" (zöld keretes kép)

Végezetül nézzük meg azt az évkör ábrázolást amelyből Vízöntő Tömegemberünket

kiemeltük. ábra 127. Mai szibériai zodiákus ábrázolás (Pap: A Napút festője 33. o. )

Az első pillantásra feltűnik, hogy a Tigris helyén Oroszlán van. Ez is figyelmeztethetne,

hogy a párosítást így kell illeszteni, nem a fenti módon. A másik érdekesség a Sárkány
hullámzása, mely a kiegyensúlyozás Mérleg jellegét és a Vízöntő hullámtermészetét
egyszerre láttatja. Nota bene, a Mérleg Sárkány megfeleltetés szintén segíthetne a
párosításban, ha odafigyelnének a tudományosok, másra is, nemcsak prekoncepcióik
alátámasztására.

A következő két ábra (is) példa a keleti állatövi ábrázolások (hiszen Egyiptom is kelet!)
keleti és nyugati állatokkal egyaránt "dolgozó" szemléletére. ábra 128. Altaji állatöv
rajzának felhasználása Ivanov nyomán (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 23.
o. 25. ábra) ábra 129. Egyiptomi állatövi sereglet (Pap [szerk. ]: Csodakút 78. o. 2a. ábra
felhasználásával)

3. Összegzés

Az évkör, és elemeinek működési ismerete tehát kultúránk megértése szempontjából

rendkívül fontos. Látható és belátható, hogy bármely területét is faggassuk múltunknak, a
Napút jegyeinek, a bolygók állapotainak alapfokú ismerete nélkül egy lépéssel sem
jutunk előrébb hagyományanyagunk megértésében. Természetesen, minél mélyebb
ismereteink vannak, s azokat minél inkább használjuk is, annál többet fogunk megérteni,
s annál mélyebbre hatolhatunk, akár a múlt bármely valóban magas kultúrájának
megismerésében (hiszen azok szellemi, és sok esetben genetikai rokonaink), akár saját
kultúránk "újraélesztésében".

4. Bibliográfia

CHADWICK, Henry EVANS, G. R. (1993): A keresztény világ atlasza. Budapest,

Helikon Kiadó.

CSABA, György Gábor (1989): Égitestek [Búvár zsebkönyvek]. Budapest, Móra Ferenc
Könyvkiadó.

CSOMOR, Lajos (1987): Szent István koronája nyomában [Utazások a múltban és a

jelenben]. h. n., Panoráma.

DOMANOVSZKY, György (1981): A magyar nép díszítőművészete III. Budapest,

Akadémiai Kiadó.

DRÖSSLER, Rudolf (1986): Amikor a csillagok istenek voltak. [Universum Könyvtár]

Budapest, Kossuth Könyvkiadó.

E. T. A.: Ägypten. Luxor. Austria, Egyptian Tourist Authority

FALVAY, Károly KARDOS, Ibolya Jolán LŐRINCZ, Ibolya MOLNÁR, V. József PAP,
Gábor SZÁNTAI, Lajos SZEKÉR, Klára WINKLER, Zoltán (1999): Az esztendő köre A
napút 12 téridőegységének vázlatos jellemzése. [Örökség Könyvműhely 5. ] Érd.,
Örökség Alapítvány.
FÉL, Edit (1976): Magyar népi vászonhímzések [Magyar népművészet 8. ]. Budapest,
Corvina Kiadó.

GALANINA, Lioudmila GRATCH, Nonna (1986): L' Art scythe. Les Antiquités scythes
milieu du VIIe IIIe siécle avant notre ére. Léningrad, Éditions d' art Aurora

GYÁROS, Erzsébet (gyűjt. és feldolg. ) (1959): Mesél a Vörös folyó. Vietnámi mondák
és legendák. Budapest, Magyar Helikon.

HAHN, István (1983): Naptári rendszerek és időszámítás [Gondolat Zsebkönyvek]

Budapest, Gondolat Könyvkiadó.

HOFER, Tamás FÉL, Edit (1994): Magyar népművészet. Budapest, Corvina Kiadó.

