Menyétfélék

A menyétfélék (Mustelidae)
• a ragadozók rendjének egy családja. 3
alcsalád 20 nem és 53 faj tartozik a
családba.
• Megnyúlt testű, karcsú, rövid lábú
ragadozó emlősök. Félig vagy egészen
talpon járók.
• Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Emlősök (Mammalia)
Alosztály:Elevenszülők (Theria)
Alosztályág:Méhlepényesek (Placentalia)
Rend:Ragadozók (Carnivora)
Család:Menyétfélék (Mustelidae
 Menyét
• Jegyei: testhossza 17-23 cm, farokhossza 3-7 cm, tömege 35-200 g
átlagban a hímek 120, a nõstények 60 g-ot nyomnak. Mivel a
menyét nagyon karcsú még a pockokat is tudja követni járataikba.
Az egészében véve nagyobb hermelinnél farka rövidebb, és
farokvége sohasem élesen elváló vagy fekete, bár a csúcsa felé
sötétebb barna lehet. Fehér téli bundát csak elterjedési területének
északi részein ölt. Hátának színezete hasonló a hermelinéhez, de a
fehér hasoldaltól elválasztó határ hullámosabb vonalú. Olykor még a
hasán is látni barna foltokat vagy sötét jegyeket a szájzugban.
• Élõhelye: Eurázsiában elterjedt a Himalájától délre fekvõ trópusi-
szubtrópusi tájak kivételével, valamint Észak-Afrikában és Észak-
Amerikában. Írországról, Izlandról, a sarkvidéki szigetekrõl, illetve a
hegyekben 3000 m felett hiányzik. Egyébként szinte bárhol lehet
vele találkozni, fõként mûvelt területeken és települések szélén.
Hazánkban is közönséges.
• Életmódja: viselkedése és életmódja ugyan emlékeztet a hermelinre, de inkább a
pocokvadászatra specializálódott. A menyétek járataikba is követik a mezei pockokat,
hogy ott megfogják õket. Ezt csak karcsúságuk teszi lehetõvé, ami viszont nagy
energiafelvételt tesz szükségessé, mivel az állatok kedvezõtlen testfelszín/testtömeg
arányuk miatt sok hõt veszítenek. Nem tudják magukat tömött bundával védeni, mivel
akkor már nem férnének be a pocoklyukakon. A nagy energiaveszteség
kiegyenlítéséhez a menyétnek szinte állandóan vadásznia kell. Alapanyagcseréje
igen magas. A menyét tehát rengeteget portyázik, gyakran még éjszaka is,
kertekben, hulladékhalmokon, szénakazlakban és cserjésekben; néha még az üregi
nyulat is megpróbálja leteríteni, de kis termete miatt ez sokkal ritkábban sikerül neki,
mint a hermelinnek. Rövid, 12-30 cm-es ugrásokkal halad, közben idõnként
felegyenesedve figyel; "cincogással" könnyen behívható. Sokszor meghatározott
vadászösvényeket követ; meglehetõsen territoriális viselkedésû, azaz ragaszkodik
megszokott területéhez. A hímek revírjei elkülönülnek a nõstényekétõl.
Pocokgradáció esetén, amikor 100-500 pocok is lehet egy hektáron, a vadászterület
1-5 ha-ra zsugorodhat, ha pedig mondjuk csak 20-40 pocok jut egy hektárra, akkor
egy-egy menyét 15 hektárt is birtokolhat. A nõstények revírjei mindig jóval kisebbek.
Egyetlen éjszaka alatt egy menyét 2 km-t is megtehet. Téli pihenõt a menyétek nem
tartanak.
• Tápláléka: Angliában egy vizsgálat szerint az ottani menyétek 55%-
ban mezei pockot, 19%-ban üregi nyulat és 15%-ban madarakat
ettek. Ahol nincs üregi nyúl, ott a pockok aránya 80% is lehet, a téli
