You are on page 1of 35

Szarvasmarhafélék

muflon
Eredet
• Legutóbb 60–80 ezer éve élt muflon a mai
Magyarország területén
• Egy közkeletű tévhit szerint a muflon Korzika
szigetéről származik. Ezzel szemben a faj őshazája a
kaukázusi Van-tótól keletre, az iráni Zagrosz-
hegységig húzódik, itt él a törzsalak.
• Az is valószínűnek tűnik, hogy a mintegy 9000 éve itt
túlszaporodott ember vitte magával az az idő tájt
háziasított fajt a Földközi-tenger szigeteire és Észak-
Afrikába is. Így alakulhatott ki mintegy 8000 éve a
ciprusi, 6000 éve pedig a korzikai és szardíniai
muflonállomány.
Szétterjedése
• A kipusztulás szélére jutott faj utolsó mentsvára
két sziget, Szardínia és Korzika maradt. Innen
kezdôdtek meg az elsô visszatelepítések a
kontinensre, elsôsorban fônemesi
vadaskertekbe a XVIII. században.
• Az elsô példányokat Közép-Európába Savoyai
Jenô 1728-ban hozatta a Bécs melletti
belvederei vadasparkba (Molnár L. 1983).
• Az elsô kárpát-medencei muflonokat Nyitra
vármegyében – Forgách Károly birtokára –
Ghymesre telepítették 1868 nyarán.
Magyarországi betelepítése
• A mai országhatárokon belül elôször (1901-ben)
Füzérradvány környékére hoztak Ghymesrôl és
• Nagyapponyból származó állatokat, amit 1942-
ig további telepítések követtek.
• Mivel frissen betelepített és szaporítandó vadról
van szó, a XX. század elején még csak néhány
• példányt lôttek évente.
• Ezek többsége is selejtezési, állományjavítási
• céllal történt
Napjainkban
• A hadicselekmények és az éhezô lakosság orvvadászata miatt
kipusztultak a Veszprém, a Somogy, a Fejér
• és Nógrád megyei muflonpopulációk, csupán 6 helyen maradt fenn
néhány példány. Ezeket
• még 1945-ben hathatós védelem alá helyezték, aminek
köszönhetôen 1951-ben már 400 egyedet
• tartottak nyílván, 1960-ban pedig már 1470 darabot, ami lehetôvé
tette, hogy korábbi és új élôhelyekre telepítsenek muflont Ezt
jelentôsen elôsegítette a Magyar Vadászok Országos Szövetsége
által képviselt nézet
• is, hogy az olyan vadászterületekre, ahol a gímszarvas
agancsminôsége
• gyenge, telepítsenek fôvadként muflont. Mátrai G. 1973-ban
megjelentetett tanulmányában felsorolta a telepítésre alkalmasnak
ítélt területeket, amit közel 30 telepítés követe
Elnevezés
• kos (fiatal 2-4 év, kk.: 4-7év, ö.:+8)
• juh (fiatal 2-3 év, kk.: 3-7év, ö.:+8)
• bárány
• jerke
kos
ikerbárány
Kor kos

: a- bárány, b- kétéves, c- 3-4 , d- 5-6, e +7.


Kor nőivar

A bárány b 2-3 c 4-5 d 6-7 e 8-9 f +10

A bárány b 3-4 c 7-8 d +10


Testhossz: 75-105 cm

Törzs: Gerincesek
Osztály: Emlősök
Rend: Párosujjú patások
Család: Szarvasmarhafélék
Marmagasság: 64-83cm
Testtömege: 21-40 kg
Párzási időszak (üzekedés): október
közepe- vége,
Vemhességi idő: 150-160 nap
Alomnagyság: 1(-2)
Környezeti igénye
• Előfordulását az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a
domborzat, a talaj és a növényzet határozza meg. Telepítésénél is
ezeket kellett figyelembe venni.

• Meghatározó a csapadék, azon belül a hóviszonyok alakulása. A


középhegységeink magassága (1000 m-ig) optimális az állatok
számára. Kedvelik a kötött, köves talajokat, az idősebb
erdőállományt, ahol legeléskor megfelelően kilát a növényzetből.
Leginkább a lombos és tűlevelű erdőket kedveli, de fontos, hogy
a csülök koptatására mindig találjon száraz és köves talajt.