HOPPÁL, Mihály JANKOVICS, Marcell NAGY, András SZEMADÁM, György (1990):

Jelképtár. [Curiositas / III. ] Budapest, Helikon Kiadó.

JANKOVICS, Marcell (1987): "Csillagok között fényességes csillag. A Szent

Lászlólegenda és a csillagos ég. Budapest, Képzőművészeti Kiadó.

KOMORÓCZY, Géza [összeáll. ford., előszó, jegyzet] (1970): Fénylő ölednek édes
örömében. A sumer irodalom kistükre. Budapest, Európa Könyvkiadó.

KULIN, György RÓKA, Gedeon (1965): A világegyetem. [Sikerkönyvek] Budapest,

Gondolat.

MANGA, János (1972): Magyar pásztorfaragások [Magyar népművészet 5. ] {2. kiadás

1976} Budapest, Corvina Kiadó.

MOLNÁR, V. József (1998): Ég és föld ölelésében. Tanulmányok a gyermekvilágról. h.

n., Örökség Könyvműhely.

OKLADNIKOV, Alexei (1981): Ancient art of the Amur region. Rock drawings,
sculpture, pottery. Leningrad, Aurora Art Publishers.

PAP, Gábor (1987) Asztrálmítoszi keretek mai sorsok. in.: TAKÁCS, György (szerk. )
MOLNÁR, Géza (szerk. ): Vonzáskör. Miskolc, N. M. E. KISZ-bizottság, 520. pp.

PAP, Gábor (1988): Népköltészetünk és az évkör. Tudománytörténeti vázlat. Gödöllő,

Petőfi Sándor Művelődési Központ

PAP, Gábor (1990): Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának
értelmezéséhez. Budapest, Kós Károly Egyesülés Mandátum.

PAP, Gábor (1991a): Népmeséink és az évkör. Tudománytörténeti vázlat. Gödöllő, Petőfi

Sándor Művelődési Központ
PAP, Gábor (1991b): A népművészeti jelrendszer általános meghatározói (Téridő
keretek). in.: SZIGETI, Árpád (szerk. ): Őshagyomány Tradicionális szellemi műhely. [5.
szám] Budapest, A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája. 1424. pp.

PAP, Gábor (1991b): Vízi Péter és Vízi Pál. Egy magyar népmese asztrálmítoszi
dimenziói. in.: SZIGETI, Árpád (szerk. ): Őshagyomány Tradicionális szellemi műhely.
[2. szám] Budapest, A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája. 3164. pp.

PAP, Gábor (1992a): A Napút festője. Csontváry Kosztka Tivadar [Varázstükör].

Debrecen, Pódium Műhely Egyesület.

PAP, Gábor (1992b): A teremtő ige és működése a magyar népművészetben. in.:

SZIGETI, Árpád (szerk. ): Őshagyomány Tradicionális szellemi műhely. [7. szám]
Budapest, A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája. 3955. pp.

PAP, Gábor (1993a): Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet [Varázstükör].

Debrecen, Pódium Műhely Egyesület Magányos Kiadó.

PAP, Gábor (1993b): Jött éve csodáknak. A magyar csillagmítoszi hagyomány élő
Atillája. Budapest, Szabad Tér kiadó Design and Quality.

PAP, Gábor szerk. (1994): Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, Napút,

mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. h. n., Pontifex Kiadó

PAP, Gábor (1997): "Angyali korona, szent csillag" Beszélgetések a magyar Szent
Koronáról. Jászberény, k. n.

PAP, Gábor (1999a) Asztrálmítoszi keretek mai sorsok. [Főnix Könyvek 21. ] Debrecen,
k. n.

PAP, Gábor (1999b): Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának
értelmezéséhez (jav. kiadás). Debrecen, Magányos kiadó.

PAP, Gábor (1999c): Hazatalálás. Művelődéstörténeti írások. Budapest, PÜSKI.

PAP, Gábor (2000): Nefelejts. Emlékezetre méltó dolgok népmeséinkről, csillagainkról,

sorsunkról. Érd, Örökség Könyvműhely.