időszakban pedig kizárólag ezen élhetnek. A menyét étlapján tehát
jóval kevesebb faj szerepel, mint a hermelinén, vagyis sokkal inkább
specializálódott.
• Szaporodása: vemhes nőstényeket március-áprilisban lehet látni.
Egyszerre 4-6 kölyök születik; táplálékbőség esetén évente 2 ellés
is lehet. Még a téli hónapokban is szülhetnek a nőstények. Az
állomány alakulását nagymértékben a pockok száma szabja meg.
• Ellenségei: ragadozó madarak, baglyok, a róka és a hermelin.
Korábban csapdázták, kevés eredménnyel, ma már védett,
bántalmazása törvénybe ütközik!
 Különleges párzás
•
Párzáskor a hím a nőstényt tarkóján megragadva,
csendes helyre vonszolja. A rituális művelet néha több
órát is igénybe vesz. A párzás 3-4 napon át többször is
megismétlődik. A vemhességi ideje 5-6 hét, de el is
húzódhat. Az alom száma 5-6, de megfigyeltek ennél
többet is. A menyét ellés előtt a kölykeinek száraz
növényi részekből fészket készít. A kölykök vakon
születnek, csak 22-25 nap múlva nyílik ki a szemük.
Általában 6-8 hétig szopnak, 3 hónapos korban elérik a
kifejlett állat nagyságát. Ekkor már többnyire önállóan
szerzik be táplálékukat, és valódi ragadozókként élnek.
Nemcsak zsákmányukat fogyasztják el, hanem
elejtésükkor a vérüket is kiszívják. Életkoruk 4-6 év.
 nyest
• Testtömeg: 1,1-2,3 kg
Testhossz: 40-54 cm
Táplálkozás: kisebb gerincesek, tojás, gyümölcs
Szaporodás: 230-275 nap vemhesség után 3-4 kölyök
• A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. A magashegységekben is megtalálható, a nyári
hónapokban akár 4000 méter magasságig is felhúzódik. Gyakran megjelenik a városokban, sőt
megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg
szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból,
madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja,
csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad.
• Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. A hímek
területe annak adottságaitól függően 12-211 hektár közötti méretű, nyáron a legnagyobb. A hímek
territóriuma több nőstényével is átfedő. Bár éjszakai állat, a párzási időszakban nappal is láthatók.
Mivel a megtermékenyült peték késleltetetten ágyazódnak be az anyaméhbe, az ellés nem
következik be a következő tavasz előtt. A vemhesség teljes ideje 230-275 nap, míg a valódi
terhesség mindössze egy hónap. Az alom általában 3-4 vak, szőrtelen kölyökből áll, de
esetenként 8 is előfordulhat. A kölykök két hónapos korukban már elkezdenek vadászni tanulni,
majd15-27 hónapos korukban válnak ivaréretté. A természetes körülmények között 3 év a várható
átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban 18 év a csúcs.
• A nyest és a nyuszt nagyon hasonlítanak egymásra. Megfigyelések szerint, ahol egy területen
mindkét faj él, ott kerül
 • Szaporodás: évente egyszer.
nyest
• Párzás: Nyár közepén (Jun.- Aug).
Alomszám: 1 - 4; átl. 2-3
• Vemhességi idő: 230-275 nap átlagosan
• Nevelési idő: 2 hónap átlagosan)
• Ivarérettség: 15 -27 hónap
• Tömeg: 1,1-2,3 kg
• hossz: 40-54 cm
• territórium:10-200 ha