• Kicsi a mozgáskörzete (3-5 km), ez gyakran megterhelő lehet a


környezetnek, ha nagyobb állomány él kisebb területen.
Bőr
• Szőrzet: Hasonlít a dám és a gím szőrzetére, de szerkezetileg eltér.
Törékenysége a szarvas és a zerge között. Nyáron vörösbarna,
télen gesztenyebarna. Színváltozatok: -tarka- nyeregfolt
határozottan fehér, -barna- középbarna színű, nyeregfolt
elmosódott szürke, háton sötét szíjaltság, - sötét – túlnyomórészt
sötétbarna, feketén színezett, nyak ált. világosabb, nyeregfolt
világosnak hat, - fekete- test, nyak fekete, nyeregfolt nincs,
sötétbarna színezet. Mo-on 4-8 % fekete
• Bőrmrigyek: -faggyúmirigyek
» -illatmirigyek
» szem melett
» interdigitális- ujj közötti
» anális
» - módosult köztakaró (szarv)
barna színváltozat
Fekete (melanizmus)
Fogazat

• Fogképkete 0033
• 3133 32
=
Szarv-
növeke-
dés
Szarv
• Barázdáltság
– finom 14 mm-ig
– durva 14-20 mm-ig
– sima 20 mm-től
• C index a/b
• A muflongazdálkodás tudományos elméleti
kidolgozása dr. Mátrai Gábor nevéhez fûzôdik.
Az ún. „C”-index támpontul szolgálhat a
selejtezési gyakorlatban. (a/b = c, vagyis a
csigák külsô oldalon mért távolsága, osztva a
szarvhegyek közötti távolsággal.) Ha ez a
viszonyszám
• 3 fölött van, a csiga hibás fejlődésű, nyakba
növő, így már 4-5 éves korú viselője elejthető.
Amennyiben 0,7 alatt van, kizárható a bírálatból,
mert valószínű, hogy nem tisztavérű muflon
Csiga növekedése
• A csiga hossznövekedése az egyed életének a végéig tart. Születés után a
koponyacsontból kinövô szarvcsapokon a bá- rány 4. hónapos korára jól
látható szarvacska fejlôdik, amely egyéves korra elérheti a 20 cmes
hosszat. A csiga növekedése nem egyenletes az egész év folyamán, a téli
hónapokban leáll, és jól látható befûzôdés az ún. „évgyûrû” képzôdik. Ez
vadászaton az élô vadon történô kormeghatározás fontos tényezôje, mivel
jó látási viszonyok mellett távcsôvel megfigyelhetôk.
• A kos szarvának növekedési mértéke 5-6 éves korig évenként 12–15 cm,
majd 8 éves korától
• már csak 1–2 cm. A szarvak felületének szépségét a körkörösen körbefutó
bemélyedésekbôl
• kiemelkedô bordázat (barázdáltság) alkotja.
• Ezek az ún. „havigyûrûk”.A gyûrûk szélessége és magassága jellemzô az
egyes egyedre és 4 éves kortól fejlôdik a legszebben, majd 8 éves kortól
sûrûsödik, ellaposodik.
• A gyenge barázdáltság önmagában nem jelent selejtezési indokot.
A csigák ívelése, csavarodása,
körmérete
• b)Az törvényszerû, hogy a legtöbb vadjuhfaj szarva (oldalnézetbôl) körív
mentén növekszik, viszont faji illetve egyedi tulajdonság az ívátmérô
nagysága, valamint a szarv csavarodási iránya, azaz a szarv hegyeinek
állása.
• A vadászat illetve gazdálkodás szempontjai alapján ideálisnak mondjuk azt
a csigát, amelynek külsô ívátmérôje 5 éves korra meghaladja a 27 cm-t, a
nyak oldalvonalával közel párhuzamos, és a szarvvégek kissé kifelé
irányulnak. Általában már 4. éves kortól eldönthetô a lelövés indokoltsága.
(kisívû, nyakba-, állba-, vagy tarkóba növô, felemás, ökörszarvszerû stb.
alakulás, )
• A csigák vastagsága, körmérete A pontérték szempontjából fontos
értékmérô a csigák három harmadában, mért körméret. Ez távcsôvel csak
viszonylagosan állapítható meg. A legvastagabb a csiga az egyed 6–7 éves
koráig a bázison (a szarvtônél), majd idôs korra a barázdáltság
ellaposodása miatt itt már vékonyodik a csiga, ez a távcsôvel végzett
korbecsléskor is megfigyelhetô. A csiga vastagságát alapvetôen a
szarvcsapok vastagsága, azaz a jó csontozat határozza meg.
• Az erôs csigáktól elvárható, hogy 5 éves korra a báziskörméret 22–23 cm-
es legyen. A kiváló képességû kosok szarvkörmérete eléri a 25 cm-t.
A csiga
csavarodása
a) kis ívű,
és íve
benövő, hibás
alakulás;
b) nagy ívű,
széles állású,
ideális csavarodású;
c) golyóérett
kos aranyérmes
trófeája,
erős
körméret,
nagy ívelés, jó
csavarodás
Muflonszarv formái
Forditott trapéz