PAYNE, Melvin M. [president of the National Geographic Society] (1970): The Heavens
for the National Geographic Magazine. Washington, National Geographic Society

POSTGATE, Nicholas (1985): Az első birodalmak [A múlt születése]. Budapest, Helikon

Kiadó.

SELIGMANN, Kurt (1987): Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban.

Budapest, Gondolat Könyvkiadó.
SHYUde, Ueng Dr. (a Tajvani KézművességKutató Intézet Igazgatója) BUOHO, Chuang
FAJCSÁK, Györgyi (ford. ) KARDOS, Tatjána (ford. ) FERENCZY, Mária (szerk. )
(1999): A KÍNAI ZODIÁKUS Kortárs iparművészet Tajvanról. Budapest, készült a
Tajvani Képviseleti Iroda felkérésére a Hopp Ferenc KeletÁzsiai Művészeti Múzeumban,
a március 29. és április 20. között bemutatott kiállításhoz

KÁLMÁN Péter "Cucás" (2002): Magyar kalendár. Versek, dalok, rigmusok,

népszokások az évkör ünnepeiből CD melléklettel. Debrecen, Szeredás Bt.

VÁNDOR, Anna (ford. ) (2002): A fecske. Koreai népmese.

Eredeti: {????????.???????????????????????.??????,?????? 1954}

5. Ábrajegyzék

ábra 1. A külső sötétség fogalom elvi vázlata (saját elképzelés szerinti) 7 ábra 2. KulObai
háttársak (L' Art scythe, 199. kép) 9 ábra 3. Vérszerződés italáldozata (?) (L' Art scythe,
196. kép) 9 ábra 4. "Isten szeme, oltár felett, a Szentháromság jelében" ( Hoppál-
Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 203. o. 829. ábra) 9 ábra 5. Hat éves leányka
rajzának részlete (Molnár: Ég és föld ölelésében 65. o. 7. kép) 10 ábra 6. Hagyományos
magyar parasztház padlás-lakótér-pince hármassága (Pap: Nefelejts 75. o. ) 10 ábra 7.
Csíki hímzés emberképe részletvázlat (Hofer-Fél: Magyar népművészet 197. o. 229. ábra
nyomán) 10 ábra 8. A Csengersimai mennyezetkazetták 10 ábra 9. Babiloni Napisten
Szipparból kő dombormű rajza i. e. 800 körül (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám:
Jelképtár 47. o. 143. ábra) 11 ábra 10. Gyügyei ötelem: Élőfa, Föld, Levegő, Tűz, Víz 11
ábra 11. A Tejútrendszer vázlatos képe (saját tervezés) 15 ábra 12. Spirálkarok
Tejútrendszerünkben, rádió felvétel Kulin Gy. Róka G. nyomán (Pap: Csak tiszta
forrásból 61. o. 24. ábra) 16 ábra 13. Szölkup sámán agancsos vaskoronája (Hoppál-
Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 125. o. 495. ábra) 16 ábra 14. Kőnapóra vázlatos
rajza (Hahn: Naptári rendszerek és időszámítás 19. o. ) 20 ábra 15. Zsebnapóra elvi
vázlata (Hahn: Naptári rendszerek és időszámítás 30. o. )