Egyéb adatok:
Fogságban való szaporítása sikerrel járt már a sz. első évtizedeiben. Az ivarzás
ideje június—augusztus közé esik, vemhessége 165—280 napig tart. Így a következő
év márciusában—áprilisában fial, 2—4, kivételesen 5— 6 ivadék születik. A fiókák
növekedése gyors, négy hónap alatt elérik csaknem teljes kifejlettségüket.
Kifejlett testtömegük 700—2400 g, a testhosszúság átlagosan 50cm, a
farokhosszúság 25 cm.
 nyuszt
• Rejtett életmódja miatt ritkábbnak tűnik, mint az
emberi közelséget jól tűrő nyest. Élőhelyét az
erdők jelentik. Faodvakban, elhagyott
madárfészkekben húzódik meg. Ragadozó, de
szívesen fogyaszt erdei gyümölcsöket is.
Érdekesség, hogy egyik kedvenc csemegéje a
mókus. Védett!

testhossz: 40 - 58 cm
tömeg: 0,8 - 2,4 kg
farokhossz: 18 - 28 cm
 vidra
• Testtömeg: 3-14 kg
Testhossz: 46-82 cm
Táplálkozás: főként halak
Szaporodás: 60-63 napig tartó vemhesség után 1-5 kölyök
• Magyarország legnagyobb menyétféle ragadozója. Hatalmas területen, sokféle vizes élőhelyen
előfordul a folyótorkolatoktól egészen a tengerparti öblökig. Kiválóan alkalmazkodott a vízi
életmódhoz, nem is távolodik el a víztől pár száz méterrel messzebbre. Odújának fő kijárata
gyakran a víz alatt nyílik.
• Magányosan élő állat, a hímek és a nőstények külön territóriumot tartanak fenn, de a hímek
területe gyakran lefedi egy vagy több nőstény területét. Táplálékának legnagyobb részét halak
teszik ki, de békákat, rákokat, madarakat és szárazföldi emlősöket is elkap.
• A párzási időszak februártól júliusig tart. A kölykét 3 hónapig szoptatja, de több mint egy évig
együtt maradnak. 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.
• A vidra állományait súlyosan veszélyezteti a vadászat, az élőhelyének elvesztése és a
vízszennyezés. Európa számos országában már kipusztult, Magyarországon a helyzet kedvezőbb
az aktív védelemnek köszönhetően.
• Európában fajmegmentési program keretében szaporítják állatkertekben és menhelyeken, majd
próbálják visszatelepíteni egyes területeken (pl. Hollandia) a vidrákat. Sajnos, a magyar
állatkertek a Természetvédelmi Hivatal tiltása következtében nem vehetnek részt ebben a
programban, miután a Hivatal ellenzi a hazai veszélyeztetett állatok mesterséges körülmények
között való szaporítását. A szaporítás tiltása miatt a hazai állatkerti populáció nem volt képes
fennmaradni, ezért jelenleg egyetlen vidra él az összes magyar állatkertben, egy vadon elárvult
kölyökként befogadott egyed.
•
Borz
Előfordulás: szerte Európában, Ázsiában Közel-Kelettől Japánig és Dél-Kínáig
• Testhossz: 56-90 cm Testtömeg: 10-16 kg Tápláléka: mindenevő
• Szaporodás: februártól márciusig 2-6 kölyköt ellenek.
Életkor: maximum 16 év
A sűrű aljnövényzeti erdőket kedveli, de esetenként felkeresi a kultúrterületeket is. Jellegzetes
mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető. Alkonyat után aktivizálódik, a nappalt
üregében tölti. Egyes területen - mint Szibériában és Észak-Európában - téli álmot alszik.
• Mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüllők), magokat,
erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat.
Kiterjedt, sokszor negyed hektáros közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb12 egyedből
álló klán. A 1,5 méter átmélrőjű alvókamrák a bejáratoktól 10 méterre, a föld alatt 2-3 méterre
találhatók, amiket rendszerint tisztán tartanak. Vannak más rendeltetésű területek is, napozók,
játszóhelyek stb. Az üregrendszert az egymást követő generációk akár évszázadokig is
használhatják, gyakran még akkor is ragaszkodnak hozzá, amikor a külső környezet már nem
megfelelő számukra. Az üregrendszer ez idő alatt egyre bővül, akár több hektáros hatalmas
rendszerek is létrejöhetnek.
• A klánok 50-150 hektáros, egymással alig átfedő területeken élnek. A territóriumukat hevesen
védik. A klánok főleg nőstényekből állnak, a fiatal hímek elvándorolnak, addig magányosan
járnak, míg nem tudnak valamely új klánhoz csatlakozni.
Téltől késő nyárig fordulhat elő párzás, de az embrió fejlődése a blastociszta állapotban
leállhat, beágyazódása késhet akár 10 hónapokig is. Rendszerint februártól márciusig ellenek,
majd a kis borzokat őszig nevelik. Ivaréretté 1 éves korukra válnak.
 Hermelin
(Mustela erminea)

• Testhossz: 19 - 32 cm + farok
• Szaporodási idő: párzás: május - július,
az utódok a következő tavasszal születnek
• Utódok száma: 4 – 8
• Táplálék: Kisebb emlősök és madarak
• Védettség : Védett!
Hermelin
 Közönséges görény
(Mustela putorius)
• Testhossz: 30 - 47 cm +farok
• Szaporodási idő: február – június
• Utódok száma: 4 - 6, max. 12
• Táplálék: Pockok, egerek, nyulak, békák,
madarak és tojásaik
• Védettség : Nem védett
 Mezei görény
(Mustela eversmanni)

• Testhossz: 29 - 54 cm + farok
• Szaporodási idő: párzás: március -
április,
• vemhesség: 42 - 46 nap
• Utódok száma: 3 – 6
• Táplálék: Főleg ürgék és hörcsögök
• Védettség : Védett!
Mezei közönséges
 Európai nyérc ( Mustela lutreola)

•
Testhossz: 28 - 43 cm + farok
• Szaporodási idő: párzás: március -
április, vemhesség: 36 - 42 nap
• Utódok száma: 3 – 7
• Táplálék: Elsősorban halak, kétéltűek és
rákok
• Védettség : Fokozottan védett!