köralakú

téglalap

spirális
trapéz kontúrtipus
A terpesztés, a csigák külsô oldala
közötti távolság :
• Meghatározó értékmérô mind a selejtezés, mind a pontérték szempontjából.
Távcsôvel is már messzirôl egítélhetô.
• A szûk terpesztéshez általában kis ívátmérô, így rövid csigahosszméret társul. A
kisívû, szûken növô csigák végei 5 éves korra elérik a szem magasságát, és gátolják
az állat látását, ezért a kos mindent elkövet, hogy lekoptassa vagy letörje a
szarvvégeket. (Ágvillába vagy sziklahasadékba szorítva igyekszik megszabadulni
tôlük.) Az ilyen egyedeket feltétlenül ki kell emelni az állományból.
• Végezetül néhány mondat az élô állapotban végzendô kormegítélésrôl: A fejforma
változása. Fiatal, finom, hegyesedô pofavonal, enyhén ívelt, sima az orrhát. A kor
elôrehaladtával durvul, oválissá válik, majd tojásdad alakot mutat a fej, a homlok
széles, a szemfoltok erôsen kidudorodnak, az orrhátvonal erôsen ívelt, ez a
jellegzetes „kosorr”. A fejszôrzet színezôdése is néha támpontot nyújthat. A
szürkésfehér orr körüli szôrzet a korosodással
• kiterjed az orrhátra és a pofára. A szembolt körüli fehér gyûrû kiszélesedik,
„szemüveget” hord a kos. A testforma változása: a fiatal egyedeket a hátrafelé kissé
csapott hátról, az egyenes hasvonalról és a vékonyabb nyakról ismerjük fel. Így a láb
hosszúnak tûnik. Az öreg muflonra jellemzô az egyenes hát, a domborodó, mély has,
vastag nyak, tégla alakú testforma, rövidnek tûnô lábakkal A vén kos háta
besüppedt, a kiálló medencecsontok miatt a test csontos jelleg szögletesnek ható.
Rendellenesen növő
kirívóan selejt trófeák

1. áll alá növő; 2. tarkó fölött záruló; 3. ellaposodóan növő; 4. tarkóba


növő; 5. ökörszarv alakú
Rendellenes
muflonszarvak
a) hormonzavar,
vagy heresérülési okok;
b) mechanikai okok (törött
végek);
c) aszimmetrikusan
nőtt, törött végű;
d) fagyás
vagy betegség
következtében
kétrétegűvé fejlődött szarv
1. Mechanikai
sérülés:
fiatalon letört szarv;
megváltás
a golyó; lőhető

A bal oldali, háttal


álló kos 8 éves,
erős vastag csigájú,
golyóérett, lőhető.
A jobb oldali, szem-
ben álló kos
3 éves, csigája jó
terpesztésű
és ívelésű,
kímélendő.
A muflongazdálkodás minőségi különbségei
az 1991–2000 közötti trófeabírálati adatok alapján
Magyarországi állományok

• I. Bakony hegység Jó minőségű állomány.


Átlagos szarvhossz: 70 cm Kapitális szarvhossz:
80-85 cm
• II. Pilis hegység Kiemelkedő minőségű
állomány. Átlagos szarvhossz: 80 cm Kapitális
szarvhossz: 95-100 cm
• III. Északi-középhegység Jó minőségű
állomány. Átlagos szarvhossz: 70 cm Kapitális
szarvhossz: 80-85 cm
táplálékfelvétel

Táplálékkal szemben igénytelen


füvek
cserjék Bélcsatorna hossza 20-24 m.
gyümölcs Gyomor részarány a
lágyszárúak szarvasfélékhez képest nagyobb
mez. g. term.
bezoárgolyók keletkezése(növ.
egyéb
rostok, gyapjú, egyéb anyagok)
Nappal aktív, napi 14-16 óra tak.
felvétel
Károkozás
Szociális viselkedés
• A nyáj vezetése passzív módon, ( a juhok a
legtapasztaltabb öreget, a kosok a legnagyobb szarvút,
rangelsőt követik. felnőtt anya

juv 1-2

április május
Március

Október- november Kosok

You might also like