20 ábra 16. A misztikus zodiákus szarvasa Pap Gábor nyomán 20 ábra 17. KosGriff
ábrázolás a Tancsi templommennyezetről 21 ábra 18. "Kétfejű sas" Székelyudvarhelyi
párnavéghím (Pap [szerk. ]: Csodakút 127. o. 2. ábra) 21 ábra 19. Csengersimai Griff.
Megjelenik rajta a Kos lelkisége is a lelki szinten, ami a Halak. [Az egyéb
jelentésrétegeket lásd később!] 21 ábra 20. Rudabánya KosGriffje 21 ábra 21. Bika
ábrázolás a Csengersimai mennyezetről 21 ábra 22. Csenger Bikája 21 ábra 23. Ikrek egy
zoodiákusról (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak borítórészlet) 22 ábra 24.
"Éva Ádám" Tancsról 22 ábra 25. Rudabánya "almafejű" emberpárja 22 ábra 26. Csenger
"szőlővivői" 22 ábra 27. Csengersimai Ikrek a Halak korszakában 22 ábra 28. Csenger
Vizöntő jelleggel átitatott Ikrek kazettája 22 ábra 29. RákPelikán Csengersimáról 22 ábra
30. Rudabányán a kígyó is a fiak közt táplálódik 22 ábra 31. Tancs mennyezetén is ott a
kígyó a pelikánfiókák közt 22 ábra 32. Csengersimán a növekedőnövényi formája is
látható a Ráknak 22 ábra 33. Sárkányfej az Istárkapuról [Koldevey feltárása, II.
Nabúkudurriuszur uralkodása idejéből, i. e. 604562] (Nicholas Postgate: Az első
birodalmak 54. o. 59. ábra) 23 ábra 34. Szilágylompért "Oroszlánja" (Magyar Kalendár)
23 ábra 35. Nyárádszentlászlói kaufélfa mustrája az OroszlánSkorpió (Kígyó) kvadrátot
is megjeleníti. A Nappal "játszó" Oroszlán (Pap [szerk. ]: Csodakút 91. o. I/b ábracsoport
második ábrája) 23 ábra 36. Naparcú Oroszlán rajza Vas m. i spanyolozott tükrös
nyomán (Pap [szerk. ]: Csodakút 92. o. I/c ábracsoport második ábrája)

23 ábra 37. Szűz ábrázolás Tancsról 23 ábra 38. Ugyanaz Csengersimáról 24 ábra 39.
MérlegBárka a Csengersimai templomból 24 ábra 40. Szilágylompért "Noe barkaa".
(Magyar Kalendár) 24 ábra 41. Tancs "Bakus"nak olvasható feliratú kazettája 24 ábra 42.
Csengersima Gímszarvasa 24 ábra 43. A Nyilas Csengersima kazettái közül 25 ábra 44.
A másik Nyilas Csengerről 25 ábra 45. Bak Tancsról. 25 ábra 46. "Az asszonyi állatnak
magva megrontja a kígyónak fejét" Csengersima 25 ábra 47. Vízöntő Csengersima 25
ábra 48. "Istenpap az élet vízének korsóival". Babiloni dombormű, i. e. 22. sz. (Hoppál-
Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 239. o. 960. ábra) 25 ábra 49. "Vízzel keresztelés"
egyiptomi dombormű (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 239. o. 961. ábra)
25 ábra 50. "Gudea, istenének, Ningizzida feleségének Gestinannának ajánlott szobra. "
Tellóból, i. e. 2130 körül, Louvre. 26 ábra 51. Későegyiptomi Vízöntő ábrázolás
(Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 138. o. 110. ábra részlete) 26 ábra 52. A
csengersimai mennyezet Halak jele, közepütt az ún. "JangJin" jellel, 1761ben! 26 ábra
53. Csenger Halak kazettája 26 ábra 54. Kínai bronztükör Holdházállatának rajza: Kutya
( (Drössler: Ami 27 ábra 55. Kutya faragott, áttört támlájú padról, Lőrincz Pál juhász
munkája, 1902 Karancskeszi, Nógrád m. (HoferFél: Magyar népművészet 109. o. 104.
ábra) 27 ábra 56. Kínai Fo kutya. [Lehner nyomán] (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám:
Jelképtár 132. o. 519. ábra) 27 ábra 57. Szilágylompért "beszélő Kutyája" (Magyar
Kalendár) 27 ábra 58. Farkas a kínai broztükrön ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok
voltak 142. o. 48. kép) 27 ábra 59. Jü a bronztükörről ( (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak 142. o. 48. kép) 28 ábra 60. Denevérszárnyú fülesbagoly testű lény a
bronztükörről ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 28 ábra 61.

A Denevér jele Kínai hímzés részlete (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 52.

o. 164. ábra) 28 ábra 62. "Beszélő" Bagolyikrek. Sótartó, 1891 Mernye, Somogy m.
(Domanovszky: A magyar nép díszítőművészete 301. o. 77. ábra) 28 ábra 63. Bivaly
Holdházállat a tükörről ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
29 ábra 64. Sarkalisarri agadei király tisztviselőjének pecséthengeréről készült lenyomat
[itt csak a fele látható!] " Lelőhelye ismeretlen, i. e. 2200 körül, 4cm magas, Paris,
Collection de Clerq. (Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom kistükre) 29 ábra
65. Atanasius Kircher 1653as Zodiákusrajzáról a Rák cikkely egy része. Becker nyomán
(Pap: Csak tiszta forrásból 161. o. 98. ábra) 29 ábra 66. A kínai "világtükör" egyszarvúja
( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 29 ábra 67. "Életfa és
antilop" [Agyaglap Suruppakból {mai Fára rommezői} i. e. 2500 körül. 21x20 cm,
Berlin, Vorderasiatisches Museum] (Fénylő ölednek édes örömében) 29 ábra 68.
Alkímiai allegória részlete Abracham Lambsprinck után (Seligmann: Mágia és
okkultizmus az európai gondolkodásban 94. o. 29. ábra) 30 ábra 69. Részlet az ábráról
(Seligmann: Mágia és okkultizmus... 213. o. 88. ábra) 30 ábra 70. A bronztükör Párduca.
( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 30 ábra 71. "Schätze
TutAnchAmons" (Egyptian Tourist Authority, Mostafa Eissa fotója) 30 ábra 72. Tigris
( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 30 ábra 73. Róka
( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 30 ábra 74. Nyúl
( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 31 ábra 75. A Medve
Holdház képviselője! ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 31
ábra 76. Mérlegsárkány egy nanaj női, esküvői ruháról (Okladnikov: Ancien Art of the
Amur region 66. ábra) 31 ábra 77. A tükör Sárkánya ( (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak 142. o. 48. kép) 31 ábra 78. "Felkelő Nap farkú" Páva Magyarvistai
házoromdísz Kalotaszeg 32 ábra 79. "Lepedőszél madaras-virágtöves mintarészlete"
Dunántúl XVIII. sz. Budapest, Néprajzi Múzeum (Fél: Magyar népi vászonhímzések,
címlap) 32 ábra 80. Szarvaskígyó ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o.
48. kép) 32 ábra 81 A bronztükrön itt egy fehérkígyónak nevezhető állat van ( (Drössler:
Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 32

82. Tükrünk Kígyója ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 32
ábra 83. "Hullámindába foglalt virágtöves párnavégminta". (Fél: Magyar népi
vászonhímzések 15. ábra) Torockó, XIX. sz. 32 ábra 84. Rénszarvas a tükörről
( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 33 ábra 85. Bokály
szarvasa mint dámvad (Domanovszky: A magyar nép díszítőművészete 265. o. 136. ábra)
33 ábra 86. A Kecske Holdház ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48.
kép) 33 ábra 87. Bak csillagkép mai ábrázolása (National Geographic Map of the
Heavens August 1970) 33 ábra 88. A tükrön sakál van. ( (Drössler: Amikor az istenek
csillagok voltak 142. o. 48. kép) 33 ábra 89. Jüan majom a bronztükörről ( (Drössler:
Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 34 ábra 90. A majom a tükrön
( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 34 ábra 91. A
tömegember és az ifjú is majomszerű. (Pap: A Napút festője 33. o. ) 34 ábra 92. A
bronztükör madara a Halakat előlegezi ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak
142. o. 48. kép) 35 ábra 93. Mustrák a nanaj köpenyről (Okladnikov: Ancien Art of the
Amur region 66. ábra) 35 ábra 94. Kínai Kakas Holdházábrázolás ( (Drössler: Amikor az
istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 35 ábra 95. Szilágylompért mennyezetének
Kakasa (Magyar Kalendár) 35 ábra 96. Somogyi tükrös madarai (Domanovszky: A
magyar nép díszítőművészete 296. o. 65. ábra részlete) 35 ábra 97. A Főnix a szomszédos
Tűzben születik újjá. ( (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép) 35
ábra 98. Halottas lepedő szélmustra részlete 1766 Pécs, Baranya m. Budapesti Néprajzi
Múzeum (Hofer-Fél: Magyar népművészet 195. o. 235. ábra) 35 ábra 99. A Tengelyek
egybeírva a későbbi Máriasággal (saját elgondolás) 38 ábra 100. Energia diagram (saját
tervezés) 41 ábra 101. Az energia diagram Giffje kiegészítőkkel (saját tervezés) 42 ábra
102. Az energiadiagram Pelikánja fészekaljával (saját tervezés) 43 ábra 103. Az
energiadiagram Bárkája a Hollókkal (saját tervezés) 44 ábra 104. Az energiadiagram
Bak-Sárkánya (saját tervezés) 45 ábra 105. A "világtojás" (Pap Gábor előadásainak
táblavázlatai nyomán rajzoltam) 46 ábra 106. Marseillei tarot 16. sz. (Hoppál -Jankovits-
Nagy -Szemadám: Jelképtár 215. o. 883/b ábra részlete) 48 ábra 107. Marseillei tarot 16.
sz. (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 215. o. 883/b ábra részlete) 48 ábra
108. Jézus megkeresztelése a Jordánban, illetve a 113. zsoltár illusztrációja a
Khludovpszaltérium miniatúrái Scsepkina 1977 nyomán (Pap: Csak tiszta forrásból, 72.
o. 33. és 74. o. 35. ábra) 48 ábra 109. Eleanor angol királynő apokalipsziskézirata 1230
körül Cambridge, Trinity College, Fr. v. d. Meer 1978 nyomán (Pap: Csak tiszta
forrásból,

48 ábra 110. Máté evangélista "állata" angyal, részlet a Toulousei székesegyház

kőfaragványáról (Chadwick-Evans: A keresztény világ atlasza 193. o. ) 48 ábra 111.
Kanászbalta berakásos nyele. Őrhalom Nógrád m. 1911 (Manga: Magyar
pásztorfaragások VIII. színes tábla részlete) 49 ábra 112. Sulykoló részlete Kalotaszeg
XIX. sz. (Domanovszky: A magyar nép... 272. o. 12. ábra) 49 ábra 113. Pap Gábor táblai
vázlatai nyomán 49 ábra 114. Pap Gábor táblai vázlatai nyomán 49 ábra 115. Vízöntőkori
évkör Pap Gábor táblai vázlatai nyomán 50 ábra 116. Jan Hevelius nyomán 54 ábra 117.
A könyv egyik illusztrációja a 4. oldalról (????????.???????????????????????. ) 60 ábra
118. A "bűnbeesés" (saját tervezés) 63 ábra 119. Egy elzsáneresedett ábrázolás, bolgár
könyvillusztráció 1796 Szófia (Jankovics: "Csillagok között fényességes csillag"128. o.
32. ábra) 63 ábra 120. Vénusz rombusz, mint ősi jel 64 ábra 121. A Toulousei
székesegyház kőfaragványa, mandorla Krisztussal, (Chadwick-Evans: A keresztény világ
atlasza 193. o. ) 64 ábra 122. Az agyféltekék tájolása összevetve a Szent Koronáéval
(saját tervezés) 66 ábra 123. A Szent korona szent György képének rajza (Csomor: Szent
István koronája nyomában 150. o. 7. rajz) 68 ábra 124. A Szent korona szent Demeter
képének rajza (Csomor: Szent István koronája nyomában 151. o. 9. rajz) 68 ábra 125.
Eredeti [és hibás] Keleti-nyugati állatövi jegy összevetés (Shuang Long kínai étterem és
büfé 2002. évi naptára) 82 ábra 126. Az előbbi ábra képei helyes sorrendbe "csúsztatva"
(zöld keretes kép) 83 ábra 127. Mai szibériai zodiákus ábrázolás (Pap: A Napút festője
33. o. ) 83 ábra 128. Altaji állatöv rajzának felhasználása Ivanov nyomán (Hoppál-
Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 23. o. 25. ábra) 84 ábra 129. Egyiptomi állatövi
sereglet (Pap [szerk. ]: Csodakút 78. o. 2a. ábra felhasználásával) 84